Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
1. félév
1. Kriminalisztikai alapok A tantárgy azoknak a kriminalisztikai alapoknak az elsajátítását foglalja magában, amelyek nélkülözhetetlenek a krimináltechnika, krimináltaktika és kriminálmetodika részletesebb tanulmányozásához és megértéséhez: kriminalisztikatörténet, a kriminalisztika fogalma, tárgya, helye a bűnügyi tudományok között, a felderítés és a bizonyítás alapvető kérdései. 2. Igazságügyi orvostan A hallgatók megismerik az igazságügyi orvosszakértői szervezetrendszert, az igazságügyi orvostan büntetőeljárási szempontból legfontosabb alapfogalmait, vizsgálati módszereit, elsajátítsák a személyazonosítás, igazságügyi toxikológia alapjait, többek között az orvosszakértői szervezetrendszert, a testi sérülések szakértői véleményezését, a helyszíni halottvizsgálat folyamatát, a hatósági boncolást (boncterem-látogatással egybekötve) és egyes speciális sérülések és károsodások szakértői véleményezését . 3. Igazságügyi elmekórtan és igazságügyi pszichológia A büntetőjog alkalmazása során az igazságügyi pszichiátriai szakértői bizonyítás szakszerű igénybevételéhez, a szakértői vélemény értékeléséhez elengedhetetlen a minimális pszichiátriai ismeretek megszerzése. A kóros elmeállapotként értékelhető pszichiátriai megbetegedések tünettana, kriminológiai szerepe elemi jelentőségű. Az igazságügyi pszichológia előadás bepillantást enged a szakértői munka területeibe, munkamódszertanába, valamint a pszichológusi munka speciális szerepeibe a büntetés-végrehajtás keretein belül. 4. Hagyományos és modern krimináltechnika A legfontosabb krimináltechnikai szakterületek feltérképezése (daktiloszkópia, traszológia, ballisztika, DNS vizsgálatok), amely által a hallgatók képesek lesznek arra, hogy felismerjék azokat a kérdéseket, amelyek az ilyen jellegű szakértői
1. oldal / 5 oldal
bizonyítást igénylik, illetve, hogy a szakértők számára megfelelő kérdéseket tudjanak feltenni. 5. Krimináltaktika - nyomozásszervezés A tantárgy a verziók nyomozásban betöltött szerepével, a nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdéseivel, fontosabb szabályaival foglalkozik, célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a gyakorlatban megtervezni és megszervezni a nyomozást és alkalmazni tudják a tervezési segédleteket. 6. Krimináltaktika - bizonyítási eljárások A tantárgy keretében a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása kerül szóba, ezen intézmények szabályozása és gyakorlata. Cél, hogy a hallgatók a büntető eljárási jogból ismert bizonyítási eljárásokat szakszerűen és törvényesen, valamint az eljárás eredményes befejezése érdekében megfelelő sorrendben hajtsák végre. 7. Krimináltaktika - kihallgatási taktika A pszichikus nyomok keletkezése és felhasználása témakörén belül a puhatolással és a kihallgatással foglalkozunk a tantárgy keretében, az igaz vallomások érdekében alkalmazott kihallgatási műfogások közül a krimináltaktika és a kihallgatási taktika általános kérdései, a terhelt kihallgatása során alkalmazott egyes fogások célszerűsége és megengedhetősége, a vallomások ellenőrzése címszó alatt pedig a vallomás kihallgatás közbeni logikai és egyéb úton történő ellenőrzése és a poligráfos hazugságvizsgálat kerülnek szóba, fentieket a hallgatók és oktatók által szituált szimulációs kihallgatások színesítik, mélyítik el. 8. TIGY és TASZ ügyintézés elméleti és gyakorlati kérdései A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés fogalmának megismerése. A két jogintézmény elhatárolása: azonosságok – különbségek . A rendészeti felderítés és bűnügyi felderítés cél- és eszközrendszere. A felderítés és bizonyítás kriminalisztikai és jogi kérdései. A rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség, NAV bűnügyi főigazgatósága feladat- és hatásköre. A TIGY és TASZ eszközei, módszerei. A titkosan beszerzett adat felhasználása a büntetőeljárásban. 9. Élet és testi épség elleni bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Az élet és testi épség elleni bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások kriminalisztikai aspektusai, a bizonyítékok hibalehetőségei és a különböző bizonyítási eszközök és eljárások szakmai végrehajtására vonatkozó ajánlások. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények helyszíni szemléinek taktikai szabályai, a nyomozások szervezésének és tervezéséinek sajátosságai, a szakértői kérdések specialitásai, adatgyűjtés, tanúkutatás jelentősége, formái és hibalehetőségei, a gyanúsított kihallgatásának és a hazugságvizsgálatnak taktikai elvárásai, elemző-értékelő
2. oldal / 5 oldal
tevékenység jelentősége az élet és testi épség elleni bűncselekmények ügyeiben folytatott nyomozásoknál.
2. félév
1. Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása A sorozatelkövetés és a sorozatelkövető fogalma, társadalomra veszélyessége, felismerése, a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében szükséges segédletek, ezek használata, alkalmazása. 2. Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata A kriminálmetodikai tételek alapján a vagyon elleni és egyes kiemelt vagyon elleni bűncselekmények, gazdasági és korrupciós bűncselekmények nyomozása, e bűncselekmények bizonyítása, bizonyítási nehézségei gyakorlati példák mentén, a korrupciós bűncselekmények speciális nyomozási taktikái, bizonyításának irányai. 3. Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata A tantárgy a közlekedési bűncselekmények bizonyítása körében elengedhetetlenül szükséges speciális kriminalisztikai ismeretek, közlekedési jogi szemlélet megismerésére, elsajátítására irányul. Kiemelt cél a közlekedési bűncselekmények nyomozása során rendszerint előforduló gépjármű-, orvos-, és egyéb szakértői véleményekkel szemben támasztható követelmények megismerése, a szakértői kompetencia határainak rögzítése és olyan gyakorlati ismeretanyag átadása, mely a jogalkalmazót alkalmassá teszi a közlekedési bűncselekmény nyomainak, bizonyítékainak önálló értékelésére. A tantárgy keretében sor kerül a Kúria közlekedési büntetőjogi jogalkalmazást formáló egyes eseti döntéseinek elemzésére is. 4. Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata A szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai, az egyes szexuális bűncselekmények nyomozása, nyomozásának speciális szabályai, bizonyítása a kriminálmetodikai tételek alapján, bizonyítási nehézségek, gyakorlati problémák. 5. Szervezett és banda-bűnözés A szervezett bűnözés kialakulásának fázisai, a bűnszervezet felépítésének ismert modelljei, főbb "tevékenységi" területei, a szervezett bűnözés és a pénzmosás kapcsolata, a hazai szervezett bűnözés kialakulása, a gyilkosságok kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában. 3. oldal / 5 oldal
6. Típushibák a nyomozásban A joggyakorlatban nem ritka a bűncselekmény hiányában, vagy a bizonyítottság hiányában megszüntetett büntetőeljárások aránya. Célszerű megvizsgálni, hogy hol csúszik hiba a bizonyítás rendszerébe, milyen hibák vezetnek az eredménytelenség miatt megszüntetett ügyekhez. Különböző nemzetközi és magyar felmérések mutatták ki, hogy melyek azok a nyomozási cselekmények, illetve bizonyítási eljárások, amelyeket a nyomozóhatóságok a legtöbbször hibásan teljesítenek. A tantárgy végigmegy ezeken a nyomozási cselekményeken, részletezve azokat a végrehajtási módozatokat, amelyek a hibás teljesüléshez vezethetnek. 7. Védőügyvéd a büntetőeljárásban A büntetőeljárás a védő szemszögéből, kiemelten azon neuralgikus pontok tárgyalására és elemzésére-értékelésére, amelyek az eljárás során, annak kezdetétől a jogerős befejezésig az eljárás szereplőinek (nyomozó, ügyész, bíró, védő) különösen problematikusak. Az előadás során az kerül bemutatásra konkrét jogesetekkel kapcsolatban, hogy a védő miként „látja” a büntetőeljárást. 8. A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata A gyermek- és fiatalkorúak által és sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminalisztikai sajátosságai. Speciális ismeretek közvetítése a gyermek részvételéről és a családon belüli erőszakról, az ideiglenes megelőző távoltartásról a rendőrségi eljárásokban. A témához kapcsolódó kriminalisztikai ajánlások. A kiskorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi és eljárási szabályok gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítése, a családon belüli erőszak körébe tartozó egyes bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek felismerése és megoldása. 9. Híres bűnügyek, híres kriminalisták Híres, ismert és kevésbé ismert bűncselekmények nyomozásának ma is hasznosítható kriminalisztikai tapasztalatai; többek között a dánosi rablógyilkosság, a móri gyilkosság, Fenyő János halála, Kiss Béla sorozatgyilkossága, a tiszaeszlári per. Híres kriminalisták a magyar állami bűnüldözés történetében, akik intézkedéseikkel nyomot hagytak a magyar kriminalisztikában: különböző portrék megfestésével megismertetni a hallgatóságot olyan jeles személyiségekkel, akik életüket szentelték a rendőri hivatásnak, vagy nem ritkán életüket áldozták e hivatás oltárán. 10. Klasszikus magánnyomozástan A magánnyomozás mindennapjainkban egyre inkább előtérbe kerül, aminek számtalan a társadalomban jelenlévő ellentmondás az eredője. Ennek a tendenciának a további erősödése várható. Nem rendezett a magánnyomozók jogosultsága, mint ahogy a hivatalos nyomozó szervekkel való együttműködésük sem. A tantárgy foglalkozik magánnyomozás kialakulásával, jelenlegi helyzetével, a vonatkozó hatályos szabályozással, a magánnyomozás eszközeivel, módszereivel, a magánnyomozó személyek/cégek viszonyával a „hivatásosokkal”. Továbbá szól az eltűnésnek induló 4. oldal / 5 oldal
magánnyomozások kapcsolódásáról az emberölések nyomozására szakosodott szervek bűnfelderítő tevékenységéhez. 3. félév Szakdolgozat- és záróvizsga-konzultációk, szakdolgozat elkészítése és záróvizsga abszolválása.
5. oldal / 5 oldal
