Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat
JEGYZİKÖNYV készült a képviselı-testület 2004. november 17-én 17.00 órakor kezdıdı KÖZMEGHALLGATÁSRÓL Helye: XV. kerületi Polgármesteri Hivatal (Bocskai u. 1-3.) C. épület I. emelet díszterem
Jelen vannak: 21 fı képviselı (Ambrus János, Árkosi Sándor, Baracskay Éva, Bori Ferenc, Fekete István, Gyıri-Molnár Lajos, Gyurcsánszky János, Hajdu László, dr. Hetyei László, Kökény Rita, Marsovszky Györgyné, Máté Gyula, Mihályi Zoltán, Mirilo Milos, Molnár István, Móricz Eszter, Németh Angéla, Podmaniczky Elek, Rezács Istvánné, Tóth Imre, Varga Imre,)
Meghívottként jelen van: Dr. Nagy Antal jegyzı, dr. Herczeg Julianna aljegyzı, Moór Árpád az Igazgatási Osztály vezetıje, Millián György az Építésügyi Osztály vezetıje, Nagyné dr. Abonyi Katalin a Vagyonkezelési és Lakásgazdálkodási Osztály vezetıje, Németh Tibor a Városüzemeltetési Osztály vezetıje, Ceglédi Zsolt alezredes, Minyovszky Árpád ırnagy, Horváth Ferenc kapitányságvezetı. Ódor József, Hazai Béla, Kalmár László.
A közmeghallgatáson részt vett még Szánti Ottóné Polgármesteri Titkárság vezetı, Pfliegel Katalin és Tarnay Paula jegyzıkönyvvezetı.
2
Hajdu László: Köszönti a megjelent lakosságot. Az önkormányzati törvényben és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt kötelezettségnek tettek eleget, amikor a kerület polgárait közmeghallgatásra meghívták. A közmeghallgatáson interpellálni lehet bármely képviselıhöz, jegyzıhöz, polgármesterhez és alpolgármesterhez. Megállapítja, hogy a képviselı-testület határozatképes létszámban van jelen, a közmeghallgatást megnyitja. A közmeghallgatás témája elsısorban, a Budapest XV. kerületi Önkormányzat környezetvédelmi programjának 2005. évi intézkedési terve, de természetesen, aki nem ehhez kíván szólni, az is elmondhatja észrevételét, gondjait. Kéri az észrevételeket. Elmondja, írásos kérdés nem érkezett a közmeghallgatásra. A közmeghallgatásra elızetesen is lehetett kérdést feltenni, egy írásban benyújtott kérdés érkezett. A választ írásban kapta meg az érintett a mai nap folyamán. A közmeghallgatás felvételét rögzíti a helyi közösségi televízió. Ismerteti a közmeghallgatás menetrendjét, bemutatja a tisztségviselıket, akik elsısorban a kérdésekre fognak választ adni, illetve a jelenlévı képviselıket. Átadja a szót Németh Tibor osztályvezetı úrnak, kéri, ismertesse a terveket. Németh Tibor: Tisztelettel köszönt mindenkit. Az önkormányzatokat törvény kötelezi a környezetvédelmi program elkészítésére. A képviselı-testület 2003. decemberében fogadta el a négy évre szóló környezetvédelmi programját. Köztudott, hogy évenként intézkedési tervet kell készíteni a program végrehajtására. Ezt a lakosság elé tárják, abból a célból, hogy az Önkormányzat képviselı-testülete a következı ülésén megfelelı döntést hozzon. A törvény összesen tíz kötelezıen vizsgálandó elemet ír elı, amelyeket ismertet. Elsı lényeges lépés a környezet állapotának a felmérése. Természetesen a program az Önkormányzat adatbázisában található adatokat használta fel, illetve 2000-ben megbízást adtak egy cég számára. Megállapítható, hogy a levegıszennyezettség mértéke folyamatosan nı. Két lényeges összetevıje van: a növekvı gépjármő forgalom és a vállalkozói tevékenység. Itt megjegyzi, hogy bizonyos mértékben jó a vállalkozások betelepülése a kerületbe, de nincs olyan vállalkozás, amely ne jelentene valamilyen mértékő környezetterhelést. A szennyezettség elleni védekezéshez továbbra is adatokra van szükség. 2000-ben harmincegy mérıpontot állítottak fel. A levegı szennyezettségnek négy komponensét vizsgálták, amelyeket diagrammonként állítottak fel. A kéndioxid esetében három határértéket jelöl meg a törvény. Megállapítható, hogy egyik mérıpontnál sem haladták meg e határértékeket. A szénmonoxid mértéke sem haladta meg az elıírt határértékeket. A hidrogén-oxidok öt mérıpontnál meghaladták a határértéket. Elsısorban azoknál a mérıpontoknál jelentek meg, ahol a forgalom túltelítettsége már napjainkban is érezhetık, az M3-as és a Körvasút sor környéke, Szentmihályi út, Bánkút utca, Szerencs utca és Régi Fóti út. A szállópor esetében szintén túllépés tapasztalható, a 24 órás átlagot figyelembe
3
véve, sajnos mindenhol meghaladja a határértéket. A kerületben „RIV” mérıállomásokat állított föl a Környezetvédelmi Minisztérium, amelyek a Dózsa György Gimnázium és a Palota Holding Rt területén találhatóak. Ezenfelül automatikus, folyamatos mérıállomás is van. A hulladékok kezelése, győjtése, szállítása és ártalmatlanítása fıvárosi alapfeladat. A kerület alapfeladatai közé tartozik a parkokban, zöldfelületeken keletkezı zöld hulladékok elszállítása, illegális hulladékgyőjtı helyek megszőntetése és részvétel a szelektív hulladékgyőjtésben. A kerület feladata a hulladékszállítás folyamatos megszervezése. 2004. január óta mőködik közhasznú társaságként a Répszolg vállalat, melynek feladatkörét kibıvítették a zöldfelület gazdálkodással és az így keletkezett zöldhulladék elszállításával. Az önkormányzat jelöli ki azokat a közterületeket, ahol a zöldszigetek és a hulladékgyőjtı udvarok elhelyezésre kerülnek. Ezek elhelyezése 2003-ban nagy szakmai vitát váltott ki a képviselı-testületi ülésen. A 44 darab győjtıhely elhelyezését rugalmasan kezeli a Fıvárosi Közfenntartó Vállalat, mert elıfordult már, hogy a kijelölt helytıl – a lakosság kérésére – máshova telepítették. A telepítésnél több szempontot figyelembe kell venni. A XV. kerületi Önkormányzat képviselı-testülete az októberi hónapot „Köztisztasági Hónappá” nyilvánította. Köztudott, hogy két szelektív hulladékgyőjtı udvar van a kerületben. Az egyik udvar a könnyebb elérhetıség miatt az Erdıkerülı és Zsókavár utca között található, a másik a Hulladékhasznosító területén van. A zöldszigeteken öt típusú hulladékot lehet elhelyezni, a hulladékgyőjtı udvarban háztartási veszélyes hulladékokat lehet leadni. A képviselı-testület és az FKF Rt. megállapodása alapján az elmúlt évben nyolc hulladékgyőjtı sziget telepítésére került sor. Ezek száma további 13 darabbal kibıvült, tehát összesen 21 darab zöldsziget van a kerületben. A zajmérések területén 55-60 dB a megengedett határérték. Azoknál a mérési pontoknál, ahol a kéndioxid termelés és a porátlag is magas volt, a zajmérésnél párhuzamosan megjelent. A vízgazdálkodás területén elmondható, hogy a közmő 100%-os. Az ivóvíz hálózat kiépítése, mőködtetése fıvárosi alapfeladat, de korábban jelentıs önkormányzati szerepvállalás volt. Ez a feladat soha nem mondható befejezettnek, mert a fejlesztésre váró területeken az alap közmőveket meg kell építeni. Ma már a területfejlesztéseknél mind az öt alap közmővet meg kell építeni. A kerületben 130 közkút mőködik, ezeket végigjárták, mert az üzemeltetésük jelentıs anyagi kiadással jár. A képviselı-testület a szakmai javaslat alapján úgy foglalt állást, hogy a közeljövıben 33 közkutat fognak üzemeltetni, a többit megszőntetik. A megszőntetés költsége kutanként 100 ezer forint. A csatornázottság helyzetérıl elmondható, hogy a 2000-ben elfogadott programnak köszönhetıen 2006-ra a lakott területek 100%-ban csatornázottak lesznek. Ezzel a csatornázás nem fejezıdik be, hiszen a csapadék csatorna megépítésével a program tovább folytatódik. A vállalkozásoknál a csatornázás költségei a legmagasabbak, ezért elsıdleges közmőnek kell tekinteni. A zöldgazdálkodás területén a fı feladatok: parkok, játszóterek, önkormányzati
4
tulajdonú erdık kezelése. A kerületben összesen 260 km út található, ebbıl 190 km önkormányzati tulajdonban van. Azok az önkormányzati tulajdonú utak, ahol tömegközlekedés található, fıvárosi kezelés alatt állnak. Ez a hármas tulajdoni viszony a fenntartási kérdésekben is problémát okoz, de elsısorban a közlekedésfejlesztésben és szervezésben. Tájékoztatja a lakosságot, hogy polgármester úr és a fıváros együttes tárgyalásának végeredményeképpen, 2005-ben a következı utakat fogják várhatóan felújítani: Rákos út, Arany János úttól a Széchenyi felüljáróig, Régi Fóti út, Közvágóhíd út és a Csobogós utcától a Károly Sándor utcáig. A levegıszennyezés védekezésnél meg kell említeni a 2005-re tervezett feladatokat, tehát folyamatos adatgyőjtésre van szükség. Fontos a levegıminıség ismételt felmérése a feladatok meghatározása érdekében. A városi levegıminıséget tőrı, lehetıleg minél nagyobb zöldfelületet kell kialakítani. A szilárd hulladékoknál a tervezett és elvégezendı feladatok mellé még anyagi erıforrásokat nem rendeltek, mert ezt a költségvetés függvényében határozhatják meg. A zaj-és rezgésvédelem érdekében a következı feladatokat tervezik: a kerület zajszintjének felmérése, különösen a nagy forgalmú helyeknél, terv kidolgozása, zajterhelés csökkentése, az M3-as zajvédı falának tovább építése. A zöldterület-gazdálkodásnál az alábbi feladatokat határozták meg: gyakoribb kaszálás, cserje ápolás. Itt megemlíti, hogy a parkok gondozását közbeszerzési eljárás útján adják ki a vállalkozóknak. Nagyon lényeges, hogy alap adatbázissal rendelkeznek a fakataszter elkészítéséhez, mert ez alapján végezhetıek el a faültetések és gondozások. A XV. kerületi Önkormányzat jóváhagyott programja alapján összesen 80 darab regisztrált játszóhelyet megszőntetnek, és az EU szabványnak megfelelı játszótereket alakítanak ki. Jelenleg a kerületben 10 ilyen játszótér. A 11.-re pályázatot nyújtottak be, amelynek építését 2005-re tervezik az Erdıkerülı utca mögött. A Kosd utcai erdı helyzetérıl már részletes tájékoztatást adtak. Az Állami Erdészettıl kértek szakvéleményt, a hivatal és a pilisi Parkerdı Gazdaság javaslata szerint nem szálvágást, hanem tarvágást kell alkalmazni az újra telepítésnél, amelyre az engedélyt megkapták. A területet már elkerítették és a fa ültetési munkálatokat elkezdték. Elıtte talajmővelést, utána az ott található tuskókat forgácsolták szét, ezeket a munkálatokat a szakvállalat végzi el. Az erdı karbantartására a késıbbiekben is kell pénzt fordítani. Budapest városszerkezete felépítéséhez nagyban igazodik a kerületi úthálózat. Elsıdleges cél, hogy az északi terület családi házas övezeteit mentesítsék a nehézgépjármő forgalomtól, a tranzit úthálózat felgyorsítása és további 30-as övezeteket alakítsanak ki azokon a helyeken, ahol célszerő. 2005-ben javaslatot tesznek a képviselı-testületnek a megépítendı utcák jegyzékére. Az Öregfalusi és Batthány utca csatornázására célszerő benyújtani céltámogatási pályázatot. Véleménye szerint 2006-ban a képviselı-testület döntése alapján teljesen csatornázottá válik a kerület. Az elıadását a következı idézettel fejezi be: „Az elkövetkezendı években a környezetvédelem várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a mindennapi életünkben, hiszen csak így óvhatjuk meg
5
környezetünket és magunkat a különbözı környezeti ártalmaktól és tehetjük élhetıbbé, szebbé életünket, kerületünket.” Megköszöni a két szakbizottság, a civil szervezetek és a lakosság véleményét, amely alapján elkészült az intézkedési terv. Hajdu László: Kéri a jelenlévıket, tegyék fel kérdéseiket, mondják el véleményüket. Kérdések: Kürthy György: Osztályvezetı úr említett 55-60 dB zajértéket, amellyel nem lehet egyetérteni. Az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium 8/2002. (III.22.) közös rendelete, amelyben övezetekre osztja a területeket és az osztályvezetı úr által elmondott érték repülıterekre, autópályákra vonatkozik. 2001. november 15-én a Hartyán utcai Általános Iskolában egy 180 lakó által aláírt beadványt készítettek, amely a Károlyi Sándor utca helyzetével foglalkozik. Három év alatt sikerült eljutni addig, hogy az eredeti állapotot rekonstruálták, azaz valóban történt átalakítás a Felsıkert utcáig, melynek hatása visszatükrözıdött, de sajnos újra használják az utat a nehézgépjármővek. Ide tartozik a szemetes autó reggeli átvonulása, amelytıl olyannyira rezeg a ház, hogy a poharak leesnek. Ezek után jönnek a konténerszállító teherautók, amelyek Dunakeszire viszik a szemetet. Ha megnézik, mi történik egész nap az utcában, akkor megállapítható, hogy környezetvédelemrıl nem lehet beszélni. Tulajdonképpen minden feltétel adott ahhoz, hogy az utcában rend legyen. De miért nincs rend? Azért, mert nem vigyáznak rá. Úgy látja, hogy a rendırség nem teljesíti a feladatát. Kérdése, hol vannak a helyi mérıállomások? Ha jól értette 31 mérıállomás van, ebbıl 23 zajés rezgésértékeket is mér. Hol található elhelyezett mérıállomás? Található-e a kertvárosi részen, ahol a nehéz gépjármő forgalom problémát okoz? Fontos lenne, hogy itt is végezzenek méréseket. Megköszöni a rendırkapitány levelét, melyben leírja, hogy egyes eseteknél hogyan jártak el, de nem büntetést kérnek, hanem a problémák megoldását. Az önkormányzat közterület-felügyelete kiválóan mőködik, mert ha kiraknak valamit az utcára, azonnal megjelennek és bírságot rónak ki. Ha a környezetvédelem területén is ilyen következetesek lennének az intézkedések, akkor a gondok megszőnnének. Pázmándi Lóránt: Tisztelt Polgártársak, Polgármester Úr! Úgy gondolta elıször, hogy nem jön el a közmeghallgatásra, mert nem a mindennapi gondokkal foglalkoznak. Mi lesz a parkolás kérdésével a XV. kerületben? Azt tapasztalta, hogy az új társasházi törvényben érvényesül a régi centralista törekvés. Miért nevezték azt az embert egy személyben felelısnek, aki nem képviselte a polgárok érdekeit? Kéri a polgármestert és a képviselıtestületet, hogy ne az ı érdekeit képviseljék.
6
A társasház megalakulásakor javasolta, hogy ne egy személy intézze a házzal kapcsolatos kérdéseket, hanem alakuljon intézı bizottság. Az elmúlt évben nagyon sok gond adódott abból, hogy a házaknak nincs saját választott tagja, aki az adott házat képviseli. Volt olyan eset is, amikor beázás esetén azt mondták, hogy nincs lakásbiztosítás, ezért kártérítés sincs. Sokszor az „egy személyes bírálót” a protekció felé sodorja, ezért nem tartja jónak a törvényt. Az év közben tartott egyszeri közgyőlés nem helyettesíti a negyedévenkénti beszámolót a költségek alakulásáról. Ez többnyire a „kisembereknek” fontos, akiknek pár ezer forint is számít. Mi készül a jövıben a parkolással kapcsolatban? Bizonyára a polgármesterhez is eljutott a tőzoltóság beépítésének híre. Azt az indokot találták ki, hogy a beépítést a tőzoltóság nem látja jónak. Ezt egy személyes elbíráló kezdeményezte és az emberekre zúdított sok gondot. A törvények addig nem lesznek jók, amíg nem olyan emberek alkotják, akik benne élnek mindennap. Örül annak, hogy az évtizedes kérés után megépült a posta. Kérdése, hogy lesz-e Posta Bank? Újpalotán szükség van olyan bankra, amelyet a „kisemberek” is igénybe tudnak venni, mert a most üzemelı bank a legrosszabb kamatot fizeti. Hajdu László: Kéri a lakosságot, hogy kérdéseiket, véleményeiket tömören fogalmazzák meg. Sárközi Lajosné: Az Arany Alkonyban alakult érdekvédelmi csoport képviselıje. A Sárfő utca mellett egy árok halad el, amelyet ki kell szélesíteni, hogy a parkoló autók oda férjenek. Az árok tele van hulladékkal, ezért kéri, takarítsák ki az Arany Alkony elıtti részig. Az Arany Alkony melletti részt kollektív munkával kitakarítanák. Ameddig az összes kapu nyitva állt a látogatók beálltak az autóval, de a kormányrendelet módosítása után már csak egy kapu lehet nyitva, ezért nem tudnak bejönni. Novák Ágnes: Kérdése, hogy a Szántóföld úti tőzesetnél levontak-e olyan következtetéseket, amelyek elısegítenék a tragikus események megelızését? Nem tudják, hogy mi történt, de nem szeretnék, ha több ilyen eset lenne. Van-e koncepció a gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztésére? Amennyiben lenne ezekre megoldás, akkor a helyi közlekedés nagy része áttevıdne a gyalogos-és kerékpáros közlekedésre, akkor nem használnának annyi autót és a por-és zajterhelés is csökkenne. A por-és zajterhelés csökkentésére az utak mosása és a nyári locsolás nagyon jó megoldás lenne. Miért nem szokás ez a kerületben? Az elmúlt hat évben nem látott locsoló autót abban az utcában, ahol lakik. A problémákat tovább csökkentené, ha a növényzetet fejlesztené a kerület és nem csak a zöldterület mérete nıne, továbbá a lakott területeken biztosítani kell a vízfelületet a nyári klímához. A rákospalotai részt a magas beépítési százalék érinti, amely az elmúlt években 25 %-ról egyes helyeken 60%-ra emelkedett. Ez egyértelmően a zöldfelület
7
csökkentésével jár. Tehát bármennyivel emelhetik a közterületeken a zöldállományt, ha a magánterületeket beépítik. A családi házas telkeken, ahol idáig egy-két lakást építettek, most 12 lakásos társasházakat építenek, ez nagyon rossz jövıt vetít. Báthory Béláné: Örült, amikor a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal honlapján megtalálta a koncepciót. Kérdéssel fordult a Jegyzıi Titkársághoz, hogy a társadalmi elfogadására mikor került sor? A kérdésére kapott levél választ nem tartalmazott. Kérdését azért tette fel, mert az intézkedési tervvel kapcsolatban felmerült, hogy milyen vitafórumok és lehetıségek voltak a lakosság részére a szőkebb körben megvitatáshoz. Erre alkalmasak lettek volna a civil szervezetek. A felkészülés nehézkessé teszi, hogy az intézkedési tervet csak az ügyfélszolgálati irodán lehet elolvasni. Kíváncsi, hogy mennyien mentek elolvasni az anyagot. Az intézkedési terv, majdnem ugyanolyan, mint egy koncepció, alig található benne konkrétum. Ismerteti a konkrétumokat. Ha a közmeghallgatáson bármirıl lehet beszélni, akkor nem szabad rászólni arra, aki más problémákat is ismertet. Kéri a városvezetést, hogy legközelebb vonják be a civil szervezeteket is a lakossági elfogadások elıtt. Kucz László: A lakóhelyén 1926-ban telepített fák már nagyon öregek, ezért szükség lenne új fák ültetésére és karbantartására. Véleménye szerint a környéken lakók anyagilag is hozzá járulnának a facsemete vásárláshoz. A járdák jelentıs része 1960-ban készült, egyrészt elöregedtek, másrészt a fagyökerek felnyomták. Sok az idıs beteg, aki nehezen mozog. Jön a tél és balesetveszélyes lesz. Van-e lehetıség a járdák felújítására? A Gyızelem és Károlyi utca sarkán a Csatornázási Mővek javította a csatorna fedeleket, a munkálatokból származó törmeléket, szemetet nem szállították el, a mai napig ott vannak, arra várva, hogy valaki elvigye. Kapi Béláné: A Kontyfa utcai iskola és óvoda között egyetlen úttest szolgálja csak a közlekedést. Véleménye szerint, 30 évvel ezelıtt az ételszállítás miatt készült ez az út. Ma már sajnos rengeteg autó közlekedik ezen az úton, és nehéz gyalog eljutni az iskolába, óvodába érkezı gyerekeknek, mivel gyalogos és autós egyaránt használja. Az esıs idıben és olvadás esetén katasztrofális helyzet alakul ki. Szeretnék, ha egy járdát alakítanának ki ezen a helyen. Remélik, hogy jövıre legkésıbb meg fog oldódni ez a probléma. A szemétgyőjtık lecserélése, szintén aktuális probléma, mert igen elhanyagolt, elhasználódott állapotban vannak, kidıl belılük a szemét, szeles idı esetén térdig járnak a szemétben. Szintén nagyon várja a kerület lakossága, hogy megvalósuljon, a Körvasútsorig közlekedı vonat. Úgy tudja, hogy az Északi összekötı vasúti híd nemsokára felújításra szorul, így a körgyőrő felújítható lesz. Jó lenne, ha a kerület lobbizna emellett, hogy valahogy ebbe a körforgásba
8
bekerüljön a kerület is, így akár tíz perc alatt a Nyugati pályaudvarra lehetne érni a kerületbıl. dr. Balogh András: Az osztályvezetı úr azzal hagyta abba elıadását, hogy a környezetvédelem jelentısége egyre nıni fog. Egyrészt ennek örül, és egyetért vele, másrészt azt gondolta, hogy a jelentısége nı, de ha most olyan helyzet alakul ki, amely hosszú ideig visszafordíthatatlan, akkor nagy bajban lesz a kerület. Nem lát a környezetvédelmi programban olyan hosszabb távra szóló koncepciót, ami arra utalna, hogy ez egy élhetı városrész lesz. Ha a zöldterület csökken, és szabad területek beépülnek, az autóterhelés nıni fog. A gyalogosközlekedés fejlesztésével, kerékpárutak kialakításával valamelyest ezt lehet mérsékelni. Saját tapasztalata az, hogy a környezet állapota folyamatosan romlik a kerületben. Megérti, hogy rendkívül nehéz okosnak lenni, azt is megérti, hogy szükség van arra, hogy vállalkozók jöjjenek a kerületbe, mert szükség van a pénzre, de idınként vállalni kellene azt a nehéz feladatot, hogy anyagilag hátrányos döntéseket hoznak a környezetvédelem érdekében. Örül annak, hogy a 30 km/h övezetek kialakításra kerülnek, de a maradék utakkal is van teendı. Az Eötvös utcában 50 km/h a megengedett sebességhatár, de nincs olyan 10 perc, hogy ne mennének 50 km/h felett autók ezen az utón, 60-70 km/h sebességgel száguldoznak. A száguldozás a zajterhelést, a légszennyezést, a porterhelést is növeli. Véleménye szerint, a rendırséggel együttmőködve lehet csak eredményesen elırelépni ebben az ügyben. A vonatközlekedés bevonásával egyetért, de biztos, hogy ez hosszabbtávú elképzelés. Kérdése az osztályvezetı úrtól, hogy környezetvédelmi szempontból milyen tanácsadók segítették a tervek összeállításánál? Milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik? Budapest és a nyugati városok között nagy különbség van, ezért jó lenne elırelépni a környezetvédelem szempontjából. Egy kicsit többet várt a jelenlegi elképzeléseknél. Hajdu László: Megadja a szót válaszadásra, Németh Tibornak a Városüzemeltetési Osztályvezetıjének. Németh Tibor: dr. Balogh Tibornak válaszul elmondja; az Ybl Miklós Építıipari Mőszaki fıiskolát végezte el, két diplomája is van, a magasépítési karon végzett, illetve a városépítı szakot is elvégezte. Környezetvédelembıl egy éves iskolája van. A kolléganıje, aki segített az anyag összeállításában dr. Pongor Lilla környezetvédelmi szakjogász. Mindazonáltal nem tekintik magukat természetesen olyan szakembereknek, akik nem fogadnának be instrukciókat, tanácsokat, hiszen, mindenkitıl jöhetnek olyan észrevételek, amelyek a környezet állapotán segíteni akarnak. Kürthy György úrral folyamatos levelezésben állnak, megköszöni sok észrevételét. Minden levélre válaszoltak, amelyben sok olyan jellegő problémát említett, amiben segítettek is. Például, Kürthy György úr kezdeményezésére történt elsısorban a
9
Károlyi Sándor utcának a 3,5 tonna összsúlyterheléső jármővek lekorlátozása. Ez valóban jól mőködik, de meg kell gondolni, hogy azok a jármővek, amelyek összegyőjtik a szemetet, valóban közlekedhetnek ezen az úton, vagy nem, vagy vegyék igénybe a Felsıkert utat. A zajhatár értékeket lehet hogy felcserélte, valóban úgy van, hogy a nappali és éjszakai határérték 55-65 dB. Azzal kezdte a tájékoztatását, hogy a 2000. évi mérési eredményekre hivatkoztak. Az említett 8/2002. rendelet valóban már más környezeti értékeket határozott meg, ık viszont a 2000. évi értékek alapján voltak kénytelenek bemutatni az akkori állapotokat. Pázmándi Lóránt úr a parkolás kérdésével kapcsolatban tett fel kérdést, hogy a belvárosból ki fogják–e az autókat telepíteni? Mindenki elıtt ismert, hogy a Fıváros egy egységes parkolási rendeletet kíván egész Budapest területére kiterjedıen megvalósítani. Ez azt jelentené, hogy a közterületeken nem lenne senkinek alanyi joga a gépjármővét ingyen a háza elıtt parkoltatni közterületen. A médián keresztül azt hallani, hogy ez kb. 2.000 forintot jelent, illetve különbözı övezetekben különbözı pénzeket jelentene. Kerületünkben 2.000 forintot jelentene havonta a gépjármő tulajdonosoknak. Úgy gondolja, hogy a teherviselésben, a parkolók létesítését, fenntartását, parkolási problémák megoldását elsısorban a gépjármő tulajdonosoknak kell megfizetni, beleértve a jelenlévık többségét, hiszen ne közpénzbıl, azok az emberek fizessék meg ezeket a problémákat, akik nem rendelkeznek gépjármővekkel. Talán ez egy igazságos elosztási elv, bár nyilván, a politika fog e tekintetben is dönteni. Sárközi Lajosnénak elmondja: ismert a probléma, valóban az Arany Alkony Idısek Otthona megépültét követıen beszőkültek az ottani közlekedési lehetıségek. Tervezik a parkoló megépítését, de olyan nagy (2 méteres) a szintkülönbség a teniszpálya és a Sárfő u. burkolatmagassága között, hogy támfalat kell építeni. Erre ebben az évben nem volt lehetıség, de tervezik, reményeik szerint a következı költségvetési évben mód lesz rá. Novák Ágnesnek három kérdése volt. Sajnos a palotai tőzesettel kapcsolatban nem rendelkezik információval. A por és zajterhelés tekintetében, illetve a gyalogosközlekedés és kerékpár-közlekedés fejlesztésében felvetettekkel egyetértenek. A kerékpár-közlekedés fejlesztése kérdéseivel a fıváros foglalkozik, bekérte a kerülettıl a fejlesztési irányokat, mely szerint elsısorban Újpalota, Rákospalota összekötését javasolták a Szilaspatak melletti területen. Ez még csak gondolat volt, el kell rajta gondolkodni. Természetesen minden javaslatot szívesen fogadnak. A tárgyalások során elsısorban azt képviselik, amit a többség akar. A gyalogos közlekedés fejlesztése sokkal költségigényesebb feladat. A gyalogos járdák építési költsége fajlagosan megegyezik az útépítés építési költségeivel, nyilván arányaiban kell tekinteni. Útépítésnél is 26 km földút van még amit el kell végezni, és ha a szilárd útburkolatú utak programját be akarják fejezni, akkor 7-8 éves távlatban kell gondolkodni. Járdaépítés vonatkozásában viszonylag kevesebb összeg jut az önkormányzat költségvetésébıl, a járdák felújítására és karbantartására kell elsısorban törekedni. Nyilván, több helyen tapasztalták már, hogy a
10
RÉPSZOLG KHT. gyökérmetszési munkákat, és járda-helyreállítási munkálatokat végez. Ennek nagyságrendje kb. 25 millió forintot tesz ki évente. Kapi Béláné a Kontyfa iskolánál lévı szervizút problémáját vetette fel. A szervizút burkolati szélessége kb. 4 méter, ha a gyalogos forgalom számára lekorlátoznák, akkor egyikre sem lenne gyakorlatilag alkalmas. Meggondolandó lenne a zöldfelület rovására járdát építeni. Ebben az esetben, közlekedési nehézségek is keletkezhetnek, ha az óvoda illetve iskola gazdasági részére fognak beközlekedni jármővek. A feladat megoldható, különösebb anyagi elıirányzattal nem bír. Ebben az évben az utóbbi 10 évhez képest is, jóval több fát ültettek, mint a korábbi években. 506 darab fát ültettettek a RÉPSZOLG KHT-val, errıl a listát minden érdeklıdınek meg tudja mutatni. Amennyiben a fakataszter megfelelı és kezelhetı formában el fog készülni, akkor e tekintetben is sokkal gazdaságosabb munkát tudnak majd végezni. Ehhez természetesen jó térinformatika és egy digitális alaptérkép szükséges az önkormányzatnál. Hajdu László: Elhangzott néhány olyan kérdés is, amelyre csak az alezredes úr tud válaszolni, ezért megadja a szót dr. Czeglédi Zsoltnak. dr. Czeglédi Zsolt: A tőzesettel kapcsolatban elmondja, hogy a mérések alapján a lakókörnyezetben, az üzem területén kívül, egészségre károsító anyagot a mérésekkel nem lehetett kimutatni. Savas páralecsapódás volt, azért szóltak, hogy mossák le az autókat, a károsodás elkerülése végett. A lakosságtól 3 esetben érkezett kárbejelentés a savas páralecsapódásnál. Az egyik érintett azonnal visszavonta a kárigényét, a másik két úr megtartotta. A hatóságok folyamatos ellenırzést tartottak, azonnal lezárták a veszélyes területet. A telephelyen volt csak az egészségügyi értékhatáron felüli érték, a lakókörnyezet nem volt veszélyben. Hajdu László: Megadja a szót Gyurcsánszky János alpolgármester úrnak. Gyurcsánszky János: Báthory Béláné felvetésére elmondja, igen nehéz az intenzív zöldmővelést megteremteni, bár a fasorok felújítása rendkívül gyors ütemben folyt. Néhány park olyannyira elhomokosodott, hogy tudatosan, minél elıbb lépni kell. Ma a fák annyira összenıttek, hogy alatta nem marad meg sem a cserje, sem a fő. Pénzforrás függvényében meg fogják kezdeni a parkokban a zöldfelület intenzív mővelését. Igaz, hogy hiányzik a vízfelület. A fejlesztési elképzelésekben a bányamővelés befejezıdött, az a terv, hogy szabadidı parkká fogják fejleszteni a meglévı bányatavat. A Karácsony Benı parkban szökıkutat építettek, a park rendezése mellett. Elkezdıdött a Fı tér rendezése is, látható már a nagyközért mellett a fasor telepítése, amely a közeljövıben érezhetı változást hoz. Elkezdıdik a Fı tér átépítése is, természetesen forrásfüggıen, de ide is szökıkút, padok elhelyezését tervezik. A
11
csatornaépítés fıleg Rákospalotán kiemelt feladat, 240 millió forintot nyertek pályázat útján erre a célra, így 4 utcát tudnak csatornázni 2005-ben, és ugyanekkor az északi fıgyőjtı is el fog készülni. Több száz családban mód lesz bekötni a csatornába a szennyvizet. Fontos szintén az utak építése. Nagyon sok utat meg kell még építeni. Ahol nincs még mőút, ott a mőutak megépítésével a rezgésvédelem és a zajvédelem is jobb lesz. A következıkben folytatják ezt a programot is. Az M3 zajvédı fala a Széchenyi utcáig folytatódik, meg fog épülni. Megépül a Rákos út, és még néhány fıút a Régifóti úttal együtt, amely jelenleg nagyon rossz állapotban van. A fıváros terveiben szerepel a Szentmihályi út kiszélesítése is, a Szentmihályi út egyik szakaszon történı újraaszfaltozása. Járdákra ebben az évben kb. 20 millió forintot tudtak fordítani. Igaz, hogy a régen épített járdák balesetveszélyesek, sok a kátyú. A helyrehozatal rendkívül fontos, de sajnos erre nem lesz annyi pénz, amennyit erre a célra fordítani szeretnének. A Pestújhelyi úton 30-as övezet épül a jövı évben, ez sem lesz kevés pénz. A Kontyfa iskola mögött is el fogják hárítani a problémákat, ugyanúgy, ahogy a Hartyán iskola esetében. Hajdu László: Felkéri a kerületi rendırkapitányság képviseletében megjelent Minyovszky Árpád ırnagy urat, válaszoljon a rendırséget érintı kérdésekre. Minyovszky Árpád: A Károlyi Sándor utca problémájával kapcsolatban elmondja, folyamatosan nem tudnak két rendırt állítani ide, hogy megakadályozzák a kukásautók bemenetelét ebbe az utcába. Sok kukás autó arra hivatkozik, hogy itt is össze kell szedni a szemetet, nekik menetlevelük van. A lehetıségeikkel élnek, igyekeznek mindent megtenni, de sajnos nem áll módjában, hogy minden problémás helyen rendırt állítson. Kürthy György: Meg kell kérdezni a forgalomirányítót, adják meg, a kocsik mikor közlekednek a kertvárosban és mikor van azon kívüli teljesítésük. Ebbıl a rendır tudja, hogy büntessen, vagy ne büntessen. Nemcsak a sárgalámpás jármővekkel van a probléma. A körzeti megbízottal felvette a kapcsolatot, akinek annyi adminisztrációs feladata van, hogy a kötelezettségének csak egy részét tudja erre fordítani. Ez számukra azért kevés, mert nem tudnak otthonukban pihenni a zavaró tényezık miatt. Komoly problémáról van szó, elértéktelenednek a házak ezen a környéken a nagy forgalom miatt. Minyovszky Árpád: Megköszöni az elhangzott észrevételeket, megígéri, hogy azt igyekszik majd hasznosítani. Folyamatban van a IV. kerületi Rendırkapitánysággal egy együttmőködési megállapodás megkötése, amely szerint sebességmérı eszközt fog kapni a kerület. Erre azért van szükség, mert jelenleg a kerület nem rendelkezik sebességmérı eszközzel. A központi sebességmérık leterheltek.
12
Ha a sebességmérıvel megfogják az autókat, akkor legközelebb már nem fognak gyorsan hajtani. Amennyiben az együttmőködés létrejön, ezt sőrőn meg fogják tudni ismételni. dr. Nagy Antal jegyzı: A társasházak közös képviseletével kapcsolatban elmondja; a közös képviselıvel kapcsolatban nem tudnak hathatós beavatkozást tenni, ez a társasházi törvénybıl adódóan, társasházi tulajdonosok által kezelt önkormányzati tulajdon, amely alapján az önkormányzást a társasház tulajdonosai teszik a törvényi keretek között. Ha a közös képviselı nem látja el a feladatát, akkor ebben a kérdésben a közgyőlésnek, vagy a társasház tagjainak kell valamit tenni, az önkormányzat ez ügyben nem tud segítséget nyújtani. A panelépületekben elhelyezett rácsokkal kapcsolatban elmondja; kettıs érdek ütközik ebben az esetben, hiszen az állampolgár a vagyona védelme és a biztonsága érdekében igyekszik megóvni önmagát, ezért rácsokat szerel az ajtóra, vagy a folyosóra, arra a folyosóra, ahol mások is laknak. Megjelenik az a probléma, amit úgy nevezünk: életveszély. Tőz esetén veszélyeztetik önmaguk és a társasház lakóinak életét és biztonságát, hiszen nem biztos, hogy a társasházban keletkezı tőz esetén ki tudnak jönni a rácson keresztül, vagy a rácsot ki tudják nyitni adott esetben, és nem biztos, hogy a tőzoltóság odaér arra az idıszakra vagy idıtartamban, amikor az erıteljes főst vagy a tőz az emberéletet veszélyezteti. Ebben a kérdésben nincs konszenzus sajnálatos módon, hiszen a Polgármesteri Hivatal és a Tőzoltóság folyamatosan foglalkozik ezzel a problémával. Eddig még nem találtak ebben a kérdésben megnyugtató megoldást. Egyetlen egy eredıje van az egésznek, a jogszabály. A jogszabály nem engedi meg azt, hogy a menekülési útvonalat leszőkítsék, vagy eltorlaszolják. Ebbe a jogszabályba minden beletartozik és ennek az értelmezését azok a lakók, akik azt sérelmezik, hogy a tőzvédelmi hatóság, vagy szakhatóság, építési hatóság leszereltetné és leszerelteti a folyosóra beépített rácsot, kifogásolják, és erıteljesen megkérdıjelezik az építési hatóság erre irányuló tevékenységét. Más vonatkozásban, azok, akik ezt a problémát látják, helyeselik a rácsok leszerelését, hiszen addig nincs probléma, amíg elı nem fordul egy ilyen súlyos baleset, amikor valaki vagy valakik a tőzben vagy füstben balesetet szenvednek. A jogszabály nem teszi lehetıvé a lezárást, bár van kompromisszumos elképzelés arra vonatkozóan, ha 10 évvel ezelıtt, vagy régebben építették be a rácsot, – és ezt bizonyítani tudják – annál nem kifogásolható. Ez egy BM állásfoglalás, amely természetesen nem jogszabályerejő, csak alkalmazás kérdése. Mint a kerületi tőzvédelmi hatóság vezetıje azt mondja, nem ért egyet ezzel, mert azok, akik 10 éve építették be a rácsot, ugyanolyan veszélybe kerülnek a 11. vagy a 12. évben, mint akik késıbb szereltek be rácsot. Miért kell különbséget tenni azokkal szemben, akik késıbb építették be a rácsot? Egyetlen egy megoldás van, nem szabad mások életét, testi épségét veszélyeztetni.
13
Hajdu László: Tájékoztatja a jelenlévı lakosságot, hogy akinek a nevét és a címét sikerült rögzíteni, nemcsak most kap szóbeli választ feltett kérdéseire, észrevételeire, hanem azt írásban is meg fogják küldeni számára. A környezetvédelmi gond a környezetszennyezésbıl adódik legnagyobb részben, az út túlzott igénybevétele miatt stb. Ez ellen nehezen lehet védekezni. A Károlyi Sándor utcára van elképzelés: a Harsányi Kálmán utcában egy összekötést biztosítanának a Felsıkert úttal. Ez azt jelentené, hogy a teherforgalmat elvileg teljes körően kitiltanák a Károlyi Sándor utcáról. Ebben az esetben nagy-tengelynyomású jármőforgalmat a Felsıkert útról lehetne megközelíteni. Ez csökkentené a folyamatában tovább a Pázmány P. u. irányába menıt, és átmenetileg az Eötvös utcára is van kihatása. A megoldásra vonatkozó tervek már elkészültek, a jövı évben szeretnék elvégezni az összekapcsolást. A forgalom kerületbıl való kivitelét illetıen elmondja, a megoldás az M0 továbbépítése lenne. Sajnálatos, hogy emiatt állandó huzavona van, emiatt szenved Rákospalota. Azóta érezhetı ilyen erıteljesen, amióta a 2es, Dunakanyart elkerülı utat rávezették az abbahagyott M0-útra. Csak így lehetne kivezetni a forgalmat a kerületbıl. A közbeszerzési pályázat elıkészítése folyamatban van, májusban meghirdetésre is kerül ez a tender. Ez azt jelenti, hogy a jövı évben, a munkák az M0 építkezésén megkezdıdnek, és ezzel egy idıben jogerıssé vált az M0-al kapcsolatos – elıbb említett – 10-11-es Északi összekötı híd. Ennek a tenderkiírása a közeljövıben fog megjeleni. Ez a kettı azt jelenti, nem kell mindenkinek visszamenni az Árpád-hídig és ott átjönni, hanem kikerülhetı az óriási forgalom. Amíg a tervek nem valósulnak meg, tüneti kezelésként a Harsányi Kálmán úttal való összekötést fogják megvalósítani. Az is gondot okoz, hogy a közlekedési kultúrában nincs változás. A környezetvédelem ügyében az önkormányzat csak mikroszem, valamire van hatása, valamire egyáltalán nincs. Például, az M3-as útra nincs ráhatása az önkormányzatnak, hiába van a kerületben, de fıvárosi kezeléső út. A kerékpárutak ügye szintén fıvárosi program része. Kerékpárút van a XV. kerületben, csak az a baj, hogy nincs folytatása, mert megállt a fıváros erre vonatkozó programja. Az a baj, hogy ilyen forgalmi viszonyok között ma a kerékpárút nem biztos, hogy megoldana bármit is. A közlekedés általános elrendezésébe kellene betenni a kerékpár ügyet is. Foglalkoznak a kerékpárút folytatásával, mert kijelölt útvonal már van. A járdák felújítása pár évvel ezelıtt már elkezdıdött, most már kilométeres nagyságrendben újítanak fel folyamatosan járdát, és ha a fagyökér felnyomja a járdát, arra vonatkozóan is vannak intézkedések. Megkezdıdött a játszóterek felújítása, 10 játszótér felújítása már megtörtént. Meg kell azt is gondolni, hogy szükség van-e 74 kerületi játszótérre, ilyen gyermeklétszám csökkenés mellett. Elkezdıdött a parkolók építése is. Sajnos, csak a zöldterület rovására lehet Újpalotán parkolót építeni. A családi házas övezetben is vannak parkolási gondok a túlépítettség miatt. Ez részben az önkormányzat hibája, mert nem mindig tudott a tulajdonosok nyomásának
14
ellenállni. Van olyan terület, ahol az önkormányzatnak zárolást kellett elrendelnie. A Sárfő utca környékén lévı problémát ismeri, a megoldást keresik. A jövı évi költségvetés tartalmazni fog erre a célra keretet. Többször említésre került a MÁV –vasút. Rákospalota valamikor azért lett nagy, mert a vasút itt épült meg és ettıl kezdve elıvárosi vasútként hasznosítható volt. A városvezetés valóban egy olyan koncepción dolgozik, amely jelentheti azt, hogy a XV. kerület olyan fajta elınyben részesül, hogy több irányba is, mint egy metró, olyan gyorsjáratú közlekedés legyen a városközpontban. Ennek az elsı lépését maga a MÁV teszi meg. A Rákospalotai 1846-ban átadott vasútállomás – ami ma mőemlék – felújítását úgy oldják meg, hogy ez már egyben mintegy végállomás mőködne a Keleti, a Nyugati, és a Déli pályaudvarok között. Bıvítik is a vasúti síneket, a tervek szerint aluljárós rendszerrel lesznek összekötve. Ez a terv kb. öt év óta készül, most van ott, hogy jogerıs építési engedély is rendelkezésre áll. A növényzet fejlesztésével kapcsolatban: a környezetvédelmi alap ebben a kerületben volt elıször. Évek óta mőködik a kerületben a parlagfő elleni akció, amely szintén arra irányul, hogy a környezet jobb legyen. Az intézkedési terv azért van ma itt a lakosság elıtt, mert nem akarták addig a képviselı-testület elé vinni, amíg a nyilvánosság meg nem ismeri. Elhangzott ma is több olyan észrevétel, amely befolyásolni fogja az intézkedési terv végsı formáját. A környezetvédelmi koncepció 5 évre szól, 2003-ban fogadták el, 2008-ig érvényes, de ehhez évente intézkedési tervet kell készíteni. A környezetvédelmi koncepció az önkormányzat honlapján is megtalálható, a médiából is ismert, még sincs iránta túl nagy érdeklıdés, nem sok embert érdekel, milyen a mi környezetünk. Ezt is el kell mondani az önálló tudatformálás esetén. Olyan aktív helyi civil szervezıdések segítségét keresik, akik ezekben a kérdésekben segítségére lennének az önkormányzatnak. Példaként említi, az októberi takarítási akciót. Sokan a civil szervezetek részérıl vesznek részt ebben a munkában. Több mint 60 bejegyzett civil szervezet mőködik a kerületben, ha mindenki részt vett volna a takarítási munkában, akkor a kerület katonás tisztaságú lenne. Nem tudják még ezt elérni, lassú folyamat is, hogy meg tudják mozdítani a civil szervezeteket. Magát a környezetvédelmi program elkészültét külsı cégek is segítették. Az önkormányzat környezetvédelmi alapítványa és szakmai bizottsága is nagy segítséget nyújtott. Mindenhol vannak kiváló szakemberek, de sajnos csodákra velük sem képes az önkormányzat, a lakosság környezettudatos magatartása nélkül. Felhívja a lakosság figyelmét, hogy az önkormányzat zöldszáma ingyenes, a 06-80-203804 telefonszámon bármikor hívható.
15
A zöldszámos bejelentéseket azonnal rögzítik, a megfelelı intézkedéseket megteszik. További kérdés, észrevétel hiányában megköszöni a jelenlévıknek a részvételt, a közmeghallgatást bezárja. k.m.f.
dr. Nagy Antal jegyzı
Hajdu László polgármester
