Karakterek, bekezdések formázása

Szövegszerkesztés, Formázás I.

Karakter- és bekezdésformázás

Karakterek, bekezdések formázása Karakterek formázása A karakter a dokumentum legkisebb egysége. A karakter formátuma meghatározza a karakter megjelenését és helyzetét a többi karakterhez viszonyítva. A Wordben ezt menüből a Formátum/Betűtípus parancs segítségével állítjuk be. A betűformázással a karakter méretét, típusát, stílusát és egyéb különlegességeit határozzuk meg. Betűtípusok Az operációs rendszerek többféle betűtípust használnak, de a legjellemzőbb a TrueType típus. A TrueType betűtípusok minden grafikus nyomtatón kinyomtathatók és szabadon átméretezhetők. A TrueType betűtípust a betűtípus neve előtt megjelenő ikon jelzi. (Ma már kevésbé elterjedt, de a legtöbb operációs rendszer képes kezelni az Adobe Type1-es betűstílusokat, amelyek jellegüket tekintve nagyon hasonlóak a TrueType betűkhöz, de ezeket elsősorban a nyomdaiparban használják.) A betűtípus kiválasztásához jelöljük ki a formázandó betűt vagy szövegrészt, majd gördítsük le az eszköztár Betűtípus listáját, vagy válasszuk a menüben a Formátum/Betűtípus parancs Betűtípus fülét, és ott válasszuk a Betűtípus oszlopot. Ekkor megjelennek a rendelkezésre álló betűtípusok. Válasszuk ki a megfelelőt, és a kijelölt tartomány betűtípusa az általunk választottra módosul.

1. ábra Betűtípus kiválasztása az eszközsorból

Betűméretek A betűk mérete a karakterek nagyságát határozza meg. A kisebb betűmérettel írt szövegből ugyanannyi szöveg kevesebb helyet foglal el, azonban az olvashatóságot ronthatja. A betűméretek váltásait jól alkalmazhatjuk figyelemfelkeltésre, azaz kiemelésekre is.

2. ábra Különböző méretű betűk

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság

1



A betűket a szövegszerkesztők tipográfiai pontban mérik. Ez a pont a nyomdaiparban használt mértékegység. (A betű nyomdaipari mértékrendszeréről a Tipográfia a szövegszerkesztésben című fejezetben olvashat részletesen.) A betűméret megváltoztatásához jelöljük ki a szöveget és gördítsük le a Betűméret listát az eszköztáron, vagy válasszuk a menüben a Formátum/Betűtípus parancs Betűtípus fülét, és ott válasszuk a Betűméret oszlopot. Válasszuk ki a kívánt méretet a listából. Amennyiben nem találunk olyan méretet, amit használni szeretnénk, írjuk be a lista beviteli mezőjébe az értéket. A kijelölt szöveg ekkor átméreteződik.

3. ábra A betűméretet a legördülő menü segítségével magunk is beállíthatjuk

Betűstílusok A betűtípusokhoz a méreten kívül egyéb további megjelenéseket társíthatunk. Ilyen a kiemelésekre használt dőlt, félkövér és aláhúzott, illetve ezek kombinációi. A betű stílusát az eszköztár használatával adhatjuk meg a legegyszerűbben. Az ikonok a félkövér, dőlt és aláhúzott stílusokat kínálják fel. Ezek a stílusok természetesen elérhetők a menüből is: a Formátum/Betűtípus parancs Betűtípus fülén, a Betűstílus oszlopban találhatók meg. Figyeljen arra, hogy egy oldalon legfeljebb két stílust használjon ezek közül, különben a kiemelés nem segíti az olvasást és értést, hanem zavarja azt.

4. ábra Túl sok különböző stílus zavaróan hat

Betűszínek Kiemelésként a betűk színét is beállíthatjuk, vagy háttérszínt is adhatunk szövegünk, a háttérszínt a Kiemelés parannek. A színezést az eszköztár Betűszín csával oldhatjuk meg a legegyszerűbben, de a Betűszín parancs a menüből is elérhető (Formátum/Betűtípus parancs, Betűtípus fül, Betűszín legördülő ablak).


2



Aláhúzás típusa, aláhúzás színe Előfordulhat, hogy egy-egy szövegrészt alá akarunk húzni, esetleg még az aláhúzás színét is szeretnénk kiválasztani. Erre ad lehetőséget a Formátum menü Betűtípus parancsának Betűtípus fülén az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő ablak. Először jelölje ki az aláhúzni kívánt szövegrészt/szavakat, majd válassza ki a megfelelő típusú vonalat és színt. Az aláhúzás típusa lehet a Szóaláhúzás is – ilyenkor csak a kijelölt szavak lesznek aláhúzva, a szóközök nem. Az ablak alsó részében a Minta ablakban mindig láthatja az éppen beállított karakterformázás hatását a kijelölt szövegre.

5. ábra Az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő ablakok

6. ábra Különböző színű és típusú aláhúzások


3



Különleges karakterformázás A Wordben lehetőség van tizenegy különleges karakterformázásra is. Olyan lehetőségek állnak itt rendelkezésére, mint az alsó és felső index, az áthúzott, a kétszer áthúzott, a nagybetűs, a kiskapitális, a rejtett, az árnyékolt, a körvonalas, a domború és a vésett karakterformázás. Ez a lehetőség a Formátum menü Betűtípus parancsának Betűtípus fülén, a Különlegességek mezőben található.

7. ábra A különleges karakterformázás ablaka

8. ábra Különleges karakterformázással ellátott szöveg

Térköz és pozíció A térköz és pozíció segítségével a karakterek szövegen belüli helyzetét és távolságát határozhatjuk meg. A betűk közötti távolság lehet normál, ritkított vagy sűrített (Betűköz), a karaktereknek a többi sorhoz viszonyított függőleges elhelyezkedése pedig lehet normál, emelt és süllyesztett (Elhelyezés). Ezeket a beállításokat a Formátum menü Betűtípus parancsának Térköz és pozíció fülén állíthatjuk be.


4



9. ábra Térköz és pozíció fül

10. ábra Térköz és pozíció beállításának lehetőségei

Effektusok a szövegben Szövegünket figyelemfelhívóbbá, vonzóbbá tehetjük különböző szöveganimálási lehetőségekkel (pl. fényreklám, villogó háttér, villódzás stb.) Ezek nyomtatásban természetesen nem jelennek meg, de e-mail mellékleteként, weblap szerkesztésénél hasznos lehet ez a funkció. Arra azonban itt is nagyon kell figyelni, hogy az effektus ne legyen zavaró, ne elvegyen a szöveg minőségéből, inkább segítsen hozzá annak megértéséhez. Az effektusok beállításához jelöljük ki a szöveget, majd a Formátum menü Betűtípus parancsának Effektusok a szövegben fülén válasszuk ki a nekünk tetsző hatást. (A Minta ablakban megtekinthető a formázás hatása a szövegre.)


5



11. ábra Az Effektusok a szövegben fül

Karakterformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál az alábbi weboldalakon: http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830151038.aspx http://www.jos.hu/down/0172/word_wo.pdf http://doscar.extra.hu/halado/karakterek.html http://hu.ecdlweb.org/index.php?title=Word_2003_-_Karakterform%C3%A1z%C3%A1s http://www.bokay.sulinet.hu/cgi-bin/page_loader3.php?p_name=html/pagew17.php&exp=0

Oldja meg az alábbi weboldalon található karakterformázási feladatot, és mentse el a saját gépére!


6



Bekezdések formázása Egy bekezdés sorainak a margóktól mért távolságát magunk is beállíthatjuk. A bekezdés sorainak a margóktól mért távolságát függőleges behúzásokkal szabályozhatjuk. Fontos jellemzője egy bekezdésnek az előző bekezdéshez és az őt követő bekezdéshez viszonyított elhelyezkedése. Jellemző a bekezdéseken belüli sorok távolsága is. Általában egy bekezdés több sorból áll. Új sorokat a Shift+Enter billentyűkombináció leütésével hozhatunk létre. Ekkor új sor keletkezik, de nem záródik le a bekezdés. Ezt a sorelzáró jel mutatja (ha az eszközsoron be van kapcsolva a Minden látszik parancs). Mindig azt a bekezdést tudjuk formázni, ahol a szövegkurzorunk áll, vagy amely bekezdések ki vannak jelölve. A bekezdések formázását a Formátum menü különböző parancsaival alakíthatjuk a Wordben. • A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Behúzás és térköz fülön a következőket állíthatjuk be: igazítás, behúzás, térköz.

12. ábra A Formátum menü Bekezdés parancsának ablaka

Igazítás Az igazítás a bekezdés sorainak az oldal bal és jobb széléhez való viszonyát szabályozza. Alapvetően négyféle igazítási mód van: balra, középre, jobbra, sorkizárt, az alapértelmezett beállítás a balra igazított. Az igazítást az eszköztár gombjaival is végrehajthatjuk.


7



Balra igazításkor a bekezdés sorainak kezdő karakterei a bal margó vonala mentén helyezkednek el. Ebben az esetben a sorok utolsó karakterei nem egy vonalban, hanem tetszőlegesen helyezkednek el. Jobbra igazítás esetén a bekezdés sorainak utolsó karakterei a jobb margó mentén helyezkednek el. He egy bekezdést középre igazítunk, akkor a sor első és utolsó karaktere a jobb- és baloldali margó által határolt területhez képest középen fog elhelyezkedni. A sorkizárás a szövegsorokat a jobb és a bal behúzás vonalához is igazítja. A sorkizárt igazítás alkalmazásával a szövegben található szóközök méretét növeli meg a szövegszerkesztő. A sorkizárt igazítást csak többsoros bekezdések esetén használjuk, mivel ha a bekezdés csak egy sor, akkor a szöveg balra zárt lesz.

13. ábra Bekezdések igazításának lehetőségei

Behúzás A hangsúlyozandó szövegrészeknél behúzásokat alkalmazhatunk. A bal behúzás hatására a bal margóhoz viszonyítva a bekezdések sorai beljebb vagy kijjebb kezdődhetnek. A jobb behúzás változtatásával a szöveg jobb szélét módosíthatjuk. A legördülő listából válasszuk ki a megfelelő mértéket, vagy írjuk be mi magunk. Fontos lehet, hogy ne az egész bekezdés, hanem annak csak az első sora legyen beljebb vagy kijjebb. Ennek beállítására szolgál a behúzás Típusa legördülő ablak, ahol kiválaszthatjuk a következő lehetőségek vannak: Első sor, Függő (alapbeállításként a „nincs” jelenik meg). A behúzás mértékét a Mértéke legördülő ablakban állíthatjuk be.


8



14. ábra Bal behúzás, jobb behúzás, első sor behúzása, függő behúzás (a behúzás mértéke mindegyik esetben 1 cm)

A behúzás végrehajtható az eszköztár Behúzás gombjaival behúzásjelzők vonalzón történő állításával is.

és a

A vonalzó használatához álljunk az egérrel a vonalzón található kis téglalapra. Ügyeljünk rá, hogy az egérkurzor pontosan a téglalapon álljon! Amikor a kis téglalapot elkezdjük húzni jobbra – a bal egérgomb lenyomásával –, egy szaggatott vonal jelenik meg a szövegben. Húzzuk a kívánt helyre az egérkurzort, majd engedjük fel az egér bal gombját. A bekezdés bal széle az új helyen áll. Most a vonalzón látható mindhárom jel (Függő behúzás – alsó csúszka, Első sor behúzása –felső csúszka, Bal oldal behúzása – kis téglalap) a kiválasztott helyre mozdult. Amennyiben csak az Első sor behúzásának jelét mozdítjuk, akkor a bekezdés első sorának kezdete fog megváltozni. Ha a Függő behúzás jelét mozdítjuk, akkor az első sor kivételével az összes többi sor kezdete megváltozik. Hasonló módon hajthatjuk végre a jobb oldali behúzást is, de a jobb oldali behúzásnál csak egyetlen jel található a vonalzón – ez a jobb oldali behúzás csúszkája.

15. ábra Behúzásjelzők a vonalzón

Térköz és sorköz A térköz a bekezdést megelőző és a bekezdést követő bekezdések távolságát határozza meg, így egy bekezdést elkülöníthetünk a dokumentum többi bekezdésétől. A bekezdés(ek) kijelölése után a legördülő menüből tudjuk kiválasztani a megfelelő mértéket. A sorköz a bekezdéseken belüli szövegsorok távolságát jelenti. A sortávolság a betűméret függvényében automatikusan állítódik, de a sorköz függhet attól is, hogy tartalmaz-e a sor valamilyen nagyobb méretű elemet. A sorköz alapértelmezése a szimpla.


9



16. ábra A térköz és a sorköz legördülő ablakok

A sorköz mértéke közvetlenül is megadható, ha az Értéke legördülő menüben beállítjuk annak mértékét. Ezt a beállítást csak a Legalább, Pontosan és a Többszörös elemek kiválasztása esetén használhatjuk.

17. ábra Behúzás, térköz és sorköz állítása bekezdésenként

Szövegbeosztás A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Szövegbeosztás fülön az állítható be, hogy a bekezdések első és utolsó sorai (Fattyú- és árvasorok) átkerülhetnek-e új oldalra, vajon a kijelölt bekezdés új oldalra kerüljön-e, esetleg maradjon együtt a következővel (vagyis semmiképp se kerüljenek más oldalra). Ezek hosszabb, több oldalas szövegnél nagyon fontos beállítási lehetőségek; az esztétikai megjelenésen túl hatással vannak a megértésre is.


10



18. ábra Formátum menü Bekezdés ablak, Szövegbeosztás fül

Formátumok másolása Ha egy szövegrésznek kialakítottuk a formátumát, akkor azt alkalmazhatjuk egy másik szövegrészre is. A Wordben ezt a szokásos eszköztár Formátum másolása ikon segítségével hajthatjuk végre. Ha karakterformátumot akarunk másolni, akkor jelöljük ki a szöveget, amennyiben pedig bekezdésformátumot, úgy elég a bekezdésbe kattintani. Egyszerre több, különálló szövegrészt is tudunk ugyanolyan formátumra állítani, ha kétszer kattintunk a Formátum másolása ikonra. Miután bekapcsolt állapotban maradt az ikonunk, ezután keressük meg a formázandó szövegrészeket és az eddig tanultak alapján formázzuk meg. Az ikont az Esc billentyű lenyomásával kikapcsolhatjuk. Amennyiben a kijelölt tartományon belül több formátumelem is szerepel, akkor a kijelölt szöveg első karakterének a formátuma fogja meghatározni a másolandó formátumot.


11



Szegély és mintázat Egy karaktert, bekezdést, kijelölt szöveget szegélyekkel és háttérmintázattal láthatunk el. A szegélyek érdekesebbé, díszesebbé, hangsúlyosabbá teszik a dokumentumunk egyes részeit. A szegélyeket leggyakrabban bekezdések keretezésére használjuk, a karakterszegélyek csak korlátozott szolgáltatást biztosítanak. A Wordben a karaktereket csak körbefuttatva lehet keretezni. Szegélyt a Formátum/Szegély és mintázat menüparanccsal vagy az eszköztárból a Táblázatok és szegélyek ikon segítségével készíthetünk.

19. ábra Szegély készítéséhez szükséges ablak

Bekezdés, szövegrész szegélyezése Jelöljük ki a szegélyezendő, árnyékolandó szövegterületet. Adjuk ki a Formátum/Szegély és mintázat parancsot, majd válasszuk a Szegély fület. Válasszuk ki a megfelelő típust! A következők közül választhatunk: Nincs Körül Árnyék Térhatás Egyéni

Ekkor nincs keretezés, de ezzel törölhetjük a korábbi szegélyt is A kijelölt szöveg körbekeretezése Árnyékolt szegélyezés létrehozása Térhatású szegély létrehozása Egyéni keret létrehozása

A Minta mezőben megtekinthetjük a szegélyezés formáját. Az első négy típust a szövegszerkesztő automatikusan készíti el, de az utolsó esetben mi magunk hozzuk létre a kívánt szegélyt, a minta segítségével.


12



Miután kijelöltük a szegély típusát, a vonal stílusát is válasszuk ki a vonalcsoportból, majd adjuk meg a szegélyező vonal színét a Színválaszték legördülő színmintáinak segítségével. Következő lépésként beállítjuk a vonal vastagságát, szintén legördülő menü segítségével. Most állítsuk be a szegélyező vonalak közül azokat, amelyeket meg akarunk jeleníteni. Ehhez a művelethez a mintaszöveg melletti ikonokat használjuk. Ha megnyomjuk a megfelelő gombot, akkor a mintán megjelenik a kiválasztott szegély. Ezekkel tudunk szegélyeket megjeleníteni, illetve – ha újból ráklikkelünk – eltüntetni. Lehetőségünk van a Hatókör legördülő ablakból kiválasztani, hogy a szegély a bekezdés vagy a szöveg körül legyen. Ha az utóbbit választjuk, akkor soronként kap keretet a bekezdés. További fontos lehetőség a Beállítások… gomb. Erre kattintva azt tudjuk beállítani, hogy a szegély milyen messze legyen a bekezdéstől (lent, fent, balra, jobbra).

20. ábra Szegély a bekezdés körül, szegély a szövegben, egyéni szegély, a bekezdéstől távolabb levő szegély

Oldalszegély Oldal, oldalak szegélyezéséhez a Formátum menü Szegély és mintázat parancs Oldalszegély fülét kell használni. A felépítése hasonló az Oldalszegély füléhez, itt azonban a Hatókör a teljes dokumentumra vagy egy-egy szakaszra vonatkozhat. A Beállítások… gomb itt is arra ad lehetőséget, hogy a szegély távolságát határozzuk meg – a lapszélhez vagy a szöveghez képest. Az ablak aljában található Vízszintes vonal… gomb segítségével különböző mintázatú vízszintes vonalat állíthatunk be a szöveg tetszőleges részébe. Ez fontos funkció lehet akkor, ha pl. két, tartalmában egymástól eltérő szövegrész egy oldalon van, mert ezzel látványosan jelezhetjük különállásukat.


13



21. ábra Formátum menü, Szegély és mintázat parancs, Oldalszegély fül

22. ábra Oldalszegély alkalmazása a teljes dokumentumon


14



Mintázat A mintázat elkészítéséhez a panel Mintázat fülére kell kattintanunk. Itt megadhatjuk a kitöltőszínt, a kitöltés mintázatát és a kitöltő minta színét. Az OK gomb segítségével visszatérünk a dokumentumunk szerkesztéséhez és megjelenik a szövegrésznek a beállítások szerinti szegélyezése.

23. ábra A mintázat elkészítéséhez ebben az ablakban kell beállítanunk a paramétereket

Bekezdésformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál az alábbi weboldalakon: http://www.jos.hu/down/0151/100-101.pdf http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830281038.aspx http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/wordoktseg/bekezdes.htm http://cryzis.vmg.sulinet.hu/~barnkopf/word/tetel.html http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/word/wordindex.html


15

Karakterek, bekezdések formázása

Recommend Documents