Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola pedagógiai programja
2013.
Tartalomjegyzék 1
Bevezető rész ................................................................................................................................... 8
1.1 2
3
4
Köszöntő ...................................................................................................................... 8
Képzési kínálat, képzési rendszer .................................................................................................... 9
2.1
Egységes középiskolai képzés...................................................................................... 9
2.2
Két tanítási nyelvű középiskolai képzés előkészítő évfolyammal ............................... 9
2.3
Egységes középiskolai képzés nyelvi előkészítő évfolyammal ................................... 9
2.4
Szakképző évfolyamok ................................................................................................ 9
Az iskola környezete ........................................................................................................................ 9
3.1
Az iskola tanulói közössége ....................................................................................... 10
3.2
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ...................................................................... 10
3.2.1
Fenntartó ............................................................................................................. 10
3.2.2
Köznevelési és szakmai irányítást végző szervezetek: ....................................... 10
3.2.3
Pedagógiai háttérintézmények: ........................................................................... 10
3.2.4
Köznevelési intézmények ................................................................................... 11
3.2.5
Felsőoktatási intézmények .................................................................................. 11
3.2.6
Nem köznevelési intézmények............................................................................ 11
3.2.7
Kapcsolat a szülőkkel.......................................................................................... 12
3.2.8
Egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetek...................................................... 12
3.2.9
Kapcsolat a támogató cégekkel ........................................................................... 12
Nevelési program........................................................................................................................... 12
4.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................... 12
4.1.1
Pedagógiai alapelveink ....................................................................................... 12
4.1.2
Nevelő-oktató munka céljai ................................................................................ 13
4.1.3
A nevelő-oktató munka feladatai ........................................................................ 14
4.1.4
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................... 14
2
4.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 15
4.3
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................... 17
4.4
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..................................................................................................................... 18
4.5
Pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai .................................................. 19
4.5.1
Pedagógusok intézményi feladatai ...................................................................... 19
4.5.2
Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök intézményi feladatai .................... 20
4.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység........... 22
4.7
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................... 24
4.8
A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési feladatokban .......... 25
4.9
A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 26
4.10 A tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................................................ 27 4.11 A felvétel és átvétel helyi szabályai a közoktatási és a szakképző évfolyamokra ..... 28 4.11.1 Felvétel az első közoktatási évfolyamra ............................................................. 28 4.11.2 Átvétel az iskola felsőbb évfolyamára ................................................................ 29 4.11.3 Felvétel az iskola szakképző évfolyamaira ......................................................... 30 4.11.4 Átvétel az iskola szakképző évfolyamára ........................................................... 31 4.12 Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása ............................................................... 31 5
Helyi tanterv .................................................................................................................................. 31
5.1
Óratervek .................................................................................................................... 31
Óraterv szakközépiskola XXIV. Közgazdaság ágazat ..................................................... 32 Óraterv szakközépiskola XXV. Ügyvitel ágazat .............................................................. 33 Óraterv szakközépiskola XXVI. Kereskedelem ágazat ................................................... 34 Óraterv szakközépiskola két tanítási nyelvű képzés XXVI. Kereskedelem ágazathoz ... 35 Óraterv szakközépiskola két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz...... 36 Óraterv szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyam XXIV. Közgazdaság ágazat ......... 37
3
5.2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................ 38
5.3
NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ..................................................................................................................... 38
6
5.4
Mindennapos testnevelés, testmozgás ........................................................................ 45
5.5
A tantárgyválasztás, pedagógusválasztás szabályai ................................................... 45
5.6
Felkészülés az érettségi vizsgákra .............................................................................. 45
Középfokú érettségi vizsga témakörei ........................................................................................... 47
Angol nyelv ......................................................................................................................... 47 Angol célnyelvi civilizáció .................................................................................................. 49 Biológia ............................................................................................................................... 56 1. Bevezetés a biológiába ................................................................................................. 56 2. Egyed alatti szerveződési szint ..................................................................................... 57 3. Az egyed szerveződési szintje ...................................................................................... 59 4. Az emberi szervezet ..................................................................................................... 63 5. Egyed feletti szerveződési szintek................................................................................ 71 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció ........................................................................... 74 Fizika ................................................................................................................................... 77 1. Mechanika .................................................................................................................... 77 2. Termikus kölcsönhatások ............................................................................................. 80 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás ......................................................................... 82 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás ............................................................ 87 5. Gravitáció, csillagászat................................................................................................. 90 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek .............................................................................. 91 Francia nyelv ....................................................................................................................... 93 Irodalom............................................................................................................................... 95 Magyar nyelv ....................................................................................................................... 97 Matematika .......................................................................................................................... 98 4
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok .......................... 98 2. Számelmélet, algebra ................................................................................................... 99 3. Függvények, az analízis elemei .................................................................................. 101 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria ........................................................ 102 5. Valószínűségszámítás, statisztika ............................................................................... 106 Német nyelv ....................................................................................................................... 107 Német célnyelvi civilizáció ............................................................................................... 109 Testnevelés......................................................................................................................... 117 A) Elméleti ismeretek ..................................................................................................... 117 B) Gyakorlati ismeretek ................................................................................................. 118 Szakszó-, név- és fogalomtár ......................................................................................... 120 Történelem ......................................................................................................................... 123 7
A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei .............. 125
7.1
Az értékelés általános elvei és módszerei ................................................................ 125
7.2
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái .......................................................................................... 127
7.2.1
A magatartás értékelése, minősítése.................................................................. 127
7.2.2
A szorgalom értékelése, minősítése .................................................................. 127
8
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: .................................................. 128
9
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szolgáló módszerek ..................................................... 129
9.1
Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére ........................................ 130
10 Tanulók esélyegyenlősége ........................................................................................................... 131 11 Szakmai program ......................................................................................................................... 131
Az iskolában oktatandó szakmák ismertetése és óraterve ................................................. 132 Logisztikai ügyintéző (54 345 01) ................................................................................. 132 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 345 01) ........................... 136 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) ................................................................... 142 5
Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) ...................................................................... 146 Ügyviteli titkár (54 346 02) ............................................................................................ 150 Irodai asszisztens (54 346 01) ........................................................................................ 154 12 Az iskola egészségnevelési programja: ........................................................................................ 158 13 Környezeti nevelési program ....................................................................................................... 161
13.1 Helyzetelemzés ........................................................................................................ 161 13.2 Iskolánkban a környezeti nevelés megvalósul: ........................................................ 161 13.2.1 Tanórán .............................................................................................................. 161 13.2.2 Tanórán kívüli programokon ............................................................................. 162 13.3 Iskolán kívüli együttműködés .................................................................................. 162 13.3.1 Fenntartó ........................................................................................................... 162 13.3.2 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények ............................................ 162 13.3.3 Hivatalos szervek .............................................................................................. 162 13.4 Erőforrások ............................................................................................................... 163 13.5 Iskolán belüli együttműködés .................................................................................. 163 13.5.1 Tanárok.............................................................................................................. 163 13.5.2 Diákok ............................................................................................................... 163 13.5.3 Tanárok és diákok ............................................................................................. 163 13.5.4 Tanárok és szülők .............................................................................................. 163 13.6 Alapelvek, jövőkép, célok eléréséhez szükséges készségek .................................... 164 13.6.1 Alapelvek .......................................................................................................... 164 13.6.2 Jövőkép ............................................................................................................. 164 13.6.3 A célok eléréséhez szükséges készségek .......................................................... 165 13.7 Az iskola környezeti nevelési szemlélete ................................................................. 165 13.8 Konkrét célok ........................................................................................................... 166 13.8.1 Új tervek ............................................................................................................ 166 13.8.2 Hagyományok ápolása ...................................................................................... 166
6
13.8.3 Szaktárgyi célok ................................................................................................ 166 13.9 Tanulásszervezési keretek ........................................................................................ 166 13.9.1 Lehetőségeink: .................................................................................................. 167 13.9.2 Módszerek: ........................................................................................................ 167 13.9.3 Taneszközök ...................................................................................................... 167 13.9.4 Kommunikáció .................................................................................................. 167 14 Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................................................... 168
14.1 Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: ..................................................... 168 15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 170 16 Záródokumentumok .................................................................................................................... 172 Mellékletek .......................................................................................................................................... 174
1.sz. melléklet Könyvtárunkból kölcsönözhető tartós tankönyvek listája......................... 175 Közoktatási évfolyamok ................................................................................................. 175 Szakképzési évfolyamok: ............................................................................................... 185
7
1 1.1
Bevezető rész Köszöntő
Tisztelt Olvasó! Köszöntöm abból az alkalomból, hogy érdeklődése jeléül kezébe vette a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola helyi pedagógiai programját. Iskolánk 1963 óta a fővárosi közoktatás méltán megbecsült, jóhírű és jó színvonalú intézménye, ahol már az első évfolyamokon végzett diákok gyermekei is igen nagy számban tanulnak. Természetesen már sem az épület, sem annak belső berendezése, felszerelése, sem az iskola szakmastruktúrája nem az, mint a kezdetekkor, de változatlan az iskolában tanítók ars poétikája. Kollegáimmal együtt hiszünk abban, hogy valamennyi diákunk az iskolánkban eltöltött évek alatt széles körű humán és reál ismeretekkel, korszerű és jól konvertálható szakmai tudással és a kellemesen eltöltött diákévek élményével lép ki az életbe. Nevelőtestületünk - bár természetszerűleg különböző személyiségekből áll - egységes abban, hogy az általuk közvetített alapértékek közösek, nyitottság, tudásvágy, hazaszeretet, emberszeretet, tolerancia, szolidaritás, egymás elfogadása, a munka szeretete és megbecsülése, szakszerűség, optimizmus, a sikeres önmegvalósítás igénye. Valamennyien arra törekszünk, hogy gyerekközpontú demokratikus, sikerorientált iskolában tanulhassanak diákjaink. Sok éves oktató nevelő munkánk elismeréseként nevelőtestületünknek 1997-ben Budapest Főváros Közgyűlése a Budapestért díj elismerő kitüntetést adományozta. 2012-ben iskolánk Ökoiskola lett. Fontos alapértéknek tekintjük a környezeti nevelést, a fenntarthatóságot. Reméljük, filozófiánkkal egyetért és pedagógiai programunk megismerése megerősíti Önt abban, hogy jól választott. Tisztelettel köszönti:
Balogh Ervin igazgató 8
2
Képzési kínálat, képzési rendszer
2.1
Egységes középiskolai képzés
4. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet:
emelt szintű
középszintű
2.2
Két tanítási nyelvű középiskolai képzés előkészítő évfolyammal
5. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet:
emelt szintű
középszintű
A tanítás célnyelve német vagy angol
2.3
Egységes középiskolai képzés nyelvi előkészítő évfolyammal
5. év végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tehetnek, amely lehet:
emelt szintű
középszintű
2.4
Szakképző évfolyamok
1 -2 év (a szakképesítéstől függően), amely után közép- vagy emeltszintű OKJ szakképesítő vizsgát tehetnek a következő szakágazatokban: XXIV.
Közgazdaság ágazat
XXV.
Ügyvitel ágazat
XXVI.
Kereskedelem ágazat
3
Az iskola környezete
Az iskola Budapesten, a XIII. kerületben, Angyalföld szívében helyezkedik el. A 3. metróval a város minden pontjáról és a főváros környékéről is jól megközelíthető. Az iskola környezete
9
rohamosan fejlődik, egyre több bank, hivatal és vállalkozás található a Váci út szűkebb és tágabb környékén. Az épület az 1900-as évek elején épült, melyet azóta tetőtér beépítéssel bővítettünk és korszerűsítettünk. Iskolánk a változó gazdasági-jogi környezetben nagy hangsúlyt fektet a minőségi gazdasági szakképzésre, elsősorban banki, pénzintézeti és logisztika területen.
3.1
Az iskola tanulói közössége
Az iskola tanulóinak döntő többsége középosztálybeli családból érkezik, hozzávetőleg 70 %-a a fővárosban, 30 %-a a környező településeken él. Neveltségi szintjüket ez a családi háttér határozza meg. Tanulóink többsége az érettségi vizsgát követően valamilyen formában továbbtanul (egyetem, főiskola, szakképzés). A Diákönkormányzat a jogszabályokban megfelelően, autonóm szervezetként szervezi az iskola diákéletét. Valamennyi osztályban diákbizottságot alakítanak, melynek működését az iskolai Diákbizottság koordinálja. A szakképző évfolyamokon a tanulók osztályonként (szakmánként) 1 fő bizalmit választanak, aki képviseli az osztályt, tartja a kapcsolatot az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel.
3.2
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Fenntartó
3.2.1
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
3.2.2
Köznevelési és szakmai irányítást végző szervezetek:
A köznevelési irányítás: Emberi Erőforrások Minisztériuma
A szakmai irányítás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Pedagógiai háttérintézmények:
3.2.3
OFI
OH
KH
MFPPTI
Budapest Főváros Önkormányzata 10
3.2.4
NMH
Köznevelési intézmények Az általános iskolákat folyamatosan tájékoztatjuk iskolánk működéséről, a felvételi lehetőségekről, az oktatott szakmákról, igény esetén részt veszünk az iskolák összevont szülői értekezletén,
A felsőoktatási intézmények
A TISZK-hez tartozó iskolák
Társiskolák
A hazai (fővárosi és vidéki) közgazdasági szakmát oktató iskolákkal folyamatos munkakapcsolatban állunk
A külföldi társiskolákkal (szlovákiai magyar, német, angol, osztrák) diákcsere szervezésével és a bevált oktatási módszerek megismerésével tesszük hatékonyabbá az idegen
nyelvek
tanulóinkban
a
oktatását, másság
egymás
elfogadását
kultúrájának és
megismerésével
megbecsülését.
Kiemelten
fejlesztjük kezeljük
kapcsolatrendszerünkben a határon túli magyar partneriskolákat /Felvidék, Erdély/.
3.2.5
Felsőoktatási intézmények
Corvinus Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Szolnoki Főiskola
3.2.6
Nem köznevelési intézmények
Károlyis Diákokért Alapítvány
Vöröskereszt
Bethlen Gábor Közalapítvány
XIII.ker. Önkormányzat
Angyalföldi Sportszövetség
Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Titkárság
11
3.2.7
Kapcsolat a szülőkkel
szülői választmány,
választmányi elnök,
az osztályok szülői munkaközösségei
közvetlenül a szülőkkel
3.2.8
Egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetek
Magyar Szakképzési Társaság
Magyar Külgazdasági Szövetség
Vállalkozás 2000 Alapítvány
Számviteli Szakemberek Egyesülete
Könyvvizsgálói Kamara
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Magyar Közoktatási és Szakképzési Dolgozók Szakszervezete
3.2.9
Kapcsolat a támogató cégekkel
Rendszeresen kapcsolatot tartunk cégekkel, bankokkal, mert fontosnak tartjuk, hogy a részükről felmerülő igényeket érvényesítsük a szakképzésben, folyamatosan kövessük a gyakorlati életben bekövetkezett változásokat, és ezeket beépítsük a szakképző évfolyamok tananyagába.
4
Nevelési program
4.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
4.1.1
Pedagógiai alapelveink
Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Nevelőtestületünk hisz abban, hogy valamennyi diákunk az iskolánkban eltöltött évek alatt széles körű humán és reálismeretekkel, korszerű és jól konvertálható szakmai tudással és a kellemesen eltöltött diákévek élményével lép ki az életbe. Természetszerűleg a nevelőtestület különböző személyiségekből áll - egységes abban, hogy az általuk közvetített alapértékek 12
közösek: nyitottság, tudásvágy, emberszeretet, tolerancia, szolidaritás, egymás elfogadása, a munka szeretete és megbecsülése, szakszerűség, optimizmus, a sikeres önmegvalósítás igénye. Valamennyien arra törekszünk, hogy gyerekközpontú demokratikus, sikerorientált iskolában tanulhassanak diákjaink. Nevelőtestületünk az oktatással egyenrangú feladatnak tartja a diákok nevelését, mivel a tárgyi tudás és kompetenciák mellett elengedhetetlenek azok a szocializációs többletek, melyeket az iskola ad az évek alatt a tanulóknak.
4.1.2
Nevelő-oktató munka céljai
Az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység céljait két - egymástól elválaszthatatlan irányból kívánjuk megközelíteni, egyrészt rögzítve azt, hogy az iskola befejezése után a tanulók előtt milyen lehetőségek állnak, másrészt azt, hogy a folyamatos közös tevékenység eredményeként milyen személyiségjegyek, tulajdonságok kialakulása várható el a tanulóknál. Természetesen ebben tevőlegesen részt kell vállalnia az iskola mellett a tanulónak és a szülői háznak is, csak közös tevékenység esetén lehet munkánk sikeres. Az iskola közgazdasági szakközépiskola. Az iskolában két tanítási nyelvű képzés is folyik, német és angol célnyelven. Mindhárom szakágazatban széles sávon készít fel:
szakirányú továbbtanulásra (közgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, számviteli, vállalkozási és ügyviteli területen) egyetemen és főiskolán
az iskolában folytatott szakmai képzésre,
valamint átképzésre és továbbképzésre
kilépési lehetőséggel a munka világa felé,
Iskolánk a fentiek szellemében nyitott az olyan tanulók számára, akik:
jó tanulmányi eredménnyel fejezik be az általános iskolát,
az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak idegen nyelvből, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből,
érdeklődnek a gazdasági élet kérdései iránt,
nyitottak az általunk közvetített értékekre,
elfogadják
iskolánk
házirendjét
és
hagyományait,
vállalják
az
ezzel
járó
kötelezettségeket,
magatartásukkal, szorgalmukkal, külső megjelenésükkel, az iskola dolgozóihoz és társaikhoz való viszonyukkal, az iskolai életben való részvételükkel, életvitelükkel méltók iskolánk hírnevéhez,
személyiségükkel gazdagítják iskolánk arculatát, 13
várjuk azoknak a tanulóknak a jelentkezését is, akik valamely területen kiemelkedő teljesítményre képesek (pl. sport, zene), de emellett érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt.
4.1.3
A nevelő-oktató munka feladatai
Az iskolában eltöltött évek alatt
tanulóink elsajátítják azokat a humán, reál, nyelvi1, szakmai ismereteket, amelynek birtokában egyaránt alkalmassá válnak felsőfokú tanulmányok folytatására vagy – szakmai érettségi, szakképesítés megszerzése után – kilépésre a munka világába,
kialakul bennük az önálló véleményalkotás, az alkotó gondolkodás képessége, a belső motiváció a tanulásban és a munkában, az önképzés igénye, az egész életen át való tanulás fontosságának felismerése, innovatív képesség, versenyhelyzetben való helytállás, kreativitás, vállalkozó- és vállalkozási készség,
döntő fontosságúnak tartjuk a következő személyiségjegyek kialakítását: önismeret, konfliktusmegoldó képesség, hazaszeretet, demokratikus viselkedés szabályainak betartása, tolerancia, nyitottság, empátia, alkalmazkodóképesség, kommunikációs, valamint kapcsolatteremtő és kapcsolatmegtartó képesség, a mozgás és a sport szeretete, egészséges életmód, kitartás, alkalmazkodás a változó társadalmi követelményekhez, „csapatszellem”, az örök emberi értékek tisztelete, az épített és természeti környezet védelmének igénye, humánum, önbizalom, pozitív életszemlélet, igényesség az élet minden területén.
4.1.4
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Céljaink a következő tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg iskolánkban: Munkánk legfontosabb színtere a tanítási óra. Elsődleges feladatunk a tanórákon a magas színvonalú általános műveltség elsajátíttatása tanulóinkkal. Az ismeretek és készségek jobb elsajátítása érdekében (a tantárgyfelosztás adta lehetőségek függvényében) egyes tárgyakat csoportbontásban tanítunk: pl. idegen nyelvek, matematika, informatika, gépírás, testnevelés, szakmai gyakorlati tantárgyak, szakképző évfolyamokon a szakmai gyakorlati tantárgyak. Objektív és szubjektív feltételeink ismeretében vállaljuk, hogy - igény esetén emeltszintű érettségi vizsgára készítjük fel a tanulókat magyar nyelv és irodalomból, matematikából, 1
Iskolánkban két idegen nyelvet oktatunk, az egyiket magasabb óraszámban.
14
történelemből, idegen nyelvekből (angol, német, francia), szakmai tárgyakból, biológiából, fizikából és középszinten testnevelésből. Az emeltszintű érettségi vizsgára készülők számára biztosítjuk a jogszabályban előírt óraszámot. Az idegen nyelvi képzésünk megfelelő lehetőséget biztosít arra is, hogy a tanulók felkészüljenek az államilag elismert nyelvvizsgákra. Szakképző évfolyamokon felkészítjük a tanulókat arra, hogy az Országos Képzési Jegyzékből az iskola képzési profiljába tartozó szakmákban sikeres szakmai vizsgát tegyenek. A tanórák mellett a tanórán kívüli tevékenységeket is felhasználjuk céljaink elérésére. Az érdeklődő tanulók részt vehetnek az irodalmi színpad és különböző szakkörök (informatika, az EU-val kapcsolatos, énekkar, idegen nyelvű színjátszás, vallástörténet, tanirodai, könyvtárhasználati, biológia, természettudományi, közgazdaságtani, vállalkozási ismeretek, történelmi filmklub, stb.) munkájában. Szükség esetén a belépő évfolyamokon felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, a magasabb évfolyamokon indokolt esetben korrepetálási lehetőséget biztosítunk. Valamennyi tanulónk részt vehet a tömegsport (asztalitenisz, úszás, futás, tornatermi foglalkozások, stb.) és a sportszakosztályok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, országjárás) foglalkozásain. Iskolánkban megvalósul a mindennapos testnevelés korszerű követelménye, hiszen jelenkori civilizációs viszonyaink között a mindennapos testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódra nevelésnek. Nevelőmunkánk fontos színtere az iskolai közösségi élet megszervezése. Meg kell tanítani a tanulókat, hogy önállóan tudják használni a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök - INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert és múzeum látogatások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Mindezeket osztálykeretben, az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével szervezzük, bevonva az érdeklődő szülőket is. A felsorolt programokon való részvételt fontosnak tartjuk az osztályközösség létrehozása és fejlesztése céljából. A szabadidős tevékenység szervezésében aktívan részt vesz az iskolánkban működő diákönkormányzat és az osztályok diákbizottságai.
4.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különböző iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A felgyorsult élet, 15
az új információs technológiák megjelenése az iskolában, komoly kihívást jelent a tanulás és tanítás hagyományos formái, módszerei és tartalma számára. Diákjainkat arra neveljük, hogy
Képesek legyenek céljaik megfogalmazására és megvalósítására.
A munka világa olyan tulajdonságokat részesít előnyben, mint a kreativitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség, a helyzetfelismerő képesség, a rugalmasság, a nyitottság, amelyekre később, bármilyen szakmai ismeret ráépíthető.
Ismerjék fel és fogadják el az önismeret-valóságismeret elsődlegességét.
Emberi kapcsolataikban hangsúlyos szerepet kapjon egymás segítése, a másság elfogadása.
Olyan állampolgárokat neveljünk – a családok segítségével – akik tudás, világlátás, életbölcsesség tekintetében nemzeti, regionális és európai értelemben is konstruktív személyiségei a modern világnak.
Célunk, hogy az iskolában eltöltött évek alatt:
tanulóink sajátítsák el azokat a humán, reál, nyelvi és gazdasági ismereteket, amelyek birtokában egyaránt alkalmassá válnak szakirányú felsőfokú tanulmányok folytatására vagy – szakmai képesítés megszerzése után – kilépésre a munka világába,
alakuljon ki bennük az önálló véleményalkotás, az alkotó gondolkodás képessége, a belső motiváció a tanulásban és a munkában, az önképzés igénye, az egész életen át való tanulás fontosságának felismerése, innovatív képesség, versenyhelyzetben való helytállás, kreativitás, vállalkozó- és vállalkozási készség,
alakuljanak ki a következő személyiségjegyek: önismeret, konfliktusmegoldó képesség, demokratikus viselkedés szabályainak betartása, tolerancia, nyitottság, empátia, alkalmazkodóképesség, kommunikációs, valamint kapcsolatteremtő és kapcsolatmegtartó képesség, a mozgás és a sport szeretete, egészséges életmód, kitartás, alkalmazkodás a változó társadalmi követelményekhez, „csapatszellem”, az örök emberi értékek tisztelete, humánum, önbizalom, pozitív életszemlélet, igényesség az élet minden területén.
Ehhez olyan pedagógiai környezet szükséges amelyben lehetővé válik:
a tényanyag megtanítása mellett készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása,
a különböző forrásokból és perspektívákból szerzett tudáselemek, összegzési képességének (szintézisének) formálása,
a tanári instrukció elsődlegessége helyett az önálló ismeretszerzés, az irányított felfedező tanulás 16
az osztályteremben történő tanulás kiegészítése életszerű helyzetekben való tanulással
a frontális tanítás mellett a csoportmunka,
az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtése,
külső szabályok követése mellett a belső szabályok kialakításának igénye,
a tömegkommunikációs eszközök szerepének tudatosítása,
a számítógéppel segített tanulás lehetőségeinek kiterjesztése.
4.3
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Olyan
folyamat,
amelynek
eredményeképpen
a
pedagógusok
a
nevelési-oktatási
intézményben végzett tevékenységet úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordít a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a
testi
és
lelki
egészség
fejlesztése,
a
viselkedési
függőségek,
a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiénia területére terjednek ki. Figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási folyamatban a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeressük a
17
gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területén működő szervezetet, hatóságot.
4.4
A
közösségfejlesztéssel,
az
iskola
szereplőinek
együttműködésével
kapcsolatos feladatok A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Nevelőmunkánk fontos színtere az iskolai közösségi élet megszervezése, a tanulók szabadidős és sporttevékenységének segítése. Meg kell tanítani a tanulókat, hogy önállóan tudják használni a különböző ismerethordozókat, a színház, koncert és múzeumlátogatások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Mindezeket osztálykeretben, az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével szervezzük, bevonva az érdeklődő szülőket is. A szabadidős tevékenység szervezésében aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az iskolánkban működő diákönkormányzat és az osztályok tanulóközössége. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az osztályközösségek erősödjenek, hanem valamennyi tanulónkban kialakuljon az iskolához való kötődés, legyen büszke rá, hogy "Károlyis diák" lehet. Ezt segítik iskolánk kialakult hagyományai: "0"-os túra, tanévnyitó, Gólyaavató, Károlyi-nap,
kirándulások,
Mikulás-ünnepség,
karácsony,
klubnapok,
táborok,
diákönkormányzati vezetők megbeszélései, iskolai és iskolán kívüli versenyek, pályázatok, vetélkedők, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, szalagavató, ballagás, külföldi diákcserék, nyelvgyakorlást szolgáló külföldi utak, külföldi szakmai látogatások, határon túli magyar kapcsolatok, a tehetséges tanulók verseny- és felvételi felkészítése, diákközgyűlés, iskolarádió, iskolaújság, diákszínpadi bemutatók, diáksportkörök, sítábor, házi bajnokságok, tanár-diák sportmérkőzések, véradás, stb. Az iskolához tartozás érzését a jó tanulmányi és közösségi munkát, az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő teljesítményt elismerő díjakkal, könyvjutalommal, emléklappal erősítjük, amelyeket minden esetben az iskola nyilvánossága előtt adunk át.
18
4.5
Pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai
4.5.1
Pedagógusok intézményi feladatai
A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját. Nevelő, oktató munkáját egységes elvek alapján végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Alkotó módon részt vállal:
a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből,
az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából,
tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,
pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből.
Feladatai közé tartoznak az alábbiak: Tanítási (foglalkozási) órán és gyakorlati foglalkozáson minőségi munka végzése (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). Továbbképzéseken, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. Részvétel az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének a megszervezésében. A nevelő, oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részvétel. Egyes adminisztratív és szervezései feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Előre meghatározott és meghirdetett időpontokban fogadóórák megtartása. A helyi, regionális, illetve országos tanulmányi és szakmai versenyeken résztvevő tanulók felkészülésének segítése. A pedagógus a nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontra elkészíti és a munkaközösség vezetőjének bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel és évenkénti érvényesítéssel – több éven át használhatja. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egyegy pedagógus lát el. 19
Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök intézményi feladatai
4.5.2
Az osztályfőnök a gondjaira bízott diákközösség élén álló hiteles tanáregyéniség. Osztályán belül őrzi az iskola Pedagógiai Programjában is megfogalmazott alapvető értékeket. Személyes példaadásával segíti a diákközösség formálódását, a diákok személyiségének fejlődését. Az osztályfőnököt - az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatának figyelembevételével - az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás elsősorban annak adható, aki
az intézmény főfoglalkozású tanára,
legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik.
Ha olyan tanár kap osztályfőnöki megbízást, aki nem tesz eleget a fenti feltételeknek, akkor az igazgató köteles döntését a nevelőtestületnek megindokolni. Az osztályfőnöki teendők ellátására az igazgató felkérheti vagy kijelölheti a tantestület bármely tagját. Az osztályfőnöki munka végzéséért osztályfőnöki pótlék jár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő mértékben. A munkakör ellátásával kapcsolatos feladatai:
A tanulmányi munka figyelemmel kísérése
Értékeli a tanulók tanulmányi munkáját a félévi illetve év végi osztályozó értekezletre beszámol a hiányzások mértékéről, az osztály közösségi munkájáról, illetve a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról.
Év közben - szükség esetén - él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével.
A Házirendnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégzi a hiányzásokkal, kapcsolatos adminisztratív feladatokat, és felhívja a tanuló szüleinek figyelmét a hiányzások következményeire. Jelzi az iskolavezetésnek, ha a tanuló igazolatlan hiányzása megközelíti (80 %) azt a jogszabályban előírt óraszámot, amelynél az iskolának külső hatóságok felé értesítési kötelezettsége van.
Az osztály magatartásának, szorgalmának, közösségi életének figyelemmel kísérése
Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után javaslatot tesz a félévi és az év végi magatartás és szorgalom osztályzatokra.
Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet valamint az iskolai munka-, tűz- és balesetvédelmi és KRESZ előírásokat, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben, továbbá a munka-, tűzés balesetvédelmi szabályzatban foglaltak betartására. 20
Folyamatosan figyeli osztálytermének és a terem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat.
Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység:
Osztálynapló (e-napló) kitöltése, vezetésének ellenőrzése.
A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése.
Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása.
A javító, pótló és osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése.
A törzslapok kitöltése és vezetése.
Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése.
Gondoskodik arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumait (Pedagógiai Program, Házirend, az éves munkaterv,) mind a tanulók, mind a szülők megismerjék.
Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek:
Az iskolában első tanévét megkezdő osztály osztályfőnöke az év elején bemutatja az iskola hagyományait, hagyományos rendezvényeit.
A hagyományos rendezvényeken felügyeli és koordinálja saját osztályát.
Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők:
Összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon.
Az első osztályfőnöki órán ismerteti a tanulókkal az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület határozatairól.
Az osztály diáktitkárának közreműködésével, az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati tevékenységekről.
Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet.
A diákönkormányzat támogatása, tanácsadás
Minden
év
elején
tevékenyen
részt
vesz
az
osztály,
illetve
az
iskolai
diákönkormányzat vezetőségének megválasztásában. Minden iskolai Diák-közgyűlés után beszámoltatja az IDB titkárt. Szülőkkel való kapcsolattartás:
Egy évben legalább kettő szülői értekezletet tart az iskolai munkatervben meghatározottak szerint.
A tanuló előmenetelével, magatartásával kapcsolatban felmerült problémák esetén értesíti a szülőket, szükség esetén személyes megbeszélést kezdeményez. 21
Távolléte esetén a helyettesítést az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes rendeli el.
4.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység
Az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető irányításával folyamatosan figyelemmel kísérik a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Ezzel a feladattal kapcsolatos alapvető tevékenységek:
a veszélyeztetett és kiemelt figyelmet igénylő tanulók nyilvántartása (a kilencedik osztályban felmérjük, és a továbbiakban folyamatosan frissítjük az anyagi, egészségügyi, környezeti okból, személyiségükben, illetve esetleg egyszerre több szempontból is veszé1yeztetett tanulók nyilvántartását),
kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, szakértői és rehabilitációs bizottságokkal,
egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai foglalkoztatás,
korrepetálás szükség és igény szerint,
a pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolata,
a szülők és családok nevelési gondjainak enyhítése, tanácsadás
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei Célunk annak biztosítása, hogy:
a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni:
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van
szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése
differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.
22
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkózást a következő tevékenységekkel segítjük:
a kudarc okainak feltárása a szülők bevonásával,
egyéni foglalkozások, korrepetálás,
differenciált tanórai tevékenység,
az iskolai könyvtár és informatikai háttér lehetőségeinek kihasználása az egyéni felzárkózásra,
pszichológushoz irányítás.
A kiemelten tehetséges tanulókat segítő tevékenység A nevelőtestület valamennyi tagja kiemelt figyelmet fordít a kiemelten tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására. Ennek érdekében:
egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai foglalkozás,
az emelt szintű érettségi vizsgára készülő tanulók számára foglalkozások szervezése az iskola helyi tanterve szerint,
iskolai versenyek szervezése, pályázatok kiírása,
iskolán kívüli pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a tanulók tájékoztatása ezekről a lehetőségekről,
iskolai, helyi és országos versenyekre felkészítés,
az iskolai könyvtár és az egyéb iskolai létesítmények (multimédia, Internet, számítógépek, tornaterem, kondicionáló-terem és sportudvar) egyéni és csoportos használata,
szabadidős foglalkozások (színház-, múzeum- és tárlatlátogatások szervezése,
szakkörök szervezése
felkészítés nyelvvizsgára,
diákcsere-kapcsolatok szervezése a célnyelvi környezetben és határon túli magyar környezetben,
egyéni foglalkozás a tehetséges tanulókkal,
felkészítés a szakirányú továbbtanulásra,
tanulmányi ösztöndíjak elnyeréséhez segítségnyújtás.
23
4.7
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan tanulóink egy része a közeli kerületekből érkezik, de az elővárosokból, néha pedig távolabbi településekről is bejárnak diákjaink. A tanulók egy része jó anyagi és szociális háttérrel érkezik, de vannak súlyos anyagi gondokkal küzdő családjaink is. Növekedett a gyermeküket egyedül nevelő szülők száma. Sajnos a szülők között egyre több a munkanélküli, gyakran mindkét szülő esetében. Emelkedett az egészségügyi okból veszélyeztetettek létszáma is. Egészségnevelési szempontból jelentős gondot okoz a dohányzás. Célunk a maximálisan gyermek- és emberközpontú, a tanulókra minden szempontból tekintettel lévő, gondoskodó iskolai légkör kialakítása, a gyerekek egyéniségének tisztelete, a bennük rejlő értékek keresése és kibontakoztatása, a gyermekvédelmi feladatok megvalósítása a mindennapokban, minden tanár nevelőmunkájában.
A
segítségre
szoruló
tanulók
folyamatos
kiszűrése,
a
család
és
iskola
együttműködésének bővítése, a személyiség komplex fejlesztése, azaz egyéni bánásmód maximális érvényesítése.
Olyan készségek, képességek fejlesztése, melyek az iskolát elhagyva a munkába álláshoz, az önálló életvitelhez szükségesek.
Az általános magatartás-, beszéd- és viselkedéskultúra alakítása, meglévő szintjének emelése. A diákönkormányzat segítése, a tanulói demokratizmus fejlesztése.
A tanórán kívüli nevelés hatékonyságának növelése.
Tanévenként egy alkalommal az intézmény vezetője osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján tankönyvtámogatásban, differenciált összegű kirándulási támogatásban részesítheti a rászoruló tanulókat. A rászorultság mértékének vizsgálatánál a hatályos jogszabályokat vesszük alapul. A tanulókat és szüleiket jól látható helyen elhelyezve tájékoztatjuk az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények – gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb. – létezéséről és elérhetőségéről. A pedagógus kollégákat tájékoztatjuk a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, továbbképzési lehetőségekről, a gyermekvédelmi segítő- és szakellátó intézményekről. Az osztályfőnöki munkaközösség tájékoztatja a tanulókat az önkormányzatoktól igényelhető támogatásokról, segítjük az igénylőlapok helyes kitöltését, továbbítását. 24
Az ifjúságvédelem segítséget nyújt a tanulók személyes problémáinak megoldásában. Ennek érdekében
kapcsolatot
tartunk
pszichológussal,
az
iskolaorvossal,
szükség
esetén
tájékozódunk a kollégiumi férőhelyekről. Kiemelt figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése:
Családi problémák: életvételi órák (osztályfőnöki órák keretében), önismereti szakkör
Tanulási problémák: tanulás tanítása (osztályfőnöki órák), kapcsolattartás szülőkkel (egyéni fogadóórák)
Szociális
problémák:
tájékoztatás,
lehetőségek
ismertetése,
diákétkeztetés,
felzárkóztató foglalkozások
4.8
Krízis helyzetek kezelése: átirányítás a szakszolgálatokhoz
A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési feladatokban
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (IDB – Iskolai Diákbizottság) működik. IDB-tagnak az iskola tanulói közül bárki választható. Az IDB szervezi az iskolai szintű programokat, illetve segíti lebonyolításukat, irányítja az ODB-ket. A diákönkormányzat maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit. A diákönkormányzat működését az iskola helyiség biztosításával segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai élet bármely kérdésében, pl. pályázatok, versenyek szervezésére, az iskola sporttevékenységére, iskolai hagyományok ápolására, jutalmazására, a Károlyi Nap programjára, iskolarádió működtetésére. Munkájukat az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az IDB látja el. Az IDB évente beszámol a Diákközgyűlésnek az elvégzett munkáról. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a következő esetekben kérjük ki: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, 25
g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Az évi rendes közgyűlést a diákönkormányzat vezetője hívja össze küldött közgyűlésként. Az osztályok két küldöttel képviseltetik magukat. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol a diákönkormányzat munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőjéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a megkezdés előtt nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskola igazgatója vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti.
4.9
A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
Az oktatás-nevelés folyamatában a szülők az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal folyamatosan együttműködnek. Az iskolának a szülői házzal való együttműködésben, a nevelésben a főszereplő az osztályfőnök, aki behatóan ismeri az osztályába járó tanulók tulajdonságait, problémáit, családi hátterét. Ismereteiről, tapasztalatairól, az esetleges problémákról tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, a nevelési igazgatóhelyettest. Az együttműködés és kapcsolattartás formái:
szülői munkaközösségek, szülői választmány,
szülői értekezletek,
fogadóórák,
írásbeli és szóbeli tájékoztatás,
családlátogatás (indokolt esetben).
A kapcsolattartás kiemelt szinterei a szaktanári fogadóórák(évente 2 alkalommal közös és valamennyi szaktanárnak heti), amelyek lehetőséget adnak az egyéni problémák megbeszélésére, a szülői értekezletek, amelyek az egyes osztályok problémáinak megvitatását teszik lehetővé, a választmányi értekezletek, amelyeken az iskolavezetés és a szülők képviselői vitathatják meg az egész iskolát érintő kérdéseket, képet kaphatnak az iskola közelebbi és távolabbi terveiről. Az I. és III. negyedév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket a
kiemelkedő
tanulmányi
teljesítményről,
illetve
az
esetleges
tanulmányi
eredménytelenségekről. Az osztályfőnökök már a legelső szülői értekezleteken kérik a 26
szülőket, hogy a tanuló hiányzása esetén lehetőleg aznap a hiányzást telefonon jelentsék be az iskolába. Ez megnyugtató az osztályfőnöknek, hiszen értesül a hiányzás okáról. Ha a tanulók tanulmányi eredményében, vagy magatartásában rendkívülit tapasztalunk, az osztályfőnök telefonon kér felvilágosítást a szülőktől. Iskolánkban ez jól bevált gyakorlat, a telefonbeszélgetés után sok esetben látványos javulás tapasztalható. A kapcsolatfelvétel a szülőknek is biztonságot jelent, hiszen a gondokról szinte azonnal értesülnek, a folyamat még nem visszafordíthatatlan, közös munkával orvosolhatók a problémák. Az iskola helyi pedagógiai programjának 1 példányát az iskola titkárságán helyezzük el, amely megtekinthető munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-13.00 óráig. Az iskola pedagógiai programját nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján.
4.10 A tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi vizsga követelményei Belső vizsgák Belső vizsgát tartunk a 10. és a 12. év lezárásaként. A rendszeres vizsga célja annak felmérése, hogy a tanulók hogyan sajátították el a tantervi anyagot az egyes tárgyakból. A vizsga tárgyai A 10. év végén magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a szakágazatnak megfelelő szakmai tárgy, a 12. év végén az érettségi tárgyakból. Elégtelen vizsga esetén a tanuló a vizsgát a tanév vége előtt megismételheti. A vizsgán elért érdemjegyet az év végi osztályzatnál súlyozottan kell figyelembe venni. A vizsga formája írásbeli és/vagy szóbeli, illetve gyakorlati. A vizsga helye az iskola, ideje a 10. évfolyamon május hónap, a 12. évfolyamon április hónap. A vizsga a szakmai munkaközösségek által összeállított feladat- és tételsor alapján, 3 tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgák eredményét a szakmai munkaközösségek a tanév munkájának értékelésekor elemzik és meghatározzák a továbblépés irányát. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) magántanulóként a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott, b) engedélyt kapott a tanuló, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 27
c) a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Alkalmassági vizsga Az iskolában alkalmassági vizsgát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartunk. Szóbeli felvételi vizsga Követelményei:
idegen nyelvi beszélgetés
rövid beszélgetés a tanuló általános tájékozottságáról
4.11 A felvétel és átvétel helyi szabályai a közoktatási és a szakképző évfolyamokra 4.11.1
Felvétel az első közoktatási évfolyamra
Az iskola első közoktatási évfolyamára beiratkozni a következő feltételek teljesítése után lehet: 28
a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány (külföldön szerzett bizonyítvány esetében a törvényi szabályozást kell figyelembe venni, a felvétel ebben az esetben egyedi elbírálás alapján történik),
sikeres felvételi vizsga az iskola felvételi szabályzata alapján,
szülői és tanulói nyilatkozat annak tudomásul vételéről, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a heti 4, a két tanítási nyelvű képzésben heti 5 nem kötelező tanítási óra felhasználásával biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás az ezeken való részvétel vállalását is jelenti,
a felvett tanuló gondviselője a beiratkozással tudomásul veszi, hogy a törvényben garantált alapszolgáltatásokon túlmenő költségeket vállalja: osztálykirándulás szalagavató, ballagás, érettségi tankönyvek, tanszerek és tanulmányi segédeszközök kulturális és szabadidős programok
A 8. osztályos tanulók részére – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden évben nyilvánosságra hozzuk az iskola felvételi rendjét. A felvételi eljárás keretében a tanulók 200 pontot szerezhetnek, amely a következő részekből tevődik össze:
a 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak összege magyar nyelv és irodalom (átlag), matematika, történelem, tanult idegen nyelv és választott (földrajz, vagy fizika, vagy kémia, vagy 2. idegen nyelv, számítástechnika) tantárgyból (max. 50 pont)
a központi írásbeli felvételi vizsgán elérhető max. 100 pont: 50 pont anyanyelv 50 pont matematika
iskolánk szóbeli felvételi vizsgáján max. 50 pont érhető el (40 pont idegen nyelvű beszélgetés, 10 pont rövid beszélgetés a tanuló általános tájékozottságáról)
A vizsgázók teljesítményének értékelésénél meghatározott esetekben figyelembe vesszük a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a speciális értékelési szabályokat. Ehhez mellékletként szakértői véleményt és szülői kérelmet kell benyújtani. A tanuló a felvételi vizsgán bemutatja a 8. osztályos matematika, magyar nyelv és irodalom füzetét, valamint az ellenőrző könyvét. A szóbeli felvételi vizsga nyilvános.
4.11.2
Átvétel az iskola felsőbb évfolyamára 29
Más iskolából a tanév elején vagy végén az iskola felsőbb évfolyamára történő átvétel esetén az iskola igazgatója dönt. Év közben történő váltásra egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. Egyéb szabályok:
az iskola helyi programjának megfelelően a korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni a megadott határidőn belül,
4.11.3
szükség esetén szintfelmérés írható elő.
Felvétel az iskola szakképző évfolyamaira
A szakképző évfolyamra lépés feltétele a középiskolai érettségi vizsgabizonyítvány bemutatása, az iskolai jelentkezési lap beadása a megadott határidőn belül a szükséges mellékletekkel együtt. A jelentkezések elbírálásakor az iskolában érettségizett tanulók előnyben részesülnek. A felvételről az iskola vezetése dönt a jelentkező középiskolai tanulmányi előmenetele és magatartása alapján. A felvételi pontokat az alábbi tantárgyak utolsó és utolsó előtti év végi eredményei, valamint az érettségi átlag kétszerese alapján számítjuk:
magyar nyelv és irodalom átlaga kerekítés nélkül
történelem
matematika
idegen nyelv
szakmai tantárgy.
A B2 típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány esetén 7, C1 típusú nyelvvizsgabizonyítvány esetén 10 többletpontot kapnak a jelentkezők. A felvétel eredményét és a beiratkozás időpontját az iskola az adott év július 10-ig iskolánk web oldalán és a portán kifüggesztve hozzuk nyilvánosságra. Ha a jelentkező saját nevére megcímzett, felbélyegzett borítékot ad le, írásban értesítjük. Ha egy szakmára jelentkezők száma meghaladja az engedélyezett tanulólétszámot, a felvételi pontok alapján kialakított rangsor dönt. A rangsor alapján felvételt nem nyert tanulókat várólistán tesszük közzé. Az engedélyezett létszámot meghaladó jelentkezőknek egyéni beszélgetés alapján ajánlunk szakmát. Az utolsó beiratkozási időpont után a felvétel érvényét veszti, a megüresedett helyeket a várólistáról betöltjük. Amennyiben valakit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvesznek, augusztus 15-ig köteles értesíteni az iskolát, ebben az esetben a várólistáról a megüresedett helyet betöltjük. 30
Az esetlegesen fennmaradó szabad helyekre pótjelentkezést fogad el az iskola, ennek eredményéről a jelentkezőket folyamatosan értesítjük.
Átvétel az iskola szakképző évfolyamára
4.11.4
Más iskolából a tanév elején vagy végén az iskola felsőbb évfolyamára történő átvétel esetén az iskola igazgatója dönt. Év közben történő váltásra egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. Egyéb szabályok:
az iskola helyi programjának megfelelően a korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni a megadott határidőn belül,
szükség esetén szintfelmérés írható elő.
4.12 Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Iskolánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy biztonságos intézményként működjön. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a szaktanárok (elsősorban a testnevelés és biológia szakos kollégák) folyamatosan fejlesztik és ösztönzik a tanulók elsősegély nyújtási ismereteit. Ehhez kapcsolódik a Magyar Vöröskereszttel kiépített jó kapcsolatrendszer, akik szakmailag segítik munkánkat.
5
Helyi tanterv
5.1
Óratervek
Az iskolánkban használt óratervek az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, illetve a 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet alapján készültek, és a következő oldalakon találhatók az alábbiak szerint:
4 éves középiskolai képzés /közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem ágazat/
nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai képzés /közgazdaság ágazat/
kéttannyelvű középiskolai képzés /kereskedelem ágazat/
Iskolánk helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő
31
beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Ehhez a kiskorú tanuló szülőjének nyilatkozata szükséges. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyak helyi tantervében rögzítettük.
Óraterv szakközépiskola XXIV. Közgazdaság ágazat Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 Első idegen nyelv 5 5 Második idegen nyelv 2 2 Matematika 3 3 Etika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 Kémia 3 Biológia – egészségtan 2 Földrajz 3 Szakmai tárgyak 6 7 ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat Alkalmazott számítástechnika 1 1 Komplex szakmai ismeretek Ének 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 0 0 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 emelt szint + NAT alapján 32
11. évf.
12. évf.
4 4 2 4 1
4 4 2 4
3
3
1 2
1
8
11
1 1 1 2
2
1 1 2 1 1 1 2 1
1 1
5 1 0 35 3
5 1 0 35 3
Óraterv szakközépiskola XXV. Ügyvitel ágazat Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 Első idegen nyelv 5 5 Második idegen nyelv 2 2 Matematika 3 3 Etika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 Kémia 3 Biológia – egészségtan 2 Földrajz 3 Szakmai tárgyak 6 7 ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) 2 2 Levelezési ismeretek (elmélet) 0,5 0,5 Levelezési gyakorlat 1 1 Kommunikáció alapjai (elmélet) Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági és jogi alapismeretek 1 2,5 (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Alkalmazott számítástechnika 1 1 Komplex szakmai ismeretek Összefüggő szakmai gyakorlat 70 105 keretében összesen ebből: Gépírás és iratkezelés 70 40 Levelezési gyakorlat Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret emelt szint + NAT alapján
1 1 5 1 0 35
33
11. évf.
12. évf.
4 4 2 4 1
4 4 2 4
3
3
1 2
1
8
11
1 2 1
3 4
3 3 1 1 140 60
65
80
5 1 0 36
5 1 0 35 3
5 1 0 35 3
Óraterv szakközépiskola XXVI. Kereskedelem ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak ebből: Munkahelyi egészség és biztonság Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet) Vezetési ismeretek (elmélet) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) Áruforgalom (elmélet) Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat) Alkalmazott számítástechnika Komplex szakmai ismeretek Összefüggő szakmai gyakorlat keretében összesen ebből: Áruforgalom gyakorlata Üzleti tevékenység a gyakorlatban Marketing a gyakorlatban Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret emelt szint + NAT alapján
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 5 2 3
4 5 2 3
4 4 2 4 1
4 4 2 4
2
2
3
3
2 3
2
1
2 3 7
2
1
8
11
1
2 1
3
3
6 0,5
2
3
1 1
1
1
1
1,5
2
1 1
1
1
1 1 1
1
34
70
105
140
70
105
60 60 20
1 1 5 1 0 35
5 1 0 36
5 1 0 35 3
5 1 0 35 3
Óraterv szakközépiskola két tanítási nyelvű képzés XXVI. Kereskedelem ágazathoz Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek /9. évfolyamtól célnyelven/ Célnyelvi országok civilizációja /célnyelven/ Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Ebből: Munkahelyi egészség és biztonság Marketing alapjai (célnyelven) Marketing a gyakorlatban (célnyelven) Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet) Vezetési ismeretek (elmélet) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) Áruforgalom (elmélet) Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat) Komplex szakmai ismeretek Összefüggő szakmai gyakorlat keretében összesen ebből Áruforgalom gyakorlata Üzleti tevékenység a gyakorlatban Marketing a gyakorlatban Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret kéttannyelvű többlet óra emelt szint + NAT alapján
9. évf. kny. 2 18
10. évf.
3
9. évf. 4 6 2 3
11. évf. 4 5 2 4 1
12. évf.
2
2
2
3
3
1
1
2
2
2 3
2
1
2 3
2
1
6 0,5 1
7
8
11
1
2
2 1
2
3
3
3
4 6 2 3
4 5 2 4
1
4 5 1 35
35
1
1
1
1
1,5
2
1 1
1 1 1
70
105
140
70
105
60 60 20
1 1 5 1 0 35 2
5 1 0 36 2
5 1 0 35 3 3
5 1 0 35 3 3
Óraterv szakközépiskola két tanítási nyelvű képzés XXIV. Közgazdaság ágazathoz Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek /9. évfolyamtól célnyelven/ Célnyelvi országok civilizációja /célnyelven/ Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak ebből: Munkahelyi egészség és biztonság
9. évf. 9. évf. 10. évf. kny. 2 4 4 18 6 6 2 2 3 3 3 2
11. évf.
12. évf.
4 5 2 4 1
4 5 2 4
2
2
3
3
1
1
2
2
2 3
2
1
2 3
2
1
7
8+1
11+1
6+1 0,5
Gazdasági és jogi alapismeretek
2
3,5
Gazdasági ismeretek (célnyelven)
2
1
Ügyviteli gyakorlatok
2,5
2,5
1
Általános statisztika (célnyelven)
2
2
Statisztika gyakorlat
2
2
Pénzügyi alapismeretek (elmélet)
2
2
Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat)
1
Adózási alapismeretek
1
Adózás gyakorlat
1
Számviteli alapismeretek (elmélet)
2
2
Számvitel gyakorlat Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret kéttannyelvű többlet óra emelt szint + NAT alapján
1 4 5 1 35
36
1 1 5 1 0 35 3
5 1 0 36 2
5 1 0 35 4 3
5 1 0 35 4 3
Óraterv szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyam XXIV. Közgazdaság ágazat Tantárgyak
9. évf. ny.
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 2 4 Első idegen nyelv 15 6 Második idegen nyelv 3 2 Matematika 2 3 Etika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 3 Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak 6 ebből az ágazathoz tartozó valamennyi szakmánál: Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel gyakorlat Szakmai idegen nyelv 1 Komplex szakmai ismeretek Ének 1 Informatika 6 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 emeltre felkészítő óra, illetve NAT 1 1 alapján
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 6 2 3
4 3 5 4 1
4 3 5 4
2
3
3
2
1
2 3 7
2
1
8
11
1 1 1 2
1 1 2
3,5 2,5
1
2 1
1 1 2 1
1 1
5 1 0 36
5 1 0 35
5 1 0 35
1
2+2
2+2
A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (ezek megnevezés, óraszáma) a helyi tanterv tantárgyi részében találhatók meg.
37
5.2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Közös alapelv, hogy a legkorszerűbb, a tanuló számára legkönnyebben elsajátítható, az önálló, kreatív tanulói munkát lehetővé tevő taneszközt alkalmazzuk. A taneszközök kiválasztását a hatályos tankönyvjegyzék alapján a szakmai munkaközösségek végzik. A munkaközösségek tagjai azonos évfolyamon, azonos osztálytípusban azonos taneszközöket használnak. A rendszeres munkához szükséges valamennyi eszköznek a tanuló rendelkezésére kell állnia (füzetek, tankönyvek, íróeszköz, számológép, sportfelszerelés, stb.). Az egyes tantárgyakhoz szükséges tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök felsorolását a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
5.3
NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
A fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek - összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:
beépülnek
az
egyes
műveltségi
területek,
illetve
tantárgyak
fejlesztési
követelményeibe, tartalmaiba;
témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért
viselt
felelősségtudatuk
elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés életszerű: felkészít az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segít választ találni a tanulók 38
erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók az iskolánkban töltött évek alatt megismerik nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozhatják a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Kialakul bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve megismerik annak történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak
betartása,
az
emberi
méltóság és
az
emberi
jogok
tisztelete,
az
erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében – tantárgyakba ágyazva - biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 39
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség - a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon: saját, egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A
család
kiemelkedő
jelentőségű
a
gyerekek,
fiatalok
erkölcsi
érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Iskolánknak ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 40
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Iskolánk pedagógiai munkája ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását, segíti a nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tevékenységen keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskola felkészít a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Iskolánk - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, megtalálhatják hivatásukat, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás 41
területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása iskolánk egyik alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
42
A kulcskompetenciák fejlesztése Fejlesztendő kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeihez hasonló. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy alapkészség (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete, igényei és érdeklődése szerint. A jó idegen nyelvi kommunikáció megköveteli más kultúrák megismerését, megértését, elfogadását, valamint a közvetítő képességet is.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok).
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek
és
módszerek
sokaságának
felhasználásával
magyarázatokat
és
előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia fejlesztése a fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyak keretében valósul meg.
Digitális kompetencia 43
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A szakmai képzés követelményeinek elsajátítása érdekében iskolánkban a kompetenciák fejlesztése az alkalmazott számítástechnika tantárgy keretében valósul meg.
Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes saját tanulását egyénileg és csoportban egyaránt megszervezni, ideértve az idővel és az információval való gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, képest a kitartó figyelemre. Ez új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, valamint útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra teszi képessé a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Felölelik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban és képes a konfliktusok kezelésére. Az állampolgári kompetencia birtokában az egyén aktívan részt tud venni a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az új iránti fogékonyságot és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései megvalósítása érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése
44
fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvén és a média segítségével.
5.4
Mindennapos testnevelés, testmozgás
A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése az NKT 27 § (11.) alapján történik
5.5
A tantárgyválasztás, pedagógusválasztás szabályai
A 10. évfolyamosok számára az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A tanulók a felkínált lehetőségekből szabadon választhatnak azzal a megkötéssel, hogy tanóráinak száma a Nemzeti Alaptantervben rögzítettet nem haladhatja meg. A tanuló a szülővel együtt május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint választásáról szóló döntését az osztályfőnöknek, aki május 25-ig továbbítja az iskola igazgatójának. A tanuló (kiskorú esetén a szülővel együtt) a 11. évfolyam végén (minden év május 20- ig) írásban jelezheti az osztályfőnöknek a tantárgyválasztás szintjének megváltoztatását. Az osztályfőnök ezt továbbítja az iskola igazgatójának. A választás előtt az iskola ismerteti, hogy az adott tantárgyat várhatóan melyik pedagógus kolléga vagy kollégák fogják oktatni. Ez a későbbiekben kizárólag objektív, illetve tantárgyfelosztási-finanszírozási okokból változhat, mely tényről az iskola természetesen értesíti az érintett tanulókat.
5.6
Felkészülés az érettségi vizsgákra
Iskolánk közép- és emeltszintű érettségi vizsga letételére készít fel. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási óra felhasználásával biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás az ezeken való részvétel vállalását is jelenti, melynek tudomásulvételéről a tanuló és a szülő a beiratkozáskor írásban nyilatkozik.
45
A 11-12. évfolyamon valamennyi tanulónk kötelezően tanulja
a 4 kötelező érettségi tárgyat (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, első idegen nyelv),
biológia,
2. idegen nyelv
szakmai tárgy(ak).
A 11-12. évfolyamon emeltszinten vállaljuk a felkészítést a következő tárgyakból:
kötelező tantárgy magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német), szakmai tárgy(ak)
választható tantárgy fizika, biológia
Középszintű érettségi vizsgára készítünk fel:
kötelező tantárgy magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német, francia), szakmai tárgy(ak)
választható tantárgy fizika, biológia testnevelés.
A tanulók a választott tárgyból a helyi tanterv tantárgyankénti részénél leirat követelmények teljesítése alapján tehetnek érettségi vizsgát. A középszintű érettségi vizsga témakörei
46
6
Középfokú érettségi vizsga témakörei Középfokú érettségi vizsga témakörei
Angol nyelv 1.
Személyes család
vonatkozások,
2.
Ember és társadalom
3.
Környezetünk
4.
Az iskola
5.
A munka világa
6.
Életmód
7.
Szabadidő, szórakozás
művelődés,
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok. Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események
47
8.
9.
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
48
Angol célnyelvi civilizáció 1.
2.
3.
4.
Nagy-Britannia földrajzi fekvése; Nagy Britannia, az Egyesült Királyság és a Brit-szigetek meghatározása; Nagy-Britannia politikai egységeinek bemutatása (Anglia, Skócia, Wales) és ÉszakÍrország és a fővárosok; Államforma és demográfiai adatok (terület, lakosság) A nemzeti jelképek, védőszentek s a hozzájuk fűződő legendák. Az Amerikai Egyesült Államok fekvése, természeti adottságai, földrajzi tájegységeinek jellemzői, természeti kincsei; Politikai adatok (államforma, terület, lakosság, államok száma) A nemzeti jelképek. Nagy-Britannia korai történelme: Stonehenge, a kelták, a rómaiak, az angol-szászok, a vikingek; A normannok hatása; Arthur király mondaköre; Robin Hood legendája. Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának előtörténete; Észak-amerika őslakosságának területi eloszlása, a legjelentősebb törzsek, életmódjuk és megélhetési forrásaik. Nagy-Britannia történelme a 17. századig: VIII. Henrik és a protestantizmus; I. Erzsébet uralkodása; az angol reneszánsz kora, Shakespeare és a Globe Színház; Az anglikán egyház létrejötte. Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának története; Az észak-amerikai kontinens felfedezése és betelepítése; A Mayflower története, az első telepesek; Thanksgiving (a Hálaadás ünnepének története) Az első 13 állam megalakulása. A Függetlenségi Háború és a Függetlenségi Nyilatkozat (Thomas Jefferson, George Washington) Az indiánok harcai a betelepülőkkel; Az indiánok visszaszorítása és letelepítése. Élet a rezervátumokban. Nagy-Britannia történelme a 19. században; az ipari forradalom hatása. A brit birodalom kialakulása, virágkora (a Viktorianus kor értékrendje, a brit önelégültség okai); Az Amerikai Egyesült Államok a 19. Században Az USA terjeszkedése, területi hódítások, szerződések vásárlások; 19. századi vasútépítések és az aranyláz; Az ország mai területének kialakulása; Az USA nagyhatalommá válása A rabszolgaság kialakulásának gyökerei. Észak és Dél háborúja. A fajgyűlölet alapjai. 49
5.
6.
7.
Nagy-Britannia a 20. században. A gyarmati birodalom fokozatos széthullása. Nagy-Britannia szerepe a két háborúban. A Brit Nemzetközösség megalakulása. A királyság intézménye: látszat és valóság. Az Amerikai Egyesült Államok A 20. században. A 20-as évek Amerikája; Az USA szerepe a két világháborúban A hidegháború; a vietnami és koreai háborúk értékelése Az USA mint szuperhatalom Nagy-Britannia A modern brit politikai rendszer; a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom felépítése és intézményei. A legfontosabb brit politikai pártok jellemzői és történelmi gyökerei. A politikai választások menete. Az Amerikai Egyesült Államok Politikai rendszere, a demokrácia intézményei; a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom felépítése és feladatköre; A demokrácia biztosítékai: a „checks and balances” rendszere, az elnök szerepe. A két vezető politikai párt jellemzői és történelmi gyökerei. A politikai választások menete Nagy-Britannia A nemzeti tudat alakulása: született britek, bevándorlók, (multicultural society) Mit jelent ma britnek lenni? Az ír és skót nemzeti tudat formálódása. Az Amerikai Egyesült Államok a bevándorlók országa A legjelentősebb bevándorlási hullámok felsorolása Az ’Új haza’ fogalma: európai bevándorlók – európai toló- és amerikai húzóerők; Az Ígéret földje: álom vagy valóság? Mozaik vagy olvasztótégely? A feketék beilleszkedése. Diszkrimináció és fajgyűlölet. Fekete Polgárjogi mozgalmak, polgárjogi harcosok és aktivisták (Martin.L. King, Jr.)
50
8.
9.
10.
11.
Nagy-Britannia A brit gazdaság fejlődésének főbb csomópontjai (bekerítések, ipari forradalom, feltalálók és ipari találmányok, a gyarmatok majd azok elvesztésének szerepe a gazdasági élet alakulásában, brit gazdaság az ezred fordulón, nagy vállalatok, pénzrendszer, GBP vagy EURO, tőzsde). Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének főbb csomópontjai: az USA gazdaságának növekedése a korai időszakban, feltalálók és ipari találmányok, a nagy gazdasági világválság, a gazdasági konszolidáció: F.D.Roosevelt és a New Deal Az USA gazdasági élete az ezredfordulón, pénzrendszere és a tőzsde. Nagy-Britannia Tradicionális értékek és a brit életszemlélet Tradicíótisztelet és individualizmus; A britek és mindennapi szokásaik A másság és a privát szféra tiszteletben tartása, tolerancia egymás iránt; A törvény tisztelete, a ’fair play’ elve. A természet szeretete, vágyakozás a vidéki életre, állatbarátság Az Amerikai Egyesült Államok Tradicionális amerikai értékek A személyi szabadság tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség biztosítása, és az önmegvalósítás képessége; Voluntartizmus és jótékonyság, az üzleti életben kemény munka és önfegyelem. Nagy-Britannia A vallás szerepe a modern brit életben. Az anglikán egyház, a katolikusok és egyéb felekezetek ezredfordulón. Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai puritanizmus mai hatása, a mormonok, az amisok, quakerek – protestánsok és katolikusok, zsidók és mohamedánok—vallási tolerancia- vagy mégsem? Nagy-Britannia A tömegkommunikáció forrásai: legjelentősebb újságok, és folyóiratok ismertetése, a nemzeti napilapok dominanciája, a rádió, és a televízió: a BBC függetlensége és pártatlansága; a média tömegformáló szerepe. Az Amerikai Egyesült Államok A tömegkommunikáció forrásai: legjelentősebb újságok, és folyóiratok ismertetése; A kereskedelmi TV csatornák, a hírcsatornák és a közszolgálati TV helyzete; Pártatlan és független sajtó és média A tömegkommunikációs konglomerátumok megjelenése
51
12.
13.
14.
Nagy-Britannia Állami ünnepek (Bank Holidays), vallási ünnepek és fesztiválok; St. Valentine’s Day, St. Patrick’s Day, The Queen’s Official Birthday, Halloween, Guy Fawkes Day, Rememberance Day, Karácsony (Christmas Eve, Christmas Day,Boxing Day), New Year’s Eve; Az Amerikai Egyesült Államok Állami ünnepek, vallási ünnepek és fesztiválok; New Year’s Eve, Valentine’s Day, St.Patrick’s Day, Memorial Day, Independence Day, Labor Day, Halloween, Thanksgiving, Christmas Day, Nagy-Britannia Legkedveltebb turisztikai látnivalók: London és környéke, Oxford és Cambridge, Stradford, York, Manchester, Liverpool, stb. Edinburgh, Glasgow, Cardiff Az Amerikai Egyesült Államok a keleti part: Washington, New York, Boston, Philadelphia, stb a nyugati part: San Francisco, Los Angeles, Las Vegas, etc. nevezetes tájegységek: Niagara Falls, The Great Lakes, Grand Canyon, Death Valley, Alaska, Nagy Britannia A jólléti állam ’The Welfare State’ Az állami támogatásra, ill. segélyekre jogosultak: Betegek, munkanélküliek, alacsony jövedelműek, gyermektartási támogatásra jogosultak nyugdíjasok, stb. Az egészségügyi ellátás helyzete A szociális munkások hálója segíti a rászorulókat,; jótékonysági szervezetek, adományozások, önkéntes munka. Társadalmi problémák (bűnözés, munkanélküliség, a nők és a fiatalok helyzete a társadalomban (drog, alkohol, stb.). A hontalanok problémája Az Amerikai Egyesült Államok A jóléti állam létrejötte Az amerikai emberek viszonyulása jóléti államhoz – önállóság és rászorultság; az egészségügy helyzete Társadalmi problémák: a kisebbségiek helyzete és a munkanélküliség; a női egyenjogúság; a fegyverviselési jog és a bűnözés problémája, a hontalanok helyzete
52
15.
16.
17.
Nagy-Britannia a brit oktatási rendszer sajátosságainak bemutatása. (private and public education) Az állami iskolarendszer és a magániskolák a decentralizáció elve, a vizsgáztatás rendje, megszerezhető vizsgák, beiskolázás 16 éves kor fölött a brit diákélet, híres iskolák Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai iskolarendszer sajátosságai Eltérés az egyes államok között vizsgák a különböző szinteken a továbbtanulás lehetőségei állami és magániskolák Nagy-Britannia A brit családmodell gyengülése, a magas válások száma, a családon kívül született gyermekek növekvő száma lakáshelyzet, az osztálytársadalom jelenlegi állapota (class consciousness) és hatása a mindennapi életre, szokásokra, társadalmi elvárások és etikett az otthon fogalma sajátos brit megközelítésben, szokások, elvárások. Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai családmodell – a legfontosabb érték az egyén tisztelete és érdekeinek megőrzése a családon belül, a szűk család fogalma A nagycsalád jelentősége Az egyén boldogsághoz való joga- a válás szerepe Gyermekek a családban – az egyenjogúság elve Nagy-Britannia A sport jelentősége a britek életében; sportélet az iskolában és a lakóközösségekben A versenyszellem, a sportszerűség, és a veszíteni tudás képessége. A legjellegzetesebb nemzeti sportágak (cricket,futball, golf, rugby és lóver- seny) Az Amerikai Egyesült Államok A szervezett sportok (futball, kosárlabda és baseball) jelentősége az amerikai társadalomban: a versenyszellem és az esélyegyenlőség megtestesítői. A sport a kiegyensúlyozott élet záloga.
53
18.
19.
20.
Nagy-Britannia Étkezési szokások, az evés szerepe a britek életében. Vendéglátóhelyek: a tradicionális étterem, a gyorséttermek és a ’pub’ társadalmi funkciói. Nemzeti ételek. A brit konyha híre. Az angol sör. Teáznak vagy kávéznak? Az Amerikai Egyesült Államok Az étkezési szokások és a fogyasztói társadalom kapcsolata; a gyorséttermek, a felmelegíthető készételek és a nassolás; fogyókúrák és diétás ételek a műanyagok országa nemzeti ételek, változatos, színes étkezési kultúra; a bőség zavara; etnikai hatások, az ízek kavalkádja. az éttermek szerepe az amerikaiak életében a változatosság igénye. Kávé vagy tea, alkohol vagy ásványvíz? Nagy Britannia H. Purcell, a barokk kor, az angol színpadi zene, B. Britten – a 20. század klasszikusa. A 20. Század könnyűzenei fejlődése, az Angolszász zene népszerűsége, a beat generáció és zenei irányzatok keletkezése, zene és politika: a protest song szerepe Az Amerikai Egyesült Államok Amerikai klasszikusok: G. Gershwin, L. Bernstein A rádió szerepe a könnyűzene elterjedésében A könnyűzene százada: a musical, mint műfaj; Hollywood hatása, filmzene, a slágerek nagyjai (Ir.Berlin) Az 50-es évek zenéje, Elvis Presley és a rock korszak; Zenei irányzatok Amerikában: a jazz, country, a gospel Egy brit és egy amerikai film bemutatása a filmművészet kimagasló alkotásainak sorából
54
21.
22.
Nagy Britannia Híres katedrálisok: Westminster Abbey, York, Winchester, Canterbury, stb.; Sir Ch. Wren és a St.Paul Székesegyház A világi építészet: Hampton Court, Oxford, Cambridge, stb. A kastélyok világa Egy kiemelkedő építészeti műalkotás bemutatása. Az Amerikai Egyesült Államok F. L. Wright munkássága Washington, a megtervezett város; A Rockefeller Center és Manhattan; Chicago; a felhőkarcolók világa; Copley, J. M. Whistler, Duchamp és O’Keefe munkái; A pop-art művészei: Oldenburg, Warhol és Lichtenstein A. Calder mobil szobrai Egy brit és egy amerikai író vagy költő életének rövid ismertetése és egy mű elemzése.
55
Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok
Vizsgáló módszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek
Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.
Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemzőértékeivel (testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.
56
2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok
2.1.2. Szervetlen molekulák 2.1.3. Lipidek
2.1.4 Szénhidrátok
Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32-ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élőszervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
57
2.1.5 Fehérjék
Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosav sorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás). Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő(önmegkettőződő) szerep.
2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó és lebontás folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás kapcsolata szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. 2.2.2. Felépítő Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és folyamatok helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötét szakaszának főtörténéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a széndioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). 2.2.3. Lebontó Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. folyamatok Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végsőoxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.
58
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. 2.3.1. Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, Elhatárolás határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). 2.3.2. Mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. 2.3.3. Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a Anyagcsere mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). 2.3.4. Osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. 2.3.5. A Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belsőingerekre sejtműködések (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének vezérlése megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok
3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok
Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
59
3.2.2. Egysejtű eukarióták
3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése
3.3.2. Sejtfonalak
3.3.3. Teleptest és álszövet
Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgezőkalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
60
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élőnövények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. 3.4.2. Az Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, állatvilág főbb mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet csoportjai a kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: szervi szivacsok differenciálódás laposférgek szempontjából gyűrűsférgek rovarok fejlábúak (lábasfejűek) a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. A növények szövetei, szervei – Szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következőszövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.
61
- Gyökér, szár, levél
- Virág, termés
3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek
- Szaporodásegyedfejlődés
- Viselkedés
Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikűlevél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belsőfeltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).
Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következőszövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következőszöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 62
4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr
4.2.2. Szabályozás 4.2.3. A bőr gondozása, védelme
4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer
4.3.2. Izomrendszer
Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.
Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű lakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítőizmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. 63
4.3.3. Szabályozás 4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana
4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás 4.4.2. Emésztés
4.4.3. Felszívódás 4.4.4. Szabályozás
Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.
Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.
64
4.4.5. Táplálkozás egészségtana
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyűfizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkoholés gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetőszabályait.
4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. 4.5.2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. 4.5.3. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, Hangképzés hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. 4.5.4. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a Szabályozás vér szén-dioxid koncentrációja. 4.5.5. A légzés Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő és a belégzéssel szemben. légzőrendszer Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer egészségtana gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). (elsősegélyIndokolja a tüdőszűrés jelentőségét. nyújtás) Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.
65
4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok
Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma főalkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. 4.6.2. A szöveti Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti keringés folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét 4.6.3. A szív és Ismertesse a szív felépítését és működését. az erek Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. 4.6.4. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a Szabályozás pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. 4.6.5. A Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, keringési visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és rendszer az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. egészségtana, Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer elsősegélyegészségére gyakorolt hatását. nyújtás Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját vizeletSorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb kiválasztó részeit. rendszer Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; működése gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CIionok, gyógyszerek, hormonok. 4.7.2. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és Szabályozás mennyiségét. 4.7.3. A Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, kiválasztó glükóz és vér a vizeletben. szervrendszer Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés egészségtana megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
66
4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer - Információelméleti vonatkozások - Sejtszintű folyamatok
- Szinapszis
- Az idegrendszer általános jellemzése
- Gerincvelő
- Agy
- Testérző rendszerek
Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban
Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élősejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belsőkörnyezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő(adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelőfőbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. 67
- Érzékelés
- Látás
- Hallás és egyensúlyérzés
- Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek
- Vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2. Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai - A magatartáselemei - Öröklött elemek
Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvetőrészeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerűkísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belsőfül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy főfunkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.
Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezőmimika, agresszió).
68
- Tanult elemek
- A társas viselkedés alapjai
- Pszichés fejlődés 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana
- Drogok
4.8.4. A hormonrendszer - Hormonális működések - Belső elválasztású mirigyek
Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, élelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg tanulás és az érzelmek kapcsolatát megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés ászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsőkörnyezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.
69
- A hormonIsmertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. rendszer egészségtana 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. - Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat - Az Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás immunrendszer módjait. egészségtana Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint Szaporítóa megtermékenyítés folyamatát. szervek Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
70
Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének főszakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzőtevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. - A szaporodás, Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek fejlődés lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. egészségtana Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. 4.9.2. Egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció
Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.
71
5.1.1. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli Környezeti (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) kölcsönhatások változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. 5.1.2. Kölcsönhatások - ViselkedésIsmertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív beli magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, kölcsönhatások párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. - Ökológiai Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség kölcsön(kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási hatások kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal . 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. életközösségek Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. jellemzői Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. 5.2.2. Hazai Jellemezzen egy iskolájához vagy akóhelyéhez közeli terület élővilágát életközösségek (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon á példát.
72
5.3. Bioszféra - Globális folyamatok
Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget 5.4. ökoszisztémaként. Ökoszisztéma 5.4.1. Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók Anyagforgalom és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, 5.5. Környezetegészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. és természetvédelem Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvőnemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. - Levegő Tudja a fontosabb légszennyezőanyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.
73
- Víz
- Energia, sugárzás
- Talaj - Hulladék
Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak
6.1.2. Mutáció
Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő(karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.
74
6.1.3. A génműködés szabályozása
6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek
6.2.2. Mennyiségi jellegek
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális és reális populáció
Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.
Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődőjellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Ismertessen öröklődőmennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.
Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.
75
6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok
Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). 6.3.3. Ismertesse a klón fogalmát. Biotechnológia Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. 6.3.4. Bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte Prebiológiai meg. evolúció Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. 6.4.2. Az ember Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. evolúciója Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
76
Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredőerő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés 1.2. Pontszerűés merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerűgépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözőtípusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépőerőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esőváltozások esetén tudjon egyszerűfeladatokat megoldani.
Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.
Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépőerők felismerésében, ábrázolásában.
Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerűszámításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerűpéldákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
77
Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→5.1) 1.3.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-időgrafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerűfeladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.
Értelmezze egyszerűpéldák segítségével az összetett mozgást. Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.
78
1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fazes Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgőrendszer energiája
Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.
Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgőrendszerben. Szabadrezgés, kényszerrezgés Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Rezonancia Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Matematikai inga Lengésidő Tudjon periódusidőt mérni. 1.3.4.3. Mechanikai hullámok Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon (→3.6, 3.7) példákat mondani a mindennapi életből. Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani jelensége, törvényei a mindennapi életből. Húrok A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Hangforrás, hanghullámok Hangerősség 1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)
Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon
Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.
79
1.5. A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés
2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belsőenergia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása
2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás
Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különbözőhőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenőalakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözőhőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.
Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelőállapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat.
80
2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belsőenergia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői
2.7. Halmazállapotváltozások 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont
2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma
Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését pV diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra.
Ismerje a hőkapacitás, fajhőfogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhőkülönbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerűkeverési feladatok megoldására. Ismerje a különbözőhalmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes egyszerűszámításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegőrelatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
81
Csapadékképződés
2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégesőkialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas esőstb. a Földön.
Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mezző 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mezző (→1.5) Homogén mező
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
Alkalmazza az elektromos mezőjellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőszerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mezőesetén egyszerű feladatokban.
Tudja, hogy az elektromos mezőáltal végzett munka független az úttól.
82
3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→1.2) 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezőárnyékolása Földelés
Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.
3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiáj 3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredőellenállás
Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját.
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerűáramkört összeállítani.
Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezetőszakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerűfeladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.
Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerűáramkörökre.
83
3.2.3. Félvezetők Félvezetőeszközök
3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2)
Galvánelemek, akkumulátor 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2. A mágneses mezőjellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezetőközött ható erő
Ismerje a félvezetőfogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezetőkristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.
Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.
Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytűhasználatát. Ismerje a mágneses mezőjellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.
Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).
Ismerje a mágneses mezőerőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.
84
Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→4.3) 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma
Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor
3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban
Ismerje a Lorentz-erőfogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mezőmindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.
Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség elentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati udnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérőmódon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.
Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerűfeladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.
Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérőviselkedését.
85
Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei – SnelliusDescartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés
Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési ulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különbözőelektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.
Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalat és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerűkísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.
Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerűjelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.
86
Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg
Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtőés szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.
Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag
Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.
Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.
87
4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Foton (energiakvantum) Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a Fényelektromos jelenség foton jellemzőit. Kilépési munka Fotocella (fényelem) Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantum-szám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj
Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.
Tudja megfogalmazni a fény kettős ermészetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejezőeinsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét.
Ismerje a fő- és mellékkvantumszám ogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának eljes jellemzéséhez további adatok zükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.
Kvantummechanikai atommodell
88
4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp
Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás
Magreakció
Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás
Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerőfogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.
Mesterséges radioaktivitás
Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.
Sugárzásmérő detektorok 4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás
Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.
Láncreakció Hasadási energia
Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.
89
Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4. Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba 4.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték
Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőműés a hagyományos erőműközötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érőátlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
4.5. Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés
5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5) Kozmikus sebességek
Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erőtávolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.
90
5.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2) Naprendszer Nap (→4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4)
A Tejútrendszer, galaxisok
Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum
Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, smerje a bolygókat, a főtípusok ellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, smerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen ájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes
Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.
91
6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer
Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelőnevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodásráa. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.
92
Francia nyelv 1. Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek
2. Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások Hasonlóság és különbözőség az emberek között
3. Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok környezetünkben Környezetvédelem szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb Sportolás. kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
93
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
94
Irodalom A szaktanár 20 témakört jelöl ki a következő választékból az előírásoknak megfelelő arányban. I. A tételsorban kötelezően szereplő életművek:
Petőfi Sándor
Arany János
Ady Endre
Babits Mihály
Kosztolányi Dezső
József Attila
II. Portrék: Az alábbiak közül négy szerző alkotói portréját kell ismertetni 2-3 lírai és/vagy drámai alkotás tükrében:
Balassi Bálint
Csokonai Vitéz Mihály
Berzsenyi Dániel
Kölcsey Ferenc
Vörösmarty Mihály
Mikszáth Kálmán
Móricz Zsigmond
Radnóti Miklós
Ottlik Géza
Pilinszky János
III. Látásmódok: Az alábbiak közül három író 1-2 művének ismerete:
Jókai Mór
Krúdy Gyula
Karinthy Frigyes
Örkény István
95
IV. Kortárs irodalom:
Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai műve a kortárs irodalomból (Pl. Esterházy Péter, Vámos Miklós, Kertész Imre, Varró Dániel stb.)
V. Világirodalom: A szaktanár 2 témakört választ a következőkből:
Az antikvitás
A Biblia
Romantika
A századfordulós modernség
VI. Színház- és drámatörténet: Az alábbiak közül két szerző 1-1 drámáját kell ismerni:
Katona József
Madách Imre
Shakespeare
Moliére
VII. Az irodalom határterületei: A szaktanár 1 témát választ a következőkből:
Az irodalom filmen, televízióban, musicelben
A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei
Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában
VIII. Regionális irodalom:
Legalább egy szerző 1-2 művének bemutatása a határon túli magyar irodalomból
96
Magyar nyelv 1) Kommunikáció 2) Nyelv és társadalom 3) A nyelvi szintek 4) A szöveg 5) Stílus és jelentés 6) A retorika alapjai A fenti témakörökből a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki a szóbeli vizsgára. A tételben kitűzött feladat lehet egy idézet, felvezető gondolat vagy dokumentum adott szempontú értelmezése, a vele kapcsolatban felvetődő nyelvi probléma, jelenség, szabály kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, adott műfajnak megfelelő előadása stb.
97
Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok
Ismerje és használja a halmazok megadásának különbözőmódjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz.
1.1.1 Halmazműveletek
Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat
1.1.2 Számosság,
Véges halmazok elemeinek száma.
1.2.részhalmazok Matematikai logika
Tudjon egyszerűmatematikai szövegeket értelmezni.
Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerűfeladatokban alkalmazza az állítás 1.2.1. Fogalmak, tételek tagadása Ismerje azműveletet. „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, és bizonyítások a tudja használni és összekapcsolni azokat a matematikában halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat.
Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. 1.3. Kombinatorika
Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és aegyéb Használja és alkalmazza feladatokban helyesen „szükséges”, kombinatorikai feladatokat megoldani. az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát.
1.4. Gráfok
Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. feladatokat megoldani gráfok segítségével.
98
2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.2.1 Oszthatóság
2.2.2 Számrendszerek
2.3 Racionális és irracionális számok
2.4 Valós számok
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerűszöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerűoszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott 𝑛 (𝑛 ∈ 𝑁) esetén tudja eldönteni, hogy √𝑛 irracionális szám-e. Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. 𝑛
Definiálja és használja a √𝑎 fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.
99
2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok
2.7 Arányosság
2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek
Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b)2; (a + b)3; (a - b)3; a2- b2; a3- b3; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerűműveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb.
Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezetőszöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon √𝑎𝑥 + 𝑏 = 𝑐𝑥 + 𝑑 típusú egyenleteket megoldani.
100
2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
Tudjon |𝑎𝑥 + 𝑏| = 𝑐 típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint |𝑎𝑥 + 𝑏| = 𝑐𝑥 + 𝑑 típusú egyenleteket megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylőfeladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylőfeladatokat megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk
3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény
3.2 Egyváltozós valós függvények
3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelműmegfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: 𝑥 → 𝑎𝑥 + 𝑏; 𝑥 → 𝑥 2 ; 𝑥 → 𝑥 3 𝑥 → 𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐; 𝑥 → |𝑥|; 𝑥 → √𝑥 𝑎 𝑥→ 𝑥 𝑥 → sin 𝑥; 𝑥 → cos 𝑥; 𝑥 → 𝑡𝑔𝑥; 𝑥 → 𝑐𝑡𝑔𝑥 𝑥 → 𝑎 𝑥 ; 𝑥 → log 𝑎 𝑥 Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [𝑓(𝑥) + 𝑐; 𝑓(𝑥 + 𝑐); 𝑐 ∗ 𝑓(𝑥); 𝑓(𝑥𝑐)]
101
3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás
Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek
4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.
4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban
Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különbözőalakzatok szimmetriáit.
102
4.2.2 Hasonlósági transzformációk
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. 103
4.3.2 Térbeli alakzatok
Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, 4.4 Vektorok síkban és tételeket: térben vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor, vektorok összege, különbsége, vektor skalár szorosa, vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: vektor koordinátái, a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög 4.5 Trigonometria oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. 4.6 Koordinátageometria Tudja ⃗⃗⃗⃗⃗ 𝐴𝐵 vektor koordinátáit, abszolútértékét. 4.6.1 Pontok, vektorok
Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.
104
4.6.2 Egyenes
Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel.
4.6.3 Kör
Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban.
4.7 Kerület, terület
Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: 𝑇=
𝑎𝑚𝑎 2
és 𝑇 =
𝑎𝑏 sin 𝛾 2
Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. 4.8 Felszín, térfogat
Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.
105
5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2 A valószínűségszámításelemei
Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián (rendezett minta közepe), módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetria megfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.
106
Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa 6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események 107
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
108
Német célnyelvi civilizáció 1. A célnyelvi országok földrajza 1.1. A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne, tájegységei 1.2. Nemzeti jelképek 1.3 Közigazgatási régiók, autonómiák
1.4 Éghajlat 1.5 Népesség, nemzeti kisebbségek
1.6 Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek 2. A célnyelvi országok gazdasága 2.1 Gazdasági adottságok, lehetőségek, jellemzők 2.2 A célnyelvi országok gazdasági ágazatai
Elemezze térkép segítségével a megadott szempontok alapján a célnyelvi országok földrajzi fekvését. Mutassa meg térképen az egyes célnyelvi országok nagytájait és legfontosabb felszíni vizeit. Ismertesse a nagytájak felszínformáit. Mutassa be az egyes célnyelvi országok nemzeti jelképeit (zászlók, címerek). Mutassa be Németország, Ausztria és Svájc közigazgatási rendszerét és annak működését (Németország, Ausztria: tartományi, Svájc: kantonrendszer.) Nevezze meg Németország és Ausztria közigazgatási régióit és azok központjait Jellemezze a célnyelvi országok éghajlatát. Ismertesse az egyes célnyelvi országok népességére vonatkozó adatokat (lakosságszám, népsűrűség). Jellemezze a népesség eloszlásának területi sajátosságait, tudja megnevezni ennek természeti és társadalmi – gazdasági okait és következményeit. Ismertesse a bevándorlók szerepét az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás, és a 90-es évektől kezdődően a bevándorlás korlátozásának okait. Nevezze meg a célnyelvi országokban élő kisebbségeket, jellemezze helyzetüket a célnyelvi országok társadalmaiban. Mutassa be az egyes célnyelvi országok egy-egy leghíresebb turisztikai látványosságát szemléltetve a városnéző, a természetjáró és a nyaraló turizmus legismertebb helyszíneivel.
Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein földrajzi fekvése, a gazdasági fejlődést meghatározó domborzati, vízrajzi, népességi viszonyaik, főbb ásványkincseik Németország: energiagazdaság kohászat, gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika mezőgazdaság kül- és belkereskedelem Ausztria: energiagazdálkodás, nehézipar mezőgazdaság turizmus Svájc: energiagazdálkodás, ipar – helyi nyersanyagok hiánya mezőgazdaság turizmus
109
2.3 Nemzetközi viszonylatban is ismert termékek, márkák, nagyvállalatok. Fogyasztóvédelem 2.4 A célnyelvi országok Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatai 2.5 Közlekedés 2.6 Pénzügyek, fizetőeszközök, bankrendszer 2.7 A célnyelvi országok és az Európai Unió, illetve más gazdasági integrációk kapcsolatai 3. Politikai viszonyok 3.1 A célnyelvi országok politikai és választási rendszere
3.2 A törvényhozó és a végrehajtó hatalom működése
3.3 Az államfő politikai szerepe 3.4 Kormány- és ellenzéki pártok
A német nyelvű országok néhány a vizsgázó által szabadon választott, nemzetközi viszonylatban aktuálisan ismert termékének, márkájának, nagyvállalatának megnevezése, rövid bemutatása. A német nyelvű országok egy-két, Magyarországon aktuálisan jelenlévő nagyvállalatának rövid bemutatása.
A német nyelvű országok főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalai, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai. A német nyelvű országok fizetőeszközei a második világháború után Az euro bevezetése Németországban és Ausztriában. Németország és Ausztria helye, szerepe az Európai Unió gazdasági és politikai rendszerében, kulturális programjaiban. Svájc függetlenségi hagyományai.
A német, az osztrák és a svájci állam felépítése Állam és közigazgatás összefüggései Választási rendszerek a német nyelvű országokban, a választójog szabályozása, parlamenti, tartományi, önkormányzati és európai parlamenti választások A népszavazás szerepe Svájcban. Politikai alapjogok. Németország: Bundestag, Bundesrat, Bundesver-sammlung Landtage Bundesregierung, Bundeskanzler, Bundesminister Länderregierungen Gemeinden Ausztria: Nationalrat, Bundesrat, Bundesver- Sammlung Landtage Bundesregierung, Bundeskanzler, Bundesminister Landesregierungen Gemeinden Svájc: Nationalrat, Ständerat, Bundesversammlung Bundesrat, Departmente Kantone und Gemeinden
A főbb politikai pártok rövid jellemzése Németország: SPD CDU/CSU Bündnis 90/Die Grünen FDP PDS Ausztria: ÖVP SPÖ FPÖ Die Grünen
3.5 Kisebbségi problémák, politikai feszültségek 110
3.6 A célnyelvi országok és Magyarország politikai Rendszerének hasonlóságai, eltérései
4. Társadalmi viszonyok 4.1 Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, problémáik 4.2 Célnyelvi dialektusok 4.3 A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében. 4.4 Munkavállalás, munkanélküliség, szakszervezetek
4.5 Egészségügy, társadalombiztosítás 4.6 Súlyos társadalmi problémák, bűnözés, droghelyzet
4.7 A vallás és az egyházak szerepe a társadalomban 5. Mindennapi élet, életmód
A német nyelvű országok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlítása a következő szempontok alapján: az állam felépítése, közigazgatás választási rendszer, választójog a törvényhozó hatalom működése a végrehajtó hatalom működése főbb politikai irányzatok
Legyen képes a társadalom néhány kiemelt rétegének, öregek, fiatalok, nők, kisebbségek vagy bevándorlók aktuális helyzetének ismertetésére, a célnyelvi országokban fellelhető problémák, társadalmi feszültségek bemutatására, az esetleges megoldások ill. próbálkozások felvázolására.
Tudja ismertetni a német, osztrák ill. svájci valamint a magyar iskolarendszer felépítését. Legyen képes a rendszerek összehasonlítására, az előnyök és hátrányok bemutatására.
Ismerje a munkavállalás feltételeit a célnyelvi országokban. Tudja felsorolni a munkanélküliség kialakulásának okait. Tudjon példákat felsorolni ezen problémák megoldásának kísérleteire. Legyen képes a szakszervezetek társadalmi szerepének bemutatására. Legyen képes a célnyelvi országok egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerét bemutatni. Ismertesse a célnyelvi országok súlyos társadalmi problémáit: bevándorlás, idegen gyűlölet, , tolerancia a hátrányos helyzetűekkel és idősekkel szemben, esélyegyenlőség a társadalomban. Tudja felsorolni a kiváltó okokat és legyen képes a lehetséges megoldások közül néhányat felsorolni. Tudja ismertetni a bűnözés főbb irányait, a társadalom ellenreakcióit. Tudja elhelyezni a drog-kérdést a társadalmi problémák között. Ismertesse a célnyelvi országokban jelenlévő főbb vallási irányzatokat, ezek egyházait és hatásukat a társadalom tagjainak életére.
111
5.1. A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok 5.2. A gyermekek helyzete a családban és a társadalomban 5.3. Városi és vidéki élet, urbanizáció 5.4. A szabadidő eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési szokások 5.5. Gondolkodásmód, jellemző ideálok, értékek
5.6. Társadalmi érintkezés, etikett, gesztusnyelvek
6. Hagyományok, szokások, ünnepek 6.1 A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei
6.2 Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok 6.3 A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai
Mutassa be a célnyelvi országokban napjainkban legjellemzőbb családszerkezeteket és családi szereposztásokat. Tudja röviden bemutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket és ismerjen néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő szokást.
Hasonlítsa össze a vidéki és a városi életformát a célnyelvi országokban. Mutassa be a célnyelvi országok fiatal és felnőtt lakosságának jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős tevékenységeit. Mutassa be az egyes célnyelvi országok fiatal és felnőtt lakosságának nyaralási és pihenési szokásait (pl. az utazások célja, időtartama, úticélja). Hasonlítsa össze a német nyelvű országokban és Magyarországon aktuálisan jellemző értékrendeket. (pl. anyagi javakhoz való viszony, érvényesülés, munka, erkölcs, emberismeret, tolerancia, egészséges életmód, tudományostechnikai fejlődés alapján) Hasonlítsa össze egy német nyelvű ország és Magyarország fiataljainak életérzését és jövőképét. Tudjon bemutatni röviden a célnyelvi országok mindegyikéből egy-két olyan jelentős történelmi vagy kortárs személyiséget, akik munkásságukkal méltán lehetnek a ma fiataljai számára példaképek. Ismerje a társadalmi érintkezés alapszituációiban (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegezés- magázás, érkezés időpontra, meghívás, vendéglátás, társalgás) a célnyelvi országokban elvárt magatartásformákat. Legyen képes megfelelően reagálni a célnyelvi országokban használt legfontosabb gesztusokra és tudja tisztázni a számára ismeretlenek jelentését.
Ismertesse Németország, Ausztria és Svájc nemzeti ünnepeit / Tag der Deutschen Einheit; 3. Okt. in D. ; Österreich: 26. Oktober ; Schweiz 1. August / az ehhez történelmi hátteret. Ismertesse a célországok nemzeti jelképeit ezek szimbólum rendszerét és jelentését. Ismertessen néhányat az egyik célnyelvi ország történelméhez, vallásához kapcsolódó népszokásai közül, említsen ehhez kapcsolódó népdalt, néptáncot és népviseletet. Ismertessen néhány tipikus táj jellegű ételt és italt. Tudja egy-egy szabadon választott tipikus étel elkészítési módját, receptjét. Tudja összehasonlítani a német, osztrák és magyar konyhát, étkezési szokásokat. 112
6.4 Tradicionális és modern konyhaművészet 7. Tömegkommunikáció, média 7.1 A sajtó, a TV és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi országokban 7.2 A célnyelvi országok legjelentősebb sajtóorgánumai, TV- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója
7.3 Telefon- és mobiltelefon-használat, etikai kódex 7.4 Sajtószabadság 7.5 Reklám 7.6 A számítógép és az Internet szerepe a célnyelvi országokban, a virtuális világ 8. Környezetvédelem 8.1.Globális és regionális környezeti problémák a célnyelvi országokban
8.2. Környezetvédelem a mindennapokban 8.3. A célnyelvi országok környezetvédelmi politikája 8.4. Zöld mozgalmak, állatvédők 8.5. A környezetvédelem és a gazdasági helyzet főbb összefüggései 9. Sport
Legyen képes a hagyományos és modern médiák megkülönböztetésére, ismertesse a különböző sajtó termékek fajtáit és jelentőségüket az információ szerzés területén. Ismerjen néhány német, osztrák és svájci napi lapot, egyéb sajtó terméket. Legyen képes a sajtóban előforduló főbb szövegfajták jellemzésére, ismerje fel ezeket. Nevezze meg a német nyelvű TV-csatornákat, mondjon példát a különböző műsorokra, ismertessen néhányat a német nyelvű és magyar csatornákon is folyó műsorokból. Tudjon felsorolni néhány diáksajtó terméket, ismertesse ezek speciális tartalmát a célcsoporttól függően. Legyen tisztában a német és magyar telefonálási szokások közti különbségekkel – köszönés, szóhasználat – a mobiltelefon használat szabályozásával és etikai szabályaival.
Tudja felsorolni a célnyelvi országok globális és regionális környezeti problémáit (klímaváltozás, levegő-, talaj- és vízszennyezés, atomenergia-hasznosítás, szemétkezelés) és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse az egyes országok környezeti károk enyhítésére irányuló törekvéseit, azok eredményeit és kudarcait. Jellemezze a célnyelvi országok polgárainak környezettudatos magatartását alátámasztva a mindennapi életből vett példákkal.
Nevezzen meg egy célországbeli fontos környezetvédő szervezetet és tevékenységi területeit.
113
9.1 A sport szerepe, a legnépszerűbb sportágak a célnyelvi országokban 9.2 Tömegsport, szabadidősport, élsport 9.3 A célnyelvi országok kiemelkedő sportolói 10. A célnyelvi országok történelme, irodalma, művészete 10.1 A német történelem kezdetei 10.2 A középkor 10.2.1. A kora középkor
10.2.2. A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (XI-XV. századig)
10.2.3. Mindennapok a középkorban 10.2.4. Ausztria a középkorban (X-XV. századig) 10.2.5. Az Eidgenossenschaft kialakulása és fejlődése a középkorban 10.2.6. Művelődés és művészetek a középkorban 10.3. A reformáció és az ellenreformáció kora (XVI-XVII. század) 10.3.1. A humanizmus és a reneszánsz
A sport szerepe a mindennapi életben Németország, Ausztria és Svájc egy-két népszerű sportágának - pl. sísport, labdarúgás, tenisz - helyzete
Egy kiemelkedő eredményeket elért, a vizsgázó által szabadon választott német, osztrák vagy svájci sportoló pályájának, közéleti szerepének bemutatása
A germán törzsek és életmódjuk Az ókori római kultúra hatása a germán népek életére A Frank Birodalom történetének főbb állomásai. A hűbériség kialakulása. I. Ottó birodalomépítő politikájának lényege. A császár és a pápaság konfliktusa, az invesztitúra-harc és lezárása. A Hohehstaufen dinasztia Itália-politikája; a német fejedelemségek megerősödése. A rendi társadalom felépítése Német városalapítások, városszövetségek. Nemesi, polgári és paraszti életformák.
A lovagi kultúra és értékrend főbb elemei. Walter von der Vogelweide lírája.
A romanika és a gótika stílusjegyeinek bemutatása példákon keresztül.
A német humanizmus jellemző jegyei és néhány képviselője. A német reneszánsz stílusjegyeinek bemutatása példákon keresztül.
114
10.3.2. A reformáció
10.3.3. Az ellenreformáció 10.3.4. A barokk művészet 10.4. Az abszolutizmus kora 10.4.1. A felvilágosodás 10.4.2. A felvilágosult abszolutizmus 10.4.3. A felvilágosodás irodalma
10.4.4. A német klasszicizmus
10.4.5. A német romantika 10. 5. Az iparosodás kora 10.5.1. Az 1848-as forradalmak 10.5.2. A német nemzetállam születése 10.5.3. Az ipari forradalom 10.5.4. A realizmus (1850-1890) 10.5.5. A naturalizmus (1880-1900) 10.5.6. A szecesszió
A reformáció előzményei és főbb irányzatai (lutheránus, kálvinista) és elterjedése a német nyelvterületen Luther Márton bibliafordításának jelentősége. A könyvnyomtatás felfedezése. Az ellenreformáció kibontakozása és hatása. Vallási üldözöttség, művelődés, iskolaalapítások A barokk építészet jellemző jegyeinek ismertetése néhány világhírű építészeti alkotás (pl. Wiener Karlskirche, Dresdner Zwinger) bemutatásán keresztül A barokk zene egy-két kiemelkedő alakjának (pl. J. S. Bach, G. F. Händel) és azok munkásságának rövid bemutatása
A német felvilágosodás politikai és társadalmi vonatkozásai A felvilágosult abszolutizmus jellemzői Ausztriában és Poroszországban. A német felvilágosodás alapeszméi. G. E. Lessing egy szabadon választott drámájának elemző bemutatása. J. W. Goethe és F. Schiller munkásságának bemutatása Életművük jelentős tényei. Egy-két főbb művük értelmezése (témák, kérdésfeltevések, műfajok, kifejezésmód, motívumok). A bemutatott művek elhelyezése az adott életműben, az adott korszakban. A német romantika főbb jellemzői. E. T. A. Hoffmann egy szabadon választott művének elemző bemutatása.
Az 1848-as német forradalmak célkitűzései, átmeneti eredményeik és bukásuk. A német nemzetállam kialakulása. Az ipari forradalom hatása a német nyelvterület gazdaságára és környezetére. A realizmus főbb jellemzői (műfajai, esztétikai alapelvei, témái, motívumai, ábrázolásmódja). Theodor Storm vagy Theodor Fontane egy szabadon választott művének elemző bemutatása.
115
10.6. A német nyelvű országok a XX. században 10.6.1.Az I. világháborút lezáró békék hatása Németországra és Ausztriára 10.6.2. A Weimari Köztársaság 10.6.3. A nemzetiszocializmus és a II. világháború 10.6.4. A két német állam megalakítása és fennállása 10.6.5. A német újraegyesítés 10.6.6. A XX. század német nyelvű művészetéből
Az I. világháborút lezáró Versailles-i és St. Germain-i békék területi és etnikai vonatkozásai.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutásának körülményei. A náci Németország jellemzői. Németország háborús érdekei. A nácizmus bukása. A két német állam megalakításának főbb állomásai (1945-49). Az eltérő gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés jellemzői. A német újraegyesítés főbb állomásai. Az egyesítést követő gazda-sági és szociális nehézségek. Az expresszionizmus irodalmi irányzatának rövid bemutatása (élményanyaga, életérzése, műfajai, nyelvezete, formai újításai és képviselői). Bertolt Brecht epikus színházának jellemzői egy műve alapján. A XX. századi német nyelvű líra főbb irányzatai (szürrealizmus, társadalomkritikai irányzat, konkrét költészet). Egy szabadon választott költő életművének bemutatása. A XX. század kiemelkedő német nyelvű epikai alkotásaiból: Thomas Mann művészetének bemutatása egy választott műve alapján. Franz Kafka szerepe és hatása a német nyelvű irodalomra egy választott műve alapján.
116
Testnevelés A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek
2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód
4. Testi képességek 5. Gimnasztika
6. Atlétika 7. Torna
8. Ritmikus gimnasztika
9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok
Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális estsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidőhasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítőhatású gyakorlatok 2-3példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb balesetmegelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. Alsó, felsőtagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvetőszabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 117
12. Természetben űzhető sportok
Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika
2. Atlétika Futások
Ugrások
Dobások
3. Torna
Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm Egy dobószám szabadon választott technikával történőbemutatása. Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.
118
Talajtorna
Szekrényugrás
Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Gyűrű
Nyújtó
Korlát
4. Küzdősportok, önvédelem
Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelezőelemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötőelemek. Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. 5 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Különbözőelemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Dzsúdógurulás előre.
119
5. Úszás
6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Félpályáról indulva kétkezes mellsőátadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlőtávolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat - félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.
Szakszó-, név- és fogalomtár 120
Az alábbi szakkifejezések a részletes vizsgakövetelmények részét képezik azáltal, hogy pontosítják, konkretizálják az ismeretek körét. KÖZÉPSZINT
11-es rúgás aktív pihenés alakzatok - oszlop, vonal, kör alkarérintés álló- és térdelőrajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás átadás - egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott büntetődobás Coubertin báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás előkészítő gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlődések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma gurulás gyerekkor gyors indítás hajítás, vetés, lökés hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly ízületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések - beugrásos, felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kisiskoláskor kosárérintés 121
küzdelem labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt labdaérintések - belső, belsőcsüd, teljes csüd, külsőcsüd labdavezetés leengedés légzőrendszer lendítés lendületszerzés magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépőtechnika magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás olimpiai játékok - ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag serdülőkor sérülés sikerélmény sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.) szabadrúgás - közvetett, közvetlen távolugrás - lépőtechnika, ollózótechnika teljesítmény terhelés természeti erők testedzés testfordulatok testi higiéné testnevelés - sport testtartás tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötőelemek tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés váltás védekezés - emberfogásos, területvédekezés
122
Történelem A középszintű történelem szóbeli vizsga tételeinek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a történelemtanár határozza meg és hozza nyilvánosságra a tanév kezdetén. A szóbeli témakörei: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Javasolt témák:
A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X.-XI. században Károly Róbert gazdasági reformjai
Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya
A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása
Gazdasági eredmények a dualizmus korában
Az 1929-33-as gazdasági világválság
2. Népesség, település, életmód Javasolt témák:
A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján
A középkori városok
Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. században
A XIX. századi nagyvárosok alapvető jellemzői
3. Egyén, közösség, társadalom Javasolt témák:
Az athéni demokrácia működése
A hódító háborúk társadalmi kulturális következményei a Római Birodalomban
Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján
Széchenyi és Kossuth reformprogramja
Károlyi Mihály életútja és közösségformáló tevékenysége
A társadalom új jelenségei a fejlett világban az 1920-as években
4. Modern demokráciák működése Javasolt témák:
Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya
Polgári demokráciák a két világháború között
A magyar parlamenti demokrácia működése 123
5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Javasolt témák:
A rendi monarchia működése Angliában és Franciaországban
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és képviselői források alapján
A XIX. század eszméi
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
A náci ideológia és propaganda
6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Javasolt témák:
A tatárjárás bemutatása térképvázlatok és források alapján
A mohácsi csata bemutatása források alapján
A földrajzi felfedezések
Az első világháború jellege, jellemzői
A második világháború előzményei, jelentős fordulatai
Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején
A javasolt témák megváltoztatásának jogát a későbbiekben fenntartjuk! Tételtípusok: 1. Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása és /vagy 2. Egy összetettebb és / vagy több történelmi korszakon átívelő probléma bemutatása A tételek tematikáját a szaktanár a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanár témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell vázlatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok
60%-ban a magyar,
40%-ban az egyetemes
történelemhez kapcsolódjanak és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
124
7
A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei
7.1
Az értékelés általános elvei és módszerei
Hatékonyan nevelni és tanítani lehetetlen megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások nélkül, hiszen az ellenőrzési folyamatban nyert információkat elemezve alakíthatók ki további pedagógiai munkánk irányai, lépései. Ugyanakkor az ellenőrzés és értékelés a tanulási és önnevelési folyamat fejlesztésének fontos eszköze, a folyamatos ellenőrzés rendszeres munkára szoktatja a tanulókat, ellenőrzés eszközéül szolgáló feladatok megoldása közben hozzászoknak a koncentrált, pontos munkavégzéshez, az önálló munkához, fejlődik gondolkodásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Miden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. A tantárgyi teljesítmények elbírálásánál messzemenően objektivitásra kell törekedni. Az írásbeli és szóbeli tanulói teljesítményt minden esetben értékelni kell, az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelésével együtt legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A szóbeli feleleteknél is élni kell a tanári és tanulói értékelés, bírálat lehetőségével, elősegítve ezzel a tanulók ítélőképességének és önértékelésének fejlődését. Egy-egy tanulónak félévenként minimum a tantárgy heti óraszámának megfelelő érdemjegyet kell adni, ebbe a kötelezően írt (témazáró) dolgozatok érdemjegyei nem számítanak. A heti 1 órás tárgyak esetében a minimális érdemjegyek száma 2. Az érdemjegyek kb. felét a félév első felében (a negyedéves értékelésig) kell szerezniük a tanulóknak. A félév során a naplóban szereplő érdemjegyek azonos értékűek. A félévi és év végi osztályzat nem lehet kizárólag az érdemjegyek számtani átlaga, vegye figyelembe az értékelési időben bekövetkezett fejlődést. Év végén a félévi osztályzatot egy jegyként vesszük figyelembe. A rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény (kivéve a gyakorlati és készségtárgyakat, amelyek iskolánkban az gépírás, egyes szakmai tárgyak, testnevelés), a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya a szaktárgy jellegétől függ. Szaktárgyi érdemjegy nem adható magatartásbeli, szorgalmi problémák esetén. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és 125
rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredményét egyszer kékkel az adott hónaphoz és egyszer pirossal a napló írásbeli dolgozatok rovatába jegyezzük be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet egyszer, pirossal és bekarikázva jegyzünk be a napló írásbeli dolgozatok rovatába (a bekarikázás célja, hogy megkülönböztethető legyen az eredeti és a javító dolgozat eredménye). Az elektronikus napló alkalmazása esetén a fenti elvek alapján, a technikai lehetőségek szerint kell eljárni. A szülőket a szaktanár és az osztályfőnök folyamatosan tájékoztatja az érdemjegyekről az ellenőrző könyvben, negyedévenként szükség esetén szövegesen is értékeljük a tanulók teljesítményét. A szülők rendszeres és folyamatos tájékoztatása történhet továbbá tanári fogadóórán, össztanári fogadóórán, szükség esetén a szülő külön behívásával. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőket a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök köteles erről a tényről 2 alkalommal írásban értesíteni. A tanuló kérésére a szaktanár tanórán kívül félévenként lehetőséget biztosít arra, hogy számot adjon a tananyag ismeretéről. Ilyen lehetőségnek tekintjük a javító dolgozat írását. A tanulók értékelése 5 érdemjegy felhasználásával történik. Az értékelés formái
szóbeli számonkérés (felelet, előadás),
írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás és elemzés, esszé),
gyakorlati feladat bemutatás
az érdemjegybe és az osztályzatba bele kell számítani a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását, így versenyeken, vetélkedőkön való részvételt, pályázatok, pályamunkák készítését, gyakorlati tevékenységet (kísérletek, gyűjtőmunka, adatfeldolgozás és értékelés, monográfia, faliújság, kiállítás, múzeum látogatás megszervezése, beszámoló a látottakról, több órai aktív ill. passzív tanulói munka, stb. )
126
7.2
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái
A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik. A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek, a tanulók véleményének figyelembevételével.
7.2.1
A magatartás értékelése, minősítése
„A magatartás megítélésében az ember által képviselt erkölcsi elveknek és a viselkedés, illetve cselekvés motívumainak, valamint a viselkedés, illetve cselekvés következményeinek az egységes értékelése ölt testet. A magatartás értékelése a viselkedés, illetve cselekvés motívumainak és következményeinek együttes figyelembevétele és a társadalmi (közösségi) hatékonyság szempontjából való megítélése.” (Pedagógiai Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest) A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe, hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett tevékenységet is. A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk. Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, aktívan bekapcsolódik a tanórai munkába, önként vállal és teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében. Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, részt vesz a tanórai munkában, önként nem vállal feladatokat, de a rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály feladataiban rendszertelenül vesz részt. Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola feladataiból nem vállal részt.
7.2.2
A szorgalom értékelése, minősítése
„A szorgalom tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében. A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet mértékének, illetve változásának elbírálása.” A tanuló szorgalmas feladatteljesítését a pedagógusok illethetik elismerő szavakkal, nyilvános dicsérettel, erkölcsi és anyagi
127
jutalommal is. „A tanulmányi időszakok lezárásakor (félévben és év végén) osztályzatokban is kifejezésre jut.” (Pedagógiai Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest) A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk. Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, tanulmányi munkája rendszeres, kitartással dolgozik, órai aktivitása magas szintű, feladatait pontosan készíti el. Jó szorgalmú a tanuló, ha tanulása rendszeres, feladatait pontosan elvégzi, de óra alatti aktivitása nem mindig kielégítő. Változó szorgalmú az a tanuló, akinek készülése rendszertelen, teljesítménye nincs összhangban képességeivel. Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge tanulmányi eredményt ért el.
8
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:
A csoportbontások szervezése minden tanévben az aktuális tantárgyfelosztásban ölt testet. Alapelvként törekszünk minél szélesebb körben kihasználni a csoportbontás lehetőségét. A tanulók tantervi anyagon túlmenő tudományos, technikai, művészeti vagy szakmai érdeklődésének kielégítése, alkotó képességének fejlesztése céljából az iskola költségvetési előirányzatainak terhére vagy önköltséges alapon szakkörök, diákkörök szervezhetők.
Idegen nyelvi bontás elvei:
a 9. évfolyamon névsor szerint osztjuk fel a csoportokat, az év eleji felmérő a szaktanárok (valamint az érdekeltek) tájékoztatására szolgál a tanulók nyelvtudására, a leginkább fejlesztendő területekre vonatkozóan
a 9. évfolyam végén minden tanuló nyelvi szintfelmérő dolgozatot ír
a 10. évfolyam elején a szintfelmérő, valamint a tanulónak a 9. évfolyamon nyújtott teljesítménye alapján ahol ez lehetséges, a tudásszint alapján állítjuk össze a nyelvi csoportokat
a 11. évfolyamon a csoport összetétele változatlan marad
a 12. évfolyam elején a köztes vizsga eredménye, valamint a 10-11. évfolyamon nyújtott teljesítmény határozná meg azt, hogy ki melyik csoportba kerül
Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások
128
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tömegsport foglalkozásokat a délutáni órákban napi 2-3 óra időkeretben az iskola lehetőségeinek megfelelően biztosítjuk, elősegítve ezzel az egészséges életmódra nevelést..
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek: művészeti, technikai, szaktárgyi. Indításukról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Diákkörök. Vezetője lehet az iskola tanára, szülő, vagy felkért szakember, működését a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, tagsági feltételeit a Házirend betartása mellett a diákközösség állapítja meg.
Versenyek, bemutatók
Tanulmányi kirándulások
Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás.
9-10. évfolyamon a tanulók és szülők igényei alapján tanulószobai foglalkozásokat szervezünk.
Szabadidős foglalkozások (terv szerint, havi bontásban)
A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Ha a tanórán kívüli foglalkozás egész tanévre vonatkozik, a tanuló köteles az egész tanév folyamán részt venni a foglalkozásokon.
9
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szolgáló módszerek
Iskolánkban
a
terhelhetőség/egészség
szempontjából
leglényegesebb
kondicionális
képességek méréséhez az un. HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából a leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez. A HUNGAROFIT tesztrendszer a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére lett kifejlesztve.
129
A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer méri és értékeli: 1. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket. a. Az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. b. Azon
izomcsoportok
erejét,
erő-állóképességét,
amelyeket
a
mindennapi
tevékenységünk során leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 2. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végeztetjük el.
9.1
Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése –Cooper teszt / 12 perc futás / 2. Izomerő mérése
A, Dinamikus ugróerő az alsó végtag mérése helyből távolugrás páros lábbal B, Dinamikus dobóerő a kar-, a törzs-, és láb-izmok együttes dinamikuserejének mérése kétkezes labdadobás hátra a fej fölött tömött labdával egykezes labdalökés helyből az ügyesebbik kézzel, tömött labdával C, Dinamikus erő-állóképesség a vállövi- és a kar-izmok erő- állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig a csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés- és lábleengedés folyamatosan, kifáradásig A dinamikus erő-állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a maximális. pontszám eléréséhez kb.3-4 perc szükséges. Értékelési rendszer Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik.
130
10 Tanulók esélyegyenlősége Iskolánk szellemiségének egyik alapvető értéke, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:
az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése,
az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,,
a szakmai orientációhoz való hozzáférés, valamint
az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
Iskolánknak az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak:
az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése,
a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése,
az
iskola
azon
együttműködési
kapcsolatainak
meghatározása,
illetve
a
kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,
a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.
11 Szakmai program Iskolánk alapítása óta foglalkozik gazdasági szakemberek képzésével. Szakképzési struktúránk az alábbi képzéseket tartalmazza: Logisztikai ügyintéző (54 345 01) Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 345 01) Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) Ügyviteli titkár (54 346 02) Irodai asszisztens (54 346 01) 131
A felsorolt szakképesítések közül az érvényben lévő jogszabályok, a tanulói és munkaerőpiaci igények figyelembe vételével indítjuk évente a szakképző évfolyamokat. Ennek érdekében évente felmérést végzünk a tanulói igények megismerése érdekében.
Az iskolában oktatandó szakmák ismertetése és óraterve Logisztikai ügyintéző (54 345 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A logisztikai ügyintéző feladata a logisztikai tevékenységek tervezése, lebonyolítása, a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatása. Ennek megfelelően a szakképesítéssel rendelkező képes a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában felmerülő feladatokat ellátni, tervezési feladatokat végezni az ellátási, készletezési, termelési folyamatokban, kezelni a reklamációs eseteket, elvégezni a raktári tevékenységgel kapcsolatos teendőket, az árutovábbítással, a nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet végezni, kapcsolatot tartani a partnerekkel, ügyfelekkel, döntés-előkészítéssel, információgyűjtéssel, elemzéssel segíteni a menedzsmentet, munkájához tartozó informatikai és irodai eszközöket kezelni.
132
Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma megnevezése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
11508-12
Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
10032-12
Marketing
10034-12
A logisztikai ügyintéző feladatai
10035-12
Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás
10036-12
Termelési és nagykereskedelmi raktározás
Az oktatott tantárgyak megnevezése Áruforgalom (elmélet)* Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat)* Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet)* Vezetési ismeretek (elmélet)* Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat)* A marketing alapjai (elmélet)* Marketing a gyakorlatban (gyakorlat)* Logisztika (elmélet) Készletgazdálkodás (gyakorlat)* Szállítmányozási és fuvarozási feladatok (gyakorlat) Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (elmélet) Közlekedés és gazdaság földrajz (elmélet) Raktározás (elmélet) Raktározás gyakorlata (gyakorlat)
11498-12 11499-12 11500-12
Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk. Vizsgáztatási követelmények A kétéves (egyéves) képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll.
1. Gyakorlati vizsgatevékenység keretében adnak számot a raktározás (dokumentumok kitöltése, áruátvételi folyamatok elvégezése, tárolási mód kiválasztása, tárolási hely kijelölése, betárolás elvégzése, megrendelések alapján komissiózási lista elkészítése, a komissiózási lista alapján árukiszedés elvégezése, kiszedett áru előkészítése kiszállításra, leltárterv készítése, leltározás főbb dokumentumainak összeállítása, munkabiztonsági és 133
veszélyes áruk kezelésére vonatkozó alapvető jelölések értelmezése) és a szállítás, fuvarozás, szállítmányozás (okmányok kiállítása, az eladói teljesítést igazoló okmányok felismerése, értelmezése, fuvarozási díjszámítás) témakörökben
2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a logisztika feladatai (készletszintek és rendelési mennyiségek meghatározása, készletelemzés, rendelési mennyiségek meghatározása, disztribúciós csatornák, logisztikai döntések költségei, beszállító-minősítési, -értékelési rendszer¸ a minőség mérési és fejlesztési módszerei, TEN-hálózat stb.) témakörben
3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a raktározás (a raktárirányítás szoftverei, tárolási módok, a betárolás feltételei, jellemzői, a készletkezelés szabályai, az árurendelés, a leltározás, selejtezés és leértékelés, a vevőkiszolgálás elemei, raktári anyagmozgató berendezések, komissiózás, áruazonosító rendszerek, a veszélyes áru kezelése, tárolása) és a logisztikai rendszer (a logisztikai rendszer felépítése, Lean elvek, a logisztikai információs rendszer, a kiszolgálási színvonal, a disztribúciós csatornák, a rendelés feldolgozás, a beszállítói kapcsolatok, a készletezési döntések, az anyagmozgató rendszerek, a minőségbiztosítási rendszerek, makro logisztika, optimális szállítási mód meghatározása) témakörökben
134
A képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Ágazati szakképzés Szakképesítésközismeret nélkül specifikus utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy
Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. szakmai idegen nyelv
A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, Vezetési ismeretek irányítása, elemzése* Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása* Áruforgalom gyakorlata Logisztika 10034-12 Készletgazdálkodás A logisztikai ügyintéző feladatai gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 10035-12 Nemzetközi Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, szállítmányozás fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz 10036-12 Raktározás Termelési és nagykereskedelmi Raktározás gyakorlata raktározás testnevelés osztályfőnöki vizsgafelkészítés összes óra összes óra 10032-12 Marketing*
0,5 2
2 3 1
20
5
80
4
60
11 1
5 4 4 5
7,5 1,5 3 3,5 2 0,5 25 35
10
2 0,5 1,5 22,5 35
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk.
135
12,5
Pénzügyi
termékértékesítő
(bank,
befektetés,
biztosítás)
(54 345 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A banki termékértékesítő elsősorban a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások hálózati egységeiben lát el feladatokat, azonban alkalmas a központi adminisztratív területeken bizonyos feladatok ellátására. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is), elősegíti az értékesítési és kockázati besorolását. Értékesíti a pénzügyi szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos
teljekörű
dokumentációs
feladatkört
ellátja.
Részt
vesz
az
ügyfelek
pénzforgalmának lebonyolításában, mind számlapénz, mind készpénz esetében, fizetési számlához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat értékesít és nyilvántart. Pénztárat és helyi értéktárat kezel, helyi ATM-et üzemeltet. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. Lakossági, mikro, kis és középvállalati hiteleket értékesít, és részt vesz a hiteldöntés előkészítésében. Hiteladminisztrációs feladatokat lát el és hitelmonitoringot végez. A befektetési termékértékesítő a befektetési szolgáltató hálózati egységeiben és központi adminisztratív területeken lát el feladatokat. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is). Elősegíti az ügyfelek értékesítési és kockázati besorolásának elvégzését. Alkalmassági és megfelelőségi tesztet készít. Értékesíti a befektetési szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos
teljekörű
dokumentációs
feladatkört
ellátja.
Szabványosított
és
nem
szabványosított tőkepiaci megbízásokat fogad és bonyolít. Értékpapírszámlát nyit és kezel. Figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatokat és termék-innovációkat. Részt vesz az ügyfélszámla pénzforgalmának lebonyolításában. Pénztárat és helyi értéktárat kezel. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. A független biztosításközvetítő alkalmas a lakosság, a vállalkozási szektor és az intézmények kockázatkezelési igényeinek a lebonyolítására a biztosítók felé, a kockázat transzfer keretein belül. Önállóan végzi a biztosítások megkötése előtt a megfelelő igény felmérést, összehasonlítást a piacon fellelhető termékek között, ha ez nem elégíti ki ügyfele biztosítási
136
igényeit, akkor egyedi megoldásokat dolgoz ki. A biztosítás feltételeit ismerteti és a megfelelő tarifa alapján díjat képez, és a biztosítási ajánlatot a biztosítóba juttatja. Ügyfeleivel rendszeres kapcsolatot tart és közreműködik a biztosítási ügyek rendezésében. A függő biztosításközvetítő alkalmas egy biztosító vagy egymással nem versengő biztosítási termékek közvetítésére. Önállóan végzi az ügyfelei biztosítási igényeinek a felmérését, a biztosítási termékek ismertetését a biztosítás megkötését és az ajánlat és a díj biztosítóhoz történő eljuttatását. Bizonyos esetekben külön megfelelés esetén kötvényesít is. A valutapénztáros a vonatkozó jogszabályoknak és a belső eljárásrendnek megfelelően önállóan valutaváltással kapcsolatos feladatokat végez, ellátja a pénzváltással kapcsolatos ügyintézői és pénztári, pénzkezelői, értéktárosi feladatokat. A hazai és külföldi fizetőeszközök vonatkozásában
bankjegyfelismerést,
forgalomképesség
és
valódiság
tekintetében
bankjegyvizsgálatot végez. Felelősségi körébe tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hatékonyan fellépni, amelynek révén hozzájárul a pénzváltó és a hitelintézet prudens működéséhez. Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése száma 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása*
10137-12
Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció
10142-12
Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció
Az oktatott tantárgyak megnevezése Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban
137
10138-12
Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok
10136-12
Banki piac termékeinek értékesítése
10140-12
Befektetési piac termékeinek értékesítése
10141-12
Biztosítási piac termékeinek értékesítése
10143-12
Biztosítástechnikai feladatok ellátása
10144-12
Független biztosításközvetítői működés
10146-12
Speciális ügyintézői feladatok ellátása
10139-12
Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése
11498-12
Foglalkoztatás I.
11499-12 11500-12
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
Polgárjogi alapfogalmak Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata Bankjegyismeret Bankjegyvizsgálat gyakorlata Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság*
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk, ezek beszámításával a tanulók a 2 éves szakmát 1 év alatt szerezhetik meg. Vizsgáztatási követelmények A kétéves (egyéves) képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll.
1. Gyakorlati vizsgatevékenység keretében adnak számot a banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció (szituációs feladat(ok)ra épül és a banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció témaköreit tartalmazza), a biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció (szituációs feladat(ok)ra épül és a biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció témaköreit 138
tartalmazza), a biztosítástechnikai feladatok gyakorlati ellátása, a biztosításközvetítő biztosításelméleti-, biztosításágazati- és biztosítás-üzemtani feladatok (felméri és dokumentálja a biztosítási igényt, szerződésmódosítást előkészít, statisztikákat előkészít, díjfizetést kezdeményez, keresztértékesítési feladatokat ellát, termékeket értelmez, kockázat-elbírálást
végez,
értelmezi
a
biztosításban
alkalmazott
kimutatásokat,
fedezethiányt feltár, többes biztosítást felismer, alul- és túlbiztosítást azonosít) és a bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat (szituációs feladaton keresztül a szakmai követelményeknek felelően hazai és külföldi bankjegy felismerést végez, megállapítja azok valódiságát és forgalomképességét, számot ad a hamisgyanús fizetőeszközök kezelésével kapcsolatos teendőkről) témakörökben
2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a banki, befektetési, biztosítási piac termékeinek értékesítése (a termékértékesítés, az ügyfélkiszolgálás, a termékek és ügyletek fogalmainak, értelmezésének, összefüggéseinek, az ágazatok üzemtani ismereteinek számonkérése, kapcsolódó esetmegoldások teljesítése), a biztosítási
piac
termékeinek
értékesítése,
biztosítástechnikai
feladatok
ellátása
(kapcsolódó fogalmak, valamint eljárásainak magyarázata és alkalmazása konkrét példákon keresztül, alapvető biztosítási számítások elvégzése, életbiztosítási és nem életbiztosítási ágon belüli kockázatok, fedezetek, termékek és eljárások értelmezése, magyarázata és esetmegoldásai, a díjszámítás, a tartalékok, a statisztikák alapkérdéseinek értelmezése,
magyarázata
és
alapvető
vonatkozó
számítások),
a
független
biztosításközvetítői működés (A független biztosításközvetítők (alkusz, többes ügynök) jogszerű és szakszerű működésének kérdései és esetmegoldásai), a speciális ügyintézői ismeretek
és
bankjegyfelismerés,
bankjegyvizsgálat
(a
pénzváltási
tevékenység
alapfogalmainak értelmezése, ügyintézői feladatok eljárási szabályai, a valuta-és csekkváltás szabályai, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével kapcsolatos intézkedések, specifikált okmányismeret, belső szabályozási mechanizmus, bizonylatolás, fogyasztói bejelentések kezelése, eljárási szabályok alkalmazása, alapvető esetmegoldások és számítási feladatok) témakörökben
3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a banki piac termékeinek értékesítése, befektetési piac termékeinek értékesítése, valamint a biztosítási piac termékeinek értékesítése (a termékértékesítés ügyfél-kiszolgálási szakismeretek, ügyletismeretek ügyfélközpontú megközelítése), a független biztosításközvetítői működés és a speciális ügyintézői feladatok (a hitelintézeti pénzváltó és a pénzváltó közvetítő jogszerű
139
működésének, működési feltételeinek sajátosságai, a pénzváltási műveletek, az ügyfélkiszolgálás kérdései és esetmegoldásai, az ügyfél-átvilágítás menete, a devizajogi státusz megállapítása, a különféle nyilatkozatok kitöltése, a hamisgyanús és forgalomképtelen készpénz kezelése, stb.) témakörökben A képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság* 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása*
10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció 10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám e gy
Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv 3
140
5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
2 5,5 6 2 2 4 1 1,5 1 5 1 1 2 1 2
Polgárjogi alapfogalmak Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások 10138-12 Banki, befektetési szabályozása és biztosítási jogi feladatok Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek 10136-12 Banki piac Pénzforgalom termékeinek értékesítése Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások 10140-12 Befektetési piac és termékek termékeinek értékesítése Befektetési döntések Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai 10141-12 Biztosítási piac ismeretek termékeinek értékesítése Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és 10143-12 Biztosítástechnikai működésének pénzügyi garanciái feladatok ellátása Biztosítási gyakorlat Független biztosításközvetítői működés elmélete 10144-12 Független biztosításközvetítői működés Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek 10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata Bankjegyismeret 10139-12 Bankjegyfelismerés, Bankjegyvizsgálat bankjegyvizsgálat végzése gyakorlata testnevelés 2 osztályfőnöki 0,5 vizsgafelkészítés összes óra 24 35 összes óra
0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 3 1 1 2 0,5 2 2 1 1,5 0,5 2,75
0,75 0,75 0,25 0,5 0,5
11
2 0,5 1,5 26 35
9
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk.
141
Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő
nyilvántartásait
vezeti,
közreműködik
az
egyes
pénzügyi
műveletek
előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít. A szakképesítéssel
rendelkező
képes
közreműködni
a
vállalkozások
alapításával,
működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában, elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket, ellátni a házipénztárral, adókötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban, részt venni a befektetési döntések előkészítésében, pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni, könyvelési feladatokat ellátni, értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni, vezetni az analitikus nyilvántartásokat, elszámolni a termelési költségeket, közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében, a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában, számítógépes programcsomagokat használni, összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából. Feladatai
elvégzéséhez
telefont,
számítógépet,
faxgépet,
irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használ.
142
írógépet,
íróeszközöket,
Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése száma 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása*
10147-12 11505-12 10149-12 11506-12
Gazdálkodási feladatok ellátása Könyvelés számítógépen Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
11501-12
Projektfinanszírozás
11502-12
Projektfolyamatok követése
11498-12
Foglalkoztatás I.
11499-12 11500-12
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
Az oktatott tantárgyak megnevezése Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk. Vizsgáztatási követelmények A kétéves (egyéves) képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll. 1. Gyakorlati vizsgatevékenység két részből áll: a. Számítógépes könyvelés és analitika készítése (Főkönyvi könyvelési rendszer, pénzügyi, készlet, tárgyi eszköz és bérelszámoló alrendszer segítségével egy szimulált vállalkozás könyvelésének nyitása, és gazdasági eseményeinek főkönyvi és analitikus elszámolása) 143
b. Esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével (meghatározott szempontok alapján a projekttervezés és –finanszírozás témakörében készített esettanulmány bemutatása és a témakörhöz kapcsolódó projektismeretek számonkérése) 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a pénzügyi feladatok (az általános pénzügy (pénzügyi alapfeladatok) és vállalkozásfinanszírozás szakmai követelményei alapján), valamint a könyvvezetés és beszámolókészítés (a tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, munkabér, költségek, pénzeszközök és adók elszámolásával kapcsolatos könyvelési feladat, megadott adatok és könyvelés alapján az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának elkészítése) témakörökben. 3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot az adózási feladatok (az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat tartalmaz adónemenként és az adózáshoz kapcsolódó szakmai követelmények) témakörben.
144
A képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása *
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai idegen nyelv
3
Foglalkoztatás I.
2
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
5,5 6 2 2 4 1 1,5 1 5 1
Gazdálkodási ismeretek
3,5
Könyvelés számítógépen
4
Számvitel
6
Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási Adózás és adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok Projekttervezés gyakorlata követése testnevelés osztályfőnöki vizsgafelkészítés összes óra összes óra
2 1 3 2 2 2 2 1 2 0,5 24 35
11
2 0,5 1,5 25 35
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk. 145
10
Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő
számviteli
és
pénzügyi
feladatok
elvégzésében
való
közreműködésre,
részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi
műveletek
előkészítésében,
lebonyolításában,
elszámolásában.
Ellátja
a
bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat, igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek. A szakképesítéssel rendelkező képes a kis-és középvállalkozások (kkv.) működtetéséhez szükséges gazdasági folyamatokat átlátni, és munkája során a kapcsolódó adminisztratív feladatokat ellátni, közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében, előkészíteni és részt venni a pénzforgalom és hitelezési feladatok kapcsolódó adminisztrációjában, vezetni a pénzügyi-,
és
adónyilvántartásokat,
valamint
határidőre
teljesíteni
a
kapcsolódó
kötelezettségeket, közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban, részt venni a beruházás-, felújítás-, pályázat- és feladatfinanszírozásban, vezetni a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz beszámolási,
kapcsolódó analitikus ellenőrzési
nyilvántartásokat,
feladatokhoz
kapcsolódó
ellátni
a
teendőket,
kkv. könyvelési, részt
venni
a
költségszámításokban, a leltározásban és az ehhez kapcsolódó feladatok megszervezésében, közreműködni az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátásában, nyilvántartani a megrendeléseket és szerződéseket, egyeztetni a bejövő és kimenő számlákat, közreműködni a rendelkezésre álló statisztikai információk birtokában a vállalkozás üzleti terv fejezeteinek elkészítésében, vezetni az egészség- és társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokat, ellátni a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs (bérszámfejtés,
adó-
és
járulék-nyilvántartás,
stb.)
feladatokat,
közreműködni
a
munkavállalók munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatosan, értelmezni és kitölteni a bér- és társadalombiztosítási nyomtatványokat, használni a pénzforgalmi számítógépes programcsomagot, összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából, 146
hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerezni, iratkezelést végezni. Feladatai elvégzéséhez telefont, számítógépet, faxgépet, íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használ. Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása*
10152-12
Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai
10153-12
Könyvvezetési feladatok
11506-12
Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
10154-12
Munkaerő-gazdálkodás
10151-12
Bérügyi szakfeladatok ellátása
10155-12
Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása
11498-12
Foglalkoztatás I.
11499-12 11500-12
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk. 147
Az oktatott tantárgyak Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
Vizsgáztatási követelmények A kétéves képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll. 1. Gyakorlati vizsgatevékenység keretében adnak számot a pénzforgalmi nyilvántartások vezetése (a leggyakrabban előforduló gazdasági események könyvelése pénztárkönyv vagy naplófőkönyv alapnyilvántartás, valamint részletező nyilvántartások vezetése), az elektronikus bevallás (a NAV keretprogramjának segítségével elektronikus bevallások készítése), bérszámfejtési feladat (egy belépő dolgozó megadott adatainak felvitele után bérszámfejtési feladat) témakörökben. 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében adnak számot a bérügyi szakfeladatok és a társadalombiztosítási szakfeladat témakörökben 3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében történik az üzleti terv védése (megadott feltételek alapján elkészített önálló projektmunka védése) és számot adnak a munkaerőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai feladatok témakörben. A képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása *
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
148
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám e gy 0,5
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5 3 2 5,5 6 2 2 4 1 1,5 1 5 1
10152-Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-12 Könyvvezetési feladatok 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
10154-12 Munkaerőgazdálkodás 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása
Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat testnevelés osztályfőnöki vizsgafelkészítés
összes óra összes óra
2,5
2 4 2 2 1 3 1 3 2 2 1 2 1 2 0,5 24 35
11
2 0,5 1,5 25 35
10
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk.
149
Ügyviteli titkár (54 346 02) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A szakképesítéssel rendelkező - többek között – titkári, személyi titkári, általános adminisztrátori feladatok területén vállalhat munkát. A képzés végére képes számítógépes adatbeviteli feladatokat végezni, külső és belső kapcsolatteremtő, kapcsolattartást és kapcsolat lezárását szolgáló iratokat, leveleket, egyéb dokumentumokat készíteni, szerkeszteni, sokszorosítani, kezelni, tárolni, számítógépes ügyviteli programcsomagokat alkalmazni, vezetni és kezelni a szervezet munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartásokat, iratokat, ellátni a feladatkörébe tartozó irodai készletgazdálkodási, reprezentációs feladatokat, ellátni a házipénztár kezeléséhez kapcsolódó feladatokat, ügyviteli munkafolyamatokat szervezni és irányítani, irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket, berendezéseket kezelni, használni, feladatkörében önállóan PR tevékenységet végezni. Képes továbbá
megfelelő
rangsorolással
kapcsolatot
tartani
munkatársakkal,
ügyfelekkel,
partnerekkel, külső szervezetekkel, ügyintézői feladatokat ellátni, leíró feladatokat, szervezeten belüli és kívüli rendezvényeket, programokat szervezni magyar és egy idegen nyelven.
150
Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése száma 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok*
10067-12
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés*
10070-12
Munkahelyi kommunikáció*
10071-12
Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
10073-12
Titkári ügyintézés
10072-12
Rendezvény- és programszervezés
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 11500-12
Az oktatott tantárgyak megnevezése Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk, Vizsgáztatási követelmények A kétéves képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll. 1. Gyakorlati vizsgatevékenység keretében külső vagy belső szakmai rendezvény alapdokumentumának elkészítése (a hardvereszközök és az operációs rendszer előkészítése, kezelése után a vizsgázó tartalmi és formai utasítások alapján egy külső vagy belső szakmai rendezvény alapdokumentációjának elkészítése; a kapott utasítások alapján a rendezvény lebonyolításához információ keresése az interneten; megadott adatok birtokában költségkalkuláció készítése; a program ismeretében tájékoztató körlevelet vagy meghívót szerkeszt a résztvevőknek, közreműködőknek;a hirdetések vizuális hatáselemeit felhasználva rövid hirdetés fogalmazása; illetve a vizuális céges arculati elemeket felhasználva három-négy diából álló prezentáció készítése a rendezvényről). 151
2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében hivatalos, üzleti levél, dokumentum készítése (egy kb. 1500-2000 leütés terjedelmű, folyamatosan írott vagy részben felülírt, javított, korrektúrázott, nyomtatott formátumú szöveg és a megadott adatok begépelése; hivatalos, üzleti levél vagy egyéb dokumentum megszerkesztése a hivatalos, üzleti élet leveleinek vagy egyéb dokumentumok készítésének szokásai szerint és a megadott utasítások alapján; a hivatalos, üzleti levél vagy egyéb dokumentum szövege egy részének önálló megfogalmazása a tárgyhoz kapcsolódó adatok alapján; forrásfájlban előkészített táblázat vagy adatbázis készítése utasítások alapján, valamint az adatok felhasználása a dokumentummal összefüggésben; a táblázat, az adatok beillesztése a dokumentum megadott helyére; a hivatalos, üzleti levél vagy egyéb dokumentum mentése, archiválása, nyomtatása) 3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében válaszadás a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre (a munkahelyi kommunikáció, a gazdálkodási alapfeladatok és a hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven modulok valamennyi témaköre)
152
A képzés óraterve Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy ögy
Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. szakmai idegen nyelv
Gépírás és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépírás és dokumentumkészítés, Levelezési ismeretek iratkezelés* Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Üzleti kommunikáció Munkahelyi kommunikáció* gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Jogi ismeretek Gazdálkodási alapfeladatok* Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció 10073-12 Titkári ügyintézés gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai 10072-12 Rendezvény- és Rendezvény és program programszervezés dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll 10071-12 ismeretek Hivatali kommunikáció magyar Szakmai idegen nyelv és idegen nyelven gyakorlat testnevelés osztályfőnöki vizsgafelkészítés gyakorlat összes óra összes óra
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5 2
2 7
60
5,5
85
4
15
1 3
4 2,5 3 6 4 3 6 2,5 7 2 0,5
2 0,5 1,5
18,5 16,5 35
14,5 35
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk.
153
20,5
Irodai asszisztens (54 346 01) Képzési idő: 2 év, amely a 9-12. évfolyamon tanult szakmai anyagok beszámításával 1 tanévre rövidíthető A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az Irodai asszisztens gépírás-, szövegszerkesztés- és gyorsírástudás birtokában adminisztratív és dokumentációs feladatokat lát el. A szakképesítéssel rendelkező képes adatbeviteli feladatot végezni, táblázatba, adatbázisba adatokat tölteni fel, frissíteni, korrigálni, kimutatásokat, táblázatokat készíteni táblázatkezelő programmal, adatbázisokból adatokat lekérdezni, egyszerűbb szűréseket végezni, adatokat jeleníteni meg grafikon, diagram segítségével, kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készíteni, dokumentumszerkesztési feladatokat végezni, adatokat, információkat kérni, gyűjteni, továbbítani hagyományos és elektronikus úton, közreműködni a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában, iratokat és dokumentumokat kezelni, ügyvitel-technikai, irodai kommunikációs eszközöket használni, üzeneteket átvenni és továbbítani, gyorsírással rögzített információkból feljegyzést, emlékeztetőt, kivonatos jegyzőkönyvet készíteni, kapcsolatot tartani a szervezet egységeivel, munkatársakkal, ügyfelekkel, továbbá a szervezet külső partnereivel, gazdálkodási alapfeladatokhoz kapcsolódóan levelezést folytatni, jelentéseket, kimutatásokat, beszámolókat stb. készíteni irányítással, elkészíteni a programok, rendezvények, tanácskozások szervezéséhez szükséges dokumentumokat, háttéranyagokat, ellátni a szervezet irodai-ügyviteli munkaterületén az asszisztensi feladatokat, a szervezet működtetéséhez,
gazdasági
tevékenységéhez
kapcsolódó
nyilvántartásokat
hagyományosan és számítógépes ügyviteli programcsomag alkalmazásával.
154
vezetni
Szakmai követelmények: A képzési idő alatt elsajátítja a szakmai követelményeket. A tananyag modulokba és a modulokon belül tantárgyakba rendeződik. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése száma 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok*
10067-12
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés*
10070-12
Munkahelyi kommunikáció*
10068-12
Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
10069-12
Irodai asszisztensi feladatok
11498-12 11499-12 11500-12
Az oktatott tantárgyak megnevezése Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
*-gal jelölt tárgyakat a 9-12. évfolyamokon oktatjuk. Vizsgáztatási követelmények A kétéves képzés végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek, mely több részből áll. 1. Gyakorlati vizsgatevékenység keretében hivatalos, üzleti levél, dokumentum szerkesztése és a kapcsolattartás szabályainak alkalmazásával (a hardvereszközök és az operációs rendszer előkészítése után egy kb. 1500-2000 leütés terjedelmű, folyamatosan írott vagy részben felülírt, javított, korrektúrázott nyomtatott formátumú szöveget és megadott adatokat begépeli; a dokumentumot megszerkeszti az üzleti, hivatali élet leveleinek vagy egyéb dokumentumok készítésének szokásai szerint és a megadott utasítások alapján; forrásfájlban előkészített táblázatot vagy adatbázist készít utasítások alapján, valamint felhasználja adatait a dokumentummal összefüggésben; számítógépen előkészített 155
forrásfájlban megadott 10-12 kérdésre (szituációra) számítógép alkalmazásával ad választ a dokumentum tartalmával, funkciójával összefüggésben); jegyzőkönyv készítése gyorsírás alkalmazásával (kb. 600 szótag terjedelmű szöveget 120 szótag/perc sebességű diktátum után gyorsírással lejegyez, amelyből szövegszerkesztővel áttételt készít; az áttett dokumentumot kiegészíti a megadott jegyzőkönyvi adatokkal és forrásfájlban előkészített 1500-2000 leütés terjedelmű szövegrésszel, valamint kb. 1500-2000 leütés terjedelmű további
jegyzőkönyvi
hozzászólásokat
tartalmazó
szöveget
legépel;
a
teljes
dokumentumból kb. 70%-os mértékű kivonatot készít, nyelvi, nyelvhelyességi szempontból stilizálja és megszerkeszti a jegyzőkönyv készítésének tartalmi és formai szabályai alapján; a jegyzőkönyv tartalmához kapcsolódóan 8-10 utasítás szerint számítógépen további dokumentumot készít, mely lehet – táblázatot is magában foglaló – kimutatás, feljegyzés, emlékeztető, jelentés, beszámoló, információs dokumentum stb.); ügyviteli szoftverkezelés alkalmazása (a vizsgázó által tanult és alkalmazott számítógépes ügyviteli szoftver funkcióinak megfelelően dokumentum vagy nyilvántartás, lista, jegyzék stb. készítése, nyomtatvány, bizonylat stb. előállítása) 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység keretében Szervezeti dokumentumok készítése önálló fogalmazással (a szervezet működéséhez, gazdasági, üzleti tevékenységéhez kapcsolódó vagy a vezető szakmai programjának koordinálását, partnerkapcsolatok ápolását szolgáló külső vagy belső irat, kapcsolattartó levél, információs dokumentum, reklám- vagy tájékoztató anyag, körlevél vagy prezentáció készítése önálló fogalmazással a megadott tartalmi szempontok és információk alapján) 3. Szóbeli vizsgatevékenység keretében válaszadás a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre (a gépírás és dokumentumszerkesztés, iratkezelés modul dokumentumkezelésre, a dokumentumok fajtáira, készítésének követelményeire vonatkozó, valamint a munkahelyi kommunikáció, a gazdálkodási alapfeladatok és az irodai asszisztensi feladatok modulok valamennyi témakörei)
156
A képzés óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság * 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy
Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. szakmai idegen nyelv
Gépírás és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépírás és dokumentumkészítés, Levelezési ismeretek iratkezelés* Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Üzleti kommunikáció Munkahelyi kommunikáció* gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Jogi ismeretek Gazdálkodási alapfeladatok* Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírási Gyorsírás és alapismeretek gyakorlat jegyzőkönyvvezetés Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai 10069-12 Időgazdálkodás Irodai asszisztensi feladatok Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat testnevelés osztályfőnöki vizsgafelkészítés gyakorlat összes óra összes óra
0,5 2
2 7
60
5,5
85
4
15
1 3
4 2,5 3 1,5 7 7 4 2 2 5 2 0,5
2 0,5 1,5
18,5 16,5 35
14,5 35
20,5
* az egy éves (beszámításos) képzés esetén a tananyagot a 9-12. évfolyamon oktatjuk.
157
12 Az iskola egészségnevelési programja: „Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége” Platon A WHO szerint az egészség definíciója: alapvető emberi jog, az „élethez szükséges erőforrás”, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé váljon, figyelembe véve az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai állapotát. Ez a tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével, a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését is. Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete! Az iskolánkban tanító pedagógusoknak a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelőssége van. Ebből adódóan számos feladat hárul ránk. Szükséges, hogy saját magatartásukkal példázzák az egészséges életmódot, a rendszerességet, a mértékletességet, az edzettséget, a káros szenvedélyektől való tartózkodást és a higiéniai igényességet is. Az egészségnevelésben komoly felelőssége van az iskola valamennyi dolgozójának, elsősorban az osztályfőnöknek, a biológia, a testnevelő, az ifjúságvédelmi felelős tanároknak. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő, a könyvtáros. Az egészségnevelési program célja, hogy fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, melyek az egészséges életvitelhez szükségesek, megismertessük a tanulókkal az egészségvédelem fontos kérdéseit, pl. az életkorral járó biológiai-pszichohygiénés életmódi tennivalókat, az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit (drogfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.) Feladatunk,
motiváljuk, ösztönözzük tanulóinkat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására;
annak tudatosítása, hogy alapvető értékük az egészséges élet legyen, megóvására olyan magatartási alternatívákat kínálunk, melyekkel elsajátíthatják a megfelelő egészségvédő magatartást;
egészségnevelésünk minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését;
szakképző évfolyamokon munkaegészségügyi ismeretek átadása (baleset megelőzés, biztonsági előírások betartása). 158
Az egészségnevelés a következő területeken valósul meg:
osztályfőnöki órákon;
biológia órákon;
testnevelés órákon;
etika órákon;
viselkedéskultúra órákon;
Vöröskeresztes rendezvényeken;
egyéb tanórán kívüli foglalkozáson;
orvosi vizsgálaton és szűréseken.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások iskolánkban az alábbi módon valósulnak meg:
minden tanuló számára adott a hét minden napján rendelkezésre álló tömegsport órákon való részvétel, melyben használhatja a gépekkel felszerelt kondicionáló termet, részt vehet aerobik órákon, különböző osztályok közötti versenyeken, uszodai foglalkozásokon stb.
a heti rendszerességgel működő sportcsoport foglalkozásokon, mely középiskolás bajnokságokban
való
részvétellel
is
együtt
jár.
Indításuk
a
mindenkori
tantárgyfelosztás keretének figyelembevételével történik meg. Lehetséges sportcsoportjaink: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda.
havi egy alkalommal /hétvégén/ kirándulást szervezünk tanulóink részére /amennyiben az intézmény gazdasági helyzete megengedi/; egyéb versenyzési lehetőségeket nyújtunk még: ősszel és tavasszal megrendezett különböző futófesztiválokon, lövészeten, úszóversenyen, asztalitenisz, floorball, bowling versenyen stb.
évente egy alkalommal sí tábort szervezünk tanulóink számára tanulói igény szerint.
159
Osztályfőnöki órán a tanulók értelmi és érzelmi fejlettségüknek megfelelően találkoznak az egyes egészségügyi témákkal, kérdésekkel, problémákkal. Az alábbi fő témakörökben jelenik meg még az egészségnevelési programunk:
egészség – betegség;
táplálkozás – mozgás;
napirend – szabadidő helyes felhasználása – alvás;
testápolás / személyi higiéné / és öltözködés;
családi élet jelentősége;
kortárskapcsolatok;
káros szenvedélyek – helyes döntések;
szexualitás;
egészséges környezet és védelme;
öko fenntarthatóság;
balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás.
Az egészségnevelési programnak megfelelően készült tanterv a fenti témákban keretjellegű, teret hagy az előre nem látható változásoknak, a megtervezhetetlen aktualitásokra való adekvát reagálásnak. A program megvalósításának eszközei és módszerei:
helyzetfelmérés,
osztályfőnöki óra (szerep- és szituációs játékok, kiselőadások,)
iskolaorvos, ill. védőnő ismeretterjesztő előadásai,
együttműködés a helyi Vöröskereszt szervezettel, pl. tanfolyam, véradás szervezése
mindennapi testnevelés,
egészségügyi szűrések,
balesetvédelmi és közlekedési szabályok tudatosítása,
szemléltetőeszközök alkalmazása: plakátok; faliújságok; újságok, folyóiratok; kiállítások; kiselőadások; különböző szemléltetési eszközök. 160
13 Környezeti nevelési program 13.1 Helyzetelemzés Az iskola nagy forgalmú út mellett fekszik, a tanulók többsége olyan városi környezetben lakik, ahol kevés a zöldfelület, ezért évek óta kiemelt feladatként kezeljük a környezeti nevelést. Iskolánk ökoiskolaként is kiemelt szerepet szán a környezeti kérdéseknek. A tanárok nagy része feladatának érzi a környezeti neveléssel való foglalkozást úgy tanórán, mint tanórán kívül. A környezeti nevelés olyan terület, amely folyamatos munkát igényel és amelybe mind több tanárt és diákot kell bekapcsolni.
13.2 Iskolánkban a környezeti nevelés megvalósul: 13.2.1 A
Tanórán
tanórákon
hozzárendeljük
az
adott
témákhoz
a
megfelelő
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákok életében is fontos szerepet játszanak. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Néhány lehetőség a tanórán:
Az egyszerű vízvizsgálati módszereket kémia órán tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.
Biológia órán Föld globális környezetvédelmi problémáival és a megoldásra irányuló törekvésekkel ismerkednek meg. Fontos, hogy a tanuló ismerje fel az ember helyét és szerepét a bioszférában
A földünk és környezetünk tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit
161
egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja.
A gazdasági környezetünk tantárgy keretében lehetőség nyílik a gazdaságihatékonysági kérdések megvilágítására.
Az osztályfőnöki óra komplex lehetőséget biztosít a környezetnevelési program megvalósítására a tanulók szakórákon szerzett ismereteire alapozva.
13.2.2
Tanórán kívüli programokon
Kirándulásokat szervezünk havi rendszerességgel
Nyári környezetvédelmi tábort szervezünk
Megemlékezünk a Föld napjáról, a Víz napjáról, az Állatok napjáról
A diákok pályázatokat írnak (pl. víz, levegő témában)
Környezetvédelmi plakátok készítése
13.3 Iskolán kívüli együttműködés 13.3.1
Fenntartó
Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is fontos.
13.3.2
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények
A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Ilyen intézmények a múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok, illetve a társ-ökoiskolák. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.
13.3.3
Hivatalos szervek
A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
162
13.4 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői
egymással,
valamint
külső
intézményekkel,
szervezetekkel
jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Munkánk során törekszünk a rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi feltételrendszer optimális kihasználására a környezeti nevelés érdekében.
13.5 Iskolán belüli együttműködés 13.5.1
Tanárok
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.
13.5.2
Diákok
Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak.
13.5.3
Tanárok és diákok
A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a kirándulásoknak, a nyári tábornak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.
13.5.4
Tanárok és szülők
Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a
163
környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
13.6 Alapelvek, jövőkép, célok eléréséhez szükséges készségek 13.6.1
Alapelvek
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk:
A fenntartható fejlődés
Ok-okozati összefüggések
Helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései
Alapvető emberi szükségletek
Emberi jogok
Demokrácia
Biológiai és társadalmi sokféleség
13.6.2
Jövőkép
Célunk olyan személyiség– és gondolkodásformálás, amely környezettudatos, környezetre, természetre figyelő magatartást eredményez. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti problémák felismerésére, megakadályozására vagy csökkentésére, elősegítse az elő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. A tanulók ismerjék fel a környezettudatos magatartásban, cselekvésben a tudomány eszköz jellegét. Ennek érdekében ki kell alakítani a diákokban:
Környezettudatos magatartást és életvitelt
Személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt
A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését
Rendszerszemléletet
Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését
Egészséges életmód igényét
164
A célok eléréséhez szükséges készségek
13.6.3
A fenti célok eléréséhez a következő készségek kialakítása fejlesztése szükséges:
Alternatív, problémamegoldó gondolkodás
Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
Problémaérzékenység
Kreativitás
Együttműködés, alkalmazkodás
Vitakészség, kritikus véleményalkotás
Kommunikáció
Konfliktuskezelés és megoldás
Állampolgári részvétel és cselekvés
13.7 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a legfontosabb a fenntartható fejlődés megteremtése. Ez az élet minden területén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai, tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A szakmai kérdéseken kívül hangsúlyt kell kapnia a környezettudatos életmódnak. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kel kialakítani. Fontos feladat a diákok szemléletének alakítása, környezet – és természetszeretetük kialakítása, megszilárdítása. Ez csak úgy lehetséges, ha az iskolai élet minden területén figyelembe vesszük a szemléletformálást. A diákok így nem elszigetelt ismeretekre tesznek szert, hanem egységes egészként látják a természetet és benne az embert. A természettudományos tantárgyak a legalkalmasabbak erre. A kémia, biológia, fizika, földrajz órákon a szemléletformálás hatékonyan működik, de a humán tárgyakkal is bővíteni kell a kört. Tanórán, tanulmányi kirándulásokon, nyári környezetvédelmi táborban megismertetjük a diákokkal a természetet, egyszerű vizsgálatokat végzünk. A tanulók megtanulják, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák az összefüggéseket, ismerjék meg az egyén felelősségét a környezetvédelemben, így válhatnak tudatos környezetvédőkké.
165
13.8 Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek
13.8.1
A tantestület minden tagjának megnyerése az ökoiskolai hitvalláshoz
A környezeti nevelés módszereinek bemutatása
Újonnan megjelenő környezeti nevelési irodalom figyelemmel kísérése
Hagyományok ápolása
13.8.2
Iskolanap szervezése
Hazánk és a Kárpát-medence nevezetességeinek feltérképezése
Nyári környezetvédő tábor szervezése
Környezetvédelmi témájú osztályfőnöki órák
Iskolai pályázatok
Szaktárgyi célok
13.8.3
A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre
A
hétköznapi
környezeti
problémák
megjelenítése
a
szakórákon
(a
környezetszennyezés hatása a természeti -, és az épített környezetre, az emberre)
Interaktív módszerek alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet)
Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon
Számítógép felhasználása a tanórákon
13.9 Tanulásszervezési keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti koncentráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
166
13.9.1
Lehetőségeink:
Tanulmányi kirándulások
Városismereti játékok
Látogatás múzeumban, állatkertben, botanikus kertben, nemzeti parkban
„Jeles napok” (Föld Napja, Víz Világnapja, stb.)
sportrendezvények (természetjárás, tájékozódási futás, stb.)
DÖK-nap
13.9.2
Módszerek:
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelésének érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért célszerű tanártovábbképzést szerveznünk, amelyben bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. (pl. modellezés, riportmódszer, terepgyakorlati módszer, művészi kifejezés)
13.9.3
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szakirodalmat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális és multimédiás eszköz álljon a tanárok és tanulók rendelkezésére.
13.9.4
Kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy tanulóink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.
167
13.9.4.1. Kommunikáció formái
Kiselőadások tartása
Prezentációk készítése és előadása
Házi dolgozatok készítése
Részvétel környezetvédelmi pályázatokon
Poszterek készítése
Iskolarádió felhasználása
Faliújságon közölt információk készítése
Környezetvédelmi cikkek feldolgozása
Környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása, értékelése
A környezeti nevelési program összeállításánál figyelembe vettük a vonatkozó közoktatási és környezetvédelmi törvényeket.
14 Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók
tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 14.1 Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: 1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: valamennyi tantárgyból, amely érettségi vizsgájában írásbeli rész is szerepel /és arra a felkészítést vállalta az iskola/ iratunk nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak amegíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell.A témazáró dolgozat eredményét egyszer kékkel az adott hónaphoz és egyszer pirossal a napló írásbeli dolgozatok rovatába jegyezzük be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat 168
fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek.A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet egyszer, pirossal és bekarikázva jegyzünk be a napló írásbeli dolgozatok rovatába. (a bekarikázás célja, hogy megkülönböztethető legyen az eredeti és a javító dolgozat eredménye) Az osztályozás a következő százalékos megoszlás alapján történik: 0-29 %
elégtelen (1)
30-46 %
elégséges (2)
47-63 %
közepes (3)
64-79 %
jó (4)
80-100 %
jeles (5)
Ettől eltérni csak rendkívül indokolt pedagógiai szituációban megengedett.
2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet.
3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba, az osztályzatot zöld színű tollal írjuk be az osztálynaplóba.
4. Évfolyamok egységes felmérése: maximum 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz zölddel ír be a szaktanár.
5. A 10. év végén május hónapban diagnosztikus felmérést iratunk a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. A 12. év végén április hónapban diagnosztikus felmérést tartunk az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók javítóvizsgán vesznek részt. Ezen felmérések eredménye zöld színű tollal kétszer kerül beírásra az osztálynaplóba. A
169
zöld jegy súlya kétszerese a pirossal beírt jegynek, mivel ezen mérés rendkívül fajsúlyos számonkérési forma. A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatot a szaktanár a tanév végéig megőrzi, a tanév végén leadja irattározásra. Az egyes tantárgyakra vonatkozó előírásokat a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet:
Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére.
A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani.
Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat)
A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani:
1. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét).
2. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 170
3. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni (itt élhetünk a technika eszközeivel is, mint például írásvetítő).
4. A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak.
5. Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. Ha a tanuló esetleg nem érti a feladatot, álljon rendelkezésére egy olyan kijelölt „feladatbank”, amelyből alternatívát választhat képességeinek megfelelően, így bizonyítva az órára való készülésének szándékát.
6. A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat harminc-negyven percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is kell készülnie a tanulónak.
7. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják feladatokat megoldani.
8. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb
időintervallumra
gyakorló
feladatokat,
melyeket
felhasználhatunk
dolgozatoknál, feleléseknél. A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartja fontosnak:
1. Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása tanári megegyezés alapján történik.
2. Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jusson.
3. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul.
4. Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk.
5. Iskolai pályázat: Tanáraink több - tantárgyainkhoz kapcsolódó - változatos, érdekes témaköröket határoz meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, tetszetős dolgozat formában kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően. A határidőn belül leadott pályázatokat jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. 171
6. Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.
16 Záródokumentumok A Pedagógiai program elkészítését a 2011. évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről jogszabály alapján 2012. októberi igazgatói utasításra az iskola nevelőtestülete elvégezte. Véleményezte az iskolai Diákönkormányzata, a Szülői Választmány. A helyi Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete elfogadta, az iskola igazgatója jóváhagyta. A helyi Pedagógiai Program egy példányát az iskola titkárságán helyezzük el, amely megtekinthető munkanapokon, hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra, pénteken 8 és 13 óra között. Erről az iskola tanulóit az osztályfőnökök tanév elején tájékoztatják. Az iskola helyi Pedagógiai programját nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján.
172
A
Helyi
Pedagógiai
Programot
az
intézmény
diákönkormányzata
............. év ................................ hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat jelen Helyi Pedagógiai Program módosításával egyetért, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
................................................................. diákönkormányzat vezetője
A
Helyi
Pedagógiai
Programot
a
szülői
szervezet
(közösség)
............. év ................................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet jelen Helyi Pedagógiai Program módosításával egyetért, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
................................................................. Szülői szervezet képviselője
A
Helyi
Pedagógiai
Programot
az
intézmény
nevelőtestülete
............. év ................................. hó ......... napján elfogadta.
........................................................ hitelesítő nevelőtestületi tag
P.H.
173
....................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag
Mellékletek
174
1.sz. melléklet Könyvtárunkból kölcsönözhető tartós tankönyvek listája Közoktatási évfolyamok KN 0010 KN 0010/1 KN 0011 KN 0015-G NT 13199 NT 13199/sz. NT 13199/M NT 15146 NT 15146/sz. KO 0150 KO 151 KN 0020 KN 0020/1 KN 0021 NT 15246 NT 13299 NT 13299/sz. NT 13392 NT 13392/sz. KO 152 KO 153 KN 0030 KN 0030/1 KN 0031 KN 0032 KN 0035-G KN 0036-G KO 154 KO 155 KN 0040 KN 0040/1 KN 0041 KN 0042 KO 01564901 KO 151 NT 13400/2 NT 13420/II. KN 0015/GK MX-194 Cartographia
Irodalom tk. 9.o. Színes irodalom 9.oszt. Irodalmi szöveggyűjtemény 9.o. Irodalom I. Madocsai: Irodalom I. Madocsai: Irodalmi szöveggyűjtemény I. Feladatgyűjt. Madocsai L. Irodalom c.tank. Irodalom 9.oszt. Irodalom 9. szövegygy. Irodalomkönyv 9.o. Szöveggyűjtemény 9.o. Irodalom tk. 10.o. Mohácsy: Színes irodalom 10.oszt. Mohácsy: Irodalmi szöveggyűjtemény 10.o. Irodalom 10.o. Madocsai: Irodalom II. Madocsai: Irodalmi szöveggyűjtemény II. Madocsai:Irodalom III. Madocsai: Irodalmi szöveggyűjtemény III. Irodalomkönyv 10.o. Szöveggyűjtemény 10.o. Irodalom tk. 11.o. Mohácsy: Színes irodalom tk. 11. Mohácsy:Irodalmi szöveggyűjtemény 11.o. Mohácsy: Ráadás.Irod.kieg. 11.évf. Irodalom III. Irodalmi szöveggyűjtemény III. Irodalomkönyv 11.o. Szöveggyűjtemény 11.o. Mohácsy: Irodalom 12 oszt. Mohácsy-Vasy: Színes irodalom 12.oszt. Mohácsy: Irodalmi szöveggy.12.oszt. Irodalom 12.o. kieg. Irodalomkönyv 12.o. Szöveggyűjtemény 12.o. Madocsai: Irodalom IV. Madocsai: Irodalmi szöveggyűjtemény IV. Bevezetés az irodalmi művek olvasásába Tiszai: Középiskolás leszek!Plusz.Irodalom Verselemzések Irodalomtörténeti atlasz
175
26 pld. 82 pld. 84 pld. 1 pld. 51 pld. 7 pld. 1 pld. 8 pld. 4 pld. 2 pld. 1 pld. 9 pld. 72 pld. 67 pld. 2 pld. 60.pld. 46 pld. 55 pld. 31 pld. 2 pld. 1 pld. 30 pld. 63 pld. 73 pld. 23 pld. 3 pld. 1 pld. 2 pld. 1 pld. 40 pld. 54 pld. 62 pld. 8 pld. 3 pld. 1 pld. 58 pld. 41 pld. 95 pld. 2 pld. 4 pld. 44 pld.
KN 0055 PD 072 MS 3245
PD 014 PD 025 PD 015 PD 016 PD 017 MS 3112T MS 2370 NT 81473 NT00931-1031 NT00931-1031 NT 01131/M/1 NT131-1231/1 001/4 002/4 003/4 004/4
NT 13163/1 13163/M 13263/M 15204/1 MK 1015102
Poétai iskola Kommunikációs gyakorlatok Elbeszéléstől az érettségi dolgozatig Ottlik Géza: Iskola a határon Csehov,A. : Drámák és elbeszélések Csehov,A.: Cseresnyéskert Csehov,A.: Ványa bácsi Csehov,A.: 6-os számú kórterem Orwell: 1984 Csáth Géza: Válogatott elbeszélések Arany János: Toldi Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Móricz Zsigmond: Árvácska Vörösmarty Mihály: Válogatott versek Jókai Mór: Az aranyember Madách Imre: Az ember tragédiája Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Görög regék és mondák Mitológia Biblia - Ótestamentum Biblia - Újtestamentum Magyar nyelv 9. Magyar nyelv 9. Nyelvtan 10.o. Magyar nyelv 10. Magyar nyelv 11. Magyar nyelv 12. Nyelvi elemzések Fráter: Magyar nyelv a középiskolák számára 9. Magyar nyelv és komm. a nyelvi előkész. Magyar nyelv és kommunikáció 9-10.évf. Magyar nyelv és kommunikáció 9-10.évf.mf. Magyar nyelv és kommunikáció 11.évf.mf. Magyar nyelv és kommunikáció 11-12.o. A hangtan A szó A szófajok A mondat Magyar nyelvtan.Érettségi A magyar helyesírás szabályai Magyar értelmező kéziszótár Gyakorló szövegtan Szövegalkotás Száray: Történelem I.. Történelem mf. Történelem mf.II. Történelem II. Történelem II.
176
10 pld. 2 pld. 2 pld. 10 pld. 1 pld. 3 pld. 2 pld. 2 pld. 3 pld. 2 pld. 10 pld. 6 pld. 9 pld. 2 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 2 pld. 5 pld. 3 pld. 7 pld. 2 pld. 4 pld. 3 pld. 2 pld. 2 pld. 1 pld. 37 pld. 110 pld. 71 pld. 1 pld. 1 pld 59 pld. 6 pld. 6 pld. 39 pld. 39 pld. 20 pld. 20 pld. 3 pld. 1 pld. 1 pld. 52 pld. 1 pld. 6 pld. 1 pld. 60 pld.
MK 1015102-T NT 13304/3 NT 14325 NT 14425 NK 0001 MK1215102 Magyar L.Alap. Gyapay Gábor B.almádi Avas G. Avas G. Avas G. Avas G. NT 34236/2/I. NT NT 34243 T 34252/1 NT 34252/M NT 34253 NT 34256 NT 34252-1 NT 34235 NT 34297 NT 34300 NT 81459 NT 81460 NT 81461 NT 81443 CR 0008
81412 81400 53298 53303 PD 012 AG 1149 01043 00818 00819 13244 NT 13253 16123
13141
Száray-Szász: Történelem II. tk. Történelem III. Száray: Történelem tk. 11. Történelem IV. Történelem IV. Dupcsik: Történelem IV. Történelem IV. 1914-1998. Történelem tk. 1-5.kötet Study guide to first year world history History 9. History 10. History 11. History 12. Rubovszky: Geschichte IV. Band 1. Rubovszky: Geschichte IV. 2. Geschichte IV. Száray: Geschichte I. tankv Geschichte I. munkaf. Rubovszky: Geschichte II. Geschichte 2. Geschichte III.tankv. Závodszky: Geschichte III. tk. Száray:Geschichte 9.tk. Száray: Geschichte 10. tk. Fgy.az új tört.érettségihez 9-10.oszt. Fgy.az új tört.érettségihez 11.évf. Fgy.az új tört.érettségihez 12.évf. XX.század.Történelmi olvasókönyv Középiskolai történelmi atlasz Ebből új tipusú atlasz 2008.kiadású atlasz Irány az egyetem. Történelem Egyetemes és magyar tört.kronológia Kereszténység születése Világvallások Magyarországon Társadalomismeret Erkölcsi esettanulmányok Erkölcsi alapismeretek Én és a többiek Én és a politika Társadalmi és állampolgári ismeretek Művészettörténet Művészettörténet Ének-zene Ének-zene 9-10.o. Ének-Zene-Kultúra Népzene-ismeret Matematika I.
177
35 pld 37 pld. 50 pld. 1 pld. 2 pld. 48 pld. 6 pld. 1 pld. 40 pld. 18 pld. 23 pld. 7 pld. 14 pld. 6 pld 2 pld. 1 pld. 6 pld. 1 pld. 6 pld. 1 pld. 2 pld. 1 pld 2 pld. 2 pld. 74 pld. 46 pld. 51 pld. 6 pld. 360 pld. 267 pld. 50 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 3 pld. 3 pld. 1 pld. 3 pld. 6 pld. 2 pld. 20 pld. 20 pld. 1 pld. 2 pld. 2 pld. 1 pld. 4 pld.
NT 14422 16141 NT 14124 MS 2309T MS 2310T MS 2310T MS 2311T MS 2312 16241 NT 14224 NT 14224/F 13241 14202/1 NT 14324 NT 14322 13331/B 13355 16341 13431/B 13455 16441 NT 14424 NT 81491 14311 14311/Fgy. MX-146 81414 8158/XII.
KT 0320 KT 0321 KT 0324 NT 13135/1 NT 13135/II. NT 16125/1 NT 16126/1 NT 16127/1 NT 10127/1 NT 10127/II. MX-125 MX-139 MX 350
Matematika IV. Matematika 9.o. Czapári- Gyapjas: Matematika 9.oszt.. Sokszínű matematika 9. Sokszínű matematika 10. Sokszínű matematika tk. 10.évf. Sokszínű matematika 11. Sokszínű matematika tk. 12.évf. Matematika 10.o. Czapári-Gyapjas:Matematika tk. 10.oszt. Matematika 10.o. feladatgyűjt. Matematika II. Matematika II. Matematika 11.o. Matematika III. Matematika III. Matematika III. Matematika 11.o. Matematika IV. Matematika IV. Matematika 12.o. Czapáry-Gyapjas:Matematika 12.o. . 55 pld. Borbásné: Matematika a nyelvi előkészítő évf.számára Matematika emelt szint 11-12.évf. Matematika emelt színt feladatgyűjt. Soós:Középiskolás leszek! Matematika Vál.feladatok matematikából Egyetemi felvételi feladatok matematikából Differenciálegyenletek Valószínűségszámítás Matematikai statisztika Integrálszámítás Mátrixszámítás Készüljünk az érettségire matematikából! Egységes éretts.matematikai feladatgyűjt. I. Egységes éretts.matematikai feladatgyűjt. II. Egys.éretts.feladatgyűjt.Megoldások III. Megoldáskönyv Matematika I. feladatgyűjt. Matematika II. feladatgyűjt. Gerőcs: Matematika.I.Gyak.feladatgy.+CD Gerőcs: Matematika II. Gyak.feladatgy.+CD Czapáry: Matematika III. Geo. fgy.+CD Geometriai feladatgyűjt. I. Geometriai feladatgyűjt.II. Tóth: 15 próbaéretts.matematika.Középszint Fröhlich: 15 próbaéretts.matematika emelt szint Schultz –Tarcsay: Matematika 11-12.évf. Emelt szint
178
5 pld. 2 pld. 84 pld. 35 pld. 20 pld. 16 pld. 57 pld. 40 pld. 5 pld. 65 pld. 3 pld. 4 pld. 1 pld. 43 pld. 1 pld. 3 pld. 7 pld. 3 pld. 3 pld. 3 pld. 3 pld. 138 pld. 13 pld. 12 pld. 2 pld. 23 pld. 12 pld. 10 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 16 pld. 131 pld. 132 pld. 8 pld. 1 pld. 213 pld. 26 pld. 25 pld. 25 pld. 25 pld. 102 pld. 99 pld 2 pld. 1 pld. 4 pld.
NT 84129 NT 84130 NT 81307 NT 13129/1 KT 0319 NT 15129 FISZ FISZ NT 8175/1 NT 8175/II NT 58001 MS 3226 NT 14123 NT 14223 NT 14132-232 NT 58023/1 NT 58024 NT 81466 NT 81471 NT 53243 MS 3904 NT 14107 NT 16107 MS 3902 Tóth könyvk. K0 0235 MS 2691 MS 2135 MS 2136 R 0003 MS 2693 MS 2641
PSZF-Salgó
PSZF-Salgó
Matematikai szintfelmérő Nemzetközi matematikai versenyek Matematikai feladatok haladóknak Felvételi feladatok matematikából Megoldások I. Megoldások II. Összefoglaló feladatgyűjt.matematikából Függvénytábla Függvénytábla Függvénytábla Egypercesek Kétszintű matematika éretts.Próbaéretts. köz. Kétszintű matek. Érettségi.Próbaérettségi.emelt Fizikai feladatok I. Fizikai feladatok II. Fizika I. Fizikai feladatok és tévedések Fizika 9.oszt. Fizika 10.o. Medgyesné: Fizika 9-10.évf. Fizika II. Fizika III. Fizika I.Egységes fizikai feladatgyűjt. Fizika II. Egységes fizikai feladatgyűjt. Fizikai fogalmak gyűjteménye Atommagközelben Fizika.Enciklopédia Kémia I. Kémia 9.o. Kémiai zsebkönyv 400 kérdés. Kémia Kémia a szakközépiskolák 9-10.o.részére Z.Orbán: Kémia a szakközépiskolásoknak 9-10. A föld,amelyen élünk. 9. évf. Természetföldrajz A föld,amelyen élünk. 10. évf. Társadalomföldrajz Földrajz B Földrajz atlasz Biológia tk. Szerényi: Biológia szakközépiskolásoknak 9-10.évf. Biológia 10. o. Biológiai feladatbank Biológiai képes szótár 500 kérdés. Biológia Számítástechnika Számítástechnika 9.o. Számítástechnika mf. 9.o. Számítástechnika mf. 10.o. Számítástechnikai mintafeladatok 2005
179
10 pld. 7 pld. 7 pld. 10 pld. 10 pld. 10 pld. 34 pld. 30 pld. 51 pld. 19 pld. 5 pld. 1 pld. 1 pld. 5 pld. 5 pld. 6 pld. 1 pld. 63 pld. 47 pld. 121 pld. 3 pld. 2 pld. 4 pld. 4 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld. 10 pld. 1 pld. 2 pld. 2 pld. 98 pld. 66 pld. 125 pld. 130 pld. 3 pld. 52 pld. 13 pld. 88 pld. 112 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 49 pld. 25 pld. 5 pld. 4 pld. 2 pld.
PSZF-Salgó PSZF-Salgó PSZF-Salgó JO-0173 JO-0177 MS 2226
73530 74530 73110 74020 74412 NT 81482 PSZF
GM-003 GM-003/a HV-050-1690 HV-062-1691 HV-252-1817 HV-252-1818 NW-12 NT 56534 NT 56504 NT 56505 NT 56456 RK 5011-01 RK 5011-02 RK 5021-01 RK 5031-01 RK 6001-01 RK 6001-02
Számítástechnika 2007. Alapfokú képzéshez Számítástechnika 2007. Középfokú képzéshez Készülj önállóan az informatika érettségire Farkas: Windows Vista és Office 2007. Farkas-Fodor: Windows 7 és Office 2010.középfokon Informatika-szám.techn.példatár 9-12.o. Az internet bibliája JAVA Windows nt.4.0 Mindenkinek a PC-ről Bevezetés az adatfeldolgozásba Adatbáziskezelés adatai Tudnivalók a számítógépről Információk az információról Iratkészítés Érettségire fekészítő fgy.Informatika +CD PSZF-Salgó:Számítástechnika 2002. Horváthné: Német tesztek Horváthné: Német nyelvtan Hallás utáni szövegért.a nyelvv.Német Ping pong I. SB tankv. Ping pong I.WB mf. Ping pong I.Glosser Ping pong 3. SB tankv. Ping pong 3. WB Tell me More.Német 1. CD Tell me More.Német 2. CD Tell me More.Német 3. CD Stufen international Stufen international munkaf. Sowieso 3. tk. Sowieso 3. WB. Themen aktuell 1. tankönyv Themen aktuell 2. tankönyv Tangram aktuell 2. 5-8. Tangram aktuell 3. 1-4. Péntek [et al]: Szóbeli témakörök és szituációk Mittelstufe Deutsch B32 Írásbeli mintafeladatok gyűjt.Német BME Somló: Abitraining Mittelstufe Maros: Abitraining Oberstufe Szitnyainé: Német nyelvtani gyakorlatok. Szablyár: Deutsch mit Grips 1. Kursb. Szablyár: Deutsch mit Grips 1. Arbeitb. Szablyár: Deutsch mit Grips 2. KB Deutsch mit Grips 3. KB. Dikova: Deutsch ist In 1. LB. Dikova: Deutsch ist In 1. AB.
180
2 pld. 2 pld. 2 pld. 75 pld. 41 pld. 176 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 7 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 24 pld. 95 pld. 19 pld. 19 pld. 1 pld. 5 pld. 4 pld. 4 pld. 2 pld. 1 pld. 4 pld. 4 pld. 4 pld. 1 pld. 1 pld 1 pld. 1 pld. 25 pld. 15 pld. 1 pld 2 pld. 13 pld. 4 pld. 10 pld. 36 pld. 20 pld. 10 pld. 20 pld. 2 pld. 17 pld. 5 pld. 27 pld. 2 pld.
RK 6002-01 RK-6003-1 Klett MX 199
56352 56397 81366
34238/1 NT 34278
56436 NT 56410 NT 56470 NT 56471 JB
HV 025-1615 G 00194
Akadémia
LaSpinga
NT 81335/1 NT 81335/2 Longm.JB001
Dikova:Deutsch ist In 2. KB Dikova: Deutsch in In 3. KB Generation E. Studio D. B1 SB Testen mit sowieso Német írásbeli Minden helyzetben otthonosan Rendszerező német nyelvtan Der Sprung Stufengrammatik Feladatgyűjt.alapfokú német Német nyelvtani gyak.könyv Hallás utáni szövegértés Szókincs próba.Német Und was weinen Sie I-II. Bunte Erde Bunte Erde. Neu Band 1. Wirtschaftsbürger-Taschenbuch Tatsachen über Deutsch. Hören Wortwörtlich. Tematikus német szókincsgy. Német feladatsorok.Középszint Német feladatsorok. Emelt szint Pb.felkész. éretts.német közép Sichtwechsel Tangram 1/A Tangram 1/B Tangram 2/A KB und AB Lehr-und Übungsbud. Grundlagen der Volks. Német-magyar kéziszótár Magyar-német kéziszótár Magyar-angol kéziszótár Angol-magyar kéziszótár Angol-magyar nagyszótár Magyar-angol nagyszótár Oxford Practice grammar tk.+CD Angol nyelvtan English file SB English file WB Sam and Jack our American Írásbeli feladatok a nyelvv.Angol Szövegértés a nyelvvizsgára.Angol General communication skills General communication skills The world of English Cambridge SB Cambridge WB
181
28 pld. 3 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld 3 pld. 3 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 5 pld. 2 pld. 4 pld 16 pld. 7 pld. 2 pld. 10 pld. 13 pld. 1 pld. 6 pld. 9 pld. 5 pld. 1 pld. 1 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld. 30 pld. 30 pld. 30 pld. 30 pld. 30 pld. 2 pld. 2 pld. 20 pld. 20 pld. 3 pld. 3 pld. 3 pld. 1 pld. 1 pld. 3 pld. 52 pld. 4 pld. 2 pld. 1 pld.
OX 4533328 Ox OX-4551502 OX-4551503 OX-4551504 OX 4552106 OX 4551505 OX 4430049 EK Ch.03. EK Ch.04. EK Ch.05. EK Ch.06. EK Ch.07 EK Ch.08 EK Ch.09 A110700
AK 000111i NT 56469 NT 56468 LX-0090 EX 011 EX 014 EX 013 EX 013/1 EX 026 EX 029 LX-0100 Domina Közgazd.J.K. Oxford Longman JB-NO NT 56349 NT 56402 13138 Holnap Holnap
Headway elementary SB Headway elementary WB Headway pre interm.SB Headway pre interm. WB O’Neill: New Success at First Certificate Duckworth: New success at first certificate WB. Falla-Davies:Solutions Elementary SB Falla-Davies:Solutions Pre-intermediate SB Falla-Davies:Solutions intermediatete SB Falla-Davies:Solutions Advanced SB Falla-Davies Solutions upper-intermediate. SB Oxford Exam Excellence Channel elementary SB Channel elementary WB. Channel elementary companion Channel pre-intermed. SB. Channel pre-intermed. WB. Channel pre-intermediate companion Channel intermediate. SB Channel intermediate WB. Channel upper-intermediate SB. Moutson-Parker: New plus. Pre-intermediate English vocabulary in Use-elemetary English vocabulary in use-pre interm. Írásbeli mintafeladatok gyűjt. Angol. BME First insights into sb. First insights into wb. Cultural Relations.Országismereti tk. Magyarics:Angol feladatsorok. Emelt szint Magyarics:Angol feladatsorok.Közép szint Némethné: Társalgás,szituációk Click on 3 SB Click on 4 WB. Click on 4 SB Click on 4. SB Dooley-Evans: Grammarway 2. Mission 1. 1000 questions 1000 answers ABéCéje.Szituációs játékok Felkészítő az angol gazd.nyelvvizsg..+CD Oxford dictionary of Business Longman business english dictionary Dolman-Straus: No frontiers. English-speaking world Paris pas a pas Lépésről lépésre Francia nyelvtan Kezdők francia nyelvkönyve Szólalj meg bátran franciául
182
3 pld. 4 pld. 3 pld. 3 pld. 3 pld. 1 pld. 62 pld. 19 pld. 6 pld 11 pld. 17 pld. 29 pld. 59 pld. 4 pld. 22 pld. 81 pld. 9 pld. 3 pld. 67 pld. 7 pld. 15 pld. 16 pld. 6 pld. 6 pld. 10 pld. 1 pld. 1 pld 10 pld. 29 pld. 33 pld. 25 pld. 23 pld. 2 pld. 10 pld. 38 pld. 40 pld. 1 pld. 3 pld. 35 pld. 23 pld. 19 pld. 19 pld. 3 pld. 10 pld. 10 pld. 2 pld. 2 pld. 4 pld.
Holnap NT 56472 NT 13198/1 NT 13198/M NT 13298 NT 13298/1 NT 13398 NT 13398/1 NT 13498/1 56335 56335 NT 58263/1 NT 58290/2 PSZF 2118/1999 NT 58263/III. NT 58304/1 NT 58263/II/2 NT 58304/1. PSZF 2125/1999 MK 6011-7/1 MK 6011-7/II. MK 6012-5 MK 6030-3
KGD 1205 NT 58331 KGD 1204/M KGD 1204/2M KGD 1204/2 Perfekt 59001 Perf. 59001/fgy. Perfekt 59002/1 Perf. 59002/fgy Perfekt 59003/1 Perf. 59003/fgy. Aula 1043 NT 58324 FISZ 58302/1 58302/2
Írd le bátran franciául Darabos:Francia feladatsorok – Középszint France-Euro-Exp. 1.Francia nyelvkönyv France-Euro Exp 1.Francia munkaf. France-Euro Exp. 2.Francia nyelvkönyv France-Euro Exp 2.Francia nyelvkönyv France-Euro Exp. 3.Francia nyelvkönyv France-Euro Exp. 3.Francia nyelvkönyv France-Euro Exp. 4.Francia nyelvkönyv Olasz nyelvkönyv I/A. Olasz nyelvkönyv I/B Quattro passi italiano Közgazdaságtan I.Mikroökonómia Mikroökonómia feladatgyűjtemény Mikroökonómia szöveggyűjtemény/PSZF Közgazdaságtan II. Makroökonómia Makroökonómia feladatgyűjtemény Közgazdaságtan II. Makroökonómia Makroökonómiai példatár és feladatgyűjtemény Makroökonómia szöveggyűjtemény Gazdasági és jogi környezetünk I. 9.oszt. Gazdasági és jogi környezetünk II. 10.oszt. Juhászné: Üzleti gazdaságtan 11.évf. + kieg. anyag Juhászné :Üzleti gazdaságtan 12.tk. + kieg. tananyag Mikroökonómia Mikroökonómia ea.I. Üzleti gazdaságtan Üzleti kommunikáció Elméleti gazdaságtan I. mfüzet Elméleti gazdaságtan II. mfüzet Elméleti gazdaságtan II. tk. Tőzsdei fogalomtár Könyvviteli alapismeretek Könyvvitel feladatgyűjt. Vállalkozói könyvvitel I. Vállalkozói könyvvitel I. feladatgyűjt. Vállalkozói könyvvitel II. Vállalkozói könyvvitel II.feladatgyűjt. Könyvviteltan Könyvviteltan példatár Marketing alapjai Kétszintű közgazd.éretts.Próbaéretts.emelt és középszint Külkereskedelmi ismeretek I. Külkereskedelmi ismeretek II. Angol nyelvű külkereskedelem Business értelmező szótár
183
4 pld. 12 pld. 38 pld. 3 pld. 16 pld. 19 pld. 20 pld. 29 pld. 17 pld. 7 pld. 17 pld. 2 pld. 184 pld. 205 pld. 1 pld. 124 pld. 133 pld. 30 pld. 30 pld. 1 pld. 44 pld. 18 pld. 16 pld. 16 pld. 1 pld. 1 pld. 4 pld. 5 pld. 9 pld 6 pld. 2 pld. 2 pld. 6 pld. 5 pld. 2 pld. 7 pld. 2 pld. 7 pld. 2 pld. 2 pld. 4 pld. 1 pld. 2 pld. 2 pld. 2 pld. 21 pld.
184
Szakképzési évfolyamok: Lexika 0106 NovoSchool 58291 Pp-504 PSZF 275 PSZF 301 Osiris Mentor 21848/1 PSZF283 Aula 1089 KIT Baja és Tsa Grimm Aula 1024 PR-086P/10 Tanszék 2009. NSZFI 2008 Aula 1043 Szókratész 2004. Perfekt KOTK 2008. KIT 06.059/297 Bíbor Mk 402 PSZF458 EKF Líceum Nebulo 2000BT Saldo 2007. KIT HVG Aula 1029 Aula PSZF 2001. Bíbor Napvilág Saldo 2011 NT 42577
1000 Fragen 1000 Antworten Wirtschaftsd. Adóváltozások II.2007. Általános statisztika A magyar bírósági végrehajtás Analízis példatár I. Analízis példatár II. Andorka:Bevezetés a szociológiába Angol-magyar,magyar-angol ker.,pénzügyi és bankszótár Áruismeret A vezetői számvitel alapismeretei I-II. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje Az üzleti élet szerződései Badó-Juhász: Jogi ismeretek Baja: Kifejezésgyűjtemény .francia nyelvből Bajnóczy-Haavisto: Angol-magyar,m-a.gazdasági szótár Bakonyi: Tőke-és pénzpiacok Balásházy: Kötelmi jog Balázsiné[et al] Pénzügyi számviteli példatár Bánfy [szerk.] Pénzügytan Baranyai-Blahó:Nemzetközi gazdasági ismeretek Baricz-Róth: Könyvviteltan Barta-Bauer: Általános titkársági ismeretek Bassa: Világgazdasági régiók Bauer-Berács: Bevezetés a marketingbe Bércziné: Marketing a XXI.században Bevezetés a bűnügyi tudományokba Bíró: Jogi ismeretek Bodnár-Paróczai:Gazdasági informatika Bodnár-Simon: A viselkedés pszichológiai .alapjai Bujákiné:English in foreign trade [Burján] :Adók és támogatások alapjai Burkáné: Gazdálkodási alapismeretek Buttler,B.: Pszichológia dióhéjban Chikán: Vállalatgazdaságtan Constantinovics-Sipos: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek Controlling. Feladatgyűjtemény Csáki: A jogi informatika alapjai Csáki: A nemzetközi gazd.tan és világgazdaságtan alapjai Csányi-Magyar: Bev. a német üzleti idegen nyelvbe Csath: Stratégiai tervezés és vezetés a 21.században 185
2 pld 3 pld 6 pld 1 pld 13 pld 13 pld 3 pld 5 pld 1 pld 29 pld 5 pld 1 pld 6 pld 3 pld 7 pld 6 pld 27 pld 10 pld 6 pld 10 pld 28 pld 3 pld 3 pld 12 pld 3 pld 3 pld 1 pld 19 pld 29 pld 20 pld 3 pld 6 pld 2 pld 6 pld 8 pld 2 pld 34 pld 5 pld 3 pld 10 pld
NT 42443/1 Pro-Lingua Saldo 2006. PSZF 2000.007 Klett Klett Klett Akadémiai 5-079 Macmillan 2004 NT 42647 BGF-Unió NT 58321 Saldo 2005. Aula 1037 Perfekt Saldo 2011 HVG PSZF2114 Perfekt 2009 UNIO Kalocsa 2010 Saldo Képzőműv.K. 2231 Magyar Világ PSZF AIFSZ 2008 T/09/2010 Penta Unió Penta Unió Saldo 2002. Aula 2008. HVG HVG KIT 2009. BGF Saldo 2002. Saldo FSZ 563 Saldo Saldo 2009 Saldo 2006 MedicSp.
Csernyák: Analízis Csillag-Kelecsényi: Külkereskedelmi ismeretek német nyelven Csurgóné: Üzleti etika Décsy: Bankcontrolling Dikova [et al]: Deutsch ist In 1. Lerhbuch [tk.] Dikova [et al]: Deutsch ist In 2. Lehrbuch [tk.] Dikova [et al]: Deutsch ist In 2. Arbeitsbuch [mf.] Dobák: Szervezeti formák és vezetés Emmerson,P.: email English Eperjesi-Jámbor: Gazdasági matematika Finta: Közigazgatási alapok Freisinger: Levelezési ismeretek Fridrich-Mitró:Hitelintézeti számvitel 2005. Fülöp: Kisvállalati gazdálkodás Fülöp: Példatár a vállalkozások gazdaságtanához Gál E.: Praktikus bankszakmai ismeretek Gazdálkodj okosan a tehetséggel Gazdasági informatika szöveggyűjtemény Görgényi-Makrányi:Angol gyakorlókönyv az angol pénzügyi Gregóczki [et al]: Jogi alapismeretek Gyulaffyné: Vámismeretek Gyulai:Kis-és középvállalkozások üzletfinanszírozása Hadászi: Basic Logistics Halászné: Logisztika Hazayné: Környezetgazdálkodás Heinerné : A családi jog alapjai Henczi: Munkaerő-piaci ismeretek [Henczi et al] Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok Herich: Adótan Herich :Adó 2009. Teszt és példatár Hitelintézetek számviteli sajátosságai. Példatár és szgy. Hofmeister-Tóth Ágnes: A fogyasztói magatartás alapjai Horváth-Ódor: Az Európai Unió alkotmánya Horváth-Tar: Nemzetközi szervezetek kislexikona Horváthné-Stágelné: Kereskedelmi szakmai ismeretek Hutiray-Ralston: Emberi erőforrás menedzsment Illésné: Társaságok pénzügyei Illésné: Társaságok pénzügyei módszertani útmutató. Illésné: Vállalkozások pénzügyi alapjai Illésné: Vállalkozások pénzügyi alapjai Illésné: Vállalkozások pénzügyi alapjai. On-line példatár Incze-Pénzes: A reklám helye 2.0 186
14 pld 10 pld 3 pld 4 pld 3 pld 5 pld 1 pld 18 pld 4 pld 29 pld 2 pld 7 pld 5 pld 3 pld 8 pld 3 pld 2 pld 6 pld 2 pld 6 pld 4 pld 8 pld 13 pld 5 pld 1 pld 1 pld 35 pld 2 pld 12 pld 12 pld 7 pld 5 pld 5 pld 5 pld 9 pld 8 pld 16 pld 16 pld 11 pld 10 pld 5 pld 8 pld
Longman Longman Műszaki K. Pr 503/2009 KOTK 2004. KOTK 2003. MK 6012-5 MK 6030-3 BGF-Perfekt03506 BGF-Perfekt2008 KJK Saldo T03/2009 Penta 2010. Maxim K. BGF-Perfekt NT 42491 NSZFI NSZFI NSZFI NSZFI NSZFI KIT Corvinus PSZF2123 BGF BGF FSZ-12/2005 PSZF2122 MK 6064-8 MK 6058-3 KOTK 2003. KOTK 2004. KOTK 1998. KOTK KOTK NT KOTK 2007 TriMester Unio 2002. NTK Aula KR-85
Intelligent Business. Pre-intermediate. Coursebook Intelligent Business. Pre-intermediate. WB Ipcsics: Gyakorlati tanácsok levelezéshez Jäckel-Nagy: Üzleti terv készítése Jogi alaptan Jogi ismeretek I-II. Jogi ismeretek c. jegyzethez kiegészítés Juhászné:Üzleti gazdaságtan 11.évf.+kieg. Juhászné:Üzleti gazdaságtan 12.évf.+kieg. Kardos: Példatár a számvitel alapjaihoz Kardos: Számvitel alapjai példatár Karoliny:Emberi erőforrás menedzsment kk. Katits: Gazdálkodási ismeretek Kecskés[et al]: Jogi ismeretek Kérdések és válaszok angol nyelvből Kerekes: Környezetgazdaságtan alapjai A kommunikáció alapjai. Szemelvénygyűjtemény Korpásné: Általános statisztika I. Kovács: Beszerzés Kovács: Logisztikai tevékenységek Kovács: Raktározás Kovács: Szállítás, anyagmozgatás Kovács: Szállítási útvonalak Kovács-Becze: Belker.-külker.gyak.könyv.Német közép Könyvviteltan…gyakorló feladatok Körmendi: Controlling Környezetgazdaságtan alapjai Kresalek-Merétey: Az ellenőrzés rendszere és módszerei Kresalek-Merétey: Az ellenőrzés rendszere. Példatár Kresalek-Vörös:Ellenőrzési ismeretek I. Kristóf: Gazdasági számítások a kereskedelemben Kristóf: Kereskedelmi számítások példatára Külkereskedelem technikája I-IV. Külkereskedelem technikája. Kiegészítő füzet Külkereskedelmi levelezés Lakos-Szivi: Külgazdaságtan Lebonyolítási gyakorlati ismeretek. Munkafüzet Lemák: Gazdasági jog Lengyel: Vállalkozási ismeretek Losonc:Az Európai Unió Rómától Budapestig Madár [et al] :Pénzügyek alapjai Maros: Unterwegs neu A német II. és B III. Móricz-Téglássy: Kreatív tervezés a reklámban Murányi: Feladatgyűjtemény a kereskedelmi 187
6 pld 2 pld 1 pld 2 pld 1 pld 27 pld 10 pld 5 pld 5 pld 16 pld 3 pld 12 pld 10 pld 1 pld 5 pld 1 pld 1 pld 22 pld 8 pld 8 pld 8 pld 8 pld 8 pld 7 pld 1 pld 28 pld 1 pld 8 pld 12 pld 7 pld 7 pld 9 pld 39 pld 13 pld 16 pld 4 pld 1 pld 25 pld 8 pld 31 pld 30 pld 10 pld 4 pld 5 pld
PSZF 2118/1999 PSZF 2125/1999 Műszaki Lexika Oxford Oxford Oxford Oxford Oxford Oxford Longman Longman BGF jegyzet Aula 2003. Perfekt 011/2005 Perfekt 011-P/2005 Perfekt 024/2003. Tanszék 2009 Pp-503 Complex
PR302-P/06 Perfekt Perfekt PSZF 2106/98 Akadémia Kiadó PR59001/4 Perfekt Longman PR 204/06 PR 215/2010 Perfekt 313/2005 Perfekt 311/2003 Perfekt NT 58291 Saldo 2007. T05/2009.Saldo T06/2009.Saldo BGF Bíbor
vállalkozások gazdálkodásának elemzéséhez. Nagy-Bódi: Közgazdaságtan I. Mikroökonómia. Nagy-Bódi: Közgazdaságtan II. Makroökonómia. Nagy-Petrik: Gazdasági és jogi környezetünk Némethné H.I.: Express English 1. New headway. Upper- intermediate WB New headway Intermediate WB New headway Upper intermediate SB New headway.Intermediate. SB New headway. Pre-intermediate SB New-headway. Pre-intermediate. Érettségi munkafüzet Norman,S. We’re in business [tankönyv] Norman,S.:We’re in busines [munkafüzet] Oktatási segédanyag az Ellenőrzés tantárgyhoz Papp: Szolgáltatások a III.évezredben Paróczainé Pénzügyi és vállalkozás-finanszirozási ismeretek Paróczainé: Példatár a pénzügyi és vállalkozásfinansz. ism. Pénzügyi számvitel Pénzügytan. Corvinus Polgári nemperes eljárások Prugberger: Európai és magyar összehasonlító munka-és közszolgálati jog Ptár és mfüzet a vállalkozói számvitel tantárgyhoz Példatár és fgy. az elemzés és ellenőrzés módszertanához Rácz: Példatár az adóismeretekhez Radványi-Égel:Guidelines for Everday English Usage Radványi-Székács:English for Business and Everday Use Reizingerné D.A-Vörös M: Könyvviteli alapismeretek Robbins: First insights into Business. SB Roóz: Az emberi erőforrás-menedzsment alapjai Roóz: A menedzsment alapjai Roóz: Vállalkozás-gazdálkodási ismeretek ügyintézők részére Roóz: Vállalkozások gazdaságtana Roóz-Nagy: Vállalkozástan Róthné-Sugár: Általános statisztika Sági: Banktan Sági:Bankügyletek gyakorlati ismeretei Sági:Értékpapír-piacok gyakorlati ismeretei Sági: Lakossági bankügyletek Sántha : Büntető anyagi jogi ismeretek 188
10 pld 10 pld 2 pld 3 pld 7 pld 5 pld 8 pld 11 pld 3 pld 1 pld 23 pld 1 pld 6 pld 3 pld 10 pld 4 pld 34 pld 8 pld. 1 pld 8 pld 2 pld 2 pld 2 pld 10 pld 7 pld 11 pld 6 pld 2 pld 10 pld 17 pld 8 pld 22 pld 12 pld 5 pld 3 pld 3 pld 5 pld 1 pld
Perfekt TriMester 2001. Klett Unio 2001. Kjk. 58294 M0131 PSZFK 2117 Képzőművészeti K. Bíbor Bíbor Perfekt PR-912/12 PSZF-Salgó Kossuth Kiadó BGF-Perfekt 2007 Saldo 2005. Saldo 2004. Saldo 2006. Saldo 2001. Saldo 2010. Bíbor Hueber Hueber Hueber Hueber Hueber TRI-Mester HVG NT 42491/p. NSZFI NSZFI NSZFI Klett PSZF2102 Lexika Saldo 2011. 2127/2000 Alinea 2009. Pp-510 EKF Líceum Líceum20060907
Siklósi-Veress: Pénzügyi számvitel példatár Simanovszky: Közgazdaságtan alapfokon So geht’s. [Német nyelvkönyv] Sóvágó: Hitelbírálat Sümeginé: Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung Statisztika feladatgyűjtemény Statisztika képletgyűjtemény és táblázat. FSZ Statisztikai módszerek és alkalmazásuk Szabó Katalin: Logistik Einfach Szabó Miklós :Jogi alapfogalmak Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban Szabóné: Angol üzleti nyelv Szafkóné [et al]: TB ügyintézők kézikönyve 2012. Számítástechnika 2002. Szegedi-Prezenszki:Logisztikai menedzsment Sztanó: A számvitel alapjai Sztanó: Adók,illetékek kiegészités 2005. Sztanó:Adók,illetékek,járulékok,vámok 2004. Sztanó:Adók,illetékek,járulékok,vámok 2006. Sztanó-Vörös: Számviteli alapismeretek 2001. Sztanóné: Adózás Takács: A modern állam és jog történeti alapjai Tangram 1/A tk. és munkafüzet Tangram 1/B Tangram 2/A tk.és munkaf. Tangram 2/B tk és munkaf. Themen aktuell 2. Kursbuch Tarnói: Wirtschaftsdeutsch Tóth: Karrieriskola Tóthné-Molnárné: Általános statisztika. Példatár Törzsök: Külkereskedelem technikai ismeretek 1. Törzsök: Külkereskedelem technikai ismeretek 2. Törzsök: Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása Unternehmen Deutsch.Aufbaukurs Lehrbuch Varga S.: Üzleti gazdaságtan Viczena-Szőke:1000 questions,1000 answers Vígvári A.: Bevezetés a pénzügyekbe Vörös: Ellenőrzési ismeretek II./ PFSZ Wimmer Ágnes[et al] Hogyan írjunk? 101 tanács [Wopera] Az igazságszolg. szerv. és ügyviteli szabályai Zsigmond: Viselkedéskultúra Zsigmond-Szép: Munkaerőpiaci ismeretek
189
6 pld 5 pld 5 pld 16 pld 1 pld 5 pld 22 pld 1 pld 2 pld 13 pld 14 pld 20 pld 1 pld 30 pld 1 pld 34 pld 7 pld 7 pld 2 pld 30 pld 9 pld 12 pld 3 pld 2 pld 2 pld 1 pld 1 pld 2 pld 2 pld 20 pld 11 pld 13 pld 10 pld 5 pld 17 pld 8 pld 3 pld 1 pld 2 pld 2 pld 17 pld 35 pld
