KAMPIS MIKLÓS 80' FŐÉPÍTÉSZEK STATIKA ÉS SZENVEDÉLY BOGLÁRKA BÖLCSŐDE. Mester és műhelye

A Kós Károly Egyesülés folyóirata

01

KAMPIS MIKLÓS 80' Mester és műhelye

FŐÉPÍTÉSZEK

2015

04

L. Balogh Krisztina | Kaposvár Ifj. Lőrincz Ferenc | Vándorokból mesterek

STATIKA ÉS SZENVEDÉLY

Interjú Pongor Lászlóval

BOGLÁRKA BÖLCSŐDE Bata Tibor | Fót

ELŐSZÓ

02

Az év végéhez közeledve az egyre rövidülő nappalok és egyre hosszabb éjszakák során várjuk a világosság győzelmét a sötétség felett, Jézus Krisztus születésének ünnepét. Ez az időszak a várakozás és a testi-szellemi számvetés ideje. A számvetéshez tartoznak az évfordulók is. Makovecz Imre 80. születésnapját a tiszteletére rendezett nemzetközi konferencián ünnepeltük. A Mester munkásságát, nemzetközi beágyazottságát és hatását méltató előadások mellett a krisztinavárosi Szent Mihály-templomról is szó esett. A tervek készülnek, a Makovecz Alapítvány pedig küzd a templom felépüléséért. Kampis Miklós, a Kós Károly Egyesülés alapítója novemberben töltötte be 80. életévét. Ebből az alkalomból korábbi írásaiból készült összeállítással és kaposvári tanítványaival készült beszélgetésekkel, épületbemutatással köszöntjük Mesterünket. Tanítványai, ahogy a cikkekből kiderül, eltérő életutat járnak be, de munkásságukat átütő erővel jellemzi az alaposság és a kitartás. Ez sugárzik L. Balogh Krisztina főépítészi tevékenységéből, Lőrincz Ferenc építészetéből, abból a felelősségteljes munkából, ahogy a régió legnagyobb tervezőirodáját vezeti, és Grátz Antal itt bemutatott, részletgazdag, tájba simuló családi házából. Kampis mester mellett még egy születésnapot köszöntünk: Pongor László statikus tervező kollégánk 60 éves! A vele készült interjúban vall pályakezdéséről, példaképeiről, Makovecz Imréhez fűződő kapcsolatáról. Az ünneplés a jövő évre is átnyúlik, a hosszú és illusztris sort Mezei Gábor belsőépítész és Kőszeghy Attila építész évfordulójával szeretnénk folytatni. A szerkesztőség nevében az alábbi népdallal kívánunk békés, boldog karácsonyt az Országépítő folyóirat minden olvasójának, barátainknak.

80 60

Paradicsom közepibe, Aranyszőnyeg leterítve, Rengő bölcső reá téve, Benne fekszik az Úr Jézus. Az Úr Jézus Isten fia, Jobb kezébe aranyalma. Bal kezébe aranyvessző, Fel-felhajtja, megzúdítja. Zúg az erdő, cseng a mező, A madarak fityeregnek, Az angyalok énekelnek, A magyarok ünnepelnek.

Címlap: Fec sút i st adion r é s z lete, építé s z : Dobr osi Tamá s, 20 14 | f otó: Déne s G yör gy Bit s k e y A l a d á r U s z o d a , E ger, 19 9 3–2 0 0 0, épít é s z : M a k o v e c z Imr e | f ot ó : D éne s G y ör g y

Országépítő 2015|04


2015

04

A Kós Károly Egyesülés folyóirata

06

Kampis Miklós 80’ – Az építészet felkent tanítómestere (Dénes Eszter) Miklós Kampis at 80 – The Anointed Master of Architecture

A Kós Károly Egyesülés negyedéves folyóirata. Kiadja az Egyesülés nevében a Kós Károly Alapítvány.

F ő é p í t é s z e k | Master Architects

14

Interjú L. Balogh Krisztinával (Csóka Balázs, Dénes Eszter) Master Architects – Krisztina L. Balogh, Kaposvár

V á n d o r o k b ó l M e s t e r e k | From Itinerants to Master s

Kós Károly Alapítvány 1034 Bp., Kecske u. 25. Bankszámlaszám: 10402166-21629530-00000000 Adószám: 19193580-2-41

22 28 32 38 42 48 52 58 62 63 63

Interjú ifj. Lőrincz Ferenccel (Csóka Balázs, Dénes Eszter) Interview with Ferenc Lőrincz Jr. Családi ház – Kaposvár (Grátz Antal) Family Home, Kaposvár A fóti Boglárka Bölcsőde (Bata Tibor) The Boglárka Nursery at Fót Az építőkockák világa – Takefumi Aida (Skaliczki judit) The World of Building Blocks Takefumi Aida Statika és szenvedély – Interjú Pongor Lászlóval (Turi Attila) Statics with Passion – An Interview with Laszló Pongor Magyarország legészakibb temploma Oravka, Felső-Árva megye (Szűcs Endre) The Church of Hungarian Saints in Orawka Tuta Emlékére – Balogh István építész, festőművész (Füzes András) To the Memory of Tuta – István Balogh, Architect and Painter Makovecz Imre 80’ – Nemzetközi Makovecz-konferencia (Dénes Eszter) Makovecz Imre at 80 – International Makovecz Conference Nemeskürty tanár úr Hírek | News Könyvajánló | Book review

Felelős kiadó: Dévényi Sándor és Zsigmond László Alapító főszerkesztő: † Makovecz Imre Főszerkesztő: Dévényi Sándor Felelős szerkesztő: Dénes Eszter A szerkesztőbizottság tagjai: Csernyus Lőrinc, Csóka Balázs, Herczeg Ágnes, Jánosi János, Szűcs Endre, Terdik Bálint Lapterv és tipográfia: Vízvárdi András Angol fordítások: Móra Zoltán Nyomás: Progresso Print Kft., Budapest Honlap: www.orszagepito.hu ISSN 0866-0069 A lap előfizethető átutalással, az Alapítványtól igényelt csekken vagy személyesen. Ügyintézés, régi példányok árusítása: Artbureau Kft. 1065 Bp., Nagymező utca 4. I/128., telefon/fax: (+36 1)322-0677; e-mail: [email protected] Egy szám ára: 800 Ft Előfizetési díj a 2015. évre 3000 Ft, külföldi előfizetőinknek a postaköltséget is felszámítjuk.

Támogatók: MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA NEMZETI KULTURÁLIS ALAP Bonex Építőipari Kft., Arker’s Stúdió Kft., Farkas Építésziroda Felületkémia Kft. Forma Rt. Kampis Miklós: Balatonkörnyéki tanyaház távlati képe

Boglárka Bölcsőde, Fót, 2015, építész: Bata Tibor | fotó: Dénes Eszter

Telek i ut c a beépít é s e

Kampis Miklós 80'

07

„A világ erőinek, az építő és romboló erőknek ismerete az építész számára döntési helyzeteket ad: le kell tennie a voksát az építő erők mellett, hiszen a maga tevékenységével e z t j e l e n í t i m e g .”

KAMPIS MIKLÓS 80’ Az építészet felkent tanítómestere Szöveg: Dénes Eszter

MIK LÓS K AMPIS AT 80 The anointed master of architecture Architect and teacher Miklós Kampis turned 80 on 14 November, 2015. He is an exceptionally erudite theorist who is capable of constant renewal. Two striking examples of the work of his individual atelier are the plan of the cemetery in Kaposvár and the city center resettlement plan. Kampis Miklós is a representative figure of anthroposophy, who is also a founder and spiritual leader of the Kós Károly Association as well as the Itinerant School.


Ált alános iskola, Tab

Kampis Miklós 80'

Kampis Miklós 2015. november 14-én töltötte be 80. születésnapját, amelyet az „akadémiai szerda esték” keretében a Kós Károly Egyesülés és a Magyar Művészeti Akadémia közösen ünnepelt meg november 11-én. A z Akadémia részéről Fekete György elnök, az Építőművész Tagozat részéről Sáros László György és Ferencz

09

István, a Kós Károly Egyesülés részéről pedig Dévényi Sándor, Buella Mónika és Bánkuti Melitta köszöntötte Kampis Miklóst. A z esten Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész játékát hallgathatták meg az ünneplők, valamint bepillantást nyerhettek a Mihályf y László rendezésében készülő portréf ilm részleteibe. A z eseményt követően a Galériában megtekinthető kiállítást Zsigmond László nyitotta meg. Sziklai Ákos szavaival élve „a Kós Károly Egyesülés létrehozásában, a Vándoriskola megalapításában és ezek megtartásában Kampis Miklós szerepe sokkal jelentősebb, mint ahogy mi azt fel tudjuk fogni (…), ő a tartógerinc, egy több ponton támaszkodó erős híd, amelyen mi csak sétálgattunk, anélkül, hogy valaha belegondoltunk volna a roppant súlyba, amit hordozott és viselt”. Az építészet felkent tanítómesteréről1 az ünnepelt kérésének megfelelően az évforduló alkalmából készítendő interjút lapunk egy későbbi számában fogjuk leközölni. (1 Várnai Ágnes, Somogyi Hírlap, 2001. március 24.)

Telek i ut c a beépít é s e, Vár o sk apu

Kampis Miklós építész, egyben tanítómester a XX. század második felének és a XXI. század első évtizedeinek meghatározó személyisége. Kivételes műveltséggel rendelkező, állandóan megújuló elméleti szakember. A diktatúra családját sok szenvedésre ítélte, az „enyhülés” eljövetele azonban lehetővé tette, hogy mindennek ellenére egyetemre kerüljön, és kiemelkedő tehetségként, Makovecz Imre évfolyamtársaként 1959-ben lediplomázzon a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Ugyanazon évben kezdett dolgozni a Budapesti Városépítési Tervező Intézetnél (Buváti) Boros Zoltán műtermében, majd két esztendő múltán Kaposvárra, a Somogy Megyei Tanácsi Tervező Irodához szerződött, ahol hamarosan irányító tervezőként, majd irodavezetőként és vállalati főépítészként dolgozott. 1968-ban városrendezési-városgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett, ettől kezdve számos meghatározó településrendezési tervet készített. A Tervező Vállalat keretei között főként lakó- és középületeket, többek között a Kaposvári Ruhagyár épületét,

a SOMOGYTERV Irodaházát, a Kaposvári új köztemető ravatalozóját tervezte. Irányításával készült a Csiky Gergely Színház, valamint az Anker-ház tanulmányterve, a Gépipari Kollégium és Szakközépiskola, az Irányi Dániel utca, valamint Kaposvár Városközpontjának tömbrekonstrukciós tervei. A SOMOGYTERV-nél önálló műterme volt, ahol igazi csapatmunka folyt. Irányításával felmérték a megye valamennyi műemlékét, valamint a magyarországi zsinagógákat és a fa haranglábakat, előkészítették a szennai falumúzeum fejlesztését. Kampis Miklós fénye és vezető szelleme lett a kaposvári építészeti életnek. A nyolcvanas években az általa vezetett műhely – a természetes városfejlődést foglalva mesterséges szabályozási rendszerbe – olyan elveket léptetett életbe a várostervezésben, amelyek a mai napig érvényesek. Szemlélete újnak számított a városközpontok ideológiai-politikai indokokra visszavezethető, tudatos züllesztése időszakában. Az UNESCO városrehabilitációval foglalkozó konferenciáján, 1985-ben az általa irányított munkacsoport terve képviselte Magyarországot. „A települést, a mesterséges környezetet emberek, társaink hozták létre, részéül egy általános kulturális és civilizációs rendszernek, amelyet társadalomnak hívunk. Az építészet jellemzésénél nem hagyható figyelmen kívül a társadalom mint környezeti tényező, amely az építési szándék, szükségletek és a ráfordítás-erőfeszítés mértéke

tekintetében alapvetően befolyásolja az architektúra megjelenését, kibontakozását vagy elsorvadását”– vallja Kampis Miklós. Kemény csatát vívtak a kaposvári sétálóutca és a régi épületek megmentése érdekében, példájukat később több település követte. Kaposvár belvárosának újraálmodásáért, az esztétikum és a racionalizmus összeegyeztetése érdekében megalkotott következetes értékőrző építésztervekért Kampis Miklós 2001ben Kossuth-díjban részesült. Az 1985ben megkezdett munka még 2000-ben is folytatódott az Ady Endre utcai déli tömb I. ütemének beépítési és látványtervével. A társaság legjelentősebb munkája a kaposvári temető terve (1983, Kampis Miklós, Lőrincz Ferenc, L. Szabó Tünde, Kovács Péter). „A temető rendszerét két dolog motiválta. Az egyik a helyszín: a területen két domb van, középen egy völgy, arra szerveztük rá az egészet, abban helyezkedett el a ravatalozó és a többi

„Amikor egy burkolatot mindössze másfél centi vastagon raknak föl, azért, hogy majd könnyen leszedhessék, ha más színűre akarják cserélni… Nos, amit építészetnek, architektúrának neveznek, tízezer évre visszamenőleg követhető az emberiség történetében, és másról szól. Mégpedig arról, hogy az archék tektonikája. Aki architektus, annak az archék erejével kellene rendelkeznie, hogy formálhassa az ember környezetét. Saját képére és hasonlatosságára!”

71 lakásos társasház homlokzati terve, Kaposvár

közös funkció. A másik az antropozófia volt, annak alapján jött létre a hetes tagozódás. Kidolgoztuk a temető egész szertartásrendjét is, ami részben a hagyományokra épült. A 12 ember nem egyformán vett részt a rajzolásban, hanem temetővel kapcsolatos témákat dolgoztak fel. L. Szabó Tünde foglalkozott a hagyományos magyar temetkezéssel: milyen fákat hova ültettek, hogy vitték a halottat stb. Szabó Tibor a modern temetőket vizsgálta meg Németországban, Skandináviában, abból készített egy tanulmányt. Ezeket ismertették a többiekkel, és amit lehetett, bedolgoztunk a tervünkbe. Három évig terveztük, és állítom, hogy ennél nagyobb és komplettebb munkát temetővel kapcsolatban más nem csinált” – nyilatkozta Kampis Miklós az együtt gondolkodásról és az együtt dolgozásról. A temető terve – amely sajnos nem valósult meg – egyszerre volt épülettervezési és szerkezettervezési feladat, amelynek alapvetése, hogy a régi kultúrák emberés világképe teljes egységbe tudta foglalni az élők és holtak világát. Eszerint a halál és születés elválaszthatatlanok egymástól: átmenetek a létesülés folyamatában. Kapuk, melyeken keresztül az egyik világból a másikba léphetünk át. A tervezéshez készített kapu-tanulmány a Vándoriskolában többször is tananyagként szerepelt a mindenkori építészet oktatás elengedhetetlen részeként. Településrendezőként Kampis Miklós elsősorban részletes rendezési terveket készített, amelyek a kisebb tömbnagyságú feladatoktól a Kaposvár városközpontjának egészére kiterjedő munkáig

„Gyönyörű szavunk, az építészet csodálatosan fogja össze az éppé, egésszé formálást, valamelyest utalván az orvoslással való kapcsolatra – lásd: IMHOTEP –, de tökéletesen hiányzik belőle az ARCHÉK-ra, a Fejedelemségekre, az Őskezdetekre mint az égi hierarchia lényeire való utalás, ami által emberibbé válik ugyan, de egyúttal el is veszti kapcsolatát az égiekkel. Próbálták ezt az építőművészet vagy műépítészet ragadványokkal kifejezni, de véleményem szerint ezzel csak tovább fokozták a távolságot a valóságos tartalom és a szó, a fogalom mint kifejezés között.”

terjedtek. Ezek között szerepel Balatonboglár, Fonyód községközpont, Kaposvár Berzsenyi utca, Kaposvár városközpont, Kaposvár új köztemető részletes rendezési terve. Számos építészeti és településtervezési pályázaton vett részt – velencei-tavi nyaralópályázat, a hollókői építészeti pályázat, Pannonhalma Községközpont pályázata, megyei családi ház tervpályázat, Kaposvár városközpont déli szakasz tervpályázata, Balatonfüred településrendezési tervpályázatai –, illetve készített díjazott pályaművet.

Szoros kapcsolatot alakított ki a Pécs csoporttal és Csete Györggyel, akikkel több közös kiállítást is rendeztek, előadásokat tartottak. Kezdeményezésére jött létre 1976-ban a Dél-dunántúli Építész Stúdió, amely az állami tervezőirodák keretein túlnyúló, szabadabb együttműködésre adott lehetőséget. A közel hatvanfős társaságban kaposvári, pécsi, szekszárdi és zalaegerszegi építészek voltak a meghatározóak. A szabad szellemi életnek baráti összejöveteleket szervezett kurzusokkal és vendégelőadókkal egy olyan világban, amelyben már kiölték a szellemet az építészeti gondolkodásból: „olyan dolgokról beszélhettünk a Stúdióban, amiről egyébként nem lehetett, és a szigorúan tiltott gondolatokat általában ötvenen-hatvanan hallgatták. Ekkor még a kutya nem törődött velünk. Amikor azonban Liska Tibort, az ország legzseniálisabb közgazdászát meghívtuk, aki a világon senkitől sem félt, hirtelen nagy érdeklődést tanúsított munkánk iránt a megyei rendőrség és a pártbizottság. Kaposvári temető, belső homlokzatok

Kampis Miklós 80'

10

11 K apo s vár, s z ociális kö z pont homlok z at

Olyan személyek látogattak akkoriban el hozzánk előadókként, akiknek jelentőségét a mai napig nem fogta föl a Magyar Tudományos Akadémia. Közben a lakásomon párhuzamosan antropozófiát tanítottam, a steineri Szabadság Filozófiáját, amelyet kollégáim és barátaim, Kálmán István és Makovecz Imre ismertettek meg velem. Ők, szerencséjükre egy évtizeddel korábban már beépítették életükbe ezt az akkor szigorúan tiltott eszmét, ami szorosan összefüggött a magyar organikus építészet megszületésével. A Kós Károly Egyesülés legfontosabb előzménye talán a Makovecz Imre által működtetett magán-mesteriskola volt.” A Stúdiót, amelyet később antropozófiai tanulmányaival együtt a Kós Károly Egye-

K apo s vár, Ady E ndr e ut c ai déli t ömb

sülés közvetlen előzményeként értékelt, 1980-ig igazgatta. Ezt követően részben vállalati, részben magánúton szervezett továbbképzéseket és szakmai fórumokat. 1987-ben következett be a legnagyobb változás a vállalat életében, amikor Kampis Miklós műterme kivált a SOMOGYTERVből és KAPOSTERV néven önálló tervező kisszövetkezetet alakított, hét vezető tervezővel. Ez időszak alatt készült a Ropoli pihenőház, Kaposvár városközpont tömb-

rekonstrukciós terveinek módosítása, az Új Köztemető I. ütemének kiviteli terve, Paks belváros részletes rendezési terve, a Paksi Atomerőmű Vállalat részére munkásszállás és lakóépületek tervei, valamint Dombóvár általános rendezési terve. 1998-tól önálló tervezőként alkotott, legfontosabb munkái ebből az időszakból Rácalmás Ófalu, a budapesti VIII. kerület és Leányfalu szabályozási tervével kapcsolatosak.

„Az organikus építészet esetében a térről és időről is, éppen a már említett szemlélet következtében másként kell gondolkodnunk: lényiségnek kell felfognunk ezeket a filozófia nyelvén dolognak mondottakat. Az idő éppen az ARCHÉK, az őskezdetek szubsztanciája, a tér pedig az ARCHANGELOS, az időről való híradást hordozók lényisége. Az idő születése belső szemlélet, a téri külső a megszületett időben való visszatükröződés eredménye. Ennek ismerete nélkül mind az idő, mind a tér halott fogalom, amelyből élő építészet, élő kultúra nem születhet.”

Kaposvári temető, helyszínrajz

K a p o s v á r i t e m e t ő, r a v a t a l o z ó a l a p r a j z


A nyolcvanas években a személyes sorscsapások ellenére alapítója, megfontolt szervezője volt a Kós Károly Egyesülésnek, a Vándoriskolának és az Egyesülés által alapított Szabadiskolának. Az 1989ben megalakult Kós Károly Egyesülés immár 26 éve létezik, szakmai és általános ismertségnek és elismertségnek örvend. Kampis Miklós a szerves építészet magyarországi hagyományát képviselő társaság szellemi motorja, lelkiismeretes igazgatója 1989-2004-ig, 2003-tól pedig az Egyesülés örökös tagja. A Szabadiskola keretében – amelyet a szabad szellemi élet iránt elköteleződni vágyók számára hívtak életre és melynek forrása a Rudolf Steiner alapította szellemtudomány – 1993-ban Szabad Oktatási Fórum néven indult posztgraduális képzés Kampis Miklós koncepciója és tanmenete alapján., majd 1999-ben az Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány közös szervezésében nyitotta meg kapuit a Szabad Főiskola, amelynek állandó előadója volt. Kampis Miklós a gondolkodását, építészetét és életfelfogását átható antropozófiával a hatvanas években, Kálmán István és Makovecz Imre hatására kezdett el foglalkozni: „A Kós Károly Egyesülés megalakításához az organikus építészet vezetett. Ezt megelőzte Rudolf Steiner szemléletének megismerése, illetve az ő előadásaival való több mint 10 éves foglalkozás… Az antropozófia számomra a tudást jelenti, a megismerés egy formáját, a megértés eszközét, a körülöttem lévő dolgok és a bennem lévő erők okának fokozatos felfejtését. Összefüggő képet jelent a múlt, jelen és jövő jelenségeiről, üzenetet a múltból, cselekvést a jelenben, és igyekezetet, törekvést a jövőre nézve. Miért fontos tehát számunkra, a Közép-Európában, a Kárpát-medencében élő embereknek, itt alkotó építészeknek az antropozófia gondolkodásmódja, ami maga is KözépEurópában született? Fontos, mert emberi mivoltunkat, méltóságunk és létezésünk eredetét felfedi, rávilágít a bennünk élő erők, a gondolkodás, érzés és akarat erőinek természetére, Kaposvári temető, ravatalozó alaprajz

K apo s vár, c s aládi há z homlok z at

„… az organikus építészet esetében nem egyszerűen a jelenségutánzás (mimesis) vagy utánérzés az építész tennivalója, hanem a jelenségek teremtési, keletkezési formáinak ismétlése, mely azonban ezek mélyebb ismerete nélkül nem lehetséges.”

Paks, Molnár utcai ház

az emberi egyéniség és közösség erőinek, az emberi társadalomban működő erők természetére. Fontos, mert az építészet mivoltát felfedi, annak az építészetnek, amely már-már felszívódni látszik a résztudományok halmazatában, s amelyről még a latin mondás pontosan szólt: ARCHITECTURA EST MATER ARTIUM – az építészet a művészetek szülőanyja. De akkor még nem a mai értelemben vett művészetről van szó, a septem artes liberales, a hét szabad művészet szülőanyját tisztelhetjük benne, amelynek nagy részét ma tudománynak mondjuk, s felfélhető, hogy köze van az archékhoz, az arkangyalok feletti hierarchia lényeihez. Ezáltal saját tevékenységünknek szilárd alapot és soha nem sejtett távlatokat ad. Fontos, mert az emberi történelem mivoltát felfedi, általános, hihetetlenül nagy ívű képet ad a teremtés kezdetétől a teremtett világ végezetéig, okokat is pontosan megjelölve és indokolva, ugyanakkor a kisebb lélegzetű, regionális jelenségek világában is eligazítást nyújt.”

Az antropozófia oktatását később különböző keretek között, például a Visegrádi Építőtáborokban és a MÉSZ budapesti székházában folytatta. A rendszerváltást követően a szakmai közéletben is szerepet vállalt: 1997– 2001 között a Magyar Építész Kamara elnökségének tagja volt, amelynek már megalakításánál is közreműködött, 1997– 2005 között pedig a Somogy Megyei Építész Kamara elnökeként dolgozott. Szakmagyakorló, iskolát alapító és közösséget teremtő munkája mellett a tervezést sosem hagyta abba, Kampis Miklós 80 évesen is aktív. Ezt bizonyítják az ócsai szociális lakótelep (2012) általa tervezett lakóháza, vagy az arnóti óvoda terve (2012). Utóbbi, kiérlelt alkotása sajnos nem épült meg. A Magyar Művészeti Akadémia 2000-ben választotta tagjául, munkásságát 1979ben MÉSZ Emlékplakettel, 1988-ban Kós Károly-díjjal, 2001-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Kampis Miklós 80'

12

13

„A fentiekből persze számos további probléma keletkezik, de ennek alapján ezeken már könnyebb eligazodni. Ilyen probléma a forrás, a szellemi forrás kérdése, amely Magyarországon kettős: az antropozóf ia által orientált szellemtudomány, és a népi építészet, a népművészet, a népszellem kutatása. Miután a népi kultúra ősi, eredetileg »organikus« kultúrák üzeneteit hordozza, ennek megismerése és tör vényszerűségeinek alkalmazása természetes módon rokonítja az így épült épületeket az organikus építészet más forrásokból táplálkozó épületeivel. E rokonságot és a benne rejlő üzenetet felismerni kötelesség.”

„… Az antropozófia segítséget nyújt a

Úgy vélem, remélem veletek együtt, hogy

világ erőinek ismeretéhez, s eligazítást

van egy harmadik is: Homo Architectus,

nyújt ebben a tébolyult, értékvesztett

az Építő Ember, aki a világ teremtésén

világban. A világ erői, a körülöttünk

fáradozik. Feszítő igyekezet van benne,

és bennünk lévő erők építő és romboló

építeni, házat, hazát, országot, embert

erők,

Isten,

angyalok

és

démonok

erői,

vagy

ahogy

Hermész

Trisz-

s ezek működésébe nyújt betekintést,

megisztosz mondta: az Égi Ország képére és

ad olyan lehetőséget, amellyel az

hasonlatosságára – végső soron saját

egyén szabadon, saját tudatos akarati

képünkre és hasonlatosságunkra, mert

tevékenységével tovább teremti, tovább

az Építő Ember maga is, a világ építő

viszi a megismerésre való törekvését.

erőinek, az égi erőknek mása, ha gyenge

S rávilágít: a valódi, szabad cselekvés

és erőtlen árnya is csupán. S ennek

forrása csakis a megismerés lehet.

az igyekezetnek végső értelme nem

A világ erőinek, az építő és romboló

csupán a tárgyiasult épületek, falvak

erőknek ismerete az építész számára

és városok, hanem egy nagy, láthatatlan

döntési helyzeteket ad: le kell tennie

épület, amely gondolkodásunk, érzésünk

a voksát az építő erők mellett, hiszen a

és akaratunk tégláiból épül, s ezt együtt

maga tevékenységével ezt jeleníti meg.

építjük Imhoteppel, Kallikratosszal,

Nem egyszerű kérdés: mikor Mózes lejön

a középkori mesterekkel, Vignolával

a hegyről, s látja az aranyborjú körül

és Palladióval, Wrighttal és Le Corbusier-

táncoló és azt imádó sokaságot, dühödten

vel, Kisho Kurokawával és Makoveczcel.

ráront, összetöri a törvénytáblákat és

Ez az épület – talán egyetlen, hatalmas

szétzúzza a szobrot. Vajon rombolt-e,

templom, talán ezt nevezte William Blake

avagy épített – gondolkozzatok el rajta,

új Jeruzsálemnek – közös alkotásunk,

vessétek össze saját életetekkel, vajon a

közös kincsünk, mely épül a kezdetektől

mindenáron való akármit építésnek van-e

és épül a végítéletig – s ebben a

értelme, vagy valami másról, többről van

munkában mindnyájan akarva-akaratlan

szó. Kosztolányi Dezső, a század magyar

részt veszünk, de még sokkal jobb, ha

költőóriásainak egyike, Ady Endréről

tudva és akarva, a megismerés útján

írt tanulmányában azt mondja, hogy

járva építjük a művet. Ebben a munkában

lényegében kétféle ember van: a Homo

való tudatos részvételhez, mindezeket

Politicus és a Homo Aestheticus. Az előbbi

végiggondolva, egy vallomás megtétele,

a világ kormányzására, igazgatására,

saját belső életünkről szóló vallomástétel

a másik a szemlélésére törekszik.

kimondása szükséges. Remélem, Ti is

A tanulmány végén önvallomást tesz

valljátok velem együtt, amit most én,

ilyenformán: Homo Aestheticus Sum.

Kosztolányi példájára Nektek megvallok:

HOMO ARCHITECTUS SUM…”

Főépítészek

IN T E R JÚ L . B A L O G H K R I S Z T IN ÁVA L

14

D é n e s E s z t e r, C s ó k a B a l á z s | f o t ó : if j . L ő r i n c z F e r e n c L. Balogh Krisztina (1970) 1994 Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar 1999 Kós Károly Egyesülés, vándordiploma (Mesterek: Lőrincz Ferenc, Zsigmond László, Sáros László, Deák László) 2004 Műemlékvédelmi szakmérnök 2007 Településtervezői jogosultság

› Lassan öt éve, 2011-ben lett Kaposvár főépítésze. A város építészeti értékeit számos könyvben is bemutatta, az érték védelem és a műemlék védelem területén végzett munkáját Kós Károlydíjjal ismerték el. Hogyan kezdődött a megbízatása? Kapcsolatba hozható az elmúlt évtized végén megvalósult, ön által ter vezett és levezényelt belvárosi beruházásokkal?

FŐÉPÍTÉSZEK

L. Balogh Krisztina – Kaposvár


Szita Károly polgármester úr kért fel, miután az előző főépítész munkájára immár állami főépítészként a Kormányhivatalban tartottak igényt. 2010 őszén adták át a közel kétmilliárdos projekt keretében megújult kaposvári belvárost, melynek része volt az Ady Endre utca sétálóutcává alakítása, a Noszlopy Gáspár utca átépítése, egy parkolóház átalakítása, valamint az art deco stílusú Szivárvány mozi felújítása. Mindezt férjemmel, ifj. Lőrincz Ferenc építésszel nagy szeretettel és figyelemmel terveztük meg, majd személyesen bábáskodtam végig a kivitelezés folyamatát. Ez alapozta meg azt a bizalmat, amelynek eredményeképpen felkértek a város főépítészi teendőinek ellátására. Ez óriási megtiszteltetés, egyben kihívás is volt számomra. Rendkívül izgalmas döntési oldalról, a gyakorlatban követni a városfejlesztési beruházásokat, de nehezen hagytam ott a tervezőasztalt.  Noszlopy Gáspár utca felújítása, 2010, építész: L. Balogh Krisztina, ifj. Lőrincz Ferenc

2007– ICOMOS népi szakbizottsági tag 1995– ARKER’S Kft. tervező, vezető tervező 2007–2011 Csurgó főépítésze 2011– Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze 2013– Országos Főépítészi Kollégium elnökhelyettese 2011 Kós Károly-díj

› Milyen egy városi főépítész élete?

› Az ön hozzáállása új volt a városban?

A főépítészi szerepkörbe annál többet visz bele az ember a saját személyiségéből, mint hogy az egy csereszabatos hivatali állás legyen. A polgármester úr is inkább bizalmi alapon működő tanácsadónak tekint, mint hivatalnoknak. Díjazza az ötleteket, értékeli a lelkesedést és az elhivatottságot, amelyet a hivatali daráló hamar kiölhet az emberből. Hagynak dolgozni, én pedig ennek megfelelően rengeteg energiát fektetek a munkámba. A gazda szerepében szeretnék kiteljesedni.

Igen, úgy gondolom, hogy csináltam egyfajta brandet. Jelen vagyunk a városi közéletben mint főépítészi iroda. Idekerülésem harmadik napján létrehoztam közösségi oldalunkat, ahol folyamatosan „ingerlem” a lakosságot − mára 2000 fölött van a követőink száma. Itt értesülhetnek a beruházásokról, tervtanácsokról, érdekességekkel találkozhatnak a város múltjáról és jelenéről. Több Kaposvár építészetéről megjelenő könyv megírásában vettem részt. Ezek közül az egyik a Somogy Hírlapba másfél

15

 Ady Endre utca rekonstrukciója, 2010, építész: L. Balogh Krisztina, ifj. Lőrincz Ferenc

16

17

éven keresztül írt helytörténeti cikksorozatomon alapszik. A városi fesztiválokon, a hazai kezdeményezésű szecesszió világnapján, vagy a kulturális örökség napja keretében a főépítészi iroda előadásokat tart, a fesztiválokra külön főépítészi játszóházzal vonulunk ki. Aktív kapcsolatom van a városlakókkal. Ennek egyik célja a helytörténeti ismeretek terjesztése, hiszen amit ismerünk, azt jobban szeretjük, mert a sajátunknak érezzük. Másrészt pedig így tudtam elérni, hogy az általam képviselt értékrendet zsigeri szinten megértsék mind a városlakók, mind pedig a városvezetők. Tudniuk kell, hogy elkötelezettje vagyok a városnak, és egyes döntéseim vagy megnyilatkozásaim az épített környezet védelmét, és a város érdekeit szolgálják. Sikerült elérnem, hogy a sajtó heti rendszerességgel kíváncsi a főépítész véleményére, úgy gondolom, hogy a szavainak súlya van. Az állandó jelenlét pedig hitelesebbé teszi a főépítész személyét.

› Hány fővel működik az iroda, és milyen feladatokat lát el? Az építéshatóságtól, a műszaki és a pályázati irodától függetlenül, de velük összedolgozva működik a főépítészi iroda, három fővel. Újdonság volt a hivatal életében, de mára természetessé vált, hogy a mérnöki szemléletet képviselve nagyon aktívan részt veszünk a projektek előkészítésében is. A közbeszerzési eljárások során a műszaki tartalomra és az alkalmassági feltételekre is befolyással vagyunk, noha a lebonyolítás már nem ránk tartozik. Előfordul, hogy házon belül apróbb tervezési feladatokat


oldok meg, olykor előkerül a skiccpausz. Fontos, hogy az ember ne szakadjon el teljesen a szakma gyakorlati oldalától!

› A város számára egyedülálló lehetőség, hogy ön építészként műemlékvédelmi és településtervezői képzettséggel is rendelkezik. Hogyan kamatoztatja ezt jelenlegi munkájában?

Az építész reneszánsz ember. Régebben nem is váltak el ezek a területek egymástól, gondoljunk csak Borromini munkásságára. A jó építész egy újságospavilont és egy fél városrészt is komplexen tud kezelni. Tény, hogy a világ ma nem ebbe az irányba megy,

éppen ezért feladatunk, hogy ezt a gondolkodásmódot megőrizzük. Ma mindenhez külön jogosultságot kell szerezni, de nincs mit tenni, a panaszkodás csak az értékes munkától veszi el az energiánkat. Úgy vélem, hogy az igazi főépítész mindkét szakterületet egyesíti magában, és alapfeltétel, hogy gyakorló építész legyen.

szegmens fontos pillére az ARKER’S Kft.nek, építésztervezői munkát azonban idő hiányában nem tudok vállalni.

› Manapság még a kisebb települések is inkább a főállású főépítészeket preferálják, így akár kizáró ok lehet, ha valaki a szakmáját gyakorolva irodát is tart fenn.

› A főépítész feladatai közé tartozik a tervtanács vezetése és a településképi véleményezés is. Városi szinten hogyan működik mindez?

Kaposváron ezzel sem volt probléma. Településtervezői és műemlékvédelmi munkákat is csinálok helyben jegyzői engedél�lyel, hiszen mindkettőt máshol bírálják el. Heti egy alkalommal, munkaidő után tudok ezekkel a megbízásokkal irányítóként foglalkozni, munkatársaim rugalmasságának és önállóságának köszönhetően. E két

A településkép védelméről szóló eljárást 2013-ban vezettük be, meghatározva, hogy az mely esetekben igényel főépítészi, melyekben tervtanácsi állásfoglalást. Évi közel 400 ügyünk van, ezek többségükben bejelentési eljárások. A belvárosban a klímaberendezések kihelyezését, a reklámtáblákat, a cégéreket, sőt, még a közterületeken el-

A műegyetemi diplomát követően a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájába mentem, majd Kaposváron kezdtünk el dolgozni férjem szüleivel, Lőrincz Ferenc építésszel és L. Szabó Tünde megyei főépítész, egyben műemlékvédelmi szakmérnökkel, akit a mai napig példaképemnek tekintek. Részt vettem a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésen, így az apósom által készített településtervezési munkák örökségvédelmi, majd a településtervezői részéből is egyre inkább kivettem a részem. Apósom váratlan halála okán szereztem meg a településtervezői jogosultságot, amely azóta is beletartozik cégünk profiljába. Főépítészi munkám során ezt jól tudom kamatoztatni: a megfelelő tervező kiválasztásán túl tapasztalataim alapján előre látom az egyes problémák lehetséges megoldásait. Jelenleg kulturális örökségvédelmi tanulmányokat folytatok a Pécsi Tudományegyetemen, lesz egy bölcsészdiplomám is végre…

› A szakmán belül sincs egységes álláspont a tekintetben, hogy építész vagy településtervező legyen-e a főépítész. Ön, aki mindkettőt képviseli, hogyan foglalna állást ebben a kérdésben?  Ady Endre utca, előtérben Sörös Rita és Szabó Éva Játszó gyerekek című alkotásaival

 Szivárvány Kulturális Központ felújítása, 2010, építész: L. Balogh Krisztina

helyezett vendéglátó teraszokat is eljárási kötelezettség alá vontuk, amelyet a főépítész véleményez. A lakossági építési engedélyhez kapcsolódó eljárásból lényegesen kevesebb van, a nagyobb projektekkel pedig természetesen a tervtanács foglalkozik. A településképi véleményt a főépítész szakmai véleménye alapján, természetesen a bizalomra építve a polgármester írja alá. Miután kizárólag szakmai szempontokat kell mérlegelnem, bizony előfordult már, hogy állami beruházás keretében megvalósuló utólagos hőszigetelési tervet utasítottam el. Nem hozok politikai alapú döntést, mindig van megoldás a terv településképileg kedvező átalakításához, és ehhez termé-

Főépítészek

18

19 Csik y Gergely Színhá z rekonstr ukciója, lát ványter v, építész: L. Balogh Krisztina, ifj. Lőrincz Ferenc 

szetesen minden segítséget megadunk. Éppen ezért nem volt még ebből adódó valódi konfliktusunk.

› Hogyan csapódott le a bejelentési eljárás a lakosság körében? Megkeresik a főépítészt? Határozott célunk, hogy a településképi bejelentési eljárást ingyenes konzultációs lehetőségként kezelje a város. A mellékleteket a megértéshez szükséges léptékben és módon kell csatolni a kérelemhez, ehhez készítettünk egy formanyomtatványt. Ha valaki személyesen befárad, akkor segítünk a kitöltésben, nem csupán tollat adunk… A megértéshez pedig olykor elég, ha adott esetben a kérelmező a mobilja segítségével megmutatja, vagy e-mailben átküldi a kérelem tárgyát. Ezt helyben kinyomtatjuk, megnézzük a színt, rárajzoljuk javaslatainkat, a pontos méretet. Nem tervszerű tervet kérünk az ügyféltől, nem vegzáljuk feleslegesen, hanem segíteni szeretnénk abban, hogy


Andrássy-ebédlő (Rippl-Rónai Józ sef eredeti ter vei alapján) rekonstr ukciója, Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont, építész: L. Balogh Krisztina, 2013 

ha valamennyi pénzt el akar költeni például egy cégérre vagy reklámra, akkor az optimális, esztétikus megoldás legyen. Az igényes településképhez hozzátartozik, hogy nálunk nem lehet telibe matricázni egy kirakatot, mert az az építészek által megálmodott homlokzati architektúra kárára van.

› Kaposvár egy hetvenezer fős város, fölötte van annak a szintnek, amikor három kapcsolaton keresztül mindenki ismer mindenkit. Hogyan hozható működésbe a kapcsolati háló? Az eljárás bevezetése óta eltelt két év tapasztalata megdöbbentő: az ügyfelek többsége gondosan felkeres minket, s már a működési engedély kiadásának helyszínén is megtalálja tájékoztatónkat. Nagyszerűen működik a legnagyobb közösségi oldal, a levelezőprogramok, amelyeken keresztül bizony még ügyeket is intézek. Egy ekkora városban a lakosságnak igénye van erre: figyelik a helyi sajtót, és ha problémá-

juk van, azonnal írnak egy üzenetet. Mindez sok munka, de megéri, és jobb, mintha mindent ügyiratoznánk!

› Kaposvár belvárosában eklektikus és szecessziós építészeti emlékek keverednek, mégis erős, egységes hangulata van. Egy főépítész akár az utcabútorok szintjén is támogathatja ezt a harmóniát? Feltétlenül. Ráadásul ma már a területi operatív programok el is várják, hogy ezen a szinten is komoly, részletes elképzelésünk legyen, ha közterület-átalakításra költünk. Főépítészi koncepcióm része, hogy ötödik éve egy általam meghatározott RAL színre festetünk minden régi és újonnan telepítendő utcabútort, legyen az reklámtábla lába vagy kandeláber, alacsony korlát, árnyékoló tartószerkezete, buszmegálló. Annyi minden van a közterületen, hogy az már nem tud unalmas lenni, de a szín egységesítheti.

Főépítészek

Új buszok arculattervezése, Főépítészi Iroda 

20

Toponár i k ál vár ia f elújít á s a , építész: L. Balogh Krisztina, Márton Csilla, 2011 

Kaposvár Intermodális Csomópont, megvalósíthatósági tanulmány, COWI-Utiber konzorcium, 2015 

› Ön főépítészként több, a városról írott könyv szerzője. Inkább társszerzője és ötletadója. Első könyvemet, amelynek címe Kaposvár szecessziós építészete, Szigetvári Györggyel írtuk, a fotókat pedig férjem, ifj. Lőrincz Ferenc készítette. Térképes megfelelője a szecesszió világnapjára jelenik meg, a historizmus épületeit bemutató második kötetét pedig jövőre tervezzük kiadni. A megyei hírlap szombati számában megjelenő állandó rovatom címe: „Emelt fővel, nyitott szemmel” egyben főépítészi mottóm is. Nagy Zoltán helytörténész barátommal összeállított sorozat kibővített változata Kaposvár 300 címmel jelent meg a város újraalapításának alkalmából. Ebben a könyvben 77 épületen keresztül meséljük el az elmúlt három évszázad történéseit. A fotókat természetesen ifj. Lőrincz Ferenc készítette.

› A városban járva számtalan helyen találkoztunk a főépítészi iroda egyedi tervezésű logójával. Az erős jelenléten, az ügyfélbarát ügyintézésen és az aktív kommunikáción túl a példamutatás eszközével is élnek? Az általam említett brandhez tartozik a logó is, amelyet a városi címer alapján terveztünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a példamutatásra. A jelenleg felújításra váró Csokonai-ház üresen álló kirakatait a megyei múzeummal, a könyvtárral és a hulladékgazdálkodási társulással összefogva rendeztük be az általunk meghatározott „Szemétkedünk?” mottó alapján. A kirakatkultúrára szerettünk volna követendő példát mutatni, ahogyan az immár harmadik éve megrendezésre kerülő adventi kirakatszépítő pályázattal is. Hasonló megfontolásokból győztük meg a hivatalt, hogy a felújításra váró műemlék épület ideiglenes lezárása ne csak OSB lappal történjen, hanem minimális pénz ráfordításával egy

általunk tervezett egyedi grafika is kerüljön rá. Azóta a város kedvelt színfoltja lett a macskamotívumos kapurajzolat… Példamutatás mindenekelőtt – és ez nem pénzkérdés! Apró harcok ezek, de tudatformáló hatásuk felbecsülhetetlen.

› Milyen beruházások folynak jelenleg Kaposváron, és mi várható a jövőben? Nemrég egyeztettünk a miniszterelnök úrral a Csiky Gergely Színház felújításáról, amelyet még 2006-ban apósommal, majd 2010-ben férjemmel közösen terveztünk, és amelynek engedélyét azóta életben tartjuk. Jelenleg a munka tenderterv szakaszában vagyunk. A városi intermodális csomópont koncepcióját a költségcsökkentés jegyében most racionalizáltuk, a tervezési kiírásokat megkezdjük. Részt veszünk a zöld város programban, amelynek keretében energetikailag és növényzettel is „zöldítjük”a várost. A felszabadult műemlék kórház területe 4,5 milliárdos, Kaposvár legrégebbi épülete, a Csokonai-ház 1,5 milliárdos, a szentjakabi bencés kolostor turisztikai fejlesztése közel 1 milliárdos projekt. Ez persze még nem minden projektünk, de személyesen közel 28 milliárd forint elköltésének felelőse vagyok, ami egyrészt rettenetesen nagy kihívás, másrészt ritka lehetőségként lelkesíti az embert. A tervek megvalósulása várostörténelmi esemény lesz!


To p o n á r i k á l v á r i a s t á c i ó i n a k f e l ú j í t á s a , építész: L. Balogh Krisztina, Márton Csilla, 2013

MAS TER ARCHITEC T S – K RIS Z TINA L . BALOGH, K APOSVÁR After being appointed Master Architect of Kaposvár almost five years ago, she went on to present the architectural values of the town in several publications. She was awarded with the Károly Kós Prize for her work in the field of value protection and historical preservation. She managed to create a sort of brand, gaining public attention for the activity of the Master Architect. She also created a community site to be in constant touch with the locals. One of her priority objectives is development through the promotion of local history. Her brand successfully achieved the transfer of values championed by her to the larger public of locals and community leaders. Another innovation introduced by her was her frequent participation in project preparation as an engineer, while remaining active in her other qualities of architect, historical preservation engineer and urban planning engineer as well.

21

Vándorokból mesterek

22

INTERJÚ IFJ. LŐRINCZ FERENCCEL

23

Csóka Balázs, Dénes Eszter | fotó: Ifj. Lőrincz Ferenc

A Kós Károly Egyesülés a z idén éppen negyed s zá zad a alapította meg ma is aktív, pos ztgradu ális képzést adó Vándor iskoláját , amelyben eddig közel nyolcvan hallgató s zer zett diplomát . Sorozatunkban olyan, egykor i vándor iskolá s hallgatókat keresünk f el, akik a vándoréveket követően immár mesterekként tevékenykednek. E zúttal a kaposvár i if j. Lőr incz Ferenccel bes zélgettünk.

› A Vándoriskola hányadik évfolyamára járt, és hol töltötte a vándoréveket? A Vándoriskolát 1994-ben kezdtem, mi voltunk a harmadik évfolyam, amelyen L. Balogh Krisztina, Markót Imre, Szécsi Zsolt, Bogos Ernő és Pintér Balázs voltak csoporttársaim. Feleségemmel, L. Balogh Krisztinával a Kapostervben, Kampis Miklósnál és édesapámnál, Lőrincz Ferencnél kezdtünk, majd egy évet voltunk Budapesten, ahol Makovecz Imre és Sáros László mellett dolgozhattam. Ezt követően Szolnokra mentünk, Deák László és Blazsek Gyöngyvér irodájába, végül az utolsó félévben visszatértünk Kaposvárra

Hajózástörténeti Kiállítás és Kilátóépület, Balatonföldvár

FROM ITINERANTS TO MASTERS Int er v ie w w it h F er enc L őr inc z Jr. Ferenc Lőrinc Jr. is the leader of Arkers, a reputable architectural office in Kaposvár managed in line with the family tradition. In addition to that, he is the Master Architect of several communities along Lake Balaton. During his years of formation as an itinerant, he used to be an apprentice to his father, to Miklós Kampis, to László Sáros, to László Deák and to Imre Makovecz. In his spare time, he does photography and diving on a professional level. Besides working on architecture projects, he is also noted as an underwater photographer.


› Miből állt akkoriban az irodán kívüli vándorlét? Voltak programok, kirándulások, karácsonyi ünnepségek vagy előadások? Nagy jelentőségűek voltak az akkor még negyedévente megtartott, a Kós Károly Egyesülés által szervezett konferenciák. Az adott iroda közösségével megültük az ünnepeket, születésnapokat. A budapesti vándorlásom alatt, Salamin Ferenc szervezésében havi rendszerességgel voltak külön házi feladatokhoz kapcsolódó beszélgetések, amelyeken Makovecz Imre is részt vett.

› Ha egy élményt kellene kiemelni, mi lenne az?

› Jelenleg mekkora irodát tartanak fenn?

Talán a nyitottságot és az önzetlenséget emelném ki, ahogy a mestereink nagy szeretettel átadták nekünk azt a tudást, amelyre valósággal szomjaztunk. A Vándoriskolába azonos érdeklődésű és gondolkodásmódú fiatalok mentek, sok barátot szereztem. A mai napig fél szavakból is értjük egymást, kapcsolatunk átszövi a szakmai életet.

Édesapám 2007-ben bekövetkezett halálakor 8 fős volt az iroda, majd felduzzadt 17 főre, ez volt a legnagyobb létszám. A válság végére alakult ki a mai állapot: jelenleg tizenketten vagyunk. Ez a tizenkét fő azonban már nem csak építészekből áll: stati-

› Milyen munkákat bíztak a vándorokra? Nagyon változó, frissen végzett egyetemistaként talán én már nagyobb önállóságot kaptam a többieknél, mert már gimnáziumtól kezdve sokat dolgoztam. Önálló feladatokat is bíztak rám. Makovecz Imre mellett többek között a piliscsabai Stephaneum engedélyezési tervein, valamint számos családi ház tervén is dolgozhattam, mártélyi nyaralóját is én rajzoltam végig és jártam le művezetni. Nagyon nagy megtiszteltetés volt ez számomra.

› Családi kötődés révén tértek vissza szülővárosába, Kaposvárra? Még az egyetem alatt, huszonhárom éve alapítottuk édesapámmal, Lőrincz Ferenccel és édesanyámmal, L. Szabó Tündével az Arker Stúdió Kft.-t. Feleségem, L. Balogh Krisztina ugyan budapesti volt, de miután szülei külföldre költöztek, nem nagyon kötött oda minket semmi, a közös munkák és a családi cég húzott minket Somogyországba.

kus, településtervező, gépésztervező is van köztünk, hamarosan elektromos tervezővel is bővül a csapat. Sosem dolgoztunk építész alvállalkozókkal, mindig főállású kollegákat alkalmaztunk. A válság hatására beszűkült a piac, csökkent az árbevétel, a kollégák bérét és terheit azonban ettől

Kilátótorony, Fonyód


24

25 15

› Milyen jellegű munkákon dolgoznak?

függetlenül fizetni kellett. Abból a „munka tortaszeletből”, amelyhez a válságban még hozzáfértünk, megpróbáltunk minél többet magunknál tartani. Ennek érdekében az építészet mellett a szakági tervezéseket is főállású kollegákra bíztuk. A cég stabilitása érdekében a generáltervezést kiterjesztettük a lebonyolításra,és a műszaki ellenőrzésre is, ezzel a piacon szinte egyedüliként növelni tudtuk az árbevételünket. Már a válság előtt saját irodánk volt Kaposvár belvárosában, így a bérleti díj fizetése nem nehezítette helyzetünket. Jelenleg sajnos Somogy, Tolna és Baranya megyében jelenleg nincs 10 főnél nagyobb iroda, Somogy megyét tekintve pedig a Kaposterv, Somogyterv megszűnésével a mi irodánk lett a legnagyobb.


Jelenleg cégvezetőként megyek a munka után, korábban szinte még maguktól estek be a megbízások… Tudatosan törekszünk arra, hogy a megrendelői kört arányosan osszuk szét a különböző szegmensek között. A több lábon állás mellett nagyon fontosnak tartom, hogy a megrendelői kör arányának tudatos egyensúlyban tartását is. Megrendeléseink állami, magán-, vagy az egyházi szektorból a kisvállalkozói, vagy éppen a multinacionális cégek közül érkeznek. Egyiket sem engedhetjük a többi rovására túlzottan megerősödni. A katolikus egyház megbízására 20132014-ben tervezünk egy közel kétmilliárdos beruházásban megvalósuló idősek otthonát, mely jelenleg épül Zselickislakon. Csurgóra városi uszoda tervezése folyik, és most fejeződik be az irodánk által tervezett Balatonföldvári Hajózástörténeti Múzeum és kilátó építése is. Fontosnak tartjuk, hogy végigkísérjük az épületet a megvalósulásig, éppen ezért a tervezői művezetést mindig, de ha van rá lehetőség, akkor a műszaki ellenőrzést is magunk végezzük. Forráshiány miatt több munkánk szakadt félbe, remélhetőleg az elkövetkező időszakban ezek közül is több megvalósulhat. A legkülönbözőbb feladatok szerepelnek megbízásaink között az ipari épületektől kezdve az irodaházon és a közterület-rekonstrukción át a műemlékig. Az elmúlt években rendkívül sok műemléki kastély rekonstrukciójában vettünk részt, a Forster központ megalakulása óta azonban nehezen lehet ilyen munkákra pályázni. A vidéki irodák a központosítás miatt minden téren nehezebben rúghatnak labdába.

› Az iroda méretéből következően feltételezhető, hogy nem csupán alakítója, de legfőbb motorja is a helyi építészeti életnek. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert huszonhárom évvel ezelőtti megalakulásunk óta − a nyári gyakorlatokat is beleszámítva − közel ötven fő dolgozott nálunk. Somogy megyében mintegy száznegyven építész van, így mondhatjuk, hogy a kaposvári építészek közül minden második megfordult nálunk. A helyi kamara elnökségi munkájá-

ban négy éve veszek részt. Már a kezdetekkor célként tűztem ki szakmai kirándulások, előadások, kiállítások szervezését. Jelenleg negyedévente vannak építészkirándulások. Legutóbb Balatonföldváron, Fonyódon és Marcaliban jártunk, ahol az épületlátogatásokat a helyi polgármester részvételével megtartott vetítés is kísérte. Kaposvár neves építészéről és közéleti személyiségéről, Lamping Józsefről elnevezett diplomadíjat alapítottunk, amelyet Somogy megyei származású vagy megyei témát színvonalasan és eredményesen feldolgozó fiatalok kaphatnak meg.

› Kétségtelen, hogy ez a város megtartó erejéhez is hozzájárul. Mi a tapasztalat a fiatalok elvándorlásával kapcsolatban? Vidéken egyre rosszabb a helyzet, mivel a végzett fiatalok akkor jönnek vissza dolgozni egy adott közösségbe, ha megfelelő szakmai kihívásokat és feladatokat biztosítunk számukra. A nagy irodák megszűnésével a legtöbben sajnos egy-két főt foglalkoztatva tartaléklángon végzik munkájukat. Főként építész bedolgozó alvállalkozókat alkalmaznak, ez a közvetett rendszer azonban nem feltétlenül biztosít stabil megélhetést, sem szakmai fejlődést, amelyekre egy fiatal építésznek alapoznia lehetne. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az irodánkat megerősítve inkább fejlesszünk, és újabb kollégákkal növeljük a létszámot. Erre egyre nagyobb szüksége van a vidéknek és az országnak a külföldre áramló munkaerő megtartása érdekében.

› Milyen tapasztalatai vannak a pályakezdő építészekkel kapcsolatban? A két hónapos egyetemi nyári gyakorlatot a kaposvári vagy a megyéből származó hallgatók rendszerint nálunk töltik. A Pécsi Tudományegyetemről rendszeresen kérnek fel opponenciák írására, vagy konzulensi feladatokra. Az építészhallgatók között nagy a szórás, és nemcsak a szakmai színvonaluk, hanem a hozzáállásuk tekintetében is. Az általánosan megállapítható, hogy a számítógépet nagyon jól kezelik, mint ahogy az is, hogy a skiccpauszt csak kevesen ismerik. A kreditrendszerű képzés eredményeként a globális építészeti szem-


26

27 Válogatás a Krisztus 33 arca című sorozat ból

lélet és az egyenletes, a szakma minden szegmensére kiterjedő stabil ismeretek hiánya jobban érződik, mint a régi oktatási rendszerben tanult hallgatóknál.

› Vállal főépítészi megbízatást? Főépítészi tevékenységem a Balaton-parthoz kötődik. 2007-től Fonyód, 2011-től Balatonföldvár és Balatonszárszó főépítésze vagyok. Tanácsadói státuszban végzett tevékenységem a tervbírálat és a településképi véleményezés mellett alapvetően a testület és a polgármester számára − többek között a beruházások és a pályázatok terén − nyújtott szakmai segítségből áll. Az építészeti feladatokon kívül számos esetben műszaki tanácsadóként is közreműködöm, segítve a képviselő-testület és a polgármester munkáját.

› Tervezési feladatokban is részt vehet? Ha azt mondjuk, hogy egy egyszerű megbízás esetén az építész bizalmi pozícióban van a megrendelővel, akkor a főépítészi megbízatásra ideális esetben ez fokozottan érvényes. A bizalom hiánya a munka kárára megy, megléte esetén azonban kézenfekvő, hogy ha az önkormányzat akar valamit, akkor mindenekelőtt a főépítészt keresi meg. Emberileg és szakmailag érthető és védhető helyzet ez, hatóságilag és jogilag azonban egyre nehezebb kezelni. A kisebb munkákat − mint például egy ravatalozó tervezése − sokszor társadalmi munkában végezzük. Részt veszünk beruházások előkészítésében, amelyeket megvalósulás esetén adott esetben az engedélyezési és kiviteli terv szintjéig is végigviszünk. Cégünkben elenyésző, azaz 5% alatt van azon munkák száma, amelyek azokhoz a településekhez köthetők, ahol tanácsadói főépítész is vagyok. Munkáink alig több mint 30%-a köthető Kaposvárhoz, közel 50 %-a pedig Somogy megyétől Budapestig terjed.

› Vannak emlékezetes vagy kedvenc munkái? Ahogy egy szülőnek is nehéz, sőt lehetetlen gyermekei közt rangsorolni, úgy építészként is azt mondhatom, hogy mindegyiket másért szeretem. Általános-


ságban megállapítható, hogy egyre kevesebb épület valósul meg úgy, ahogy azt szeretnénk. Pályázati szempontok, anyagi megfontolások, időfaktorból eredő kompromisszumok nehezítik az építész dolgát. A forráshiány vagy a megvalósítás körülményei miatt rendszerint nagyon sokszor kell áttervezni valamit. Az ábécésorrend alapján volt már g, l, vagy éppen m betűvel jelölt tervvariációnk is.

› Nemcsak építész, hanem fotográfus is. A fotózás gyerekkori szerelem, amely már általános iskolában megérintett. A diplomázás után elsősorban építészeti témákkal foglalkoztam, az Egyesülés kiállítási anyagai mellett több kollégának fotóztam le épületeit. Az alkotó ember a munkát nem tudja „letenni”, éjjel-nappal, hétvégén is foglalkoztatja, aminek megvan az a veszélye, hogy könnyen kiég az ember. Éppen ezért tudatosan olyan elfoglaltságot kerestem, amely képes kikapcsolni. Ilyen számomra a fotózás és a búvárkodás. Mindkettőt magas szinten űzöm, és aktív kikapcsolódást jelent számomra. Igaz, költséges hobbikról van szó, amelyek komoly felszerelést is igényelnek. Mindezt azonban a képeim eladásából is tudom finanszírozni. Az alkalmazott fotográfusi végzettség megszerzésével professzionális szinten is művelem a hobbimat. Könyvekhez, kiadványokhoz, prospektusokhoz, weboldalakhoz készítek fotókat, ezzel párhuzamosan fotópályázatokon is indulok, önálló kiállításom is volt. Szakmámból és hivatásomból adódóan alapvetően az építészeti fotózás, vagyis a háromdimenziós terek két dimenzióba történő leképezése izgat. Kedvenc témáim az építészeti fotózáson belül a belső terek, valamint az éjszakai és hosszú expozíciós képek elkészítése. Ezek mellett szívesen fotózok állatokat és embereket, valamint tájképet is.

› A két hobbit össze is kapcsolta, mert az építészeti témák mellett búvárfotózással is foglalkozik. A természetfotózás e speciális területét 2007 óta gyakorlom. A víz alatti képek készítése rendkívüli követelményeket

támaszt, amelyek a fotózás egyik válfajához sem hasonlíthatóak. A víz egészen más közeg, mint a levegő, optikailag is teljesen másképp viselkedik. A víz alatti világ csodálatos, nyugodt, színes és izgalmas! A természeti képződmények, a halak és a növényvilág legalább olyan változatos, mint a felszínen. Legkedvesebb témám azonban talán a roncsfotózás. Egy-egy elsüllyedt hajónak ugyanolyan története van, mint egy-egy épületnek. Mielőtt roncsot merülök, mindig megismerkedem a hajó történetével, elsüllyedésének körülményeivel, a roncs jelenlegi helyzetével és állapotával. Előre tájékozódom, hogy milyen látási és áramlási viszonyokra számítsak, milyen témák várnak a roncsban, hiszen a rakterek és a kabinok sok-sok érdekes, izgalmas, és olykor szívfacsaró témát rejtenek. Legtöbbet a Vörös-tengeren és a Földközi-tengeren merülök, de eljutottam már az indonéz szigetvilág vizeire is. Ezek az utak minimum hetekben mérhetők, így egy-egy évben körülbelül négy alkalommal tudok elutazni. Emellett azonban több hosszú hétvégét is szentelek a búvárkodásnak, hiszen Ausztria gyönyörű tavai, a magyar tavak, de a kőbányai víz alatti pincerendszer is kedvelt búvárcélpontjaim. Már a kezdetek óta a víz alatti felszerelésem elengedhetetlen tartozéka az először csak bérelt, majd megvásárolt víz alatti fényképezőgép vízálló búvártokban. Kompakt kategóriában több hazai és nemzetközi versenyre küldtem be képeimet és portfóliómat, amelyeket többször díjaztak is. A weboldalamon folyamatosan publikálom az általunk meglátogatott merülőhelyeket, amelyet évről évre egyre nagyobb olvasottság kísér. A víz alatti kompakt felszerelésemet – több mint tíz év felszíni tükörreflexes fotózást követően – 2014-ben sikerült egy Nikon DSLR kamerára cseréljem, amellyel egy teljesen új világ tárult fel előttem.

Fotó: Maráczi László

28

29 Bizonyossá vált számomra, hogy az, amit

népi

építészetnek

nevezünk

– hiába ítélték száműzetésre – az emberi hajlékkészítésnek korántsem idejétmúlt módja. Ellenkezőleg. Építési elvei örökzöldek, mindig is hatni fognak és mindig is használhatók lesznek, mert népi építészetünk, közelebbről építészetünk – hiszen mi vagyunk a nép – elvei mélyen bennünk gyökereznek: istenadta,

kitörölhetetlen

Munkánkon

keresztül

ősképek.

biztonságos

otthonokká alakulnak, melyek emberi léptékűek és barátságos megjelenésűek lesznek;

csupasz

és

kifejezéstelen

falak helyett pedig imát és varázslatot sugárzó,

Igen. A vakolathímekbe vagy deszkaoromzatokba olvasatuk Alaprajz

Építészet, szöveg: Grátz Antal Fotó: Kresz Andrea

FAMILY HOME, K APOSVÁR The twin-window facade of this family home in Kaposvár refers to the basic unit of Hungarian folk architecture which is used here as the core of the larger body, designed for modern requirements. The sawn-plank gable of the street front is more than a simple ornament: it represents bow hunting, the hobby of the client. The structure forms a working bow, referring in the same time to the more general idea of finding a purpose as the bow is not only a weapon, but the tool of concentration as well. Also, the planks seem to hide the shape of a face. This construct may be regarded as a meditative image; a language similar to the modern-day compressed file formats, which was used by our ancestors for communicating complex messages. The carefully constructed details of the building are also rooted in folk architecture.


homlokzatokkal

tekintenek vissza ránk.

CSALÁDI HÁZ Kaposvár

beszédes

szerkesztett van.

Nem

jeleknek díszítenek,

hanem megidéznek – „kevés jellel sok értelmet”. Egy nyugati lejtésű, viszonylag nagy telekre terveztük még 2003-ban ezt a nem túl nagy családi házat, nyugati tornáccal, fedett déli terasszal, külön kocsiszínnel és pincével. Az adottságokból következően az utcával párhuzamos gerincű tető alá rendeztük az épületet. E nagy tetőtömegből az utca felé − jó szokásunk szerint − kiugrasztottuk egy tornácos parasztház tömegét. Ezzel elkerülhető az aránytalanul széles utcai homlokzat − a kétablakos parasztház homlokzatának antropomorf arányai szerethetővé tesznek bármely, hasonlóan nagy tömegű épületet. Népi építészetünk lakóházainak kétablakos utcai homlokzata mintegy őssejtszerűen jelenik meg, erre tagozódik rá a mai igényeknek megfelelő nagyobb épülettömeg. Ez mindig gyümölcsöző szerkesztési mód, lakóépületeknél, középületeknél egyaránt.

A ház sejtmagja természetesen a konyhaétkező-nappali mint lakótér, itt – és nálunk általában − az előszobával egy légtérben. Az alaprajzról könnyen leolvasható, hogy a falak szerkesztése a fa födémgerendák ritmusához igazodott. Fel kell hívnunk a figyelmet egy, a népi építészetünkből átemelt szerkesztési jellegzetességre is, nevezetesen a gerendavéges ereszkialakításra. Ez esetben a külső falsíkon konzolosan túlnyúló födémgerendavégekre csatlakoznak a szarufavégek – csüngő eresz nélkül. Így a külső fal és a födém csatlakozásánál a hőszigetelés átfordulását, vastagságát talpszelemen nem korlátozza. A mennyezetgerendák méretének meg szoktuk adni a módját: 17 x 25-ös keresztmetszetűek, a mestergerendák 25 x 36-osak, lehetőleg téli vágásból. A falszerkezet anyaga 45 cm vastag préselt vályogtégla, helyben kitermelt földből. A külső hőszigetelés 2 x 5 cm nádpadló, a kőlábazatok mögött pedig ipari táblás anyag. A vakolás során éles sarkokat sehol nem hagytunk, élvédő vakolósínek használata nálunk a tiltott kategóriába került. A pozitív falsarkokat és a nyílások éleit 5 cm-es lekerekítéssel vakoltattuk, mintha tenyérrel lennének tapasztva. Ez a népi építészetből merített fogás többletköltség-

gel jár ugyan, de lakályossá és lágyabbá teszi a belső tereket és a részleteket a merev élekkel vakolt épületekhez képest. A padlóburkolatok kézi vetésű burkolótéglák, több rétegben hígított vizes padlólazúrral kezelve. Az utcai homlokzat fűrészelt deszkaoromzata nem puszta díszlet − az építtető hobbijára, a vadászíjászatra, ezen belül a külső-belső cél telibe találására utal. Az íj az összpontosítás eszköze is, nem csupán fegyver. A nemzetközi példákból tudjuk, hogy a magyarság mitikus ősatyja, Nimród a sémi hagyomány szerint is „hatalmas vadász vala az Úr előtt”. A vadászat szellemi síkon állatok, azaz állapotok, létállapotok célbavétele, bemérése, nem zsánerképként, hanem a belső vadászmezőkön. Az állapot nyelvújítás kori szavunk, az állat a régi magyar nyelvben állapotot is jelentett, erre utal az asszonyi állat kifejezés, vagy „Az Úr Isten három állatja az Atya, a Fiú és a Szentlélek” mondat az Érdy-kódexben. Egy másik példa a TávolKeletről, a zen buddhizmus területéről: az íj és nyíl ösvényén az íj a meditáció, valamely belső cél telibe találásának eszköze. A telibe találás a tudat, a tudottak szintjén mindig a lényeg megfogalmazása. A lényeg szótöve viszont nyelvünkben a lény. E világ, s benne az élet lényege tehát magyarul lényszerű.

30

31

neveznek. S ez meggyőződésem szerint a jövő nemzedékének műveltsége is lesz. E nélkül élni képtelenség, ez olyan, mintha istenadta jobb agyféltekénk képességeiről mondanánk le. Ahonnan e képet a képességekért nézni érdemes: kívülről is, belülről is. Felmenve a mennyezet fölötti padlásra, helyet foglalva a mennyek országában − a kép a sötétből felragyog, a téma megvilágosodhat…

Ezért a működő íjat és a lényeg telibe találását megidéző deszkaoromzatunkon egyúttal egy lényszerű arc is megjelenik. Az íj két szarva egyben egy állat, állapot szarvai is: a kettő között megjelenő célpont itt most nem a Szent Hubertus szarvasának agancsai között megjelenő (cél)kereszt, hanem egy tizenkét ágú virágzás, az esztendőkörös változásrend tizenkettes állapota. Magja négyágú fénymag. A szkíta műveltségben, majd a középkorban is e négyszirmú virág a világosság megidézője, hiszen a virág a fényre, a világosságra nyílik. Világ világa, virágnak virága… Világ-virág… A gyertyavilág felé hunyorítva, annak fénye négy irányba szalad széjjel. Az íj nyílvesszeje, nyíló vesszője egyúttal egy lényarcú életfa törzse, gerince is. Az életfa alsó világa egy hatágú magszerű állapot. Az ebből nyíló élet visszacsatol az alsó világ felé, mintegy támaszkodik rá − ez egyúttal a nyílvessző tolla −, de ezen az


életfán itt és most szó szerint, vagyis kép szerint nem ezen van a hangsúly. Az életfa középső szintje − az emberben a lélek tartománya − esetünkben a felfelé törekvő, vagyis az átszellemült lélek állapotát idézi meg. Képe az íjunk testét adja, a hangsúly ezen van. Az életfa felső világa a virágzó szellemé, ez a céltábla, nyílvesszőnk ebbe talál be. Az oromzat két szélső, négyágú világ-virága tömörített, míg a középső életfa kifejtett formája egy felkelő, kiteljesedő, majd leszálló állapotnak. Az életfa rügyein megjelenő világ-virágok maguk is tovább ragozódó, rügyeződő részállapotok… Ha valaki úgy gondolná, kis fantáziával mi mindent lehet belemagyarázni egy „díszítésbe”, az téved. Mi beleírtuk az olvasnivalót, most pedig kimagyaráztuk belőle. Ma divatos szóhasználattal ezt meditációs képnek nevezik. A kép a régiek olyan üzenetátadási formája, amit ma számítógépes nyelven tömörített fájlformátumnak

Eredeti állapot

32

33

Bata Tibor bölcsődéje üde színfolt a Fót kedves, de építészetileg jellegtelen kertvárosában. A tervező keserűsége első látásra nehezen érthető. Játékosság jellemzi a bölcsőde homlokzatkialakítását éppúgy, mint barátságos belső tereit, jó arányú udvarait. A természetes anyagok és a harmonikus színek melegséget sugároznak. Az épület tagolt tömegeivel igazodik a kertvárosias léptékhez, igényessége és egyes gesztusai f inoman emlékeztetnek a város egykor magas színvonalú építészeti kultúrájára. A kietlen udvarok és a családi környezetből talán idejekorán kiszakított, megszeppent csöppségek látványa azonban el-

A FÓTI BOGLÁRKA BÖLCSŐDE

gondolkodtatja a látogatót. Az első benyomásokat ellensúlyozza a gondozónők kedvessége és az intézmény belső tereit átható otthonosság. A hazai építésügy helyzetét, a terv szerinti kivitelezés garanciájának hiányát, és a közbeszerzési

Szöveg, építészet: Bata Tibor Fotó: Dénes Eszter

rendszer visszásságait jól példázza az építés története. A tervek félresöprése után műfűre és gumitéglára váró kifosztott udvarok látványa okán felmerül, hogy korunk bizonyos területeken túlféltő (más területeken olykor védelmet nem nyújtó), természettől eltávolodott, higiénikus közege vajon milyen hatással lesz a felnövekvő nemzedékre…

THE BOGL ÁRK A NURSERY AT FÓT The building of the nursery of Fót, designed by Tibor Bata, offers a welcome respite for the eye in the smart, but otherwise insignificant residential outskirts of the town. The playfully winding shapes of the facade and the inner spaces mask the bitterness of their creator and make it seem unfounded. Although the harmonic proportions of the courtyards, the discerning design and some of the gestures of the building are reminiscent of the former glory days of local architecture, the history of the construction project sheds light on the bad shape of Hungarian public architecture. Without any guarantee for a timely execution, beset by the maladministration of the public procurement system and surrounded with failed projects leading to the mass application of artificial grass and rubber bricks, the new generation is forced into a hygienic, but unnatural environment which may do more harm than good in the name of security.


Jó szórakozás egy néhány éves gyerekkel fakockákkal játszani. Közben sokszor eszembe jutott, hogyan lehetne a játék kockákból a valóságban is épületet, vagy valamilyen épületrészt csinálni. Ez nyilván másokban is felötlött már, egy japán építészben pedig biztosan. Még a 80-as évek elején tervezett egy Takefumi Aida nevű építész játékkocka-épületeket. Szerintem ezekből a csak egyszerűen „3. számú játékkocka-épületnek” nevezett a legjobb, amely egy kisebb lakóház Tokióban.

A fóti Boglárka bölcsőde tervezési munkáját úgy nyertük el, hogy a legalacsonyabb tervezési díjat mi ajánlottuk. Referenciák vagy bármi egyéb – például, hogy milyen ügyeseket tudunk rajzolni – az önkormányzatot nem érdekelte. Aztán valamelyik uniós pályázaton nyertek rá pénzt, és elkezdték építeni. Eredetileg ez egy földszintes, lapos tetős épület volt, melyet egy 4 x 2 foglalkoztatós bölcsődévé kellett átalakítani és bővíteni. A színes fa

34

35

játék kockák jutottak eszembe, amiket a magas lábazati falon, a támfalakon és a tömör kerítéseken szerettem volna megjeleníteni. Ahogy a tervező, úgy a kivitelező is a legolcsóbb ajánlattal nyert, és az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója épített. Az önkormányzat szerint a tervezési művezetés nem szükséges, ezért titokban jártam ki, és az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozójával egyezkedtem, próbáltam a lelkére hatni, hogy mi az, ami a házon a legfontosabb építészeti szempontból, és hogy egyáltalán, mi van a terveken. A fővállalkozó álláspontja ugyanis az volt, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő, és a közbeszerzési kiírásában sem szerepelt, hogy az épületet a kiviteli terv rajzainak figyelembevételével kellene megvalósítani. Azzal érvelt, hogy van olyan kiviteli terv, amelyen a garázs alaprajza két, a számítógépes program ajánlotta Mercedest tartalmaz, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy a kivitelező megveszi ezeket az autókat. Szerinte a kivitelező feladata egy használható épület létrehozása – semmi több, a terv meg vagy megvalósul, vagy nem. Pedig igyekeztünk viszonylag egyszerű házat tervezni a siralmas meglévő épületből…

Építésztervező: Bata Tibor Építész munkatársak: Czégány Sándor, Szólik Krisztina Statika: Mantuano Tamás Gépészet: TEVIM Villamos tervek: Varró Tibor Kertterv: Pagony Útterv: Bicskei Judit Konyhatechnológia: Fraknói Béla


36

37

A játszókerteket Vincze Attila és Szilágyi Éva tervezte. Az átadás után néhány héttel a bölcsőde dolgozói kidobálták a kertekből a nagy, lapos köveket, melyekre a gyerekek szerettek felmenni − mászniuk nem kellett, mert 20 cm magasak voltak. Kihordták a vesszőből font kis tetőket, a 30 cm magas, „elbújásra” alkalmas íves vesszőfonatos „falakat”, és az elültetett növények nagy részét. Ezek mind „balesetveszélyesek” voltak − állították. A szülők egy része, továbbá a Kormányhivatal dolgozói azóta is találnak még balesetveszélyes dolgokat a kertben, mely mára pont olyan lepusztított, sivatagszerű udvar lett, mint volt négy éve, a tervezés idején. De lehet ez még rosszabb is, mert mindenkinek (szülők, bölcsődei dolgozók, képviselő-testületi tagok… stb.) a vastag, rugalmas kültéri műanyag gumiburkolat tetszik, faltól falig leöntve. Hogy a gyerekeknek mi tetszik, az ugyanúgy nem érdekel senkit, mint ahogyan az sem, vajon hogyan valósulhat meg az a csoda, hogy a jelenlegi oktatási-nevelési rendszerben a mai gyerekekből ne váljon felnőttkorukra döntés- és életképtelen, szorongó állampolgár…


1 Blocks: Az angol def iníció a tömör fa építőelemeket takarja, azoknak konkrét formájára és arányaira való utalás nélkül. 2 Az elmúlt években elterjedt ’superfood’ kifejezésre utalva. 3 „Biztosak lehetünk benne, hogy a gyermek életében minden történésnek, le g y en a z k elleme s v ag y k ellemet len, k ö z v et len ut óhat á s a i le s z nek a b a b á in.” (Piaget , 1962)

38

AZ ÉPÍTŐKOCKÁK VILÁGA

4 Játék repülőgépek már az előtt léteztek, mielőtt az első valódi repülőgépeket megépítették volna. 5 B r o s t e r m a n , N . I n v e n t i n g K i n d e r g a r t e n , 1 9 9 7, N e w Y o r k .

Ta k e f u mi A id a | S k a l i c z k i Ju d it Építőkockák.1 Mindenki ismeri ezt a játékot. Vajon tényleg ismerjük? Egy sokoldalú ’szupertárgyról’2 van szó, mely a gyermekek fejlődésének minden fő területét érinti. Hatással van kognitív, érzelmi, fizikai és szociális fejlődésükre egyaránt. Mint sok esetben, a nagyszerűség itt is az egyszerűséggel párosul. Ez a játék a gyermeki szellem teljes kibontakozásának eszköze.

cselekvéssor, melynek során a gyermek valamely előre kitalált szándékkal épít. Mindez olyan fejlettségi fokot igényel, amikor a gyermek már megismerte az őt körülvevő fizikai környezetet, és az egyes tárgyak alapvető tulajdonságait. Ezekben a konstruáló játékokban eleinte a folyamat átélése a gyermek célja, és nem a produktum − ebben az alkotás öröme jelenik meg.

gyermektudományok, elindult a gyermeklélektan kutatása, és a gyermekpszichológia fejlődése is. A különböző reformpedagógiai mozgalmak leírták tapasztalataikat a játékok oktatásban történő alkalmazásáról. Ez segített abban, hogy társadalmi szinten a gyermeki játékra nem haszontalan időpazarlásként, hanem potenciális készségfejlesztő tevékenységként tekintsenek.

A tárgyi és kulturális környezet

A tárgykultúra érzékenyen válaszolt ezekre a változásokra: a játékipar termékeiben a korábban divatos részletgazdag, a valóságot mindenekfelett utánozni kívánó modelljátékok mellett helyet kaptak a nevelést segítő fejlesztőjátékok. Ekkor jelentek meg az építőkockák. A fadarabok használata a gyermeki játékban ősi jelenség, de a ma ismert építőkocka-készletek elsősorban két reformpedagógus nevéhez köthetők. Friedrich Fröbel német pedagógus, mineralógus, a Kindergarten (szó szerint ’gyermekkert’), a mai óvoda intézményének megalkotója elsőként használt oktatóeszközként fakockákat és moduláris rendszerben felépülő hasábokat azzal a céllal, hogy általuk megismertesse a növendékekkel a világ mélyebb összefüggéseit. Az általa kidolgozott Adományok és Elfoglaltságok rendszerében a geometria,

A játék lélektani szerepe

THE WORLD OF BUILDING BLOCKS TAKEFUMI AIDA This is a versatile ’superobject’ which affects all aspects of a child's development, influencing their cognitive, emotional, physical and social formation alike. This toy is a complex tool for the comprehensive spiritual evolution of children. Looking at the historical context, it is striking how often architects try to design construction toys for laymen along the line of their own philosophy or a more general architectural state of mind. Between 1979 and 1984, Takefumi Aida designed ten buildings with the codename of Toy Block Houses. Inspired by the game theory of Huizinga, his houses serve as references to the fact that games are older than culture itself. The key is playfulness and the kind of relaxed creation which people experience while playing. Aida's position was that this quality was largely missing from modernism. The building blocks offer the possibility to regain this playful ease while maintaining control over design and composition through a diverse yet regulated set of elements. The series was completed by Aida in 1984. In his paper published one year later, he explained that his project related to the issue of playfulness was a success and he gained useful experience as an architecture through designing these houses, but he had no intention to go on designing such buildings without finding a new purpose. In 2014, on the 30th anniversary of the last building, he initiated a new program entitled Toy Block Project, which includes workshops for building blocks and construction toys.


In reference to the term 'superfood' which has recently gained popularity. A id a , T.: On PL ay f u lne s s a nd Toy Block s, T he Ja pa n A r chit ect , 1985/09.

Minden gyermek játszik. A játéktevékenység szükséges a fejlődéshez, alapvető ismereteket ad a fizikai környezetről, és fontos szerepe van az érzelmi és szociális viselkedésminták kialakulásában.3 A játék az, ami hozzásegít ismeretlen dolgok elképzeléséhez, megismeréséhez, megalkotásához, akár a felnőtt világot megelőzve is.4 A tét nélküli, örömet szerző, spontán, gyakorlati haszon nélküli tevékenység a játék fogalmának legáltalánosabban elfogadott pszichológiai definíciója. De vajon miért is játszunk? Freud szerint a játék során olyan érzelmeket vagyunk képesek megjeleníteni, melyeket szavakkal nem tudunk kifejezni. Adler úgy véli, ez egy kompenzációs cselekedet, mely a kisebbségi érzések leküzdésében segít, Wallon szerint pedig nélkülözhetetlen a szocializációhoz és az énkép fejlődéséhez. A játék az emberi kultúra része, kulturális tartalmakat hordoz, és annak közvetítésében is részt vesz. Ez a folyamat már csecsemőkorban elkezdődik az első anya-gyermek játékokon, ringatókon, dalocskákon keresztül, majd az anyáról való leválás után a kortársaktól és az idősebb generációktól való tanulás jelenik meg. A játék meghatározó a közösség jövőjének alakulásában is. A „játékos ember”, a „Homo Ludens” kultúrateremtő, mivel a gyermeki játék során a fiatalabb generációk átveszik a kultúra elemeit az idősebb generációktól. Idővel a gyermekben kifejlődik az alkotás vágya. A „Homo Faber” az alkotó ember, aki már gyermekkorban a felnőttek világának elemeit akarja utánozni a legelső kézimunka-tevékenységekben, illetve a konstruáló játékokban. Piaget játékelmélete szerint a konstruáló (építő) játékok a legelső játékszakasznak, az explorációs játékoknak legfejlettebb formái. Szándékos

A játékhoz tárgyak is kellenek, háromdimenziós kiterjedésű, megfogható tárgyak, hogy a képzelt belső világ kifejezhető legyen. Ezek a tárgyak egyben használati eszközök és szimbolikus jelentéssel is bírnak, mert a gyermek szemében a felnőtt világot mintázzák. Ha a játékot kultúrateremtő folyamatnak tekintjük, akkor a játékeszközök, melyek intenzíven részt vesznek a közvetítésben, az adott társadalom gyermekekhez fűződő viszonyát tükrözik. A felvilágosodás korában elindult társadalmi változások nagy jelentőséggel bírtak ezen a területen. Az általános gyermekeszmény megváltozott: a társadalom szemében a gyermekek már nem csupán kis felnőttek voltak. Önálló életszakaszként ismerték el a gyermekkort, megjelentek a

39

Toy Block Hou s e III, Takef umi A id a , 198 1

6 Colomina, B. Buckley, C.: Clip Stamp Fold; The radical Architecture of little magazines 196X to 197X. 7 A id a , T.: On PL ay f u lne s s a nd Toy Block s, T he Ja pa n A r chit ect , 1985/09.

Toy Block Hou s e III, Ta k ef u mi A id a , 198 1

8 A id a , T.: On PL ay f u lne s s a nd Toy Block s, T he Ja pa n A r chit ect , 1985/09.

40

41

a formai absztrakció, az egység és a részek viszonya áll a középpontban. Az amerikai kontinensen máig használatban levő Unit Block készletek kidolgozója, Caroline Pratt a fröbeli alapelveket folytatva alkotta meg saját készletét kibővített elemkészlettel, és jelentősen nagyobb elemmérettel. Hogy mennyire meghatározó lehet a gyermek számára ez a fajta tanulási tapasztalat, arra számos példát hozhatnánk a 20. század legjelesebb alakjai közül. A rendszer, amelyet Fröbel megalkotott, előre nem látható módon befolyásolta a világot. A gyermekkertek növendékei közül kerültek ki a modern mozgalmak legnevesebb alakjai. Építészeti vonatkozásban erre a két legmegalapozottabb példa Wright és Corbusier életműve. Mindkettőjük esetében ismert, hogy kora gyermekéveiket fröbeliánus gyermekkertekben töltötték.5 Frank Lloyd Wright Bostonban, Le Corbusier pedig a La Chaux-de-Fonds-i École Particulaire-ben ismerkedett az építőkockák sajátos világával. Saját életrajzi visszaemlékezéseikben is említik személyes élményeiket az építőkockákkal töltött időről. Wright így ír erről Testamentumában: „játszottam – sok egyéb mellett – a kockával, a körrel, a háromszöggel (tetrahedronnal): mindezek sima juharfa-idomok voltak. Később másféle játékokkal is „dolgozhattam”, de legfontosabbak mindig a sima kartonháromszögek és a juharfa-idomok maradtak. Mai napig érzem tapintásukat az ujjaim hegyén (…) Azért voltak értékesek ezek a játékok, mert ráébresztették a gyermeki elmét a Természetben rejlő ritmikus struktúrákra, és így a gyermek megsejthetett bizonyos lényegi ok-okozat összefügéseket, amelyek egyébként messze meghaladták volna értelmi képességeit. Így aztán hamarosan hajlamos lettem rá, hogy konstruktív mintákat fedezzek fel mindenben, ami csak a szemem elé került. Így tanultam meg „látni”, és ha egyszer megtanultam, nem kívántam többé a természet esetleges megnyilvánulásait rajzolni. Tervezni akartam.”


A kockák és a z építészek Az építőjátékok történetét kutatva feltűnik, milyen gyakori, hogy építészek próbálnak építőjátékokat alkotni laikusok számára, saját építészeti hitvallásukat közvetítve, vagy akár egy általános építészeti gondolkodás átadására törekedve. Ennek számos példája létezik a Bauhaus játékoktól kezdve (Ein Schiff), Gerrit Rietveld (Child’s Wheelbarrow), Bruno Taut (Dandanah), Josef Hoffman (Fabrik) egészen az Eames házaspár (The Toy) játékáig, vagy Takefumi Aida (Toy Block Project) legújabb építőkocka-készletéig. Takefumi Aida munkássága építészeti szempontból is érdekes. 1979 és 1984 között tíz épületet tervezett Toy Block Houses (építőkocka házak) néven. Ezek a házak kívülről úgy néznek ki, mint ha hatalmas építőkockakészletekből épültek volna.

Ta k e f u mi A id a Takefumi Aida 1937-ben született Tokióban, építészként a tokiói Waseda egyetemen végzett 1960-ban. A hatvanas évek végére egyre erősebb késztetést érzett a japán modernista építészet megkérdőjelezésére és új-

Toy Block Hou s e V II, Takef umi A id a , 198 3

ragondolására. Hasonló gondolkodású fiatal építészek részvételével Aida és négy barátja 1970-ben megalakítja az ArchiteXt-csoportot, amely két évig azonos néven egy avantgárd folyóiratot is publikált. A legtöbb avantgárd építészeti csoporttal szemben a tagok nem törekedtek egységes filozófiai háttér kialakítására, sőt, az individualizmus és a szellemi függetlenség mellett tették le voksukat.6 Ekkor Aida már konkrét építészeti eszközöket keres a modernizmus feszes szabályai alól való kibúváshoz. Ennek jegyében születik meg a „Toy Block House…” (magyarul építőkocka házak) sorozata. Saját leírásaiban említi, hogy az inspirációt Huizinga játékelméletéből merítette, és a házai utalások arra a tényre, hogy a játék idősebb a kultúránál. A kulcs a játékosság, az a fajta felszabadult alkotás, amit játék közben átél az ember, és ami számára hiányzott a modernizmusból.7 Az építőkockák pontosan ennek a kön�nyedségnek és játékosságnak a lehetőségét kínálták, egyben egy új tervezői és kompozíciós eszköz lehetőségét, a maguk változatos és mégis szabályozott elemkészletével. A sorozat minden háza egy újabb lépcsőfokot jelentett Aida kísérletében, hogy egy új építészeti formanyelvet és gondolkodást határozzon meg. Minden ház egyedi és csakis a saját környezetében értelmezhető, így saját küldetést is beteljesít. Az első ház tisztán kivehető formák kompozíciója, az elemek épületléptékűre vannak felnagyítva. A második ház arra a kérdésre keresi a választ, hogy az építészeti stílus kifejezhető-e pusztán homlokzati felületek megformálásával. Ennek jegyében csak a főhomlokzatra helyezett el egy kockastruktúrát a tervező. Az eredményről elmondható, hogy ilyen formában nem idézi meg az építőkockák hangulatát és játékosságát. A harmadik ház célja, hogy megpróbálja szilárd formába önteni a kockák állandóan változó mozgalmasságát. Az építészet szilárd anyagba öntött befejezettségét próbálja könnyíteni a kockák befejezetlenséget sugalló rendszerével. Ennek érdekében ennél a háznál már egy jóval kisebb elemnagyság jelenik meg, minden szint két elemsorból épül fel. A folyamatosan változó, alakuló befejezetlenségnek jó szemléltetői a házakról készült rajzai. A több fázist bemutató finom grafikák szemléltetik azt a

Toy Block Hou s e X , Takef umi A id a , 198 4

transzformációsorozatot, ahogy a tervező eljut a megállítható pillanatig, a befejezésig. A negyedik ház a rendből indul. Egy zárt hasáb az alapja, mint az építőkockák doboza, melyben feszes rendben helyezkednek el a kockák, majd a doboz felületének letöredezésével láthatóvá válnak a belsejében elhelyezkedő elemek. A valóságban ez egy zárt belső udvarral rendelkező házat eredményezett, mely a megmaradt vasbeton falrészekkel védi magát a külvilággal szemben. Egy kiállításra készült az ötödik és a hatodik építőkocka ház. Közös jellemzőjük, hogy azonos elemkészletből állnak össze, kísérletezve a kockákban rejlő végtelen variációs lehetőséggel. A hetedik egy saroktelken elhelyezkedő háromszintes ház, mely hasonló metódusra épül, mint a negyedik:

van egy külső, sötét héj, amely vízszintes és függőleges felszabdalások és eltolások után láttatni engedi a belsejében elhelyezkedő világosszürke elemeket. Ez a fajta dekonstrukció a következő házakban is megjelenik. A szerző a kompozíció tudatos felbomlasztásáról és elemeire bontásáról mint egy tesztsorozatról ír, melyben a hibáknak és az újratervezésnek fontos szerep jut. A nyolcadik házban az egységnyi elem már egészen apró, így nagyon szemléletes ez a szétrobbantás. A felbomlasztás végül odáig megy, hogy az egységek közül néhány teljesen összetöredezik. Egy nemzetközi babaház-tervpályázaton 1983-ban második helyezést ért el a sorozat kilencedik tagja. Az utolsó ház pedig méltó folytatása a harmadik házon kipróbált ’mozdulatlan mozgalmasságnak’. A ház csupán a tervezési folyamat egy véletlenszerűen kimerevített pillanatának formába öntése. A sorozatot Aida 1984-ben lezárta. 1985-ben készült írásában meg is indokolja, hogy a játékosság kérdésének vizsgálatában elérte a célját, és építészeti gondolkodására meghatározó tapasztalatokat szerzett e házak által, azonban nem célja kiüresedett sablonként folytatni ilyen épületek tervezését.8 2014-ben, az utolsó épület 30. évfordulóján Toy Block Project néven meghirdette új programját, melynek keretén belül építőkockákkal foglalkozó workshopokkal és építőjátékok kiadásával is foglalkoznak. Úgy tűnik, a mester úgy látja, hogy fontos lenne az építőkockákon keresztül szerzett tapasztalatait másoknak is átadnia.

A kockajátékok máig töretlen népszerűsége − túl az élvezeten, amit az önfeledt építés gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt nyújthat, abból is fakad, hogy használatával észrevétlenül „tanulhatunk”. Kutatások sora bizonyítja, hogy a kockajátékok segítségével javulhat az iskolai teljesítmény, segíti a beszédkészséget, az olvasást, a matematikai, geometriai, logikai képességek fejlődését, a mozgáskoordinációt, és − csoportos építés esetén − a szociális kapcsolatok is fejlődnek. Nem véletlen tehát, hogy több országban része az intézményes oktatás programjának, a nagy tanszergyártó cégek kínálatában is rendre megtalálhatók, és nem ritka az sem, hogy óvodákban és iskolákban a foglalkoztatótermekben külön kockasarkot alakítanak ki, amit a gyerekek szabadon használhatnak. Pedagógiai szempontból az egyes gyermekek kockaépítése mérhető és kategorizálható, egyben fejlődésük is kimutatható rendszeres használata mellett. A kifejlett, gazdag kockajáték azonban nem magától alakul ki. Nélkülözhetetlen eleme a felnőtt értő és támogató szerepe, a megfelelő légkör megteremtése. Ezért azokban az országokban, ahol az építés a tanterv része, természetesen a pedagógusképzésben is megjelennek a konstruáló játékok. Jó lenne a magyarországi helyzetet ehhez a szinthez közelíteni. Túl az óvodai és iskolai nevelés keretein, érdemes lenne keresni az építőjátékok helyét az egyetemi építészképzésben is. Ahogyan gyermekkorban segítenek a külvilág és az épített környezet ös�szefüggéseinek megértésében, úgy a hallgatóknak is segíthetnek alapvető téri helyzetek modellezésében és kipróbálásában. Nem megoldást kínálnak építészeti tervezési kérdésekre, hanem eszközt a megoldás keresésére. Nem is várhatunk az építőjátékoktól többet, mint a készségek fejlesztése mellett egy saját értelmezési, kódolási rendszer kialakulását, mely segít megérteni és kifejezni a szavakkal sokszor meg sem fogalmazható gondolatokat.

Toy Block Hou s e X , Takef umi A id a , 198 4

Toy Block Hou s e III, Takef umi A id a , 198 1

S t e p h a n e u m , P i l i s c s a b a , é p í t é s z : M a k o v e c z I m r e , 1 9 9 5 – 2 0 0 1 | f o t ó : D é n e s G y ö r g y 

42

S TAT IK A É S S ZENVEDÉLY

43

Int e r jú P on g or L á s z ló v a l | Tu r i A t t il a F o n t o s , h o g y v a n n a k ü n n e p e i n k . A m i k o r v a l a k i h a t v a n é v e s , á t g o n d o l j a m a g ában az addig megtett utat, hiszen életünk az idők folyamán megtett állomások egymásutánja. A legnagyszerűbb épületek megszületéséhez a háttérben olyan társter vezők áldozatos munkájára is szükség van, akiknek alkotói nagysága, sokszor az adott személy szerénysége okán is, csak a közvetlen kollégák és a szűk szakmai elit számára ismert és magától értetődő. Az a munkakapcsolat és az a tudás, amelyet Pongor László képvisel kétségkívül egyedülálló. Ebben az interjúban megkíséreljük az éppen hatvanadik életévét betöltő statikusmester rendkívüli pályaívét felrajzolni. › Építészként végeztél 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mikor fordultál a statika felé? Nem is olyan ritka dolog ez, hiszen az Ipartervben, ahol diploma után elhelyezkedtem, a statikusok közel fele építész végzettségű volt. A debreceni Kossuth Gimnáziumba jártam fizika tagozatra, ottani tanulmányaimnak gyakorlatilag egyenes folytatása volt a műegyetem statika és ábrázoló geometria tárgy ismeretanyaga. Nem is nagyon értettem, hogy a többiek mit nem értenek rajta… Nekem ezekkel a tantárgyakkal sosem volt gondom, és ahogy a diploma felé közeledtem, egyre nyilvánvalóbb volt számomra, hogy inkább leszek jó statikus, mint közepes építész. Az évfolyamon voltak még néhányan, akik ezt a pályát választották, de őket azóta elnyelte az üzleti világ. Az irodámban megforduló fiatal statikusok többsége is építész végzettségű.

› A nagy hírű Iparterv műhelyét milyen alkotócsapat jellemezte? A hetvenes években jártam egyetemre. Számomra az Iparterv a kiállításain keresztül egyet jelentett az akkori ellenzéki avantgárd művészek műhelyével. Mire odakerültem, már csak a név volt azonos. Ebben az irodában kis csavarként léptünk be egy nagy gépezetbe, majd az idő múlásával egyre nagyobb, önálló feladatokat kaphattunk. Mára keveseknek adatik meg ez a lehetőség − inkább helyből olyan feladatokat osztanak a fiataloknak, ami meghaladja az erejüket, vagy műhelyen kívül kallódnak összevissza.

› Mikor csillant föl a szakma szépsége, mélysége előtted? Mindig érdekeltek a szerkezetek, különösen a szép szerkezetek. Ebben a szakmában az egyetemről való kilépés után öt-tíz évnek is el kell telnie, mire az ember önállóan tud és mer csinálni valamit. Éppen ezért fontos, hogy addig olyan közegben legyen, ahol látja, hogyan dolgoznak a többiek, és ahol van egy vezető, akitől mindig kérdezhet, és aki mindig ott áll mögötte. Az Ipartervben viszonylag hamar, öt év után önálló helyzetbe kerültem, majd a rendszerváltás idején mi is saját céget alapítottunk. Immár huszonöt éve a magam ura vagyok.


Statikai terv: Pongor László

› Kik voltak a mestereid? Az Ipartervben megvolt a hierarchiacsoport, osztály- és irodaszinten is. Közvetlen főnököm, Újváry Zoltán nagy tudású szakember volt, osztályvezetőm, Iványi Kálmán szintén ismert név a szakmában. Statikus mesteriskolába is jártam, ahol két éven át tartottak a foglalkozások. Pályázatokon vettünk részt, a ciklus végét pedig egy egyhetes nyugat-európai kirándulással zártuk. A ritkaságszámba menő Ybl-díjas statikusok közül Nagy Bence is az Ipartervben dolgozott. Távolabbról ugyan, de láthattam dolgozni Steinhaus Tibort, a faszerkezetek nagy ismerőjét, aki már a hetvenes években

U s z o d a s z e r k e z e t é n e k t é r b e l i m o d e l l j e

M a k o v e c z I m r e s k i c c e a z e g r i u s z o d á h o z

44

45 S e v i l l a i p a v i l o n , é p í t é s k ö z b e n A z í v r á c s b e e m e l é s e

is ragasztott tartókkal foglalkozott. Az ő számításai alapján készült el a Kondorosi úti uszoda. Olykor még bejött hozzánk a szakma egy-egy nagy öregje is, például Szendrői Jenő vagy Gnädig Miklós.

formációkkal. Donáczi Péterrel, aki szintén a Makona berkeiben dolgozott, eldöntöttük, hogy közösen folytatjuk. Vettünk egy számítógépet, ittunk egy sört, és megalakult a cég.

› Az általad említett ötéves érési periódus vége egybeesett a rendszerváltás előszelének gazdasági változásaival, amikor egyik napról a másikra tűntek el nagy múltú tervezőirodák.

› Mi volt az első komolyabb munkád?

Eltűntek, vagy inkább szép lassan elszivárogtak az emberek, hogy a saját lábukra álljanak – ez történt nálunk is. Nekem már a nyolcvanas évektől volt munkakapcsolatom a Makonával és Makovecz Imrével. Lassan a céges megbízások mellett egyre több magánmunkám lett. Amikor végre rászántam magam az önállósodásra, kiléptem az Ipartervből, és szellemi szabadfoglalkozásúként próbálkoztam különböző

Sevilla előtt már bedolgoztam a Makonába, az ott dolgozó fiatalokkal pedig baráti kapcsolatban voltam. Első komolyabb megbízásom Makovecz Imre németországi munkája, a Witten-Anneni Waldorf-iskola bővítése volt, amelynél német nyelvtudásomnak is hasznát vettem. Később jött a sevillai magyar pavilon tervezése, amely minden szempontból nagyszerű, önálló, szép munka volt. Ebben az időben alakult meg POND tervezőirodánk Péterrel és Kerényiné Évával, akit még az Ipartervben ismertem meg. Sevillának akkora sikere lett, hogy egyik munka jött a másik után.

› A faszerkezetekkel kapcsolatos tudásod Makovecz Imréhez kötődött? Bár a nyolcvanas években volt egy felfutása a ragasztott fatartóknak, nem ez jellemezte az Iparterv irodáját. Az első szép emlékem a Bercsényi 28−30 kiadványhoz köthető, amelyben leközölték Makovecz sárospataki művelődési házának terveit egymásra illeszthető pauszon. Az épületről

fényképek még nem voltak, de a tervekből kiviláglott a különleges térszervezés, amely éles ellentétben állt az addig tanultakkal. A terekben megjelenő csodálatos szerkezet óriási hatással volt rám. Akkor merült fel bennem először, hogy vajon milyen lehet egy ilyen mester mellett ácsként dolgozni. Végül, igaz, hogy statikusként, de sikerült…

› Makovecz Imrénél a tartószerkezet, a statikai váz és az építészet nem vált külön egymástól, organikus gondolkodása ellentétben állt a statika szigorú, technológiaként való értelmezésével. Közös munkáink során megtapasztalhattuk organikus, művészi szemléletedet: az őszinte, logikus szerkezetek felé irányítottad gondolkodásunkat. Az építészetről nem választható le a szerkezet, hiszen valamikor egy egységet alkotott szerkezet, funkció és forma. Igaz, hogy az élet minden területén tapasztalható egyfajta specializáció: egyre többet tudunk egyre kevesebb dologról. Ez egy bizonyos szintig szükségszerű, az azonban elengedhetetlen, hogy az építészek rendelkezzenek alapvető szerkezeti ismeretekkel, a társtervezők pedig felismerjék, hogy hol a helyük ebben a folyamatban. Ez egy szép játék


B i t s k e y A l a d á r U s z o d a , E g e r, é p í t é s z : M a k o v e c z I m r e , 1 9 9 3 –2 0 0 0 | f o t ó : D é n e s G y ö r g y

tulajdonképpen, amelyben az egész részeként mindenkinek megvan a saját szerepe, akár egy zenekarban. Érdekes, hogy amikor a gyerekek építőkockával játszanak, egy idő után pontosan tudják, mit, hová lehet helyezni, hogy ne dőljön el az építmény. Akkor mintha még mindenki tudná a statikát. Mégis, amikor elkezdik tanítani az egyetemen, mintha kihúznák alóluk a szőnyeget. Aki ezek után fel bír tápászkodni, abból lesz a statikus.

› Több nagy futásnak lehettünk tanúi – futás önmagatokkal, a gravitációval, a drága mesterrel… Ilyen volt a sevillai pavilon tornya, vagy az egri uszoda rácsos szerkezete. Az egri uszoda egyik csúcspontja volt eddigi pályafutásomnak. Ebben az időben párhuzamosan épült a piliscsabai Stephaneum, Gerencsér Judit makói tornaterme a maga 35 méteres fesztávjával, és az ezt is felülmúló egri uszoda – igazi aranykor volt. Ezeknél a térbeli szerkezeteknél a statikusok könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy nem komplexen tekintenek a szerkezetre, hanem elvesznek egy-egy rajz vagy keresztmetszet részletében. Az egri uszoda gyönyörű kaland volt. A tervek két részlet-

ben készültek, évekre leállt a munka, majd újraindult. Ez volt az addigi legnagyobb önálló munka, amikor a hátam mögött nem állt senki, és az első nyár, amikor nem mentem szabadságra… Imre első, földről induló óriási ívtartókat tartalmazó skiccei és keresztmetszeti vázlata tulajdonképpen már tartalmazta a statikai koncepciót, bár később bizonyos részek kissé módosultak. Küzdelmesnek nem mondanám ezt a munkát, inkább sok érdekes felismerést adott például az ívrács szerkezettel kapcsolatban, amelynek kapcsolatait végül rejtett acéllemezekkel oldottuk meg. Vannak kegyelmi pillanatok az ember életében. Ilyen volt az, amikor egy téli estén beemelték a szemem láttára az első rácsot… Egy rácselem 9 x 20 méteres volt, így ez technológiailag is nagy kihívásnak bizonyult.

› A specializálódás az oka talán annak is, hogy az organikus, egyben látó szemlélet bizony strapás dolog. Az oktatásban van igény erre a komplex szemléletre? Jelenleg a műegyetem szerves építészet kurzusának keretében tartok előadásokat, régebben a szilárdságtan tanszéken konzulensként foglalkoztattak. Rendszeresen

Felcsúti Stadion, építé s z : Dobr osi Tamá s, 20 14 fotó: Dénes György 

46

Felcsúti stadion, kivitelezés közben Felcsúti stadion, tető számítógépes modellje 

keresnek föl egyetemisták, senkit sem szoktam elküldeni. Az a fajta kényszer, ami még a klasszikus építészetben megvolt, hogy olyat kell építeni, ami egyszerű, átlátható, érthető – ma már nincs jelen, bármit fel tudunk öltöztetni. Azt azonban el kell ismernem, hogy ma is születnek szerkezetileg bravúros dolgok. Kedvencem Calatrava, aki még egyben tudja tartani az építészetet, a szerkezetet, a városfejlesztést. Hosszú távon nincsenek illúzióim az építészettel kapcsolatban: a virtuális felfordulásban az építészet is egész más irányba fog fejlődni. A bonyolult szerkezeteket egyszer talán látványok fogják felváltani, egy gombnyomásra teljes installáció állhat elő: délelőtt templom, délután mozi… Az építész egyetlen feladata az marad, hogy minél nagyobb fesztávra minél olcsóbb csarnokokat tudjon építeni.

› Eladio Dieste munkáiban gyönyörködve a szerkezetet egyetlen szóval jellemezted: duende, azaz szenvedély. Valahol ez a statika lényege. Nagy tisztelője vagyok a szinte megszállott latin-amerikai nagy mérnöképítészeknek. Úgy gondolom, hogy a számítógép sok esetben elvonja az ember figyelmét az igazán lényeges dolgokról. A géppel mindent ki tudunk számolni, elegáns, izgalmas szerkezeteket azonban csak papír és ceruza segítségével, gondolatainkban mélyen elmerülve lehet megalkotni. Az olyan nagy elmék tudását, mint amilyen Csonka Pál, valamilyen szinten ma már helyettesíteni lehet a modern technikai eszközökkel, ekkor azonban a mérnök nem éli át minden idegsejtjével az alkotó folyamatot – pedig csak ezért érdemes dolgozni… Mindehhez azonban ismeretek kellenek: hogyan működik egy konzol, mi egy nyomatékábra. Mindenkinek megvan a saját alkotói módszere. Van, aki művészi modelleket készít, van, akit a megfagyott rongy alakja inspirál. Otto Frei egyik munkatársa, Heinz Isler például meteorológiai léggömböket fújt fel a kertjében, majd lelocsolta őket vízzel télvíz idején. A megfagyott kéreg alatt a léggömböt kipukkasztva csodálatos jégkupolák álltak elő.


Cristo Obrero-teplom, Atlántida, Uruguay építész: Eliado Dieste, 1952 | fotó: wikimedia

› Sokan hiányolják a mai oktatásból az adott esetben óriási motivációs erővel bíró kísérletezés és modellezés eszközét: látni ös�szedőlni egy kis fahidat, és megvizsgálni, hol repedt el… E hiány pótlására szolgáltak többek között a Makovecz által kezdeményezett nyári táborok is. Milyen volt a Mesterrel statikusként együtt dolgozni? Nagy hálát érzek a sors iránt, hogy bizalmába fogadott, és hogy megismerhettem. Sokkal tartozom neki mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon jó volt vele dolgozni, érdemeimen felül el is fogadott, a közös munkák során elfogadta javaslataimat, döntéseimet. A statika az építészet szolgája – de nem mindegy, hogy a szolga miként szolgálja az urát: minden szeszélyét kielégíti-e, vagy képes azokat bizonyos határok között tartani. Imrének nagyon jó szerkezeti érzéke volt, rendkívül egyszerű, szerkezetileg letisztult alaphelyzetekben gondolkodott, amelyeket öröm volt továbbvinni. Mindemellett emberi tartása, szellemi naprakészsége példa volt számomra.

S TATIC S WITH PASSION An Interview with László Pongor The work and knowledge of László Pongor, master of statics, is truly unique. In this interview recorded on the occasion of his 60th anniversary, we attempt to present a comprehensive picture of his career. Some of the works based on his exquisite layout statics plans are Imre Makovecz's Hungarian Pavilion in Sevilla, the swimming pool in Eger and the Stephaneum. He promotes the organic unity of building and structure, achieved through passionate and consuming creation based on deep knowledge of the process of organic creation.

47

THE CHURCH OF HUNGARIAN SAINTS IN OR AWK A

48

M A G YA R O R S Z Á G L E G É S Z A K IB B T E MP L O M A Oravka, Felső-Árva megye | Szűcs Endre

Szelíden szállingózott a hó. 2004 adventjét írtuk. Díszüvegkutató barátaimmal, Fűri Judittal és Gonzáles Gáborral Krakkó felé gurított az autó egy kiállításra, ahol mi is szerepeltünk. Gyönyörködtünk a tájban. Nem siettünk. Árva vára hólepellel is csodálatos. Istenem, mekkora és milyen szép volt ez az ország! Kár, hogy csak néhány vára maradt meg, pedig jelenlétük büszkén emlékeztetne magyart és idegent egyaránt, hogy ezekkel védtük meg Európát a keleti és déli betolakodóktól. Most már tudom, hogy Kolonits Lipót kegyetlen robbantgatásait a Rákóczi-


szabadságharc után Árva vára azért úszta meg, mert éppen lengyel tulajdonban volt. Krasznahorka meg azért, mert – ma sincs másként – vár helyett kastéllyá minősíttették Bécsben némi protekcióval. No meg a burgenlandi várak: Léka, Fraknó, Lánzsér meg Sopronkeresztúr abban a pillanatban éppen a derék Habsburg-párti Nádasdyak, Batthyányiak, Eszterházyak tulajdonába voltak. Árva vára nekem azért is kedves, mert a feleségem Komoróczy lány, és náluk a családi legendáriumban (meg az irodalomban is) az szerepel, hogy ők lengyel származásúak, leszármazottjai annak

As part of the Trianon peace treaty, Czechoslovakia annexed the entire area of Upper Hungary. However, the northernmost fringes of Árva and Szepes counties were attached to Poland. The municipality of Orawka was founded in 1685 as part of the Thurzó earldom in the Árva area. Built even earlier, in 1651, its church is the most famous piece of architectural heritage around the place today. In spite of the fact that Orawka was once one of the northernmost villages of Old Hungary, the main attraction of the church, consecrated to John the Baptist, is that it houses the largest collection of folk icons created in the honour of Hungarian saints and blesseds. In 2000, the wooden church of Orawka was listed as a UNESCO cultural world heritage site.

49

Forrás: wikimedia 

a Komorovsky Péternek, aki rablóvezérként uralta a várat az 1440-es években, aztán megjavult, behódolt Mátyás királynak. Ha arra járunk ismerősökkel, mindig azt szoktam mondani, hogy itt az a vár, amit feleségem családjától gazul elbirtokoltak. Nos, ez viccnek sem jó, mert az egykori rablóvezér után még rengeteg tulajdonosa volt. Úgy is mint Corvin János, Szapolyai, a Thurzók, aztán Thököly kurucai, akiktől elvették Sobieski lengyel-litván hadai. Szerencsére, mert így nem robbanthatta fel Kolonits Lipót. Aztán jöttek a Habsburg-hű családok, az Erdődyek, Eszterházyak, a Zichyk, végül Trianon.

Tovább pilickázik a hó, lassan megyünk. Balról elhagyjuk az érdekes boronapincéket. Pince itt? Pedig meg sem terem a szőlő. Ja, biztos a „tót atyafiak” krumplicskát tartottak bennük. Lassan felérünk a hegytetőre. Oravka bűbájos fatemploma mellett mindig megállunk, de eddig még nem sikerült belül is megcsodálni. Hátha most szerencsénk lesz. Így történt. Egy kedves apácától azt az információt kapjuk, hogy a pap bácsi hamarosan megérkezik, és ő kalauzol bennünket. Besétálunk a templomkertbe, ahol mindjárt kellemes meglepetés ér. Két magyar plébános nyugszik a sírhantok alatt, fejfájukon magyar felirattal. A királyi Magyarország földjén vagyunk, annak is a legészakibb szegletében, Felső-Árvában (Orava Gorna). Kovács István jó barátom nyolc évig krakkói főkonzul volt. Ő nemcsak kiváló író és költő, hanem mint történész, a legjelesebb magyar polonista is. Sokat tanultam tőle. A magyar etimológia a szlovák horavá-val (hegyes vidék) magyarázza az északi táj nevét, míg a lengyelek szerint az orava az ószláv nyelvben zúgó folyót jelent. A térség települései (hasonlóan a szintén szívem csücske Gyimesekhez) patakok mentén alakultak ki. A Magyar Királyság egyik hegyekben, erdőkben leggazdagabb, tájilag gyönyörködtető tájegységét az északkeletről délnyugat felé hömpölygő Árva folyó fűzte fel gyöngyfüzérré. A zord éghajlatú

vidék sokáig kietlen, lakatlan volt. Annak a ténynek felismerése viszont, hogy Budát, a fővárost Besztercebányán át Krakkóval összekötő völgynek fontos szerepet kell kapnia, a 18. századtól kezdett megfogalmazódni. Ezen az útvonalon épült fel Árva vára is, mely aztán központja és névadója lett a vármegyének. 1275-től Turdossinban már vámszedőhely működött. Az igazi fellendülés a 17. században történt, mikor is a Thurzók, a vár urai elrendelték a betelepítést. Vlach pásztorok érkeztek annak reményében, hogy adómentességet kapnak a lakatlan erdős területek hasznosítása és védelme fejében. Aztán északról nagy számban érkeztek lengyelek is, és így ez a két migráció alkotta a gorál népet. A szlovák etnikai tudat csak a 18. századtól kezd elterjedni. Probléma adódott viszont abból, hogy a lengyelek katolikusok voltak, a Thurzók és a Thökölyek viszont evangélikusok. Ebben az időben így aztán több protestáns templom épült. Hiába, jól mondja a latin: „cuius regio, eius religio”(akié a hatalom, azé a vallás). A mélyen katolikus lengyelek a Habsburg uralkodókban találtak szövetségesre. A 17. század közepétől egyre több katolikus templom épült. Az első az oravkai volt. Lengyelország 1772-ben történt felosztá-

Fotó: Dénes György

sakor az ország déli részét Ausztria kapta, tehát többé nem nevezhetjük lengyel–magyar határnak, csak a birodalmon belüli tartományi határnak. Komoly németesítés vette kezdetét. Kitiltották a lengyel nyelvet a rendházakból ugyanúgy, mint a templomokból és az iskolákból. Az 1800-as évek reformkori harcai eredményeként a latin és német nyelv után a magyar vált uralkodóvá. A felvidéki iskolákban a magyar mellett a szlovák nyelv lett az elfogadott, amit az akkor már kisebb létszámú lengyelségnek is el kellett sajátítania, annál is inkább, mert a gorál nyelv nem egyezett az irodalmi lengyellel. Az I. világháborút megelőző években a magyarosítás szellemében Oravkának is megpróbáltak számunkra szebben csengő nevet adni. Akkor lett volna Kisárva, de a hevesen tiltakozó (akkor már többségben lévő) szlovákok ellenszegülése miatt a toleráns magyar állam nem erőltette tovább a névváltoztatást. Így aztán hivatalos iratokban sem szerepelt soha Kisárva, maradt Oravka. Mi azért emlékezetünkben őrizzük meg ezt a − számunkra szépen csengő − nevet. Lassan be is fejezhetjük a gyönyörű táj történetét, mert következett a két világháború, melynek ismert következményei miatt mi már nem szólhattunk bele a térség jö-

F o t ó : S z ű c s E n d r e

50

51 Forrás: wikimedia 

Fotó: Dénes György 

vőjébe. Maradt ez a lengyelek és szlovákok viaskodásának területe 1918-tól 1939-ig. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a trianoni diktátumkor Lengyelországhoz került kicsike országrészen tizenötezer ember élt. Ebből csak egy százalék volt magyar. Múltunk rengeteg szép emlékét és kincsét rejtegeti ez a táj. Ezek közül talán a legnagyobb kincs a Magyar Szentek temploma. Meg annak tudata is nagy kincsünk, hogy a lengyelekhez került, akik olyan barátaink, mint ha testvéreink lennének, és ugyanúgy szeretik ezt a templomot, mint mi. Eszükbe sem jut lengyel templomként tisztelni, pedig ott szerepel a falképeken Hedvig − Jadviga ugyanúgy, mint Kinga – Kunigunda. Számukra is ez marad a magyar szentek és boldogok temploma, és erre büszkék is, mert szeretnek bennünket évszázadok óta. Nem jobb így, szeretetben élni, és nem gyűlölködésben? Kár, hogy ez az északi határ jó pár kilométerrel lejjebb csúszott. Igen ám, de közben megérkezett a pap bácsi, aki örvendezve üdvözöl bennünket. Fel kell függesszük a történelmi visszaemlékezést. Belépünk a templomba. Ez egy mese, egy csoda, egy varázslat: a keresztény


Magyarország ezeréves történelme deszkafalra festve bűbájos naivitással, ugyanakkor művészien pingált alakokkal és jelenetekkel. Ez a mi Biblia Pauperumunk, vagy inkább Historia Pauperumunk? Először is a templom építéstörténetéről beszélgetünk. Mint már említettük, a protestáns-katolikus harcban az uralkodó család, esetünkben III. Ferdinánd tette az i-re a pontot. Lippay György esztergomi érsek Scsehovics Jánost (Jan Szczechowicz) nevezte ki a templomépítés vezetőjének 1648-ban, aki egyébként festőként végzett a krakkói egyetem szabad művészetek szakán. 1650-ben sikerült egy helybéli paraszttól megvásárolni a területet, és elkezdődhetett a templomépítés. Az építkezés gyorsan haladt: a toronnyal kezdték, mely alatt hamarosan egy oltárt alakítottak ki, ahol megkezdődhetett a misézés. Néhány évvel később felépült az egyhajós, késő gótikus, Keresztelő Szent János nevére felszentelt fatemplom. A hegyvidéki, erdős területen kézenfekvő a fából építkezés. Itt is, mint mindenütt a Kárpát-medencében helyi ácsok, faragómesterek végezték a munkát a lakó-

házaknál éppúgy, mint a templomok, haranglábak építésénél. Dél-Lengyelország ugyanúgy bővelkedik hasonló építményekben, mint Erdély, a Felvidék, a Felső-Tisza, Kárpátalja. Esetünkben a tetőszerkezetet és az oldalfalakat egyaránt fazsindely fedi. Több periódusról is van tudomásunk. Az 1700-as évek első felében épült a hossztengely keleti oldala elé a Hétfájdalmú Szűzanya kápolna. Tervét Gavenda János plébános készítette. Jelentős átalakítás történt 1901-ben is, elsősorban a toronynál. A harangház tetejéről csúcsos toronysüveg emelkedik a magasba négy fiatoronnyal. Érdekes, mert itt és a Felvidéken hasonló kialakítás nem ismert. Ez inkább Beregre, Szabolcs-Szatmár megyére, Erdélyre, Kárpátaljára jellemző. Nincs miért csodálkozni, hisz egy ország voltunk. A templomtól északra egy kis harangház épült, finoman illeszkedve a főépület stílusához. Most nézzünk szét a belsőben! Az ellenreformáció barokkos elkápráztatásának jegyében született remekmű részletes leírása ebben a terjedelemben nem fér el. Amikor a templomot Keresztelő Szent Jánosnak szentelték, és így is hívták, még nem tudták, hogy a Krisztust katolikussá varázsló szent a falakon megcsodálható szenteknek, boldogoknak vagy a magyar királyi családhoz tartozóknak, itt születetteknek vagy csak itt megfordultaknak csupán egyike. A padozatnál meginduló, az oldalfalakra, a karzatra felkúszó színpompás csodák nem leírhatóak, így nem élvezhetőek egy inventáriumszerű felsorolásban. Ötven portréról, bibliai jelenetről beszélünk. Meg kell nézni a helyszínen, de előtte bemelegítésnek ajánlom Udvarhelyi Nándor Magyar szentek temploma című könyvét. Találkozhatunk a Szent Családdal, a Szűzanyával, Krisztussal, a keresztelkedővel, a szenvedővel, a megfeszítettel, a sasvári Piéta utánzatán Anyja ölében fekvővel, Keresztelő Szent Jánossal küldetése teljesítése közben, a vele történt borzalommal, majd a tálcával, vérző fejével. Itt van Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Salamon, Szent Adalbert, Szent Gellért, Kapisztrán János, Szent Anna, Szent Erzsébet, Szent Margit, Kinga és Hedvig, Boldog Özséb, és sorolhatnám tovább.

Joggal felmerülhet a kérdés, hogyan kerül az ezeréves Magyarország legészakibb településére ennyi magyar szent. Talán ezen a messzi hegyvidéken lakó goráloknak kellett hangsúlyosan bemutatni, hogy ők is a katolikus Magyar Királysághoz tartoznak? Mint már említettük, a közeli Árva vára protestáns urait kellett megleckéztetni? Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy sehol a világon nincs még egy olyan ország, ahol annyi szent született volna, mint a magyar Árpád-házban, és két nagy királyunkat, Istvánt és Lászlót a királyságban sok helyütt oltárra emelték. Meg kell emlékezzünk még arról, hogy ez a gyűjtemény, ez az ikonográfiai bravúr kinek a fejében született. Hevenesi Gábornak hívják. 1756-ban, az oravkai templom felépítésének évében született a Vas megyei Vásárosmiskén. Belépett a jezsuita rendbe, majd paptanár lett Nagyszombaton, utána Bécsben és Grazban tanított teológiát, végül a bécsi Pázmáneum igazgatója lett. 34 latin nyelvű könyvet írt, de munkásságának egyik legderekabb dolga volt a magyar szentek és boldogok és egyebek ös�szegyűjtése. Tartalmaz néhány tévedést, meg hiányzik a gyűjtésből még néhány név, de mindenesetre komoly segítséget nyújtott a megye piktorainak, nekünk meg örömet és büszkeséget, hogy ezzel a csodával gazdagabbak lehettünk. Elbúcsúzunk. Lassan beesteledett, mert nehezen hagytuk ott ezt a csodát. Semmi baj, szállodánk lefoglalva, és Krakkóban barátaim várnak a Ryneken. Itt is csodálatos az adventi hangulat. A kemény hideg ellenére tele van a tér. Belengi a forralt bor és a sült, füstölt gorál sajt illata. Bemegyünk egy imára a Máriatemplomba. Tíz órakor ismét előbukkan a templom toronyablakából a trombitás ember, rázendít, és ha nem tudnám, hogy a tatárok nyila fojtotta belé a szót, azt gondolnám, ebben az adventi hidegben csuklott meg a hangja. Most, hogy visszaemlékezem erre a csodálatos élményre, és írás közben szomorúan hallgatom a híreket, azzal vigasztalom magamat, hogy ha mindenki is, de mi, magyarok és lengyelek sohasem fogjuk megtagadni a keresztény Európát. Fotó: Dénes György

52

53

TUTA EMLÉKÉRE

Balogh István építész, festőművész | Füzes András

TO THE MEMORY OF TUTA István Balogh architect and painter To the memory of Dr István Balogh architect, painter and professor emeritus (3 December 1927 - 2 April 2015), by his student, András Füzes. In his paintings, line and colour work together inseparably to achieve a natural simplicity in expressing even the most difficult topics which can only be achieved by continuous practice and inexhaustible enthusiasm. He was already past eighty when he co-authored a project with university professor Balázs Balogh (Budapest University of Technology) aiming at developing a brand new course for students, entitled Architectural Form Studies, which explores the connection between the magnification present in architecture and natural laws, fractals, repetitions and orderliness. Balázs Balogh, whom he loved and taught like his own son, is about to publish a volume about his life achievement. A kórház első emeletén az orvosi szobák előtti világos váróterem falait nagyméretű olajfestmények díszítik. Az egyik alatt Kő Pál bronz mellszobra állít emléket Balogh István tanár úrnak. Miközben várok, találok egy helyet, ahonnan a szobrot nézve emlékezem. Aztán megmutatják a mediterrán szobát. A Szövetség utcai kórház krónikus rehabilitációs osztályának ebben a termében a művészetterápia sajátos ága segíti az idős, bent fekvő betegeket, hogy erejüket összeszedve még hazatérhessenek otthonukba: körben a falakon a tanár úr akvarelljei élesztgetik a pislákoló élete-


ket. Ez a gondoskodás Jármai Valéria főorvos asszonynak köszönhető. Tanár úr – akit barátai Tutának szólítottak, ismertek – a felesége, Tompos Erzsébet halála után fizikailag is annyira megrokkant, hogy egy lassan kialakuló kór végül a koponya feltárását tette szükségessé. A műtétet követően a tanár úr Jármai főorvos asszony osztályára került. Kiderült, hogy – neki is művészi ambíciói lévén – kölcsönösen segíthetik egymás épülését, így a kórházban töltött idő után a főorvos asszony magához vette kertes villájába, és még hetekig segítette őt. Vissza kellett találnia

az életbe: lassan helyreállt a beszédközpont működése, majd a gazdag, inspiráló környezetben a rajzon, festésen keresztül visszatért az életkedve is. Az egyetem idején tanulhattam tőle akvarellezni. Az órák ugyanolyan lassan, csöndesen, de tartalmasan teltek, mint később a találkozásaink, beszélgetéseink. Minden órára behozott néhány rézkarcot vagy fametszetet, és – miután egyet közösen kiválasztottunk − pillanatok alatt felvázolta egy kifeszített papírra, majd nekilátott megfesteni. Mi csak álltunk és néztük. Közben el-el ejtett egy-egy szót, színeket emlegetett,

1

4

54

55

dimenziójával kiegészítve megmutassa: a valóság rendezett vagy organikus felépítése mind visszafejthető ezen alapelemekre. Az építészet időbeli dimenziója kapcsán az idő Thomas Mann Varázshegyében megjelenő viszonylagosságára hívja fel a figyelmet, miszerint kétféle idő van: a mű saját, reális ideje, és a tartalmi, imaginárius ideje, mely mérhetetlenül meghaladhatja az előbbit. Az idő megjelenése koronként és alkotónként különböző. Az impresszionizmus törekvésének festőkről beszélt, de ezt csak az hallhatta vagy értette, aki nagyon figyelt, és követte a kezét. Mindig azt éreztem, hogy az a pár szó, a viselkedése, a lényeglátása sokkal többről szól, mint amit addig az építészetről sejtettem. Olyan perspektívát tárt fel előttünk, ami túlmutat építészeten, művészeten − akárcsak később Makovecz Imre. Ők ketten nagy szerepet játszanak az életemben: egymást támogatva mutatnak utat számomra. Talán nem is oly meglepő, hogy számos közös vonást látok kettejükben: művészetükben a rajz a megismerés egyik legfőbb alapja. A vonalak a lényeget, az egészet vázolják, nem merülnek részletekbe, de túlmutatnak önmagukon. Szavaikban is ezt a magatartást követik: láttatják a célt és az oda vezető utat. 1. számú akvarellje mintha az összedőlt Bábel tornyát ábrázolná. E kép hasonló többletet hordoz, mint Makovecz rajza a ledőlt templomtoronyról, amit halála előtt készített. A vándorfelvételimen a portfóliómnál kiemeltem tanár úr hatását, mire Makovecz Imre megjegyezte: „és építésznek sem volt akármilyen!”. Ezt volt alkalmam elmondani Tutának! A tisztelet kölcsönös volt. Még az Egyesülés húszéves, az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállítására is el tudtam hívni. „Kisdiák koromban a zeneiskolából jövet, hónom alatt a hegedűtokkal órákig ácsorogtam a Hősök Kapuja előtt, és megbűvölten néztem Aba-Novák Vilmos festőművészt, amint az állványokon kezeslábasba öltözötten, boszorkányos gyorsasággal varázsolta a boltívekre színes kompozícióit. Ez lehetett az a pillanat, amikor a képzőművészet elemi erővel hatott rám,


2

és eltérített az addig tervbe vett zenei pályától.”– mesélte. Az a mérhetetlenül biztos és kötöttségektől mentes rajztudás, ami Makovecznél az építészetben nyer új dimenziót, Tutánál az akvarellben hordozza ezt a többletet. Tanár úr már az első, Az építészeti forma című könyvében nagy hangsúlyt fektet az elemi formák megismerésére, ami alapvető geometriai szituációkat elemez különböző nézőpontokból. Majd ezek sorolásába, párosításába kezd, hogy aztán az idő

kilépnek a keretekből. A 2. számú képen a szín a függőleges síkból kifolyik a vízszintesre, ám az a pár keresetlen vonal, ami még a térbeliséget őrzi, strukturálja a képet, és egyértelművé teszi a különböző síkokat. Egy alkalommal a színek keverése közben ezt mondogatta maga elé: „Márffy Ödön képein... az égetett umbra és a párizsi kék...”. Én azóta is ezeket a színeket keresem. Azt gondolom, hogy a 3. számú képe egyfajta tisztelgés Márffy emléke előtt. A kompozíció és a színhasználat határozottan idézi számomra a Kilátás a Como-i tóra (Kilátás az erkélyről) című képet. Festményein a legnehezebb témákat (emberek, mozdulatok, növények) olyan természetes egyszerűséggel ábrázolja, ami csakis folyamatos gyakorlással és kimeríthetetlen lelkesedéssel érhető el. A baobab fát (4, 5. képek) a fák királyának tartotta, és mint látványban leghálásabb fajta, visszatérő motívum képein. Emberábrázolásairól gyakran annyi kedvesség, játékosság sugárzik, mintha csak gyakran emlegetett lánya ihletné, aki tőle távol, Párizsban él.

5

Egy alkalommal, amikor meglátogattam lakásán, a Gyöngyház Galériában, azon kaptam, hogy egy új technikával kísérletezik. Fehér laminált bútorlapra festett olajjal, lazúrosan. A célja az volt, hogy akvarelles hatású képeket készítsen. Elképesztő rajzi és festői tudásról árulkodtak ezek a művek, de nem értettem, hogy akinek ennyire a kezében van a vízfestés, hogyan fordulhat át efféle pótmegoldásba… Kiállítás is volt ezekből a képekből a HAP Galériában. Idén márciusban felhívtam. Kérdeztem tőle, hogy csinálja-e még ezeket az olajképeket. Áá…, nem! Visszatért az akvarellhez. Igaz, egyik könyvében maga írja, hogy William Turnert tartjuk a legnagyobb akvarellistának, de ha eredetiben láthatjuk egy-egy képét, rá kell döbbennünk, hogy azok olajjal készültek. Nem tartja eretnek gondolatnak egyrészt kiléptetni a vízfestést a grafika műfaja alól, másrészt kibővíteni az akvarell fogalmát mindazon festményre, ami lazúrosan, fátyolszerűen, az alap fehérjének szerves felhasználásával készült, függetlenül attól, hogy vízben oldódó-e a kötőanyag. Talán nem értettem meg azonnal: micsoda fantasztikus dolog, hogy nyolcvanéves korán túl egészen új dolgokat bontogat. Kollégája és névrokona, Balogh Balázs, a BME Rajzi Tanszék egyetemi tanára elmondta, hogy az utóbbi tíz évben közösen kidolgoztak egy teljesen új kurzust a hallgatóknak építészeti formatan néven. A feladat lényege egy közösen kiválasztott egyszerű, hétköznapi elem (pl. szegecs) különböző megjelenési formáinak vizsgálata asszo-

megismerése a festészetben beláthatóbb, míg a szobrászatban már nehezebben megfogható. Rodin az izomzat feszülésében megtalálta a párhuzamot a festészettel a pillanat kimerevítésére. Tuta képeiben a vonal és a szín elválaszthatatlan szimbiózisban él egymással. Egy idő után egyik a másik nélkül nem is értelmezhető, ám együtt mélységük és plaszticitásuk van a képeknek. A pittkrétával húzott finom vonalak festményei racionális elemei, ám a színfoltok feloldják ezeket, 3

A képek forrása: Balogh Balázs: Dr. Balogh Ist ván építés z, festőművész című önéletrajzi könyv ( s z e r k e s z t e t e : Sebestény Ferenc) képanyaga

56

57

ciatív alapon, ami elvezeti a hallgatókat az építészetben jelen lévő nagyítás, a természetben megjelenő törvényszerűségek, fraktálok, a környezetünkben fellelhető ismétlődések és rendezettség felé. Balogh Balázs (aki a Mesteriskolát Makovecz Imrénél végezte) egészen fiatalon került mellé mint oktató. Tuta saját fiaként szerette és tanította. Most az ő szerkesztésében vár kiadásra egy összeállított anyag, amely – ha elhárulnak a megjelenést akadályozó anyagi nehézségek − Tuta életművét mutatná be az emlékére rendezett konferencia keretében. Tuta szellemi ereje az utolsó napig töretlen maradt. Még megnézte a róla összeállított könyvet, és iránymutatásokat adott hozzá. A beszélgetéseket mindig finom humorral fűszerezte, határozott véleményeket fogalmazott meg ironikus köntösben.


Balázs számos ilyen megjegyzését, megállapítását feljegyezte. Ezek közül álljon itt a számomra egyik legkedvesebb:

Egy új rossz tulajdonságot vettem fel: megtanultam jót mondani másokról... a hátuk mögött!” Dr. Balogh István Professor Emeritus, Ybl-díjas építész, festőművész (Szeged, 1927. december 3. – Budapest, 2015. április 2.)

58

MAKOVECZ IMRE 80’

59

Nemzetközi Makovecz-konferencia | Dénes Eszter Makovecz Imre 80. születésnapja tiszteletére a Makovecz Imre Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Kós Károly Egyesülés szervezésében egynapos nemzetközi konferenciát rendeztek november 23-án a Pesti Vigadó Makovecz Termében. A rendezvény szakmai felelőse az egykori tanítvány, Csernyus Lőrinc építész volt. A konferencián Makovecz Imre munkásságának nemzetközi hatásáról és megítéléséről, illetve utolsó,

volt képes a természetes közösségekhez fordulni, hanem közösségeket is tudott létrehozni maga körül. „A szívével látta azokat a politikai változásokat, amelyeket mások csak reméltek.” Drahovsky kronologikus sorrendben ismertette a szlovákiai építészek, valamint Makovecz Imre és körének meghatározó találkozásait, valamennyi szlovákiai, illetve magyarországi kiállítást, konferenciát, előadást. „Sokkal több minden köt össze minket, mint ami szétválaszt” – mondta Makovecz Imre, ez pedig meghatározó alapgondolata lett a gyümölcsöző kapcsolatnak.

ták, és ezeket számos publikáció követte. Barátságuk családi barátsággá mélyült. Komonen mindvégig hiteles elemzője és közvetítője volt Makovecz építészetének Finnországban, amelyet a posztmodern időszakában nemzetközi összefüggéseket is keresve érdekes és rendhagyó jelenségnek értékelt.

nagyszabású tervének, a Szent Mihálytemplom

megépülésének

esélyeiről

hangzottak el előadások.

INTERNATIONAL MAKOVECZ CONFERENCE Makovecz Imre at 80 On the occasion of the 80th birthday of Imre Makovecz, the Imre Makovecz Foundation, the Hungarian Academy of Arts and the Kós Károly Association organized a one-day international conference in the Makovecz Room of the Vigadó Concert Hall on November 23. A series of lectures were held on the international influence of Imre Makovecz's oeuvre and a discussion was organized about the possible posthumous realization of his last large-scale project, the St. Michael Church. Martin Drahovsky (Slovakia) held a lecture on Makovecz's activity as a community organizer and builder in the surrounding countries, particularly in Slovakia. Markku Komonen (Finland) was recommended by Reima Pietilä to contact Imre Makovecz. He shared his personal memories with the public about their friendship and their meetings. Jonathan Glancey (Great Britain) architecture writer and reviewer presented a comprehensive lecture on the development of European architecture, with emphasis on Imre Makovecz's work. He used a number of examples from Vietnamese, German, Dutch and English sources to illustrate the influence of Makovecz on the most prominent architectures in Europe and all around the world. Ervin Nagy (Hungary), a former apprentice of Imre Makovecz, praised the construction plans of the St. Michael Church in the Upper Christinatown borough of Buda as the indisputable apex of the oeuvre, which he regards as a national duty awaiting to be realized. Kelf Treuner (Germany) was a budding young architect 25 years ago when he spent his itinerant years as an apprentice to Imre Makovecz. In his detailed presentation, he talked about the history of reconstruction works related to the Frauenkirche in Dresden and drew a parallel between its success story and the problematic issues around the construction of the St. Michael Church. Architect Jordi Bonet (Spain, Catalonia) has been leading the construction of one of the main touristic attractions of Barcelonathe Sagrada Familia, for almost four decades. In the civil war, the construction plans of the church were burned, the models were destroyed, yet the church is standing tall today as a testimony to the strength of character of the Catalan nation. The management of the Gaudi heritage in Barcelona may serve as an example for the future direction of the Makovecz Foundation and the construction of the church. The senior Catalan architect urged everyone not to give up on the realization of Imre Makovecz's last work.to go on designing such buildings without finding a new purpose. In 2014, on the 30th anniversary of the last building, he initiated a new program entitled Toy Block Project, which includes workshops for building blocks and construction toys.


Elsőként Martin Drahovsky (Szlovákia) kassai építész mutatta be, hogyan fejtette ki közösségépítő és szervezőtevékenységét Makovecz Imre a szomszédos országokban, elsősorban Szlovákiában. Előadásában olyan építészként beszélt Makovecz Imréről, aki „kreatív letargiából” ébresztette fel környezetét, amikor a steril, funkcionalista minták másolása helyett új utakat keresett, szuverén építészeti nyelven szólalt meg. Vezéregyéniségként azokat a friss és szabad gondolatokat képviselte, amelyek megfogalmazásában Magyarország a környező országok előtt járt. Nemcsak őszintén

Markku Komonen (Finnország) Makovecz Imrével való barátságának és találkozásainak személyes emlékeit osztotta meg a hallgatósággal. Komonen 1980-ban találkozott először Makovecz Imrével. A Finn Építészeti Múzeum kiállítási osztályának vezetőjeként szeretett volna új építészeti megoldásokat feltérképezni és népszerűsíteni. A modern finn építészet egyik legjelentősebb mestere, Reima Pietilä ajánlására kereste fel Makovecz Imrét. A személyes találkozás, majd a visegrádi és sárospataki kirándulások eredményeképpen, kurátorként való közreműködésével Jelképek és a hagyomány – a magyar építészet új hulláma címen nyílt kiállítás 1980-ban Helsinkiben, amely megalapozta Makovecz és körének nemzetközi hírnevét. Anyagát a következő években Svédországban, majd Ausztriában is kiállítot-

Jonathan Glancey (Nagy-Britannia) építészeti szakíró és kritikus 1981-ben publikált először Makovecz Imre építészetéről, hangsúlyt adva az aszimmetriának és a természettel való kapcsolatnak a Bauhaus és a posztmodern által uralt időszakban. Publikációira (Architectural Review, 1981/3., 1984/10.; World Architecture, 1989/2.; The Independent, 1996; The Story of Architecture , 2001; Ideal Home Exhibition - Beszámoló a RIBA magyar építészeti kiállításáról, The Guardian, 2004. február 9.; Makovecz–nekrológ, guardian. co.uk, 2011. szeptember 29.) érzékenyen reagált a nemzetközi közönség. A világ valamennyi tájáról kapott leveleket, további anyagokat kérve a magyar építőművész alkotásairól. Glancey az Architectural Review szerkesztőhelyetteseként személyesen is felkereste Budapesten Makovecz Imrét. Szenvedélyes személyisége mellett lenyűgözték lényszerű építményei, amelyek saját arccal, tekintettel bírtak. Megfogta a spiritualitás mélysége, a szívet megmozgató, természettel összekapcsolódó szellem, amely az építész munkáin

átszűrődik. Glancey lenyűgöző biztonsággal és szenvedéllyel mutatta be az európai építészet fejlődési ívét, amelybe szervesen kapcsolódik Makovecz Imre építészete. Számos – vietnami, német, holland, angol − példával illusztrálta, hogyan inspirálta Makovecz munkássága a legnevesebb építészeket Európában és az egész világon. Nagy Ervin (Magyarország), Makovecz Imre egykori tanítványa az életmű vitathatatlan csúcsának nevezte a felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom egyelőre megvalósításra váró terveit. A barcelonai Sagrada Família történetét példaként állítva kiemelte a saját múltban gyökerező nemzeti kultúra fontosságát a gyökértelen, mondanivalójukat tekintve jelentéktelen, noha szakmailag kifogástalan építészeti alkotásokkal szemben. A nagyszerűség feltétele az egyetemes művészetet gyarapító egyedi alkotások megléte. Míg a századforduló óta Lechner Ödönnek a városképet meghatározó, pazar középületei állnak, Makovecz-épületet hiába keresünk az ezredforduló Budapestjén, és a templom felépítésében is csak reménykedhetünk − emlékeztetett Nagy Ervin. Az elmúlt századokban kiemelkedő, sorsfordító építészgéniuszokat felvillantva kiemelte, hogy Makovecz, akinek elhivatottsága és briliáns formakészsége Lechner Ödönével rokon, a kádári Magyarország építészetébe oly elementáris erővel robbant be, hogy nemzetközi ismertséget szerző

60

61

felét (55%) magánadományokból fedezték, melyek összegyűjtésére országszerte támogatói csoportok alakultak. Több mint 1500 jótékonysági koncert, vezetett túrák, különböző piacra dobott emléktárgyak (például eredeti romdarabot tartalmazó órák) bevételei mellett külföldről érkezett adományok és önkéntes munkaerő is segítették a projekt megvalósulását. A munkálatok a tervezettnél egy évvel hamarabb, 2005 októberére fejeződtek be, és a költségek nem lépték túl a keretet. A teljes rekonstrukció sikere, a város vonzerejének ugrásszerű növekedése lökést adott az egész tér megújulásának, sőt országszerte – például Potsdamban vagy Frankfurtban − hasonló kezdeményezések indultak el. Bár a tér rekonstrukciója még nem fejeződött be, az újjáépült templom Drezda szívét és lelkét adja. Az egykori Makovecztanítvány úgy véli, hogy a drezdai sikertörténet példa lehet a számos akadályba ütköző budapesti Szent Mihály-templom megvalósításához.

személyét minden igyekezet ellenére sem sikerült marginalizálni. Azonban mégsem válhatott belőle egy világváros karakterformáló építészzsenije, Otto Wagnerhez, Antonio Gaudíhoz vagy Victor Hortához hasonlóan. Az elmúlással viaskodó alkotó fő művét ajándékként hagyta az utókorra, megépítése kötelesség, egyben a nemzetet erősítő tett, amelynek még egy esetleges személyes sértettség sem állhat útjába. Kelf Treuner (Németország) 25 évvel ezelőtt fiatal építészként töltötte vándoréveit Makovecz Imre mellett. Részletes előadásában a drezdai Frauenkirche újjáépítésének történetét ismertette, melyet a szövetségesek bombáztak le a II. világháború alatt. Kelf Treuner a Szent Mihály-templom megépülésének gondolatát támogatva hangsúlyozta, hogy hazájában az újjáépítésnek a legnehezebb akadályokat és komoly ellenállást kellett legyőznie. Az NDK megalakulásával


ugyanis a templom újjáépítése lehetetlenné vált, a romok eltüntetésére számos terv született. Végül a romok ugyan maradtak, de Európa egyik leggyönyörűbb tere szomorú senki földjévé vált, a pusztuló romok pedig a háború szörnyűségeire voltak hi-

vatottak emlékeztetni. Csak a bombázás után 45 évvel, a berlini fal leomlásával kerülhetett ismét terítékre az újjáépítés gondolata. Ekkor azonban az egyház és a helyi vezetők egyöntetűen az építés ellen foglaltak állást a projekt magas költségeire és az emlékhely jelentőségére hivatkozva. Ma talán már hihetetlen, de az építészek és a műemlékvédelmi szakemberek sem támogatták a tervet a Velencei Chartában foglaltakra hivatkozva, miszerint a teljes rekonstrukció nem követendő út. Az állampolgári akciócsoport azonban nem adta fel, Ludwig Güttler trombitaművész személyében pedig nemzetközileg elismert zenészt nyertek meg az ügynek. Hamarosan elérkezett az áttörés ideje. 1990-ben az egyház megváltoztatta a háborús sebek begyógyításával kapcsolatos véleményét, Drezda városa pedig elfogadta a terveket, és megszavazta az előirányzott költségvetés 10 százalékát. A teljes költségvetés (180 millió euró) több mint

Jordi Bonet (Spanyolország, Katalónia) építész immár négy évtizede vezeti Barcelona egyik legnagyobb turistalátványossága, a Sagrada Família építését. A 90 éves mester felelevenítette személyes találkozását Makovecz Imrével. Emlékeztetett arra, hogy a templom katalán tervezője, Antoni Gaudí szerint „az eredetiség azt jelenti, hogy igyekszünk visszatérni az eredethez”. Tehát nem az eredetit alkotni akaró lesz valóban eredeti, hanem az, aki a hagyományból merít, és képes azt úgy megfogalmazni, hogy műve válasz az alkotó saját jelenére. A művész nem másol, hanem az isteni akarat szolgája − mondta. A polgárháborúban a templom terveit is elégették, a modelleket összetörték, a katalán nemzet akaratából mára mégis áll, befejezése az építész halálának centenáriumára várható. Mind a Makovecz Alapítvány jövője, mind a templom megépítése szempontjából példaértékű a barcelonai Gaudí-örökség kezelése, mely mára a katalán nemzeti tudatnak is alapvető részévé vált. A magyar építész hitének mélységét Gaudíéhoz hasonlította Jordi Bonet. Mindkettejükre jellemző volt az új utak

az alapítvány első és legfontosabb feladata az akadályok tisztázása, a mozgástér meghatározása. A barcelonai és a drezdai példa mellett biztató, hogy a neves támogatók mellett a Makoveczkiállítás közel negyvenezer látogatójának több mint háromnegyede tette le írásban is a voksát a templom építése mellett. Nagy Ervin előadásából azt is megtudhatta a hallgatóság, hogy a terveket 2001-ben Makovecz Imre bemutatta XVI. Benedek pápának a Vatikánban, a szentatya pedig megáldotta azokat.

felmutatása az építészeti kreativitásban – emelete ki az idős katalán építész, aki befejezésképpen Makovecz Imre utolsó tervének megépítésére biztatott mindenkit. A templom előtt álló, vélt vagy valós akadályokról Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke elmondta, hogy

A konferencia során közreműködött Győrffy Gergely hegedűművész és Monostori Gábor zongoraművész. Az évforduló okán, a rendezvényhez kapcsolódva a Makovecz Teremben felavatták Csikai Márta Makovecz Imrét ábrázoló mellszobrát, valamint a Pató Róza által készített domborművet magába foglaló emléktáblát, amely dr. Kováts Flórián, az MMA alapító főtitkárának emlékére készült.

62

NE ME SK ÜR T Y TA N Á R ÚR Író, irodalom- és f ilmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok – olvashatjuk a lexikonban Nemeskürty Istvánról, majd művei elismeréseinek felsorolása következik: Széchenyi-díjas, Kossuth-nagydíjas, József Attila- és Balázs Béla-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjasa, a Corvin-lánc birtokosa… Sorolhatnánk tovább mi is e szomorú alkalommal: Nemeskürty tanár úr életének 91. évében, 2015. október 8-án hunyt el. Saját szerepét így összegezte a róla szóló f ilmben (Nemeskürty tanár úr, Dézsy Zoltán, Duna TV, 2001): „Ha évtizedek múltán valaki egyszer leveszi valamelyik könyvemet valamelyik könyvtár polcáról – ha ugyan még lesznek könyvtárak és könyvek –, beleolvas, és nem teszi vissza unottan: volt értelme az életemnek.” A tanár úrtól Makovecz Imre szavaival búcsúzunk: „Nemeskürty István legfontosabb jellemzője, hogy férfi. Férfi egy olyan korban, amelyben ez a jelző, vagy főnév fogalmi tartalmát illetően manapság a szexualitásban található csupán. A férfi másodlagos nemi jellemvonásaiban nyilatkozik meg: összehúzott szem, előretolt áll, elszántan zárt ajkak, erős, csontos kezek, az egyik váll kicsit előbbre. Manapság az idol soha nem esendő, nem hullik el, soha nem középtermetű. Az idol. Nem úgy a hétköznapokban. A Kft. férfihang vékony, hadarós, éneklősen nyafogós, és – kíméletlen. A rövid ujjú, fehér, jól vasalt ing, a nyakkendőtűs nyakkendő a vékony hangú, kíméletlen szolga öltözéke. A selyem-dzsogging aranylánccal, terepjáróval, nagy hassal, borotválatlanul a másik hétköznapi férfiréteg, pénzbehajtóval, alkalmasint bérgyilkossal. A harmadik a göthös, szakállas, farmernadrágos, mosdatlan, nyögdécselő, őzős, anglomán férfi. A többi, a munkás, a vidéki nincstelen agrárproletár, az alkalmazott nincs a képben. Nincs is. Nem idol. Nem létezik a hűség, az apa, a férj, a legyőzött fáradtság, a vereség, a töprengés, a magányos faültetés, a kert számbavétele, nem létezik a dolgoknak alakot adó ember, szemben az asszonyemberrel, aki a dolgoknak, ha van alakjuk, tartalmat ad. A férfi nem az emberi én reprezentánsa, hanem a személyiségi jog harcosa lehet csupán, rendszerint pénzért. Nemeskürty István úr, Ludovikát végzett volt katona először írt a 2. Magyar Hadseregről, fenntartotta a lehetséges igazmondás feltételeit a filmvilágban, felszámolta a titkosszolgálatokat a Magyar Televízióban, könyveket írt arról, hogy érdemes élni, ha magyarnak született az ember, s most kormánybiztosa ezeréves államiságunk ünnepének. Nemeskürty Tanár Úr győztesként élte túl Magyarország katonai megszállásának és gyarmatosításának negyvenöt évét. Emelt fővel jár köztünk évtizedek megalázásai, büntetései után. Amikor bejön közénk a szobába, egy egyenes tartású, megpróbált férfi érkezik hozzánk.”

Emlékezünk... Kádas Ágnes Kádas Ágnes építészmérnök, a Szabad Gondolatok Háza egyik alapítója és a Szabad Gondolat folyóiratalapító szerkesztője 2015. december 2-án elhunyt. Emlékének az Országépítő következő számában külön cikket szentelünk.


HÍREK

KÖNY VA JÁNLÓ

63

Díjazott főépítészek Bodonyi Csaba – Zsigmond László

Kaposvár szecessziós építészete

Tizenhatodik alkalommal adták át a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben alapított Az Év főépítésze díjat. Évente két kategóriában adományozható az elismerés. Az Év főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja. Idén Főépítészi Életműdíj-ban Bodonyi Csaba DLA, Tokaj város volt főépítésze (Országépítő, 2013/3.) részesült 25 éves, magas színvonalon végzett főépítészi tevékenységéért. „Az építészetre és az épített környezetre mindig is a magyar kultúra részeként tekintett, munkáját az alkotó ember felelősségével végezte és végzi. Szakmapolitikai, oktatói és közéleti tevékenysége arról a mély humánumról és műveltségről tanúskodik, amely végig meghatározza munkásságát” − olvasható az indoklásban. Az Év főépítésze díjban Zsigmond László, Veresegyház, Rácalmás és Mátészalka városok főépítésze (Országépítő, 2014/1.) részesült kimagasló építészeti, építőművészeti, főépítészi munkájáért, a nagyközségből várossá váló Veresegyház település építészeti arculatának kialakításában végzett meghatározó szerepéért, a szakmai közéletben betöltött aktív oktatói és társadalmi szerepvállalásáért. Főépítészi Életműdíjban részesült még Arató György, Budapest XIII. kerületének nyugalmazott főépítésze. Az elismeréseket Miskolcon, 2015. augusztus 27-én, a XX. -Országos Főépítészi Konferencián ünnepélyes keretek között adták át.

A könyv 136 oldalon mutatja be Kaposvár ismert és kevésbé ismert szecessziós építészeti értékeit korabeli és aktualizált fotókkal, építészeti és helytörténeti adatokkal. Négy fejezete: A szecesszió építészetéről röviden, Élet a városban, Séta a századelős Kaposváron (33 épület bemutatása), Építészeti részletek.

Makovecz-díj Kiss Ferenc népzenész Első ízben adták át a Makovecz Imre Alapítvány, a Kós Károly Egyesülés és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított Makovecz-díjat. Az elismerésben idén Kiss Ferenc népzenész, hangépítész, az Etnofon kiadó alapítója, a Héttorony Fesztivál művészeti vezetője részesült, amelyet Szabó Marianne adott át a Zeneakadémián, a Makovecz évforduló tiszteletére rendezett ünnepi koncerten.

szerzők: Szigetvári György, L. Balogh Krisztina, ifj. Lőrincz Ferenc Kiadó: Kaposvár Polgáraiért Egyesület, 2011

Kaposvár 300 Emelt fejjel, nyitott szemmel Helytörténeti olvasókönyv, amely egy kitalált – de akár valóságosa is végigjárható -, épületről épületre vezetett séta során szeretné megismertetni és megszerettetni Kaposvárt. A város 77 épületéről, építményéről tudhatunk meg „mindent”, azaz keletkezésükről, építészeti jellemzőikről. szerepükről, feladataikról, lakóikról, látogatóikról, múltjukról és jelenükről… A tájékozódást térképszelvény, archív és új fotók, fogalommagyarázatok és irodalomjegyzék is segíti.

szerzők: L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán Kiadó: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2013

Örömvonalak Farkas Gábor könyve Örömvonalak címmel jelent meg Farkas Gábor DLA építész albuma, amelyet november 28-án mutattak be Kecskeméten. A kötet Ybl- és Pro Architectura díjas építész önéletrajzi visszaemlékezéseit és szakmai pályafutásának ismertetését, Borzák Tibor újságíró mélyinterjúját és Koczor György Ybl-díjas építész és szakíró jegyzeteit tartalmazza.

2015

04

SZERZŐK 64

A 2015 | 04-as lapszám szerzői: Bata Tibor

Grátz Antal

Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben része-

Építész (YMMF 1987, BME 1992), a Kvadrum építésziroda

Építész, BME Építészmérnöki Kar (1988), Örökség

sült. 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa

alapító tagja Ekler Dezsővel, Zsigmond Lászlóval és Jánosi

Népfőiskola (1987–93). Munkahelyek: Makona (1988–

Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kastély mű-

Jánossal. Az Ybl Miklós Főiskolán a Kapy Jenő által veze-

90), Kaposterv (1990–96), magántervező (1996–),

emléki felújításáért. Díszüveges munkák a történelmi Ma-

tett szakmérnöki képzés meghívott konzulense

Téridő Műhely Kft. alapító tag (2011, Kresz Andreával).

gyarország építészetében c. könyve 2005-ben jelent meg.

Vendégtanár népművészet témakörben a kaposvári

Csóka Balázs

Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskolában (2008–),

Turi Attila

Építész, BME (2005), Kós Károly Egyesülés Vándoriskola

A pesthidegkúti Magyar Hagyomány Műhelye tanára.

Ybl-díjas építész (2003), BME Építészmérnöki Kar (1985).

(2014), mesterei: Litkei Tamás, Turi Attila, Salamin Ferenc.

Mesterei: Molnár V. József, Makovecz Imre, Pap Gábor,

Idol Gmk. (1985–87), MAKONA (1987–90) munkatársa,

Budajenő főépítésze (2015–), Az Év Vályogháza díj (2013)

Makoldi Sándor.

Triskell Kft. társalapítója (1990–). Budakalász (1995–)

birtokosa, az Országépítő folyóirat szerkesztője.

és Devecser főépítésze (2010–2012), a Magyar Építész

Skaliczki Judit

Kamara alenöke. BME Lakóépülettervezési Tsz. korrektor

Dénes Eszter

Építész, BME Építészmérnöki Kar (2006), diploma kü-

(2004–), a MMA rendes tagja (2012). Pest Megye

Építész, BME Építészmérnöki Kar (2012), PPKE-BTK

löndíjban részesült. 2003–2004 Erasmus tanulmányút

Építészeti Nívódíj (1997, 1999, 2002, 2003, 2006, 2009),

francia-szak. A Makovecz Organikus Építészeti Úti-

Lyonban. Munkahelyek: EEA Architects, Tiba Építész

Év Főépítésze díj (2011).

könyv szerzője (2011, EPL kiadó). A DNS-Műterem társ-

Stúdió. 2014 óta a BME Építőművészeti Doktori Iskola

alapítója, 2013-tól az Országépítő felelős szerkesztője.

hallgatója, kutatási területe az épített környezeti nevelés.

Füzes András

Dr. Szűcs Endre

Építész, vezető tervező, BME Építészmérnöki Kar

Ybl-díjas építész, akadémikus (MMA), műemlékvédel-

(2004). KKE Vándoriskola hallgatója (2007–2011),

mi szakmérnök. Munkahelyek:

mesterei: Dévényi Sándor, Zsigmond László, Salamin

FIMÜV Műemléki osztálya (1976–82), Mérmű Építésze-

Ferenc, Szűcs Endre, Makovecz Imre. 2010-től a

ti Iroda műteremvezető (1982–). 1990-ben a Magyar

Makona Kft. munkatársa. Év Homlokzata 2014 díj

Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerés-

(Kávépörkölő Manufaktúra, Tokaj)

ben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar

Mélyépterv (1968–76),

A z Or s zágépítő 26 éve a Kós Károly Egyesülés tag jainak támogatá s ával jelenik meg. Sikeres pályá zatainknak kös zönhetően jelenleg a Nemzet i Kulturális Alap és a Magyar Művés zet i Akadémia is támogat ja lapunkat . A z elmúlt s zá zadban a z Or s zágépítő s zinte a z egyetlen olyan, állandó háttér rel rendelkező magyar – elsősor ban építés zet i, de tár s ad almi és kör nyezet i témákat is meg jelenítő – f olyóirat , amely megs zakítá s nélk ül élet képesnek bizonyult . A váls ág, amely alapvetően s zellemi, de súlyos pénzü gyi követ kezményekkel is jár, ar ra s ar kallt bennünket , hogy új par t nerek bevoná s ával, maga s s zínvonalon, határozottan képviseljük a zokat a z ér tékeket , amelyeket e nehéz hely zet ben egyre f ontos abbaknak tar tunk. E zér t teret adunk olyan par t nerek reklámjainak , amelyek a z általunk hirdetett s zer ves gondolkod á s s al rokon ter mékeket , s zolgáltatá sokat képviselnek. Ter més zetes alapanyagú ter mékeket , amelyek a s zer ves építés zetet támogató f or mavilágot képviselnek. Reményeink s zer int ezek tár há za a jövő ben tovább bővül; a lapunkban meg jelenő kínálat Olva sóink segít ségére les z majd egy épít kezés során. Minden egyes reklám mögött akár évt izedes kapcsolat és s zemélyes ismeret ség, a gyakor lat ban is kipróbált valós ág áll. Reméljük , hogy a z elindított f olyamat nemcs ak ga zd a s ági, de s zellemi téren is gyümölcsöző les z, és ha s znos tapa s ztalatokkal jár ul majd hoz zá a hét köznapi életünkhöz.

A Kós Károly Egyesülés örökös tagjai: Kálmán István | Kampis Miklós | † Makovecz Imre

Cégek:

A LAPOT TERJESZTIK: Éghajlat Könyves Kávézó (1117 Bp., Karinthy Frigyes út 9.) Fehérlófia Könyvesbolt (1084 Bp., József utca 8.) FUGA Budapesti Építészeti Központ, (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) | Gondolat Kiadói Kör, (1053 Bp., Károlyi Mihály utca 16.) | Írók Boltja, Parnasszus Kiadó Kft. (1061 Bp., Andrássy út 45.) | LAPKER Zrt. (1097 Bp., Táblás utca 32.) | Líra Könyv Zrt., Szakkönyváruház (1065 Bp., Nagymező utca 43.) | Lyra Könyvesház Kft. (2600 Vác, Piac utca 1.) | Magyar Építőművészek Szövetsége (1088 Bp., Ötpacsirta utca 2.) | Püski Kiadó Kft. (1013 Bp., Krisztina körút 26.) | Ráday Könyvesház (1092 Bp., Ráday utca 27.) | SZKITIA Nagykereskedés (1063 Bp., Szondi utca 60.) | Vince Kiadó, Műcsarnok könyvesbolt (1146 Bp., Dózsa György út 37.)

Archevil Kft. | AXIS Építész Iroda Kft. | BEÖTHY & KISS Építésztervező és Geodéta Mérnökiroda Kft. BODONYI Építész Kft. | CompArt Kft. | Csíky és Társa Beruházásszervező Kkt. DÉVÉNYI ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSZ Kft.| GOMÉP Kft. | Győri István | Hayde Tibor/NRZST Kft. KOMÁRY Építő Kft. | KÖR ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ Kft. | KŐSZEGHY ÉPÍTÉSZET Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. KVADRUM Építész Kft. | Litkei Építésziroda Kft. | MAKONA Építész Tervező és Vállalkozó Kft. Mediterrán Kerámia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | MÉRMŰ 87 Építészeti és Geodéziai Kft. OPEION Kft. | PAGONY Táj- és Kertépítész Kft. | Pallér 2 Kft. | PARALEL Építésziroda Kft. SÁROS és Társa Építésziroda Bt. | TÁJRAJZ Tájépítész Bt. | TRISKELL Épülettervező Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | UNITEF-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. Vándorépítész Tervező és Szolgáltató Kft.

Kartal, Kodály Zoltán u. 29. | +36 (28) 439-463, +36 (30) 934-3011 | [email protected]

Egyéni tagok: Balogh Levente | Bogos Ernő | Ekler Károly | Eszenyi Ákos | Esztány Győző | Farkas Miklós † Gerle János | Győri István | Hayde Tibor | Komáry Tamás | Kuli László | Litkei Tamás György Márton László Attila | Müller Csaba | Papp Vilmos

Örökös tiszteletbeli tagok: † Dr. Simcha Yom-Tov | † Kund Ferenc | Kund Ferencné | Pap Gábor H á t s ó b o r í t ó : F e c s ú t i s t a d i o n r é s z l e t e, é p í t é s z : D o b r o s i Ta m á s , 2 0 1 4 | f o t ó : D é n e s G y ö r g y 


Kültéri és beltéri nyílászárók igényes alapanyagokból, korszerű gyártástechnológiával, szakszerű beépítéssel. Egyéni igények alapján készített bútorok, lépcsők. Különleges belsőépítészeti kialakítás egy kézben.

www.soregimester.hu

ÉPKOMPLEX Kft. ÉPÍTŐIPARI GENERÁLKIVITELEZÉS

2100 Gödöllő, Rét u. 37. Tel/fax: +36 (28) 420-995 [email protected]

Játszható terek... kaland, élmény, kihívás... Ilona-malom Muhely Bt.

H-8294 Kapolcs Kültelek 1. tel: +36 70 941 1143 [email protected] www.ilonamalom.hu

66

67

Új kapolcsi telephelyünkön kibovült kapacitással, egyedi kötélhálógyártó technológiával állunk rendelkezésükre.

8200 Veszprém, Radnóti tér 2/a | telefon: +36 (88) 423-888 fax: +36 (88) 424-883 | e-mail: [email protected]

www.veszprember.hu építőipari fővállalkozás | generálkivitelezés | műszaki szakértés beruházások szervezése, teljes körű lebonyolítása | műszaki ellenőrzés, tervellenőri tevékenység közbeszerzési eljárások lebonyolítása | közbeszerzési tanácsadás | projektmenedzseri tevékenység

VeszprémBer Zrt.

KRIZSANYIK ÉS TÁRSA KFT. EGYEDI NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSA 2173 Kartal, Hunyadi út 24/b Telefon/fax: +36 (28) 437-564 | Mobil: +36 (30)960-3030 E-mail: [email protected]

SOKON Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2484 Agárd, Széchényi úti pavilonsor, telephely: 8095 Pákozd, Dinnyési út 6. tel.: +36 22 579 000 • fax.:+36 22 579 001 e-mail: [email protected] • www.sokon.hu A makói termál- és gyógyfürdő épületének rétegelt ragasztott fa elemeit gyártottuk, és az Egyesülés felügyelete mellett végeztük a szerkezet szerelési munkáit.

Hőszigeteljen most, és nyerje vissza hőszigetelése árának akár kétszeresét!

Baumit nyereményjáték

A linóleum tradicionális és innovatív burkolat, amelyet a BAUHAUS irányzat művészei tettek világhírűvé. Természetes alapanyagokból áll, így a fenntartha tó építészet építőanyaga, gyermekeink életkörnyezetét természetessé teszi bölcsődék, óvodák, iskolák, tornacsarnokok ideális padlóburkolataként. A kellemes tapintású és hőérzetű linóleum gyógyító hatással van az emberi szervezetre, és antibakteriális tulajdonságokkal is bír. A linóleum alkotórészei: lenolaj, gyanta, parafa, faliszt, mészkő és juta. H-1119 Budapest, Keveháza u. 1-3 | tel: +36 1 382 9098 | www.armstrong.eu 1. Vásároljon minimum 100 m2-es felületre elegendő

Baumit hőszigetelő rendszert és nyerjen!

Szabó Tamás asztalosmester

PERBÁLABLAK

igényes fa nyílászárók, háromrétegű üvegezéssel, műemléki épületekre, családi házakra, passzív házakra

2. Regisztráljon online 2015. június 1. és november 30. között. 3. Adja meg adatait és töltse fel a vásárláskor kapott számla fotóját.

Minden 10. regisztráló a számlán szereplő bruttó összeg 30%-át, minden 50. regisztráló a számlán szereplő bruttó összeg 100%-át, minden 100. regisztráló a számlán szereplő bruttó összeg 200%-át nyeri meg.

2074 Perbál, Fő út 70. | tel: +36 (26) 370-280, +36 (20) 385-3187

[email protected] | www.perbalablak.hu


Részletek és akciós feltételek a nyerjenabaumittal.hu oldalon.

68


KAMPIS MIKLÓS 80' FŐÉPÍTÉSZEK STATIKA ÉS SZENVEDÉLY BOGLÁRKA BÖLCSŐDE. Mester és műhelye

Recommend Documents