Kapos vár Megyei Jogú Város Közgyűlése
2011. szep tember 15. J EG Y ZŐ K Ö NYV
Pult 1 2 3 4 5 6 15 7 8 16 9 14 10 12 13 11 17 18 36
Név Borhi Zsombor tanácsnok Czimmermann é Németh Andrea tanácsnok dr. Csató László tanácsnok Csutor Ferenc tanácsnok Dér Tamás tanácsnok Gelencsér Ferencné képviselő dr. Giber Vilmos kép viselő dr. Heintz Tamás tanácsnok Mihalecz András tanácsnok Oláh Lajosné alpolgármester dr. Szép Tamás tanácsnok Szita Károly p olgármester Torma János tanácsnok dr. Lamperth M ónika kép viselő Pintér Attila tanácsnok Kiss Tamás képviselő Felder Frigy es kép viselő dr. Gy enesei Istvánné tanácsnok Tóth István alp olgármester
Voks 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0
Frakció -
-----Időkorlátozás nélküli //Méretlen----Szita Károly polgármester: „Jó nap ot kívánok mély en tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kép viselő Hölgy ek és Urak! Sok-sok szeretettel köszöntöm valamenny iüket, és engedjék meg, ho gy külön nagy tisztelettel és szeretettel köszöntsem Sch mitt Pál elnök urat, megköszönve neki azt, hogy
1
megtisztelt bennünket látogatásával, elfo gadta meghív ásunkat. 70 000 kap osvári nevében mondok ezért köszönetet. Kedves Elnök Úr! Köszönti Önt Európ a virágos városa, a szecesszió városa, a fesztiválok városa és egy ben a szökőkutak városa is. A virágok v árosa, mert nem tudom, hogy tudja-e, hogy 2 millió 2 m zöldterületet gondozunk, és Európ a virágos városa attól a pillanattól kezdve lettünk, amikor egy európ ai verseny en arany minősítéssel ismerték el tevékeny ségüket. Köszönti Önt a szecesszió városa is, mert kevés oly an várost talál, ahol a szűk városmagon belü l enny i szecessziós -és eklektikus ép ületet találhat. Összesen 238-at, amely ekből rövid sétánk alatt majd szeretnék egy et-kettőt meg is mutatni Önnek. És köszönti Önt a szökőkutak városa is. Az első szökőkutunkat 1913-ban ép ítették elődeink, amely a Csiky Gergely Színház előtt ma is áll. M i örökségként kezeltük, felújítottuk, működőkép essé tettük a többieket, és újakat is ép ítettünk. M a már 28 szökőkút és ivókút van a városban, ebből is mutatunk majd néhány at. És Köszönti Önt a fesztiválok városa. Városunkban nagy on jelentős a fesztiválok közösségszervező és –összetartó ereje. Ezért is álltunk neki, ezért is csináljuk, és ma már minden évszakra jut egy fesztiválunk. Közülük hármat említenék meg. Az egy ik május végén a Festők Városa Han gulatfesztivál, hiszen Kaposvár Ripp l-Rónai és Vaszary városa, és büszkén, örökségként is kezeljük a ránk hagy ottat. Aztán ny ár közep én van az Ifjúsági Labdarú gó Fesztivál. Ily enkor a világ mind en részéről 3000 fiatal futballistát, de leginkább köly ök futballistákat látunk nagy örömmel vendégü l, megmutatva nekik városunkat. Augusztus közep én, az augusztus 20-a előtti héten p edig a Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, amit az idei évben második alkalommal tartottunk meg. Iy enkor a komoly zenét kedvelő közönség idelátogat Kap osvárra. Kokas Katalinnak köszönhetjük és Kelemen Barn abásnak. Elnök úrnak nem kell egyiket sem bemutatnom, hisz a Sándor Palotában is megörvend eztették már zenei játékukkal az ottani közönséget. A mostani fesztiválról olv astam egy oly an sajtókritikát, hogy Európ ában csak egy etlenegy város van, ahol Bartókon délelőtt tombol a közönség, és ez a város Kap osvár. Büszkék vagy unk erre is. Isten hozta nálunk kedves Elnök Úr! Köszönjük szépen, hogy ellátogatott hozzánk, Önöknek p edig hálásan köszönöm, hogy elfo gadták a meghívásunkat. M élyen tisztelt Hölgy eim és Uraim, Kedves Barátaim! Liszt év van. A Magy ar Köztársaság Elnöke a Liszt évnek a fővédnök e, és en gedjék meg, ho gy egy fiatal művésznőt bemutassak: ő Csutorás Karolina, aki a Liszt Ferenc Zeneiskolánk növendéke. Felkérem őt arra, hogy a zeneszerző A-moll etűdjét adja nekünk elő.” Szita Károly polgármester: „Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Hölgy eim és Uraim, Kép viselő Hölgyek és Urak! Sokat gondolkodtam azon, amikor azt a lehetőséget kaptam meg, hogy szólhatok Önök előtt elnök úr jelenlétében, ho gy miről is beszéljen az ember, de úgy döntöttem, hogy ragaszkodom ahhoz, ami a munkám, és Kap osvárról szeretnék p ár dolgot megemlíteni, és szíves figy elmébe ajánlani. A kap osváriak régóta tudják már, ho gy minden tervük és elkép zelésük megvalósításához egy erős lokálpatrióta közösség kell. A XX. század elején is ezzel az erővel ép ült Kap osvár, és így ép ül ma is. A k ap osváriak szorgalmas, dolgos, városukat szerető emberek. Az elmúlt években erős közösség lettünk, így op timisták lehetünk, és op timisták is vagyunk kitűzött céljainkat tekintve. Kap osvár megtalálta azokat a közös érdekeket, értékeket, amely ekben mindenki hisz. Ily en a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend. Ezeket az értékeket kép viseljük, jelenítjük meg mindennap jainkban, és igyekszünk mindenki számára elérh etővé tenni. Legfontosabb közös értékünk a munka, mert mi itt kap osváriak azt valljuk : ha munka van, minden v an, ha munka nincs, semmi nincs. Ezért oly an gazdaságp olitikát határoztunk el, oly an gazdaságp olitika a célunk, amely elősegíti, ho gy aki akar, az tudjon is munkát vállalni, mert ma Kaposváron 4000-en vannak munka nélkü l. A 2008 őszén berobbant gazdasági válság megtanított bennünket arra, hogy a bajban adni k ell, és nem csak elvenni. Bevezettük az 2
úgy nevezett kap osvári modellt: a v állalkozásokat segítő, a munkahelyeket megőrző, - ösztönző p rogramunkat. Elen gedtük az adót a legk isebb vállalkozásoknak, s jelentős közmunkaprogramokat is indítottunk. Nem kisebb a célunk tisztelt elnök úr, mint az, hogy az évtized végére Kap osvár az Európ ai Unió átlagos foglalkoztatási szintjét érje el, és célunk eléréséb en nélkü lözhetetlen a verseny képes oktatás és kép zés. Jó iskoláink vannak, így megfelelő alapról indulh attunk, de feladatunk az is, ho gy elh árítsuk mind azokat a ránk maradt akadály okat, amely ek többek előtt még ma is útját állják a munkából való boldo gulásnak, s ezért bővítettük eddig is, de ebben az évben újbó l bővítjük az átmeneti munkaleh etőségek et biztosító közmunkaprogramokat is, mert segély helyett a munka lehetőségét kívánjuk ajánlani mindenkin ek. Tervünk az, ho gy mintegy 1000 kap osvárinak adunk ilyen formáb an munk át. Az elkövetkező évek legfontosabb feladata a munkahely ek teremtése mellett a meglévők biztonságának növelése lesz, és ennek érdekében határoztuk meg céljainkat. Négy cél az, amit meg kívánunk valósítani: a Dél-Dunántúl lo gisztikai közp ontja kívánunk lenni. A déli és a keleti p iacokra is kiható, információkat gy űjtő és feldolgozó terítő közp ont is egy ben, ezért ép ítettünk egy új ip ari p arkot. Ehhez közvetlenül közúti kap csolatra is van szükségünk: az M 7-es autóp ály ára. Az M67-es út korszerűsítésével erre van is most végre esélyünk, mert az új Szécheny i-terv tartalmazza az útnak a megép ítését. Ugyanakkor a korszerű vasút is elengedh etetlen, hogy ezt a célunk at el tudjuk érni. Szeretnénk, ha Horvátország európ ai uniós tagságával, majd közös pály ázattal (magy ar és horvát beruházással) európai uniós forrásból megújuln a a Budapest-Dombóvár-Kap osvár-Gy ékény es-Rijeka közötti vasútvonal. Városunkban 31 milliárd Ft-os beruházással egy új közlekedési intermodális csomóp ontot ép ítünk, melynek tervezése még ebben az évben el is kezdődik. Kaposvár a művészet és a kultúra regionális fővárosa. Azért jelent ez számunkra előnyt, és azért tűztük ki célul, mert a térségben márkát jelent a kap osvári művészet, hisz Rippl-Rónai és Vaszary városa vagy unk, ezért költöttünk és költünk kulturális fesztiváljainkra, ezért újítjuk fel a Rippl-Rónai Villát és kertjét, ezért alakítottuk és állítottuk hely re a Szivárvány Kultúrp alotát, és ezért ép ítettük meg v árosunk új kulturális színterét az Agórát, ahol a Vaszary Kép tár is hely et kap . Kaposvár az egészséges táp lálkozást p rop agáló, minőségi élelmiszereket gyártó város. Ehhez szükségünk van az egyetemünkre, mely az agrár -és az élelmiszertudomány regionális tudásközp ontja lehet. Ezért ép ítettünk egy európ ai színvonalú élelmiszerp iacot, és ezért ny itottuk meg ott a Kap osvári Élelmiszerek Boltját, ahol csak a Kap osváron gyártott, garantáltan egészséges élelmiszereket lehet vásárolni: p éksüteményt, tejet, húst, szalámit, sajtot, cukrot és p ersze zselici mézet. Vagyis ha Ön felénk jár, nem ajánlo m mond juk, ho gy Mizo tejet igy on, azt nálunk nem k ap ja meg ebb en a boltban, csak Pécsen. A Pick szalámit meg csak Szegeden, de tudom ajánlan i a nagy on finom Fino Food tejünket, és tudom aján lani a Kométa nagy on finom termékeit is szalámiban és húsban egy aránt. Kaposvár egy ben vendégváró város is. Ezzel célunk nem k evesebb mint az, hogy a turizmus munkahely teremtő ágazattá váljon városunkban. Az egészség, az életminőség, a rekreáció, a turizmus városa legy ünk. Ezért ép ítettük fel a rekreációt, rehabilitációt is szolgáló európ ai színvonalú gy ógy fürdőnket, ezért a miénk Európa egy ik legszebb városközp ontja, ezért kezdtük el a Desed a-tó turisztikai vonzerejének növelését 600 millió Ft-ért, s ezért újul meg a Kap osi Mór M egy ei Oktatókórház, mely a térség egy ik legfelszereltebb, súlyponti kórháza lesz. Ezért tanítjuk meg tanórai keretek között ingy en valamenny i kap osvári általános iskolást úszni, hogy ezt a p rogramunkat végre tudjuk hajtani. Tudom, ho gy a mai kap osvári látogatását az energiap olitikának, illetve a körny ezetvédelemnek is szenteli, ezért en gedje meg, hogy befejezésül erről szóljak pár gondo latot. Itt Kaposváron oly an energiap olitikát szorgalmazunk, 3
amely garantálja az ellátás biztonságát, a megfizethető árakat, a természeti körny ezet megőrzését, és az energiafelhasználás ésszerűsítését Ezért egy oly an kap osvári jövőkép et vázoltunk fel, amely az élet meghatározó területén már a ny ugat-európai működ és jeleit mutatja. M agy arország sajnos az ellátás szemp ontjából kiszolgáltatott. A korábbi kormányok meggondolatlan p rivatizációs p olitikája pedig tovább rontotta ebben a tekintetben a hely zetünket. Nálunk a közszolgáltatást végző cégek: a távfűtés, a tömegközlek edés, a víz- és csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás mind többségi városi önkormány zati tulajdonban vannak, és abban is fognak maradn i, mert ebben látjuk a garan ciáját annak, ho gy megfizethető árakat, megfelelő minőséget tudunk ny újtani Kaposvár polgárainak. Városunk az alternatív en ergiák hasznosításával a leh ető legnagyobb energia-fü ggetlenséget kívánja elérni. Bővítjük a távfűtött intézmény ek, lakások számát, és biomassza erőművet ép ítünk. Olcsóbban vásároljuk tőlük a hőt, felép ültével így a távhő kö ltsége 20%-kal is csökkenhet. Cukorgy árunk az ország egy etlen cukorgy ára bio gáztermelésre állt át. Biogázt veszünk tőlük a földgáz áránál 30%-kal olcsóbban, és a kap osvári fürdőt ezzel üzemeltetjük. Éves szinten 45 millió Ft energiaköltséget spórolunk meg. A vezetéket már kiépítettük, téltől már bio gáz fűti a fürdőnket, és van egy középiskolai kollégiu munk, a Klebersberg Középiskolai Kollégium 450 férőhelly el, az ott lakó diákjaink meleg víz igény ét p edig nap kollektorokkal kívánjuk biztosítani, amihez a p ály ázatunkat be is adtuk. Azt hiszem, hogy ezekkel a döntéseinkkel, ezekkel a kezdemény ezéseinkkel újból p éldát tudunk mutatni a tekintetben, hogy a megú juló en ergiák h asználata az energia-függetlenségünk elérése érd ekében milyen fontos. Tisztelt Elnök Úr! Enny iben szerettem volna röviden tájékoztatni Kaposvár jelenéről, Kap osvár terveiről és jövő jéről. M ost p edig tisztelettel megk érem Gelen csér Attila elnök urat, hogy mondja el gondolatait és köszöntőjét.” Gelencsér Attila elnök: „M ély en tisztelt Köztársasági Elnök Úr, tisztelt Ünnep lők! M indenkit nagyon nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök a mi 320 ezres közösségünk nevében. Márai titokzatos, mély rendhagy ásnak aposztrofálta az ünnep et. Valóban az nekünk a mai nap tisztelt Elnök Úr, tekintettel arra, ho gy államfő vagy miniszterelnök - Orbán Viktort leszámítva - talán Kopp ány volt, aki egész nap ra tiszteletét tette itt minálunk, és egy ébként hajszálp ontosan érkezve, ami a v ezetőknél nehéz ü gy . Az egész nap ot megtervezve, számos típ usú hely en és számos típ usú szakmát megtekintve, és számtalan emberrel találkozva tölti itt el a nap ot. Tehát nem egy PR, egy protokoll-látogatás, amit annyiszor megszoktunk, és ez talán már a változás egy ik legfontosabb jele, ú gy hogy szerettem volna erről külön egy etapban beszélni elnök úr, és valóban a hely ére tenni az Ön itteni látogatását. Nagyon szép en köszönjük minden somogy i ember nev ében! Tisztelt Elnök Úr! Amikor járja az országot, akkor bizony ára számtalan megy ével találkozik, számtalan várossal, és sok-sok emberrel, de nem csak nekünk jó, ho gy Ön itt van, hanem abban bízom, hogy Önnek is jó, hogy itt lehet velünk, tekintettel arra, hogy Somo gy megy e az ország legszebb megy éje. Aki járt máshol, az ezt p ontosan tudja. M ég egy bizony ítékát szeretném ennek adni: amikor még nem a GDP (tehát a nemzeti össztermék), nem a munk anélkü liségi ráta vagy a befektetésekkel kapcsolatos számok határozták meg egy térség, egy régió, egy megye vagy egy ország minősítését, kvalifikációját, akkor bizony Somogy ország volt az első a nagy király II. Ulászló szemében, hiszen nekünk adomány ozott elsőként címeres levelet és p ecséthasználati jogot. Tehát tisztelt Elnök Úr, én azt gondolom, hogy Ön is jól jár velünk. Bizony ára sok beszámolót hall, sok vezető közéleti emberrel találkozik, akik ily en és hasonló alkalmakkor ahogy egy ébként p olgármester úr is megtette - beszámolnak a sikerekről, beszámolnak a kudarcokról, elmondják mit ép ítenek, mit terveznek, mi az ami sikerült, mi az ami nem sikerült. 4
Én most ép pen ezért szeretnék talán egy kicsit más han got megütni, és az emberek szemszögéből beszélni, az emberek ny elvén, az emberek vélemény ét ide hozni Önhöz, az emberek emberéhez. Az első kérdés, amit itt érdemes közösen boncolgatnunk, és megv álaszolnunk, ho gy miért akarták talán az országban is az egy ik legnagy obb erővel a somogy iak tavaly a változást. M iért mondták azt - egy ébként a harmadik legn agy obb arány ban az országban -, ho gy elegük volt abbó l, ami azt megelőzőleg zajlott. Arról tudok beszámolni Önnek Elnök Úr, ho gy a somo gy iaknak rettenetesen elegük vo lt a kudarcokbó l, rettenetesen elegük vo lt a kilátástalanságból, rettenetesen elegük volt a remény vesztettségből, és abból az érzésből, amit talán ú gy tudok elmondani, hogy dolgoznak, hajtanak (aho gy a közny elvben mondják : kap arnak), és mégis egy re lejjebb csúsznak. Ez volt az az érzés, amit aztán a változással válaszoltak meg, és p róbáltak megszűntetni egy szer és mindenkorra. A somo gy i emberek egy ébként elkép esztően erősek. Elég erejük volt kimondani a szót, hogy elég volt, és elég erejük volt ahhoz, hogy tegy enek a változásért. Tisztelt Ünneplők! Önök tudják, és abban bízom, hogy elnök úr is, de ha nem, akkor most megtudja, ho gy a somogy iak egy ébként egy elkép esztően szívós nép . Mondhatnék számos p éldát, de ha már itt vagyunk e ház falai között, akkor mondjuk Szita Károly p olgármester urat, aki 5 ciklus óta vezeti ezt a várost, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy szinte majdnem mindig gán csolták. Legkevésbé segítették, és mégis építi ezt a várost. Ha valak i itt járt 20 évvel ezelőtt, és megnézte Kaposvárt, mondjuk úgy , ho gy Szita Károly előtt (és a kap osváriak elmú lt 20 éve előtt), akkor egy egészen más városra emlékszik. Ha megvannak a fotók, elk épedünk. Gáncsolták, nem segítették, de a p olgármester úr szívóssága szimbóluma a somogy i emberek szívósságán ak. Nem várnak különféle segítséget, nem fo glalkoznak a gáncsoskodással, az akad ékoskodással, a megmászhatatlan akadály okkal, hanem teszik a dolgukat még a legneh ezebb időkben is. Itt e házban őt említem, de ha körüln ézek, és foly amatosan járo m a megy ét, akkor hasonlóról tudok beszámolni a falv akban és a csodálatos somo gy i kisvárosainkban. Ugy anakkor azt is el kell hogy mondjam, ho gy hatalmas most a várakozás. Túl vagyunk a kimondott szón: elég volt. Túl vagyunk azon, hogy kimond juk: változást akarunk, de azt is ki kell mond anunk, ho gy most óriási a várakozás. M ikor, ha nem most, és kinek, h a nem a köztársasági elnök úrnak mondjuk el, hogy a 180 ezer munkakép es somogy iból 60 ezer nem talál ma munkát. A munkanélkü liség már-már elviselh etetlen, ezért nagy on bízunk a Kormány gazdaságp olitikájáb an, és n agyon bízunk a Startmunkap rogramb an, amely p rogram jó esélly el visszavezeti a ma még munk a nélkül lévőket és a szociális rendszerből finanszírozott embereket a munka világába, mertho gy arról szeretnék beszámolni Önnek elnök úr, hogy a somo gy iak döntő többsége dolgozni szeretne, és nem segély ből megélni. Nagy on érdekes nép ek vagy unk mi, mert azt hiszen, hogy büszkébbek vagyunk annál semho gy panaszkodjunk. A somogy i ember kerüli a p anaszt, még talán azt is kerüli, ho gy segítséget kérjen. Talán mondhatom azt, hogy büszkébb ennél. Amikor tavaly elindult a változás, a somogy iak voltak az elsők, akik minden megy ét megelőzőleg azt mondták, hogy csap junk egymás teny erébe, és indítsuk meg mi magunk a változást. Ezt ilyen csúny a szóval egy ébként a megyei önkormány zat reorganizációs p rogramjának is hívhatjuk, és még számos nevet adhatunk neki, de a somogy iak elkezdték a változást. Ez biztos, és valamiben szerintem különbek vagyunk. Szokták ezt nevezni somogy i identitásnak is, Somo gy ország identitásának. Nem sok olyan megy e van, amelyik ország ap osztróffal rendelkezik. Erdély ország és Somo gy ország ami hirtelen eszünkbe jut, de ez nem csup án játék a szavakkal. Itt van egy nagyon komoly összetartó erő, ami a somo gy iakra jellemző, és megítélésem szerint másokra nem, de nem is mások az érdek esek számunkra, hanem az, hogy ez az erő lehetőséget jelent nekünk arra, ho gy kitörjünk nehéz helyzetünkből. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogy an tudnék emlék ezetes súlyt adni annak, amit elmondtam. A somo gyi emberek k itartásának, szorgalmán ak, alázatának szimbóluma mi is lehetne, ho gy amikor elnök úr hazatér, és 5
Somo gy országra gondol, amikor a szavak már kezdenek a homály ba veszni, akkor azért mégis legyen valami, ami megmarad, mert mély ebben vésődik be. Egy méhcsalád egy kiló méz elkészítésekor egy Föld-Hold távolságot tesz meg od a-vissza. Aztán még sok jó számot tudnék mondani, hogy miért is a méz (azon túl, hogy itt termett, itt csinálták a méhek, itt készítették nekünk), de mindenfélek ép p en azt gondolom, ho gy ránk somo gy iakra hasonlít, ezért engedje meg elnök úr, hogy két kis csup or somogy i mézet ajándékképp en, emlékeztetőül átadjak. Köszönöm szép en a figy elmet.” Szita Károly polgármester megadta a szót Juhász Tibornak. Juhász Tibor kormánymegbízott: „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Kedves Vendégek! Tisztelettel köszöntök minden jelenlévőt! 2011. január elsejétől So mo gyban is megkezdte működését a So mo gy Megy ei Kormány hivatal. Területi illetékessége Somo gy megy e. A kormány hivatalt a kormánymegb ízott vezeti. En gem ért az a megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot elláthatom. M iért vállaltam el ezt a felad atot? A válaszom egy szerű: mert hiszek benne! Van egy mondás, hogy a kormány megbízott a Kormány kiny újtott karja. Ez is igaz, de az is, amit itt a somogy i emb erek fo galmaztak meg: So mo gy nak van emb ere a Kormány ban, a Kormány nak van embere Somo gy ban. A Kormány 2010. szeptemberi döntése értelméb en 2011. január elsejétől az államigaz gatás soha nem látott átalakítása kezdődött el és zajlik ma is M agy arországon, a jó állam megvalósítása céljával. Mint már említettem 2011. január elsején megalakultak a kormány hivatalok a törzshivatalokkal. Itt Somogy ban 15 szakigazgatási szerv integrációjáv al, az Államigazgatási Kollégium, mint koordinációs szervvel, és megk ezdte munkáját a Somogy M egy ei Kormányablak is. Gy akorlatilag a nulláról kellett felép íteni a Somogy M egy ei Kormány hivatalt is, úgy mint az összes többit az országban. Én, mint ép ítész úgy fogalmaztam meg, ho gy ez egy ”zöldmezős beruházás”. Itt nem egy kész, bejáratott hivatalt kellett átvenni, itt létre kellett (és kell) hozni egy hivatalt, a kormány hivatalt. Ny olc és fél hónap telt el. Elemzések azt mutatják – bár ez az időszak jórészt az átszerveződés időszaka – már most mutatkozik a kormány hivatali rendszer előny e a szakigaz gatási szervek összehangolt működésében, szakmai feladatellátások finanszírozási kérdéseiben, törvényességi ellenőrzés, hatósági feladatok ellátásában. Az eddigi h atáskörbővítések azt mutatják, hogy a megy ei kormány hivatali rendszer bevált, jól működik, szakmailag felkészült az államigazgatási reform további feladatainak ellátására. Ez nagyon fontos megállap ítás, mert most kezd a kormányhivatal szerep e ’izgalmas lenni’. Az eddigi feladatok még nem érintettek hely i érdekeket. A következő felad atok azonban várhatóan megmozgatják a hely i erőket, mert a jelen feladatok folytatása mellett itt vannak az újabb felad atok, a megy ei önkormány zati intézmény ek átvételével, a járások kialak ításával, az önkormány zati törvény kormányhivatalra háruló feladatainak ellátásával. Elnök úr! Tisztelt Jelenlévők! En gedjék meg, hogy jelentsem: a Somo gy Megy ei Kormány hivatal az elvárásoknak megfelelően működik, szakmailag, szervezetileg felkészült, feladatát ellátja, és k észen áll további feladatok ellátására. Szakigazgatási felad atok területén folytatjuk a szakigaz gatási szerveink integrálásával megkezdett feladatokat. Úgy látjuk, hogy megvalósítható az eredeti szándék, vagyis az eredetileg tervezett összes dekoncentrált szakigazgatási szerv integrálása a kormány hivatalba. Rendezendő a szakmai feladatellátás, azon belü l maga a feladat (és annak finanszírozása) és az ehhez tartozó szükséges létszám. Kormány ablak területén elmondhatjuk: talán legfontosabb felad atunk a kormány ablak-hálózat kiép ít ése, az egy ablakos ügy intézés megvalósítása. Az egy ablakos ügyintézés több lép csőben valósulhat meg, de hogy ez időben mit jelent, az nagy ban függ az ország teherbíró k ép ességétől. A kormány ablak az állampolgárokkal való kap csolatokban a legfontosabb szolgáltatásunk lesz. Hiszen itt találkozunk nap mint nap az 6
ügy felekkel, és ők a szolgáltatásunkon keresztül fognak megítélni minket, munk ánkat. Törvény esség területén, a nap i feladatokon túl a kormány hivatal feladata a törvény módosító javaslatok kidolgozása is, az emberek életének megkönny ítése érdekében. Büszkén mondhatom, hogy több javaslatunkból kettő konkrétan beépült a törvény módosító előterjesztésbe. Arra is büszkék vagy unk, ho gy hivatalunk főigazgatója au gusztus 20-án miniszteri elismerésben részesült. Két fő kap ott kormány hivatalokból elismerést, az egy ik ő volt. A közigaz gatás stratégiai ágazat, túlbürokratizálása a gazdaság kerékkötője. A kormány hivatal működése a sikeres jövő egy ik záloga – gazdasági tény ező is. Célunk, hogy az emberek érezzék az állam értük van, az állam velük van. Az állam segíti életüket, segíti ügy eik, p roblémáik mego ldását. Célunk, ho gy az átalakításokkal a p olgárok jobban járjanak, magasabb szintű ügyintézésben részesüljenek. Feladataink a jövőben sem lesznek egy szerűbbek Előttünk álló kiemelt feladat a megy ei járások kialak ítása, mint az államigaz gatási reform egy ik igen fontos területe. Azt valljuk, hogy az államnak könny en elérhetőnek kell lennie, a közigazgatásnak ott kell lennie mindenhol, elérhető távolságon b elül, ho gy a polgárok könnyen hozzáférjenek szolgáltatásainkhoz. Törekvésünk, hogy minden település jól járjon. Jelezném, a területeken érdekelteknek lesz lehetőségük v élemény t mondani, javaslatot tenni. Feladataink egy re bővülnek, és ho gy még mivel és mikor, azt majd az önkormány zati törvény szabja meg. Az államigazgatás és az önkormány zati igazgatás között a szakmai együttműködés megvalósítása a cél. Önkormányzatoknak és kormányhivataloknak partneri viszonyban kell egy üttműködni, a két eltérő igazgatási tevékeny ségnek egy mást kell segítenie a rendeletalkotás, gazdálkod ás területén is, csak így lehetünk sikeresek. Célunk az államigazgatást egy rendszerbe foglalni, átláthatóvá, hatékonny á, egy ségessé, célszerűvé, fejlődők ép essé, ügy fél-centrikussá, olcsóbbá, egy szerűbbé tenni. Cél a ciklus v égére befejezni az államigazgatási -és az önkormány zati reformot, ezzel megteremtve egy oly an közigazgatást, mely nek középp ontjában a p olgár áll.” Szita Károly polgármester: „Köszönöm szép en Juhász Tibor kormány megbízott úr hozzászólását. Tisztelt Elnök Úr! A mai találkozónk alkalmával azt szeretném kérni, hogy mind a megy ei -, mind a városi közgyűlésben mandátummal rendelkező kép viselők illetve p ártok hozzászólását legyen kedves meghallgatni. M i is időkeretben beszéltünk. Öt p erc időkeretet határoztunk meg azért, hogy a kaposvári, somogy megyei p rogramjait a későbbiekben teljesíteni tudja. Remény eim szerint az Ön örömére és a miénkre is. Igy ekeztünk a hozzászólásokat is úgy kérni, úgy összeállítani, hogy mind a városi -, mind p edig a megy ei képviselő-testület részéről is egy arány osságot tudjunk biztosítani. Az M SZP részéről Lamp erth M ónika kér szót. Tessék p arancsolni!” Lamperth Mónika képviselő: „ ’Tisztelt Elnök Úr! Néhány napp al ezelőtt a So mo gyi Hírlapból értesültem az Ön kap osvári látogatásáról. Akkor elhatároztam, hogy megkeresek egy kép viselőt, tolmácsolja egy esületünk, a kap osvári emberek kérését. Tolmácsolja kérésünket elnök úrhoz, hiszen nekünk nincs leh etőségünk azt közvetlenül elmond ani. Mégis fontosnak tartjuk, hogy ne csak az ünnep ély es p illanatokra emlékezzen, hanem azokra a do lgokra is, amit nem a hiv atalos vezetők, hanem az egy szerű emberek mondanak Önnek. Elnök Úr! M a az a legnagy obb baj, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat. Nap onta lehet hallani oly an híreket, hogy egy es emberek elveszítik a ny ugdíjukat, megszűnik a munkahely ük, bezárják a gy erekek szeretett iskoláját - azt hiszem itt a Toldira gondo ltak -, és nem tudjuk kih ez fordulhatnánk, hogy megny ugtassák az aggódókat. A sors és az Országgy űlés nagy on magas tisztséghez juttatta Önt, ezért azt gondolom, hogy ennek a tisztségnek akkor tud legink ább megfeleln i, ha törődik a kisemberek gond jaiv al. A mi ny ugd íjas klubunkban nem k izárólag a saját dolgainkk al szoktunk 7
foglalkozni, han em b eszélünk a gy erekeinkről, az unokáinkról és h azánk, M agy arország dolgairól is. Ezért biztosan kijelenthetem, sok ember véleményét és kérését tolmácsolom most Önnek. Először is azt szeretném kérni, hogy ne feledkezzen meg az ígéretéről. Mi még jól emlékszünk a választási kamp ány ban tett ígéretére, amit Fidesz-alelnökk ént írt minden ny ugdíjasnak: garanciát vállalt arra, ho gy megvéd i a ny ugdíjakat. Sok ny ugdíjas tagtársunk és kollégánk várja Öntől, hogy ne írjon alá oly an törvényt, ami elveszi az emberek törvény esen megszerzett juttatását. Ha ezt megteszik, családok ezreit taszítják kétségbeesésbe. Volt munkatársam ny ugdíjas rendőr, aki két gy ereket nevel a ny ugdíjából, és hiába ak ar dolgozni, Kaposváron egy szerűen nem jut munk ához. Tisztelt Elnök Úr! Tudjuk, hogy neh éz hely zetben van az ország, de higgy e el, bennünk et kisemberek et csak feldühít, ho gy mást se hallunk, mint az elmúlt 8 év így meg ú gy. Ez már minket nem érd ekel. Sokkal inkább az, ho gy akik most hatalmon vann ak, mit tesznek az érdekünkben. Kérem h asson oda, ho gy a döntéseket hozók törődjenek a szegény emberekkel, de még inkább a gy erekeinkk el, az unokáinkkal. Nagyon elkeserít bennünket, hogy unokáink már csak elvágy akoznak Kap osvárról, mert itt nem találnak munkahely et. Hiába ak arnak, n em tudnak dolgozni. És amikor azt halljuk : ’akin ek nin cs semmije, az anny it is ér’, akkor a keserűségbe félelem is kevered ik. Ki fogja megv édeni azokat, akik saját hibájukon kívül nem jutnak munk ához, és azért nincs semmijük ? Örülünk minden eredmény nek, amit az elmúlt években közösen elértünk Kap osváron, de oly an sokszor hallottuk, hogy a bajban nem elvenni, h anem adn i kell, ho gy most már szeretnénk ezt a saját bőrünkön érezni. Szeretnénk biztonságban érezni gy erekeink, unok áink jövőjét, hogy nyugalomban tölthessük ny ugdíjas éveinket. Tisztelt Elnök Úr! Önnek van lehetősége befolyásolni az ügy eket, Önnek van leh etősége szót emelni, sőt ennél is többet tenni a kap osvári emberek érd ekében. Kérjük, hogy szívlelje meg kérésünket, és jussanak eszébe ezek a mondatok, amikor a kezébe veszi az elnöki tollat, és aláír. Tisztelettel: Pál József elnök, a Huny adi János BM Ny ugdíjas Klub tagjai nevében.’ Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, tisztelt Polgármester Úr, Közgyűlési Elnök Úr, Kormány biztos Úr, Kép viselő Hölgy ek és Urak, tisztelt Hölgy eim és Uraim! Országgy űlési képviselőtársaimmal, barátaimmal Kolber Istvánnal, Harangozó Gáborral, önkormány zati kép viselőtársaimmal Pintér Attilával, Feigli Ferenccel, Horváth Istvánnal amikor megkaptunk ezt a megtisztelő felkérést, hogy itt szólhatunk, akkor az volt az első gondolatunk, ho gy ma, a Demokrácia Nemzetközi Napja alkalmából - ellenzéki kép viselőkként - mondjunk néhány gondolatot arról, hogy milyennek látjuk ma M agyarországon a demokrácia működ ését. M ily ennek látjuk a demokratikus intézmény ek működését, mily ennek látjuk a fékek és ellensúly ok nem működését, de aztán máshogy döntöttünk. Amikor megérkezett hozzánk ez a felkérés, akkor úgy döntöttünk, hogy legjobban akkor tudunk tisztelegni a demokrácia előtt, legjobban akkor tudjuk kifejezni elkötelezettségünket és tiszteletünket a demokrácia iránt, ha meghallgatjuk ny itott füllel és ny itott szívvel az egy szerű emberek, a kaposvári emberek hangját. Köszönöm szép en, hogy meghallgattak.” Szita Károly polgármester megadta a szót a So mo gyért Egyesület kép viseletében felszólaló Kövér István p olgármester úrnak. Kövér István képviselő: „Tisztelt Elnök Úr, kedves kép viselő Hölgy ek és Urak! A So mo gyért Egy esület nevében tisztelettel köszöntöm Köztársasági Elnök Urat! A mintegy 4000 tagot számláló 18 éves egy esületünk 1994 óta foly amatosan ott van a megy ei -és a városi önkormányzatban. A megy ei közgy űlésben az egy etlen jelölő szervezet vagyunk, mely közös listát soha senkivel nem állított. Támogatottságunk a megy ében valamenny i választáson 8
19-24 % között mozgott. Az országban mindv égig a legmagasabb szavazati aránny al támogatott civil szervezet voltunk és vagyunk. Tavaly közel 20 000 választópolgár adta voksát ránk. M eghatározó szerep ünk volt és van Somogy közéletében. Három cikluson keresztül Gy enesei István személy ében megyei közgy űlési elnököt adtunk, valamint fü ggetlen országgy űlési kép viselőt juttattunk a Parlamentbe, ak i min iszterként is eredmény esen tevékeny kedett. Tevékeny ségünk főként a hely i kisközösségek erősítését, támogatását szolgálja. Péld aként említem a somo gy i egy etemisták és főiskolások ösztöndíját. Ezzel eddig 11 300 diák több mint 100 millió Ft segítséget kap ott alapítvány unk révén. Ismert értelmiségiekk el jártuk a településeket a téli hónap okban, és nagy érdeklődést kiváltó témákban beszélgettünk a hallgatósággal őszintén. Több mint 300 ily en rendezvény ünk volt. A kórházakat külföldi adomány okból berendezési tárgyakkal, gy ógyeszközökkel segítettük. A tehetséges falusi gy erekek részére több mint 100 számítógép et juttattunk el. A szegény családokat és az éhező gy erekeket számos alk alommal élelmiszer-adomány okkal segítettük. Javaslatainkat foly amatosan eljuttatjuk a törvény alkotó országgy űlési kép viselőkhöz. Legutóbb a most formálódó önkormány zati törvénytervezethez. Leglény egesebb elemét tisztelettel ajánljuk elnök úr figy elmébe is: Meg kell tartani minden telep ülésen az önálló önkormány zatot, a kép viselőtestületet és a p olgármestert. Nem lenne szabad másodosztály úvá minősíteni egy etlen települést sem, ahol emberi közösségek élnek. A falvak nem éttermek, hogy osztályba sorolják őket. Az önkormányzatok feladatait újra kell fo galmazni, d e ami most a tervek szerint az államé lesz (p éldául az oktatás vagy az egészségü gyi ellátás) abba azért a helyieknek maradjon beleszólási lehetőségük. Ne legy enek illúzióink! Ha azok, akik az iskolák sorsáról döntenek távol lesznek a falutól, a várostól, minden szívfájdalom nélkül szüntetnek majd meg intézmény eket. Ha az államnak mégis van elegendő p énze az iskolák működtetésére, akkor miért nem adják ezt a p lusz forrást most az önkormányzatoknak?! Avagy elev e azzal számolnak, hogy még kevesebb forrás jut az oktatásra? A megy ei önkormány zatok a tervek szerint sajnos teljesen súlytalanná válnak. A nekik szánt területfejlesztési lehetőség bizony talan, mint a kuty a vacsorája. Komoly forrás és hatáskör nélkül semmit nem érnek. Tudjuk, hogy a becsődölt dev izahitelesek számára Ócsán lakótelep et ép íttet az állam sok milliárd ért. A Somo gy ért Egy esületnek már a választási p rogramjáb an ott szerepelt, hogy a falvakban lévő üresen álló épületeket állami forrással hasznosítani lehetne. Ezért tettem erre vonatkozó javaslatomat a közelmúltban. Az ócsai telep helyett ennyi p énzért szerte az országban - eddigi életterükhöz közel - kap hatnának sokkal többen új otthont. Ráadásul ezzel nőne a fogy atkozó falvak lakosságszáma és életereje is. Kérjük elnök urat, hogy továbbítsa a Somogy ért Egy esületnek ezt a javaslatát a döntéshozókhoz. Tisztelettel kérem elnök úrtól, ho gy fokozottan ügy eljen a vidékre, hisz erős vidék nélkül n em létezik erős M agy arország. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, ho gy a So mo gy ért Egy esület nevében átny újtsunk Önnek egy bőrmap p át, mely en az ősi megy ecímerünk és Kap osvár Városháza találh ató, mely emlék eztesse Önt a mai találkozónkra. Ezt a kis ajándékot Gy enesei Istvánné Kap osvár város tanácsnoka ny újtja át Önnek. Köszönöm megtisztelő figy elmüket.” Szita Károly polgármester megadta a szót a Jobbik képviseletében felszólaló Kiss Tamásnak. Kiss Tamás képviselő: „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Ünnep i Közgy űlés! Engedjék meg, hogy p rotokolláris szóvirágok helyett koppány i őszinteséggel, amit szokás szerint többen majd rosszindulatú ostobasággal a szélsőségesség han gjaként fo gnak félreértelmezni, inkább a valóságot tárjam a Somo gy országba látogató köztársasági elnök úr elé. Az a nemzetp usztító iszony atos kártétel, amit a maguk at szociálliberálisoknak n evezők az elmúlt évtizedekben – 9
különösen regnálásuk utolsó ny olc esztendejében – országos szinten elkövettek, megy énket is kényszerp ály ára állította. Ki kell mondani, s ahogy azt az egy évszázada a nép éért felelősséget érző somogy i falusi református tanító - Arany Bálint - keserű szavakkal már meg is írta: ’Pusztulunk, veszünk!’. Lehet az aggódás miatti radikális hangok at szélsőségesnek bély egezni, s a gyökeres megoldás hely ett Pató Pálként várni az isteni közbeavatkozásra, de azt tudnunk kell: az idő sürget, s minden elvesztegetett pillanat megy énkben is közelebb hozza a magy arság agóniáját. Elfo gy unk, s látva a vészjósló tendenciák gy orsuló sp irálját, már nem csak unokáink, hanem még mi magunk is megérhetjük azt a kimondh atatlan gy alázatot, hogy pannon p alesztinok leszünk őseink vére által megszentelt saját földünkön! Nincs tovább hova hátrálnunk! A rablóp rivatizáció gazdasági bérgyilkosai és hazai csatlósaik, a b alliberális elit dögk esely űi szeretett megy énket is kiforgatták termővagy ona zöméből. A becsületesen ledo lgozott élet után megalázóan alacsony ny ugdíjakból ten gődő, valamint a harminc évvel ezelőtti reálb éreken rabszolgaként tartott, sokszor csupán igás állatnak tekintett dolgozók nyomora már-már harmadik világbeli szintet ölt. S csoda-e, ha a vegytiszta gy armati körülmény ek közé taszított, kizsákmányolt somogy iak tízezrei is a devizahitelek aljas p recizitással megtervezett csap dájában látták a kiutat? Tisztelt Ünnep i Közgy űlés! Mára odáig romlott a hely zet, hogy legkevesebb tízezer családot feny eget megy énkben is a k ilakoltatás réme. De túl a szociális katasztrófán, más, sokkal komorabb fellegeket is láthatunk gy ülekezni. A demo gráfiai összeomlás szélére sodródott M agy arország döbben etesen rossz nép esedési mutatóinál Somo gy megy e eredmény ei még tragikusabbak. Hogy an lehet bármiféle gazdasági fejlőd ésben bízni, h a megy énkben a magy arság körében mind en egy es szülésre már három-négy halál jut, ha p erspektíva nélküli fiataljaink elvándorlása p edig csak egy re fokozódik?! M i nem söp örjük szőny eg alá a cigány-magy ar egy üttélésből eredő, leginkább a falvakban kiütköző társadalmi p roblémák at sem, elég nagy baj, ho gy az elmúlt 20 év p olitikája ezt megtette. A mintegy 40 000 fős somo gy i cigány ság nagy része falun, de nem p araszti életformában él. Míg a mély szegény ségben tengődő cigány ság demográfiai mutatói növeked ést mutatnak, addig a falusi magyar nép esség elöreged ett, alig termékeny , demo gráfiai deficitje miatt életereje, termelőés önvédelmi képessége egy re csökken. Pokol Béla szerint századunk közep ére annak a cigány ságnak a v állaira hely eződne a lakosság túlny omó részét kitevő idősek eltartása, amelynek 80 százaléka már a rendszerváltás óta csak állami segély ekből és családi p ótlékból kép es megéln i. Nem kell különösebb en részleteznem, hogy ez a ny ugdíj -és az egészségü gy i rendszer összeomláshoz fog vezetni. Végezetül szólni kell még arró l a köny örtelen történelmi igazságró l is, amely így szól: ’akié a föld, azé a hatalo m és az ország’. Mára nyilvánvalóvá vált: a nemzetközi nagy tőke gy ilkos harcot indított p áratlan természeti kincseink megszerzéséért. A termőföld- és vízkészlet nemzeti birtoklása, s ezzel párhuzamosan az élelmiszerbiztonság fenntartása minden közösség számára az etnikai, nemzeti megmaradás létfeltételévé lett. Ezzel szemben viszont miniszterelnök úr kijelentése ellenére Somogy megy ében is tovább fo ly ik, sőt erősödik az osztrák vircsaft, s a nemzetek feletti p énzhatalom diktátumait szolgalelkűen teljesítő szociálliberális felfo gás miatt mind a mai n ap ig tízezer hektárokon terp eszkedhetnek jöttment senkiházi idegenek, csup án cselédnek tartva a v idéki magyart. A Jobbik kertelés nélkül kimondja, ho gy az állami szuverenitásunk alap ját kép ező föld soha nem válhat a külföldi tőke tulajdonává. Elsődleges p rioritás, hogy a nemzetközi vagy ép p en hazai (zömmel az egy kori TSZ-lobbi kommunistái általa vezetett) agrárcégóriások földtulajdon i monop óliumát a megy én belü l is megtörjük! Mert ahogy Csoóri Sándor fo galmazott, ezt az országot ezer éve a magy ar p arasztság, a vidék tartja fenn. Semmiféle fejlődés nem kép zelhető el a vidék felemelkedése nélkül, ezért a nép ességmegtartó agrárp olitika megv alósulása nemzeti létkérdés Somo gy megy ében is. Tisztelt Köztársasági Elnök 10
Úr! Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! Egy nem ép p en jobboldali író-politikus, Veres Péter parasztságra vonatkoztatott szavait kérem, hogy adaptálják nemzetünkre: ’Föld, keny ér, szabadság, kultúra, vagyis annyi az egész, hogy a magy arság szeretné végre, ha ez az ország az övé is lenne.’ Köszönöm a megtisztelő figy elmet!” Szita Károly polgármester megadta a szót Felder Frigy esnek, az LM P kép viseletében. Felder Frigyes képviselő: „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselőtársak, Kedves Vendégek! Nagy örömömre szolgál, ho gy személy esen köszönthetem városunkban M agy arország köztársasági elnökét, és ho gy lehetőség nyílik arra, hogy a hely i politikai erők is megszólalhassanak. Külön ap rop ója a mai nap nak, ho gy ma szeptember 15-én v an a Demokrácia Nemzetközi Nap ja, és p ont ezen a nap on látogat hozzánk M agyarország demokráciáján ak egy ik legfontosabb bástyája. Úgy gondolom, ho gy mivel ez a két esemény egy beesik, leginkább a demokráciának a színtiszta megny ilvánulásairó l beszélnék. Önkormány zati kép viselőként az a dolgo m, hogy kép viseljem a k aposvári lakosok érdekeit, de ezt ny ilván csak közvetett módon tudom megtenni. Viszont előfordul, amikor az emberek közvetlenül kép viselik saját érdekeiket. Előfordul, amikor az államp olgárok maguktól állnak ki, és fejezik ki nemtetszésüket a dolgok menete miatt. Úgy gondo lom, hogy az államp olgárok önálló vélemény ét igazán komo ly an kell vennie a mind enkori köztársasági elnöknek, és mindent megtenni azért, hogy a zúgolódásokra magy arázat vagy megoldás adódjon. Amikor a közember kimegy az utcára, kiáll jogaiért, arra nem mondhatja semmily en kormány p árt, hogy p ersze ez az ellenzék vélemény e, és csupán hisztériakeltés, így azt nem kell figy elembe venn i. Ezt láthattuk Kap osváron a Toldi iskola bezárása kap csán, ahol szülők, diákok és tanárok emelték fel szavukat az eny hén szólva is tisztességtelen eljárás miatt. Az utcákon megfo galmazott ellenérzések az állampolgárok színtiszta vélemény e. Ezeknek az embereknek a p ártp olitikával foglalkozni a legh alványabb vágy uk sincs, és nem is teszik, de a mindenn ap i életükben tap asztalt negatív változások miatt egy re gy akrabban emelik fel han gjuk at. Az elmúlt években sokan, sokszor mentek az utcákra tiltakozni különböző okok miatt. M ert kevesebb lett a fizetésük, nem találtak munkát, vagy egy p olitikai erő ellen tüntettek, és úgy érezték, hogy felszámolták a d emokrácia több tartóp illérét is. Az LMP többször megfo galmazta azon aggály át - p éldául a M édiatörvény , vagy az új Alkotmány aláírása kap csán -, hogy a köztársasági intézmény a kormány zati gép ezet egy ik csavarjává vált, holott a demokratikus működést biztosító fékek és ellensúly ok rendszerét kellene erősítenie. Az emberek akarata a legfontosabb dolog, amit egy demokratikus országnak k ép viselnie k ell, és ami mellett a mindenkori köztársasági elnöknek bármi áron ki k ell állni. Persze nem feltétlenül azt várom el Öntől, hogy a Fidesz-KDNP javaslatait visszadobja, mivel ez nagy nehézségekbe ütközne, hanem azt, hogy komoly abb, hitelesebb magy arázó illetve közvetítő szerepe legyen a köztársasági elnöknek, hogy azok felé is forduljon a kommunikáció, akik v érlázítónak tartják az elmúlt egy év kormány p olitikáját. Végezetül en ged je meg, ho gy kellemes és tartalmas időtöltést kívánjak Önnek Kap osváron! Köszönöm, hogy meghallgattak!” Szita Károly polgármester megadta a szót Balázs Árp ád p olgármester úrnak, a Fidesz kép viseletében.
11
Balázs Árpád polgármester: „Mély en tisztelt Elnök Úr, Polgármester Úr, Kormánymegbízott Úr, Hölgy eim és Uraim! Somo gy megy ébe államfő érkezett. Ez minden somo gy i p olgár számára megtisztelő, és enged jék meg, ho gy fölidézzem az elnök úr b eiktatása előtti napot, amikor Siófokon Stefánia Fesztivált tartottunk. A Stefánia Fesztivált azért választottuk, mert Stefánia főhercegnő (akkori trónörökös asszony ) azért járt a Balatonra nyaralni, ho gy megmutassa, ho gy a Balaton (a magy ar tenger) alkalmas ak ár fejedelmi személy ek ny aralására is. Vagyis közéleti küldetést vállalt azzal, hogy ott töltötte szabadságát, tehát ekkora volt a felelősségérzete. Elnök úr felesége p edig megtisztelt bennünket azzal, hogy fővédnökként részt vett ezen az ünnep ségen. Én akkor azt láttam benne, hogy egy oly an kurzus érkezik el, amikor a közéleti felelősség, az emberek iránti elkötelezettség, a hazához való hűség az sokkal hangsúly osabbá válik. Nos, Somo gy ország. Nagy Imre v isszaemlékezésében mondja a mártír min iszterelnök, ho gy akkor dobbant meg igazán a szíve, amikor Siófoknál átlép te a Sió-csatornát, és megérkezett Somo gy országba, na akkor érezte otthon magát. Beszéltünk címerekről, és tudjuk, hogy M agy arországon az első megy ecímer az So mo gy megyéé. Amikor men ekülni k ellett, hagytak vagyont, p énzt, de ezt a címeres oklevelet átmenekítették a haza akkori területére, bízva abban, hogy majd vissza is érkeznek. És elnézést - minden p olgármesternek a saját városa a legfontosabb -, megbo csát nekem p olgármester úr, ho gy elmondom azt is, hogy Siófokn ak a nagyságos fejed elem II. R ákóczi Feren c ado mányozott címeres p ecsétet, mivel a haza o ltárán oly vitézen küzdöttek a siófoki katonák a kuruc harcokb an. Somo gy megy éről el kell mondan i, hogy M agy arország erdőben és vadb an leggazdagabb megyéje, amely olyan csodálatos természeti körny ezetben fekszik, hogy délen a szelíd Dráv a mossa partjait, északon p edig a magyar ten ger, a Balaton, és aki itt él, az óhatatlanul a természet közelébe került, és örülök, ho gy ennek a látogatásnak az egy ik fontos része az energetika, a körny ezetvédelem, hiszen mi nagyon kötődünk ehhez a körny ezethez. Óvjuk, hiszen tudjuk, hogy ez a legnagy obb értékünk. Hadd mondjam el, hogy Somogy megy ében Európ ai Arany érmet a virágos városok verseny ében elsőként Siófok kapott. Ezen fölbátorodva már Kap osvár is mert indu lni, és hasonló sikereket ért el, amihez most is őszintén gratulálok p olgármester úrnak! Az itt élő emberekrő l is szó volt már, akik oly anok, mint a természet. Közvetlenül éri őket minden csapás, de oly an szívósan ragaszkodnak ehhez a földhöz, olyan szívósan gyökereznek benne, hogy mindig talp ra tudtak állni, és újjá tudták szervezni az életet. Újjászervezés, ma erre van szükségünk, és elhangzott társadalmunk állapotáról egy -két szó különböző megközelítésben. A Balaton p artja - és ezen belül Siófok is - már a 19. század második felében mondén szórakozóhely volt, a könny ű múzsák otthona, mint Kálmán Imre vagy p éldául Rejtő Jenő, aki hallhatatlan regényeit P. Howard név en ott írta a v asúti vendégházban, ezért nekem megen gedett és megbocsátható, hogy még egy viccet is elmondjak egy ilyen emelkedett ünnep i közgyűlés alkalmával. A somogy i állap otokat jellemezve oly an, mint az ország általában, ho gy van egy orvos, akihez a család v iszi a súly os beteg tagját, és hordják kezelésre, hordják k ezelésre, de egy re rosszabbul van szegény ember. M ajd jönnek a b eteg n élkül, mire kérd ezi az orvos, hogy hol a beteg. Hát, ő sajnos meghalt. Erre az orvos nagy sajnálkozva azt mondja: p edig mennyi jó kis módszer van, amit még ki szerettem volna p róbálni rajta. Nos, hát a különbség az, hogy Somo gy ban nem várták meg a halál beálltát, hanem azt mondták, hogy ezek a kezelési módszerek sajnos nem jók, és más módszerhez, más orvoshoz fordultak. Ezek a korábbi kezelések azonban ny omot hagy nak a betegen, amiket látunk és amin vitatkozunk. Anny it már tudunk, hogy úgy , ahogy eddig ment az elmú lt jó évtizedben, úgy már tovább nem megy . Ezért én nagy on büszke vagy ok, ho gy a megy ei köz gyűlés vette a fáradtságot, és elsőként állt hozzá az országban az ország újjászervezéséhez, ezen belül So mogy ország újjászervezéséhez. Igenis nem kell féln i az újtól, bár az újtól való félelem természetes. De ha ezt a félelmet fölerősítjük, azt 12
gondolo m semmivel nem használunk a b eteg gy ógy ulásának, a változások elősegítésének, hiszen minden magy ar embern ek garantálják M agy arországon a ny ugdíját, és örülök annak, hogy oly an kormány zat van, amely nem en gedi, ho gy ezt tőzsdére vigy ék, és ott kockára tegyék. Inkább biztos kezekben legy en az a közvagy on keretén belül, amit a közvagy ont felügy elő szervek tudnak továbbra is felügyelni. Egészségügy , oktatás. Az egészségü gy ugy an nem hangzott el, amin nagy on csodálkozom, de az oktatás igen. Nos, mindkettő oly an terület, amelyen látszik, hogy így nem megy , máskép p kell hozzáállni ehh ez a do lo ghoz. Az nem lehet, hogy amikor a munkából kell megélni, akkor tömegével kommunikáció szakosok kerülnek ki dip lomának nevezett p ap írokkal, és közben nincs aki megjavítson egy vízcsap ot. Én örülök annak, hogy Somo gy országban kezdtünk hozzá először oly an közmunkához, amely nem egy adott lokális kistérséget, kistelepülést fogott át, hanem átfogó közmunkát adott. Például vasúti közmunkát, amely az egész déli p artot magáévá tette, és az egy ébként még közmunkához sem jutó kis falusiakat sikerült nagy obb telep üléseken értelmes elfoglaltsághoz, munkához juttatni. Ennek a közmunkának a kiterjesztése ez egy nagy on jó p élda. De nem közmunkából kell élni, han em piaci munkából, és büszke vagyok arra, ho gy be tudjuk fogadni az idegeneket is jó szívvel, és tudjuk őket integráln i is. Siófok, a Balaton p art alap vetően a turizmus helyszíne, de csak jelzem, ha látunk egy oly an reklámot a tévében, hogy a magy ar gy ümölcsnek nincs p árja, és gy ümölcstermesztésre, szorgalomra inti a dolgozókat, az ország p olgárait, akkor ez egy német vállalat, Siófokon a Sió Eck es, amely a legn agyobb adófizetőnk, úgyhogy vannak jó p éldáink, vannak bíztató jeleink. Én h iszek abban, ho gy ez az ország, és azon belül Somo gy ország p olgárain ak szívóssága, elkötelezettsége hozzájárul ahhoz, hogy ez az ország ne csak újjászerveződjön, hanem egy re erősebbé legy en. Ennek a gy ógy ulási foly amatnak az időszakát megsp órolni nem lehet, és az előző félrekezelések hatásait is kezelni kell, mert bizony az is jelen van. Elnök Úr! Én szeretném megköszönni minden somo gy i ember nevéb en az Ön látogatását, hiszen ez erőt ad nekünk. Az odafigy elés, az eredmény ek elismerése, a b iztató szó az néha többet jelent az anyagi támo gatásnál is, és elnök úr ez iránti elkötelezettségét és a mai n ap ját ismételten szeretném megköszönni. Köszönöm megtisztelő figy elmük et.” Szita Károly polgármester: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni a hozzászólásokat, a zárszó a M agy ar Köztársaság Elnökét illeti. Mély en tisztelt Elnök Úr, figy elemmel hallgatjuk!” S chmitt Pál köztársasági elnök: „Tisztelt Elnök Urak, Polgármester Úr, Képviselő Hölgy ek és Urak, Hölgyeim és Uraim, Somo gy iak, Kap osváriak, Körny ékbeliek! Nagy on szép en köszönöm, hogy ünnepnek nevezik a mai napot. Igen, elh angzott, hogy a demokrácia ünnep e. Ha Önöknek ünnep , képzeljék el, ho gy nekem mily en ünnep et jelent, ho gy itt lehetek Önöknél, a v árosháza gy öny örű történelmi ép ületében, és hallgathatom Önöket. Az Alkotmány számomra előírja amire esküt tettem, hogy egy személy ben kell megjeleníteni, kép viselni a magy ar nemzetet, Önöket, a magy ar embereket. Hogy an tehetném ezt meg, ha állandóan a Sándor Palotában tartózkodnék, egy fajta elefántcsonttoronyban, és nem járnám az országot, nem fo gnék k ezet emberekkel, nem figy elnék első k ézből jövő, őszinte információkra. Körülbelül azt kaptam, amit vártam: őszinte szavakat. Egy ily en délelőttbe elsősorban az őszinteség fér b ele. Dicséretet, kritikát, kioktatást, kérést, p anaszt. Rendjén is van ez. Ez a hatodik megy e, ahol vagy ok. Nem csak Gelencsér Attila mondta, hogy ez a legszebb megye, hanem mind a másik öt. Mert az az ő megy éjük, és ők arra büszkék. És ha p olgármesterekkel találkozom, u gy anezt az elhivatottságot és lelkes hangot hallom, mint Szita Károly p olgármester úrtól, aki büszkén sorolta, hogy micsoda v áros ez: fesztiválváros, szökőkútváros, szecesszióváros és meganny i más, növekvő idegenforgalommal. 13
Annak idején, amikor Chauchesku járta az országot, akkor h a rossz volt az almatermés, akkor az országút mellett cérnákra fölak asztottak almákat a fákra, hogy a nagyfőnök azt lássa, hogy itt minden rendben van, és a TSZ tisztességesen működik. Én most aho gy jöttem, roskadozó almafákat láttam kb. 20 km-re visszafelé Kap osvártól. Köszönöm, köszönöm szép en a gondosságát elsősorban a jó Istennek, az ottani gazdáknak vagy az időjárásnak, hogy legalább ily en irány ban is bizakodással tölthet el ez a délelőtt. Nos, ma bejárom a megy ét, megy ek még Nagyatádra, Csurgóra, Lellére. Találkozom vállalkozókkal, elmegy ek a Vidraparkba. Feleségem is itt van velem, és ő más jellegű kirándu lásokat tesz. Én úgy érzem, hogy ezáltal én is töltekezem, gazdagodo m. És majd a legvégén, amikor körbejártam, vagy talán még egy szer az 5 éves cik lus alatt, akkor elmondhatom magamról, hogy én kép es vagy ok egy személyben kép viselni a 10 millió magy ar embert, ha arra k erül a sor. Tegn ap például a koszovói elnök asszonny al szimbolizáltuk, hogy ő a 2 millió koszovárt, én a 10 millió magyar embert kép viseltem, amikor a sajtó megtisztelő figy elme előtt tárgyaltunk országaink sorsáról. Nos, hallottam a p anaszokat. Ezek ugyanúgy elő jönnek n agy ban, mint kicsib en. M ásról se hall az ember, h a a sajtót figy eli, vagy ha kicsit közelebbről a p olitikát vagy a kormány intézkedéseit, minthogy a gazdaság talp ra állítása, adósságok kifizetése, munk ahely teremtés, a ny ugdíjak és a ny ugdíjasok sorsa. Rend az oktatásban, rend az egészségü gyben, mező gazdaságban, rend a honvédségnél és így tovább. Ez kicsiben ugy anúgy visszatükröződik. Amikor arról beszélünk, hogy erős Magy arországot szeretnénk, én ezt úgy fordítom le, hogy erős Magy arország akkor lehet, ha a magy ar állampolgár erős, és magát felk észültnek, verseny kép esnek tartja arra, hogy dolgozzon, családját eltartsa. Erős családokról, erős önkormány zatokról, erős megy ékről beszélhetünk. Így áll össze az erős M agy arország, nem pedig ú gy , hogy deklaráljuk, ho gy erősek vagyunk. Lehet, hogy több olvasata van ugyanannak a M agy arországnak, én azt látom – különösen úgy , hogy járom a vidéket - , és nem Budap estre koncentrálok, ezt hangsúly ozni szeretném, hogy mindenhol tisztes erőfeszítés foly ik. Mindenhol hogy így mondjam, nehéz a helyzet. És azt látom, hogy az önkormányzatok java része egy p árt vezetése alá került, úgy hogy teljesen fölösleges már v isszafelé mutatni, vagy más p ártra, más korább i szervezetekre mutogatni. Legy en az kormány , önkormány zat, hogy bezzeg ők mindent elrontottak, én meg mindent nagy on jól csinálok. M ost már egy éve lehet vizsgázni ebben a felállásban, ho gy itt Somo gy megy ében is és a városban is körülbelül o ly an arány ban kép eződik le a p olitika, mint a Parlamentben. Itt is megv an durván a k étharmados felhatalmazás (vagy még talán több is), már másra mutatni nem lehet. Az van, amit én csinálok. Az lesz, amiért én vállalok felelősséget. Ez az én városom, ez az én megy ém, ’a legszebb megy e, 330 ezer szívós, büszke somogyié’, ahogy mondtad Attila. Nos, most már a Kormány nak ott fönn, a megy ének, az önkormányzatoknak a saját hely ükön kell bizonyítani. Úgy látom egyébként, hogy Somogy megy e és Kaposvár sem kivétel, az önkormány zatok általában eladósodtak. Az állam megtette az alaptörvényében, hogy saját magának egy féket állított, és nem engedi tovább eladósodni az országot. Egy etlen Kormány sem kerülhet oly an hely zetbe, hogy nagy obb terhet rak a következő Kormány vállára, mint amit ő átvett. Ezt ajánlom figy elmébe minden önkormány zatnak is. M agának írja elő - nem tudom milyen adminisztratív eszköz áll rend elkezésre -, hogy bizony csak addig ny újtózkodom, ameddig a takaróm ér. És ezt a somogyi emberek fegyelmév el, tűrőkép ességével véleményem szerint meg is kell, és meg is lehet csinálni. Én úgy látom - járva az országot -, és gondolom ma sem fogok csalódni, ho gy azért a realitásérzéke az embereknek megvan. M ost józanságra, önfegy elemre, kreativitásra van szükség. Ho gy ha nehéz hely zetben van az egész ország és benne egy -egy megy e vagy város, akkor most már magunknak kell az úgy nevezett szubszidiaritás elve alapján megold ani a feladatot, ne fönntről várjuk! Magunknak kell munkahely et teremteni, magunknak kell – aho gy elhangzott – gondoskodni a fenntartható energiáról. M agunkn ak kell 14
tisztességesen megoldani a v áros biztonságát. A közjóért mind enkinek magának a legközelebb a saját p ortájához kell tenni, és ú gy látom, ho gy ebben itt is - mint mindenhol máshol, aho gy látom - tisztes erőfeszítés van. Valóban nagy on szép ez a megy e, ha tetszik a zöld megy e: gy önyörű erdők, dombságok, vizek. Igazán kínálja magát, hogy az ember szeresse ezt a megy ét, nem csodálom, ho gy úgy odavannak érte. Én is szívesen jövök, és n em először jövök, hiszen lassan 70 éves vagy ok. Ha csak 10 évenként jöttem, akkor is voltam már hétszer, de ennél – néhány an itt tudják – többször is voltam: sp ortesemény eken, p olitikai esemény eken és így tovább. És látom, hogy mily en szép en fejlődik, ezért nem szeretem a politikai felhangot, hogy nézzétek meg, milyen gy öny örűen fejlődött a városom vagy a megy ém, de ez az átkos utolsó 8 év, ez mindent lenyomott, így nem lehetett semmit tenni. Ez kicsit ellentmondásban van. Nem lehetett kilógni az abbóli v ilágbó l. Az utolsó 8 év, aminek szerintem a legnagyobb baja az óriási államadósság felvétele volt. M erthogy nem kormány ozták ezt épp enséggel k i lehetett bírni, hiszen az országot nem a Parlamentben kormány ozzák, hanem a p olgármesterek kormányozzák, a megyei vezetők kormány ozzák, az iskolavezetők, a kórházvezetők, az egyházi vezetők és így tovább. Nem szabad már másra muto gatni. És én köszönöm szép en p olgármester úrnak, ho gy mind enkinek szót adott. Oly anoknak is, akik mögött esetleg nincs frakció, d e ő maga kép visel egy fajta választói nézetet, egy fajta p olitikát, és ez így van rendjén. M eghallgathattam egy idős nyugdíjas lev elét Lamperth M ónika képviselőasszonytól. Nos, én ezt mind megszívlelem, és van leh etőségem rá, hogy közvetítsem. Hogy így mondjam, be v agyok kötve a többi hatalmi ághoz, könny ebb a bejárásom, mint adott esetben egy politikusnak vagy p olgármesternek vagy egy megy ei -vagy városi kép viselőnek. Ezért én ezt meg is fo gom tenni. A minap M iniszterelnök Úr meglátogatott, és mondtam neki, ha ily en nagy az államadósság, miért nem szólítasz fel egy nagyobb szolidaritásra. Ahogy a németek 6% adót fizetnek 20 éve, ho gy a kelet-németeket fölzárkóztassák. Minden német ember 6%-ot fizet mindenféle adó ján túl, hogy fölzárkózzon Kelet-Németország. Ez egy közakarat volt. M ondom neki, hogy miért nem vezettek be valami ily esmit, hogy az adósságot egy kicsit közös adakozásból, adóból csökkentsük. Azt mondta nekem, én nem fo gok több terhet tenni az emberek v állára. M egoldo m majd máskép p , megoldom majd a lu xus irány ból. M egoldo m, ho gy a bankok, a multik, a gazdagok fizessenek. Én a magy ar emberek vállára több terhet nem rakhatok. Ez szóról szóra így han gzott. Nem p olitizálok most Önökkel, csak közvetítem azt a felelősséget, amit itt rám is raktak. Járo m az országot, és nem csak a szépről, nem csak az örömről, nem csak a virágok városáról kell beszélni, hanem a gondokról, a munkan élküliségről, a ny ugdíjasok hely zetéről, esetleg az árakról (p éldául az égbe szökő benzinárakról) és így tovább sok mindenről. Nos, én mindennek ellenére szeretnék gratulálni az őszinte szavakhoz, és azzal is tisztában vagy ok, hogy mindenki a saját választóinak szeretne megfelelni. Ez egy dolog. A szocialista kép viselő elmondta azt, amit elvárnak tőle az őt ideküldő és megv álasztó választói. Ugy anígy az LM P-s, a jobbikos, a Somo gyért Egy esületnek a kép viselője is. A nagy közös érdek azért felülírja ezeket a p arciális érdekeket. Ez most megtörtént. De gondolom az önkormányzati üléseken meg is történik. Ütköznek, de minden egy es elh angzott szó – és erre bíztatom fenn Pesten is a p arlamenti k ép viselőket -, ho gy ne vonuljanak k i a terembő l, ho gy érezzék, hogy minden egyes elhan gzott szó ott marad a gondolatban, a lélekben, a szívben. M inden egy es elhan gzott szó fontos! Akár kritika, akár p anasz, akár dicséret, mert a végén lesz egy közös döntés, aminek tükröznie kell mindenféle vélemény t. Ezért én nagyon sajnáltam, amikor néhány frakció k ivonult az alkotmány ozás folyamatából, és most kértem őket külön-külön (mindegy ik frakcióvezetőt), hogy a kétharmados törvény nek, az úgy nevezett sarkalatos törvénynek a megalkotásánál ne hagy ják magára az egy ébként nagy felhatalmazással rend elkező pártkoalíciót, pártszövetséget, hanem segítsék. M egismétlem akkor itt is: a közgyűlésnek (legy en az városi vagy megy ei) minden elhan gzott szót 15
meg kell szívlelnie, mert minden elhan gzott szó jegy zőköny vbe kerül, és 50-100 év múlva is tanulmány ozni fogják, ho gy ki mikor mit mondott, és hogy an járult hozzá a közjóhoz. Nos, készítettem magamn ak a jegyzeteket, de én ebből itt kiléptem. Még szeretnék reagálni arra, hogy mézet kap tam. Ez nagy on kedves ajánd ék, és nagy on köszönöm. Azt is kaptam hozzá oktatásul, hogy érdekes nagy on, hogy menny i méhecske mennyi kilométert rep ül, hogy egy kiló méz összejöjjön. New Yorkb an találkoztam a főrabb ival, aki hozott nekem egy kis csup or mézet, és meg voltam lep ve, hogy New Yorkban, ahol nem sok méhecske van, épp en egy csup or mézet kap tam tőle, ezüst kis tégely ben. M egkérdeztem, ho gy miért kap om. Azt mondta azért, mert amikor a zsidók kivonultak Egy iptomból, és vonultak és vonultak, akkor semmi más ételük nem volt, mint keserű, savany ú, száraz dolgok, amiket hónapokon keresztül kellett fogy asztaniuk, de volt egy kis méz, és a gy erekeknek megen gedték, ho gy az ujjukat beledu gják és megkóstolják, hogy tudják, van édes íz is. Ez tartotta bennük a remény t, hogy ahova mennek, az majd tejjelmézzel folyó Kánaán lesz. Én úgy veszem át ezt a mézet, hogy ez az édes íz, ezt viszem magammal a szép mapp a mellett, és azt is nagy on szépen köszönöm. Igenis még mindig hosszú az út, amely en valahol vagy unk, de mi p ontosan tudjuk, hogy mily en nagy szerű termény ei vannak ennek a megy ének, micsoda kínálata, és igen is mondom: micsoda jövője! És micsoda híre, micsoda vonzereje, abszolút idegenforgalmi vonzereje és csodálatos mezőgazdasági termékei, és aho gy többen is mondták: csodálatos emberei! Én a méz édes ízét szeretném magammal vinni. Önöknek p edig Isten áldását kérem a felelősségteljes munk ájukhoz. Köszönöm, hogy meghallgattak.” Répás Orsolya sajtóreferens: „Tisztelt Hölgy eim és Uraim! Kitüntetések adomány ozására kerül most sor. Szita Károly Kaposvár Megy ei Jogú Város p olgármestere javaslatot tett M agy arország köztársasági elnökén ek Díszoklevél Éremmel k itüntetések adományozására. Ismertetem Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök határozatát, és kérem a kitüntetetteket, hogy nevük elhan gzásakor vegyék át köztársasági elnök úrtól a k itüntetést, majd lépjenek vissza a hely ükre. Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel k itüntetést adomány ozza több mint három évtizedes kiemelkedő en eredmény es p edagó gusi pály afutása, a szakképzés korszerűsítése érdekében végzett fáradhatatlan munkája, szakmai-közéleti tevékeny sége elismeréseként Horváth Miklósnak, a kap osvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközép iskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójának, több évtizedes, Kap osvár lakóinak elismerését és megbecsülését kivívó kiemelkedő szakmai tevékeny ségéért Pojtner János p ékmesternek, az iskola-egészségü gy i ellátás területén végzett több évtizedes példamutató tevékeny sége elismeréseként dr. Rostásné dr. Galambos Erzsébet gyermekgy ógy ásznak, iskolaorvosnak, Tisztelt Hölgy eim és Uraim! Juhász Tibor úr, a Somo gy M egy ei Kormány hivatal kormány megb ízottja egy kitüntetésre tett javaslatot köztársasági elnök úrnak, enn ek alap ján Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a Köztársaság Elnökén ek Díszoklevele Éremmel kitüntetést adomány ozza kiemelkedő szakmai, vezetői teljesítmény e elismeréseként Vetési Bernadett Tímeának, a Somogy M egy ei Kormány hivatal főosztályvezetőjének. Tisztelt Hölgy eim és Uraim! Gelencsér Attilának, a Somo gy M egyei Közgy űlés elnökének javaslatára köztársasági elnök úr további öt honfitársunknak adomány ozza a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetést: két évtizedes, a hely i gasztronómia és borkultúra hagyományait áp oló kiemelkedő színvonalú tevékeny sége elismeréseként Csapody Balázsnak, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosának, üzletvezetőnek, 16
több mint két évtizedes áldozatos egy házi szolgálatáért, továbbá a Kap osvári Egyházmegy e ép ületeinek restaurálása és a kulturális, irodalmi örökség ápolása terén végzett kiemelkedő tevékeny ségének elismeréseként Galba vy Jenő József római katolikus p lébánosnak, több évtizedes p éldamutató egy házközségi segítő munkája elismerések ént Horváth Ferencné ny ugdíjas varrónőnek, több mint két évtizedes, a csurgói református gimnázium ifjúsági gy űjtemény ének létrehozása és látvány os fejlesztése terén végzett kiemelkedő, áldozatos munkája elismeréseként Viola Ernőnek, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Ifjúsági Köny vtára vezetőjének, több mint két évtizedes kiemelkedő köny vtárszervezői tevékenységéért, a számítógép es feldolgozó és kölcsönző rendszer kialakítása és hiányp ótló szakmai kiadvány ok gondozása elismeréseként Violáné Bakonyi Ibolyának, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Nagyköny vtára vezetőjének. A kitüntetetteknek gratulálunk, és még egy szer köszönjük köztársasági elnök úrnak, hogy elláto gatott ide a Városházára, és Önöknek is, hogy részt vettek ezen a programon. Ünnep i ülésünk ezennel véget ért, és kérem Önöket, hogy a zászló kivonulásának idejére szíveskedjenek felállni.”
K. m. f.
Szita Károly p olgármester
dr. Kéki Zoltán címzetes főjegy ző
Borhi Zsombor tanácsnok
Kiss Tamás kép viselő
17
