Kaktusz és szukkulens termő vidék Queretaro államban(mexico) (F.Krahenbühl felvétele)

K a k t u s z és s z u k k u l e n s termő vidék Q u e r e t a r o államban(Mexico) (F.Krahenbühl felvétele)

Előszó h e l / e t t Az i d e i esztendőben a ^ X I X - i k évfolyaraárb i n d u l e l l a p u n k , a C s i l i Kaktuszkedvelők Szakkörének tájékoztatója. Ez mindenképpen jelentős állomása Szakkörünknek, de az egye­ temes magyar kaktuszkulturának i s . Lapunk 1 9 8 2 / 1 . számában röviden összefoglaltuk Szakkörünk 2 0 éves múltjának történetét, k i e m e l v e annak jelentősebb állomásait. Tájékoztatónk ennek a történetnek m i n d i g hü tolmácsolója v o l t és az s z e r e t n e m a r a d n i a jövőben i s . De célunk nemcsak az egyesületi élet és s z e r v e z e t híreinek közreadása, hanem a k a k t u s z o k és egyéb s z u k k u l e n s e k tudomá­ nyában elért régebbi és u j a b b eredmények h a z a i és nemzetközi ismertetése i s . Szakkörünket nemcsak b u d a p e s t i , hanem az ország minden részé r e élő t a g j a i n k i s támogatták és támogatják ma i s . Ez a b i z a lom kölcsönöz erőt ahhoz, hogy f e l a d a t a i n k a t m i n d e n k o r l e l k e sedéssel éa ügyszeretettel végezzük. A külföldi kaktuszkedvelők i s i s m e r i k szakkörünket, annak munkáját és eredményeit. Igénylik l a p u n k a t , m e r t érdekesnek tartják közleményeinket. Európa minden részében vannak bará­ taink! A C s i l i Kaktuszkedvelő Szakkör a közelmúltban válságos idő­ k e t élt át. Más elfoglaltsága m i a t t l e m o n d o t t tisztségéről Tamás Gyula szakköri, elnök. Hogy az elnökség újraválasztá­ sát megkönnyítse, l e m o n d o t t a vezetőség többi t a g j a i s . P. év június 20-án m e g t a r t o t t taggyűlésen tagságxmk u j veze­ tőséget választott és azóta u j letéteményese van annak a munkának, m e l y e t 2 0 s i k e r e s e n elmúlt esztendő fémjelez. A m u l t i g y kötelez bennünket. Szeretnénk a b i z a l o m n a k m e g f e l e l n i , de ez csak ugy lehetséges, ha tagságunk támogatja tovább r a i s vezetőségünket, résztvesz a közösségi munkában és s e g i t i szakkörünk közös céljainak megv, lósitását. M i l y e n közreműködésre számítunk? En'iek többféle formája l e ­ hetséges. Elsősorban, a k i t e h e t i vef-yen részt a szakköri életben, jöjjön e l a foglalkozásokra, vállaljon t a p a s z t a l a ­ t a i s z e r i n t előadásokat, hozzászólásaival tágítsa m i n d a n n y i ­ unk i s m e r e t e i t . Tagságunk részvételére számítunk a jövő nö­ vénykiállításain, közös kirándulásainkon, tapasztalatcseré­ inken. Támogassa tagságunk a n y a g i l a g i s egyesületünket. E z t a t a g ­ sági d i j a k p o n t o s befizetésére értem. Csak ennek a tagsági tsimogatásnak eredményeképpen j e l e n h e t i k meg a jövőben i s Tájékoztatónk. Kétségtelen, hogy Tájékoztatónk megjelentetésében a közel­ múlt eseményei i s negatívan h a t o t t a k . Most már minden a d o t t ­ ság megvan a r r a , hogy l a p u n k r e n d s z e r e s e n , negyedévenként ' m e g j e l e n j e n és közvetítse a z o k a t az információkat, m e l y e k ­ ről f e n t e b b már szóltam.

Tájékoztatónk kapocs kíván l e n n i egyesületi tagságunk és a Szakkör között. Fóruma a tagság véleményének, de főleg an­ nak, hogy szakmai i s m e r e t e i t , t a p a s z t a l a t a i t bárki i s köz­ r e a d j a hasábjain keresztül a Köznek. Ezért ezúton i s felhí­ vom tagságunk figyelmét a r r a , hogy bátran i r j a meg t a p a s z ­ t a l a t a i t , h i s z a jó t a p a s z t a l a t o k m i n d a n n y i u n k i s m e r e t e i t gyarapítják, s azok i g y válnak az egyetemes k a k t u s z k u l t u r a közös kincseivé. Szeretnénk jó és élő k a p c s o l a t o k a t kiépíteni hazánk másik kaktusz-egyesületével az MKOE-vel. Közös programok, sőt ak­ cióprogramok végrehajtását, i l l e t v e az ezekben való közremű­ ködésünket ajánljuk f e l . Ápolni kivánjuk régi és u j a b b nemzetközi k a p c s o l a t a i n k a t i s , a m e n n y i r e lehetőségeink megengedik. Célvmk annak a barátság­ nak ápolása, mely a kultúra síkjain összeköt bennünket és kölcsönös megbecsülést v i v k i m i n d a n n y i u n k számára. Ezúttal i s köszönetünket és hálánkat nyilvánítjuk a C S I L I Művelődési O t t h o n igazgatójának, annak az intézménynek, melynek támogatása nélkül nem mondhatnánk 2 0 esztendőt ma­ gunkénak s amely segített szilárddá t e n n i az egész országra kiterjedő egyesületi életünket, s ismertté t e t t e Szakkörün­ k e t a k a k t u s z k u l t u r a nemzetközi világában i s . E z e k k e l a g o n d o l a t o k k a l szeretném megújuló Tájékoztatónkat útjára bocsájtani abban a reményben, hogy l a p u n k híd l e s z a jövőben i s Szakkörünk és tagságunk között!

L e j t o v i t z László a C g i l i Kaktusz-szakkör elnöke

K a k t u s z o k és a barátság Már több, m i n t egy e s z t e n d e j e , hogy Tamás Gyula a C S I L I kak­ t u s z - k l u b elnöke és Cserháti György titkár a b r a t i s l a v a i k a k t u s z k l u b b a n Járt. A találkozás célja k a p c s o l a t létesítés v o l t a két régi kör között. B r a t i s l a v a i részről a következők v e t t e k részt a tanácskozá­ son: Mu.Dr.Román S t a n i k , Rn.Dr.Alexander Lux, Ing.Villám M i h a l i k és A l o j z B a l o g h . M i nagyon örültünk annak, hogy vég­ r e találkozhattvmk a magyar k a k t u s z k l u b képviselőivel. I s m e r ­ tettük s z e r v e z e t e i n k felépítését, múltját, v a l a m i n t a J e l e n és a Jövő t e r v e i t . Ugy gondolom, hogy az eljövendő együttműködésünk hasznára l e s z , ha röviden i s m e r t e t e m a CSILI-TáJékoztató olvasóival a b r a t i s l a v a i k l u b múltját és működését. A b r a t i s l a v a i k a k t u s z k l u b o t néhány l e l k e s növénybarát 1 9 5 9 ben alapította. A k e z d e t i taglétszám 18 fő v o l t és ez az idők folyamán már 200-ra s z a p o r o d o t t . A k l u b e l e i n t e Szlovákia egyesülete v o l t , de idővel más városokban i s a l a k u l t a k szak­ körök i g y Nyitrán, Zólyomban, Kassán, E p e r j e s e n , Szenicén és Nagymihályban. A kaktuszozás úttörői k l u b v m k régi t a g j a i Lozé t a r t o z n a k : i n g . S . G a v e n c i a k , I.Sámelova és i n g . B . G e w i s s l e r . Mozgalmunkat elejétől f o g v a kiállításokkal népszerűsítettük. E kiállítások s o k Jövendő t a g o t c s a l o g a t t a k s o r a i n k b a . A k i ­ állítások r e n d s z e r e s szervezését egyesületünk ma i s f o l y t a t j a és f o n t o s n a k t a r t j a , m i n t szemléltető propagandát. K a k t u s z n e ­ velési s i k e r e i n k e t különféle érmék és d i j a k i s J e l z i k . P l . a nemzetközi kiállításon a "Flóra B r a t i s l a v a 80"-on b r o n z érmet, egy másik ugyancsak nemzetközi kiállításon az " A g r o k o m p l e i N i t r a " - n aranyérmet k a p t u n k . Az idők multával egyesületünk több átszervezésen e s e t t k e ­ resztül és több gatronálója i s v o l t . Végül i s 1 9 7 8 - t ó l a SLOVENSKY ZVAZ ZAHRÁDKÁROV egyesület kötelékébe t a r t o z u n k . E z z e l u j a b b és szélesebb t e r e p e t k a p t u n k tevékenységünk f e j ­ lesztésére. Az egyesület t a g j a i h a v o n t a r e n d s z e r e s e n találkoznak. A p r o g ­ ram i l y e n k o r r e n d s z e r i n t előadásokból áll. ( H a z a i és külföldi előadók t a r t a n a k előadásokat). D i a f i l m vetítése i s r e n d s z e r e s i l y e n k o r . Különösen nagy sikerük v o l t azoknak az előadóknak, a k i k e t szerencséjük abban részesített, hogy j e l e n l e h e t t e k a k a k t u s z o k lelőhelyein. I g y i n g . F . H a j e k Mexico-ban, Fín.Dr. Perjéssy p e d i g délnyugat USA-ban járt. Egyesületünk további tevékenységei közé t a r t o z i k a magcsere, növénycsere, tanácsadás és gyűjtemények látogatása. Nem feledkeztünk meg a jövő generáció neveléséről sem, m i ­ v e l két úttörő c s o p o r t vezetésével f o g l a l k o z n a k t a p a s z t a l t t a g j ' a i n k . Egyesületünk fennállásának 20. évfordulója a l k a l ­ mából évkönyv kiadását tervezzük, melyben a kaktuszvilág újdonságairól, nevelési tennivalókról, a r e n d s z e r t a n kérdé­ seiről kivánjuk tájékoztatni majd olvasóinkat. Nagy f i g y e l m e t

-

4 -

szentelünk egyéb pozsgás növények iránt i s , m e r t ezek az utóbbi időben s o k t a g u n k szivét meghódították. A b r a t i s l a v a i egyesület együttműködik mind a többi szlovák, mind p e d i g cseh egyesületekkel. K a p c s o l a t u n k van néhány kül­ földi egyesülettel i s . Ezért örömmel f o g a d t u k annak lehető­ ségét, hogy a magyar kaktuszgyüjtőkkel i s megismerkedhessünk. A Csili-küldöttséggel való találkozásunk i g e n hasznos és szí­ vélyes v o l t . Ugy érzem, mindkét f e l e t azonos célok vezették. Főbb f e l a d a t u n k n a k az együttműködésben a különböző m u n k a f o r ­ mákat és az információ-cserét tekintjük. Amennyibrn lehetős t ' j n y i l i k előadók cseréjére, t a p a s z t a l a t o k cseréjére, t a x o nok bemutatására, e z e k r e kölcsönösség alapján készek v a ­ gyunk. Lapunk i s van a KAKTUSY SUKULENTY ( K a k t u s y S u k u l e n t y ) cserébe ebből i s szívesen küldünk. Valószínű, hogy a magyar gyűjtők közül e l a p o t már többen i s i s m e r i k . A barátság szélesítése érdekében szeretnénk magyar gyűjte­ ményeket meglátogatni és v i s z o n t m i i s örömmel fogadnánk ma­ g y a r t a g o k a t a m i gyűjteményeinkben. A növénycserét i s szeretnénk v a l a m i módon megvalósítani, bár lehetséges, hogy e téren l e s z n e k nehézségeink. A f e n t i e k b e n csak nagyon vázlatosan írtam l e , hogy m i t sze­ retnénk közös munkálkodásunkban elérni. Az idő múlásával bizonyára k i a l a k u l n a k m a j d a közös munka egyéb formái i s , melyek majd e m e l n i fogják az együttműködés s z i n v o n a l a t és segíteni fogják barátságunk elmélyítését i s . Minden kedves barátunknak jó kaktuszozást kívánunk és szívélyes üdvözletünket küldjük.

a

A l o j z Balogh b r a t i s l a v a i k a k t v i s z k l u b elnöke

A kaktuszok nevelése és gondozása Olvasóink közül már többen f o r d u l t a k hozzánk l e v e l e i n k b e n azon kívánságukkal, hogy lapunkban f o g l a l k o z z u n k a k a k t u s z o k nevelési és gondozási kérdéseivel. C i k k s o r o z a t u n k k a l külö­ nösen a vidéki olvasóink kívánságának szeretnénk elsősorban e l e g e t t e i m i , " k i k n e k n i n c s alkalmuk előadásokon, vagy más i r o d a l m i forrásokból megtudni azokat az eljárásokat, melyek i s m e r e t e szükséges ahhoz, hogy k a k t u s z a i n k a t jól és eredmé­ nyesen gondozhassuk, fejlődésüket elősegíthessük. Egymást követő több c i k k b e n szeretnénk azokat a l e g f o n t o s a b b t a p a s z t a l a t o k a t előadni, melyeket részben az elmélet, rész­ ben p e d i g a g y a k o r l a t biztosított e d d i g i s számunkra. Ez első alkalommal a magvetésről és a magoncok neveléséről kívánunk szólni. A magvetés nem ördöngösség, nem i s szerencse kérdése. Sok függ attól, hogy a magvak csiraképesek-e. A kicsirázott ma­ goncok nagyon könnyen e l p u s z t u l h a t n a k , ha gondozásukat nem a kellő hozzáértéssel végezzük. Azt hiszem, a z z a l m i n d e n k i egyetért, hogy a legtöbb örömöt a saját magvetésből szár­ mazó növények nyújtják. Már a vetés pillanatától kiváncsian várjuk, hogy k i k e l - e ^ a mag, mennyi l e s z belőle a magonc, s meamyi marad ezekből. Mennyi féltéssel, s z e r e t e t t e l gondozza növényeit az ember, mig azok a megfelelő nagyságot e l nem érik! Mintegy bennük látja az ember a z t a sok munkát, melyet gondozásukra fordí­ t o t t amig felnőtt növénnyé nem váltak! Véleményem s z e r i n t érdemes a magvetéssel bíbelődni, akár­ mennyi i s v e l e az elfoglaltság, mert a végén i s meghálálják a növények. Ezt i g a z o l j a az én sokéves t a p a s z t a l a t o m i s . A magvetésnek nem szabad ötletszer-tiek l e n n i , hanem f o n t o s , hogy nagyon i s átgondolt l e g y e n . A Biagvetőnek t e k i n t e t b e k e l l v e n n i a saját körülményeit, lenetőségeit ezekhez k e l l szabnia. Kínosan tisztán k e l l d o l g o z n i . A vetéshez felhasználni k i vént edényeket, földet előzőleg fertőtleníteni k e l l . A f e r ­ tőtlenítés történhet hőkezeléssel, vagy v e g y s z e r r e l . Az edényeket általában nedves hőkezeléssel fertőtlenítem: forrásban lévő v i z b e n 15-20 p e r c i g főzöm. Az o l y a n edényeket, melyeket nem l e h e t vízben forrázni, de amelyek a hőkezelést bírják: villanysütőben 3-as f o k o z a t o n fertőtlenítem. A vetéshez felhasználandó földet szintén hőkezeléssel s t e r i ­ lizálom. A földkeveréket benedvesités után nylonzacskóba t e ­ szem és forrásban lévő vízbe lógatva azokat 15-20 p e r c i g sterilizálom. A föld benedvesitése azért szükséges, mert a száraz föld közepe nem m e l e g s z i k f e l eléggé és a hőkezelés így nem éri e l célját: a káros gombák és férgek elpusztítását.

- 6 -

Az edények anyaga bármilyen anyagféleség l e h e t . Cserép, üveg, f a , vagy müanyagedényt i s l e h e t használni. Pontos, hogy a fenekén l e g y e n l y u k , vagy n y i l a s a földlabdán átszi­ várgott öntözőviz elvezetésére. A l y u k nélküli edényekben u g y a n i s összegyűlik a v i z , a a pangó v i z t u l nedvesen t a r t v a a földlabdát, különféle károsodást idézhet elő a vetésben. Egyrészt megakadályozhatja a magvak kelését, másrészt e l ­ pusztíthatja a k i k e l t magoncokat i s . A vetéahez-mint már e m i i t e t t e m - célazerü földkeveréket hasz­ nálni. Gyakorlatomban jól bevált az az eljárás, mely s z e r i n t az apró magvak vetéséhez lombföld és homok keverékét használ­ tam, mig a nagyobb magvakat 1,5-2 mm szemcsenagyságu szitált sóderbe v e t e t t e m . Minden magot egyszerűen a föld tetejére szórok meglehetősen közel egymáshoz. A nagyobb magvakat kissé beleUtögetem a t a ­ l a j b a , az aprókat - nem, A szakirodalomban e m i i t i k a magvak vetés előtti osávázását l a . A csávázás p o r a l a k u vagy nedves vegyszerbe való keverése a magvaknak. A vegyszer elpusztítja a mag héján lévő kóroko­ zókat, i g y a magvak a t e r i l állapotban kerülnek vetésre, s jobban biztosítják a kikelő magoncok fejlődését. Tény az, hogy házilag nem könnyű a csávazást megoldani, ezért általá­ ban ritkán használják a h a z a i gyűjtők. Pel k e l l hivnom a f i g y e l m e t a vetésnél használt edények föld­ d e l való megtöltésére. Az edényeket célszerű ugy feltölteni, hogy csak kevés h e l y maradjon k i az edény s z i n t j e és a t a l a j ­ s z i n t között. Ebben az esetben elegendő fényt biztosítunk a kikelő magoncoknak és azok szabályszerűen fognak fejlődni. Ha azonban az edényt csak félig töltjük k i és i g y vetjük e l a magvakat, a t a l a j s z i n t nem kap elegendő fényt, a magoncok természetellenesen megnyúlnak s etioláltak (sárgák) l e s z n e k . A vetés után a t a l a j t biztonsági okokból Zineb, vagy Pundas o l 0,2 %-os oldatával öntözöm, nehogy az öntözőviz okozzon fertőzést a t a l a j b a n . Célszerű vetés után az edényt üveglappal f e d n i . Az ilyén fedés biztosítja a kellő páratartalmat a vetéshez, s mega­ kadályozza a t a l a j meglepetésszerű, gyors kiszáradását. Kérdés az, hogy az i g y előkészített vetést tartalmazó edényt hova, m i l y e n h e l y r e állítsuk? A t a p a s z t a l a t a z t m u t a t j a , hogy a kaktuszok csírázását késlelteti, i l l e t v e akadályozza az erős fény. Ezért helyesebbnek t a r t o m , ha az edényeket nem tesszük k i a közvetlen napsugárzás hatásának, hanem á m y é k o l t a b b , de világos h e l y r e állítsuk, A lombföldbe v e t e t t magvakból kikelő magoncokat a következő évben ültetjük át (tűzdeljük). Addig maradnak az e r e d e t i vetés földjében, A homokba v e t e t t magvakból kikelő magoncok tüzdelését már a k k o r megkezdhetjük, amikor csúcsaikon meg­ j e l e n n e k az első töviskek. Ez általában a kelés utáni 4-6, héten következik be. Addig u g y a n i s a növénykék a magból maglikkal h o z o t t tartalék tápanyagot használják f e l , s így átültetésükig nem károsodnak.

- 7 -

A tüzdeléshez-szintén elő k e l l készülni. Tapasztalatom sze­ r i n t a legalkalmasabb t a l a j féleség e k i s növények számára a lomb és homok 50-50 %-os keveréke. Az előkészületekhez t a r ­ t o z i k i t t i s az edény megfelelő kitisztítása, fertőtlenítése. Átültetés (tüzdelés) után a t a l a j t fertőtlenítő anyaggal (Pundazol) k e v e r t v i z z e l öntözzük. Ez f o n t o s tevékenység k e l l , hogy l e g y e n , mert a természetes t a l a j b a n lakó gorabaféleségek (fuzáriumok) megtámadhatják a növény gyökerét, sőt földfelet­ t i részét i s és akkor annak pusztulását okozzák. Az átültetés még ma i s sokszor vitát okoz. Véleményem s z e r i n t a tüzdelés i g e n f o n t o s periódusa a növény fejlődésének. Ta­ p a s z t a l t a m , hogy minden tüzdelés után, s z i n t e ugrásszerű f e j ­ lődés i n d u l meg a növényeknél. Ugyanakkor az át nem ültetett magoncoknál az i l y e n g y o r s fejlődés nem tapasztalható. A tüzdelés végrehajtásánál nem árt az óvatosság. 4-5 hetes korban a magoncok gyökérzete még i g e n vékony. Könnyen szakad. Ezért célszerű apró földlabdástol a növényke kiemelése és át­ ültetése. A gyökérzet épen tartása azért i s f o n t o s , mert a k i s növény fejlődése az átültetés után csak i g y l e s z egyen­ l e t e s e n törésmentes. Ha a tüzdelés alkalmával a gyökérzetben károsodások k e l e t k e z n e k , a k k o r - t e k i n t e t t e l a magoncok gyenge regeneráló képességére - a növény könnyen e l p u s z t u l ­ hat, vagy ha t u l i s éli az átültetést, fejlődésében nagy tö­ rés k e l e t k e z i k : növekedése hosszú i d c r e megállhat. A tüzdelés utáni növényápolásnak több összetevője van. K i k e l l elégíteni a növény következő igényeit. a/ Hőmérséklet iránti igény, b/ Pény iránti igény, c/ V i z iránti igény. Ami a hőmérsékletet i l l e t i , legkedvezőbb a magoncok számá­ r a a 20-30 C közötti hőmérséklet. Ezen a temperaturán f e j ­ lődnek l e g j o b b a n . A szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól óv­ nunk k e l l növényeinket. I l y e n e k n e k számit a 30 C feletti, vagy a 20 C a l a t t i hőmérséklet. Ezek jelenléte esetén a nö­ vények fejlődése l e l a s s u l , vagy megáll, s nehéz - j j r a lendü­ l e t b e h o z n i a z t . Ez a z t i s j e l e n t i , hogy nyáron n i n c s kü­ lönösebb gondunk a hőmérséklet biztosításával, de a ta\'aszi, vagy őszi, i l l e t v e a téli évszakokban fütenünk k e l l , ha a z t a k a r j u k , hogy a magoncok fejlődése ne álljon t e l j e s e n l e . A fény iránti igény kielégité léhez szintén n i n c s különösebb berendezésre szükségünk. F o n t j s , hogy növényeinket világos h e l y r e állítsuk. Óvjuk őket a sugárzó fényhatástól (a nap közvetlen sugárzásától), mert ez esetben könnyen megéghet­ nek. I l y e n k o r p i r o s a s elszíneződés k e l e t k e z i k bőrfelületü­ kön, majd súlyosabb esetben a növény e l i s h a l . Az erősebben árnyékolt, félhomályos helyeken a növények nem fejlődnek kellőképpen. I t t meg i s nyúlnak, e l v e s z t i k a f a j r a jellemző a l a k j u k a t s később e h i b a elég nehezen javít­ ható k i .

- 8 -

Erős fényhatásoknak k i t e t t h e l y e k e n szükséges a növények árnyékolása. I r o d a l m i adatok arról tanúskodnak, hogy fedő­ l a p u l szolgáló üveg, műanyag s t b . takaróeszköz Jó fényáte­ resztő l e g y e n . A s z i n e s fedőlapok megszűrik a károsító nap­ sugarakat és megakadályozzák a növények károsodását. L e g i n ­ kább a kék szinü fedőlapot ajánlják, mert megfigyelések sze­ r i n t a kaktuszok k e d v e l i k a kék áttetsző fényt, s i l y e n kö­ rülmények között Jobban fejlődnek. Magoncaink ápolásánál gondosan k e l l ügyelnünk v i z iránti igé­ nyűk h e l y e s kielégítésére i s . Az áttüzdelés után néhány n a p i g ne adjunk v i z e t a növényeknek. Szükséges időt b i z t o s i t a n u n k az uJ környezethez való alkalmazkodásukhoz. Nem k e l l attól félni, hogy kiszáradnak k i s növényeink, h i s z anatómiai felé­ pítésűk mar magonckorban i s o l y a n , hogy víztartalékukkal akár hosszabb száraz periódust i s át tudnak vészelni. Fejlődésük azonban - természetesen - a kellő v i z , i l l e t v e nedvesség biztosítását igényli. Célszerű a permetező módszert választani, mert ez esetben nem marad f e l e s l e g e s vízmennyi­ ség a gyökérzónájukban. A földlabdájuk megszivatásakor t u l sok víz h e l y e z k e d i k e l a gyökerek közelében i s , vízpangás k e l e t k e z h e t , mely gyökérrothadást, a növény pusztulását von­ h a t j a maga után. Szükséges a kellő páratartalom biztosítása i s . Nedves föld és száraz levegő esetén t u l g y o r s a növények tanspirációja. Energiájuk legnagyobb része e r r e használódik - f e l e s l e g e s e n f e l , s i g y fejlődésük és növekedésük l a l e l a s s u l . Az o l y a n helyiségekben, a h o l azcptimális 9 0 %-os relatív páratartal­ mat nem t u d j u k előállítani, a növények és természetesen edényzetük fedezésével érhetjük e z t e l . A fedésnek i t t ís olyannak k e l l l e n n i , hogy a kellő fényt i s b i z t o a i t a a egyút­ t a l a növény azámára. Ne feledkezzünk e l a növények, i l l e t v e elhelyezéaűkre s z o l ­ gáló helyiaég kellő azellőztetéaéről sem! A szellőztetéssel f r i s s levegőt J u t t a t u n k az állományunkhoz s megakadályozzuk a káros gázok ( p l . etilén) felszaporodáaát, melyek akadályoz­ hatják a fejlődést. E témakör befejezéseként még szólni kívánok a vetés idejé­ ről ís. Kinn a természetben az e l h u l l o t t magvak csak a k k o r k e l n e k k i , ha a keléshez szükséges feltételek megvannak. Ezek a meleg és a v i z . Ebből következik, hogy mesterséges körülmények között e feltételeket az időjárástól és évszak­ tól függetlenül i s t u d j u k biztosítani. I g y a magvak kelését bármilyen időszakban meg t u d j u k o l d a n i . Ilyenformán a z t mondhatjuk, hogy kaktusz magvakat bármikor vethetünk és kellő eredményre i s számíthatunk, Mégis a z t k e l l mondani, hogy az'i-t van az esztendőben optimális veté­ s i idő i s . Ez a t a v a s z i időszak. A aaját vetéseimet április 1 . és 15. között szoktam beállítani. I l y e n k o r már a szüksé­ ges hőmérsékletet maga a természet biztosítja, s i g y e r r e

- 9 -

kevesebb gondot k e l l fordítani. A t a v a s z i keléstől azután a téli időszak beálltáig elég idő van a r r a , hogy a tüzde­ lés után a növények számára a fejlődés és növekedés o l y a n s z i n t e t és nagyságot biztosítson, mely a teleltetést b i z ­ tonságossá t e h e t i . Természetesen kollő körülmények fennforgása esetén (növény­ ház) a vetés később ís eredményesen megoldható, s még min­ d i g nagy biztonsággal remélhető a növények áttelelése.

L e j t o v i t z László Budapest, Kossuth u. 74. 1181

Hídegtürő kaktuszok AUSTROCACTUS PATAGONICUS

ECHINOCEREUS CHLORANTHUS

- 10 -

A hosszú, boldog ékt titka 10 éve járom az u t a t , az idén már h e t e n t e szállok l e a 94-ea buszról Gyálon, a patikánál. A Pozsonyi u t c a 70-be megyek, Gaál Józsi bácsihoz. A ház i s öreg már, akárcsak a gazdája. Amikor megismerkedtünk, 80 éves v o l t , idén decemberben tölti a 9 0 . - e t . Szép k o r , csak kevesen érik meg, Józsi bácsiék 1952-től l a k n a k Gyálon, megvették j e l e n l e g i házukat. Pápáról jöttek, a h o l már Józsi bácsinak komoly kaktuszgyüjteménye v o l t . A kaktuszok már hadifogságában m e g t e t s z e t t e k n e k i . Jól beszél németül. Már a 20-as évek elején magvakat és szakkönyveket r e n d e l t Németországból. Szűcs L a j o s : Kaktuszok, pozsgás növények cimU, 1960-ban meg­ j e l e n t elaő magyar nyelvű könyvében egy képet közöl Józsi bá­ c s i szabadba kiültetett növényeiről. Ezt a 40 000 példányban m e g j e l e n t kaktuazkönyvet az érdeklődők gyorsan elkapkodták, 8 Gyálon Józsi bácsit i a hamar megtalálták. Nemcsak hudapeatr c l , de az ország minden réazéből v o l t a k látogatói, váaárlói. Nemcsak növényeket, hanem magvakat i a árusított. Kazinczy Ferenc levelezésével irányította ez i r o d a l m i életet, Józsi bácsi p e d i g a kaktuszozást lendítette f e l hazánkban. Naponta 5-15 látogatója i s jött. A vidékieknek csomagot i s küldött. Ekkor még 20 ágyás kaktusza v o l t , A azatad földbe való kiültetéa h l v e , Kaktuazainak kiültetéaét már márciuaban megkezdte. A megtisztított növények gyökereit megkurtította, mert az u j a n h a j t o t t a k gyorsabb fejlődést biztosítottak. Az ágyások köré fából k e r e t e k e t készített. Hüvöa t a v a s z i éjazakákra nád­ takaróval borította l e e z e k e t . Apró azemü dróthálós k e r e t e k e t i s készített, de ezeket csak várható z i v a t a r esetén t e t t e f e l , jégverés e l l e r biztosítva a k a k t u s z o k a t , A szabad földbe való kiültetésnél a kaktuszok lassabban f e j ­ lődnek, de s o k k a l egészségesebbek, keményebbek, edzettebbek, jobban virágoznak, m i n t a párás levegőjű üvegházban n e v e l ­ kedők. Augusztus végétől csökkentette az öntözést, s legtöbbször szeptember vegén f a - és műanyag dobozokba szedte f e l , szo­ r o s a n egymáa mellé r a k v a a növényeket, majd fűtetlen b e l y i ségben t a r t o t t a őket, t e l j e s e n azárazon. Cyakran mondogatta: "A természetben sem húznak üvegházat a kaktuszok fölé."

,

Évtizedek óta f e l j e g y z i látogatói nevét, cimét. Az Kgyesül e t alapításakor, 1971-ben, Kern Péter rendelkezésére bocsá­ t o t t a e z e k e t . Nagy segítséget j e l e n t e t t , h i s z e n az ország minden réazéből j e l e n t k e z h e t t e k tagok az Kgyesületbe.

- 11 -

Kezdetben nagyon azép v o l t a Kaktusz Világ cimü l a p , mely finom papíron, s z a k c i k k e k k e l és szép képekkel j e l e n t meg. 1973 májusában a Kaktusz Világban köszöntöttük Józsi bácsit 80. születésnapján, s visszaemlékeztünk a régi időkre. Fe­ lesége 10 éve h a l t meg. "Egyedül van?" - tettük f e l a kér­ dést a c i k k befejező részében., "Nem!" - "Nagy az én csalá­ dom" - e l m o n d h a t j a Józsi bácsi - "Nagy a m i családimk" mondhatjuk m i , a kaktuszgyűjtők népes tábora. " A k i p e d i g 80 éves korában még i l y e n aktív, annak még sok, szép termé­ keny éve van hátra." Nem tévedtünk. Azóta 10 év t e l t e l . Arca sima, 30 évet nyugodtan l e t a g a d ­ hatna életkorából. Kedves m o s o l l y a l f o g a d j a látogatóit. Len;többen már meg i s csókoljuk, m i n t családtagjainkat. T Í Z év óta a legkedvesebb, s most már naponkénti látogató­ j a Dr.Kovács Sándomé, ahogy Józsi bácsi szólítja: E d i t , akiről a z t mondta végtelen s z e r e t e t t e l : Olyan, m i n t h a a gyermekem l e n n e . " E d i t a gyáli p a t i k a vezető gyógyszerésze.A virág baráttá t e s z . Józsi bácsi n e v e l t e kaktuszrajongóvá, s 6 i s a szabadba való kiültetés módszerét f o l y t a t j a . Kaktuszgyüjteményét Józsi bácsi már évekkel ezelőtt elaján­ dékozta, de van még két ágyassal, szórakozásképpen. Minden idejét növényeinek s z e n t e l i , mert broméliái i s vannak, melyeket szintén tűző napon t a r t a harmadik ágyasban. Tavasszal ágyasainak u j k e r e t e k e t készített. A szomszédban lakó L a c i gyerek v o l t a segítségére. Eddig az o l d a l a k desz­ kából v o l t a k , most lécből, hogy minél több napot kapJEinak a növények. Nagyon s z e r e t i a gyermekeket. A környéken lakók már sok k a k t u s z t kaptak Józsi bácsitól. Nem egy közülük még élethivatásának i s választotta a kertészkedést. Az udvar elején, a s z e d e r f a m e l l e t t a L a c i gyerek k i s kövikertje v a n . Bizonyára a sok segítségért engedte meg n e k i . Évekkel ez­ előtt Józsi bácsi kövikertje i s i t t v o l t elől, most az ud­ v a r végében az ágyások m e l l e t t u j k i s kövikertet létesített. S z e r e t i a kövirózsákat. Sok fajtát gyűjtött élete folyamán, i g y ő honosította meg a k a k t u s z o k k a l együtt. Az üvegházban csak az idén v e t e t t magoncok találhatók. A még k i nem k e l t e k e t n y l o n n a l borítja. Hamarosan ezek i s kikerülnek a k e r t b e , hadd edződjenek. Józsi bácsi kövikertje m e l l e t t nekem i s van ágyás köviró­ zsám. Évekkel ezelőtt kaptam a h e l y e t , s még m i n d i g b i z t a t u j a b b ágyás készítésére. Nemrég mosolyogva mondta: "Kár semmi sem az enyém, én már csak kurátor vagyok." Hálás vagyok Józsi bácsinak. Első találkozásunkkor ajándé­ k o z o t t meg kövirózsákkal, s számomra meghatározta további életutamat i s . Kaktuszosként kezdtem, kövirózsás l e t t e m , s nem bántam meg. Nyugdíjas életem mindennapi öröme: a kö­ virózsa. Nagyon sokat k e l l dolgoznom, mert szapora, de semmi hibája ne legyen?

- 12 -

Éppen a kiállítás idején látogattuk meg Józsi bácsit, s a k a p o t t kövirózsákat i s b e m u t a t t u k . Az o nevén s z e r e p e l t e k , s először láthattak kövirózsát kaktuszkiállitáson. Azóta m i n d i g viszem a kövirózsáimat a CSILI és az Egyesület k i ­ állításaira, s ujabban már Debrecenben i s bemutathatom. Ha o t t vagyok, m i n d k e t t e n dolgozunk. A k e r t e t tömlővel ön­ tözi. A k a k t u s z o k a t és a bromeliákat állott v i z z e l , m e l y e t , ha szükséges, salétromsavval s a v a n y i t . Literenként 2-3 cseppet használ. Ezt a növények szépségének megóvásáért t e ­ s z i , nehogy idővel a v i z mésztartalma lerakodásokat képez­ zen a töviseken, areolákon és a növény testén. Kánikulában gyakran p e r m e t e z i a k a k t u s z o k a t , s i l y e n k o r naponként i s l o c s o l j a , mert a szabad Sildbe hamarabb l e f o l y i k a v i z . Esővizet .is gyüjt. Mindenre van g o n d j a . Égeti a hemyófészkeket. Legutóbb ne­ v e t v e mondta: "Megetettem a lótetüket" - a r v a l i n n a l szórta meg a lótetü Járásokat. Tavasszal sokat d o l g o z i k az ágyások takarásával. Hűvös időben n y l o n n a l borítja, s n a p p a l i s f e n t vannak. Télen még fát i s vág egészségügyi okból. Én gyomlálni szoktam az ágyasaimat, s i l y e n k o r m i n d i g f e l ­ hívja a f i g y e l m e m e t , hogy a sárga virágú Oxálist i r t s a m , mert nagyon veszedelmes. Szétszórja a m a g v a i t , s Jövőre na­ gyon sok lesz. Nagyon szégyellem, de hétközben Józsi bácsi l o c s o l j a a köviimet. Egész napra van tennivalója, csak néha p i h e n meg p e r c e k r e az ágyások végében a rozoga padon, gyönyörködik a k a k t u s z o k ­ ban. Legutóbb huncut b o l d o g vagyok." öröm." Értékeli szépek a f i a t a l szenvedélyeitől

m o s o l l y a l mondta: "Nem árulom e l senkinek, - "Segíteni, - számomra - ez a legnagyobb az öregkor szépségeit, melyek nem kevésbé koriaknál, habár mások, mert az idős ember megszabadult és a saját énjének élhet.

Ebben a rohanó életben gyérülnek a látogatók, a régiek kö­ zül jnár többen eltávoztak. Még a f i a t a l l a l i s történhet szerencsétleneég, Menyhárd János, a régi, de még most i s f i ­ a t a l barát, már csak autóval t u d Jönni Józsi bácsihoz. Neki k e l l kimennie hozzá az utcára. A kaktuszozást nem k e l l e t t abbahagynia, tolókocsiban gondozza növényeit. M i n d i g hoz_ Józsi bácsinak ajándékot, melyből E d i t i s kap, e s e t l e g má­ sok i s . Ajándékozási kedve nem l o h a d . Gyakran mondja: " K i c s i aján­ dékok erősitik a barátságot." Vigyázni k e l l , hogy m i v e l ajándékozzuk meg, mert duplán a d j a v i s s z a . Jó kedélye csodálatos. Megáll egy p i l l a n a t r a , s v i c c e k e t kezd mesélni. Ha nagyon j e l l e m e s , f e l i s j e g y z i , s máskor

- 13 -

i s elmondja, ugyanannak. Gyakran mond közmondásokat, idéz németül, l a t i n u l , legutóbb Balzacéval l e p e t t meg: "Sok embernek könyv és. virág épp o l y szükséges, m i n t a mindennapi kenyér." Mindkettő nyári és té­ l i szórakoztató foglalatosság számára. Télen borméliái a n a p p a l i b a n , k a k t u s z a i a hálószobájában t e l e l n e k . S z e r e t i az o r v o s i könyveket i s . Nemrég még f r a n c i a nyelvtudását frissí­ tette f e l . Józsi bácsi sok l e v e l e t , üdvözlőlapot kap, főleg ünnepek előtt. Néha vidékről még finomságokat i s küldenek. Jólesik a figyelmesség, de már nem válaszol, fárasztja az Írás. Kivé­ t e l , ha barát távozik, m i n t Kondér István és legutóbb B a r t a l l s Imre. Az özvegyeknek őszinte sorokban f e j e z t e k i részvé­ tét. Ha ismerősökről beszélgettünk, s z o k t a mondani: " 6 0 éves? - még gyermek." I l y e n korban távozott közülünk B a r t a l i s Imre is. Még messze van a kaktuszok felszedési i d e j e , de már készül rá. K i s darab fát a d o t t a kezembe. S z o k a t l a n u l nehéz v o l t . Megmagyarázta. "Mongóliából való, t i s z t a gyanta, nagyon'soká f o g t a r t a n i . " Ujabb ládák készülnek. E d i t e k u j házában üveges f a l u szoba áll készenlétben a kaktuszok teleltetésére. Mind több l e s z a k a k t u s z a , de még többet s z e r e t n e , m i n t mindnyájan. A magoncokat i s E d i t részére gondozza. Még az átültetést, p i kirozást i s elvégzi, bár nehezen, mert nagyon aprók. Előfor­ d u l , hogy a k a k t u s z o k a t sem ülteti már elég mélyre, r o m l i k a látása. Régen elkészítette a végrendeletét, de kegyes az élet. Hama­ rosan megkezdi a t i z e d i k X - e t . Többször mondta: "Minél öregebb az ember, annál gyorsabban f u t az idő. Megvan mindenem. Öreg embernek már nem sok k e l l . " Ezért i s s z e r e t ajándékozni, hogy másoknak örömet szerezzen. I r o d a l m i téren sokszor emlegették D o s z t o j e v s z k i j megjegyzé­ sét, amely i g y h a n g z i k : "Mindnyájan A k ö p e n y ujjából h u l l o t t u n k k i . " M i p e d i g mindnyájan, közvetlen vagy közvet­ ve nagyon sokat köszönhetünk Gaál Józsi bácsinak, s ahogy Hubai István, e g y i k legjelentősebb kaktuszosunk mondta, ő a legrégibb magyar k a k t u s z o s . Gyált ő t e t t e országos hirüvé. Mindnyájunk szerencséjére ez év márciusától Hubai István i s gyáli l a k o s . Táncsics Mihály u. 7.szám a l a t t i otthonában már Józsi bácsi i s meglátogatta. Józsi bácsi minden CSILI és Egyesületi kiállításon m e g j e l e n t , és ezek nyújtottak a l k a l ­ mat a Hubai Istvánnal való beszélgetésre. Most már lehetőség n y i l i k a sürübb találkozásra, h i s z e n közel i s l a k n a k egymás­ hoz. Még buszra sem k e l l szállni. Gyál h i r e a jövőben csak növekedni f o g . Hubai István barátja Kovács Zoltán, szintén gyáli l a k o s . Néhány éve robbant be a kaktuszosok élvonalába. 0 i s már megkereste Józsi bácsit, eljött érte, megmutatta a gyűjteményét.

- 14 -

Nem utolsósorban Dr.Kovács Sándomé, a k i Józsi bácsi sza­ badba kiültetett módszerének folytatója, szintén gyáli. Talán egyszer Hubai István és Kovács Zoltán növényei mel­ l e t t az 5 k a k t u s z a i v a l i s találkozhatunk kiállításainkon. Ha hamarabb nem, nyugdíjas korában. De az még o l y messze van! Tisztelgünk a h a t évtizede kaktuszozó Gaál Józsi bácsi előtt, a k i még 9 0 évesen i s szorgosan tevékenykedik. Kívá­ nunk még sok örömet, hosszú éveket, hogy még sokáig látogat­ hassuk, s ő i s minél többször l e g y e n a gyáli kaktuszosok és a kiállítások kedves vendége.

Megyerdi Mária

- 15 -

Hidegtürő k a k t u s z o k Az utóbbi évek során b e b i z o n y o s o d o t t , hogy lehetséges a m i éghajlatunk a l a t t i s k a k t u s z o k a t és egyéb pozsgásokat fűtet­ l e n üvegházban, vagy szabadban teleltetnünk.. Az egyre szapo­ rodó k a k t u s z - s z i k l a k e r t e k b e n pompásan díszlenek a különböző f a j o k , dacolva a téli időjárás megpróbáltatásaival. V o l t a k ugyan országunkban régebben i s télálló k a k t u s z o k , de csak né hány fajból állt a választék. Róluk p e d i g nem i s sejtettűk, hogy kibírnák a - 18-20 C - o t i s . Hála Dr.Debreczy Z s o l t eredményeinek: az USA-ban végzett kutató és gyűjtőmunkájának majd i s m e r t könyvének (Debreczy: Télálló kaktuszok, agavék, pálmaliliomok) megjelenése után nagy lendületet v e t t a kaktusiiok és egyéb szukkulensek szabadtéri tartása. Ma már a télálló kaktuszok és szukkulensekből 4-500 f a j és változat van az országban és szaporításuk, v a l a m i n t k e r e s k e ­ d e l m i forgalomba h o z a t a l u k i s m e g o l d o t t . E tényeknek korunk­ ban és a Jövő nemzedék szempontjából már ma i s i g e n nagy Je­ lentősége van. Köztudott, hogy a v i z Földűnk Jelentős részén hiánycikknek számit, vagy csak i g e n kevés található belőle. Egyes térüle­ t e k f o l y a m a t o s elsivatagosodása s z i n t e megállíthatatlan. A t i s z t a édesvíz, m i n t az e g y i k l e g f o n t o s a b b nyersanyag a kö­ vetkező évtizedekben, évszázadokban egyre kevesebb mennyiség ben áll majd rendelkezésre. V i s z o n t e fejlődő i p a r és mező­ gazdaság mindinkább többet s z e r e t n e felhasználni belőle. Nem elképzelhetetlen, hogy a szukkulens növények majd egyre na­ gyobb szerephez Jutnak m i n t táplálék, takarmány 1 1 1 . i p a r i nyersanyagok. Ma már az o l y a n kaktusztermő országokban, m i n t p l . M.exícóban egyre inkább t e r j e d a kaktuszok élelmezés céljából történő felhasználása, s o t o l y a n kísérleti t e l e p e k i s vannak, melye­ ken a termesztésre legalkalmasab'i f a j o k a t kísérletezik k i . A Ficua I n d i c a p l . gyümölcs és tbkarmánynövényként i s hasz­ nosítható, de csak fagymentes területeken termeszthető és csak a kedvező éghajlattal bíró országok használhatják majd. V i s z o n t a fagytürő o p u n t i a f a j o k között i s vannak tövisnélkűliek ( o p . laevís, compressa, l u b r i c a s t b . ) és állati t a ­ karmányként a későbbiekben valószínűleg felhasználhatók l e s z nek. A kontinentális éghajlattal bíró országokban, i g y hazánkban i s vannak p u s z t u l o b a n lévő köves, terméketlen, erodált terű­ l e t e k , a h o l a szukkulens növények még nagy tömegben t e r m e s z t hetők l e s z n e k , ha a szűkség o z t megkívánja. Ezen állítás ma még s z i n t e f a n t a s z t i k u s a n h a n g s z i k , de a hasonló utópiákból már sokminden megvalósult. Sajnos a kaktuszok lelőhelyein a fenálló rendelkezések nem védik e növényeket, ezért ezek rendkívüli pusztításnak van­ nak kitéve. Akár az Egyesült Államokat, akár Mexicót nézzük, vagy akár a délameríkaí államokat: mindenütt ezrével irtják

- 16 -

e növényeket. Idővel e pusztításnak o l y a n következményei l e h e t n e k , hogy az. importlehetőségek más k o n t i n e n s e k gyűj­ tői számára zsugorodnak, vagy a k a r meg i s szűnhetnek. Ezért a nálunk levő f a j o k a t i s különös megbecsülésben k e l l t a r t a ­ nunk. Törekednünk k e l l a r r a , hogy a f a j o k a t tisztán, néva­ zonosságuk s z e r i n t megőrizzük. Tudomásom s z e r i n t kialakuló­ ban van az országban több fajtagyüjtemény létrehozása, a h o l a növényeket pontos nyilvántartás s z e r i n t t e l e p i t i k . Nagy és f o n t o s munkát j e l e n t a jövőben a fűtetlen üveghá­ zakban telepítendő f a j o k felkutatása és szaporítása. I g y a hidegtűrő pozsgások szájnát talán e z e r r e i s sikerül f e l e m e l ­ n i . A s z i k l a k e r t e k b e telepíthető egyéb szvikkulerisek, m i n t kiegészítő növények i m p o r t j a s z i n t e n nagy jelentőséggel b i r . Én 1982-ben j a v a s o l t a m , hogy a télálló f a j o k a t 1-2-3-as ka­ tegóriákba s o r o l j u k származás alapján. Ezt a j a v a s l a t o m a t most a következőképpen szeretném módosítani és egységes be­ vezetését ajánlani a h i d e g és a nedvességtürés alapján: T 20 = télálló. Szabadban, takarás nélkül tartható -20 C°-ig. P 20 = fagyálló. Szabadban, t a k a r v a szárazon tartható -20 C°-ig. MP 10 = mérsékelten fagyálló. Fűtetlen üvegházban, szá­ razon tartható - lOC - l g . Ezeket a betűkből és számokból álló jelzéseket első látás­ r a i s értelmezni l e h e t , mert a f a j o k kategórigkénti hova­ tartozását k i f e j e z i k . A f e n t i három c s o o o r t b a mindegyik f a j besorolható. Kérem a szakembereket és gyűjtőket, hogy e témához hozzászólni és véleményüket nyilvánítani szíveskedjenek. A véleményeknek i s h e l y t kívánunk a d n i lapunk hasábjain és az eredményeket összegezzük majd. Minden kísérlet és t a p a s z t a l a t f o n t o s l e h e t , ami nyilvános­ ságra kerülhet. Az alábbiakban néhány f o n t o s a b b tél, i l l . fagyálló f a j t kivánvink b e m u t a t n i feltűntetve a z t , hogy j a v a s l a t u n k sze­ r i n t m e l y i k e m i i t e t t kategóriába l e h e t n e a z t b e s o r o l n i tulajdonságai alapján,OPUNTIA RHODANTHA K.Sch.(Kat.T 20.) Alacsony törzsv, szépen, gazdagon elágazó. Magassága kb. 3 0 cm. Az u j hajtások felállóak, majdnem tojásalakuak, 7-16 cm hosszúak, 5-7 cm szélesek. Mélyzöldek, a pihenési időszakban barnásvörösek. Kissé az areoláknál kidudorodók. A tövispámák 1,5-2 cm távolságra állnak egymástól. Tövis 1-4, a hajtás élén felállóak, l e j j e b b dőltek, az alsó a r e olák tövisnélküliek. A tövisek hossza 3-6 cm. Ezek tőrszerűek, bamásfehérek, i l l . vörösek. Virága 8 cm hosszú és széles, s z i n e s biborrózsaszinü, na­ r a n c s , vagy sárga. A porzószál vörös, vagy a l u l sárga.

- 17 -

A blbeszál fehér, vagy vörös, a b i b e smaragdzöld. A termés hossziikás, kissé tövises. A mag szabálytalan alakú, sárga, 4- 6 mm átmérőjű. Élőhelye: USA, Ny.Colorado, Ny.Nebraska, Utah, A r i z o n a , Ka­ lifornia. Óriási területen él. Ennek megfelelően i g e n sok változata van. Backebergnél önálló f a j k e n t s z e r e p e l . Bensőn m i n t Op. Erinacea v.Rhodantha-t i r t a l e . V a r . S p i n o s i l o r B o i s s . e t Davids Minden tövises areolán legalább 4, de legtöbbször több, erős, hosszú tövis van. Élőhelye: DNy. Colorado. Var.Xanthostemma (K.Sch.)Rehd. Egy a r i z o n a i synonim. Sok kertészeti formája van: V, p i s c i f o r m i s , v. p a l i i d a , v. salmonea, v. b r e v i s p i n a , v. f l a v i s p i n a , v.elegáns, v.rosea, v . g r a c i l l i s , v . o r b i c u l a r i s , v . f u l g e n s , = op. rhodantha v.schvunannia (ana s p a t h . = op. r h . v . u t a h i e n s i s / E n g . ) Bensőn. Nem könnyen virágzó, de e g y i k legszebb tövisű és virágú, szabadban teleltethető f o n t o s c s o p o r t . Kertészeti, változa­ t a i Németországból származnak. Valóban eltérő, szelektált formák. Nálunk op.rhodantha néven a v.utahlen.:is van l e g i n ­ kább l e t e r j e d v e , de a többi forma i s fellelhető egyes gyűj­ teményekben. Az u t a h i e n s i s tövisalakja kerekebb, k i s e b b , az areolák sűrűbben állnak a törzsalakénál. A v . p a l l l d a az e g y e t l e n sárgavirágu forma és nagyon r i t k a . ECHINOCEREUS CHL0RANTU5 (Eng.)Rümpl.(Kat.T.20.) Rövid, o s z l o p a l a k u , kb. 30 cm magas, 4-7 cm széles, 1 3 - 1 8 bordával. Széltöviseinek száma 12-20. Sugarasan állnak, vagy leállók, sörteszerűek, fehérek, vörös h e g g y e l . Felül még 5- 10 sörteszerü melléktövis. Középtövise 3 - 5 , e l e i n t e hiány­ z i k , később 3 cm hosszú i s l e h e t . Többnyire bíborvörös, felül rövidebb, töve vastagabb. Virága bamászöld, tölcséralaku, nem n y i l i k szélesre. Mérete 2,5 cm széles és hosszú. Termése zöld. Élőhelye: USA-Texas és Uj-Mexico. V.Neocapillus F i a t a l a b b k o r i a l a k j a f i n o m , hosszú, fehér h a j j a l borított. Később ez eltűnik. Széltövisei sárgásak, középtövisei bar­ nássárgák. Egyes szerzők a törzsalakkal azonosnak tartják, V.Vulpís-caudae. Középtövisei feketék és barnásvörösek. V.Russanthus Hasonló a törzsalakhoz, de a virága k i s e b b és bamásbordó. Azonos az E c . P i n n i , l a v . l 0 7 6 , s z . f a j j a l Télállósága még nem bizonyos.

I

- 18 -

F.Brewster Horst K u e n z l e r gyűjtötte és h o z t a forgalomba. Kb. 3 cm szé­ l e s , hosszú o s z l o p , feltűnően fehér széltövisekkel és élénk­ p i r o s középtövisekkel. Virága barna, o l d a l t kiálló. F.Golden s p . Egy aranyló szél és középtövisű változat. F.Variicolor P i r o s középtövisek különböző árnyalatai j e l l e m z i k . Kereske­ d e l m i név. A f a j t és változatait az E c . v i r i d i f l o r u s - s a l vonják össze, mint v a r i e t a s t . B i z t o s a n télálló növények, fagynak, nedvességnek t e l j e s e n ellenállóak. Virágzásukra elég sokáig k e l l vámunk, a magve­ téstől kb. 6-7 évig. A RUSSANTHUS és a P.BREWSTER már kb. 4 . éves korban virágzik. AUSTROCACTUS PATAGOMICUS (Web)Backbg.(Kat.F.20.) Oszlopalaku, 50 cm magas és 8 cm széles. Bordazata 9-12. K i e ­ melkedő, fehér areolákkal. Széltövise 6-10, 1,5 cm hosszú, szűrkésfehér. Középtövis 1-4, erősebb, 2,5 cm-ig, töve vas­ tagabb, e l e i n t e szaruszínű, később f e k e t e , többnyire horgas. Virága 4 cm hosszú, 5 cm átmérőjű, fehér, vagy fehéres-rozsaszinü. A bibeszál rózsaszin, b i b e ibolyaszínű. Termése majdnem száraz, sörtés. Magja sötét, összenyomódott. Élőhelye: D.Argentína ( P a t a g o n i a , Rio Chubut, Rio Negro). Talajnedvességre érzékeny, télen t a k a r v a t a r t s u k . Megkísé­ relhető télálló O p u n t i a - r a o l t v a szabadon t e l e l t e t n i . Ezt a módszert ajánlom az USA-ban élő, íagytűrő gömbkaktuszok szabadföldi tartására i s . S z u t o r i s z Gyula 1162 Budapest, Csoport u. 25.

Hidegtűrő kaktusz

OPUNTIA RHODANTHA U. UTAHENSIS

I - 19 -

KEDVES GYÜJTŐTÁRS!

Moat, amikor tájékoztatjuk a C a i l i k a k t u s z szakkör 1983. utolsó negyedévének programjáról az alábbiakra szeretnénk felhívni figyelmét. Általános tervünk, hogy havonta egyszer kötött programú elő­ adást rendezünk meghívott előadók közreműködésével. A másik foglalkozási napon kötetlenebb programokat tervezünk az alábbiak s z e r i n t : 1. Vitaműsor az előző előadásban elhangzottakról. (Vetítés - e s e t l e g a szóbanforgó növények bemutatása). 2. Aktuális szakköri problémák, f e l a d a t o k ismertetése, meg­ beszélése. 3. Növény tombola. 4. Egyéb, a tagság által f e l v e t e t t kérdések megbeszélése. 5. Növénymeghatározási tanácsadási szolgálat. 6. F e l e s l e g e s növények cseréje és eladása, felkérünk minden­ k i t , hogy időnként hozza e l f e l e s l e g e s növényeit, e z z e l i s színesebbé tehetjük a foglalkozást.

Szept.

5-én

Szept. 19-én

Okt.

3-án

Okt.

17-én

Nov.

7-én

Nov.

21-én

Dec.

5-én

Dec.

19-én

Nagysurányi Miklós előadása. Mamilláriák té­ vesen e l n e v e z e t t fajairól, d i a vagy növény bemutatóval, a h e l y e s és h e l y t e l e n elnevezé­ sű növel vről. Klubnap. A még t i ztázatlan kérdésekről az előző előadásban. V i t a , tombola, kérdések, adás-vétel, c s e r e . Cserháti György előadása. Növény élettani, (biológiai öröklődéstani, s t b . ) előadás. Az előző előadáshoz kapcsolódó kép, és növény anyag bemutatása és megbeszélése. Diavetítés, tombola, adás-vétel, c s e r e . Az ünnepre való t e k i n t e t t e l , n i n c s f o g l a l k o ­ zás. Teleltetésről, a különböző körülmények között (üvegház, p i n c e , lakás és egyéb h e l y e k e n ) Előadó: L e j t o v i c z László S u l c o r e b u t i a k képekben. Rendes István m u t a t ­ j a be diáit. Kemenes Ernő t a r t előadást, a témáját később közöljük. . VEZETŐSÉG

Bevezetés-^ a latin-német-magyar kaktusz-szótár használatához

Tagságunk régebbi, sürgető kívánságának kívánunk e l e g e t t e n ­ n i , amikor uJra közrebocsájtjiik - lapunk hasábjain ezúttal a Debreczeni János és Nagy József tagtársaink által s z e r ­ k e s z t e t t latin-német-magyar kaktusz-szótárat. A kisszótár elsőizben a C3ÍIÍ évkönyvében J e l e n t meg 1976ban. Az évkönyvet annakidején többen nem kapták meg, s a tagságunk i s cserélődött az azóta e l t e l t esztendőkben, i g y a felmerült kívánságnak megfelelően a szélesebb körben való e l ­ terjesztés és felhasználás céljából a szerzők engedélye a l a p ­ ján szerkesztőségünk elhatározta a kisszótár újbóli megjelen­ tetését. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a szótár anyaga t e r j e d e l e m b e n a n n y i ­ ban Jelentős, hogy lapunk e g y e t l e n számába a helyszűke m i a t t nem férne b e l e , azért három folytatásban kivánjuk közreadni. A három folytatás lapunk sorrendben következő számaiban f o g megjelenni. A szótár l a t i n és német kifejezései a m a g y a r r a l összevetve segítséget nyújtanak annak, a k i nem f o g l a l k o z o t t még e n y e l ­ v e k k e l . A kifejezések majdnem minden esetben u t a l n a k a kak­ tuszok v a l a m i l y e n tulajdonságára, vagy származási helyére, vagy felfedezőjére. A l a t i n kifejezés a tudományos osztályo­ zás alapját képezi, a német kifejezés segít e l i g a z o d n i a s z a k i r o d a l o m olvasásakor, különös t e k i n t e t t e l a r r a , hogy hazánkban főleg a német nyelvű kiadványok a l e g e l t e r j e d t e b ­ bek. A továbbiakban néhány olvasási, kiejtési szabályra s z e r e t ­ nénk az olvasó figyelmét felhívni. A l a t i n nyelvű szövegrészben az a hangzót á-nak ejtjük. Az ae kettőshangzót é-nek. Kivételt képez néhány e s e t , i g y p l . az áer szónál. Ez e r e d e t i l e g görög szó és görög kiejtését a l a t i n szabály i s átvette. Ezért aer-nek ejtjük. A c betűt k-nak k e l l e j t e n i , kivéve, ha utána e vagy i , vagy oe következik. Ez utóbbi esetekben c-nek ejtjük. P l . c l a v a t u s (bunkóalaku) szót k l a v a t u s z - n a k , cereus ( g y e r t y a a l a k u ) szót cereusznak s t b . ejtjük, az o e - t ö-nek k e l l e j t e n i ( p l . o o e l e s t i n u s ) = cölesztínusz = égszínkék). A c betű ejtésénél ís vannak kivételek, éppúgy, mint az ae hangzónál. P l . a cephalo kifejezés i s görög eredetű szó, k i ­ ejtésében a l a t i n i t t ís átvette a görög szabályt. Ezért k e f a l o - n a k ejtjük. A ch folyamatosan hangzó k. A spanyol eredetű szavakban a ch g y a k o r i előfordulású k e t ­ tőshangzó. Cs-nek ejtjük, p l . n e o c h i l e n i a = n e o c s i l e n i a . A l a t i n b a n az s betűt sz-nek ejtjük. Minden esetben. A ph kettőshangzó i s gyakrabban előforduló betű. P-nek

- 21 -

ejtjük. P l . : p h y l l a c a n t h u 3 = f i l l a c a n t u 3 Z (levéltövises). Figyelnünk k e l l a t betű h e l y e s ejtésére i s . Ha utána rövid i következik c-nek k e l l e j t e n i , p l . r e b u t i a = r e b u c i a . Hosszú i esetében marad a t kiejtés. P l . ebben a l a t i n szóban: p a t i (szenvedni) nem p a c i , hanem p a t i - n e k ejtjük. Hogy m i k o r rövid és m i k o r hosszú az i , a t után, a z t részben az Írásjel: az i f e l e t t i p o n t , vagy fekvő vonalka j e l z i , de leginkább a g y a k o r l a t i s m e r t e t i f e l . A t betű t marad, ha előtte s, vagy p, e s e t l e g egyéb mással­ hangzó van. Pl.hypthiaoanthimi kifejezésben a t - t t hangnak ejtjük, jóllehet rövid i következik utána,, de előtte p más­ salhangzó áll. A f e n t i szabályok alapján p l . a Haworthia kifejezést Haworthiának és nem Hawortciának ejtjük (ugyanis a t után nem 1 következik). A szabályok, melyekre i t t felhívtuk a f i g y e l m e t általános­ ságban a gyakrabban előforduló kifejezésekre alkalmazhatók. Az összes kivételeket i t t nem s o r o l h a t t u k f e l , mert ez az alapszabály megértését hátráltatta v o l n a és a helyszűke sem t e t t e lehetővé ezek részletes említését. Bízunk abban, hogy útmutatónk i g y i s jól használható l e s z és segíteni f o g j a az olvasás és kiejtés helyes elsajátítását.

Cserháti György Gödöllő 1 . P f . 117. 2101

- 22 -

Latin-német-magyar kisszótár

abissinious

aus A b e s s i n i e n stammend Stachel stachelfrüchtig stachelsohwanzig stengellos soharf Nadelspitze tragend sábelförmig bestachelt langgespitz scharfkantig

Abessziniából

alatus albus albatus

weiss g e k l e i d e t

albesoens albicomus

w e i s s werdend weissschopflg

albiflorus albilanata albimarghinatus

weissblütig weisswollig weissgerandet

fehérrel bevont, fehérbe öltözött kifehérUlő, fehéres fehér h a j a s , fehér bóbitás fehérvirágu fehérgyapjas fehérszegélyü

acanthium acanthocarpus Bcanthurus acaulis acer acifer acinaciformis aculeatus acxuninatus acutangulus acutlflorus acutifolius acutisslmus adscendens aduncus adustus afer, afra.afrum agavioides alacriportanus

tövis

tövises termésű tövises farkú számélküli éles, hegyes tühegyü kardalaku tövises (tüskés) hosszuhegyü éles szélű, éles bordájú spitzblumig hegyes virágú spitzblattrig hegyes levelű sehr s p i t z , sehr nagyon hegyes, nagyon scharf éles aul'steigend, k l e t t e r n d felemelkedő horgasán h a j l o t t h a k i g gebogen b r a n d i g , gebráunt megbarnult, égetett barna afrikanisch afrikai agavenanlich agavéhoz hasonló Portó Alegréből aus Portó A l e g r e Brazília Brasilien szárnyas geflügelt fehér weiss

- 23 -

albispinus aloahes alcicornis

weiss s c h t a c h e l i g i s t ein indianisch name elchgeweihanlich

alteolens ambiguua

stark reichend zweideutig

amoenus ancistrocanthus ancistro andicolus anguineus angularis amgléatls anguliter angustatus angustifolius anomalus

schön, anmutig hackenstachelig ha ken andenbewohnend schlangenartig kantig kant i g eckentragend verschmálert sohalblattrig abweichend unregelmassig schwertstachelig blattlos a b g e f l a c h t , geebnet sonneliebend Spinnengewebe Baum

aoraoanthus aphyllus applanatus apricus araohnoides arbor arborescens arenarius areolatus Areole

Ariocarpus aristatus armatus arrigens articulatus aselliformis assurgens

fehértövisU indián név agancshoz hasonló erős szagú kétfelé hajló (kétértelmű) szép, bájos, kedves horgastövisű horog Andokban tenyésző kigyűszerü szegletes szegletes sarkú keskenyitett keskenylevelű eltérő, szabálytalan

kardtövisű levél nélküli s i k l a p u , lapos napkedvelő pókháló (pókszerű) fa baximartig f a a l a k u (növés) auf Sand wachsend homokon növő, homoki tagolt gefeldert Wegetationspiinkt meist vegetációs pont, többS i t z d e r S t a c h e l p o l s t e r n y i r e a tövises levélpárna helye Mehlbeerfrucht galagonya termésű szálkás begrannt bewaffnet felfegyverezett aufrichtend felálló, felegyenesedő gegliedert tagolt asselförmig pinceászka alakú aufstrebend feltörekvő

- 24 -

asterias atropurpureus atrosanguineus atrovirens, atroviridis atteneatua aurantiacus aureimarginatus aurespinus aiireilanata aureus aviric omus aurihamatus aurivillus australis autujiuialis Axille ayopayanus azureus

seestemartig dunkelpurpur dunkelblutrot

tengericsillag-szerU sötétbibor sötétvérpiros

schwartzgrün verschmálert goldfarbig orangefarbig goldrandig golddomlg goldwollig goldgelb goldhaarig

sötétzöld keskenyitett narancsszinü aranyszegélyű aranytövises aranygyapjas aranysárga, aranyszínű

aranyhajú, aranybóbitás goldhakig aranyhorgos goldzottellg aranybozontos südlich, aus dem Síiden déli, délről származó stammend im Herbst blühend ősszel virágzó hónalj a szemölcsök V e n t i e f u n g zwischen tövénél den Warzen Ayopaya-ból (Bolívia) aus Ayopaya azúrkék, égszínkék a z u r b l a u , himmelblau

B bahiensls barbadensis barbatuö basilaris bavosus bellidiformis bellus bicolor blandus booasanus

aus Bahla i n B r a s i l i e n Bahiából (Brazillá) von d e r I n s e l Barbados Barbados szigetéről stammend származó b a r t i g , bebartet szakállas grundstandig tőállásu, tőleveles latinisiert:"Baboso" latinosítva: "Baboso" der Mexicaner a mexikói bellis(masslieb) százszorszép alakú förmig szép, c s i n o s schön, hübsch zwei(Zusammenzetzungen)két(összetételekben) kétszínű zweifarbig reizend, verlockend kecses, vonzó aus d e r S i e r r a de S i e r r a de Booasból Bocas (Mexico) (Mexico)

- 25 -

bogotensia

bollvianus bolivlensis bombycinus borealis brachy brachyarthrus brachypetalus bracteatus brevi brevioilindrica brevihamatua brunneua bulbiapinua

aua d e r Gegend von Bogotá i n Columbien stammend aus B o l i v i e n stammend

Bogotá vidékéről

Bolíviából származó

seidenwollig nördlloh Icurz kurzliederig Icurz kxonblát térig deckblattrig kurz kurzzylindrisch kurzhakig

selyemgyapjas éazaki rövid rövidtagos rövidsziromlevelü fedőlevelü(murvalevél) rövid

Caohi-ból való (És zak-argent i n a )

caesius caeapitosus

von Cachi (Nordargentinien) stammend blaugrau rasenbildend

calaoanthus calamiformis

schönbestachelt rohrpalme förmig

calcaratus caloareus c a l i f omicus calochlorus camanohicus

gespront kalkliebend kalifomisch schön grünfarbig aus Texas, d e r Gegend der Caianshen-Indianer verwirrthaarig

bulboaua bumamma bupleuriflorius

cachensis

oamptotrichus

rövidhengeres rövid horgu tiefbraun sötétbarna mit z w i e b e i i g v e r d i o h - hagymaszerűén vaatagod o t t tövisekkel ten Stacheln zwiebelig hagymaszerű, hagymás nagyszemölcsű grosswartzig nyulfűllevelű hasenohr(bupleurum) bláttrig

kékesszürke sarjadzó, bokrosodó, pázsitképző szépen tövisezett csőpálma alakú (nádszerü) sarkantyús méazkedvelő kaliforniai szép zöldszinű Texasból a Chamanshen indiánok vidékéről összekuszált hajú

- 26 -

oampilacanthus canadensls canariensis candelabris oandelabriformis candens oandicans candidus oanescens caninus canua oapensis capillaris capillatua oapitatus capricomis caput medusae caracasanus carminanthus cameus camosus cassythus castaneus castaneoides catamarcensis cataphractus caudatus caulescens caulis cavemosus centetrius centriclrrhus

kruimns t a c h e l i g kanadisch k a n a r i s c h e n (Kan. Inseln) armleuchterartig w e i s s werdend glánzendweiss werdend r e i n weiss weissgraulich hundsgemein aschgrau aus Kap1and (Süd A f r i k a ) haarfein f e i n behaart kopfförmig b o c k a r t i g gehömt Kopf d e r Medusa Medusenhaupt aus Caracas Venezuela stammend k a r m i n r o t blühend fleischfarbig fleischig dem K l e t t e r f a d e n ánlicht Kas t a n i e n b r a u n a n l i c h t der Esskastanie aus Catamarca gehamischt, gepanzert geschwánzt stengeltreibend stengel ausgehöhl t zum Steche g e s c h i c k t mittelborstig, mittelstachelig

h a j l o t t tövisű kanadai Kanári szigetekről karos gyertyatartó szerű fehérlő, fehérré váló fénylőfehérré váló t i s z t p fehér szürkés-fehér (őszes) a l j a s , komisz hamvasszürke (őszes) Pokföldi (Dél-Afrika) hajszálfinom finomszőrü f e j a l a k u , gombos kecske, k o r , szarvazerü meduzafej Caracaaból azármazó (Venezuela) kárminpirosan virágzó hússzínű husüs kuszószálhoz hasonló gesztenyebarna szelidgeaztenyéhez hasonló Catamarcából páncélozott f a r k a z o t t , farkas szárbaazökő szár kivájt, üreges szúró középtövisű (közepesen sörtés)

- 27 -

cephalophorus

köpfchentragend

kirachblütig der Gehörte cereusförmig, kerzenförmig chalybaeus atahlblau chamaeklein chende m e x i k a n i s c h e r Name chiapensis von Chiapaa chileniach chilensis chilitoa easbare M a m i l l a r i e n Prüchte ohiloensis von d e r I n s e l b e i Chile chionantus schneeweissig b l u m i g schneeköpfig chionocephalus e i n h e i m i s c h e r Name für ohiotilla d i e essbaren Beeren einige saulenkakteen chlorogonus grünblumig grünseitig,grünrippig chlorogonus chosioenais b e i Chosika i n Peru wachsend goldstachelig chryaacanthua okrysanthua goldbliunig chrysjcarpua goldfrüchtig goldfellig chryaomallus o i l i a r i s , c i l i a t u a bewimpert aaohgraulig clnereacena aachgrau cinereua cinnabariua zinoberrot dem Z i e g e n b a r t p i l t z ciribe anllch rankentragend cirrhlfer zitronengelb citrinua keulenartig clavarioidea oerasiflorus. ceratites cereiformis

clavatus cleisto

keulenförraig veraciiloaaen

cephaliumot ( k o n t y o t ) viaelő c sere s znye virágú felazarvazott g y e r t y a alakú acélkék kiamexikói név Chiapaaból chilei ehető M a m i l l a r i a teméaek C h i l o e azigetéről (Chile m e l l e t t ) hófehér virágú hőfehér kontyos(fejü) h a z a i neve egyes osz­ lopos kaktuszok ehető termésének zöldvirágu zöldbordás,zöldalaku Chosikánál(Peruban) tenyésző aranyszínű tövisű aranyszínű virágú arany gyümölcsű aranyszőrű bolyhos (szőrös) hamuszürkés hamuszürke cinóbervörös kecskeszakáll gom­ bához hasonló kacsokat viselő,termő citromsárga bunkószerü (bunkó­ hoz hasonló) bunkó alakú zárt

- 28 -

ooarctatus

ooccineus coelestinus coerulescens

zuseunmengedrángt, tömör, öaazenyomott gedrungen C a o h e n i l l e l a u a t r a g e n d Coohenille-tetüt v i ­ aelő ( b i b o r ) ( t e t v e s ) scharlachrot skarlát ( b i b o r ) vörös himmelblau égszínkék bláulicht kéklő

columbianus colubrinus

kolumbianiach natteánlich

oolumnarls coma comnmnia comonduenais

saulenartig der Haarschopf gémein, gewöhnlich von Comodu stammend

compactua compresaua compar conoiimua confertua

gedrungen zusammenge drüc k gleichartig zierlich dicht, zusammenge drángt knáuelförmig kegelanlich kegelwarzig gesohwitelich ansehnlich Copiapoa 'ánlich unterbroohenkantig

coccinellifer

oonglomeratua oonoideus oonotheloa conaobrinus oonapiouus copiapoides ooptonogonua ooquimbanus

b e i Coqimbo ( C h i l e ) vorkommend

oorbulus

körbchen (förmig) Bestachelxmg herzförmig honitragend Homtráger gehömt k r a n zártig gerunzelt achimmemd Keule

oordatua oorniferus corniger cornatus ooronariua corrugatua coruaoans coryne

kolumbiai kígyózó, kígyóhoz hasonló oazlopszerü, oszlopos k o n t y , bóbita közönséges, szokásos Comoduból származó (Kalifomia) tömzsi, zömök, tömör összenyomott azonos, egynemű díszes, f i n o m , kecses c s o p o r t o s , sürü, tömör gömbökből összetett kapuhoz hasonló kupszemölcsü testvéri(es) feltűnő, tekintélyes Copiapoahoz hasonló megszakított bordá­ zatú Coquimboban elő­ forduló kosárka alakú (a tövisek) szivalaku s z a r v a t viselő s z a r v hordozó szarvazott koszoruszerü ráncos csillogó, ragyogó bunkó

- 29 -

corynoides

keulenartig

coryphe

Scheitel

bunkószerü tető

ooatatus

gerippt,

cotyledon

Keimblatt, Samenlappen

sziklevél

crassispinus

diokstachelig

orassua

dick

vastagtövisU vastag

crenatus

gekerbt

csipkés

criniferus

haartragend

eriapatus

gekráuselt

h a j a s , szőrös fodros

eristatus

hahnenkammart i g

kakastaréjszerű

croceus

safrangéIb

sáfránysárga

crusoiatus

gekreutzt

keretezett (keresztes)

cJTUcigerus

m i t kreutzförmigen Stacheln

keresztalaku tövisekkel

crystallianus

kristalartig

kristályszerü

ctenoides

kammförmig

fésüalaku

cucumis

gurkenartig

uborkaszerü

cult,

von dem Z ü c h t e m

tenyésztett, tenyésztőtől

cuneatus

keilförmig, g e s p i t z t

ékalaku, hegyes

cuneifolius

keilbláttrig

éklevelő

cupreatus

kupferfarbig

rézszinü, rézsárga

cultorum

gerieft

Cxiracao

bordázott, rovátkolt

curassavicua

von d e r I n s e l

curvispinus

gebogen-stachel:;

hajlott

cuspidatus

lang

lándzsahegyü, hosszuhegyü

cuzcoensis

von Cuzco i n P e r u

Cuzco-ból

cy aneus

zylindrisch

h e n g e r e s , hengerszerü

cymbiformis

zimbelförmig gefásstig

csónakalaku, edényszerű

daemonoceras

Damonshomig

démon szarvú

dasyacanthus dasyphrissus

rauhstachelig

durvatövisü

b o r s t i g gestráubt

borzolt

zugespitzt

Curacao szigetről tövisű

(Peru)

D

sörtés

- 30 -

debilis

schwach

gyenge

decipiens

tauschend trügerisch

caalóka, megté­ vesztő

decumbens

liegend

fekvő

decursivxia

liegend

lefutó

deficiens

fehlend

hiányos

deflexispinus

herabgebogen-stachelig

lehajló-töviaU

deiectus

gebeugt

hajlott

delicatus

köatlioh, wohlachmekend

Ízletes, f i n o m

deltoides

deltaförmig

d e l t a a l a k u , három­ szög alakú

deminutus

verkleinert

kicsinyített

dendroides

baumanlich

fához hasonló

denailanatus

dicht

wollig

tömött g y a p j a s

denispinus

dicht

bestachelt

aürütövisü

densus

d i c h t gedrángt

aürü, tömött, tömör

dontatua

gezahnt

fogazott

denticulatus

f e i n gezahnt

denudatua

entlösst, n a c k t

finoméin f o g a z o t t meztelen, lemeztele­ nített

dependena

herabhángend

lecaüngő

depreaaus

niedergedrückt

l a p o s , lapított

devolutus

herabgesunken rückschlágig

visszaütött (atavizmus)

diadematus

géziért

díszes

dlchotomus

gabelastig

dichroacanthua

zweifarbenstachelig

kettéágazó, villaágas kétszínű ( t a r k a ) tövisű

difficilis

empfindlich

difformis

ungleichgestaltig

különböző alakú

diffuaus

ausgebreitet weitschweifig

kiterjedt,

digitiformis

fingerförmig

ujjalaku

dioicus

zweihausig

kétlaki

diaciformis

3ch#ftenförmig

discolor

bunt

k o r o n g (tárcsa) alakú többszínű, t a r k a . szines

érzékeny, kényes terjengős

- 31 -

disaimilis

unánlich

diatana

abstehend,

divaricatus

ausgespreitzt

szétterpesztett

divergens

abstehen (abgestanden)

elálló

dolabriformis

beilförmig

dolichacanthus

baltaalaku hosszutövisü

dolichocentrus

langstachelig langspomig

hosszusarkantyus

dolicothele

langwarzig

hosszuszemölcsü

dubius

zweifelhaft unsicher

kétes, bizonyte^lan

eltérő (nem hasonlő) entfemt

el(távol) álló

dumetorum

Gestrüpp l i e b e n d

bozótot kedvelő

durangensia

von S t a a t e IXirango i n Mexico

Durango államból (Mexico)

durispina

hartstachelig

keménytövisU

Folytatás következik

Debreczeni János Mezőtvir, V I I I . 2 9 . 5 4 0 0

Nagy József Mezőtúr, Vöröahadsereg u.22, 5400

- 32 -

SZAKKÖRI HÍREINK

P. év májusában Debrecenben hosszú szenvedés után elhunyt Dr.Ludmány

Gyula

nyugalmazott ügyész, MÁV jogtanácsos Szalckörünknek régi, s z i n t e alapitó t a g j a v o l t . L e l k e s kak­ tuszbarát. Mindig érdeklődött szakköri életünk iránt és szí­ vesen t e t t meg mindent, amit a közösségi f e l a d a t o k kívántak Tőle. Személyeben szakkörünk régi, kipróbált tagját, bará­ tunkat vesztettük e l . Emlékét megőrizzük. J u n i u a 6-án elhunyt Budapesten Dr.Szabó Miklós jogtanácsos Az elsők között volt^azoknak, a k i k a TIT-ben megalakították a magyar kaktuszgyűjtők első s z e r v e z e t t csoportját. Később, amikor a c s o p o r t szakkörré a l a k u l t és a C s i l i Művelődési Köz­ pontban kapott h e l y e t , Dr.Szabó Miklós éveken át v o l t a szak­ kör vezetője. Szerény magatartásával, kitűnő szakismeretével úttörője v o l t a magyar kaktuszmozgalomnak. Kedves barátunkat vesztettük e l személyében.

Az osztrák kaktuszkedvelők egyesülete f . év szeptember 10-11én Bregenz-ben ( V o r a l b e r g ) t a r t o t t a nemzetközi B o d e n i - t a v i ülését, melyre egyesületünket i s meghívta. A gyűlés ünnepi jellegét az osztrák egyesület fennállásának 25. éves j u b i ­ leuma fémjelzi. Az összejövetel alkalmából előadás-sorozat i s e l h a n g z o t t , melynek témái: dr.E.Prlessnitz:

Kaktuszvegetáció a kalifomíai Golf-áram körzetében. S.Schatzl: Venezuela, ahogy a kaktuszkedvelő megismerte. Zecher: A p e r u i Kordillerákon át. Egyesületünk e helyről i s üdvözli az osztrák testvéregyesü­ l e t e t és a jubileiim alkalmából sok szerencsét és eredményes munkát k i v a n tagságának.

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal 1-2.

L a j t o v i t z László: Előszó h e l y e t t . . .

3-4.

A l o j z Balogh: Kaktuszok és a barátság

5-9.

L e j t o v i t z László: A kaktuszok nevelési és gondozása

10-14.

Megyerdi Mária: A hosszú boldog élet

15-18.

S z u t o r i s z Gyula: Hídegtürő kaktuszok

19.

titka

I I . félévi szakköri program

20-21.

Cserháti György: Bevezetés a latin-német-magyar

22-31.

Debreozeni-Nagy: Latin-német-magyar kisszótár

kaktusz szótár használatához 32.

Szakköri h i r e k

Szerkesztette:

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Vezetője: CSERHÁTI GYÖRGY

KIADJA:

XX.ker.Művelődési Otthonok Igazgatósága 1725 Budapest, Pf.73.

Felelős kiadó:

Sándor Zoltán igazgató

- KÉZIRATKÉNT csak belső terjesztésre irnó<

K07/\ r 339-