2010. JJúlius - Aug gusztus
5. évvfolyam 59 - 60. szám
2010. N Nyár ...................................................................................................................................... 3 42.Orszzágos Vasuttas Baráti Esszperantó T Találkozó-Péécs, 2010.07.02-04. .................................. 3 17. Nem mzetközi Eggészségügyii Eszperantóó Kongresszzus-2010. 07. 03-08. ................................. 5 Kapcsollat teremtéss az Eszperaanto Világszzövetség Év vkönyve seg gítségével .............................. 10 A rossz választás .......................................................................................................................... 11 A Goreoo sziget .............................................................................................................................. 12 Vodou vvagy Vudu ........................................................................................................................ 13 A Haiti szó jelentésse ..................................................................................................................... 13 15. évess a Hegyaljaai Alkotók Társulása T ....................................................................................... 13 Noé Bárrkája .................................................................................................................................. 16 Viccek........................................................................................................................................... 16 Világnaapok ................................................................................................................................... 17 Mit kösszönhetek azz Eszperantónak? ............................................................................................ 17 Érzéki uutazás ................................................................................................................................ 20 Komároom: Monosttori Erőd – Időutazás I ....................................................................................... 20 Mindennkinek, aki már m elég rég góta fiatal....................................................................................... 20 240 évees Miskolcon a Vasgyárr..................................................................................................... 21 „KELI”” kongresszuus - Beregd daróc /Magyyarország / ................................................................... 27
2
22010. Nyá ár "Hinni a szépet, leh hetetlent, hogy eggyszer valórra válik. Hinni a váágyban, akaaratunkban. Ha kelll, hát bízni halálig." h (S Szabó Lőrin nc)
T író, újjságíró: Ny yár, erdő, kaakukk címűű jó humorú ú, kedves Több évve már, hoggy Tüskés Tibor hangvéttelű; Baranyya megyét bemutató b köönyvét olvaastam. Mostt ő rá emlékkezem, amik kor én is az erdőőn, mezőn járást j javasslom, minteegy kikapcssolódáskéntt a zajos, eegész éven át tartó városi fforgatagból. De javasllatom nem azt jelenti,, hogy máss utak nem választható ók nyári kiránduulásokként. Eszperantis E ta rendezvéények egészz évben törtéénnek, szebbbnél szebb,, érdekes helyekeen. Mi most a kínálatbó ól kiválasztoottunk két külföldi k kiráándulást és kkét belfölditt. Ezen a két utóbbbin mi a Pásztor háázaspár, a „Király Laajos” Eszpeerantó-Barááti Kör tagjjai jelen voltunkk. Miért épppen ezekett választottuuk? Azért, mert mind degyik kiráándulás küllönleges, megérdeemlik, hogyy bemutassu uk olvasóinkknak. Rajta! Kiránduljaanak most vvelünk! Pásztor Lászlóné L
42.O Országos Vasutas Baráti B Esszperantó Találkozzó-Pécs, 22010.07.02 2-04. A miskoolci Pásztorr házaspárraal és az összzejövetel siikerét segítő ő Szűcs Istvván és Moró ó Alfonz pécsi esszperantistákkkal együtt ezen a taláálkozón összzesen 60 fő vett részt. A jelenlévő ők között voltak résztvevőkk Ausztriáb ból, Csehoországból. Romániábó ól is a m magyarokon n kívül. mzetközi Vasutas V Eszpperantó Szö övetség újo onnan megvválasztott elnöke, e a Romániiából a Nem kedves fiatal hölgyy Rodica Todor (Brassóóból) tiszteltte meg jelen nlétével társsaságunkat. .
A footón Rodicaa Todor és az a osztrák M Martin Stupp ping úr láthaató – Fénykképezte: Pásztor Lás zlóné /Misk kolc/ 3
Az első napon a csoport egyiik része kirrándulást teett Palkonyáára, a másikk pedig a Tettyére; T Pécs réégi városrészébe. Miv vel mi késsőn érkeztü ünk, mi a felújított bbelváros láátnivalóit tekintetttük meg. A másoodik naponn az ókereesztény sírkkamrák meeglátogatásáára került sor. A róm mai-kori Sopianaae 4. századdi ókeresztéény közösssége által ép pített sírépíítmények, kkápolnák síírkamrák láthatókk az egykor itt élt lakossság temetőőjében. Késő őbb felkerestük a pécs i székesegy yházat és annak aaltemplomáát. Ezután eszperantó e nyelvű szeent misén vettünk v résszt a Ghazi Kasim mecsetbben. Délutáán történt az a Eszperanntó parkban n Dr. Bácskay István emléktábláájának a megkosszorúzása. Az A árnyas, szépen goondozott Eszperantó Park Emlék--falán Dr. Bácskay István eemléktábláján kívül lááthatók mégg Zamenho of Lázár Laajos, dr. Báálint Gáborr, Baghy Gyula, dr. Kalocsaay Kálmán,, Pechan A Alfonz, és Pallós P István nné emléktááblája is más m pécsi eszperanntista vezettők emléktááblájával eggyütt. Gulyáás István elismerőleg sszólt az em mlék-park kialakítóóiról és a táblákat kéészítő G. N Nagy Róberrtről. Pászto or László, a miskolci „Király Lajos” Eszperantó Baráti Kö ör tagja elheelyezte a vasutasok v koszorúja m mellett a Baaráti Kör koszorúúját és üdvözzőlte a meg gjelenteket.
A képenn az Eszperaantó Parkbaan a koszorúúzási ünnep pségen részttvevők egy ccsoportja láátható – Fényképpezte Sutkaa István /Kellebia/ Tatáról Faragó Évva és csoportja kis m műsorral em mlékezett meg m az idéén elhúnyt dr. Jáki Ferencrről. Ők a tatai eszpeerantisták nevében helyezték h el kegyeletii koszorúcskáit az emléktáábláknál. A koszorúzáss után kötetllen beszélgeetés következett egy éttteremben, melynek m során P Phersy Ferennc ismertettte a Magyaarországi Vasutas V Eszp perantó - Szzövetség munkáját, m majd Guulyás Istvánn IFEF aleln nök oklevelleket adott át á azoknak, akik anyaggilag hozzájáárultak a tábla elkkészítéséhezz. A Pásztorr házaspár iis kapott ily yen emlékok klevelet. Harmaddik napon városnézéss történt, aamely során n megtekin ntettük a B Barbakánt, Jakovali Hasszann egykori dzsámiját, d a Posta pallotát és a Munkácsy M Trilógia T kiáállítást. A családias c hangulaatú összejövvetel progrramjait dr. Halász Jó ózsef (Misk kolc) és M Moró Alfon nz pécsi eszperanntisták szerrvezték.
4
Köszönj njük, jól
éreztük
magunkat m a „Kultúra „ 201 10. évi Európai főváro osában.” Pássztor házaspáár
Miskolcróól
5
17. Nemzetk közi Egészzségügyi E Eszperanttó Kongreesszus-20110. 07. 03 3-08. Hódmezőővásárhely y – Szeged A Konggresszus heelyei voltak k: SZTE M Mezőgazdasáági Kar Ko ollégiuma, H Hódmezőváásárhely, Petőfi u 10-12, Szzegeden a Tudományeg T gyetemhez tartozó épü ületben: Szeeged, Temeesvári út 31. sz. alatt. A szzállások részben a Konngresszus színhelyén, s részben a hódmezőváásárhelyi Kenguruu Panzióbann voltak bizztosítva.
AK Kenguru pan nzió
A hódmezővás h sárhelyi kollégium fald dísze
Dr. Fereenczy Imre középen,azz UMEA elnnöke, tőle balra: Dr. farrm. Wlodzim mierz Opok ka a kongressszus egyik előadója éss balra Pászttor László az a Északmagyarországii Hír interneetes lap szerkeszztője
6
Mi, a m miskolci Páásztor házaspár 2010. július 5-8-ig vettünk k részt ezenn a kongreesszuson. Barátainnk tájékoztaattak arról, hogy h Lázárr János pollgármester úr üdvözőőlte a megjelenteket, majd Dr. Ferenczyy Imre, az Egyetemes Orvosi Eszzperantó Szzövetség elnnöke nyitottta meg a kongressszust és kíívánt haszn nos munkát a résztvev vőknek. A kongressztu k us védnökeii voltak: Dr.Wloodzimierz Opoka, O az Egyetemees Orvosi Eszperanto E Szövetség általános titkára t a krakkói Jagelló eggyetemről, Knyúr K Gézza, a hódmeezővásárhelyi DELFIN N Számításttechnikai RT-től, Beharóczk ky István, a hódmezőővásárhelyi Alfőldi Po orcelángyárr vezérigazg gatója, a Budapeesti Orvosi eszperantó ó szakcsopoort és a Ma agyarország gi Yumeihoo - Egyesület. 1. T Tudományoos előadások k történtek a tumorok elleni e terápiiákról, az orrvosi-társad dalmi ggondozó renndszerről, és é a gyógynöövények szerepéről az orvosi teráppiában. 2. M Mária Kálvvai-Szente Varga, V festőm művész kiáállítása: a Gaarai vállalkoozás kerámiiái és a G Garai kerám miagyár meg glátogatása . 3. Y Yumeiho-bemutató a jóga terápiárról. 4. T Természetees gyógymódok – zeneii terápia. 5. F Fizioterápiaa. 6. C Csigolyabettegségek gy yógymódja. 7. G Gyógyszeréész téma – kutatási k ereddmények. 8. T Terápiás gyyógymódok. 9. V Városnézéss Szegeden. 10. Y Yumeiho-szzekció: gyakorlatok, ellőkészítés a vizsgára. 11. G Georgo Hanndzlik színm művének szzinházi bemu utója. 12. K Kirándulás Ópusztaszeerre, a történnelmi emlék khelyre. 13. Y Yumeiho-szzekcio – íráásbeli vizsgaa és gyakorllatok. 14. V Városnézéss Hódmezőv vásárhelyenn. 15. G Gyakorlati vizsga nem mzetközi vizssgabizottság g előtt. 16. A 17. Nemzzetközi Orv vosi Eszperaantó Kongreesszus zárássa, Diplomáák átadása A konggresszus 63 6 résztvev vője közöttt voltak külföldiek: k Japánból, Lengyelorrszágból, Csehorsszágból, Olaszországbó ól. Angol, m magyar és eszperantó nyelven foolytak az elő őadások, melyek szövegeit magyar, illl. eszperanntó nyelvre fordították k: Dr. Fereenczy Imre,, Faragó Katalin,, Dr. Molnár Lajos, dr. d Farkas JJulianna, Szzabó Imre, Nagy Kornnélia és dr.Flendler György. Nyolc rendező segítettte a főszervvező: Farag gó Katalin munkáját. m Megemllítendő, hoggy Hódmező ővásárhely ppolgármesteere jelentős anyagi tám mogatást ad dott a rendezvvény számárra, a helyszíínek biztosíttása mellettt.
7
Farragó Katalinn szervező munka közb ben
Ópusztaszzer- a Fesztyy-körkép cssarnoka tataarozás alatt
arrató parasztok
haláászkunyhó belül b 8
A Világ Magyarságga emléklap és hajléka - kiállítás
masszőrök vizsgáján v A Yumeeiho módszzerű gyógym
A bírálóók: Faragó Katalin, K a leengyel dr.faarm.Wlodzim mierz Opok ka az UMEA A Shinoda Gyógyáászat igazgaatója, a vizsg gázók és seggítőik láthatók a képek ken vizsga kközben.
9
A képen, az IMEK K résztvevő őinek egy kiisebb csopo ortja látható. A kép széllén látható Faragó F Katalinn nadrágban n és fehér bllúzban. A képet dr. Ferrenczy Imree küldte. Gigászi munk kát végzettt a főrend dező: Farag gó Katalin n a program m összeállíítása, az előadókk kiválasztáása, az elszáállásolás, azz étkeztetéss, a kirándu ulások, kiálllítások, a szzíndarab bemutattás megszerrvezése és az egész szzervezői tevékenység során a miindenre odaafigyelés tekintetéében. Nagyyszerű teljessítmény voolt részéről. Nagyon jó ól éreztük m magunkat. Biztosak B vagyunkk, hogy feelejthetetlen n élményekkkel tért haza h minden résztvevő vő. Gratulállunk dr. Ferenczzy Imrének az UMEA elnökének, Faragó Kaatalinnak és az egész sttábnak a naagyszerű, zökkenőőmentes csaapatmunkáh hoz. Köszönnjük a megh hívást! Jó eg gészséget éss sok örömö öt, sikert kívánunnk további életükhöz é is: Páásztorék Miiskolcról
Kap pcsolat terremtés az Eszperan nto Világsszövetség Évkönyvve segítség gével Az alábbb megnevvezett Wou udji Kossi úr Afrikáb ból, a nev vemet és ee-mail címeemet az Egyetem mes Eszperrtantó Szöv vetség évköönyvében találta t meg. Írt nekem m és az in nternetes levelezééssel barátkkozni kezdtü ünk. Az ism meretséget önéletrajzu unk és kultuurális érdek kességek cseréjévvel indítottuuk el. Egyettértésével teeszem most közzé önélletrajzát és nnéhány írássát, hogy megism mertessem őtt Önökkel. Írásai olvassmányosak és méltók az a elolvasássra. A Goreeo sziget neve ism mert általam m, de mostt egyetlen ttérképemen n és a Vikip pédiában seem találtam m semmi említéstt róla, a szigget jelentősége ellenéree. Pedig a sziget s emlék khelyként m működik épp pen úgy, mint a m mi emlékheelyeink a Holokauszt ááldozatairól.. Ez a hely igazán meegérdemli, hogy az eszperaantisták is meglátogassák, leróóják tiszteeletüket a Rabszolgaaság áldozzatainak emlékh helyén, az afrikai nép szenvedésé s ének helye előtt. e
10
Ö Önéletrajz Személyynevem Koossi, családn nevem Wouudji. Szeneg gálban élő togói t eszperrantista vag gyok. Az eszperanntó nyelveet 1987-ben n ismertem m meg. 2001-ben teettem felsőőfokú nyellvvizsgát eszperanntóból. Eszzperantó tan nár vagyokk és nagyon n aktív a turizmusbann. 40 éves vagyok. Meneküültként Szennegálban éleek 2006 júnniusa óta. Franciául, F esszperantóull, kissé ango olul is és németüll beszélekk. Tetszenee nekem egy magy yarországi látogatás. Szeretek külföldi eszperanntistákat fogadni. Ha valaki v meg szeretné láátogatni Szeenegált, írjoon nekem éss segítek megtaláálni az érddekességekeet. Dakarbban lakom. Egyéni tagja t vagyyok az Eszzperantó Világszövetségnekk (UEA), éss a Pasportta Servonak k, azaz a TEJO T (az E Eszperantó Ifjusági Világszövetség) inngyenes veendéglátó hhálózatának k. Már írtaam néhány szöveget, a most elküldöttteket és máás nagyon humoros h tört rténetet is. Néhány N cím: 1) Süketek vitája, 2) R Rossz válassztás, 3) A szenegálii Goreo szig get történetee 4) V Versek Kedves Adri Asszoony! m. Nagyon öörülök a kap pcsolatfelvéételnek…… … Adja át őszzinte Címét aaz Évkönyvbben találtam üdvözleetemet férjénnek. Nagy baarátsággal: Woudji Kossi Szennegálból
A roossz válassztás -
Fekketékről és fehérekről f –
Megtereemtette Isteen Afrikát és a többbbi világrészzt, majd a fekete és a fehér em mbereket. Afrikábban helyezeett el mindeent, ami teetszhet a megalkotott m embernek: rengeteg állatot a vadászooknak, halbban gazdag folyókat a halászok számára, gyümölcsök g ket: melyek ket nagy fáradtsáág nélkül beegyújthetnek k és mindigg meleg időjárást. A világ többi résszébe hideget, jeget, havat, roossz földet tett, de könyveket és bbennük foglaalt tudást is. Ezután, Isten előszzör a négereeket kérdezt zte meg, hog gy melyikett választjákk. A feketék k Afrikát választoották, a fehéér emberek knek meg keellett eléged dniük a viláág többi résszével. Noss, a jövő megmuttatta, hogy a négerek óriásit hib áztak. Biztos, hogy a fehérek m mindig szenv vedtek a hideg m miatt éa minndig dolgozniuk kellettt, hogy kiteermeljék az élelmet a teerméketlen földből, de a könyvek tudományo t s tartalmaa csodálato os képessééget adott nekik, am melynek köszönhhetően sikerrült komfortos házakatt építeni, meeleg ruházatot készítenni, és a földeet bőven termővéé tudták tennni. A négereek a hibájukkat belátva most sokat tanulnak a ffehérektől. Írtaa: Woudji Kossi K (Nevee szerint: A szegényem mber fia)” 11
AG Goreo sziiget A Diniss Dias portuugál hajós álltal 1444-been felfedezeett Goreo szziget Dakarttól nyugatraa fekszik a tengerr közepén, kis k hajóval látogatják. A dakari kiikötő és a sziget közötttti távolság legalább három kkilométer. Külföldi baarátokkal jáártam ott. Odaérve naagyon megglepett benn nünket a sziget nnagysága éss szépsége.. A történeete most ig gen békés. Nem N lehet oda vagy ott sem aŭtóval,, sem motorrral, sem keerékpárral köözlekedni. Az A utak nin ncsennek aszzfaltozva éss nagyon keskenyyek, járdáikk mellé széép virágokaat ültettek. A házak téglából, G Gyarmati stílusban s épültek,, az erkélyeek nagyon erős e vasból vannak. Teelve van turisztikai látnnivalókkal, amelyek közül leegfontosabbb múemlékeek: a Történnelmi Múzeeum, az elsső szenegálili mecset éss főleg a Rabszollgák Háza. A négeerkereskedellmet az araabok kezdtték el. Után nuk a 15. században a spanyolo ok, és a portugáálok követkeeztek, akik Afrika nyuugati partviidékét foglaalták el. A 15-18.századokban más euurópaiak érték franciák, dánok…sttb. é el Afrikát: nnémetek, hollandok, h A rabszolggakereskedeelem 350 év vig tartott. Ezt háromsszög formáb ban végeztéék. A mech hanizmus nagyon egyszerű. A hajóssok európai országok nagy n kikötőőiből, mint például. p Bo ordeaux, Naantes, La Rochelle, R Londonn, Amszterddam, Hamb burg stb érkeztek. A közlekedő hajók értéktelen árukkal: gyermekkjátékokkall, alkohollall, cipőkkel, fejfedőkkell, tükrökkel, fésűkkel m megrakodvaa érték el Afrikát,, hogy ezeeket rabszo olgákra cseeréljék. Am merikába érrve ezeket: alkoholra;; rumra, dohányrra, indigóraa, egzotikus termékekree cserélték … Amerikáából Európáb ába fordultak k vissza, hogy ottt azokat maagas áron eladják. e AG Goreo szigeetet választo ották a rabsszolgakereskedelem színteréének. Máig fennmaradttak a rabszzolgaházak és e házakn nak a megllátogatásáraa tettünk körutazáást. A sziget nagyon fontos gócppontja a keereskedelmii utak keresszteződésén nek. Sok rabszolggakereskedőő épített itt házat. A legrégeb bbi a hollaandok általl 1776-ban n épített Rabszollgaház. Frannciaország segítségéve s el restauráltáák 1990-ben n. Az elsőő emelet szoolgált a vezeetők részéree és az áru raktározásáára. A ház eegészen közzel van a e rész: a fiatal gyeermekek éss nők, a tengerpaarthoz. Lennt négy résszre van ossztva. Az első másodikk: a fiatal férfiaké, f a harmadik: h bbörtön volt. Távozásko or néhány raabszolga neem akart hajóra sszállni, rátáámadt a főn nökökre, nééhányszor sűlyosan s meeg is sebessítették őkett. A ház negyediik része: azz őröké vollt. A háznaak két ajtója van. Az első a főbeejárat, a máásodik a tengerree nyílott, ahhol a menettrendszerintti hajók várrakoztak. En nnek a kapuunak speciáális neve van: fraancia nyelveen: (Porte du d voyage saans retour) Csak odaútt kapu, vagyy Istenhozzád kapu. Ennek a szellemi jeelentősége a latogatókaat, főleg a négereket n kéészteti csodáálkozásra. A Rabsszolgák-házza felejthetetlen szimb bólum, melly az afrika ai népek szeenvedéseiree emlékezztet.
12
Vod ou vagy Vudu V A név eeredete az Animizmus A vallásból szzármazik. Az A animizmu us egy valláási forma, mely m arra a hiitre alapul, mely szerin nt a világon minden tárgynak van hozzá h kötőddő, vagy nem m kötődő saját lelke. A Vodou fo ogalma Toggo és Benin déli része lakóinak nyeelvén titokzzatos dolgot jelent. Afrikkai rabszolg gák vitték bee a Vodu-kaat az USA-b ba. Azok a rrabszolgák átadták á leszárm mazottaiknakk ezeket az afrikai a ereddetű kulturállis elemekett, melyek azz egész ameerikai kontinennsen elterjeedtek, elsőso orban az US SA-ban, Braaziliában, Kubában, K Haaitin… A rabszolggaivadékok igyekeztek k bevezetni a vudut kato olikus istenttiszteletekbbe és szertartáásokba. A Vudu-fesztiv V válokon cerremóniákon n a hivők tán ncolva transszba esnek a földön. Amerika tööbb országáb ban évente rrendeznek Vudu-fesztr V riválokat vaagy ceremón niákat gazdag és érdekes programma p al.
A Haiiti szó jeleentése Valójábban Benin és é Togo rab bszolgái alaapították Haitit. A HA AI- szótag T Togo és Beenin déli részénekk lakosságaa nyelvén az: a utazni sszót jelenti. A -Ti - jelentése: nnincs visszaatérés. A „HAITII” szó szim mbóluma ann nak a földnnek, hídja: az utazni – visszajönnni nem kép peseknek (Benin), így Haiti a Goreo szig geti rabszollgaházak fők kapuja. A csak odaút kkapuja. dji Kossi Woud negálban élőő togói eszperantista Szen (Woudj dji Kossi eszzperantó nyeelvű írását magyarra m fo ordította: Páásztorné Fölldi Adri)
15. év ves a Hegyyaljai Alk kotók Tárrsulása A Hegyaljaai Alkotók Társulása T eegy az 1995 5 augusztusáában, Egerbben tartott Írótábort Í követőeen, a maroknnyi „másként gondolkoodó” alkotó ók álmait beeváltva, 19995. decembeer 15-én, alkotótáársunk: Újfa falusy Tóth Endre könnyvbemutató óján, Szolno okon alakul ult meg 10 fővel. A „szándééknyilatkozaatot” követő ően került s or az Egyessület bíróság gi bejegyzéésére (1996. április), az Alappító okirattaal megegyezzően: szerenncsi székhelllyel. Az alapítók céljaai az alapszabály II. fejezetéének első pontjában p (6. pont) a következő őképpen olv vasható: „A Az egyesület célja, tevékennysége, feladdatai: a mag gyar irodaloom és más alkotó a művéészeti tevéke kenység támogatása, népszerrűsítése, az új értékek létrehozásán l nak segítésee. Mind szó óban, mint íírásban meg gjelenési lehetősééget biztosíítani az alkkotó művésszeknek. Elllátni a tag gok szakmaii érdekképvviseletét, kezdeméényezni azz irodalmii műfajok, a könyvvkiadás an nyagi, erköölcsi támo ogatását, alkotóm műhelyek léttrehozását. Az egyesüleet kiemelt céljának c tekkinti a magyyar kultúra nemzeti értékeinnek ápolását, átörökítéssét, a társaddalom fejlőd désének szo olgálatát.”
13
A Hegyaljaai Alkotók k Társulásaa tagjai oly yan fény felé törekvvő, szépre és jóra különleggesen érzzékeny an ntennájú eemberek, művészlelk kek közösssége, akik nem hivatássszerűen, nappi rendszereességgel, annyagi vagy erkölcsi e hasszon reményyében írnak k, hanem a saját m maguk és közvetlen k kö örnyezetük, illetve egy y igen szűk olvasói réteeg gyönyörrűségére. Nevükeet és írásműűveiket emiiatt nem sookan ismerik, ismerhettik meg, m még ha közü ülük egy némelyiik alkotás esztétikai módszerekkkel vizsgáálódva is komoly k sikkerre, elism mertségre számíthhatna… Leggtöbbjük teh hát nem a zaajos siker vagy pénzbeen mérhető hhaszon rem ményében fogott ttollat, írja verseit, v esszzéit, elbeszééléseit, nov velláit. Nem m „szőrén” kkívánják megülni m a költői hhírnév képzzeletbeli száárnyas lováát: Pegazustt, amely azztán a halhaatatlanságott jelentő Parnasszus csúcsáára repíthettné őket. C Csak arra vágynak, hogy h lelküüknek féltve őrzött szivárváány-dalai röövidebb-hossszabb vajúúdást követtően megszü ülessenek, és oda szü ülessenek meg, ahhol azok azz emberek hallják h megg legelsősorban, akikn nek íródott, akik szám mára eme lélek-daalok többletjjelentéssel bírnak… b „ A Hegyaaljai Alkotók Társulásaa nevének első e szava nem n csupánn és nem elssősorban földrajzzi értelmű. A porból, az a utcazajbóól, a hétköznapokból, a „magasabbban” művelt kertek alatti viilágból, a szélek, s dűlő ők, társadallmi bozótossok, sikátorrok, alvégeek közelébő ől szólás látószöggét is jelképpezi a név első e szava: a «Hegy« allatti világ képviseletét. k . S igazuk van: v az ő bátor, bbátortalan, elbicsakló, olykor m mankón járó ó, bicegő, de d gyakrann szárnyakk kal ékes szavaik is részei az a országbeeli progressszió nagy egészének, e az ő hangjjuk is hozzzáadódik ahhoz a mondathozz, amely a ma társadaalmában azéért fontos, mert m az elduurvulás, az önzés, a gáncsosskodás ellenn és emberséégünk őrzéssére szólít… …” – Hisszük, hiszem, ho ogy részei vagyunk azz országbelli progresszziónak, hog gy egyre inkább éés egyre többben ismern nek bennünnket: a legkü ülönbözőbb országos-, regionális- és helyi írótáborrokból; az évente é (ma már m rendszeeresen) meg gjelenő anto ológiáinkbóll, a Szerenccsi Hírek közéletii lap Iroddalmi melléékletének oldalairól és az internetről. A H.A.T. és más vendégaalkotók írássait első alk kalommal 11996. márciius hónapbaan olvashattták Szerencs város polgáraii, a Szerenccsi Hírek olvasói. 19966-ban összesen négy allkalommal nnyolc (A/3)) oldalon jelentkeeztünk. Azz elmúlt 14-15 1 év alatt több b mint 22 20 alkotó kb. ezern négyszáz szerzem ményeiből, alkotásaibó ól kaptak ízzelítőt, melyet a szerrkesztők – kezdetben Lindák Mihály /alapító elnök/, e 200 03 óta Drr. Gaál Ernő E /regnááló elnök/ – minden nkor az mpontoknak megfelelőeen állítottak k össze. Enn nnek a szem mléletnek alapszabbályban röggzített szem megfeleelően, nemccsak az Egy yesület tagjaai kaptak leehetőséget a „megmutaatkozásra”, hanem h a Dunántúúlon kereszztül (Pécs, Komló, O Oroszlán, Veszprém, V Pápa, Lábood és így tovább) Viharsarokig más Budapesten, Ózddon, Debreecenen át , a zemp pléni térséégtől a V alkotóköözösségekhhez tartozó tollforgató t B Barátaink. ((Szerencséssnek vallhattjuk magunnkat, mert Szerencs S vááros mindennkori Polgárrmestere és Képvviselőtestüleete, túl a heelyi orgánum m oldalain való bemuttatkozás inggyenes leheetőségén, anyagilaag és erköölcsileg is támogatta (támogatjaa) az Egyeesület rövidd- és hossszú távú törekvésseit.) E Első, másoodik és harmadik anntológiánk címválasztását is a fenti gon ndolatok szellem misége „ihlettte”: Itt járu unk közteteek /1997/, Úttalan Ú utak kon /1998/, Nyitott kap puk előtt /2003/. Az Égtájakk (2007) c. antológiánkk már túlmu utat a hagyományos anntológia keeretein; a lírai és prózai íráások mellettt három kkontinensrő ől jövő útirrajzok, besszámolók színesítik kiadvánnyunk lapjaiit (New Yorrk, Thaiföldd, Párizs, Errdély /Csáng góföld/). Azz 1996-2001 közötti évekbenn válik a H.A.T. ország gosan is ism mert nonpro ofit kulturállis egyesüleetté, köszön nhetően a más hassonló egyessületekkel való v kapcsoolatfelvételn nek, közös programokn p nak. Ezek között k is első helyen kell említenünk e a kazincbaarcikai SZIIRT, a bud dapesti és rregionális AKIOSZ A egyesületeket, a MAIT, M a mezőköves m di MAME E és a sáto oraljaújhelyyi ZAKO, Cserhát Művészzkör, Budappesti Tűzed dzők baráti alkotógárd dáit. Első jeelentősebb bbemutatkozzásunk a nagyobbb nyilvánosság előtt, egy pályázzaton megn nyert lehetőség volt a budapestti Banán 14
klubbann /1996. noov.): De (tö öbbek melleett) képviseeltettük mag gunkat a Ciivil mozgallmaknak rendezeett országos konferenciián a Parlam mentben /19 997. április/, az Európpa Nap, a Nonprofit N Expo éss más renddezvénysoro ozatokon is (Miskolc, Kazinczy klub). k Mindden évben irodalmi pályázaatokat írtunnk ki tagjaainknak és minden más m érdeklő ődőnek is, amely páályázatok kiírásávval, díjazásáával kívánttuk színesítteni tevéken nységünket, amely azztán nagybaan járult hozzá rrövid- és hoosszabb táv vú terveink (céljaink) megvalósítá m ásához. Elsőő Alkotótáb borunkat még a megyehatááron túl: Monorierdő M őn /1996. aug./ tarto ottuk meg, de azt követően k „visszakköltöztünk”” Borsod-A Abaúj-Zempplén megyébe: Dédeestapolcsányy, Nagybózsva és Dubicsáány, öt éve pedig Tarccal községeek adtak ottthont alkotó óműhelyeinnknek. A Mecénás M alapítváány által 20010-ben kiírrt pályázatrra sikeresen n pályáztun nk, amely m megítélt pállyadíjból Tarcali antológia címmel c kív vánjuk bem mutatni, és az a utókornaak örökül hhagyni a meghívott m alkotók válogatottt írásműveeit, képzőm művészeti alkotásait reprezentálló válogatáást.. Az Egyesüllet felkaroltta, támogattta és bemuttatatásában jelentős réészt vállalt aaz írásaikatt kötetbe rendezőő elsőkötetes alkotóknaak. (Lindák M., Kardoss I., Bodnárr E., Gaál E E., Leskó I., Németh T., Újfaalusy Tóth E., E R. Kováács E., Bari Gábor, Maaczkó E., Jen ney A.,Gál Halász A., Nagy I. és így toovább. ) M Ma már haagyományossan a költésszetnap tájáán (a Költéészet napja mellett vag gy után) tartjuk m meg évi renndes Közgy yűlésünket, amikor az Egyesület tagsága t tannácskozás keretében k beszéli meg az előőző évi mu unkát, s tűzzi ki az ak ktuális év céljait, feladdatait. A reendkívüli helyzeteeket nem szzámítva: 5 évente kerrül sor tiszttújításra. A Közgyűléss ilyenkor választja v meg a 3 tagú elnöökséget, a 3 tagból állló Felügyelő bizottság got, és 20001 óta az Egyesület E pénztárnnokát. Tagsági díjunk k 1996-tól kezdve vááltozatlan: nyugdíjasokknak évi 1200 1 Ft, dolgozóóknak évi 25500 forintott kell megfizzetni. A Az eddig eltelt több mint m 14 évbben sok sik kert vallhat magáénak Egyesületünk, de a Szerenccsen, 2001. dec. 16-17 7-én megtaartott „HAT T ÉVE HA ATUNK” kuulturális fessztivál – minden túlzás néllkül mondh hatjuk –, a mai napig g a legsikeeresebb és legemlékezzetesebb eseményy volt. Hároom hónap megfeszített m t munkájávaal, a jó szerrvezés (előkkészítés) ereedménye képen, a vártnál is sokkal fényesebbre f e sikeredettt a „Születtésnapi parrtynak” elk keresztelt rendezvvény, mint azt a két főszervező (G. E. és M. B. I.) legszebb áálmaiban iss remélt. Szerenccs Város Önkormány Ö yzata és Inntézményei, sok szerrencsi és Szerencs környéki k vállalkoozó pénz- és é tárgybelii adományaa, az országosan is ellismert jelees előadómű űvészek: Dévai N Nagy Kamillla és Mary y Zsuzsi ováációval kíséért előadásaa volt a „feddezet”, a biizonyság arra, hhogy az a közel 200, az orrszág legtáávolabbi pontjairól p iidelátogató alkotó, irodalom mpártoló közönség k jól érezve magát: ön nfeledten szórakozottt. A táncm mulatság szünetébben megtaartott tomb bolasorsoláás alkalmával sok értékes é éss még érttékesebb tárgyjuttalom találtaa meg szereencsés gazddáját, melyeet az adomáányozó válllalkozóknak k hála, a tombolaajegy felm mutatója átv vehetett. A megyei és helyi médiumok m is hírt adtak a az előkészüületekről, és megtarttott rendezzvényünkrőll. Számos köszönő és elismerrő levél bizonyíttja, hogy nem n kis kölltői túlzássaal ugyan, de d két naprra Szerencs lett Magyarország „kulturáális fővárosa”. A HAT T 10 éves szzületésnapjaa (2005. deccember 16.)) ugyan szeerényebb külsőséggek között lett megün nnepelve, dee a hangulaat bensőség gességéhez, a szívélyes baráti szellemh mhez kétség sem férheteett. D Dolgozatom m címében a 15, azaaz tizenötöd dik éves HAT-ról H írta tam. A szeem talán elsikkadd e részletkkérdés feleett. Nem a megtéveszztés volt a célom! Cssupán báto orkodtam megelőllegezni magguknak a betöltött b 15 évet. Úgy y, mint a naagykamasz bakfislányok, akik inkább állítják bee magukatt idősebbneek, mint amennyi a évesek é valóójában, háttha úgy k lesznek a sóvár férfiiak számáraa... – Talán nem túlzok k, ha azt „kelenddőbbek”, vágykeltőbbek mondom m: a Hegyalljai Alkotók k Társulása az idén deccemberben nagykorúvá n á válik. Túl vagyunk v az elkeerülhetetlen „gyermekbetegségeke ken”, a kam maszkoron; és bár feelnőtt koru unk nem kecsegteet gondtalann és felhőtleen jövővel, mi tovább haladunk azz önként: a magunk váálasztotta 15
úton. H Hasznos tagjjai kívánun nk maradni az országb ban működő progresszziónak: a nonprofit n kulturállis egyesüleetek nagy cssaládjának, a civilmozg galomnak. Célunk a jöövőben is: a magyar kultúra nemzeti érttékeinek ápo olása, átörökkítése, a tárrsadalom fejjlődésének szolgálata. Szerenccs, 2010. júnnius 04. M Maklári Bód di István (alaapító tag)
N Noé Bárká ája n, amit tudn nod kell azz életben, arrra megtan nít Noé Bárrkája. Minden 1.Ne kéésd le a hajóót. 2. Emléékezz, mind ugyanabbaan a hajóbann vagyunk! 3. Terveezz előre. Akkor A sem esett e az eső, amikor Noé megépítettte a Bárkáj át. 4. Tartsd jó kondibban magadatt. Mikor 80 éves leszell, lehet valak ki felkér eggy nagy dollogra. 5. Ne töörődj a kritikkákkal. Csaak csináld m meg a munkáát, amit meg g kell csinállni 6. A jövvődet építsdd magasra. 7. A bizztonságod érrdekében mindig m párbaan utazz. 8. A sebbesség nem mindig száámit. A csigaa és a párdu uc is ugyanaabban a hajóbban van. 9. Ha sttresszes vaggy, kicsit eng gedd ki maggad. 10. Emllékezz: a Báárkát amatőr, a Titanic--ot pedig prrofik építették. J Küüldő: Böde Józsefné
Viccek Mosónők Két aggglegény beszzélget: - Rémess asszony a mosónőm. Az ingeket gombok néélkül hozza vissza a moosásból. - Az enyyém még réémesebb – szól s a másikk – Az meg g vissza hozza a mosásbból a gombo okat az ingek néélkül.
A férj Bemegyy a divatüzletbe egy vevő és kér eggy 41-es ing get, meg egy y 38-as pizssamát.
16
- Mindkkettő önnekk lesz? – kérrdi csodálkoozva az elad dó. - Igen, nekem. - Akkor miért kér kisebb pizsamát, mint inget? - Van m magának foggalma arról, hogy én ott tthon milyen n kicsi vagy yok? Pászto or László
V Világnapo ok Július 11. Népesedési Világnap 1968-baan sorolta az ENSZ az emberi jogok közzé a család dtervezést. A túlnépessedés az emberisség első száámú halálos bűne – állíítja ezt Kon nrad Lorenzz Nobel-díjaas viselkedééskutató, aki: A Az emberisség nyolc halálos bűne“ cím mű híres könyvébenn a túlnéépesedés követkeezményeire,, a megnö övekedett aagresszivitáásra és a csökkenő toleranciak küszöbre figyelm meztet. Július 111. a Népessedés Világ gnapja. Az ENSZ azérrt választottta ezt a nappot, mert az akkori számítáások szerint – a Föld népessége n 11987. júliuss 11-én értee el az ötmiilliárdot. Várhatóan 2050-ree azonban már m ez megd duplázódhatt. (M (Magyar Wiikipédia) Jú úlius 26 a N Nemzetközi Nyelv Nap pja Ezen a nnapon az esszperantó ny yelv hasznáálói emlékezznek meg errről a nemzeetközi nyelv vről.
Mit köszönheetek az Esszperantónak? Tapasztallatok és gon ndolatok a nemzetközzi nyelvről. Az embberiség nagyyrésze és magam m is máár gyermekk koromban találkoztam t idegen nyeelvekkel. Kérdezttem: Miért nem beszéll az emberisség csak eg gy nyelvet? Ez ősi kérddés, már a Biblia B is próbál vválaszoni arrra. Gondoljjanak a Bábbel torony legendájára. Másrészt eemlékszem egy régi közmonndásra: egysségben az errő, vagy: eggység az erő ő. No: Az első felism merés: Az emberiség e iggényel egy közös nyelv vet, amellye yel mindenk ki megért mindenkkit. Találtam m egy nyelvet! Az az a Eszperanntó! Engem m elvarázso olt annak loogikája és könnyű tanulhattósága. Kösszönhetem az a Eszperanntónak, hog gy megismeertem a hírees professzo ort és és pedagóggust, Floriaan Bociort urat Teme svárról a kiváló k eszperantistát. Az idő teelt és az eszperanntisták közöött megismeertem sok kkiválóságot és é találtam néhány n igazzi barátot is. A másoodik felismeerés: a nyelv vtanulás eddzi az agyat folyamatossan frissen ttartva azt, miként m a sport éss a mozgás az emberi testet. De mindegyik nyelvet sen nki nem tuddja megtan nulni. Az Eszperaantón kívül beszélem a magyartt, románt és é angolt. Tanultam oroszt, fraanciát és németett is. Tehát van alapom m összehasonnlítani aaz Eszperantót E t más nyelvvekkel. A kövvetkezőkbenn írok taapasztalataim mról és gondolataiimról, ame melyek éveek alatt kikristállyosodtak bennem. b Az Eszzperantót összehasonlí ö ítom a hírres Rozettaa-kővel. Ez a híd-nyeelv szimbó óluma, a különbööző komunnikációs ren ndszerek m megoldó esszköze. A Föld maajdnem miindegyik
17
nyelvébből, és kultúrájából k fordítottakk Eszperan ntóra. Ha egy nyelvvet érdemees lenne megmennteni a mi átmeneti ko orunkból a jjövő számára, az az Eszperantó len enne. Látogattván a hírees Fajszi Károly-gyűjt K temény kön nyvtárát Bu udapesten, vélem, hogy ez a könyvtáár / és nem m csak ez/ az igazi R Rozetta kő. Emlékszem Zámenhhof szavairaa: „Ha a könyvtáár fejlődik, fejlődik f min nden, ha meegszünik a könyvtár, k megszünik m m minden.” Az Eszpperantó áltaal megismeerhetnek reaalitásokat, különböző k dolgokat, d am melyekre az a angolszász kuultúra nem nagyon fig gyel. Fajszi úr felfedtee a könyvek k szerzéséneek a módszzerét. Ha egy öregg eszperanttista meghall és az özveegy és a gyeerekek gyak kran nem eszzperantisták k és nem is érdekklődnek annnak könyveei iránt. M ódszere vollt ilyenkor az öröklöttt dolgok érttékelése, javasolnni megfelelőő árat és ugy yanakkor kéétszer több könyvet tud dott szereznni csere útján. A mosttani világnyyelvek nem a tökéletessségük alap pján terjedteek el, hanem m politikai erőszak útján /aagresszivitáss, brutális erő/, e mint a spanyol, a portugál, a francia és az angol. És É ime a párhuzaamosság: a kereszténység, mintt egyistenh hívőség elteerjedt a léétező és domináló d többisteenhívőség ellen e az antik a rómaii birodalom mban, a hatalmasok erőszaka ellenére. Véleméényem szerinnt hasonlóaan fog terjeddni az Eszpeerantó, mintt a kereszténnység. Bíráljákk az Eszperrantót / de nem csak aaz Eszperan ntót/. Még is, az ősi bölcsesség szerint mindenkkit meg kelll hallgatni. Lássunk nnéhány bíráálatot és elleenérvet. 1.a. Az Eszperantóót azok a szzemélyek taanulják, akiik idegen nyelveket n neem képesek k tanulni anyanyeelvükön kívvül. 1.b. Az Eszperantóó valóban so okkal könnyyebben, gyo orsabban, ollcsóbban m megtanulható ó, mint a k, akik többb ok miatt nehezen természzetes nyelveek. e miatt az, különössen megfeleelő azoknak sajátítannak idegen nyelveket. Sőt, az köönnyebben tanulható meg azok számára, akik a már beszélneek más euróópai, főleg újlatin ú nyelvvet. 2.a. Ha az Eszperanntó általáno osá fog válnni, sok beszéélője el fogja rontani. 2.b. Meert az Eszpeerantó lesz mindenki m m második nyeelve, ezért senki s sem fo fogja elrontaani, mert zsargonnt mindenki csak a sajáát nyelvébenn alkot. Meert a másod dik nyelv céélja, hogy mindenki m megértsse azt. 3.a.Az E Eszperantó szét fog esn ni dialektusaaira. 3.b.A ddialektusok megjelenn nek főldraj zilag elzárrt vidékekeen. A mosstani komu unikációs eszközöök /TV, Ráddió, internet/ segítik az Eszperantó ó irodalmat. 4.a. Küllönböző stíllusok jelenn nek meg az Eszperantób ban. 4.b. Miinden írónakk, kőltőnek k saját stíluusa van még g a természzetes myelvvekben is. A stílus, mely lehet színes és é nem szín nes, tiszta éés nem tisztta, érthető és é nem érthhető, alaposs, stb.. A használóójához tartoozik és nem a nyelvhezz. 5.a. A fe felüljelzésseel ellátott beetűk zavarjáák a használókat. 5.b. M Minden nyeelv használ betűkom mbinációkat. Az interrneten a ffelüljelzéses betűk helyetteesíthetők az x vagy h jeelkombináciióval és min ndegyik hassználó megéérti azokat. Követkeeztetés: Töökéletes ny yelv nem llétezik, term mészetes nyelvek n is változnak, mint a nemzetkközi nyelv. Mindenn alkalomm mal készíteettem és bbemutattam társalgási témákat, véleményeeket a nagyvárradi Eszperrantó Szöv vetség szám mára, mely yek növeltéék szókincssemet és általános á műveltsségemet. Felsorolok néhány témát : 1. éérdekes kiráándulások. 2. ffungoj / tibeeti kefír, vizzi kefír/, jappán kristály, kambodzsai italok./ 3. bbevezetés a keleti diagnózisba. / kkövetkeztetn ni lehet, hog gy a kűlső m megjelenés a belső áállapotunk visszhangja v a./ 4. a hiányzó lááncszem: a vizi majom m? / Alister Hardy H új fog galomalkotáása./ 18
5. M Mi kell a jóó házasághoz? / néhányy gondolat arról: a hogy a házzasságg szerencsés legyen, iinkább szükkséges a jelllem harmónniája, mint a gondolatok harmóniáj ája. Ilyen mó ódon két nnem egyezőő húr fals haangot ad, m mint a házassság is, ha a házastársak h k szokása kkülönböző. Szükséges,, hogy a házzastársak alaakítsák a lak kóhelyüket otthonná. 6. V Vajon az em mbereknek kell k az Eszpperantó? Véleméények könyvvekről 1. E Egy falusi Poltavából P / ukrán népm mese E. Priv vat tanköny yvéből. 2. A Abdul Bahaa párizsi besszédei. / a bbevezetőben n kapunk röv vid vázlatott a Bahaizm musról./ 3. B Barabás Ábbel: Eszperaantó világnyyelv. / kiadv va Kolozsvááron 1898-bban./ /Világnyyelv: Eszpeerantó. Tiszttelettel e köönyv alkotójjának, aki kiadta az elsőő Eszperanttó tankönyyvet magyarrok számáraa – a 100. évvét ünneplő ő nagyváradi Eszperanttó Társaság –újra nyomtattta az ő művvét. Résztveettem két Esszperantó orrszágos konngresszuson n. -1987-bben a Buceggi-hegységben, ahol meegismertem Ionel Onet és Marian V Vochit urak kat. -1991-bben Temesváron. Meglátoogattam Egeer eszperanttistáit, melyynek alkalm mából rövid verset v írtam m nekik: „Legyettek üdvözöllve egriek, Legyeteek vidámak,, reményteliiek, Ne beszzéljetek maggyarul, inkább ccsak, eszperrantóul. 1993/944.-ben résztvvettem két másik m nagyvváradi eszperantistávall: az „Eszpeerantó nyelv vészeti nemzetkközi levelezző tanulmán nyok” c. levvelező tanfolyamon, am mely alatt azz alábbi tantárgyyakat hallgaattam: 1.Nemzzetközi nyellvészet, 2. Esperantó E iroodalom, 3. Alaktan A és mondattan m 44. Eszperan ntó nyelvtann és- 5. nyelvgyakorlatt. Meggyőzőődtem, men nnyire tökéletesen haszn ználhatjuk azz Eszperaantót a nemzzetközi közllésben. Ennnek ellenéree az Eszperaantó jelenlegg hullámvőllgyben van. Vééleményem szerint egy yrészt, még nnem igénylik az Eszpeerantót világgnyelvnek, másrészt m nem adnnak időt, hoogy az Eszperantóval fooglalkozzan nak. Miért? Mert sok em mber még nem n hallott az Eszperan ntóról és nem ismeri azzt. s ismeertetni és terrjeszteni kell azt kiállíttásokkal és modern m Mi leheet tenni? Vélleményem szerint ordítsanak ttermékértesítőket /utasíításokat a teermék komunikációs eszkközökkel. Fo használaatáról/ eszpperantóra is. De kik csináljanakk fordításokat? Mi, eszpperantisták a világ min nden tájáról.. És mikoor? Most 20010-ben és állandóan. Köszönnöm figyelm müket. Oradea,, aprilo 20100 – Csapó János J /Csapó JJános (Oraddea) eszperaantó nyelvűű szövegét magyar m nyellvre fordítottta: Pásztor László/
19
Au ugusztus 133. Balkezessek Világnap pja A balkeezesség nem m megszokás, - állítják oorvosaink - hanem, bio ológiai alapookon nyugv vó, a balt a joobbal szembben előnybeen részesítő kézhasznállat. Balkezeesek voltak például az ókorban: ó Naagy Sándor és Julius Caesar, C a jeleenkorban: Petőfi P Sándor költőnk, Paapp László bokszoló, b Puuskás Feren nc labdarúgó és még sookan mások k. (Wikipédiaa: www.kisccsabi.hu)
Érrzéki utazzás A szépsség ápolásnaak, a feszülttségoldásnaak, a fiatalsáág megtartásáért a hölggyek sok pén nzt áldoznaak. De ezek a kúrák nem m mindig keellemesek. Úgy Ú mondjáák, hogy: „A A szépségérrt meg kell szennvedni.” Most M egyes teerapeuták azzt találták ki, k hogy a test megfiatallításához természzetes növényyi kivonatok kat, ásványii anyagokatt és az érintéés kombinác ációját alkalm mazzák. Azek haasználata soorán a vendéég úgy érzi,, mintha Maarokkóban, Polinéziába P an, Amazón niában, Ázsiábaan vagy az Atlanti A óceáán térségébeen járna, meert részt kap p a térségre jjellemző szzépítő technikáákból, növéényi kivonattokból, massszázsból és a relaxáció ós zenékből – olvastam m egy 2010. júúnius 13-i újságban. új PPásztorné Fö öldi Adri
Komárom: Mon nostori Erőd E – Idő őutazás A Monoostori erőd több t olyan kiállítást k is kínál megteekintésre a Duna D mentii mesterségeekból, melyek által visszaatekinthetün nk a múltba és gondolattokat ébreszztenek jelennünkről és a jövőnkrről. Az egyik kiállítás a Komárombban egykor épült hajótíípusokat, haajómalmokaat makett ssegítségéveel mutatja bee. Egy másiik említett kiállítás k a: Kenyérmúze K eum. Sajnálatos, hogy a m múzeum ünnnep-napoko on zárva tarrt, amikor a kirándulók és az egyébbként hétkö özben dolgozóók megtekinnthetnék. Mégis mivel iitt a nyár éss a kiállításo ok érdekesekk, értékesek k, ajánlom ma felkeresésüket. De a Kenyérmúzzeum honlaapjára is elláátogathatnakk, mert az is sok érdekes tudnivaló ismeretet i kínál. Hasznoos linkek: http://ww ww.pekrend..shp.hu/hpcc/web.php?aa=pekrend http://nee-legyenek-eelfeledve.hu upont.hu/1/k kezdolap http p://ne-legyeenek-elfeled dve.hupont.h hu/1
Mindeenkinek, aaki már elég e régóta a fiatal Egy öreegúr egyszerr elhatároztaa, hogy elm megy Afrikáába szafariraa. Magával vviszi öreg kutyáját, k hogy tárrsasága legyyen. A kutyaa egy nap adddig kergetii a pillangókkat, amíg azzt veszi észrre, hogy eltéévedt. Bóklászik erre-arraa, hogy meggtalálja az utat, u egyszerr csak látja,, hogy egy leopárd l rohaan felé láthaatóan azért, hoogy megegyye.
20
Az öregg kutya azt gondolja: g „JJaj jaj! Mosst igazán bajjban vagyok k!” Észreveesz a közelében néhány y csontmaraadványt valaami dögből, gyorsan elkkezdi rágni a csontokkat, hátat forrdítva a közzeledő leopáárdnak. Amikorr az már majjdnem ráug grik, a vén kkutya felkiállt: „Ez a leo opárd igazánn finom voltt! Vajon találok m még egyet?” Ezt halllván a leopáárd az utolsó ó pillanatban an visszafogj gja az ugrástt, rémülettell néz a kuty yára, és gyorsann elhordja azz irháját. „H Húúú!”, - sóóhajt a leopáárd, - „Ez meleg m volt. E Ez a vén kuttya majdnem m elkapott.”” Közbenn egy öreg majom, m aki végignézte v aaz egész jellenetet egy faágról, f arraa gondol, ho ogy hasznott húzhat abbból, amit tud d, és kialkuddhat valamii védelmet a leopárdtóll. Utána irramodik, dee az öreg ku utya, amikorr látja teljes sebességgeel a leopárdd után futni, rájön, hogy vaalami ravaszzság történik k. A majom m utoléri a leeopárdot, ellárulja neki a kutya cseelét, és alkut ajáánl. Az ifjú leopárd felddühödik, ho ogy rászedtéék. „Ide gyeere, majom, ugorj a hátaamra, és meeglátod, hogy járr, aki be akaar csapni!” Az öregg kutya látjaa a felé rohaanó leopárdoot a majomm mal a hátán, és nyugtallankodik: „N Na, most miit csináljak??” Ám meneekülés helyeett újra leüll háttal a tám madóknak, éés ismét úgy y tesz, mintha nnem látta voolna őket. Mihelyt M halllótávolságbaa érnek, felk kiált: „Hol vaan már az a hülye majom m? Már egyy órája elkü üldtem, hogy y hozzon eggy másik leopárdoot!” Tanulsáág: - Sose nnevesd ki azz öregeket! - A kor és a fortélyy végül mind dig legyőzi az erőt és a fiatalságot. A szellem m és a ravaszzság csak a kkorral és a taapasztalattaal nő meg. Ha ezt a tanulságott nem teszed d magadéváá, és nem ad dod tovább, kevesebbenn fognak neevetni a Földön. Ezzel nem akarom aztt állítani, hoogy öreg vagy, csak aztt, hogy mássok fiatalabb bak. K Küldő: Balláán Mária
240 éves M Miskolcon n a Vasgyá ár -
Központi Koháászati Múzeu um és Masssa Múzeum -
Az egyiik legősibb ipari mesterrség, a vasm művesség megjelenése m sorsdöntő ffordulatot ho ozott az emberisség fejlődéstörténetében n.. Szerepe,, hatása, tarttóssága miaatt ezt a szakkaszt vaskorszaknak nevvezzük. Annak eellenére, hoogy a mai modern m világgunkban, am mikor a műaanyagok többb területen előnybe kerültekk a vas és accéltermékek kkel szembeen, továbbraa is fontos alapanyaga a m maradt valaamennyi iparágnaak. A gép és szerszámg gyártás, autóóipar, mező őgazdaság műszaki m fejllődése szintte elképzelhetetlen néélkülük. Ismertettőnk megíráásakor az a cél vezetettt, hogy a kedves látogató, mint egyy térképet taartva a kezébenn, könnyedéén eligazodjon a kiállítáás látnivaló között. Arrra is törekeedtünk, hogy y agyűjtem mény megteekintése áltaal nyújtott sszemélyes élményen é tú úl, egy tanullságos, maraadandó emlékett vihessen magával m a láátogató.
21
Abban a reményben adjuk özrre állandó kiiállítási ism mertetőnket, hogy segítii a múzeum látogatóói számára az a eligazodáást, a későbbbi idők foly yamán pedig g az itt látotttak, hallottaak megőrzéését. Ebben a reménybenn kívánunk minden látoogatónknak k a múzeumunkban kelllemes ls hassznos időtőltést, ősi bányyász – kohássz köszöntésssel: Jó szerrencsét! A Központi K K Kohászati Múzeum M épüllete vialapítása uután 1776-b ban került kincstári k kezzelésbe. A műszaki A diósggyőri vasgyár 1770. év és gazddasági felügyyeletet a béécsi udvara kamara báányászati és pénzügyi hhivatala aláá rendelt, Selmecbbányán székkelő bányaffőkamaragróófság látta el. e 1777-been a főkam maragrófság jónak llátta, hogy y részletes műszaki-ggazdasági elemzést e lészíttesssen a gyáárról. Kiküldték tehátt Johann Nep. N Fiererr kőrmöcbáányai mérn nököt és bányasááfárt, aki igen érdekees és tanullságos elem mzést adottt a gyárróll és többek k között szükséggesnek láttaa egy központi hivataalház felépítését is. Az A elkészíttett tervei szerint s a földszinnten alakítoották ki a vas és kkészáru, vaalamint a munkások ellátását szolgáló élelmiszzerraktárakaat, melynek k megszervvezésére a kamarához k tartozó báányákra és kohókra vonatkoozó 1574-been kiadot Miksa-féle M báányatörvény y adott lehettőséget. Az elsőő emeleten kapott k helyeet a vasműii sáfár, a máásodik emeleten pedidd a számtiszzt irodája és szolggálati lakása. Az épü ület kőltségvvetés szerin nt 2854 forint és 24 kkrajcárba keerült. Az alapok kiásása 17778 áprilissában kezddődött meg g, őszre azz épület m már tető allatt állt. Rendelttetésének megfelelően m 1779. juniiusában adtták át. A gyáralapító g Fazola Hen nrik, aki 1779. ápprilis 16-án halt meg még m láthatta épülni az új ú hivatalházz „Kancellár ária” falait. 1968-baan az épülletet belső átalakítás után múzzeumi célraa adták átt és megkezdődött berendeezése a kiáállítandó an nyagokkal. A nagyk közönség előtt 1970 jjúliusában, a gyár alapításának 200. évfordulójján nyílt m meg /l. áb bra./.1985-b ben Miskoolc Város Tanácsa nűemlékkké nyílvánnította. A múzeeum előteréébe lépve, a baloldaltt a lépcsőfeeljárónál eg gy Fazola sstílusú, 197 77-ben a diósgyőőri kovácsokk által készíített díszkapput tekintheet meg a kedves látogaató. A kapu mögötti falrészeen az épületrre vonatkozzó eredeti dookumentum mokat helyezztük el. Elindulvva az első emeletre, e baalra tekintvee az ablakméélyedésben egy rudabáányai vasércc látható. Felérve az előtérrbe, a kiállítás a gyyáralapító Fazola F Hen nrik würzbburgi műkö ödésének gyaníthaató emlékeiiről, korabeeli térképek,, a XVIII. századi s alsómagyarorszzági bányaig gazgatás sémémáájának, valaamint a hiiteles egri vármegyeh házi kapu hiteles h dokuumentumai vannak elhelyezzve. Ugyaneebben a részben kerültt bemutatásrra a Mária Terézia T áltaal 1770. júliu us 28-án a Magyyar Kamaráához a diósg győri vasm mű létesítésee ügyében intézett i leirrat másolataa, ennek minikönnyv változata, valamint a gyár 17776-ban készzült első, Scchmidshaussen-féle peccsétjének eredeti llenyomata. Az első terem bejáárati ajtaja mellett m kéto ldalt Cs. Kaaltenbach Isstván és Sikklódi László ó kohász szobrai állnak. A fal jobb boldali folyytatásán a vaskohászo othoz nélküülözhetetlen n szilárd tüzelőannyagai előálllításának feejlődését szzemlélhetjük k. A fotókk és metszetek között itt látható az a diósgyőrii nagyolvasztó helyén ttalált több mint m 200 lves salaakos fa szénn, valamint az ország llegnagyobb kokszolóüzzemének/Duunaújváros// koksza. Alatta hhelyeztük el e az újmaassai faszennes nagyolv vasztó „Ősk kohó” gyuffaszálakbóll készült makettjéét, mely Kuugler Lajoss, Kossuth-ddíjas hengeerést alkotása. Az előttér másik oldalán o a Borsodii Ércelőkészzítő Művek k telepítési m makettje, illletve fölöttte egy koháászati folyam matábra, mely azz alapanyagttól a kész árruig szemléélteti a vas és é acélárú feeldolgozásán ának menetéét. Innen léépünk be a nyersanyag ggyártás fejjlődését bem mutató első ő terembe. A történeti fejlődés szemléltetését a XVI.század X di neves bbányász-koh hász tudós Georg Baauernek /A Agricola/
22
művébőől a De re metallica m c. könyvébőll vett metszzet grafikájaa vezeti be a kiállítást, mely a közvetleen redukcióós vasércolv vasztást ábráázolja. A jobb oldalon húzódó dioram masor mutaatja be a kü ülönböző ko orok és népeek ércekbőll történő fémkinyyerési, fújtaatási eljáráásának fejlőődését. A négylépcső ős bemutatáás eddig szokatlan formájáát múzeum munk alkalm mazta elősször, hogy y a rendellkezésre állló terület jobban kihasznnálható legyeen. Az alsóó posztamennsen a neheezebb tárgyaakat helyezztük el, a feelette lévő vvitrinekben a tárgyi emlékekket, lehetőleeg a felettee elhelyezkeedő diorámaa korának megfelelően m n. A diorám mák alatt hiteles és meglévőő okmányokkal igazollhatóan kerrül ábrázoláásra egyes korok és országok o kohászaata, míg a felső szinten: s üvvegfestmén nyeken láth hatók régeebbi, vagy y újabb munkam módszerek. Az első dioráma eggy óegyipto omi aranyolvvasztó üzem met ábrázol IV. Thotmees fáraó korrából, ie. 1450-bőől, melynekk képét egy thébai t sírkaamra falán taalálták meg g. A követtkező diorááma az ősi az ősi loháászatot mutaatja be a Ju ura hegységb gben. Az alaatta lévő vitrinbeen V-VIII-szzázadi vaskohászati fúvvókák láthaatók, melyek ket magyar tterületen találtak. Harmaddik diorámáánk az észzaki népekk XVII. szzázadi kohászatát ábrrázolja egy y svéd parasztkkemencén bemutatva. b A vasgyárrtás háziipaarszerűségéét jellemzi a család kollektív k bevonássa a vasolvaasztási munk kába. A fölöötte lévő dioráma festm ményen az éészaki láposs vidékre szorult nnépek legeggyszerűbb eljárással e véégzett vasolv vasztását léthatjuk. Az ötöddik diorám ma az afrikai bennszüülöttek általl készített olvasztókem mencét mu utatja be kovácsm műhellyel együtt e a XIX. századd közepén Kirumbában K n. A kováccsok lándzsákat és különféle késeket gyártottak, g a zsebkéstőll az arató kéésig. A sorbaan a követkeező a kínai hórdószerűű olvasztókeemencét mu utatja be, meelyben ónt olvaszt o a kínai koohász. Enneek érdekessége a fábóll készült szíívó-nyomó folyamatoss tűzszítást biztosító b fújtató. Alatta köéép és kis ázsiai, töröök és kínaii eredetű használati h ttárgyak ls fotók, a m bronzvázáák láthatók. postameensen japám Ezt kövveti az a diooráma, mely y az indiai kkohászat 1890-ben még g használatbban lévő olv vasztóját mutatja be. Ebben a kemen ncében kétt óra alatt 7-9 kg vasat v olvaszztottak. A fújtatól kecskebbőrből készüültek. A közzépső vitrinnben indiai vadászkések v k tekinthetőők meg. Az utollsó sorban a Kamerun nban /Afrikka/ 1957-been is működ dött földbőől épült vassolvasztó makettjee. A vasolvvasztási tev vékenység m mágikus tev vékenységg gel párosultt. Egy prim mitív lant dallamáának kisérete mellett a mágus sszárnyas véérével locso olta le az olvasztó faalát, s a főolvaszztár hívta a szellemeket a sikeress olvasztás érdekében. A posztam mensen a DiósgyőrD hámori vasgyárbann öntött vasm mozsarak kaaptak helyet. Folytatvva utunkat balfelé fordulva Cserrenyei K. Isstván olvassztár szobráát tekinthetiik meg.. Mellettee az imolai és kőszegfaalvi vasolvaasztó bucak kemencék lááthatók a X--XII század di eredeti állapotuukban. Innen bbalra fordullva az első világháborrú előtt épült ózdi éss mellette aaz 1952-ben n épített diósgyőőri ún. vasollvasztók mű űködő modeelljei vzetik k be a sort. Tovább T halladva az 187 70-ben a mai gyáártelep helyyén felépültt, majd öt évvel késő őbb leállítottt faszéntüzzelésű nagy yolvasztó makettjee látható. Az A ajtó melleett egy fényyhatáson alaapuló műkö ödő modell sszemlélteti metszeti ábrán a modern naggyolvasztób ban lejátszó dó technoló ógiai folyam matokat. Innen viszafordulva a vasgyárrtási terem bbaloldalán léévő átjárón az acélgyárrtási trembee lépünk. Itt jobbbra először a XIX. szzázadban eelterjedt acélgyártási módszerrel, m , a kavaró eljárást bemutattó makettjétt láthatjuk. Mellette C Cserenyei K. K István életnagyságú fforrasztárt ábrázoló szobrát tekinthetjüük meg. Baalra haladvva a különb böző acélgy yártási eljárrásokat szeemléltető modelleeket és makketteket nézzheti meg a kedves láátogató. Elssőként a Beessemer acéélgyártás makettjee, majd a tégelyacéllgyártást szzemléltető makett láttható. Enne nek vitrinjében lett elhelyezzve Topiczzer János diósgyőri d téégelyacélmű űi főművezzető munkáásságára vo onatkozó dokumeentumok, vaalamint szaabadalmaztaatott találm mány a világ ghírűvé vállt „Megisto on” 6.sz. 23
gyorsesztergaacél és az Al--Duna szabbályozásánáál használt és kiválóaan bevált diósgyőri d öntésű ssziklavéső is. i Ezt kövveti a dióssgyőri marttinacélmű ccsarnokának k egy részzlete, majd a Siemens-Martin acélgyáártás technoológiai és hőtechnikaai folyamaatait szemléltető fényygrafikai eljárással e működőő modell. Itt foglaal helyet a diósgyőri kisérleti foolyamatos öntőmű ö 1:5 50-es léptékkű makettjee. Ennek fontos szerepe abbban van, hogy a bblokkhengerrsor kikerü ülésével a folyékony acélból közvetleenül állítottak elő bugáát. Az 19111-ben bevezzetett elektrromos acélggyártást a kö övetkező 10 0 to ívfényees kemence működő modellje, valaminnt az 50 to o elektroac élmű csarn nokának makettje szeemlélteti. Mögöttük M martin lls elektroacéélművi önteecsek metszzetei láthatók. Visszatéérva a terem m átjárójáho oz a vitrinekkben kohászzatra vonatk kozó érmékk és jelvények lettek kiállítvaa. A másoodik vitrin n Kerpely Antal ism mert vaskoh hász szakeemberre vo onatkozó dokumeentumokat tartalmazza t a, így többeek között a kohászat terén kifejjtett munkáásságáért kapott nnemesi okleevelet, akadéémiai tagsággát igazoló okmányát, stb. A vitrinnek felett a diósgyőrri gyárban alkalmazo ott pestek/k kemencék/ fotója, vallamint a kohászkkodást ábrázzoló szobrok k láthatók.//6. ábra./. A követtkető rész az a 1982-ben n Kombinállt Acélmű építését, é illeetve működdését mutatjja be. Itt látható az alapbaa helyezettt urna m másolata és az urnáb ba helyezeett dokumeentumok másodppéldányai. A makett a teljes t Kombbinált Acélm mű üzem feelépítését szzemlélteti. Az A UHP kemencce működéséét egy fényh hatáson alappuló sématááblán kereszztül mutatjuuk be. Az öntéészeti kiállíttásunkban különböző k ööntött tárgy yakat mutatu unk be. Ígyy többek között régi lábasokkat, táblákatt, sírtáblát és kályhákkat. Itt a teljessség t igénye i nélkkül mutatju uk be az önészeteet, annak is főleg a diósgyőri d em mlékeit, miivel a magy yar vas és fémöntészeet tárgyi emlékeiit a Budapeesti Öntödeii Múzeum m mutatja be részletesen, r melyet a G Ganz Ábrah hám által 1845-been alapított kéregöntöd dében helyezztek el és 19 969. szeptem mber 24-én nyitottak meg. m Ugyanccsak itt az első emeleteen rendeztükk be az any yagvizsgálatt fejlődését bemutató kiállítást, k melybenn főleg diiósgyőri an nyag szereepel. Itt azz első korrszerű maggyar metallografiai laboratoorium meegteremtőjéének; Fáb ábry Zsig gmondnak munkássáágára vo onatkozó dokumeentumok, s az első anyagvizsgá a álati berendezések, már m külfölddön is iparrtörténeti műemlééknek szám mító műszerrek láthatókk, a moderrn metallog grafiai és fé fémfizikai kutatásra k vonatkoozó anyagonn kívül. Innen léépcsőn a második m em meleten az eelőtérbe érv ve szemben n a falon azz ózdi és diósgyőri d gyárak által gyártoott különbö öző hengereelt acél pro ofiloj tablójáát láthatjukk. Mellette az 1944 szeptem mberében a gyár g ellen – angol és am merikai – reepülőgépek által végrehhajtott légittámadást és annakk pusztításáát bemutató tablóját tekkintheti meg g a kedves látogató. Mielőtt a terembe belépnénk, b a baloldali falon láthattják a vízi energia e szerrepét a koháászatban, így többbek között Fazola Frigyes leveléét, mely a Hódrus-i H tó ógát építéséénél tőltött idejéből való, vaalamint a Hámori-tó H vőlgyzáró v gáátjának a fo otóját. Alatta pedig eggy modern vízszűrő berendeezés makettj tje került ellhelyezésre.. Belépve a terembe, az a ajtó möggött a falon n egy La Tene kkori kelta vaskés meetszetének makroszkóp pikus csiszzolt képe látható a korabeli kovácsoolási technoológia nyom mán rekonstrruált vázlato os ábrázolásssal. Diorám ma-sor mutaatja be a kovácsoláás fejlődéséét a szineesfémek Ó -Egyiptomii nyújtó kalapáláásától a középkori fegyverm mesterek munkáján m át á a víziikerék meeghajtású farkaskaalapácsig. A diorámák közti terüleeten egy-eg gy a kohászaat területén kiemelkedő őt alkotó híres szzakember domborműv ve van elhhelyezve. Meglehetős M en nagy vválaszték láátható a mecenzéfi mezőgaazdasági szerszámok termékeiből, melyek k a századdokon kereesztül is megőrizzték kialakuult formáju ukat. Ilyen szerszámtip pusokból álllt a XVIIII-XIX. százzadban a diósgyőőri vasgyárr szerszámk kovácsolásii készlete is. Ezt kö öveti sorbann a szentg gotthárdi
24
kaszagyyár szélesíttő kalapácssának 1:5 léptékű makettje. Ilyen tipusúú farkaskallapácsok működttek a Fazolaa által alapíttott hámor m műhelyekbeen is. A poszttamensen mellette m tekiinthetik megg az ipari tanulók által készített – a kovácso ológépek fejlődéssét bemutatóó – működttető modelleek sorát. A terem végéében egy naagyméretű festmény f ábrázoljja a kézi és gépi kovácsolás technoológiáit. A kép alatt a diósgyőri d gyyárban gyárrtott és – nyomásspróbának kitett k – vasúti kerekek, ütköző és teengely láthaató, melyekkben a nyom máspróba után sem m tudtak reppedést kimu utatni. Balra haaladva, egyy működő manipulátoro m os kovácsoló modellt nézhetünk n m meg. Visszaafordulva a terem m bejárata feelé, jobb olldalt egy N Nikolson gőzgép modellje látható elsőként, majd m ezt követi eegy mozdonnykerék eszzterga és eggy hidraulikus keréksaajtó makettjtje. A fölöttük lévő falon téérkép-grafikka mitatja bee a vasútháálózat fejletttségét a XIX X. százas kközepén és láthatjuk l Péch Anntal eredeti sajátkezűleeg készített vvázlatát 186 67-től a dió ósgyőri vasggyár telepítééséről. A kiállítottt tervdokuumentációk szerint a vasipar fejlesztéséét a vasút úti alépítményi és gördülőőanyagban mutatkozó nagy fogyyasztás tettte szükségeessé. A dookumentum mok alatt látható a 327-es működőkép m pes mozdonny és szerk kocsi modeellje, mely a fiumei kikötőbe k szállítottta az árut. Sorban következik a forgattyú ústengelyek makettjeibő ől készült kompozíció. Mellettük látható l – szintén ipari tanulóók áltak vizsgamunkakként készítettt - maketteek sora, így közöttük gyalugép, lábhajtóós fúrógép, rakodó, r stb b. Innen vvisszafordullva a terem m baloldalánn lévő átjáárón, a hen ngerlési techhnológiát bemutató b terembee lépünk. A legrégib bb dokumenntumot egy y Leonardo da Vincitőől származó vázlat nagymééretű grafikkája képviseeli. A magyyarországi hengerműve h ek egyik leegrégebbi tiipusát, a Rhónic--i vízikerékk meghajtáso os hengerm mű modelljétt tanulmány yozhatjuk. A fölötte léévő falon a Zólyoombrezó-i vasgyár v látképének festtménye láth ható. Közvettlen mellettte tekinthetiik meg a diósgyőőri durvahenngermű blo okk,-és bugaasorának makettjeit. m Ugyancsak U iitt látható az a 1896ban készzült látkép a diósgyőri kohászatróól és környék kéről, a lakó ótelepről. Az 18770-ben épüült új diósg győri vasggyár nagym mennyiségű használt ssínanyagot vett az építkezééshez a Tisszai és Északi Vasúttáársaságoktól. Ezek egy y része bonntási munkáák során került eelő, széles skáláját mutatva m a koorabeli magyar vasutaakhoz felhaasznált alép pítményi anyagokknak. Rhónnic, Schneid der-Creuzot Művek, a BochumenB Verein és sszámos vasm mű sínei kerülnekk bemutatáásra a diósg győri kavarrt acél sínjeitől kezdv ve a Martinn és Bessem mer-acél sínekig.. Dokumeentumképekk mutatják be a múlt sszázas második feléneek vasúti annyagbázisak ként más nagymaagyarországgi vasművek ket, a diósgyyőri hengerrművek fejlesztései maakettjei és hengerelt h profilgyyűjteményekk egészítik ki k a kiállítáást. A nagyo obb kohászaati vállalatokk közül itt mutatjuk m be a Duunai Vasműű, Salgótarjján, Ózd, C Csepel, Borrsodnádasd korábbi és újabb term mékeit, a profiljukk jelemző táárgyakat is. A kiállíítási term hátsó h részéb ben a huzaal és csavarrgyártás törrténetét muutatjuk be. A késői középkoor huzalgyáártási techno ológoáját eggy dioráma, nagyméretű ű metszetgrrafika és egy y eredeti sodronyypáncéling képviseli. k A későbbbi fejlődéés bemutatáásán túl a D December 4 Drótműv vek és a m magyar huzaalgyártás választéékainak bem mutatása eg gészíti ki a képet. A dróthúzást egy moddellen mutaatjuk be. Mellettee látható egyy alsóvezetéékes pászm masodrógép modellje. m A kijárrati ajtónál egy csavaargyári frikkciós sajtoló ógép modeellje láthatóó. A melleette lévő kompozzíció a csavvargyár áltaal gyártott termékek széles s skálááját mutatjaa be, többek k között golyósm malmokban használt különféle méretű un n. őrlőgolyók, sínleszzorító csav varok és szerelvéények, anyáák, alátétek, stb. A sajtollómodell felletti falon pedig p a csavvargyár előd djének, a szeeggyárnak ffotói látható ók, alatta eredeti llegyártott szzegekkel.
25
A Közp ponti Kohás zati Múzeu um Massa Múzeuma M A Lillaffüredi Palottaszálló, illetve a Hám mori-tótól 3 km-re nyugati iránybaan az ómasssai úton találjuk Magyarorsszág első ipaari műemlékkét, az újmaassai faszen nes nagyolvaasztót /Ősko ohót./ Mellettee látható a Massa Múzzeum, melyy a Fazola Henrik H által alapított H Hámori Vassmű 100 éves törrténetét muttatja be 1770-től 1870-iig. A múzeeumbe lépvee Georgius B. Agricolaa könyvébőll vett metszzet kinagyítoott fotóját lááthatjuk, mely a vvízikerekes kovácsolásst ábrázolja.. Jobbra az első terrembe lépv ve szemben a gyáralap píto Fazolaa Henrik m mellszobra látható a mögöttee lévő ismerrtetéssel. A jobbooldali falonn Mária Terrézia 1770--es aláírásáával a gyáraalapító levéél másolata, eredeti vázlatraajzok és korrabeli szerszzámoj másoolatai tekintthetők meg. A mellszoobor mögöttti részen Hámor kközség fotóója látható 1849-ből. Balra haladva a poosztamensen n eredeti szzerszámok és az 1770-ben Ómasssán épült faszenes olvasztóó makettje, valamint a szintén ott ööntött eredeeti lábasok láthatók. Továbbmenve a teeremben eg gy kétkalappácsos vízik kerekes hám morműhely modellje látható l a fölötte eelhelyezett munkaképp m pel együtt. A kijárat ellőtt a magass kőolvasztóó metszete található t a falon, alatta Ómaassán öntöttt és használlt üllővel. A terem közepén helyezztünk el egy y eredeti hámortuuskót, mely a vízikerek kes hámorokkban hasznáált egyik ülllő alapjául. Átérve a második kiállító részzbe, jobb ooldalról halaadva a közéépen elhelyyezett posztaamensek körül,- eelőször a gyyár egykori pecsétlenyoomatai, valaamint a hám mori temetőbből származzó öntött sírfeliraatok – illetve az uppony yi bányábann használt mécses m láthaató. Fölötte a falon aHámori-tó vőlgyzááró gátjánakk fotója tekiinthető megg.A gátat Faazola Frigyees létesítettte 1810-ben n, mely a hámorokk vízellátássát szolgáltaa. Mellette egy Mátyáás királyt áb brázoló dom mbormű láth ható, ezt követi eegy öntött táábori üst, am mit a tógát építésén do olgozó honv védség szám mára öntötteek agyag és homookformák feelhasználásáával Újmasssán. A középpső falat egyy öntöde naagyméretű ffotója zárja le, itt látható Fazola Frrigyes mellsszobra. Balra ffordulva eggy „Emphirre” stílusú öntött kállyhával talááljuk szemb mbe magunk kat szép magyaroos motívum mokkal, fölö ötte használtt edények lááthatók. A sort követi Fazoola Henrik feleségénekk öntöttvass sírtáblája, mely ném met nyelven készült. Fordítássa a követkkező: „Itt nyugszik n e kies völgy y lakóinak anyja, Fazzola Tekla.Meghalt 1831.” A követtkező makeett az újmassai faszeness nagyolvassztót, az un.. „Őskohót”” szemléltetti eredeti állapotáában. A maakett fölött egy vashenngeres fúróg gép rajzát tekinthetik t meg. Ugyaanezen a falon láttható egy Újmassán Ú ko ovácsolt hórrdóabroncs. A terem m közepénn elhelyezettt posztameensen az újmassai ú kohóból csaapolt salakd darabok, upponyii nyersvasérc, korabelii kéziszerszzámok és raj ajzok látható ók. Az iratook közül érd dekesség az 18311-es koleraajárvány ideején küldöttt ügyirat, mely az előírásnak e m megfelelően n át lett lyukasztva, mert azzt füstölésseel kellett a jáárvány miattt fertőtlenítteni. Ugyanccsak itt taláálható Köves János, eerdőmérnök knek az újm massai naggyolvasztó leomlott állapotááról készült színes rajzza, melyet aaz olvasztó megmentésse, ill. helyrreállítása érrdekében készítettt. Harmaddik termünkkben kovácsolt csillárook, mérlegeek, szépműv vű öntött kkályha szem mlélteti a kor kovvácsolási és öntészeti művészetét. m Utolsó kiállító terrmünkben a tárlatnak a kézi, vaalamint vízkerekes hám ámorokban használt szerszám mokkal és gyártmányo g kkal ismerkkedhet meg a a kedves látogató tárrgyi és fotóanyagon keresztüül. A vízikeerekes hámo orokban gyyártott szersszámok kiallakítását éleethűen szem mlélteti a kapa és kaszagyártás technológiai sora. A múzeeumot elhaggyva az épüllet keleti olddalán minteegy 30 méteerre találjukk Magyarorsszág első ipari műűemlékét, az a Újmassaii faszenes nnagyolvaszttót, az un. „Őskohót”. „ Az építméény falán elhelyezzett tábla ism merteto az építés é idejétt, ill. a helyrreállítás évéét. 26
Továbbhaladva azz olvasztótó ól balra eggy 1979-been épült vízikerék v m meghajtású vasverő műhelytt láthatunkk korhű beerendezésseel. Az épü ület főbb berendezéssét /farkask kalapács, kovácsttűzhely, fújttató, köszörű ű/ korabeloo kézi szerszzámok egészzítik ki. Elhagyvva a vasverrő műhelyt,, a múzeum mmal szemk közt az út túlsó oldallán alakítotttuk ki a kohászaati skanzenüünket, ahol a vállalatooktól kiselejjtezett – a kohászattört k rténet szenp pontjából jelentőss –nagy gépek, szerszám mok vannakk kiállítva. Reméljüük, kiállítássaink megn nyerték tetszzésüket, idő őtőltésük taanulságos éés kellemes volt. A látottakaat, hallottakkat mondják k el barátaikk, rokonaik,, ismerőseik k körében, s ha kedvet kapnak, mindannnyiukat szívvesen látjuk k múzeumaiinkban. Szeretettel várjuk kedves llátogatóinkaat Viszontllátásra! A fent ismerteetett kiadváányt összeálllította Sélleei István; a Központii Kohászati Múzeum iggazgatója 19 993-ban.
„K KELI” kon ngresszuss - Beregd daróc /Ma agyarorszáág /
Üdvözleetem ! Ugye tuudják, hogy hol találhattó Beregdarróc? Nos, ak ki esetleg neem, elmonddom, hogy egy e kis falu Szaabolcs-Szatm már - Bereg g megyébenn, az ukrán határhoz h közzel. Mától hhíressé válh hat ez a kis falu,, hiszen itt rendezik r a 60. 6 KELI /K Kristana Esp perantista Ligo Internaccia = Kereszztény Eszperaantista Nemzetközi Lig ga / találkozóót 2010. aug g. 2-től aug. 09-ig. Teggnap érkezteek meg a vendéégek, kb 10 országból 45 4 fő, hogy rrésztvegyen nek ezen a kongresszus k son, melyneek a magyar főszervezőj ője RÁCZKEV VY-EÖTVÖS S Ágnes. Én n magam is egy svájci eeszperantistta hölgyet / Ruth van PUIJENBRO OEK / vittem m el oda, akii előtte nálun nk vendégeeskedett Nyíregyyházán és Balsán. B Ágn nes elmondtta, hogy épp pen azért választotta ezt zt a kis falutt, ahol egy naggyon szép szzálloda van - "Hét Csilllag" - gyöny yörű környeezetben, meert még ő maga m sem ismerte ezt a vidékket. Az egyh hetes kongreesszuson déélelőtt előadások, elméllkedések lessznek. Kiránduulnak is majjd Tákos, Csaroda, Tarrpa, Szatmárrcseke, Túriistvándi nevvezetességeeit nézik meg. M Megkóstoljákk talán a híres tarpai sziilvapálinkátt is? :-))) Sőt hétvvégére Ágnees egy megllepetést is teervez a kon ngresszuson résztvevőkknek. Jó mag gam még egyy rövid ideig ismerkedttem a résztvvevőkkel, majd m a közöss vacsora ellfogyasztásaa után, amikor megérkezettt sinjoro Ph hilippe-COU USSON, a KELI K elnök ke a Magyarrországi Eszzperantó Szövetsség nevébenn köszöntötttem őket, kíívánva haszn nos, kellem mesen eltöltöött kongressszust Beregdaarócon. Term mészetesen n még beszám ámolunk a to ovábbi napo okról is összzefoglalóan a későbbiiekben. Fényyképeket is láthat majdd mindenki később. Sereghyyné Zengő Enikő”/Az E internetes i üzzenet 2010.. augusztus 4én a Magyyarországi Eszperaantó Szövetsség (MESZ) hferenc@p @pr.hu –től érkezett/ é
27
Tel.: + 36 70 206 6 1739 Tel.: + 36 70 570 0 8895 Tel.: +36 46 738 8 982 E--Mail: paszttorlaszlo.ad
[email protected] Weblap: hhttp://kiralyllajos.uw.hu
28
