Karancsberényi Margaréta Óvoda 3137 Karancsberény, Petőfi út 65. OM azonosító: Intézményvezető neve: Simon Györgyné Négy vándor

Karancsberényi Margaréta Óvoda 3137 Karancsberény, Petőfi út 65. OM azonosító: 203 004 Intézményvezető neve: Simon Györgyné

Négy vándor Négy vándor jár körbe-körbe, Egymást mindig megelőzve. Megérkeznek minden évben, Ki-ki az ő idejében.”

2014 1

Tartalomjegyzék 1.

Törvényi szabályozás

3. oldal

2.

Óvodánk bemutatása - önarcképünk (Történeti áttekintés, gyermekképünk, óvodaképünk)

4. oldal

3.

Az óvodai nevelésünk célja

7. oldal

4.

Óvodai nevelésünk alapelvei

8. oldal

5.

Az óvodai nevelésünk feladatai

10. oldal

5.1. Alapfeladatok

10. oldal

5.1.1. Az óvodai nevelés általános feladatai

10. oldal

5.1.2. Az egészséges életmód alakítása

13. oldal

5.1.3. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés

17. oldal

5.1.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

20. oldal

5.2. Kiegészítő feladatok

25. oldal

5.2.1. Zöld Óvoda

25. oldal

5.2.2. SNI gyermekek ellátása

26. oldal

5.2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése

27. oldal

Az óvodai élet tevékenységformái

32. oldal

6.1 Játék

32. oldal

6.2 Mozgás, mozgásos játék

36. oldal

6.3 Verselés, mesélés, kommunikáció

38. oldal

6.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

41. oldal

6.5 Ének , zene, énekes játék, gyermektánc

43. oldal

6.6 Munka jellegű tevékenységek

46. oldal

6.7 Tanulás

48. oldal

Az óvodai élet megszervezése

51. oldal

7.1 Személyi feltételek

51. oldal

7.2 Tárgyi feltételek

52. oldal

7.3 Napirend összeállításának elvei

54. oldal

7.4 A hetirend kialakításának elvei

54. oldal

Az óvoda kapcsolatrendszere

56. oldal

8.1 Óvoda – család

56. oldal

8.2 Óvoda – iskola

57. oldal

8.3 Az óvoda egyéb kapcsolatai

58. oldal

9.

Óvodánk írásos dokumentumai

59. oldal

10.

A gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése

60. oldal

11.

Óvodánk pedagógiai programjának ellenőrzése, értékelése

61. oldal

6.

7.

8.

Legitimációs záradék

62. oldal

2

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, önkormányzati és helyi szabályozások határozzák meg: 

2011. évi CXC törvény a köznevelésről



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (módosítás)



229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról



32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



Karancsberény Község Képviselőtestülete által jóváhagyott Alapító Okirat

3

2.

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA – ÖNARCKÉPÜNK

2.1. AZ ÓVODÁK ADATAI Az intézmény neve: Karancsberényi Margaréta Óvoda Az intézmény székhelye: 3137. Karancsberény Petőfi út 65. 2.2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Karancsberény Nógrád megye legészakibb települései közé tartozik. Kis falunkat a Karancs hegy vonulata fonja körbe, festői szépségű természeti környezetet nyújtva az itt élőknek, az ide betérőknek. A lakott területet kis patak szeli át, a dombokon fenyvesek, tölgyesek sora váltakozik. A közelben kőbánya, homok- és sóderfejtők, sajátosan kialakított pihenő-, kirándulóövezetek találhatóak. Ebben a községben már 1947 óta megszakításokkal működik óvoda. A régi épület leromlott állaga miatt az intézmény 1978-ban új helyre költözött, amelyben a mai napig is található. Az új óvoda területi kiválasztása célszerűen a falu középpontjára esett. Tágas óvodakerttel, napfényes csoportszobával, tornaszobával, mosdóval, öltözővel és logopédiai szobával is rendelkezünk. Több éven át két, részben osztott csoportunk volt. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt 1985-től egy csoportra szűkültünk. Ez azóta a 3-8 éves korú gyermekek együttlétét eredményezi az egész nap folyamán. A vegyes összetételű csoportban együtt tevékenykednek a testvérpárok, s a „nagyok” védőszárnyai alatt a kisebbek fokozott biztonságban érezhetik magukat. Kiváló alkalom nyílik az otthoni (szomszédok, rokonok közötti) már kialakult barátságok ápolására, és újak kialakítására a kortól kevésbé behatárolt módon. Gyermekeink nagyfokú alkalmazkodási ismeretekkel indulnak el a szocializáció útján. Az elmúlt években a falu népességmutató-indexe csökkenő tendenciát mutat. Mára mindez azt eredményezi, hogy óvodánk egyre kisebb létszámmal rendelkezik. Minden 5 éves korú gyermek számára biztosított az óvodai nevelés. Sok szülő már 3 éves kortól ránk bízza gyermeke nevelését, még a községben fennálló, több éve tartó, nagy számú munkanélküliség ellenére is. Fenntartónk erejéhez mérten támogatta illetve támogatja az immár egyedülivé vált közoktatási intézményét (ugyanis 1998 nyarán megszűnt az iskola). Közös erőfeszítésünk célja az, hogy nevelésünk segítse elő óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, tolerálva az esetlegesen előforduló másságot. Ugyanakkor kiemelten kezeljük a gyermekek személyiségének tiszteletben tartását, elfogadását. 4

Igyekszünk biztosítani a derűs, szeretetteljes óvodai légkört, gondoskodunk a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkornak megfelelő specifikus alakításáról, a csoportban végzett sokszínű tevékenységről, az önfeledt játékról. Próbálunk minél szebb és jobb tárgyi környezetet kialakítani. A két óvodapedagógus mellett ezt a célt segíti elérni dajka nénink is, aki aktív részese a csoportban végzett sokrétű tevékenységnek, hiszen a program megvalósításához az óvoda dolgozóinak összehangolt munkájára van szükség. Mivel megfigyeltük, hogy környezetünkben felgyorsult a természeti dolgok állagának romlása, egyre nagyobb mérvű a rombolás (pl. patakszennyezés, szemétlerakás, fapusztítás...), ezért több éve kiemelten kezdtük kezelni gyermekeink természetszemléletének formálását, próbáljuk megalapozni, erősíteni a természethez fűződő pozitív viszonyukat, hiszen: „Csak egy Földünk van!” Zöld Óvodaként a természeti jelenségek megfigyelését, témaheteink anyagát, aktualitását a négy évszak változásaiból merítjük. Mivel környezeti nevelésünk keretét is az évszakok ritmikus váltakozásai adják, ezért választottuk programunk címéül a „Négy Vándor”-t. Óvodaképünk: Pedagógiai elvünk érdekében igyekszünk kialakítani egy környezetbarát-gondolkodásmódot. Hiszünk abban, hogy a környezetünkért való felelősségtudat kialakulása, az élő és élettelen természettel való helyes együttélés megtanulása egy olyan folyamat, amelyet már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Az együttélés feltételez bizonyos életmódot, gondolkodás- és viselkedési módot, szokás- és értékrendszert, s ezek alapjainak lerakását bizony meg kell kezdeni már az első években. A korai jó szokások észrevétlenül rögzülnek, s belső értékké válva kísérik tovább a gyermekeket. Mindezek eléréséhez mindeddig kiváló segítőtársra leltünk a szülőkben, akiktől megerősítést, sőt ötleteket is kaptunk évről évre. A növénytelepítéstől a kétkezi munkáig, a virágmagoktól az ésszerű anyagi támogatásig sok-sok apró jelét adták annak, hogy ezen az úton érdemes tovább haladni. (Pl. a Föld napján már hagyománnyá vált óvodánk környékének rendbetétele.) Külön kérték, hogy a falut és környezetét minél tágabb körben ismertessük meg gyermekeikkel, szervezzünk erdőt-mezőt járó túrákat, kirándulásokat. Fontos dolognak tartjuk a családdal való együttműködést, hiszen tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ennek érdekében nyitottak vagyunk a családok problémái felé, lehetőségeinken belül igyekszünk az óvodai nevelés eszközeivel segíteni sok esetben kilátástalan helyzetükön.

5

Az óvodának jutó kiegészítő szerep viszont hatványozottan érvényesül, ha a két fél egymás mellett állva segíti a GYERMEK fejlődését. Gyermekképünk, hitvallásuk Szeretnénk olyan egészségesen fejlődő gyermekeket nevelni, akik egymásra figyelnek, segítőkészek, egymást elfogadják, a másik iránt tiszteletet, szeretetet éreznek, akiknek intellektuális képességük fejlődése közben sikerül rácsodálkozniuk a természetre, észrevenniük ennek szépségét, meglátniuk kifogyhatatlan kincseit. Így a megismerés öröme mellett folyamatosan kialakul a természet megvédésének, megbecsülésének igénye is. „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, Vess magot; Ha egy évtizeddel számolsz, Ültess fát! Ha terved egy életre szól, Embert nevelj” Kínai bölcs

6

3. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 3.1. Általános célok 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az élő és élettelen természettel való helyes együttélésre nevelés. Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásra nevelni a gyermekeket spontán és megtervezett tevékenységek segítségével. A környezeti értékek felismerése – tudatformálás. A környezeti fogalmak tisztázása – ismeretszerzés biztosítása. Olyan képességek kialakítása, amelyek szükségesek az ember kultúrája ás környezete megértéséhez. A gyermekvédelem legfontosabb tevékenysége a prevenció legyen! A családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos, egyéni, személyes kapcsolattartás! 3.2. Speciális célok Esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés a gyermekvédelem és az integrált nevelés során, az óvodánk által megfogalmazott elvek elfogadtatása a szülők és a gyermekek körében, szoros kapcsolat ápolása a családokkal:  Valamennyi, beszédhibával küzdő kisgyermek részesüljön logopédiai ellátásban, legalább 5 éves kortól  Alkalmassá tenni az óvodákat arra, hogy az enyhe testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállításának, újak kialakításának szakmai, módszertani és eszközrendszerét kialakítsuk és működtessük.  A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek egyénre szabott, differenciát fejlesztésével a kommunikációs, anyanyelvi, és szociális képességek hangsúlyos fejlesztése, motivációs bázisuk alakítása.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítására való törekvés az óvoda pedagógiai és módszertani eszközeivel, a szociális helyzetükből adódó hátrányaik csökkentése.  Célunk továbbá, hogy csökkenjen a HHH gyermekek óvodai hiányzásának mértéke, és lehetőleg valamennyi 3 éves HHH gyermek felvételt nyerjen óvodáinkba. 

Az emberek különbözőségének elfogadása

A céljaink megvalósítása érdekében tervezett feladatokat a mindenkori éves munkatervünkben rögzítjük és ütemezzük. Az óvodáskorban megszerzett személyiségvonások egy egész életen át meghatározó jelentőségűek maradnak. 7

4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI: Az óvodánkban folyó nevelő-személyiségfejlesztő munkánk alapelveit a magyarországi kisgyermeknevelés gyakorlatára, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire építve, a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a köznevelési törvény, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével az alábbiakban határozzuk meg:  az óvodás gyermek fejlődő személyiség, így különleges védelem illeti meg  óvodánkban a gyermekeket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi  a gyermekeket egyedi, fejlődő személyiségnek tekintjük, akiknek alakuló személyiségét genetikai adottságaik, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és a tervezett környezeti hatások együttesen határozzák meg, éppen ezért testi-lelki szükségleteik életkoronként és egyénként is változóak lehetnek  az óvodai nevelés időtartama alatt gondoskodunk a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, amelyek sajátos nevelési igény esetén részlegesen vagy akár teljes körűen is módosulhatnak  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, melyhez az óvodák kiegészítő szerepeként az óvodai nevelés funkcióinak teljesítése, az egyenrangú nevelőtársi viszony, gazdag együttműködési formák felkutatása és megvalósítása társul. E szerephez nélkülözhetetlen valamennyi óvodai dolgozó kölcsönös tiszteletadáson, bizalmon és segítségnyújtáson alapuló attitűdje.  az óvoda nevelő intézmény, amely a gyermek teljes személyiségének kibontakoztatására törekszik fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtésével, amely alaphelyzetek az adott intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által léteznek.  A közös élményekre épülő közös tevékenységek hangsúlyos elemei a nevelőmunkánknak, melyeknek centrumában az együttműködési és érintkezési képességek alakítása áll.  a játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük, amely az óvodás gyermek elemi pszichikus szükséglete, éppen ezért biztosítjuk, hogy naponta, visszatérő módon, lehetőleg zavartalanul kielégíthesse azt.  a másságot értékként kezeljük  Az óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is az általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk, melyek megvalósíthatósága érdekében szem előtt tartjuk, hogy a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon,

8

amennyi a további önálló cselekvéséhez szükséges, s elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez  óvodai nevelésünkben tilos a gyermekek mindennemű közvetlen vagy közvetett megkülönböztetése (kizárás, korlátozás, jogellenes elkülönítés, kedvezés, akadályozás, zaklatás)  Természetes környezetben a természet kincsei felfedezni, sokoldalúan feldolgozni.  Örömmel együtt végzett tevékenységek, természetes anyagok előtérbe helyezése.  A gyermekeknek az óvodában töltött minden napja élmény legyen

9

5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI

5.1. ALAPFELADATAINK Az Óvodai nevelésben feladat az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen beül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 5.1.1. Az egészséges életmód alakítása értelmében az egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben óvodásaink egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek kielégítése történik. Változatos tevékenységek biztosításával jutassuk el őket egyéni képességeik optimális határához, tapasztalatukra, élményvilágukra építve. A fejlesztés színtere legyen a játék, ebben érezze jól magát, és szinte észrevétlenül sajátítsa el az ismereteket. A gyermekek gondozása (testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés, alvás) Óvodába lépéskor a gyermekek családi hátterüknél fogva, eltérő gondozási szokásokkal érkeznek. Alaposan tájékozódunk egészségügyi állapotukról, szokásrendjükről. Az anamnézis elkészítése során megismerjük a család egészségügyi szokásait, az érkező gyermek egészségügyi állapotát. Ezek ismerete alapvető feltétele a további egyénre szabott tervezésnek. A gyermekek gondozásában megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk. Igyekszünk őszinte szeretettel modellként eléjük állni.

Környezeti

attitűdünket,

egész

személyiségünkkel követendő példát tudunk elérni. Folyamatosan napirendünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden gyermek egyéni ütemben sajátítsa el, illetve gyakorolja a testápolás mozzanatit, fázisait. A mosdóban egész nap folyamán biztosítunk felügyeletet. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. A szülők figyelmét ráirányítjuk a célszerű, az időjárásnak megfelelő öltözködésre. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk, amellyel elkerülhető a túl, illetve alul öltözés veszélye. A csoport szoba fűtése télen is lehetővé teszi, hogy könnyebb öltözetben, kényelmesen játszanak, mozogjanak a gyermekek. Mindez komfortérzetüket szolgálja. Fontosnak tartjuk a jó váltócipő használatát. Szellős, biztonságos (csúszásmentes) legyen, jól tartsa a lábat, hiszen ezek mind feltételei az egészséges testi fejlődésnek, nagy szerepük van a lúdtalp megelőzésénél. 10

Napi háromszori étkezést biztosítanunk az óvodában. Az étkezések naposi rendszerben történnek. Az ételek mennyisége, minősége, a megfelelő hőmérséklet, a frissesség biztosítva van. Gondosan ügyelünk az ételek változatosságára, a vitaminok biztosítására. A szülők figyelemmel kísérik az óvodai étkezést és a család otthoni étkezését ezt kiegészítve szervezik. Óvodánkban a gyermekek életritmusához igazodik az ébrenlét – alvás aránya. A délutáni pihenéshez optimális körülményeket igyekszünk biztosítani. A folyamatosságból adódóan mindenki a szükségletének megfelelő időt alszik, illetve pihen. Egy órai pihenés után csöndes tevékenységet végez, nem zavarja alvó társait. Nagyfokú alkalmazkodás, tolerancia, az egymással szembeni türelem nyilvánul meg így. A kellemes légkörhöz hozzátartozik az enyhe sötétítés, az alvás előtti halk mese, altatódal. Gondosan ügyelünk a pizsamák, ágyneműk tisztaságára is. A nyugodt pihenés egyik feltétele az óvodás gyermek egészséges testi fejlődésének. Az óvodában megbetegedett gyermekekről értesítjük a szülőket, hazamenetelig igyekszünk elkülöníteni. A szülők felé jelezzük az egészséges gyermek orvosi igazolásának fontosságát. Rendszeres kapcsolatot tartunk védőnővel. Hallás, látás, gerinc vizsgálatokat már három éves kortól végzik, nem korlátozódik csak az iskolai évet megelőző vizsgálatra. A védőnő részt vesz egy-két szülői értekezleten is, ahol felvilágosító munkát végez a szülők körében. Harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése mindennapos testnevelés, testmozgás során. Gyermeki,

testi

képességek fejlődésének

elősegítése jó

levegőjű,

tiszta környezetben.

Környezettudatos magatartás megalapozása, a szülők gondolkodásmódjának formálása a gyermekeken keresztül. Biztonságos, esztétikus, egészséges környezet Az egészséges életmód alakításának egyik fontos eleme, hogy a gyermekek biztonságos, esztétikus környezetben töltsék napjaikat. Az óvoda épülete jól karbantartott, rendelkezik minden szükséges helyiséggel. A csoportszoba világos, jól szellőztethető. A berendezés többsége csaknem új, alacsony, gyermekeknek hozzáférhető. Padlózata jól tisztántartható, esztétikus. Díszítésnél a természetes színek dominálnak, rengeteg zöld növény díszíti, amelyek többségét az óvodába lépő gyermekek hoznak. A műanyagból készült tárgyak helyett fából, gyékényből készülteket szerzünk be a lehetőségekhez mérten. A mosdó helyisége esztétikus, biztonságos. A gyermekeknek megfelelő magasságban vannak felszerelve a polcok, csapok. A fogmosó poharaikat jellel láttuk el, akárcsak a törölközőket. A WC ülőkék alacsonyak, 11

válaszfallal és függönnyel van biztosítva az intimitás. Az öltözőben a polcok jellel ellátottak, minden gyermeknek van elegendő tárolóhelye. A szülők részére információs tábla van elhelyezve, amely a tájékoztatást szolgálja. Udvarunk tágas, szinte teljesen füves területtel borított. Napos és árnyas helyek egyaránt vannak. Az udvari játékok karbantartására nagy figyelmet fordítunk a balesetveszély csökkentése érdekében. További mozgásfejlesztő játékok beszerzése azonban szükséges. Veteményes és virágoskert is tartozik óvodánkhoz. Ennek megművelése programunk fontos eleme. A hozzá való eszközök karbantartása folyamatos. Mivel nevelőmunkánk legfontosabb színtere az udvar, illetve kirándulóhelyeink, arra törekszünk, hogy minél biztonságosabbá tegyük, biztosítsuk a szinte egész napos kinn tartózkodás lehetőségét. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. - Megtanulják a fogápolás alapvető szabályait. - Saját jellel ellátott fésűjűket, törölközőjüket rendeltetésszerűen használják. - Komfortérzetük kialakul, alkalmazzák a réteges öltözködés szabályait. - Önállóan felveszik, befűzik, bekötik, becsatolják cipőjüket, ruhájukat begombolják. - Figyelnek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. - Meg tudják ítélni az ételféleségek mennyiségét, készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Étkezés közben halkan beszélgetnek, tetszés szerint foglalják el helyüket az asztalnál. - Alkalmazkodóképessé válnak, közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani környezetükkel. - Igényükké válik a rendszeres mozgás, a szabadban való tartózkodás, a séta, a kirándulás. - Képessé lesznek a „rácsodálkozásra”. - Figyelnek környezetük rendjére, a hulladék anyagokat a kijelölt helyre gyűjtik. - A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyerekek edzetté, testileg, szellemileg teherbíróvá válnak, felkészültté az iskolai életre.

12

5.1.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Célunk Olyan érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése óvodánkban, amelyben a gyermekek védve, biztonságban érzik magukat. Ezáltal képessé válnak érdekeik, képességeik kibontakoztatására. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik fogékonnyá válnak a természet szépségei iránt, pozitív óvó-védő szemléletüket megalapozni a természethez, megbecsülve ennek kincseit.

Feladataink - Szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. - Közös tevékenységek szervezése, amelyek során erősödjön a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek közötti érzelmi kapcsolat. - Tudatos figyelés egész évben évszakonként arra, hogy erősödjön gyermekeinkben a természethez fűződő pozitív érzelmi viszony, kihasználva a sok-sok tevékenykedtetési lehetőségeket. - Hagyományok ápolása, beépítve mindennapi életünkbe, amelyek során erősítik a közösséghez, csoporthoz való tartozás érzését a „Mi” tudatot, s amelyek gazdagítják, tágítják gyermekeink természetszemléletét. (Pl.: Takarítási világnap, Föld napja) Óvodapedagógusainak a legtöbb gyermeket már az óvodába lépés előtt ismerik. A beszoktatási időszakra külön felhívjuk a szülők figyelmét. Lehetőséget biztosítunk, sőt kérjük a szülőket, hogy az anya gyermekével együtt ismerje meg óvodánkat, közösségünket. A beszoktatás során igyekszünk megismerni a gyermekek szokásait, napirendjét. Szeretetteljes, derűs, nyugodt légkörrel próbáljuk áthidalni az elszakadás nehézségeit. A nagyobbak gyorsan védőszárnyaik alá veszik a kisebbeket. Segítenek velünk együtt megismertetni az óvoda belső és külső környezetét. A segítő szándékot a gyermek a gyermektől jobban elfogadja, s máris kezdődnek az új társas, baráti kapcsolatok. A megfelelő légkör olyan alaphangulatot teremt, amelyben a gyermek biztonságban érezve magát kezd játszani, tevékenykedni. A barátságok kialakulását segítve próbáljuk a gyermekeket nyitottá tenni a másság elfogadására. Igyekszünk a pozitív érzelmeket erősíteni, a negatív megnyilvánulásokat fékezni. Szem előtt tartjuk, hogy mint óvodapedagógusok követendő modellként veszünk részt a csoport életében. Fontos a mintaértékű viselkedés, hiszen ebben a korban mindent megfigyelve utánzás útján tanul a gyermek. Gondot fordítunk a gyermekeket körülvevő harmonikusan szép környezet kialakítására. A csoportszobában a gyermekléptű bútorok, kiegészítők mellett többnyire a természetes alapanyagokat részesítjük előnyben. Ezzel igyekszünk formálni gyermekeink esztétikai értékét, figyelmüket ráirányítani a természetes anyagok színharmóniájára. 13

Az új gyermekeknél minél jobban megismerjük a családi hátteret, s erre kitűnő lehetőséget nyújtanak a családlátogatások. Montessori szerint: „bármely élőlényt csak akkor ismerhetünk meg teljesen, ha saját környezetében tanulmányozzuk.” Ezekre épülnek aztán a további fejlesztési irányok. Nagyfokú érzelmi stabilitást adnak a napirend ismétlődő szakaszai: amikor ebéd után maguktól elkezdenek készülni a pihenéshez, vagy uzsonna után tudják, hogy érkeznek a szülők, ezek mind biztonságot, lelki megnyugtatást adnak a gyermekeknek. A csoport életének kiemelkedő „nagy” pillanatai az évek során kialakult hagyományok ápolása. Kedves színfolt a születésnapok megünneplése, amikor fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünneplünk. Óvodánkban lévő gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe vesszük az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőséggel bíró, több gyermeket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is jelentheti. Az ilyen gyermek néha csak tőlünk kaphat segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, a lelki és testi fejlődéshez. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve kevésbé együttműködő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való- együttműködésre késztető- kapcsolattartás. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, és ezt kifejezésre is juttatják. - Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. - Felhívják egymás figyelmét a szabályok betartására. - Társas viszonyuk megszilárdul, kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. - Türelemmel hallgatják a felnőtt és társaik közlését. - A konfliktushelyzeteket tudják kezelni, elismerik saját hibájukat. - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

14

HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK Dátum

Megnevezés

Külső megjelenítés

Változó

Születésnapok

Gyertyagyújtás,

Tartalom

ajándékátadás, Az ünnepelt dallal, verssel való

zenehallgatás

felköszöntése

szeretetteljes

légkörben December 5.

Mikulás

Az ünnepnek megfelelő díszítés. Az Falumikulás

érkezik

ajándékvárás

örömének

hozzánk, átélése, a várakozás izgalma.

dallal, verssel való köszöntése. December közepe

Karácsony

Hangulati előkészületek a család A családi ünnep erősítése, az otthoni ünneplésére.

egymásra

figyelés,

a

szeretet

előtérbe kerülése. Február

Farsang

A

jelmezes Farsangi népszokások felidézése.

gyermekek

bemutatkozása

a

községi Télűzés – tavaszköszöntés.

Kultúrotthonban. Március 14.

Március 15.

Az

óvoda

csákóhajtogatás, kokárdafestés

fellobogózása, A

szülőföld,

szülőfalu

iránti

zászló-, szeretet érzésének megalapozása.

Dátum

Megnevezés

Külső megjelenítés

Április

Húsvét

Húsvéti előkészületek: tojásfestés, Hagyományok nyuszi,

bárány

Tartalom

stb.

Anyák napja

játékos

bábok formában.

készítése. Május első vasárnapja

átélése,

Hangulati előkészítés az ünnepre.

Édesanyák,

nagymamák Meghitt,

bensőséges

kapcsolat

köszöntése dallal, verssel, saját erősítése. készítésű

süteménnyel

és Tisztelet, megbecsülés a szülő felé.

ajándékkal. Május utolsó vasárnapja

Gyermeknap

A gyermekek megajándékozása. Közös

nagy

kirándulás

A

család-óvoda

a erősítése, derűs, vidám együttlét.

szülőkkel. Május vége

Iskolába menők búcsúztatása

Nyitott

ünnepély

keretében Elbúcsúznak

műsorral búcsúznak a nagyok.

kapcsolatának

5.1.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés A gyermekek kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb, tágabb környezetből. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak környezetükben. A környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak a gyerekek. A problémák megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakoztatását, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk fejlődését. Kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását. Minden gyermek számára érzelmi biztonságot nyújtó környezettel, az alkotásra inspiráló eszközök állandó biztosításával, a felnőttek személyes mintájával segítjük a gyermekek önkifejezését, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon megjelenítsék. Komplex képességfejlesztés – komplex módon. Anyanyelvi kommunikációval fejleszthetjük a gyermekekben az 

egyre pontosabb ,valósághű érzékelést, észlelést



a szándékos figyelem képességét



a valósághoz közelítő képzeleti működést



a reproduktív emlékezetet



a problémamegoldó és kreatív gondolkodást



az elemi fogalmi gondolkodást



a kommunikációs képességeket

A gyermekek tevékenység-szervezésének kerete: „ TERMÉSZETBEN A TERMÉSZETÉRT” „Tervezzünk újra, próbálkozzunk új módszerekkel! Készüljünk, hogy mire lombot vet az ág, mire gyümölcsöt érlel a nyár és mire lehull az őszi lomb, új élményekben és örömökben gazdagodva készülhessünk az újabb, a következő tavaszra.” /Valló László: „A kiskertész”/

A környezettel való ismerkedés, a környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra és értékrendszer kialakítása szempontjából az óvódáskor ideális és fontos szakasza az ember életének. A gyerekek néhány alapvető fontosságú jellemvonása fő vonalaiban már óvodás korra kialakul. Kialakul, de még rugalmas, alakulhat, finomulhat. Az óvodai nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik a megfelelő környezetkultúra és a gondolkodás kialakításában. Az óvodáskor az érzelmek időszaka. Az érzelmek áthatják az egész személyiséget, meghatározzák a gyermek kapcsolatát a környezettel és a benne élőkkel. Természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelődhet. Ma már a környezettel kapcsolatos kérdések társadalmi üggyé váltak, így még időszerűbb az óvodáskorú gyerekek környezeti nevelésének hangsúlyozása, hiszen az óvodai nevelésnek kisugárzó hatása van! Az óvodai környezeti nevelés elsősorban a szokásokon, a hétköznap apró történésein keresztül érvényesül. Amikor óvodába lépnek a gyermekek, benyomásokat szereznek csoportjukról, az udvarról. A közös együttlétek alkalmával, pozitív viselkedésminták hatására fejlődik megfigyelő-, emlékezőképességük, fokozódik önállóságuk. Az óvodában a tevékenység központjában a gyermek és a természet kapcsolata áll. A természettel való találkozás során meg kell tapasztalnia pl., hogy „az erdő nem csak fák sokasága, hanem növények, állatok sokfélesége: életközösség.” Az ebből fakadó érzelmi kapcsolat jó alap lesz a későbbi cselekvési készség fejlesztésére. Az élmény kapcsolja őket a valósághoz. Megérezve, megértve a környezeti nevelés fontosságát, - ahhoz, hogy környezetbarát embert tudjunk nevelni – választottuk óvodánk kiemelt nevelési területének a környezeti nevelést. Akinek egy adott kultúra nem a sajátja, az átadni sem tudja másoknak. Ezirányba próbáltuk magunkat fejleszteni, ezt szolgálták az elmúlt években környezeti témákban szervezett továbbképzéseken való részvételünk. Igyekszünk a témában elmélyülni, több módszert megismerni, és a számunkra legközelebb állót magunkévá tenni. Témaheteinket az évszakok változása alapján állítjuk össze. Az óvodás gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a környező valóságot mint matematikai jelenséget is átéljék. Az óvodás gyermek életében a matematika több mint egy foglalkozás. Az óvoda egész napjában: a játékban, a munkában, az irodalomban, a zenében – és leginkább a környezeti nevelésben – is jelen van. Talán itt a

legszorosabb a kapcsolat, hiszen a társadalmi és természeti környezettel való ismerkedés során sok-sok matematikai tapasztalatra tesz szert. A természettel való ismerkedés közben a kirándulások helyszínein a fák, termések, a virágok adják a matematikai tapasztalatokat: sok-kevés, hosszú-rövid, színek, formák. A térirányok megfigyelésére ad lehetőséget, pl. a madarak etetése: lent, fönt, bent. Az évszakok megfigyelésével az idő válik „láthatóvá”. A kerti munka során a veteményes kert, a virágos kert kijelölése, a hosszabb-rövidebb, szélesebb-keskenyebb, lehetőséget ad a mérésre. Matematikai tapasztalatot ad a palánták ültetése: párosítás. Állatok

megismerése,

gondozása

közben

testrészeik

megszámolására,

nagyságuk

összehasonlítására kerülhet sor. Minden téma matematikai nevelésre ad lehetőséget. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja a gyermek figyelmét ezekre, ismerve a csoport matematikai tudását és a témák adta lehetőséget. A környezeti nevelésünk bizalomra a szülők, az óvodai dolgozók, azaz a mások iránti szeretetre épülve válhatnak eredményessé. Környezeti nevelésünk kiemelt napjai:

Szeptember 23.

-

Világtakarítási nap

Október 4.

-

Állatok világnapja

Március 22.

-

Víz világnapja

Április 22.

-

A Föld napja

Május 10.

-

Madarak, fák napja

Június 5.

-

Környezetvédelmi világnap

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Kialakul egy érzelemgazdag kapcsolat a gyermek és a természet között. - Életkoruknak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben. - Különbségeket tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok jellemző jegyeit. - Ismerik a falusi élet szokásait, lakóhelyük nevezetességeit, büszkeségeit. - Tudják születési helyüket, idejüket, lakcímüket, szüleik nevét. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

- Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. - Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, rovarokat. - Kialakul a takarékosság, a hulladékkezelés, újrahasznosítás fogalma. - Igényükké, értékessé válik számukra a természetes anyagok felhasználása, alkalmazása. - Felfedezik és megismerik a környezetben rejlő matematikai fogalmakat: mennyiségi viszonyokat, ok-okozati összefüggéseket. - Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. - Megtanulják védeni az egyes környezeti elemeket (talaj, víz, levegő, élővilág). - Az iskolai tanuláshoz szükséges értelmi képességeik jól fejlődnek. 5.1.4 Gyermekvédelemi feladataink Gyermekvédelem: mindazok a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, munkába állítását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. Ebben az értelmezésben tehát ide tartozik valamennyi gyermekvédelmi tevékenység, függetlenül attól, hogy azt mely hatóság vagy személy végzi. Az állami és társadalmi szervek a gyermekvédelemben az alábbi elvek megvalósítására törekednek: - a gyermekvédelem legyen családvédelem - a gyermekvédelem leglényegesebb tevékenysége a prevenció / megelőzés / legyen - a gyermekvédelmi munka során törekedni kell a személyiség teljes kibontakoztatására, illetve a sérült személyiség orvoslására - biztosítani kell a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelkedő gyermekek korszerű nevelésének feltételeit. Gyermekvédelem az óvodában Hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek,, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott

tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, is, akit tartós nevelésbe vettek; Károsan ható tényezők, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához: - a családi mikrokörnyezetben: - a család gazdasági helyzetéből eredő rossz lakásviszonyok - túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem - a család kulturáltságának hiánya - a család együttes élményének hiánya, érzelmi tartalom hiánya - helytelen nevelési módszerek - rendezetlen életmód - a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása - a szellemi munka leértékelése, közömbösség vele szemben - a makrokörnyezetben: - a felnőttek helytelen viszonya, kapcsolata - helytelen nevelői magatartás - sikerélmény helyett állandó frusztráció nyújtása Mindezek megelőzése érdekében olyan érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő pozitív hatásrendszert kell kialakítani, amelyben a segítés, a buzdítás, a sikerélmény az uralkodó. Veszélyeztetettség okai: - szociális / szülő erkölcstelen életmódja, elhalás – válás, házasságon kívül született gyermek helyzete - anyagi okok - betegség / szülők egészségügyi állapota, munkaképtelenség - erkölcsi okok / munkakerülés Veszélyeztetettség okai lehetnek: - fizikai bántalmazás a családban / különösen 6 év alatt / - a gyermek szexuális zaklatása - felügyelet nélküliség / 14 év alatt különösen / - súlyos elhanyagolás, gondozatlanság - megállapíthatóan alkoholizáló, drogfogyasztó szülő

- hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények - pszichés bántalmazás a családban, szülői terror - tartósan súlyos egészségügyi probléma - éhezés, nem megfelelő táplálkozás - családon kívüli ideiglenes elhelyezés - megállapítható alkoholizmus a családban - antiszociális, kriminalizálódó baráti kör, csavargás - nem megfelelő szellemi fejlődés a gyermeknél - értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése - nevelési-oktatási intézményből való indokolatlan hiányzás /16 év alatt / - hatósági, szabálysértési intézkedés kiskorú gyermekkel szemben - alacsony jövedelmi viszonyok - problémás válás, gyermek-elhelyezési per

A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem mindig könnyű. A veszélyeztetettek nem mindig hátrányos helyzetűek és a hátrányos helyzetűek sem biztos, hogy veszélyeztetettek, de a hátrányos helyzet tartós fennállása veszélyeztetettséget okozhat. Általános feladataink az óvodában a megelőzés érdekében

- minden gyermek járjon rendszeresen óvodába - felmérések végzése körzetünkben - tankötelezettségi törvény betartása - veszélyeztetett gyermekek felkutatása a védőnő segítségével - a felvételt nyert gyermekekről környezettanulmány készítése - olyan légkör biztosítása az óvodában, amely a gyermekek testi – lelki fejlődését biztosítja - a gyermekek fejlődésében, magatartásában adódó rendellenességek okainak megszüntetése /együttműködés a szülővel, szükség esetén orvos, pszichológus segítsége/ - a gyakran hiányzó gyermekeknél a hiányzás okainak felderítése, megszüntetése

- a hátrányos helyzetűek segítése, hátrányok megszüntetése, illetve csökkentése - kapcsolatteremtés hivatalos szervekkel /Polgármesteri Hivatal, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat/ - a nehezen nevelhető gyermekeknél a megoldás érdekében kapcsolatfelvétel – Nevelési Tanácsadóval, pszichológussal, gyógypedagógussal - veszélyeztetettség esetén szükséges intézkedések megtétele /Polgármesteri Hivatal/ - veszélyeztetettség okainak felderítése - szülők pedagógiai nevelése, szülői értekezletek, nyílt nap, családlátogatások, szülői fórumok

Óvodánk gyermekvédelmi munkaterve az adott nevelési évre szóló munkaterv része. Elemei: 

Helyzetelemzés Az óvodába járó gyermekek családi, szociokulturális hátterének bemutatása: - Munkanélküliség aránya az intézmény környezetében - A gyermekek otthonának típusa, otthoni életmódjuk jellegzetességei (alvásidő, mozgás, televízió nézésére fordított idő, táplálkozás) - Háztartásbeli édesanyák aránya - Nevelési hagyományok és az új szokások a családban - A családi nevelés hiányosságai - A szülők iskolázottsága - Az óvodai befolyásolás lehetőségei, hagyományai, eredményei és problémái



Gyermekvédelmi helyzetkép - Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - Veszélyeztetett helyzetű gyermekek (a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség jellemzői)



Pedagógiai feladataink - A gyermekek differenciált személyiségfejlesztése - A szülőkkel való együttműködés: beszélgetés, családlátogatás, előadás, fórumok szervezése, nyílt nap, fogadóóra, szülői értekezlet.



Segítő külső kapcsolatok az óvodai gyermekvédelem érdekében - Községi Önkormányzat jegyzője – anyagi okból hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve, veszélyeztettt gyermek ellátásának segítése (segélyek, ingyenes étkeztetés) - Gyámügyi előadó - Védőnő, orvos - Nevelési tanácsadó - Gyermekvédelmi szakszolgálat (GYIVI).

A gyermekek eltérő szociokulturális környezetből kerülnek az óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk: Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Az elmúlt években egy-két gyermek esetében tapasztaltunk csak kisebb problémákat. Feladatunk: - Az anyagilag hátrányos helyzetű családok részére étkezési hozzájárulás, rendszeres vagy rendkívüli segély igénylésére. - Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolatteremtés. - A szülővel közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel segítjük a gyermek fejlődését. Javasoljuk szükség esetén a pszichológus segítő közreműködését. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: - Elhanyagoló nevelés, testi-lelki bántalmazás; - Erkölcstelen családi környezet, italozó szülők; - Egészségügyi okok: érzékszervi károsodás, súlyos, tartós betegség. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amely az óvodapedagógusok feladatkörébe beletartozik.

Feladatunk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, környezettanulmány készítése, a pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval és Szakértő Bizottsággal.

5.2 . Kiegészítő feladataink 5.2.1. „Zöld Óvodai” nevelés Óvodánk 1 alkalommal nyerte el a „Zöld Óvodai” címet. Munkánk során törekszünk a helyi természeti értékek védelmére, a lakóhely megismerési tevékenységekre, magyar növény- és állatfajokat ismertetünk meg a gyerekekkel. Az óvodások nevelése egyéni fejletségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján valósul meg.

Feladataink: 

Testi lelki biztonság megteremtése



Helyi érzelmi kötődés alakítása



Környezeti problémákra érzékenyítés, természetes élethelyzetek

kínálta

lehetőségek: modellezés szenzitív játékokkal 

Stresszoldó képesség alakítása



Kritikus és önkritikus gondolkodás fejlesztése



A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása



Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával



Természeti, társadalmi, gazdasági összefüggések megláttatása (ökológiai szemlélet alapozása)



Szemlélet formálása: „Az ember része a természetnek nem ura.”



Az egészség értékének tudatosítása



Környezettudatos életvitel alapozása



Hiteles értékközvetítés az óvodában



Távlatos gondolkodás jövőbe tekintés, alapozás

5.2.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátása, nevelése Alapító okiratunkban e feladatok ellátása differenciáltan jelentkezik a két óvoda tekintetében:

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az óvodai csoportokban, a többi gyermekkel együtt nevelve valósítjuk meg. Jelenlegi szakértelmünk egyelőre nem minden sajátos nevelési igény ellátását, a gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatását teszi lehetővé, ezért szükséges a gyógypedagógiai szakszolgálat igénybevétele, ám nyitottak vagyunk az új kompetenciák megszerzésére. Az óvodai nevelés elsődleges célja a sérült kisgyermekek esetében társas kapcsolatainak, önállósága fejlesztésének elősegítése – szem előtt tartva természetesen óvodai nevelésünk alapvető célkitűzéseit. Mivel a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása elengedhetetlen feltétel a mindennapok során, ezért különösen fontos a gyógypedagógussal, terapeutával való intenzív kapcsolat. A feladat ellátása során az egyéni fejlesztési napló használata kötelező.

Feladataink tehát a sérült kisgyermekek nevelésében:  a sérült kisgyermekeket nevelő pedagógus magas szintű pedagógiai és pszichológiai képességekkel kell, hogy rendelkezzen, melyek közül elengedhetetlenül fontos az elfogadás, a tolerancia, empátia, hitelesség, az individuális módszerek, technikák ismerete. E pedagógiai és pszichológiai képességeket a szervezett képzések, és folyamatos önképzés segítségével igyekszünk fejleszteni önmagunkban.  minden esetben kérjük a pedagógiai, orvosi diagnózis értelmezésében a logopédus, gyógypedagógus segítségét  nevelési módszereinket lehetőség szerint az adott sajátos igényhez igazítjuk  szoros együttműködést alakítunk ki a habilitációs, rehabilitációs tevékenységet folytató gyógypedagógussal, amely együttműködés tartalma különösen: a diagnózis értelmezése, a gyermekek fejlesztésében alkalmazott sikeres eljárások figyelemmel kísérése, a gyermek

fejlődésének

nyomon

követése,

javaslatok

kérése

az

alkalmazható

módszerekhez, módszerkombinációkhoz, egy-egy nevelési helyzet megoldásához alternatív javaslatokat kérünk, tájékoztatjuk őt óvodai tapasztalatainkról, elért eredményeinkről.  szoros kapcsolatot tartunk a sérült kisgyermekek szüleivel, ismereteink, tapasztalataink átadásával, egymás kölcsönös támogatásával

 lehetőségeink figyelembevételével bővítjük óvodáink eszközellátottságát a szükséges speciális segédeszközökkel, felszereléssel  tovább bővítjük kapcsolatainkat a szakmai és szakszolgálati intézményekkel 5.2.3 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásával kapcsolatos kiemelt feladatok köre  Szervezési feladatok  Nevelőtestület együttműködése  Pedagógiai munka kiemelt területei  Gyermekvédelemmel,

az

egészségügyi

ellátással,

szociális

segítségnyújtással

kapcsolatos munka  Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel  Óvoda-iskola átmenet támogatása  Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés  Intézményi önértékelés, eredményesség

A) Szervezési feladatok: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében a beóvodázási programért felelős személyt minden tanév elején kijelöljük. Ez leggyakrabban az óvodavezető, tagóvoda-vezető, akik egyben ellátják a gyermekvédelmi feladatokat is. Feladata: a 3 éves korú HHH gyermekek felkutatása a településen a védőnővel történő adategyeztetést követően. A kapott adatok alapján megszervezi, hogy a gyermekek 3. életének betöltése időszakában az adott óvodapedagógus személyesen felkeresse az érintett családokat és tájékoztatással, személyes ráhatással igyekezzen elérni, hogy a szülők beírassák gyermeküket az óvodákba. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében igyekszünk elérni, hogy a szülők örömmel és rendszeresen hozzák gyermekeiket az óvodába. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása érdekében minden tanév elején, legkésőbb szeptember 1-ig felmérjük a szülők igényeit a nyitvatartást illetően. A

felmérés történhet szóban (kikérdezéssel), vagy írásban. A felmerült igényeket a fenntartónkkal egyeztetjük, és alakítjuk ki az óvodák nyitvatartási rendjét. B) Nevelőtestület együttműködése: rendszeresen, de legalább 2 havonta értékeljük a csoportokban folyó munkát, a felmerülő problémákat tagóvodánként és óvodai szinten is egyeztetjük és konszenzussal hozunk döntéseket a beavatkozási pontokról, alkalmazandó módszerekről. C) Pedagógiai munka kiemelt területei A HHH gyerekek családi körülményeiről, óvodáskor előtti életének eseményeiről, az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést, részletes anamnézis készítünk. Tapasztalataink szerint a HHH gyermekek között igen jelentős azoknak a gyermekeknek a száma, aki nyelvi nehézséggel, kommunikációs problémával, vagy egyszerűen beszédértési hiányossággal küzdenek. Éppen ezért valamennyi nevelésben pedagógiai munkánk alapvető feladata a kommunikációs nevelés, szókincs, nyelvi kifejező-készség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése. Folyamatosan gyűjtjük, és közkinccsé tesszük a különböző nyelvi játékokat, drámajátékokat, mozgásos játékokat, hogy a gyermekek motiváltságát fenntartva, az életkoruknak legmegfelelőbb tevékenységen, a játékon keresztül segítsük esetleges lemaradásuk pótlását. Az érzelmi nevelés, szocializáció, az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés érdekében alapelv Óvodánkban, hogy valamennyi óvodába érkező kisgyermeket az érkezését megelőzően saját otthonában meglátogassunk, apró ajándékkal meglepjük, lehetőséget adunk, hogy óvodai jelét maga választhassa meg. Óvodába lépése előtt lehetővé tesszük, sőt erősítjük, hogy szüleivel együtt több alkalommal is meglátogathassák óvodánkat, betekinthessenek az óvodai életbe, önkéntesen részt vehessenek a felkínált tevékenységekben. Elvünk a fokozatosság és a tapintat. Az egészséges életmódra nevelés, az egészségtudat kialakítása, helyes táplálkozási szokások kialakítása érdekében a gyermekek igényeinek megfelelően az étkezésekre bizonyos időkeretet hagyunk, lehetővé téve, hogy a gyermekek éhségérzetét személyre szabottan tudjuk kielégíteni. Az új ízekkel való ismerkedést tapintatosan kezeljük, nem erőltetjük a gyermekeket. Mindennapi tevékenységeink között hangsúlyosan szerepeltetjük az egészséges életmód óvodai eszközeit: rendszeres levegőzés, elegendő mozgástér, megfelelő mozgásfejlesztő eszközök, zöldség és gyümölcsnapok beiktatása, stb.

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése érdekében személyes példaadással nyújtunk mintát a gyermekeknek a másság elfogadására, kezelésére. Nevelési elveink éppen ezeknek a helyzeteknek a megfelelő kezelését alapozzák meg. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával, a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó tanulási és játékhelyzetek támogatásával, a differenciálással, mozgás, zene felhasználásával (pl.: Zenevarázs ) törekszünk arra, hogy a gyermekek észrevétlenül sajátítsák el az alapvető együttműködési szokásokat, szabályokat.

D) Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka A gyermekek egészségügyi szűrővizsgálatait a helyi védőnői és háziorvosi szolgálat munkatársaival végezzük, a velük egyeztetett időpontban, az éves munkaterünkben jelölt időpontokban. Szükség esetén rendkívüli vizsgálatot kérünk, ha a helyzet indokolja (fertőzésgyanú, élősködők észlelése, stb.), és szintén szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia –vizsgálatot kezdeményezünk. A gyermekorvost, védőnőt tanácsadás céljából évente legalább egy alkalommal közös programra hívjuk a szülőkkel, szükség esetén ez gyakoribb is lehet Az óvodánk gyermekvédelmi feladatit tartalmazó fejezetben említettük, hogy településünkön a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele nélkülözhetetlen, az együttműködés igen fontos településünkön. Közös kezdeményezésre lehetőség szerint szervezünk ruhák, játékok, könyvek gyűjtését, adományozását, kirándulásokat szervezünk; segítjük a különböző rendezvények látogatását. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) E.) Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal: Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai és szakszolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)

F) Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munkánk alapját a gyermekek képességeinek nagyon pontos ismerete képezi. Fontos feladatunk tekintjük a gyermekek teljes személyisége fejlesztésén belül a tanulási képességek megalapozását, a tanulási és egyéb részképesség zavarok mielőbbi kiszűrését, kialakulásának megelőzését. Óvodai személyiségnaplónk tartalmazza a gyermekek fejlődésnek nyomonkövetésére szolgáló területeket, melyek között a tanulási képességek is szerepelnek. A

gyerekek

fejlődését

első

osztályos

korukig

utánkövetjük

iskolalátogatással,

tapasztalatcserével. G) Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Nevelőmunkánk nem hozhat megbízható eredményt, ha szülőkkel nem megfelelő a kapcsolatunk, ezért minden egyes szülővel törekszünk a személyes kapcsolat kialakításra, bizalmuk megnyerésére, és javaslataink megszívlelésére. Ennek egyik kiindulópontja a gyermekek egyénre szabott befogadásának biztosítása: óvodánkban biztosítjuk, hogy az új gyermekek érzelmi kötődésüknek megfelelően tudjanak leválni édesanyjukról. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása érdekében a beszoktatásibefogadási időszakot rugalmasan kezeljük, azaz csak javaslat szintjén, a szülővel egyeztetve növeljük fokozatosan a gyermekek óvodában eltöltött idejét, valamint a szülő nélkül idő hosszát. Lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy a szülő bármikor megkereshessen napközben bennünket, ha negatív, bizalmatlan gondolatai támadnának az óvodáról. A szülőket rendszeresen (naponta, és/vagy szükség szerint) tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseit kérésükre megbeszéljük, a gyerekek alkotásait rendszeresen megmutatjuk, biztosítjuk, hogy a szülők részt vehessenek az óvoda mindennapi életében, a foglalkozásokon is, valamint egy-egy mesterség, vagy speciális tudás, képesség birtokában (Pl. zenész-szülő, mesemondó nagymama, kosárfonó szülő, stb.) színesíthessék óvodáink életét. Egyéni beszélgetésekkel, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélésével, a család szokásainak, értékrendjének megismerésével, megértésével, a család erőforrásainak feltárásával törekszünk a közös együttműködésre. A szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, anyák napja,, helyi ünnepek (pl.: szüret) jó alkalmat teremtenek arra, hogy a szülők láthassák gyermekeik közösségben elfoglalt helyét.

H) Intézményi önértékelés, eredményesség Legfontosabb eredményesség indikátoraink:  a 3 éves HHH gyermekek beóvodázási aránya  a gyermekek hiányzásai csökkenésének mértéke  DIFER mérésnél az alapkészségek fejlődésének mértéke  iskolakezdés megfelelő időben, e területen nyilvántartjuk:  6 évesen iskolába kerülő gyermekek száma 

7 évesen iskolába kerülő gyermekek száma

 sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenésének mértéke  normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás mértéke iskolaérettség elérése (a tanköteles korú és az óvodába menő gyermekek aránya

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 6.1 Játék A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllét védő illúzióját adja, és ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít. Lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot. Célja: Olyan egészséges fizikai, pszichikai szempontból biztonságban élő gyermek nevelése, akinek a játékban teljeseik ki a személyisége. A rendelkezésre álló eszközöket szabadon és kreatívan használhatja, módja van befejezni a maga választotta tevékenységet. Legyen lehetősége a játszótársak megválasztására, a problémahelyzetet és konfliktusok önálló megoldására. A játékhelyzeteknek megfelelő játszóhelyet érdeklődésüknek megfelelően alakítják ki.

Feladata: - A játék alapvető feltételeinek biztosítása (hely, légkör, idő, eszköz, tapasztalatszerzés) - Az egyéni élményeken túl közös élményből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játék fejlesztése érdekében. - A játékra gyakorolt környezeti hatás a játékirányítás ajánlott módszere. A játék alapvető feltételeinek biztosítása - A derűs, nyugodt légkör elengedhetetlen feltétel az elmélyült, felszabadult játéknak. Fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A gyermekek szabadon döntenek arról, hogy a választott játékot kivel, hol, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. - A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. A csoportszobában játéksarkot alakítunk ki a gyermekekkel együtt, de lehetőségük van az

igényüknek megfelelő folyamatos átrendezésre. Biztosítunk helyet az építéshez, konstruáláshoz, a megfelelő asztalon az ábrázoló tevékenységhez, barkácsoláshoz. A kicsiknek lehetőséget biztosítunk egyéni kis pihenő vagy „búvóhelyek” kialakításához. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységhez biztosítunk helyet, úgy, mint a csoportszobában. Igyekszünk biztosítani, hogy az elkezdett játék a szabadban is folytatódjon, folyamatossága ne szakadjon meg. - Az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja. A játéktevékenység már az óvodába lépéssel elkezdődik, az egyes tevékenységi formák nem megszakítják, hanem beilleszkednek a játék folyamatába. Napirendünkből adódóan lehetőség van a játék folytatására. Tapasztalatunk, hogy a vegyes életkorú csoportban csökkent a játékidőben adódó konfliktusok száma. Ez abból következik, hogy különböző fejlettségű gyermekeknek más-más a játékeszköz igénye és a nagyobb gyermekek mintát adnak az együttműködésre, a megegyezésre. Az óvodapedagógus nagy felelőssége és munkánk lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Olyan eszközt biztosítunk, amely esztétikus, jó minőségű, könnyen tisztítható, veszélytelen. Programunkhoz kapcsolódóan a természetes anyagokból készült játékokat részesítjük előnyben. A mindenkori beszerzésnél is ezeket vesszük figyelembe. A természetben gyűjtött anyagokból kiegészítő játékeszközöket készíthetünk. A nagymozgások fejlesztésére az udvaron van lehetőség, de ezek mellett a természetadta lehetőségeket is igyekszünk kihasználni (pl.: kidőlt rönkökön egyensúlyozás, famászás, függeszkedés stb.). Fontos, hogy a gyermekeknek legyenek élményháttereik: vásároljanak piacon, boltban. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. A tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyerekek játék közben átélik. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall. A játékban a belső problémáit felszínre hozza és kifejezi. Egyéni és közös élményből szerzett benyomások Egyéni élményeken túl közös élményből szerzett benyomások is felszínre kerülnek a játékban. A minél több közös élmény biztosítása érdekében sok közös sétát, kirándulást tervezünk. A családok többségének nincs lehetősége a gyermekeikkel való közös kirándulásra, ezért minden évben tervezünk egy közös „nagy kirándulást”!

A játékra gyakorolt környezeti hatás, a játékirányítás ajánlott módszerei A gyermek játékában a környezeti hatások érvényesülnek, tükröződnek. Környezete felé kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul, magyarázatot, segítséget a felnőttől igényel. Fontos, hogy kérdéseire mind a szülőtől, mind pedig az óvoda dolgozóitól választ kapjon, kíváncsisága kielégítést nyerjen. Ezt használjuk fel érzelmeik formálásában. Játékirányításunk elvei Van, amikor csak szemléljük a játékot, van, amikor segítségre van szükségük. Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, és együtt játsszunk a gyerekekkel. Az együtt játszás azonban nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Lehetőséget biztosítunk a nagyok elkülönült játékára is (pl. nagyok társasjátéka). Közvetlenül csak akkor avatkozunk a gyermekek játékába, ha pl. egymás testi épségét veszélyeztetik, vagy huzamosabb ideig nem tudnak a játékba beilleszkedni (magányosan ül, szorong, búslakodik). A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék érvényesülését. Játékfajták Gyakorló játék - A mozgásos gyakorló játék során bizonyos mozgásokat a gyakori ismételgetéssel (ugrik, mászik, bújik) begyakorol. - A manipulációs gyakorló játék (tépés, öntögetés, egymásra rakosgatás) nagy jelentőségű a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődésében. - A verbális gyakorló játéknak szociális hatása is van a gyermekre. Építő, konstruáló játék Építés, konstruálás közben a gyermek alkot, fejlődik kreativitása, közben megvalósítja egyéni ötleteit, elképzeléseit. Az összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Szerepjáték A szerepjáték során a gyermek komplex személyisége fejlődik. Felnőtt mintáról tanulja meg, sajátítja el az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait.

Szabályjáték Az értelemfejlesztő szabályjátékok (társas, dominó, kártya) a gyermekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálja. A mozgásos szabály-játékkal szabálytudatunk, versenyszellemünk nő. Barkácsolás A folyamatos gyűjtőmunka során szerzett eszközök elérhető helyen találhatók, hogy a gyermekek bármikor hozzáférjenek, alkossanak belőle. Az elkészített eszközöket játékukban alkalmazzák, legyen funkciójuk. Bábozás, dramatizálás A bábozás először az óvodapedagógusok előadásában jelenik meg. A többször ismétlődő meseélményekből később dramatizálás, bábozás alakulhat ki. A bábozáshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük el. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, így a meseélmény többoldalú örömszerzés forrása lesz számukra. A játékban a gyermek nemcsak tevékenykedik, hanem sokat beszél, kommunikál. A sokféle játékszituáció fejleszti beszédüket, új szavakkal bővül szókincsük. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak a szókincs, artikuláció, kifejezőkészség fejlesztéséhez. Az évszak adta játéklehetőségek a szabadban Őszi játékok: pl. termésgyűjtés, bújócskázás kukoricásban, erdőben bokrok és fák között stb. Téli játékok: szánkózás, csúszkálás, hófestés, hógolyózás, hóemberkészítés, hóvár, hókunyhó stb. Tavaszi játékok: pl. sárkányeregetés, „repülőzés”. Nyári játékok: pl. pancsolás, sárdagasztás A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Képesek lesznek elmélyülten, kitartóan, huzamosabb ideig együtt játszani. - A játszócsoportok között jó társas kapcsolatok alakulnak ki. - Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (anyag, víz, forma). - A szerepjáték során szerepet vállalnak, megosztják a szerepeket, képesek arról lemondani. - Kedvelik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

- Az ismert meséket szívesen bábozzák, dramatizálják. - A játék során olyan magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben meghatározóak lesznek. 6.2 Mozgás A tevékenység célja A mozgás megszerettetése a mozgásigény kielégítése. A gyermek harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermek szervezetének erősítése, mozgásműveltségének fokozása. A tevékenység feladata A gyermekek játékos mozgásigényének kielégítése szervezett tevékenységek keretében. A gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése a szabad játékban. Szervezett mozgások: A szervezett mozgások formái: 

a mindennapos mozgás, a heti egy testnevelés foglalkozás



és hetente egy túra szervezése.

A mindennapos mozgás anyaga főleg játékosságon alapul. Fontos, hogy felfrissülést, edzést és örömet jelentsen a gyermekek számára. Gyakran alkalmazunk kéziszert, illetve néhány begyűjtött természetes anyagot (pl. kukoricaszárból bot). A testnevelés foglalkozások heti egy alkalommal az egész csoportnak szólnak. Ideje a hetirendben meghatározott napon van. Lehetőségük van szabad mozgások keretében kipróbálni a tornaszereteket, különböző versenyjátékokat játszaniuk. A mindennapos mozgáshoz hasonlóan a testnevelés foglalkozásokat is jó idő esetén az udvaron, ellenkező esetben a tornaszobában tartjuk. A foglalkozások anyagában a fokozatosság elve érvényesül. A kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztése a fontos feladat. Ebben a korban tökéletesedik tovább a járás, finomodik a futás. A személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a

gyermeknek

egyre

pontosabb

információi

legyenek

foglalkozásokon ismerkedik testrészeivel és azok funkcióival. A testrészek ismeretét célzó gyakorlatok: - a test személyi zónájának alakítása

önmagáról.

A testnevelés

- a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, mind ezt szolgálja. Megismerkednek különböző járás-, futás-, ugrás-, támasz-, egyensúlygyakorlatokkal, különböző függések gyakorolnak, megismertetjük őket a labdával végezhető játékos mozgásokkal. Fontosak a szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok. A különböző alakban történő járás, futás gyakorlatokkal a gyermekek formaállandóságát, alaklátását fejlesztjük. A nagyobb

gyermekek

mozgása

már

harmonikusabb,

összerendezettebb.

Sokféle

mozgáselemet ismernek, hangsúlyt kap az észlelés és az alaklátás. A nagymozgások bővülnek különböző ugrásokkal, gurulóátfordulásokkal, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal (célbadobások, felugrások). Térérzékelésüket egyensúlyozó játékokkal, változatos dobásokkal fejlesztjük. A támaszgyakorlatok, eszközök használata segítik a kéz fogóizmainak erősítését. A gyermek terhelhetősége nagyobb, állóképességük, erejük, gyorsaságuk jobban fejlődik. Megtanulják a biztonságos mozgáshoz szükséges szabályokat, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, tapasztalatokat gyűjtenek. A versenyjátékok alkalmazásával fejlesztjük közösségi érzésüket, versenyszellemüket, önfegyelmüket és figyelmüket. Attól függetlenül, hogy a testnevelés foglalkozás kötelező jellegű, nem jelent kényszert a gyermekek számára. A levezetés során lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezzék, gyakorolhatják a különböző mozgásokat. Differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Ezzel elkerülhetjük, hogy a gyengébb erőnlétűeket túlterheljük, az erősebb fizikumúakat pedig alulterheljük. A foglalkozások megszervezésénél ügyelünk arra, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. A nagyobb gyermekeknél már fontos, hogy pontosabban végezzék a gyakorlatokat, ezért megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük, biztatjuk őket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. Hetente egy alkalommal túrát, kirándulást szervezünk a környékünkön, ahol kihasználjuk a természetadta mozgáslehetőségeket. Ilyenkor: hegyet mászunk, patakot ugrunk, kidőlt fatörzsön egyensúlyozunk, faágakon függeszkedünk, fűben, avarban hempergünk…

A rendszeresen végzett séták, gyalogtúrák, hegymászások által a gyermekek edzettsége, állóképessége, kitartása nő, természethez való viszonyuk pozitívan alakul. A témaheteink komplexitásából adódóan a testnevelés foglalkozások anyagába beépítjük az adott hét témáját, amennyiben az eszközök felhasználhatók. Például akadályok átlépésére, megkerülésére, térirányok jelölésére: fenyőtoboz, gesztenye, falevél, burgonya… A spontán – a játékban, azon belül a szabadjátékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján, az egyéni szükségleteket és

képességeket

figyelembevéve,

minden

gyermek

számára

lehetőséget

kell

biztosítani.Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Megszeretik, igénylik a mozgást. - Mozgásuk összerendezetté, harmonikussá, megfelelő ritmusúvá válik. - Egészséges versenyszellemük kialakul, betartjuk a szabályokat. - Jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak. - Tudnak környezetükben tájékozódni, felismerik a veszélyhelyzeteket. 6.3 Verselés, mesélés A nyelv a tájékozottság, az ismeret, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszköze. A gyermek nyelvi és kommunikációs színvonala az értelmi fejlődés legfontosabb mutatója, amely az iskolaérettség legfőbb fokmérője. Ezért fontos, hogy tudatos, tervszerű, ugyanakkor sokszínű és változatos neveléssel alakítsuk ki a gyermekben az egyéni képességeinek megfelelő beszédfejlettségi szintet. A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Célunk: A mese, vers megszerettetésével megalapozni azon tulajdonságainkat, amelyek által irodalomszerető emberré válnak.

Feladatunk: 1) A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása. 2) A gyermek életkorának megfelelő irodalmi élmény nyújtása, jellegzetes tartalmak biztosítása.

3) A gyermekek kommunikációs képességeinek fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal.

1)

A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása

A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Ezért nagyon fontos az igényes válogatás. Ehhez a legnagyobb és legfontosabb területet a népköltészet adja, és művészi értékű irodalmi alkotásokkal is biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtanak. Az ölbéli játékok, simogatók, ringatók, lovagoltatók a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődést alakítanak ki. A kisebbeknél olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A mesék történetének kiindulópontja mindig valami megrázó érzelem: szeretet, harag, félelem, öröm, szomorúság. Cselekménye: a jó és a rossz összecsapása. Helyet adunk a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséinek is. A nagyobbak mesetárába már a cselekményesebb meséken kívül beépítjük a klasszikus tündérmeséket, tréfás és műmeséket is. Meseregényeket olvasunk fel, amit folytatásokban napokon keresztül izgatottan várnak. Néhány nagy író sikeres meséjének alkalomszerű felolvasása jótékony hatással lehet a gyermekek nevelésére: Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán humora, Móra Ferenc gyöngéd szeretete kiváló szellemi táplálék. A népköltészet verses anyagát különböző típusú nép mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. A népköltészet verses anyag mellett nagy magyar költők versei is helyet kapnak válogatásunkban (Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Zelk Zoltán stb.). Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetben gyakran hallanak. A vers játék a nyelvvel, az érdekes, szépen hangzó beszéddel. Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségét. 2) A gyermek életkorának megfelelő irodalmi élmény nyújtása, jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek igénye és kedve szerint a mesének, versnek egész nap helye van az óvodában. A ráhangolódást az állandó meghitt hely segítségével, tudatos meseválasztással érjük el.

Ennek feltétele a gyermekek figyelmes, csendes mesehallgatása. A mesesarok meghitt hangulata, az égő gyertya lángja csalogatja őket meseországba. A versek bemutatását élményekhez kapcsoljuk. A vers, mese anyagának kiválasztása a témahéthez szorosan kapcsolódik, így biztosítjuk aktualitását, időszerűségét. Például ibolyázás közben mondogatjuk W. Sándor: Mély erdőn ibolyavirág c. versét, vagy gombócfőzés közben: Kiugrott a gombóc a fazékból című mondókát. Altatás előtt minden nap mesélünk, verselünk, énekelünk, olykor ezeket egymásba fűzve. Ilyenkor van alkalom a hosszabb, bonyolultabb mesék mondására a kicsik terhelése nélkül. A folyamatos napirend lehetővé teszi az alvás előtti képeskönyvek nézegetését, igényük szerinti mese választását. A tevékenységhez alkalmazható irodalmi anyag Kisebbeknek: népi mondókák, rigmusok, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztalók, simogatók. Rövid versek természetről, állatokról, rövid láncmesék. Állatokról szóló egyszerű népmesék, műmesék. Egyszerű dramatizálás, bábozás. (Egy-egy jellemző mozzanat egyéni eljátszása.) Nagyobbaknak: több versszakos mondókák, változatos kiszámolók, cselekményesebb népmesék, állatmesék, tündérmesék, tréfás mesék, verses mesék. Közmondások megismerése, lírai versek, folytatásos elbeszélések, történetek, találós kérdések - tréfálkozók - felelgetők - csúfolók - Dramatizálás: szerepek felosztása egymás között. - Bábjáték: a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit. A fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van a hangutánzásnak és a különböző érzelmi állapotok kifejezésének hanglejtéssel, hangszínnel és beszédgyorsasággal. 3) A gyermekek kommunikációs képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A mese, vers, bábozás, dramatikus játékok a nyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszközei. A népi mondókák segítségével a magán és mássalhangzók helyes ejtése, a megfelelő artikuláció alakítható, fejleszthető. Az óvodapedagógusok mesélésének, versmondásának példaértékűnek kell lenni, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeknél személyre szabottan,

a konkrét hiányosságokat megcélozva kell alkalmazni a mese, vers és a báb kínálta fejlesztési lehetőségeket. Pl. beszédgátlás oldása bábbal. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A gyermekek igénylik a mesét és a verseket. - Szívesen báboznak, dramatizálnak egymás-és a kicsik szórakoztatására. - Gyakran forgatják a mesekönyveket, a képek alapján saját szavaikkal képesek lesznek elmondani azok tartalmát. - Önállóan mondanak verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása. - A hallott irodalmi anyag által gyarapodik szókincsük, lehetőségük nyílik a választékos, tiszta beszédre, beszédfegyelmük kialakul. 6.4 Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka „Csak arra lenne szükség, hogy a gyerekeknek elegendő képet adjunk a harmóniáról, ezzel biztosan megakadályozhatnánk, hogy vakká váljanak vele szemben…” Konrad Lorenz A természettel való találkozás, a tapasztalatokon alapuló élmény, az érzelmi viszonyulások érzékennyé teszik a gyerekeket környezetük állapota, a természet szépségeire. Lehetőséget kell biztosítanunk, hogy élményeiket újraélhessék, kifejezhessék. Kiváló lehetőség a pedagógus kezében erre a vizuális nevelés. Célunk A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. Esztétikai érzékenységük, a környezet szépsége iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladatunk - A zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeinek biztosítása. - Óvodáskorban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

A zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeinek biztosítása Fontosnak tartjuk, hogy az alkotó tevékenységhez megfelelő hely, idő, légkör, eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. A csoportszobában ábrázoló sarok van kialakítva, ahol a gyermekek az egész nap folyamán rajzolhatnak, mintázhatnak. Az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen vannak elhelyezve, esztétikus, természetes anyagokból készült tároló kosarakban. Az elkészült munkáikat jelükkel ellátott borítékokba helyezik el. Mivel ábrázoló sarok a csoportszoba egy meghatározott részén került kialakításra, így kényelmes, nyugodt körülményt biztosítunk az alkotni vágyóknak. Lehetőségük van az elkezdett munkájuk befejezésére. Az általában használatos eszközökön kívül (színes ceruza, zsírkréta, festék, olló…)a természetben gyűjtött „kincseket” is felhasználhatják tevékenységükhöz. (Préselt levelek, bab, kukorica, gesztenye, makk…) Ezeken kívül az otthonról begyűjtött anyagokat (fonal, textil, bőr, doboz…) is itt tároljuk. Óvodáskorban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodába kerülő gyermekek többsége itt találkozik először az ábrázolás eszközeivel. Tevékenységük szervesen beépül a játékba, manipulálásuk nem más, mint a gyakorló játék egy fajtája. Ebben az időben a szokások, szabályok rögzítése, a technikák megismertetése, gyakoroltatása az elsődleges feladat. Ebben a korban még maga a tevékenység, nem pedig a produktum a fontos. A kisebb gyermekek a gyurmát, agyagot nyomkodják, ütögetik, élvezik az anyag formálhatóságát. Az építés során megismerkednek a tárgyak formáival, alakzataival, tulajdonságaival. Adunk a kisebb gyermekek kezébe is ollót, egyenként megtanítjuk a helyes használatára. A nagyobb gyermekek tevékenységét újabb technikák megismertetésével bővítjük: karcolás, nyomatok készítése, varrás, szövés, vegyes technikák… Megjelenik a képalakítás. Fontos, hogy élményhez jutassuk, és szabad témaválasztásra adunk lehetőséget. Rajzaikban megjelenik az emberábrázolás, s az élmények alapján az eseményábrázolás is. Az elkészült munkákat az öltözőben kiállítjuk, ahol a szülők folyamatosan figyelhetik gyermekük ábrázoló tevékenységének fejlődését. Ezáltal ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is biztosítsanak lehetőséget ilyen irányú tevékenységek gyakorlására. A nagyobb gyermekek ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal

kedveskednek szüleiknek, egymásnak, fiúk a lányoknak (Nőnap), az óvoda kisebbjeinek, felnőtteknek. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Heti egy-két alkalommal szervezünk irányított, mikrocsoportos kötetlen formájú tevékenységet. Egyszerre 6-8 vesz részt a tevékenységben, így az egyéni segítségnyújtást jobban tudjuk alkalmazni. A tervezett kötetlen tevékenységek témája szorosan kapcsolódik témahetünkhöz. Például:

gyümölcshét

keretében

miután

megismerkedtek

a

gyümölcsök

jellemző

tulajdonságaival, részt veszünk szüreten, megmintázzák a gyümölcsöket, ábrázolják élményeiket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végén - Környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg. - Bármikor szívesen, önként rajzolnak, munkáikban a színek harmóniája tükröződik. - Jártasságot szereznek az eszközök megfelelő, biztonságos használatában. - Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. - Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. - Önállóan tudnak választani a technikák közül, és a természet kincseit felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani. 6.5 Ének-zene, énekes játék,gyermektánc „…Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele:ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?” Kodály Zoltán A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A zenei nevelés célja A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, esztétikai fogékonyságának alakítása, élménydús közös ének-zenei tevékenységek által.

Feladata - A megfelelő légkör kialakításával a zenei anyagok igényes válogatásával az érzelmi motiváltság biztosítása. - Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmak, szervezeti formák biztosítása. - A nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékok által. A megfelelő légkör kialakításával a zenei anyagok igényes válogatásával az érzelmi motiváltság biztosítása A zenei nevelést már születéstől kell kezdeni. A szülői ház, az óvoda feladata, hogy a gyermeket érdeklődővé tegye a zene iránt. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek hall-e a családban dalokat, mondókákat. Együttműködésünk érdekében a szülőket tájékoztatjuk az aktuális mondókák, dalok szövegéről. Így otthon a szülők segítséget nyújtanak gyermekük számára a közös éneklésben, mondókázásban. A zenei anyagokat igényesen válogatjuk az évszakok sajátosságaihoz igazítva, a gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségének megfelelően. A mondókák, dalok, dalos játékok anyagát a néphagyományból merítjük, hiszen itt a nyelv és dallam tökéletes egységet alkot. A gyermekdalok, mondókák mellett a művészi értékű komponált zenéből is válogatunk – elsősorban zenehallgatás anyagaként. A kisebbeknél a legfontosabbnak tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését. A szeretet-kapcsolat, biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és a lovagoltató játék, a játékos mozdulatokkal eljátszható 4-5 hangból álló énekes játékok. Az énekes játékok alkalmasak a gyermek mozgásának fejlesztésére. Megismertetjük őket a csigavonal, hullámvonal, a szerepcserére épülő játékokkal. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. A nagyobb gyermekek ismereteit bővítjük: - kiolvasókkal - nyelvtörő mondókákkal – melyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A dalos játékok nagyobb hangterjedelműek, hosszabbak, több szereplővel játszhatók. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de a zenei anyagunkban

felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatódalokat és klasszikus műzenét is. Az igényes kiválasztáshoz szükség van az óvodapedagógus zenei érzékenységére, zenei kifinomultságára. A mondókákkal, dalokkal, népi játékokkal kialakítjuk az együttjátszás örömét, formálva a gyermekek közösségi szellemét is. Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmak, szervezeti formák biztosítása A mondókák, énekes játékok, a zenehallgatás anyaga szervesen kapcsolódik témaheteinkhez. A komplexitásból adódóan bármikor, bárhol tevékenységhez kapcsoltan énekelhetünk, mondókázhatunk, játszhatunk énekes játékokat. Ennek érdekében nap mint nap megteremtjük annak lehetőségét, hogy a szűkebb és tágabb környezetükben, így a természetben is, felfedezhetik, utánozhatják pl. a kis állatok(tücsök, madár, béka, kutya, macska), természeti jelenségek (szél, eső, vihar, mennydörgés), tárgyak (gépek, járművek) hangjait. Kisebb gyermekekkel megismertetünk 5-8 mondókát, 10-12 énekes játékot. Megismerkednek a zenei alapfogalmakkal: halk-hangos, magas-mély és különböző hangszerekkel. Spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, illetve megteremtjük gyakorlásának lehetőségét. A nagyobbak megtanulnak 8-10 új mondókát, 15-18 gyermekdalt, melyek hangkészlete: m – r – d - l; l – s – m – r – d; r – d – l – s - val bővül. Az egyenletes lüktetés mellett érzékelik a dalritmust is. Az énekes játékok sorgyarapítók, párcserélők, kapuzók játszásával bővülnek. Gyakran énekelnek önállóan is. A közös ének-zenei tevékenységük során az örömforráson túl készségfejlesztő hatást is gyakorolnak. Az egyenletes lüktetés, ritmusfejlesztés érzékeltetésére, gyakorlására a természetből gyűjtött eszközöket (kukorica szárból bot, gesztenye, bab…) használunk, elsősorban a témahét keretében. A nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékok által A gyerekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A nyelv kifejező erejét, szépségét érzékelteti a mondókák, énekek szövegnek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangereje. A hangutánzó szavak éneklése segíti a magán – és mássalhangzók pontos képzését, pontos kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmas a szókincs bővítésére.

A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén - A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat. - Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Ismerik és megfelelően alkalmazzák a zenei fogalompárokat.. - Meghallják és felismerik a környezet hangjait. - Mernek bátran, önállóan énekelni. 6.6 Munka jellegű tevékenységek A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással történik, figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli. Az eredményről közvetlen tapasztalatokat szereznek. A természeti és a társadalmi környezet megismertetése, a gyermeki világkép formálása úgy lehetséges, ha a gyermek aktív, tevékeny részese a tapasztalatszerzésnek, a megszerzett ismereteit alkalmazhatja, gyakorolhatja. A tevékenység célja A változatos munkajellegű tevékenységek által olya tulajdonságok, szokások, készségek alakuljanak ki, amelyek a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, erkölcsi tulajdonságaik kialakulását pozitívan befolyásolják.

Feladataink - Játékos tevékenységek által fejlődnek ki a gyermek azon készségei, melynek során ki tudja önmagát szolgálni, jusson el az önkiszolgálástól a közösségért végzett munkáig. - Fontos, hogy kialakítsuk a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységeket, takarékossági szokásokat, a külső környezettel kapcsolatos szokásokat. Munka jellegű tevékenységek óvodánkban Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki és oda hat vissza, játékos módszerekkel próbáljuk azokat megvalósítani. A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak segítségünkkel, aztán önállóan, majd később szívesen végzenek munkát társaikért is.

Az önkiszolgáló munka a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti. A naposi munkát a gyermekek fejlettségétől függően fokozatosan bővítve vezetjük be. (Növényápolás, kisállatgondozás, kirándulások előkészítése.) Folyamatos napirendünkből és programunk szelleméből adódóan a naposi munkát nem a hagyományos módon értelmezzük. Mivel sokat tartózkodunk a szabadban, a naposi feladatok a kint végzendő munkákkal bővülnek. A nap folyamán gyakori elemei a gyermekek tevékenységeinek az alkalmi munka. Ezek a megbízatások a gyermeki önállóság kialakulását segítik. A megbízások lehetőségei közé tartozik: a környezet rendjének biztosítása; segítés egymásnak, a kisebbeknek, az óvodapedagógusoknak; ajándékkészítés, készülődés a jeles napokra. A külső világ tevékeny megismerésének szerves része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával való ismerkedés. Ezek a lehetőségek óvodán belül és kívül egyaránt adottak. Óvodai életünknek szerves és igen kedvelt részei a témahetekhez kapcsolódó munkálatok: sütés-főzés, darabolás, morzsolás, kukoricapattogtatás, burgonyahámozás, vitaminsaláták készítése, befőzés, savanyítás és az ezzel kapcsolatos munkaeszközök (éles kések, reszelők) helyes, biztonságos használatának begyakorlása. Az évszakok változása mindig biztosít lehetőséget a változatos munkatevékenységhez. Ősszel: az óvoda dekorálása az évszaknak megfelelően. - Termések, falevelek összegyűjtése, elszállítása, az udvar folyamatos tisztántartása. - Virágok, virágmagok gyűjtése. - Zöldségfélék betakarítása a veteményes kertből. - Gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire. - Cserepes virágok gondozása. - Természetsarok folyamatos gondozása, a természet „kincseinek” gyűjtése. - Gyümölcssaláta készítése. Télen: madáretető elhelyezése, a madarak rendszeres etetése. - Természetsarok gondozása. - Hóeltakarítás. - Ajándékkészítés természetes, gyűjtött anyagokból. - Sütőtök sütése. Tavasszal: veteményezés. - Kerti szerszámok előkészítése, munka utáni helyes elrakása. - Cserepes virágok átültetése.

- Szobanövények folyamatos gondozása. - A tavasznak megfelelő dekorálás. - Akváriumunk folyamatos gondozása. - Kiránduló helyeink tisztaságának megfigyelése, megőrzése. Nyáron: folyamatos gyomlálás, locsolás - Érett termések leszedése, fogyasztásához való előkészítés. - Zöldségek, virágok folyamatos ápolása. - A csoportszoba friss, vágott virágokkal való díszítése. - Az érett gabonatáblák megfigyelésekor kalászosok gyűjtése. - Barkácsolás. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. - A rájuk bízott munkát önállóan, szívesen végzik. - Megtanulják az eszközök, szerszámok célszerű, biztonságos használatát. - A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához. - A tevékenységek gyakorlása közben a munka játéktól eltérő jegyei tudatosulnak a gyermekekben. - Megtapasztalják a munka nehézségét, ezáltal kialakulóban van a munkát végző ember iránti tisztelet, megbecsülés. - A szemét-és hulladékkezelés szokásukká válik, megtanulják óvni, védeni környezetüket. 6.7 Tanulás A gyermek óvodai környezete, szűkebb és tágabb lakókörnyezete mind-mind pedagógiai hatással bír. Az óvodában a tanulás egyrészt a nevelési célok érdekében szervezetten, másrészt spontán tevékenység. Környezeti nevelésünkben a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. A tanulás az egész nap folyamán adódó helyzetekben alakul ki. A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodás korban.

Célja A gyermekek megismerési vágyára, kíváncsiságára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva a szűkebb és tágabb környezetében szerzett tapasztalataira építve irányítsuk a gyermeki gondolkodás fejlődését.

Feladata - A környezet megfigyeltetésére, felfedezésére való nevelés – „látására” nevelés. - A megismerési képességek fejlesztése, a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, feldolgozása. - Problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül. A tanulás alapja az óvodapedagógus és a gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenysége. Nagyon erős a gyermek modellkövető tanulása, a szociális tanulás. A játszás élménye biztosítja értelmi, szociális és intellektuális képességek fejlődését. Magukba foglalják azokat a viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat, magatartási formákat, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. A játék során a gyermek spontán tapasztalatokra tesz szert, hiszen a szabadon választott játék óriási információhalmazokat tartalmaz. E tanulási formában lényeges az utánozható pozitív példa: az attitűdök, a mimika, a gesztus, a hanghordozás, a megjelenés Az életkorukból adódóan a gyermekek érdeklődőek, kíváncsiak, választ várnak kérdéseikre. A tanulás folyamatában fontos szerepe van a válaszokra épülő ismeretszerzésnek, ezért nagyon lényeges, hogy kérdéseik ne maradjanak megválaszolatlanul. A játéktevékenység során gyakran kerül problémahelyzetek elé a gyermek. A megoldások során gondolkodik, tapasztalatokat, ismereteket szerez. A tanulás módszerei, színterei Programunkból adódóan a tanulás színtere főleg a természet. A tervezett tanulási folyamat a témahetek keretében valósul meg, az adott téma komplex megközelítése, sokrétű feldolgozása során az ismeretek jobban elmélyülnek, szilárdabbá válnak. A falusi környezetet kihasználva lehetőségünk van például: az állatok, növények, a különböző munkafolyamatok természetbeni megfigyelésére. A közvetlen megfigyelés, tapasztalat a teljesség élményét teszi lehetővé. A kötetlen, mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenséget szem előtt tartva, de benne tudatosan tervezett módon történik a differenciált fejlesztés. Az egyéni bánásmódra a kisebb csoportokban való fejlesztés nagyobb lehetőséget biztosít. A téma egy hétig tartó feldolgozása lehetőséget ad, hogy legalább egyszer részt vegyen benne valamilyen módon. Tudatosítjuk a nagyobb gyermekeknél az iskolakészültséghez fontos magatartás kialakulását. Ezáltal a szándékos figyelem, a kitartás, az önfegyelem, türelem, feladattartás

kialakulását segítjük elő. Az óvodapedagógus által tervezett kezdeményezések rugalmas időkeretben zajlanak két óvodapedagógussal, heti váltásban. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. A környezet mennyiségi, formai, színbeli eltéréseivel, matematikai fogalmakkal. - Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek során eljutnak a fogalmi gondolkodásig. - Képesek lesznek problémamegoldó kreatív gondolkodásra, figyelemösszpontosításra.

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 7.1. Személyi feltételek Az óvoda személyi ellátottsága megfelelő, 3 alkalmazott látja el a gyermekeket. Az óvoda dolgozói

Jelenleg

A

program

megkívánta

módosítás Felsőfokú

végzettségű

főállású

óvodapedagógus száma

2

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítéssel rendelkező dajkák száma

1

Az óvodapedagógusok munkáját az új iránti fogékonyság, a többre, a jobbra való törekvés jellemzi, nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos önképzésre. Programunk sikeres megvalósítása érdekében tervezzük, hogy környezeti neveléssel kapcsolatos magasabb képzésben veszünk részt. A két óvodapedagógus heti váltásban dolgozik. A nevelés egész időtartamában az óvodapedagógus jelenléte biztosított. A nem pedagógus alkalmazott munkáját tiszteletben tartjuk, számítunk aktív segítségére a nevelés folyamatában. A dajka aktívan részt vesz az óvoda mindennapi életében, a sikeres együttműködés érdekében. Megismertetjük vele nevelési elveinket, a kialakítandó szokás- és szabályrendszert. Óvodánkban a férőhelyek száma 25 fő. Az óvodában biztosítjuk a felvételre jelentkező 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek teljes körű beóvodázását. Felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus

2 fő

Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka

1 fő

Továbbképzési tervünk az alkalmazottak érdeklődésének figyelembevételével a szakmai munka színvonalasabbá, eredményesebbé tételét szolgálja. Nevelőtestületünket szakmailag jól felkészült, újra fogékony, eredményességre törekvő óvodapedagógusok alkotják.

Jellemző ránk a folyamatos önképzés igénye, s a továbbképzéseken megszerzett új ismeretek, módszerek alkotó felhasználása, továbbadása. Az óvodapedagógusok élnek a módszertani szabadság, az önállóság lehetőségével az eredményesebb, színesebb óvodai élet fejlesztése érdekében. Mindezek megvalósítását, a nevelőmunkát segítő alkalmazottal való hatékony együttműködés is segíti. 7.2 Tárgyi feltételek Az óvoda épülete egy csoportos, ám tornaszobával is ellátott. A csoportszoba napfényes, tágas, esztétikus, a gyermekeknek megfelelő méretű, korszerű bútorokkal felszereltek. Rengeteg zöld növény és természetes anyag díszíti, teszi barátságossá. Az óvoda fűtése korszerű (gázfűtéssel biztosított). Tornaszobánk biztosítja a megfelelő helyet a mindennapi mozgásokhoz, a mozgásos játékokhoz és ezt használjuk a délutáni pihenések során is. Az óvoda épületéhez tágas, elkerített udvarrész tartozik. A szükséges mozgásfejlesztő játékok biztonságosak (fából és nádból készültek), a gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgálják. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Az óvodánkban a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Programunk megvalósítása nem igényel különösebb anyagi ráfordítást, ugyanakkor a folyamatos eszközpótlás, bővítés elengedhetetlen. - A játéktevékenység eszközei: A csoportban található játékeszközök mennyisége és minősége korszerű, megfelelő, a természetes anyagból készült játékok dominálnak. A szerep- és szabályjátékokhoz használt eszközöket, kiegészítőket a szülők bevonásával az óvodapedagógusok készítik. - Az óvodai tanulás eszközei: A programunk megvalósításához az alapvető eszközállománnyal rendelkezünk, de az eszközök bővítéséről továbbra is gondoskodni kell. - Mese – és szakkönyvellátottság

Mesekönyv-ellátottságunk megfelelő, az elhasználódás mértéke szerint folyamatosan pótolandó. Az alapvető szakirodalommal rendelkezünk, de az új, korszerű szakkönyvek, folyóiratok beszerzése elengedhetetlen. - Fejlesztendő területek o a mozgás, mozgásos játékok o a külső világ tevékeny megismeréséhez a munka jellegű eszközök A program céljaihoz rendelt eszközrendszerünket alapvetően költségvetésünkből tudjuk biztosítani, de ezen felül egyéb lehetőségeket is kihasználunk - pályázatok írása - szülői szervezet rendezvényeinek bevételei - képviselői felajánlások Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása Óvodánk kertje igen nagyméretű, ezért lehetőségünk van sziklakert kialakítására. Ezt az évszakoknak megfelelően ápoljuk és gondozzuk. A sziklakert esztétikai ízlésünk formálását segíti, amellett, hogy a növények fejlődését is figyelemmel kísérhetjük. Edényzettel, textíliával való ellátottságunk megfelelő, a folyamatos csere mindig megoldott. A program megvalósításához a tárgyi feltételek bővítése folyamatosan történik. Eszközellátottságunk –játék, illetve szakmai eszközök, s szakkönyvek vonatkozásában megfelelő. Költségvetésből beszerzésre fordítható összegekből, költségvetésen kívüliekből (pályázat, jótékonyság, szponzorok, szülők támogatása) igyekszünk mindezeket pótolni. Eszköz ellátottsági igény Feladatok ellátásához és a pedagógiai program megvalósításához szükséges hiányzó, illetve speciális eszközök, felszerelések jegyzéke az eszköz számát figyelembe véve.

MEGNEVEZÉS

IGÉNY

Konstrukciós építő játékok

5

TEVÉKENYSÉG

Játék Fejlesztő játékok

5

Szerepjáték kellékei

5

Képes mesekönyvek

8 Mese, vers

Videókamera

1

Rajzolás Festés Hajtogatás Gyöngyfűzés

Szükség

szerinti

mennyiség

Vizuális nevelés

Barkácsolás Nyomatkészítés eszközei Tudományos könyvek

7

Kerti szerszámok

5

Matematikai fejlesztő játékok

10

Irodalmi művek

10

Külső világ tevékeny megismerése Matematikai fejlesztés

7.3 Napirend összeállításának elvei •

Rugalmasan alkalmazkodjon a helyzetekhez, feladatokhoz.

•

Tartalmazzon állandó, ismétlődő elemeket, alakítva ezzel időérzéküket.

•

Vegye figyelembe a fejlettségi szintből adódó igényeket.

•

Biztosítson elég időt a tevékenységhez.

•

Tükrözze a csoportszobában és a szabadban eltöltött idő arányát.

•

Az óvodában eltöltött idő legnagyobb részé a játék töltse ki.

•

Elemei a játék, az önkiszolgálási teendők, a munkára nevelés, a komplex foglalkozások rendszere, a levegőzés stb.

Az adott tanévre vonatkozó érvényes napirendet az óvoda csoportnaplója tartalmazza. 7.4 A hetirend kialakításának elvei Egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbe járva dolgozzuk fel az eseményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző kompetenciaterületeken keresztül a gyermeki érdeklődésből kiindulva.

Kivételt képez a testnevelés; sajátos feladatai, céljai, speciális eszközök és helyigénye miatt. Fontos szempont számunkra, hogy a tevékenységek között harmonikusak legyenek az arányok, szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A hetirend és a napirend kialakításának főbb elvei: 

A gyermeki önkifejezés, kreativitás minél több csoportjának inspirálása a játék, az ábrázolás, saját mese, vers, mozgás, dallam, ritmus segítségével.



Kompetencia alapú nevelés.



Szabad játék elsődlegességének biztosítása.



Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladatai.



Egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalom közvetítése.



Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése.

A napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú / 5-35/ perces csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. •

Elsődleges a gyermekek egyéni szükségleteihez ,a különböző tevékenységekhez igazodó napirend, melynek alapja az érzelmi biztonság.

•

A tevékenységek napszakhoz való kötése

•

A játék kitüntető szerepe, folyamatossága

•

Rugalmasan kezelt szokásrendszer kialakítása

•

A csoportnaplók tartalmazzák a konkrét tervet.

A hetirend kialakításánál fontos szempont volt, hogy a szabad játékon túl arányos elosztásban szerepeljenek benne a tervezett és spontán megvalósítható tevékenységek, rugalmasan alkalmazkodjon a csoport igényeihez

8. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 8.1 Óvoda-család Intézményünkben arra törekszünk, hogy a családi nevelést gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük a gyerekeket. A szülőket partnernek tekintjük, ismertetjük velük programunk célját, feladatát, nevelői felfogásunkat. Igyekszünk megismerni a családi szokásokat, családi nevelési eljárásokat. Elengedhetetlen az összhangban történő nevelés óvoda és család között. Nyitottak vagyunk, lehetőséget biztosítunk a szülőknek arra, hogy betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. Csak a kölcsönös bizalom alapján valósulhat meg a nyílt, őszinte együttműködés. A szülőknek érezniük kell, hogy szeretjük gyermeküket, tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, de ugyanakkor ők is elfogadják segítő szándékú tanácsainkat. Az együttműködés alapelvei •

Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés a jó partnerkapcsolatban valósuljon meg.

•

A jó partnerkapcsolat alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.

•

Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy mi történik az óvodában.

•

Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusban támaszt és segítő társat találjanak a gyermekük fejlesztéséhez.

•

A család tapasztalatai, információi hozzásegítenek bennünket az egyéni különbségek megértéséhez.

•

Figyelembe vesszük a szülők kérését, javaslatát, esetleg bírálatát, hiszen a gyermekét a szülő ismeri a legjobban.

•

A jó nevelőtársi viszony kialakításához elengedhetetlen, hogy kölcsönösen alkalmazkodjunk egymáshoz.

•

Fontosnak tartjuk, hogy előítéletektől mentesen közelítsünk minden családhoz.

•

Az együttnevelés, a kapcsolattartás módja családonként különböző, hiszen a problémák is különbözőek.

Az együttműködés tartalma

A családok helyzetének figyelembevétele: (szülők életkori, a gyermekeknek a testvérsorban elfoglalt helye, a szülők nevelési célkitűzései) Tapasztaljuk, hogy a szülők általában örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életéről. Különösen érzékenyen figyelnek a gyermekükről szóló információkra. Reálisan, de tapintatosan tájékoztatjuk gyermeküket fejlődéséről. A szülők igényeinek felmérése, megelégedettségének vizsgálata nevelési évenként A kapcsolattartás formái: - Beíratás: első személyes kapcsolat felvétele. - Családlátogatás. - Szülői értekezletek: évente három alkalommal. - Az értekezletek témáihoz alkalmanként előadókat hívunk (fogorvos, védőnő, tanítónő). - Egyéni esetmegbeszélések a gyermekről a megbeszélt időpontban. - Közös ünnepségek: Farsang, Anyák napja, nagyok búcsúja. - Közös kirándulások szervezése. - Közös rendezvény az óvoda javára.

8.2 Óvoda – iskola Arra törekszünk, hogy kölcsönösen jó kapcsolat alakuljon ki a két intézmény között. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy az iskola betekintést nyerjen óvodánk életébe, megismerjék programunkat, nevelési célkitűzéseinket. Ugyanakkor mi is betekintést nyerünk az iskola életébe, megismerjük elvárásainkat. A kapcsolattartás formái: - Kölcsönösen részt veszünk egymás nevelési értekezletein. - Októberben meglátogatjuk az első osztályosokat. - Májusban az iskolába menő gyerekekkel részt veszünk az első osztályosok óráján.

- Tavasszal a leendő első osztályos tanító néni meglátogatja a csoportot, megismerkedik az iskolába menő gyerekekkel. Az év végi szülői értekezletre meghívjuk az elsős tanító nénit, aki tájékoztatja a szülőket .

8.3 Az óvoda egyéb kapcsolatai Fenntartóval: Kapcsolatunk hivatalos, problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái: - egyéni megbeszélések, kölcsönös tájékoztatás. - az óvodavezető beszámolója képviselőtestületi ülésen; - az óvoda költségvetésének részletes tájékoztatása, jellegében minden aktuális problémát közös megegyezéssel oldunk meg. Egészségügyi szervekkel: védőnő, orvos, fogorvos. Formái: - szülői értekezleteken előadásokat tartása. - évente orvosi vizsgálat minden csoportban. - Iskolaalkalmassági vizsgálat a tanköteles korú gyermekek részére Szakmai szervezetekkel: - Megyei Pedagógiai Intézet

- folyamatos

- Szaktanácsadó

- esetenkénti

- Logopédus

- szükség szerint

- Nevelési Tanácsadó

- szükség szerint

- Szakértő Bizottság

- szükség szerint

- Gyermekjóléti szolgálat

- szükség szerint

9. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján: - Helyi Pedagógiai program - Óvoda csoportnaplója - Az óvoda pedagógiai, működési terve (az óvoda éves működési munkaterve). - SzMSz,, Házirend, Beszoktatási terv - A gyermekcsoport nevelési, fejlesztési programja: - 5 éves, 1 éves továbbképzési terv - Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai. - Helyzetelemzés, egyéni fejlettséget és fejlesztői feladatokat tartalmazó dokumentumok. - Felvételi és előjegyzési napló

10. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A pedagógiai munka tervezése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelésifejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Így az óvodáskor végére a gyermekek fejlettségéről átfogó képet kapunk. A megfigyeléseket a személyiségnaplóban folyamatosan rögzítik az óvodapedagógusok. Ezen keresztül követhető nyomon, bizonyítható az is, hogy a gyermek miért jutott vagy miért nem jutott el az iskolaérettségig.

11. ÓVODÁNK PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 11.1 . A pedagógiai program érvényességi ideje 2014. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig 11. 2 . A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Tanév közben a pedagógiai program nem módosítható. 11.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, az intézményi honlapon, vagy a helyben szokásos módon. Egy példányát oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék.

Karancsberényi Margaréta Óvoda 3137 Karancsberény, Petőfi út 65. OM azonosító: 203 004 Legitimációs eljárás Elfogadta: Karancsberényi Margaréta Óvoda nevelőtestülete a számú határozatával

………………………………………… a nevelőtestület nevében.

Vélemény nyilvánítók:

Egyetértést kinyilvánító:

................................................. A Szülői Szervezet nevében

................................................. Karancsberény Község Önkormányzata

Jóváhagyta: számú határozatával

...................................................................... Intézményvezető Ph A dokumentum jellege: Nyilvános

Készült: 2 eredeti példányban Iktatószám: