KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015. tanév II. félévére

A 2014/2015. tanév rendje TAVASZI SZEMESZTER: Regisztrációs hét: 2015. február 9. – február 14. Szorgalmi időszak: 2015. február 13.- 2015. április 25. Előrehozott vizsgák hete: 2015. március 30-április 2. Vizsgaidőszak: 2015. április 27-június 5. Szakdolgozat témaválasztó lapjának leadási határideje: 2015. május 30. Szakdolgozat leadási határideje: 2015. október 22. Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2015. március 15. (vasárnap) Nagypéntek: 2015. április 3. (péntek) Húsvét hétfő: 2015. április 6. (hétfő) Munka ünnepe: 2015. május 1. (péntek) Áldozócsütörtök: 2015. május 14. (csütörtök) Pünkösd hétfő: 2015. május 25. (hétfő) Állami ünnep: 2015. augusztus 20. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2016. augusztus 21. (péntek) – helyette munkanap Korm. rendelet szerint

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév Ssz.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Tantárgy megnevezése

Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Szervezett és banda-bűnözés Típushibák a nyomozásban Védőügyvéd a büntetőeljárásban A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata Híres bűnügyek, híres kriminalisták Klasszikus magánnyomozástan II. félév összesen

Meghirdetés féléve

Félévi óraszám (előadás / szeminárium) ea. szem.

Félévi Számonkérés óraszám Kredit módja összesen

2. félév

6

4

10

3

kollokvium

2. félév

20

0

20

5

kollokvium

2. félév

6

0

6

2

beszámoló

2. félév

4

0

4

1

beszámoló

2. félév 2. félév 2. félév

6 4 8

4 2 0

10 6 8

3 2 3

kollokvium beszámoló beszámoló

2. félév

8

0

8

3

kollokvium

2. félév 2. félév

20 8

0 0

20 8

5 3

kollokvium kollokvium

90

10

100

30

-2-

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév Ssz.

Meghirdetés féléve

Tantárgy megnevezése

20. Szakdolgozat konzultáció 21. Záróvizsga konzultáció 22. Záróvizsgák Oklevél megszerzésének kritériuma: 23. Szakdolgozat III. félév összesen Összesen

Félévi óraszám

3. félév 3. félév 3. félév

Félévi Számonkérés óraszám Kredit módja összesen 0 0 20 20 0

3. félév

-

10

90

28

20

30

230

90

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés 2014/15. tavaszi félévi órabeosztása Ssz.

Képzés napja

1

2015. február 13. (péntek)

Képzés időpontja 14:30-16:00 16:15-18:00 8:00-09:30

2

2015. február 14. (szombat)

09:45-11:15 11:30-13:00

Tárgy neve Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Szervezett és banda bűnözés (2 szem) Védőügyvéd a büntetőeljárásban


14:30-16:00

3

4


5


6


7

2015. március 6. (péntek)

8

2015. március 7. (szombat)

8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 14:30-16:00 16:15-18:00 8:00-9:30 09:45-11:15 Védőügyvéd a büntetőeljárásban 11:30-13:00 14:30-16:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 16:15-18:00 8:00-09:30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós 14:30-16:00 bűncselekmények bizonyítása és bírósági 16:15-18:00 gyakorlata A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli 8:00-09:30 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata 09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 11:30-13:00 14:30-16.00 Klasszikus magánnyomozástan A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli 16:15-18:00 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata

9


10


11


16:15-18:00

-3-

Képzés helyszíne

Oktató

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Gyula

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Gyula

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Gyula

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Lajos

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Lajos

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Gyula

109

Dr. Kovács Gyula

107 107

Dr. Ibolya Tibor Dr. Jován László

107

Dr. Jován László

Mfszt. 1.

Dr. Kovács Gyula

107

Dr. Ibolya Tibor Dr. Ibolya Tibor Dr. Kovács Lajos

107

Dr. Czine Ágnes

101

Monostoriné Vass Anikó

101 101 101

Dr. Szomor Sándor Dr. Kovács Lajos Spitzer László

101

Dénesné dr. Csernák Erzsébet

107

Ssz.

Képzés napja

12


13


Képzés időpontja 8:00-09:30 09:45-11:15 14:30-16.00 16:15-18:00 8:00-09:30

14


15

2015. április 10. (péntek)

16

2015. április 11. (szombat)

17


18


19


20


09:45-11:15 11:30-13:00 15:00-16.30 16:45-18:15 8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 14:30-16.00 16:15-18:00 8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 15:00-16.30

Képzés helyszíne

Oktató

109

Spitzer László

109

Dr. Soltész Miklós

Mfszt. 1.

Dr. Ibolya Tibor

Mfszt. 1.

Dr. Győri György

109

Spitzer László

109

Monostoriné Vass Anikó

109 204 204

Dr. Kovács Lajos Dr. Kovács Gyula Dr. Kovács Lajos

Szervezett és banda bűnözés

107

Berki Antal

Szervezett és banda bűnözés Klasszikus magánnyomozástan

107 107

Dr. Kovács Lajos Dr. Kovács Lajos

Típushibák a nyomozásban

204

Dr. Kovács Lajos

204

Dr. Ibolya Tibor

204

Dénes Veronika

101

Dr. Bertényi Imre

Tárgy neve Klasszikus magánnyomozástan Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Híres bűnügyek, híres kriminalisták Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Klasszikus magánnyomozástan A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata Híres bűnügyek, híres kriminalisták Híres bűnügyek, híres kriminalisták Híres bűnügyek, híres kriminalisták

Híres bűnügyek, híres kriminalisták A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli 16:45-18:15 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata 8:00-09:30 Közlekedési bűncselekmények bizonyítása 09:45-11:15 és bírósági gyakorlata 11:30-13:00

-4-

TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI Sorozat-bűncselekmények felismerése és bizonyítása Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0201K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula A tantárgy szakmai elsajátításának célja: 1. meghatározni a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető fogalmát; 2. rávilágítani a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető társadalomra veszélyességére; 3. alkalmassá tenni a hallgatókat 3.1. a sorozatelkövetés felismerésére és bizonyítására, 3.2. a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében szükséges segédletek használatára (alkalmazására). Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1–2. óra 1. A sorozat-bűncselekmények 1.1. Köznapi értelemben mit értünk sorozat alatt? 1.2. Mikor beszélünk sorozatelkövetésről? 1.3. A sorozatelkövetés fogalma 1.4. Sorozatelkövetés a bűnözői oldalról (avagy, létezik-e született sorozatelkövető?) 3–4. óra 2. A sorozatelkövetés felismerése 2.1. A kriminalisztika nyolcadik alapkérdése 2.2. A sorozathoz tartozás felismerésének az alapja 2.3. A szituációs ismérvek vizsgálata a sorozatelkövetés felismerés érdekében 2.4. A sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai 5–6. óra 3. A sorozatelkövetés bizonyítása 4. Segédletek 7–10. óra 5. Szeminárium és konzultáció az 1–6. óra anyagából

5

Évközi tanulmányi követelmények: nincs Értékelés módja: írásbeli kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli kollokvium, 1–5 skálán szerezhető érdemjegy Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének, bizonyításának elmélete és gyakorlata (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 2. Dobos János – Kovács Gyula: Kis nyomozástan, 66–81. oldal (szerzői kiadás [KGyul@], Budapest, 2008) 3. Kovács Gyula – Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 125–139. oldal (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013) Segédanyagok 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: Az emberölés nyomozása, 184–198. oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) 2. Cseh Katalin: Sorozatgyilkosok és a profilalkotás. Acta Iuvenum Caroliensia II. kötet, 16–19. oldal (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2012) 3. Dobos János: Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez. Belügyi Szemle 1981/6. szám, 13– 20. oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 1981) 4. Kovacsicsné Nagy Katalin: Bűncselekmény sorozatok homogenitásának mérése. Acta XXXI. kötet, 129–153. oldal (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1989) 5. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, 167–177. oldal (Rendőrtiszti Főiskola Budapest, 2007) 6. http://bfl.archivportal.hu/id-148-katona_geza_bunozo_vallalkozas.html (Katona Géza: A bűnöző vállalkozás) 7. http://doksi.hu/get.php?lid=19402 (Orbán József: A jog konvergenciája a természettudományok felé a Beyesi analízis apropóján) 8. http://psharg.com/Preview/orban-jozsef.html (Orbán József: Bayesi módszerek a kriminalisztikai tényfeltárási folyamat hatékonyságának növelésére) 9. http://www.drtatar.hu/profiling_hu.htm (Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések: 1. Mi a különbség egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása és a sorozatbűncselekmények között? 2. Egy bizonyos területen, egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása, bűncselekmény sorozatnak minősül-e? 3. Mit nevezünk sorozatelkövetésnek, vegyes sorozatnak és mi az a tiszta, másképpen klasszikus sorozat? 4. Mit nevezünk elemző-értékelő tevékenységnek? 5. A sorozatelkövetés szempontjából, mi az összehasonlító ügyelemzés lényege? 6. Mivel kezdődik (hogyan fogunk hozzá) az egyes bűncselekmények azonos elkövetőire utaló összefüggések felismeréséhez?

6

7. Sorolja fel az úgynevezett utazó (bűnöző vagy mobil) sorozatelkövetők tevékenységének bűnüldözési szempontból hátrányos következményeit. 8. Mi az elemző-értékelő munka tárgya? 9. A felderítés és a bizonyítás folyamatában (tehát szűkebb értelemben) mi az elemző-értékelő tevékenység tárgya? 10. Határozza meg – bűnüldözési szempontból – az elemző-értékelő munka célját! 11. Ki az elemző-értékelő munka alanya? 12. Melyek az elemző értékelő munka fő szakaszai? 13. Mi a célja az információk többoldalú ellenőrzésének? 14. Melyek az elemző-értékelő tevékenység (analízis) alapműveletei? 15. A részekre bontásnak, mint az analízis egyik alapműveletének, melyek a viszonyfogalmai? 16. Ismertesse a Bayes-módszer (Bayes-analízis) lényegét! 17. Bayes-módszerek a kriminalisztikában 18. Fejtse ki a perszeverencia-elmélet lényegét! 19. Miképpen állítható párhuzamba a perszeverencia-elmélet a sorozatelkövetéssel? 20. Mit értünk köznapi értelemben sorozaton? 21. Miért fontos a sorozatelkövetés felismerése? 22. Miért nehezebb a vegyes sorozatelkövetés felismerése? 23. „A napjainkban kialakult, a mozgékonyságra alapozó bűnelkövetői magatartás, szöges ellentéte a bűnözői perszeverenciának.” Értelmezze az állítást (fejtse ki a témát részletesebben)! 24. Mi a kriminalisztika nyolcadik alapkérdése? 25. A nyomozás során, mely esetekben (vagy mikor) kell különös figyelmet fordítani a kriminalisztika nyolcadik alapkérdésére? 26. Mi a sorozathoz tartozás felismerésének az alapja? 27. Az elemző-értékelő tevékenységhez, illetve az összehasonlító ügyelemzéshez hogyan kell hozzáfogni? Melyek lesznek a kezdeti lépések? 28. Milyen szerepük van a szituációs ismérveknek a sorozat-felismerés vizsgálata során? 29. Az elkövetés helyszínének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 30. Az elkövetés idejének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 31. Az elkövetési magatartás és az elkövetés módszerének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 32. Az elkövetés eszközének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 33. Az elkövetés eszközéből, az elkövetés módszeréből, különösen az eszközhasználat módjából és a tettes helyszínen tanúsított magatartásából, miképpen következtethetünk az elkövető személyére? 34. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, az objektív elemek körében? 35. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, a szubjektív elemek körében? 36. A sorozatelkövetés bizonyítása érdekében, a nyomozási iratokon belül, különösen miket kell vizsgálni? 37. Melyek a sorozatelkövetés nyomozásának szakaszai? 38. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eljárások az ügytől a személyig modell esetében? 39. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eljárások a személytől az ügyig modell esetében? 40. Melyek a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében alkalmazott legtipikusabb segédletek?

7

Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 20 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 5 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0202K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella Oktató(k): Dr. Czine Ágnes, Dr. Kovács Gyula, Dr. Soltész Miklós A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók a) megismerkedjenek  a kriminálmetodika fogalmával, tárgyával és tudományos kapcsolataival,  a kriminálmetodika felépítésével,  a bizonyítás tárgyával, a bizonyítandó és a bizonyító tények körével, b) képesek legyenek arra, hogy a vagyon elleni, a gazdasági és a korrupciós bűncselekmények nyomozása során  felismerjék és végrehajtsák a szükséges elsődleges intézkedéseket és halasztást nem tűrő nyomozási cselekményeket,  megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,  meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,  megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási cselekményeket, c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1–2. óra 1. A kriminalisztika felépítése, belső rendszere (ismétlés) 2. A kriminálmetodika felépítése 2.1. Az egyes bűncselekmények metodikájának nyomozása 2.2. Kriminálmetodikai tételek a kezetektől napjainkig 2.3. Napjaink kriminálmetodikai tételei (fő- és alcsoportok) 2.3.1. Általános alapvetések 2.3.2. A bűncselekmény kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai 2.3.3. A nyomozás (megindulása és lefolytatása vagy teljesítése) 2.3.4. A nyomozás befejezése 2.3.5. A nyomozás teljességével összefüggő feladatok 3–4. óra 3. A lopás és a betöréses lopás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján

8

5–6. óra 4. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények (a gépjárműbűnözés kriminalisztikája) 7–8. óra 5–6. A rablás és a kifosztás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján 9–10. óra 7–8. A zsarolás és az önbíráskodás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján 11-12. óra 1. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyítási nehézségei és speciális vádképviseleti feladatai. 2. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyításának lehetőségei és korlátai gyakorlati példák bemutatásán keresztül. 13-14. óra 1. A korrupciós bűncselekmények bizonyításának elsődleges irányai. Speciális nyomozási taktikák. 2. Az együttműködők, a felderítés (titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés) kiemelt szerepe a bizonyításban és az így beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználásának speciális kérdései. Évközi tanulmányi követelmények: írásbeli feladat teljesítése; a bizonyítás tárgyának, a bizonyítandó és a bizonyító tényeknek a meghatározása, egy-egy történeti tényállás alapján. Leadási határidő: 2015. április 25. (szombat). Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, 1-5. skálán terjedő érdemjegy. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája, 104 pages (Cordi Kht. Budapest, 2006) 2. Kovács Gyula: A lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2008), 3–77. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008) 3. Kovács Gyula–Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 pages. Egyetemi jegyzet (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013) 4. Lóczi Zsolt: A betöréses lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2011), 98 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) 5. Lóczi Zsolt: A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2009), 97–138. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2009) 6. Lóczi Zsolt: A rablás és a kifosztás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2010), 142 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010) 7. Lóczi Zsolt: Az önbíráskodás és a zsarolás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2008), 129–166. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008) Jogszabályok Btk. XXVII. Fejezet A korrupciós bűncselekmények (290–300. §) Btk. XXXV. Fejezet A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (365–369. §) Btk. XXXVI. Fejezet

9

A vagyon elleni bűncselekmények – Lopás (370. §) Btk. XLI. Fejezet A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (403–414. §) A Be. I–X. fejezet (1–233. §) Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. § 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról Segédanyagok Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: A betöréses lopások nyomozása, 90 pages, plusz mellékletek (Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999) 2. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének és bizonyításának elmélete és gyakorlata, 104 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 3. Barta Endre: Gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, 72 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 4. Kollár Zsolt (szerk.): A finanszírozási csalások kriminalisztikája, 90 pages (Cordi Kht. Budapest, 2008) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések 1. A kriminalisztika felépítése (tagozódása). 2. A kriminalisztika általános részének felépítése (tagozódása). 3. A kriminalisztika különös részének felépítése (tagozódása). 4. Definiálja a kriminálmetodikát (a kriminalisztika különös részét). 5. Ismertesse a kriminálmetodika hagyományos (klasszikus felépítését). 6. Ismertesse a kriminálmetodika újabb (a kétezres évek elején dívott) modelljét. 7. Ismertesse napjaink legújabb kriminálmetodikai tételeinek főcsoportjait. 8. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak az „általános alapvetések” főcsoportba? 9. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai jellemzői, sajátosságai” főcsoportba? 10. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás (megindulása vagy teljesítése)” főcsoportba? 11. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás befejezése” főcsoportba? 12. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás teljességével összefüggő feladatok” főcsoportba? 13. A nyomozás során, hogyan épülnek egymásra, miképpen egészítik ki egymást a büntetőeljárási jogszabályok, a krimináltechnikai eszközök, a krimináltaktikai, illetve a kriminálmetodikai módszerek és ajánlások? 14. A büntetőeljárási jogszabályokhoz és a kriminalisztika általános részi elemeihez képest, mennyivel másabb vagy több a kriminálmetodika? 15. Mit jelent a kriminálmetodika összetettsége (vagy komplexitása)? 16. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) büntető anyagi jogi szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását. 17. Mi a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) kriminalisztikai meghatározása?

10

18. Csoportosítsa a lopást (a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást) büntető anyagi jogi és kriminalisztikai szempontok szerint. 19. Mit nevezünk bizonyítandó ténynek és melyek a bizonyító tények (példákkal illusztrálva)? 20. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során a bizonyítandó és a bizonyító tényeket. 21. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) bizonyításakor milyen járulékos kérdések merülhetnek fel? 22. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során az elkövetés tárgyával összefüggő kiegészítő kriminalisztikai kérdéseket. 23. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor melyek a leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások? 24. Melyek a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések? 25. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor? 26. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának legtipikusabb forrásait és módjait. 27. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának lehetséges forrásait és módjait. 28. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának forrása és módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket? 29. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges intézkedések? 30. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, melyek a reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási cselekmények? 31. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek azok a „halaszthatatlan” nyomozási cselekmények, amelyeknek reálaktusként történő foganatosítása fogalmilag kizárt? 32. Eljárásjogi szempontból, mi a különbség az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények között (mondjon rá példákat)? 33. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követően, milyen esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése? 34. Definiálja a forrónyomos felderítést, határozza meg általános és közvetlen célját, jelentőségét és alapkövetelményeit. 35. Ismertesse a forrónyomos felderítés modelljét, és az egyes szervezeti egységek feladatait. 36. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és az illetékesség megállapítását? 37. Mi a teendő akkor, amikor a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség hiányára? 38. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége? 39. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az modell esetén?

11

40. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának speciális szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás) tükrében. 41. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok értékelése alatt? 42. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezésekor, az iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak milyen feladatai adódhatnak? 43. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezését követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet? 44. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel? 45. Melyek lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) megelőzésének speciális feladatai? 46. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettje (tanúja) kihallgatásának hármas célját. 47. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 48. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 49. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket. 50. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottja kihallgatásának hármas célját. 51. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 52. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 53. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket 54. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket. 55. Sorolja el a gépjárműlopáshoz kapcsolódó egyéb (járulékos) bűncselekményeket. 56. Milyen bűncselekmények kapcsolódhatnak még a gépjárművekhez? 57. Határolja el egymástól a gépjárműlopást és a jármű önkényes elvételét. 58. Milyen tények utalhatnak a gépjármű-eltulajdonítási célzatra? 59. Határolja el egymástól a jármű önkényes elvételét és a hűtlen kezelést. 60. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési módszereinek főcsoportjait. 61. Ismertesse a műszaki ismereteket és/vagy eszközöket igénylő módszereket. 62. Sorolja fel az immobilizer hatástalanítási technikákat. 63. Ismertesse a műszaki ismereteket nem igénylő módszereket. 64. A trükkös lopás keretén belül, ismertesse a próbautas, a telephelyes és a kulcscserés módszert. 65. A beugrásos módszerek keretén belül, ismertesse a természetes helyzet kihasználásával, illetve a mesterséges helyzet létrehozásával történő elkövetést.

12

Ismertesse a trükkös, a koccanásos és az erőszakos beugrás módszerét. Az eltulajdonított gépjárművek visszavásárlása módszeren belül, mit nevezünk lehúzásnak? Sorolja fel a lopott gépjárművek legalizálásának módszereit. Sorolja fel a lopott gépjármű egészben való értékesítését elősegítő módszereket. E módszerekhez, milyen más bűncselekmények elkövetése párosulhat? 70. Mi a lényege a lopott gépjármű hamis számlával történő forgalomba helyezésének? 71. Mi a donorozás és mi az ikresítés? 72. Ismertesse a szakértői bizonyítás jelentőségét a költségvetési csalások bizonyításában. 73. A vagyonkutatás, vagyonosodási vizsgálat jelentősége a költségvetési csalások tekintetében. 74. A bizonyítás nehézségei a hűtlen kezelés bűntette bizonyításában. 75. A felderítés lehetséges irányai a korrupciós bűncselekmények tekintetében. 76. A korrupciós cselekmények jellemző elkövetési módjai. 77. Az aktív és passzív vesztegetők eljárásjogi helyzetének lehetséges alakulása. 78. A befolyással üzérkedés bűncselekményének lehetséges minősítési kérdései a beszerzett bizonyítékok tükrében. 79. Titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés eredményének felhasználása a bizonyításban. 80. A bizonyítás speciális kérdései a korrupciós cselekmények bizonyításában Figyelem! A – 17–18. – 20–31. – 33. és – 36–53. számú kérdések, mutatis mutandis a betöréses lopásokra is vonatkoznak. 66. 67. 68. 69.

Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0203K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella Oktató(k): Dr. Bertényi Imre A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A tantárgy a közlekedési bűncselekmények bizonyítása körében elengedhetetlenül szükséges speciális kriminalisztikai ismeretek, közlekedési jogi szemlélet megismerésére, elsajátítására irányul. Kiemelt cél a közlekedési bűncselekmények nyomozása során rendszerint előforduló gépjármű-, orvos-, és egyéb szakértői véleményekkel szemben támasztható követelmények megismerése, a szakértői kompetencia határainak rögzítése és olyan gyakorlati ismeretanyag átadása, mely a jogalkalmazót alkalmassá teszi a közlekedési bűncselekmény nyomainak, bizonyítékainak önálló értékelésére. A tantárgy keretében sor kerül a Kúria közlekedési büntetőjogi jogalkalmazást formáló egyes eseti döntéseinek elemzésére is.

13

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A hat tanórán az alábbi témakörök tárgyalására kerül sor: A helyszíni szemle: közlekedési balesetek helyszíni szemléje, közlekedési bűncselekmények nyomai, mikroanyagmaradványok, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai balesetvizsgálata és a büntetőeljárás viszonya, a bizonyítási kísérlet; A szakértői bizonyítás: alapvető kinematikai összefüggések, a szakértő nem „ténybíró”- a kompetencia határai, a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben rendszerint kirendelésre kerülő szakértőknek feltehető kérdések, a gépjárműszakértői és orvosszakértői bizonyítás jellemző tárgyai, fázistervek értékelése; Büntetőeljárási kérdések: a vezetői engedély elvétele, visszaadása, a közvetítői eljárásra utalás szempontjai a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben; Vasúti, vízi, légi közlekedés körében elkövetett bűncselekmények nyomozásának jellegzetességei; A 2012. évi C. törvény változásai a közlekedési bűncselekmények körében, az ittasság büntetőjogi értékelése; A Kúria joggyakorlatot formáló egyes eseti döntéseinek elemzése; Évközi tanulmányi követelmények: Értékelésre a szorgalmi időszak végén, írásbeli, tesztjellegű, az előadás anyagát számonkérő beszámolóval kerül sor, évközi tanulmányi követelmény nincs. Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az ismeretek elsajátításához kötelező irodalom nem kerül megjelölésre, azonban az előadás anyaga szükségszerűen a Btk. XXII. fejezetére, az ahhoz fűzött törvényi indokolásra valamint a KRESZ szabályaira és annak a KRESZ Útmutatójában írt értelmezésére épül. Ajánlott irodalom: Viski: Közlekedési Büntetőjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974. Viski-Ternai: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963. Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös Rész 267-307.o. (Molnár) hvgorac 2012 Új Btk. Kommentár (főszerk.: dr. Polt Péter) 4. kötet 139-213.o. (Czencz) NKTK Kiadó 2013. Major: Közlekedési balesetek helyszíni szemléje, Egyetemi jegyzet, Nemz. Közszolg. Egyetem, 2012. Fülöp-Major: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban, hvgorac, 2005

Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 1

14

Tantárgy kódja: AJ BSZJ0204K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor Oktató(k): Dr. Kovács Gyula, Dr. Győri György A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók a) megismerkedjenek az úgynevezett szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságaival, b) képesek legyenek arra, hogy a szexuális bűncselekmények tudomásra jutását követően  felismerjék a szükséges és végrehajtsák a lehetséges elsődleges intézkedéseket, illetve halasztást nem tűrő nyomozási cselekményeket,  megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,  meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,  megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási cselekményeket, c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1–2. óra 1. A szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos általános alapvetések 2. A szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai 3–4. óra 3. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján 4. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak bizonyítási nehézségei (elméleti anomáliák és gyakorlati problémák) 5–6. óra 5. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozásának speciális szabályai  az elsődleges intézkedések és a halaszthatatlan nyomozási cselekmények  a sértett orvosi vizsgálata  a helyszíni szemle  a szakértői bizonyítás  a sértett és a gyanúsított kihallgatása Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat eredményes megírása Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: zárthelyi dolgozat. Értékelés: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Ibolya Tibor: Egy erőszakos közösülés nyomozása és annak tanulságai. Rendészeti Szemle 2010. évi 3. szám, 107–117. oldal (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, 2010). Elektronikus elérhetőség: http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/4.pdf 2. Kovács Gyula: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2011), 210 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011)

15

3. Kovács Gyula: Az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerinti erőszakos közösülés bizonyításának a tárgya. Obsitos Detektívek Lapja 2013. évi 1–4. szám, 18–44. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013). Elektronikus elérhetőség: http://5mp.eu/web.php?a=obsitosdetektivek&o=lF_y4ZqMAJ 4. Nagy Alexandra: Az erőszakos szexuális bűncselekmények szabályozása. Ma és Holnap? Elektronikus elérhetőség: http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/Mailath-palyazaterdmenyek/MGyTP-B-J-2-Nagy_AlexandraAz_eroszakos_szexualis_buncselekmenyek_szabalyozasa.pdf Jogszabályok 1. Btk. XIX. Fejezet (A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények), 196– 207. § 2. Be. I–X. fejezet (1–233. §) 3. Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. § 4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról Segédanyagok 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2000), 78 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000) 2. Cseh Eszter: Az erőszakos közösülés nyomozása Angliában és Magyarországon. Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 24–38. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx 3. Kovács Gyula: A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. fejezet) csoportosítása. Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 63–72. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx 4. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés a számadatok tükrében. Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 39–54. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx 5. Kovács Gyula: Valóban nem tehetsz róla? Magyar Bűnüldöző 2014. évi 3–4. szám, 5–8. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések 1. Sorolja fel a Btk. XIX. Fejezetében szereplő bűncselekményeket. 2. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) büntető anyagi jogi szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását. 3. Mi a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) kriminalisztikai meghatározása? 4. Csoportosítsa a szexuális kényszerítést (és a szexuális erőszakot) büntető anyagi jogi és kriminalisztikai szempontok szerint. 5. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során a bizonyítandó és a bizonyító tényeket. 6. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) bizonyításakor milyen járulékos kérdések merülhetnek fel?

16

7. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) elkövetésével szoros összefüggésben, milyen más bűncselekmények elkövetése merülhet fel? 8. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor melyek a leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások? 9. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések? 10. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor? 11. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának legtipikusabb forrásait és módjait. 12. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának lehetséges forrásait és módjait. 13. A Btk. XIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények közül, melyek büntethetők magánindítványra? E bűncselekményekkel összefüggésben, milyen kivételt fogalmaz meg a törvény? 14. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának forrása és módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket? 15. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges intézkedések? 16. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, melyek a reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási cselekmények? 17. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követően, milyen esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése? 18. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és az illetékesség megállapítását? 19. Mi a teendő akkor, amikor a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség hiányára? 20. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége? 21. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az ügyig modell esetén? 22. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának speciális szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás, felismerésre bemutatás, szembesítés) tükrében. 23. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok értékelése alatt? 24. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezésekor, az iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak milyen feladatai adódhatnak? 25. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezését követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet? 26. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel? 27. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) megelőzésének speciális feladatai?

17

28. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettje (tanúja) kihallgatásának hármas célját. 29. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 30. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 31. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket. 32. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottja kihallgatásának hármas célját. 33. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 34. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 35. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga- vagy tesztkérdések  az adott bűncselekmény büntető anyagi jogi és kriminalisztikai jellemzőire,  a bizonyítás tárgyára (a bizonyítandó és a bizonyító tények körére),  az elsődleges intézkedésekre és a halaszthatatlan nyomozási cselekményekre, valamint  a sértett és a gyanúsított kihallgatásának, illetve a helyszíni szemle végrehajtásának speciális szabályaira fognak koncentrálódni.

Szervezett és bandabűnözés Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0205K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Ibolya Tibor, Berki Antal A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A szervezett bűnözés kialakulásának fázisai, a bűnszervezet felépítésének ismert modelljei, főbb "tevékenységi" területei, a szervezett bűnözés és a pénzmosás kapcsolata, a hazai szervezett bűnözés kialakulása, a gyilkosságok kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában.

18

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1. A szervezett bűnözés Európai Uniós meghatározása 2. A bűnszervezet felépítése és típusai 3. A szervezett bűnözés által megcélzott kriminogén területek felsorolása 4. A szervezett bűnözés elleni nemzetközi és nemzeti fellépés eszköztára, módszerei 5. Az emberölések kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában Évközi tanulmányi követelmények: „Négyes” vagy „ötös” érdemjegyre megírt házi dolgozat elkészítése esetén jegymegajánlásra kerül sor. Amennyiben a házi dolgozat értékelése nem éri el a négyes érdemjegyet, a hallgató vizsgára kötelezett a tantárgyból. Amennyiben a hallgató négyes érdemjegyet nem fogadja el, a tantárgyból vizsgát tehet. Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: házi dolgozat (min. 5 oldal, max. 10 oldal) alapján jegymegajánlás. A házi dolgozat leadási határideje 2015. április 25. Ennek hiányában megadott vizsganapokon szóbeli vizsga. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ptk. ide vonatkozó szabályozása Szervezett bűnözés elleni törvény előadások anyagai Ajánlott irodalom: Gödöny József:A bűnözés új jelenségei Belügyi Szemle 1988/2 Dános Valér: A szervezett bűnözés definiálásának néhány problémája Belügyi Szemle 1989/7 Dános Valér:A szervezett bűnözés elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben Kandidátusi Értekezés Dános Valér: A szervezett bűnözés kialakulásának néhány etimológiai kérdése Belügyi Szemle 1991/11 Mokány József: Tudományos értekezés a hazai szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1990/4 Kertész Imre: A bűn európai útjain Belügyi Szemle 1990/9 Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata Rendészeti Szemle 1990/9 Borai Ákos: A szervezett bűnözés büntetőjogi kérdései Főiskolai Figyelő 1993/3-4 Tonhauser László: A magyarországi szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1995/5 Bócz Endre: A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon Belügyi Szemle 1997/7-8 Katona Géza: A szervezett bűnözés 2000 Révai-Csatai-Székely-Berdoss-Istvanovszki: a szervezett bűnözés egészségbiztonsági aspektusai Hadmérnök 20010/6 A szervezet bűnözés Kézikönyve NKE RTK 2011 Berki Antal: A szervezett bűnözés Magyarországon 2011 Rendvédelem 2012/1 Zsigmond Csaba: Egy bűnszervezet elleni nyomozás tapasztalatai avagy egy bűnszervezet felszámolása Rendvédelem 2012/1 Istvanovszki László-Kenedli Tamás: Új értékelési módszerek alkalmazása a szervezett bűnözésre Magyar Rendészet 2007/1-2 Urszán József: A szervezett bűnözés fenyegetettség-értékelésének jelentősége az Európai Unióban

19

Típushibák a nyomozásban Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra (4 óra előadás, 2 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0206K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A joggyakorlatban nem ritka a bűncselekmény hiányában, vagy a bizonyítottság hiányában megszüntetett büntetőeljárások aránya. Célszerű megvizsgálni, hogy hol csúszik hiba a bizonyítás rendszerébe, milyen hibák vezetnek az eredménytelenség miatt megszüntetett ügyekhez. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: Különböző nemzetközi és magyar felmérések mutatták ki, hogy melyek azok a nyomozási cselekmények, illetve bizonyítási eljárások, amelyeket a nyomozóhatóságok a legtöbbször hibásan teljesítenek. A tantárgy végigmegy ezeken a nyomozási cselekményeken, részletezve azokat a végrehajtási módozatokat, amelyek a hibás teljesüléshez vezethetnek. Évközi tanulmányi követelmények: 1-3 oldalig terjedő házi dolgozat leadása, amelynek kidolgozása egyénileg és 2-3 fős csoportokban is megtörténhet. A házi dolgozatra kijelölt témák az Ellenőrző kérdések alatt találhatóak. Minden egyes témát legalább 1-3 oldalas terjedelemben kell kidolgozni. Lehetőség van egyéni és csoportos munkára is. Egyéni kidolgozás esetén az Ellenőrző kérdésekben található témák közül egy kérdés kidolgozása szükséges, míg csoportos munka esetén kérjük mindhárom kérdés szakszerű kidolgozását. Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: A házi dolgozat leadási határideje: 2015. április 25. 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: előadások anyaga Ajánlott irodalom: Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2014. Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: 1. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a nyomozás során? 2. A koncepciózus nyomozás káros befolyása az eljárás végkimenetelére? 3. Melyek az ún. „első csapás” hibáinak negatív következményei?

20

Védőügyvéd a büntetőeljárásban Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0207K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella Oktató(k): Dr. Jován László A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a büntetőeljárást a védő szemszögéből, kiemelten azokat a neuralgikus pontokat, amelyek az eljárás során, annak kezdetétől a jogerős befejezésig az eljárás szereplőinek (nyomozó, ügyész, bíró, védő) különösen problematikusak. Az előadás során az kerül bemutatásra konkrét jogesetekkel kapcsolatban, hogy a védő miként látja a büntetőeljárást. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1. Általános bevezető a védelemhez való jogról, annak gyakorlati megvalósulásáról és az ehhez kapcsolódó konfliktushelyzetekről 2. Védői taktikák a nyomozás során, különös tekintettel a terhelt vallomás megtagadási jogára, konkrét ügy elemzésével bemutatva (Farkas Helga ügy). 3. A védő adatszerzési, információszerzési joga, és ennek korlátai, a megszerzett információk felhasználhatósága. Az információszerzés jogi háttere. 4. Bűnügyi megállapodás az elkövetővel. A jogintézmény buktatói, ellentmondásai konkrét példán bemutatva. 5. Védői tárgyalási taktikák, a terhelti és védői szereposztás a tárgyaláson konkrét példával bemutatva (Tocsik ügy) 6. Perbeszéd, jelentősége, felépítése, illusztrálása a tárgyaláson. 7. Védői fellépés a másodfokú eljárásban az erre vonatkozó taktikák. 8. Rendkívüli perorvoslatokban a védő szerepe, feladatai, különös tekintettel annak előkészítésére, konkrét ügyön bemutatva (Szántai ügy). Évközi tanulmányi követelmények: beszámoló Értékelés módja: írásbeli Az értékelés módszere: írásbeli tesztkérdések Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Révész Judit: A vádalku alkalmazásának tapasztalatai az Amerikai Egyesült Államokban (Jogtudományi Közlöny 1999/6. szám) Ajánlott irodalom: Eötvös Károly: A nagy per 1-2.

21

A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0208K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Domokos Andrea Oktató(k): Monostoriné Vass Anikó, Dénesné Dr. Csernák Erzsébet, Dr. Dénes Veronika A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismereteinek bővítése a gyermek- és fiatalkorúak által és sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminalisztikai sajátosságairól. Speciális ismeretek közvetítése a gyermek részvételéről és a családon belüli erőszakról, az ideiglenes megelőző távoltartásról a rendőrségi eljárásokban. A témához kapcsolódó kriminalisztikai ajánlások. A kiskorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi és eljárási szabályok gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítése, a családon belüli erőszak körébe tartozó egyes bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek felismerése és megoldása. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: - Bűnmegelőzés, rendőrségi részvétel a bűnmegelőzésben; - A gyermekkorúakra vonatkozó EU irányelvekben, egyezményekben megfogalmazottak alkalmazása a rendőrségi eljárások során; - A családon belüli erőszak rendőri kezelése, az ideiglenes megelőző távoltartás; - Speciális eljárási szabályok, speciális kihallgatási taktikák. - a gyermek fogalma, - a kiskorú, mint passzív alany, - a kiskorú tanú kihallgatása, - gyermekkorú és fiatalkorú elkövetőre vonatkozó speciális eljárási szabályok, - a kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak bizonyítása, lehetséges bizonyítási eszközök, a bizonyítás sorrendje. Évközi tanulmányi követelmények: előadáson való részvétel és vizsga Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

 

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (2009. X.1.); A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet; 22





A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV.16.) számú OGY határozat; Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat; A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás (továbbiakban: Utasítás); A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról szóló 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás; A gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, használatának rendjéről szóló 1/2013. (I. 8.) ORFK utasítás; Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak, és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (Isztambuli Egyezmény); Az Európai Parlament Tanács

 

Előadás-fólia, 2012. évi C. törvény (1978. évi IV. törvény), 1998. évi XIX. törvény, 2013. évi. V. törvény, 2012. évi I. törvény, 1991. évi XIV.törvény, Bkv. 68. - A 14. életévét be nem töltött személy tanúkénti kihallgatásának törvényi lehetőségéről, Új Btk. kommentár, Dr. Belovics Ervin- dr. Molnár Gábor- dr. Sinku Pál: Büntetőjog.

           

Ajánlott irodalom: Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre (TŰZHELY füzetek –NANE) Figyeljetek ránk! A gyermekjogok helyzete Magyarországon 2006-2012 (Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület) Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban, Kommentár a gyakorlat számára - Magyar Büntetőjog, Büntető eljárásjog, Polgári jog, 2/2013.(I.31.) ORFK utasítás a rendőrségi áldozatvédelemről, 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról, dr. Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései.

Híres bűnügyek, híres kriminalisták Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 20 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 5

23

Tantárgy kódja: AJ BSZJ0209K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor Oktató(k): Dr. Ibolya Tibor, Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula, Dr. Szomor Sándor A tantárgy szakmai elsajátításának célja:  hogy a hallgatók hiteles képet kapjanak a törvényes alapokon működő állami rendőrség kialakulásáról, a detektív munka különböző időszakairól;  a nagy elődök szellemi hagyatékának fényénél bemutatni  a bűnügyi szakemberek, a rendőrségi újságírók és bűnügyi tudósítók közös cél érdekében végzett munkáját,  a bűnügyi nyilvántartás, illetve a Rendőrség-történeti (Bűnügyi) Múzeum létrehozásának és fejlődésének néhány fontos állomását;  különböző portrék megfestésével megismertetni a hallgatóságot olyan jeles személyiségekkel, akik életüket szentelték a rendőri hivatásnak, vagy nem ritkán életüket áldozták e hivatás oltárán;  újból felidézni a híres bűneseteket, azok történéseinek képzeletbeli filmkockáit mintegy lepergetni a hallgatók előtt. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1–4. óra A dánosi rablógyilkosság (Dr. Ibolya Tibor) 5–6. óra Az állami nyomozás története, híres detektívportrék tükrében (Dr. Szomor Sándor) 7–8. óra A tiszaeszlári „vérvád” története (Dr. Kovács Lajos) 9–10. óra Kis Béla cinkotai gyilkosságsorozatának története (Dr. Kovács Lajos) 11–12. óra Az első magyarországi fegyveres bankrablás (Ibolya Tibor) 13–14. óra Fenyő János halálának nyomozása (Dr. Kovács Lajos) 15–16. óra A móri ügy nyomozásának története (Dr. Kovács Lajos) 17–18. óra Portrék: Báró Splényi Ödön, Dr. Zebegnyői Pekáry Ferenc (Kovács Gyula) 19–20. óra Mágnás Elza meggyilkolása (Ibolya Tibor) Évközi tanulmányi követelmények: nincs Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli. Értékelés: 1–5-ös skálán szerezhető érdemjegy Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Ernyes Mihály: A magyar rendőrség története, 344 pages (Belügyminisztérium, Budapest, 2002) 2. Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története. Második bővített kiadás, 387 pages (Haladás Nyomda Részvénytársaság, Pécs, 1925). Elektronikus elérhetőség: http://mtdaportal.extra.hu/books/tisza_miksa_magyarorszag_rendorsegenek_tortenete.pdf Segédanyagok 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók)

24

Ajánlott irodalom: 1. Parádi József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867–1945. RUBICON Történelmi Magazin 2010. évi 3. szám, 124–143. oldal (Rubicon-ház Bt. Budapest, 2010). Elektronikus elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf 2. Rendvédelem-történeti Füzetek. XIII–XXIII. évfolyam (Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, Budapest, 2007–2013). Elektronikus elérhetőség: Elektronikus Periodika Archívum – http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2176 3. Sas Ferenc: A 125 éves fővárosi rendőrség története, 53 pages (Sas Ferenc, Budapest, 2006). Elektronikus elérhetőség: http://limarnet.com/web/v.doc 4. Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum. A 125 éve alakult Budapesti Detektívegyesület tiszteletére, 344 pages (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011) 5. Vécsey Leo: A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma, 320 pages (Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, Budapest, 1926)

Klasszikus magánnyomozástan Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0210K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Spitzer László A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A magánnyomozás a mindennapjainkban egyre inkább előtérbe kerül, aminek számtalan a társadalomban jelenlévő ellentmondás az eredője. Ennek a tendenciának a további erősödése várható. Nem rendezett a magánnyomozók jogosultsága, mint ahogy a hivatalos nyomozó szervekkel való együttműködésük. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: - A magánnyomozás kialakulása hazánkban. - A magánnyomozásra vonatkozó normák. - A magánnyomozás eszközei, módszerei. - A magánnyomozás helyzete napjainkban. - A magánnyomozó személyek/cégek viszonya a „hivatásosokkal”. - Az eltűnésnek induló magánnyomozások kapcsolódása az emberölések nyomozására szakosodott szervek bűnfelderítő tevékenységéhez. Évközi tanulmányi követelmények: - A kötelező irodalom vonatkozó részeinek ismerete.

25

-

Az előadásokon alapvetőnek feltüntetett ismeretek megfelelő szintű visszaadása.

Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: Megfelelőnek ítélt írásbeli munkát követő jegymegajánlás, és/vagy szóbeli vizsga. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: - a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól. (a tv. vonatkozó részei) - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. (a tv. vonatkozó részei) - az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. (a tv. vonatkozó részei) - az 1998. évi IV. törvény a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról. (a tv. vonatkozó részei) Ajánlott irodalom: - http://www.pecshor.hu/periodika/XI/meszaros.pdf (Mészáros Bence: A magánnyomozói tevékenység szabályozásának aktuális kérdései) - Dr. Maraffai Tamás ügyésznek „Nyomozók és magánnyomozók: a köz- és magánegyüttműködés lehetőségei a bűncselekmények nyomozásakor” a Belügyi Szemle 62. évfolyam, 2. számában megjelent cikke. - Varga Bálint: Magándetektívek (Agave kiadó, 2005)

26

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Recommend Documents