Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Német Második Nyelv Helyi Tanterv 2014

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola – Német Második Nyelv Helyi Tanterv 2014

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

HELYI TANTERV Német nyelv Második idegen nyelv a 9-12. évfolyamok számára

Kereskedelem-, Közgazdaság-, Ügyvitel ágazat

Készült: 2014. május 10.

1


TARTALOMJEGYZÉK A tantárgy tanulásának célja Követelmények Magasabb évfolyamra lépés feltételei Ellenőrzés, értékelés A taneszközök kiválasztásának elvei 6. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva 1. 2. 3. 4. 5.

2


NÉMET NYELV Második idegen nyelv 9-12. évfolyam 1. A tantárgy tanulásának célja Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja – a Közös Európai Referenciakerettel összhangban – a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a tanulókat a négy tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során is építeni tudjanak a más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladattípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A tanulókban részben már kialakultak nyelvtanulási stratégiák. Ezért reálisan elvárható, hogy a 12. évfolyam befejezésére az Európa Tanács által leírt szintek közül az A2 szintet elérjék a tanulók. A szakközépiskolákban lehetőséget nyílik arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Ez a nyelvi órákon az egyszerű szakmai tartalmak feldolgozását jelenti, amelyek megjelenhetnek például a felhasznált szövegekben, a szókincs fejlesztésében és a témakörök feldolgozása során, valamint egyes kommunikációs helyzetek is adaptálhatók szakmai szituációkra. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli általános és szaknyelvi jellegű nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján.

2. Követelmények 2.1. Általános követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. (Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a számos direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőség.) Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és 3


alkalmazása segíti a tanulót abban, hogy nyelvtudását önállóan ápolja, illetve fejlessze. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani német anyanyelvűekkel. 2.2.Tartalmi követelmények A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elemből összetevődő fogalom: különböző nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége, ezért mérése is nehéz és összetett folyamat. A követelmények a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozhatók meg. A tartalmi követelményekben megtalálhatók a különböző témakörök és a hozzájuk tartozó követelmények, amelyek a következők: 1. Nyelvi készségek 2. Nyelvi eszköztár (Megjegyzendő, hogy a nyelvhasználat képességének olyan lényeges elemei, mint a kiejtés és az intonáció, valamint a helyesírás és központozás csak a beszédkészséggel, illetve az íráskészséggel összekapcsolva mérhetők.) 3. A vizsgázó életkorának és érdeklődésének megfelelő témák 4. Kulturális, interkulturális ismeretek és készségek 5. Egyéb készségek (pl. szakmai tartalmak, tantárgyközi integráció) 2.3.Készségfejlesztés-követelmények a 12. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: 4


A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Szóbeli interakció: Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.

3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott évfolyam követelményeinek teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. A részletes követelményrendszer megtalálható az egyes évfolyamok tantervi leírásánál. 5


4. Ellenőrzés, értékelés; Az értékelés általános elvei és módszerei Hatékonyan nevelni és tanítani lehetetlen megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások nélkül, hiszen az ellenőrzési folyamatban nyert információkat elemezve alakíthatók ki további pedagógiai munkánk irányai, lépései. Ugyanakkor az ellenőrzés és értékelés a tanulási és önnevelési folyamat fejlesztésének fontos eszköze, a folyamatos ellenőrzés rendszeres munkára szoktatja a tanulókat, ellenőrzés eszközéül szolgáló feladatok megoldása közben hozzászoknak a koncentrált, pontos munkavégzéshez, az önálló munkához, fejlődik gondolkodásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Miden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. A tantárgyi teljesítmények elbírálásánál messzemenően objektivitásra kell törekedni. Az írásbeli és szóbeli tanulói teljesítményt minden esetben értékelni kell, az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelésével együtt legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A szóbeli feleleteknél is élni kell a tanári és tanulói értékelés, bírálat lehetőségével, elősegítve ezzel a tanulók ítélőképességének és önértékelésének fejlődését. Egy-egy tanulónak félévenként minimum a tantárgy heti óraszámának megfelelő érdemjegyet kell adni, ebbe a kötelezően írt (témazáró) dolgozatok érdemjegyei nem számítanak. A heti 1 órás tárgyak esetében a minimális érdemjegyek száma 2. Az érdemjegyek kb. felét a félév első felében (a negyedéves értékelésig) kell szerezniük a tanulóknak. A félévi és év végi osztályzat nem lehet kizárólag az érdemjegyek számtani átlaga, vegye figyelembe az értékelési időben bekövetkezett fejlődést. Év végén a félévi osztályzatot egy jegyként vesszük figyelembe. A rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény (kivéve a gyakorlati és készségtárgyakat, amelyek iskolánkban az gépírás, egyes szakmai tárgyak, testnevelés), a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya a szaktárgy jellegétől függ. Szaktárgyi érdemjegy nem adható magatartásbeli, szorgalmi problémák esetén. A diákoknak és a szülőknek hozzáférésük van az e-naplóhoz, így azon keresztül folyamatosan tudnak tájékozódni az órarendről, a hiányzásokról és az osztályzatokról. Lehetőség van az üzenetküldésre is, mind az osztályfőnök, mind a gyermeket tanító szaktanár részére. Negyedévenként szükség esetén szövegesen is értékeljük a tanulók teljesítményét, valamint félévkor a lezárásokkal kapcsolatosan is értesítjük a szülőket az ellenőrző könyvben. A szülők rendszeres és folyamatos tájékoztatása történhet továbbá tanári fogadóórán, össztanári fogadóórán, szükség esetén a szülő külön behívásával. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőket a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök köteles erről a tényről 2 alkalommal írásban értesíteni. A tanuló kérésére a szaktanár tanórán kívül félévenként lehetőséget biztosít arra, hogy számot adjon a tananyag ismeretéről. Ilyen lehetőségnek tekintjük a javító dolgozat írását. A tanulók értékelése 5 érdemjegy felhasználásával történik. Az értékelés formái  szóbeli számonkérés (felelet, előadás),  írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás és elemzés, esszé),  gyakorlati feladat bemutatás  az érdemjegybe és az osztályzatba bele kell számítani a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását, így versenyeken, vetélkedőkön való részvételt, pályázatok, pályamunkák készítését, gyakorlati tevékenységet (kísérletek, gyűjtőmunka, adatfeldolgozás és értékelés, monográfia, faliújság, kiállítás, múzeum látogatás megszervezése, beszámoló a látottakról, több órai aktív ill. passzív tanulói munka, stb. ) 6


Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban:

4.1.

1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti: első idegen nyelvből félévente két témazáró dolgozatot, 2. idegen nyelvből félévente egy témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredménye jól elkülönül az e-naplóban, hiszen külön oszlopban, pirossal kerül be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet a szaktanár az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja. Az osztályozás a következő százalékos megoszlás alapján történik: 0-29 %

elégtelen (1)

30-46 %

elégséges (2)

47-63 %

közepes (3)

64-79 %

jó (4)

80-100 %

jeles (5)

Ettől eltérni csak rendkívül indokolt pedagógiai szituációban megengedett.

2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet.

3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és

7


felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba!

4. Évfolyamok egységes felmérése: Értékelése osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz egyszeres súllyal ír be a szaktanár.

5. Diagnosztikus felmérést iratunk a 10. évfolyam végén május hónapban a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, valamint a 12. évfolyam végén április hónapban az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók javítóvizsgán vesznek részt. Az írásbeli dolgozatokat szóbeli vizsga is követi. Ezen felmérések eredménye összesített vizsgajegyként kerül beírásra a naplóba és a rendszer automatikusan megkülönböztetett színnel jelzi (lila) és kétszeres súllyal veszi figyelembe az átlag számításakor. A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva, legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatokat, szintfelmérő dolgozatokat, valamint a diagnosztikus felméréseket a szaktanár a tanév végéig megőrzi, majd leadja irattározásra.

4.2. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. Általános elvek a házi feladatok kiadásánál: 1.Ösztönözni kell a tanulókat a házi feladat rendszeres elkészítésére. 2. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 3. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 4. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. 8


4.3. A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló fakultatív feladatok a, Kiselőadás A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. b, Iskolai pályázatok, vetélkedők Az idegen nyelvi munkaközösség minden tanév elején meghatároz változatos, érdekes témaköröket az iskola tanulói számára, melyet a pályázati kiírásnak megfelelően adnak le az érdeklődő tanulók szaktanáruknak. A sikeres pályázatokat, a vetélkedőkön való eredményes szereplést jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. c, Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.

5. A taneszközök kiválasztásának elvei Olyan tananyagokat és taneszközöket választunk, melyek segítségével az ismeretek spirálisan bővíthetők, a szelektív, ill. totális megértés kiegészíthető. Az oktatás alapjául szolgáló eszközöknek lehetővé kell tenniük a reproduktív gyakorlást és el kell juttatni a tanulókat a produktivitást igénylő feladatok sikeres megoldásához, miközben változatos módszereket kínálunk az ismeretek elsajátításához. Az OM által kiadott tankönyvjegyzékéből ajánljuk a tankönyvcsaládokat. A taneszközökről, a kereskedelmi forgalomban lévő és a korszerű nyelvtanítás követelményeinek megfelelő anyagokból válogatva, mindig az előző tanév első félévének végén dönt a munkaközösség.

9


5. A tanterv évfolyamonkénti lebontása NÉMET NYELV 9. évfolyam Heti óraszám 2 1. Témakörök 1. Én és a családom: 2. Az otthon: 3. Tágabb környezetünk: 4. Városi közlekedés: 5. Az iskola világa:

személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek a szűkebb környezet, a lakás, egy szoba bemutatása falu-város hasonlóság, különbségek jegyváltás, átszállás, helyátadás a járműveken az osztályterem leírása, tantárgyak, tanárok, iskolai tevékenységek

2. Célok    

Célunk, hogy a tanuló megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának/tudásának fontosságát. felismerje a német nyelvnek mint egyik fontos világnyelvnek különös jelentõségét. kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetõbb módszereit.

3. Készségfejlesztés-követelmények a 9. évfolyam végére

Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni, a szövegből fontos információt kiszűrni, a szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes egy kérdésre egyszerő struktúrákba rendezett

10


válaszokat adni, egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, megértési problémák esetén segítséget kérni, egyszerű párbeszédekben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes a szövegben fontos információt megtalálni, a szöveget felolvasni, annak lényegét megérteni, egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség: A tanuló legyen képes néhány szavas mondatokat helyesen leírni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni, üzenetet, üdvözletet létrehozni. Szóbeli interakció: Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése.

10. évfolyam Heti óraszám 2

1. Sport: 2. Időjárás 3. Egészség és betegség: 4. Étkezés: 5. Öltözködés:

tömegsport, sport, mint szabadidős tevékenység életmód, megbetegedés, baleset otthon, étteremben, kedvenc szokások iskolába, színházba

ételek,

étkezési

2. Célok  a német nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni.

11


 ismerje meg a német országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét.  a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert.

3. Készségfejlesztés-követelmények a 10. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.100 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni. Szóbeli interakció: Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). 4. A továbbhaladás feltétele: A tanuló a 9, illetve a 10. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesíti. 12


5. Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße … Liebe(r)… Viele Grüsse. Dein(e)… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass…

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség,

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf 13


szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv dicséret, kritika,

Ich mache das schon! Ich will… Klasse! Blödsinn!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság

Das ist… Meine Mutter ist... Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen?

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

14


sein, es gibt jelenidejűség múltidejűség, jövőidejűség személytelenség

Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum, Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan.

Futur (mit Präsens) sich-Verben "es"

Ich bleibe morgen zu Hause. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis...

haben, gehören

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir.

Birtoklás kifejezése

Wessen? von, -s

das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit Die Vase steht auf dem A/D: an, auf, hinter, Tisch. in, neben, über, Ich gehe ins Kino. unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um,

Gehen Sie durch den Park!

Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach

Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma.

Időbeli viszonyok 15


gyakoriság időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine

Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen.

Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch.

Minőségi viszonyok Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens)

Modalitás

felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ,

Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis.

Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder.

16


Logikai viszonyok

alárendelések

Kausalsatz

denn, weil,

Subjektsatz

Függő beszéd Szövegössze- kötőszók, tartó eszközök

névmások

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen.

Temporalsatz

Als / wenn ...,

Finalsatz: um zu / damit

Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist.

Relativsatz

Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ...

mit dem Präsens

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, man

6. Az ellenőrzés a fent leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve.

17


NÉMET NYELV 2. idegen nyelv 11. évfolyam Heti óraszám: 2 1. Témakörök 11. évfolyam 1. Szabadidő: 2. Televízió: 3. Utazás: 4. Utazás külföldre: 5. Fővárosunk, lakóhelyünk

hobbi, szórakozás műsorok, műsorkritika előkészületek, nyaralás közlekedési eszközök előnyei, hátrányai nevezetességei, története

2. Célok    

A tanuló német nyelvû kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon és érzelmeit is ki tudja fejezni. négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlõdjön. a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. ismeretei bõvüljenek a német anyanyelvű népekrõl.

3. Követelmények 11. évfolyam Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. Beszédkészség: 18


A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni. Szóbeli interakció: Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése.

12. évfolyam Heti óraszám: 2 1. Témakörök 1. Magyarország bemutatása 2. Helyünk Európában 3. Német anyanyelvű országok bemutatása 4. Környezetvédelem

19


2. Célok  német nyelvû kommunikációja árnyaltabbá váljon  mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket.  értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb hallott vagy látott szövegeket.  bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket.

3. Követelmények 12. évfolyam Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. 20


Szóbeli interakció: Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 11. évfolyamon a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. A 12. évfolyam követelményeinek teljesítésével a tanuló sikeresen befejezi középiskolai tanulmányait. Saját döntése szerint a német nyelvi érettségire jelentkezhet.

5. Tartalom (A 11. osztályban belépő szándékok és fogalomkörök dőlt betűvel szerepelnek.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße … Guten Tag, das ist … Auf Wiederhören! Tschüs! Liebe(r)… Viele Grüsse. Dein(e)… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! 21


Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass… Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ellenvetés érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will… Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés

Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob Ich kenne .. gut / nicht. 22


A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre beszélési szándék jelzése, téma bevezetése megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? Dabei fällt mir gerade ein,… Ja, das stimmt. Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute.

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt jelenidejűség múltidejűség, jövőidejűség

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Präsens Die Sonne scheint schön. Vokalwechsel, Der Zug fährt gleich ab. trennbare Verben Er liest das Buch vor. Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. 23


személytelenség

sich-Verben "es"

Passiv (Präsens)

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt.

Birtoklás kifejezése haben, gehören

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir.

Wessen? von, -s

das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit Die Vase steht auf dem A/D: an, auf, hinter, Tisch. in, neben, über, Ich gehe ins Kino. unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um,

Gehen Sie durch den Park!

Präpositionen mit Die Bücher sind bei Karl. dem Dativ: bei, zu, Ich komme von meiner von, nach Oma. Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag,

24


időpont

in, um, am, wann?

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine

Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen.

Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch.

Minőségi viszonyok Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Präteritum)

Modalitás

felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin.

25


Logikai viszonyok

alárendelések

feltételesség

Függő beszéd Szövegösszeta kötőszók, rtó eszközök

névmások

Kausalsatz

denn, weil,

Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen.

Temporalsatz

Als / wenn ...,

Finalsatz: um zu / damit

Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist.

Relativsatz

Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ...

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. (würde) mit dem Präsens

Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

6. Az ellenőrzés a fent részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyamok sajátosságait figyelembe véve.

26


A középszintű érettségi vizsga témakörei Német nyelv Érettségi témakörök: 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa 6. Életmód

- A vizsgázó személye, önéletrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember bemutatása (külső és belső jellemzése) - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóság és különbözőség az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke - A lakóhely nevezetességei Szolgáltatások: bank, posta, biztosító stb. szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok környezetünkben - Környezetvédelem szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás Munkavállalás, munkába állás - Napirend, időbeosztás 27


- Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc étele - Étkezés iskolai menzán, Étkezés étteremben, étkezés gyorsétteremben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik szórakozás Programszervezés Hagyományos és elektronikus levelezés - Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. - Sportolás. kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális esmények 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközl. - Nyaralás itthon, ill. külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése, élménybeszámoló - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

28

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Német Második Nyelv Helyi Tanterv 2014

Recommend Documents