„A jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket. …a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat.” Dr. David C. Korten MBA, PhD közgazdász (USA)
KÁRPÁT-MEDENCEI FELADATOK A XXI. SZÁZADRA Konferencia „GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁGOT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN” címmel
Kiskunfélegyháza, 2016. március 18-19.
„Kárpát-medencei feladatok a XXI. századra” elnevezésű program keretében „A Kárpátmedence mint természeti és földrajzi egység” címmel 2001. október 12-13-14-én megkezdett, majd a 2006. november 17-18-án „A Kárpát-medence környezetbiztonsága”, 2009. május 1516-án „Az Északkeleti-Kárpátok erdeinek szerepe az éghajlatváltozásban”, 2010. május 2829-én „Kárpát-medence klímavédelme / Konferencia 1.” és a 2010. október 15-16-án „Kárpátmedence klímavédelme / Konferencia 2.” címmel megtartott konferenciák után, a rendezvénysorozat 2016. március 18-19-én, a VÍZ VILÁGNAPJA alkalmából Kiskunfélegyházán, „Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében” címmel folytatja munkáját. A konferencia célja Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A meteorológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Föld klímája melegedett az elmúlt másfél évszázadban. A 2007-ben közzétett IPCC jelentés szerint, többfokos globális melegedésre számíthatunk az évszázad végére. A becslések szerint a regionális melegedés értékei várhatóan számos térségben jelentős mértékben meghaladják majd a globális átlagot. A Kárpát-medence térsége is nagy klímaérzékenységű zónába tartozik. A hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az éghajlatváltozásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, s meghatározó tényező lesz a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A következő évtizedekben várhatóan mélyreható stratégiai kihívások elé állítja a világ államait. Mivel globális problémával állunk szemben, ezért a megfigyelése, elemzése és kezelése is csak világméretű összefogással valósítható meg. A hatékony cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához pedig elengedhetetlen a lokális és regionális együttműködés. Különösen érvényes ez Európa egyetlen tökéletes földrajzi- és egyik legkonkrétabban definiálható ökológiai egységére, a Kárpát-medencére. A KÖZÉP-EURÓPA KLUB, amikor megkülönböztetett figyelemmel vizsgálja a Kárpát-medence 1920-ban politikai eszközökkel szétdarabolt, szétrombolt természeti és földrajzi egységének, gazdasági és kulturális harmóniájának helyreállítási lehetőségeit, kiemelt feladatként határozta meg a szubrégió éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatát és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A rendezvénysorozat, s ennek részeként a 2016. március 18-19-én , Kiskunfélegyházán „Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében” címmel megrendezésre kerülő tudományos tanácskozásnak is célja: 1./ elősegíteni az érintett országok környezet- és klímabiztonság területén végzett kutatási eredményeinek megismerését, a korábban tapasztalt hatások összegyűjtését és összegzését, továbbá a kutatók közötti emberi kapcsolatok és szakmai együttműködések továbbépítését, erősítését, 2./ fórumot biztosítani közös állásfoglalások és ajánlások kialakításához a globális és regionális éghajlatváltozás hatásai és lehetséges válaszai alapján, amelyek gyűjteménye a klímavédelemmel összefüggő döntések tudományos megalapozását fogják szolgálni, s mindezzel 3./ hozzájárulni a Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Stratégia kidolgozásához, amelynek előkészítő konferenciáját 2016. november 18-19-én tartjuk Kiskunfélegyházán. Ezek a célok és feladatok azonban csak intézményes rendszerben valósíthatók meg. Tervünk alapján a Kiskunfélegyházán, a 2014. és 2020. közötti uniós finanszírozású fejlesztési program keretében létesítendő Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központ biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálását. A program nagyságára való tekintettel, a nonprofit intézet csak a kutatóközpontok, egyetemi és főiskolai kutatóműhelyek támogatásával, és a velük való együttműködésével valósítható meg, és lehet sikeres. Kiskunfélegyháza, 2016. január 12. Kelemen József a KÖZÉP-EURÓPA KLUB elnöke, a konferencia rendezője
A konferencia a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) támogatásával valósul meg.
A konferencia támogatói: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Petőfi Sándor Városi Könyvtár Móra Ferenc Művelődési Központ Kiskun Múzeum Móra Ferenc Gimnázium Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium Kiskunhalasi Szakképzési Centrum 013104 Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma FORNETTI Kft OÁZIS HOTEL
A konferencia fővédnöke: TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselő A konferencia védnöke: DR. PAPP ANTAL tű. ezredes, a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke A konferencia elnöke: DR. VARGA ZOLTÁN DSc professor emeritus, ökológus /Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar/
PROGRAM 2016. március 18. (péntek) Előadások Helye: Polgármesteri Hivatal Díszterme, Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. I. em. 08.00-09.00 Regisztráció 09.00-09.05 Köszöntő: Kelemen József KÖZÉP-EURÓPA KLUB elnöke, a konferencia rendezője 09.05-09.10 Köszöntő: Csányi József Kiskunfélegyháza Város polgármestere 09.10-09.30 Megnyitó: Tőkés László európai parlamenti képviselő, a konferencia fővédnöke ELŐADÁSOK: A konferencia elnöke: Dr. Varga Zoltán DSc ökológus, professor emeritus, /Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar/ 09.30-09.40 Emlékezés a Víz Világnapjára / Előadó: Kelemen József KLUB elnöke, Közreműködik: Sánta Gergely, a Móra Ferenc Gimnázium 10. M. oszt. tanulója 09.40-10.10
10.10-10.40 medencében
A Kárpát-medence természeti értékei: egység, veszélyeztetettség, és a jövő kilátásai Előadó: Dr. Varga Zoltán DSc professor emeritus, ökológus /Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen/ A 21. század várható éghajlata és gazdasági-társadalmi következményei a Kárpát-
Előadó: Dr. Borhidi Attila botanikus, ökológus, az MTA rendes tagja, professzor emeritus /Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs/ 10.40-11.10 Az éghajlatváltozás hatásai a vízgazdálkodásra a Kárpát-medencében Előadó: Dr. Szalai Sándor éghajlatkutató, egyetemi docens /Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő/ 11.10-11.30 S Z Ü N E T / a Díszterem melletti teremben Dr. Visy Zsolt DSc FSA professor emeritus megnyitja a „VERESPATAK múltja, jelene, jövője KÉPEKBEN” c. vándorkiállítást 11.30-12.00 Gyilkos ’ARANYLÁZ’ a Kárpát-medencében Előadó: Kelemen József elnök /KÖZÉP-EURÓPA KLUB, Kiskunfélegyháza/ 12.00-12.30 A verespataki bányaterv kockázatai a kolontári vörösiszap-katasztrófa és a 2000. évi tiszai cianid szennyezés tükrében Előadó: Zalasch Zsolt tű. alezredes, tanácsos, szakcsoportvezető /Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport, Pécel/ 12.30-13.00
Verespatak világörökségi értékei Előadó: Dr. Visy Zsolt DSc FSA professor emeritus /Pécsi Tudományegyetem, BTK, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, Régészeti Szeminárium, Pécs/
13.00-14.00 EBÉD Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium, Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2.
14.00-14.30 A folyók és a felszín alatti vizek, a talaj és a levegő tisztaságát károsító potenciális veszélyforrások a Felső-Tisza vízgyűjtő területén /Időzítés nélküli ökobombák Kárpátalján/ Előadó: Dr. Ruslan Mariychuk CSc egyetemi docens /Eperjesi Egyetem, Ökológiai Tanszék, Eperjes, Szlovákia/ A tiszai vízrendszer élővilágának veszélyeztetettsége a halak példáján Előadó: Dr. Antal László egyetemi adjunktus /Debreceni Egyetem TTK, Hidrobiológiai Tanszék/, a Magyar Haltani Társaság titkára, Debrecen/
14.30-15.00
15.00-15.30 A Tisza hullámterének nehézfém szennyezettsége a Tisza Martonos-Becsi gát szakaszán, és azok felhalmozódása a kultúrnövényekben Előadó: Dr. Fehér Illés, tud. főmunkatárs /Egészségügyi Központ, Zenta, Szerbia/ 15.30-16.00
SZÜNET
16.00-16.30 Gazdaság és Társadalom – Környezet – Etika / A tudomány felelőssége és feladata a humánus gazdaság megteremtésében, a Kárpát-medencében Előadó: Dr. Matus János DSc professor emeritus (az MTA doktori disszertációja a nemzetközi kapcsolatok elmélete témaköréből készült), volt ENSZ diplomata 16.30-17.00 medencében
A történeti ökológia feladatai a humánus gazdaság megteremtésében, a Kárpát-
Előadó: Dr. Surányi Dezső, DSc agrobotanikus, történeti ökológus /NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomása, Cegléd/
17.00- 18.00
Hozzászólások, kérdések és válaszok Hozzászólásra jelentkeztek (10-10 percben): 1. Dr. Tarics Zoltán a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa: Radionuklidok és nehézfémek eloszlásának feltérképezése a Kárpátokban /Elektrofizikai Kutatóintézet, Ungvár, Ukrajna/ 2. episzkóp Majnek Antal, az Ukrán Római Katolikus Egyház Ökológiai Szervezetének elnöke: Az Egyházi inspirálás a FelsőTisza vidék megóvására / Ungvár, Ukrajna/, 3. Dr. Oleksandr Bokotey PhD, az ökológ-religiai stúdió szervezet igazgatója: Együttműködési lehetőségek az ukrajnai és magyarországi keresztény ökológiai szervezetek között, az Északkeleti-Kárpátok természeti környezetének megóvása érdekében /Ungvári Nemzeti Egyetem, Ökológiai és Vallási Tudományos Intézet Ungvár, Ukrajna/ 4. Bogyay Elemér MVSZ Kanadai Országos Tanács elnöke: Az RMGC részvényese voltam Összefoglaló: Dr. Varga Zoltán DSc professor emeritus, ökológus a konferencia elnöke 18.00-19.0 VACSORA Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium, Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2. 2016. március 19. (szombat) 09.00-11.00 Konferencia zárás ZÁRÓDOKUMENTUM és a Kiskunfélegyházi Nyilatkozat-tervezet előterjesztése, vitája, elfogadása Előterjesztő: Dr. Varga Zoltán DSc professor emeritus, ökológus, a konferencia elnöke 11.00-12.00 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 12.00-13.00 EBÉD Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium, Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2. 13.00-15.00 Városnézés / Ismerkedés Kiskunfélegyháza történelmi és kulturális értékeivel Vezeti: Mészáros Márta igazgató /Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza/
Támogatás kérése Kérjük, hogy segítse a KÖZÉP-EURÓPA KLUB céljainak megvalósítását!
Kérjük, hogy aki tudja, adója 1%-val támogassa a KÖZÉP-EURÓPA KLUB közhasznú tevékenységét. Adószámunk: 18355752-1-03. Aki közvetlen pénzadománnyal is segíti szervezetünk munkáját, kérjük, hogy szíveskedjen átutalni a támogatást a 10201006-50155507 számú bankszámlájára. A közös ügyünk támogatást köszönjük! RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 18355752-1–03 A kedvezményezett neve: KÖZÉP-EURÓPA KLUB
Konferencia záródokumentuma
KÁRPÁT-MEDENCEI FELADATOK A XXI. SZÁZADRA A KÖZÉP-EURÓPA KLUB rendezésében Kiskunfélegyházán, a Polgármesteri Hivatal Dísztermében, 2016. március 18-19-én a Kárpát-medence országaiból meghívott szakemberek, oktatók, kutatók, egyházi személyek és civil szervezetek részvételével a „Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében” címmel tudományos konferenciát tartottak. A konferencia fővédnöke, egyben résztvevője Dr. Tőkés László, az Európa Parlament képviselője volt. A konferencián megemlékeztünk a Víz Világnapjáról is. Az elhangzott 15 előadás és hozzászólások alapján, a közel száz résztvevő – szakmai felelőssége tudatában – a következő ajánlást tette a döntéshozó politikusok és szakmai közszereplők számára. A bioszféra, és vele együtt az emberi társadalom krízisbe jutott. Ennek az oka világos. Az emberiség létszáma robbanásszerűen növekedett, ehhez társult a pazarló és aránytalan mérvű fogyasztás és a profithajhász, jövőnket kiárusító gazdasági verseny. A természeti erőforrások kapzsi kihasználása az alapvető életközegek, a levegő, a víz és a talaj elszennyezését idézte elő. A bioszféra korábbi jellemzői, az éghajlat stabilitása, az anyagforgalmi ciklusok, a biológiai sokféleség már olyannyira sérültek, hogy hosszabb távon ez az emberiség létét és a földi élet egészét is veszélyezteti. A „gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan” elvből kiindulva, belátva korunk veszélyeit és kockázatait, felhívjuk minden felelős döntéshozó figyelmét arra, hogy már az utolsó utáni órában vagyunk a globális felmelegedés lefékezésében. Ebben a helyzetben minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség a káros folyamatok lassítása és következményeik enyhítése érdekében. Mindez kijelöli legsürgősebb feladatainkat a legszélesebb nemzetközi keretek között, és szűkebb életkörzetünkben, a Kárpát-medencében, különös tekintettel földrajzi nagytájunknak az átlagosnál nagyobb klímaérzékenységére. Az előbbiek szellemében örömmel üdvözöljük a román kormány döntését Verespatak (Roşia Montana, Alburnus Maior) felterjesztésének szándékáról a várományosi listába való felvételéről, amely a Verespatak megmentéséért folytatott fáradhatatlan munka eredménye, egyben elismerése annak, hogy Verespatak az összefogás, a szolidaritás és a közös jövőnk megmentésének szimbólumává vált. Reményeink szerint ez a kedvező fejlemény csak az első lépés ahhoz, hogy a Kárpát-medencében, és a továbbiakban egész Európában és a Föld más régióiban is betiltsák a cianidos aranykinyerési technológiát. Ez a példa is rámutat arra, hogy számunkra az alapkérdés továbbra is az: el kell döntenünk, mi a fontosabb: az anyagi haszon minden áron való elérése, vagy életünk és utódaink tisztességes életének a biztosítása. Ha a környezetvédelem erre nem képes megfelelő választ adni, akkor folytatódni fog a természeti és kulturális értékek lerombolása, és végső soron az egész bioszféra tönkretétele, ahogy ezt David C. Korten is megjósolta: „a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer…tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsarolja ki a természeti erőforrásokat”. A mai társadalom felelőssége és feladata, hogy megakadályozza ennek a gyilkos gazdaságnak a megerősödését, és megnyissa az utat egy humanizált gazdaság megvalósításához. A meteorológiai mérések és a klímamodellek egyértelműen mutatják a felmelegedést és a szélsőséges események gyakoriságának világszerte való növekedését, így térségünkben is. Intő jel, hogy a megindult tölgypusztulás mellett, az újabb prognózisok a bükkösök térvesztését is előrevetítik. Ezzel együtt viszont az idegenhonos, invazív fajok előretörnek, amit tovább fokoz a rövidtávú anyagi előnyök megszerzésére való törekvés. Homokhátságainkon a talajvízszint süllyedésével a mezőgazdaság és a még meglévő erdeink léte egyaránt veszélybe került, ám ezzel együtt a belvízhelyzet azt is jelzi, újra kell gondolnunk és terveznünk a tájhasználatot és vidék- és településfejlesztést, hogy élhető körülményeink lehessenek a várható klímaváltozás esetén.
-2Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a Tiszának és vízgyűjtőrendszerének a környezet-stabilitására, természetközeli ökoszisztémáinak megőrzésére és rekonstrukciójára, a tiszai Alföldre jellemző hagyományos gazdálkodási rendszerek és a bennük rejlő népi ökológiai tudás megőrzésére, de egyúttal a szükséges víztározási és öntözési rendszerek fejlesztésére is. Fel kell ismernünk, hogy a Tisza vízrendszerének területén együtt élő népeket sorsközösséggé forrasztotta össze „a természettel folytatott párbeszéd” (R. Várkonyi Ágnes), és amelyet csak a történelmi közelmúlt szerencsétlen politikai-gazdasági döntései zavartak meg. Ezt a kapcsolatot kell helyreállítanunk és ápolnunk egy Kárpát-medencei szintű ökológikus tervezés és fejlesztés keretében. Ennek szellemében hívjuk fel a Kárpátaljai Állami Közigazgatás és Ukrajna Miniszteri Kabinetjének a figyelmét arra, hogy sürgősen állítsák le az erdők iparszerű tarvágását, a már elvesztett erdők pótlására pedig hatékonyan szorgalmazzák az erdők újratelepítését. Az erdők elvesztése ugyanis, mint az utóbbi 20 év bizonyította, az egész felső-tiszai vízgyűjtő terület súlyos károsodásához vezetett, és gyakori villámárvizek kialakulását eredményezte. Nyilvánvaló tehát, hogy a következő évtizedekben minden eddiginél súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznünk és felelősen cselekednünk a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében. A legkülönbözőbb szakterületek összefogása keretében adatgyűjtés és –elemzések, előrejelzések kell, hogy készüljenek, és előrelátó tervezés szükséges a helyi, a regionális, az országos szintű és az egész Kárpát-medencére kiterjedő, a közös jövőnket érintő döntések meghozatalára. Ezek során kell kijelölnünk az egész életkörzetünket rövidebb és hosszabb távon meghatározó prioritásokat. Azt kell eldöntenünk, hogyan őrizhetjük meg természeti környezetünk értékeit, a fenntartható haszonvételeket is biztosító természetes ökoszisztémákat, illetve hogyan állíthatjuk helyre azokat, és mely területeken, milyen módszerű és intenzitású területhasználati formák lesznek azok, amelyek a klímaváltozás esetén is működőképesek, illetve hogy régiónkban hogyan enyhíthetjük az elkerülhetetlen változások kedvezőtlen hatásait. Felhívjuk a civil szervezetek, egyházak, közép- és felsőfokú tanintézmények, kutatóintézetek figyelmét az együttműködés fontosságára és szorosabbá tételére egészséges környezetünk megőrzése érdekében. Ezért szükséges a szennyvizek teljes tisztítása, a levegő szennyezésének ellenőrzése és csökkentése, valamint a zaj- és fényszennyezés csökkentése. Ezzel együtt állandó felügyelet alá kell vonni azokat a létesítményeket, amelyek potenciális veszélyt rejtenek a természeti és a kulturális környezetre. Nagyon fontos a klíma stabilitásának megőrzése és a környezetbiztonság szempontjából az együttműködés helyi szinten a civil társadalom (társadalmi szervezetek, vallási felekezetek), az oktatási és tudományos intézmények (iskolák, egyetemek, kutatóintézetek), az üzleti és ipari ágazatok között. Ugyanilyen fontos a határokon átnyúló ilyen irányú együttműködés is. A Kárpát-medence népeinek, nemzeteinek összefogására van szükség ahhoz, hogy a jövő kihívásaira válaszolhassunk. A XXI. század kihívásaira adandó válaszok nagy horderejűek, több országra kiterjedők és a legkorszerűbb, legmagasabb szakmai felkészültséget igénylik. Megoldásuk kizárólag politikai eszközökkel, kormányzati intézkedésekkel nem is lehetséges, hiszen a kormányok döntéseit sokszor befolyásolják az eltérő történelmi múltból származó érdekek, vagy az eltérő politikai nézetek, vagy akár csak a rövidebb távon megfelelés kényszerei. A hosszú távon helytálló megoldásokhoz elengedhetetlen a legszélesebb értelemben vett környezettudományok, műszaki tudományok, gazdaságtudományok, társadalomtudományok és határtudományaik, mint a történeti ökológia legszorosabb együttműködése, a hivatásos kutatóké és az önkénteseké, az állami intézményeké és a civil szervezeteké egyaránt.
-3Elengedhetetlen a kapcsolat a helyi lakossággal, hiszen a mindennapi életüket érintő folyamatokról és döntésekről van szó. ám ugyanígy a választott politikai vezetőkkel, döntéshozókkal is, akiket arra hatalmaztunk fel, hogy törvényes keretek között meghozzák azokat a megalapozott tervekből következő intézkedéseket, amelyek a fenntarthatóságot, a klímabiztonságot, ezáltal mindnyájunk és utódaink életét szolgálják. E szép és nemes célok megvalósulásához elengedhetetlenül szükség van a holisztikus szemléletre, a politika, a gazdaság, a környezettudomány és természetvédelem, valamint a kultúra összehangolt cselekvéssorozatára, hiszen ezt a vágyott harmóniát csak a politikailag elkötelezett és tisztánlátó, a gazdasági érdekeket és a gazdasági hasznot józanul képviselő, a környezet és a természet védelme iránt elkötelezett és tudatos cselekvésre képes, a kultúrát és a kulturális örökséget nem haszontalan kötelezettségnek és nyűgnek, hanem az emberi életet és az emberi létviszonyokat kiteljesítő alapfeltételnek tekintő kultúrember tudja létrehozni, megvalósítani. A szükséges összefogásnak azonban otthonra és támogatásra kell lelnie, ahol folytatódhat a Közép-Európa Klubnak az 1996-ban megkezdett sikeres szakmai tevékenysége. A mostani konferenciára összegyűlt szakmai anyagok széles tematikája és tudományos megalapozottsága is ezt erősíti. Olyan műhelyre van szükség, ahol közös jövőnk ügyéért együtt dolgozhatnak a Kárpátmedence különböző területeiről érkező hivatásos és önkéntes szakemberek, állami intézmények, vállalkozások és nem-kormányzati szervezetek képviselői és elkötelezett magánszemélyek. Ennek a munkának az összefogását vállalta fel nemes küldetésként immár húsz éves tevékenysége során, és reményeink szerint a jövőben is, a Közép-Európa Klub a Kiskunfélegyházán tervezett Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központban. A Kárpát-medence jelen és jövő nemzedékeinek összefogása és biztonsága a megmaradás feltétele. Ezért az itt élő népek, nemzetek közös érdeke, hogy együtt keressék a jövő kihívásaira adandó válaszokat. A konferencia 2016. november 18-19-én, Kiskunfélegyházán „A Kárpát-medence környezet- és klímabiztonsági stratégiája" címmel folytatja munkáját, különös tekintettel az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófavédelmi tevékenységek: a megelőzés, beavatkozás, helyreállítás körében a megelőzés kapjon elsőbbséget a jövőben, a Kárpát-medencében. A záródokumentumot a konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták. Kelt, Kiskunfélegyháza, 2016. március 19.
Hitelesítette:
Kelemen József
Dr. Surányi Dezső
Dr. Varga Zoltán
Dr. Szalai Sándor
Kiskunfélegyházi Nyilatkozat a Kárpát-medencei jelen nemzedékek jövő generációk iránti felelősségéről és feladatairól A KÖZÉP-EURÓPA KLUB rendezésében Kiskunfélegyházán, a Polgármesteri Hivatal Dísztermében, 2016. március 18-19-én a Kárpát-medence országaiból meghívott szakemberek, oktatók, kutatók, egyházi személyek és civil szervezetek részvételével – a „KÁRPÁTMEDENCEI FELADATOK A XXI. SZÁZADRA” elnevezésű program keretében, a 2001-ben „A Kárpát-medence mint természeti és földrajzi egység” címmel megkezdett konferenciasorozat hatodik rendezvényeként – „Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében” címmel tartott tudományos konferenciája figyelembe véve a nemzetek ENSZ Alapokmányában közzétett akaratát a jövő nemzedékek védelmében, aggodalommal a XXI. század súlyos kihívásaival szembenéző jövő nemzedékek sorsa iránt, tudatában annak, hogy a bioszféra, és vele együtt az emberi társadalom krízisbe jutott, a történelem ezen szakaszában, az emberiségnek és környezetének a puszta fennmaradása került veszélybe, hangsúlyozva, hogy az emberi jogok és a demokrácia eszményeinek teljes tiszteletben tartása elengedhetetlen a jövő nemzedékek szükségleteinek és érdekeinek megóvásához, nyomatékosítva azt, hogy – David C. Korten amerikai közgazdászt idézve „…a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat” – a jövő nemzedékek fennmaradása érdekében nem követhető az egész világban tapasztalható rövid távú gazdasági haszonra törekvő gyakorlat, felidézve azt, hogy a jelen generációknak a jövő nemzedékek iránti felelősségére, különböző ENSZ okmányok számos esetben utaltak, így például - az UNESCO Általános Konferenciája által 1972. november 16-án elfogadott Egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméért, - az ENSZ Közgyűlése által, New Yorkban, 1989. november 20-án elfogadott Egyezmény a Gyermekek Jogairól, - Rio de Janeiróban, 1992. június 5-én elfogadott Keretegyezmény a Klímaváltozásról és az Egyezmény a Bológiai Sokféleségről, - Rio de Janeiróban, 1992. június 14-én elfogadott Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről, - Bécsben, 1993. június 25-én, az Emberi Jogok Világkonferenciáján elfogadott Bécsi Nyilatkozat és Akcióprogram, - Kyotóban, 1997. december 11-én elfogadott Kyotói Egyezmény, valamint - Párizsban, 2015. december 12-én, az ENSZ 21. klímakonferencián 195 állam által elfogadott Párizsi Egyezmény a Klíma Védelméről, tudatában annak, hogy a jövő nemzedékek sorsát a ma döntései és cselekedetei határozzák meg, és hogy a világban meglévő krízishelyzeteket (így a Közel-Keleten és Kelet-Ukrajnában folyó háborús pusztítást, a világ számos államában meglévő szegénységet, a technikai és anyagi alulfejlettséget, munkanélküliséget, kirekesztést, diszkriminációt, a világ környezet- és klímabiztonságának fenyegetettségét) meg kell oldani mind a jelen, mind pedig a jövő nemzedékek megmaradása érdekében, meggyőződéssel, hogy széles körű összefogással úrrá lehetünk a gondokon, és megfelelő válaszokat adhatunk a jelen és a jövő kihívásaira, mindezek ismeretében, 2016. március 19. napján teszi közzé a Kiskunfélegyházi Nyilatkozatot a Kárpát-medencei jelen nemzedékek jövő generációk iránti felelősségéről és feladatairól. -1-
1. Szülőföldünk, az Európa szívében helyet foglaló 330.000 km2 területű Kárpát-medence természeti, történelmi és kulturális értékekben rendkívül gazdag földrajzi egység. A természettel való évezredes együttélés sorsközösséggé formálta az itt élő népeket, nemzeteket. Ez a folyamat azonban a történelem folyamán megszakadt, és ezzel megszűnt a Kárpát-medence mint természeti és földrajzi egység ezeréves szerves fejlődése, és itt is, az egész világban tapasztalható rövid távú gazdasági haszonra tekintő szemlélet és gyakorlat érvényesült. A jelen nemzedék felelőssége és feladata visszaállítani a történelem során megszakadt szerves fejlődést, megvalósítani a természettel való évezredes együttélést fenntartó együttműködést, és biztosítani ennek fenntarthatóságát a jövő generációk megmaradása érdekében. 2. Az előbbiek szellemében, örömmel üdvözöljük a román kormány döntését Verespatak (Roşia Montana, Alburnus Maior) felterjesztésének szándékáról a várományosi listába való felvételéről, amely a Verespatak megmentéséért folytatott fáradhatatlan munka eredménye, egyben elismerése annak, hogy Verespatak az összefogás, a szolidaritás és a közös jövőnk megmentésének szimbólumává vált. Reményeink szerint ez a kedvező fejlemény csak az első lépés ahhoz, hogy a Kárpát-medencében, és a továbbiakban egész Európában és a Föld más régióiban is betiltsák a cianidos aranykinyerési technológiát. 3. A különböző tudományos szakterületek egybehangzó álláspontja szerint a Tisza vízgyűjtő területén az árvíz, a belvíz és az aszály szélsőséges megjelenései egyre gyakoribbak és erősebbek. Mindezek okán elkerülhetetlen az eddigi eredményekre is épülő integrált, távlatos, az életminőség, a táj- és térségfejlesztés részét képező stratégia megalkotása, magvalósítása és folyamatos korszerűsítése. Ezért újra kell gondolnunk és terveznünk a tájhasználatot, a vidék- és településfejlesztést, hogy élhető körülményeink lehessenek a várható klímaváltozás esetén is. 4. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a Tiszának és vízgyűjtőrendszerének a környezet-stabilitására, természetközeli ökoszisztémáinak megőrzésére és rekonstrukciójára, a Tiszai Alföldre jellemző hagyományos gazdálkodási rendszerek és a bennük rejlő népi ökológiai tudás megőrzésére, de egyúttal a szükséges víztározási és öntözési rendszerek fejlesztésére is. Ennek szellemében hívjuk fel a Kárpátaljai Állami Közigazgatás és Ukrajna Miniszteri Kabinetjének a figyelmét arra, hogy sürgősen állítsák le az erdők iparszerű tarvágását, a már elvesztett erdők pótlására pedig hatékonyan szorgalmazzák az újratelepítésüket. Az erdők elvesztése ugyanis, mint az utóbbi 20 év bizonyította, az egész felső-tiszai vízgyűjtő terület súlyos károsodásához vezetett, és gyakori villámárvizek kialakulását eredményezte. 5. A Tiszának és vízgyűjtő területének az egész Kárpát-medence környezetstabilitásában és környezetgazdálkodásában kiemelt szerepe volt, van és lesz még inkább a jövőben, különös tekintettel a globális klímaváltozás Kárpát-medencében várható hatásaira és következményeire, amelyek a tudomány mai állása szerint, tovább fokozzák a térség környezeti kockázatát. Tekintettel földrajzi nagytájunknak az átlagosnál nagyobb klímaérzékenységére, felhívjuk a felelős döntéshozók figyelmét arra, hogy nagy késésben vagyunk a globális felmelegedés lefékezésében. A jövőben minden eddiginél szorosabb együttműködés szükséges a káros folyamatok lassítása és következményeik enyhítése érdekében a Kárpát-medencében. 6. Kárpát-medence népeinek, nemzeteinek összefogására van szükség ahhoz, hogy a jövő kihívásaira válaszolhassunk. Ezért felhívjuk a civil szervezetek, egyházak, közép- és felsőfokú tanintézmények, kutatóintézetek figyelmét az együttműködés fontosságára és szorosabbá tételére egészséges környezetünk és klímabiztonságunk megőrzése, a jövő generációk megmaradása érdekében. 7. A nagy horderejű környezet- és klímabiztonsági stratégia és a hozzátartozó programok kidolgozását széleskörű nemzetközi együttműködésre és koordinációra kell alapozni. A szükséges összefogásnak azonban otthonra és támogatásra kell lelnie. Ennek a munkának az összefogását vállalta fel nemes küldetésként immár húsz éves tevékenysége során, és reményeink szerint a jövőben is, a Közép-Európa Klub a Kiskunfélegyházán tervezett Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központban. -2-
8. Az oktatásnak és nevelésnek vitathatatlan szerepe és jelentősége van a jövő generációknak a várható feladatokra való felkészítésben, ezért kötelességünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az oktatók és nevelők a szükséges segítséget, támogatást megkapják. Biztosítani kell a szükséges pénzügyi alapot ahhoz, hogy a fentiekben ismertetett stratégia és a hozzátartozó programok kidolgozása, késedelem nélkül megkezdődhessenek. 9. Magyarországnak mint a Kárpát-medence alsó-vízi országának létfontosságú feladata, hogy vállaljon kezdeményező szerepet a történelem során megszakadt szerves fejlődés visszaállításában, a természettel való évezredes együttélést fenntartó együttműködés megvalósításában, egy Kárpátmedencei szintű ökológikus tervezés és fejlesztés keretében. A célok megvalósulásához elengedhetetlenül szükség van a holisztikus szemléletre, a politika, a gazdaság, a történeti ökológia, a környezettudományok és a természetvédelem, valamint a kultúra összehangolt cselekvéssorozatára. 10. Ismerve és elismerve a Közép-Európa Klub 1996-ban megkezdett sikeres szakmai tevékenységének és a közös jövőnk ügyéért folytatott küzdelmének eddigi eredményeit, felkérjük a Szervezetet jelen Kiskunfélegyházi Nyilatkozat lehető legszélesebb körben való terjesztésére, és arra, hogy tegyen meg mindent a Nyilatkozatban leírtak tudatosítására Közép-Európában. A Kiskunfélegyházi Nyilatkozatot a konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták.
Kelt: Kiskunfélegyháza, 2016. március 19. napján
Hitelesítette:
Kelemen József
Dr. Varga Zoltán
Dr. Surányi Dezső
Dr. Szalai Sándor
-3-
