KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015. tanév I. félévére

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM 1091 Budapest, Kálvin tér 9. Telefon: +36(1) 455 90 60 Fax: +36(1) 455 90 62 OM azonosító: FI 44189

Rektori köszöntő Kedves Elsőéves Hallgatónk! A Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként sok szeretettel köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy felvételt nyert intézményünkbe. Tanulmányaira, életére áldást és békességet kívánok Egyetemünk közössége nevében. A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre egy nagy múltú és fiatal egyetem, így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot. Egyetemünk célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak (1531), Pápa (1531), Debrecen (1538), Kolozsvár (1622) és Nagyenyed (1632) hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett református szellemiségben, több tudományterületen és tudományágban folytasson alap-, mester- és doktori képzést, valamint szakirányú továbbképzést és felsőoktatási szakképzést. Egyetemünkön családias a hangulat; a közösségi légkör az oktatók, a munkatársak és a hallgatók személyes kapcsolatára, segítőkész együttműködésére épül. Egyetemünk rendre előkelő helyen szerepel a felsőoktatási intézmények rangsorában. Hangsúlyos szerepet kap körünkben a Szentírásra épülő keresztyén értékrend, a tehetséggondozás és a kisközösségek támogatása. Az oktatás mellett számos tudományos, kulturális, sport- és közösségi esemény színesíti az egyetemi életet. Idegen Nyelvi Lektorátus, Karrieriroda, Erasmus és Nemzetközi Kapcsolatok Irodája, könyvtár és jegyzetbolt biztosítja hallgatóink tanulmányi és szakmai előmenetelét. Tartalmas és sikeres egyetemi éveket kívánok Önnek a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói és munkatársi közössége nevében is:

Prof. Dr. Balla Péter

-2-

A 2014/2015. tanév rendje Tanévnyitó: 2014. szeptember 8. (hétfő): a Fasori Gyülekezet Templomában ŐSZI SZEMESZTER: Regisztrációs hét: 2014. szeptember 8. - szeptember 13. Szorgalmi időszak: 2014. szeptember 8. - december 20. Vizsgaidőszak: 2014. december 22. – 2015. február 7. Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2014. október 23. (csütörtök) Reformáció ünnepe: 2014. október 31. (péntek) Mindenszentek napja: 2014. november 1. (szombat) Karácsony: 2014. december 25-26. (csütörtök-péntek) Újév: 2015. január 1. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2014. október 24. (péntek) – helyette munkanap 2014. október 18. (szombat) 2014. december 24. (szerda) – helyette munkanap 2014. december 13. (szombat) TAVASZI SZEMESZTER Regisztrációs hét: 2015. február 9. – február 14. Szorgalmi időszak: 2015. február 9. (hétfő) – május 23.(szombat) Vizsgaidőszak: 2015. május 26. (kedd) – július 04. (szombat) Záróvizsgára jelentkezés határideje: 2015. február 14. Szakdolgozatok leadási határideje: 2015. február 14. Záróvizsga-időszak: április-június a kari hirdetmények alapján Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2015. március 15. (vasárnap) Nagypéntek: 2015. április 3. (péntek) Húsvét hétfő: 2015. április 6. (hétfő) Munka ünnepe: 2015. május 1. (péntek) Áldozócsütörtök: 2015. május 14. (csütörtök) Pünkösd hétfő: 2015. május 25. (hétfő) Állami ünnep: 2015. augusztus 20. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2016. augusztus 21. (péntek) – helyette munkanap Korm. rendelet szerint

-3-

Állam- és Jogtudományi Kar A Kar vezetése Dékáni feladatokkal megbízott dékánhelyettes: Dr. Tolnai Ágnes, általános dékánhelyettes, egyetemi docens ’A’ épület, Mfszt. 9. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: előzetes bejelentkezés alapján Dékánhelyettes dr. Homicskó Árpád Olivér, egyetemi docens ’A’ épület, Mfszt. 9. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: Kedd 13:00 - 14:00 Levelezési cím: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1042 Budapest, Viola u. 2-4.

Tanulmányi és Dékáni Hivatal DÉKÁNI HIVATAL 1042 Budapest, Viola utca 2-4., ’A’ épület Mfszt. 9., tel: 370-8601; e-mail: [email protected] honlap: http://www.kre.hu/ajk/index.php/dekani-hivatal.html ügyintézés: H-P 8-16 Ofodile Laura Azuka Dékáni hivatalvezető ’A’ épület, Mfszt. 8. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 E-mail: [email protected] Félfogadási idő: munkaidőben, előzetes egyeztetés alapján Mosolygóné dr. Gődény Ágnes Kari Igazgató ’A’ épület, Mfszt. 8. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 E-mail: [email protected] Félfogadás: Munkaidőben előzetes egyeztetés alapján

-4-

TANULMÁNYI HIVATAL KRE Állam- és Jogtudományi Kar Tanulmányi Hivatala ’A’ épület, Mfszt. 7. Ügyintézés általános rendje Hétfő-Péntek: 8:30-12:00, 12:30-16:00 Szombat: 8.30-12.00; 12.30-15.00 A változtatás jogát fenntartjuk.

Erasmus Iroda Orovecz Sándor Állam- és Jogtudományi Kar Cím: 1042 Budapest, Viola utca 2-4. Tel.: +36 1 370 8601/110 mellék Fogadóóra: előzetes telefonos időpont egyeztetés alapján

Sport, szabadidő Sportolási lehetőségekről, szabadidős tevékenységekről, az alábbi webcímeken lehet tájékozódni: http://www.kre.hu/sport/

Kari könyvtár A Jogi Kar Könyvtára 2001-ben kezdte meg működését. Jelenleg 15 850 db könyvtári egységgel, köztük több mint 80 féle magyar és idegen nyelvű periodikummal, elektronikus dokumentummal, adatbázisokkal segíti felhasználóit, az oktatókat, kutatókat, hallgatókat. A könyvtár elsősorban gyűjtőkörébe tartozóan az állam- és jogtudomány szakirodalmával rendelkezik és főként e területen történik a fejlesztése. Megtalálható a társ- és kiegészítő tudományok szakirodalma, valamint az általános műveltség gyarapítására szolgáló művekkel is rendelkezünk. Olvasótermeinkben szabadpolcon több ezer, tematikusan elrendezett dokumentum vehető igénybe helyben használatra. Hozzáférést biztosítunk a KRE adatbázisához (E-Corvina Online katalógus) az EISZ és az EBSCO adatbázisaihoz. Egyéb szolgáltatásaink: általános és szakirodalmi tájékoztatás, nyomtatás. A tanévben nyitva tartó könyvtár 60 férőhellyel és 7 számítógéppel várja az olvasókat. Szolgáltatásai beiratkozás (ingyenes) után vehetők igénybe. (Bővebb információt ld. a Könyvtárhasználati Szabályzatban, illetve a www.kre.hu - Állam- és Jogtudományi Kar - Könyvtár almenüben). Nyitva tartás:

hétfő: 9:30-17:00 kedd, szerda: 9:30-14:30 csütörtök, péntek: 9:30-17:00

Tájékoztatás, információ: 370-8601/128

-5-

Beiratkozási tájékoztató A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a 2014/2015. tanév 1. félévében kezdődő tanulmányaival kapcsolatban – a beiratkozással kapcsolatosan - az alábbiakról tájékoztatjuk. Beiratkozás időpontja: 2014. október 3. péntek, 1330 óra Rektori Hivatal, 1091 Budapest, Kálvin tér 9. (pótbeiratkozás: 2014. október 10. péntek 1400 óra) Kérjük, hogy a beiratkozásra hozza magával:  1 fénykép,  eredeti nyelvvizsga bizonyítvány + másolata,  eredeti érettségi bizonyítvány és oklevél + másolata,  személyi igazolvány, lakcímkártya + másolata,  adószám, TAJ szám + másolata,  számlavezető bank megnevezése, bankszámlaszám  hallgatói szerződés (kinyomtatva és kitöltve 3 példányban)  beiratkozási és adatbejelentő lapot (kinyomtatva és kitöltve 1 példányban)  jognyilatkozat (kinyomtatva és kitöltve 1 példányban)  tűzvédelmi nyilatkozat Tájékoztatjuk, hogy intézményünkben a tanulmányi adminisztráció a Neptun tanulmányi rendszerben működik. Intézményünk elektronikus leckekönyvet működtet, a tantárgyak és eredményeik ezért csak a Neptun rendszerben jelennek meg. Tanulmányai végeztével teljesített tantárgyairól elektronikus leckekönyvének hitelesített másolatát átadjuk. A beiratkozás előtt kérjük, aktiválja tanulmányi profilját a Neptun tanulmányi rendszerben! A Neptun rendszert a http://www.kre.hu/portal/index.php/neptun.html oldalon keresztül éri el. A belépéshez szükséges azonosítóját (Neptun kódját) levelünk 1. oldalának jobb felső sarkában találja. Az első bejelentkezés alkalmával a jelszava a születési dátuma „ééééhhnn” formátumban (pl. 19720514). Sikeres bejelentkezés esetén a Neptun rendszer használatához segítséget kaphat a kezdő felületen a „?” ikonra kattintva. A 2014/2015. tanévben a félévi befizetési kötelezettség A képzés 2014/2015-ös tanév I. félévi önköltségét (200.000.- Ft/félév) és a regisztráció díját (6.000.Ft) a 11705008- 20496203-00000000 számlaszámra szíveskedjen utalni szeptember 30-ig. A befizetésen közleményként kérjük feltüntetni az alábbiakat:  Regisztrációs díj GDSZ; Jelentkező neve,  Önköltségi díj GDSZ; Jelentkező neve Az önköltség összegét a Neptun rendszerben látja, ahol át tudja utalni azt az egyetemi gyűjtőszámlára. Az önköltség és a térítési díjak befizetésének technikai részleteit a következő oldalon találja: http://www.kre.hu/portal/images/neptun/Penz_atutalasa_tetelkiiras_20130722.pdf

-6-

Részletfizetési kedvezmény A részletfizetési kedvezmény iránti kérelem leadási határideje: 2014. szeptember 25. 12.00 óra. Amennyiben a képzésen történő részvételét munkahelye jóváhagyta és a képzés költségeit átvállalja, kérjük, hogy azt jelezze Száraz Anita továbbképzési referensnek a [email protected] e-mail címen. Tanulmányi ügyekkel kapcsolatban kérem, keresse Száraz Anitát továbbképzési referenst. A hallgatói jogorvoslat rendje az alábbi címen érhető el: http://www.kre.hu/portal/index.php/szabalyzatok.html

Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés célja: A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak indításának célja felkészült szakemberek elméleti és gyakorlati tudást adó képzése. A gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésen végzettek képesek aktívan és eredményesen részt venni Magyarország külgazdasági pozíciójának előmozdításában itthoni és külföldi szakmai tevékenységük során. A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban. A képzés időtartama és formája: A képzési időtartama 2 félév, a tanév szeptemberben kezdődik és júniusban ér véget. Munka melletti, levelező munkarendű képzés, az oktatás pénteken 14 óra után, illetve szombati napokon zajlik. A képzés elvégzése után megszerezhető szakképzettség: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: társadalomtudomány képzési terület 4. A felvétel feltételei: Bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, gazdaságtudo-mányok, műszaki, pedagógusképzés, művészet, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területek szakjain legalább alapképzésben szerzett végzettség és szakképzettség. 5. A képzési idő: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Elsajátítandó kompetenciák: - a kortárs gazdaságdiplomácia, külgazdasági, valamint külkereskedelmi kapcsolatok működésének magasabb szintű megértését elősegítő ismeretek elsajátítása az illetékes állami és egyes magángazdasági intézményi szereplők körében kialakult magas szintű tapasztalatok és gyakorlati tudás átadásán keresztül;

-7-

-

-

-

a gazdaságdiplomácia és külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges gyakorlati ismeretek közvetlen megismerése a különböző kormányzati szervezetek, állami hatóságok és gazdasági szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és tevékenységekkel foglalkozó szakértőinek rendszeres oktatói részvételén keresztül; gazdaságdiplomáciai és külgazdasági viszonyok globális és regionális jelenségeivel, illetve nemzetközi folyamatokkal kapcsolatos elemző és értékelő készség; gazdaságdiplomáciai és külgazdasági döntés előkészítés és döntéshozatal ellátásához szükséges tudásanyag megszerzése; a külgazdasági kapcsolatok működtetése során felmerülő feladatok és kérdések összefüggéseinek, valamint értelmezési kereteinek megismerése; a magyar külügyi és gazdaságdiplomáciai tevékenységek egymáshoz való viszonyának, illetve a kormányzat szervezeti és feladat megosztási rendszerében történő meghatározása; gazdaságdiplomáciai tárgyalások szakmai és technikai előkészítéséhez, illetve az azokban történő részvételhez szükséges módszertani, nemzetközi intézményi és eljárási gyakorlat megismerése.

Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A szakirányú továbbképzésben résztvevők elsajátítják - a magyar makrogazdasági folyamatok elemzésének eszközeit és kereteit; - a kortárs nemzetközi gazdasági folyamatok értelmezéséhez szükséges szempontokat; - Magyarország és az EU gazdasági integrációjának meghatározó jellemzőit; - a WTO és az EU magyar külgazdasági keretként játszott szerepükre vonatkozó ismereteket; - a magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődésének és mai működésének megértéséhez szükséges támpontokat; - Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása vonatkozó tudnivalókat; - Magyarország külgazdasági stratégiájának értelmezési eszközeit; - a mai magyar külgazdasági eszközrendszer hasznosításhoz elengedhetetlen ismereteket; - a kereskedelemfejlesztés és a működő tőke befektetések ösztönzésének nemzetközi és hazai sajátosságait; - a magyar és az uniós verseny- és állami támogatáspolitika keretei között alkalmazható magyar külgazdasági tevékenységet elősegítő eszközök alkalmazhatóságának rendszerét; - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának gazdaságdiplomáciai és külgazdasági területekre vonatkozó legfontosabb szabályait; - a nemzetközi befektetés védelmi szabályok és intézmények működését; - a gazdasági szakdiplomácia különböző területeinek kérdéseit és fejlesztésük lehetőségeit meghatározó feltételeket; - a gazdaságdiplomácia céljaihoz kapcsolható EU szakpolitikák ismérveit; - a magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működési jellemzőit; - a külgazdasági folyamatok statisztikai elemzését.

-8-

Személyes képességek fejlesztése: -

lényeglátás és kreativitás; megalapozott ismeretekre épülő elemzésekre történő felkészülés önálló szakmai vélemény kialakításának képessége; problémaközpontú szemléletmód és gyakorlati problémamegoldást kereső megközelítés; szakmai szempontú módszeres feladatkezelés.

A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban.

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Alapozó ismeretek: 25 kredit (hazai makrogazdasági folyamatok elemzése, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Magyarország uniós gazdasági integrációja, a magyar külgazdaság globális és regionális keretei, magyar állami külgazdasági intézményrendszer, magyar külgazdasági stratégia, Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása, külgazdasági eszközrendszer) -

Szakismeretek: 25 kredit (kereskedelemfejlesztés és működőtőke befektetések ösztönzése, magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működése, gazdasági szakdiplomácia, magyar szakmai szervezetek külgazdasági tevékenysége, nemzetközi befektetésvédelmi keretek és intézmények, uniós és magyar verseny- és állami támogatáspolitika, EU szakpolitikák, turisztikai gazdaságtan, külgazdasági statisztika)

9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit

-9-

Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 1. félév

Ssz.

Tantárgy megnevezése

Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Nemzetközi gazdaságtan WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és működése Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország külgazdasági stratégiája Gazdasági szakdiplomácia A mai magyar külgazdasági eszközrendszer I. félév összesen

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Félévi Félévi óraszám óraszám Kredit (előadás / összesen szeminárium) ea. szem.

Meghirdetés féléve

Számonkérés módja

1. félév

8

0

8

2

vizsga

1. félév

10

0

10

3

vizsga

1. félév

6

4

10

3

vizsga

1. félév

6

4

10

3

vizsga

1. félév

6

6

12

3

vizsga

1. félév

8

0

8

3

gyakorlati jegy

1. félév

6

4

10

3

gyakorlati jegy

1. félév

0

14

14

3

gyakorlati jegy

1. félév

0

18

18

3

gyakorlati jegy

50

50

100

26

Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév Ssz.

Tantárgy megnevezése

A kereskedelemfejlesztés és 10. működőtőke befektetések ösztönzése A magyar vállalatok külföldi 11. befektetési és piaci működése Magyar szakmai szervezetek 12. külgazdasági tevékenysége Nemzetközi befektetésvédelmi 13. szabályok és intézmények Magyar és EU verseny- és állami 14. támogatáspolitika 15. EU szakpolitikák A nemzetközi gazdasági 16. kapcsolatok joga A turisztika gazdasági jelentősége 17. és hazai szerepe A külgazdasági folyamatok 18. statisztikai elemzése II. félév összesen Összes tantárgyi követelmény Oklevél megszerzésének kritériuma: Szakdolgozat Összesen

Meghirdetés féléve

Félévi óraszám (előadás / szeminárium) ea. szem.

Félévi Számonkérés óraszám Kredit módja összesen

2. félév

6

6

12

3

gyakorlati jegy

2. félév

0

8

8

2

gyakorlati jegy

2. félév

0

10

10

3

gyakorlati jegy

2. félév

10

0

10

3

vizsga

2. félév

10

0

10

3

gyakorlati jegy

2. félév

0

24

24

4

vizsga

2. félév

10

0

10

2

vizsga

2. félév

6

0

6

2

gyakorlati jegy

2. félév

6

4

10

2

gyakorlati jegy

48

52

100

24

-

98

102

200

50

-

-

-

-

-

10

-

-

98

102

200

60

-

- 10 -

Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés 2014. őszi félév órabeosztása Ssz.

Képzés napja

Képzés időpontja

Tárgy neve

Képzés helyszíne

Oktató

1.

2014. október 3. (péntek)

14:30-16:00

Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei

Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9.

Dr. Becsey Zsolt


Dr. Pulay Gyula


Dr. Tolnai Ágnes


Várkonyi László


Dr. Becsey Zsolt


Dr. Lóránt Károly


Hargita Árpádné dr.


Csatári Éva


Csatári Éva

8:00-09:30 2.

2014. október 4. (szombat)

9:45-11:15 11:30-13:00

3.


8:45-9:30 9:45-11:15 11:30-13:00 13:15-14:45 15:00-16:30 16:45-17:30 14:30-16:00

4.

2014. október 17. (péntek)

16:15-18:00 18:00-19:30

5.

6.


2014. november 7. (péntek)

8:00-09:30 09:45-11:15 14:30-16:00 16:15-18:00 8:00-09:30

7.

2014. november 8. (szombat)

09:45-11:15 11:30-13:00 14:30-16:00

8.

2014. november 14. (péntek) 16:15-18:00

8:00-09:30

9.


09:45-11:15

11:30-13:00

Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése

- 11 -

Ssz.

Képzés napja

10.

2014. november 21. (péntek)

Képzés időpontja 14:30-16:00 16:15-18:00

8:00-09:30

11.



Dr. Mezei István


Dr. Lóránt Károly

Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 2527.)

Dr. Vajda László Sándor

15:00-16:30

Magyarország külgazdasági stratégiája

16:45-18:15

Magyarország külgazdasági stratégiája Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer

11:30-13:00

14:30-16.00 2014. december 12. (péntek) 16:15-18:00

8:00-09:30 2014. december 13. (szombat)


Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport

13:15-14:45

09:45-11:15

16.

Hargita Árpádné dr. Hargita Árpádné dr.

Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági stratégiája

8:00-09:30

15.


Magyarország külgazdasági stratégiája

2014. december 5. (péntek)

2014. december 6. (szombat)

Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja

11:30-13:00

16:15-18:00

14.

Oktató

09:45-11:15

09:45-12:00

14:30-16.00 13.

Képzés helyszíne

Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Magyarország külgazdasági stratégiája

12:15-13:45

12.

Tárgy neve

09:45-11:15 11:30-13:00

- 12 -




Dr. Borbély László András

Szakáli István Loránd

Dr. Kardon Béla

Henter Ágnes Dr. Kupcsok Lajos

Ssz.

Képzés napja

Képzés időpontja 14:00-15:30

17.

2014. december 19. (péntek)

15:45-18:00 18.15-19:45 8:00-09:30

18.

2014. december 20. (szombat)

09:45-11:15 11:30-13:00

Tárgy neve A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer

- 13 -

Képzés helyszíne Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 2527.) Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 2527.)

Oktató Dr. Kerekes György Henter Ágnes

Nátrán Roland Lengyel György

TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0101K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Pulay Gyula Oktató(k): Dr. Pulay Gyula, Dr. Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A magyar makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, feltételek és változók áttekintése és szakszerű gazdasági elemezésekben történő alkalmazásuk megismertetése, illetve rendszerezett bemutatása. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A kurzus témaköreinek megjelölése pontokba szedve, aminek célja a hallgató számára egyértelművé tenni, hogy melyik oktatási alkalommal milyen tananyag kerül átadásra, milyen fogalmakat kell elsajátítatnia. 1-2. tanóra: A makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, külgazdasági jellegű mutatók szerepel, fontossága 3-4. tanóra: A gazdasági trendek elemzése 5-6. tanóra: A költségvetési folyamatok elemzése 7-8. tanóra: A monetáris folyamatok elemzése Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, tesztkérdések és rövid kifejtendő kérdések Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Az előadások anyagai  Becsey Zsolt: Az elmúlt tíz évem az Európai Unióban, Polgári Szemle, 2014/3-6., pp. 208-221  Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan, AULA (2009) pp. 57-81.

14

Ajánlott irodalom: Pulay Gyula, Máté János, Németh Ildikó, Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? PÉNZÜGYI SZEMLE 58:(1) pp. 11-34. (2013) Báger Gusztáv, Galbács Péter, Pulay Gyula Az állami költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 59:(9) pp. 1014-1036. (2012) Báger Gusztáv, Pulay Gyula Világpiaci integrálódás hazai felzárkózás nélkül POLGÁRI SZEMLE : GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 1: pp. 6-21. (2010) Báger Gusztáv, Pulay Gyula, Vigvári András A magyar államműködés főbb jellemzői és szükséges változtatásának irányai PÉNZÜGYI SZEMLE 55:(2) pp. 217-243. (2010) Dr. Pulay Gyula Zoltán, Dr. Báger Gusztáv A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése (Módszer és érték) PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3.) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése: Módszer és érték PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatelemzésének néhány főbb tanulsága PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(4) pp. 571-591. (2008) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:  Az előadások prezentációja tartalmazza

Nemzetközi gazdaságtan Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0102K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Tolnai Ágnes Oktató(k): Dr. Tolnai Ágnes

15

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A legfontosabb mai külgazdasági viták, valamint a nemzetgazdaságok működését meghatározó nemzetközi feltételek gyakorlati értelmezésének bemutatása. A legfontosabb fogalmak (árfolyammechanizmusok, paritások, cserearányok stb.) értelmezése, jelentőségük és hatásaik bemutatása, valamint a világméretű tényezőáramlások okainak, rendszerének és következményeik értelmezése. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Globalizáció és regionalizáció A globalizáció és a világgazdaság fogalma, a nemzetközi munkamegosztás új formái, centrum és periféria, globális gazdasági problémák. A nemzeti, regionális és globális szabályozás kérdései, gazdasági régiók, regionális gazdasági tömörülések. 3. tanóra: Nemzetközi gazdasági összefüggések mérése Nyitottsági mutatók, cserearány mutatók. 4-6. tanóra: Nemzetközi kereskedelem Kereskedelempolitikai eszközök – vám és nem vám jellegű intézkedések. a vám jellegű intézkedések hatásai, előnyei és hátrányai az exportőr és az importőr tekintetében. 7-8. tanóra: Nemzetközi tényezőáramlás Nemzetközi munkaerő áramlás. Migráció típusai, irányai, gazdasági hatásai. Nemzetközi tőkeáramlás. A tőkeáramlás főbb irányai. Működőtőke-beruházások formái. Működőtőke-beruházások indítékai. Működőtőke-beruházások hatásai a befogadó és a tőkeexportőr országra nézve. 9-10. tanóra: Nemzetközi pénzügyek Árfolyam, árfolyam változására ható tényezők. Árfolyamrendszerek típusai. Történelmi árfolyamrendszerek Az árfolyam-politika alapösszefüggései és hatásmechanizmusa. Konvertibilitás. Évközi tanulmányi követelmények: Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Tolnai Ágnes: Nemzetközi gazdaságtan. Grotius, Budapest, 2010. 239 oldal (kivéve: 3. fejezet) (a könyv online elérhető: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=LEGLKC ) Ajánlott irodalom: Krugman, Paul R. – Obstfeld, Maurice: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest, 2003. 870 oldal

16

Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:  A tankönyv fejezeteinek végén található kérdések 1. fejezetből: 1. Hogyan változott meg a XXI. század elejére a világ gazdasági erőtérképe? 2. Miben különbözik a HDI a GDP alapú fejlettségi mutatóktól? 3. Milyen problémákkal küzdenek a legkevésbé fejlett országok? 4. Milyen akadályokat kell leküzdenie a közepesen fejlett országoknak ahhoz, hogy a centrum országai közé tartozzanak? 5. Véleménye szerint felszámolhatóak-e, és ha igen, mennyiben az asszimetrikus gazdasági kapcsolatok? 6. Mit értünk az interdependencia fogalma alatt? 7. Miben különböznek egymástól a centrum és a periféria országai? 2. fejezetből: 1. Hogyan befolyásolják az állami támogatások a nettó exportbevételt? 2. Ismertesse a külkereskedelmi nyitottság előnyeit és hátrányait! Keressen példákat az egyes esetekre! 4. Milyen értelmezési nehézségekkel találkozhatunk a cserearány mutatók esetében? 5. Mit nem tudunk mérni a nyitottsági mutatókkal? 7. Mikor javulnak egy nemzetgazdaság cserearány mutatói? 8. A nyersanyag vagy mezőgazdasági termék exportra berendezkedett nemzetgazdaságoknak hogyan változnak a nyitottsági és cserearány mutatói exporttermékeik árának csökkenésekor vagy a világpiac szűkülése esetén? 4. fejezetből: 1. Hogyan hat a fogyasztókra a vámemelése? 2. Mit jelent a vámok esetében a fogyasztói veszteség? 3. Hogyan támogatja a vámok bevezetése után a fogyasztói árakon keresztül a fogyasztó a hazai termelőket? 4. Miben különbözik a hazai termelők kínálati függvénye a zárt és a nyitott gazdaságban? 5. Mi a különbség a vámkvóta és a kvóta között? 6. Milyen ellenérveket tud felhozni a protekcionizmussal szemben? 7. Melyek a kereskedelempolitika nem vám jellegű eszközei? 8. Miért alkalmas az eredet-meghatározás a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 9. Miért alkalmas a kvóta a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 10. Miért alkalmas a közbeszerzés a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 11. Miért alkalmasak a paratarifális importkorlátozások a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 12. Mit értünk az importvám fogyasztási, termelési és költségvetési hatása alatt? 13. Hogyan befolyásolják az exporttámogatások a világpiaci árat? 14. Ki fizeti meg a dömping „árát”? 15. Mi a különbség a rablódömping és az állandó dömping között? 5. fejezetből: 1. Jellemzően melyek a nemzetközi munkaerő áramlás küldő országai? 3. Mennyiben járul hozzá egy fogadó ország nemzetgazdasági fejlődéséhez a legális migráció? 4. Melyek a migráció hatásai a küldő állam vonatkozásában?

17

5. Milyen hatásai vannak az illegális migrációnak a küldő és a fogadó országban? 6. Mely országokra jellemző a méhkas alakú korfa? Hogyan alakul az ilyen országok munkaerőpiaci kínálata? 7. Hogyan tud egy ország fellépni az agyelszívás jelenségével szemben? 8. Mi a különbség a hitel és a nem hitel típusú nemzetközi tőkeáramlás között? 9. Mi a különbség az adomány és a segély között? 10. Mi a különbség a portfólió beruházások és a közvetlen külföldi beruházások között? 11. Mit jelent az adott nemzetgazdaság számára, ha a portfólió beruházások aránya meghaladja a közvetlen külföldi beruházásokét? 12. Egyetért-e a következő állítással? Válaszát indokolja! „A közvetlen külföldi beruházásokat és a portfólió beruházásokat egyaránt a minél magasabb megtérülési ráta képes egy adott nemzetgazdaságba csábítani.” 13. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a portfólió beruházások számára? 14. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a közvetlen külföldi beruházások számára? 15. Milyen tényezőket vesz figyelembe a tőketulajdonos, mielőtt tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba? 16. Mi motiválja a tőketulajdonost, amikor tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba? 17. Jellemezze a működő tőke nemzetközi mozgásának irányait! 18. Miért vonzzák a fejlett országok nagyobb arányban a működő tőkét? 19. Milyen előnyöket tudnak felmutatni a fejlett országok a fejlődőkhöz képest a tőkéjüket befektetni kívánó tőketulajdonosoknak? 20. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 21. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 22. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 23. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 6. fejezetből: 1. Mit jelent a közös külső vámrendszer a vámunió esetében? 2. Miért alkalmasabb a szabad kereskedelmi övezet a nagy fejlettségi különbségű tagok összekapcsolására, mint a vámunió? 3. Miért lehet alkalmas együttműködési forma a komplementer gazdaságok számára a közös piac? 4. Mi a különbség az egységes piac és a közös piac között? 5. Melyik gazdasági integrációs forma alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 6. Melyik gazdasági integrációs forma nem alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 7. Miért hoznak létre a nemzetgazdaságok regionális gazdasági integrációkat?

18

7. fejezetből: 1. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz keresletét? 2. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz kínálatát? 3. Mit jelent az árfolyam erősödése? 4. Mit jelent az árfolyam gyengülése? 5. Hogyan változtatja meg az exportőr bevételeit a nemzeti fizetőeszköz leértékelése? 6. Hogyan alakítja a külkereskedelmi mérleg szaldóját a nemzeti fizetőeszköz felértékelése? 7. Hogyan befolyásolja az árfolyamot az exportszerkezet? 8. Melyek az árfolyamrendszerek fő típusai? 9. Mi a különbség a rögzített és a rugalmas árfolyamrendszerek között? 10. Milyen típusú árfolyamrendszerben kapja a legkisebb beleszólást a piac az árfolyam alakulásába? 11. Mutassa be a devizapiaci intervenció szerepét rögzített árfolyamrendszerben! 12. Mi a különbség az intervenciós sávval kiegészítetten rögzített és a csúszóan rögzített árfolyamrendszerek között? 13. Miért szükséges a piac és az állam közti bizalom a csúszóan rögzített árfolyamrendszerben? 14. Mikor érdeke az államnak, hogy nemzeti fizetőeszközét konvertibilissé tegye? 15. Mikor érdeke az államnak a nemzeti fizetőeszköz korlátozott konvertibilitása?

WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás és 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0103K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Várkonyi László, Dr. Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A WTO nemzetközi szerepének, szabályozási körének és működésének bemutatása. Az EU közös kereskedelempolitikája alapjainak és működésének megismertetése. Ezek különböző területein (árukereskedelem, szolgáltatás kereskedelem, szellemi tulajdonvédelem) elhelyezve a speciális magyar érdekek meghatározása. A magyar külgazdasági integráció főbb állomásai. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A magyar külgazdaság a múltban. Gazdasági jellegzetességeink. 3-4. tanóra: A magyar tulajdonú export szerep, külső mérleghiány gondjai régen és most. Regionális integrációink.

19

5-6. tanóra: Beruházási trendek Magyarországon és azon kívül 7-8. tanóra és 9-10. óra: WTO integráció jellegzetességei, nemzetközi kereskedelmi szabályok, az EU kereskedelempolitika jellegzetességei tágabba és számunkra (beruházásvédelem) Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga (rövid kifejtendő kérdések) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Az előadások anyagai  Becsey Zsolt: A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban. Polgári Szemle, 2014/1-2., pp.428-443  Becsey Zsolt: Az elmúlt tíz évem az Európai Unióban. Polgári Szemle, 2014/3-6., pp.208-221  Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 157.-182., pp 191-233. Ajánlott irodalom:  Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 235-310. Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:  Az előadások prezentációja tartalmazza

Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0104K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Dr. Lóránt Károly, Dr. Borbély László András A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A folyó finanszírozási mérleg alakulásának meghatározó összetevői és feltételei. Befektetések, külföldi beruházások és jövedelemáramlások hazánk, valamint annak tágabb regionális környezete esetében. Az EU szerepe és jelentősége külső finanszírozási mérlegünk alakulásában. A hiányunk kormányszintű és teljes mérlege, külső és belső hiány és annak finanszírozási módjai.

20

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra 1. A bruttó és a nettó külső adósság főbb jellemzői, Magyarország eladósodási folyamata 1995-2012., az eladósodás főbb jellemzői, kiváltó okai 3-4. tanóra 2. Az ország külső adóssága és az államadósság kapcsolata, az államadósság szerepe az eladósodási folyamatban, a nemzetközi tartalék szerepe és összefüggése az államadósság alakulásával, a hitelminősítők szerepe az ország és az állam finanszírozásában. 5-6. tanóra 3. A gazdasági fejlődés összefüggése a külgazdasággal gazdasági növekedés üteme, külkereskedelmi rugalmassága a külkereskedelem aránya a gazdaságban (GDP-ben) külgazdasági elméletek 4. Magyarország külső egyensúlyának és adósságának alakulása külkereskedelmi egyensúly alakulása hosszú távon eladósodási hullámok a magyar gazdaságban eladósodási hullámok a világgazdaságban, ennek okai Törekvések az adósságválságok felszámolására 7-8. tanóra 5. A külső és belső egyensúly összefüggése és a belső és külső államadósság a „belső” államadósság fogalma: az államháztartás adóssága a külső adósság fogalma, főbb összetevői ikerdeficit, fogalma 6. Magyarország duális gazdasága a duális gazdaság fogalma a külföldi tulajdon szerepe a magyar gazdaságban a duális gazdaság bemutatása az ágazati kapcsolatok mérlege alapján 9-10. óra 7. A fizetési mérleg összetevői és a jövedelemáramlás a fizetési mérleg egyes elemeinek tartalma, ezek hosszú távú alakulása jövedelemáramlás Magyarország és az unió esetében az FDI áramlása és állománya az unió egyes országaiban fizetési mérleg egyensúlytalanságok és eladósodás az EU egyes országaiban 8. Külgazdasági szerkezet Európában világkereskedelem szerkezeti változásai Európa a világkereskedelemben A multinacionális vállalatok szerepe a világkereskedelemben, relokáció Valamennyi témakörben az interneten ingyenesen elérhető legfontosabb statisztikai adatbázisok használata: KSH OECD

21

UNCTAD Eurostat Világbank IMF Évközi tanulmányi követelmények Házi dolgozat beadása. A dolgozat témája a tanult anyag egy-egy meghatározott részével kapcsolatos statisztikai elemzés a megadott adatbázisok (például KSH, Eurostat, UNCTAD, World Bank, IMF) önálló használata alapján. Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: Írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Online módon hozzáférhető statisztikai adatbázisok felhasználása  A tananyag elsajátítását segítő jegyzet Ajánlott irodalom:  Szentes Tamás: A Világgazdaság elméleti és módszertani alapjai, AULA 1995 Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az ellenőrző kérdéseket a jegyzet fogja tartalmazni.

A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 6 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0105K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Csatári Éva, Hargita Árpádné dr. A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A minisztériumi és vállalati külkereskedelem a rendszerváltás előtt és ennek megváltozása és beillesztése a kormányzati rendszerbe. Az ITDH, az Eximbank, a MEHIB létrejötte, fejlődése, szerepe, valamint változások az EU csatlakozás után. A jelenlegi intézményi és irányítási struktúra, szereplők és felépítésük. A külgazdasági diplomaták szerepének és feladatainak változása az elmúlt években.

22

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra Magyarország külgazdaságának jellemzői és feltételrendszere a rendszerváltás előtti időszakban (a tervegyeztetés és a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, relációs- és áruszerkezet). A nemzetközi szervezetek szerepe/hatása a külgazdasági kapcsolataink alakulására. A külgazdaság tényleges helyzete és problémái a „rendszerváltás pillanatában”, azaz honnét indultunk l990 tavaszán. (Előadó: Hargita Árpádné dr.) Ajánlott irodalom: Lsd lent. 3-4. tanóra (3-12. tanóra előadója: Csatári Éva) A külgazdaság az államigazgatásban - A külkereskedelem jellegének megváltozása a rendszerváltás után: külkereskedelemből külgazdaság - A tulajdonosi és az irányítási szerkezet változása - A vállalati- és az intézményrendszer fejlődése, jellemzői, egymáshoz való kapcsolatok változása 5-6. tanóra A kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztönzés, mint a külgazdasági stratégia megvalósításának két gyakorlati pillére Az egyes szervezetek szerepe és helye a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében - az állam és a kormányzati szervek szerepe, helye - az HIPA/Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Nemzeti Kereskedőház és elődei feladata - az állami intézmények szerepe (Eximbank, MEHIB) - Kamarák, vegyes kamarák, szakszövetségek - Országos hatáskörű szervezetek Pl. AMC, Turizmus, Közösségi marketing szervezetek stb.) 7-8. tanóra A külföldi állomáshelyen dolgozó gazdaságdiplomáciai hálózat szervezeti, irányítási rendszerének fejlődése. A külgazdasági szakdiplomaták szerepének, feladatainak változása - a kereskedelmi kirendeltségtől a külgazdasági szakdiplomata hálózatig 9-10. tanóra A külgazdasági diplomaták munkája gyakorlati példákon keresztül - súlypontok, események, rendezvényszervezés, lehetőségek feltárása a relációban, javaslatok közvetítése hazafelé - az integrált külpiaci hálózat sajátosságai (a minisztériumok és a küldő szervezetek együttműködése) - üzleti kommunikációs és protokoll sajátosságok 11-12. tanóra Az államközi gazdasági kapcsolatokból adódó diplomáciai feladatok - Kormányközi (Gazdasági) Vegyes bizottságok működése, szerepe, sajátosságok Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon Értékelés módja: vizsga

23

Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Hargita Árpádné: Vissza Európába – rögös úton”, Gondolat Kiadó, 20l2, A felkészülés (37-77. oldal) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:  a későbbiekben kerül megadásra

Magyarország és az EU gazdasági integrációja Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0106K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Hargita Árpádné dr. A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Hazánk uniós gazdaságokkal kialakult kapcsolatainak és az egységes belső piaci fokozatos integrációjának áttekintése a rendszerváltás előtti szerződéses és kereskedelmi kapcsolatoktól a társulási viszonyon át a teljes jogú tagságig. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Magyarország kiútkeresése a rendszerváltást megelőzően: nyitás a nyugati kereskedelmi és pénzügyi szervezetek felé. Az Európai Közösségekhez vezető út előkészítő állomásai. A Nyugat első reagálása a rendszerváltásra: a PHARE program, javaslat társulási szerződés kötésére és az erre való magyar válasz (a magyar kormány Memoranduma). 3-4. tanóra: A társulási szerződés megkötésére irányuló tárgyalások. A több évtizedes politikai szembenállás okozta bizalmatlanság fokozatos oldódása mindkét oldalon. A szerződés tartalma és folyamatos továbbfejlesztése. Az EU koppenhágai döntése a csatlakozási kritériumokról. A csatlakozási kérelem beadása. A Bizottság Véleménye. A „régi tagállamok” dilemmái a bővítéssel kapcsolatban. A megoldást segítő eszköz: az Európai Bizottság javaslata a 2000-2006. évi pénzügyi keretre (AGENDA 2000). A hazai felkészülés és ebben a társulási szerződés és a különféle uniós támogatási programok szerepe.

24

5-6. tanóra: A „régi tagállamok” meg-megújuló – a döntéseket késleltető – aggályai és a bővítés uniós támogatói a csatlakozási tárgyalások során. Az Unió belső felkészítése a bővítésre. A csatlakozni kívánók, köztük Magyarország és a Visegrádi Négyek küzdelme a tárgyalási folyamatok előbbreviteléért. A svéd és a dán uniós elnökség kiemelkedő szerepe a csatlakozási folyamat előre vitelében és lezárhatóságában. A tárgyalások befejezése 2002. december l3. Koppenhága. A csatlakozási tárgyalások tartalma fejezetenként és elnökségenként. A vonatkozó közös és közösségi politikák főbb elemei, az egyes fejezetekkel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok és a derogációs kérések. Az uniós Éves Jelentések szerepe. A tárgyalási álláspontok előkészítése, a tárgyalások konkrét formái. 7-8. tanóra: A „záró csomag”(a verseny fejezet, a mezőgazdasági fejezet és a költségvetési fejezet) tartalma. A tárgyalások lezárásának hazai fogadtatása. Megfigyelői státuszunk – a betanulás időszaka. A 2004. május l-től kezdődő tagsági időszak eredményeinek és a még megoldandó feladatok áttekintése. Részvételünk az uniós feladatok megoldásában (Lisszaboni szerződés, 2007-2013. évi pénzügyi keret kialakítása, első magyar uniós elnökség). A tagsággal járó előnyök (pénzügyi támogatások a kohéziós politika és az agrárpolitika keretében, a személyek, majd a munkaerő szabad mozgása, a diplomák kölcsönös elismerése). Ennek eredményei: környezeti feltételeink, útjaink javulása stb; magyar tisztviselők gyors és hatékony bekapcsolódása az uniós intézményrendszerbe. Az EU+IMF+Világbank mentőöve 2008-ban a gazdasági csőd szélére jutott Magyarországnak. A tagsági időszak problémái: a csaknem tíz évig tartó túlzott deficit eljárás, a felzárkózásunk elmaradása, mezőgazdaságunk lassú illeszkedése az uniós agrárpolitikába, a pályázati rendszer bonyolultsága. A problémák hazai okai. Tízéves tagságunk mérlege. Magyarország előtt a következő stratégiai feladatok állnak: növekedés, foglalkoztatás bővítéses, versenyképesség javítása, a gazdaságtartós konszolidációja. Ehhez az EU segítséget tud nyújtani: az Unió előtt ugyanazok a stratégiai feladatok állnak, mint előttünk, azaz a közösség egészének e feladatok megoldása érdekében kell munkálkodnia. Ebben a szellemben került 2014 szeptemberében aláírásra Barroso európai bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között a 2014-2020 közötti pénzügyi perspektíva magyar vonatkozásairól szóló partnerségi megállapodás. A tízéves tagság tanulságai: Az uniós tagság a jogok (lehetőségek) és kötelezettségek egysége. Magyarország boldogulása elválaszthatatlan az Unió fejlődésétől. Az EU-tagságig elvezető tárgyalási folyamat tapasztalatai és ezek szerepe uniós tagságunk során: a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségei és módjai, tárgyalási álláspontok kidolgozása, szövetségesek keresése konkrét példák tükrében. Az uniós tagság adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása nemcsak a tárgyaló politikusok, kormányzati képviselők és tisztviselők számára jelent feladatot, hanem a társadalom valamennyi rétege számára. Ez az Unióról szóló ismeretek erősítését, mélyítését igényli az oktatás területén, a médiák részéről, az egyes szakmai területeken az ott érvényes képviseleti rend szerint (például a vállalkozási szférában a szakmai kamarák részéről). Évközi tanulmányi követelmények: tekintettel arra, hogy ez a tananyag blokk egy hétvégén kerül előadásra, azaz ezekre a kérdések ilyen formában nem kerülnek napirendre sem e hétvége előtt, sem utána, ha valaki ezen indokolt okok miatt (lázas beteg) nem tud részt venni, gyakorlati jegyet csak egy alaposabb beszámoló alapján kaphat. Ehhez alaposan át kell tanulmányoznia a megadott irodalmat. Egyéb esetekben ragaszkodnék a 75%-os részvételhez. Értékelés módja: gyakorlati jegy

25

Az értékelés módszere: A gyakorlati jegyet egy négy kérdésből álló - egy órás időtartamú - zárthelyi dolgozat értékelése alapján kívánja megadni az előadó. A zárthelyi kérdései az ellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Hargita Árpádné: Vissza Európába – rögös úton, Egy közreműködő szemével”, Gondolat Kiadó, 2012, Budapest Ebből: 1-4. tanórához: II. rész VII.-XV. fejezetig, XVIII. fejezet 5-6. tanóra: III. rész, kivéve XXIII, XXV., valamint LII. fejezetet 7-8. tanóra: IV. rész Magyarország első évtizede az Európai Unióban (szerk. Marján Attila), 2014 május, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Intézet További ajánlott irodalom: Kende Tamás-Szücs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba, Complex Kiadó, 2009 A társulási szerződést és a csatlakozási szerződést tartalmazó Magyar Közlönyök (MK): - A társulási szerződés (hivatalos nevén az Európai Megállapodást) MK 1994. évi l. száma, - A csatlakozási szerződés: MK 2004. 60. száma. Horváth Zoltán- Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja – az Unió Lisszabon után, második kiadás, HVG ORAC 2010, Budapest Kérdések és válaszok az Európai Unióról, Összeállította az ELTE Európai Tanulmányok Tanszéke. Napvilág Kiadó, 2013 Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:  1./ Mit jelentett az „állami kereskedelmű ország” besorolás hazánk számára a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban (szerződéses és gyakorlati következmények)?  2./ A Phare program kezdeti szerepe és változása a társulás, valamint a csatlakozást előkészítő folyamatban? Hogyan kapcsolódtak egymáshoz a későbbiekben a Phare, Ispa, Sapard előcsatlakozási alapok:  3./ A társulási szerződés tartalma, továbbfejlődése és végrehajtása, a magyar kormány Memorandumában kifejtett szándékok tükrében.  4./ A koppenhágai kritériumok és érvényesülésük a csatlakozási folyamatban.  5./ Milyen fejlemények előzték meg az EU döntését a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal és még öt országgal való megkezdéséről?  6./ Mi volt a csatlakozási tárgyalások tartalma, menete? Hogyan kellett e tárgyalásokra felkészülni? Mi a pozíció papír és hogyan készült(ek)?  7./ Mi a jogközelítés és mi a jogharmonizáció? Mi ezeknek a technikája? Mi a derogáció? Milyen segítséget kaptunk az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához az EU-tól.  8./ Mi volt az Éves Jelentések szerepe és hogyan készültek?  9./ A csatlakozási tárgyalások menete: megtorpanások és ezek okai.  10./ Az uniós elnökségek szerepe. Miért volt előrevivő a svéd és a dán elnökség tevékenysége?  11./ A tárgyalások eredményei a négy alapszabadság terén, a kapott és adott derogációk.  12./ A kohéziós politikák tartalma, a vonatkozó fejezetek és a tárgyalási eredmények.  13./ A versenyfejezet és a környezetvédelmi fejezet sajátosságai. Tárgyalási menet, derogációk.

26

  



14./ A „záró csomag” tartalma és ezekkel kapcsolatos dilemmáink, valamint megoldásuk. 15./ A záró tárgyalások eredményeinek hazai fogadtatása. Tennivalók a csatlakozásig. A megfigyelői időszak tartalma. 16./ A tagság első időszaka: beilleszkedésünk, részvételünk az uniós feladatok megoldásában (a hétéves pénzügyi perspektíva előkészítése, a Lisszaboni Szerződés létrehozása és az első magyar uniós elnökség). 17./ A tagság első évtizedének mérlege. Jövőbeni feladataink és az ezek megoldását segítő unió eszközök.

Magyarország külgazdasági stratégiája Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás és 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0107K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Dr. Lóránt Károly, Szakáli István Loránd A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Magyarország jelenlegi és a korábbi külkereskedelmi, valamint tágabb nemzetközi gazdasági kapcsolati stratégiái irányának, jelentésének, eredményeinek és távlatainak értelmezése. Hazánk uniós tagságával a közös külkereskedelmi politika keretei között megváltozott helyzetünk elemzése, ennek állami alakításának befolyásolási lehetőségei és céljai. A jelenlegi magyar külkereskedelmi stratégia legfontosabb elemei és törekvései, valamint globális és regionális irányai és céljai. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A stratégiai tervezés jelentősége, módszertana. Tervezési szintek és dokumentumok az Unióban és Magyarországon Az európai unió gazdaságpolitikája – Az egységes piacból következő gazdaságpolitikai intézkedések – A Maastrichti szerződésből következő gazdaságpolitikai irányelvek – Az unió költségvetéséhez kapcsolódó gazdaságpolitikai elemek – Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai Magyarország Konvergencia Programja 2014 – 2017 EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

27

3-4. tanóra: „Új Világgazdasági Nyitás” Magyarország Külgazdasági Stratégiája 2012-2020. A stratégiai dokumentum bemutatása: kidolgozási folyamat, szerkezet, jövőkép, helyzetelemzés, célok, eszköz- és intézményrendszer. Magyarország külgazdasági helyzete A gazdasági fejlődés összefüggése a külgazdasággal Magyarország külső egyensúlyának és adósságának alakulása külkereskedelmi egyensúly alakulása hosszú távon eladósodási hullámok a magyar gazdaságban eladósodási hullámok a világgazdaságban, ennek okai Törekvések az adósságválságok felszámolására 5-6. tanóra: Kérdések, észrevételek, vita. 7-8. tanóra: A külső és belső egyensúly összefüggése és a belső és külső államadósság Magyarország duális gazdasága A fizetési mérleg összetevői és a jövedelemáramlás Külgazdasági szerkezet Európában Évközi tanulmányi követelmények: Az órán való aktív részvétel. Értékelés módja: gyakorlati jegy Az értékelés módszere: házi dolgozat készítése az előadásokon elhangzott témákhoz kötődően. A házi dolgozat terjedelme 8-10 oldal, leadási határidő 2014. december 30. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Külgazdasági Stratégia (szakmai vitairat) http://www.kormany.hu/download/1/d7/30000/kulgazdasagi_strategia.pdf  „Új Világgazdasági Nyitás” Magyarország Külgazdasági Stratégiája 2012-2020. Ajánlott irodalom: Majoros Pál: A magyar külgazdasági stratégia, in.: Külgazdaság, stratégia, integráció (BCE, 2008) 151-193 oldal Lóránt Károly: Magyarország külgazdasági helyzete 2014 Lóránt Károly: Az európai unió gazdaságpolitikája és annak eszközei EURÓPA 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. A bizottság közleménye. Magyarország Konvergencia Programja 2014 – 2017 Economic Policy Coordination in the Economic and Monetary Union From Maastricht via the SGP to the Fiscal Pact Jørgen Mortensen No. 381 / August 2013. CEPS working document

28

Gazdasági szakdiplomácia Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 14 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0108K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Törő Csaba Oktató(k): Dr. Vajda László, Dr. Mezei István, Dr. Kardon Béla A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Az agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos, technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport sajátosságai és ezek szerepe a magyar külgazdasági kapcsolatokban. A magyar kétoldalú és többoldalú szakdiplomáciai tevékenységek főbb irányai, terepei és kihívásai. A gazdasági szakdiplomáciai tevékenységek nemzetközi kapcsolatrendszere, valamint együttműködési szerződések és finanszírozási háttereik. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra Oktató: Dr. Vajda László: Az agrárdiplomácia definíciója, területei, céljai, az agrárdiplomácia szereplői, bilaterális agrárdiplomáciai kapcsolatok, a szakattaséi hálózat, a kétoldalú mezőgazdasági munkacsoportok 3-4. tanóra Oktató: Dr. Vajda László: Multilaterális agrárdiplomácia, FAO, GATT/WTO, OECD, Visegrádi 4-ek, SEE RWG (South-East European Cooperation, Rural Working Group), az Európai Unió, mint az agrárdiplomácia sajátos területe, az Állandó Képviselet Mezőgazdasági és Környezetvédelmi csoportja, az Agrárminiszterek Tanácsa, a tanácsi munkacsoportok, a magyar Elnökség. 5-6. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: A tudománydiplomácia definíciója, a magyar tudománydiplomácia története, a tudománydiplomácia működését meghatározó jogszabályi háttér 7-8. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: a kutatás, fejlesztés és innováció hazai és nemzetközi szereplői, tevékenységi területek a tudománydiplomáciában: kétoldalú kormányközi KFI együttműködések 9-10. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: tevékenységi területek a tudománydiplomáciában: sokoldalú kormányközi együttműködések, kiemelten az EU és a NATO KFI együttműködések, a magyar tudományos és technológiai attaséi hálózat 11-12. tanóra Oktató: Dr. Kardon Béla: A tudomány mint erőforrás:  külföldi forrásbevonási lehetőségek a magyar kutatás-fejlesztés és innováció számára az Európai Unió következő finanszírozási ciklusa során;

29



a közvetlen külföldi források (Horizont 2020), a kohéziós politika forrásainak és a hazai források összehangolása, lehetséges szinergiák, jó gyakorlatok.

13-14. tanóra Oktató: Dr. Kardon Béla: A tudás, mint erőforrás: külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban, nemzetközi felsőoktatás-marketing. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele házi dolgozat készítése az szemináriumon elhangzó három szakterület alapján meghatározott tematikában. A házi dolgozat beadásának határideje: 2014. december 20. Értékelés módja: gyakorlati jegy Az értékelés módszere: A házi dolgozat témáját az alábbiak közül választhatják meg a hallgatók (csak egy téma választandó): agrár szakdiplomácia: 1. Az agrár-szakattaséi tevékenység jelentősége a mai világban 2. A magyar agrárgazdaság és a FAO kapcsolatai 3. A magyar agrárgazdasági érdekek érvényesítési lehetőségei és eszközei az Európai Unióban tudományos és technológiai szakdiplomácia: 1. A gazdaságdiplomácia és a tudományos és technológiai szakdiplomácia kapcsolódásai és együttműködési lehetőségei itthon és a külképviseleteken 2. A célországokban zajló tudományos és innovációs folyamatok követésének jelentősége a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából 3. A magyar tudományos és technológiai szakdiplomácia jelenléte a nagyvilágban napjainkban és a lehetséges földrajzi és tematikai átalakítás irányai felsőoktatási szakdiplomácia: 1. A magyar tudománypolitika kihívásai az Európa 2020 stratégia elvárásainak tükrében 2. A magyar felsőoktatás kihívásai az Európa 2020 stratégia elvárásainak tükrében 3. Magyarország előtt álló lehetőségek a felsőoktatás nemzetköziesítése területén. A házi dolgozat javasolt terjedelme 3-4 oldal. A házi dolgozatot a választott témát előadó oktató fogja értékelni. A házi dolgozatok kiértékelésnek és a gyakorlati jegy maghatározásának határideje: 2014. december 30. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  az oktatók saját készítésű jegyzetet bocsátanak elektronikus formában a hallgatók rendelkezésére  Nemzeti Tudománypolitika Stratégia 2014-2020 (szeptemberben kerül társadalmi vitára) Ajánlott irodalom: Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/hirek-esemenyek/kormany-elfogadta Nyilvános konzultáció az Európa 2020 stratégiáról: http://ec.europa.eu/europe2020/public-consultation/form/index_hu.htm Lehetséges szinergiák:az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, a Horizont 2020 és más K+F+I célú uniós programok között: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/guides/synergy/synergies_en.pdf

30

A mai magyar külgazdasági eszközrendszer Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 18 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat):3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0109K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Henter Ágnes, Nátrán Roland, Dr. Kerekes György, Dr. Kupcsok Lajos, Lengyel György A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A HIPA, az Eximbank és a MNKH Zrt. szerepe. A beruházás-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés céljai, eredményei. A befektetők elvárásai, a beruházás-ösztönzés eszközrendszere. Kötött segélyhitelek, közös alapok, finanszírozási alapok. A kereskedőházak koncepciójának lényege, megvalósításának feltételei és működésük lehetőségei. Kis- és közepes vállalkozások (KKV) informálása, külkereskedelmi jellegű segítése, képzésük. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV.

A mai magyar külgazdaság prioritásai - a HIPA, mint a Külgazdasági stratégia végrehajtásának egyik eszköze A HIPA átalakulása, szervezeti felépítése, új feladatai és kapcsolata a külgazdasági intézményrendszerrel A befektetők elvárásai, a beruházás-ösztönzés eszközrendszere Gazdasági Vegyes Bizottságok működése és feladatai A külgazdasági attasé hálózat céljai és feladatai MNKH: híd a kormányzati intézményrendszer és a magánszektor között Célok és Eszközök Az MNKH szolgáltatásai, tevékenysége a KKV-k szolgálatában A Keleti Nyitás és export összefüggései HITA eredmények és feladatok a keleti nyitás jegyében Az exportfinanszírozás felépítése, történelme, szerepe Állami exportösztönzés és magyarországi működése Az exportfinanszírozás nemzetközi szabályozás rendszere Makrogazdasági kitekintés – az export és import alakulása az elmúlt években Hazai finanszírozási környezet a kkv-k Exportfinanszírozási lehetőségek a kkv-k számára

Évközi tanulmányi követelmények: Értékelés módja: gyakorlati jegy

31

Az értékelés módszere: Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: 7-8 oldalas házi dolgozat készítése: az alábbi választható témakörök közül két téma kidolgozásával: 1. Mutassa be a mai magyar külgazdaság prioritásait, a keleti nyitás okait, a keleti nyitásban érintett relációkat, a keleti nyitás és export összefüggéseit, a keleti nyitás jelentőségét a magyar gazdaság számára valamint a HIPA és az MNKH szerepét a külgazdasági stratégia végrehajtásában. 2. Mutassa be a V4-ek országaiban milyen a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez hasonló szervezetek segítik a beruházásösztönzést. 3. Foglalja össze, hogy a Keleti nyitás stratégiájának hatékony megvalósítása érdekében a magyar termékek, szolgáltatások szempontjából melyek azok a területek ahol  versenyképesek vagyunk,  megfelelő nagyságú árualappal rendelkező KKV-k vannak,  tapintható a vállalati érdekeltség, hajlandóság és képesség a programok végrehajtására 4. Mutassa be Oroszországot, mint lehetőséget az exportáló magyar KKV-k számára  Oroszország gazdasági növekedése; külkereskedelme; magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok, a magyar orosz külkereskedelem áruszerkezete, a magyar KKV-k számára az orosz piacra történő belépést nehezítő körülmények, Potenciális exportőrök 5. Mutassa be befektetésösztönzés célját, megvalósításának módjait a magyarországi kormányzati struktúrán belül, ill. mutassa be a befektetők elvárásait és ezzel kapcsolatban a mostani Magyar Kormány által hozott intézkedéseket. 6. Mutassa be a külgazdasági kapcsolatok élénkítésére szolgáló egyéb eszközrendszert, mint a Gazdasági Vegyes Bizottságok célját és működését valamint a külgazdasági szakdiplomata hálózat célját és feladatait. 7. Az MNKH Zrt. hogyan segíti elő a hazai KKV-k exportpiacra kerülését? 8. A Közép-európai Kereskedelemfejlesztés lehetőségei Magyarország szempontjából. 9. Mi az állami exportösztönzés szerepe, és a világban használt különböző fajtái? Miért szükséges az export támogatása? o Hogyan épül fel a magyar állami exportösztönzés rendszere? Az EXIM termékei hogyan illeszkednek ebbe a rendszerbe? o Milyen állami és nemzetközi szabályoknak kell megfelelni támogatott exporthitel nyújtásánál? 10. Mutassa be az EXIM szerepét az exportfinanszírozási rendszerben. Jellemezzen részletesen egy konkrét finanszírozási és kockázatvállalási konstrukciót! Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Az oktatók által összeállított jegyzetek Ajánlott irodalom:  http://exim.hu/  www.hipa.hu

32

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Recommend Documents