KARAKÁN KLUB EGYESÜLET AZ OROSZ, KELET-EURÓPAI ÉS ÁZSIAI JUHÁSZ, ŐRZŐ-VÉDŐ ÉS TERÜLETŐRZŐ KUTYÁT TENYÉSZTŐK ÉS TARTÓK EGYESÜLETE

KARAKÁN KLUB EGYESÜLET AZ OROSZ, KELET-EURÓPAI ÉS ÁZSIAI JUHÁSZ, ŐRZŐ-VÉDŐ ÉS TERÜLETŐRZŐ KUTYÁT TENYÉSZTŐK ÉS TARTÓK EGYESÜLETE

TENYÉSZTÉSI PROGRAM

Tartalom

Egyesület neve……………………………………………………………………………………….4 Tenyésztésvezető………………………………………………………………………………….. ..4 I. TAGNYILVÁNTARTÁS, ÁLLOMÁNYNYILVÁNTARTÁS ..................................................... 4 II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................. 5 1. Az Egyesület kutyafajtái ……..5 1.1 A Dél-orosz juhászkutya................................................................................................... 5 1.2 A kaukázusi juhászkutya .................................................................................................. 8 1.3 Közép-ázsiai juhászkutya ............................................................................................... 13 1.4 Moszkvai őrkutya ........................................................................................................... 19 1.5 Az Orosz Fekete Terrier. ................................................................................................ 21 2. Tenyészcél………………………………………………………………………………………… ..26 2.1 Tenyésztés módszere: Fajtatiszta tenyésztés. ............................................................... 26 3. Minősítési rendszer………………………………………………………………………………. ..27 3.1. Minősítési rendszernél figyelembe vett szempontok: ................................................ ….27 3.2. A fenti szempontok alapján 3 osztályba sorolhatók a tenyészegyedek, melyek a következők: ................................................................................................................................ …27 4. A Karakán Klub Egyesület tenyésztési szabályzata………………………………………….. .. 29 4.1. Tenyésztésbe vétel feltételei ......................................................................................... 29 4.2. A tenyésztésbe vétel korhatárai .................................................................................... 30 4.3. Két kölykezés közötti idő ............................................................................................... 30 4.4. tenyésztés „B”melléktörzskönyves egyeddel ................................................................. 30 4.5. Almonként nyilvántartásba vehető utódok száma: ........................................................ 31 4.6. Fedeztetés feltételei ...................................................................................................... 31 4.7. Alombejelentés .............................................................................................................. 31 4.8. Kennelnevek, kennelnév védelem ................................................................................. 31 4.9. Tenyésztési tanács ....................................................................................................... 32 4.10. Több tulajdonos ........................................................................................................... 32 Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 2

5. A Karakán Klub tenyésszemle szabályzata ......................................................................... 32 5.1. A tenyészszemle célja ................................................................................................... 32 5.2.Tenyészszemle rendezvények ....................................................................................... 33 5.3. Tenyészszemle bírói ..................................................................................................... 33 5.4. A részvétel feltételei ...................................................................................................... 33 5.5. A vizsga lefolyása ......................................................................................................... 34 5.6. Természet, viselkedés, munkaképesség és területőrző képesség vizsgálata ............... 34 5.7. A tenyészszemle küllembírálat szempontjai .................................................................. 34 5.8. A tenyészszemlén kiadható minősítések....................................................................... 35 5.9. Bejegyzésre kerülő minősítések .................................................................................... 35 6. Kiállítási szabályzat………………………………………………………………………………. . 35 6.1. Bevezető ....................................................................................................................... 35 6.2 A kiállításokon való részvétel ......................................................................................... 36 6.3. Nevezési feltételek ........................................................................................................ 36 6.4 A kiállítás ........................................................................................................................ 37 6.5. Átsorolás ....................................................................................................................... 37 6.6. Minősítések és címek .................................................................................................... 37 6.7. Óvási bizottság .............................................................................................................. 27 7. Törzskönyvezési szabályzat…………………………………………………………………….. . 40 7.1. Törzskönyvezés ............................................................................................................ 40 7.2. Törzskönyv .................................................................................................................... 40 7.3. Származási igazolás ..................................................................................................... 40 7.4. Törzskönyv-vezető ........................................................................................................ 40 7.5. Tenyésztő ...................................................................................................................... 40 7.6. A törzskönyvezés szabályai .......................................................................................... 40 7.7. Az állomány nyilvántartás, törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése ..................... 42 7.8. A származási igazolás kiállításának előírásai ............................................................... 42 7.9. A kölykök egyedi megjelölése ....................................................................................... 44 7.10 Alomellenőrzés……………………………………………………………………………... .. 45

Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 3

TENYÉSZTÉSI PROGRAM Egyesület neve: Karakán Klub, az orosz, kelet-európai és ázsiai juhász, őrző-védő és területőrző kutyát tenyésztők és tartók Egyesülete. (Továbbiakban Karakán klub) Székhely: 2134 Sződ, Grassalkovich út 24. Az Egyesület rendelkezésére áll 3 db személyi számítógép1 telefonvonal, üzenetrögzítő, Internet hozzáférhetőség, nyomtató (eszközök magántulajdonban). Az Egyesület adminisztrációs tevékenységét az irodavezető végzi. Feladatköre az egyesület alapszabályában található. Tenyésztésvezető: Szentirmai Eszter Született: 1980. 03. 01. Anyja neve: Necpál Erzsébet Zsuzsanna Állampolgársága: magyar Állandó lakhelye: 8694 Hács, Diófa u. 37 Iskolai végzettsége: állattenyésztő mérnök, agrármérnök Munkahelye: Kaposvári Egyetem

I. TAGNYILVÁNTARTÁS, ÁLLOMÁNYNYILVÁNTARTÁS A tagok nyilvántartása informatikai eszközökkel, az egyesületi irodában történik. A taggá válás módját, a tagság feltételeit, a tagok jogait és kötelességeit az alapszabály tartalmazza. Felvételi kérelem 1. sz. melléklet, Tagsági igazolvány 2. sz. melléklet


Oldal 4

II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. Az Egyesület kutyafajtái 1.1 A Dél-orosz juhászkutya A Dél-orosz juhászkutyát a XIX. század második felében tenyésztették ki az Odessza és a Krím félsziget között elterülő hatalmas alföldön. Ebben az időben az itt gazdálkodó nagybirtokosok megkezdték a finomgyapjas juhállomány tartását, melyhez Spanyolországból szerezték be a merinói fajtájú állatokat. A juhokkal együtt érkeztek a délorosz juhászkutyák ősei, a kistermetű, hosszú szőrű juhászkutyák. Ezeket az állatokat tudatosan keresztezték a kaukázusi juhászok nagytermetű kutyáival, egy a területen élő agárral, és a hatalmas nyájak mellé Európa több országából szerződtetett juhászok kutyáival. Így ebben a kutyában egyesül a pireneusi kutyák állóképessége a kaukázusi juhászkutya időjárástűrésével, a komondorok hatalmas erejével, a puli terelőkészsége az agár gyorsaságával. Az így kialakult kutyafajtát a terület földesurai tiszta vérvonalú tenyészetekben több ezres állományban tartották. A nyájak mellett felhasználásuk univerzális volt, 3-4 kutya terelt és őrzött egy-egy 1000 birkából álló nyájat. Az első világháború és az azt követő polgárháború hatalmas pusztítást végzett az állományban. A nyájak gyakori gazdacseréit a kutyák nem tudták elviselni, ezért többségüket az új tulajdonosok lelőtték. A két világháború között a kutyák tenyésztése katonai irányítás mellett folyt, a második világháború kezdetére ismét jelentős állomány alakult ki. A háborúban az állatok nagy része elpusztult. Néhány kölyökből, fenotipusában hasonló más fajtájú kutyákból állították vissza a fajtát. A tenyésztés ismét katonai irányítású volt, ekkor a kutyák terület és személyőrző feladatokat láttak el. Szovjetunió felbomlásával, a katonai tenyészetek megszűnésével, állományuk ismét lecsökkent. Ukrajna függetlenné válása óta a fajta népszerűsége növekszik, nemzeti fajtaként tekintenek rá. Dél-orosz juhászkutya fajtaleírása

1996.09.16./GB FCI 326 sz. standard alapján DÉL-OROSZ JUHÁSZKUTYA

(Ioujnorousskaia Ovtcharka) FORDÍTÁS: Mrs. Peggy Davis SZÁRMAZÁS: Oroszország AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 1983. 09. 30. ALKALMAZÁS: Juhászkutya


Oldal 5

FCI CSOPORTBEOSZTÁS: 1. Fajtacsoport: Juhász- és pásztorkutyák 1 Szekció: Juhászkutyák Munkavizsga nélkül A Dél-orosz juhászkutya az átlagosnál magasabb, erős testfelépítésű, erőt sugárzó, az idegenekkel bizalmatlan, nem nagyon igényes, a különböző éghajlati feltételekhez és hőmérsékletekhez könnyen alkalmazkodó kutya. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS erős, szikár, masszív csontozat és jól fejlett izomzat. Hiba: könnyű felépítés, könnyű csontozat, gyengén fejlett izomzat, túl durva felépítés. NEMI JELLEG: jól felismerhető masszívabbak Hiba: kanos szuka. Súlyos hiba: szukás kan

nemi jelleg.

Kanok magabiztosabbak,

erősebbek,

CSONTINDEX: kanoknál 17-19, szukáknál 16-18. FORMAINDEX: 108-110. Hiba: enyhe eltérés a megadottaktól. Súlyos hiba: jelentős eltérés a megadottaktól (kvadratikus vagy túlságosan elnyúlt felépítés). VISELKEDÉS, VÉRMÉRSÉKLET: kiegyensúlyozott, élénk, gyors reakciókkal. Határozott védelmi reakció. Hiba: túlságos ingerlékenység, félénkség, egykedvűség. Súlyos hiba: Túlzott agresszivitás, gyávaság. FEJ: hosszúkás, mérsékelten széles homlok, tarkóbúb és a járomcsontok jól fejlettek. A stop kevéssé kifejezett. Az orrtükör nagy és fekete. Hiba: durva fej, kifejezett stop, kiemelkedő szemöldökív, túl rövid, vagy túl hosszú arcorri rész, szürke szájszél, szürke, vagy barna orrtükör. Súlyos hiba: keskeny, könnyű, felfelé ívelő és tompa arcorri rész. Hússzínű orr. FOGAK: fehérek, nagyok, egymáshoz szorosan illeszkedők. A metszőfogak egy íven helyezkednek el. A metszőfogak zárása ollós. Hiba: túl kicsi ritka fogazat, sárga a kornak nem megfelelően kopott fogak. Törött metszőfogak, amelyek nem zavarják a harapás megállapítását. Premolárisok hiánya. Súlyos hiba: erősen kopott fogazat, szabályos ollós harapástól való minden eltérés. Metszőfogak szabálytalan elhelyezkedése. FÜLEK: kicsik, háromszög alakúak, lelógók. Hiba: elálló fülek. SZEMEK: oválisak, egyenesen elhelyezkedők, sötétek, száraz és szoros szemhéjakkal. Hiba: világos szemek. Súlyos hiba: különbözőszínű szemek, rózsaszín szemhéjak. NYAK: száraz, izmos, közepesen hosszú, magasan illeszkedő. Hiba: túl rövid, alacsonyan illeszkedő nyak.


Oldal 6

TÖRZS MAR: jól fejlett, de nem kiemelkedő HÁT: feszes és erős. Hiba: laza, vagy domború hát. Súlyos hiba: nyerges vagy ponty hát. ÁGYÉK: rövid, széles, ívelt. Hiba: hosszúkás, egyenes vagy túl ívelt. Súlyos hiba: hosszú, keskeny vagy laza ágyék. MELLKAS: közepesen széles, kissé lapított és mély. Hiba: nem eléggé mély mellkas (nem éri el a könyökízületeket). Súlyos hiba: szűk, sekélyes, dongás formájú mellkas. HAS: mérsékelten felhúzott. Hiba: túlságosan felhúzott vagy lelógó has. FAR: széles, majdnem vízszintes. A far magassága megegyezik a marmagassággal, de a far magasság 1-2 cm-rel meghaladhatja a mar magasságát. Hiba: enyhén csapott far. Súlyos hiba: keskeny, rövid, erősen csapott far. Erősen túlnőtt far. FAROK: nyugalmi helyzetben lefelé lógó, a csánkig ér, a vége félgyűrűbe hajlik. Gyakran az utolsó 2-3 csigolya összenőtt. Hiba: gyűrűbe tekert vagy csonkolt farok. MELLSŐ VÉGTAGOK: elölről nézve egyenesek, párhuzamosak. A láb hossza a talajtól a könyökig egy kicsit több a kutya marmagasságának felénél. A lapocka-felkarcsont illeszkedési szöge kb. 90-100 fok. Az alkarok egyenesek, a lábközép széles, erős, hosszú, kissé ferdén álló. Hiba: kis eltérés a lapocka-felkarcsont illeszkedési szögében, enyhén befelé vagy kifelé forduló végtagok, kissé rövidebb vagy hosszabb alkar, a könyökízület enyhe kifelé fordulása, laza lábközép. Súlyos hiba: meredek vagy túlszögelt mellső végtagok, görbe vagy vékony, hosszú vagy rövid alkar, rövid, meredek vagy nagyon laza lábközép, erősen kifordult könyökök, túlzottan kifelé vagy befelé forduló végtagok. HÁTULSÓ VÉGTAGOK: hátulról nézve párhuzamosak, a lábak szélesen állnak, a combok hosszúak, izmosak, a lábszárak hosszúak, az ugróízületek szárazak, laposak, jól kifejezett szögelléssel, a lábközép erős, hosszú, kissé ferdén álló. Hiba: kismértékű eltérés a végtagok párhuzamosságában, szűk végtagállás, rövid lábszárak, meredek vagy túlszögelt hátulsó végtagok. Súlyos hiba: túlságosan meredek vagy túlszögelt hátulsó végtagok, rövid lábszár. MANCSOK: (mellső és hátulsó) ovális formájúak, erősek, szorosan zártak, hosszú szőrrel borítottak. Hiba: lapos, laza mancsok. JÁRÁSMÓD/MOZGÁS: szabad, tért ölelő, legjellemzőbb mozgásformája a tért ölelő nehéz ügetés és galopp. Ügetés közben a végtagok egy vonal mentén mozognak, enyhe közelítéssel a középvonalhoz. A mellső és hátulsó végtagok ízületei rugalmasan hajlanak. Hiba: kismértékű eltérés a végtagok egyenes vonalon történő mozgásától, az ízületek rugalmassága kissé korlátozott. Súlyos Hiba: nehézkes, kötött mozgás.


Oldal 7

SZŐRZET: hosszú (10-15 cm), durva, sűrű, kócos, enyhén hullámos, egyenlő hosszúságú a fejen, a végtagokon, a törzsön és a farkon, jól fejlett aljszőrzettel. Hiba: egyenes vagy göndör szőr. Hibák: puha, rövid szőr. SZÍN: leggyakrabban fehér, sárgásfehér, szalma színű, szürkés (hamu szürke), szürke egyéb árnyalatai,fehér szürke jegyekkel, szürke foltos. Súlyos hiba: fekete, vörös, barna, erősen foltos színezet. MAGASSÁG: kanoknál nem kevesebb, mint 65 cm, szukáknál nem kevesebb, mint 62 cm. Hiba: marmagasság a kanoknál kisebb, mint 65 cm, a szukáknál kisebb, mint 62 cm. Súlyos hiba: marmagasság a kanoknál kisebb, mint 60 cm, a szukáknál kisebb, mint 58 cm. HIBÁK: Minden eltérés a fenti pontokban foglaltaktól. A hibák súlyosságát úgy kell figyelembe venni, hogy annak mértéke milyen hatással van a kutya egészségére és jólétére. KIZÁRÓ OKOK: Agresszív vagy túlságosan félénk viselkedés. Minden eltérés a szabályos ollós fogzáródástól. Rövid vagy egyenes szőr. A fajtaleírásban megadottaktól való összes eltérés a szőrzet színében. Bármely egyed világosan felismerhető fizikai vagy idegrendszeri eltérést mutat, ki kell zárni. N.B.: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban

helyezkednek el.

1.2 A kaukázusi juhászkutya A fellelhető több mint félezer éves nyomok szerint az ázsiai és európai juhászkutyák keveredésével, a ridegtartás és az életmód következtében rendkívül igénytelen, ellenálló szervezetű, nagy támadókedvű, hatalmas termetű és nehéz testű, félvad juhászkutya alakult ki, amely megőrizte fajta jellegét, testi felépítését. Nagyszerű őrző – védő kutyák, a régi időktől a mai napi szinte mindenféle őrző – védő munkában jól megállták helyüket. Ragyogóan teljesítették feladatukat, szekérkaravánok, katonai táborok őrzésére, védelmére, de hadikutyaként is sikeresen szerepeltek, ütközetek közbeni harcokban is résztettek. Nélkülözhetetlen szolgálatot tettek és tesznek ma is a porták, nyájak őrzésében és a fegyveres testületek oldalán a bűnözők elleni harcban. A volt Szovjetunió különböző klímájú területein, különösen Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Dagesztánban, a Kalmük Autonóm Köztársaságban, a Kaukázusban és sztyeppéin, az asztraháni terület sztyeppés vidékein él sok példány. A kaukázusi területeken a kutyák masszívabbak, erősebb alkatúak, míg a sztyeppés vidékeken könnyebbek, hosszabb lábúak, és rövidebb szőrűek. Miután a fajtát nagy távolságú területeken tenyésztik az országon belül, így eltérő típusok, szőr – és színváltozatok alakultak ki. A kaukázusi juhászkutyafajta „új virágkorát” éli az elmúlt húsz évben a származási országban, Európában, és hazánkban is egyre népszerűbbé válik. Ez a kutya megvesztegethetetlen, idegenekkel szemben rendkívül bizalmatlan, sőt ellenséges, nagy támadókedvű. Védőtevékenységre való oktatása, szinte felesleges, feladatát ismeri. Jó idegzetű, nyugodt, kiegyensúlyozott, tanulékony. A gyermekek felé irányuló erős hajlama ideális családi kutyává teszi, már kölyök korában meg kell ismernünk, és helyét a családi rangsorban megmutatnunk. Neveléséhez sok dicséret és türelem kell. E kutya tulajdonosaként, ezzel az eredeti fajtával az igazi természet egy részével találkozik, s – ha ügyel a kutya személyiségére – egy igazi jó barátot kap társul.


Oldal 8

A Kaukázusi juhászkutya fajtaleírása 2011.03.02./EN FCI-Standard N° 328 KAUKÁZUSI JUHÁSZKUTYA (Kavkazskaïa Ovtcharka) FORDÍTÁS: Anna Samsonova. Áttekintette Renée Sporre-Willes / Eredeti változat: (EN). SZÁRMAZÁS: Szovjetunió PATRONÁLÓ ORSZÁG: Oroszország. AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2010.10.13. ALKALMAZÁS: Őrző- védő kutya. FCI-CSOPORTBEOSZTÁS: 2. fajtacsoport Pinscherek és Schnauzerek, molosszer fajták és svájci havasi kutyák. 2.2 szekció Molosszerek / hegyi típusú kutyák. Munkavizsgára nem kötelezett. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A kaukázusi juhászkutya (CSD) nagy valószínűséggel az ősi kaukázusi kutyáktól ered. A fajta elterjedt a Kaukázustól a dél orosz sztyeppékig. A fajta nem csak a természetes szelekció által fejlődött, hanem azok a nemzetek is befolyásolták, melyek a Kaukázust lakták. Korábban a kaukázusi juhászkutyát csordák, nyájak és a lakások őrzésére és biztosítására használták a ragadozók és a vadállatok ellen. A molosszus típusú nagy kutyákat először az i.e. 1. században említik, mikor II. Tigran örmény cár hadserege használta őket. A fajta szelekciója a Szovjetunióban az 1920-as években kezdődött. A kiválasztás folyamán előnyben részesítették az olyan kötelező tulajdonságokat, mint a fizikai erő, magabiztosság, bátorság, jó hallás, jó látás, a tömött és vízálló szőrzet. Ezek a tulajdonságok, illetve a fajta kitartása lehetővé teszi, hogy a kaukázusi juhászkutyát bármilyen, akár a legcudarabb éghajlati viszonyok között használják. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A kaukázusi juhászkutya harmonikus felépítésű, nagy, erős kutya masszív csontozattal és erőteljes izomzattal; valamennyire téglalapba írható. A nemek közötti különbség kifejezett. A kanok maszkulin jellegűek, a szukákhoz viszonyítva jobban fejlett marral és nagyobb fejjel. Masszívabbak, nagyobbak és gyakran rövidebb a törzsük, mint a szukáknak. A hosszabb szőrváltozatú kutyáknál a kanoknak kifejezett sörényük van. FONTOS ARÁNYOK: A törzs hossza meghaladja a marmagasságot 3-8 %-al. A mellső lábak hossza átlagosan a marmagasság 50-52%-a. A koponyahossz és a fang hosszának aránya 3:2.


Oldal 9

VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM: A viselkedés kiegyensúlyozott, aktív, magabiztos, félelem nélküli és független. A kaukázusi juhászkutya a gazdájához odaadóan ragaszkodik; kitűnő őrző-védő kutya. FEJ AGYKOPONYA: A fej nagy, masszív, és a pofacsontok szélesek; felülről nézve a fej alakja széles alapú ékhez hasonlít. Koponya: Masszív és széles; a homlok majdnem lapos, hangsúlyos de nem mély homlokbarázdával. Fejlettek a szemöldökívek, de nem kitüremkedőek. A nyakszirtcsont nem feltűnő. Stop: Észrevehető, de nem egyértelmű. ARCKOPONYA: Orrtükör: Fekete, nagy tág orrnyílásokkal, nem lépi túl a fang vonalát. A fekete orr az egyszínű, pettyes vagy foltos kutyáknál kívánatos, de nem kötelező (a genetikai kék vagy májbarna orr nem megengedett). Fang: Széles és mély, fokozatosan keskenyedik az orr irányába; erős állkapcsok és áll; nagyon mély és a szemek alatt jól kitöltött. Az orrhíd széles. A fang felső vonala és a koponya felső vonala párhuzamos. Ajkak: Vastagok, feszesek, jól pigmentáltak. Állkapcsok/Fogak: A fogak legyenek egészségesek, fehérek, erősek; a metszőfogak legyenek közel egymáshoz és álljanak egy vonalban. Teljes ollós vagy harapófogó harapás: (azaz 42 fog). Azok a sérült, törött vagy kivert metszőfogak vagy szemfogak, melyek nincsenek befolyással a harapásra, nem büntetendőek, illetve a PM1-ek hiánya sem. Pofák: Jól fejlettek és a fejlett rágóizmok még jobban kihangsúlyozzák. Szemek: Mérsékelten nagyon, ovális alakúak, nem túl mélyen ülők, egymástól távol és ferdén állók. A szem színe a barna különböző árnyalatai lehetnek a sötétbarnától a mogyorószínig. A szemhéjak feketék, szárazak és szorosan simulók. A tekintet komoly, figyelmes és vizsgálódó. Fülek: Mérsékelten nagyok, vastagok, háromszög alakúak, természetesen lógnak, magasan és egymástól távol tűzöttek. A fülek belső oldala szorosan simul a pofákhoz. A származási országban a fület hagyományosan vágják. A természetes fülek egyenértékűek. NYAK: Közepesen hosszú, erőteljes, alacsonyan illesztett; keresztmetszete kerek. A szőrzet kifejezetten a kanoknál hangsúlyos. TÖRZS: Nagyon jól fejlett minden dimenzióban; széles, izmos és harmonikus. Mar: Hangsúlyos, mérsékelten hosszú. A mar magassága kissé nagyobb a far magasságánál. Hát: Egyenes, széles, szilárd. Ágyék: Rövid, széles, kissé ívelt. Far: Mérsékelten hosszú, széles, kerek, kissé lejt a farok tövéig. Mellkas: Hosszú, széles, jól bordázott, mély az elülső része is; a keresztmetszete széles és ovális. A bordák íveltek, az álbordák hosszúak. Az előmell hangsúlyos. Alsóvonal és has: A has mérsékelten felhúzott a far irányában. FAROK: Magasan tűzött, sarló vagy kerék alakú. Ha a kutya pihen, a farok lelóg és a csánkig ér; ha a kutya figyel, a farkát hordhatja a hát vonala felett.


Oldal 10

VÉGTAGOK ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Izmosak. Elölről nézve egyenesek, párhuzamosak, egymástól meglehetősen távol helyezkednek el. Váll: Erős, izmos. Mérsékelten hosszú, széles, kb. 100 fokos szöget zár be a felkarral. A lapocka szorosan simul a mellkashoz. Felkar: Erős és izmos, szorosan simuló. Könyök: Egymással párhuzamos, testhez simuló; nem fordul kifelé vagy befelé. Alkar: Egyenes, masszív, mérsékelten hosszú, izmos; keresztmetszete kerek. Lábközép: Rövid, masszív; majdnem egyenes elölről és oldalról nézve. Elülső mancsok: Nagyok, kerek alakúak, íveltek, zártak. HÁTULSÓ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Hátulról nézve egyenesek a végtagok, párhuzamosan állnak és egymástól mérsékelten távol helyezkednek el. A térd és a csánk megfelelően szögelt, ha oldalról nézzük. A hátulsó végtagok ne legyenek túl hátrahelyezettek. Comb: Széles, izmos, mérsékelten hosszú. Térd: Megfelelően szögelt. Alsócomb: Széles, izmos, mérsékelten hosszú. Csánkizület: Széles és száraz, megfelelően hajlik; szilárd, nem fordul kifelé vagy befelé. Hátulsó lábközép: Nem hosszú, masszív; majdnem egyenes elölről és oldalról nézve. Hátulsó mancsok: Nagyok, kerek alakúak, íveltek, zártak. MOZGÁS: Szabad, ruganyos, nem sietős mozgás, a hátulsó végtagok jó tolóerővel rendelkeznek. Az összes ízület stabil és jól koordinált. Az ügetés jellegzetes mozgás. A mar egy szintben van a farral és a hát vonala viszonylag stabil mozgás közben. BŐR: Vastag, kellően rugalmas, nincsenek redők és ráncok. SZŐRTAKARÓ: Szőr: Egyenes, durva tapintású, felálló szőrzet jól fejlett aljszőrzettel. A fedőszőr és az aljszőrzet hossza ne legyen kevesebb 5 cm-nél. A fejen és a mellső lábakon a szőr rövidebb és vastagabb. A farkat teljesen fedi a tömött szőrzet, mely vastag és bundás kinézetet kölcsönöz neki. A hosszabb fedőszőr a füleken “bozontot”, a nyak körül „sörényt” és a combok hátulsó oldalán „nadrágot” képez. Szín: Bármilyen egyöntetű szín, foltos vagy pettyes szín. Kivéve az egyszínű feketét; hígított feketét vagy a feketét bármilyen kombinációban illetve a genetikai kék vagy májszínt. MÉRET ÉS SÚLY: Marmagasság:

Kanok: Kívánatos marmagasság 72-75 cm; Minimum 68 cm; Szukák: Kívánatos marmagasság 67-70 cm; Minimum 64 cm. Elfogadható a nagyobb termet, ha harmonikus a küllem. Súly:

Kanok: Minimum: 50 kg; Szukák: Minimum: 45 kg.


Oldal 11

HIBÁK: Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának és a kutya egészségére és jó közérzetére gyakorolt hatásnak megfelelően kell értékelni. SÚLYOS HIBÁK:  Túl könnyű vagy túl nehézkes testfelépítésű.  A magabiztosság hiánya.  Eltérések a nemi jellegtől.  A fej kicsi a törzshöz viszonyítva; könnyű; keskeny; hosszú; durva; szögletes vagy almafej.  Meredek stop.  Fang: lehajló fej; konkáv vagy hegyes pofa.  A fogak túl kicsik; egymástól távol esnek; a metszőfogak nincsenek egyvonalban; bármilyen eltérés a fogképlettől (kivéve a PM1-ek hiánya).  Nem eléggé hangsúlyos pofacsontok.  A szemek nagyok; kidülledőek; nagyon világosak;van harmadik szemhéj; petyhüdt szemhéjak.  A fülek nagyok; vékonyak vagy túl mélyen tűzöttek.  Pontyhát vagy nyerges hát; hosszú, csapott vagy ívelt ágyék; a far magasabb a marnál.  A törzs szögletes; túl zömök; túl hosszú; elől és hátul is keskeny; túl hosszúak a lábak; a mellkas nagyon rövid, lapos vagy sekély; a far rövid vagy meredek.  Csonka farok.  Gyenge csontozat; az izmok és az ínszalagok és az ízületek gyengék.  Nem jó szögelések.  Hajlott alkarok.  Kiegyensúlyozatlan mozgás.  A hátulsó végtagoknak nincs elég tolóereje.  A szőrzet nagyon puha; göndör; nagyon rövid a fedőszőr vagy nincs aljszőrzet. KIZÁRÓ HIBÁK:  Agresszív vagy túlzottan félős kutyák.  Bármilyen egyértelmű fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.  Bármilyen eltérés a szükséges harapástól.  Nem teljes fogazat (bármilyen fog hiánya kivéve a 3. molárist (M3) vagy az első premolárist (PM1s).  Entrópium.  Világoskék szemek; mélykék, zöld árnyalatú vagy felemás színű szemek.  Vágott farok.  Állandó poroszkálás vagy képtelen a harmonikus mozgásra.  Fekete szín bármilyen változatban; egyszínű; hígított; foltos, pettyes vagy nyereg (kivéve a maszkot).  Genetikai kék bármilyen változatban vagy árnyalatban.  Kékes-szürke pigmentált orr, ajkak és szemszélek.  Genetikai barna szín bármilyen variációban vagy árnyalatban.  Genetikai barna orr, ajkak és szemszélek.  A fekete, kék vagy barna kutyáknál cser jegyek.


Oldal 12

 

Magasság a minimum alatt. A kanoknál súlyos eltérések a nemi jellegtől.

N.B.: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.

1.3 Közép-ázsiai juhászkutya A közép-ázsiai juhászkutya ősi fajta, a tibeti dog egyik leszármazottja. A tibeti dog nagy, nyers kutya, melyre jellemző az óriási erő, a nagy és rövid fej széles orral, testén sűrű hosszú szőrzettel. Az elsődleges elterjedési területről (Tibet és a Himalája) ezek a kutyák elkerültek Mongóliába, Mezopotámiába és Közép-Ázsiába. Új lakóterületükön keveredtek a helyi fajtákkal, így a tibeti dogok elvesztették hosszú szőrzetüket, változatosabbá vált a színük is. Megmaradtak lejellemzőbb vonásaik, a nagy méret, erőteljes felépítés, masszív fej, nagy térfogatú rövid orral. Az eredeti típus keleten maradt, így a tibeti dogok legközelebbi rokona a mai mongóliai juhászkutya. Annak ellenére, hogy a közép-ázsiai juhászkutya egyike a legősibb kutyafajtáknak, jelenlegi elnevezését csak néhány évtizeddel ezelőtt, 1938 körül nyerte el. Elterjedési területe a Közép-Ázsiai Köztársaságok: Türkménfa, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgízia. A volt Szovjetunió határain kívül Afganisztánban, Kelet-Iránban és Észak-Pakisztánban találhatunk még közép-ázsiai juhászkutyákat. Eredeti élőhelyükön a helyi viszonyoknak, illetve a rendeltetésüknek megfelelően különböző típusai alakultak ki. A fajta tökéletesítésében kimagasló szerep jutott a türkmén népnek. Itt alabajnak nevezik a fajtát. Hagyományosan a türkmén kutyákat tekintik a legjobbaknak, itt található a legtisztább és legegységesebb állomány. Ezek a kutyák erős testalkatúak, igen masszív csontozattal, széles nagy fejjel. Szőrzetük sűrű, erős, rövid- és középhosszúságú. Sok hasonló kutya él Tadzsikisztánban, a Pamír hegyi területein, azonban azoknak a kutyáknak durvább a felépítése, bőrük lebernyeges, ráncos szőrzetük gyakran hosszú. Üzbegisztán fejlett juhtenyésztéssel foglalkozó ország, sok közép-ázsiai juhászkutya él ott. A déli és délnyugati területein a türkmén típushoz hasonló kutyák találhatók. Kirgíziában nincs egységes állomány, viszont Dél-Kazahsztánban jó minőségű kutyák vannak. Üzbegisztán és Kazahsztán északi területein a közép-ázsiai juhászkutyák a helyi fajtákkal keveredtek és agárszerűvé váltak, ezeket a kutyákat vadászatra használják. A közép-ázsiai juhászkutyát a mai napig nyájak, csordák őrzésére használják. Általában ezer, vagy ennél több birkához használnak 3-4 kutyát. Önállóan dolgoznak, erősek, bátrak, magabiztosak, bármely szituációban gyorsan és határozottan reagálnak. A származási területükre jellemző szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben ellenállók, jóI bírják a hőséget és a fagyokat is. Ma Magyarországon a közép-ázsiai juhászkutya nagy zárt területek, gyárak, üzemek, porták és családi házak biztonságos őrzője. Sportkutyának (munkaversenyekre) nagyfokú önállósága miatt kevésbé alkalmas. Nyugodt, higgadt és kiegyensúlyozott, az idegenekkel szemben azonban bizalmatlan. Közép-ázsiai juhászkutya fajtaleírása 2011.02.09. / EN FCI-Standard N° 335 KÖZÉP-ÁZSIAI JUHÁSZKUTYA (Sredneasiatskaya Ovtcharka) FORDÍTÁS: Dmitry Mescheryakov, szerkesztette Elena Krutsenko. Áttekintette Renée SporreKarakán Klub Tenyésztési program

Oldal 13

Willes / Eredeti változat: (EN).

Kan

Szuka

Illusztráció: Marina Ostrovskaya

"Az illusztráció nem a fajta ideális példányát mutatja"


Oldal 14

SZÁRMAZÁS: Szovjetunió (Közép-ázsiai területek) PATRONÁLÓ ORSZÁG: Oroszország. AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2010.10.13. ALKALMAZÁS: Őrző-védő kutya. FCI-CSOPORTBEOSZTÁS: 2. fajtacsoport Pinscherek & Schnauzerek, molosszer fajták, svájci havasi kutyák. 2.2 szekció Molosszer fajták, hegyi típusú kutyák. Munkavizsgára nem kötelezett. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A közép-ázsiai juhászkutya (CASD) az egyik legősibb kutyafajta. A fajta természetes szelekció során jött létre több mint négyezer év alatt azon a hatalmas területen, mely manapság a Kaszpi-tengertől Kínáig és a Dél-Uráltól Afganisztánig terjed. Tibet legősibb kutyáitól származik, a pásztorkutyáktól kezdve a különböző nomád törzsek kutyáiig, melyek szoros rokonságban vannak a mongol juhászkutyával és a tibeti masztiffal. A közép-ázsiai juhászkutyát leginkább szarvasmarhák, karavánok és a tulajdonos lakóhelyének őrzésére használták és szigorú természetes szelekción ment keresztül ez a fajta. A kemény életkörülmények és az állandó harc a ragadozókkal befolyással volt a kutya alakjára és jellemére is és így egy erős, félelem nélküli kutya jött létre, mely megtanulta, hogyan takaríthat meg energiát. Az ősi tartózkodási helyeken a közép-ázsiai juhászkutyát leginkább a nyájak ragadozók elleni védelmére és őrző-védő kutyaként is használták. A fajtával való munka a Szovjetunióban az 1930-as években kezdődött. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A közép-ázsiai juhászkutya harmonikus felépítésű és nagy termetű, mérsékelten hosszú (a törzse se nem hosszú se nem rövid). Robusztus, izmos a teste, az izmok terjedelmesek, de nem láthatóak. Egyértelmű a nemek közötti különbség. A kanok masszívabbak és bátrabbak a szukáknál, a mar is kifejezettebbek náluk és a fejük is nagyobb. A teljes érettséget a kutya 3 éves korára éri el. FONTOS ARÁNYOK: A törzs hossza kicsit nagyobb, mint a marmagasság. A nagyobb termet kívánatos, de meg kell maradnia az arányos testfelépítésnek. A mellső lábak hossza a könyökig 50-52 % a marmagasságnak. A fang hossza kevesebb, mint a fej hosszának a fele, de több, mint az 1/3-a. VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM: Magabiztos, kiegyensúlyozott, csöndes, büszke és független. A kutyák nagyon bátrak és nagy a munkabírásuk, kitartásuk és a természetes területvédő ösztönük. Jellemző a fajtára a nagyragadozókkal szembeni félelem nélküliség. FEJ: Masszív és egyensúlyban van az általános megjelenéssel. A fej alakja majdnem téglalap alakú, felülről és oldalról nézve. AGYKOPONYA: Mély koponya. A homlok lapos és a koponya lapos és hosszú. A nyakszirt határozott, de alig látható, mert fejlettek az izmok. A szemöldökívek mérsékelten kifejezettek. Stop: A stop mérsékelten határozott.


Oldal 15

ARCKOPONYA: Orrtükör: Nagy, jól fejlett, de nem halad túl a fang általános kontúrján. Az orr színe fekete, de a fehér és világos színű kutyáknak az orra lehet világosabb. Fang: A fang tompa és mérsékelten hosszú, majdnem négyszögletű felülről és oldalról nézve és nagyon kicsit keskenyedik az orr felé. A fang terjedelmes, mély és jól feltöltött a szemek alatt. Az orrhíd széles, egyenes és néha kicsit lefelé hajló. Az áll jól fejlett. Ajkak: Vastagok, a felsőajak szorosan fedi az alsó ajkat, ha a száj zárva van. Előnyben részesítendő a teljesen fekete pigmentáció. Állkapcsok / Fogak: Az állkapcsok erősek és szélesek. A fogak nagyok, fehérek és egymáshoz közel vannak, összesen 42 fog van. A metszőfogak egy sorban vannak. Elfogadott az ollós, harapófogó és fordított ollós harapás is. A szemfogak jó távol állnak egymástól. A fogak olyan sérülése, mely nincs befolyással a használatra következmény nélküli. Pofák: A pofacsontok hosszúak és jól fejlettek, a fej négyszögletes formáját nem befolyásolják. Szemek: Közepes méretűek, oválisak, egymástól távol állók, egyenesen előre néznek, és mérsékelten mélyen ülők. A szemek színe a sötétbarnától a mogyoróbarnáig terjed. A sötétebb szín kívánatosabb. A szemhéjak vastagok és lehetőleg nincsenek túl közel az alsó szemhéjhoz. Nincs látható harmadik szemhéj. A szemszélek lehetőleg teljesen pigmentáltak. A szemszéleknek feketéknek kell lenniük a szőr színétől függetlenül. A tekintet bizalmas és méltóságteljes. Fülek: Közepes méretűek, háromszög alakúak, vastagok, mélyen tűzöttek és lógnak. A fültő alsó része egy szintben van a szemekkel, vagy kissé lejjebb van a szemeknél. Hagyományosan a füleket vágják a borítón látható fazonra, ez a származási országban és azokban az országokban, ahol ezt a törvény nem tiltja még mindig szokás. NYAK: A nyak közepes hosszúságú, nagyon erőteljes, ovális keresztmetszetű, jól izmolt, és alacsonyan illesztett. A nyaklebernyeg jellemző a fajtára. TÖRZS: Felső vonal: Arányos és hosszú, a felső vonalnak a fajtára jellemzőnek kell lennie. Mar: Határozott, különösen a kanoknál, izmos, hosszú és magas, határozott átmenettel a hát irányába. Hát: Egyenes, széles, jól izmolt, a hossza a mar-faroktűzés távolságnak kb. fele. Ágyék: Rövid, széles, izmos, kissé ívelt. Far: Mérsékelten hosszú, széles, jól izmolt, enyhén lejt a farok tűzéséig. A marmagasság 1-2 cm-el túllépi a far magasságát. Mellkas: Mély, hosszú, széles, eléggé fejlett, a mellkas a hát irányába szélesedik. Az álbordák hosszúak. A mellkas alsó része egy szintben van a könyökkel vagy kissé lejjebb helyezkedik el. Az előmell kissé túlnyúlik a felkar/lapocka izületen. Alsó vonal és has: A has mérsékelten felhúzott. FAROK: Vastag a tövénél és elég magasan tűzött. A természetes farok sarló formában hordott vagy laza gyűrűbe hajlik, mely a farok utolsó harmadánál kezdődik. Ha a kutya figyel a farok a hát vonalába emelkedik vagy kissé fölé. Ha a kutya pihen, a farok lóg. A farkat hagyományosan vágják, a fazont a borító illusztrációja mutatja, ez a származási országban és azokban az országokban, ahol a törvény ezt nem tiltja még mindig szokás. A természetes farok ugyanolyan értékű, mint a vágott farok.


Oldal 16

VÉGTAGOK ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Az elülső végtagok egyenesek erős csontozattal, elölről nézve párhuzamosak és nem állnak túl közel egymáshoz. Oldalról nézve az elülső végtagok egyenesek. Váll: A lapocka hosszú, jól hátranyúló, a felkarral kb. 100°.-os szöget zár be. Jól izmolt. Felkar: Ferdén illesztett, hosszú és erős. Könyök: Jól illeszkedik, nem fordul se ki, se be. Alkar: Egyenes, nagyon erős csontok, hosszú, ovális keresztmetszetű. Elülső lábközép: Mérsékelten hosszú, széles, erős, egyenes elülső lábközép. Mellső mancsok: Nagy, kerek, ívelt ujjak, a talppárnák volumenesek és vastagok; a körmök bármilyen színűek lehetnek. HÁTULSÓ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Hátulról nézve egyenes és párhuzamos, kicsit távolabb esnek egymástól, mint az elülső végtagok. Comb: Széles, mérsékelten hosszú és erősen izmolt. Térd: Nem fordul se ki, se be. A térd szögellése mérsékelt. Lábszár: Majdnem ugyanolyan hosszú mint a comb. Csánkizület: Mérsékelt szögellés. Hátulsó lábközép: Nagyon erős, mérsékelten hosszú, függőleges. Nincsenek farkaskörmök. Hátulsó mancsok: Nagy, kerek, ívelt ujjak, a talppárnák volumenesek és vastagok; a körmök bármilyen színűek lehetnek. MOZGÁS: Kiegyensúlyozott és rugalmas. Az ügetés szabad az elülső lábak lépése hosszú és a hátulsó lábak tolóereje erőteljes. A felső vonal egyenletes mozgás közben. Az összes izület könnyedén hajlik. A hátulsó végtagok szögellése pontosabban kivehető mozgás közben mint állás közben. BŐR: Vastag, elég rugalmas, lazán simuló, hogy megelőzze a sérüléseket, ha a ragadozókkal harcol. SZŐRTAKARÓ: Szőr: Dús, egyenes, durva tapintású és az aljszőrzet jól fejlett. A fejen és a végtagok elülső részén a szőr rövid és tömött. A mar szőrzete gyakran hosszabb. A fedőszőr lehet rövid, vagy kicsit hosszabb. A fedőszőr hosszúságától függően lehet a szőr rövidebb (3-5 cm), mely az egész testet borítja vagy hosszabb (7-10 cm) mely a nyakon sörényt, a fülek mögött és a végtagok hátulsó részén és a farkon zászlókat formáz. Szín: Bármilyen, kivéve a genetikai kék és a genetikai barna bármilyen kombinációban és a cser színen a fekete kabát. MÉRET ÉS SÚLY: Marmagasság:

Kanok: Minimum 70 cm. Szukák: Minimum 65 cm. A nagy méret kívánatos, de meg kell maradnia az arányos felépítésnek. Súly: kanok: Minimum 50 kg. szukák: Minimum 40 kg.


Oldal 17

HIBÁK: Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának és a kutya egészségére és jó közérzetére és a hagyományos munkavégző képességére gyakorolt hatásnak megfelelően kell értékelni.  Enyhe eltérések a fajta típusától.  Kanos szuka.  Lekerekített koponya, keskeny fang & keskeny alsó állkapocs, kicsi orr.  A szemek ferdén, vagy közel egymáshoz helyezkednek el, laza szemhéjak.  Magasan tűzött fülek.  Vékony vagy lazán lógó ajkak.  Magas far. Kissé rövid far.  Keskeny front.  Túlzott szögellések a hátulsó végtagoknál.  Szétálló mancsok és hosszú ujjak.  Akciós mozgás, kissé kiegyensúlyozatlan mozgás.  Nagyon rövid szőr SÚLYOS HIBÁK:  Túlzottan feszes.  Jelentős eltérés az előírt típustól és testfelépítéstől.  Túl hosszú lábak; könnyű csontozat, puha izmok.  A szemek túl világosak vagy kidülledő szemek.  A felső vonal lejt.  A far sokkal magasabb, mint a mar.  Keskeny, rövid és meredek far.  Természetesen csonka farok, megtört farok.  Túl magas csüd, alacsony csüd.  A hátulsó végtagok túlságosan távol tűzöttek a test alatt.  A marmagasság 2 cm-el kevesebb, mint a minimális követelmény. KIZÁRÓ HIBÁK:  Agresszív vagy túlzottan félős kutyák.  Bármilyen egyértelmű fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.  Félős, túl izgága.  Szukás kan.  Hátraharapás vagy határozott előreharapás.  Különböző színű szemek, kék vagy zöld szemek; bandzsaság.  Laza izületek.  Genetikai barna vagy kék bármilyen kombinációja a szőrzetnél.  ser szín sajátos fekete kabáttal.  Göndör vagy puha szőr.  Kiegyensúlyozatlan mozgás N.B. : A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.


Oldal 18

C

1.4 Moszkvai őrkutya A XX. század 40-es éveiben kezdődött a moszkvai őrkutya kialakítása a hajdani szovjet hadsereg Moszkva melletti szolgálati kutyatenyésztő és kiképző telepén Vesnyákiban, N.A. Iljin biológus-professzor, valamint G.N. Medvegyev vezérőrnagy vezetése alatt, Bortnyikov Nyikoláj Ivánovics, a fajtatenyészet parancsnoka megkezdte a fajták közötti keresztezéseket és a tenyészállatok kiválogatását. Az alapvető cél egy új fajta létrehozása, ami az akkori szolgálati kutyákat felülmúló tulajdonságokkal kellett, hogy rendelkezzen, és az őrző munkában maradéktalanul helytálljon. Tudatos tenyésztői munka eredményeként az alábbi fajták keresztezéséből alakították ki a moszkvai őrkutyát: A hosszú szőrű szentbernáthegyi kutya a világon az egyik legelismertebb, legnépszerűbb svájci fajta. Évszázadokon át kivételes feladatra: hegyi mentésre tenyésztették és nevelték az Alpok hóborította, hatalmas hegyei között. Tanulékony, tartózkodó, de jóindulatú, kiegyensúlyozott idegrendszerű, megbízható, sokoldalú munkakutya. A kaukázusi juhászkutya nagytermetű, masszív, bátor, legendás hírű orosz fajta. Régebben a marhacsordák, juhnyájak őre volt, manapság elsősorban őrző-védő feladatokat lát el. Sokféle feladatra viszonylag könnyen és gyorsan kiképezhető. Kiegyensúlyozott idegrendszerű, engedelmes, de idegenekkel szemben zord. Az orosz foltos kopó szikár, izmos eb. Kemény munkához szokott, szívós, gyors, ám nyugodt természetű. Színe fehér alapon fekete és barna foltos, de lehet kétszínű (fehér alapon fekete- vagy barna foltos). Vérbeli vadászkutya, az angol és az orosz kopókból alakították ki, magabiztosan követi a kiszemelt vad csapáját. A moszkvai őrkutyának tehát volt honnan sok jót örökölnie. A fajta megkövetelt paraméterei a következők voltak: igénytelen, nagytermetű, erőteljes, mozgékony, kiváló jelző és őrző tulajdonságokkal, könnyen képezhető. Az első alom 1949. 07.12. született meg. Tagadhatatlan tény, hogy a moszkvai őrkutya magában hordozza a szentbernáthegyi kiegyensúlyozottságát, a kaukázusi juhászkutya bátorságát, és az orosz foltos kopó kitűnő szimatát. 1958 évben jelent meg az első moszkvai őrkutya fajtaleírás (standard). A szakirodalom és a rendelkezésre álló íratok, könyvek alapján, a moszkvai őrkutya, ekkor kapta meg a "Szolgálati kutya" besorolást. 1960-ban Vephija nevezetű kan és Tutti szuka pároztatásából született Orszlan, a fajta alapító egyede. Külleme, valamint vérmérséklete felülmúlt minden várakozást. Orszlan fiai közül kiemelkedő egyednek bizonyult Dik, valamint a többi utód - Murát, Dzsek-Dzsepál, Mális és Ikár. Ezek a kutyák rendelkeztek a külső megjelenés valamennyi szükséges paramétereivel, valamint a szolgálati kutyákkal szemben támasztott követelményeknek is megfeleltek, sőt homogén típusúak voltak, ami a fajta kitenyésztésének óriási vívmánya. Az 1971-1972-es években már létezik a Moszkvai városi szolgálati eb fajta bizottsága által jóváhagyott tenyésztési terv, a DOSZAAF (a Hadsereget, Légierőt és Tengeri flottát Támogató Önkéntes Szervezet) amely a klubot, a moszkvai őrkutya tenyésztés második központjává nevezte ki. Magyarországra 1986-ban érkeztek az első moszkvai őrkutyák, viszont a hazánkban idegenesen állomásozó Vörös Hadseregben már 1962-ben teljesítettek szolgálatot.


Oldal 19

Moszkvai őrkutya fajtaleírás FAJTALEÍRÁS (STANDARD) Származási ország: Oroszország FCI II. csoport. (besorolással nem rendelkezik) A moszkvai őrkutya első fajtaleírását (standard) 1958-ban, Oroszországban alakították ki, melyet azóta háromszor írtak át. Az átdolgozását a fajta formálódása, és a használati igénybevétel követelte ki. A negyedik fajtaleírás "megszületése" 2007-ben történt. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS, KÜLLEM: Tekintélyt parancsoló, erőteljes testalkatú, fejlett csontozatú, domború izomzatú, harmonikus felépítésű kutya. NEMI JELLEG: A kan nagyobb, erőteljesebb, feje masszívabb, a szuka kisebb, testalkata törékenyebb. VISELKEDÉS: Engedelmes, kiegyensúlyozott idegrendszerű, veleszületett tulajdonosi-, területi-, házőrzői ösztönnel rendelkezik. Sohasem agresszív, de aktív védekező reakciókkal rendelkezik. A gyávaság, valamint a túlzott agresszivitás tenyésztésből kizáró ok. FEJ Koponyája masszív, széles, homloka kissé domború, a homlok és a pofa között jól kivehető átmenettel. Arcorri rész (pofa) keskenyedő, a koponyával megegyező hosszúságú, vagy rövidebb. Orrháta egyenes, orrtükre fekete. FOGAZAT Nagyok, fehérek, metszőfogai ollósan záródnak, komplett fogazat, 42 fog. FÜL Nem nagy, magasan tűzött, lógó, a szemboltívek vonala fölött elhelyezkedő, háromszög alakú. Elülső széle fejhez simul, barna színű, mely a széle felé sötétbarnába feketébe megy át. SZEM Kicsi, sötétbarna, szemhéja feszes, tekintete tartózkodó. NYAK Masszív, rövid, a hátvonalhoz képest 35-45 fokos szögben helyezkedik el. Vastag, rugalmas bőre feszes, csak a nyaktájékon redőzött. TÖRZS Formátum indexe: 105-108 (a kutya testhosszának - a vállbúbtól a külső csípőszögletig mérve - és a mar magasságának viszonyszáma). Csontozati indexe: kanoknál 22-24, szukáknál 20-23 (marmagasság és a boka kerületének viszonyszáma). MAR Jól fejlett, a hátvonala fölé kidomborodik. MELLKAS Széles, mély, könyékig érő, bordázata domború, a törzs hátulsó része felé kiszélesedik. HAS Kissé feszes, a mellkas alsó vonala fölé mérsékelten felhúzott.


Oldal 20

HÁT Széles, vízszintes, izmos. FAR Széles, majdnem vízszintes. SZÜGY Erős, izmos. MELLSŐ VÉGTAGOK Szemből nézve párhuzamos állásúak. A könyökök hátrafelé mutatnak, a karcsont és a lapocka 100° -ban találkozik. Jól izmoltak, jó csontozatúak. HÁTULSÓ VÉGTAGOK Szemből párhuzamos állásúak, erősek, jól izmoltak, oldalról enyhén meredek szögeléssel, fattyúkarom nem engedélyezett. MANCS Nagyméretű, széles, boltozatos (macskamancs). FAROK Nehéz, csánkig ér. Akcióban a hátvonal fölé ér, ívben visszahajlik. SZŐRZET Hosszú, jól fejlett aljszőrzettel, a nyaki részen sörényt, az alsó lábszárak, a comb, a csánk hátulsó részén zászlószerű képződményt alkotnak. SZIN Vörös-tarka foltos, fehér vörös és barna foltokkal és szürke koronaszőrrel. Fekete szimmetrikus maszk, sötét füllel, fehér mellkas, fehér gallér, fehér a farok vége, és mind a négy végtag fehér. MARMAGASSÁG Kan legalább 68 cm, szuka 66 cm. TESTTÖMEG Kan legalább 60 kg, szuka pedig legalább 50 kg. TENYÉSZTÉSBŐL KIZÁRÓ HIBÁK! Gyenge csontozat; nagyon laza, lelógó ajak; laza szemhéjak; különböző, kék vagy zöld szemek; apró fogak, foghiány, tétre- vagy előreharapás; egyszínűség (fekete, fehér vagy fekete-fehér, illetve a fent leírtaktól eltérő variációk); maszk elkülönültségének hiánya vagy fél maszk; egy-vagy kétoldalú rejtett here; gyávaság vagy túlzott ingerlékenység.

1.5 Az Orosz Fekete Terrier. A Szovjetunióban már a 30-as években megfogalmazódott az igény új, nagy testű, szélsőséges éghajlati viszonyok között is alkalmazható szolgálati munkakutyák, létrehozására, kitenyésztésére. A II. világháborút követően a hadsereg, és egyéb belügyi szervek, a különböző gazdasági egységek igényeinek kielégítése népgazdasági érdekké vált (a háború Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 21

miatt drasztikusan lecsökkent az állomány). A moszkvai Krasznaja Zvezda katonai tenyésztelepén G. P. Medvegyev vezetésével indult újra a tenyésztési munka, olyan már ismert fajták felhasználásával, melyekben a kívánt tulajdonságok külön-külön megvoltak. Első lépésben különböző fajtákat kereszteztek, ennek eredménye, néhány átmeneti fajta lett. A későbbiekben, csak a Moszkvai őrkutya, és az Orosz fekete terrier kapott önálló státuszt. Az Orosz fekete terrier örökölte az Óriás schnauzer kiváló őrző-védő tulajdonságát, mozgékonyságát, robbanékonyságát, és a fekete, durva, de rövid szőrtakarót. Az Airedale terriertől a kiváló helyzetfelismerő képességet, a jó szimatot, a rendíthetetlen bátorságot, önfeláldozó képességet, és az izmos erős nyakat. A Rottweilerektől az erőt, és a nagy izomtömeget kapták, jó terhelhetőséggel, és a legendás hűséggel. Moszkvai vízikutyák hozták az Orosz fekete terriereknek a nagy méretet és a hosszú, dús szőrtakarót. A tenyésztés kezdeti időszakában az utódok különböző felépítésűek voltak, de hosszú tenyésztői munkával kialakult a jelenlegi orosz fekete terrier. A Krasznaja Zvezda tenyészet publikálta először a fajtát, 1956-ban. Hamarosan, népszerűsítési célzattal a civil szférába is kikerült a fajta. Az FCI-nél 1968-ban jelentették be az Orosz fekete terrier átmeneti fajta tulajdonságait. A 70-es években felvetődött a fajta végleges elfogadásának kérdése, a végleges fajtaleírás szükségessége, melyben az évek során történt változások szerepelnek. Az Orosz fekete terrier a 70-es évektől kezdve lett ismert a Szovjetunió határain kívül is. 1981-ben a Krasznaja Zvezda kennelben elkészült az új fajtaleírás, amelyben a hosszú szőrű változat elismerése is szerepelt. Az FCI 1984-ben ismerte el önálló fajtaként a 327-es regisztrációs számon, orosz fekete terrier néven, először a III. (Terrierek) fajtacsoportban, majd néhány évvel ezelőtt a II. (őrző-védő fajták) fajtacsoportba sorolta át. A standard utolsó módosítása 2010-ben történt az orosz kinológiai szövetség kezdeményezésére, ezt 2011 januárjában fogadta el az FCI. A fajta megdöbbentően gyors karriert futott be, és népszerűsége egyre növekszik, nemcsak Európában, hanem a tengeren túli országokban is. Az Orosz fekete terrier jól kezelhető, átlag feletti intelligenciával rendelkező, nagyméretű kutyafajta, vérmérsékletében nyoma sincs a terrierek izgágaságának, ez inkább anatómiai felépítésére vonatkozik, mintsem a természetére. Más állatokkal és fajtársaival is türelmes, ha nincs rá komoly oka, kerüli a konfliktus helyzeteket, magabiztossága ellenére nem verekedős, így kifutóban és kennelben jól tartható, többedmagával is. Erős, határozott őrző-védő reakciókkal rendelkezik, ezért a kertben, szabadon tartott kutyákhoz való közeledés idegenek számára, veszélyes lehet. Ezzel párhuzamosan a család minden tagjával, a csecsemőtől az aggastyánig végtelenül barátságos és tisztelettudó. Az Orosz fekete terrier fajtaleírása 2011.01.10./EN FCI-Standard N° 327 FORDÍTÁS: Dr. E. Yerusalimsky, O. Kornienko. Áttekintette Renée Sporre-Willes/ Eredeti változat: (EN). SZÁRMAZÁS / PATRONÁLÓ ORSZÁG: Oroszország AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2010.10.13. ALKALMAZÁS: Munkakutya, őrző-védő kutya, sport- és társasági kutya. Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 22

FCI-CSOPORTBEOSZTÁS: 2. fajtacsoport Pinscherek és schnauzerek – Molosszer fajták – Svájci havasi kutyák. 1.4-es szekció Pinscherek és schnauzerek. Munkavizsga opcionális. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS A fekete terrier nagyméretű kutya, kissé hosszúkás testtel és nagyon atletikus, szívós és robusztus testfelépítéssel. A fajta tulajdonságai közé tartozik a masszív csontozat és az erőteljes izomzat. A testfelépítéssel összhangban nagy fejjel, kompakt testtel, erőteljes és mély mellkassal rendelkezik. A nemek közötti különbségnek egyértelműnek kell lennie. FONTOS ARÁNYOK A törzs kissé hosszabb a marmagasságnál, ez a szukáknál kissé kifejezettebb lehet. A mellkas mélysége ne legyen kevesebb, mint a marmagasság fele. A fej hossza ne legyen kevesebb a kutya marmagasságának 40 %-nál. A fang kissé rövidebb a koponyánál. VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM Méltóságteljes és magabiztos kutya; jól kontrollálható minden helyzetben. Ha a körülmények megkövetelik, azonnal aktív védelmi reakciót mutat, de nagyon hamar lenyugszik, ha megszűnik a fenyegetés. Ez a kedves fajta szeretetre méltó és nagy a kitartása; igénytelen, okos és barátságos. Jól alkalmazkodik a kiképzéshez és a különböző éghajlati feltételekhez, szorgalmas és megbízható. FEJ AGYKOPONYA: A fejnek aránylania kell a testhez, annak ellenére hogy az nagy, masszív és hosszú. Koponya: Mérsékelten széles lapos homlokkal. A koponya felső vonala párhuzamos a fang felső vonalával. A szemöldökívek és a nyakszirtcsont mérsékelten hangsúlyos. Stop: észrevehető de nem éles. ARCKOPONYA: Orrtükör: Nagy és fekete. Fang: Erős, széles és kissé rövidebb a koponyánál. A fang az alapjánál széles és kissé keskenyedik az orr végéig. A bajusz és a szakáll hangsúlyos és a fangnak téglalapszerű, tompa megjelenést ad. Ajkak: Vastagok, jól pigmentáltak és feszesek. Az ajkak szélei sötétek. Állkapcsok/Fogak: Nagy, fehér fogak melyek szorosan illeszkednek egymáshoz, a lenti metszőfogak egy vonalban vannak. Teljes fogazat (42 fog). Ollós harapás. Pofák: Száraz pofacsontok kerek de nem hangsúlyos pofákkal. Szemek: Közepes nagyságúak, ovális alakúak, egyenes metszésűek és egymástól távol ülők, sötét színűek. A szemhéjak szárazak, feszesek és feketék. Fülek: Lógnak. Magasan és szimmetrikusan tűzöttek, közepes méretűek, háromszög alakúak. Az elülső széle közel simul a pofákhoz. A fül bőre vastag, redőzetlen. NYAK Erős, száraz és izmos. A nyak hossza körülbelül egyenlő a fej hosszával és a horizonttal 45-50 fokos szöget zár be. A nyakszirt erős és jól fejlett. TÖRZS Egységes, mély és volumenes, kiegyensúlyozott. Felső vonal: Enyhén lejt a martól a farok tövéig. Mar: Magas és jól fejlett, a kanoknál hangsúlyosabb, mint a szukáknál.


Oldal 23

Hát: Erős, egyenes és izmos. A hát aktuális hossza egyenlő a martól a farok tövéig mért hossz felével. Ágyék: Széles, rövid, izmos és kissé ívelt. A hossza egyenlő a hát aktuális hosszának felével. Far: Széles, izmos, enyhén lejt és mérsékelten hosszú. Mellkas: Mély, hosszú és széles enyhén ívelt bordákkal. A mellkas alakja (keresztmetszetben) ovális. A szegycsont hosszú és az előmell enyhén túlnyúlik a vállízületen és izmos. Alsó vonal és has: Ugyanazon a vonalon helyezkedik el, mint a könyökízület vagy kissé alatta. A has mérsékelten felhúzott. A horpasz csak enyhén fejlett. FAROK Vastag a tövénél és magasan tűzött. Mozgás közben a farkát vidáman hordja, de a farok töve nem hajlik a hát fölé (mókusfarok). A farkát hagyományosan vágják a származási országban. A vágatlan farok hosszának és alakjának nincs befolyása a kutya értékelésére. A vágatlan farok szablya vagy sarló alakú lehetőleg. VÉGTAGOK ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Az elülső végtagok elölről nézve egyenesek és párhuzamosak. A könyök singcsontjának távolsága a talajtól egyenlő a kutya marmagasságnak 50-52%-val. Vállak: Hosszú, széles és jól hátranyúló. A lapocka és a felkar bezárt szöge kb. 100 fok. Felkar: Izmos és nem rövidebb a lapockáknál. Könyök: Szorosan simulnak a törzshöz. Alkar: Egyenes, vastag, kerek csontú. Elölről és oldalról nézve függőleges. Csüd: Rövid, masszív és kissé lejt oldalról nézve. Mellső mancsok: Nagyok, tömörek és kerek alakúak. A körmök és a talppárnák feketék. HÁTULSÓ VÉGTAGOK: Általános megjelenés: Hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak, szélesebben tűzöttek, mint a mellső lábak. Oldalról nézve kissé a kutya mögé helyezettek. Comb: Mérsékelten hosszú, enyhén lejt, széles, jól fejlett, volumenes izmokkal. Térd: Jól szögelt. Alsó comb: Nem rövidebb a comboknál. Csánk: Erős, mélyen és vízszintesen tűzött. Nincsenek farkaskörmök. Mancsok: Kicsit kisebbek, mint a mellső mancsok és közel ovális alakúak. A körmök és a talppárnák feketék. MOZGÁS Szabad és jól kiegyensúlyozott egyenletesen hajlított izületekkel. Tipikus mozgásmódja az energetikus ügetés hosszú lépésekkel, melynek erős tolóerőt adnak a hátsó végtagok és a mellső végtagoknál is jelentős a lépéshosszúság. A felső vonal szilárd marad. BŐR Szorosan simuló, redők vagy laza bőr nélkül, mindig rugalmas. Egyenletesen pigmentált. SZŐRTAKARÓ Szőr: Kemény és vastag kettős szőrzet. Egy durva, vastag, enyhén hullámos fedőszőrből és egy puha, rövid és sűrű aljszőrzetből áll. A külső szőrzet fedi az egész testet. A természetes és vágatlan szőr hossza 5–15 cm között van. A fejen a szemöldök, a bajusz és a szakáll nagyon fejlett és dús. A lábakat hosszú, tömött szőr fedi. Szükséges a helyes formára nyírás.


Oldal 24

A vágott szőrnek ki kell hangsúlyoznia az erős és magabiztos kutya jellemét és semmiféleképpen sem szabad túl dekoratívnak lennie. A szőrt a leghosszabbra a lábakon és a fang körül hagyják. A nyírásnak ki kell hangsúlyoznia a masszív fejet a lapos homlokkal, jól tűzött fülekkel, erős nyakkal és a jó felépítésű, erős testtel. Szín: Fekete, fekete jelentéktelen mennyiségű a feketébe keveredő szürke szőr jelenléte megengedett. (A szürke elvegyülő szőr az egész testnek legfeljebb 1/3-át fedje). MÉRET ÉS SÚLY Kívánatos marmagasság:

kanok: 72-76 cm, de nem kevesebb, mint 70 cm, és nem több, mint 78 cm. szukák: 68-72 cm, de nem kevesebb, mint 66 cm, és nem több, mint 74 cm. A kissé magasabb egyedeket tolerálják, feltéve, ha arányosak és a fajtára jellemző kitűnő típussal rendelkeznek. Súly: kanok: 50–60 kg szukák: 45–50 kg. HIBÁK Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának és a kutya egészségére és jó közérzetére és a hagyományos munkavégző képességére gyakorolt hatásnak megfelelően kell értékelni. Lekerekített koponya. A pigmentáció részleges hiánya az ajkakon. A metszőfogak nincsenek egy vonalban az alsó állkapocsban. Kis metszőfogak. Kerek szemek; enyhén világos színűek; ferdén, vagy egymáshoz túl közel elhelyezkedő szemek. A nyak túl rövid és nem eléggé izmos. A mar nem kifejezett. Nyerges hát, vagy keskeny hát. Túl hosszú ágyék; keskeny; nem eléggé izmos. A vállak túl egyenesek. Az alkarok túl rövidek. A könyökök kifelé vagy befelé fordulnak. A mancsok befelé vagy kifelé fordulnak. A csánkok befelé, vagy kifelé fordulnak vagy sarló alakúak. Az ügetés poroszkálással vegyül. Puha vagy sima fedőszőr. Rozsdás árnyalat a fedőszőrben. Nincs aljszőrzet. SÚLYOS HIBÁK Eltérés a nemi jellegtől. Félénk vagy túlzottan izgága viselkedés. A fej rövid vagy könnyű. Látható harmadik szemhéj, világos színű szemek. Vízszintes vagy túl meredek far. Sekély vagy rövid mellkas. Mókusfarok. Görbe alkarok. Korlátozott mozgás; lomha vagy nehézkes. Selymes fedőszőr.


Oldal 25

KIZÁRÓ HIBÁK Agresszív vagy túlzottan félős. Minden egyértelmű fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni. Eltérés azon fajták irányába melyekből a fajta ered. A feketétől eltérő színű orrtükör. Világos színű vagy eltérő színű szemek. Az ollós harapástól eltérő harapás, vagy hiányzó fogak. Sima fedőszőr és hiányzik a fejen, mellkason és a lábon a zászló. A leírtaktól eltérő szín. Fehér foltok vagy jegyek. Egyértelműen meghatározható szürke szőrszálakból álló foltok. A kanoknak két, láthatóan normál fejlettségű, a herezacskóban elhelyezkedő herével kell rendelkezniük

2. Tenyészcél: Az egyesülethez tartozó kutyák eredetileg nyáj és területőrzésre, terelésre, személy és tulajdonvédelemre szolgáltak. Napjainkban területőrzésre, tulajdonvédelemre, családi házak, telephelyek, tanyák őrzésére, őrző-védő munkára, terelésre használják. Előtérbe került a kutyafajtáink kedvtelésből történő tartása is. Az Egyesület célja, hogy a magyarországi állomány a fenti felhasználási területeket kielégítő, azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, a fajtagazda ország és az FCI standardjában foglaltakhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, jól szocializált fajtatiszta egyedekből tevődjön össze. 2.1 Tenyésztés módszere: Fajtatiszta tenyésztés. a) Idegen párosítás A párosítandó egyedek között a negyedik nemzedékig visszamenőleg semmiféle rokonság nem mutatható ki. b) Beltenyésztés (rokon és vonaltenyésztés) A párosítandó egyedek között négy nemzedékre visszamenően egy vagy több közös ős mutatható ki. Vonaltenyésztés Általában kiváló apaállatokat keresztezünk vissza meghatározott rendszerességgel rokon leszármazottaira. Cél: Kiváló tulajdonságok rögzítése és megőrzése az utódokban. Minél jobb jegyekkel és minél nagyobb átörökítő képességgel rendelkezik a vonalalapító apaállat annál inkább érdemes vele vonaltenyésztést végezni. Szoros rokontenyésztés Apa - lánya, anya - fiú utódai és testvérek. Ez a tenyésztési eljárás a Tenyésztés vezető engedélyéhez kötött. Cél: Küllem és jellem szempontjából nagymértékben rögzíteni lehessen a kívánatos tulajdonságokat.


Oldal 26

A tenyésztési eljárások összességét egészíti ki a tenyésztés módszerének eszköztára, mely az alábbiakból tevődik össze:  

Küllemi teljesítmény lemérése - Egyesületi kiállításokon, tenyészszemléken történik. Belső értékmérő tulajdonságok, illetve tenyészteljesítmény lemérése. Az anyaországbeli teljesítményvizsgáló módszeren alapuló rendezvényeken, tenyészszemléken történik. A vizsgálat kiterjed a kutyák viselkedésére, öröklött és ösztönös tulajdonságaik felmérésére. A tenyészszemlén kerül sor az előzőleg tenyésztésbe vett egyedek utódai alapján történő besorolására, minősítésére is. Tenyészfelmérések eredményeinek kezelése, rangsor felállítása A rendelkezésre álló tenyésztési adatok alapján az irodavezető végzi a minősítési rendszerben meghatározott módon. Informatikai rendszer Az egyesület nyilvántartási és adatkezelési rendszerét az irodavezető kezeli. Szabályok és előírások összessége A megalkotott szabályzat és előírás-gyűjtemény a benne foglaltakkal biztosítja a minőségi kutyatenyésztés megvalósítását.

  

3. Minősítési rendszer: 3.1. Minősítési rendszernél figyelembe vett szempontok:    

egyesület által szervezett kiállítási eredmények egyéb kiállítási eredmények szűrővizsgálati eredmény utód ellenőrzés eredmény

3.2. A fenti szempontok alapján 3 osztályba sorolhatók a tenyészegyedek, melyek a következők: I. II. III.

osztályú tenyészegyed osztályú tenyészegyed osztályú tenyészegyed

3.2.1. III. osztályú tenyészegyed minősítés követelményei:   

2 db kitűnő minősítés, CACIB vagy CAC kiállításon, Az egyesület által jóváhagyott bíróktól 3 db kitűnő minősítés a Karakán Egyesület által rendezett kiállításon. Utódellenőrzés Minimum 1 utód „Kitűnő” eredményének bemutatása szükséges, amit az utód egyed a Karakán Egyesület kiállításán ért el 9 hónapos kor után

A kiállítási eredményeket a kutyáknak 15 hónapos koruk után kell elérniük 3 különböző bírótól.


Oldal 27

3.2.2. II. osztályú tenyészegyed minősítés követelményei:     

2 db CAC minősítés, CACIB vagy CAC kiállításon Az egyesület által jóváhagyott bíróktól. 3 db kitűnő I-III minősítés a Karakán Egyesület által rendezett kiállításon 1 db CAC cím Karakán Egyesület által rendezett kiállításon Diszplázia szűrés (csípő) 18 hónapos kor után Utód ellenőrzés: 2 különböző alomból minimum 1-1 utód eredményének bemutatása szükséges, amit az utód egyedek a Karakán Egyesület kiállításán értek el 9 hónapos kor után. Az utódoknak egyaránt „kitűnő” minősítést kell elérni!

A kiállítási eredményeket a kutyáknak 15 hónapos koruk után kell elérniük legalább 3 különböző bírótól. 3.2.3. I. osztályú tenyészegyed minősítés követelményei:    

HCH. cím elérése 3 db kitűnő minősítés a Karakán Egyesület által rendezett kiállításon 1 db CAC cím Karakán Egyesület által rendezett kiállításon Diszplázia szűrés, csípő (mentes, átmeneti, közepes), könyök ízület (normál 0, enyhe 1, közepes 2). A szűréseket és értékeléseket a Magyar kisállat ortopédiai egyesület tagjai, vagy partner állatorvosai végezhetik a kutyák 18 hónapos kora után.  DNS vizsgálat  Utódellenőrzés: 3 különböző alomból minimum 1-1 utód eredményének bemutatása szükséges, amit az utód egyedek a Karakán Egyesület kiállításán értek el 9 hónapos kor után. Az utódoknak egyaránt „kitűnő” minősítést kell elérni! A minősítés megszerzéséhez az adott osztálynál felsorolt összes követelményt teljesíteni kell. Mindhárom osztály esetében előfeltétel a Karakán Egyesület által rendezett, engedélyezett tenyészszemlén a TENYÉSZTHETŐ cím elérése. Lebonyolítási rend: A dokumentumok másolatának beküldése, melyeket az iroda nyilvántartásba vesz, csatolja a törzskönyvi adatokhoz. Az elért minősítés az egyesület a honlapján feltüntetésre kerül. A Karakán Egyesület őszi kiállítása után a tenyészállatokat éves teljesítmény alapján értékeli. Az értékelés módszere: a kanok és a szukák a tenyésztők által igazolt eredmények alapján éves teljesítményük és tenyész osztályba sorolásuk szerint, pontokat kapnak. Az összesített pontszámok meghatározzák a tenyészállatok rangsorát. (Minősítési pont táblázat 3. sz. melléklet). A lista nyilvános és mindenki számára hozzáférhető. A minősítés a kiállítás napjától számított egy évre vonatkozik. Import ill. átmenetileg itt tartózkodó egyedekre is érvényesek a szabályok. A 2013. 10. 24.-e előtt keletkezett FCI által elfogadott szervezetek törzskönyvi adatait, származási igazolásait, teljesítményvizsgálat eredményeit és nemzetközi címeit az egyesület elfogadja.


Oldal 28

4. A Karakán Klub Egyesület tenyésztési szabályzata A szabályzat kiterjed a Karakán Klub tagjaira és minden olyan tulajdonosra, aki a klub gondozásába tartozó fajtájú kutyát tart. Az egyes fajtákkal kapcsolatos szakmai döntések meghozatalában a Karakán Klub azon tagjai vehetnek részt, akik az adott fajtát tartják, vagy kijelentik, hogy az adott fajtával foglalkoznak. Egy személy csak az általa tartott fajtákra, illetve egy fajtára vonatkozó döntésekben vehet részt. A klub pártoló tagjai az általuk választott fajta szakmai vitájában szavazati jog nélkül vehetnek részt. 4.1. Tenyésztésbe vétel feltételei 4.1.1. Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészebek és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, és emberi odafigyelés. A kutyák megfelelő elhelyezése:     



egy kutya tartása esetén 20 m2, csoportos tartás esetén kutyánként 10 m2 terület szükséges, a kutyák rövid ideig (1-2 óra) 6 m2 területen is tarthatók, A kutyák állandóan kikötve nem tarthatók, ideiglenes kikötés esetén min. 4 m hosszú lánc szükséges. Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 10 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 4 mnél. A kutyának minden esetben árnyékos, nyugalmas pihenő helyet kell biztosítani.

Tenyésztésbe csak olyan egyedek állíthatók, akik  az előírásoknak megfelelő származási lappal rendelkeznek,  tenyészthető minősítést szereztek a Karakán Klub által rendezett, vagy engedélyezett tenyészszemlén.  amennyiben a szülőpár bármelyik tagja nem rendelkezik tenyészthető minősítéssel, szuka esetén a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal kell tenyészszemlén megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, kanoknál a legközelebbi tenyészszemlén, addig a kölykök származási lapja nem adható ki. A tenyészminősítés megszerzésének hiányában a kölykök B jelű származási lapot kapnak. 4.1.2. Az importált kutya FCI által elismert származási lappal kell hogy rendelkezzen. Ha a származási országában nem lett chipezve, az azonosító chipet be kell helyeztetni. Az országban átmenetileg tenyésztés, vagy kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de azonosításuk kötelező. 4.1.3. Importált kutyákat, még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak a Karakán Klub tenyészszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés birtokában lehet tenyésztésbe állítani.


Oldal 29

4.1.4. Azon kutyák, akinek valamelyik szülőjétől a Karakán Klub a tenyésztési engedélyt megtagadta, és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, Magyarországon nem tenyészthetők, utódaik nem törzskönyvezhetők, származási igazolást nem kaphatnak. 4.1.5. A vemhesen importált szukákat a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal, kell tenyészszemlén bemutatni, megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, a származási igazolások kiadása addig felfüggesztésre kerül. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, másképp a kölykök nem vehetők nyilvántartásba. 4.1.6. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvvezető szervezet fedeztetési igazolása alapján történhet. 4.1.7. Abban az esetben, ha a megtermékenyítés mélyhűtött spermával történik az ebek törzskönyvezéséhez a spermabank, vagy állatorvos hivatalos igazolása szükséges! 4.2. A tenyésztésbe vétel korhatárai 4.2.1. A kutyát legkorábban 18 hónapos kortól lehet tenyésztésbe állítani. Amennyiben szülőpár bármelyike nem éri el a megadott korhatárt, a tenyésztésvezető és a fajtakör vezetőjének engedélye szükséges a nyilvántartásba történő bejegyzéshez, és normál származási lap kiadásához, ellenkező esetben a kölykök B jelű származási igazolást kap. A tenyésztésbe vonás felső korhatára szukáknál 8 év, kanoknál 10 év. Korhatár feletti párosításhoz előzetesen meg kell kérni a tenyésztésvezető és a fajtakör vezető engedélyét. Az előzetes engedély hiányában a szülők és a kölykök DNS vizsgálata szükséges a származási igazolás kiadásához. 4.2.2. Tenyészszemle alsó korhatára 15 hónap, előszemle 12 hónapos kortól lehetséges. Az előszemle eredménye az állat tenyészértékét nem befolyásolja. 4.3. Két kölykezés közötti idő Egy szuka után két naptári évenként csak három alom törzskönyvezhető függetlenül az alomban felnevelt kölykök számától. Az irodavezető bejegyzi az állomány nyilvántartásba a szuka ellésének dátumát. Egy tenyészetben évente 9 alom regisztrálható. 4.4. tenyésztés „B”melléktörzskönyves egyeddel Amennyiben a kutya bizonyíthatóan a fajta élőhelyéről származik, ismeretlen származású, vagy bármely nem FCI által elismert tenyésztő szervezet származási lapjával rendelkezik, vagy hazai születésű, de szülei nem felelnek meg a tenyésztésbe vonás feltételeinek (tenyészminősítés hiánya, korhatár alatti fedeztetés, nem zárt törzskönyv), az egyesület által szervezett tenyészszemlén tenyészthető minősítést kap „B” törzskönyvbe kell bejegyezni. „B” törzskönyves kutyák utódai csak „B” jelzésű származási igazolást kaphatnak egészen Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 30

addig, amíg az először „B” törzskönyvet kapott egyed a harmadik sorba kerül. 4.5. Almonként nyilvántartásba vehető utódok száma: A Karakán Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát nyilvántartásba vesz, ha a szülők rendelkeznek az előírt feltételekkel. 4.6. Fedeztetés feltételei 4.6.1. Elsőfokú rokonok közötti párosítás: A tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben. A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással. Az elbírálás ideje legfeljebb 30 nap. 4.6.2. Minden pároztatáskor a kan tulajdonosa a Fedezési jegy (4. sz. melléklet) kitöltésével igazolja a fedezés tényét. A fedezési jegy egyik példányát a szuka tulajdonosának a kan származási igazolásának másolatával (mindkét oldal) együtt átadja. 4.6.3. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal szabad pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására. 4.6.4. Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási igazoláson szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni. 4.7. Alombejelentés 4.7.1. A tenyésztőnek a megszületett almot az egyesületnél beszerezhető Alombejelentő formanyomtatványon (5. sz. melléklet) kell bejelentenie. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Egy almon belül a hívóneveknek azonos betűvel kell kezdődniük. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szuka, és a kan tenyészengedélyének és származási igazolásának mindkét oldali fénymásolatát, valamint az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok, munkavizsgák másolatát is. 4.7.2. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök 16 hetes koráig kell az egyesületnél leadni, személyesen, elektronikus úton vagy levélben. Csatolni kell az állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről és az alom vizsgálatáról (6. sz. melléklet). Ezen iratok a származási igazolások kiállításának bizonylatait képezik. 4.8. Kennelnevek, kennelnév védelem 4.8.1. A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet, illetve fajtát, ezzel a családnévvel kell regisztráltatni. A kennel név nem átruházható, kivéve örökösödést családtagok között. A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 31

szigorúan személyesek. Ugyanúgy tilos egy kutya keresztneve után más kennel nevét csatolni. ( of, from, by, at, in etc.) 4.8.2. A kennel nevet az FCI tartja nyílván és hagyja jóvá. A kennel név kérelmet a „Kennelnév kérelem” formanyomtatványon (7. sz. melléklet) kell az egyesületnél benyújtani. A kennel név igénylésekor 3 variációt kell megadni A kérelmet az egyesület a MEOESZ-hez küldi további ügyintézésre. Az FCI által jóváhagyott kennel nevet az egyesület nyilvántartja. 4.8.3. A kennel helyének (címének) változása esetén a tenyésztőnek 30 napon belül közölnie kell az új címet. 4.9. Tenyésztési tanács Tenyésztési tanács tagjai:  

Tenyésztésvezető Fajtakörök vezetői

A Tenyésztési tanács dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. Lehetnek olyan tények, melyek kynológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák, vagy tiltják (pl. örökletes betegségek, negatív idegrendszeri tulajdonságok megjelenése az utódoknál, emberrel szembeni agresszivitás, vagy túlzott félénkség fellépése). Ilyen esetekben a Tenyésztési tanács a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg, vagy újabb bemutatást kérhet. A végleges döntésig a Tenyésztési tanács a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz a felfüggesztés ellen nem lehetséges. A tenyésztési tanács döntése ellen a Karakán Egyesület vezetőségéhez lehet fellebbezést benyújtani 15 napon belül. Az itt született döntés, végleges. 4.10. Több tulajdonos Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok, jogai és kötelességei világosan kitűnnek.

5. A Karakán Klub tenyészszemle szabályzata 5.1. A tenyészszemle célja A klub által gondozott fajtákhoz tartozó egyedek standardokban rögzített külső és belső tulajdonságainak és használati képességeinek vizsgálata, a Magyarországon nyilvántartott populációk minőségi fejlesztése, a hibás, nem kívánatos egyedek kiszűrésével.


Oldal 32

5.2.Tenyészszemle rendezvények Tenyészszemle csak a Karakán klub vezetősége által meghatározott helyen és időpontban tartható. Az időpontokat országos szakirányú folyóiratokban, a Karakán klub honlapján közzé kell tenni, megfelelő időben. Az egyesület engedélyével a MEOESZ helyi szervezetei és kutyaiskolák is szervezhetnek tenyészszemlét a klub által meghatározott módszerrel és elfogadott bíróval. A tenyészszemlék számát a Karakán klub vezetősége évente, igény szerint határozza meg. Amennyiben az egyesület rendes tagja lakóhelyén lehetővé teszi 8 vagy annál több kutya tenyészszemléjét, az egyesület egyeztetett időpontban a tenyészszemlét lebonyolítja. Szerződés alapján a fajtával foglalkozó államilag tenyésztő szervezetként nem elismert egyesület is tarthat tenyészszemlét a Kararakán klub által meghatározott módszerrel és elfogadott bíróval és képesség vizsgálóval. 5.3. Tenyészszemle bírói A tenyészszemle bíróit a fajtakörök vezetőivel történő egyeztetés után az egyesület elnöke kéri fel. A tenyészszemlén a Karakán klub által gondozott fajtákat kiválóan ismerő küllembírók (szakbírók) tevékenykednek. Szakbíróvá az válhat, aki:   

rendszeresen részt vesz a klub szakmai fórumain, a klub által gondozott fajtákból vizsgával rendelkezik, a klub vezetősége írásban szakbírónak felkér.

Szakbírói megbízást a tenyésztés vezető és a fajtakörök vezetőinek javaslatára az egyesület elnöke adja ki. A megbízás visszavonható. A kutyák munkaképesség és idegrendszer vizsgálatát munkabíró vagy a fajtakörök vezetői által kiválasztott, a klub által szervezett képességvizsgáló képzésen részt vett egyesületi tag végezheti. A bírálatok elvégzésére írásban a klub elnöke jogosítja fel. 5.4. A részvétel feltételei A tenyészszemlén csak olyan kutya vehet részt, amely az egyesület által elismert származási igazolással rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyészszemle megkezdése előtt a tenyészszemle vezetőjének be kell jelenteni. Minden kutyának chip alapján (külföldi fedező kanok esetén tetoválási szám is elfogadható) azonosíthatónak kell lennie. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható! Tenyészszemlén csak 15 hónapos kort meghaladó kutyák minősíthetőek. A tenyészszemlén a következő iratokat kell bemutatni:   

eredeti származási lapot, ismételt bemutatásnál az előző tenyészszemle bírálati lapját, a tenyészszemle helyszínére történő belépéskor a kutya érvényes oltási könyvét,


Oldal 33

5.5. A vizsga lefolyása A vizsgáról minden bemutatott kutya részére a klub által kiadott formanyomtatványon (Tenyészszemle bírálati lap 8 sz. melléklet) jegyzőkönyvet vezetnek 5.6. Természet, viselkedés, munkaképesség és területőrző képesség vizsgálata 5.6.1.

A kutyák egyedi azonosítójának ellenőrzése.

5.6.2. Méretfelvétel: marmagasság, súly, csukló kerület, mellkas kerület, fejhossz, fejszélesség, testhosszúság (a munkabíró jelenlétében).Ez is egyfajta viselkedési próba. A kutyának nyugodtan kell viselkednie. Amennyiben a méréseket a kutya félénksége, vagy agresszivitása miatt nem lehet lebonyolítani, a további vizsgálatokból ki kell zárni. 5.6.3. Viselkedés próba: Kisebb csoporton történő áthaladás, különböző váratlan éles zörejek kíséretében. Értékelés: közömbös: „megfelelő”, támad, fél: „nem megfelelő”. 5.6.4. Lövés próba: A gazda laza pórázon tartja a kutyát, miközben a segéd 9 mm-es riasztópisztollyal 30 m-ről (kb. 45 lépésről) 2 lövést ad le. Értékelés: nem fél, esetleg ugat: „megfelel”, fél, menekül: „nem felel meg”. 5.6.5Területőrző képesség: A kaukázusi juhászkutya, a közép-ázsiai juhászkutya, a dél-orosz juhászkutya, a moszkvai őrkutya és az orosz fekete terrier számára kötelező. A lekötött vagy gazdája által pórázon tartott kutya reakciójának vizsgálata. A segéd kb. 1015 m távolságról határozottan és folyamatos fenyegető magatartást tanúsítva megközelíti a kutyát. A kutyának a kart nem kötelező megfognia. Értékelés: kitámad, ugat, közömbös: „megfelelő”, fél, menekül: „nem megfelelő”. 5.7. A tenyészszemle küllembírálat szempontjai            

Méret Fejlettség, csontozat Kondíció Fej (forma, méret, szemek, pigmentáció, fülek fogazat, ajkak) Nyak Felső vonal (mar, hát, ágyék, far, farok) Front (mellkas-szélesség) Alsó vonal (mellkas mélység, has) Elülső végtagállás (izmoltság, szögellés) Hátulsó végtagállás (izmoltság, szögellés) Szőrzet (szín, minőség) Mozgás


Oldal 34

 

Nemi jelleg (ivarszervek) Összbenyomás

5.8. A tenyészszemlén kiadható minősítések 5.8.1. Tenyészthető  

A természet, munkaképesség értékelése legalább „megfelelő”. A küllem legalább „megfelelő”.

5.8.2. Tenyésztésre nem engedélyezett  

A természet, munkaképesség értékelése „nem megfelelő”, vagy Olyan küllembeli hibákkal rendelkezik, amelyek a fajta leírásában kizáró okként vannak feltüntetve.

Tenyésztésre nem engedélyezett minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is maximum egy alkalommal. Amennyiben a minősítés ismét tenyésztésre nem engedélyezett, a kutyát véglegesen ki kell zárni a tenyésztésből és utódai sem regisztrálhatók. 5.9. Bejegyzésre kerülő minősítések Amennyiben a „B” törzskönyvi bejegyzésért jelentkező kutya a tenyészszemlén megfelel a bírálatokon, a jegyzőkönyvre rá kell vezetni, hogy a „B” törzskönyvbe bejegyezhető A származási igazolás kiadásról a klub iroda gondoskodik. A tenyészszemlén készült jegyzőkönyvet (Tenyészszemle bírálati lap 8 sz. melléklet) minden kutya bírálata közben jegyző vezeti a bírók diktálása alapján. Az eredeti példányt a kutya tulajdonosa a helyszínen megkapja. A megszerzett minősítés a helyszínen bejegyzésre kerül a származási igazolásra. A tenyészszemlével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a klub iroda végzi, a keletkezett dokumentumok nem selejtezhetőek.

6. Kiállítási szabályzat 6.1. Bevezető A Karakán Egyesület kiállításait az alábbiak szerint rendezi: Az Egyesület által tenyésztett kutyák bírálatát az egyesület által kijelölt bírók végezzék. 80 nevezett kutya esetén egy ring és egy bíró biztosítás, 80 nevezés fölött további bírói kör felállítása és bíró felkérése szükséges. Nevezési létszámtól függetlenül a kutyák érdekében szükséges a fajták bírálatának pontos kezdetét megadni. A bírót a Karakán Egyesület vezetősége és Tenyésztési tanács választja ki a mindenkor érvényes bírói listából. A bírót az egyesület elnöke kéri fel.


Oldal 35

6.2 A kiállításokon való részvétel Az Egyesületi kiállításokra az egyesület által kibocsátott, vagy elismert származási igazolással lehet nevezni. Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállításokra kizárólag az FCI által elismert származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be. Magyar természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában lévő kutya kizárólag az Egyesület által honosított származási igazolással nevezhető be. A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező eb vihető be. A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős. Harapós kutya csak, szájkosárral és rövid pórázon tartható a kiállításon. Az ilyen kutyáról a szájkosarat csak a bírói körben szabad levenni, bírói utasításra. A kiállítás területén a kikötött kutyákat őrizetlenül hagyni tilos. Minden olyan tevékenység, amely a kutyák provokálóan domináns viselkedését, veszekedését, verekedését váltja ki a kiállításról való kitiltást vonja maga után. A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos! 6.3. Nevezési feltételek 6.3.1. A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni. A nevezéshez minden esetben csatolni kell:  pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot, (9. sz. melléklet,)  a származási igazolás másolatát,  a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását  champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát. A nevezés postai vagy elektronikus úton is történhet. Minden kiállításra csak egyedi azonosítóval ellátott, azonosítható kutyát lehet benevezni. A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza. A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve best in show időpontjának betartására. 6.3.2. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg felelősséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el. 6.3.3. Nem nevezhetők és nem bírálhatók a kiállításokon rejtett-, egyheréjű vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák. 6.3.4. A kiállításokon sem pótnevezés, sem helyszíni nevezés nem lehetséges. 6.3.5. Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani, ha egyesületi tag, fegyelmi eljárás alá vonható.


Oldal 36

6.3.6. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ringtitkár jogosult a felvezetett kutya egyedi azonosítójának ellenőrzésére. 6.4 A kiállítás 6.4.1. A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető. 6.4.2. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró, tanuló bíró és ring titkár. A bírálatba azonban senkinek sem szabad beavatkoznia. 6.4.3. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, nem kaphatnak minősítést. Ilyenkor a bírálati lapra rá kell vezetni, hogy a kutya nem bírálható és az okot is meg kell jelölni. 6.4.4. A kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók. 6.4.5. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni. 6.5. Átsorolás Ha a kutya tulajdonosa a champion osztályban történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a kutyát automatikusan a nyílt osztályba kell besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel. A vezetőbíró jogosult a kiállításon a nem megfelelő osztályban lévő kutyát a megfelelő osztályba átsorolni, de az csak a kor, és a nem vonatkozásában lehetséges. Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba, átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel - osztályban kell elbírálni. Átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni. 6.6. Minősítések és címek 6.6.1. Kiállítási osztályok BÉBI osztály: Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást kapnak.


Oldal 37

KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig Ebben az osztályban a kutyák csak leírást kapnak, és több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kutyák fehér szalagot kapnak, ígéretes vagy nagyon ígéretes differenciálás lehetőségével. FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Karakán Príma Junior címet, amelyhez HPJ kártya jár. NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítésire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. CHAMPION osztály: Nevezhető minden olyan kutya, amelyik a nevezési határidőig megszerezte a nemzeti vagy nemzetközi szépség championátust. Ebben az osztályban is kapnak leírást és minősítést a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. ÉRETT osztály: 8 éves kortól Nevezhető minden olyan kutya, amelyik betöltötte 8. életévét tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban is kapnak leírást a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással A felsorolt osztályokban kitűnő I. minősítést elért kutya CAC, kitűnő II. Res CAC címet kaphat. Egyéb feltételek:  minden kutya csak egy osztályba nevezhető,  kor szerinti nevezésnél minden esetben a bírálat napja az irányadó. 6.6.2 A kiállításon elérhető minősítések:     

kitűnő nagyon jó jó megfelelő nem megfelelő

Az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező. 6.6.3 A Karakán Klub évente minimum két alkalommal egyesületi kiállítást rendez. Az év első kiállításán fajtánként, nemenként és kiállítási osztályonként a kitűnő I. minősítésű kutya a Karakán Klub aktuális évi Győztese címet kaphatja. Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 38

Az egyes osztályok kitűnő I. minősítésű kutyáiból választja ki a bíró a fajtagyőztes kutyát, melynek a Karakán Klub aktuális év Fajtagyőztese cím adható. Az év utolsó kiállításán a fentek szerinti győztes kutyák a „Karakán Kupa Győztes + évszám” címet, a fajtagyőztes kutya a „Karakán Kupa Fajtagyőztes” címet kaphatja. 6.6.4 Az Egyesülethez tartozó kutyák FCI kiállításokon szerzett minősítéseit és címeit az Egyesület tudomásul veszi és tenyészminősítes során felhasználja. Ezek a címek a következők:            

CAC Res CAC CACIB: Res CACIB Hungária fajtagyőztes (HFGY) Hungária Derbi győztes (HDGY) Fajtacsoport győztes A kiállítás legszebb kutyája - BEST IN SHOW Hungária Junior Champion Hungária champion (HCH) Hungarian grand champion (HGCH) Nemzetközi szépségchampionátus (H. Int. de Beaute )

6.7. Óvási bizottság     

A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs. Ez pontosan azt jelenti, hogy a kapott minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvásnak helye nincs. Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, óvási díj befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani. Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad. Az óvási bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek egyik tagja, egyben elnöke a kiállítás vezető bírója, egy bíró, akit a kiállítás katalógusában fel kell tüntetni, és a Karakán Egyesület által kijelölt személy írásos megbízás alapján.


Oldal 39

7. Törzskönyvezési szabályzat 7.1. Törzskönyvezés A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása. 7.2. Törzskönyv Az Egyesület által vezetett központi nyilvántartás, amely az Egyesület tenyésztési programjába befogadott fajtákba tartozó fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Minden fajta számára külön törzskönyv kerül vezetésre. A törzskönyvet – az ellenkezője bizonyításáig – közhitelű nyilvántartásként kell elfogadni. 7.3. Származási igazolás Az eb nemzetközileg elismert megjelenési formájú származási igazolása. 7.4. Törzskönyv-vezető A törzskönyvek vezetése az irodavezető feladata, aki felelős a törzskönyvek megőrzéséért, szabályszerű vezetéséért. Szakmai munkáját a tenyésztésvezető felügyeli. A törzskönyvvezető feladatai: a) a törzskönyvezés egységes végrehajtása, b) származás nyilvántartása, c) teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése és feldolgozása, d) törzskönyvezéssel kapcsolatos adatok szolgáltatása, e) kapcsolatot tartás a származási lapot kiállító szervezettel, f) felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért, h) gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról. 7.5. Tenyésztő Az a kennel névvel, természetes vagy jogi személy, aki (amely) legalább egy az egyesület által vezetett ebtörzskönyvben szereplő, tenyészthető szuka tulajdonosa. 7.6. A törzskönyvezés szabályai 7.6.1. Az egyesület mindazon tenyésztő ebét állomány nyilvántartásba veszi, és származási igazolással (10. sz. melléklet, Származási igazolás) látja el,   

amely az egyesület által gondozott fajtához tartozik, a tenyésztő az adott fajta törzskönyvezési és tenyésztési szabályzatait elfogadja, továbbá, - amennyiben nem tagja az egyesületnek írásban nyilatkozik a tenyésztési szabályzat elfogadásáról. a nyilvántartási díjat megfizette.

7.6.2. A hatályos magyar jogszabályoktól, az egyesület szabályzataitól, történő eltérés, az azokban foglalt szabályok megsértése, valamint a kutyáknak kereskedelmi célra történő szaporításának gyanúja esetén az egyesület a nyilvántartásba vételt és a származási igazolás kiadását minden külön eljárás nélkül megtagadja. Karakán Klub Tenyésztési program

Oldal 40

7.6.3. Az előírt okmányok hiányában, illetve az azokban szereplő formai, vagy tartalmi hiányosságok (ide értve a nem szabályszerű javítást, törlést, hamisítást is), az okmányokkal kapcsolatos bejelentési határidők túllépése esetén az egyesület a nyilvántartásba vételt, és a származási lap kiadását minden külön eljárás nélkül megtagadja. 7.6.4. A nyilvántartási és törzskönyvezési eljárás során a irodavezető döntései ellen egyesület elnökéhez lehet fellebbezni, aki a fellebbezést 30 napon belül érdemben köteles elbírálni és ennek megfelelően intézkedni a kijavításról, vagy elutasítani a fellebbezést. A fellebbezésnek nincs helye, ha az egyesület jogszabály, az egyesület törzskönyvezési szabályzatában és a fajta tenyésztési szabályzatában foglaltak szerint járt el. 7.6.5. Az egyesület az állomány nyilvántartást és a törzskönyvet elektronikus formában vezeti. Az adat tárolásra, kezelésre, megőrzésre az egyesület megbízási szerződést köthet egy erre szakosodott szervezettel. 7.6.6. A nyilvántartó rendszerben valamint a törzskönyvben hibásan bejegyzett adatot javítani csak úgy szabad, hogy a kijavítás ténye, a korábban bejegyzett adattartalom felismerhető maradjon, megállapítható legyen a javítás időpontja, oka és a javítást végző személye, amelyről a szoftver gondoskodik. Az adatbázisban minden bejegyzett rekord véglegesen tárolásra kerül és megtekinthető. 7.6.7. Az állomány nyilvántartást és a törzskönyvet a megbízott rendszergazdának két egymástól elkülönített tárhelyen, károsodástól, illetéktelen hozzáféréstől védetten kell tárolni. Az adatok nem törölhetőek. 7.6.8. A törzskönyv főtörzskönyvi részből és melléktörzskönyvi részből áll. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek szerepelnek, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek a tenyésztésbe vonás feltételeinek. Az állomány nyilvántartásba bejegyzett ebek a tenyészminősítés megszerzése után automatikusan bekerülnek a törzskönyvbe, amennyiben a főtörzskönyvi követelményeknek mindenben megfelelnek. A tenyészminősítést kapott és a tenyésztésbe bevont egyedek külön lekérdezhetőek a rendszerből. 7.6.9. A melléktörzskönyvi rész tartalma, formája és vezetési szabályai megegyeznek a főtörzskönyvi résszel. Melléktörzskönyvi bejegyzésre azok az ebek kerülhetnek, amelyek a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak, vagy nem az egyesület által elfogadott származási igazolással rendelkeznek, de az egyesület által rendezett tenyészszemlén, tenyészminősítést kapnak. A melléktörzskönyvi részben nyilvántartott eb átvezetésre kerül a főtörzskönyvi részbe akkor, ha a Tenyésztési Szabályzatban leírtak szerint tenyésztésre alkalmas minősítést kap, és felmenői közül legfeljebb a dédszülők, vagy azok valamelyike szerepel a melléktörzskönyvi részben. A melléktörzskönyvi részre való hivatkozások során a sorszám után törtjel és „B” betű alkalmazandó (…/B). 7.6.10. A törzskönyvbevételhez szükséges dokumentumok: 7.6.10.1. 7.6.10.2. pont.

a 8. számú melléklet tenyészszemle jegyzőkönyv; a tenyész osztályba soroláshoz szükséges dokumentumok, lásd 3.2.


Oldal 41

7.6.11. A bejegyzéshez szükséges okmányok tartalmáért, az abban foglalt tények és adatok valódiságáért a bejelentő büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel tartozik. 7.7. Az állomány nyilvántartás, törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése 7.7.1. Állomány nyilvántartás tartalmazza: 7.7.1.1. a törzskönyvi sorszámot, 7.7.1.2. a tenyésztő nevét, címét; 7.7.1.3. a tulajdonos nevét, címét; 7.7.1.4. az eb születésének időpontját; 7.7.1.5. a kennel- és hívónevét, ivarát, egyedi azonosítóját, törzskönyvi számát, ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását; 7.7.1.6. a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati, szűrővizsgálati eredményét; 7.7.1.7. a tenyésztésből való kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát; 7.7.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját; 7.7.1.9. az eb szüleinek, nagyszüleinek, dédszüleinek és ükszüleinek kennel- és hívónevét, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint teljesítményvizsgálati és szűrővizsgálati eredményeit. (Amennyiben ezen felsorolt adatok rendelkezésre állnak) 7.7.2. Törzskönyv tartalma: A törzskönyv minden bejegyzett ebre az állomány nyilvántartásnál felsorolt adatokat tartalmazza. A törzskönyvbe a tenyészminősítéssel rendelkező ebek kerülnek nyilvántartásba. 7.7.3. A törzskönyv vezetése folytatólagosan történik. A főtörzskönyvi részben külön, „/H” jelöléssel kell jelölni a honosítás alapján bekerült ebek sorszámát. 7.7.4. Az Egyesület törzskönyvei a Magyar Ebtörzskönyv (rövidítve: MET) szerves részét képzik, egyes fajták törzskönyvei mint a MET kötetei vannak megnevezve úgy, hogy a megnevezésénél a Magyar Ebtörzskönyv kifejezés után a fajta hivatalos neve szerepel (Magyar Ebtörzskönyv Dél-orosz Juhászkutya, röviden: MET Doj., Magyar Ebtörzskönyv Kaukázusi Juhászkutya, röviden: MET Kauk.j., Magyar Ebtörzskönyv Középázsiai Juhászkutya, röviden: MET Káj., Magyar Ebtörzskönyv Moszkvai őrkutya, röviden: MET Mosz.ő., Magyar Ebtörzskönyvv Orosz Fekete terrier, röviden: MET Oft.). 7.8. A származási igazolás kiállításának előírásai 7.8.1. Az állomány nyilvántartásba vett egyedek részére az egyesület származási igazolást állít ki. A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumokat az egyesület tenyésztési szabályzata, alom bejelentési pontja (4.7.) tartalmazza. 7.8.2 A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.


Oldal 42

7.8.3. A származási igazolás elkészítésével az egyesület más szervezetet, vagy személyt is megbízhat. A megbízás a kezelési, adatszolgáltatási jogosultságokat részletesen szabályozó szerződéssel jöhet létre.. A származási igazolást a tulajdonosnak az egyesület nevében az irodavezető adja ki. (10. sz. melléklet) A származási igazolás postázásával más szervezet is megbízható. 7.8.4. A származási igazolást szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni. 7.8.5. A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza: 7.8.5.1. sorszámot 7.8.5.2. a törzskönyv megnevezését (Magyar Ebtörzskönyv Dél-orosz Juhászkutya, röviden: MET Doj., Magyar Ebtörzskönyv Kaukázusi Juhászkutya, röviden: MET Kauk.j., Magyar Ebtörzskönyv Középázsiai Juhászkutya, röviden: MET Káj., Magyar Ebtörzskönyv Moszkvai őrkutya, röviden: MET Mosz.ő., Magyar Ebtörzskönyvv Orosz Fekete terrier, röviden: MET Oft.); 7.8.5.3. az egyesület nevét, logóját, az okmány állami elismertségét továbbá azt a tényt, hogy az Egyesület olyan országos szervezethez tartozik, amely tagja az FCI-nek; 7.8.5.4. az eb kennel- egyedi- és hívónevét, születési dátumát, fajtáját és ivarát; 7.9.5.5. az eb egyedi azonosítóját és ismertetőjeleit (szőrzet, szín és jegyek, nagyság), valamint törzskönyvi számát; 7.8.5.6. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét; 7.8.5.7. az eb származását, a negyedik generációig (szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők) visszamenőleg az ősök kennel nevét és törzskönyvi számát; 7.8.5.8. az eb szülei, valamint nagyszülei minősítését, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit (Amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak)  a csípőizületi dysplasia szűrés eredménye  a legmagasabb munkavizsga-fokozat  a nemzetközi, magyar és külföldi championátusok (Int.CH., HCH, …CH), magyar és külföldi junior championátusok (HJCH, …CH);  a BIS, BOG, BOB (HFGY), CACIB, R.CACIB, CAC, R.CAC, HPJ címek darabszáma (pl.: 1× BIS, 3×HFGY, 2×CACIB, 5×CAC);  A fenti címek hiányában az egyéb kiállítási eredmények, címek;  Az eredmények, címek közül csak azok kerülhetnek bejegyzésre, amelyek a származási lapon szereplő utód nemzésekor már az adott eb tulajdonosának birtokában voltak, illetve a visszaigazolási dátumuk megelőzi a fedeztetés dátumát! 7.8.5.9. a származási lapot kiállító felelős személy aláírását, a kiállító szervezet és az egyesület bélyegzőlenyomatát; 7.8.5.10. a teljesítményvizsgálatok közül a kiállítási, munkavizsga, munkaverseny eredményeket, champion címeket, az eb tulajdonosa rávezettetheti a származási lapra, vagy az egyesület által hitelesített teljesítményfüzetben vezeti; 7.8.5.11.a teljesítményvizsgálatok közül az Egyesület által szervezett tenyészszemle eredményeket a származási igazolásra rá kell vezetni.


Oldal 43

7.8.6. a származási igazoláson az ebek neve előtt – ha ilyennel rendelkeznek – fel kell tüntetni a legmagasabb szintű champion címet (a 6.6.4. pont szerinti sorrend a mérvadó). 7.8.7 Amennyiben származási igazolással rendelkező ebet külföldre értékesítenek akkor a MEOESZ export pedigree-t állít ki. Az export pedigree kiadását az egyesületnél kell kérelmezni a 11. sz nyomtatványon, ennek tényét az egyesületi nyilvántartásba rögzíteni kell. 7.8.8. Ha az FCI által elismert, eredeti és hiteles származási igazolással rendelkező ebet külföldről hoznak be az országba, az eredeti származási lapot honosítási záradékkal kell ellátni, amelyben a kutya egyesület által adott törzskönyvi száma, sorszám „/H” jelölése mutatja a honosítás tényét; 7.8.9. Ha az eb a melléktörzskönyvben szerepel, akkor a származási lapon feltűnően fel kell tüntetni ezt a tényt és a sorszámot „/B” jelöléssel kell ellátni; 7.8.10. A tulajdonosváltozást a régi és az új tulajdonos szerződésbe köteles foglalni, amelynek szabályaira a polgári jog az irányadó. Az új tulajdonos az Egyesület felé 30 napon belül köteles bejelenteni a tulajdonos változást és azt a származási lapra rávezettetni 7.8.11. A tenyésztő az egyesületnek 30 napon belül köteles bejelenteni a szaporulatnak a kennelből való kikerülésének tényét, valamint a kis kutyák új elhelyezését. Ugyanígy köteles eljárni minden élő állat, tartós élőhely változása esetén. 7.8.12. A kutya tulajdonosa az eb elpusztulását, ivartalanítását, a tenyésztésből egyéb okból való kikerülését az egyesületnek 30 napon belül köteles bejelenteni. 7.8.13. Az egyesület az adott évben keletkező származási igazolások egy másolatát a NÉBIH által megadott időpontban a hivatal részére megküldi. Egy példányát feltölti az 1998 évi XXVIII. törvény 42/A §-a szerinti országos adatbázisba. 7.8.14. A származási lapok másolatát az egyesület irodája nyilvántartásba veszi és megőrzi 7.8.15 A Karakán Klub megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat vagy azok kölykeit kereskedőnek vagy állatkereskedésnek adja el. Amennyiben a tag ezt a rendelkezést bizonyítottan megszegi, az egyesület kizárja a tagok sorából! 7.9. A kölykök egyedi megjelölése 7.9.1 A kölyköket legkésőbb 4 hónapos korukig egyedi jelölő eszközzel –transzponderrel (chip)- kell ellátni. A chip behelyezése az állatorvos feladata. 7.9.2 A kölykök megszületése után a tenyésztő alombejelentő lapot állít ki (5. sz. melléklet). A szabályszerűen kiállított alombejelentőt, az előírt mellékletekkel, valamint a transzponder behelyezési igazolási lapot (6.sz. melléklet) a kölykök 16 hetes koráig meg kell küldenie az egyesületi irodának. A 6. sz. melléklethez csatolni kell a beültetett chipekhez tartozó matricákat.


Oldal 44

7.9.3 Az állatorvos a transzponder behelyezését, az alom ellenőrzését a transzponder behelyezési lap kitöltésével (6. sz. melléklet) igazolja. Az. alombejelentő és mellékletei alapján elkészítteti a származási igazolásokat, és a tenyésztőnek visszaküldi. 7.9.4 a származási lapok másolatát az egyesület irodája nyilvántartásba veszi és megőrzi. 7.9.5 A chipmatricák megfelelő kezeléséért, a behelyezett azonosító és a származási lapra felragasztott matrica azonosságáért a tenyésztő felel, az adatok valótlansága miatt keletkezett költségek őt terhelik. 7.10 Alomellenőrzés Az almok egyöntetűségét, egészségi állapotát, fejlettségét az állatorvos a chip beültetését igazoló nyomtatványon (6. sz. melléklet) feltünteti. A Tenyésztési tanács kérelemre, bejelentés alapján illetve szúrópróbaszerűen elrendelheti az almok és a kennelek ellenőrzését. Az ellenőrök személyéről és a költségek viseléséről tanács esetenként dönt.


Oldal 45

KARAKÁN KLUB EGYESÜLET AZ OROSZ, KELET-EURÓPAI ÉS ÁZSIAI JUHÁSZ, ŐRZŐ-VÉDŐ ÉS TERÜLETŐRZŐ KUTYÁT TENYÉSZTŐK ÉS TARTÓK EGYESÜLETE

Recommend Documents