Asbóth Miklós
Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település. A város egyik jelképe, a városcímer megörökíti a város egyik legrégibb hídját, a középkori kalocsai vár hídját. Az évszázadok során Kalocsa területén körülbelül 34 híd létezett, legalábbis ennyiről van tudomásunk. Ezekből ma is áll 16 közúti, 2 vasúti és 2 egyéb híd. Az átkelők az egyes vízfolyásokon többnyire ugyanazon a helyen létesültek az idők folyamán, de a hidakat többször átépítették. A régebbi időkben a hidakat általában az árvizek tették tönkre, a 20. századi hídépítések többnyire modernizálások, vagy új átkelőknél létesített hidak voltak, de az 1941-es árvíz két hidat tönkretett. Az alábbi adattárban a ma is meglévő hidak neve álló félkövér, a ma már nem lévő hidaké dőlt félkövér betűvel vannak szedve. Árpási tankgyakorló híd. A Miskei út melletti egykori honvédségi gyakorló területen lévő, az Árpás csatornán lévő híd, amit az egykori kalocsai páncélos ezred használt.1 Bátyai úti kerékpárhíd. Kalocsa egyik legfiatalabb hídja. 1998 őszén készült el az 51. sz. közút mellett lévő kerékpárút részeként. Az egykori NDK hadserege készletéből vásárolt hídszerkezet teherbírása 20 t.2 Bátyai úti híd. Az 51. sz. közút városi szakaszán, a Bátyai úton lévő, a Sárközi I. sz. főcsatornán (Vajas) átmenő vasbeton híd, amelynek elődje a város legrégebbi hídjai közé tartozik. A vasbeton szerkezet építésének pontos ideje nem ismeretes, feltehetően az 1903-ban kezdődő kalocsai és Kalocsa környéki hídrekonstrukciós munkák keretében készült. (Az előző év júliusában a vármegyei alispán elrendelte 9 kalocsai és környékbeli híd újjáépítését. A rozoga fahidak helyébe Kusza István kalocsai útmester korszerű monolit vasbeton hidakat épített.) Hossza 20 m, szélessége 9 m. 1934 decemberében már állt a híd, ugyanis a Vajas-medret készítő úszó kotrót szét kellett szedni, amikor a hídhoz ért, mert nem fért el alatta.3 Búzapiac téri híd. 1940. szept. 2-án kezdték meg a vasbeton híd építését a Márer Paprikamalom (egykori Jávor Bevásárlóudvar) mellett. Korábban itt nem volt híd. A Margit Malomtól a városba vezető út a malom főbejáratával szemben a Vajas-mederben lévő töltésen keresztül ment. A töltést a mederrendezés során elbontották. A híd építését az 1941-es árvíz hátráltatta, 1941. júl. 17-én adták át rendeltetésének. Hossza 19 m, szélessége 8 m.4 Dunai hajóhíd. 1947. aug. 3-án átadták a Meszes és Gerjen között épített hajóhidat, amely Budapesttől délre az egyetlen összeköttetést biztosította a Duna két partja között, mivel a háború alatt felrobbantott állandó Duna-hidakat még nem állították helyre. A közelgő tél miatt dec. 15-én elbontották a hajóhidat, és a következő év tavaszán szándékoztak ismét üzembe helyezni. 1948. márc. 14-én hatalmas erejű szélvihar elsodorta az üzembe
1
Asbóth Miklós Asbóth Miklós 2006 3 Asbóth Miklós 1998, Asbóth Miklós 2003, Bozsó Ferenc 1971, Térk. 1820, Térk. 1881, Térk. 1901, Térk. 1926, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk 1973, Térk. 1991, Térk. 1994, Tímár Kálmán 4 Asbóth Miklós 1998, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991, Térk. 1995 2
1
helyezés előtt álló hajóhidat, amit másnap akartak megnyitni. A tavasszal megsérült és kijavított Meszes és Gerjen között hajóhidat szept. 12-én adták át a forgalomnak.5 Ecetgyár utcai híd. Az 1966-1967-ben készült vasbeton híd összeköttetést teremtett a Csorna-foktői árapasztó főcsatornán (Vajas) a belváros és az épülő Középsőkertek városrész között az Esze Tamás utca és az Ecetgyár utca vonalában. Hossza 23 m, szélessége 9 m.6 Fekete híd. Az 5301. sz. Kalocsa – Kiskőrös (és azon túl) közötti közútnak a város határa és a miskei elágazás közötti szakaszán, az Árpáson keresztül vezető híd volt, melyet a hatvanas-hetvenes években a megyei útkorszerűsítési program keretében elbontottak. Helyére egy áteresz jellegű híd került. Nevének eredete ismeretlen. 7 Foktői úti híd. A Vajason lévő legrégebbi kalocsai hidak egyike, már a város legrégibb térképei is jelölik. A jelenlegi hidat 1941 nyarától 1942 nyaráig építették. Elődjét a századforduló idején építették betonból. A hidat 1930. márc. 28-án Tóth István külvárosi (eperföldi) plébános javaslatára, a Szent Imre Év alkalmából Szent Imre hídnak nevezte el a város önkormányzata, de az elnevezés feledésbe merült. Az 1941-es árvíz idején a hidat betömték, de az északi irányból érkező áradás febr. 19-én a betömött hidat (a negyvenszállási vasúti híddal együtt) felborította. Az árvíz elvonultával megkezdték a híd újjáépítését. 1942. jún. 25-én adták át az újjáépített hidat, melynek hossza 21 m, szélessége 9 m volt. A betonhidak előtt ezen a helyen egy fahíd volt, amelyet az 1862-es árvíz után építettek. A fahíd a 19. század kilencvenes éveiben már nagyon rossz állapotban volt. Az 1862 előtti ötnyílású kőhidat az 1862-es árvíz tette tönkre, helyébe épült a fahíd. A kőhíd építésének időpontja nem ismeretes, az 1820 körüli városkép már kőhídként tünteti fel. Korábbi térképek nem tüntették fel a híd anyagát.8 Lásd még Ötnyílású kőhíd. Fűszerpaprika Rt. üzemi hídja. A Sárközi I. sz. főcsatorna (Vajas) és a Csorna-foktői árapasztó főcsatorna („Giga”) csatlakozása előtt köti össze a vállalat Vajas két partján lévő területeit. A Vajastól délre lévő üzemi területet, az egykori vásárteret, ahol 1962-ig a kalocsai vásárokat tartották, 1963-tól a vállalthoz csatolták. A vállalati belső közlekedés megkönnyítése miatt építették a vasbeton hidat az 1960-as évek második felében. Hossza 23 m, szélessége 9 m.9 Gombolyagi úti híd. Régi kalocsai híd, amely a felső szállásokra vezető Gombolyagi úton volt. Ahol a Gombolyagi út keresztezi a Csorna-foktői csatornát, mindig volt valamilyen vízfolyás (Árpás, Szénaréti csatorna stb.), amin a legrégibb idők óta volt híd. A jelenlegi híd egyik elődjét a kalocsai elöljáróság építtette 1901-ben 1.450 korona költséggel. A Csorna-foktői árapasztó főcsatorna Gombolyagi út környéki része 1941 őszén épült. Nem tudni biztosan, hogy a csatorna építésénél megmaradt a régi híd vagy újat építettek Jelenlegi szerkezetét a 60-as, 70-es évek fordulója idején építették, hossza 23 m, szélessége 8 m.10
5
Kalocsa és Járása, a továbbiakban KJ 1947, K J 1948a, KJ 1948b, Kalocsai Népszava a továbbiakban KN 1947, Tanítóképző 1949 6 Bozsó Ferenc 1971, Hat. 1966, Sági Jenő, Térk. 1973, Térk. 1991 7 Szeberényi István 1964, Térk. 1772, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 8 Asbóth Miklós 1998, Bozsó Ferenc 1971, Kalocsai Néplap 1887, Kalocsai Néplap 1930 Sárközi… 1862, Térk. 1772, Térk. 1820 Térk. 1881, Térk. 1901, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991, Tímár Kálmán 9 Bozsó Ferenc 1971, Sági Jenő, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 10 Bozsó Ferenc 1971, Kalocsai Néplap 1901, Sági Jenő, Térk. 1964, Térk. 1973, Térk. 1991, Térk. 1994, Térk. 1995, Tímár Kálmán
2
Görbe csárdai híd. A Damjanich utcától a Malatin térig húzódó, azóta feltöltött Vajas mellékágon, a mai Bátyai út elején volt híd. A Kalocsán lévő magyar csapatok utóvédje 1944. október 31-én felrobbantotta, abban a (hiú) reményben, hogy ezzel megakadályozhatják a szovjet csapatok bevonulását Kalocsára. Funkcióját az ötvenes évek elején − amikor a Vajas Damjanich utca menti mellékágát feltöltötték − veszítette el. A funkciója vesztett hidat elbontották. Ez a híd is a város régi hídjai közé tartozott.11 Hattyasi híd. A Hernertanyát az 51. sz. közúttal összekötő dűlőúton, a Sárközi I. sz. főcsatorna (Vajas) fölött lévő híd. A híd I keresztmetszetű vas főtartókkal és dupla fa járófelülettel rendelkezik. A honvédség építette a páncélosok gyakorló útján lévő hidat. A híd nyugati végén lévő betontuskón „HM” felirat látható. Építési ideje nem ismeretes.12 Imsósi hadihíd. A Dunántúl visszafoglalására készülő kuruc hadvezetés előkészületeinek egyik esemény volt az 1705. május folyamán Dunakömlőd és Imsós között (Imsós akkor még a Duna bal partján feküdt, később az imsósi átvágás révén került a Duna jobb partjára) Bottyán János csapatai hajóhidat építettek a Dunán. Az építési munkákat La Maire és Saint-Just francia hadmérnökök vezették. A hídfők védelmére kömlődi magaslaton palánkvárat (Bottyán vár), az imsósi oldalon sáncot építettek. A császári túlerő miatt a kuruc csapatok június 23-án visszavonultak a Duna bal partjára, az imsósi sáncba, a kömlődi palánkvárat és a hajóhidat felégették.13 Irága híd. Az Irága híd a mai Középsőkertek városrészben volt az Irágán, a Lonovics-kereszt (Paksi köz – Foktői út találkozása) környékén. 14 Kétlukú híd. Az 5312. sz. Kalocsa – Bácsalmás közötti közúton a kiskőrösi úti elágazás utáni kanyarban az Árpáson épített téglahíd. Nevét a két boltívéről kapta. Ma már nincs meg. Helyére a megyei útkorszerűsítési program keretében épült jelenlegi híd került.15 Kígyósi híd. A Kígyós északi részén, ahol keresztezte a mai Kossuth Lajos utcát (valahol a Nagyasszonyunk Általános Iskola és Gimnázium épülete és a Martinovics utca torkolata között) volt a híd. (Mivel az eddigi kutatások alapján a híd nevét nem lehet egyértelműen azonosítani, a névadás önkényes, lehetett volna Kálvária-híd is, mivel a rajta keresztül vezető út a kálváriához vezetett.)16 Kinizsi Pál utcai híd. A Kinizsi utca és a Móra Ferenc utca találkozásánál, az 5106. sz. közúton épült a Csorna-foktői árapasztó főcsatornán („Giga”). A Híd eredetileg vasúti hídnak készült az 1950-es évek első felében a tervezett Dunapataj – Baja vasútvonal egyik műtárgyaként. A vasútvonal nem épült meg és a híd közúti hídként funkcionál. 17 Kinizsi Pál utcai gyaloghíd. F Szabó József utcai gyaloghíd. Kishíd. FMargit Malom előtti gyaloghíd. Kőégető híd. A Martinovics utca végén, a Csorna-foktői csatornán lévő vasbeton híd. Nevét a hídtól északnyugatra elterülő Kőégető dűlőről kapta. A város egyik legrégibb hídja. A 18. században még innen indult a Dunapataj felé vezető országút. Első nagyobb arányú átépítése 1937 októberében történt, a csatorna itteni szakaszának építése idején. Az elöregedett fahidat az 1970-es évek közepén cserélték ki vasbeton szerkezetre. A hídtól 11
Asbóth Miklós 1998, Térk. 1772, Térk. 1820, Térk. 1881, Térk. 1901, Tímár Kálmán Bozsó Ferenc 1971 13 Asbóth Miklós 1998, Tímár Kálmán 1912 14 Térk. 1820, Tímár Kálmán 15 Sági Jenő, Szeberényi István 1964, Térk. 1964 16 Térk. 1772, Térk. 1820 17 Sági Jenő, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 12
3
keletre lévő 48-as házak városrész a 20. század elejéig a káptalani tyúkmajor volt, és erről a majorról kapta korábbi nevét, a Tyúkmajori híd nevet.18 Középkori vár hídja. Feltehetően Kalocsa legrégibbi hídja. A középkori érseki várat részben természetes vízfolyások (Árpás, Csilás Palé, Kígyós), a város felöl pedig ásott vizesárok vette körül. A vizesárkon keresztül híd vezetett a várba. A híd szerkezetéről nem tudni, hogy állandó híd volt-e vagy felvonóhíd. Emlékét Kalocsa városcímere őrzi.19 Margit Malom előtti gyaloghíd. A Vajas mederrendezése során elbontott gát helyett építették fából a gyalogos forgalom számára, a Margit Malom bejáratával szemben, a harmincas években. 1969-ben, a piactéri ABC áruház építése idején bontották el, mivel a piactéri hídfő útban volt az áruház építésénél. A piactér melletti Vajas-meder rendezéséig a Margit Malom bejáratával szemben volt egy „híd”, amely tulajdonképpen a Vajas-medren keresztül vezető töltésből. és a töltés alatt lévő átereszből állt. Korábban itt egy fahíd volt, a Kishíd. A Vajas-meder változásai miatt 1886 után készült a töltés az áteresszel, ami az 1930-as évek végéig volt használatban. A mederrendezés során épült új híd (Búzapiac téri híd) nem itt, hanem kb. 100-150 méterrel följebb, a mai Mátyás király utca vonalában épült.20 Meszesi híd. Az 1940-es évek közepén készült Csorna-foktői árapasztó főcsatorna meszesi torkolatában lévő híd. Eredetileg fából készült. A hatvanas évek elejére nagyon rossz állapotba került. 1965-ben tervezték az átépítését, de az árvíz miatt csak 1966-67-ben építették újjá vasbetonból.21 Miklósgáti híd. A 18. század végéig a Petőfi Sándor utca helyén folyt a Kígyós, amelyet az 51. sz. közút Széchenyi út – Obermayer tér – Malatin tér közötti nyomvonala tájékán csatorna (a középkorban feltehetően természetes vízfolyás, a 18. században már ásott csatorna, az FAlámenő fok) kötött össze a Vajas ma már feltöltött ágával, amely az autóbusz pályaudvar környékén volt. Ezen a csatornán volt a híd, amely a Kis (ma Hunyadi) utcát és az Újváros fő utcáját (ma Alkony utca) kötötte össze. Nevét a Hunyadi utca végén lévő Obermayer tér korabeli nevéről, a Szent Miklós (vagy Miklós) térről kapta, amit Miklósgátnak is emlegettek.22 Negyvenszállási vasúti híd. Az Árpás csatornán átvezető hidat a Kiskőrös – Kalocsa vasútvonal építésekor, 1882-ben építették (esetleges későbbi átépítéseinek időpontja nem ismeretes). 1941. február 19-én az árvízvédelmi okokból eltömött hidat az Apostagnál kiöntött dunai árvíz felborította (a Foktői úti híddal együtt). 1944. február 15-ére állították helyre. Hossza 11 m, szélessége 4 m. A helyreállításig Kiskőröstől csak Öregcsertőig közlekedtek a vonatok, az utasokat onnan autóbusz szállította Kalocsára, és viszont.23 Ötnyílású kőhíd. A mai Foktői úti híd helyén állt a Csilás Palén (Vajas). Egy 1820 körül készült várostérkép kőhídként tünteti fel, de a híd formájáról, szerkezetéről közelebbit nem közöl. A legismertebb, 1772-es kalocsai térképen is szerepel a híd, de sem az anyagáról, sem a formájáról nem ad információt. A 19. század elején, ismeretlen szerző által, nyugati irányból készített látképen látható az enyhén szamárhátú, ötnyílású híd. A látkép az a kalocsai céhek (csizmadia, szabó, takács, szűcs, szíjártó, szűrszabó, fazekas és korsós, kovács, lakatos, asztalos, kádár, kerékgyártó, kéményseprő) közös mester- (vagy segéd-) levelén látható. Maga a levél biankó formában készült nyomtatással. A személyi 18
Asbóth Miklós 1998, Sági Jenő, Térk. 1881, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 Winkler Pál 1932 20 Asbóth Miklós 1998, Hang Ferenc 1886, Térk. 1820, Térk. 1901, Tímár Kálmán 21 Hat. 1966 22 Térk. 1772, Térk. 1820, Tímár Kálmán, Utcanév-kutatások 23 Asbóth Miklós 1998, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 19
4
adatokat és a dátumot kézzel írták rá. Egy ilyen céhlevél, amelyet 1830-ban állítottak ki, a Viski Károly Múzeumban látható. (A biankó nyomtatvány 1820-ban készült.) A kőhidat az 1862-es jeges árvíz tette tönkre, amely február folyamán több mint 600 házat döntött össze a városban. Csupán a mai Szentháromság tér, a Tomori, a Hunyadi utca és a Szent István király út első fele, nagyjából a városháza vonaláig, maradt szárazon. Az év folyamán a nagy jeges ár emlékére megjelent Ábrahámffy János, Hang Ferenc és Mennyei József szerkesztésében a Sárközi árvízkönyv is említést tesz a híd rongálódásáról. Az árvíz elmúltával a kőhidat nem állították helyre, hanem egy fából készült hidat építettek a kőhíd helyére. A fahíd az 1880-as években már nagyon rossz állapotban volt. A helyére a 20. század első éveiben Hennebick-rendszerű vasbetonhíd épült. (A város forgalmasabb útjain lévő többi híd is ebben az időben épült.) Úgy látszik ez a hely végzetes volt az itt épült hidakra, ugyanis a vasbeton hidat az 1941. február 19én az árvíz (a negyvenszállási eltömött vasúti híddal együtt) kifordította helyéből. A két szakadáson keresztül átömlő víz körbefogta Kalocsát, a város alacsonyabban fekvő részei is víz alá kerültek. Az árvíz után újjáépített hidat 1942. június 25-én adták át rendeltetésének.24 Lásd még Foktői úti híd. Papok hídja vagy Paphíd. FPataji úti híd Paprika portai gyaloghíd. A Margit Malomi gyaloghíd elbontása után, a Paprika és Konzervipari Vállalat (a Fűszerpaprika Rt. egyik jogelődje) a személyporta könnyebb megközelítés érdekében építtette a vasszerkezetű hidat a vállalat bejárata és az alsó piactér között a Csorna-foktői árapasztó főcsatornán (Vajas). 1997-ben megszüntették rajta az átjárást. Először a járólapokat szedték fel, majd a vasszerkezetet is elbontották.25 Pataji úti híd. Az 51. sz. közúton a város északi határán lévő vasbeton híd a Csorna-foktői árapasztó főcsatorna fölött. Utolsó átépítését 1988-ban végezték. Hossza 11 m, szélessége 9 m. Az első vasbeton szerkezetű híd feltehetően a 20. század első éveiben épült. Korábban a vasbeton híd helyén egy fahíd volt, amelyet az érsekuradalom épített a Kalocsától északkeletre lévő uradalmi birtokok megközelítése céljából. Kezdetben a hidat csak az uradalom használta, ezért a köznyelv Papok hídja vagy Paphíd néven emlegette.26 Pávakerti híd. A Vajas, azóta már részben betemetett ága (párhuzamosan haladt a Damjanich utcával az autóbusz pályaudvarig, ott nyugatra fordulva a Volán telep és az egykori Kisgép V. mögött húzódva éri el a Bátyai úti híd után a Vajast) és a Vajas által közrezárt szigetet nevezték Páva szigetnek. A Pávakert a Pávasziget szinonimája. Itt volt a 19. század második felében a kalocsai középosztály egyik kedvelt vendéglője. A szigetre vezető híd a Paprika portai gyaloghídtól néhány száz méterrel délre volt. A város központjából ezen a hídon lehetett megközelíteni a vásárteret.27 Péterkerti híd. A Péter sziget a Vajas és az Irága által közrefogott sziget volt, ami az Irága feltöltődése vagy feltöltése miatt megszűnt. A Péter szigetre vezető híd a Paprika portai gyaloghíd tájékán volt a Vajason. A Péterkert elnevezést a Péter sziget szinonimájaként használták a kalocsaiak, ahol a 19. század második felében a kalocsaiak egy másik kedvelt szórakozó helye volt.28
24
Asbóth Miklós 1998, Bozsó Ferenc 1971, Kalocsai Néplap 1887, Sárközi… 1862, Térk. 1772, Térk. 1820, Térk. 1881, Tímár Kálmán, Múzeum 25 Térk. 1967, Térk 1973, Térk. 1991 26 Asbóth Miklós 1998, Bozsó Ferenc 1971, Szeberényi István 1964, Térk. 1964, Térk. 1973, Térk. 1991, Tímár Kálmán 27 Térk. 1881 28 Térk. 1881, Tímár Kálmán
5
Rőzsegáti híd vagy Rőzsegát. Az 1940-es évek első felében épített Csorna-foktői árapasztó főcsatorna (Kalocsa területén Vajas) város fölötti része egy darabon az egykori Szénaréti csatorna nyomvonalán haladt. A Szénaréti csatornát, Negyvenszállástól nagyjából északkeletre keresztezte a Szakmár és a Gombolyagi út közötti dűlőút − amely kb. a nánai erdő magasságában csatlakozik a Gombolyagi útba − és az egykori Szénaréti csatorna kereszteződésében volt a Rőzsegát, ami tulajdonképpen a csatorna medrében elhelyezett rőzsekötegeket jelentett. A csatorna két partja között a víz szabad folyását nem akadályozó rőzsekötegeken keresztül lehetett közlekedni. A Rőzsegát környékén ma a Csorna-foktői csatornán egy vasbeton híd van, a mit a köznyelv szintén Rőzsegátnak, vagy Rőzsegáti hídnak nevez. A vasbeton híd a csatorna építése idején készült.29 Schön Ferenc magánhídja. A Bátyai úttal párhuzamos Vágóhídi csatornán építtette Schön Ferenc virágkertész 1997 nyarán. A híd összeköttetést biztosít a Bátyai út 34. sz. alatti lakóház és a Ciglédi kertekben lévő kert között. A híd vasszerkezetét a Budamobil Cargo Kalocsai Jármű Szövetkezet készítette.30 Szabó József utcai gyaloghíd. Kalocsa legfiatalabb hídja a Csorna-foktői csatornán − a Tóth Mike utca csatlakozásával szemben − az Árendás városrész és a Középsőkertek városrész közötti kerékpár- és gyalogosforgalom megkönnyítésére épült. A híd szerkezete ugyanolyan, mint a Bátyai úti kerékpárhídé. A hídfők alapozása 2000 őszén, a hídszerkezet 2001 tavaszán készült el. A hidat 2001. máj. 1-én avatták fel. 31 Szent Imre híd. FFoktői úti híd. Tyúkmajori híd. FKőégető híd. Vágóhídi csatorna gyaloghídja. A Vágóhídi csatorna torkolatánál lévő kezdetleges gyaloghíd a Ciglédi kertekben lévő, és a Vajasra dőlő kertek hátsó bejáratainak megközelítésére szolgál. Építésének ideje ismeretlen.32 Vasúti híd a 48-as házak mögött. Az 1950-es évek elején épült. Tervbe vették a Dunapataj és Baja közötti vasútvonal megépítését. Az új kalocsai vasútállomást a Móra Ferenc utcától délre fekvő családi házas beépítésű városnegyed helyére tervezték. A meglévő és a tervezett vasútállomás között megkezdték a vasúti vágány kiépítését, de az csak a repülőtérig készült el. A vasútvonal számára épült a 48-as házak mögötti vasúti híd. Hossza 16 m, szélessége 4 m. Ugyancsak ebben az időben készült el, az eredetileg vasúti hídnak készült, végül közúti hídként funkcionáló híd a tervezett vasútállomás délkeleti végén, a Kinizsi Pál utca és a Móra Ferenc utca között lévő „Giga-híd” is.33 Vásártéri híd. Az 1962-ig működő vásártér és a Szénáskert jobb megközelítése érdekében építették fából a Giga csatorna kiásása, 1866 után, az elkészült csatornán (1866-ban kb. 750 m hosszú szakaszt ástak ki a Csorna-foktői árapasztó főcsatorna nyomvonalán), a Csorna-foktői árapasztó főcsatorna (Giga) és a Sárközi I. sz. főcsatorna (Vajas) találkozása közelében. Abban az időben a Margit Malom előtti utca a mai Fűszerpaprika Rt gyárának területén keresztül, a Vásártéri hídon haladt át a vásártérig, illetve a Szénáskertbe. Ez a közterület, a vásártérrel együtt a vállalathoz került. A hidat 1962-ben bontották el. 34
29
Asbóth Miklós 1998, Szeberényi István 1964 Schőn Ferenc 31 Asbóth Miklós 2006 32 Asbóth Miklós 33 Asbóth Miklós 1998, Bozsó Ferenc 1971, Sági Jenő, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk. 1991 34 Térk, 1881, Tímár Kálmán, Utcanév-kutatások 30
6
Vörösmarty utcai híd. A Vásártéri híd pótlására épült a Vigadó sor és a Vörösmarty utca vonalában 1962-ben a Csorna-foktői csatornán (Giga) az elbontott Vásártéri hídtól kb. 100 méterre, nyugati irányban.35
Források: Asbóth Miklós: saját megfigyelés Asbóth Miklós 1998: Kalocsa történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és jelene. Kalocsa, 1998. Asbóth Miklós 2003: A kalocsai temetőben nyugvó nevezetes személyek sírjai és a művészi szempontból jelentős sírok. Kézirat. Összeáll. − − Kalocsa, 2003. 40. p. Asbóth Miklós 2006: Kalocsa történeti kronológiája. Számítógépes adattár. In: Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár Kalocsa gyűjtemény Bozsó Ferenc 1971: Kommunális létesítmények. In: Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. Kézirat. Szerk. Czajtányi István. 321 p. 187-190. p. Gallay Péter: Kalocsa közlekedési rendszerének alakulása a térség fejlesztése tükrében. Szakdolgozat. Kalocsa, [1997] (közutak számozásai). Hat. 1966: 6/1966. vb. (II.14.) sz. határozat Utak, Hidak cím 08. rovatának szövegmódosításáról. Hang Ferenc 1886: A város terjeszkedéséről. In: Kalocsai Néplap 1886. okt. 21. 347. p. Kalocsa és Járása 1947: Átadták a forgalomnak a Duna-hidat. In: Kalocsa és Járása 1947. aug. 9. 2. p. Kalocsa és Járása 1948a: [Összeállították a gerjeni hajóhidat…] In: Kalocsa és Járása 1948. márc. 13. 3. p. Hírek. Kalocsa és Járása 1948b: [Hatalmas szélvihar tönkretette a használatba vétel előtt álló gerjeni hajóhidat…] In: Kalocsa és Járása 1948. márc. 27. 3. p. Hírek. Kalocsai Néplap 1887: A Kalocsa-foktői kő-út. In: Kalocsai Néplap 1887. máj. 26. 179-180. p. Kalocsai Néplap 1901: Árlejtési hirdetmény [a Gombolyagi úti régi híd újraépítéséről.] In: Kalocsai Néplap 1901. márc. 3. 7. p. Kalocsai Néplap 1930: Városi közgyűlés. In: Kalocsai Néplap 1930. márc. 29. 1. p. Kalocsai Népszava 1947: [A gerjeni hajóhíd elbontása…] In: Kalocsai Népszava 1947. dec. 17. 3. p. Hírek. Múzeum: Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben. A Viski Károly Múzeum állandó kiállítása. Rend. Bárth János. Sárközi…1862: Sárközi árvízkönyv. 1862. Kiad. és szerk. Ábrahámffy János, Hang Ferenc, Mennyei József. Kalocsa, 1862. 240, X p., 30. p. Sági Jenő: ny. vízügyi szakaszmérnök adatközlő. Schön Ferenc: kertész adatközlő. Szeberényi István 1964: Kalocsa földrajzi nevei. Szakdolgozat. Kalocsa, 1964. 51 p. 35
Asbóth Miklós 1998, Térk. 1964, Térk. 1967, Térk. 1973, Térk 1991
7
Tanítóképző 1949: A Kalocsai állami líceum és tanítóképző-intézet évkönyve az 1848-49 iskolaévről. Kalocsa, 1949. 3. p. Térk. 1772: Planum archiepiscopalis civitatis Colocensis Affumptum & delineatum. In convictu archiepiscopali Batthyaniano. MDCCLXXII [1772]. Térk. 1820: Kalocsa (Pest m.) Bel- és külterületének áttekintő térképe. 1820 körül. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár. T. 159. Térk. 1881: Kalocsa érseki város térképe és magyarázata. Rajzolta [188]1-ben Szentkereszty Géza [...] tanár. A nagyon rossz állapotban lévő restaurált, feltehetően kézzel rajzolt egyedi térkép a Viski Károly Múzeum tulajdona. Térk. 1901: Kalocsa község belterületének térképe az 1901-ik évben eszközölt házszámozás után. [Kalocsa], 1901. Térk. 1926: Kalocsa r. t. város átnézeti térképe. Kalocsa, [1926]. Árpád Rt. Térk. 1964: Kalocsa járási város dűlők szerint beosztott térképe. Kalocsa, 1964. [A városi tanács építési osztályán készült 16 példányban.] Térk. 1967: Kalocsa járási jogú város [térképe]. Bp., 1967. Térk. 1973: Kalocsa. Térkép. Bp., 1973. Térk. 1991: Kalocsa '91. Térkép. Bp., 1991. Térk. 1994: Kalocsa és a Szelidi-tó. Várostérkép. Bp., [1994]. Térk. 1995: Kalocsa. Várostérkép. Bp., [1995?], 2. kiad. Bp., 1998. Tímár Kálmán: kéziratos utcanév-kutatásai. Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár. Kalocsa (Helyismereti) Gyűjtemény. Tímár Kálmán: Képek Kalocsa múltjából. In: Kalocsai Néplap 1912. ápr. 6. Mell. I-II. p. Utcanév-kutatások. Készítette Asbóth Miklós. Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár. Kalocsa (Helyismereti) Gyűjtemény. Winkler Pál 1932: A kalocsai érseki kastély és a főszékesegyházi könyvtár története. Kalocsa, 1932.
8
