KANNABISZ ÉS KANNABINOIDOK 2004:

KANNABISZ ÉS KANNABINOIDOK 2004: EGYRE KÖZELEBB A MARIHUÁNA-PROBLÉMA MEGÉRTÉSÉHEZ

Továbbképző konferencia Program- és kivonat füzet

Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza 2004. szeptember 28-29.

Szeged

1

A rendezvény

a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (http://www.szegedvaros.hu/kef/) rendezésében a Magyar Kriminológiai Társaság Dél-magyarországi Regionális Szekciójának szakmai támogatásával valósult meg

A konferencia megrendezését és a kiadvány kiadását Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (http://www.szegedvaros.hu/) támogatta

2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakulásáról és tevékenységéről A Nemzeti Drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására címet viselő, kábítószerellenes kormányprogram a célok, a feladatok megvalósításában, a drogprobléma kezelésében kiemelten szükségesnek tekinti a helyi társadalmi egységek részvételét, a közösségek alkotó tagjainak együttműködését. A helyi közösségek a Nemzeti drogstratégia eredményességének egyik letéteményesei, mivel ők azok, akik a legközvetlenebb szinten tudják a drogproblémát felmérni és kezelni, lehetőséget biztosítva a helyi erőforrások mobilizálására.. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum összehangolja a helyi intézkedéseket és kezdeményezéseket, fórumot teremt az országos célokkal párhuzamosan a helyi közösség területén működő intézmények számára. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum feladatai a helyi közösségben: feltárja az adatokat, helyzetértékelést végez, feltérképezi a szükséges feladatokat, biztosítja az információáramlást, javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára, segít a helyi erőforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplők tevékenységét, kiszűri a párhuzamosságokat, maximalizálja a szolgáltatók hatékonyságát, kapcsolódik az országos programokhoz, végül visszacsatolást eszközöl a helyi és országos szintekhez. Szeged város drogstratégiai programját, mely “A kábítószer-fogyasztás csökkentése” címet viseli, a Városi Közgyűlés 2000. május 5-én fogadta el és hagyta jóvá. Az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz benyújtott eredményes pályázatnak köszönhetően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Városi Drogbizottsága, valamint annak Drogprevenciós Szakmai Munkacsoportja 2001. április 1-jétől Kábítószerügyi Egyeztető Fórumként folytatta tovább működését. A további működés elősegítésének érdekében az Ifjúsági és Sportminisztérium új pályázatot írt ki, melyen a város 2002. évre és 2003. évre is támogatást nyert. A szegedi KEF az általa 2000 és 2003 évben megrendezett két szakmai fórum hatásvizsgálatát elvégezve, a visszajelzések alapján azokat sikeresnek nyilvánította és 2004 év őszére újabb, országos szintű szakmai rendezvény lebonyolítását határozta el. Jelen konferencia célja, hogy a kannabisszal kapcsolatos témában dolgozó hazai munkacsoportok a legfrissebb tudományos eredmények fényében ismertessék a kendernek, biológiai és farmakológiai tulajdonságait valamint a természetes és szintetikus kannabinoidok élettani jelentőségét. Ismertetésre kerülnek továbbá a visszaélés-szerű használat toxikológiai-pszichológiai következményei és annak társadalomtudományi – jogi vonatkozásai is.

3

Program 2004. szeptember 28. 9:30 – 10:15 10:15

Regisztráció Megnyitó Panel I Üléselnök: Szendrei Kálmán

10:30 10:55 11:20

E 1 Dános Béla: A Cannabis nemzetség botanikája E 2 Veress Tibor: A kannabisz kémiai összetétele és elemzése E 3 Nagy Gábor: A kender kannabinoid-produkciójának egyedülálló határai: elvárások és következmények

11:45

Kávészünet E 4 Wenger Tibor: Exogén és endogén kannabinoidok szerepe endokrin regulációs mechanizmusokban E 5 Katona István: Endokannabinoidok az agyban

12:00 12:25

12:50 13:00 13:20

Hozzászólások I H 1 Grynaeus Tamás: A kender a középkori és mai magyarság gyógyító-, és növényismeretében H 2 Borsodi Anna: Az opioid és a kannabinoid rendszer összefüggései Vita Ebédszünet (büfé) Panel II Üléselnök: Bayer István

14:30 14:55 15:20 15:45

E 6 Somogyi Gábor: A kannabisz pszichoaktív alkotóinak klinikai toxikológiája E 7 Zacher Gábor: Marihuana-használat a klinikai toxikológus szemével: diagnosztika-terápia E 8 Demetrovics Zsolt: A kannabisz hatása a pszichés funkciókra: rövid- és hosszú távú hatások E 9 Csorba József: Kannabiszfüggőség?

4 Vita 16:15 16:30 16:55 17:25

Kávészünet E 10 Blaskó György: Kannabinoid-receptor antagonista a klinikumban: a rimonabant ® E 11 Brian A Whittle: The development of Sativex Hozzászólások II H 3 Szendrei Kálmán: Cannabis herba a patikában – a holland fejlemények Vita

19:30

Vacsora 2004. szeptember 29. Panel III Üléselnök: Ujváry István

9:00 9:25 9:50 10:15 10:50 11:10 11:25 11:45

E 12 Paksi Borbála: A magyarországi kannabiszfogyasztás elterjedése, hazai és európai tendenciák E 13 Piczil Márta: A kannabiszfogyasztás jellemzői szegedi középiskolások körében végzett kutatások tükrében E 14 Halász Edina: A kábítószerrel visszaélés, illetve a kannabisz jogi megítélés, a dél-magyarországi ítélkezési gyakorlat tükrében E 15 Ujváry István: A drogfogyasztás és következményeinek kockázatkezelése Kávészünet Hozzászólások III H 4 Bayer István: A kannabisz jogi szabályozásának nemzetközi problematikája Vita, következtetések Konferencia zárása

5

Előadás kivonatok

E 1 - 15

6 E1 A Cannabis nemzetség botanikája Dános Béla ELTE Növényszervezettani Tanszék, Budapest és Gyógynövény Kutató Intézet, Budakalász [email protected] A Cannabis - kender nemzetség (genus) a Cannabaceae családba tartozik; magasabb rendű kategóriaként pedig a kétszikűek Dilleniidae alosztályának Urticales rendjébe. Viszonylag egységes rend tagjai számos tulajdonságban megegyeznek és könnyen diagnosztizálhatók. (pl. a CaCO3 kristályaggregátumok = cisztolithok előfordulása révén). A kender nemzetség mikroszisztematikai értékelése mai napig vitatott. Európai viszonylatban viszont a „Flora Europaea” állásfoglalása mérvadó a Cannabis sativa – termesztett kender és Cannabis ruderalis – vad (gyom) kender fajértékű elkülönítésével. Az eredetileg közép- és távol-keleti honosságú ún. indiai kenderek, hol C. sativa ssp. indica, hol C. indica névvel szerepelnek. Magam a fajértékű rangfokozatot tartom reálisnak. A megítélést nehezíti az utóbbi 10-15 évben forgalomba került új fajták hovatartozásának megítélése, melyek az irodalmi utalások szerint a C. indica, ill. a C. indica x C. sativa hibridjei és kifejezetten az élvezeti értékre, a nappalközömbösségre és nem utolsósorban a vegetatív szaporítás biztosítására lettek nemesítve. Minden Cannabis fajra / fajtára nézve számos közös morfológiai, szövettani és kémiai tulajdonság jellemző. Sikerült azonban szkrínelésre alkalmas különbségeket is találni, mint pl. a termet, a habitus tömöttsége, levelek szőrözöttsége, termésméret stb. vonatkozásában. A trichomák egy része ún. „cisztolith” szőr; inkább a vegetatív testtájakon értékelhetők. Az ülő vagy nyeles mirigyszőrök pedig súlypontosan a női virágok takarólevelein, ill. a virágzatok fellevelein. Utóbbiak feji részében történik a kannabinoidok és aroma anyagok (illóolajok) képzése és felhalmozása. A biogenezisben e mirigysejtek organellumai közül a plasztiszoknak, az ER és Golgi vezikulumoknak kitüntető szerepet tulajdonítanak. A kannabinoidoknak (főként a THC savnak és származékainak) képzése egyedülálló a növényi szekunder (intermedier) anyagcserében, ugyanis speciális „terpenofenol” származék gyanánt jönnek létre, egyedül itt a Cannabis nemzetség fajaiban / fajtáiban. Az utóbbi időben a szintézisért felelős genetikai információra és enzimműködésre is fény derült.

7 Irodalom Dános B.: 2002 Farmakobotanika (Kemotaxonómia). Argumentum kiadó; Budapest Rodrigez, E. et al. (ed.): 1983 Biology and Chemistry of Plant Trichomes. Plenum Press; New York – London Seigler, D.S.: 1995 Plant Secondary Metabolism. Kluwer Academic Publishers, Boston – Dordrecht – London Sirikantaramas, S. et al.: (2004) The gene controlling marijuana psychoactivity. JBC Papers in Press. Published on June 9, Manuscript M403693200. Tutin, T.G. (ed.): 1964-1980 Flora Europaea, 1-5. University Press; Cambridge

E2 A kannabisz kémiai összetétele és elemzése Veress Tibor BM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, Budapest [email protected] A kannabisz vagy közismert nevén a marihuána, mind világszerte, mind Magyarországon a leggyakrabban előforduló kábítószerek közé tartozik. A marihuána alapanyagául szolgáló kender növény régóta használt ipari nyersanyag is, amelyet egyebek mellett papír, bútor és kozmetikumok előállítására, illetve az utóbbi időkben, a gazdag aroma-tartalom miatt élelmiszerek (pl. sör, üdítők) ízesítésére is használnak. A gyógyászatban több területen eredményesen alkalmaztak kender-eredetű vegyületeket. A kender széleskörű hasznosításából következik, hogy a növényben előforduló kémiai komponensek vizsgálatának sok szempontból jelentősége van. A növény kábítószer-élvezeti hatást kiváltó komponense a delta-9tetrahidrokannabinol (THC), amely egyike a kender növényre jellemző ún. kannabinoid vegyületeknek. A kender-eredetű kábítószer-készítmények (marihuána, hasis, hasisolaj) THC-tartalma jelentős szerepet játszik a kábítószerrel való visszaélés súlyosságának jogi szempontból való megítélésében. A növény-nemesítésnél is elengedhetetlen, hogy a THC-tartalom meghatározására megbízható analitikai eljárások álljanak rendelkezésre, mivel ipari célokra kis THC-koncentrációjú kender termeszthető korlátozás nélkül. Olyan esetekben, amikor eredet meghatározás vagy összehasonlító vizsgálat a

8 cél, a THC-tartalom megállapításán kívül egyéb komponensek (pl. kannabinol, kannabidiol, illóolaj-alkotók, nyomelemek, stb.) elemzése is fontos. A kendereredetű készítmények meghatározott célból kiválasztott komponensének kémiai meghatározása nem jelent egyszerű feladatot az analitikus számára, mivel a célvegyület bonyolult összetételű, széles polaritástartományt átfogó, nagyszámú komponenst tartalmazó mátrixban van jelen, ami miatt megbízható elemzés csak hatékony minta-előkészítéssel egybekötve végezhető. A kender-eredetű készítmények vizsgálatához mind szilárd fázisú extrakciós, mind szuperkritikus fluid extrakciós minta-előkészítésen és kromatográfiás elválasztásokon alapuló analitikai eljárások kidolgozásra kerültek. Elválasztás nélkül is végeztek THC meghatározást cirkuláris dikroizmus spektroszkópia alkalmazásával. Atomemissziós spektroszkópiával, aktivációs analízissel kapott nyomelem összetétel, valamint izotóparány mérő tömegspektrometria alkalmazásával kapott szénizotóp összetétel alapján összehasonlító vizsgálatok, illetve földrajzi eredet meghatározására irányuló vizsgálatok végezhetők. A kender-típusra a kannabinoidok abszolút és relatív mennyisége alapján lehet következtetni, míg a minta korát a neutrális és savas kannabinoidok aránya, valamint a kannabinol-tartalom jellemzi. A lefoglalt marihuána minták között egyre gyakrabban fordulnak elő, speciális körülmények között - tudományos háttérrel (nemesített fajták, megvilágításprogram, számítógép vezérlésű tápanyag ellátás, stb.) - termesztett, extrém nagy THC-tartalmú készítmények is, amelyek egész más kategóriát képviselnek a természetes körülmények között fejlődő kenderből előállított - sokak által ártalmatlannak vélt - marihuánákhoz képest.

E3 A kender kannabinoid-produkciójának egyedülálló határai: elvárások és következmények Nagy Gábor Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet, Szeged [email protected] A kendert ősidők óta termesztő ember viszonylag hamar felismerhette a növényre jellemző páratlan plaszticitást és ezt követően immár tudatosan kezdte kitolni a faj biológiai és kémiai produkciójának határait. Az eltelt idő távlatában kideríthetetlen, hogy mikor és hol vált külön a kender termesztésének és alkalmazásának két meghatározó vonala. Mint ismert ez a szétválás a növényi

9 produkció befolyásolásának két ellentétes irányába vezetett, az egyre magasabb ill. az egyre csökkenő delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) tartalmú növénytípusok létrehozásának irányába. Az ipari nyersanyag (mag, magolaj, rost, stb.) céljára termesztett típusok THC szintjének limitálását elsőként Európai Unió írta elő, mely értéket 1982-től 0,3 %-ban, majd 2002-től a jelentős termelő országok nyomására 0,2 %-ban határoztak meg. Irodalmi adatok szerint az engedélyezett fajták között jelenleg több olyan is van, amelynek THC tartalma már 0,1%, vagy annál is alacsonyabb. A THC tartalom növelésére irányuló, több évtizedes, döntően illegális célokat szolgáló erőfeszítések legjelentősebb gyümölcsének tekinthető az un. “hightech” termesztési módszerek (in-door, hydropon stb.) kidolgozása és alkalmazása. Szemben a fejlődő országokból származó, hagyományosan termesztett és feldolgozott marihuána 0,5-5 %-os össz-THC tartalmával, a jó minőségű “high-tech” kannabisz drog 1-20 (30!)% THC -t tartalmaz. A közelmúlt fejleményei közül igen pozitívan értékelhető az hogy a Cannabis herba gyógyszerkészítmények nyersanyagává válik (Sativex®), így a növény esélyt kap arra, hogy visszanyerje régi “hivatalos gyógynövény” rangját. Ezzel szemben a Cannabis herba direkt módon való terápiás alkalmazása (Hollandia) egyértelműen visszalépésnek nyilvánítható és sok tekintetben gátolhatja az említett folyamatot. A növénnyel kapcsolatos újabb fejlemények ugyanakkor egy sor kérdést vetnek fel a már megtapasztalt ill. a várható következmények irányában. Ezek közül néhány fontosabb szempontot ad meg a következő felsorolás: 1) Az illegális célú termesztés és fogyasztás gyors előretörése világszerte  Farmakológiai/toxikológiai (jelentősen megnövekedett THC-tartalom)  Kémiai-analitikai (aktív hatóanyag / egyéb kannabinoidok mennyisége ill. azok aránya?)  Jogi (ellenőrzés / nomenklatúra) 3) A Cannabis herba gyógyászati célú alkalmazása (terápiás hasznosság vs. társadalmi veszélyesség?) 4) Az endogén kannabinoid receptor rendszer kutatásának újabb eredményei (szelektív farmakonok, terápiás alkalmazások lehetősége?) 5) A legális / ipari célú termesztési piacok átalakulása A kannabisszal mint cél-alannyal foglalkozó hosszú fejlesztési folyamat, már napjainkra is számos olyan figyelemre méltó eredményhez vezetett, melyek alapos indokul kell szolgáljanak a Cannabis sativa komplex módon való újraértékeléséhez.

10

E4 Exogén és endogén kannabinoidok szerepe endokrin regulációs mechanizmusokban Wenger Tibor Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Budapest [email protected] Adatok utaltak arra, hogy a marihuána, illetve a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) befolyásolják a szaporodásbiológiai folyamatokat. Az első endokannabinoid, az anandamid (arachidonoil-etanolamid, AEA) felfedezése után kísérleti vizsgálatok bebizonyították azt, hogy az AEA hatásai a hypothalamo-hypophysealis-gonad tengelyre hasonló a THC-hoz. Újabban a másik két ismertté vált endokannabinoid (2-arachidonoil-glicerin, 2-AG, illetve ez utóbbi étertípusú változata, a noladin-éter, 2-AGE) ugyancsak hatással vannak a hypophysis elülső lebenyének hormon elválasztására. A kannabinoidok a gonadotrop hormonok szekrécióját általában gátolják, míg az ACTH-ét stimulálják. Eddig közvetlen hatást a pajzsmirigy működésének esetleges befolyásolására kimutatni nem tudtak. A hypothalamusban és az agyalapi mirigyben kannabinoid receptorok vannak (CB1 receptor). Ez képezte alapját annak a feltételezésnek (melyet többékevésbé sikerült bebizonyítani is), hogy a kannabinoidok endokrin hatásai mind a központi idegrendszerben, mind a hypophysisben levő CB1 receptorok aktiválásával hatnak. Ugyanakkor nem zárható ki a gonádokra való közvetlen hatás sem, mivel pl. a here Leydig sejtjeiben is jól kimutathatóak a CB1 receptorok. Legújabb vizsgálatok azt kívánják tisztázni, hogy a vanilloid receptorok aktiválása, melyeknek endogén ligandja az AEA, a CB1 receptorokéhoz hasonlóan részt vesznek-e az endokrin folyamatok szabályozásában. Az eddigi adatok alapján elmondhatjuk azt, hogy az endogén kannabinoidok fontos szerepet játszanak az endokrin homeosztázis fenntartásában.

11 E5 Endokannabinoidok az agyban Katona István MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest [email protected] Az emberiség több ezer éve használja az indiai kenderből származó készítményeket az idegrendszer működésének befolyásolására. A többi széleskörben elterjedt kábítószerrel ellentétben azonban meglepően sokáig kellett várni a kannabisz hatásmechanizmusának hátterében álló alapvető sejtés neurobiológiai folyamatok megértésére. A fordulópontot egy specifikus receptor, a CB1 kannabinoid-receptor felfedezése jelentette 1990-ben. Az azóta eltelt közel másfél évtizedben a kannabinoid-rendszer kutatói behozták lemaradásukat és napjainkra kezd körvonalazódni a szervezetünkben található endokannabinoid rendszer felépítése és feladata. Előadásomban bemutatom az endokannabinoid rendszer alapvető molekuláris alkotóelemeit és a rendszer speciális élettani jelentőségét az idegrendszeri neuronhálózatok működésének szabályozásában. Idegsejtjeink többféle lipidszármazékot termelnek, amelyek élettani hatása hasonlóságot mutat a kannabisz élettani hatásaival, ezért ezek a molekulák az endokannabinoid elnevezést kapták. Két endokannabinoid, az anandamid és a 2-arachidonil-glicerin esetében ismert a bioszintetikus és biodegradációs útvonaluk, és tudjuk, hogy többféle receptort, illetve ioncsatornát képesek aktiválni, amelyek egyaránt felelősek lehetnek összetett hatásukért. A hatást közvetítő receptorok közül a CB1 receptor jelentősége a legismertebb. Ez a receptor az idegvégződéseken találhatóak, ahol több különböző ingerületátvivő anyag felszabadulását képes szabályozni. Úgy tűnik tehát, hogy az endokannabinoid rendszer elsődleges élettani szerepe a szinaptikus szignálfolyamatok szabályozása lehet. Az agykéregben, a hippocampusban és az amygdalában elsősorban a gátló hatású GABA neurotranszmitter felszabadulását gátolják egy speciális élettani folyamatban, ahol a posztszinaptikus sejt retrográd módon képes regulálni saját szinaptikus bemenetét. Végezetül rámutatok, hogy ezeknek a szinaptikus folyamatoknak és az endokannabinoid rendszer élettani jelentőségének megismerése hogyan járulhat hozzá az exogén kannabinoidok viselkedésre gyakorolt jellegzetes hatásának megértéséhez. Irodalom Freund TF, Katona I, Piomelli D: (2003) Role of endogenous cannabinoids in synaptic signaling. Physiological Reviews 83, 1017-1066.

12 Hozzászólások I H1 A kender a középkori és mai magyarság gyógyító-, és növényismeretében Grynaeus Tamás Budapest [email protected] H2 Az ópioid és a kannabinoid rendszer összefüggései Borsodi Anna MTA Biológiai Kutatóközpont, Szeged [email protected]

E6 A kannabisz pszichoaktív alkotóinak klinikai toxikológiája Somogyi Gábor Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet, Budapest [email protected] Az előadás áttekinti a növényi eredetű kannabinoidok kémiáját és a farmakognosztikai adatokat, majd ismerteti a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) és metabolitjainak klinikai toxikológia szempontjából alapvető diszpoziciójával kapcsolatos farmakokinetikai folyamatokat (felszívódás, eloszlás és kiürülés). A specifikus farmakológiai aspektusok tárgyalása után a kannabinoidok terápiás használatról és a kimutathatóság izgalmas kérdéseiről lesz szó. E7 Marihuána-használat a klinikai toxikológus szemével: diagnosztika és terápia Zacher Gábor Semmelweis Egyetem, ÁOK Péterfy Sándor utcai Kórház, Toxikológiai Osztály, Budapest [email protected] A napi átlagos 24 fős betegforgalomból átlag 12-13% drogtúladagolás miatt kerül osztályunkra. A betegek jelentős része szűk pupillákkal, apnoesen kerül

13 beszállításra valamilyen ópiát származék fogyasztását követően. Heti 1-2 alkalommal érkezik néhány kannabiszt elsőként használó, de ők sem töltenek sok időt az osztályon. Ezen adatok nem azt jelentik, hogy a marihuána nem veszélytelen, de kórélettani hatásai messze elmaradnak az ópiátokétól. A kannabiszt leggyakrabban cigarettában elszívva használják, akár dohánnyal keverve, akár tisztán. A szájon keresztüli fogyasztás nem jellemző, habár a „hasis-pie” tetszés szerint ízesíthető, mely nem rontja az „élvezeti értéket”. A klinikai hatások sokban függenek attól, hogy milyen az anyag. Egy átlagos 1 g-os marihuánás cigaretta 20-35 mg THC-t tartalmaz. Elszívása során ennek kb. fele jut a tüdőbe és az agyba. A kannabisz pipában és vizipipában is szívható. Elszíváskor a THC mellett szervezetünkbe jut még szénmonoxid, acetaldehid, akrolein, toluol, vinilklorid, fenol, krezol, cianid, aceton, ammónia. Inhalációt követően a THC csúcskoncentrációját 7-8 perc alatt éri el, de az első slukk után 20-25 másodperccel az „ütős cucc” hatása már érezhető. Szájon át fogyasztva a hatás 20-25 perc múlva jelentkezik és csúcsát 45 perc alatt éri el. A hatásokat összességben az anyag minősége (THC-tartalom), a fogyasztás sebessége és a fogyasztó gyakorlata határozza meg. Ellazulás, kellemes érzések már 2-3 slukk után jelentkeznek, melyet enyhe eufória kísér, a szexuális vágy növekedésével együtt. A szívás alatt és azt követően jellegzetesen lassan telik az idő. Sok használó számolt be fokozott étvágyról, főként édességek kívánásáról. Tartós használatkor a rövid távú memória és a tanulási képesség romlik. A leggyakrabban észlelt eltérés a sinus tachycardia, melyet vérnyomásemelkedés kísér. A szívfrekvencia a normál szívritmus akár duplájára is emelkedhet. Megjelenhetnek P, S-T és T hullám eltérések is, csakúgy, mint II AV blokk is. „Szemmel látható” tünet a hamar megjelenő conjunctivitis, melyet jellegzetes pupilla eltérés nem kísér, de a használó intraocularis nyomása csökken (zöldhályog kezelés). Bronchodilatatio mellett, mely asthmás betegek esetében hasznos lehet, a fent említett káros anyagok hatása egyértelműen negatív irányba viszi a mérleget. Az alkalmankénti pneumomediastinum oka a füst beszívását követően a jobb felszívódás miatti Valsalva manőver, mely alveolus rupturához vezethet. Ezen tünetek kiegészülve pánikreakcióval, hallucinációval, ritmuszavarral vezetnek segítségkéréshez. A betegek ellátása nem a toxikológia kihívásai közé tartozik. A terápia alapja az im. adott benzodiazepin (Seduxen), p. os beta-blokkolók (Betaloc). Néhány órás obszervációt követően a betegek emittálhatóvá válnak. A kannabisz hányáscsökkentő hatása túladagolásos eseteknél nem jelentkezik, ennek hatása leginkább kemoterápiát követő hányáscsillapításban lehet fontos. A kannabisz iv. fogyasztása igen ritka. Marihuána-főzetet elsősorban politoxikománok próbálnak ki, és ez súlyos elváltozásokat okozhat úgymint dyspnoe, myalgiák, súlyos hasmenés, hypotensio, rhabdomyolysis, disseminált

14 intravascularis coagulopathia. Kisgyermekeknél THC tartalmú sütemények vétlen fogyasztását követően hypothermia, ataxia, nystagmus, tachycardia jelentkezett. Krónikus használata által okozott károsodásokkal kapcsolatos hazai vizsgálatok nincsenek, de krónikus bronchitis, légzőszervi daganatok gyakorisága megnő. Abnormális, csökkent motilitású spermiumok megjelenése jellemző. Csökken a szérum tesztoszteron szint, melynek gynecomastia lehet a következménye. Csökken a T sejtek mediálta immunválasz is. Nem diagnosztizált szívbetegségek mellett fogyasztott marihuána már önmagában, illetve pszichés stresszel kiegészülve halálos szívritmuszavarhoz vezethet. Tehát a - helytelenül - „könnyűdrog”-nak nevezett marihuána fogyasztása is okozhat súlyos egészségkárosodásokat.

E8 A kannabisz hatása a pszichés funkciókra: rövid- és hosszú távú hatások Demetrovics Zsolt ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest [email protected] A kannabisz használatával kapcsolatosan az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a drog pszichés funkciókra gyakorolt hatására irányul. Míg az akut pszichés hatások, mind a szubjektív észlelés, mind pedig az objektív következmények tekintetében viszonylag alaposan feltártak, addig a hosszú távú, akár a krónikus, akár az időszakos vagy kipróbálói szintű használatot követően megjelenő funkcióváltozások kevésbé ismertek. A szerző előadásában áttekinti a vonatkozó kutatási eredményeket, beszámol arról, hogy milyen pszichés funkcióváltozásokat vagy rendellenességeket hoznak kapcsolatba a kannabisz alkalmi vagy rendszeres használatával. Bemutatja a rendelkezésre álló epidemiológiai adatokat, s foglalkozik az okokozat kérdéseivel. Utóbbi tekintetében azt a hipotézist fogalmazza meg, hogy a kannabisz használata és a pszichés rendellenességek között cirkuláris oksági viszony feltételezhető, azaz bizonyos funkciózavarok érzékenyíthetnek a kannabisz preferálásának irányába, míg a drog használata elmélyítheti a problémát, vagy belobbanthat olyan mentális zavart, amely szempontjából a használó veszélyeztetett.

15 E9 Kannabiszfüggőség? Csorba József Nyirő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ, Budapest [email protected] Mint minden más pszichoaktív szer, elméletileg a kannabisz is okozhat függőséget. Az utolsó időszakban főleg az észak-amerikai szakemberek próbálják újra definiálni a dependencia és az addikció fogalmát. Jelenleg a BNO szerint a következő kritériumok (legalább három, meghatározott ideig az utolsó egy évben) szükségesek a függőség diagnosztizálásához: 1) erős vágy a szer használatára 2) nehézségek a szerhasználat kontroljában 3) megvonási tünetek 4) tolerancia 5) az örömszerzés és életvitel beszűkülése 6) a szerhasználat folytatása a nyilvánvaló káros következmények ellenére A drogok kipróbálása, használati módja elsődlegesen környezeti tényezőktől függ. A függőség kialakulását döntően genetikai tényezők határozzák meg. A szakértők nagyon megosztottak a per definitionem (BNO) függőség létezéséről a kannabisz esetében. Ugyanakkor bizonyos pszichés tünetek, tolerancia vagy elvonási szindróma jelen lehetnek. A függőség kialakulásának esélyére is változó(de egyértelműen alacsony) adatok léteznek. Bizonyos kutatások szerint a függőség az összes kannabisz használok tíz százalékánál mutatható ki, más szakemberek szerint csak a rendszeres napi használók tíz százalékánál alakul ki. Külön kérdéskör a komorbid pszichiátriai betegségek hatása a kannabisz függőség kialakulásában. Irodalom Hall W., Degenhardt L.: (2000) Cannabis use and psychosis: a review of clinical and epidemiological evidence. Aus N J Psychiatry McGee R., Williams S., Poulton R. and Moffitt T.: (2000) A longitudinal study of cannabis use and mental health from adolescent and early adulthood. Addiction

16

E 10 Kannabinoid-receptor antagonista a klinikumban: a rimonabant Blaskó György Sanofi-Synthelabo Rt., Budapest [email protected] A rimonabant a gyógyszerek egy új csoportjának első képviselője: cannabinoidreceptor-1 (CB1) blokkoló (CB1B). Kutatások során az endocannabinoidrendszer túlműködését figyelték meg a fokozott ételfelvétel, a zsírraktározás (elhízás), illetve a nikotin-függőség hátterében. A rimonabant az endocannabinoid-rendszer CB1-receptorának blokkolása révén segíti a szervezet anyagcseréjének új egyensúlyba kerülését és a kardiovaszkuláris rizikó csökkenését (a metabolikus szindróma javulását és a dohányzásról való leszokást) eredményezi. A rimonabanttal végzett két fázis III vizsgálat első eredményei alapján a szelektív CB1-blokkoló terápia hatására a kezeletlen diszlipidémiás túlsúlyos/obez betegek egy év alatt sikeresen lefogytak, mialatt lipid- és glukózprofiljuk javult; valamint azok a dohányzók, akik előzőleg sikertelenül próbáltak meg leszokni a dohányzásról, 10 hét alatt képesek voltak a dohányzást abbahagyni anélkül, hogy ez alatt súlygyarapodás lépett volna fel. A RIO-Lipids vizsgálat eredményei alapján a rimonabant terápia a kardiovaszkuláris rizikótényezők súlyvesztés alapján várható mértéket meghaladó nagyságú csökkenését eredményezte. A rizikófaktorok esetében megfigyelt összes javulás a kontroll csoporthoz képest szignifikáns volt. A STRATUS-US vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a 20 mg rimonabant a placebóhoz képest megduplázza a leszokás esélyét (p=0,002). Míg a 20 mg rimonabanttal kezelt túlsúlyos és obez betegek veszítettek súlyukból, addig a normál testtömeggel rendelkezők nem, a placebót kapott betegek súlya pedig gyarapodott. Mindkét vizsgálat során a rimonabantot a betegek jól tolerálták. A kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének ezen új lehetőségének népegészségügyi kihatásai is lehetnek.

17 E 11 The Development of Sativex® Brian A Whittle GW Pharmaceuticals plc, Salisbury, SP4 0JQ, UK [email protected] Cannabis has been grown organically on commercial scale to provide assurance on quality of starting material. Novel high-tech methods of extraction and formulation have been developed to provide a cannabis-based medicine in an oromucosal (non-smoked) dosage presentation. GW (1998) started a ® programme of research which has, to date, produced Sativex , the first cannabis based prescription medicine. In the USA, delta-9-tetrahydocannabinol (THC; or dronabinol), because it is a synthetic drug, is not restricted in the same way as cannabis. It is licensed as a prescription anti-emetic and appetite stimulant in AIDS patients. However, patients report that they obtain better relief of symptoms with cannabis and cannabis extracts than with synthetic THC. Cannabidiol (CBD), present in small amounts in US-derived Cannabis biomass, and regarded as inactive, is much more abundant in European cannabis and has been found to have useful clinical properties. GW therefore decided to carry out its programme on extracts of cannabis containing defined amounts of both THC and CBD rather than on pure chemical substances or mixtures of New Chemical Entities (NCEs). GW adopted a ‘Botanical‘ rather than an NCE type of development programme. This approach has other practical and regulatory benefits, and has provided an efficient route to submission of a regulatory dossier. Medicinal grade cannabis is grown from strains selected for high overall yield of cannabinoids (CBs) and robustness under intensive cultivation under glass. Strains (cultivars) were selected which express more than 90-95 % of their total cannabinoid output as the target cannabinoids. Plants are grown organically from cuttings to fix the genotype. Growing on a defined medium limits Heavy Metal content, and pests are controlled biologically. Plants are harvested at the beginning of senescence when CB levels are highest. Air-drying at low humidity gives biomass which is stable with a moisture content of approximately 9 %. Dried biomass is extracted with liquid CO2, and a solution of the extract in ethanol is chilled at –20ºC to remove waxes and other plant cell ‘ballast’. The Botanical Plant Extract produced is dissolved in ethanol and propylene glycol and packed in containers which deliver a metered fractional dose (2.5 mg of each CB) to the oromucosal epithelia. Patients are able to adjust the number of sub-doses required to achieve symptom relief. The total dose required varies between individuals but is constant for each patient, and over time. An Advanced Dispensing System (ADS) has been developed which

18 is tamper-evident, patient specific and interactive, records date and time of use, and transmits this information to a central computer. The ADS has been developed to provide facilities for legal control, if it is required. Recent clinical studies show that cannabis based prescription medicines have benefit in treating the symptoms of Multiple Sclerosis and neuropathic pain, in patients who are poorly helped by existing treatments. Controlled clinical ® studies of Sativex in a clinical programme in more than 1400 subjects, have generated in excess of 800 patient years of safety data. These and other clinical studies provide strong evidence for the efficacy, safety and tolerability of cannabis–based medicines made from whole plant extracts. They also help to dispel some of the myths surrounding the medical use of cannabis.

H3 Hozzászólások II Cannabis herba a patikában – a holland fejlemények Szendrei Kálmán Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet, Szeged [email protected]

E 12 A magyarországi kannabiszfogyasztás elterjedése, hazai és európai tendenciák Paksi Borbála Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar, Viselkedéskutató Központ, Budapest [email protected] Célkitűzések: A deviáns magatartások elterjedtségének, az elterjedtség változásának társadalmi meghatározottsága ma mér széles körben elfogadott. A különböző társadalmak, különböző időszakokban eltérő fogékonyságot mutatnak e magatartásokra. A drogprobléma, s így a kannabisz-használat

19 jelentése is csak társadalmi jelentéstartalmában, környezetében érthető meg. Ehhez a megértéshez kíván kiinduló pontot adni az előadás, a kannabiszfogyasztás magyarországi epidémiájának, a magyar társadalom kannabiszhasználati „hajlamának” bemutatása révén. Módszer: Az előadás alapját a kilencvenes években – részben nemzetközi összehasonlító kutatások keretében – készült magyarországi drogepidemológiai vizsgálatok eredményei képezik. Az elemzések egyrészt az „Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és drogfogyasztásáról valamint dohányzásáról” (ESPAD) című, 1995 óta 4 évente felvételre kerülő, s ma már gyakorlatilag egész Európára kiterjedő kutatássorozat hazai és nemzetközi eredményeire, illetőleg az ezzel azonos metodikájú, a változások részletesebb és naprakészebb nyomon követését lehetővé tevő, több mint tíz éves időszakot felölelő fővárosi adatfelvételekre támaszkodnak. Az előadásban felhasználásra kerülnek továbbá a felnőtt (18-64, illetve 18-54 év közötti) lakosság országos reprezentatív mintáján 2001-ben illetve 2003-ban készült alkohol és drogepidemiológiai vizsgálatok eredményei is. Eredmények: Az előadás során egyrészt helyzetképet vázolunk fel a Magyarországi normál népesség, illetve a különböző demográfiai-társadalmi csoportok kannabisz-fogyasztással kapcsolatos tapasztalatairól, érintettségéről (bemutatásra kerülnek a különböző időszakra vonatkozó prevalencia értékek, folyamatos fogyasztási ráta), annak más szerhasználó magatartásokkal való kapcsolatáról (szerhasználati piramis). Az aktuális helyzetképen túlmenően bemutatjuk az ezredforduló környékén a drogfogyasztás, és ezen belül a kannabisz-használat terén lezajlott változásokat. A kannabisz-fogyasztás hazai jellemzőit a nemzetközi adatokban jelentkező tendenciákkal kontextuáljuk. Irodalom Hibell, B., Andersson, B., Ahlström, S., Balakireva O., Bjarnasson, T., Kokkevi, A. and Morgan, M.: (2001) The 1999 ESPAD Report. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. CAN, Stockholm, Sweden. Paksi B. : 2003 Drogok és felnőttek. A tizennyolc év feletti lakosság drogfogyasztása és droggal kapcsolatos gondolkodása az ezredfordulón, Magyarországon. Szakmai Forrás Sorozat. 4. L’Harmattan. Budapest Paksi B. – Elekes Zs.: (2003) A középiskolások drogfogyasztása 2003-ban Budapesten. Helyzetkép és tendenciák. Addiktológia (3-4) 275-304.

20

E 13 A kannabisz-fogyasztás jellemzői szegedi középiskolások körében végzett kutatások tükrében Piczil Márta Szegedi Tudományegyetem - EFK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Szeged [email protected] Az elmúlt évek során a figyelem fókuszába került a fiatalok körében egyre nagyobb méreteket öltő drogfogyasztás. Kutatók és kutatások sokasága igyekszik feltérképezni azokat az okokat, amelyek a szerhasználat hátterében áll (hat)nak. Az eredmények ismeretében nyilvánvaló, hogy a fiatalokra hatást gyakorló mikro– és makrokörnyezeti tényezők – családi háttér, a társadalmi és gazdasági élet ellentmondásai, az értékkonszenzus hiánya, a hedonista önérvényesítés előtérbe kerülése, a társas kapcsolatok gyengülése - mind hozzájárulhatnak a kábítószerekkel kapcsolatos rizikómagatartás erősödéséhez. A terjedőben lévő „carpe diem” szemlélet a jövő kiszámíthatatlanságával, nehezen tervezhetőségével összefüggésben ugyancsak veszélyeztető tényező lehet. A szegedi helyzet megismerése érdekében évek óta folynak kutatások, melyek középpontjában a 16 éves középiskolások állnak. A több mint 2000 fiatal bevonásával végzett vizsgálatok adatait elemezve elmondható, hogy a szülők és kortársak körében előforduló – és gyakran mintaként szolgáló egészségkárosító magatartások jelenléte, a szorongást indukáló helyzetek nagy gyakorisága, a tartalmas szórakozást nyújtó helyek hiánya és a bizonytalannak ítélt jövőkép nagyban magyarázhatják a vizsgált populáció körében előforduló kábítószer- elsősorban kannabiszhasználat jelenlétét és terjedését. Ami a probléma kezelését illeti, az akut problémák megoldásán túl egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a prevenciónak is, melynek stratégiáit a fiatalok bevonásával, ötleteik, tapasztalataik felhasználásával kell(ene) kidolgozni.

21

E 14 A kábítószerrel visszaélés, illetve a kannabisz jogi megítélése a dél-magyarországi ítélkezési gyakorlat tükrében Halász Edina Szegedi Városi Bíróság, Szeged A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv (Btk) európai összehasonlításban meglehetősen szigorú szabályokat tartalmaz. Az állampolgárok egészségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi és jogi érdek és a büntetések mértéke egyaránt indokolttá teszi, hogy a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok (nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság) a lehető legkörültekintőbben végezzék feladataikat az eljárásuk során. A bíróság a vádemelést követően gondoskodik a szükséges bizonyítás lefolytatásáról, és dönt a vádban foglaltak felől. Az ártatlanság vélelmének alapelvéből következik, hogy a terhelt bűnösségét kétséget kizáró módon kell bizonyítani, ami valamennyi a büntetőeljárásban eljáró hatóságot terheli. Ennek terjedelme a büntetőjogi felelősségre vonás eldöntéséhez szükséges tények körében határozható meg, amely egyaránt felöleli a bűnösség és az ártatlanság megállapítására vonatkozó valamennyi adatot és tényt. A kábítószerrel visszaélés miatt indult büntetőeljárások során a kábítószer minőségének, mennyiségének, a terhelt kábítószer függőségének, kóros elmeállapotának megállapításához az általános élettapasztalat nem elegendő, ezért igazságügyi vegyész-, toxikológus- és orvosszakértőt kell igénybe venni. A kábítószer mennyiségének meghatározása a bizonyítás során különös jelentőséggel bír, hiszen a Btk. eltérő szankciókat fűz az egyes elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó mennyiségekhez. A kábítószerrel visszaélés ugyanis enyhébben (vétségnek) minősül és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha csekély mennyiségű kábítószerre követik el, illetve részben a mennyiségen múlik, hogy a terhelt választhatja-e a gyógykezelést, avagy öt évig, illetve öttől tizenöt évig, esetleg életfogytig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia. A csekély és a jelentős kábítószer-mennyiség fogalmát a törvény nem határozza meg. A Legfelsőbb Bíróság 155. számú Büntető Kollégiumi állásfoglalása (155. sz. BK) szerint a csekély mennyiség a kábítószerek-hozzá nem szokott fogyasztóra vonatkoztatott- halálos (letális), illetve mérgező (toxikus) dózisának tízszerese, a jelentős mennyiség pedig az ilyen adag több, mint százszorosa.

22 A kannabisz esetében a 155.sz. BK. megállapítja, hogy a halálos, illetve a mérgező adag nem bizonyított, az alapegységet a hazai és külföldi tapasztalatok alapján a szakértő véleményezi. Felmerül a kérdés, ha az alapegység, tehát a halálos, illetve toxikus dózisa a kannabisznak nem ismert, azt milyen tapasztalatok alapján lehet véleményezni. A joggyakorlat az 1 gramm THC-t jelöli meg a csekély mennyiség felső határaként, amely enyhébb megítélést jelent a kannabisz és kannabisz származékok vonatkozásában, mint egyéb kábítószerek esetében.

E 15 A drogfogyasztás és következményeinek kockázatkezelése Ujváry István MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Intézet, Budapest [email protected] A pszichoaktív kémiai anyagokkal (drogokkal) való visszaélés az egyik legelterjedtebb - és gyakran súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel járó - pszichológiai rendellenesség. Egy drog egészségkárosító hatása általánosságban függ az adott szer akut és krónikus farmakológiai-toxikológiai tulajdonságaitól, valamint attól, hogy az adott anyag mekkora adagban és milyen gyakran jut a fogyasztó szervezetébe. Egy drog fogyasztásának társadalmi károsító hatása az egyéni egészségkárosító következmények és más közvetett hatások, valamint a vonatkozó epidemiológiai adatok ismeretében ugyancsak felbecsülhető. A kémia anyagokra ma már elterjedten használt kockázatbecslési módszerek alapján javaslatot teszek a legális és illegális drogok kockázatelemzésének és kockázatkezelésének általános modelljére, különös tekintettel a marihuánahasználatra. A modell fő elemei a kockázatazonosítás (kísérletileg és tapasztalatok alapján megállapított farmakológiai és toxikológiai jellemzők, epidemiológiai adatok, stb.) és a kockázatjellemzés (dózis-hatás összefüggés adatai, a használatra vonatkozó jellemzők, stb.), a kockázatkezelés (kereslet- és kínálatcsökkentés, törvényi szabályozás a nemzetközi egyezmények alapján). A kockázatazonosítás és a kockázatjellemzés objektív és általában jól számszerűsíthető mércéket alkalmaz. A társadalom értékítélete, csoportjainak különféle - és gyakran egymással ütköző gazdasági színezetű – érdekei, kulturális valamint jogi szempontok figyelembe vételével történhet a kockázat társadalmi szintű értékelése, ami ugyancsak elengedhetetlen a drogokkal

23 kapcsolatos kockázatkezeléséhez (kereslet- és kínálatcsökkentés, törvényi szabályozás a nemzetközi egyezmények figyelembe vételével, stb.). A különféle drogok használatának fentiekben felvázolt kockázatelemzése nemcsak egy megalapozott és fenntartható jogszabályozási, egészségi és neveléspolitikai stratégia kialakításához járulhat hozzá, hanem felhívhatja a társadalom figyelmét a drogfogyasztás rejtett vagy kevésbé ismert veszélyeire. Irodalom Ujváry I.: (1995) A marihuána-probléma. Kultúrtörténeti pszichofarmakológiai áttekintés. Psychiatria Hungarica 10, 413-425.

és

Ujváry I.: (2004) Kockázatok és mellékhatások. A drog- és kábítószerprobléma kockázatelemzési modellje. Magyar Tudomány 110, 440-452.

Hozzászólások III H4 A kannabisz jogi szabályozásának nemzetközi problematikája Bayer István Budapest [email protected]

24