Kari Tudományos Diákköri Konferencia

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Kari Tudományos Diákköri Konferencia 2010. november 3.

Program és összefoglalók (v2.1)

A 2010. évi Kari Tudományos Diákköri Konferencia támogatói:

A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projekt azonosító: TÁMOP-4.2.3-08/1-2009-0015 „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen”

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerkesztık: Dr. Katona Tünde Dr. Vajda Zoltán

Szeged, 2010

Tisztelt Olvasó!

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán mőködı tudományos diákkörök a 2010/2011. tanév I. félévében kari konferencia keretében tartják felolvasásaikat, melyek révén a pályázó hallgatók jogosultságot szerezhetnek a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. A következıkben a konferencia tagozatainak programját, valamint a benyújtott dolgozatok rezüméjét olvashatják. A helyszínek a BTK Ady téri épületében (Egyetem u. 2.) illetve a Petıfi sugárúti épületében (PE) vannak. A dolgozatok bemutatására a hallgatóknak 20 perc áll rendelkezésükre.

A Szerkesztık

A Kari Diákköri Konferencia Programja 9:00 – Megnyitó. Dr. Csernus Sándor, dékán Auditorium Maximum (Egyetem u. 2.)

Szekcióülések

Altajisztika (Körösi Csoma) Diákkör 2010 november 3. 14:00 Altajisztikai szemináriumi terem Zsőri: Prof. Dr. Ivanics Mária, tanszékv. egy. tanár, Dr. Kincses Nagy Éva, egy. adj., Dr. Khabtagaeva Bajarma egy. adj.

Ótott-Kovács Eszter: A törökországi török mőveltetı szerkezeteinek vizsgálata Patkós Viktória: A nyelvi érintkezések típusai a kazah rokonságnevek tükrében

Angol-Amerikai Intézet Diákköre 2010. november 3. 16:30 -18:00 III. terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Kiss Attila egy. doc., Bocsor Péter, Dr. Don Peckham egy. adj.

Makai Péter Kristóf: “Game-Players and Story-dwellers: Notes on the Ludic Cyberspatiality of Virtual Worlds in Science Fiction” Pintér Petra Orsolya: Foreign Language Learning of Hearing Impaired Children Tóth Zsuzsanna: “The most sweet and desirable end.” Representations of Death-desire in Philip Pullman’s Trilogy, His Dark Materials Mintál Kinga: Hamlet adaptációk a Shakespeare-i kultúra és ideológia árnyékában

Francia Irodalom Diákkör 2010. november 3. 10.30 Zolnai terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Szász Géza egy. doc., Prof. Dr. Penke Olga egy. tanár, Dr. Kovács Katalin egy. adj.

Lipták-Pikó Judit: Térérzékelés és szubjektumábrázolás Marie Darrieussecq Naissance des fantômes címő regényében Bandura Gabriella: Houellebecq lehetséges idıképe Salamon Orsolya Zsófia: A szerelem mint vallás Stendhal mőveiben Sulyok Anita: Látszat és valóság a divat és az etikett tükrében. Casanova, mint a nıi – és férfi divat szakértıje a társasági siker szemszögébıl. Bagdács Zsuzsa: A hazugság maszkjai, a maszkok hazugságai a Gáláns ünnepségekben

Germanisztika Diákkör Német nyelvészet 2010. november 03. 13.00-15.00 II. Német szeminárium (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Kispál Tamás egy. adj., Winkler, Marco lektor

Illés Éva: Genitivkonstruktionen im Deutschen aus valenztheoretischer Sicht Kalmár Aranka: Die Formen der Redewiedergabe in Übersetzungen deutscher literarischer Texte ins Ungarische (am Beispiel von Daniel Kehlmann Die Vermessung der Welt) Kovács Georgina: Gebrauch von Anglizismen in den deutschen online Frauen- und Männermagazinen Kovács Kornél: Präpositionalinkorporation im Deutschen aus sematisch-funktionaler Sicht

Német irodalom 2010. november 03. 13.00-15.00 I. Német szeminárium (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Szabó Erzsébet egy. adj., Dr. Horváth Márta egy. adj.

Fajt Anita: Áhítatos irodalom radikális rajongás szolgálatában. Quirinus Kuhlmann Böhme-írásának forráselemzése Illés Viktória: Thomas Mann: Der Tod in Venedig Lafferton Luca: Leben in der Diktatur in Herta Müllers Herztier Lukács Anna Angyalka: „Erinnere dich, wie Arm in Arm wir gingen, und an dem Blick der Abendsonne hingen…” Funktionalisierte Literatur in der ungarischen Stammbuchtradition Surinás Olga: A rejtızködés mővészete – A Schwester Monika erzählt und erfährt címő regény vizsgálata

Hispanisztika Diákkör 2010. november 3. 9.30. Spanyol elıadóterem (PE) Zsőri: Dr. Anderle Ádám egy. tanár, Dr. Berta Tibor egy. doc., Dr Csikós Zsuzsanna egy. doc., Dr. Katona Eszter egy. adj.

Kulcsár Anita: Washington Irving, az angol-amerikai hispanizmus elıfutára Laboncz Zsuzsa: Az önazonosság kérdése Barsy Kálmán narratívájában Oláh Andrea: A másik jó szomszéd. Kuba és Kanada kapcsolata

Klasszika-Filológia és Neolatin Diákkör 2010. november 3. 10.00. IV. terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Tar Ibolya egy. doc., Dr. Czerovszki Mariann egy. adj.

10.00. Dr. Nagyillés János (Tudományos Diákköri Titkár) megnyitója 10.05. Benedek Noémi Mária: Seneca Medea címő tragédiájának elıképei 10.30. Hajdú Attila: Apoteózis-típusok Lucanus Pharsaliájában 11.00. Solymosi Benedek: „Gondolt még a gyönyörre, mely élıké lehet ám csak…” (Ap. Rh. 3,813) – Megjegyzések Apollonios Rhodios Médeia-ábrázolásához 11.30. Keppel Dániel: Achilles metamorfózisa? (Gondolatok Statius Achilleis c. eposzának értelmezéséhez)

Klasszikus Magyar Irodalom Diákkör 2010. november 3. 15.30 2210. tanári szoba (Egyetem u. 2.)

Zsőri: Dr. Kukoveczné Dr. Zentai Mária egy. doc., Dr. Baranyai Zsolt egy. adj., Dr. Labádi Gergely egy. adj., Gere Zsolt egy. tanársegéd

Suhajda Beáta: Színibírálatok a XIX. századi színmővészetrıl – Déryné életútja Barna Dorina: A nemzeti eposz paródiája. A Helység kalapácsa kritikai fogadtatása Stenszky Cecília: Tóth János kegyesrendi tanár 1846-os kéziratos szegedi énekgyőjteménye Surányi Gergı Zoltán: Utópia Jókainál

Kommunikáció és médiatudomány 2010. november 3. 16.00 4. terem (Egyetem u. 2., földszint) Zsőri: Prof. Dr. Szajbély Mihály tszv. egy. tanár (elnök), Dr. Pusztai Bertalan egy. doc., Dr. Ivaskó Lívia egy. adj., Tóth Benedek egy. tanársegéd, Mátyus Imre egy. tanársegéd, Lengyel Zsuzsanna tud. segédmunkatárs

Kis Réka: David Beckham, az új szuperhıs. Esettanulmány a sportolói kép kialakulásáról és alakításáról. Lábadi Mária - Szabó Zita: Állatasszisztált terápia az autizmussal élık szociális interakciójában. Lábadi Mária: Divat, test és metroszexualitás. A metroszexuális jelenségek mediális vizsgálata.

Könyvtártudományi Diákkör 2010. november 3. 12.00 8. terem (PE) Zsőri: Dr. Z. Karvalics László egy. doc., Hegyi Ádám egy. tanársegéd

Joó Fanni: A könyvtár, információ és adatbank szerepe a jövıben - science fiction írók elképzelései Baranyai Katalin: Ráday Eszter könyvei Szőcs Judit: Heltai Gáspár Bonfini magyar történetének-fordításai a 16-17. századi Magyarországon a könyvjegyzékek tükrében Nagy Györgyi: A térkép DNS-e, avagy a rézmetszetes térképek kormeghatározása Móra Szilvia: 18. századi tudósok könyvtárai. Bél Mátyás két könyvjegyzéke

Modern Magyar Irodalom Diákkör 2010. november 3. 10.00 2211. tanszékvezetıi szoba (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Virág Zoltán habil. egy. doc., Dr. Kovács András egy. doc., Dr. Cserjés Katalin egy. adjunktus

Sinkovicz László: A szétszakadt (detektív)történet (Darvasi László: A kékszalag történet)

Néprajzi Diákkör Idıpont: 2010. november 3. 13.00–16.00 Bálint Sándor terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Prof. Dr. Barna Gábor egy. tanár, Dr. Simon András egy. doc., Dr. Mód László egy. tanársegéd, Gleszer Norbert egy. tanársegéd, Varga Sándor egy. tanársegéd

13.00–13.30 Terendi Viktória: Jelenkori migrációs tendenciák a Tiszazug kistérségben 13.30–14.00 Pintér Zsófia: A nagyrédei Hordozó Máriák valláséleti szerepe 14.00-14.30 Nagyillés Anikó: Hungária alakja a két világháború közötti képeslapokon 14.30–15.00 Kávai Andrea: Átvétel, adaptáció, belsı fejlıdés – avagy egy kisváros táplálkozáskultúrájának alakulása napjainkban 15.00–15.30 Törı Balázs: Az ’Újpest Ultras’ vizsgálata a szimbolikus antropológia tükrében 15.30–16.00 Szınyi Vivien: Tánc, játék, agresszió – Pogózó barátok

Nyelvtudomány Tehetségmőhely 2010. november 3. 14 óra Mészöly Gedeon szemináriumi terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Prof. Dr. Bakró-Nagy Marianne egy. tanár, Szeverényi Sándor egy. tanársegéd Sinkovics Balázs egy. tanársegéd, Schirm Anita egy. tanársegéd

Farkas Eszter: Nyelvi játékok vizsgálata hetilapok címadásaiban Hatvani Flóra: A bırbetegségek elnevezésének vizsgálata az erza-mordvin nyelvben Horváth Ildikó: Érzékelést kifejezı igék a manysi nyelvben Kovács Nóra: A verbális munkamemória mőködése afáziában Krómer Anna: A diskurzusjelölık használatának vizsgálata óvodások körében Sándor Rita: A Twitter nyelvének jellemzése

Összehasonlító Irodalomtudományi Diákkör 2010. november 3. 12.00 IX. terem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Fogarasi György egy. doc., Dr. Kelemen Zoltán egy. adj., Prof. Dr. Fried István prof. Emeritus, Dr. Wenner Éva egy. adj., Tóth Ákos tudományos segédmunkatárs, Kovács Flóra óraadó

12.00. Bagi Anita:Kert(b)irodalom − Hypertextuális érintkezések Hajnóczy Péter és Malcolm Lowry szövegvilágában 12.30. Bobok Anna Ilona: „…he knows what I know” vagy mit tudhat a fordítás. Bruce Berlind Nemes Nagy Ágnes-fordításairól 13.00. Éles Árpád:Közelítések Franz Kafka parabolikus poétikájához 13.30. Herczeg Sára:Szimbólum és allegória, képzelıerı és fantázia Coleridge Luther címő esszéjében 14.00. Horváth Zoltán Dávid: Irodalmi hagyományok találkozása William Golding A Legyek Ura címő regényében 14.30-15.00 szünet

15.00. Nagy Fruzsina: Archetípus-rombolás és –építés az antik medúza-szimbólum megismeréséhez 15.30. Rábel Zsófia: Az ırült null-pozíciója a „Viharsziget” elemzésében 16.00. Ritter Zsolt: Solorzano A bábuk címő drámájának kulturális vonatkozásai (irodalmi, filozófiai, képzımővészeti illetve néprajzi összefüggések) 16.30. Vígh Imre: Az emlékezet mint útitárs 17.00. Zsignár Attila: (Poszt)strukturalitás Galántai Nyárutó címő regényében

Pedagógia Diákkör 2010. november 3. 10.00 III. emelet, doktori szoba (PE) Zsőritagok: Kasik László egy. tanársegéd, Dr. Molnár Edit Katalin, egy. adj., Dr. Korom Erzsébet egy. doc.

Csizmazia Ágnes: A hódmezıvásárhelyi Ovi-suli kísérleti program hatásvizsgálata Jobbágy Enikı Barbara: Harmadik osztályos tanulók olvasási stratégiáinak felmérése szövegértés teszt és a hangosan gondolkodtatás módszerének alkalmazásával Lengyel Judit és Török Tímea: 11-12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései

Régi Magyar Irodalom Diákkör 2010. november 3. 10.00 Sík Sándor Irodalmi Olvasó (Egyetem u. 2.) Zsőri: Balázs Mihály egy. tanár, Dr. Font Zsuzsa egy. doc., Dr. Latzkovits Miklós egy. doc., Dr. Ötvös Péter egy. doc., Dr. Szilasi László egy. doc.

Molnár Dávid: Erdélyi kriptoszociniánusok (1632-1643) Sörös Erzsébet Borbála: Rimay János költıi nyelvének szótára Túri Tamás: Az érsek és az unitáriusok

Olasz Irodalom Diákkör 2010. november 3. Koltay-Kastner terem (PE) Zsőri: Dr Pál József tszv. egy. tanár, Dr. Madarász Klára egy. docens, Dávid Kinga egy. tanársegéd

9.00: Hegyi Szilvia: Koltay-Kastner Jenı és Antonio M. Ghisalberti levelezése 9.30: Toldi Dorottya: Kettısség, identitás, álom. Tomaso Kemény: Erdély aranypora

Romanisztika Nyelvészet Tehetségmőhely 2010. november 3. Koltay-Kastner terem (PE) Zsőri: Dr. Bényiné dr. Farkas Mária egy. docens, Dr. Pálfy Miklós egy. tanár, Dr. Gécseg Zsuzsanna egy. doc., Dr. Berta Tibor egy. docens, Zentainé dr. Kollár Andrea egy. doc., Dr. Doró Gézáné egy. adj.

10.00: Mihály Enikı: A vadászati szaknyelv egyes kérdései olasz-magyar megközelítésben 10.30: Nyaka Diána Az olasz és a spanyol kötımód használatának összevetése néhány leíró nyelvtan és nyelvkönyv alapján 11.00: Pajti Andrea: Nyelvi jogok és iskola. Helyzetkép az itáliai ıshonos kisebbségek oktatási programjairól (1999-2010) 11.30: Túri Bettina: A „vulgáris” latintól az elsı olasz nyelvemlékekig 12.00: Hajdu Bernadett: Nemzeti sztereotípiák és motiváció – megjegyzések a magyarországi spanyoloktatás néhány aspektusáról 12.30: Egyedi Zsófia: Az interlingua és a romanid, két mesterséges „neo-latin” nyelv

Szlavisztika Nyelvészet Diákkör 2010. november 3. 14.00 Lektori tanterem (Egyetem u. 2.) Zsőri: Dr. Bibók Károly, egy. docens, a nyelvtud. kand., Sinkovics Balázs, egy. tanársegéd

Georgieva Ekaterina Stefanova: Igei szinkretizmus a szláv nyelvekben

Szociológia Diákkör 2010. november 3. 14.00 223-as terem (PE) Zsőri: Dr. Feleky Gábor egy. doc., Dr. Balog Iván egy. doc., Dr. Lencsés Gyula egy. adj., Rácz Attila egy. tanársegéd, Balogh Péter egyetemi tanársegéd

Puskás Anita: A média, mint mintaadó családtag. Lajkó Brigitta: Asszimilációkutatás szabadkai magyar végzıs középiskolások körében. Császár Balázs: A mővészet autonómiája a tömegkultúra és „szépség” határán.

Történész Diákkör 2010. november 3. 9.15 Magyar Történeti Szeminárium (Egyetem u. 2) .

Zsőri: Dr. Makk Ferenc egy. tanár (elnök), Dr. Pándi Lajos egy. doc. diákkör-vezetı, Tamás Ágnes PhD HÖK-képviselı.

9.15 Bajdik Zita: Nıi alakok a buddhizmusban. 9.45 Brandl Gergely: Horváth Örzse szegedi boszorkánypere. 10.15 Farkas Judit: Jókai Mór és az 1875-ös pártfúzió. 10.45 Gulyás László: Az Eisenhower-doktrína hatása az Egyesült Államok és SzaudArábia kapcsolatára

11.15 Kovács Bálint: A hadügyi forradalom és a lengyelországi háború a 17. sz. közepén. 11.45 Krajcsovszki Mónika: Marokkó útja a függetlenségtıl a francia protektorátusig (1840-1912). 12.15 Marton Gellért Ernı: A magyarországi hajdúk és az ukrajnai kozákok összehasonlító elemzése 12.45 Rittling László: A kuruc hadsereg regularizációja. 13.15 Tóth László: Adalékok a Lex Oppia hatálytalanításához. 13.45 Turán István: A Gazdasági Fıtanács kialakulása, kezdeti mőködése – út a kommunista gazdasági uralomhoz. 14.15 Eredményhirdetés.

Vallástudományi Diákkör 2010. november 3. 10.00 II. terem (PE) Zsőri: Prof. Dr. Máté-Tóth András egy. tanár, Dr. Porció Tibor egy. adj., Szilárdi Réka, Nagy Gábor Dániel

Hangai Katalin: A Hetednapi Adventista Egyház szegedi gyülekezete Kápolnás Olivér-Tóth Judit: A 6. Pancsen láma füstáldozati szertartása Tibet egyik szent hegyéhez Kovács Rita: Vallás és színház (A performance jelenségek vizsgálata vallástudományi szempontból) Varga Éva Vıneki Máté Gábor: Buddhista modernizmus - Egy keleti vallás nyugati fejlıdéstörténete

Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet 2010. november 3. 10.00 107. terem Zsőri: Füzi Izabella, Hódosy Annamária, Sághy Miklós, Török Ervin 1. Antal Anna: Intertextuális identitások. (Bán Zsófia: Madame de Merteuil megrázza magát és Heiner Müller Kvartett címő szövegeiben) 2. Bálint Zsolt: Balázs Béla meséi. 3. Hrivnák Anita: A fotográfia különbözı megjelenési formái a filmben. 4. Huszár Tamara: A befejez(het)etlenség poétikája. Textuális láncolatok Tóth Krisztina lírájában. 5. Kapás Zsolt Zsombor: Mockumentary, a dokumentarista jelhasználat reflexiója. 6. Kiss Orsolya: A kígyó a másik kígyó farkába harap. (A nagyelbeszélések válsága és a nagyepikai formák ellehetetlenülésének vizsgálata Garaczi László prózájában) 7. Lipták Renáta: Testet öltött tabuk. (Vámpírmotívumok. A vámpírmítosz újraalkotása Anne Rice: Interjú a vámpírral címő regényében) 8. Szabó Judit: David Lynch: Twin Peaks elemzés. 9. Szakáll Zsanett: „A cél nem az életben maradás, hanem hogy ember maradj.” avagy „Ki kit és mirıl akar meggyızni?” 10. Vörös Judit: A székek képessége. A képiség és a nyelv összefüggése Eugène Ionesco A székek címő darabjában.

Összefoglalók

A dolgozat címe: A hazugság maszkjai, a maszkok hazugságai a Gáláns ünnepségekben A szerzı neve: Bagdács Zsuzsa A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika/francia szakirány MA II. év Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Sujtó László, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A gáláns ünnepségek témájának egyszerre vannak festészeti és költészeti vonatkozásai. Képi megjelenítése Jean-Antoine Watteau 18. századi rokokó festı nevével forr egybe, lírai formát pedig Paul Verlaine 1869-ben megjelent kötete által kap (Fêtes galantes). Nyilvánvaló kapcsolat van a kettı között, kérdés, hogy hogyan és miért áll fönn ez a viszony. A XIX. században az egyes mővészeti ágak közötti átjáró földerítése egyre több alkotót vonz. Watteau mővészete a Goncourt fivérek révén válik ismertté és elismertté. Verlaine a gáláns ünnepségek világától inspirálva új formába önti mindazt, amit Watteau a festészet nyelvén próbált kifejezni. A gáláns ünnepségek fıbb motívumai a színház és a színpadiasság, melyeket a maszkok, a jelmezek és a díszletek hordoznak, valamint a játék, amely több szinten is megfigyelhetı, mind a festınél, mind a költınél. A vidám ünnepség díszei mögül mégis fölsejlik valamiféle megfoghatatlan mélabú, a melankólia keserédes dallama. Az álarcok az elvágyódást, a más bırébe vágyódást jelenítik meg, nem csupán a képek és a versek szereplıinek szintjén, de – s talán elsısorban - a mővészek esetében is. Sikerülhet-e ez? Az eljátszás, az utánzás, vagyis az imitáció négy fokon jelenik meg a gáláns ünnepségekben, négy különbözı formában, mintegy többrétegő maszkot képezve az eredeti arcon. De vajon ha mindet lefejtjük, mit találunk az álarcok alatt?

A dolgozat címe: Kert(b)irodalom −Hypertextuális érintkezések Hajnóczy Péter és Malcolm Lowry szövegvilágában A szerzı neve: Bagi Anita A szerzı szakja, évfolyama: Magyar nyelv és irodalom, MA 1. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Cserjés Katalin PhD, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Modern Magyar Irodalom Tanszék

A dolgozat magját egy megkérdıjelezhetetlen hypertextuális kötelék adja: Hajnóczy Péter Malcolm Lowryhoz főzıdı „irodalmi viszonya”. A vizsgált mővek a következık: Malcolm Lowry: Vulkán alatt, Hajnóczy Péter: A herceg, Dinamit. A kutatás célja egy szimbolikus „szöveg-háló” felfejtése a kijelölt mővekben. Az interpretáció Lowry mőve felıl indul, és Hajnóczy írásai felé halad. A kiindulópont egy idézet a Vulkán alatt-ból, mely explicit módon szerepel Hajnóczy Dinamit címő monodrámájában, valamint feltételezésem szerint implicit módon A herceg címő írásban is: „Le gusta este jardin que es suyo? Evite que sus hijos lo destruyan!” – „Tetszik ez a kert, amely az Öné? Vigyázzon, hogy a gyerekek ne tegyék tönkre!” A dolgozat a kapcsolat milyenségére kérdez rá: miért épp ez az idézet; milyen jelentések kapcsolódnak ehhez a szövegrészhez a vizsgált mővekben; van-e funkcióbeli egyezése az idézeteknek a különbözı kontextusok ellenére; mi a beidézés módja és célja Lowry és mi Hajnóczy esetében – ezen kérdések megválaszolására tesz kísérletet a tanulmány. Az értekezés eszköztára egyaránt merít az irodalomelmélet és a szimbolikus kódok felfejtésének korpuszából. A dolgozat célja a kert-gyermek-magány fogalmak összefüggésének és egymásba érésének felvázolása; bizonyítása annak, hogy Hajnóczy Péter és Malcolm Lowry irodalmi kapcsolódásainak vizsgálata nem merül ki az M címő elbeszélés értelmezésével; új perspektíva nyújtása e két szerzı mőveinek vizsgálatához.

A dolgozat címe: Nıi alakok a buddhizmusban Szerzıje: Bajdik Zita Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Wojtilla Gyula

A tanulmány fı célja annak bemutatása, hogy a buddhizmus megjelenése milyen pozitív formában érintette a nık társadalmi helyzetét, és külön figyelmet szentel annak, hogy a nık miként jelentek meg Buddha életében, milyen hatást gyakoroltak rá. Ennek a kivételes helyzetnek a megváltozása a buddhizmus indiai szerepének a hanyatlásával kezdıdik, amit

a nık helyzetének egyértelmő

negatívvá válása követ az iszlám indiai megjelenése után .Ez a kedvezıtlen helyzet lényegében a 20. század végéig tartott. A buddhista kánoni szövegek a Mester életébıl vette példákkal kiválóan érzékeltetik a korai buddhizmus és a nık viszonyát, és plasztikusan megvilágítják, hogy a nık miként, milyen feltételek mellett lehettek tagjai a Szanghának, a buddhista Közösségnek. Buddha, annak ellenére, hogy idınként negatív véleményét nem rejtette véka alá a nıkrıl, mégis megengedte, hogy nık is szerzetesek lehessenek (természetesen gondosan kidolgozott szabályok mellett). Megjegyzendı azonban, hogy az esetleges negatív vélemény nem kifejezetten a nıkrıl szól általánosságban, hanem egy-egy ember megítélését tükrözi, ugyanis Buddha az embereket személyiségük, viselkedésük alapján ítélte meg és nem az alapján, hogy nı vagy férfi az illetı. A buddhizmus nem úgy tekintett a nıkre, mint a férfiaknak alárendelt lényekre. Felismerte a nık és férfiak közti biológiai és fizikális eltéréseket. Arra jutott, hogy mind a kettı szerepére szükség van egy társadalomban. Úgy vélte, hogy a családon belül is egyformán kellene megoszlania a felelısségnek és a kötelességeknek. De a szerzetesi élet magasabb rendő a házas életnél. A laikus nıi hívek számtalan módon adakoztak a Közösségnek. Például megvendégelték Buddhát és tanítványait, ligeteket adományoztak, emlékmőveket készíttetettek, amiket saját vagyonukból finanszíroztak. Ez utóbbira jó példák a fennmaradt sztúpák is. Azt is fontos kiemelni, hogy tulajdonképpen a nık voltak azok, akik ellátták a szerzeteseket a reggeli alamizsnagyőjtés során, amivel megteremtették számukra a léthez nélkülözhetetlen alapot, a többi adományról nem is beszélve.

A dolgozat címe: Houellebecq lehetséges idıképe A szerzı neve: Bandura Gabriella A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika/francia szakirány MA II. év Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Gyimesi Timea, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Michel Houellebecq az Egy sziget lehetısége c. regénye (2005) számos elemzési lehetıséget kínál számunkra. A mő a fıhıs, Daniel 1, illetve kétezer évvel késıbb élı, klónozással létrehozott utódjai Daniel 24 et 25 élete körül forog. E szereplık két dimenzióba csoportosulnak: az aktuális és a virtuális világába. Ezek lassanként elmozdulnak egymás irányába, elhalványítják majd teljesen eltörlik a határokat olyannyira, hogy egy adott ponton már nem lehet eldönteni, hogy mi tartozik az aktuális, illetve a virtuális dimenzióba. E folyamatot hívhatjuk Deleuze-zel kristályosodási folyamatnak, amelynek eredménye a kristály. Houellebecq e két világ egymásba folyatásával egy olyan regényteret, kristályt hoz létre melyben az idı összetett egységként jelenik meg: három szegmense (a jövı, a jelen, és a múlt) egyszerre van jelen és csúszkál egymás felé a kristály felületén. E részecskék részben függetlenek, hiszen mozoghatnak ugyanakkor alárendeltek egymásnak. A dolgozat a kristályban megjelenı idıképet vizsgálja közelebbrıl, illetve a benne lévı idıáramköröket. Elsısorban arra a kérdésre keresi a választ, mi indítja be ezeknek az áramköröknek a mőködését, továbbá milyen elvek szerint mőködnek. A kutatási irányvonal meghúzásához támaszpontot nyújtanak az idırıl gondolkodó filozófusok és írók, Henri Bergson, Gaston Bachelard, Szent Ágoston stb. Az idıképben végbemenı folyamatok kibontása hozzájárul ahhoz, hogy megértsük Houellebecq világának komplexitását.

A dolgozat szerzıje: Baranyai Katalin Évfolyam, szak: informatikus könyvtáros MA I. könyvtörténeti szakirány Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék

RÁDAY ESZTER KÖNYVEI

A Ráday családban szinte hagyománynak számított a könyvgyőjtés. A sort Ráday Pál (1677–1733) kezdte, akinek köteteit halála után gyermekei, Gedeon (1713–1792) és Eszter (1716–1764) örökölték meg. Eszter Erdélybe került, magával vitte apja 113 magyar nyelvő könyvét, és hosszú évek szorgos munkájával egy jelentıs, 18. századi könyvtárat állított össze. Az állománygyarapításban segítségére volt a legismertebb asszonykönyvtár tulajdonos, Árva Bethlen Kata, akivel rendszeresen levelezett is. A győjtemény az 1757-ben készült könyvjegyzékbıl (Méltósagos Rádai Esther Aszszony ı N(agysá)ga Könyveinek Laistroma) ismert. Ezt az összeírást teljes egészében közlöm, és nemcsak az egyes tételeket, hanem ezeket többségében fel is oldottam, azonosítottam. A könyvjegyzék és más források által megismerhetjük egy rendkívüli asszony, Ráday Eszter mőveltségét és könyvtárát.

Témavezetı: Dr. Zvara Edina Beosztása: egyetemi adjunktus

A dolgozat címe: A nemzeti eposz paródiája. A Helység kalapácsa kritikai fogadtatása A szerzı neve: Barna Dorina A szerzı szakja, évfolyama: Magyar II. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetık neve, beosztása, intézményük neve: Gere Zsolt, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

Petıfi Sándor 1844-ben megjelent komikus hıseposzának, A helység kalapácsának két legfontosabb, szinte állandó értelmezési szempontja a mőfaji sajátságokra, illetve a kritikai fogadtatásra épít. Az eposzparódiaként való vizsgálat fıleg Vörösmarty Mihály Zalán futása címő nemzeti eposzát használja háttéranyagként, hiszen Petıfi tudatosan rájátszik Vörösmarty mővének nyelvhasználatára, a nemzeti eposzhoz rendelt stílusrétegre. A másik fontos szempont, hogy a kortárs kritika egyik legerısebben támadott Petıfi-mőve ez. Bár pártfogói körében pozitív elismeréseket is kapott (például Toldy Ferenctıl, Erdélyi Jánostól), mégis érdekesebb a mővet elutasító kritikák (Poór Jenı, Nádaskay Lajos, Czászár Ferenc, Zerffi Gusztáv) szemlélete. A bírálatokban felhozott vádak és azok eredetének vizsgálata alapján ugyanis kialakult, rögzült a Petıfi mőveit bíráló, befolyásolni igyekvı kritikai szóhasználat (pórias – aljas – idomtalan). Ennek tükrében, a mővet méltató írásokkal összevetve lehet igazán átlátni, hogy a megjelenés idıszakában miért fogadták erıs kifogásokkal a szöveget (fıként a Honderő és köre), illetve hogy ennek ellenére, de a mőfaji szempontokat figyelembe véve, miért is egyedülálló mégis a mő. A dolgozat e fentebb említett két fontos szempont alapján kívánja megvizsgálni a Petıfi életmő eme fontos darabját, anélkül, hogy eldöntené, melyik tábornak és miben lehetett igaza.

A dolgozat címe: Seneca Medea címő tragédiájának elıképei A szerzı neve: Benedek Noémi Mária A szerzı szakja, évfolyama: tanár-latintanár, némettanár (MA) II. évfolyam, klasszika-filológia (MA) I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Mayer Péter, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Medea története számtalan szerzıt megihletett, jóllehet sok esetben nem is egy mőfajban alkottak: kiki saját korának, ízlésének, céljainak megfelelıen adaptálta a kolchisi varázslónı történetét. Dolgozatomban elsıdlegesen Seneca Medea címő tragédiájának lehetséges elıképeit igyekszem feltárni, így a kutatás során részletesen foglalkozom Euripidés és Hyginus Medeájával, valamint az Ovidius Heroidesében megjelenı Medea alakkal, s nem utolsó sorban Ovidius és Ennius szinte teljesen elveszett Medea c. tragédiáival. A senecai Medea elıképeinek elemzésénél elsı szempontként a nyelvi struktúrák hasonlóságát vizsgálom, majd megvizsgálom, hogy a különbözı szerzık mennyit és milyen irányban változtattak a klasszikus mítoszon, s ezek a változtatások gyökeret vertek-e a hagyományban. Vizsgálatom következı szempontja, az elızıvel összefüggésben, hogy az egyes szerzık mítoszvariánsai milyen társadalmi kontextusba ágyazódnak be, a történetek ismertsége ugyanis lehetıvé tette, hogy a korabeli befogadó könnyedén elválassza az általánostól az egyedit, így leszőrje a darab üzenetét. Ilyeténképpen a források elemzésénél elengedhetetlen, hogy feltárjuk a korábbi Medeáról szóló mővek társadalmi kontextusát és üzenetét is. Végül bemutatom, hogy a tárgyalt darabok szereplıi milyen motívumok nyomán cselekednek az egyes darabokban, a motiváció ugyanis a darab rendkívül fontos eleme. Míg a szerzı motivációjára a mítoszkezelésbıl következtethetünk leginkább, addig szereplıi motivációi, melyekre nyelvi és dramaturgiai elemekbıl következtethetünk, éppolyan fontosak a darab üzente, s így dolgozatom megírása szempontjából is.

A dolgozat címe: „…he knows what I know” vagy mit tudhat a fordítás Bruce Berlind Nemes Nagy Ágnes-fordításairól A szerzı neve: Bobok Anna Ilona A szerzı szakja, évfolyama: magyar-angol tanári MA I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Fogarasi György tanszékvezetı egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A TDK-dolgozatban Nemes Nagy Ágnes verseibıl készült angol nyelvő fordításokat vizsgálok. A dolgozat célja, hogy feltárja a fordítás mint egyezkedés folyamatait, és e folyamatok irányát Bruce Berlind kézirataiban és a kötetben megjelent átültetésekben. A költı-mőfordító jegyzeteinek, szövegváltozatainak vizsgálata lehetıséget ad arra, hogy a különbözı fordítási szempontok érvényesülésében beálló elmozdulások megfigyelésére. A vizsgálat szempontjai: a formai megoldások, a rímkezelés, a szinonima-választás és a fordítás hatása az értelmezési lehetıségekre. A szövegváltozatok szoros olvasása segítségével kimutathatóak a változtatások fı irányvonalai: a jelentésbeli pontosítások, a tömörítések, sajátosan angol fordulatok beépítése, a fordítói kiemelés-értelmezés és a jelentés intenzitásbeli változása. Mindezek a folyamatok Berlind fordításaiban az egyezkedés tanújelei két nyelv, az eredeti szöveg és az angol anyanyelvő olvasóközönség között. A fordítási mőhelymunkába való bepillantás pedig megmutatja, hogy a „világirodalmi halál” milyen kompromisszumok árán válik elkerülhetıvé.

A dolgozat címe: „Deliberatum est: prius quidem decollentur, dein rogo inponantur et concrementur.”Horváth Örzse Ilona szegedi boszorkánypere, a helyi viszonyoktól a Mária Terézia boszorkányságot beszőntetı rendeletéig Szerzıje: Brandl Gergely Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Bagi Zoltán

A szegedi boszorkányüldözés talán a leghíresebb az összes Magyarországi boszorkányper közül. Szakirodalmak sora jelent meg róla mióta. 1853 Palugyai Imre publikálta az elsı dokumentumokat a történtekrıl. A korábbi kutatás azonban rendkívül sok forrást nem tárt fel amelyek az utóbbi években kerültek elı és lényegesen megváltoztatják a szegedi perekrıl alkotott képet. Horváth Örzse Ilona esete csak egy a ismert boszorkány a sok közül. Azonban életútja végig vezet Szeged történetének azon szakaszain, amelyek befolyásolták a pereket. Életútja megvilágítja számunkra milyen jogi és néprajzi koncepciók köthetıek a szegedi városi tanácshoz, amely bírói testületként levezényelte a pereket. Érdekes fejlemény, amire a szakirodalom eddig nem tért ki, hogy az peres eseményeket a kancellária kivizsgálása zárja. A kancelláriai kivizsgálás ebbel az esetben abszolút atipikus és példa nélküli . A kancellária kivizsgálásban eddig rejtve volt azon szándék, hogy a boszorkánypereket korlátozni kell. A kancellária és a városi tanács levélváltásaiban kibontakozó kivizsgálás rávilágíthat a balneatio (fürösztés) betiltására és esetleges összefüggésekre az egész Habsburg-birodalomban a boszorkányperek betiltására is. Persze a perek valódi okainak feltárása, csak a Szegedi részletes politikai és társadalmi viszonyok segítségével lehet. Amelyhez a igazán fontos forrást jelent a kancelláriai kivizsgálás anyag hiszen a város felküldte a boszorkányok anyagát Bécsbe. Esetlegesen ezekbıl a levelekbıl olyan részletes névsort tudnánk összeállítani( nagy része a szegedi anyagok alapján elkészült), amelyhez rendelve a z egyéb levéltári forrásokat (adóösszeírás, névjegyzék, keresztelési jegyzıkönyv stb.) megérthetjük a perek konkrét kiváltó okait és a városi társadalmat is egyszerre A szegedi boszorkányság, olyan folyamatokat világít meg amelyek a török hódoltságtól a felvilágosult abszolutizmusba vezetnek át és jobban megvilágítják a Habsburgok berendezkedésének politikai, társadalmi és mővelıdéstörténeti hatásait.

A dolgozat címe: A mővészet autonómiája a tömegkultúra és szépség határán A szerzı neve: Császár Balázs A szerzı szakja, évfolyama: Szociológia szak, 5. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Lencsés Gyula egy. adj., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A mővészetszociológia többnyire abból a feltételezésbıl indul ki, hogy bizonyos társadalmi tényezık determinálják a mővészeti alkotások létrejöttét, ezáltal különleges feltételek szükségesek a mővészet autonómiájának megvalósulásához, vagyis a tisztán mővészetbıl származó elvek érvényesüléséhez. A dolgozat célja ezzel szemben éppen az, hogy Niklas Luhmann-nak a mővészetrıl, mint mőveletileg zárt rendszerrıl írt elméletébıl kiindulva tisztázni próbálja a mővészet és más rendszerek kölcsönhatását, mint autonóm és önszervezı rendszerek együttmőködését. A mővészet reflexiós elméletei alapvetıen ugyanis a tömegkultúra (vagy populáris kultúra) és a magas mővészet differenciájából indulnak ki, határozott értékpreferenciával az utóbbi javára. A dolgozat központi tézise szerint a mővészet autonómiája (autopoiézisze) kényszerő megvalósításához éppen más rendszerekhez, így a tömegkommunikációhoz való viszonyának strukturálása révén jut el, amely együttmőködés éppenséggel a rendszerek magasabb „szabadságfokon” való funkcionálását segíti elı, és jelöli ki a mővészet evolúciójának egyik lehetséges terepét. A teoretikus elemzés elsısorban a leginkább mőfajközpontú kortárs mővészeti ágak, a zene és a film vizsgálatára támaszkodik, és éppen a mőfajokkal való kommunikáció elsıdleges szerepét igyekszik kimutatni a kapcsolódó funkcióterületek önszervezésének megvalósításában. A mőfaj ugyanis egyszerre biztosíthatja a tömegkommunikáció szórakozató programjának információfeldolgozásához szükséges formaképzést, illetve a mővészet bináris kódja mentén, a forma/kontextus differenciájával megvalósuló formaképzést. A dolgozat gondolatmenete végül a két funkcióterület együttes teljesítményeként létrejövı alkotások reprezentációs lehetıségeirıl és a valóság konstruálásában játszott szerepükrıl szóló megállapításokkal zárul.

A hódmezıvásárhelyi Ovi-suli kísérleti program hatásvizsgálata Csizmazia Ágnes SZTE Neveléstudományi mesterszak I. évfolyam

Kulcsszavak: óvoda-iskola átmenet, kísérleti program, hatásvizsgálat

A beiskolázás idıpontját illetıen számos eltérı megoldás figyelhetı meg az egyes országokban. Hazánkban a rugalmas beiskolázás elve terjedt el, az eredeti elképzelésekkel ellentétben azonban ez napjainkban inkább a késıi beiskolázás gyakorlatát jelenti. A késıbbi iskolakezdés ugyanakkor nem jár együtt egyértelmően az óvoda-iskola átmenet zökkenımentességével. A sikeres intézményváltásra a szakirodalom számos javaslatot megfogalmaz, ezek gyakorlati megvalósulását tekintve azonban alig rendelkezünk információkkal. A hódmezıvásárhelyi Ovi-suli kísérleti program az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése céljából jött létre, keretében iskolában mőködı, 6-7 éves gyermekekbıl álló iskola-elıkészítı csoportokat szerveznek. A csoportokban a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulók aránya számottevı. Dolgozatomban a program elsı évének tapasztalatai alapján a célok megvalósulását elemzem a továbbfejlesztés érdekében. Esettanulmányomban az Ovi-suli program elsı tanévében létrehozott csoport (15 fı) fejlıdését vizsgálom a rendelkezésre álló DIFER- és Sindelar-teszt eredményei, illetve pedagógusokkal készített interjúk alapján. A DIFER-teszttel mért készségek fejlettsége egy korábbi vizsgálatban (Józsa és Zentai, 2007) mért hátrányos helyzető gyermekek teljesítményéhez viszonyítva kevésbé volt fejlett az elımérés adatai szerint, de az utómérések szerint a tanév végére megközelítették, illetve több esetben meg is haladták e tanulók fejlettségét. A Sindelar-teszt eredményei ugyancsak alátámasztják, hogy az Ovi-suli program alapdokumentumában megfogalmazott célok, így az óvoda-iskola közötti átmenet segítése, a program keretében egyértelmően megvalósítható. Az interjúk során felmerült néhány szervezési probléma. A fejlesztéseket végzı szakemberek és a vezetıség, valamint a pedagógusok közötti kommunikáció hatékonyságának növelése egyértelmően beavatkozást igényel. A szakemberek részérıl megfogalmazódott, hogy a fejlesztés sikere érdekében elınyös lehet, ha a gyermekek további iskolai fejlesztése is általuk történhetne. Ezek mellett finanszírozási kérdések is rendezésére várnak. A program részletes megismerésével számos olyan információ feltárható, mely a továbbfejlesztés mellett a program egyes elemeit is adaptálhatóvá teheti. A „jó gyakorlatok” és kockázatok elemzése iránymutatást kínálhat hasonló kezdeményezések számára.

Témavezetı: Fejes József Balázs Beosztása: egyetemi tanársegéd

A dolgozat címe: Az interlingua és a romanid, két mesterséges „neo-latin” nyelv A szerzı neve: Egyedi Zsófia A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika (francia) III. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézményük neve: prof. dr. Pálfy Miklós, egyetemi tanár SZTE BTK Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Dolgozatom témája az interlingvisztika és a neo-latin nyelvtudomány határán foglal helyet. Manapság számos mesterséges nyelvet tud felmutatni az emberiség, melyeket több-kevesebb sikerrel megalkotóik, vagy más társadalmi csoportok is használnak, ilyen például a mundolingue vagy az eszperantó. A mesterséges nyelvek megalkotásának egyik fı jellemzıje az egyszerőségre való törekvés, a szabálytalanság elkerülése. Ám feltehetnénk a kérdést, hogy ha egy nyelvet alapjaira bontunk és mindent szabályokhoz kötünk benne, vajon ez a nyelv – legyen az mesterséges vagy természetes – nem veszíti-e el eképpen a varázsát? Dolgozatomban két mesterséges nyelvet (interlingua és romanid) hasonlítok össze mind tipológiai, mind nyelvészeti szempontból az egyéb újlatin nyelvekkel, hasonlóságokat és eltéréseket kutatva.

A dolgozat címe: Közelítések Franz Kafka parabolikus poétikájához A szerzı neve: Éles Árpád A szerzı szakja, évfolyama: Összehasonlító Irodalomtudomány szak V. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Prof. Dr. Fried István, egy. tanár, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A sokak által olvasott, a világirodalmi kánon nagy részére hatást gyakorló, az irodalmi recepció sokágú érdeklıdését kivívó Franz Kafka munkássága mindmáig kérdéseket vet fel az értelmezés során. A nagyszámú, és eltérı alapállású recipiáló kedv miatt nehéz dolga van annak az értelmezınek, aki manapság egy, vagy több tanulmány tárgyaként a szerzıt választja. Az általam leírtak éppen ezért egy szők nyelvi területre korlátozzák a szövegek által implikált jelentések halmazát – a XX. századi regény fogalmának fejlıdésében hagyományteremtıként regisztrált szövegek, A per, A kastély, stb. nemcsak terjedelmi okok miatt, hanem bizonyos ismeretelméleti szempontoknak köszönhetıen a tanulmányban csak illusztratív, a mondanivaló szempontjából alkalmi párhuzamokat példázó szöveghelyekként szerepelnek. A kafkai regény vonatkozásai helyett a dolgozat érdeklıdésének fókuszába bizonyos nyelvi-ismeretelméleti modellek kerülnek; alapállása szerint egy, a szerzı prózai munkásságában koherenciát teremtı szellemiség jegyében jár el az interpretáció során. A parabola fogalmának tárgyalásakor felvetıdnek bizonyos történeti társulások: a kafkai irodalmi érdeklıdés irányultságai szerint, melyek folyton a történeti megelızöttség tényét látszanak hangsúlyozni, az értelmezésben helyet kapnak korábbi rövid prózai szöveghelyek. A Talmud haggadáit parafrazáló szövegek mellett a kafkai parabolák bizonyos német nyelvterületrıl származó irodalmi elıképekkel is rendelkeznek: a tanulmány ebbıl kifolyólag tárgyalja a kafkai rövidprózai szövegek a lutheránus gyökerő, hebeli kalendáriumtörténetekkel létesített kapcsolatát, úgymint a metakognitív beállítódású kleisti szellemiségre utaló pontokat. Azonban a dolgozatban leírtak leírtak fıként elméleti vállalkozásnak tekinthetıek; az irodalmi megelızöttség vonatkozó pontjai kizárólag a modern parabolák ismerethez, bizonyos

narratív

alapállásokat

létrehozó

szándékokhoz,

vagy

esetleg

nyelvi-kulturális

vonatkozásokhoz történı közelítéseket szolgálják, mintsem hogy a kafkai szövegekbıl referáló hatástörténeti munkákhoz adalékul szolgáljon.

A dolgozat címe: Áhítatos irodalom radikális rajongás szolgálatában. Quirinus Kuhlmann Böhmeírásának forráselemzése A szerzı neve: Fajt Anita A szerzı szakja, évfolyama: Germanisztika BA, 2. évfolyam Az intézmény neve: SZTE, BTK, Germán Filológiai Intézet A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: dr. Font Zsuzsanna, tanszékv. egy. docens, SZTE, BTK, Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Dolgozatom középpontjában Quirinus Kuhlmann Der neubegeisterte Böhme címő munkája és az ehhez szorosan kapcsolódó áhítatos könyv, a Geistliche Erquickstunden áll. Elıbbi egy Jakob Böhme misztikus tanait népszerősíteni hivatott írás, utóbbi pedig egy épületes elmélkedésgyőjtemény, amelynek szerzıje, Heinrich Müller a XVII. századi lutheranizmus fontos személyisége volt. Quirinus Kuhlmann 1674-ben jelentette meg a Der Neubegeisterte Böhme címő munkáját. Kuhlmann az irodalomtörténészek számára fıként költeményei révén ismert, de köztudott, hogy Jacob Böhme misztikus tanainak követıje és saját chiliaszta tanokat is kiépítı, magát prófétának valló eretneke a kornak, aki máglyahalált szenvedett Moszkvában. A fent említett mőve elsı nyomtatásban megjelent bizonyítéka a Kuhlmannban felgerjedt Böhme tiszteletnek. Saját bevallása szerint Kuhlmann megvilágosodott Jacob Böhme írásait olvasva, ebben a munkájában pedig Böhme apológiáját tőzte ki célul, tanait megvizsgálva igyekszik bebizonyítani, hogy a misztikus nem érdemelte ki az eretnek címet, ehhez pedig Müller Geistliche Erquickstundenjét hívja segítségül. A munka négy fejezete Müller és Böhme írásainak szöveghelyeit állítja szorosan egymás mellé, és mutat rá azok gondolati hasonlóságaira. A szakirodalom számára ez a párhuzam ismert és reflektált esemény, a konszenzus az, hogy Kuhlmann egy meghatározó kortárs ortodox gondolkodó tekintélyét akarta felhasználni Böhme tanainak legitimálására, a szövegek pontos összevetése és megvizsgálása azonban még nem történt meg. Fı célom tehát Heinrich Müller és Jakob Böhme kapcsolatának tisztázása a szövegek szoros elemzésén, valamint mővelıdéstörténeti és irodalomtörténeti hátterük feltárása útján. A dolgozat további fázisában foglalkozom Kuhlmann idézéstechnikájával, ehhez elengedhetetlen, hogy az általa kihasított szövegrészeket eredeti szövegkörnyezetükben is megvizsgáljam.

A dolgozat címe: Jókai Mór és az 1875-ös pártfúzió Szerzıje: Farkas Judit Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Deák Ágnes

Jókai Mór, a „nagy mesélı” a regényei által vált híressé. Irodalmi munkásságát általános elismerés övezte már életében is, de politikai pályafutása a történetírás kevéssé feldolgozott területe. A balközép és a Deák-párt 1875-ben bekövetkezett fúziójával kapcsolatban játszott szerepe mind a mai napig feltáratlan, így ennek bemutatását tőztem ki dolgozatom céljául. Az általam feldolgozott szakirodalom azon túl, hogy politikusként dilettánsnak tartja, elvfeladással is vádolja Jókait, feltételezve, hogy – Tisza Kálmánhoz hasonlóan - korábbi ellenzéki álláspontját feladva a fúziót és ezzel együtt az 1867. évi kiegyezést is feltétel nélkül elfogadta. Másrészrıl a szakmunkák kivétel nélkül a fúziót mint Jókai politikusi pályafutásának a végét, mint világnézeti válságot mutatják be. Munkámban arra törekszem, hogy a kiegyezéstıl a fúzióig eltelt idıszak részletes vizsgálatával fényt derítsek arra, hogy ezek az állítások megállják-e a helyüket Jókai politikai szerepének a megítélésében. Fontosnak tartottam, hogy elsısorban Jókaitól származó forrásokat vizsgáljak meg, így fıként a képviselıházban elmondott politikai beszédeit, A Hon címő folyóiratában megjelent cikkeit és a levelezését használtam fel a politikai gondolkodásának a feltérképezéséhez. Emellett a kortársak visszaemlékezéseit és más korabeli forrásokat is feldolgoztam, és természetesen a korszakkal kapcsolatos szakirodalmat is felhasználtam munkám során. Dolgozatomban a fenti állításokat igyekeztem cáfolni, hiszen Jókai „pálfordulását” az elızmények ismeretében nem lehet elvfeladásként minısíteni, illetve bizonyíthatóan nem maga a fúzió, sokkal inkább a gazdasági kiegyezési tárgyalások sikertelensége okozta a politikai élettıl való eltávolodását. Mivel Jókai Mór politikai pályafutásáról, fıként a fúzióval kapcsolatos gondolatairól, szerepérıl keveset tudunk, így reményeim szerint dolgozatom hozzásegíthet e képviselı politikai szerepének alaposabb

feltérképezéséhez

és

egysíkú

megítélésének

cáfolatához.

Emellett

személyes

meggyızıdésének a megismerésén túl – egy balközépi képviselı látásmódján keresztül – a fúzióhoz vezetı folyamatról is tisztább és változatosabb képet kaphatunk.

A dolgozat címe: Nyelvi játékok vizsgálata hetilapok címadásaiban A szerzı neve: Farkas Eszter A szerzı szakja, évfolyama Magyartanár – Pedagógiai értékelés és mérés tanára I. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Forgács Tamás, egy. doc., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatom céljául a sajtó címadásaiban megjelenı nyelvi játékok részletesebb vizsgálatát, osztályozását tőztem ki. A különbözı témájú sajtótermékek címadásaiban alkalmazott legjellemzıbb vonásokat, a típusmegoldásokat szándékoztam megállapítani azzal a céllal, hogy a jellegzetes nyelvi játékok alapján esetleges olvasói szokásokat figyelhessek meg. Vizsgálatom során a HVG és a Figyelı, valamint a Kiskegyed és a Best Magazin címő hetilapok fél-fél éves számainak címadásait tanulmányoztam át. Azokkal az elıfeltevésekkel indultam, miszerint a HVG, és így talán a politikai-gazdasági hetilapok általában gyakrabban alkalmazzák a nyelvi játékot figyelemfelkeltı eszközként, míg a bulvár mőfajhoz tartozó lapok kevésbé részesítik elınyben ezt a megoldást. Hogy késıbbi megállapításaimat megalapozzam, elıször az elméleti kereteket tanulmányoztam, melynek során kiemeltem többek között a sajtó és címadás hangsúlyos szerepét a közönség befolyásolásában, véleményük alakításában. Ezek után az egyik népszerő figyelemfelkeltı eszköz, vagyis a nyelvi játékok osztályozását, és a hozzá kapcsolódó legfontosabb szakirodalmak bemutatását végeztem el. A vizsgálatom során kiindulópontnak tekintett tipológiát és az általam javasolt módosításokat itt részleteztem. A központi vizsgálati részben elıször a HVG és a Figyelı folyóiratok címeibıl győjtött nyelvi játékokat csoportosítottam nyelvi szintek szerint, majd a kapott eredményeket kiértékeltem. A továbbiakban a Kiskegyed, valamint a Best Magazin címadásainak hasonló szempontú csoportosítását és értékelését is elvégzem. A két témakör példáinak összehasonlításával megállapítottam, hogy igazolódtak elıfeltevéseim, miszerint a politikai-gazdasági lapok gyakrabban élnek címadásaikban a nyelvi játék nyújtotta lehetıségekkel, míg a bulvár lapoknál ez kevésbé jelentıs. Ugyanakkor a meglevı példák rávilágítottak a típusmegoldások eltéréseire is. A bulvárlapok szinte kizárólag a frazeológiai egységekkel megvalósuló nyelvi játékokat alkalmazzák, azok közül is a legelterjedtebb frazeologizmusokhoz kötıdıeket. Összegzı következtetésem ezek után, hogy a bulvárlapok által alkalmazott nyelvi játékok jellege is arra mutat rá, hogy az ekkor megvalósuló olvasási mód kevesebb szellemi erıfeszítést, kevésbé kritikus hozzáállást kíván, mint a politikai-gazdasági lapok esetében. Az utóbbi típusban a színesebb, bonyolultabb nyelvi megoldások mélyebb gondolkodásra ösztönzik az olvasót, és ezzel ébren tartják

kritikai szemléletüket. Az így megállapított eredmények jelentıségét hangsúlyozva felhívom a figyelmet a kutatás lehetséges folytatására például a napilapok területén.

Dolgozat címe: Igei szinkretizmus a szláv nyelvekben Szerzı neve: Georgieva Ekaterina Stefanova Szak, évfolyam: Finnugrisztika (mesterképzés), 1. évfolyam Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Témavezetı: Dr. Balázs L. Gábor, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szláv Filológiai Tanszék

Dolgozatom célja az igei szinkretizmus bemutatása a szláv nyelvekben, pontosabban a SZEMÉLY kategóriának a szinkretizmusmodelljeivel foglalkozom. A modellek bemutatásánál mindig megadom a szinkretizmus feltételét, kontextusát is, tehát azt a konkrét szituációt, amikor a szinkretizmus realizálódik. A szláv nyelvekben összesen két szinkretizmusmodell figyelhetı meg: az elsı az egyes számú második és harmadik személyő igealakokat érinti, mégpedig múlt idıben (aorist és imperfect). Ez a szinkretizmusmodell a bolgár, macedón, szerb, valamint a szorb nyelvekben található. Például: a bolgár ka&za alaknak két morfoszintaktikai értéke van: [Aorist, Sg2] és [Aorist, Sg3]. A másik szinkretizmusmodell is a második és harmadik személyő alakokra jellemzı, de nem egyes számban, hanem duálisban, igeidıtıl függetlenül. Ez a jelenség a szlovén és a szorb nyelvekben figyelhetı meg: pl. a szlovén sta pisa&la alak morfoszintaktikai értékei a következık: [Past, Du2, Masc] és [Past, Du3, Masc]. A szinkretizmus magyarázatára és leírására legalább háromféle elméleti keret kínálkozik: szemantikai, szintaktikai és morfológiai. Bemutatva a legfontosabb szakirodalmat, jelen dolgozatban nem ragaszkodom egyetlenegy elmélethez, hanem inkább több teória segítségével próbálok magyarázatot adni a szláv nyelvekben megfigyelhetı szinkretizmusokra. Emellett figyelembe veszem az eddigi tipológiai eredményeket, pl. a tipológiai szinkretizmus-adatbázisokat. Másrészt diakrón szempontból próbálom megvizsgálni a szinkretizmusmodelleket a szláv nyelvekben, összehasonlítva a mai szláv nyelvekben található szinkretizmusmodelleket az óbolgárral. Diakrón szempontból azért fontos megvizsgálni a szinkretizmust, mert eredetileg a szinkretizmust hangtani változások révén alakuló jelenségnek tartották, másrészt a szláv nyelvek esetén pedig a leíró elméletek nem mindig alkalmazhatók diakrón szempontból.

A dolgozat címe: Az Eisenhower-doktrína hatása az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolatára. Szerzı: Gulyás László Szakja: Történelem MA II Témavezetı: Dr. Ferwagner Péter Ákos, egy. adj.

A dolgozat alapvetıen kronologikus sorrendet követ, de a bonyolult politikai viszonyok miatt elengedhetetlen, hogy kisebb idıbeli kitérések legyenek a fejezetek között. E mellett tematikusan van felépítve, a fejezetcímek adásánál is próbáltam arra törekedni, hogy a lehetı legszorosabban jellemezze az abban leírtakat. Akár bevezetınek is felfogható a „Kapcsolatok kezdete” címő fejezet, hiszen ebben a két ország Eisenhower-doktrína elıtti kapcsolatai kerülnek tárgyalásra, amelyek itt elsısorban gazdaságiak, majd csak a II. világháborút követıen következik be változás. Majd a kongresszusi beszéd elıtti idıszak kerül tárgyalásra, középpontban a szuezi válságot megelızı eseményekkel. Ekkor még az amerikaiak Egyiptom segítségével akarták távol tartani a térségtıl a szovjeteket, amikor azonban Nasszer fegyvervásárlási egyezménye kitudódott, II. Szaúdhoz fordultak. Így Eisenhowerék megpróbálták kihasználni, hogy Szaúd-Arábiában vannak az iszlám szent helyei, és ha a királyt az „iszlám pápájaként” propagálják, akkor talán nagyobb befolyásra tesz szert a KözelKelet térségében és talán visszaszoríthatja Nasszert. II. Szaúd azonban nem volt a legtökéletesebb választás: igaz, hogy elviekben támogatta az Eisenhower-doktrínát (hiszen antikommunista volt), azonban nem helyezte azt saját politika célkitőzései elé, sıt általában azokat próbálta beteljesíteni. Emiatt azonban többször szembekerül az Egyesült Államok kormányával, amely az idı elırehaladtával ráébred, hogy a király nem fogja beváltani a hozzáfőzött reményeket (elég csak a gazdasági fejlesztésre neki kiutalt százmilliós összegek elherdálására gondolni). Ugyan bizakodásra adott okot, hogy a szaúdi belpolitikai viszály miatt II. Szaúd fivére Fejszál kerül trónra, aki jóval jártasabb a politikában, azonban ez a helyzet nem marad tartós, mert néhány hónap után ismét II. Szaúd kezébe kerül a döntéshozatal. Ezek után Washington azt a módszert választja, amelyet a szuezi válság idején még elítélt: akár katonai beavatkozás árán is fenntartja a kialakult kıolajrendet a Perzsaöböl térségében. Ezt az elvet pedig követi is Eisenhower: a libanoni krízis (és az iraki forradalom) ideje alatt amerikai katonák szállnak partra Bejrútban, hogy biztosítsák az amerikai érdekeket.

A dolgozat címe: Apoteózis-típusok Lucanus Pharsaliájában A szerzı neve: Hajdú Attila A szerzı szakja, évfolyama: klasszika-filológia (MA) II. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Nagyillés János, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Augustus principatusának ideológiájában létrejött az antik megistenülés-képzet római változata teljes összhangban a császár vallási restaurációs politikájával. Ugyan saját személyének isteni tiszteletét megtiltotta, halála után szenátusi határozat alapján államjogi értelemben a kéklı égi terekbe emelkedett. A princeps isteni természetének irodalmi topikáját Vergilius, Horatius, Propertius és Ovidius teremtette meg. Augustus utódai erıteljesen átalakították a pax Augusta ideológiáját, és a hellénisztikus istenkirály-képzet életre keltésével letértek az Augustus által kijelölt konzervatív útról. A változást a Iulius-Claudius-dinasztia utolsó tagjától, Nerótól várták: ekkoriban éppen ezért újrarajzolták a karizmatikus képzetek vallástörténeti alapjait. Ez a legegyedibb módon Lucanus történeti eposzában, a Pharsaliában érhetı tetten. A vizsgálat kiindulópontja a költemény prooemiumának Nero-elogiuma (Phars. 1, 33-66). A költı itt az aranykori irodalomból hagyományából kiindulva patetikus körmondatban szólítja meg Nerót, akit már életében numenként aposztrofál, sıt Apolló elé helyezi, tényleges istenné válását a sztoikus filozófiai elveknek megfelelıen csak halála utánra prognosztizálja. A 9. könyv prooemiumának Pompeius-apoteózisa teljesen sztoikus elvek mentén megy végbe (Phars. 9, 1-18). Pompeius lelke máglyájáról a Hold fölötti szférába emelkedik, majd újra alászáll, hogy Cato és Brutus lelkében telepedjen meg. Pompeius istennéválása a Pharsalia politikai üzenetének is központi eleme: egyrészt ellentétes a császári apoteózis hivatalos dogmájával, másrészt történeti kontinuitást biztosít a Caesar(ok) elleni harc számára. A sztoikus etika és a római virtus tökéletes megtestesítıje mégis Cato. A Caesarral szembeni harcban alulmaradt vezér a haza atyjaként (pater patriae) élvezheti a megistenült császárok privilégiumait (Phars. 9, 601-604). Az eposzban három, többé-kevésbé különbözı megistenülési módot különíthetünk el. Összevetésük és a témával kapcsolatos korábbi irodalmi-politikai diszkurzus kontextusába való helyezésük értékes adatokkal szolgálhat az apoteózis korabeli felfogásáról.

A dolgozat címe: Nemzeti sztereotípiák és motiváció – megjegyzések a magyarországi spanyoloktatás néhány aspektusáról A szerzı neve: Hajdu Bernadett A szerzı szakja, évfolyama: Spanyol nyelv, irodalom és kultúra MA II. évf. SZTE BTK Hispanisztika Tanszék A témavezetık neve: Dr. Berta Tibor tanszékvezetı, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem; Zentainé dr. Kollár Andrea, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

A dolgozat témája felmérni a Magyarországon spanyolul tanuló diákok elképzeléseit a spanyol kultúráról és emberekrıl, valamint összefüggést találni az ezekrıl kialakult kép és a tanulók motivációja között. Arra kívánunk választ találni, hogy mennyire befolyásolja ez a kép a tanulókat a nyelvválasztásban, illetve a nyelvtanulás folyamán miként változnak a sztereotípiák, változnak-e egyáltalán. Hogy e kérdésekre választ kapjunk, kérdıíves kutatást végeztünk különbözı korcsoportú és motivációjú spanyolul tanuló diákok között. A kérdıívek értékelésénél azt az eredményt kaptuk, hogy a sztereotíp elképzeléseket a tanulás nehezen törli, még abban az esetben is, ha a tanulók a spanyolórák keretében nem csupán a nyelvet sajátítják el, hanem a célnyelv kultúrájáról is átfogó ismereteket kapnak. Mivel a kérdıíves kutatásból kitőnik, hogy a spanyol kultúra megítélése hazánkban igen pozitív, joggal feltételezhetünk kapcsolatot a diákok nyelvválasztása és a spanyolokról bennünk élı sztereotípiák között. A pozitív sztereotípiák a nyelvtanulás folyamán való továbbélésének oka lehet a diákok ragaszkodása a nyelvhez, mely a gimnázium utáni továbbtanulásnál is jelentısen befolyásolja a tanulókat, s ezzel meghosszabbítja a nyelv és kultúra tanulásának idejét.

A dolgozat címe: A hiperrealizmus útjai A szerzı neve: Hámori György A szerzı szakja, évfolyama: Filozófia MA 1. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem BTK Filozófia Tanszék A témavezetı neve, beosztása: Dr. Czeglédi András egyetemi adjunktus

Dolgozatom a realizmus és a hiperrealizmus, mint mővészeti irányzatok közötti viszony elemzésére vállalkozik. Elıször történeti és elméleti síkon járom körbe a realizmus problémáját. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint például: mit értünk a fogalmán, idıhöz köthetı-e, mik a jellemzıi? Egyáltalán hogy is lehetne definiálni magát a realizmust és mit is jelenthet realistának lenni. Továbbá kísérletet teszek arra, hogy az irányzatot összekössem, illetve különválasszam más irányzatok, stílusoktól. A teljesség igénye nélkül mővészettörténeti (elsısorban festészeti és szobrászati) példákon szemléltetem, hogy mikor mit jelentett realistának lenni, és hogyan jutunk el a klasszikus realizmushoz mint irányzathoz. A korszak feltérképezése apropót ad a realizmushoz kapcsolódó értelmezések felvázolásához. Ezek után a hiperrealizmus fogalmát igyekszem körbejárni és tanulmányozni egyezéseit és különbségeit a klasszikus realizmusértelmezésekhez képest, megvizsgálom milyen hatások játszottak szerepet kialakulásában és mi teszi vagy teheti önálló mővészeti fogalommá. Megpróbálom a hiperrealizmust olyan szempontból is feltárni, hogy köthetı-e filozófiai irányzatokhoz, illetve hogy milyen elméleti alapjai lehetnek. Bemutatom és értékelem a kortárs kritika hiperrealizmus értelmezéseit. Végezetül pedig célom saját meglátásaimat is kibontani e témában.

Dolgozat címe: A Hetednapi Adventista Egyház szegedi gyülekezete Szerzı neve: Hangai Katalin Szerzı szakja, évfolyama: Vallástudomány MA II. évfolyam Intézmény neve: SZTE-BTK, Vallástudományi Tanszék Témavezetı neve: Nagy Gábor Dániel

A kutatásom célja, hogy megvilágítsam a Hetednapi Adventista Egyház szegedi gyülekezetének politikai attitődjeit. Megjelennek-e az istentiszteletek során morális illetve politikai tartalmak? Milyen politikai és szociális kérdések foglalkoztatják a közösség tagjait, ezek megmutatkoznak-e hitéletük gyakorlása közben? Az adatgyőjtés a szegedi gyülekezet megfigyelésével, továbbá a tagokkal illetve a lelkésszel készített interjúkkal történik. Az interjúalanyok kiválasztása a gyülekezet demográfiai összetételéhez igazodik. Hipotézisem: a közösség konzervatív értékrendő. Roy Wallis tipológiája szerint társadalomhoz való viszonyuk elutasító. Morális és szociális kérdések megjelennek a hitélet gyakorlása közben, viszont politikai kérdésekrıl nem, vagy csak érintılegesen esik szó.

A dolgozat címe: A bırbetegségek elnevezésének vizsgálata az erza-mordvin nyelvben A szerzı neve: Hatvani Flóra A szerzı szakja, évfolyama: Finnugor mesterképzés II. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Janurik Boglárka, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Dolgozatomban az erza-mordvin nyelvben elıforduló bırbetegségneveket vizsgálom motiváció szempontjából. A motiváción azt az indítékot értem, amely egy-egy lexéma teremtésére, megalkotására hatott. A szavak lehetnek alakilag, szerkezetileg tagoltak, motiváltak és alakilag, szerkezetileg tagolatlanok, motiválatlanok, amelyek a nyelvi jel két oldala közötti kapcsolatot mutatják. A dolgozat elsı részében ismertetem a jelentésváltozás és a motiváció fogalmát és típusait. Az erza bırbetegségnevek többnyire alakilag motiváltak, de elıfordul példa szemantikailag motivált szavakra is. (Az alaki motiváció is a szemantikai motiváltságra való törekvés hordozója, következménye, ezért az alakilag motivált szavakat alakilag-szemantikailag vagy szerkezetilegszemantikailag motiváltnak is lehet nevezni). Ezen kívül elıfordulnak motiválatlan szavak is, melyeket ugyancsak megvizsgálok. Mivel túlnyomórészt alakilag motivált szavak alkotják az erza bırbetegségneveket, ezért ezzel a csoporttal foglalkozom a legtöbbet. Ezen belül is nagy hangsúlyt fektetek a szóképzésre. Megvizsgálom, hogy mely képzık a produktívak a bırbetegségnevek alkotásában és melyek kevésbé produktívak. A szemantikai motiváció tárgyalásakor a poliszémiát, a homonímiát és a névátvitelt emelem ki. A névátvitel vizsgálatakor a hasonlóságon alapuló, metaforikus (mint például: śulmo 'csomó, bütyök') névátvitelt helyezem elıtérbe. Mind az alaki, mind a szemantikai motiváció vizsgálatánál a szavak etimológiájából indulok ki, majd áttérek az egyes motivációtípusokra, illetve azok elemzésére. A vizsgálat során saját győjtésemet, Paasonen Mordwinischen Volkslitteratur és a Mordwinische Volksdichtung címő munkáit használom fel. A dolgozat összegzésében összefoglalom az erza-mordvin bırbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb megállapításokat a különbözı szintő motiváltság tükrében.

A dolgozat címe: Koltay-Kastner Jenı és Antonio M. Ghisalberti levelezése A szerzı neve: Hegyi Szilvia A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika (olasz) III. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézményük neve: Dr. Pál József, tanszékvezetı egyetemi tanár, SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Kutatásaim Koltay-Kastner Jenı szellemi hagyatékának feldolgozása köré épülnek. Jelen dolgozatomban ennek egyik számomra kedves „szeletét” szeretném bemutatni: Koltay-Kastner és Antonio M. Ghisalberti levelezését. Koltay-Kastner, aki az olasz-magyar kulturális kapcsolatok ápolását olyannyira a szívén viselte, hogy kutatómunkájának igen jelentıs területét az olasz Risorgimento mellett éppen Kossuth olaszországi emigrációjának feldolgozása tette ki, személyesen 1936-ban, a Római Magyar Intézet igazgatói posztjának betöltésekor ismerte meg Antonio Ghisalbertit, az Istituto per la Storia del Risorgimento Italiano elnökét. Kettıjük kezdeti munkakapcsolata Koltay-Kastner hazatérése után sem szakadt meg: levelezésüknek csak a szegedi italianista 1985-ben bekövetkezett halála vetett véget. Az 1972-es évtıl egyre személyesebbé váló levelek kölcsönös szimpátiáról és fokozatosan elmélyülı barátságról tesznek tanúbizonyságot. Nem véletlen, hogy levélváltásukban a szakmai témákat érintı kérdések mellett mindkét fél magánéleti nehézségei is megjelennek, az 1977-es írások pedig mintegy kulminációs pontot képeznek: bennük Koltay-Kastner és Ghisalberti az elsı világháborúban töltött szolgálat emlékét idézik fel. Munkám célja az volt, hogy két, tudománytörténeti szempontból meghatározó szerepő egyéniség szellemi és spirituális találkozását bemutassam, hozzájárulva ezzel az olasz-magyar kulturális kapcsolatok kutatásához. A levelek elektronikus rögzítése alkalmat adott arra, hogy elhelyezzem ıket a két fél élettörténetének és kutatásainak tágabb kontextusában, és így elemezhessem együttmőködésüknek és ismeretségüknek az elmélyülését. A történelem furcsa fintora, hogy a két tudós 1914-15-ben ellenséges oldalon harcolt, az élet viszont örök barátokká és intellektuális társakká tette ıket. Dolgozatomnak különös aktualitást ad KoltayKastner halálának 25. évfordulója, melyre idén emlékezünk.

A dolgozat címe: Szimbólum és allegória, képzelıerı és fantázia Coleridge Luther címő esszéjében A szerzı neve: Herczeg Sára A szerzı szakja, évfolyama: Magyar nyelv és irodalom Ma, I. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı: Dr. Fogarasi György, tanszékv. egy. doc., Szegedi Tudományegyetem

A dolgozat kiindulópontját a S. T. Coleridge Luther címő esszéje képezi. E szöveg köré csoportosítom – Coleridge prózai mővei közül – többek között Az államférfi kézikönyve – A szimbólum és az allegória valamint a Biographia Literaria, XIV. fej – A képzelıerı és a fantázia címő szövegeket, ezzel segítve a kiinduló szöveg értelmezését, új jelentéseket világítva meg azt. A kiválasztott szövegek összeolvasását azért tartom termékenynek, mert míg a kiinduló szövegben a szerzı egy-egy erısen terhelt jelentéső fogalmat – mint a szimbólum, az allegória, a képzelıerı, a fantázia – magátólértetıdıként használ, addig a többi szövegben definiálja is ezeket. Úgy gondolom, hogy a kiinduló szöveg értelmezése ezeknek a definícióknak a kibontása nyomán lehetséges, tekintve, hogy a definíciók esetenként lényegesen eltérnek a fogalom mai jelentésétıl. Módszerem a nagyon szoros olvasás, célom az ok-okozati kapcsolatok és a fogalmi rendszer feltárása és a Luthernek ennek mentén való értelmezése, a vizsgálat központi fogalmainak, a szimbólum és az allegória és a képzelıerı és a fantázia oppozícióinak, esetleg a szövegben rejtve megfogalmazott mővész(et)elmélet/szemlélet feltárása. A dolgozatban kitekintek a problematizált fogalmak Luther illetve Coleridge korabeli értelmezéseire, és ezeknek a jelenkor terminológiájától való eltérésére.

A dolgozat címe: Irodalmi hagyományok találkozása William Golding A Legyek Ura címő regényében A szerzı neve: Horváth Zoltán Dávid A szerzı szakja, évfolyama: Magyar BA III. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Fogarasi György, tanszékv. egy. doc., Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatom gerincét egy speciális megközelítésmód képezi, amely William Golding sokat elemzett/vizsgált regénye, A Legyek Ura kapcsán felmerülı leglényegesebb problémák – jelesül a társadalom-leíró funkció, a narráció többlettartalma, az izoláltság jelensége, szoros párhuzamban a sziget-szimbolikával mint a társadalommodell megtes-tesítıjével stb. – megoldás-lehetıségeit kutatja, miközben két kapcsolódó irodalmi tradíció egymásra olvasásával hoz létre egy metszéspontot, amely felıl a téma tárgyát képezı mőalkotást boncolja, az így létrejövı új szempontok (vagy szempontrendszer) eredményeként – remélhetıen – újító meglátásokkal és következtetésekkel egészíti ki a regény nyomán eddig kialakult diskurzust. A két hagyomány közös pontjai adnak lehetıséget azon eshetıségek feltérképezésére, amelyek tükrében a Golding-szakirodalom csorbáinak minısülı tételeit annak dacára lehet kijavítani, hogy közben a múltban született eredményekre épít dolgozatom, semmint hogy szétrombolja azokat. Az elsı irodalmi hagyomány, a kalandregények világa egy konkrét elıszöveg, R. M. Ballantyne A korallsziget címő munkája kapcsán problémamentesen illeszthetı az elemzésbe (ehhez érintılegesen kapcsolódik e szépirodalmi örökség néhány további alkotása is), míg a másik vonal, az (anti)utópiairodalom szintén joggal merül fel, hiszen e tradíció számos vonását viseli magán A Legyek Ura, nem csak stilisztikai, hanem strukturális, valamint tematikai szempontból is. Ahol e két irány találkozik, ott a mélyen érzelmes, de mégis mindvégig az objektivitás hangnemét tartó, a társadalmi meglátásokra nyitó, azokat érzékenyen becsben tartó William Golding mővét látjuk magunk elıtt: innen nézve egyszerre lehet a fentebb említett problémákra választ találni (azaz: a kutatás irányai egymást is segíthetik), mi-közben a teljes Golding-életmő egyes alkotásainak lényegi közös vonásai is felsejlenek.

A dolgozat címe: Érzékelésigék a manysi nyelvben A szerzı neve: Horváth Ildikó A szerzı szakja, évfolyama: Finnugrisztika MA Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Sipıcz Katalin, egy. doc., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Kutatásom témája az érzékelést kifejezı igék a manysi nyelvben. A célom megnézni, hogy pontosan mely igék is tartoznak ebbe a kategóriába, azok szemantikailag és morfológiailag hogyan jellemezhetık és rendszerezhetık, és mennyire illenek bele az ehhez az igecsoporthoz tartozó tipológia leírásokba, rendszerekbe. Az érzékelésigék az öt érzékhez, vagyis a látáshoz, halláshoz, szagláshoz, tapintáshoz és ízleléshez tartozó igék, melyek megmutatják, hogy a beszélı milyen módon érzékeli a körülötte lévı világot. Az érzékekkel összefüggésben öt alapvetı jelentéscsoport különíthetı el, melyek mindegyike további három alcsoportra osztható: tapasztalás alapúak (experience-based), melyek lehetnek aktívak (activity), statívak (experience) és jelenség alapúak (phenomenon-based / passzív). Elıbbi kettıben az érzékelı az alanya a mondatnak, utóbbiban az érzékelt. Az aktívak változást, a statívak állapotot fejeznek ki, elıbbi egy kontrollált cselekvés, utóbbi nem kontrollált. Ez alapján 15 alapjelentés különíthetı el. A világ nyelveiben ezen jelentések különbözı módokon realizálódnak. Lehet mindegyiknek önálló alapigéje, lehet egymásból képzett igealakokkal vagy egy másik érzékelésterület igéivel, körülírással, szószerkezetekkel kifejezni ıket. Az alapján, hogy mely érzékterületeket fejezik ki a nyelvek leggyakrabban önálló igével, univerzális hierarchiát lehet felállítani, mely megmutatja, hogy ha egy nyelvben csak adott számú alapjelentésnek van alapigéje, akkor azok melyek lehetnek. A hierarchiát Viberg állította fel közel 50 nyelv vizsgálatával: látás > hallás > szaglás, ízlelés, tapintás. Dolgozatomban a manysi nyelv északi nyelvjárásának érzékelésigéit vizsgálom. E nyelvjárásból található a legtöbb és legszerteágazóbb forrásanyag és mára tulajdonképpen ez az egyetlen még beszélt változat. A vizsgálatom törzsét régi győjtések, Munkácsi Bernát több mint egy évszázados folklór lejegyzései adják, vagyis eredményeim egy körülbelül 100 évvel ezelıtti nyelvi állapotról adnak majd pontosabb leírást. Mára a manysi nyelv helyzete nagyban megváltozott: kevés a beszélı, kevés az írott és ezáltal elérhetı forrás, és a nyelvben is tömegével jelentkezik az orosz hatás. Ennek ellenére dolgozatomban szeretnék kitérni a mai nyelvi állapotra is, felhasználva azt a kis számú kiadványt, amely ezen a nyelven születik és néhány kérdıívet is eljuttatok anyanyelvi beszélıkhöz. Munkámból kitőnik, hogy a manysiban a hierarchiának megfelelıen a látás igéje a leginkább differenciált, majd a hallásé, míg a másik három érzékterület többnyire nem rendelkezik önálló alapigével, azokat olykor a hallás igéivel fejezi ki a nyelv vagy valamely más nyelvi eszközzel.

Dolgozatomban ezen rendszert tárom fel, bemutatva az érzékelést kifejezı igéket, azok alaki és szemantikai tulajdonságait, meghatározva az egyes területek alapigéit. Összegyőjtöm továbbá azokat a lehetıségeket is, amelyekkel a manysi azokat az érzékterületeket fejezi ki, amelyekre egyáltalán nem rendelkezik érzékelésigével.

A dolgozat címe: Genitivkonstruktionen im Deutschen aus valenztheoretischer Sicht A szerzı neve: Illés Éva A szerzı szakja, évfolyama: Német nyelv, irodalom és kultúra (nemzetközi) MA, 2. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Prof. Dr. Bassola Péter, egyetemi tanár, SZTE BTK – Germán-Filológiai Intézet

Dolgozatomban a német fınévi valenciával, azon belül a birtokos szerkezetek vizsgálatával foglalkozom. Munkámat a birtokos jelzıkre korlátoztam, figyelmen kívül hagyva a birtokos névmásokat és a ’von’ elöljárószóval képzett szerkezeteket. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a birtokos jelzık mely esetekben tölthetik be a vonzat (Ergänzung / Komplement) és mely esetekben a szabad bıvítmény (Angabe / Supplement) szerepét a fınévi szintagmákban. Míg egy melléknévi jelzı formájában realizálódott elem a szabad bıvítmények közé sorolható (Teubert 2003), addig ugyanez az elem vonzat szerepében állhat, ha birtokos jelzıként jelenik meg ugyanabban a fınévi szókapcsolatban. Ez azzal függhet össze, hogy a német birtokos jelzınek különbözı típusai vannak, melyek jellemzıen vonzatok vagy szabad bıvítmények is lehetnek. Munkámban ezeket a típusokat szeretném meghatározni a fınévi szókapcsolatban betöltött funkciójukkal együtt. A fınévi valenciát önálló jelenségnek tekintem (Teubert 1979), a birtokos jelzıket szemantikai szempontok alapján csoportosítom. A fınévi valenciával kapcsolatos különbözı álláspontok ismertetése és a fınévi valencia mint önálló rendszer bemutatása után a birtokos jelzık típusainak és funkcióinak leírása következik. Munkámhoz korpuszt állítottam össze, hogy állításaimat konkrét példákkal támaszthassam alá. A korpuszom különbözı témájú újságcikkekbıl áll. A sajtószövegek több szempontból is alkalmasak a vizsgálatra: egyrészt az irodalmi nyelv (Hochdeutsch) jelenik meg bennük, másrészt jellemzı rájuk a nominális stílus. A cikkek kapcsán érdemes végül azt is megvizsgálni, hogy a birtokos jelzı egyes fajtái jellemzıen mely szövegtípusokban fordulnak elı.

A dolgozat címe: Thomas Mann: Der Tod in Venedig A szerzı neve: Illés Viktória A szerzı szakja, évfolyama: Német nyelv irodalom és kultúra MA II. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Horváth Géza egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Thomas Mann egyike azoknak a modern íróknak, akiknek a mőveit már számtalan kutató vizsgálta. Az 1912-ben írt, Halál Velencében címő novellája, amelyet a konferencia keretein belül feldolgozok, a legrészletesebben interpretált és egyúttal nagyon ellentétesen megvitatott szépirodalomhoz tartozik. Tekintettel arra, hogy egy ekkora, nemzetközileg is elismert irodalomtudósok elıtt prezentálok Herman Kurzke-tól, Manfred Dierksig – konferenciadolgozatom kereteit belül valószínőleg kevés olyan eredményt tudok majd felmutatni, amelyek teljesen új képet nyújtanak Thomas Mann írói szándékairól, intencióiról. Ezért egy másik utat választottam. Egy rövid, témaorientált átvizsgálás után - melyek tömör és útmutatónak tőnı munkák a „Halál Velencéhez” - a halál szimbólumait fogom elemezni, mivel ennek a témának Thomas Mann mőveiben rendkívül nagy jelentısége van. Különösen érdekes benne az, hogy a legtöbb halálszimbólumnak a „Halál Velencében” címő mőben mitológiai eredete van. Az elemzésem célja a lehetı legteljesebb kép adása arról, hogyan építi fel Thomas Mann a szimbólumait és azokat használja. Ezen belül is a fıbb felvetések: Milyen sőrőn fordulnak elı a novellában? Milyen rendszerességeket lehet felismerni? Milyen fajta szimbólumok fordulnak elı? Hasonlít a struktúrájuk vagy teljesen különbözıek? A „poeta doctus” Thomas Mann-nak sikerül egy sor szimbólumot egy benyomást keltı, irodalmi hangulatképpé egyesíteni. A filológiai elemzés alátámasztja a rendkívüli érzékenységet, amely Thomas Mann-t mind egy kiemelkedı pszichológust, mind az európai mitológia ismerıjévé és a Fin de Siécle mővészévé veszi.

Harmadik osztályos tanulók olvasási stratégiáinak felmérése szövegértés teszt és a hangosan gondolkodtatás módszerének alkalmazásával

Jobbágy Enikı Barbara SZTE - SZTE Neveléstudományi mesterszak – II. évfolyam kulcsszavak: olvasási stratégiák, képességvizsgálat Az olvasási képesség kutatását számos hazai és nemzetközi vizsgálat helyezi középpontba (az alapfokú oktatásban az IEA, PIRLS, Monitor-mérések). Az alsó tagozat végére vonatkozó vizsgálatok kimutatták, hogy a tanulók teljesítménye változik a szövegtípusok és a mőveletek (információk azonosítása, visszakeresése, következtetések levonása, reflektálás, szöveg formai elemeinek az értékelése) függvényében. (Molnár és B. Németh, 2006.) A magyar tanulók PIRLS vizsgálatokon tapasztalt jó eredménye után a PISA vizsgálatokon elért eredmények nemzetközi átlag alatt maradtak. Míg az alsó évfolyamokat mérı vizsgálatok eredményei alapján Magyarország az élmezınybe tartozik, addig a 15 éves korosztályt mérı PISA vizsgálatok alapján országunk a mezıny második felében szerepel. Kutatásunk célja a harmadik osztályosok olvasási stratégiáinak felmérése szövegértés teszt és a hangosan gondolkodtatás módszerének alkalmazásával. A tanulmány elsı részében Afflerbach, Pearson és Paris (2008) munkája alapján az olvasási stratégiák és olvasási készségek fogalmi tisztázására, valamint Cromley és Azevedo (2007) DIME modellje alapján az olvasási stratégiák szövegértésben betöltött szerepének tisztázására vállalkozunk. Kutatásunkat 3. évfolyamos általános iskolai tanulókkal végezzük. 2 általános iskolából, 2-2 párhuzamos évfolyamból, 5-5 fı veszt rész a vizsgálatban. A tanulók a kutatás elsı részében egy a háttérváltozókra kitérı kérdıívet töltenek ki. A kérdıív kitöltése után a vizsgálat egyenként történik, a tanuló egy mesét kap, amelyet hangrögzítés mellett kell felolvasnia. A hangrögzítés célja, hogy az olvasás folyamatában a nehezebb pontokat, és a tanuló olvasási viselkedését rögzítse (mikor válik lassabbá az olvasás tempója, melyik az a szó, amelyik elolvasása nehezebb, melyik elolvasása hibás). A vizsgálat harmadik része az olvasási folyamat során elıforduló problémák megbeszélésére irányul. A problémák megbeszélése után minden tanuló egy újabb mesét, és egy hozzá tartozó szövegértési tesztet kap, amely összesen 15 kérdést (információ visszakeresı, értelmezést, reflektálást igénylı) tartalmaz. A mese elolvasása az elızıekben leírtak szerint történik. A vizsgálat utolsó fázisában a MARSI kérdıív (Kelemen-Molitorisz, 2009) egy részének a kitöltésére kerül sor. A következı hipotézisrendszert állítottuk össze: az olvasási stratégiák használata kapcsolatban áll bizonyos családi háttérváltozókkal (1), a fejlettebb olvasási stratégia használat maga után vonja a jobb szövegértési teljesítményt (2), a hangosan gondolkodtatás módszerével mért stratégia-használat összefügg a szövegértési teljesítménnyel (3).

Témavezetı: Csíkos Csaba Beosztása: egyetemi docens

Dolgozat címe: Die Formen der Redewiedergabe in Übersetzungen deutscher literarischer Texte ins Ungarische (am Beispiel von Daniel Kehlmann Die Vermessung der Welt) Szerzı neve: Kalmár Aranka Szerzı szakja: német nyelv, irodalom és kultúra MA, 2. évf. Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Dr. Ewa Drewnowska-Vargáné, egy. doc., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A dolgozatom az összehasonlító szövegnyelvészet egy aspektusát, mégpedig a beszéd elbeszélésének lehetıségeit igyekszik egy fordítás-összehasonlítás alapján feltárni. A szövegkorpuszt illetve a dolgozat tárgyát Daniel Kehlmann regénye ,,Die Vermessung der Welt”, illetve a magyar fordítása ,,A világ fölmérése” képezi. A német regény egyes soraiban megjelenı, a beszéd elbeszélésére alkalmas különbözı módszereket a magyar regény arra alkalmas megfelelıivel hasonlítom össze. A dolgozat újszerő mivoltát az képezi, hogy relatív kevés német-magyar a beszéd elbeszélésére koncentráló összehasonlítás létezik. Prof. Fabricius-Hansen vendégelıadása (2009 szeptemberében) ihlette a témát. İ a beszéd elbeszélésének problémáját német-norvég szempontból közelítette meg és szövegeket hasonlított össze. Arra a következtetésre jutott az elıadásból, hogy a norvég germanisztika hallgatók közül kevesen ismerik fel a német szövegekben a beszéd elbeszélésének eszközeit, és ezért kevesen képesek a német szövegeket megérteni és visszaadni. Ebbıl arra lehet következtetni, hogy a magyar germanisztika hallgatók is hasonló problémákkal állhatnak szemben. Amíg a németben a beszéd elbeszélésének módszerei konkrét nyelvtani formákkal kerülnek kifejezésre, a magyarban mindez nem mondható: legtöbb alkalommal hiányzik a morfológiai megjelölése a magyar formáknak. Ebbıl az következik, hogy a magyar fordítóknak nehezükre esik egy alkalmas, hasonló funkciókkal rendelkezı formát keresni. A dolgozat célja tehát, hogy a szövegkorpusz empirikus elemzése során megfelelı formákat találjunk a magyarban a beszéd elbeszélésének visszaadására, illetve hogy rámutassunk a tipikus nehézségekre, továbbá hogy praktikus megoldási lehetıségeket tárjunk fel.

Dolgozat címe: A 6. Pancsen láma füstáldozati szertartása Tibet egyik szent hegyéhez A szerzık neve: Kápolnás Olivér, Tóth Judit A szerzık szakja, évfolyama: Kápolnás Olivér: Történelem, MA 1. évfolyam; Tóth Judit: Vallástudomány, MA 2. évfolyam Intézmény neve: SZTE-BTK Vallástudományi Tanszék Témavezetı neve, beosztása: Dr. Porció Tibor, egyetemi adjunktus

A dolgozat központjában egy publikálatlan mongol kézirat áll, amit a kolofon tanulsága szerint egy mongol kán kérésére írt a 6. pancsen láma, hogy a Tibetbe menı mongol zarándokok megfelelı áldozatot tudjanak bemutatni a Tibet észak-keleti részét uraló Anyesrmachen (A–myes rma-chen) hegynek. Az áldozat arra szolgált, hogy megóvja az embereket minden veszedelemtıl, amivel az út során találkoztak. A dolgozat célja felmutatni a kézirat lehetséges tibeti forrásait valamint tartalmának részletes vizsgálata, elemezése történeti és vallási szemszögbıl. Emellett választ adni arra a kérdésre, hogy mikor és miért, milyen elızmények után íródott meg a szöveg. A dolgozat segítségével újabb nézıpontot adunk a tibeti-mongol kulturális és történeti kapcsolatokhoz.

A dolgozat címe: Átvétel, adaptáció, belsı fejlıdés – avagy egy kisváros táplálkozáskultúrájának alakulása napjainkban A szerzı neve: Kávai Andrea Edit A szerzı szakja, évfolyama: néprajz alapszak III. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: dr. Simon András egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

Dolgozatomban a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött elterülı kisváros, Csongrád táplálkozáskultúrájának alakulásával foglalkozom. Témakutatásom során olyan különbözı társadalmi helyzető családokat választottam ki, ahol külön-külön a nagyszülık, szülık és unokák generációjának táplálkozási szokásait is vizsgálhattam. E családok tagjai, s elsısorban mindig az adott ház asszonyai voltak legfıbb adatközlıim. A velük készített strukturált interjúk jelentették a legfontosabb forrásaimat a széleskörő szakirodalom és saját megfigyeléseim mellett. Dolgozatom célja így ezen adatközlı családok életében feltárni és bemutatni bizonyos, a táplálkozáskultúra részét képzı és azt alakító tényezıket a generációk közt végbemenı folyamatokra kivetítve. Tapasztalataim szerint a konyhában megjelenı újdonságokról, illetve a hagyományos elemekrıl alkotott képek és vélemények kialakítása során a nagyszülık, szülık és unokák generációi közt sajátos kapcsolatot fedezhetünk fel. Az általam vizsgált családoknál a fiatalabb generáció általában hatással van az idısebb(ek)re. A fiatalok által könnyebben fogadnak el és használnak bizonyos új elemeket a sütés-fızés terén az idısebbek. Ezt a rokoni kötelék nagyban erısíti. Gyakori példa, hogy a nagyszülık unokáik kedvében járva próbálják megújítani addig szerzett tudásukat, s ezért a már jól beváltak mellett új recepteket és alapanyagokat is felhasználnak az ételek készítésekor. Érdekes azonban, hogy az új tudáselemekre gyakran éppen e rokoni szálak megkerülésével igyekeznek szert tenni. Megfigyeléseim alapján a fiatalabbaknál ezzel szemben épp a hagyományok iránt nı meg az érdeklıdés a táplálkozás terén (is), de e jelenségnek már nem egyedüli forrása az idısebb generáció(k) tudása. Egyéb közvetítık, mint például a média egyes elemei, az internet, szakácskönyvek, stb., de az azonos korú ismerısök ötletei és tanácsai is fontos szereppel bírnak a táplálkozáskultúra néhány általuk hagyományosnak vélt

elemének beépítésében. Írásomban az említett folyamatok

szemléltetésére, illetve a különbözı új és tradicionális elemek összekapcsolásával „megalkotott” táplálkozási szokásokra igyekszem példákat hozni a csongrádi emberek életébıl.

A dolgozat címe: Achilles metamorfózisa? (Gondolatok Statius Achilleis c. eposzának értelmezéséhez) Szerzı: Keppel Dániel Szak: latin-magyar Intézmény: SZTE-BTK Témavezetı: Dr. Nagyillés János egy. doc., SZTE-BTK

Statius Achilleis címő eposza befejezetlenül maradt az utókorra, s noha e kicsiny mő eltörpülni látszik a Thebais és a Silvae árnyékában, témája okán újra és újra magára vonja az olvasó figyelmét. Achilles nıi ruhába öltöztetése, nıként való megjelenítése – függetlenül a mítoszban ismert anyai elrejtı gondoskodástól – komoly kérdéseket vet fel. Jóllehet a magyar szakirodalom eleddig nem szentelt túl nagy figyelmet a mő értelmezésének, a külföldi filológia ideje-korán felismerte a kiaknázásra váró titkok lehetıségét. Különös tekintettel a gender megerısödésére, az Achilleis a nemiség és identitás, valamint a szexualitás szempontjából kikerülhetetlen témává, egyszersmind problémává vált. A dolgozat szerzıje nem átfogó képet kíván adni az Achilleisrıl, csupán a központi motívum mélyreható vizsgálatát igyekszik az elemzés és értelmezés homlokterébe emelni. Thetis Scyros szigetén nıi ruhában, nık közé rejtve próbálja megóvni fiát a közelgı háború elıl. Statius ezt az aspektust világítja meg és enged tág teret az ábrázolásnak. Joggal merül fel a kérdés: van-e többlet jelentése ennek a történetnek, és ha igen, a statiusi feldolgozás milyen értelmezési lehetıségeket rejt magában? A vizsgálódás Ovidiusnál veszi kezdetét, nem pusztán azért, mert hatása vitathatatlan az Achilleisen, hanem mert a Metamorphoses címő munkájában a nemváltás (sex changing) példái az átváltozások részét képezik. Az ebbıl levonható következtetések kaput nyitnak az Achilles-történet különlegessége elıtt. Vizsgálat szempontjává válik a Gennep-féle beavatási rítus, elsısorban a liminalitás értelmezési lehetısége, ennek Heslin által adott kritikája, illetve Turner nyomán, az Achilleist mint elsısorban szöveget tekintı elemzésben, a rituális folyamat újrafelvétele. Másfelıl – a szerkezet adta súlypontok figyelembe vételével – bemutatásra kerül az a belsı út, mely Achilles személyiségének fejlıdésében lépésrıl lépésre nyomon követhetı, s mely a fıhıs elsı nagy monológjában éri el tetıpontját. A férfivé válásban, a fiatal Achilles öntudatra ébredésben a nıi és férfi mivolt mint kettıs kompozíciós elv jelenik meg. Segítségül hívva a Hercules és Omphalé történet hasonló motívumát a dolgozatban a funkcionális transzvesztitizmus a maszkulinitás megerısítésének és egy magasabb létmód elérésének eszközévé válik. Emellett vizsgálat tárgyát képezi Thetis oldaláról nézve Caeneus történetén keresztül a nıiségnek és nıiességnek mint bosszúnak a lehetısége is – elsısorban a férfi princípiummal szemben. A különbözı értelmezések összefogása, mely elsısorban az átöltözés (cross-dressing) motívuma köré csoportosul azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mit jelent nınek és férfinak lenni, milyen szerepe van a kultúrának és a környezetnek ebben; továbbá elképzelhetı-e az, hogy Achillesnek

elıször át kell mennie a nıi létstádiumon ahhoz, hogy igazi férfivá, mi több a sorsát beteljesítı hıssé váljon.

A dolgozat címe: David Beckham, az új szuperhıs. Esettanulmány a sportolói kép kialakulásáról és alakításáról. A szerzı neve: Kis Réka A szerzı szakja, évfolyama: Kommunikáció és médiatudomány MA 2. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Tóth Benedek egy. tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A sport segítségével a társadalom hısöket kreál. A róluk kialakított kép mindig egy adott kulturális háttér sajátos reprezentációja. Így van ez az elsı olimpiáktól napjainkig. Ennek a szerepnek az alakítása és a jelképteremtés folyamata korunk kommercializált médiavalóságában kitüntetett jelentıséggel bír (vö. Urry és Lash). Az egykori szakrális hagyomány mintegy feloldódott az Új Média világában, melyben döntı szerepet játszanak a sportolók, akik így új imázsformákként és imázsformálókként jelennek meg. A mai trendek egyik legjellegzetesebb képviselıje David Beckham; véleményem szerint a manapság végbemenı folyamatok az ı alakján keresztül jól bemutathatók. Ikon, aki szimbolikus, kitüntetett terek sztárja. Már Barthes (Mitológiák) elemzésében a sportoló alapvetı jellemvonása volt a szexualitás, erı, agresszió kitárulkozása. Így a közönség is lehetıséget kap arra, hogy egy modern, kvázi-szakrális rituálé keretében élje meg (és ki) ezekkel kapcsolatos frusztrációját. Dolgozatomban elemzem a Beckham által felkínált magatartásmintákat, vázolva azok ellentmondásait. Kulcstényezı például a metroszexualitás jelensége, a vizuális jelek összetett használata (tetoválás, hajviselet, ruházat). A tabloidizáció folyamata átalakította a sportolók és rajongóik egyébként is komplex viszonyát. A test reprezentációs módjainak megváltozásával az így kialakított emberkép is megváltozott.

Hans

Belting

képantropológiáját

segítségül

hívva:

a

test

képként

való

reprezentációjának módja átalakult, és ezzel összefonódva az emberkép megjelenítése és értelmezése is újradefiniálódott. Érdekes annak vizsgálata, milyen arányban találhatók említések Beckhamrıl mint sportolóról és mint divatikonról. A sportolás terepe mint szimbolikus tér definiálódott újra: ez nemcsak a pályán látható megnyilvánulásokban, hanem a szurkolói terekben létrejövı (nem egyszer durva) interakciókban is tetten érhetı. Az elfogadás és tagadás folyamatának mozgatórugóira is szeretnék rávilágítani. Komplex folyamatot írok le tehát, a mítoszkreálás képi motívumainak és sajátos terének elemzésén túl a bálvány – rajongó viszony interaktivitásának boncolgatásáig.

A dolgozat címe: A hadügyi forradalom és a lengyelországi háború a 17. század közepén Szerzıje: Kovács Bálint Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: Dr. Bagi Zoltán

A hadügyi forradalom elmélete a megszületése óta eltelt fél évszázad alatt a hadtörténetírás egyik meghatározó tézisévé vált. Az elmélet a hadseregekben a kora újkorban végbemenı változásokat vizsgálja. Fıbb elemei a tőzfegyverek térhódítása, a sereglétszámok radikális emelkedése a lovasság háttérbe szorulása és az olasz rendszerő erıdépítkezés elterjedése. Eleinte csak Nyugat-Európára használták, a kibontakozó vita során igyekezett számos a vitában résztvevı kutató kiterjeszteni az elmélet érvényességét mind térben, mind idıben. Dolgozatom elsı részében ezzel a kérdéskörrel foglalkozok, bemutatva az elmélet Michael Robertshez köthetı megszületését, majd fejlıdését elsısorban Geoffrey Parker és Jeremy Black mővei kapcsán Ezt követıen megvizsgálom a tézis hazai recepcióját, és a felsorakoztatott érveket a középkelet-európai régió, így a magyar, lengyel, vagy éppen oszmán területeknek a hadügyi forradalomban való aktív részvételével kapcsolatban E részt követıen térek rá vizsgálódásom tárgyára, vagyis a hadügyi forradalom és a 17. század közepén zajló lengyelországi háború kapcsolatára. Ennek során szemügyre veszem a korszakban a háború által érintett államokat, úgymint a Rzeczpospolita, Svédország, az Erdélyi Fejedelemség, Hmelnyickij Ukrajnája, Oroszország, az Oszmán Birodalom, és mint annak vazallusa, a Krími Kánság. Azt vizsgálom, hogy esetükben a hadügyi forradalom teóriájában foglalt elemek milyen mértékben tekinthetık megvalósultnak. A vizsgálatok után az egyes államokat különbözı kategóriákba sorolom. Ez a hadügyi forradalom elmélete alapján történı kategorizálás pedig azt mutatja, hogy a harcokban résztvevı államok közül Svédország tekinthetı a legfejlettebbnek, és gyızelme megelılegezhetı. A valóságban azonban mégsem ez történt. A továbbiakban ezt az ellentmondást kívánom feloldani, és azt vizsgálom, miért nem mőködött erre a háborúra a hadügyi forradalom modellje. A választ pedig a hadseregek eltérı felépítésében találom meg, amit viszont a helyi sajátosságok igen nagy mértékben befolyásoltak.

A dolgozat címe: Gebrauch von Anglizismen in den deutschen online Frauen- und Männermagazinen (Anglicizmusok használata az online német nıi- és férfimagazinokban) A szerzı(k) neve: Kovács Georgina A szerzı(k) szakja, évfolyama: Germanisztika (német), III. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetık neve, beosztása, intézményük neve: Rauzs Orsolya, asszisztens, Bölcsészettudományi Kar, Germán Filológiai Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék

Az anglicizmusok témakıre a nyelvészeket már egy ideje foglalkoztatja. Több szempontból is vizsgálták már ıket, így például a helyesírási problémáikkal is foglalkoztak. A vizsgálódások célpontjai legtöbbször a tömegkommunikáció területérıl kerültek ki A nyomtatot tömegsajtóban, a politikai és gazdasági témájú szövegekben az anglicizmusokat már többször is górcsı alá vették. Ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódva, de részben a kutatási terület áthelyezése miatt és részben a felhasznált szövegek irányultsága miatt, mégis más irányvonalon indultam el, mivel a hangsúlyt az internetes nıi- és férfimagazinokra fektettem. Ezt azért tartom fontosnak, mert a fiatalabb generációk a nyomtatott sajtó mellett egyre inkább használják az interneten elérhetı újságokat. Szerintem az ezen oldalakon megjelentettet cikkek szókincse kihat az ı szóhasználatukra is. Az online magazin oldalakon olvasott cikkekbıl kiemelt anglicizmusok osztályozására volt a célom. Miután megtörtént a kritériumokhoz való hozzárendelés, az egyes besorolásokat százalékos adatokban is megadtam, és ezek alapján próbáltam következtetéseket levonni. Természetesen a dolgozatban szereplı eredmények nem tekinthetık általános érvényőnek, mivel a nyelvek változnak, így a jövıben egy hasonló témában íródót dolgozatnak eltérı eredményei születhetnek.

A dolgozat címe: Präpositionalinkorporation im Deutschen aus sematisch-funktionaler Sicht/Prepozicinális inkorporáció a német nyelvben szemantika-funkcionális szempontból A szerzı neve: Kovács Kornél A szerzı szakja, évfolyama: Némettanár-Latintanár, MA II. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Scheibl György egy. doc., Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A dolgozat központi témája az inkorporáció. Ez a jelenség a szintetikus nyelvekre (mint például a topiindián vagy az eszkimó) jellemzı mondatszerkesztı erı, amely az adott mondat szabad és független elemeit egyetlen mondategységbe sőríti. A munka azonban nem egy szintetikus, hanem a fıleg flektáló jegyekkel bíró német nyelv inkorporációs tulajdonságait tárgyalja. A dolgozat – az egyéb inkorporálható elemek mellett – elsısorban a prepozíciók igék általi „bekebelezésével” foglalkozik, melynek során formailag és szemantikailag komplex állítmányok jönnek létre. Ilyen például a durch (=át) és fahren (=utazik) összetett változata a durchfahren (=átutazik). A dolgozat elsı felében az inkorporáció alapvetı tulajdonságainak tárgyalását a második részben tárgyalt szemantikai-funkcionális karakterjegyek vizsgálata követi. Tipológiai munkákból kiindulva, valamint az inkorporáció legismertebb, hierarchikusan épülı funkcionális piramisának fényében a tipológiai források hiányosságára derül fény, amelynek következtében új kijelentésre kerül sor: a korábban megállapított négy hierarchikus lépcsıt szükséges egy ötödikkel kiegészíteni, a mondatban végbemenı inkorporációs változások – konkrétan a prepozíció bekebelezése – az aspektus illetve az akcióminıség megváltozását vonják maguk után. Az aspektus és az akcióminıség magukban is problémás és vitatott jelenségek, melyeket a dolgozat – sok elmélettel ellentétben – élesen és konkrétan egymástól függetlenül kezel. Fontos kijelenteni, hogy a dolgozat német nyelvészeti munka, amely tipológai jelenségekkel foglalkozik: sem az inkorporáció, sem az akcióminıség nem német jelenség. A dolgzat célja, hogy visszacsatolást adjon a világ nyelveit általánosan vizsgáló tipológiai kutatásoknak, és ebbe a német nyelvet is jobban beágyazza.

Dolgozat címe: Vallás és színház (A performance jelenségek vizsgálata vallástudományi szempontból) Szerzı neve: Kovács Rita Szerzı szakja, évfolyama: Vallástudomány MA II. évfolyam Intézmény neve: SZTE-BTK, Vallástudományi Tanszék Témavezetı neve, beosztása: Szilárdi Réka, egyetemi tanársegéd

A kutatásom célja, hogy megvilágítsam a napjainkban divatos és elterjedt performance jelenségeket, kortárs gondolkodók elméletein keresztül párhuzamot állítva a vallási jelenségek és a színházi alkotások között. Szándékom mindezzel, hogy egy olyan új, de mégis ısinek nevezhetı struktúrát vázoljak fel társadalomtudományi szempontból, amellyel reményeim szerint gazdagítani lehet a vallástudomány törekvéseit. Dolgozatomban példákkal illusztrálom az elgondolást, mi szerint a modern és posztmodern színjátszás magában rejti az ısi motívumok elemeit, vallási szimbólumokat, és újraéleszti azokat. Ahogy a tudomány és a mővészet is ötvözıdik, maga a színház a legkifejezıbb jelenség, melyre, mint minden korban, napjainkban is nagy igény mutatkozik. Az emberiség történetében mindig szerepet betöltı játék nem csak antropológiai és szociológiai szempontból figyelemre méltó, hanem vallástudományi szempontból is többletjelentéssel ruházható fel. Maga a színház csupán egy metszéspont, amely az emberi rítusalkotástól a mindennapi élet megnyilvánulásán át a rítusokig és szertartásokig a színházi események széles skálájáig terjed.

A dolgozat címe: A verbális munkamemória mőködése afáziában A szerzı neve: Kovács Nóra A szerzı szakja, évfolyama: magyar nyelv és irodalom MA szak, I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Hoffmann Ildikó, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Az afázia olyan, agysérülésbıl eredı, szerzett nyelvi zavar, amelynek hatására károsodás mutatkozik a beszédtevékenységben,

tehát

a

beszédprodukciót

és

-percepciót

is

érintheti.

Afáziások

memóriakapacitásának mérésére a nemzetközi szakirodalomban számos példát találunk (vö. Biassou et al. 1997, Haarmann és Kolk 1994, Kolk 1995). Ezek a kísérletek a kapacitáselméletet támasztják alá, amely szerint az agysérülés következményeként a mentális grammatika nem sérül ugyan, az ezt aktiváló és mőködtetı programok viszont korlátozódnak. Kutatásomban a kapacitáselméleteket követve három memóriarendszert vizsgálok afáziásoknál: a verbális és komplex munkamemóriát, valamint a szemantikus memóriát. Vizsgálatom célja hiánypótlás afáziások munkamemóriájának magyar nyelvő kutatásában, valamint anterior és posterior afáziás betegek memóriajellemzıinek feltérképezése. A vizsgálatban 6 anterior és 6 posterior afáziás személy vesz részt, valamint nemben, korban és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemélyek. A verbális munkamemóriát a hazai neuropszichológiai gyakorlatban standardizált tesztekkel (vö. Racsmány et al. 2005), a számterjedelmi és az álszóteszttel mérem. A komplex munkamemória méréséhez a fordított számterjedelmi és a hallási mondatterjedelmi tesztet használom, a szemantikus memóriát pedig a fonemikus és a szemantikus fluencia feladatokkal mérem. Az eredmények szerint az afáziás betegek verbális és komplex munkamemória-kapacitása, valamint szemantikus memóriájuk kapacitása is korlátozott az egészséges személyekéhez képest. Az anterior és a posterior afáziások közötti különbség nem specifikus.

A dolgozat címe: Marokkó útja a függetlenségtıl a francia protektorátusig (1840-1912) Szerzıje: Krajcsovszki Mónika Szakja: Történelem V. Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: Dr. J. Nagy László

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy Marokkó hogyan vesztette el a függetlenségét és került Franciaország befolyása alá. A gyarmatosítás történetének érdekes jelensége a protektorátus intézménye, mely a gyarmatosítási politikában történt változások eredménye. A nagyhatalmak az elsı világháborút megelızıen újra felosztották maguk között a világot. Afrika sok lehetıséget rejtett. Franciaországnak sikerült Észak-Afrikát megszereznie. Algériát három tengerentúli megyévé tette, Tunéziát és Marokkót pedig protektorátusává. A nemzetközi politikában zajló játszmák eredménye volt ez. Marokkó és Tunézia esetében hasonlóképpen járt el Franciaország. A recept egyszerő: hatalmas adósságokba hajszolni az országot, hogy az uralkodó kénytelen legyen külföldi kölcsönökhöz folyamodni és olyan népszerőtlen intézkedéseket bevezetni, amik a lakosság lehetıleg minél szélesebb rétegét érintik, így biztos az elégedetlenség és a lázongás. Mikor már teljes a káosz egy erıs, külföldi hatalom – Marokkó esetében Franciaország – segítı kezet nyújtva beavatkozik. Intézkedéseit úgy tünteti fel, mint a helyi lakosság érdekében feltétlenül szükséges lépéseket. Úgy gondolom Magyarországon ez még egy kevésbé kutatott területe a történelemnek. Nemzetközi viszonylatban említésképpen, vagy átfogó történeti munkákban találhatunk utalásokat a Marokkói eseményekre. Véleményem szerint komolyabb kutatásokra is érdemes ez a téma. A protektorátus intézmények kiépítése, a gyarmatosításban bekövetkezett változások - amelyek majd a nagy gyarmatbirodalmak megszőnéséhez vezetnek – jól végig követhetı Marokkó példáján.

A dolgozat címe: A diskurzusjelölık használatának vizsgálata óvodások körében A szerzı neve: Krómer Anna A szerzı szakja, évfolyama: magyar nyelv és irodalom MA szak, II. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Schirm Anita, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A diskurzusjelölık használata nem módosítja a megnyilatkozás igazságértékét, de mindenképpen színesíti, árnyalja a mondandót, illetve emocionális tartalmakról és beszédtervezési folyamatokról tanúskodik. Így ezeknek a diskurzusban való megjelenése bizonyos fokú absztrahációs készség meglétére utal. Nem csak a diskurzusjelölık mind részletesebb leírásához járulhat hozzá a diskurzusjelölıknek a gyermeknyelvben való megfigyelése, hanem a nyelvelsajátításról is újabb részletek tárulhatnak fel általa. A diskurzusjelölık kutatása a spontánbeszéd-kutatás körébe tartozik. Az ehhez szükséges nyelvi adatokat hangfelvételek rögzítésével, elemzés útján nyerik. Az ilyen szempontú vizsgálatok egészen az elmúlt évig nem terjedtek ki a gyermeknyelvi kutatásokra. Az óvodáskori nyelvhasználat megfigyelésével olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint hogy milyen kortól jelenik meg a diskurzusjelölık használata; mely diskurzusjelölıket sajátítják el és használják elıször a gyermekek; vagy hogy mutat-e valamilyen megoszlást a diskurzusjelölık használata ebben a korban a fiúk és a lányok között. Ez utóbbi összefüggést felnıttek körében néhány diskurzusjelölı esetében már vizsgálták (Dér-Markó 2009). Hangfelvételek elemzésével történı kutatásomban az óvodás korosztály nyelvhasználatára irányítom rá a figyelmet, feltételezem ugyanis, hogy ebben a korban már megjelenhet és egyéni eltéréseket mutathat a diskurzusjelölık alkalmazása. Mivel felnıttek körében már végeztek hasonló felmérést (Dér-Markó 2009) az eredmények várhatóan ezekkel összevetve is értékelhetıek lesznek. Mivel az eddigi kutatások a vizsgálatba bevont személyek és diskurzusjelölık számát tekintve is nagy mértékben leszőkítettek, a diskurzusjelölık további megfigyelése megfelelı terepet kínál újabb kutatások számára is.

A dolgozat címe: Washington Irving, az angol-amerikai hispanizmus elıfutára A szerzı neve: Kulcsár Anita Zita A szerzı szakja, évfolyama: Spanyol tanári mester szak, 1. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Tóth Ágnes, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

A dolgozat Washington Irvingt, mint hispanisztát mutatja be, jelentıségét és munkásságát Spanyolországban. Több munkája nyújt támaszt az alapos és részletes vizsgálódáshoz, miként viszonyult és hogyan látta a kor Spanyolországát, az ország történelmét, és a nemzeti karaktert. A mővek elemzése során kiderül, hogy mennyire befolyásolta Irvingt a spanyol néprıl alkotott képpel kapcsolatos szemléletmód, a fekete legenda. Stílusa, mővének szerkezete is összehasonlításra ad alapot. A dolgozat elsı, bevezetı része Washington Irving életérıl és munkásságáról ad átfogó képet. Próbáltuk összegyőjteni és rendszerezni a fellelhetı életrajzi adatokat, valamint korszakolni munkásságát. Mindenképpen fontos és kiemelt helyet kapnak Spanyolországban töltött évei, melyek egyben legtermékenyebb alkotói korszakát jelentik. A dolgozat törzsét a második fejezet adja. Mindenekelıtt összegyőjtöttük spanyol vonatkozású mőveit, melyek többek között történelmi és életrajzi leírásokat, valamint legendákat foglalnak magukban, mint például La crónica de la conquista de Granada, La leyenda de la conquista de Espaňa y La vida y viajes de Cristóbal Colón. A mőveket két szempontból elemeztük. Az egyik, hogy hogyan látta a spanyol népet és mennyire jelenik meg gondolkozásában az Amerikában erısen élı elıítélet, a fekete legenda. Érdekesnek tartjuk, hogy ıt hogyan látták a spanyolok, mennyire értékelték mőveit, kapott vagy kap-e hangsúlyt és amennyiben igen, irodalmi vagy történelmi körökben említik-e. A másik szempont a mőfaji megközelítés, hova sorolhatók mővei a mőfaji stílusjegyek szerint. Az elemzés más írókkal, hasonló stílusú mővekkel való összehasonlítással is párosul. Itt a kortárs angol-amerikai írókra gondolunk, valamint felmerül a kérdés, hogy összehasonlítható-e a spanyol krónikásokkal és utazókkal.

A dolgozat címe: Divat, Test és Metroszexualitás. A metroszexuális jelenségek mediális vizsgálata A szerzı neve: Lábadi Mária A szerzı szakja, évfolyama: Kommunikáció és médiatud. (MA), II. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Gyimesi Tímea, egy. doc., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A divat témaköre rendkívül összetett, ugyanakkor szerteágazó, hiszen nagyon sok területet foglal magában, de behatárolása lehetetlennek tőnik. Maga a divat-fogalom és a jelenség a társadalommal tágabb értelemben a világgal - való kölcsönhatásának a vizsgálata; ilyen értelmő elemzése és leírása az utóbbi években különbözı tudományos megközelítések (szemiológiai, szociológiai, történeti, test és kép viszonyának elemzése) kereszttüzében égett. Az ennek következményeként született összefoglalások rávilágítanak arra a tényre, hogy a divat nem tiszta kategória, hanem egy olyan jelenség, mely a társadalommal együtt folyamatosan változik. Felvetıdik a kérdés: Mihez köthetık ennek az örökös változásnak az okai és indítékai? Talán a különbözı szubkulturális jelenségekhez? Kortárs posztmodernitásunk jellemzıi, a sokféle egyenrangú létezések feltételezése, továbbá a határok és a heterogenitás elmosódása a nemek és szerepek „divatos” reprezentációs módjában is megmutatkoznak. Ez a folyamat jól megfigyelhetı a metroszexualitás jelenségében. A fogalmat Mark Simpson angol újságíró és publicista írta le elıször 1994-ben. Metroszexuális férfiakon azokat a nagyvárosi férfiakat értette, akiknek esztétikai érzékük kifejlett, sok pénzt és idıt szánnak szépítkezésre, öltözködésre, az életstílusuk tudatos alakítására, továbbá azt vallják, hogy a férfiak is lehetnek érzékenyek, romantikusak, "széplelkek". Tehát átveszik a korábbi nıiesség jegyeit, úgy, hogy nem feltétlenül homoszexuálisak. Dolgozatomban a metroszexualitás jelenségét és hatásait egy empirikus vizsgálat alapján (- milyen környezetben és mőködési térben észlelhetı -) szemléltetem, és ennek tükrében vizsgálom a mediális szerepeket és a társadalmi kölcsönhatásokat. Kutatásomban kvantitatív (kérdıívezés) és kvalitatív (megfigyelés, interjúkészítés) adatgyőjtési módszereket egyaránt alkalmazok. Célom, hogy a saját kutatási eredményeimre is támaszkodva feltárjam azt az elméleti kontextust, amelyben e jelenség számomra értelmezhetıvé vált, illetve rámutassak arra a változásra, amely a test- és divat-fogalmában bekövetkezett, s amely szimptomatikusan a metroszexualitás jelenségében mutatkozik meg.

A dolgozat címe: Az önazonosság kérdése Barsy Kálmán narratívájában A szerzı neve: Laboncz Zsuzsa A szerzı szakja, évfolyama: MA Spanyol nyelv, irodalom és kultúra, II. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: dr. Csikós Zsuzsanna egy. doc., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Barsy Kálmán neve a hazai olvasó számára még ismeretlenül cseng, pedig az Argentínában nevelkedett, és jelenleg Puerto Rico-ban élı magyar származású szerzı választott hazájában rendkívül elismert és népszerő, aki már a legelsı könyvével elnyerte a Casa de las Américas díját 1982-ben. Számos regénye, elbeszélése és esszékötete jelent meg, magyarul viszont csak egyetlen regényét olvashatjuk, ami az Orpheusz kiadó gondozásában Apám arcvonásai címmel látott napvilágot 2000ben. Ez a mő kétség kívül nagy jelentıséggel bír a magyar irodalom történetében, hiszen olyan témát dolgoz fel, amelyrıl eddig nagyon keveset tudtunk: az emigráció ún. második generációjának történetét. Ennek a második nemzedéknek a tagjai között nagyon kevesen vannak olyanok, mint Barsy, aki megírják, hogyan él bennük a haza emléke, a magyar múlt és az asszimilálódás nehézségei az új hazában. Az Apám arcvonásai folytatásának tekinthetı a 2008-ban José María de Pereda díjjal jutalmazott Los veinticuatro días (Huszonnégy nap) c. regény. Ebben Barsy útinapló formájában írja le az elızı regényben már megismert egyik szereplı hazalátogatását Magyarországra, ami egyben egy belsı utazás is, hogy megtalálja és megismerje a gyökereit és önmagát. Dolgozatom célja, hogy a két, mondhatni hiánypótló mő segítségével bemutassam, hogyan élte meg a haza-hazátlanság, és az önazonosság problémáját egy már az emigrációban felnıtt magyar író, és hogyan jelennek meg történeteiben a magyar gyökerek emlékei az új hazába való beilleszkedés problémái mellett.

A dolgozat címe: Leben in der Diktatur in Herta Müllers Herztier A szerzı neve: Lafferton Luca A szerzı szakja, évfolyama: Germanisztika (német szakirány) szak, 3. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Horváth Géza, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

A dolgozat célja, hogy bemutassa a Nobel díjas Herta Müller egyik kevésbé ismert, de annál jelentısebb német regényét, a Herztier-t, illetve hogy ismertessen a regényrıl megjelent tanulmányokat. A Herztier még nem jelent meg magyar fordításban. A dolgozatban felhasznált szakirodalmak legnagyobb része német nyelvő. Ezek indokolttá tették a TDK dolgozat német nyelvét. Herta Müller kortárs írónı, aki jelen regényében a ’80-as évek romániai Ceausescu-diktatúráját ábrázolja a bánsági sváb (német nyelvő) kisebbség szemszögébıl. Ennek a közösségnek ı maga is tagja, sıt, a regény elbeszélése is egyes szám elsı személyben történik. A diktatúra témájának megközelítése újszerő, hiszen errıl a korszakról viszonylag kevés irodalmi mő, fıleg kevés sváb irodalmi mő ismert. A Herztier ezen kevesek egyike, világirodalmi minıségő szinten. Bár már 1994ben megjelent, mindmáig kevés a róla született, részletes tanulmány. A dolgozat elsısorban a diktatúra megjelenési formáit próbálja bemutatni – például a szereplık bemutatásán keresztül –, ugyanakkor igyekszik hangsúlyt fektetni az identitás kérdésére is – svábok, románok, magyarok együttélése. A Herztier elsısorban a jelenlevı kommunista Ceausescu-idıszakot mutatja be, de vele párhuzamosan az E./1. személyő elbeszélı emlékezetében megjelenik a nemzetiszocialista ideológia/múlt is, így a regény mindkét irányzatot egyformán elítélheti és el is ítéli. A dolgozat egyik alapvetı megállapítása, hogy a Herztier-t a speciális szimbolikus nyelvezete („Bildsprache”) teszi igazán különlegessé. A szimbólumok és motívumok – melyek általában elıször csak hétköznapinak tőnı tárgyak – számos jelentést hordoznak magukban, és bonyolult hálóként szövik át az egész regényt. Kiemelt hangsúlyt kap a „Herztier” szó értelmezése. A dolgozat végsı konklúziója, hogy a regényben a diktatúra a mindennapok részét képezi. Az ember akkor is a foglya marad, ha esetleg egy másik országba költözik.

A dolgozat címe: Asszimilációkutatás a szabadkai magyar végzıs középiskolások körében Szerzı: Lajkó Brigitta Szakja: Szociológia, III. évfolyam Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék, Szeged Témavezetı: Lencsés Gyula, egyetemi adjunktus

A 21. századra jellemzı kulturális sokszínőség, illetve a nemzetek együttélése és egymásra gyakorolt hatása következtében, a modern társadalmak zömében elıtérbe kerül az asszimiláció kérdésköre. Különösen figyelmet érdemlı jelenség ez azon határon túli magyar közösségek esetében, amelyeknél már nem egyszerően a demográfiai struktúrák átalakulásáról van szó, hanem ahol az adott közösség megmaradása a tét. A dolgozatban bemutatott kutatásban a szabadkai magyar végzıs középiskolások képezték a populációt, amely magába foglalja szakközépiskolák és a gimnáziumok három- és négy éves tagozatain tanuló végzıs osztályokat.

A kérdıíves vizsgálat mellett néhány tanulóval interjú is

készült. Dolgozatunkból is látszik, hogy a népesedési folyamatok össztársadalmi folyamatok eredményei és nem lehet ıket pusztán önmagukban vizsgálni. Elemzésünkben kerestük azokat az okokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatnak a többségi nemzetbe való beolvadás folyamatára. Mértük a heterogámiát és az alterfóniát befolyásoló tényezıket is, mely jelenségek a városok nemzetiségi összetételének eltolódásával, a magyarok közösségének fogyatkozásával, a szerbek számának növekedésével egyre hangsúlyosabbá válnak. Kutatásunk eredményei segítenek felismerni azokat a szempontokat, amelyek hatással vannak a párválasztásra, a nemzettudat erısségére, az elvándorlásra és a többségi nemzethez való alkalmazkodás lehetséges alternatíváira. Jelentıs szerepe van mindebben a nemzeti identitás erısségét meghatározó attitődöknek, a szerb nyelv befolyásoló hatásának és a szakmai-jogi-politikai érvényesüléssel kapcsolatos várakozásoknak.

11-12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései Lengyel Judit és Török Tímea SZTE Neveléstudományi mesterszak – II. évfolyam kulcsszavak: pályaválasztás, pályaorientáció, továbbtanulás A magyar közoktatási rendszer jelenleg két alkalommal teszi lehetıvé, hogy a tanuló döntsön a jövıje felıl, 14 évesen és 18 évesen, amikor a felsıoktatásba való belépésérıl dönt. Kutatásunkban a szegedi gimnazisták pályaválasztását állítottuk a középpontba. Célunk volt, hogy megtudjuk, (1) mik azok a szempontok, amelyek befolyásolják a döntéseiket, (2) hol informálódnak az egyes intézmények szakjairól, (3) miként képzelnek el a tanulók egy ideális egyetemet, és (4) mit várnak el a megszerezendı diplomájuktól. Kutatásunkat öt szegedi gimnázium bevonásával végeztük. Vizsgálatunkban a gimnáziumok nyolc 11.-es és nyolc 12.-es osztálya vett részt (N=362). A felmérésünket saját fejlesztéső, papír alapú kérdıívvel végeztük, amely négy nagyobb témát ölelt fel: (1) az érettségit, (2) felvételi döntéseiket, (3) tájékozódást, (4) és a tényleges jelentkezést. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az általunk vizsgált gimnáziumi osztályokból a többség középszinten kíván érettségit tenni, a diákoknak csupán egyharmada választja az emeltszintet. A felvételi döntéseket befolyásoló szempont vizsgálata esetében a legfontosabb a saját érdeklıdési terület. A legtöbb tanuló ez alapján választja ki, hol szándékozik továbbtanulni. A tanulóknak csupán a fele (50,5%) használja a Felsıoktatási Felvételi Tájékoztatót elsıdleges információforrásként, közülük is inkább 12. évfolyamon népszerőbb. A tanulók között a www.felvi.hu a legnépszerőbb tájékozódási hely. Azoknál a tanulóknál, akik már konkrét elképzeléssel rendelkeztek a továbbtanulásról, az elsı helyen társadalomtudományi karokat, szakokat jelöltek meg, ezt követte a természettudományi, orvosi és mőszaki kar. Kevés kutatás vizsgálja a tanulók továbbtanulási szándékait, még kevésbé vannak arra vonatkozó vizsgálatok, hogy mi befolyásolja ıket adott intézmények, szakok kiválasztásában, ezért a kutatási eredmények több szempontból is hasznosak lehetnek. Az intézmények stratégiát dolgozhatnak ki arra vonatkozóan, hogy a jövıbeli hallgatók minél több információhoz jussanak a képzéseikrıl. Másrészt, ha ismertek a továbbtanulási szokások és a munkaerı-piaci igények, akkor e két területet összehangolásával segíteni lehet a friss diplomások munkakeresését is.

Témavezetı: Csapó Benı Beosztása: egyetemi tanár

A dolgozat címe: Térérzékelés és szubjektumábrázolás Marie Darrieussecq Naissance des fantômes címő regényében A szerzı neve: Lipták-Pikó Judit A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika/francia szakirány MA II. év Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Francia Nylevi és Irodalmi Tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: dr. Gyimesi Timea, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Marie Darrieussecq a francia regényírók úgynevezett „új generáció”-jához tartozik. Regényeinek fıhısei szinte kivétel nélkül mindig nık, legtöbbször anya és lánya kerülnek a középpontba (a mellékszereplık között természetesen találunk férfiakat is). Történeteinek eme „nıuralma” miatt Darrieussecq-et az elemzık és a kritikusok a „feminista író” szerepkörébe skatulyázták be, már egészen a kezdetektıl fogva. A Darrieussecq mőveirıl szóló tanulmányok döntı hányada nem is foglalkozik egyébbel, mint az anya-lánya konfliktusos kapcsolat bemutatásával, a nı modern társadalomban betöltött szerepének elemzésével, valamint a regényeiben fellelhetı különbözı szimbolikák felkutatásával (nı-állat, víz-anya, stb.). Természetesen ezek is lehetséges olvasatai az eddigi Darrieussecq életmőnek, azonban úgy érzem, hogy ennél sokkal több rejtızhet egy-egy adott regényben, ha közelebbrıl

megvizsgáljuk ıket.

Dolgozatomban a Naissance des fantômes címet viselı, Darrieussecq 1998-ban megjelent, második könyvét elemzem és rávilágítok azokra a részletekre, melyekre az eddigi tanulmányok véleményem szerint nem fektettek különösebb hangsúlyt. Ezek többek között a fıhısben lezajló lelki, érzékelési és látási folyamatok, valamint az ezek hatására létrejövı új terek leírása és elemzése. Továbbá vizsgálat alá veszek − a regény függvényében − bizonyos fogalmakat, úgy mint a tekintet, a tér vagy a valóság. Munkámra többek között nagy hatással voltak Jacques Lacan, Gaston Bachelard és Michel Foucault elméletei. Összefoglalva tehát dolgozatomban arra derítek fényt, hogy mi történik tulajdonképpen ebben a rövidnek mondható regényben a fıhıssel, miféle kálvárián megy keresztül, mely végül a következıt mondatja vele: „(…) csak azt tudom, hogy ebben a pillanatban végleg feladtam, hogy azon törjem a fejemet, vajon a férjem (a macskák, a madarak, a halak és a legyek az összetett szemükkel) érezte-e és látta-e, amit én láttam és éreztem.„

A dolgozat címe: „Erinnere dich, wie Arm in Arm wir gingen, und an dem Blick der Abendsonne hingen…”. Funktionalisierte Literatur in der ungarischen Stammbuchtradition A szerzı neve: Lukács Anna Angyalka Szerzı szakja és évfolyama: Germanisztika BA, 3. évfolyam Az intézmény neve: Germán Filológiai Intézet Témavezetı neve, beosztása és intézményének neve: Dr. Katona Tünde, egyetemi docens, SZTE, BTK, Német Irodalomtudományi Tanszék

Munkám középpontjában a felvilágosodás kori albumhagyomány áll. Az Inscriptiones Alborum Amicorum nevő nagyszabású adatbázis két bejegyzése képezi dolgozatom korpuszát. Az elsı bejegyzés, mely Sikos István albumában található, kevésbé szokványos módon nem csak egy idézetet tartalmaz, hanem hármat, melyek bonyolult intertextuális struktúrát alkotnak és rávilágítanak egy, az irodalmi köztudatban elhomályosult kortárs költıi barátságra, név szerint Johann Gottfried Seume, egy vitatott, késıfelvilágosodott világjáró, és Hieronymus Carl Friedrich von Münchhausen báró barátságára. A második bejegyzés egy ismeretlen tulajdonosú albumban található, csak egy Seumeidézetet tartalmaz. Egy-egy inscriptio keletkezési története nagyon sokoldalú lehet, természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy a mikor? hol? és miért? kérdésekre gyakran csak hipotetikus válasz adható, de ezek megválaszolása nem is elsıdleges célja munkámnak. A felvilágosodás érdekessége az albumhagyomány szempontjából az, hogy a nagy klasszikusokról a hangsúly áttevıdik a kortárs irodalomra, mely jelenség tükrözi az akkori emberek igényét a kortárs irodalomrecepció iránt. Mivel egy bejegyzés mindig a bejegyzı önreprezentálása a világ felé, az ilyen hivatkozások arra utalnak, hogy a társadalomban elismert, netán szükséges volt a kortárs mőveltség. Gyakran csak rövid idı állt a bejegyzık rendelkezésére, hogy megalkossák bejegyzésüket, ezért nem kis kompetenciára volt szükségük az irodalom alkalmazását illetıen, hiszen alkalomhoz illı, esetleg késıbb is kellemes emlékeket ébresztı nyomot kellett hagyniuk maguk után. Fıleg az elsı bejegyzés komplexitása tanúskodik szerzıje irodalmi jártasságáról. Dolgozatomban arra világítok rá, hogy az egyes szerzık, ebben az esetben J. G. Seume és Münchhausen báró, funkcionalizálása hogyan történik egy-egy bejegyzés alkalmával, illetve, hogy mivel egy bejegyzés nem csak bejegyzırıl, hanem a tulajdonosról, a keletkezési helyzetrıl, de még az idézett személyrıl is felvillant egy pillanatnyi képet – hogyan befolyásolhatja ez utóbbi további recepcióját.

Dolgozat címe: “Játékos történetlakók: Posztmodern tudományos-fantasztikus regények virtuálisvalóságképei” Szerzı neve: Makai Péter Kristóf A szerzı szakja és évfolyama: anglisztika MA, II. évf. Az intézmény neve: SZTE, BTK, Angol-Amerikai Intézet, A témavezetı neve, beosztása, intézmény: Nagy Gergely, egyetemi tanársegéd, SZTE AAI

A számítógépes játékok és a virtuális valóságok kibernetikus logikájának megjelenése forradalmian újnak hat a mai kulturális palettánkon, amelynek a maga történetmesélésre vonatkozó lehetıségei és korlátai radikálisan különböznek az irodalmi narratívák által felvetettektıl. Az alábbi dolgozat ez ellen a határállítás ellen kíván állást foglalni: az elmúlt negyvenöt év tudományos-fantasztikus irodalma kiváló terepet biztosított a számítógépes játékokhoz hasonló narratív szimulációk elképzelésére és újraértelmezésére csakúgy, mint az ilyen környezetekben felmerülı, az emberi cselekvés szabadságát és az élmény kohézióját szembeállító interaktivitás vizualizására. Öt közel kortárs regényt (Philip K. Dicktıl “A halál útvesztıjé”-t, az “Ubik”-ot, a „Palmer Eldritch három stigmájá”-t, Viktor Pelevintıl “A rettenet sisakját” és Jeff Noontól a “Vurt”-ot) elemezve egy, a narratív tereket és az interaktivitást rendezı kontinuum képe rajzolódik ki, amely elırevetíti és átértelmezi a mi világunkban megtalálható játékos virtuális világok logikáját, a sokfelhasználós, chat-alapú kalandozásoktól elkezdve a az élet- és családszimulátorokon át a lövöldözıs játékok által kínált versengésig. Ezeknek az analógiáknak a felvázolásával a szórakoztató virtuális valóságok egyfajta intermediális hagyománya sejlik fel, ami felszínre hozza és különféle megoldásokat keres a többé-kevésbé szabadon alakítható interaktív környezetekben felmerülı általános problémákra, így például a narratív koherencia hiányára és a képzeletet megdolgoztató, játékos lelkesedés fenntartására.

A dolgozat címe: A magyarországi hajdúk és az ukrajnai kozákok összehasonlító elemzése (A XV. század végétıl a XVII. század közepéig tartó idıszakban) Szerzıje: Marton Gellért Ernı Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Varga Beáta

A magyar történetírásban eddig kevésbé kutatott téma kidolgozását vállalta magára a szerzı, a magyar hajdúság és az ukrajnai kozákság összehasonlító történeti elemzését. Az összehasonlítás szempontjait az alábbiakban határozza meg a szerzı: e „köztes” társadalmi rétegek kialakulásának ideje, indító okai; csoportjaik kialakulása és bemutatása; a párhuzamosságok, azonosságok megvilágítása; a hajdúság és kozákság privilegizációs törekvéseinek felvázolása. A dolgozat az alábbi fejezetekre tagolódik: 1. hajdúk és kozákok kialakulása; 2. királyi (végvári) hajdúk és regisztrált kozákok; 3. magánföldesúri hajdúk és kozákok; 4. szabadhajdúk és „szabad” kozákok; 5. hajdú- és kozák kiváltságolás. A dolgozat idıbeli és térbeli kiterjedését a cím kijelöli, a munka a nem fedi le a magyar hajdúság és ukrán kozákság történetének egészét. A hajdúk esetében XV. századi megjelenésüktıl 1685-ig terjedı idıszak, a kozákokéban a kiindulási pont ugyanaz, s 1654-ig követhetjük nyomon csoportjaik és kiváltságaik változását. Az idıhatár megválasztása nem véletlen: mind a hajdúk, mind a kozákok életében meghatározó változások történtek a XVII. század közepén.

A dolgozat címe: A magyarországi hajdúk és az ukrajnai kozákok összehasonlító elemzése (A XV. század végétıl a XVII. század közepéig tartó idıszakban) Szerzıje: Marton Gellért Ernı Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Varga Beáta

A magyar történetírásban eddig kevésbé kutatott téma kidolgozását vállalta magára a szerzı, a magyar hajdúság és az ukrajnai kozákság összehasonlító történeti elemzését. Az összehasonlítás szempontjait az alábbiakban határozza meg a szerzı: e „köztes” társadalmi rétegek kialakulásának ideje, indító okai; csoportjaik kialakulása és bemutatása; a párhuzamosságok, azonosságok megvilágítása; a hajdúság és kozákság privilegizációs törekvéseinek felvázolása. A dolgozat az alábbi fejezetekre tagolódik: 1. hajdúk és kozákok kialakulása; 2. királyi (végvári) hajdúk és regisztrált kozákok; 3. magánföldesúri hajdúk és kozákok; 4. szabadhajdúk és „szabad” kozákok; 5. hajdú- és kozák kiváltságolás. A dolgozat idıbeli és térbeli kiterjedését a cím kijelöli, a munka a nem fedi le a magyar hajdúság és ukrán kozákság történetének egészét. A hajdúk esetében XV. századi megjelenésüktıl 1685-ig terjedı idıszak, a kozákokéban a kiindulási pont ugyanaz, s 1654-ig követhetjük nyomon csoportjaik és kiváltságaik változását. Az idıhatár megválasztása nem véletlen: mind a hajdúk, mind a kozákok életében meghatározó változások történtek a XVII. század közepén.

A dolgozat címe: A vadászati szaknyelv egyes kérdései olasz-magyar megközelítésben A szerzı neve: Mihály Enikı A szerzı szakja, évfolyama: SZTE BTK Tanár-olasztanár MA. I. évf., SZTE-JGYPK Tanárkönyvtárpedagógia tanár MA. I. évf. Az intézmény neve: SZTE-BTK és SZTE-JGYPK A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Doró Gézáné, egyetemi adjunktus, SZTEBTK, Olasz Irodalmi és Nyelvészeti Tanszék

Tanulmányom a vadászati szaknyelv kérdéseivel foglalkozik. Kutatásom e komplex szakterület csak egy kis szegmensére terjed ki részletesen: a vadászható, védett és fokozottan védett vadfajok olasz és magyar nyelvő elnevezéseire. Munkám célja a terminológiai ellentmondások tisztázása. Felépítését tekintve dolgozatom a dedukció elvét követi. Általánosságban tárgyalja a szaknyelvek helyét és szerepét a mai társadalomban, majd kitér a magyar vadászati szaknyelv kialakulására, végül pedig részletesen feltárja és elemzi az adott vadfajok elnevezéseivel kapcsolatos problémákat. Alapos

kutatómunkát

követıen

összeállítottam

egy

vadászati

szójegyzéket,

melyhez

az

Olaszországban elıírt vadászvizsgára felkészítı kézikönyvet vettem alapul, és az állatnevek latin terminusait felhasználva megkerestem hiteles magyar nyelvő elnevezésüket. Eredményeimet összevetettem az általános kétnyelvő szótárak által kínált megoldásokkal, és azt a következtetést vontam le, hogy számos pontatlanság, hiányosság, helyenként egyértelmő tévedés figyelhetı meg ezekben a köznyelvi szótárakban. Munkámmal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy szükség lenne a periférikus szaknyelveket is felölelı szakszótárak készítésére, illetve a meglévık bıvítésére, hiszen láthatjuk, hogy a köznyelvi szótárak ilyen specifikus kérdésekben már nem relevánsak. A dolgozatban közölt eredményeim segítségére lehetnek e terület gyakorlati szakembereinek, hogy meglévı kommunikációs problémáikat a szakszavak tisztázása révén enyhíthessék, valamint a függelékben feltüntetett terminusok felhasználhatóak a késıbbi terminográfiai kutatásokban is.

A dolgozat címe: Hamlet adaptációk a Shakespeare-i kultúra és ideológia árnyékában A szerzı neve: Mintál Kinga A szerzı szakja, évfolyama: Anglisztika Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézményük neve: dr. Kiss Attila, tanszékvezetı egyetemi docens, SZTE BTK

A címben szereplı adaptációk Lawrence Olivier Hamlet (1948) és Franco Zeffirelli Hamlet (1990) címő alkotásokra vonatkoznak. Dolgozatom céljául a fent említett filmek vizsgálatát tőztem ki. Munkám során kísérletet teszek, hogy Shakespeare korának történelmi hátterének rövid, átfogó ismertetését követıen rávilágítsak az egyes adaptációkban markánsan kiemelkedı ikonografikus, szimbolikus, emblematikus elemekre, amelyek tükrözik Shakespeare korszakának kulturális, történelmi és ideológiai vonásait. William Shakespeare jelentıs és számos interpretációs kihívással szolgáló drámát írt, hiszen láthatjuk, hogy Hamlettel kapcsolatos újabb és újabb feldolgozások születnek. A különbözı adaptációk eltérı motívumokra helyezik a hangsúlyt. A rendezık saját koncepció alapján válogatnak a jelenetekbıl, melyeket helyeznek be az adaptációba, és melyeket hagyják ki. Néha sorrendet is cserélnek, hogy komplex képet kaphassunk a rendezı gondolatmenetérıl. A válogatásra lehetıség nyílik, hiszen Shakespeare számos szimbólumot szıtt történeteibe. Dolgozatomban azokat az ikonografikus, szimbolikus, emblematikus elemeket emelem ki, amelyek tükrözik Shakespeare korának kulturális, történelmi és ideológiai vonásait. Mindkét adaptáció tartalmaz számos metapozícióval kapcsolatos utalást. A vizsgált korszakra jellemzı reneszánsz életérzés, a humanizmus és a feudális értékrend egyaránt reprezentálódik az alkotásokban. Elemzésem során rávilágítottam arra hogyan lehet összefüggést teremteni az emblematikus színpad felosztása és a Freud által megalkotott tudat felépítés- modell közt. Igyekszem feltárni a szimbólumok jelentését. Természetesen nem állítom azt, hogy a teljes szimbólumtárat sikerül feltárnom a munkámban, hiszen a kitőzött célnak megfelelıen válogatok az adaptációkban megjelenı szimbolikus , ikonografikus elemek palettáján.

A szerzı neve: Molnár Dávid A dolgozat címe: Erdélyi kriptoszociniánusok (1632-1643) A szerzı szakja, évfolyama: BTK Magyar nyelv és irodalom MA, II. évfolyam; régi magyar irodalom szakirány A témavezetı: Balázs Mihály, egyetemi tanár, BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék A radikalitás kutatói, legyenek azok akár a nonadorantisták, akár a szombatosok iránt érdeklıdık, nem mulasztották el felhívni a figyelmet a mérsékeltebb unitarizmus mővelıdéstörténeti jelentıségére. Az is látni való, hogy ezeket a törekvéseket – elıször is a szocinianizmust – a jövıben elıtérbe fogják állítani. Minthogy azok, akiket kapcsolatba hoztak az elsı szociniánus szemlélető káték megjelentetése mögötti eseményekkel, személyesen érintkeztek a Brandenburgi választófejedelenségben, a Markban felbukkanó unitarizmussal, a dolgozat elsı fejezetét ennek szentelem. Persze az egyetemváros, Frankfurt an der Oder is a Mark határán terül el, márpedig az erdélyiek 1638 után a peregrinatio academicát Odera-Frankfurt és Leiden felé fordították, azaz, a külföldön diákoskodók a nem éppen ortodox gondolatokat sugalmazó arisztoteliánus környezet helyett a közelrokon heterodox áramlatok mérséklı miliıjében végezhették tanulmányaikat, ami a dési komplanációra megnyilvánuló visszahatásként értelmezhetı. Természetesen magának a frankfurti egyetemnek is voltak unitárius vagy éppen szociniánus hallgatói. A hazájukból számőzött lengyel testvérek exodusa pedig csak erısítette a befogadónak bizonyuló Erdély hatását a Markban. A második fejezet a Kolozsváron kiadott szociniánus szemlélető kátékról szól, amelyeket teológiai szempontból elemzek. Utalok arra a konfesszionalizációs paradoxonra, hogy ezek az elsı nemzedékhez kapcsolható nyomtatványok és az elsı neológ szociniánus áramlatok egyidejőleg jelentkeztek Erdélyben. Késıbb, a Dés utáni elsı szociniánus katekizmus, amely kéziratban ırzıdött meg, már nem szoríthatta egyöntető unitárius keretek közé teológiáját, hanem a komplanáció és a „kálvinista irodalmi támadás” eredményeképp a reformátusokra reflektál. A harmadik, zárófejezetben ismeretlen verseket közlök, egyebek között egy Tordai János nevéhez főzıdı zsoltárparafrázist.

A dolgozat szerzıje: Móra Szilvia Évfolyam, szak: informatikus könyvtáros, V. év könyvtörténeti szakirány Az intézmény neve: SZTE-BTK, Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék

A 18. SZÁZADI TUDÓSKÖNYVTÁRAK. BÉL MÁTYÁS KÉT KÖNYVJEGYZÉKE A dolgozatomban elıször röviden ismertetem néhány 18. századi tudós könyvtárát és könyvgyőjtési szokását. Említésre méltó győjteménnyel rendelkezett például Köleséri Sámuel, Bél Mátyás, Bod Péter, Kollár Ferenc Ádám, Pray György és Cornides Daniel. Bél Mátyás (1684-1749) a 18. századi Magyarország egyik legjelentısebb tudósa. Munkássága szinte minden tudományterületet érintett. Pedagógus, tankönyvíró, tudományszervezı, történetíró, a honismereti irodalom úttörıje, az elsı magyar újság szerkesztıje, evangélikus pietista lelkész. A dolgozat következı részében az ı életét és munkásságát ismertetem röviden. Munkám fı részében Bél Mátyás könyvgyőjteményére térek rá. A tudósnak két könyvjegyzéke maradt fenn. Az egyik 1711-bıl, melyet ı maga készített, a másik pedig 1749-bıl, amely valószínőleg a hagyatéki leltára. Ezeket próbálom meg elemezni tartalmi és formai szempontból, valamint összehasonlítani ıket. Mindkét könyvjegyzékben az egyes könyvcímeket tematikus csoportokba soroltam, melyek közül kiemeltem néhány fontosabb mővet. Ezáltal próbáltam meg rávilágítani a győjtemény jelentıségére. Kigyőjtöttem azokat a könyveket, amelyek mindkét könyvjegyzékben megtalálhatóak, illetve a hungarikumokat. Ez utóbbiakat visszakerestem a magyar nemzeti bibliográfiákban is. Az 1711-es könyvjegyzékében fıleg a tanulmányai során beszerzett könyvek szerepelnek, amelyekben a teológiai témájú mővek vannak többségben. Az 1749-es könyvjegyzék már egy tudós polihisztor könyvtárának a képét mutatja. Ebben a történelmi, jogi és politikai tárgyú mővek többsége figyelhetı meg, valamint jelentıs számú földrajzi témájú munka is szerepel. Ennek az lehet az oka, hogy ez lett késıbb a tudós fı kutatási területe. Feltőnı különbség még, hogy a hagyatéki leltárban sokkal több hungarikum található. A két könyvjegyzékkel elıttem még senki sem foglalkozott. Ez megnehezítette számomra a kutatást, ugyanakkor nagy kihívást is jelentett. Rendkívül izgalmas volt megismerni Bél Mátyás sokoldalú személyiséget a könyvtárán keresztül. Szerintem mindenképpen fontos lenne a győjtemény további kutatása. Érdemes lenne például kiadni egy olyan kötetet, mint amely az Adattár-sorozatban Zsámboky, Dernschwam és Dudith könyvtáráról készült.

A témavezetı neve: Dr. Zvara Edina Beosztása: egyetemi adjunktus

A dolgozat címe: Archetípus rombolás és építés az antik medúza szimbólum megismeréséhez A szerzı neve: Nagy Fruzsina A szerzı szakja, évfolyama: Magyar nyelv és irodalom MA I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetık k neve, beosztása, intézményük neve: Dr. Fogarasi György, egy. doc., Tóth Ákos tud. Segédmunkatárs, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

A dolgozat célkitőzése olyan értelmezési szempontok felvetése, amelyek kibıvítik illetve átírják vagy teljesen új nézıpontokat nyújtanak az antik nıalak megismeréshez. A tudományos munka egyfelıl szeretne áttekintést nyújtani a mővészettörténeti korszakokban változó szépségeszményrıl, amelyekben Medúza alakja más és más szerepet felöltve jelent meg a társmővészetekben. Másfelıl a szimbólum a költészetben és pszichoanalízisben betöltött szerepét vizsgálnám bıvebben. A dolgozat fı irányvonala a pszichoanalízis és a mővészettörténeti szépségfelfogás között húzódó ellentéteket igyekszik majd feltárni. Ez a két, egymást kizáró értelmezési vonulat egészülne ki egy érintılegesen felvázolt irodalmi nézıpontú felvetéssel, amelyet az angol romantikus költı –Shelley– verse nyomán szeretnék igazolni. A Freud által felvetett álláspontot, miszerint a mítosz pszichológiai történetként olvasása jelenti a szimbólum megközelítésének legjobb módját, valamint a kizárólag esztétikai szerepkörben létrejövı mővészettörténeti ábrázolás érvényességét szeretném lebontani, és felépíteni helyettük egy újfajta olvasatot, ami remélhetıleg közelebb visz és újragondolja ezt a mai napig vitatott és népszerő motívumot.

A dolgozat szerzıje: Nagy Györgyi Évfolyam, szak: informatikus könyvtáros MA II. könyvtörténeti szakirány Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék

A TÉRKÉP DNS-E

Minden régi könyvekkel foglalkozó tudja, hogy ezeknél a dokumentumoknál sok esetben rossz évszám szerepel megjelenési év gyanánt, sıt sokszor egyáltalán nincs is megadva semmilyen idıpont. Hasonlóan elıfordul ez a régi térképeknél is. Különösen igaz ez a réz-vagy acélmetszet technikájával készültekre. A gondos munkával kimetszett nyomólemezrıl ezer körüli lenyomat készülhetett, így az több évig is használatban volt anélkül, hogy a mester változtatott volna valamit a kartusban lévı (vagy fel sem tüntetett) dátumon. Munkám célja: a régi térképekkel foglalkozókat – könyvtárosokat, antikvárosokat, győjtıket – segíteni az eligazodásban XVII-XVIII. század mővészi szabadsággal kiadott térképei között. Ehhez elsıként az említett technikák és a korabeli kiadási viszonyok ismerete szükséges. Bemutatom tehát a réz- és acélmetszet, valamint a rézkarc technikáját, illetve a lemez metszésénél felhasznált néhány kiegészítı módszert. A korban kiemelkedı jelentıségő, széles körben ismert térképkiadó, Johann Baptist Homann által alapított és nevét viselı nürnbergi vállalat példáján a kiadást is ismertetem. A dolgozat harmadik felében pedig a fenti kiadó egyik sokat használt térképének történetét, ennek kutatását fejtem ki. Mivel az elméleti tudás mellett a gyakorlati ismeretek is fontosak, a kutatásom során használt azonosítási módszerek hangsúlyos szerepet kapnak. A lemezek és a róluk készült levonatok beazonosításánál a készítési technológia sajátos elemei, az ábrázolás módja és szintje vezethetnek nyomra. Ezeket a nyomozási módszereket mutatom be az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának és a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára Régi Könyvek Tárának atlaszaiban lévı, Alsó-Szászországot ábrázoló térképek segítségével.

Témavezetı: Dr. Simon Melinda Beosztása: egyetemi adjunktus

A dolgozat címe: Hungária alakja a két világháború közötti képeslapokon A szerzı neve: Nagyillés Anikó A szerzı szakja, évfolyama: néprajz alapszak III. Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Gleszer Norbert, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem

Hungária, mint a nemzet, a haza allegorikus alakja meghatározó volt az irredenta ábrázolásban. Kiemelkedı szerepe miatt tartom fontosnak a témával való foglalkozást. Forrásaim elsısorban a képeslapok (azon belül is különösen a két világháború közöttiek, illetve viszonyítási anyagként a világháborús propaganda képeslapok és a Monarchia korabeli képeslapok, kisebb mértékben pedig a második világháború idıszakában készült képeslapok), de emellett megvizsgálom a témához kötıdı szobrokat, újság- és monográfiaillusztrációkat, valamint egyes festményeket is. A kutatásom célja, hogy bemutassam azokat az elızményeket, amelyek meghatározták a Hungária allegóriák XX. századi ábrázolási módjait, jelentéseit, hiszen Hungária, mint allegorikus alak már Trianon elıtt is több évszázados hagyományokkal rendelkezett. Emellett célom ismertetni azokat a kontextusokat, amelyben Hungária megjelenik, illetve bemutatni az irredenta képeslapokon megjelenı legfontosabb motívumokat, azok alakulását, változását, a korábbi ábrázolási gyakorlatok viszonylatában. Mindezt a kulturális emlékezet és a civil vallás, nemzetvallás keretén belül, komparatív (összehasonlító) módszert alkalmazva valósítom meg. A Hungária nemzetallegória különösen két hagyományt olvasztott magába: a korábbi rendi (ezek nem azonosak az irredenta uralkodó ábrázolással!) és a Patrona Hungariae ábrázolási módot. A rendi ábrázolás alatt elsısorban az Árpád-házi királyokról készült képeket értem. Ekkor azonban a hordozó felület a szobrok, festmények, metszetek, szobrok voltak. Az irredenta Hungária nemzetallegória közvetlen elızménye a dualizmusban kedvelt, elsısorban Ferenc Józseffel és Erzsébettel együtt megjelenı allegóriák, amelyen Hungária egyedül, az uralkodó hatalmát szentesítve, vagy egy közös célért való megmozdulást hírdetve,illetve Ausztriával együtt van ábrázolva. Ekkor már a fı hordozó felület a képeslap lesz, hiszen bárhova gyorsan eljuttatható és könnyen sokszorosítható. Mindezek mellett fontos megemlíteni a világháborús propaganda képeslapokat is.

A dolgozat címe: Az olasz és a spanyol kötımód használatának összevetése néhány leíró nyelvtan és nyelvkönyv alapján A szerzı neve: Nyaka Diána A szerzı szakja, évfolyama: Olasz-spanyol MA Tanári I. évfolyam. Az intézmény neve: SZTE BTK A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Zentainé dr. Kollár Andrea egy. docens, SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Dolgozatomban az olasz és a spanyol kötımód kontrasztív vizsgálatával foglalkozom. Munkám célja az említett nyelvek grammatikai szegmensének elemzése és a felmerülı divergenciák bemutatása. Magyarországon a rendszerváltás óta az idegen nyelveket tanulók között egyre többször fordul elı, hogy az elsı választott nyelvet egy hasonló, azonos nyelvcsaládbeli idegen nyelv tanulása követi. Ezekben az esetekben a tanulók számára alapvetı fontosságú, hogy tudatosítsák a rokon nyelvek közötti hasonlóságokat és különbségeket, s ezeket el tudják választani. Az olasz és spanyol nyelv esetében is számolnunk kell az interferencia jelenségével, különösen azért, mert a rendelkezésre álló tankönyvek között csak elvétve akad olyan, melyben kontrasztív szempontú grammatikai összevetéseket is találunk. A felmerülı interferenciák tanulóknak és tanároknak egyaránt problémát jelenthetnek. Dolgozatomban elıször röviden összefoglalom a Magyarországon olasz és spanyol nyelvet tanulókra vonatkozó statisztikákat, és röviden prezentálom a kontrasztív kutatások eddigi történetét és eredményeit. Ezt követıen néhány választott nyelvkönyv és leíró nyelvtan alapján elemzem a kötımód tárgyalásának lehetséges szempontjait. A dolgozat végén külön fejezetben felsorolásra kerülnek a két nyelv kötımódjában található hasonlóságok és különbségek. Az összehasonlító munka során fény derül arra, hogy a párhuzamosan újlatin nyelveket tanulók száma folyamatosan nı, a két nyelv vizsgált grammatikai szegmensében több a hasonlóság, mint a különbség, azonban az elıforduló eltérések jelentısek és helyenként ellentmondóak e két nyelvben, ezért fontos azokat explicit módon látni, értelmezni, tudatosítani. Következésképpen megállapítható, hogy az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek között vannak hasonlóságok és különbségek, melyek tisztázása és megértése nélkülözhetetlen, s ehhez szükség van megfelelı, a tanulást elısegítı és könnyítı, a jelenségeket kontrasztív szempontból is vizsgáló segédanyagra.

A dolgozat címe: „A másik jó szomszéd” – Kuba és Kanada kapcsolata A szerzı neve: Oláh Andrea A szerzı szakja, évfolyama: Amerikanisztika-Spanyol, V. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Anderle Ádám, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszék

Vannak olyan országok, melyek történelmük és fejlıdésük révén mindig is az érdeklıdés középpontjában álltak. Kuba is közéjük tartozik. Ennek egyik oka, hogy a mai világ talán legerısebb és legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok is igen jelentıs, ha nem is barátságos kapcsolatot épített ki déli szomszédjával. Az USA Kuba elleni gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi blokádja hatására a 60-as évektıl kezdve megfogyatkozott a Kuba-párti országok száma. Az amerikaiak egyértelmő tiltása ellenére volt egy ország, amely nem fordított hátat a szigetnek. Kanada megmaradt Kuba „másik jó szomszédjának”. Kutatásom célja, hogy ezt a különleges kapcsolatot bemutathassam. A téma leírásával fıként az amerikai kontinens szakemberei foglalkoztak, így kutatásom nagy részben kanadai szerzık mővein alapszik. Mexikói és kubai írások is csak az ı hitelességüket bizonyítják. Kuba rövid történetének tanulmányozása után az északi szomszédokkal való viszonyát vizsgálom, hogyan befolyásolta fejlıdését az USA külpolitikája és ez utóbbi hogyan eredményezte Kanada egyedülálló hozzáállását a szigethez. Kutatásom során sikerült jobban megérteni az amerikai magatartás okait, és egyértelmővé vált, hogy Kanada számára miért volt olyan fontos, hogy más nézıpontból értékeljen és az USA-tól eltérıen kezelje kapcsolatait. Kanada megítélésében nagyon sokan az USA-hoz való közelségét tekintik a legfontosabbnak, és azt várják, hogy közvetlen szomszédja befolyására azonos politikával rendelkezzen. A két ország Kubával való viszonya azonban világosan megmutatja, hogy a kanadai út eltér az amerikaitól. A kubai-kanadai kapcsolatok fejlıdése megállíthatatlannak tőnik és nem is valószínő, hogy megtörik a közeljövıben. Úgy gondolom, hogy Kanada jelenléte a kubaiak életében az amerikai blokád esetleges, régen várt feloldása esetén sem szőnne meg.

A TÖRÖKORSZÁGI TÖRÖK MŐVELTETİ SZERKEZETEINEK VIZSGÁLATA Ótott-Kovács Eszter Altajisztika MA II. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Altajisztika Tanszék Témavezetı: Kincses Nagy Éva, SZTE-BTK Altajisztika Tanszék

A dolgozat célja, hogy behatóan megvizsgálja a törökországi török mőveltetıszerkezet sajátosságait, különös tekintettel a mőveltetı morfémát érintı korlátozásokra (a reflexív és passzív képzı utáni helyzetekben), a kooperatív képzıvel alkotott kapcsolataira, valamint a többszörös mőveltetés különféle

jelentéstartalmaira.

Foglalkozik

továbbá

a

lexikális

és

a

lexikalizált

alakok

problematikájával, illetve ezek szemantikájával. Mindezt bı török nyelvi példaanyagra támaszkodva teszi, rámutatva a török mőveltetı képzés sokszínőségére. A pályamunka szakirodalmi alapját mindenekelıtt a Bernard Comrie mőveltetésrıl írt általános nyelvészeti tanulmányai, Lars Johanson régi török mőveltetıszerkezetekrıl szóló írásai, Leonid Kulikov által a többszörös mőveltetés témakörében írt tipológiai munkája alkotja, de a témában keletkezett, a magyar mőveltetéssel kapcsolatos tanulmányok (így Hetzron Róbert, Komlósy András és Nemesi Attila László munkái) is fontos szerepet kapnak.

A dolgozat címe: Nyelvi jogok és iskola. Helyzetkép az itáliai ıshonos kisebbségek oktatási programjairól (1999-2010) A szerzı neve: Pajti Andrea A szerzı szakja, évfolyama: Anglisztika-olasz (minor), III. évf. Az intézmény neve: SZTE BTK A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Zentainé dr. Kollár Andrea egy. docens, SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Az Európai Unió elvárásainak megfelelıen Olaszország 1999-ben kisebbségvédelmi törvényt fogadott el. A törvény az ország területén élı 12 ıshonos nyelvi kisebbség számára többek között garantálja, hogy az oktatás területén lehetıség nyíljon anyanyelvük használatára. 2001-ben elkészült az a végrehajtási rendelet is, melynek alapján a különbözı oktatási intézmények kidolgozhatták programjaikat, és elindíthatták a kisebbségi nyelvhez kapcsolódó projektjeiket. A dolgozat arra tesz kísérletet, hogy az elmúlt tíz év munkáját elemezze, összegezze a témában elért eredményeket, feltárja a törvény szövege és az olasz nyelvi valóság között feszülı ellentéteket, valamint felvázolja a következı évek feladatait. Az elemzés alapja az utóbbi 25 év szakirodalmának feldolgozásán kívül azoknak a minisztériumi anyagoknak az elemzése, melyek rögzítik és mérik az egyes iskolák által elindított programok tartalmát és eddig elért eredményeit. A tanulmány célja, hogy a Magyarországon is sokat hivatkozott dél-tiroli példán kívül a kevésbé ismert csoportok nyelvi helyzetébe is bepillantást nyújtson, különös tekintettel az utóbbi évtizedben az oktatás területén végbemenı változásokra. Ez az összegzés kiindulópontja lehet olyan összehasonlító vizsgálatoknak, melyek az Unió többi tagállamának kisebbségi politikáját értékelik.

A nyelvi érintkezések típusai a kazah rokonságnevek tükrében

Patkós Viktória Altajisztika MA I. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Altajisztika Tanszék Témavezetı: Kincses Nagy Éva, SZTE-BTK Altajisztika Tanszék

A nyelvi kontaktus szituációk bemutatására a kazah rokonsági terminológia elemeit használom fel. Azután hogy meghatározzam, az adott rokoni kapcsolatnak milyen jelentısége volt a társadalom, vagy a család szerepében, kísérletet teszek a szó történetének bemutatására. Alapvetıen azokat a rokonsági terminusokat választottam ki, amelyek feltételezhetıen mongol eredetőek. Több esetben visszakölcsönzésre találunk bizonyítékot, vagyis a szó eredetileg a törökbıl a mongolba került, majd onnan vissza a török nyelvekbe. A rövid történeti bevezetıben szeretnék rámutatni, hogy a kazahok történetük során hol és mikor kerültek érintkezésbe mongol nyelvő népekkel. A kazah nép a 15-16. században alakult ki. Vizsgálom azt is, hogy az ezt megelızı idıszakban a többi török néppel együtt élve milyen mongol hatások érték. Az ezt követı idıszakot vizsgálva pedig kifejezetten a kazah nyelvet ért hatásokra fókuszálok. Annak meghatározására, hogy egy adott szó eredeti eleme-e a kazah szókincsnek, vagy idegen nyelvbıl való átvétel, egy kritériumrendszert alkalmazok. Ezek a kritériumok külön külön nem bizonyító erejőek, de együtt alkalmazva igen. Ha egy másolás már lezajlott, úgy megállapítható annak típusa, amelyeket szintén külön tárgyalok a nyelvészeti bevezetı részben. Ahhoz hogy egy másolás végbemehessen, adottnak kell lennie a nyelvi kontaktus szituációnak, amelynek szintén több fajtáját különböztetjük meg. Így történeti és nyelvészeti eszközök figyelembe vételével vizsgálom meg a kazah rokonsági terminusokat, és adok származásukra lehetséges magyarázatot.

A dolgozat címe: Foreign Language Learning of Hearing Impaired Children A szerzı neve: Pintér Petra Orsolya Szakja, évfolyama: Angoltanár MA, 2. év Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar Témavezetı neve: Dr. Bukta Katalin, Senior Assistant Professor

In my research I intend to examine the foreign language (FL) learning of Hungarian hearing impaired children. I focus on the question of mother tongue, as teaching a foreign language is the most effective through one’s native language (Kárpáti 166). I am interested in why it is so difficult to determine a hearing impaired child’s mother tongue, and why it is so difficult to teach every hearing impaired student on his or her native language. I intend to prove that it is not self-evident that verbal Hungarian is the mother tongue of a Hungarian hearing impaired learner just because his or her nationality is Hungarian, thus it is not necessarily worth teaching a FL through spoken Hungarian. In addition, it is not obvious either that sign language is the mother tongue of a non-hearing child just because he is deaf. First I will introduce a theoretical background where I will present the clinical and cultural approaches towards deafness. Then, I will introduce the results of my data collection from Klúg Péter Kindergarten, Primary and Vocational School where I had the opportunity to observe three English lessons of hearing impaired students. Beside the classroom observation I asked the students to fill in a questionnaire related to their mother tongue and language use. As a result of the analysis of English lessons and the answers given by hearing impaired children I concluded that the majority of students consider themselves bilinguals or native speakers of sign language. The difficulty in defining one’s mother tongue comes from the fact that we can approach the concept of native language from different aspects. Moreover, language acquisition of the first and any other languages can be influenced by the age at which the hearing loss occurs, by the environment of non-hearing children and language input. In this way students can be very different linguistically and psychologically, thus their (educational) needs differ as well.

A dolgozat címe: A nagyrédei Hordozó Máriák valláséleti szerepe A szerzı neve: Pintér Zsófia A szerzı szakja, évfolyama: néprajz MA I. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: dr. Nagyné Frauhammer Krisztina tudományos munkatárs, Bálint Sándor Valláskutató Intézet

Dolgozatom célja a nagyrédei Hordozó Máriák valláséleti szerepének bemutatása. Érdeklıdésem a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke által szervezett 2009-es gyöngyösi diákszemináriumi munka kapcsán fordult a téma felé. A Mária-lányok tudatosan újjáélesztett hagyományát szeretném közzétenni, mely új elemekkel bıvült a Gyöngyös melletti faluban (Máriás férfiak és asszonyok csoportja). Azt tapasztaltam, hogy a vallási néprajzi szakirodalomban hiányos a téma feldolgozása, ezért célom feltárni, jobban megismerni és elemzést készíteni e területrıl. Kutatási tervem egyik fı eleme volt a résztvevı megfigyelés a gyöngyösi fájdalmas búcsún és a szobortalálkozón, a jelenlévık viselkedésének vizsgálata, a közönség felmérése (kor, nem, származás, öltözet), a nagyrédeiek elıkészületeinek és a búcsún való részvételüknek a dokumentálása. 2010-es újabb terepmunkám során hangsúlyt fektettem az újjáélesztett hagyomány közösségformáló szerepének vizsgálatára, interjúkat készítettem a Máriás csoportban résztvevıkkel és az egyházközösség tagjaival. A jelenség vizsgálata során választ kerestem arra, hogy milyen szerepe van az egyházközség és a falu élete szempontjából a gyöngyösi búcsúnak; mit jelent az ebben résztvevıknek a hordozás és valójában miért is újították fel a hagyományt. Dolgozatomban kirajzolódik egy régi hagyomány, mely a XXI. században új elemekkel bıvült. A nagyrédeiek az egy vallási közösséghez való tartozásukat fejezik ki a gyöngyösi búcsún való szereplésükkel. A vallási- és faluközösségük erısítése és egy pozitív kép kialakítása jelenik meg annak a hátterében is, hogy mindhárom Hordozó Máriájukat megmutatják. Arra az eredményre jutottam a kutatás során, hogy Nagyrédén a szoborhordozás vallási funkciója kiegészül a falu reprezentálásával is: erısíti a vallási közösséget és büszkeséggel tölti el a lakókat, vagyis identitáserısítı szerepe is van.

A dolgozat címe: A privát nyelv lehetısége a kései Wittgensteinnél A szerzı neve: Pitenyák Edit A szerzı szakja, évfolyama: Filozófia MA 1. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem BTK Filozófia Tanszék A témavezetı neve, beosztása: Kovács János tudományos segédmunkatárs

A dolgozat a kései Wittgenstein filozófiájának egyik problémájára koncentrál, a privát nyelv lehetıségének egyik elıfeltételét kívánom megvizsgálni. Ahhoz hogy érzeteimhez szavakat rendeljek, hozzá kell férnem elmém tartalmához. A fı kérdés, hogy hogyan férek hozzá saját mentális állapotaimhoz, illetve hogyan férek hozzá a másik mentális állapotaihoz. A dolgozat egyik részében megvizsgálom azokat az interpretációkat amelyek szerint Wittgenstein behaviorista, illetve feltárni, hogy mik az alapvetı kapcsolódási pontok Wittgenstein gondolatai (a Filozófiai vizsgálódásokban foglaltak) és a (logikai) behaviorizmus között. A dolgozat másik felében egy Davidson által felvetett ellentmondást szeretnék tisztázni, amely magában hordoz egy érvet a behaviorista interpretációval szemben. A fı kérdés: Hogyan lehetséges, hogy saját mentális állapotunkban bizonyosabbak vagyunk, mint a másikéban, miközben csakis a másik mentális állapotára van bizonyítékunk, a viselkedése? A kérdést két szemszögbıl vizsgálom: a behaviorizmus és Wittgenstein gondolatai alapján. A dolgozat célja, hogy rámutasson, a két álláspont egy ponton nem esik egybe.

A dolgozat címe: A média, mint mintaadó családtag A szerzı neve: Puskás Anita A szerzı szakja, évfolyama: szociológia, MA. 2. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék A témavezetı neve, beosztása: dr. Balog Iván, egyetemi docens

Dolgozatomat az a luhmanni állítás vezérli, miszerint „… amit tudunk a világról, azt mind a tömegmédiából tudjuk…” De mi is az, amit valójában tudunk? Mennyire objektív képet kapunk egyáltalán a tömegmédia által? Milyen információkat, értékeket közvetítenek számunkra, illetve embertársaink számára a tömegmédia leginkább kedvelt, és ismert ágazatai? A tömegtájékoztatási eszközök köre az utóbbi évtizedekben az internettel nagymértékben bıvült, ugyanakkor egyre inkább ellenırizhetetlenné vált. A rádióhallgatási- és az újságolvasási szokások egyre inkább azt a tendenciát mutatják, hogy a kereskedelmi rádiók, valamint a bulvárújságok kapnak egyre nagyobb hangsúlyt a tömeg, a közönség érdeklıdésébıl. Témaválasztásomat az a tény befolyásolta, hogy tévénézési szokások mára már a mindennapjainkat erısen meghatározó rutin feladattá váltak. A családdal együtt töltött idı nagy részét az teszi ki, amikor közösen ülünk a tévé elıtt. Kutatásom során a leginkább kedvelt hazai televíziós mősorokat veszem górcsı alá és a tartalomelemzés eszközével arra keresem a választ, hogy a legnézettebb televíziós adások, mősorok milyen életfelfogást, értékeket adnak át. Az a tendencia egyértelmően kirajzolódik, hogy a televíziós mősorok közül is azok a leginkább kedveltek, melyek valamilyen összeköttetésben állnak a különbözı bulváreseményekkel. De a legfontosabb kérdés az, hogy ez a bulvárosodás milyen hatással van, illetve milyen hatással lehet saját életünkre.

A dolgozat címe: Az ırült null-pozíciója a „Viharsziget” elemzésében A szerzı neve: Rábel Zsófia Szak, évfolyam: Összehasonlító Irodalomtudomány inaktív félév (5. évfolyamban voltam) Intézmény neve: SZTE BTK Témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. Kelemen Zoltán Béla, SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, adjunktus

Dolgozaton célja, hogy egy irodalmi szöveg elemzése kapcsán bemutassam, hogyan kerül a regény fıszereplıje (Teddy) null-pozícióba. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy ellentmondásossá vagy értelmezhetetlenné válik a mibenléte azokban a társadalmi kategóriarendszerekben, amik meg akarják határozni a pozícióját, annak érdekében, hogy megfelelı hozzáállást tudjanak kialakítani vele szemben. Mivel az általam elemzett szöveg regény—és nem tudományos munka— fiktív tereket hoz létre. Ezek a fiktív terek azonban megfeleltethetık szituációs játékoknak, hiszen elıfeltevéseket tartalmaznak, amikben mozgatva Teddy helyzetét feltérképezhetem. A Viharsziget címő regény magjában egy nyomozás áll. Edward Daniels rendırbíró kutat egy eltőnt rab után egy pszichátriai-börtönintézet szigetén. Ezt veszi körbe az a narratíva, hogy Andrew Laeddis nevő beteg számára létrejön egy nagyszabású szituációs játék, annak érdekében, hogy ráébredjen téveszméi valótlanságára. A két személy ugyanaz. A történet végére a nyomozás és a terápia is sikertelenné válik. Értelmezem a két narratíva ellentmondásának létrejöttét elısegítı elemeket. Ezután összevetem a szöveget Foucault egyik szövegértelmezésével, a nyomozás folyamatának vizsgálatához. Vizsgálom a Teddyt, mint ırültet körülvevı társadalmi kereteket, és az ezeket meghatározó „veszélyesség” és „hasznosság” fogalmát. Ezek után, az így behatárolt elmebeteg figuráját vizsgálom különbözı kontextusokba helyezve. Ezek a háború (normalitást átalakító) helyzete, a regényben felmerülı pszichiátriai gyakorlatok terepe, a elnémított beszélı pozíciója és az idegenség által kijelölt keret. A fent körvonalazott pontok alapján megvizsgálom Teddy önmeghatározásának lehetetlenségét is.

A dolgozat címe: Test, lélek, erkölcs – a Descartes-i egészség szolgálatában A szerzı(k) neve: Rembeczki Eszter A szerzı(k) szakja, évfolyama: Filozófia MA 2. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem BTK Filozófia Tanszék A témavezetı neve, beosztása: Dr. Pavlovits Tamás egyetemi docens

Dolgozatomban Descartes gondolkodásának egészség- és gyógyítás-koncepcióját igyekszem három jellemzı szempont alapján körüljárni. Az orvostudományi, pszichológiai és etikai orientációjú csomópontok mentén követem végig azt az utat, melynek során Descartes, a testi egészség megszerzésének és fenntartásának célkitőzésétıl, eljut a haláltól való félelem leküzdésének – megítélése szerint – eredményesebb módszeréhez. A kulcsfontosságú józan észhasználat, valamint a belıle fakadó produktumok élvezhetıségének alapfeltétele a test egészsége, amiben azonban aktívan szerepet játszik a lélek állapota és különbözı történései is. Ez alapján rajzolódhat ki pszichoterápiás és szomatopszichikai gyógyítási módszerének elgondolása, melynek alapját a test és lélek egymásra gyakorolt hatása képezi, s melynek központi eleme a lélek szenvedélyeinek az akarat által történı kontrollálása lesz. A lélek és a test összetételének harmóniáját a megelégedettség érzése (a boldogság alapja) tudja beállítani, mely a józan ész által belátott ítéletek akaratlagos és jó szándék vezérelte követésével, vagyis az erény motiválta viselkedéssel érhetı el. E megelégedettség, és a bölcs ember Isten jóakaratába vetett bizalma alapján kapunk választ a dolgozat elején megfogalmazott kérdésre – hogyan ne féljünk a haláltól –, s derül fény arra, miért hasznosabb e belátás számunkra, mint a halandó test fenntartása.

A dolgozat címe: Solorzano: A bábuk c. drámájának kulturális vonatkozásai(irodalmi, filozófiai, képzımővészeti illetve néprajzi összefüggések) A szerzı neve: Ritter Zsolt Szak, évfolyam: magyar III., komparatisztika II. Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalom-és kultúratudományi Tanszék Témavezetı: Dr. Kelemen Zoltán

A tanulmányban Carlos Solorzano A bábuk c. drámájának intertextuális és egyéb kapcsolatait vizsgálnám. Egyrészt Platón Timaiosz dialógusával való összefüggését, kiemelten a teremtéstörténeti kapcsolatot. Kísérlet annak bemutatására, hogy a szerzı nem a legegyértelmőbb teremtéstörténetet vette mőve alapjául. Platón: Az állam c. mővében szereplı motívumok és elméletek keresése a drámában. Az „egyéb kapcsolatok” alatt a képzımővészeti összefüggéseket értem, mint például Frida Kahlo egyes festményeinek tematikus megegyezései, melyek bizonyítják, hogy a dráma hő maradt a latin-amerikai prekolumbán hiedelemvilágokhoz, de egyben az ókori filozófiai téziseket is felhasználja.

A dolgozat címe: A kuruc hadsereg regularizációja Szerzıje: Rittling László Szakja: Történelem MA II. évf. Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Papp Sándor

Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a kuruc hadsereg regularizációs folyamatát az 1704 és 1706 közötti idıszakban. Az elsı rövid fejezetben felvázoltam, a magyar hadsereg fejlıdését a Rákóczi-szabadságharc elıtti években. Fontosnak tartottam bemutatni, hogy kik voltak azok a kuruc fıtisztek, magyarok és idegenek vegyesen, akik szerepet játszottak a regularizációs folyamatban. Közéjük számítom Bercsényi Miklós fıgenerálist, Eszterházy Antal, Forgách Simon és Károlyi Sándor tábornokot és a francia Louis Lemaire brigadérost. A regularizáció elméleti kérdései címő fejezetben arra tértem ki, hogy melyek voltak azok a gazdasági folyamatok, melyek lehetıvé tették az európai uralkodók számára, hogy nagy létszámú, állandó hadsereget tartsanak fenn, illetve röviden szeretném ismertetni, az európai tisztképzı akadémiák megjelenését. Ezután arra térek ki, hogy ugyanezek a gazdasági és katonai lehetıségek mennyire voltak adottak, a korabeli Magyarországon. A fejezet végén pedig ismertetném gróf Forgách Simon tábornok elképzeléseit a magyar hadsereg modernizációjáról. Az utolsó fejezetben térek rá a regularizáció gyakorlati kérdéseinek a tárgyalására. Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra is, hogy meghatározzam, hogy mit jelent maga a regularizáció. Majd felvázolnám, hogy II. Rákóczi Ferenc katonasága milyen katonaelemekbıl tevıdött össze és hogy ez a katonaság hogyan viselkedett a hadjáratok alatt és az ütközetek során, mindezzel azt szeretném bemutatni, hogy miért volt szükség a magyar hadsereg reformjára. Végezetül szeretném bemutatni, a két regularizációs hullám eseményeit és eredményeit, illetve szeretném össze vetni ezeket az eredményeket a császári hadsereg állapotával is. Befejezésképp, pedig kitérek Forgách Simon, a kuruc regularizáció addigi vezéralakjának elfogatására, illetve megvizsgálom a lehetséges indokokat is, hogy mennyire tartható a köztudatban lévı álláspont, miszerint Forgáchot katonai fegyelmi vétség miatt tartóztatták volna le.

Dolgozat címe: A szerelem mint vallás Stendhal mőveiben A szerzı neve: Salamon Orsolya Zsófia A szerzı szakja, évfolyama: magyar-francia V. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: dr. Kovács Ilona habil. egyetemi docens, Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék

A Vörös és fekete cím sokféle lehetséges jelentése közül több jól ismert: leggyakrabban úgy értelmezik e színeket, mint Julien lehetséges katonai vagy papi életútjának jelképeit. Annak ismeretében, hogy A pármai kolostor hıse, Fabrice del Dongo, romantikus boldogságkeresése közben ugyanezen válaszút elé érkezik, az ı történetében is kimutatható a „vörös és fekete” ilyen értelmő szimbolikája. Mindkét esetben egy választási lehetıségrıl van szó a hadi és a vallásos pálya között, azaz fıhıseinknek el kell dönteniük, hogy a „vörös” vagy a „fekete” útra lépnek-e. De vajon valóban csupán errıl szólnak-e a regények? Ha közelebbrıl megvizsgáljuk e mőveket, észre kell vennünk, hogy Julien és Fabrice valójában nem is a katonai és a papi hivatás közötti választást mérlegelik, hanem sokkal inkább a vallási és a világi élet közt nem tudnak dönteni. Ilyen értelemben pedig kitágul a színek lehetséges értelmezése, oly módon, hogy a fekete az Isten imádatát és a cölibátust is jelképezheti, míg a vörös a világi szerelmet. A cím ez esetben továbbra is választási lehetıséget sugall: „vörös vagy fekete?”. Felvetıdik azonban a kérdés, hogy fıhıseinknek tényleg választaniuk kell-e a vallás és a szerelem közt? A stendhali regényvilág ismeretében erre a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Mégpedig azért, mert nála a szerelem kerül a vallás középpontjába Isten helyére. Ebbıl pedig az következik, hogy maga a szerelem válik vallássá, vagy más szóval: a „vörös a fekete”. És hogyan jut ez a szenvedélyes érzelem központi szerephez a hısök életében? A szerelem fokozatos felértékelıdésével. Ahhoz, hogy ez a folyamat jól átlátható legyen, dolgozatomban a szerzı saját terminusait fogom átvenni, melyeket A szerelemrıl címő monográfiájában vezet be. Ezekre támaszkodva tisztán látható, hogyan válik Julien és Fabrice don Juanból Wertherré. Don Juan a hirtelen fellángoló, rövid élető szerelmet testesíti meg. Számára sokkal inkább a hódítások mennyisége a fontos, nem azok minısége. Werther ezzel ellentétben a szenvedélyes, önzetlen, örökké hőséges szerelmet jelképezi. E két végletes szerelemtípus közt természetesen óriási szakadék tátong, ami csak a szerelem kikristályosodásával hidalható át. Ezért elıbb sorra vesszük a szerelem kialakulásának lépéseit a fıszereplık életében, és ez világossá teszi, hogy az olyan vallásos hátterek, mint a Verrières-i templom, vagy a Farnèse torony kápolnája, nem pusztán díszletként szolgálnak az egyes jelenetekhez: Julien és Fabrice számára ezek lesznek a szerelemhez való megtérés kultikus helyszínei.

A dolgozat címe: A Twitter nyelvének jellemzése A szerzı neve: Sándor Rita A szerzı szakja, évfolyama: magyartanár, mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár MA, I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Schirm Anita, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem (Magyar Nyelvészeti Tanszék)

Kutatásomban egy internetes közösségi felület, a Twitter nyelvével foglalkozom. Korábbi kutatásaim során (BA-s szakdolgozatomban) leíró nyelvészeti szempontok alapján vizsgáltam a témakört, kitérve az írásjelhasználatra, a szavak és a szöveg szintjére; míg OTDK-dolgozatomban ezt a módszert árnyalom, valamint a Twitter nyelvét egyéb internetes kommunikációs formák és az SMS nyelvezetével hasonlítom össze. Témaválasztásom oka az a hirtelen jött népszerőség volt, amellyel a Twitter megjelent a hazai internetes piacon – gyors elterjedésének okai között szerepelt az egyszerő kezelési felület és a 140 karakteres korlátból adódó tömör fogalmazási mód. Mivel a magyar szakirodalom meglehetısen hiányos általában a Twitter, és még inkább a twitteres nyelvezet vizsgálatában, így dolgozatom hiánypótló szándékkal készült – míg az SMS, a chat stb. témaköre részletesen kifejtett, ehhez a csatornához ezidáig még nem nyúltak. Alapkérdésem az, hogy eltér-e a Twitter nyelvezete a többi internetes felület vagy az SMS nyelvezetétıl, amelyre a diplomatikusan megfogalmazott hipotetikus válaszom – miszerint mutat sajátságokat, de ezek száma nem túl magas vagy markánsan elütı –, igazolódni látszott. Dolgozatom célja ezen sajátosságok felsorakoztatása, és a különbségek egymás mellé helyezése: vizsgálom például többek között a különbözı csatornák által betöltött funkciókat, valamint az ennek érdekében használt detrakciós alakzatokat és stratégiákat, szövegkezelési technikákat.

A dolgozat címe: A szétszakadt (detektív)történet (Darvasi László: A kékszalag történet) Szerzı neve: Sinkovicz László Szak, évfolyam: Magyar, VI. Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Témavezetı: Dr. Virág Zoltán, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban Darvasi László A kékszalag történet címő novelláját kívánom elemezni annak a mentén, hogy miként helyezkedik el a detektívtörténetek hagyományában, milyen módon viszonyul ehhez a mőfajhoz, hogyan forgatja fel ennek struktúráit. A történet szerint a hadnagy elhagyja az intézet falait, a törvény és hatalom szimbolikus helyét, hogy egy régi ügy végére tehessen pontot: anyja öngyilkosságának

okát,

illetve

valódi

apjának

kilétét

kell

felfednie.

Mindkét

történet

rekonstruálhatóságának kulcsa egy ellopott levél, így a szöveg intertextuális mezejében olyan két, a detektívtörténet- hagyomány számára alapvetı ısszöveg helyezkedik el, mint Oidipusz mítosza, valamint E.A. Poe: Az ellopott levél c. novellája. Értelmezésem tárgya ekképp a hatalom terrénumából kilépı szubjektum önazonosságának rekonstruálásának módja, önmaga történetének, származásának kinyomozhatósága, hiszen az intézetet, s apjának protéziseként szolgáló igazgatót elhagyó hadnagy, a tıle kapott térkép, s az ezen megjelölt pontos útvonal mentén eljut a nyomozás helyszínére, ám ott elárulja identifikációjának meglehetısen fallocentrikus intézményét, hiába az ágyékára kötött azonosító kártya szorítása. Hiába életének parancsok mentén való pontos szabályozottsága, érzi tökéletlenségét, s ez lesz, ami a nyomozás megkezdésének oka. Az apakeresés azonban sikertelen marad, hiszen az ellopott (vagy épp megtalált) levelet a nyomozó mégsem olvassa el, s ezért kérdésessé válik a történet rekonstruálhatósága is, hiszen nem tudja meg családja, s ezen keresztül saját maga igazságát sem. A történet végére a kérdıjelek íve nem zsugorodik egyetlen ponttá. A nyomozástörténet par excellence hermeneutikus folyamatként önmaga olvasási folyamatának megkettızıdéseként is értelmezhetı, így a novella végére maga a történet olvashatósága, lezárhatósága válik kétségessé.

Dolgozat címe: „Gondolt még a gyönyörre, mely élıké lehet ám csak…” (Ap. Rh. 3,813) – Megjegyzések Apollonios Rhodios Médeia-ábrázolásához Szerzı: Solymosi Benedek Szak, évfolyam: latin-történelem-ógörög, V. évf. Intézmény:

SZTE BTK

Témavezetı: Dr. Mayer Péter, adjunktus, SZTE BTK Klasszika-Filológiai és NeolatinTanszék A szerelemben csalódott kolchisi varázslónı, Médeia alakja nemcsak az antikvitásban jelentıs, hatása a világirodalomban és színjátszásban a mai napig nyomon követhetı, az egyes ábrázolások vizsgálata árnyaltabb értelmezésnek adhat teret. Az antik görög irodalomban két kiemelkedı szerzı formálta meg az igencsak sokszínő mítoszhagyománnyal rendelkezı hısnı alakját: az egyik Euripidés Médeia c. tragédiájában, a másik pedig Apollónios Rhodios Argonautica c. eposzában. Általánosan elfogadott tény a szakirodalomban, hogy Apollónios a hellenisztikus trendnek megfelelıen, s elsısorban a kallimachosi elvek mentén újítja meg a hısi eposzt. Újításai közül a legjelentısebb és legnagyobb hatású a szereplık és érzelmeik (különösen a szerelem) kifinomult, precíz lélektani ábrázolása, amit a klasszikus epikus technika és a narratív struktúra átértelmezésével és eszköztárának kibıvítésével ér el, ezek közé sorolható a tragédiára jellemzı mőfaji vonások beemelése az eposzba. A szakirodalom egyik visszatérı megállapítása, hogy Apollónios hısnıje megformálásánál forrásként használja Euripidés Médeiáját. Tekintettel arra, hogy Apollóniosnál a karakter ábrázolásának a vezérmotívuma a szerelem, ami viszont Euripidés Médeia-ábrázolásáról nem mondható el, meglátásom szerint a szerelmi motívumon keresztül olyan euripidési karakterrel érdemes összevetést végezni, akinél ez a kritérium tisztán érvényesül. İ pedig Euripidés Hippolytos c. tragédiájának Phaidrája, akivel tudomásom szerint még nem hasonlították össze Apollónios Médeia-alakját. Dolgozatom lehetséges motívumbeli-intertextuális összefüggéseket igyekszik rámutatni a két szereplı között, s mindezek tükrében sajátos jellemfejlıdési-változási szakaszokat mutat ki az apollóniosi ábrázolásban.

A dolgozat címe: Rimay János költıi nyelvének szótára A szerzı neve: Sörös Erzsébet Borbála Szak, évfolyam: SZTE BTK, magyar, BA III. Témavezetı: Dr. Font Zsuzsanna, egy. doc., SZTE BTK

Dolgozatom bevezetése az írói szótár és a hasonló típusú mutatók szakirodalmának az áttekintése az elmúlt negyven évbıl Benkı László összefoglaló mőve nyomán elindulva, magyar és nemzetközi – szótárpéldák tekintetében elsısorban német, elméleti szempontból inkább angolszász – viszonylatban. Nagyobb része a szótár alapvetése és céljainak meghatározása lesz, amely szerint az írói szótár általánosan az adott szerzı, esetünkben Rimay könnyebb olvashatóságát szolgálja. Alapjaiban mutatvány a dolgozat, teljes szócikkpéldákkal, amelyeken jól érzékelhetı a szótár majdani felépítése, egyes logikai kerülık leegyszerősítésével, a hagyományos szócikkíráshoz képest néhány újítással, ilyen például egyes szavak kifejezetten Rimay szóhasználatával kapcsolatos szakirodalmainak közlése az adott lemma alatt, amelyek segítik a szótár forgatóit, továbbá kifejtettebb meghatározásokhoz vezetik az olvasót. Korszerő és teljes kritikai kiadás híján szövegválasztási nehézségek is felmerülnek, ezekre a gyakorlat megtöréseként – amely egy választott kiadáson alapul – összeválogatott kiadáscsoportok szolgálhatnak megoldásként; a dolgozathoz prózai szövegek esetében Eckhardt Sándor 1955-ös szövegkiadását, líra esetében az újabb hálózati kritikai kiadást használom fel. Végsı verzióban online szótárkiadást láthatunk majd, amely nagyon nagy teret enged a példatár közlésével kapcsolatosan, hely bıvében minden elıfordulás leközölhetı. A szótár elıfutáraként mellékletben csatolom egy prózai (Eckhardt kiadásából a 114-es levél: I. Rákóczi Györgyhöz, 1629. május 25., 434441.) és egy lírai (az ELTE-s szövegkiadásból a Kilencedik vers, 38-39.) szöveg szótárba dolgozását, amely mindennemő elmélet elsı tényleges eredménye.

A dolgozat címe: Tóth János kegyesrendi tanár 1846-os kéziratos szegedi énekgyőjteménye A szerzı neve: Stenszky Cecília A szerzı szakja, évfolyama: magyar-néprajz V. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Gere Zsolt, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

Dolgozatom Tóth János (1804-1887) Szegeden élı kegyesrendi tanító és tanfelügyelı 1846-os, Erdélyi János népköltési felhívására összegyőjtött dalainak anyagát vizsgálja, valamint közzéteszem, amit a győjtemény száznégy darabjáról sikerült kideríteni. A dolgozat a tanulmányozandó anyag jellemzıi miatt két részbıl áll: elsı része tanulmány, amely megpróbál értelmezési támpontokat és történeti hátteret nyújtani a szövegekhez, és következtetéseket is megkísérel levonni a népdalgyőjteményrıl. Második része Tóth János győjteménye, amely a szövegcorpus mellett tartalmazza lábjegyzetekben mindazt, amit sikerült megtudni az egyes dalokról az aprólékos filológiai vizsgálatok során. A győjtemény kotta nélkül tartalmaz népdalszövegeket, korabeli divatos verseket vagy dalokat, valamint 18. és 19. századi közköltészi dalokat és mődalokat is. Elıfordulnak benne folklorizálódott Petıfi-, Csokonai-, Berzsenyi-, Kisfaludy-, Czuczor- és Dukay Takách Juditversek, de ma ismert vagy már elfeledett népdalok és katonadalok is. Célom a győjtemény feldolgozásakor egyrészt a dalok eredetének megállapítása, valamint a népiesség virágkorában egy átlagos értelmiségi ember, Tóth János népdalfelfogásának feltárása a győjteményen keresztül. Tóth János egyike volt azoknak, akik Erdélyi János felhívására győjtöttek népdalokat. Vizsgáltam emellett, hogy Erdélyi János a hozzá beküldött dalokat milyen arányban tette be a Népdalok és Mondák címő győjteményébe, illetve azokon mit változtatott. Összességében megállapítható, hogy e győjtemény tartalmaz olyan ritkaságokat, melyek máshol eddig még nem jelentek meg, egyedi népdalváltozatokat, más győjteményektıl eltérı folklorizálódott dalokat, s Tóth János, ha nem is volt tudatában, hogy pontosan mit tekintenek majd száz év múlva népdalnak, e lelkes megmozdulásával izgalmas forrásanyagot adott irodalmároknak és folkloristáknak egyaránt.

A dolgozat címe: Színibírálatok a XIX. századi színmővészetrıl – Déryné életútja Szerzı: Suhajda Beáta Éva Intézmény, szak: SZTE-BTK, magyar alapszak, III. évf. Témavezetı: Gere Zsolt, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

Déryné Széppataki Róza a XIX. század egyik legelismertebb színésznıje volt. Vajon mi lehetett Déryné titka, hogy az ekkor még kevésbé elismert színészvilágban ilyen hírnévre tett szert, ilyen sikereket ért el fiatal nı létére? És vajon késıbbi bukását az évek elmúlása – amibe sokáig nem tudott beletörıdni - okozta? Ezek olyan kérdések, amelyekre pontos választ soha nem kaphatunk, csak a korabeli kritikák, visszaemlékezések adnak valamelyest kielégítı magyarázatot. Az egyik legfontosabb dokumentum ebben a témában, Déryné háromkötetes naplója. A napló keletkezéstörténetét a színésznı és Egervári P. Ödön között zajlott levelezés alapján mutatom be. A mővésznı tehetségét hamar felfedezte a közönség, erre bizonyíték a Honmővész c. folyóiratban közölt kritikák közül egy: „színpadunkon még eddig szinte hallatlan s éljen kiáltásokkal vegyes zajgó tapssal tiszteltették, még pedig földszinti és páholybeli nézık által.”. Ilyen, és ehhez hasonló dicsérı kritikákat szép számmal olvashatunk még az Athenaeumban és az Erdélyi Híradóban is. Azonban Déryné felett is eljárt az idı, nem tudott versenyre kelni a nála jóval fiatalabb tehetségekkel, mint például az általa felfedezett Schodelnéval sem. A hajdan ünnepelt színésznı képtelen volt szembenézni a ténnyel, hogy kiöregedett a naiva szerepkörbıl. Ez lett a támadó kritikák táptalaja. A Honmővészben a következıképpen vélekedik a tudósító: „az ilyesnemő szerepek [Aranymőves leánykája c. darab címszerepe] már nem neki való”. Az Athenaeum hasábjain olvasható Vörösmarty Bajza-féle szigorú kritikák sem kímélték a korosodó színésznıt: „Adjon ı kissé korosb szerepeket […] de tizenhat éves fürge, ugri lánykákat az ı testalkotásával valóban nem egyeztethetni össze”. A dolgozatban kitérek még a Veress József, Józsi álnéven írt gyalázkodó kritikájára, továbbá Bajza József színibírálókhoz írt tanulmányára, illetve Egressy Gábor színészekhez írt kézikönyvére.

A dolgozat címe: Látszat és valóság a divat és az etikett tükrében (Casanova, mint a nıi – és férfi divat szakértıje a társasági siker szemszögébıl) A szerzı neve: Sulyok Anita A szerzı szakja, évfolyama: Franciatanár MA levelezı, I. évfolyam Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: dr. Kovács Ilona habil. egy. docens, SZTE Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Casanova hamar megtapasztalta a saját bırén, hogy a megjelenés és a magasabb körökben honos társasági viselkedésformák ismerete alapvetı a társadalmi érvényesülés terén. Nemcsak azt tanulta meg már ifjú korában (a családi és a tágabb velencei környezetben), hogy a látszatok tudatos alakításával, vagyis az öltözködéssel és az elvárt, illetve sikeres viselkedési normák elsajátításával rengeteg elınyt tud biztosítani magának, de rendszerré fejlesztette ezt a tudását, és másoknak is szívesen adott tanácsokat e téren. Ezért kora ifjúságától kezdve különösen sokat törıdött a külsıvel, akár saját külseje, akár mások külsejének tanulmányozásával és alakításával. Mivel erre a divat kínálta a legkiválóbb lehetıséget, élt is vele, amint tudott. Lassacskán egészen szakértıvé nıtte ki magát a nıi-férfi divat és a társadalmi siker terén: ennek fényében tanulmányozom és elemzem emlékiratait (Életem története) a divat és a siker-receptek szempontjából. Korának legtöbb kalandora számára a csábítás becsapást jelentett, míg Casanova számára a csábítás gyakran valódi ıszinteséggel, vagy legalábbis az ıszinte érzések hiteles színlelésével járt, amely a szerelmi viszonyokban a házassághoz vezetı út elsı lépcsıfoka. Noha ı maga sohasem nısült meg, életének egyik fele mindig új és új szeretık keresésével telt, másik fele pedig azzal, hogy férjet és hozományt keresett azoknak a nıknek, akiktıl csak szerelmet és gyönyört várt. Jelentıs vagyonokat áldozott szeretıinek társadalmi ranglétrán való feljebb juttatására, majd elınyös kiházasítására. Casanova jól ismert élettörténetébıl tehát elsısorban az érdekel, hogyan alakult át önmaga, és hogyan formálta át alacsonyabb sorból származó hölgyismerıseinek öltözködési szokásait, hogyan fejlesztette viselkedéskultúrájukat annak érdekében, hogy az elfogadhatóbbá váljon a magasabb társasági, sıt arisztokrata körökben is. Ebbıl a szempontból az emlékirat (Életem története) valóságos enciklopédiája a tudásnak; az elemzések-kommentárok segítségével a divat és divatos megjelenés szociológiai és filozófiai háttere kiválóan bemutatható.

A dolgozat címe: Utópia Jókainál A szerzı neve: Surányi Gergı Zoltán A szerzı szakja, évfolyama: Magyar, III. évf. Az intézmény neve:

SZTE-BTK

A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Hász-Fehér Katalin, egy. doc., SZTE-BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

Dolgozatom témája Jókai Mór tudományos-fantasztikus alapokon nyugvó mőve, A jövı század regénye lesz. A Jókai-életmőben különleges szerepet tölt be ez az alkotás, hiszen az író többi regényével ellentétben nem Jókai múltjában vagy jelenében játszódik, hanem a jövıjében. A Jövı század regénye azt mutatja be, hogy Jókai milyennek képzelte a XX. századot, és abban a magyarok helyzetét, szerepét. Megjelennek benne a pánszlávizmus okozta problémák, és a technika fejlıdésének, pontosabban a repülıgép feltalálásának következményei. Az elıszóban Jókai önként lemond a prófétaszereprıl. Határozottan kijelenti, hogy mőve nem jóslat, hanem egy találmányba vetett hit. Dolgozatomban megpróbálok választ találni arra, hogyan lehet úgy írni a jövırıl, hogy elutasítjuk a látnoki szerepet és annak jellemzıit (jóslatokat stb.). Azt is vizsgálom, hogyan lehet kezelni a mőben elképzelt tökéletes országot, Otthon államát. Ez azért problematikus, mert Jókai az Elıszóban határozottan kijelentette, hogy A jövı század regénye nem államregény, és nem is utópia. Dolgozatomban foglalkozni fogok a Jókai által elképzelt jövı motívumaival. A kritikai kiadás jegyzetanyaga szerint Jókai saját korának eseményeibıl építette fel a jövıképét, vagyis a saját jelenére reflektált. Ha mindez így van, akkor A jövı század regénye Jókainak a világgal való kapcsolatára fókuszál, megjelennek benne az író félelmei (pánszlávizmus), és vágyai (repülıgép, örök béke). Kiemelt szerepet fog kapni dolgozatomban a pánszlávizmus problémája. Jókai és kortársai sokat foglalkoztak ezzel. A mőben ennek a félelemnek az orosz birodalom külpolitikája az alapja. Mivel ez Jókai korában fenyegetı veszélyt jelentett, a kortársak ilyen témájú alkotásait is felhasználom az elemzés során. Wesselényi Miklós Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében címő röpiratát, és Eötvös Józsefnek A nemzetiségi kérdés címő mővét. Kitérek arra is, hogy egy történész, hogyan látja a nemzetiségi problémákkal küzdı XIX. századi Magyarország helyzetét. Katus László Egy kisebbségi törvény születése címő tanulmányának segítségével fogom ezt bemutatni.

A dolgozat címe: A rejtızködés mővészete – A Schwester Monika erzählt und erfährt címő regény vizsgálata A szerzı neve: Surinás Olga A szerzı szakja, évfolyama: MA – magyartanár-némettanár – II.évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Dr. Hárs Endre, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

A Schwester Monika erzählt und erfährt címő, 1815-ben keletkezett, sokat vitatott szöveg, a sokáig E.T.A. Hoffmann-nak tulajdonított erotikus regény vizsgálatára vállalkoztam. Dolgozatom céljául tőztem ki, hogy megtaláljam ennek a mőnek az irodalom- és mővelıdéstörténeti helyét a romantika korszakában. A kutatás elsı felében a szerzıségi vita, és a recenzió vizsgálatával nyilvánvalóvá vált, hogy a diskurzusban képviselt álláspontok befolyásolják a mő értékének és mőfajának megítélését. A Schwester Monika erzählt und erfährt címő regény kivonja magát a pornográfia mőfaji hagyománya alól, bár technikáit felhasználja mondanivalója és viszonyai ábrázolásához. A pornográfia mőfajától idegen például az intellektuális humor, a filozófiai érvelések, a töménytelen vendégszöveg, melynek jelölt és jelöletlen, kortárs és klasszikus, szó szerinti és elferdített változataival találkozhat az olvasó. A Schwester Monika szövegelızményének – Jean Charles Gervaise de Latouche 1741-es keletkezéső Histoire de Dom B…, Portier des Chartreux címő mővének felbukkanása a diskurzusban új utakat jelölhet ki a szerzıség megállapításában. A két mő közti formai és tartalmi párhuzam feltárása is a dolgozat tárgya. A figyelem középpontjában álló szerzıségi vita sok témát elhalványított, melyeket alkalmam nyílt megvizsgálni. Ilyen például a hatalmi struktúra, ami a szereplık között rajzolódik ki a narráció, a cselekmény, és az intézményrendszerekben elfoglalt pozíció szerint. Figyelemre méltó továbbá a fikció és a referencialitás dimenziónak összemosása. Itt olyan elemekre gondolok, mint a fiktív kiadási helyszín, a szereplık „beszélı” nevei, a cselekmény helyszíne, a kolostorok nevének betővel jelzése, az olvasó szituációba helyezése, vagy a történetek hitelességének legitimációs játékai. A rejtızés, az álcázás és a felfedés, mint a regény vezérmotívumai explicit is megjelennek a cselekményben, de gyakoriak az álnevek, az alakmások is. Mint a regény szereplıirıl, úgy a regényrıl is sok réteget kell lebontani, míg megmutatja azt, amire olvasói és elemzıi kíváncsiak.

A dolgozat címe: A diszkurzív szinonimitásról A szerzı neve: Szabó Anita A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika/francia szakirány BA II. év Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Dr. habil. Albert Sándor, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Dolgozatomban a szinonimitás jelenségének egyik – mindeddig nem túl sokat vizsgált – megjelenési formáját, a szövegszintő (diszkurzív) szinonimitást vizsgálom. Abból indulok ki, hogy a hagyományos szinonimakutatás ez idáig szinte kizárólag a kontextus nélküli, lexikai szinonimitás vizsgálatával foglalkozott, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szöveg szintjén olyan szavak és kifejezések is szinonim viszonyba kerülhetnek egymással, melyek sem a konkrét szövegen kívül (a langue szintjén), sem a szinonimaszótárakban, sem más kontextusokban nem lehetnének egymás szinonimái. Dolgozatom elsı részében a hagyományos szinonimakutatás definícióit és legfontosabb eredményeit tárgyalom. A második részben Honoré de Balzac Eugénie Grandet címő regényének két, idıben nem túl távoli magyar fordítását hasonlítom össze. Az ebbıl a korpuszból kigyőjtött diszkurzív szinonimapéldák alapján megkísérlem kategóriákba sorolni, tipologizálni ezeket a nyelvi adatokat, feltárni esetleges szabályszerőségeiket, valamint összehasonlítani a diszkurzív szinonimitás tulajdonságait a hagyományos (lexikai) szinonimitás tulajdonságaival, feltárni a hasonlóságok és különbség okait és lehetséges forrását. Annyi elıre sejthetı, hogy a diszkurzív szinonimitás határai nem lesznek mindig egyértelmően kijelölhetık, a szöveg és a fordítás egyedi jellege miatt pedig nehéz lesz általános érvényő következtetéseket levonni, mégis meg szeretném vizsgálni: lehet-e további hipotéziseket felállítani arra vonatkozóan, milyen típusú szövegfordításban a leggyakoribb ez a fajta szinonimitás (ez valószínőleg a mőfordítás) és melyikben a legritkább (jogi, orvosi, stb. szakfordítás), végül hogy az eredmény hogyan használható fel az olyan, gyakorlatra orientált tudományokban, mint amilyen például a fordítástudomány. Munkám során elsısorban Albert Sándor: Fordítás és filozófia, valamint a Szinonimitásról címő mővekbıl indulok ki, de további magyar és francia nyelvő szinonimaszótárakat és szakirodalmat is segítségül hívok majd.

A dolgozat címe: Állatasszisztált terápia az „autizmussal élık” szociális interakciójában A szerzı neve: Lábadi Mária, Szabó Zita A szerzı szakja, évfolyama: Kommunikáció és médiatudomány (MA) II. évf. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. M. Ivaskó Lívia, egy. adj., Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott az idegrendszeri fejlıdési zavarokon belül az autizmus kutatása, mivel az atipikus fejlıdési mutatók jelentıs eredményekhez vezethetnek a tipikusan fejlıdıek elmestruktúrájának megismerésében, tágabban az agy és az elme kapcsolatának feltárásában. A jelenség definíciója az elsı leírások, Kanner (1943) és Asperger (1944) meghatározásai óta sokat finomodott, egyre sokrétőbb lett. Ma az autizmust kizárólag humánspecifikus, nem tranziens jelenségként tekintik a kutatók, melyet a különálló viselkedéses jegyek alapján próbálnak behatárolni az úgynevezett Wing-féle triász segítségével. Az egyén társas kommunikációjának kiemelten fontos a szerepe, hiszen a kölcsönös kommunikatív viselkedések területén fellépı markáns, minıségi fejlıdési zavar mind a verbális és mind a nonverbális jegyek esetében a triász egyik aspektusát képezi. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a lóasszisztált terápia milyen hatással bír az autistáknak minısített egyének társas viszonyainak fejlesztésében, különös tekintettel az intencionális folyamatokra. Empirikus vizsgálatunk során két különbözı fejlıdési korban lévı (8 éves és 22 éves korosztály) autistákat veszünk alapul, és eredményeiket hasonlítjuk össze a tipikusan fejlıdı egyének ismert mutatóival. A terápiás foglalkozásokat jelenetekre bontva elemezzük a személyeket ért kommunikációs ingerek és visszacsatolások szempontjából az állat, a terapeuta és a külvilág interakciójában a feltételezhetı közös figyelem diádikus és triádikus megteremtésében. Kutatási módszerként megfigyelés, kép- és hanganyagrögzítést egyaránt alkalmazunk. Jelen dolgozattal az a célunk, hogy a fent ismertetett társas helyzetekben a kommunikációs folyamatok feltérképezésével az állatterápia fontosságát hangsúlyozzuk az autisták szociális készségeinek fejlesztésében a hagyományos módszerek mellett, mivel ez csak egy másodlagos, kiegészítı módszerként szerepel

A dolgozat címe: Tánc, játék, agresszió – Pogózó barátok A szerzı neve: Szınyi Vivien A szerzı szakja, évfolyama: néprajz alapszak III. Intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Varga Sándor, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem

Dolgozatomban a pogózást mint látványos gyakorlatot szeretném bemutatni. Ezt a táncot olyan eseményként szemlélem, mely lehetıvé teszi a transzgresszív, azaz határátlépı élményszerzést. Kutatásom során interjúkat készítettem és résztvevı megfigyelést folytattam. Mivel a modern táncok vizsgálata hazánkban még nem elterjedt tendencia, a témához felhasználható szakirodalmi ismereteimet leginkább humánetológiai és recens társadalomtudományi írásokból merítettem. Célom bemutatni, az pogózás közben kialakuló közösségi szabályokat, identitást és szolidaritást, a megszokottól eltérı „rituális” teret és idıt. Nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a tánc közben megjelenı agresszióra és annak kiélése során bekövetkezı katarzisra. A pogó különbféle változatainak konkrét leírása mellett, a megfigyeltek szimbolikus reprezentációjának értelmezésére is törekszem.

A dolgozat szerzıje: Szőcs Judit Évfolyam, szak: informatikus könyvtáros MA II. könyvtörténeti szakirány Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék

HELTAI ÉS BONFINI KRÓNIKÁJA A 16-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A KORA ÚJKORI KÖNYVJEGYZÉKEKBEN REZÜMÉ

Dolgozatom kutatási témája mővelıdéstörténetileg is jelentıs Heltai Gáspár Chronica az magyaroknak dolgairól 1575-ben készült munkája, melyet Heltai Bonfini Rerum Hungaricarum decades címő munkája alapján dolgozott fel. Bonfini munkáját nyomtatva elıször Zsámboky János jelentette meg 1568-ban. Dolgozatom két fı vázra épül. Az egyik váz magába foglalja a történeti - elméleti részt, kiemeli a két munka kialakulásának okait, körülményeit illetve ismert és vitathatatlan kapcsolatukat. A dolgozat másik vázát egy gyakorlati vizsgálat alkotja, amelynek alapját, az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez egységes címet viselı több kötetes munka adja. Az adattárakban található könyvjegyzékek segítségével megpróbáltam rekonstruálni, hogy e két mő egyes kiadásai a 16-17. századi Magyarországon mennyire lehettek népszerőek, melyik volt népszerőbb, és körülbelül az eddig kiadott könyvjegyzékek alapján hány példányt ismerünk. Dolgozatomban néhány tételnél hipotéziseket állítottam fel arra nézve, hogy a kiadások tulajdonosainak milyen okai lehettek a két mő beszerzésére, és milyen úton kerülhetek hozzájuk az adott mővek.

Témavezetı: Dr. Zvara Edina Beosztása: egyetemi adjunktus

A dolgozat címe: Jelenkori migrációs tendenciák a Tiszazug kistérségben A szerzı neve: Terendi Viktória A szerzı szakja, évfolyama: néprajz alapszak III. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetı neve, beosztása, intézményének neve: Dr. Barna Gábor egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

Dolgozatomban, a tiszazugi falvakban tapasztalt migrációs jelenségekkel foglalkozom. A „Peremlétben? A Tiszazug néprajzi, történeti, és földrajzi vizsgálata” címő OTKA kutatóprogram keretében 2008 óta vizsgálom a térség tizenhárom településének társadalmát. Ezen dolgozatban a Tiszazugban jellemzı migrációs jelenségek fıbb tendenciáinak áttekintésre nyílt lehetıségem. A Tiszazug rövid történeti, földrajzi jellemzését és a kutatástörténeti áttekintést követıen bemutatom, hogy a kutatott falvakban az elvándorlásnak milyen formái vannak jelen, és hogyan hatnak vissza életükre. A Tiszazugból való elvándorlás, mely elsısorban a fiatal és középkorú lakosságot érinti, a 20. század közepétıl egyre erısödik, ennek egyik okát a szocialista korszak termelési változtatásaiban, a mezıgazdaság visszaszorításában találhatjuk meg. Az elvándorlás jelentısen hozzájárul e települések elöregedéséhez. Az immigráció legfıbb oka, hogy a tiszazugi falvakban minimális a munkalehetıségek száma. A rossz gazdasági helyzet miatt e településeken nem csak a felsıfokú végzettségőek nem kapnak munkát, de a középfokú végzettségőeknek, sıt még a szakmunkásoknak is sokszor ingázniuk kell munkahelyükre, mivel a rendszerváltás után a helyi ipari és mezıgazdasági feldolgozó cégek nagy része megszőnt. Az elvándorlás jelensége nagy hatást gyakorol a helyi társadalomra, s kulturális válaszokat is igényel. Hatásai közt említhetık azok a gazdasági, szociálpolitikai, oktatásügyi, stb. deficitek, amelyekre a közösségeknek és vezetıiknek kell megoldást találni. Szimbolikus válaszként pedig az elszármazott találkozók értelmezhetık, amiket négy tiszazugi településen rendeznek meg. A találkozók fı céljai közt említhetı a kapcsolat fenntartása az elvándorlókkal, identitásképzés, s magának a folyamatnak – negatív hatásaival együtt való elfogadása.

E

rendezvények

viszonylag

rövid

idıre

hagyományteremtés és a közösségépítés mai folyamatait.

nyúlnak

vissza,

jól

példázzák

a

A dolgozat címe: Kettısség, identitás, álom. Tomaso Kemény: Erdély aranypora A szerzı neve: Toldi Dorottya A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika (olasz) III. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézményük neve: Dávid Kinga, tanársegéd, SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Dolgozatom fı célja egy a magyar irodalom perifériájára szorult, magyar származású költı allegorikus, álomszerő mővének bemutatása, annak vizsgálata, hogy miként jelenik meg benne a szerzı kettıs, egyszerre európai és magyar identitástudata, kétirányú kulturális tájékozódása. Tomaso Kemény Magyarországon született, ma olasz nyelven publikáló költı. A 20. századi történelmi, politikai események miatt családja elhagyta hazánkat, ı pedig 9 éves korától Olaszországban nevelkedett. Ennek ellenére mőveinek különös stílusában máig ott kísért gyermekkora világa. Az író egyszerre követ európai mintákat és kötıdik ezer szállal a magyar kulturális hagyományokhoz. Eme kettısségbıl született meg az Erdély aranypora címő eposz, mely munkám témáját adta. Az eposz elemzı értelmezése során a kulturális, történelmi elemek megismerése, megfejtése mellett, a mő aktualitását, a szerzı tanító meglátásait sem volt szabad figyelmen kívül hagynom. Fontosnak éreztem a költı személyes emlékeibıl táplálkozó mozzanatok kiemelését. A mő stílusa, nyelvezete, különös formája sokban alátámasztotta feltevésemet, mely szerint az „elvesztett” magyar kultúra, hiedelemvilág, mőveltség implicit

módon nagy hatással

volt

Tomaso Keményre mőve

megalkotásakor. A költı személyiségének kettıssége, mégis elválaszthatatlan egysége átvitten a mő több pontján megmutatkozik, kimutatható így az általam vizsgált kérdésekben, úgy, mint az eposz mőfajában és témájában, a szereplık megjelenítésében, a stílusban és a szerkesztési elvekben. Tomaso Kemény álomeposzában minden keveredik mindennel: a valóság és az álom, a történelem és a hiedelmek, a szerzı olaszsága és magyar identitása, s mégis minden egységes rendszert alkot. Dolgozatomban ennek a látszólag kaotikus rendszernek a jól palástolt, ám logikájában konzekvens összefüggéseire szeretnék rávilágítani.

A dolgozat címe: Az ötödik pecsét- Sánta Ferenc és Fábri Zoltán alkotásának összekapcsolódása A szerzı neve: Tóth Emese Szakja, évfolyama: esztétika-színháztörténet BA II. évf. Az intézmény neve: SZTE BTK A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: dr. Gausz András egy. doc., SZTE, BTK, Filozófia tanszék

Az ötödik pecsét. Sánta Ferenc regénye és Fábri Zoltán filmje a mai köztudatban már majdhogynem egymással lélegzik. A fiatalabb generációnak talán csak a film az emlékezetes, amely azonban hő mása a regénynek, mégis mindkettı tartalmaz egyéni, elvitathatatlan vonásokat. A mő, sok helyrıl az etikai irányregény jelzıt kapta, mi tagadás, beszédes, helytálló, ha valakit a döntésképtelenség, életeket meghatározó döntések mechanizmusával akarunk megismertetni, adagolhatjuk számára alapmőként Az ötödik pecsétet. Sánta már kezdeti novelláiban is a hasonló témákat pedzegeti, de a kiteljesedés, úgy érzem, ebben a regényben történik. Míg az ember fejébe angolnaként úsznak a filozofikus mondatok, a cifra eszmefuttatások, Tomóceusz Kakatiti és Gyugyu majdhogynem felsıbbrendő, láthatatlan motívuma, addig Fábri képkockáira egy sajátos, mogorva hangulat jellemzı, amelyet az ember nem feltétlenül így képzel el olvasás közben. Sánta szereplıi nem hıstípusok, mármár az elképzelhetetlenség fémjelzi ıket, Fábri viszont, mintha egy panoptikumban járt volna, kiválogatott olyan karaktereket, amelyeket szándékosan az ilyen zseniálisan bonyolult, összetett regények fıszereplıinek életre keltésére „gyártottak”. Az irányadó kérdés ugye, a „Kinek jobb lenni? Tomóceusz Kakatiti, vagy Gyugyunak?” Sánta olyan finoman érzékelteti ezen a mesén keresztül, hogy akármelyik oldalra állunk is, mindig lesz tét, olyan nincs, hogy tetteinknek ne legyen semmiféle következménye. Azt is kiemeli, mennyire változékonyak lehetnek az álláspontok, összehasonlításomban például szeretném akár azt is elemezni, nem lehetséges-e, hogy a ’kakatitiséget’ és a ’gyugyuságot’ váltogatni kell, nem pedig örök életünkre letenni a voksot az egyik mellé. Abba az irányba, hogy a filmet is hozzácsapom a talán önmagában is sok irodalmi alaphoz nem más vezérel, mint, hogy így életet lehelni valamibe, kiszínezni az elképzelhetetlent, húsba döfni minden kíméletesség nélkül, számomra csak Fábri tudta megcsinálni ilyen egyedülálló módon. Mintha ott állt volna Sánta háta mögött, és minden egyes sor megszületését követıen már látta volna maga elıtt Bencze Ferencet a pult mögött, İze Lajos addiktív, mindenkit körülvevı csendjét, Márkus László ellentmondásos, riadt hivalkodását, és Latinovits tükörsima vonásait, amelyekrıl tényleg azt sugallják, ezt az embert nem maga az ember érdekli. Sokkal inkább, amit ez a „lény” elkövet szükséghelyzetben, mint egy kísérlet arctalan, lélektelen alanya. Fábri továbbá megszabadítja ıket a kliséiktıl, itt mindenki tiszta lappal indul, nem az jut eszünkbe, melyik elızı szerepükre ütnek. Nem, itt saját ízük lesz, még az „jaj, a Jászai díjas!” tudata sem lebeg felettük. Sánta Ferenc és Fábri Zoltán, mondhatjuk egymás tudatába mászott, Sánta lehengerlı cselekménye, és Fábri fantáziája összeolvadt, szétszakíthatatlanná vált a köztudatban, annak ellenére, hogy ha nagyon

szét akarnánk szedni, azért a saját lábukon is megállnának. A film többletet adott a mőnek, a mő pedig ugye létezésénél fogva teret a filmnek. Jellemek, amelyek különbözı felfogásokat képviselnek, olyan felfogásokat, amelyekkel bárhol találkozhatunk, kortól, nemtıl, élethelyzettıl függetlenül, mert bár a regénynek szilárd történelmi közege van, a mondanivaló egy „hermetikusan zárt dobozba” került, bármikor elıvehetı, mindenképp felhasználandó.

A dolgozat címe: Adalékok a Lex Oppia hatálytalanításához Szerzıje: Tóth László Szakja: Történelem MA I. évfolyam Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: Dr. Hoffmann Zsuzsanna egyetemi docens

A római

köztársaság, Kr.e.II..század 195.évében hatálytalanított

törvény a

Lex Oppia,

hatálytalanításának körülményeit és következményeit vizsgálja a dolgozat. A vonatkozó források elemzésével és a releváns szakirodalom egybevetésével. A dolgozat ismerteti az említett jelenségen keresztül, a Kr.e. II. század eleji társadalmi és politika történeti események szoros összefonódásait, illetve lehetı legnagyobb részletességgel ír a jelenség kapcsán. A társadalomtörténet vizsgálatánál szerepel egy analogikus módszerrel végzett társadalomkép meghatározás, melynek segítségével átláthatóbbá válik a hatálytalanítást kezdeményezı társadalmi csoport, jelen esetben a római elıkelı nık valós helyzete, illetve a céljaik. A politikatörténeti részében a dolgozat bemutatja a Kr.e. II.. század eleji politikai viszonyokat, a kül- és belpolitikát egyaránt, továbbá tartalmazza a század egyik legmeghatározóbb politikusának, Marcus Porcius Catónak a rövid pályaképét. A dolgozat a maga adalékaival hozzájárul a Kr.e II. század elsı évtizedei vonatkozásában a társadalom és politika történetének a pontosabb és elmélyültebb megismeréséhez.

A dolgozat címe: “The most sweet and desirable end.” Representations of Death-desire in Philip Pullman’s Trilogy, His Dark Materials Szerzı neve: Tóth Zsuzsanna Szerzı szakja, évfolyama: Angol szak, VI. évfolyam, (régi) MA képzés Intézmény neve: SZTE-BTK Angol-Amerikai Intézet Témavezetı neve, beosztása, intézménye neve: Prof. Dr. Szınyi György Endre, egyetemi tanár, SZTE-BTK, Angol Tanszék

With the purpose of rewriting, namely secularizing, the Judeo-Christian story of the Fall, Philip Pullman, a contemporary British author of children’s literature, emphasized the necessity of intellectual and sensual curiosity and wisdom – all manifesting in life before death – in a fantasy trilogy entitled His Dark Materials. It has caused an intense cultural shock not only among Christian parents, but also critics and theoreticians of culture all over the Anglo-Saxon world. Contrary to his own testimonies of being an atheist, Pullman systematically associates the theme of death and dying with ‘joy’ and ‘cheerfulness;’ moreover, paradoxically, these novels appear to convey a deep spiritual message, too. In order to interpret this contradiction, the aim of my paper is to reveal that even though death and annihilation are marginalized on the secular surface of His Dark Materials, desire for death itself plays a major role in the religious depth of this trilogy. I am analysing at the same time to what extend this approach to death can be considered to follow the idea of Thanatos combined with Eros. First I shall examine the role of death in the literary characterization; secondly, the influence of death on the setting of His Dark Materials will be compared to theological, philosophical and cultural historical manifestations of mortality in the Greco-Roman and JudeoChristian traditions. This comparison is based on Jan Assmann’s theory of cultural memory and W. J. Thomas Mitchell’s research method of postmodern iconology. I arrive at the conclusion that the presence of death-desire in Pullman’s trilogy basically poses the same question that waxed philosophers from the antiquity (especially Plato) to modern thinkers such as Georges Bataille. It is the question if the human individual could assure the continuity of his/her existence beyond death. While Pullman seems to have written ‘only’ a fantasy for young adults, his work contributes with significant arguments to the above dilemma.

A dolgozat címe: Az ’Újpest Ultras’ vizsgálata a szimbolikus antropológia tükrében A szerzı neve: Törı Balázs A szerzı szakja, évfolyama: néprajz IV. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem A témavezetık neve, beosztása, intézményük neve: Mód László egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Povedák István tudományos munkatárs, Bálint Sándor Valláskutató Intézet

Léteznek modern társadalmunkban olyan csoportok, illetve a kultúrának olyan szegmensei, melyeket napjaink kutatásai is vagy elkerülnek, vagy csupán felszínesen, illetve a megfelelı módszerek és ismeretek hiányában próbálnak feltárni. Az ebbıl adódó szükségszerő félreértelmezések semmiképpen sem segítenek abban, hogy a felmerülı kérdésekre releváns válaszokat tudjunk adni. Jelen dolgozat egy ilyen – jobbára ifjúsági – szubkultúra émikus szempontok szerinti elemzésére tesz kísérletet. Kutatásom tárgya az Olaszországban az 1960–70-es években megszületı, a sportklubokhoz kötıdı szervezett szurkolói mozgalom, az ultras. Hazánkban a ’90-es évek elején megjelenı – s egyben az újpesti – ultra mozgalom természetesen nem teljes mása a mintaadó olasz mozgalomnak, hiszen ez a szurkolói forma, illetve életmód a hazai viszonyokhoz adaptálódott, a magyar társadalomban szocializálódva sajátos magyar jegyekkel gazdagodott. Az ultra egy markáns énképpel rendelkezı, önszervezıdı, a társadalmi problémákról, világrendrıl konkrét véleménnyel bíró mozgalom, ami az antistruktúra szerő, kevésbé kontrollált térben – a stadionok lelátóin – szabadon (?) fogalmazhatja meg véleményét. Elmondható tehát, hogy az ultra nem csak a sportesemények bővkörére szorítkozik, hanem annál szélesebb látókörrel rendelkezik, s fejti ki véleményét. Ahhoz, hogy a szimbólumokat részletesen vizsgálni tudjam, az ıket elıhívó, létrehozó identitást, az identitás egyes rétegeit is szemügyre kellett vennem, emellett pedig szólnom kellett az idırıl és térrıl, amiben és ahol az egyes, szimbólumok által megjelenített rítusok megvalósulnak. A számos csoportba osztható szimbólumok, melyekkel az ultrák élnek, alkalmasak arra, hogy identitásukat a riválisaik, illetve a külvilág felé is hatásosan kommunikálják. Az ultrák szimbólumainak elemzésével pontosabb képet kaphatunk az eddig jobbára sztereotípiák mentén értelmezett szubkultúráról.

A dolgozat címe: A Gazdasági Fıtanács kialakulása, kezdeti mőködése – út a kommunista gazdasági uralomhoz Szerzıje: Turán István Szakja: Történelem Intézmény: SZTE BTK Témavezetı: dr. Bencsik Péter

Dolgozatom megírása elıtt felvetıdött bennem a kérdés: hogyan is történhetett meg, hogy egy újonnan berendezkedı demokráciában létrejöhetett egy olyan intézmény, mely a jogállamiságba szinte egyáltalán nem illett és nem illik bele. Ez a csúcsminisztérium, mely „állam az államban” jelleggel mőködött 1945–1949–ig, a Gazdasági Fıtanács volt, a Magyar Kommunista Párt vezetésével. Létrejötte miatt több kérdés is foglalkoztatott. Egyrészt, tényleg kommunista javaslat volt–e, vagy a többi párt gondolkodásában is megférhetett egy ilyen szervezet. Mi volt az idıpont, amikor már körvonalazódott a megalakulás, befolyásolta–e ezt valamilyen körülmény. Milyen jogi anyagokkal szabályozták az intézményt, s ezek (a történések ismeretében) milyen visszaélésekre adtak okot. Szorosan ehhez a gondolathoz kapcsolódik, sıt továbbviszi azt: vajon már kezdetektıl fogva a kommunista gazdaságpolitikát követte-e. Ha igen illetve, ha nem, miért? Végezetül, volt–e hatása az 1946 elején kezdıdı belpolitikai válságnak, a kisgazda–kommunista szembenállásnak a GF politikájára. Ezek azok az alapkérdések, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, véleményem szerint az olvasó választ is kap rájuk. Érdekesek lehetnek a történettudomány számára, már csak azért is, mert az eddigi szakirodalom eddig egy igen leegyszerősített képet használt a Gazdasági Fıtanácsról. Én ezekkel a nézettekkel nem mindenben értek egyet, ezért is volt fontos ennyire részletesen megnézni ezt a pár hónapot. Hiszen, a dolgozatban ezt végig igyekeztem hangsúlyozni, a kezdetekben a GF (tevékenységében) nem volt klasszikus értelemben vett elnyomó szerv, s erre több magyarázatot is találtam. A kutatás tematikáját úgy állítottam össze, hogy minél több oldalról vizsgáltam az intézmény történetét, legyen az gazdasági, jogi, vagy politikai jellegő. Sorra vettem az 1945–ös választásokon induló politikai pártok programjainak gazdasági pontjait, hogy megtudjam, kinél volt igény a szerv létrehozására. Miután bebizonyosodott, hogy egyértelmően kommunista javaslat volt, megnéztem a különbözı párthatározatokat, hogy mikor és milyen néven illették. A létrejötte után számba vettem a jogi szabályozását, illetve a korabeli sajtó segítségével akkori véleményeket, eseményeket tudhattam meg vele kapcsolatban. Szántam néhány sort Vas Zoltánra, a GF fıtitkárára is, hogy miként is jutott el pozíciójáig. Végezetül pedig az 1946–os politikai konfrontáció kapcsán vizsgáltam a GF–re vonatkozó hatásokat.

A dolgozat címe: A „vulgáris” latintól az elsı olasz nyelvemlékekig A szerzı neve: Túri Bettina A szerzı szakja, évfolyama: Romanisztika (olasz), III. évf. Az intézmény neve:

SZTE-BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Dr. Bényiné dr. Farkas Mária, egyetemi docens, SZTE-BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Választott témám kiindulópontja a Római Birodalom rövid történetének felvázolása, hangsúlyt fektetve a latin nyelvő kultúra elterjedésének tényére és következményeire. Fontosnak tartottam a klasszikus latin és „vulgáris” latin fogalmainak meghatározását és felhívni a figyelmet arra az egykori téves vélekedésre, hogy a klasszikus latin „romlásából” alakultak ki a különbözı beszélt nyelvváltozatok. Ennek kapcsán kerül sor dolgozatomban az újlatin nyelvek kialakulásának és néhány elsı írásos emlékének bemutatása, utalva a latinban végbement hangtani és alaktani változásokra. Mivel tanulmányaim az olasz nyelvhez kapcsolódnak, ezért a dolgozatban rátérek az olasz nyelv kialakulásának folyamatára és azokra a nyelvemlékekre, amelyek már egyértelmően az új nyelv létezésének írott bizonyítékai, mint pl. az Indovinello veronese (Veronai találós kérdés), az Iscrizione della catacomba di Comodilla

(Comodillai katakomba felirat), a Placiti cassinesi (Cassinói

végzések), a Postilla amiatina del 1087 (egy 1087-bıl származó adománylevélhez csatolt szárd Széljegyzet) vagy az Iscrizione di San Clemente (a római San Clemente bazilikában található felirat.) Célom tehát – érdeklıdési körömhöz kapcsolódóan – a témához tartozó szakirodalmak és internetes források alapján megvizsgálni és összefoglaló képet adni arról a változásokkal teli hosszú folyamatról, amely a latin nyelv és kultúra elterjedésétıl a neolatin nyelvek, és ezen belül az olasz írásbeliség kialakulásáig vezetett.

A dolgozat címe: Az érsek és az unitáriusok A szerzı neve: Túri Tamás A szerzı szakja, évfolyama: Magyar nyelv és irodalom, MA I. évfolyam Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Balázs Mihály, egyetemi tanár, BTK Régi magyar irodalom tanszék

Az elmúlt években, a 17-18. századi barokk prédikációk szövegalkotási technikáit tárgyaló szakirodalom igen jelentıs eredményeket ért el. Az erre irányuló kutatásokban egyre nagyobb hangsúly került Pázmány Péter prédikációira és azoknak utóéletére. A különbözı kompilációs technikákat azonban fıként a katolikus mőveken vizsgálták. A felekezetközi kompiláció tekintetében eddig mindössze Tyukodi Márton protestáns hitszónok 1641-es prédikációs kötetének ez irányú elemzésébıl vonhattunk le fontosabb következtetéseket, továbbá Kecskeméti Gábor megállapításai vezethettek tovább minket. A Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban az MsU. 59-es jelzető vegyes tartalmú kolligátum több olyan 17. század végi, 18. század eleji unitárius prédikációt is tartalmaz, amelyek Pázmány prédikációiból jelentıs részeket merítettek. Dolgozatomban a kolligátum két, e tekintetben

reprezentáns

prédikációját

kívánom elemezni. Az átvételek pontos helyének

megjelölésével megfigyeléseket tehetünk a protestáns kompilációs módozatok mibenlétére, továbbá a gyakorlat felekezeti összefüggéseire, eltéréseire. A vizsgálódások hozzájárulhatnak az unitárius prédikáció-irodalomról alkotott – máig hiányos – kép formálódásához, továbbá a kapott eredmények fontos adalékul szolgálnak Pázmány Péter mőveinek továbbéléséhez. A dolgozat megkísérli a kapott eredményeket a szakirodalom eddigi eredményeinek kontextusában tárgyalni. Ennél fogva szó lesz a kompiláció gyakorlatának hagyományáról és 17-18. századbeli megítélésérıl. Ez utóbbira fıként a különbözı prédikációs kötetek elıszavait figyelembe véve tehetünk megjegyzéseket. Említeni érdemes a felekezetek prédikációs eszményeit és ezzel párhuzamosan a prédikátori pozíció betöltésének módozatait. E tekintetben hangsúlyos az, hogy a késıbbiek során miként tértek el a kompilálók a Pázmány Péter által megteremtett prédikációs hagyomány és prédikátori szerep modelljétıl. Az elemzett munkák témája és magának a felekezetközi kapcsolatnak szempontjából kerül tárgyalásra a sztoicizmus hatása a 17-18. századi prédikációkra. A dolgozat megpróbál rávilágítani arra, hogy miben állnak azok az örök érvényő és általános tanok, melyek az összes felekezet számára elfogadottak.

A dolgozat címe: Az emlékezet mint útitárs A szerzı neve: Vígh Imre A szerzı szakja, évfolyama: Magyar MA II.- Vizuális kultúratudomány MA I. Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A témavezetı neve, beosztása, intézmény neve: Prof. Dr. Fried István Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban az utazás, emlékezés és elbeszélés hármasának összefüggéseit vizsgálom egy kijelölt szövegkorpuszon a Krúdy-életmővön belül. A kijelölt szövegkorpuszba az alábbiak tartoznak: Az útitárs; Az útitárs csontjai [Az óratorony]; Az útitárs különös véleménye [Szilveszter fiam]; Az útitárs halk hangja; İszi utazás; Szindbád, a hajós [Elsı utazása]; Szindbád második útja; Nıi arckép a kisvárosban [A harmadik út]; A hídon [A negyedik út]; Szindbád ıszi útja; Asszonyságok díja. A dolgozat elsı részében Az útitárs címő kisregény és a hozzá kötıdı elbeszélések viszonyát tárgyalom, itt térek ki bıvebben különbözı emlékezésmodellekre, melyeket alkalmazni igyekszem a kijelölt szövegekre. A második részben néhány Szindbád-elbeszélést elemzek, kitérve Bergson szubjektív idıfelfogásának egyes részleteire. Olyan elbeszéléseket preferálok, amelyek valamely különleges aspektusát villantják fel az emlékezésnek. A harmadik részben az Asszonyságok díja néhány utazással és emlékezéssel kapcsolatos mozzanatát részletezem, kitérek a fıhıs és az alakmás viszonyára részletesebben, ill. a Krúdy-effektusok szerepére a szövegben. Végkövetkeztetésként pedig arra jutottam, hogy az emlékezés központi szerepet tölt be Krúdynál, még az olyan szövegek esetében is, amelyeknek nem központi eleme az emlékezés aktusa, mivel az emlékezés folyamatának, módjának és technikájának feltárása egy Krúdy-szövegben elvezethet a Krúdy-szöveg elbeszéléstechnikájának és módjának kulcsához.

A dolgozat címe: Buddhista modernizmus - Egy keleti vallás nyugati fejlıdéstörténete A szerzı neve: Vıneki Máté Gábor A szerzı szakja, évfolyama: Vallástudomány MA, II. évfolyam Az intézmény neve: SZTE-BTK A témavezetı neve, beosztása: Dr. Porció Tibor, egyetemi adjunktus

Tanulmányomban bemutatom a buddhizmus nyugati megjelenésének fıbb állomásait, különös tekintettel az európai és magyarországi viszonyokra, illetve megkísérlem körbejárni e jelenség különbözı megközelítési lehetıségeit. A témával foglalkozó szakirodalom korábban az easterniastion kifejezéssel írta le az ázsiai vallások nyugati terjedését, azonban e fogalom mára túl általánossá vált, és több szerzı munkássága is meghaladta ezt az elméletet. Például David McMahan már a buddhista modernizmus kifejezést alkalmazza a buddhizmus kortárs nyugati jellemzésére, azonban a modern jelenségek vizsgálata elıtt feltétlenül nyomon kell követni a buddhizmus tanításainak nyugati fejlıdéstörténetét is. Ehhez szemügyre kell venni, hogy milyen társadalmi közeg tette lehetıvé a keleti tanok adaptálását, valamint azt a folyamatot, mely során az autentikus tanítások egyfajta modern jelenséggé alakultak át. Továbbá megkísérlem felsorakoztatni azon eszközöket, melyekkel a keleti közösségek igyekeznek legitimálni magukat a nyugati világban, illetve megvizsgálom, hogy mennyire sikeres vagy egyáltalán lehetségese számukra az asszimiláció.

A dolgozat címe: (Poszt)strukturalitás Galántai ’Nyárutó’ címő regényében A szerzı neve: Zsignár Attila A szerzı szakja, évfolyama: összehasonlító irodalom, 4. évf. Az intézmény neve: SZTE BTK, Összehasonlító Irodalomtudomány tanszék A témavezetı neve, beosztása, intézményük neve: Dr Fried István, Prof. Emeritus, SZTE BTK, Összehasonlító Irodalomtudomány tanszék

A dolgozat több, egymással összefüggı szempontból kívánja vizsgálni Pseudo-Stifter Adalbert (alias Galántai Zoltán) Nyárutó címő, 1992-es szövegét. Általánosan is elmondható a szerzı szépirodalmi írásairól, hogy gyakran tematizálnak irodalomelméleti és filozófiai problémákat egyaránt. A Nyárutó, e bizarr és látszólag pesszimista kísérleti regény motívumai, szerkezete és körülbelüli monda-betétei olyan narratológiai és szövegtani témákat látszanak körüljárni, mint az irodalmi emlékezet, a szerzıség és szerzıi intenció, illetve extrémnek nevezhetı példát szolgáltat a diegetikus világ olvasás általi formálódásának, annak aporisztikus elemeinek rendszerbe foglalhatóságának problémáira. Egyszersmint tágabb, nem csak irodalmi értelemben is foglalkozik a világegyetem vagy a történettörténelem

elvi

és

gyakorlati

megismerhetıségével,

leírhatóságával

(illetve

egyaltalán

felfoghatóságával). A szöveg tartalmi és formai szempontból is, valamint a rá alkalmazható interpretációs stratégiák tekintetében is leginkább posztmodernnek bizonyul, lineáristól távol álló „cselekményét” valószínőleg képtelenség egy ellentmondásmentes és/vagy könnyen leírható fikcionális világban elhelyezni, ez önmagában azonban nem teszi lehetetlenné sem a Galántai által realizált írói nyelv, sem akár a narratíván belüli, akár a szöveg egésze által vázolt világ- és irodalomkép elemzését és kritikáját. A kutatás célja egyrészt az erre a borges-i hatásokat mutató posztstrukturalista regényszövegre alkalmazható interpretációk megtalálása, másrészt a Nyárutó összevetése egy, ha nem is analóg, de bizonyos értelemben hasonlóan strukturált és részben közös témákat színre vivı Borges-írással, Az elágazó ösvények kertjével.