K O T Z O s z a b. h á r o m ba r á z d á s v a s e k é i t nagy munka képességgel, szecskavágókat, répa vágókat stb. 35-ik s z á m 1880

572

VASÁKNAPI

UJSAG

3*j

SZÁM. 1880.

XXVII. ÉVF0LTA».

gépészmér Hók,

Budapest, VIII. Üiíöi ut 18-ik szám. ttjául C A R R E T ^.SS-r-caiL gözu^Q^dSilyaíí, fa-, szén- és szalmafűtésre, g ő z c s é p l ő i t kettős tisztító szerkezettel, sorvetőgépeit. A Wronklin-Tárgulttt magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyefcem-utcza 4. szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

pű^^mii5ipmsr^n^niíni5i és robbanó-anyagok

SZÉPSÉG ! EGÉSZSÉG ! IFJÚSÁG ! A D r . Lejosse-fele v a l ó d i

Ára fűzve 50 kr.

különlegességek központi főraktára Budapesten:

MIKSA

látszerész

Budapest, vácii ntcxa 23. sí. ^—^~ ^^^^j ^*~\L ^r~*^ T U (1 1 J L S * VV.ll W<m ^ ^ " ^ 3

Iétszerészeti czik kek legolcsóbb éxakon.— Villanyos háilsfireiinvzök rorlnt 7.50 krtól felfelé.

SVARCZ F R I D E R I K A illatmrtárában Történelmi élit. íijtUtmrtjwt

nj és átjátszottak legjobban és legol­ csóbban kaphatók

M LIFFAV EDE.

Éder Antal

Gyula

városház-tér 9 - i k szám.

MAGYAR HÖLGYEK.

Zongorák és hármonturnék zongora gyári raktárában IV. kerület Ferencziek-tere i. — Árjegyzékek szi - vesén megküldetnek.

K O T Z O s z a b . h á r o m ba­ r á z d á s v a s e k é i t nagy munka­ képességgel, szecskavágókat, répa­ vágókat stb. 6003

láfi

adomát és jellemrajzok

Éder Antal Gyuh

első magy. kir. lőpor és robbanó-sze rek főraktárában IV. ker. Fereneziek-tere 4.

J Á R G Á N Y c s é p l ő i t tisztító szerkezettel és anélkül, különféle rostáit, trieuröket.

6038

TOrténeti

legjobban, legolcsóbban kaphatók

HATSCHEK

I

megvételre

Fűzve 1 frt

A és vértanul Két. kötet. Ára fűzve 1 frt.

Magyarország legnagyobb kőlfsöokiíhyviára 3 0 , 0 0 0 k ö t e t . Van szeremcsém a tisztelt nagyérdemű olvasókéi zönséggel tudatni , hogy a Iiaflté-féle k ö l c s ö n k ö n y v t á r t megvettem, és azt azonnal a m a g y a r r e n g é n y - i r o d a l o m összes t e r m é n y e i v e l valamint a német franczia és angol nyelven megjelent kiváló regényekkel bővítettem, úgy hogy jelenleg a legtágabb igényeknek megfelel. A b é r l e t i dijak helyben, különösen a v i d é k r e lehető legol­ csóbbak. A kölcsönkönyvtár naponta V»8—Vil óráig, és délután 2—7 óráig nyitva van. K i s L a j o s , Budapesten bécsi utcza 3. sz. az udvarban. 6009

R A V I S S A N T E felülmúl minden eddig ismert szépítőszert, kitűnő eredményű és t e l j e s e n á r t a l m a t l a n j még 30 év múlva sem mutat­ koznak káros befolyások. — Az aroz, n y a k és k e z e k n e k b á m u l a t r a m é l t ó szépséget eszközöl. Arak frt 2.50, és 1 50. Nappal hasz­ náltatik. — C R E M E R A V I S S A N T E a leg­ jobb bőrápoló szer. Estve használandó. Árak frt 1.80, és 1.—. — S A V O N R A V I S S A N T E á S igen kellemes illatú pipere szappan az arcz, ^ s & n y a k , kezek finomítására és szépítésére. ;S|§g A. 50 kr., egy doboz (3 db) 1 frt 35 kr. — - P O U D R E R A V I S S A N T E a legjobb leg­ kedveltebb, mert kitűnő, láthatatlan és tel­ jesen á r t a l m a t l a n arczpor. Hófehér vagy rózsaszínű á 1 frt, és á 60 kr. — P O M A D É R A V I S S A N T E 1 frt. — R A V I S S A N T E O L A J 1 frt és R A V I S S A N T E H A J S Z E S Z 1 20 kr., a haj ápolására, melyek a hajkorpát 3 nap alatt megszüntetik, a haj kihullását megakadályozzák, és a haj növését elősegítik. R A V I S S A N T E F O G P O R á 50 k r , a fogakat hófehérre tisztítja, k e l l e m e s lágy és f e l f r i s s i t ő hatása mellett a foghust és fogakat épen tartja. — R A V I S S A N T E S Z Á J S Z E S Z (ára 1 frt) valamennyi eddig ismert szájvizet hatásában jóval felülmúlja : a fogfájást m e g s z ü n t e t i , a szájt felfrissíti, a fogak bevégzett tisztítása után mint öblítővíz n é l k ü l ö z h e t l e n , mert az ételmaradékok t ö k s l e t e s e l t á v o l í ­ t á s á r a , tehát afof/tlk inet/ól'ására lehetetlen jobb szert alkalmazni.

Raktár

Budapesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész u r n á i , legtöbb vidéki gyógyszertárakban,

és a

magy. írod, intézet kiadásában (Budapest,

A FRANKLIN-TÁRSULAT:gyetem utcza 4) megjelent és kaphatói

A házi nevelés. Példákban előadva

sziliül, Melók s íuiónosen Községi népiónyTtáraí számára.

Irta Zámolyi Varga Mihály. Jk.

T E S T I

A P O L A S.

Á r » fűzve 1 frt 5 0 k r . T a r t a l m a : Tájékozásul. A gyermek és helyzet*. a népek nagy családjában. — Az áldott állapot. — A szülői ház szentcsarnoka. — A számkivetés völgye. — A szülő és szülöttje. — A bába. — A koma. — A rermek nevet kap. — Egy lap a természet nagy önyvéből- — Az anyai emlők. — A szoptató dajka — A uj szülött mesterség és táplálása — A száraz dajka. — Az aj szülött ápolása. — A sirás. — A lak­ hely. — Az emberi tett. — A test fejlődése. — Hibáitestalkat. — A gyermek járni tanul. — A himlőoltás. A tisztaság. — A körmök. —|A székürités. — A'haj. — A fogak. — A külérzékek. — A látó érzéke. — A szagló érzéke. — Az izérzék. — A tapintás. — Ne kényeztessük a gyermeket. — A test edzése. — Vi gyük a gyermeket szabad levegőre. — A fürdés. — A játék. — A tornászat. — A ruházat. — A táplálék. - A s ital. — Tej. — Viz — Kávé. — Thea. — Bor. — Sör. — Pálinka. — Az alvás. — Hálószoba. — Az agy. — Agyi ruha. — A nemi tévedés. — A beteg­ szoba. — A ravatal.

f

A EnmttiÉs Mii Mim tekintettel a hazai viszonyokra. Közhasznalatra irta

Dr. WITTMANN LÁZÁR,

Az ECKSTEIN-féle

TERNO

befőttes hOlyagpapiros,

cs. k. lottóban

kiváltképea alkalmatos a befőttes üvegek beköfcözésére, az e r e d e t i g y á r i v é d j e g y g y e i ellátva, mint már szá­ mos évek óta, ugy az ez évi idényre is a legjutányosabb e r e d e t i g y á r i á r a k mellett kapható

egyedül csak ugy érhető el, ha birjuk ama számok combinatioit, melyeknek a húzá­ son ki kell jönniük. E számok­ ból, mint egyedüli titokkal, készlettel bír az általánosan ismert, és magas nyeremény­ jutalékkal sokszorosan kitfin tetett K r e n t z e n b e r g t ő k e ­ pénzes H o h e n a n b a n (éjszaki vaspálya), ki már maga eleget nyervén, és igen sok embert, ki az előtt nagyon kevés pénzzel bírt, gazdaggá tett. A ki tehát a legközelebbi lottohuzásokra kiválóan jó számok közlését kívánja, melyek egy «terno-játékutasitásra, v i l á g o s a n elő vannak irva, küldje be azon­ nal pontos czímét, mire a számok küldése rögtön meg­ történik. . A ki mer, az nyer. igaz közmondás, a miért is senki se zárja el a közelgő szerencse elől ajtaját, hanem hozasson azonnal egy ternojáték-combinatiot, tegye be a számokat bizonyosan, s várja meg a sikert. 5611 A. FrankHn-Tármlat magyar irodalmi intézet kiadáséban Budapesten (egyetem-utcza 4. szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Mesél és aphorlzmák.

első alorvos a Budapesti gyermek-kórházb
K é t köiet.

ira kötve 1 frt. 50 kr. Kötve

1 frt 60

kr.

Posner Károly Lajos, csász.

kir. udv. papiros é s szállitónal.

Íróeszköz 5998

Budapest, Dorottya-utcza 5-ik^sz. Magyarországban az egyedüli

5979

drágakő-köszörülése és kőkereskedése, a hol drágakövek és féldrágakövek legszebben mintáz­ tatnak, egybekötve véső-, domborító- és m ű n y o m d a i i n t é z e t t e l és p e c s é t b é l y e g - g y á r r a l , minden e szakmához tartozó munkák a legjutányosabb eredeti áron készíttetnek. Művezető: S I L B E R M A N

A F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetemutcza 4-ikszam) megjelent és minden könyvárusnál kaphatói

V

Irta (Janka S á n d o r .

35-ik s z á m 1880.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 29.

MÁRKUS ISTVÁN. (1847—1880.)

életnek vetett véget, a korai halál e hó 24-én. Márkus István képvi­ selő, az ifjabb nemzedék egyik legkivá­ lóbb készültségü és tehetségű tagja, hunyt el még csak 33 éves korában. Képességei gyorsan érvényesültek, haladása, emelkedése nem ütkö­ zött akadályokba. S ha igaz, hogy minden siker­ hez szerencse szükséges: ugy ő ezt sem nélkülözte. Mint szerény polgári család gyermeke alig hogy elvégezte tanulmányait, egymás­ után és csábitón nyilt meg számára az életpálya. A miniszteri fogal­ mazó csakhamar titkár, majd kép­ viselő lett, s mint ilyennek sikerült magára vonnia az uralkodó figyel­ mét is, ki fogadtatásoknál, udvari estélyeken hízelgő kitüntetésekben részesítette. Szilárd hite lehetett jövője iránt s minden ^ismerőse fé­ nyes pályát jósolt részére. Kevés ember bir annyi vonzó és rokon­ szenves tulajdonsággal önmaga ér­ vényesítésére, mint Márkus István bírt. A halál mindennek véget sza­ kított. Pedig ugy tetszett, hogy a hosszú élet adományaival is bőven el van látva. Deli, erőteljes férfiú volt, s mint a sport szenvedélyes barátját, a vivás, lovaglás, evezés megaczélozta. A tavaszszal azon­ ban szívbaj támadta meg, s e be­ tegség sorvasztotta azóta, napról napra közelebb vonszolva a sirhoz. Május hóban Kis-Martonba ment, nagybátyjához, Horváth Boldizsár volt igazságügyminiszterhez. Ott keresett üdülést, de betegsége gyó­ gyíthatatlan volt s hetek óta küz­ dött már a halállal, gyakran na­ pokra is elvesztvén eszméletét. Itt ertek véget hosszú szenvedései.

N

AGYKEMÉNYÜ

HL.

drágskö-kőszörülö és vésnök. Vidéki megrendelések gyorsan eszközeltetnek.

ASUTKISAJÁTITÁSI

EUfizetéti föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és ( egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre ... 6

KÉZIKÖNYV.

Márkus István 1847. aug. 14-én született Szombathelyen. Tanulmányait a budapesti egye­ temen 1867-ben végezte be s első hivatalbeli alkalmazást a miniszterelnökség sajtóosztályá­ ban nyert. Hivatala és irodalmi munkássága volt a szerény segédforrás, melylyel családját, derék anv ját és testvéreit is el kellett látnia. A sajtó­ irodából csakhamar átlépett az igazságügyi mi­ nisztériumba mint fogalmazó; itt Horváth Bol­

dizsár követője, Bittó István, igen megked­ velte s titkárrá léptette elő. Ekkor (1875) történt az is, hogy Andrássy gróf magyar levelezőt keresvén, ki a királyt dalmácziai uta­ zásában elkísérje, megemlékezett Márkusról, őt felszólitá ez útra, mire annyival alkalmasabb­ nak találták, mert mint egyéves önkénytes, hadnagyi rangot nyert s katonás magatartása és ügyes lovaglása által volt ajánlatos. A király még később is többször fölemiitette Márkus

X X V I I . évfolyam. jelent. Később a Rákosi által szerkesztett ((Re­ form » munkatársa lett, ennek megszűnte után pedig a * Nemzeti Hirlap»-é, s e lap részéről mint harcztéri tudósító vett részt Abdul Kerim tábo­ ránál a török-szerb háborúban. A háború után beutazta Törökországot s tapasztalatait vonzóa irta le ((Törökországi képek* czimü könyvében. Visszatérve, a csíkszeredai kerület képvise­ lőül választotta, s ekkor kilépett az állami szol­ gálatból. Kerülete a rendezések folytán más ke­ rületbe olvasztatván, 1878-ban Vasmegye sárvári kerülete válasz­ totta meg képviselőjének. Ugyanez évben Toldytól átvette a «Nemzeti Hirlap» szerkesztését, s folytatta 1879 július végéig, mikor a lap megszűnt. A török-szerb harcztérre utaztakor gróf Andrássytól is nyert ajánlólevelet és megbízatást, s je­ lentéseket a külügyi hivatalnak is küldött. A bosnyák hadjáratot mint Bienerth altábornagy szárnysegéde elte át, s részt vett a brecskai üfij zetben. A főhadnagyi rang, a Ferencz József-rend lovagkeresztje és a hadi érem lőnek jutalma. De ezen őszi táborozásban kegyetlenül meghűlt s betegen jött haza, — az vetette meg alapját mostani halá­ los betegségének.

MÁRKUS

ISTVÁN.

együtt előtt az időt, mikor öt megismerte utaztak. Mint hírlapíró is tevékeny szerepet juttatott magának, nemcsak jól birva a tollat, hanem szé­ les ismeretköre is lévén. Publiczistai működése a Pálffy által szerkesztett «Esti lapok*-ban kez­ dődött. Majd a Toldy István által szerkesztett
Mint politikus, a Deák-párt iránt lelkesült, s hírlapi czikkeiben sokat küzdött az ellenzékkel. A fú­ zió után a Tisza-kormány hive lett. Az országgyűlésen kiváló munka­ erőt ismertek föl benne: a szorga­ lommal párosult képességet; ezen­ kívül előadása is rokonszenves volt. Legelőször a közigazgatási bizott­ ságokról szóló törvényjavaslat tár­ gyalásakor szólalt föl. A keleti kér­ désben egy nagyobb beszéddel védte a kormány politikáját. A bankkérdesben, s a 80 milliónyi bankadósság­ ról is tartott beszédet a kormány mellett. E fel­ szólalásai a kormánykörökben igen jó véleményt ébresztettek a fiatal képviselő iránt. A vederöbizottságnak eleitől kezdve állandó tagja és többször előadója volt, s az elszállásolási tör­ vény végleges kidolgozásában sokat munkálko­ dott. A delegáczióba 187(l-ban választották, s három év előtt a hadügyi költségvetés referense lett. Beszédei, hadi tudósitásai a király figyel-

574

VASÁRNAPI

m é t is a n n y i r a felköltötték, hogy ö felsége több izben kifejezést adott elismerésének. Legutóbb a magyar-horvát regnikoláris bizottságban mű­ ködött mint jegyző, s a kiegyezési tárgyalások­ b a n váltott üzenetekre adott válaszok szerkesz­ tésében s az egész kiegyezési anyag összeállí­ tásában szintén jelentős rész jutott számára, de e munkálatokat m á r teljesen be n e m fejez­ hette, s Falk Miksa vette át tőle. Tavaly, 1879-ik év végén Márkus a delegáczióval Bécsben volt, s itt meglátogatta egyik barátjával Bécs leghíresebb orvosát. Az orvos megvizsgálta Márkust, s kijelentette, hogy a be­ tegséget huzamosb gyógyítás után kilábolhatja ; midőn eltávoztak, az orvos visszatartá Márkus barátját, s azt m o n d t a : «A képviselő ur n e m élhet tovább egy esztendőnél, betegsége halálos és gyógyithatlan». S igaza volt. Márkus ezután még csak nyolcz hónapig élt. Ez idő szünetlen haldoklás vala. Folytonos pusztulás, fogyás, de fájdalom nélküli. Halála a politikai és irodalmi körökben, s mindazoknál, kik e müveit és szerény modorú fiatal embert ismerték, mély benyomást tett. Holttestét Budapestre szállítják s a temetés e hó 17 ikeré volt kitűzve.Halálos ágyához táviratilag hivták meg testvéreit (egyik: Márkus Emília k. a., a nem­ zeti szinház fiatal művésznője) s régi j ó barát­ ját 1). K-vas Ivort. Családjára annál fájdalma­ sabb a csapás, m e r t pár év előtt egy másik reményteljes t a g j á t : Eleket ragadta el a halál, szinten ifjú korában. Márkus Istvánban a jövő egyik olyan vá­ lasztottja veszett el, ki rövid, ifjú eletében m á r eredményeket tudott fölmutatni, s elénk figyel­ met ébreszteni működése iránt. Lapunk, mely az országgyűlés tagjait csoportozatokban szokta ismertetni, a legközelebb bemutatandó csopor­ tozatban készült Márkust is megismertetni. Halála — fájdalom — előbb bekövetkezett, s a gyászos alkalomszerűség most e csoportozatból kiszakitui kényszerít az ö képét és ismertetését, hogy sírjánál siessünk leróni az elismerést, m e l y r e , — mindenki ugy h i t t e , — h o g y mégSÓk és fényes alkalom lehet!

Pados János költeményeiből. U r a l vidékiről. Egy ezredévnek szárnyaesattogása Repült fölötted el, to sziklafal, Két nagy világrész közt határvonal! Hol a turulunk fészke és lakása. ezredéve, üogy jós rikkanása Megszűnt; s azóta zeng a harczidál; Süvölt hadúr, tüzes villámival; De a csatának kelés a folyása. Miként ha titkos sejtelem jelezné : Azért feszűl-e annyi férfikar, Hogy végre is ragyogjon a magyar ? Vagy elboruljon ? nincs ki fölfedezné. Jövel tehát megint te jósmadár! Szavadra ezrek áhítatja vár. Sylvester-éj. [Olmüte, 1861.) Már harmad éve ringatom magam Egy boldogabb jövőnek almiban ; Mar harmad éve töltöm ezt az éjt Sejtelmeimnek csalfa képivel. Mind összejárta már eszem, mit a Hit és bölcsészet annyi századok Történetével kapcsolatba hoz, Tanácsol és tanít; mi ég fölött, fis ég alatt, s a csillagok között, Reményt ébresztve és keblemre írt Árasztva, kegymosolyban csillogott. lyt kerestem még a költelem Szentelt körében is : de hasztalan ! Hiába minden ! sorsom átka nvom.

'.','). SZÁM. 1880. XXVII. KV1TULYAM.

ÚJSÁG.

Elmélkedésim szála elszakadt; A lant kezemben sírt és összetört; A könny kiszáradt; a sóhaj kihalt; De él a bánat; él a fájdalom! Ez év lefolyta új tapasztalást Toldott a maithoz : Ah ! de- nem hozott Vigasztalást: csak a gonoszt, csak a Bűnt leplezé le ; s megmutatta mily Hatalmas, és mily szemtelen ; miket Merészel; és mily kedvező siker Kiséri mindenütt. Tűrjön tehát Ki tűrni bír; ki tűrni tud; kit a Sors üldözőbe vett: én el fogom Viselni ezt az életet; de ha Egyszer lerázom, és az Isten új Alakba önt, megkérem őt, tegyen Mivé akar : legyek virágbokor, Mely könnyözöntől ázik ; vagy mező. Melyet pirosló vér termékenyít; Vagy puszta, hol csak jajkóró terem ; Vagy érzéketlen kő ; vagy jégszobor ; Avagy koporsó, melyben a jog és Szabadság síri csendben alszanak ; Vagy szikla, nagy mint bérczorom ; s ha kell. Az elnyomott igazság zárköve ; — Minden ! — csak ember ne !

JOBB KEZEM. ELBESZÉLÉS.

IBU B A K S A Y

néném ajkairól meghallottam, hogy «Gazdag az isten». Még György bácsi h a t a l m a s tüzelését kel­ lett kiállanom, mint egykor a peredi mezon a muszkákét. «Hát, mind ilyen a k a t o n a ? H á t ! h a a legény megvágja a kisujj á t : mindjárt kötelet kössön a derekára? Bezzeg tudta szóval a László atyafi ur m a két hete, mikor behajtatott hozzánk ugy is mint vendég, ugy is mint félreértett atyafi! (Értette a bagoly!) «hogy az ő Albert fia milyen nagyra vitte!» (Elég baj az neki.) cHogy a szegény Elek milyen szegény e m b e r ! (De honvéd volt, vitéz volt.) «Hogy p a p n a k sem kellett» (Hát a z t á n ? nem is szorult az a lélekocsura!) «Hogy a kezét is ellőtték". H á t aztán? n e m is becsületes vőlegény, a kinek most két keze v a n ! kéz helyett majd adunk mi kezet, ugy-e lányom ? H a n e m azért — m á r csak kivallom, — m a g a m is kocsira ültem ám, mihelyt eltávozott, meg sem m o n d t a m itthon, merre megyek. F ö l m e n t e m arra föl, föl! Haj h a j ! mi­ lyen borok teremhetnek ott. Persze azt n e m volt muszáj tudni akárkinek. H a n e m azért én tudok mindent. Mondhatom szép az udvara ö c s ó m u r a m n a k ! Azok az ökölnyi lányok ugy tartják mint a tükör. H a n e m az öreg B a r n a b á s ház ugyan megemlegeti a muszkákat. Alig bir­ t a m megállani, hogy be ne köszönjek. De csak fordítottam a gyeplöszáron; h a d d maradjon ugy, a hogy elkezdtem."

S Á N D O K .

(Vége.) XI. Ardayék vendége lettem, s m á s n a p Ardayval együtt mentem

György

bácsiék

látoga­

tására. Bgy ütközetre. Ez lesz az utolsó ebben az életben. Y,, a legszomorúbb, m e r t előre terve­ zett visszavonulás lesz a vege. Futás és önkén­ tes VenA tágas udvarra léptünkkor először is Esz­ tiket pillantottam meg. A tornáczon állt, mint egy virágzó oleanderfa-j a mint észrevett b e n n ü n ­ ket, kilépett a tornáczból, s jött elébünk. Komolyan s tiszteletteljesen közeledett, kek szemeit hol a grófon, hol rajtam nyugtatva meg. Látszott, hogy meg csak a grófot is­ merte föl. Most kezdődött az en harczom. M i t ! erről a boldogságról önként akarnál te lemondani, t e — férfi? kérdé tőlem az én bal­ kezem, hevesen ütve oldalamra, mintha meg most is ott függene a kard. Már csak néhány lépésnyire voltunk egy­ mástól. Fölismert, es egy mosolyt bocsátott előre. Ez a mosoly ismét észrehozott. M i t ! ezt a napsugárt akarnád te magad­ hoz bilincselni, te árnyék ? kérdé most az én jobbkezem, zsibbadtan csüggesztve le csonka törzsökét. Vissza! «Elek! te vagy-é?» kérdé az én szép hú­ gom, kitárva karjait, s az egyiket ottan k a r o m b a fűzve. «Nem, Esztikém,* feleltem elégikus han­ gon, ncsak az árnyékom, a mint látod. Egy sze­ gény koldus . . . .» •Akkor hát koldulok koldulok magamnak egy darab kenyeret, a „feleségemnek" pedig egy pár csókot», szólt az en pajkosom a gróf elé ka­ nyarodva, a ki egy szempillantás alatt ki is osztotta a «feleségemnek» a kért alamizsnát, s u t á n a udvariasan megcsókolta azt a kezét is, kivel a zsoltárjában fordit. «No mármost tegyétek kőtárba,* monda Arday tovább fűzve a zálogosdiból vett képet. E g y szó sem jutott többé eszembe a jól átgondolt bus oráczióból, mihelyt az egypár csókot kosárba helyeztük. Milyen nehéz volt! Alig birtam odáig vinni, a hol az én jó Györgyné

É n már ezeket hallottam is n e m is ; m e r t már akkor Esztike ujján ragyogott a BarnabásDán ág asszonyainak anyáról menyére szálló ősi örökje. •

#

#

Egy hónnp múlva mennyegzönket ültük, melynek bárom napig kellé tartania, mivel azok­ ban a ködös esztendőkben egyébbel sem lehetett demonstrálni, mint lakodalmakkal, — s mivel a mi pátronusunk és kollegánk, a főnök, minden folyamodás nélkül ennyire irta meg az enge­ di lyt. Azt pedig meg kellett tartani, mert ostrom­ állapot volt. Parancsoltak az emberrel. I p á m n a k ragyogtak a szemei. H o g y n e ! Egy olyan vő, a kinek ellőttek a jobbkezét a forrada­ lomban ! Akármi nagy ur is megirigyelhetné az ilyen szerencsét. Csak még legalább az egyik lábom volna fából! Szinte látszott a szeméből, hogy ez lenne a boldogsága koronája. No, de így is meg kell vele érni, gondol­ h a t t a magában, és tovább szőtte terveit, fenn­ szóval nevet már, a mint a sok kiállott áldomás miatt megoldott a nyelve. Hogy melyik tanyát adja nekünk, hány ökörrel es mennyi birkával. Hogy ón nekem semmi dolgom sem lesz azzal, csak kilovagolok, mikor kedvem t a r t j a ; és mikor megunom ezt az állapotot, akkor betesz a városhoz szenátornak. Mikor az ebédtől fölkeltünk, azt mondom az én E s z t i k é m n e k : •Már most hát kedves, szép jobbkezem, menjünk h a z a !» «Haza?" ke ide az én ipám nagyra nyilt szemekkel, — «hát most hol vagytok?" „Itthon", feleltem, «de otthon a helyünk.* Sehogy sem akarta megérteni, hogy mi kü­ lönbség van az itthon és otthon között. Azután elkezdett hivatkozni gazdái kötelességeire, hogy a vendégeket mind szetriasztom, h a távozunk, a mi neki nagy kisebbség l e n n e ; még be is csuk­ ják pedig, h a az engedélyezett három napot csak egy órával is megrövidíti: a mi tehát ve­ szedelem l e n n e ; a czigányokat is három napra rendelte, a kik tehát viszkövetelést formálnának, ha* idő előtt kellene távozniok: ennélfogva a kisebbség és veszedelem még kárral is j á r n a .

35. SZÁM. 1SS0. XXVII. ÉVFOLYAM.

Azután alkudozni kezdett. Maradjunk hát, i g meg nem unjuk. m • De mi m á r meguntuk á m ; ugy-e Eszti­

VASÁRNAPI

IMSÁO.

«Hol vannak azok a leveli békák?» hang­ zott most a lugas közelében egy kegyetlen szó­ zat, mire a leánysereg megrezzenve menekült volna ki a lugas nyilasán, — Irtó Rózsa vezér­ léte alatt.

kém?" A háládatlan leány pirulva koczkáztatott egy gyenge igent, azután az apja nyakába bo­ De már akkor az öreg urelállotta a kijárást rult, hogy ne h a r a g u d j é k ; mit György bácsi még egy izmos leveles paréjjal. jobban szivére vett. Rózsa merészen szökött ki a haragos papa Végre is az én kegyes pátronám, az eleven jobb hóna alatt, hogy a bosszúálló paréjnak kis grófné jött segítségünkre. csak a vége érinthette a leányka tunikafodrait, «Persze!" t á m a d t György bácsira. «Maga a ki kiszabadulván, kaczagva szaladt a szekfűGyörgy bácsi! Magának csak az kellene, hogy bokrok között a kertajtó fele. itt mutogathatná a katona fiát, a honvéd vejét, Ott szemközt jött velük egy szép, kegyes hogy másnak nincs o l y a n ! Minek maradna itt? tekintetű matróna, egy kerti seprűvel. Hogy összeüljenek a Bélával várni Napóleont, Ilóx.sa egyenesen hozzámenekült. A leányok meg az ázsiai egyesült státusokat! Itt konspi- körülrajozták es csókolták a kezeit, a ruhája rálnának, újságot járatnának, meg mindent. szegélyét, a h o l hozzáférhettek. Kedves, ara­ Aztán az lenne belőle, hogy megint elvinnék nyos jobbkezünk! katonának a vejét. — H á t majd mikor összepö­ Akkor Rózsa kivette a matróna keséből a rölnek, hová szalad haza az a szegény asszony, seprűt, és elkezdek sepregetui a kerti utakat. ha itthon maradnak ? Maga György bácsi!» • Tisztára ám lányok, mert holnap va •Már ha a grófné Nagysága is ugy akarja, nap lesz!" szólt Rózsa a többihez, miközben hát nem b á n o m ! " szólt megadódzott hangon, fölegyenesedett és egy szófogadatlan fürtöoskól hárítva vissza homlokáról, a matróna után • hanem —» Itt szétnézett, s a hogy látta, hogy Esztike nézett. távozott az utrakészüléshez, újra előfogott : Nem tudom, ez a tekintet nem azt mon­ • A feleségedet vidd a hova akarod, de az dotta-e: Hátha engem választ menyének.' unokáimból majd én parancsolok." Ki tudja? Olyan csipkerózsa fejről, mint a Arday, ki az egész vitához nem szólt, bú­ Rózsáé, senki sem állhat jót, hogy mit gondol. csúzásra megölelt. «Pajtás! attól féltem, meg­ szűnsz pajtásom lenni. Most kétszeresen az vagy. Jól teszed, hogy mégy.»

* *

Azóta bizony sok idő elmúlt. Az én édes Esztikém jobbkezem lett nekem. A dúsgazdag parasztlánynak sohasem jutott eszébe a tanya, a tejjel és vajjal mosott pusztai utak, a kertésznékkel és juhásznékkal való leszámolások gyö­ nyörűségei. Egyszer sem pirult ki homlokán az a gőg, mely a lábszámbm veti gyökereit. Sze­ reti, kényezteti ezt a sok czéda lányt. Piron­ gatja, oktatja, mosdatja, öltözteti. Azt mondja, ezekből választja még a menyeit is. («Jaj lá­ nyok!" suttogott Irtó Rózsa, és a leánykák összenevettek.) Eleinte sokat hívogattak bennünket «haza», de mindig volt valami akadály, hála Istennek ! Először a kis J e n ő , azután a kis Barna, azután a kis Elemér H a n e m bezzeg mikor fölcseperedtek, szer­ zett magának kárpótlást az én ipám. Mint a karvaj, upy csapott közénk, vitte haza, és ott tömte beléjük a kevélységet. Most már öreg ember vagyok, belehalnék, ha mozdulnék. Nem bántok senkit, engem sern bánt senki, még a tanfelügyelő s e m ; pedit; az nem más, mint Albert öcsém, a mint mindjárt kiviláglik. Szegény apám rég meghalt. De látta uno­ káit g azokban vigasztalódva halt meg. Majd valamelyik visszaszerzi a Barnabás-Dánok régi fényét. E n miattam m á r n e m is lesz abból semmi. Nem tudom, a J e n ő fiam is hogyan fog hozzá, mert az öreg apja igen elszelesitette. Megépí­ tette neki a B a r n a b á s udvart a Hernád partján, hogy túltesz a Tamásék kastélyán, azután meg­ tette a gyereket képviselőnek Dán Albert elle­ nében, s most az én fiam a főfő habarék, hogy szinte szégyenlem. Mindez sok pénzbe kerül. Hiába mondja pedig az öreg apja, h o g y n e gon­ doljon v e l e : a pénzszórás nem emeli a Barna­ bás-ágat. Ám te lásd j ó fiam ! a magadét szó­ rod. H a n e m a Barna, a ki Zürichben fúrja a begyeket és épiti a hidakat, — aztán meg az Elemér, a ki Berlinb *

hangjai üdvözölnek az oszlopos vendéglő előtti térről, hol lámpasorok között százai állnak a fehérre festett kerek asztaloknak és székeknek, melyeken tarka közönség foglal helyet. Ket évtized előtt e Vendéglő helyen egy elárvult majorság állt körülnőve dudvával, bo­ zóttal. Midőn a sziget nagyszerű átalakítását munkába vettek, ot. lábnyi földréteget emeltek le innen s elvkor nagyszerű. III láb szeles alapfalakra akadtak itt, melyek tökéletes négyszög­ ben futottak, roppant kiterjedésben, minden sarkon \artornyok alapjait mutatván. F roppant épület lehetett a régi krónikák által említett János-vitézek kastélyai vagy annak korfala. • De forduljunk a sziget alsó csúcsa felé. Gyönyörű kilátás tarul itt elénk. Olt latjuk ma­ gánk előtt a testvér-fővárost Pestet, szabályos palotaival es Budát, királyi varával. Jobbkél

felé, mintha holdja volna a Margitszigetnek, egy kisebb sziget áll, eltakarva, a Fozsahegyet es a budai vízivárosi. F kis sziget meg ősvilág, bozót es dudva tenyeszfai alatt s csak a- tej- es SaVÓkura latja hasznát, menedéket adván a te­ heneknek. Az alsó csúcsról latjuk a Mar^it-hidat, mely ugy volt tervezve, hogy száraz lábbal is el lehes­ sen jutni a Bzigetre, azonban a földnyelv, merj btel összekötné a. hidat, még min várakoztat magára. » l Ijünk föl azonban a vasútra s tekintsünk

kissé komi a szigeten. Megkerüljük az alsó

vendéglöt, melynek a, sziget belseje felé nező oldalán mar nyári lakasok vannak, a- svájezi alakra (pult kocsiszin mellett fölülve a könnyű, szellős vasúti kocsira., — a. leggyönyörűbb faVidéki ember, hacsak két napot tőit is a és bokorcaoportozatok között vezet el utunk. fővárosban, nem mulasztja el meglátogatni azt Babról az itt-ott megritkult fák között kilátás a kis paradicsomot ott a Duna közepén, mely a nyílik a Dunára es az 6-budai Dunapartra. A maga nemében bizonyára a legszebb pontja en­ fák néhol egész alagutat alkotnak összehajló nek az országnak s büszkesége lenne bármelyik­ lombjaikkal, majd meg bepillantást engednek a nek is. sziget belsejébe, a többi közt arra a veresfenyőEgész kis állam, — dióhéjban. Es pedig a partiéra, melyet egyik képünk mutat. E facsoczivilizáltabbak közül való. Terméssel és művé­ portozat emelkedett dombháton áll. Itt sejtik szet versenyeznek benne, hogy kedvessé, vonzóvá azt a helyet, melyen egykor, rem' okmányok tegyék. szerint egy falu alít : l'alfalva, a mit a boldog Megvan csaknem mindene, — irja a szi­ emlékezetű József nádor egy lelete is megerősí­ get egyik krónikása, — a mit a modern felfo­ teni látszott, ki e helyen tömérdek konyhamagás a czivilizált kis állam fogalmától megkíván. maradványokal es cserepet talált. Van két kikötője, mind a két végén egy-egy fel­ A sziget közepe táján, jobbra a fölfele ha­ órai hajóközlekedéssel. Van postahivatala, mely ladó vasúttól, látjuk a főherczegi lakot, melyben ide is rendesen elvezeti a világáramlat lükteté­ a boldogult n á d o r d l y örömest időzött, s melyet seit. Van vízvezetéke, mely behálózza egész te­ József főherozeg is lakásának választott. A házriiletet s öntöző készülékeivel oly ténye oldalában, folyondárral felig beszőve, áll a pre­ idéz elő. hogy bámulva áll meg előtte a sok vi- montreiek Szent-Mihályról nevezett egykori lágot látott ember is. Van gázvilágitása, mely templomának, — a sziget legrégibb épüli meghosszabbítja a nappalt s nem bizza a vilá­ nek azok között, melyeknek nyomai még fel­ gosság terjesztését a jó csillagokra, mint annyi ismerhetők,— még ma is nagyszerű omladékai, nagy város. Van távirója es vasútja, gyönyörű , ívu ablakaikkal. A főherczegi nya­ épületei, nagyszerű ültetvényei, száz raló előtt hatalmas platánok terjesztik el tere­ nyilt mezeje, bársonysima pázsittal, árnyas bélyes ágaikat H a virágágyak között itt nyílik a búvóhelyei, a fold mélyéből kierőszakolt jöve­ tulipánfa is, melyben az öreg nádor egykor oly delmi forrásai, melyek b víz örömet találta. I kepeben szökeltetík föl üditő es gyógyító kin­ cseiket, — van rend' rvényho- ] zása is, a miről a fák sudarára ragasztott figyel- ! De íme a vasút megáll. Itt vagyunk a felső meztetések tesznek tanúbizonyságot, külón ha­ kikötőnél. A nagy fürdőház, ragyogó kupolájá­ tárai, sok százai múltja, irott val, hatalmas szárnyaival, előtte a hasonlítha­ faragott dokumentumokkal, virágzó jelenje s tatlan üdeségü messze nyúló gyepszönyeg, ezen bizonyára a múltnál és jelennél is sokkal szebb ; tul a nagy szálló s tul rajtok a nyaralók egész — jövője. És van egy főherczege, a ki kiváló sora. itt vannak előttünk. De mi a meleg forrás szereteti atyai örökén. Szóval bír épületéhez sietünk. A nagy fáradsággal s még mind a m a garancziákkal, melyek egy kis kultur- ; nagyobb költséggel fúrt forrás bőven szökelteti állam fennállását és «virágzá*át» biztosítják. föl a vizet egész az épület tetejéig, hol a forrás legmélyéig benyúló csőből kőmedenczébe omlik viz, hogy a budai oldal felé, gyönyörű zu­ Képeink csoportját nem követhetjük abban hatagot alkotva, lerohanjon a romalakra épült a sorrendben, a mint azt a rajzoló ónja, nem az falakról a Dunába. A Duna felől tekintve, való­ egymásutánt, hanem az artisztikai összeállítást ságos természetes vízesésnek látszik az egész s tartva szem előtt, együvé állította. Mi a látof a zöld nyálkás réteg, melyet a viz a kövekre tók rendes útját vagyunk kénytelenek válasz­ százados moh gyanánt vont, még meggyőzőbbé tani s miután a budavári magaslat éjszaki foká­ teszi a csalódást. ról futó pillantást vetettünk az elénk táruló szép A forrásnak csak fölösleg vize omlik a Du­ panorámára, a szőke Dunára, melyen túl Pest­ nába. A többi a fűrdőmedenczéket táplálja s nek egy része, innen Budának a császárfürdő az ivócsarnok csapját. körüli "része. Bud i-Újlak és Ó-Buda, a víz kö­ A pompás fürdőház, a gyönyörű nyaralók, zepén meg a szép Margitsziget is látszik az uj virágszőnyegek, gondosan ápolt gyepek, — a hid egy részével: beülünk a bajóba és kikötünk vizemelö gép háza, a vizvezf ték tornya, s mind, képzeletben az alsó beszállónál. a mi itt környez, a legmodernebb kultúra hatá­ H a t a l m a s fák borítják itt el szemünk előtt sával van reánk s miután az ellentétek vonzzák as alsó vendéglőt, melynek csak felső kis része I egymást, szinte jól esik kissé fölváltanunk a látszik elő a fák koronái fölött. Katonazene kultivált világot egy kis vad romantikával.

Képek a Margitszigetről.

*

575

ÁRNYA.S PAD.

D Ö R B E T I V A D A R RAJZA.

KÉPE'.

BRIARS" VILLA.

A „TRO.JAN" ÉSZAKKKLETRŐL. '

EUGÉNIA CSÁSZÁRNÉ LÁTOGATÁSA SZENT-ILONA SZIGETÉN. A SZIGET fÖHERCZEGI LAK.

KÉPEK A MARGITSZIGETRÖL. —

' LOHOWOOD. HAJÓMEGÉRKEZIKJAMESTOWNKIKÖTŐJÉBE. !• NAPOLEON SÍRJA. KILÁTÁS A SZIGET ALSÓ BÉRZÉRŐL A K I S SZIGETRE KS DUNÁBA. V E R E S K E N Y Ő CSOPORT. A SZIGET PANORÁMÁJA.

„THE

577 VASÁRNAPI UJSAG XXVII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM. 1880.

xxvii. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM. 1880.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 576

AZ ALSÓ KIKÖTŐ.

A VÍZESÉS ÉS A KÜLSŐ .KIKÖTŐ. •

AROMOK.

578

VASÁENAPI ÚJSÁG.

Erre is van alkalom a kis szigeten. Hisz említők, hogy e dióhéjba szorított kis államnak történeti múltja van s messze időkről beszélő emlékei. Keressük föl azokat. Eddig a sziget budai oldalán haladtunk föl­ felé, most a pesti parton tegyük meg az utat visszafele. A sziget közepetáján, közvetlen a Duna mellett, kissé dombosabb hely emelkedik. Sürü cserjés borul itt egymásba, összeszövődve a ki­ emelkedő fák ágaival. Összekuszálódtak, a mint a jó isten nőni engedte. A sziget minden egyéb részén látszik a gondozó kéz nyoma, minden egyes fát mintha mindennap megmosdatnának, megberetválnának, kicsinosítanának, hogy sza­ lonképes legyen; itt a természet szabad kezét látjuk a maga eröszakolatlanságában. Odább egy kis fenyves, majd ismét gyertyánfacsoport, vál­ takozva juharral, bükkel, sommal, vadalmával, egyenethn, dombos, szakadékos talajon. Ez szándékosan van így hagyva. Régmúlt idők emlékeit takarják e fák itt, századok nyo­ mai vannak ott elrejtve az egyenlőtlen hal­ mok alatt. IV. Béla leányának, szűz Margit templomának és kolostorának vannak itt rom­ jai. Emitt egy oszlopfejezet, amott boltozatot tartó heveder, ismét egy szögletkő, gondosan kifaragva, s az annyi százados falak, melyek oly tömérdek viszontagság után is tisztán feltünte­ tik az itt emelkedett Árpádkori templom egy­ kori alakját, a királyleány gyónószékének, tér­ deplőjének helyével. A romtörmelék hatalmas dombokban, hoszszu ároktöltésekben tekintélyes területet foglal el e helyen, mind megannyi sirhalom, melyben hat század omladékai porlanak eltemetve, körül­ nőve bozóttal, mohával, vadvirággal. Méla, andalító hangulat szállja meg az em­ bert e helyen, s csak az alsó kikötő felől idáig is elhangzó gőzsip riasztja föl, eszébe juttatván a hazatérés idejét. —rs.

Napóleon emléke. A Napóleon név a legszebb név, maga I. Na­ póleon minden kétségkívül a legfényesebb alak a világtörténelemben. Mikor még ö nem volt, akkor a történet és élet bölcsei, a költők még vitathatták, vitatták is, kinek pályája tündöklőbb, ki csodálatosabb jelenség : Sándor, Hannibál, Attila vagy Jú­ lius Caesar? Tehát nem volt, a ki valamennyi fölött egy fejjel kimagaslott volna. Ma már ez többé nem vita tárgya. Van egy alak, a kinek dicsősége mindent homályba borit, a ki ugy áll a történelemben, mint a nap a csillagrendszerben. A ki nemcsak mint átalános lángész ha­ sonló a naphoz, mely sugarait mindenfelé egy­ aránt löveli szét, de a kinek még pályafutása is, a termesz-ti v lágelegfényesebb tüneményéhez, egészen hasonlatos. Ugy kelt föl a láthatárra, mint amaz, a sö­ tét éjszakából. Nem előzték meg ősök, nem volt lépcsője semmiféle társadalmi előny; nem segí­ tette elő semmiféle tőle idegen hatalom, csupán saját ereje, szellemének káradó fényözöne. A tengerből szállt föl,a tengerbe szállott alá. Eleinte a latkor szélén fénylett, szembe tűzött; aztán fokozatosan egyre emelkedett, lángja egyre szétáradóbb lett, fejünk fölé ért, fölöttünk ragyo­ gott és valósággal sütött; elérte a delelöt, hon­ nan fölebb már nem juthatott, és azután lefelé haladva, leáldozott a vérben, melylyel elöntötte a világot. Nincs az a költői képzelet, mely ennél szebb, nagyszerűbb, elragadóbb, bűvöletesebb legendát álmodhassék. Azért nem csak azt erezi az ember, hogy a múltnak, de hiszi, hogy ez már a végtelen, a láthatlan jövőnek is legfényesebb, utólérhetlen tüneménye. Olyan ő a történetben, mint Shakespeare remeke, «Coriolanus» a költészetben. Az avatott lélek érzi, hogy e műnek nincs egyetlen betűje, melyet kivenni és jobbal helyettesíteni lehetne. Az ő életének nincs egyetlenmozama, mely épen ugy ne volna legszebb, legköltőibb, legfenfiégesebb, mint a hogy az epén megtörtént. 0 a legfelségesebb emberi fogalomnak

örök képviselője: ha a dicsőségre gondolunk, akkor Napóleonra gondoltunk. Élete kerek, befejezett, mint egy júliusi napé, melynek neve, a mi nyelvünkön, valóság­ gal benne van keresztnevében. 0 az, a kinek azért kellett elbuknia, mert ez nagyságának ter­ mészetes következménye volt, s azért bukása is oly szép, mint delelése volt. Hiszen nem állha­ tott meg ott, mert különben elégne a világ! Némelyek azt hiszik, hogy a történelem ez alakja, épen dicsfénye vakító, kábító voltánál fogva veszedelmes az emberiségre nézve, mert örökké csábos eszményképe marad a tett- és dicsvágyas ifjúságnak, s ez a helyett, hogy Washingtont, őt választja követendő bálványképül. Ne tartsunk ettől. Napóleon örök, de kétségbeejtő eszmény­ képe marad a dicsvágynak. Az őrjöngök nem ve­ szélyesek, pedig csak őrjöngök hihetik, hogy a földön, a hol két falevél nem egyforma, a törté­ nelemnek ily mozama ismételheti magát. Ö nem csak fölülmulhatlan, de egyátalán utólérhetlen! Lasciate ogni speranza! Austerlitznél a dicsőség nem csupán magára Napóleonra nézve érte el tetőfokát, de az egész történelmi időre, az emberi nemnek azon egész életkategoriájára, melynek mesgyéit az özönvi­ zek képezik, melyek elmossák a piramidokat, mint vakandturásokat, letörlik a történelem táb­ láját, a föld színe ^parlagon marad, hogy utána megint egy ujabb Ádám-ivadék kezdje ott, a hol a másik elhagyta. Nem; több Napóleonja nem lesz a világnak. Mert ha ember születnék is hozzá, nem lesz hozzá többé — világ. Napóleon maga után betette a hadistenek Pantheonjának ajtaját. Az ő sirja határköve amaz időknek, me­ lyekben az emberiség a tömeges működésben kereste tett- és dicsvágya kielégítését. Most már az egyéni képességek versenyé­ nek, az egyéni uralomnak korszaka felé gravitá­ lunk. És pedig épen azért, mert a tömeges mű­ ködést a végletekig, tehát ad absurdum viszi a jelen kor rendszere, a tömegek mozgathatlan arányaival. A hol mindenki szinészszé válik, nem marad néző közönség és megszűnik az előadás. A katonának dicsőség, a verekedéshez tér kell, és a tömeg maga veszi el önmagától az ehhez való tért. Nem mozoghat, meg kell szűn­ nie a liarcznak, mint a tűznek levegő nélkül. Épen most, éjjen azért, mert az egész vi­ lág fegyverben áll, mert minden ember harezos, épen ezért állunk közel azon fordulathoz, mely­ ben előbb dicstelenné, később lehetlenné válik a háború és az emberiség a béke műveiben, az egyesek miriádszerü képességeik kifejtésében keresik majd dicsvágyuk kielégítését. A háborúzás költészetének vege van. Egy szecskavágó gép működésében nincs oly szépé­ szeti oldal, melyért az ember lelkesedjék és dara­ bokra aprittassa magát. A hadvezéri genialitást a prózai sokaság, a személyes vitézséget a gép­ szerű szerkezet pótolja és lehetleniti egyszerre. Ugyan kinek volna kedve Gyöngyéletre erőtetve, —

ha ez élet egyátalán nem gyöngyélet ? A katona maholnap nem egyéb egy kukoriczaszemnél a morzsoló gépben. A hadvezérek — masiniszták, az győz, a ki jobb gépet, olcsóbb mozgató erőt talál ki. Nem, én nem féltem az emberiséget Napó­ leon eszményképének bűvös, szédítő hatásától. Olyan ő, mint az a legmagasb hócsúes, melyhöz egy földindulás elzárta a fölvezető utat. Közte és a jövő között egy áthidalhatlan örvény támadt: ott fénylik ő a magasban, örök csodá­ lat tárgyaként, mert örökre — elérhetetlen! * * * Utódai, ugy látszik, végzete rendkivüliségei közül már csak a szerencsétlenség, a tragikai katasztrófa nagyszerűségét örökölték. Er­ kölcsileg, szellemileg nem voltak oly nagyok megközelítőleg sem, de esésüknek, hogy ugy mondjuk, fizikai méretei mégis hasonlók és szinte megrázok. A világdivat egykori királynője, Eugénia császárnénak, a zulu földön elesett fia sírjától a nagy trónalapitó sirjáboz zarándokolása, a legmeghatóbb jelenségek egyike. * * A «Troj»n» hajó, melyen a franczia excsászárné a nagy tengeri zarándokolást megtette, a FokfoWről ér­ kezett 8». Ilona szigetére, I. Napóleon börtöne belyébez.

35..SZÁM. 1S8Ü. XXVII. ÉVFOLYAM.

Annálinkább, mert ugy tetszik, mintha ez volna a nagy napóleoni legendának utolsó és — ha igen, hát elmondhatjuk, hogy— méltó zárjelenete. Érezzük, hogy a katasztrófa már nem fokozódhatik, a nagy tragédia be van fejezve. És szinte kívánjuk, hogy ne legyen folytatása. Alig van a történelemben jelenet, melyhez aláírásul inkább illenék a nagyszerű mondás: Sic transit glória mundi! E jelenet színhelyeit tüntetik elő alábbi képeink. A földöv déli oldalán az Oczeánból kiemel­ kedő szikla, melyhöz az újkor Prometheusa lánczolva volt hat éven át, 1815-től 1821-ig, a két egyszerű épület, melyben folytatólag lakott; az a szintén egyszerű tér, melynek nagy négyszögű kövére elegendő volt egy N betű, hogy a világ és minden későbbi idők nemzedéke tudja, miszerint abban Napóleon tetemei nyu­ godtak. E tárgyakhoz valóban fölösleges minden további aprólékos magyarázat. Van-e, ki e történetet nem ismeri? Vajda János.

A bojér. Ha ma az utas kényelmes vasúti coupéban liomániába jön s a fővárosnak szép, európaias utczáit, jó kövezetét, légszesz-világitását, színhá­ zát, akadémiáját, nagyszerű közkórházait, lakta­ nyáit látja s a franczia elegancziával öltözött utczai sürgő tömeg közé vegyülve, végignézi a nagy üveg-táblás, művésziesen összeállitott ke­ reskedelmi kirakatok végtelen sorát, a tömérdek bérkocsit és czifra uri fogatokat, az egészen francziásan öltöztetett katonatiszteket és ha meg­ láthatja talán magát a katonai egyenruhát vi­ selő, nyitott udvari hintón járó fejedelmet: bi­ zony észre sem veszi, hogy keleke j ö t t ; a külszin majdnem semmiben sem különbözik más európai fővárosokétól, sőt az állam szervezete sem, mert hisz szabad alkotmánynyal, teljes sajtó- és szólás-szabadsággal, választási joggal biró nemzet közé jöttünk s Bukarest és aromán nép közelebb áll ma alakjára és intézményeire nézve Parishoz, mint Konstantiuápolyhoz. Az ifjabb nemzedék, a 35—40 éven alóliak, ugy bele szoktak ez uj rendbe, hogy nagyobb­ részt nem is tudják: miként volt akkor, mikor ők születtek, sőt apáik irását, a sok hangú ro­ mán nyelv leírására hasonlithatlanul czélszerübb kirill-betüket olvasni sem tudják. Előre rohan mindenki; vajmi kevesek azok, kik a múlt idők törtenelmét lapozgatják, és félszá­ zaddal ezelőtti állapotok elbeszélése ugy tűnik ki ma, mintha félezred rég elfeledett ős alakjai kelnének föl sírjaikból. Másfelől ismeretes ugyan nálunk a bojér czim; tudják, hogy az oláh urat jelent. Legin­ kább aztán az a vélemény, hogy a bojér szomszédjainknál az, a mi nálunk a mágnás. Minthogy azonban a bojér név már csak a tör­ ténelemé, a közéletben s hivatalosan pedig a minisztert, a százezer forint jövedelemmel biró földesurat is ép ugy egyszerűen domnulénak, azaz: uramnak czimezik, mint az utolsó földmivest, mint a domnule kellnert, és a tanár a Jamestown kikötőjénél a sziget kormányzója és kör­ nyezete várták a nevezetes vendéget s egész proczeszszió indult el Longwood felé, hol I. Napóleon sirja léte­ zik. Meglátogatták a The Bríars nevii villát, hova az Európától rettegett fogolyt először hozták, elzarándo­ koltak a longwoodi «01d Housei-hoz, hol keserves öt éven át laknia kellett s hol 1821-ben megtörve s állító­ lag lelkiismereti kinoktól üldöztetve meghalt. A bánatos özvegy és anya egy óránál tovább tartózkodott itt, ma­ gánosan elzárkózva. Megnézett minden szobát s könyek hullottak szeméből, midőn meglátta a férje által emelt szobrot e helyen, hol a nagy Napóleon utolsó lehelletét kia Ita. Egykor ugy tervelték ők, hogy ez kegyeletes és fényes zarándok-hely lesz s a villa I I I . Napóleon költségén palotává lesz ; ma már idegen, egy ismeretlen Marschal tulajdona s ide s tova talán a trónvesztett nő által legmélyebben gyűlölt franczia köztársaság vesz birtokába. S elmentek innen a jól ismert sirhoz, mely szomorú fűzfától árnyékolt rácsozott emlék rajzát oly sok ház falán őrizték egykoron s melynek leveleiből ezer s ezer utazó szakított emléket, a hatalom és dicsőség mulandóságára emlékeztető jelt. Az unokaöcs neje letér­ delt a sir előtt, aztán ő is — mint a touristák teszik — letépett néhány ibolyát és gerániumot s visszatért a hajóra, mely visszaszállította Európába. A végzet még nehezítette emlékeit. A 91-ik ezred, mely I. Napóleon párisi temetésénél részt vett s mely ugyanezen szolgá­ latot tette a zulu földön elhunyt «utolsó« Napóleonnak, ez alkalommal épen a szigeten volt laktanyában — is tisztelgett a bánatos özvegynek.

;:.-,. SZÁM. 1880. xxvil. ÉVFOLYAM.

tiz éves gyermeket az iskolában : nem teszek ta­ lán rossz szolgálatot e lapok olvasóinak, ha elmondom, hogy mi volt az a bojér (mert már csak volt s alkalmasint nemsokára itt is bárók és grófok fognak születni); de hogy ez érthetőbb legyen, el kell előbb mondanom, hogy milyen volt maga a fejedelmi udvar félszázad előtt. A fejedelmi palota két fő-osztályrészből állt. Egyik volt az a rész, melyben ő lakott. Ezt nevezték hárem-nek. A másikban voltak a kü­ lönböző ügyérségek; ezt hívták mábem-nek. Egy nagy teremben volt fölállítva a fejedelmi trón ; jobbra a tróntól, az egész terem hosszában, vö­ rös posztóval bevont pad (törökös diván) húzó­ dott végig. Minden vasárnap megjelent a fejedelem eb­ ben az elfogadó teremben; előtte mént a fő posztelnik (székhordó), a második és harmadik posztelnik, az aga és hatman (fővárosi rendőr­ főnökök). Mindezek kezeiben hosszú ezüst botok voltak, mint hivataluknak elmaradhatlan jelvé­ nyei. Ez urak a trónnak balján állva maradtak; miután pedig a fejedelem leült, a második szék­ hordó bement a mellékterembe, hol a divánképes bojárok, élükön a metropolitával, már egybegyűlve vártak, és bevezette őket. Azok azonnal leültek, törökösen a trón jobbján, legeiül a metropolita, utána a többiek rang szerint sor­ ban; ekkor édességgel, kávéval szolgálták föl őket s néhány üres bók mondása utáu fölkere­ kedtek s visszavonultak ugy, a mint jöttek. Ez volt'az elmaradhatlan ünnepi hódolat-nyilván'tás. Ekkor az első logofet (igazságügy főnöke) íelolvasá az érdekesebb folyamodványokat, mire a fejedelem szóval monda ki határozatát, s aztán visszavonult ő is saját lakosztályába. Egy más kisebb teremben hasonlóan volt egy trón, mellette egy bársonyos nyug-ágygyal s jobbra vörös posztóval bevont hosszú diván. Ez volt a fejedelmi diván terme; itt fogadtattak a konzulok vagy átutazó idegen fejedelmi nagy­ követek, dunamenti pasák küldöttei, és itt intéz­ tettek el a nagyobb perek. Továbbá három szobát foglalt el a főkincstárnok, kettőt a foszékhordó s más két nagyob­ bat az ország főlogofetje (az igazságszolgáltatás elnöke), melyekben ezeknek megfelelő osztály­ irodája és kabinetjei voltak elhelyezve. A mai majordomot hárem-vorniknak s a íö-udvarhölgyet hárem-udvarhölgynek nevezték. Az őrség pedig állott a testőrökből (csohodári), kik télen vörös posztóju s nyáron fehér öltönyt viseltek, fejőkön, a mai ezred-dobosoké­ hoz hasonlító nyestbőr-kalpaggal; továbbá a puskásokból (tüfekcsii); ezek árnaut bérenczek valának. Végre a delik-bői, kiknek főnökét delipasának hívták s kik arnautáson öltözködtek, iélméter magas, fekete posztó-kalpaggal. Volt még két főnök: a ghülleraa (ágyugolyófőnök) és kirk szerdai- (negyven katona főnöke). A bas-csohodár, a deli pasa s e két utóbbi ragyogó aranyos arnaut-öltönyben,pisztolylyal, handzsárral és karddal fegyverzetten mindig a fejedelem mellett állottak. A bas-csohodár alatt állott még négy bidbül-csausz (kiáltó őrmester), ezek sárga, törökös nadrágot s hasonló dol­ mányt viseltek, széles ezüst övvel, tenyérnyi nagy ezüst-csatokkal, fejükön óriás nyest-kalpaggal s kezökben csörgők és csengőkkel el­ látott tambur major ezüst bottal. Hivatalos fo­ gadtatáskor ezek a fejedelem előtt állottak s magasra emelvén botjukat, megrázták és dalla­ mosan kiáltották be török nyelven a szolgákat, kik az édességet, kávét, szörpöket és csibukot fölszolgálták. E szolgák, — inkább nevezhetnők apródoknák, — mind boj ér-fiuk voltak. A házfel­ ügyelő neve volt: mábenadzsi-pasa, másiké kafedzsi-pasa, kaftándzsi-pasa, ibriktár-pasa, peskirdzsi-pasa, tütündzsi-pasa stb., mind tiszta török czimek. Volt a fejedelemnek még két hivatalnoka: Adiviktár és a mühíirdár; előbbi az írószerek felügyelője s az utóbbi a pecsétőr, ki a fejedelmi pecsétet mindig kebelében hordta s csak addig iryujtá át a fejedelemnek, mig az valami ok­ mányra névaláírás helyett pecsétjét ütötte. Mert megjegyzendő, hogy csakis az adományleveleket irta alá és minden más rendeletre csak pecsétet ütött. Azonkívül még a kincstárnokhoz küldött ponzutalványok alá a pecséten kivül tett egy monogrammszerü jegyet, melynek neve sahtura volt, épen mint a szultánoknál. Mellőzve még néhány udvari hivatalnokot,

VASÁRNAPI ÚJSÁG. csak azt említem föl, hogy évenként négyszer: húsvétkor, karácsonykor, Szent-Vaszil és víz­ kereszt napján a fejedelem azon kaftánba öltö­ zött, melylyel a szultán öt kineveztetésekor dí­ szítette tol. Volt pedig ez cserkesz szabású, ezüsttel vegyes fehér szövetből, elöl arany zsinórzattal, derékig leérő nyest-gallérral, és vala­ hányszor ez öltönyt fölvette, fizetett a kincstár­ nok minden nagy-bojérnak GV2 piasztert (2 frank 40 centim). Az irodafőnökök s könyv­ tárnokok kaptak 4l/a pisztert s az írnokok' 25 párát. Volt aztán egy udvari orvos, archiatros czimmel és egy gyógyszerész. Volt egy török czigányokból álló udvari zenekaris, melynek főnökét hívták nettrkándxipasának; e banda ebéd alatt és naplementekor török darabokat játszott a palota udvarán. A mint látjuk, valamennyi hivatalnoknak s kisebb-nagyobb fölszolgáló személyzetnek török neve volt s az egész elfogadási, törvény ülési czeremonia tisztán törökös. Képzeljük hozzá, hogy mind e boj érők törökös bő hosszú ruhá­ ban jártak, divánjaikon karikába rakott lábak­ kal ültek és öles csibukok füstölgése mellett kávé és serbet szörpölgetve tanácskoztak, és övig érő szakállt eresztettek : s ime egészen egy török főúr udvarában találjuk magunkat. Legfölebb a turbánt látjuk, különben nem kisebb terjedelmű drága prémkucsmákkal, helyettesítve. Sőt még nagyúri hatalma is ép olyan volt a feje­ delemnek — kit egyébiránt a törökök vlachiai bejnek czimeztek — mint egy kormányzó pasá­ nak, mert teljes joga volt bojárjai közül bárkit is, minden előleges kihallgatás és törvényiétől nélkül, önkényüleg megbotoztatni, bezáratni, száműzni, vagy megöletni, és e sokat hányatott ország történelme bizonyítja, hogy e kényuri jogot a fejedelmek némelyike, — hogy például többet ne említsek, Mád a karó-vajda — oly mértékben használta, minőben a kegyetlenség megszokott személyesitője, a — római Nero sem. A fejedelmet különben a nagyvezér ajánla­ tára maga a szultán nevezte ki, és pedig az utolsó pár században csaknem kivétel nőikül fanarióta görögökből, kik a szó teljes értelmé­ ben nem nevezhetők másnak, mint keresztény pasáknak, kik azonban sokkal zsarolóbbak vol­ tak alattvalóik iránt, mint a török pasák, a minek oka a görög pénzszomjon kivül főleg abban keresendő, mert a vajdai tisztség a leg­ több ajándékot és legmagasabb évi adót ígérő görögnek adatott el, még pedig akkor is hatá­ rozatlan rövid időre, ugy, hogyha az ajándék­ küldések megakadtak, biztos lehetett, hogy he­ lyébe mást neveztek ki, őt pedig oly egyszerűen letették és száműzték, mint bármelyik közönsé­ ges török pasát. (Vége kör.)

A GŐZHÁZ. V E R N E

GYULA

R E G É N Y E .

MÁSODIK KÉSZ. ÖTÖDIK

F E J E Z E T.

Tigris-vadászat. Van Guitt ur annyit beszélt, hogy ideje volt már bucsut vennünk a kraltól s visszatér­ nünk szanitáriumunkba. Félni lehetett, hogy Hod kapitány, a vadölő, és Van Guitt, a vad­ fogó között keményebb összeszólalkozásra is ke­ rül még a dolog. Mindamellett elég barátságo­ san váltunk meg, s megegyeztünk, hogy érint­ kezéseinket fentartjuk és Van Guitt ur a csikarikat, mikor szükségünk lesz rajok, vadá­ szatainkban segítségünkre adja. Különösen Kalaganit, a ki merészséget és ügyességet, tapasz­ talt jártassággal egyesitett e veszélyes foglalko­ zásban s a kire minden körülmény közt föltét­ lenül lehetett számítani. Viszont Hod kapitány is megigérte, hogy a hol lehet, kezére fog járni Van Guitt urnák. Mielőtt a kralt elhagytuk volna, Munro ez­ redes, ki nem szándékozott oda gyakrabban visszatérni, meg egyszer megköszönte Kalaganinak, hogy életét megmentette a kígyótól s biztosította," hogy mindig szívesen látott vendég lesz a gőzházban. A hindu hidegen hajtotta meg magát s nem árulta el, hogyha jól esett is neki az elismerés ilyen férfiútól. Ebédre otthon voltunk s beszélgetésünk ;

>79 főtárgya, lehet gondolni, Van Guitt Mátyás ur volt. A következő napokon, június 21'., 2S. és i'D-kén az eső oly erővel esett, hogy vadászaink, bár mennyire vágytak is, nem távozhattak a gőzházból. Ily időben egyébiránt a vad nyoma is elvész s szó sem lehet a nyomozásról. A vad sem szívesen hagyja el rejtekét Június 30-án kiderült. Hod kapitány, én, Fox és Gummi, készültünk lemenni a kralba. Az nap reggel néhány hegyi lakóval találkoz­ tunk. Hallották, hogy egy csodás pagodát szál­ lítottak a vidékre s ellenállhatatlan kíváncsiság vonta őket gözházunk megtekintésére. Szép példányai voltak a tibeti néptörzsnek, harczias természetű, megbízható jellemű, vendégszerető s a völgylakó hinduknál minden tekintetben magasabban álló emberek. Az állítólagos pagoda nagyon megnyerte tetszésüket, az aczél-elefánt pedig épen imádó bámulatot gerjesztett bennök. Pedig nyugalom­ ban volt. Mennyire bámulták volna még, ha mozgásban látják, hatalmas erőkifejtésével, a hegyek gerinczén fölfelé haladni ! Munro ezredes szívesen fogadta e benszülötteket, kik közül néhányan a nepóli tartományt s a hindu-khinai határszóleket jól ismerték. A beszélgetés egy ideig a határ azon pontjai körül forgott, a hol Nana Sáhib, a azipojok leveretése után menedéket keresett volt. E hegyi lakók különben csak annyit tudtak Nináról, a mennyit mi; halála hire hozzájuk is elhatott s ugy lát­ szott, ők azt nem is vonták kétségbe. Megma­ radt társai Tibet belsejébe menekülhettek s ott bajos lett volna őket megtalálni. Munro hall­ gatagon s gondolkodva fogadta é nyilatkozatot. Hod kapitány a vadak felöl kérdezősködött a benszülöttektől. Érdekelte öt, mily pusztításo­ kat tettek a ragadozók a Himalája-alji vidéke­ ken, melyekről a lakók sokszor menekülni kényszerültek előlök. A kormány 300 rúpia dijt tűzött ki egy tigris fejére, de azért e félelmes vadak száma nem fogyott s ugy látszók, az em­ ber előbb-utóbb kénytelen lesz nekik engedni át a tért. A szives fogadtatástól meghatva vettek bu­ csut tőlünk s megígérték, hogy többször is meg fognak látogatni. Távozásuk után, előkészüle­ teink be levén fejezve, mi négyen, jól fölfegy­ verkezve, a Tarjáni felé vettük utunkat. Kiérve az erdőből a tisztásra, Van Guitt úrral találkoztunk, a ki ünnepélyes udvarias­ sággal fogadott. Öt vagy hat emberével, köztük Kulagániával, egy az éjjel fogott tigrisnek a csapdából a kerekes kalitkába átszállításával volt elfoglalva. Felséges állat volt, s Hod mél­ tán irigyelhette, hogy nem ö lőtte meg. Van Guitt ur meghitt a kralba. — Köszönjük, monda a kapitány, de ma a magunk kedvére akarunk vadászni. •— Kalagáni szolgalatjukra áll, — feleié a vadszállitó — ő jól ismeri az erdőt s hasznukra lehet. — Szívesen elfogadnék kalauznak. — Hát jó szerencsét, uraim! de Ígérjek meg, hojí.y nem lőnek le minden vadat. — Hagyunk önnek is, ne féljen, feleléHod. S Van Guitt Mátyás ur, szinészies haj Ion gással búcsút véve, eltűnt az erdő sűrűjében. — Most rajta, induljunk, — monda a kapi­ tány. — A negyvenkettediket ejtem el ma. — S én a harmineznyolezadikat, monda Fox. — Én pedig az én elsőmet, jegyzem meg nevetve én. — Ismered jól a Tarjánit? kerdé HodKalagánitól. — Húszszor bejártam, keresztül-kasul minden irányban, viszonzá ez. — Nem hallottad valami különös pusztító tigris hirét? — Igen, egy nőstényét. Mintegy két mért­ földnyire innen látták néhány napja, s azóta keresik. Akarják, hogy — — Természetesen akarjuk! A tigris kétségkívül bővében van a Tarjá­ mban, de nem kószál haszontalanul s czéltalanul a vidéken. Ha éhe nem üzi, rejtekébe vonul s nem könnyű találkozni vele. Számtalanon át­ mentek ez erdőségeken, a nélkül, hogy tigrist láttak volna. De a ki akarja, könnyen előcsal­ hatja. Egy fél vagy negyedrész ökröt kitesz, kikötve egy fatörzshöz, hogy helyben legyen kénytelen elfogyasztani, oly helyen, a hol a va­ dász könnyen meghúzhatja magát valamely

580

VASÁRNAPI

szikla vagy fa mögött. Sik helyen máskép jár­ nak el. Itt az elefánt a legjobb segítője a va­ d á s z n a k ; kivált h a jól be van tanítva, mert kü­ lönben megrémül s még vesztére válhatik arának. A tigris b á t r a n megtámadja az elefántot, ráugrik s az ember és a tigris közt e hatalmas vastagbőrii hátán megy végbe a küzdelem. Hod kapitány n e m ily módon szeretett va­ dászni, mint a rádzsák; ő gyalog, rejtekből, vagy csö végére várva szeretett lőni a vadra. Kalagáui biztosan vezetett. Mint a hinduk rendesen, keveset beszelt s csak röviden felelt a hozzá intézett kérdésekre. Egy óra múlva egy rohamos patak mellett állapodtunk meg. Egy kis tisztás közepén vas­ tag karó emelkedett, melyre egy negyedrész ökör volt kikötve. Néhány sakál ki is kezdte már a csalétket, de n e m birt vele. Közeledt ü n k r e szét is szaladtak az erdő e gyáva rablói. — Kapitány, — monda Kalagani, — itt várjuk be a nőstény tigrist. Látja, hogy itt a hely kedvező a lesre. Valóban, a fák és sziklák mögött jól el le­ hetett helyezkedni, oly módon, hogy az egész tisztást könnyen kereszttűzbe vehettük. Ugy is tettünk. Gummi és én ugyanazon fa egy ágára telepedtünk. Hod és Fox, szembe velünk, egy másik h a t a l m a s törzs kettős elágazása közt búj­ tak meg, míg Kalagani egy szikla mögött, melyre föl is mászhatott, h a a veszély kényszeríti. így

35. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM.

Egyszerre két lövés dördült el, egy perczben. — Negyvenkettő! kiálta Hod kapitány. — Harmincznyolcz! kiálta Fox. Mind a kettő bizonyos volt a maga lövésé­ ről. Akármelyik találta, ugy találta, hogy a tigris abban a helyben felfordult. Kalagani a vadhoz ugrott. Mi is leszálltunk a fáról. A tigris nem mozdult. Kíváncsiak voltunk megtudni, melyiknek a golyója t a l á l t a : a kapitányé, vagy a Foxe? A vadat felbontották. Szivén — két golyó ment keresztül. — Ejnye, monda Hod kapitány kedvetle­ nül ; ez csak felet-felet számit mindkettőnknek! — Biz ez csak felet, kapitány u r a m ; monda Fox szintúgy. Elég, hogy az állat egy vergődő mozdulat nélkül földre volt terítve, — bár a két vadász közül egyik sem írhatta a maga számlájára. Fox és Gummi még ott maradtak, hogy a vadat kifejtsék becses b ő r é b ő l ; Hod és én vissza­ tértünk a gőzházhoz. Nem ezélom napról napra leírni ismételt vadász-kirándulásaink eredményét; csak annyit mondok, hogy Hódnak és Foxnak nem volt okuk a panaszra. Július 10-én egy huddiból vadásztunk, a mi a lesre nagyon alkalmas hely, akár egy kis erősség, mely mögül — a b e n n levők — biz­ tosra szedhetik le az ostromlókat. Csakhogy itt

VAN GUITT UR BUCSUT VESZ.

Egyveleg. * Vándorló kép. A phosphor-fényü mázolásokat ma a közönséges életben gyakran használják oly tárgyak, pl. utczanevek, útmutatók, toronyórák stb. megvilágitására, melyeket éjjel is kell látni, sőt ujabban a vasúti alagutakat is ugy világítják meg, hogy a kocsik külső és bels5 fedelét ily vegyületü színnel kenik be, melyek nappal természetesen nem fénylenek. Régebben azonban ez eljárás még szokat­ lan volt s igy egy chinai encyclopediában nagy cso­ dálkozással van említve egy festett ökör, mely «minden reggel elhagyta a kertet, hogy legelni men­ jen s csak este tért oda vissza aludni». A kép Taitsung császár (976—998 K. u.) figyelmét is magára vonta s több tudóst megkérdezett magyarázat végett, mig végre egyik kitalálta, hogy osztrigacsontból készült festéket alkalmaztak, mely napfénynél lát­ hatatlan volt. * A párisi invalidusok palotájában, hol I Napó­ leon sirja is van, nagyszerű hadi és etnographiai muzeumot szerveztek. Leclerc kapitány, ki az ügyet nagy gonddal és tanulmánynyal vezeti, még a törté­ nelemelőtti korból is több harczos mintáját állította ki, a középkor s jelenkorra vonatkozólag pedig -32 typikus, életnagyságú fölfegyverzett alak van. * Eugénia excsászárné utazása Dél-Afrika la­ kosai között nagy érdekeltséget költött s különösen Maritzburgban s Natalban az útra vonatkozó em­ lékekért nagy összegeket adtak. Utikocsiját több mint ezer forintért adták el. A kölni dom befejezése. Augusztus 14-én Köln városa nevezetes ünnepet ült. A.hires dom, az épi-

VASÁRNAPI UJSAG.

35. SZÁM. 18S0. XXVII. ÉVFOLYAM.

Carver. Az az u r a m b á t y á m , ki addig lődözte fia­ tal katona korában (Veronában, az erősség sánczaiban) golyóval a futkosó patkányokat, hogy végül a feldobott tallérokat is eltalálta s vadá­ szatok alkalmával nem kicsiny feltűnést keltett azzal, h a 4—5 ilyes lövése között egyik mindig talált: az az u r a m b á t y á m , ott az ő pusztai házi­ kójában, hol öreg n a p j a i r a megvonult, bizony­ nyal nagyot fog nézni bámultában, ha arról az emberről olvasand, ki 20 ilyen feldobott pénz­ darab közül ellő 17-et. Az a betyár legény is, a ki gyermekkorom­ ban híres volt arról vidékünkön, hogy száz lé­ pésről, lóhátról, sebes vágtatás közben eltalálta a kútágast, s mire odáig lovagolt, már meg is töltötte az elültöltöt, az is kétkedőleg fogja rázni

„U^-"

. —•

•—

egyforma föltételek mellett, hanem a saját ré­ szére sokkal terhesebb körülmények között. Fölajánlotta, hogy 500 üveggolyóból többet lő szét golyóval, mint más seréttel, — pedig egy lövő előtt nem kell magyarázgatni, milyen aránytalan ez a fogadás. Fölajánlotta,hogy lelő 1000 üveggömbből közönséges Winchester-fegy­ verrel és golyóval többet, mint más 1000 ga­ lamb közül szokott lőfegyverrel, mindkét csőből. É s szavának ura maradt, e hitetleneknek látszó föltételeket betartotta mind, sőt fölülmulta. Ezáltal egyszerre ismertté lett neve, bámulttá ügyessége az összes müveit világ minden lövői előtt. És ő elindult híre után, bejárni az egész világot, keresni, a ki vele mérkőzhessek, s meg nem találni azt sehol. Carver, mint az előttünk fekvő angol élet­ rajzi adatok bizonyítják, New-York látogatott

581 neki arra, hogy a golyóval való lövésben is gya­ korolja magát, miután nyíllal már jobban talált, mint az indiánok legügyesebbjei. Húsz éves korában odahagyta a nomád indiánokat, kunyhót épített magának, mint atyja, szilaj lovakon vágtatta be a prairiket, harcz és háborút üzent a vidék minden bölényé­ nek, medvéjének és indiánjának. Az utóbbiak­ nak elkeseredett ellensége volt családja kiirtá­ sáért s félelmét képezte biztos lövése által. Azt hitték, hogy az ügyesség, melylyel iszonyú távolból lelőtte a lovast és lovat oly gyorsan egymásután, miszerint a lövés csak egynek lát­ szott : nem embertől származott s «the evil spirit», a rossz szellem nevét adták neki. Két, általa az indiánok kezéből kiszabadított fehér gyer­ mek, érintkezésbe hozta őt ismét a czivilizált világgal, s Wisconsinban letelepedett.

/~

\ ••^_ , —

— T JS~-'~^''

IP

•

ff'

<

^

F E J É R E TETTE HATALMAS LÁBÁT.

A

a vadat kereszttűzbe foghattuk, melyből nem menekülhetett. Csak várnunk k e l l é , mig j ő . A sűrűben a sakálok folyvást ugattak, de kibújni n e m mertek. Egy óra sem telt, mikor az ugatás egyszerre elhallgatott. Két vagy három sakál eszeveszett nyargalással futott át a tisz­ táson s az erdő ellenkező oldalán eltűnt a sűrűbe. Hagytuk m e n e k ü l n i ; nemesebb vadat v á r t u n k ; Kalagani egy intése megmondta, hogy a tigris közel van. A sakálok megfutamodása valamely nagy v a d , valószínűleg a tigris közeledtének volt a jele. Fegyvereink felvonva, készen álltak; Hod és Fox, vállaikhoz szorítva puskáikat, czé1 óztak is már. Pár perez múlva az ágakat mozogni láttam s tördelőzni hallottam. A vad lassan, vigyázva közeledett, ámbár minket nem láthatott, s legfölebh ösztöne m o n d h a t t a meg, hogy veszély elé jő. H a éhe nem hajtja: nem is jött volna; de szimatolta az ökör-húst. Egyszerre kibukkant a sűrűből s megállott, mintegy elővigyázatból. Csakugyan egy nőstény tigris volt — hatalmas fejjel, karcsú, hosszú testtel. Lassan, mint egy csuszó-mászó, közele­ dett a prédához. Mintha összebeszéltünk volna, közeledni engedtük. Majd a földön szaglált, majd földomboritotta hátát, mint a macska szokott, mikor ugrásra készül.

G.

G ŐZ H Á Z.

is biztosra kell találni, egy lövésre elejteni, kü­ lönben a tigris, h a nem sebesült halálosan meg, megtámadja a kunyhót i s , átugrik a sövényén s borzasztó dühében — megsebesitése által fel­ bőszítve — rettenetes pusztítást visz végbe. Épen igy történt itt is. T a n Guitt ur is velünk volt, remélve, hogy valamely könnyen megsebzett tigrist sikerül fog­ lyul ejtenie s gondos ápolással meggyógyítva, a maga czéljára használhatóvá tennie. Ez n a p három tigris r o h a n t meg egyszerre. Kettőt, a második lövés halva teritett le, a vadszállitó nagy bánatára. De a harmadik, vállán megsebezve, átugrott a kerítésen. — Ezt megfogjuk! kiálta Van Guitt ur, nekiörvendve. De alig monda ki e vigyázatlan szót, a tigris ráugrott, leverte a lábáról s fejére tette a h a t a l m a s első lábát. Elveszettnek gondoltuk. De Hod kapitány egy jól irányzott lövéssel egyszerre leterítette. Van Guitt ur lassan fölkelt. — Ejnye kapitány, — monda, a helyett hogy megköszönte volna élete megmentőjének, — bizony várhatott volna még egykissé. — Várhattam volna ? Mire ? hogy lehúzza a fejebőrét önnek ? — De jó, máskor majd nem fogok oly nagyon sietni, h a kedve telik benne. Bizonyos, hogy gyönyörű vad lett volna a Van Guitt ur állatseregletében! (Folyt, köv.)

tészet egyik remeke, melyen évszázadok óta annyi nemzedék dolgozott egymásután, délelőtt teljesen befejeztetett. Tiz órakor tették reá a zárkövet, s a déli óriás toronyra elhelyezték az utolsó koronakö­ vet, a hatalmas keresztvirágot, mint utolsó diszt. Ezzel a dom külseje teljesen elkészült. A nagy szé­ kesegyház alapkövét 1248-ban rakták le s igy h a ts z á z h a r m i n c z k é t évig tartott, mig az óriási mű, az emberi ész és szorgalom egyik legszebb em­ léke, teljesen elkészült. * A galamb gyorsaságára adatul szolgálhat, hogy múlt hó 25-én reggel 6 órakor eresztettek el Londonban egy galambot s az pontban délben 12 órakor érkezett meg Köln városába. * Bogárkiállitás lesz a párisi Tuilleriák narancs­ kertjében, szeptember hó elején nyitják meg s októ­ ber 8-án zárják be. Ot osztálya lesz: elsőben a hasz­ nos rovarok, másikban a kártékonyak állitatnak ki, a harmadikban lesznek a rovarok megvizsgálására s elpusztítására használt szerek, a negyedikben a csi­ gák s más puhányok lesznek, végül az ötödikben a rovarokra s lakásaikra vonatkozó rajzok, szobrok s minták lesznek kiállítva. A kiállítás a földmivelési minisztérium felügyelete alatt áll s különös jutal­ mak osztatnak ki. Ez alkalommal egyúttal a méhé­ szeti s más rovarokkal foglalkozó tudományos társu­ latok tartanak ülést s külön értekezletek is lesznek. * Patti Adelina számára déli Walesben Swansea mellett, hol rendesen tartózkodik, lakásához közel külön ideiglenesen vasúti megálló-helyet nyitottak, a melynél azonban csak a diva szállhat föl, úgyhogy a vonat csak az ő rendeletére áll meg.

DR. CARVER, A H Í R E S

fejét, — h a még fel nem kötötték valahol, — midőn hozzáig viszi a hir ennek a Carvernek a nevét, a ki sebes vágtatva apró feldobott üveg­ gömböket lődöz szét, tölt és lő olyan sebesen, mintha egy egész szakasz osztrák katona tü­ zelne. Bizony pedig nálok híresebb lövőknek is meg kellett azt a sorsot érniök, hogy megköze­ líthetetlen magasban lássák magok fölött ezt a férfiút. Az a Cholmondeley-Pennel, ki nagyra volt vele, hogy 30 yardnyiról 100 galamb közül le­ lőtt 68-at s az alatt csak 13-szor használta fegy­ vere második csővét, az a Grubb kapitány, a ki e számot 78-ra vitte, vagy Bogardus, ki 67 perez alatt 1000 d a r a b feldobott üveggömböt lőtt le, egyformán felülmulhatlannak tartotta magát szakjában, midőn egy egészen ismeretlen ember versenyre hivta a világ minden lövőit, nem is

CZÉLLÖVÖ.

fürdőjében, Saratogában született, 1840 májas­ b a n . De atyja nem sokáig maradt i t t ; határta­ lan kalandos vágyak által űzetve kivándorolt a prairik pusztaságaiba s Minnesota államban azon a helyen csinált magának egy kunyhót, hol jelenleg Minneopolis város emelkedik s vadászta a rengeteg medvéit és buffalóit. Ilyen kirándu­ lása alkalmával történt, hogy az indiánok föl­ dúlták otthonát, felkonczolták nejét, skalpirozták kicsiny leányát, s magával vitték fiát, Fran­ kot, a ki akkor csak négy évet számlált Carver saját vallomásakent 16 esztendőt töltött a vörösbörü indiánok között, kik egy alka­ lommal majdnem megölték a késükbe került fehérek pártfogása miatt, de ő saját javára hasz­ nálta babonás előítéleteiket s megszabadult. Egy, az indiánok által lefoglalt lövegszáUitmány, már gyermekkorában alkalmat szolgáltatott

Az az ügyesség azonban, melyet a lövés minden nemében mutatott, s melylyel képes volt felhajított üveggömbök közül 1000-et ugy lelőni, hogy minden száz közül csak egyet té­ vesztett, feléje forditák előbb csak a környék, aztán egész Amerika figyelmét. Minden vadász tudja, hogy 1000 lövést tenni egymásután ma­ gában véve i* kimerítő feladat, melyre csak mindenkép edzett ember vállalkozhatik, de Carver még az ezredikkel is talált. Midőn NewYorkba érkezett, m á r csodás dolgokat beszéltek felőle, s ő a várakozást fölülmulta. A DeerfootP a r k b a n 1878 július 13-án 5500 üveggolyót lőtt le egymásután, a mit egy vadász sem m e r t volna megpróbálni soha. Ez az iszonyú fárad­ ságot föltételező mutatvány azonban megtá­ m a d t a szemeit, ugy hogy egy ideig a b b a kellett hagynia a lövést.

35. SZÁM. 1SS0. XXVII. KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

582 A h a t a l m a s o k és fejedelmek, kik előtt ügyességét b e m u t a t t a , kitüntetéseikkel halmoz­ ták el. Az Egyesült-Államok elnöke, H ayes, arany keretbe foglaltatta számára a pénzdarabokat, melyeket előtte keresztül lőtt, a walesi berezeg magához hivatta Sandringhamba, s kegyeivel árasztá el. Az öreg porosz király is, ki maga sem utolsó lövő, a potsdami ugy nevezett «Uj palota-)-ban, — melyet Nagy Frigyes építtetett s mely most a trónörökös nyári tartózkodási helye, — b e m u t a t t a t t a magának a rendkívüli ügyesség eme produkezióit, melj'eket részben lóháton végzett, mint a mellékelt képen láthatni. Hiszen régi dolog, hogy a hatalmasok különös előszeretettel viseltetnek az emberölő gépek és azok ügyes kezelői i r á n t ! Kőrútjában Carver Budapestet is érinté, s mint már alkalmunk volt jelezhetni, az itteni állatkertben mutogatá lövésbeli ügyességét. A puskával való lövés majd minden nemében mu­ togatta magát. Lőtt golyóval, Winchester-féle ismétlő fegyverből, lőtt seréttel, L a n c a s t e r b ő l ; eltalálta a roppant magasba hajított üveggolyót, lelőtte kettős csővel a saját kezével elhajított két golyó mindegyikét, a fölfelé dobott pénzda­ rabot, s lóhátról «en carriere» vágtatva, a feldo­ bott üveglabdát. Mutatványainál felhasználja — nagyon ter­ mészetesen •— a lehető legkedvezőbb esélyeket. A m a g a s b a dobott golyót akkor veszi czélba, midőn közel tetőpontjához megállani ^ készül, aztán visszafordul s előbbi helyén megy át. A golyókat nem maga felé, de magától eldobatja, s mindenekfölött egyenletesen dobat. Olykor azonban csinál bravour-mutatványokat is, két golyót dobat maga felé, s lelövi félkézzel mind a kettőt. Vagy pedig hagyja lefelé esni a feldo­ bott gömböt, s midőn közel van a talajhoz és sebessége óriási nagy, akkor lövi le. É p ezért n e m hiszem, a mit róla mondanak, hogy kapásból lő. Különben a fegyvert hosszan kinyújtott balkezeben tartja, — a miért vasra vernék az osztrák hadsereg reglamás lövői. H. V.

Károly.

f1

— Rajz. — «De az eg szerelméért, meddig lesz még a n y a k u n k o n ez a Károly ? Mikor lesz már vége a vakácziónak'? Mikor viszi már apa iskolára ezt a Károlyt ? Mikor szabadulunk meg m á r tőle'? Uram, vidd el rólunk h a r a g o d a t ! Uram, szaba­ díts meg ettől az égő tűztől, ettől az ordító orosz­ lántól, ettől az égi háborútól, ettől az egyiptomi csapástól!» Ki beszél igy ? Az apa, az anya, Julcsa, Klári, Annácska; -továbbá Kézi a szolgáló, István a kocsis. Sőt Diána a vizsla, Bajusz a kandúr, és Lipi a zub­ bonyos czicza, sőt Bismark, az öreg kokhinkakas is ugyanezen értelemben nyilatkoznának, h a szavazatjoguk volna. Önök ezt erősnek tartják. De tisztelt uraim és hölgyeim, lábatlankodnék csak önöknek n a p ­ estig ez az ifjú u r ! önök aligha érnék be enynyivel. Nézzék ezt a nagy kölletlent. Tiz —tizénkét é v e s ; erős m i n t egy török pasa, és lomha mint egy hizott l u d ; mindig azon jár az esze, hogy m i t rontson, mit pusztítson; mindig láb alatt, mindig ott, a hol nem kéne l e n n i ; egy tányért terítéskor n e m tenne az asztalra, még a székét is nénjeivel czipelteti; j ó időben mindenkit be­ üldöz az udvarról, rossz időben mindenkit kiszekiroz a szobából; igazi ostor és csapás, a kit hiába szidnak, hiába mosdatnak, n e m lesz vele sem j o b b , sem szebb. Ah un n i ! most is hanyatt veti magát a szoba kellő közepén, két lába az ég felé á l l ; fe­ jével feldönt egy széket, melyre anyja épen most tette le varró kosarát. A kosárból tízféle gombolyog, tűtartó, gyüszű, gomb, olló gurul- szer­ teszet, ezt Klárának és Annácskának kell össze­ szedni ; egy papirsüveget most kezd darabokra • tépdesni, — jó apró darabokra, hogy Julcsa ne egykönnyen boldoguljon az összetakaritásával. Mikor ezt elvégezte, megkapja az ágyterítő s a r k á t , azt lerántja mindazon czviklikkel, pliszékkel, csipkékkel, szalagokkal együtt, a melyeket Klárika szép rendben, nagy gonddal oda kiteregetett, hogy majd összeilleszti; belehemperedik az ágyteritőbé mint egy Poloniüs, elvárja, míg Klárika haragra gyúlva a pliszéiért,

elkezdi vonszolni, hogy majd kihemperiti az ágyteritőből, a miből az lesz, hogy Károly azt még j o b b a n maga körül fanja. A mulatság tetszik az iíju urnák, kivált mi­ kor Julcsa is beavatkozik és Klárikával együtt — egyik a fejét, másik a lábát fogva, kiteszik az ördögbordáját az ajtón és kicsukják. Ez tetszik Károlynak. Most legalább bőg­ het, d ö r ö m b ö l h e t ' i s az ajtón; először csak az öklével, azután a csizmasarokkal, végre a fejé­ vel. Ez azt jelentené, hogy ozsonna kellene. Mivel pedig ezen nyelven ottbenn nem értenek, Károly kimegy az udvarra, kézre ke­ ríti a Bajusz kandurt, — m e l y pedig ugy fél tőle mint a tűztől — annak először lenyiri a bajuszát, azután keres egy zsineget, annálfogva összeköti a Diána vizslával; akkor elhajítja a készen tar­ tott kukoricza-csutkát az udvar másik végére, és a nagy izmos kutya fut keresni a csutkát, vonszolva maga után a szegény kandurt. Mikor ezt elvégezte, újra nekiáll az ajtó­ nak. Azalatt odabennt megkönyörültek rajta, az ajtó ki van zárva, de azért Károly megteszi a tempót, először az öklével, azután a csizmasa­ rokkal, végre a nagybolond fejével. Ugy nyit be, kézhez venni ozsonnáját; de mielőtt beleharapna, fölpróbálja a pillanatra vakancziába jutott varró-gépet; annak a tűjét eltöri, szijját kiakasztja, srófjait kicsavarja E j h ! kedves mamája ennek a nagy bunfordinak, a ki olyan erős mint egy török, és lomha mint egy hizott l u d : nem gondolt kegyed arra, miként lehetne ezt a gyereket átalakítani, hogy lenne belőle jó fiu, derék fiu, udvarias fiu, szeretetreméltó fiu? Már azt csakugyan szeretném tudni. Lássuk csak. A kegyed Károlyának : a baja a tevékeny­ ség u n a l o m m a l sokszorozva. A folyó kiont, h a nincs medre, elpusztít, öszszerombol, beiszapol m i n d e n t ; de tartsuk ren­ des mederben, termékenyíteni fogja partjait és malmokat hajt. Adjunk dolgot Károlyuak, majd meglássa ! Ott hentereg egész hosszában. Kapálódzása közben nyakát szegte két inggombnak, hogy egyéb gombokról, melyek még kevésbbé volná­ nak fölöslegesek, ne is szóljunk.Nyafog és ordít, hogy azokat a gombokat varrják föl neki, de most mindjárt! «Károly!» — szól neki az anya, meg sem mozdulva székéről, — «jer ide. Jóravaló ember n e m fáraszt mást azzal, a mit maga megtehet. Itt a czérna, tű, olló, keresd meg gombjaidat. Ugy! Hozd el. Most fogd i d e ; öltsd bele a tűt. Húzd ki. Most ide. Húzd át megint. Ugy! Még egyszer. No még egyszer. Most tekerd körül a gomb alatt a czérnát. Jól v a n ! Most b u z i át a posztón. Vess hurkot. Jól v a n ! Nincs az a szabó, a ki jobban föl tudná v a r r n i . . . . » Karolj' nevet, tapsol, tetszik neki a dolog ; kiszalad, fogja a peneczilusát és fejét veszi másik három gombnak, hogy fölvarrhassa, kü­ lönben mint akármi szabó. Hiszen jóravaló ember ő, a teremtés királya, a ki nem fáraszt mást azzal, a mit maga elvégezhet. ((Károly! nézd csak kedves fiam, ez a nagy otromba szeg itt a tornáczajtófélben hogy kiáll, még kárt tesz a ruháinkban. Szaladj csak a konyhába a kis húsvágó baltáért. Be tudnád-e verni ? Hogyne ? Ugy! Üss rá még egyet. Úgy ! Bomoljon meg a csúf szege» ! Szép mesterség ez az ácsmesterség, — Ká­ roly egészen boldog bele. Szerez valahonnan egy kalapácsot, sorba járja a kerítést, és jaj an­ nak a szegnek, mely kívül feledte fejét. Irgalom nélkül agyon kókányoztatik. — Azután a kert léczrácsozata kerül revízió alá és hozatik rendbe a kalapács segélyével. «Károly! nézd csak kedves fiam, a festék ott a falon levedlett egy kis helyen. Gyere csak, keverjünk egy kis enyvet, festéket; szaladj a kamrába, hozz egy kis tejet. Fel mersz-e állni a szekrényre ? Ugy ! most vedd ezt az ecsetet, és fesd be. Jól v a n ! Szállj le.» Károly fél délig vizsgálgatja a falakat szo­ báról szobára, ecsettel és fazékkal kezében, ujit, javit, ecsetel, mert ez már nem is mesterség, h a n e m művészet. 0 festő lesz. Nem olyan mint Schiffner bácsi, a kinek a keze mint a jeges felhő, h a n e m olyan, a ki vitézeket és virágokat fest, először csak papirosra, azután falra is. «Károlykám! ez az ajtó mindig ugy nyiko­ rog, mint egy első osztálybeli vásott gymnázista gyerek. Azt hinné az ember, ránk csikorgatja a

35. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM.

fogait. Gyere csak, kenjük meg a sarkait. Sza­ ladj s kérj a nénódtől n e m ; a faggyú nem jó lesz, az olaj sem, mind a kettő elpisz­ kolja az ajtót. H a n e m kérj szappant, abból fa­ ragj a tenyeredbe egy csipetnyit, de vékonyan, mint a hártyapapiros. Jó, épen elég lesz annyi. De nézd csak! Nem bírom fölemelni. Próbáld te, hiszen te majd oly erős vagy mint atyád ! . . . Úgy fiam! Nem n e h é z ? Csak még egy k c s i t tartsd ! Mo3t lebocsáthatod!» Károly nagyra van a tudományával, hogy még az ajtócsikorgásról is tud tenni. Óh h a ő ebből a szappanból a n n a k idejében oda t u d n a lopni a mathesis professzor ur fogai k ö z é ! Addig is pedig gyakorolja magát, mert repetitio m a t e r studiorum. Sorba járja az ajtókat, s addig izzad, mig mindegyiknek a sarkára j u t t a t vala­ mit. Még a sertésól ajtaja sem m a r a d kenetlen. Végre felmászik a kut tetőre is. Ott van egy kis bádog vitorla, a mely ugy csikorog h a fordul. Azt is meggyógyítja, hogy neki ne csikorogjon. «Károly! a szegény Filax még m a nem ka­ pott fris fizet, pedig jól esik neki, egész n a p lánczon van. Aztán h a kimégy, nézd m e g : van-e m á r érett mag a magvas kenderben ? Morzsolj ki egy marokkal a kanárinak. Az is szereti ám az újságot.» Károly szalad és előczepel egy dézsát, azt elébb kimossa tisztára, mint a kristály; akkor tele meri, és oda czepel a Filaxhoz annyi vizet, a mi elég volna eg}* unikornisnak. Azután eszébe jut, hogy a dézsamosó vizet a vályúba öntötte, a mit István bácsi, a kocsis, bizonyosan n e m vesz észre és ráhajtja a teheneket. Felgyürközik, fölmegy a pajta padlásra ugy gyürközötten, onnét alához négy rengeteg szalmacsutakot, azzal a vályút kegyetlenül kisurolja, háromnégy vödörrel kiöblinti, és szinig meri a legtisz­ tább hideg vízzel, a minőre csak szarvas kíván­ kozhatott valaha. Van-e még szomjúhozó szarvas a világon ? Igen is hogy v a n ; a szegény méhek. Azoknak is visz egy vödörrel, csak az fáj neki, hogy a szorgalmas nép ignorálja az ő szolgála­ tait. H a valahogy oda lehetne őket h a j t a n i ! De ezt nem meri megpróbálni. Itt jut eszébe a ken­ dermag. Nekiesik a kenderfáknak, megszüretel. Meg is szeleli és egy egész kalappal szolgál be. H a n e m már most aztán neki is énekeljen ám az a kanári, ne csak mindig J u l c s á n a k ! Károly szent fogadást tesz, hogy gazda lesz; mert nincs annál szebb, mint jószágot itatni és kendermagot szedni. «Károly kedves fiam! az idő kitisztult, gyere mig a föld meg nem keményszik, gyom­ láljuk ki a vetem ényágyakat.» Károly röpül a kertbe, gyomlálni k e z d ; tépi kíméletlenül a paréjt, s a paréj között ittott néhány szál ifjú kalarábit is, melyek még számos napokat reméltek. Mint egy szorgalma­ tos bajnok előtt az ellenség, ugy tisztul előtte a saláta-ágy. Nem is tudom hogyan birná Julcsa elgereblyelni az ágyak közeit, h a ilyen j ó segít­ sége nem akadna. Károlynak a kertészi pálya tetszik meg, inert micsoda királyibb dolog, mint reggeltől estig ültetni és gyomlálni. «Károly kedves fiam! ezt az inget szeret­ n é m délig elvégezni, de már tizenegy ó r a : sem­ misem lesz belőle, ha fölkelek a gép mellől. Nem tudnád te habozni a levest, és ezt a szakajtó krumplit m e g h á m o z n i ? E g y kis kávét is kellene pörkölni: de nénéid nem érnek r á ; a tejre is vigyázni kellene, hogy ki ne fusson » Károly szakács lesz; hámozza a krumplit, keveri a kávóbabot, habozza a levest, a tejből is alig futtat ki valamit, azonkívül főtt tojást tisz­ tit ; m a m á n a k tizenkét keze volna se érne anynyit, mint m a g a Károly. Ezt maga a m a m a megvallja nyíltan, hogy a lányok is hallják és szégyéljék meg magokat. Mert hiszen könnyű most már m a m á n a k a levest leszűrni, a kész tésztát belevetni, felforralni, kitálalni, a kész pecsenyét feldarabolni, a salátát megönteni s a kész tojást rámetélni négy felé, — de a kávé­ darálásra megint csak «Károly kedves nam!....» Az ebéd kész; egész világ tudja, kinek az érdeme ez, s ha n e m tudná is, kitalálhatná arról az egy-két tojáshéjdarabról, a mi történetesen a tojásfehérén feledte m a g á t ; miután a krumpli­ ról ugyan senki ki nem találná, a mennyiben a rajta m a r a d t ujjnyomokat az irigy Klárika kéthárom vizben is háladatlanul lemosta. De a tej viszont csak elárulná mesterét azzal a kellemes illattal, mely határozottan a kéményseprőre emlékeztet. Mindegy! ki törődnék a kémény-

_ _ _ _ V A S Á B N A P I ÚJSÁG.

583

A megnyitó beszédet Szal»> Imre püspök tar­ zölték Grim polgármester, Takács főispán, Ere­ dics stb. totta. Ebéd után az egész társaság a torna-csarnokba Mindenek előtt köszönetet mondott azon meg­ tiszteltetésért, melyben elnökké való megválasztása indult meghallgatni dr. I.ipp Vilmos premontrei által részesült, aztán azon érintkezési pontokat fej­ tanár és keszthelyi igazgató értekezését, melynek tegette, melyekben a lelkész bivei által a természet­ czime .Sabaria társadalma •, s mely kizárólag Satudományokkal és gyógytudománynyal áll. A beszéd szónoki hévvel és lelkesedéssel előadva, általános baria római múltjáról és társadalmi viszonyáról figyelmet gerjesztett és gyakran megújuló éljenzések szól, a második században itt talált római leletek és kisérték. Beszédében a természettudósokról szólván, ásatások nyomán, miket az értekező nagy szorga­ többi közt ezeket mondta : lommal kutatott föl. • Hogy az én szakmám és az ő szakmájok kö­ Este 7 órakor az „orvosi segélyegylet" alakuló zött is van érintkezési pont, azt azon élénk viták is mutatják, melyek a kutatások eredményeire alapított közülését tartotta a lyceumi épületben. A K.vülést vélemények iránt fenforognak. Az emberi gyarlóság Borbás József nyitotta meg, visszapillantással az okozza bizonynyal, hogy az ilyetén szellemi 'harezok egylet megalakulása érdekében eddi" történtekről. néha elkeseredésre visznek s nem egyszer az törté­ nik, hogy a vita hevében már nem a véleményeket Az .orvosi segélyegylet, áll 17 pártoló tagból 50— vizsgálják, hanem egymást döngetik, a miből nem 50 írttal, 320 rendes tagból évenkint 2—2 írttal. tudom, haszon háramlik-e több, avagy hátrány. Nem A tagok összes száma 4S2. Borbás elnök a megala­ tolakodom a harezolók közé, hanem egyszerűen az kulás örömére, éljenzés közt 100 frtot tett le az egy­ álláspontot jelzem, melyet én az egymástól eltérő, let javára. Erre a tisztviselők választása következett. néha ellentétes véleményekkel szemben elfoglalok, mely az egyéni vélemény s meggyőződés szabadságának Elnök (az alapszabályok évttlmében) Miiller Kál­ álláspontja. Hanc veniam petimusque, damusque mán, pénztárnok: dr. Faludi Géza; jegyző: dr. vicissum. Bészemről azon véleményt, mely egyéni Tóthfalusi Gyula ; bizottsági tagok: Kelen József, meggyőződésem szerint a kétségbevonhatlan igazság Kurtz Gusztáv, Borbás József és Vidor Zsigmond fényében tűnik fel előttem, elfogadom ; nem propter verba magistri, hanem a megismert igazság iránti orvostudorok. A szak-értekezletek e hó 25-én kezdődtek meg a hódolatból, akárki fedezte fel azt.» lyceum s a mellette levő elemi iskola épületében Az éljenzések csillapulta után Szabad/g János A természettudományi szakosztályban dr. Szabó Jó­ emlékbeszéde következett dr .Kovács-Sebestyén Endre és dr. Kátai Gábor fölött, kik e gyűléseknek oly ér­ zsef geológiai előadást tartott; a természettani szak­ demes tagjai voltak, s kiknek az orvosi tudomány csoportban Jedlik Ányos és Bierbauer Lipót; a tár­ terén tett működését az emlékbeszéd nagy elisme­ sadalmi szakosztályban dr. Síkor János az állat­ orvoslásról ; az orvosi szakosztályban líózsay, réssel emelte ki. A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Grimm Ozsikovszky József kolozsvári orvos, Bakodv Tiva­ Károly, Szombathely város polgármestere, tolmá­ dar egyetemi tanár, Geber Ede, Lichtenberg Kornél, csolta a város Örömét, hogy vendégszerető falai kö­ dr. Dubay, Goldzieher Vilmos, dr. Falndv Géza, zött üdvözölheti az orvosok és természetvizsgálók Hochhalt tartottak értekezéseket. A Foucault-féle inga bemutatása érdekes tudo­ társulatát, s a városi képviselőtestület határozatára mányos experimentuma volt a közgyűlésnek. Dr. való hivatkozással átnyujtá a nagygyűlés elnökének Kuncz Adolf mutatta be e hó 25-én a székesegyház­ Szombathely város adományát, 100 darab aranyat, ban, nagy érdeklődés mellett. pályadijakra. Az elniik pedig hg. Batthyány Gusztáv Aug. 26-án a szakosztályi ülések folytatása volt. részéről jelentett be szintén 100 db aranyat pálya­ Azután következett a telefon bemutatása, mely fél­ díjul. Mindkét adományért a közgyűlés jegyzőköny­ óra távolságnyira Herényben, Gotthard testvérek vileg fejezte ki köszönetét. laboratóriumával van összeköttetésben. Délben ebéd Következett ezután az üdvözlő táviratok felol­ volt Szabó püspöknél és a főispánnál. Délután két vasása. Üdvözletet küldött több hatóság, a tud. aka­ A magyar orvosok és természetvizsgálók szóm-" órakor Weszelovszky érdekes előadást tartott a gyer­ démia, a természettudományi társulat, a nemzeti bathelyi nagygyűlése, mely f. hó 24-én élénk érdek­ mekek halandóságáról Magyarországon, ü t órakor múzeum, számos egylet, Haynald bibornok, Kruesz Inkey Béla Vasmegye geológiai viszonyairól tartott lődés mellett nyilt meg, ugy látszik, jelentékenyen panonhalmi főapát, stb. Bemutatták Wbreczen város felolvasást, mire megtekintették a fógymnáziumi át fogia változtatni e vándorgyűlések eddigi szerve­ levelét, melylyel az orvosok és természetvizsgálók szertárakat és gyűjteményeket, a vasmegyei régé­ zetét, mely ellen tavaly a budapesti gyűlés alkalmá­ legközelebbi vándorgyűlését meghívja. E fölött a szeti muzeumot. Este értekezlet volt a püspöknél. ból, oly heves támadások történtek. A gyűlés akkor választmány fog határozni. A jövő nagygyűlés a f. hó 27-ki határozat szerint megbízta a központi választmányt az alapszabályok A kitűzött pályázatra beérkezett müvek közt dr. 1 ubreczenben lesz, s e gyűlés elnökeivé Rérész Bálint átdolgozásával s a választmány meg is felelt e meg­ Barcs Józsefnek szolgáltatott ki a gyűlés színe előtt és DegenJ'eld Imre gróf, alelnökökké Szabó József, bízatásnak. Az uj alapszabályokat dr. Kovács József Török József és Bódogh Albert, titkárokká '/.elizy, elnök, dr. Szabó József alelnök és dr. Dulácska jegyző a 300 frt pályadíj. Dr. Balogh Tihamér nagy figyelem közt érteke­ Varga Géza és Hochhalt választattak. aláírásával terjesztették elő a megnyitó közgyűlésen. Bizonyára el is fogadják, mert áz intézmény tovább zett «A járványok okairól és azok hatásáról a nép fejlődését biztosítja. De azt az ajánlatot, hogy e életére». Ismertette a parányi gombák hatását a be­ vándorgyűléseken idegen nyelven is lehessen szólani tegségek előidézésénél s különösen a járványos be­ tegségek elterjedésénél. A parányi gombák s ragályos Kolozsvár e hó 18-ikától 23-ikaig daltól és vi­ és értekezni, kívánatos, hogy ne fogadják el. vészek ellen több óvintézkedést tartana szükséges­ dámságtól zengett. Az országos dalárünnepély ki­ nek a kormány részéről, mely a keleti marhavész s válóan sikerült, s a város és vendégei a legjobb em­ A közgyűlés tagjainak legtöbbje aug. 22-án ér­ fillokszera alkalmából annyit tud áldozni. Hiszen lékekkel váltak egymástól. kezett meg Vasmegye székhelyére. E nap 283-ra monda — a nép mégis csak becsesebb, mint a A vendégszeretet száz meg száz szívessége újult ment a vendégek száma. A fogadó küldöttség a vá­ marha s szőlőtőke. Az érdekes és magvasán irt érte­ meg csaknem óránként e zajos napok alatt, melyek rosházról 36 fogaton zászlókkal s a tűzoltók kísére­ kezést élénken megtapsolták, 8 a püspök meleg kö­ történetének legvidámabb és legkedvesebb részét bi­ tében vonult ki az indóházhoz. Itt már oly nagy szönetét fejezte ki. Egészben az évkönyvben fog zonyára ez képezi. A hivatalos programra is gondos­ közönség jelent meg, hogy az érkezők, kiket Eredics megjelenni. kodott bőségesen mulatságokról, összejövetelekről, ügyvéd ur melegen üdvözölt, alig birtak kiszállani Ezzel a megnyitó gyűlés véget ért, miután az tánczvigalomról, hanem a rendező bizottságok mel­ a vaggonból. Eredics üdvözlésére dr. Halász Géza elnök még a szakosztályok elnökeinek névsorát fel­ lett ott voltak a szíves házigazdák is, telve aggoda­ válaszolt. Az indóházból a menet a város által emelt sorolta s a közönségnek köszönetet mondott. lommal, ha netán vendégeik fogyatkozást szenved­ csinos diadalíven át haladva.folytonos éljenzések közt nének. Hogy aztán az igy megbővitett programúi­ ért a városháza elé, hol a tagok beiratkoztak s innen hoz nem elég a nap, de még az éjjelt is nappallá szállásaikra vezettettek. . A gyűlésről a közönség a szomszéd «Práteré­ E s t e ? órakor ismerkedni estély volt a «Sabána» ben rendezett kiállitás megtekintésére ment, hol kell tenni, az nagyon természetes. E hó 23-án kezdődött meg az átalános búcsú­ szállodában, bol megjelent a város színe java. Az szarvasmarha és tejgazdasági eszközök nyújtottak zás, miután meghallgatták a jury ítéletét, mely a áldomások egymást érték, s az estély nemsokára érdekes látni valót. győztesek koszorúját kiosztotta. Másnap kora reggel tánezmiúatsággá alakult, mely éjfélutámg tartott. Délután 2 óra után kezdődött a lakoma a Saba- vetett véget a bucsuzásnak, s a vasút szerteszét vitte A megnyitó gyűlés augusztus 24-én volt a torna­ riában, hol 220 tag jelent meg. Részt vett Szabó a dalárdákat s azokkal öregbítve szállt tovább Ko­ csarnokban, nagy közönség jelenlétében. Hölgyek is Imre püspök is, kinek őszinte, magyaros jelleme itt lozsvár ősi vendégszeretetének hire. nagy számban gyűltek össze. tűnt ki legjobban. Felköszöntőit is magyaros humor Hogy hol lesz ismét a viszontlátás, most még Szabó Imre megyés püspök, a nagygyűlés elnöke, fűszerezte. A hivatalos felköszöntón kivül a királyra nem lehet tudni, mert a legközelebbi dalárünnepély főpapi díszben, harsogó éljenriadal között az emelvé­ s a királyi családra, továbbá a tagokra, felköszön­ színhelye nincs kitűzve. nyen megjelenvén, jobbján Takács Lajos főispán, tötte Bódogb Albertet, a vasútról az ebéd közepén Az ünnepélyek öt napja alatt a «Kelet» szer­ dr. Szabadfy János, a megye főorvosa s a nagygyűlés érkezett orsz. képviselőt, mert a .boldogság meg­ kesztője, Békésy Károly „Emléklapokat" adott ki, érkezett* s nagy tapsok közt köszöntötte fel a jelen­ alelnöke és dr. HeUzi Dániel titkár, balján Grimm melyek kimerítőn közölték az eseményeket és a levő hölgyeket, mivel a fiatalok «nem merték ma­ Károly városi polgármester, dr. Kunez Adolf főgim­ náziumi igazgató és dr. Müller Kálmán titkárok fog­ gukat eddig kompromittálni.. A vendégeket üdvö- programrnot. *» laltak helyet.

seprővel, h a a szívben vidámság, és a fogak kö­ zött étvágy honol ? A házban pedig békesség. De hogy is ne h o n o l n a megrögzött békesség ott, bol Károly lakik, a napról napra udvariasabb, magakedveltetőbb, ügyes, mindenre kész, egész az önfeláldozásig mindenre kész Károly? Hol van az a meghasonlott kedélyű Julcsa, az a kiállhatatlan Klárika, vagy az a világát unt Annácska, a kinek akárha álmában is eszébe jutna megkérdezni: Meddig lesz még nyakun­ kon ez a Károly ? Mikor lesz már vége a vaká­ cziónak? Mikor szabadulunk már meg tőle? H m ! látnátok csak az indulás előtti napot, mikor Károly a ládafiókjába rendezgeti be a réz- I tollakat, a huszonnégy különböző színű festékes skatulyát, s hozzá a négy különböző ecsetet, melyből h á r m a t m a g a készített macskaszőrből; az egész üveg porzót, melyet maga szedett, mo­ sott, szitált egyenesen a Balaton fenekéről. Mikor mindezekhez hozzájárul az a kék se­ lyem nyakkendő, melyet Julcsa, fejsimogatás mellett s fátyolozott hangon ajánl föl Károlynak, hogy próbálja föl; azután az a nemzeti színű karkeztyü, melyet Klárika ád ((emlékült) s végre az a cseréptakarékpénztár, melyet Annácska egész tartalmával együtt hoz elő. Tüntető önér­ zettel, hogy n e m vett ám ki belőle semmit, pe­ dig négy krajezáros is van benne. É s az utolsó reggelen, — hajnalban mint egy Ovidius, — útra kél Károly és utána néma lesz minden, csak Annácska keserves sirása hir­ deti a veszteséget . . . . í m e hölgyeim és uraim ! ez a nagy tohonya Károly, — ez a fülbemászó Károly, — ez a nagy mihaszna, — erős mint egy török pasa, és lomha mint egy hizott lud, — kölletlen és kölletlenkedő házi kereszt, — ostor, — csapás: miként lesz jó ficzkóvá, ügyes ficzkóvá, hasznavehető ficzkóvá, szeretetreméltó ficzkóvá, s majd ké­ sőbb szeretetreméltó ficzkóból derék emberré, okos emberré . . . vp

A magyar orvosok és természetvizs­ gálók nagygyűlése Szombathelyen.

A kolozsvári országos dalünnepély.

584 A dalegyletek versenye e bő 19-én folyt le a nem­ zeti sziubázban, mely megtelt, a mennyire csak le­ hetett. A 31 dalegylet közül, mint a mennyi részint testületileg, részint képviselők által ez ünnepélyen részt vett, az első versenyre 10 dalárda jelentkezett, ngymint a szegedi, debreczeni, szegszárdi, nagyvá­ radi, hódmező-vásárhelyi, nagykőrösi, miskolczi, zombori, losonczi és maros-vásárhelyi. A versenydal Zimay Lászlónak Balogh Zoltán költeményére irott • Mi riasztja föl a magyart* czimű műdarabja volt, mit a központi választmány tű­ zött ki. Mindenik dalegylet szabatosan és érczes hangon adta elő. Legviharosb tetszésben a szegedi és debre­ czeni dalárda előadása részesült, s az első dijra nézve (Kolozsvár város ezüst serlege) e két dalegylet közt oszlott meg a vélemény, nemcsak a közönség­ nél, hanem a jnryben is, melynek Ítéletét e hó 23-án hirdették ki, s mely szótöbbséggel ítélte oda a debreezenieknek az első jutalmat. A szegediek a második jutalmat, a polgári dalegylet ezüst koszorúját nyer­ ték. A losoncziak a kolozsvári hölgyek diját, ezüst serleget; a szegzárdiak a Királyi Pál által ajándéko­ zott ezüst serleget; a tordaiak a Bartai-féle jutalmat, & jászberényiek a kolozsvári dalkörét, a miskolcziak pedig a «Hilária» nevű kolozsvári dalegylet jutalmát. A zombori, hódmezö-vásárhelyi dalárdák a jegyző­ könyvben nyertek elismerést. Volt más verseny is e hó 20-án, mikor a dal­ egyletek önmaguk által választott énekdarabokkal léptek föl. Tizenegy dalárda lépett sikra. Az előadá­ sokat nagy élvezettel hallgatta a közönség, s minde­ nik dalárda elismeréssel találkozott. Sorshúzás sze­ rinti sorrendben álltak elő. Első volt a t-ordai dalárda IS tagjával, s végezte a szeyzárdi, de ő lett az első a jutalomban. A versenyző dalárdák voltak : a tordai Huber Károly «Ünnepi dalá»-val; a miskolczi Ábrányi Kornét «Boldog voltam» zeneművével; a zombori Huber «Szabadságdalával,» a nagyváradi Kovács Károly, a nagy-körösi Wusching dalával; a maros-vásarhelyi egy kis dallal Yocelkától; a szegedi, debreczeni és szegzárdi (mind a három igen jeles dalárda) abban is vetélkedett, hogy Hubertől énekeltek három külön­ böző dalt: a «Honvédek csatadalát», a «Dalünne­ pen » és «Honfidal» cziműeket. A jury Szegszárdot Ítélte győztesnek ; a második dijat Torda nyerte, a harmadikat Jászberény, a negyediket Miskolcz. Zombort pedig a jegyzőkönyvben dicsérték meg. Harmadízben már nem mint versenyzők jelen­ tek meg a dalegyletek, hanem hogy valamennyien együtt lépjenek föl. E hó 21-én délután borult eső­ vel fenyegető időben indult meg a menet a sétatérre, a színkörbe. Útközben meg is eredt az eső és zuhogni kezdett, ugy hogy a színkör tetején csak ugy csatto­ gott, s e miatt várni is kellett az előadás megkez­ désével. A színkör egész a szorongásig megtelt. A szinpadon, kibontott lobogókkal, vagy 250 dalnok állt félkörben, a háttérben a katonai zene­ karral. A karnagyi emelvényen Erkel Ferencz jelent meg, kit riadó taps és éljenzés fogadott s a zenekarból babérkoszorút nyújtottak az ősz költőnek. Erkel a «Hymnus»-t vezényelte, mely e hatalmas előadásban a legteljesebb hatást idézte elő. A dalegyletek három versszakot énefcrftek belőle s mikor bevégezték, szűnni nem akaró taps és éljen zúgott föl ismét. Erkel Ferencznek háromszor-négyszer kellett meg­ jelennie, hogy fogadja a közönség ováczióját. A hymnusz után Engtmzer Mátyás egy kardala követ­ kezett, a szerző vezénylete mellett. Engesszert is lel­ kesülten fogadták s ismételve kihívták. Ezután Lachner szövetségdalát énekelték az egyletek. Ezt Huber Károly vezényelte, a kit babérkoszorúval és a legzajosabb tüntetéssel fogadtak. Előadták még a katonadalt Liszttől, a hatásos dalárindulót Erkel­ től, Huber «Fohász*-át és végül a Szózatot.

A dalárünnepélyek művészi mozzanatait au». 21-ikén este a nayy hangverseny egészítette ki és fe­ jezte be. A budapesti nemzeti színház operájának két tagja : Sa.iiehner Emma asszony és Xey Dávid is közreműködtek, s éneküket Erkel Ferencz kisérte zongorával. Saxlehner asszony a «Borgia Lucretiá-» ból énekelt, Ney pedig Schubberttől a «Vándort* és Erkel 'Magyarok istenét*.

"VASÁRNAPI ÚJSÁG. Nobl Irén k. a., a zeneakadémia tehetséges ta­ nítványa, Reinecke «Versenymű*-vét zongorázta Kausch K. úrral. Hermán Mariska k. a. hegedüjátéka sok tapsot nyert, valamint Bausch zongora-előadása is. A kolozsvári dalegylet szépen énekelt kardalai­ val emelte az est művészi sikerét.

A dalárszöreUég közgyűlése gr. Eszterházy Kál­ mán elnöklete alatt folyt le. A közgyűlés elhatá­ rozta, hogy a dalárszövetséget további két évre fentartja. A jövő közgyűlés helye felől még nem lehe­ tett intézkedni, miutáu meghívó nem érkezett. A központi bizottság tehát fölhatalmaztatott, hogy e tekintetben időközben határozhasson. Királyi Pál, a szövetség eddigi buzgó elnöke, le.veiben jelentette be lemondását. A közgyűlés jegy­ zőkönyvileg fejezte ki elismerését a volt elnök érde­ mei iránt és tiszteletbeli elnökké választotta. A tisztviselői kar következőleg választatott meg: elnök Bartay, alelnök Simonffy, pénztárnok Eiiyrsszer, titkár id. Ábrányi Kornél. Választmányi tagok : Zimay, Erkel, Sipos, Ságh, Tánczos. Bogisich, Xayy A., Eollmann, Erkel Lajos, Csizik, Pench, Huber. Bartayt a választás után szerenáddal tisztel­ ték meg.

Az ünnepélyek egyik epizódja gyanánt megem­ lítendő, hogy Huber Károly, az országos dalárszövetség érdemes karnagya, ez állásáról lemondott, mert nem választották meg a dalverseny bírái közé. Ezt ő bizalmatlanságnak tekintvén, tisztéről lekö­ szönt. A dalverseny második estéjének közönsége szűnni nem akaró tapssal, számos kihívással fejezte ki iránta való elismerését. Az iránta nyilvánult elis­ merésre és minden oldalról hangoztatott fölszóllitásra azonban tovább is megmarad helyén.

35. SZÁM. 1880. XXVH. ÉVFOLYAM. A mélyúti kápolnánál. Hegyen álltam egyház mellett, Ah, mily üde volt a lég! Illatozó bérezek felett Domborult a tiszta ég. Fényes volt a Duna árja, Ifjú-zöld a rónatáj; Ah ! merre csak szemem jára, Tavasz-öröm, tavasz-báj! . . . . Ismét jöttem. Az égíven Méla sötét bú honol. S miként bánat sajgó szíven, Szürke ború mindenhol! Pedig itten mind a régi; Tavasz, illat, lég és ár; Ah, csak te vagy távol, égi, Most elrejtett napsugár! A köd. (Levau után.)

Te sötét köd, te borítod A völgynek vízárát, A hegynek bájos erdeit, A napnak sugarát. Oh boritsd el a világot, így sötét lepleddel, Boritsd — mi engem elbúsit — A múltat boritsd el!

Költemények. Névtelenül, de végszóval, mely alá L. F . van irva, jelent meg, a Franklin kiállításában s Aigner bizományában, egy parány-alaku (gyémánt­ kiadás) kis kötetke, 72 lapon 16 költemény. Végsza­ vában a szerző azt mondja, hogy a múlt évben elő­ fizetést hirdetett költeményeire de a napi sajtó roszszul fogadta s ettől visszariadt, pedig (önérzettel mondja) oly költemények, minő egypár, melyet meg is nevez, vannak olyanok, mint hiresb költőkéi is. Bészünkről a megnevezetteket is («A legszebb élet­ pálya* és «Látogatás») elég gyöngéknek találtuk, s a többit is; bár itt-ott van bennök némi föl-földMyrtuslombo'x. Költeményfüzér, irta Dr. Pados csillanása a költői tehetségnek vagy hangulatnak : János.» Ily czim alatt jelent meg, második bővített < pl. az «Emlék» cziműben. Leggyöngébb a két legter­ kiadásban és a Franklin-társulat kiválóan diszes kiállításában egy tartalmas kötet az utazásairól s jedelmesebb: a «Tagadó világnézet* czimü tanköl­ tudományos dolgozatairól is ismeretes Padostól. temény és a «Szerencsés Imre az uzsorás* czimü Tanult fő, emelkedett szellem, nemes kedély nyilat­ történeti költemény. Az egész kötetke belbecse nem kozik lépten-nyomon költeményeiben is, melyek igen nagyobb, mint testi mivolta. Ára 40 kr. kivált a lyrai formákban nehezen mozognak s a harPetőfi műveinek uj diszkiadását rendezi az Atheminczas évek ma már elavult ízlésére emlékezhet­ naeum sajtó alá. Ebben számos uj illusztráczió lesz, nek, de eszmei tartalom s kedély tekintetében nin­ melyből már elkészült tizenhárom. Ezeket rajzol­ csenek érdem nélkül. A háromszáz s néhány lapra ták : Zichy Mihály, Székely Bertalan, Jankó János terjedő kötet, dalokat, sonetteket, görög méretű ódá­ és Böhm Pál. Zichy Mihály illusztrálta a «Talpra kat, tankölteményeket, vallásos énekeket, elbeszélő­ magyar*, a «Farkas-kaland», «Borus, ködJós őszi idő* ket s alkalmi verseket tartalmaz. A szonettok közül és «Feltámadott a tenger* költeményeket; két képet néhány (Volga, Ural vidékén, Fonyód, Melancholia, rajzolt Székely az «Apostol*-hoz, négyet Böhm Pál Tátika stb.) valóban szép. Legbecsesebbek a szaba­ a "Helység kalapácsa*-hoz, Jankó János hármat a dabb formában mozgó, eszmélkedő tartalmú költe­ «János vitéz »-hez. mények, melyeket a szerző "Búdalok* czim alá fog­ A gr. Teleki-levéltárban M.-Vásárhelytt a kuta­ lal, holott a dalnak sem tartalmi, sem alaki sajátsá­ tásokat Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Barabás és gaival nem bírnak; a- szerző ezek legnagyobb részét Szádeczki Lajos történettudósokból álló bizottság a munkácsi és olmützi várfogságban irt v. Egyet, a befejezte. Főleg a XVII. század történetét s a széke­ rövidebbekből, mutatványul közlünk; valamint a lyeket illető becses adatok jutottak nyilvános­ szonettek egyikét is. Az elbeszélő költemények ságra. A kutatás eredményét Szilágyi Sándor fogja tárgya nagyobb részt a forradalmi csaták esemé­ bemutatni az akadémiában. Szabó Károly innen nyeiből van véve ; de epikai alakítás nyoma alig van bennök. Az alkalmi darabok egy része sikerült, de Kolozsvárra tért, Szilágyi Barabással Gyulaíehérvan köztük, a mi nem való nyilvánosság elé. Egész­ várott folytatja kutatásait ; Szádeczky Lajos pedig ben véve a kötet mely a szerző hazafias és vallásos Mihály vajda monographiájára adatokat gyűjtendő a szebeni, brassói, bukaresti és jászvásári levéltárai­ érzelmének, az eszmék iránti fogékonyságának s kat keresi fel, majd Lembergbe s Krakkóba szándé­ emelkedett szellemének tanúsága, becsesnek mond­ kozik menni történeti tanulmányozás végett. ható, kivált napjainkban, mikor a lyrai költészet a Széchenyi Béla keleti utazásáról Lóczy Lajos könnyüségben az ürességig és léhaságig megy; egy szép léleknek nem annyira költői, mint bölcsészi kétféle művön dolgozik. Az egyik a szaktudósok szá­ mára való s az utazás tudományos eredményeit fogja nyilatkozásai: ime Pados könyvének jellege. feltüntetni. A másik munka a művelt nagyközönség ..Karola költeményei" ily czim alatt megjelenendő számára készül s a mennyei birodalom nagyérdekü csinos kiállítású füzet kész iveit kaptuk Pozsonyból, belviszonyait, kulturális, politikai és anyagi állapo­ Stampfel Károly bizományából. A költemények egy tait, az utazás folyamát és főeredményeit fogja nép­ nemes kedélyű hölgy szellemének egyszerű és kere­ szerű modorban ismertetni számos rajzzal. Mindkét setlen nyilatkozatai, melyeken, a formai járatlan­ munka magyar és német nyelven jelenik'meg, lehe­ ság nyomai s a szerkezet pongyolasága mellett, itt- tőleg egy időben. ott költői kedély és bensőség félreismerhetetlen A magyar és német lapok Pozsonyban. A ma­ jeleivel is találkozunk. Mutatványul a kisebb dara­ gyarosodásnak a felvidéken való erősödését bizo­ bok közül kettőt, egy eredetit és egy fordítást, adunk nyítja a „Pozsonyvidéki Lapok" elterjedése, mely az e helyt olvasóink elébe. első negyed után négyszer több példányban jelenik

Irodalom és művészet.

35. SZÁM. 1SS0. XXVII. ÉVFOLYAM. mint a pozsonyi német lapok. Mig a .Vestuugarische Grenzbote* egy-egy postai napon a vi­ dékre nem egészen 500 lap-példányt, a 116 éves ".Pressburger Zeitung* alig 170 példányt expediál, addig a .(Pozsonyvidéki L.» egy-egy száma 700-nál több példányban szállíttatik.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

mea,

Az .ŐSZ." A vörös kereszt egylet budapesti .Tavasz"'-ünnepélyének mása lesz az «üsz,» melyet ! z e p t S-ikán Székesfehérvárott rendeznek. Az finnéwélvt rendező bizottság elnöke gróf Zichy Jenő, ÍJy buzgalmat fejt ki; lesznek árucsarnokok, me­ lyekben a megye és város legszebb hölgyei lesznek á boltosnők és lesz alkalmilap is, melyet SzőgyényiMarich Júlia úrhölgy és gróf Zichy Jenő szerkeszte­ nek A lap számára előkelő irók és művészek ígér­ tek szöveget és rajzot. Az ünnepély jövedelmének fe­ lét a vörö°s kereszt-egylet, másik felét a székesfehér­ vári árvaház javára fordítják. Uj zenemű. Kolozsvárt Demjén egyetemi könyv­ árusnál megjelent: „A nagyralátó" Szigeti József népszínművének összes kedvelt dalai: 1. Eddig né­ mán is megértett. 2. Ne menj rózsám, ne menj el. 3 Oly szép mint a rózsám. 4. Kedves Bandim, o. Fái a szivem, teher neki az élet. 6. Piros alma va­ svon a fán. Zenéjét szerzé és énekhangra zongora­ kísérettel alkalmazta B. Bánffy György, A csinosan kiállított füzet ára 1 írt. A nemzeti színházban az operának most két fiatal vendége van. Egyik Spányik Irma k. a., ki szerződtetve is van, s ki másodizben a «Bűvös .va­ dászban », mint Agatha mutatta be magát s az első bemutatás kedvező véleményét megerősítette. A má­ sik Alt Jenny k. a., kit eddig kétszeri fölléptében szintén szívesen fogadott a közönség. Hangja tiszta, és jól iskolázott. A közönség sokszor megtapsolta. Uj tenoristát szerződtetett a nemzeti színház igazgatósága. Gassi ez őszön csakugyan megvál a nemzeti színháztól s Amerikába megy, utódja pedig Erkel Lajos lesz, az ősz zeneköltő fia, kiben a szín­ ház, hir szerint, igen jó erőt nyer. A fiatal énekes, ki októberben mutatja be magát, igen szép készült­ séggel bir s már eddig tizenhat szerepet tanult be. Uj népszínmű. A népszínház igazgatósága „.-1 menyasszony kedvese" czimű népszínművet fogadott el. A darab szerzője Deák Pál, a szinészeti iskola operai osztályának másodéves növendéke.

Közintézetek, egyletek. A magyar tudományos akadémia két havi szü­ net után a jövő hó első hétfőjén, szeptember 6-án kezdi újbóli működését, mely napon első osztályülé­ sét fogja tartani. A mérnök- és épitész-egylet műszaki kirándu­ lása. A mérnök- és épitész-egylet, hogy egyrészről a tagok közt a karszellemet fejleszsze és az összetar­ tást fokozza, másrészről, hogy alkalmat nyújtson tagjainak a már létesített vagy csak létesítendő épít­ kezéseket tanulmányozni, évenkint műszaki kirán­ dulásokat rendez, vándorgyűlést tart, melyen mű­ szaki felolvasások folynak, s kirándulásokra indul. Az idén az ország déli része a czél, s első állomásuk Temesvár volt. A rendezők : Hieronymi Károly, állam­ titkár és alelnök, Tolnai/ Lajos, a magyar államvas­ utak vezérigazgatója, Medgyaszay István, a dunagőz­ hajózási társulat igazgatója, Sc'nrarczel Sándor, mű­ egyetemi tanár, az egylet titkára, Fábián János, kir. főmérnök, a kirándulás gazdája. E hó 24-én délután érkeztek Temesvárra. Az ismerkedési e3tély a színház­ épületben kedélyes összejövetel volt. A vándorgyűlés aug. 25-én a megyeház termében nyílt meg Hieronymi elnöklete alatt, és száznál több mérnök jelent meg. Tolnay Lajos vasutigazgató, a vasutak államivá téte­ léről, a helyi vasutak ügyéről és a tarifa-kérdésről tartott nagyfontosságú értekezést, mely mint napi kérdéseket tárgyaló fejtegetés, sok eszmét vetett fölszínre, s nagy figyelmet keltett a sajtóban. Utána Schivarczel Sándor felolvasta Mokry Endének a bán­ sági vizek rendezéséről szóló értekezését, Zsák Hugó pedig a lánczhajózást ismerteié. Az ülés után dísz­ ebéd volt, melyen az első pohárköszöntőt Hieronymi Károly a királyra mondotta, aztán Ormós Zsigmond főispánt élteté. Tolnay Lajos a derék temesi alispánt, Bácz Athanázt üdvözlé, Ormós főispánHieronymiért, Boros Béni pedig Tolnay Lajosért ürité poharát. Este a vendégek az Al-Dunára, a Vaskapu felé

A képzőművészet pártolása. Az országos magyar képzőművészeti társulathoz most már mind sűrűb­ ben érkeznek a tudósítások arról, hogy egyes tör­ vényhatóságok a képzőművészetek részére bizonyos összeget ajánlottak fel. Mosonymegye közönsége leg­ utóbb elhatározta, hogy ezerforintos alapitváuynyal lép a társulat támogatói közé ; ezen fölül jövőre évenkint ötszáz forintot fordit képzőművészeti czélokra. Esztergom városa száz forintot vett föl évi költségvetésébe s ez összeg állandó lesz.

Az Eszterházy-féle országos képtárban az utóbbi időkben nevezetes munkálatok folytak. A helyiséget is átalakították, a fölösleges ajtókat befalazták, a fa­ lakat újra festették, a képeket rendezték, s a mi fő, a romlás nyomait viselő festményeket javították. E czélra Hauser müncheni képtárőrt nyerték meg, ki a müncheni képtárban már mint.gy százötven fest­ ményt állított helyre s e téren kiváló szakférfiú. Minthogy ezúttal csak hat hetet tölthetett főváro­ sunkban, egyelőre a legsürgősebb, bár egyúttal a leg­ több időt igénylő javításokat végezte, igy például a Memling "Keresztrefeszítés», Kranacb «Szent Ka­ talin eljegyzése,* «Szent András* czimű képeit állí­ totta helyre s még több kisebbet, melyeknél részint a fa megvetemedése, részint a máz megbarnulása stb. okozta a romlást. Ilyenek a Neefs és Steewyck képei, melyek templom belsejét ábrázolják, a mit ez­ előtt már jóformán föl sem lehetett ismerni. A kép­ tár megnyitásával egyidejűleg szakszerű lajstrom is fog megjelenni e munkálatokról. A többi romladozó kép helyreállítása még három-négy évet fog igénybe •venni. A keleti iparmükiállitás, mely szept". l é n nyilik meg, igen gazdagnak ígérkezik. A bécsi keleti múze­ umból e napokban megérkezett a második szállít­ mány, fölötte érdekes keleti tárgyakkal, melyeknek rendezésén most dolgoznak. Főuraink közül Zichy József és Ágost, Széchenyi Béla, Andrássy Manó és Zichy Jenő grófok engedik át nagybecsű keleti mügyüjteményeiket, továbbá Xántus János s még töb­ ben. Az iparmuzeumból is több érdekes tárgyat állí­ tanak ki. A katalógust Mudrony Soma szerkeszti.

pöki palotában fog lakni s azalatt dr. Dulánszky Q, Nándor püspök, a plébániában vesz szállást. A királyi udvar ez év őszén, mikor a delegácziók Budapesten fognak ülésezni, szintén fővárosunkba jő. A budai palotában a királyi család csak mintegy tiz napot fog tölteni, aztán négy-öt hétre Gödöllőre vonul, hol Rudolf trónörökös és Gizella főherczegasszony is hosszasabban fognak időzni s a rókavadá­ szatokra várják Lajos bajor királyi herczeget is.

Emlék-album a trónörökösnek. Bécsi előkelő körök a trónörököst, menyegzője alkalmával diszes albummal fogják meglepni. Az album egyes lapjait jó névvel biró festőművészek tollrajzai és aquarelljei képezik, leginkább azon vidékekről, hol a trónörökös tartózkodott vagy vadászott. Az album költségei 1 .V 1,000 forintra vannak előirányozva. Magyarország déli vidékének és Szlavóniának azon részeiről, hol a trónörökös nem rég vadászott, s melyekről a • 15 nap a Dunán* czimű munkájában oly előszeretettel emlékezik meg, az album számára Lichtenfels tanár, a bécsi képzőművészeti akadémia jelenlegi igazgatója fog képeket készíteni. Lichtenfels tanár, ki az osz­ trák tájképfestők egyik legjelesebbje, már egy hó­ napig tartózkodott néhány tanítványával hazánkban Ö-Gyallán, hol Feszty Árpád fiatal festőnk szüleinek volt vendége s a napokban Feszty Árpád kíséretében ( Kiyalláról elutazott Szlavóniába, az album számára készítendő képekhez tanulmányokat teendő.

utaztak. A nemzeti múzeumba Széchenyi Béla gróf khinai expedicziójából ismét egy több ládából álló kül­ demény érkezett, kőzet- és botanikai gyűjtemény, to­ vábbá több ritka madár és rovar. Minthogy a gróf­ nak expedicziója alkalmával nem állott árzenikum rendelkezésére, a kitömött madarak tollazata nagy részben megromlott. A rovarok között van néhány eddig ismeretlen faj is. Dr. Marsík is már régebben beküldött Sumatrából több érdekes rovart.

A magyar könyvkereskedők országos egylete augusztus 22-én tartotta fennállása óta a harmadik közgyűlést. A választmányi jelentés és számadások helyeslő tudomásul vétele után a választások ejtet­ tek meg a következő eredménynyel: elnök Aigner Lajos, alelnökök Hoffmann Alfréd és Bosenberg Sá­ muel (Eperjes), titkárok Zilahy Sámuel és Tettey Nándor; pénztárnok Kókay Lajos. Végül a választ­ mányba 12 budapesti és 6 vidéki tag választa­ tott be.

Egyház és iskola. A budapesti tudomány egyetemen a behatások szeptember 1 -én kezdődnek meg s bezárólag szept. 12-ig tartanak. Az előadások mind a négy fakultá­ son 15-én veszik kezdetöket A szülésznői tanfo­ lyamra a beiratások az 1X80' 1-dik tanévre 1881 má­ jus 1-én kezdődnek meg. — A műegyetemen pedig a beiratások f. évi szept. hó 1-tól 15-ig tartanak, és az utólagos fölvételi és ismétlési vizsgálatok folyó évi szeptember hó 5-étől 15-éig fognak megtartatni. Iparművészeti szakiskola. Keleti Gusztáv mintarajztanodai igazgatót, a közoktatásügyi miniszter megbízta az iparművészeti szakiskola vezetésével s ugyanez iskolához Bauscher Lajost műszaki ve­ zetővé, Műdet lak Lajos szobrászt tanműhelyvezetővé s a mintázás és fafaragás tanárává, Sehikedanz Al­ bertet az ornamentális és műszaki rajz, végre Werdenstler Szilárd, mintarajztanodai segédtanárt, a mér­ tani szak tanárává nevezte ki.

Mi újság? A király Pécsett. Ő felsége a galicziai körút után Budára tér, s aztán a vidékre megy a hadi gya­ korlatok megtekintése végett. Szeptember 21-én Pécsre érkezik. A király a pompásan restaurált püs­

A belga királyné nyilatkozata. Brüsszelben egyre folynak a különféle ünnepélyek. E hó 20-án a király estélyt adott, melyben az európai tisztvise­ lők, több főúr vettek részt. A cerele alatt ő felsége a királyné, huzamosb ideig társalgott a magyar kül­ döttekkel, Kőrösy Józseffel és Bokelberg Ernővel. Kőrösy a királynénak felhozta, hogy mily nagy öröme van a magyar nemzetnek, a miért ő fölsége a ma­ gyar nyelvet oly szépen beszéli s kultiválja. A ki­ rályné erre azt jegyezte meg : Az anyanyelvet tudni nem érdem, de kötelesség ! A Margit-sziget veszedelme. A Duna nagy ára­ dása érzékeny nyomokat hagyott hátra a gyönyörű Margitszigeten. Majd fele részét ellepte a viz, mely­ ben a főherczegi lak, a romok és a felső rész pom­ pás épületei valóságos szigeteket képeztek. Több száz ölnyi rögtönzött hidon kellett átmenni a hajó­ ról kiszálló utasnak, mig a fürdőház lépcsőzetén szilárd révpartot talált. Több napon át ilyen hidlások tartották fent az összeköttetést a száraz részek és épületek közt. Néhol közel két lábnyi volt a viz s a gyönyörű virágágyak nagyrésze is vizbe j utott és eliszaposodott. A főherczeg, ki gyöngélkedik, család­ jával együtt épen e napokban akart a Margitszigetre költözni, de most egyelőre lemondott szándékáról. A vendégek közül számosan elhagyták a szigetet. A viz különben már elvonult. Az áradás nyomát azon­ ban már teljesen eltüntette a gondosság, s a kik el- , távoztak, bánhatják, hogy túlságos óvatosságból épen a legszebb őszi napokra hagyták ott a szigetet. Az igazgatóság elismerésre méltó figyelme igyekezett tűrhetőkké tenni azokat az apró kellemetlenségeket, melyeket a Dana rakonczátlankodó kedve támasz­ tott. Most már egészen a régi, bájos hely a Mar­ gitsziget. Primási palota Budán. Simor János bibornokprimás, a budai várban levő primácziális palota he­ lyett, mely csak szerény hajlék, az ország főpapjához méltó palotát akar emlni, a most restaurálás alatt álló Mátyás-templom átellenében, vagy esetleg a vár más terén, hol alkalmas telek kínálkozik. Lajos napját a fővárosban s az ország igen sok helyén ünnepélyesen megülték s üdvözlő távirato­ kat küldtek Kossuthnak. Magából a fővárosból 120 távirat ment Baracconeba. A fővárosban a teréz­ városi polgári kör, a Józsefvárosban és Ferenczvárosban pedig a polgárok nagyszámú társasága rende­ zett ünnepélyt a névnap előestéjén. A Bem-szobor bizottsága köszönő iratot inté­ zett Maios-Vásárhely városhoz, mely a Bem-szobor­ hoz ezer forinttal járult, valamint Ditró székely nagy községhez, mely ingyen szolgáltatá a szükséges gránitot. Virág Benedek emléke. A budapest-tabáni há­ zat, hol a "Századok* írója elhunyt, szept. 13-án jelö­ lik meg emléktáblával. E napon reggeli 10 órakor a tabáni templomban, melyben Virág oly gyakran misézett, ünnepélyes istenitiszteletet fog Pauer fe-

58G hérvári püspök tartani. Ennek végén a püspök, kinek egyházi megyéjéhez tartozott Virág, emlék­ beszédet mond. Innen felvonulás lesz Virág halálo­ zási házához, hol a már előbb beillesztett emléktáblát Orszáyh Sándor, bizottsági elnök emlékbeszéde köz­ ben leleplezik. Ez alkalommal fog átadatni a főváros képviselőjének a Virág Benedek alapítványról szóló okirat is. Az alapítvány czélja, hogy a tabáni isko­ lákban oly szláv vagy német síérmazásu gyermekek jutalomdijakat nyernek, kik a magyar nyelvben leg­ inkább haladtak. Ugyanez alkalommal a budai da­ lárda két dalt ad elő. A ház virágokkal lesz diszitve és a tabáni iskolák ifjúsága az ünnepélyben hivata­ losan részt fog venni. Innen kirándulás lesz Virág sírjához, melyet a bizottság gránitkő-alapzattal és csinos vasrostélyzattal látott e l ; itt az egyetemi ifjúság egy tagja fog rövid alkalmi beszédet mondani és egy babérkoszorút tesz a sirra. Délben díszebéd. Az ünnepélyre meg fognak hivatni a kormány, a főváros, Pestmegye, Fehérvár város és megye, Somogymegye, az akadémia és valamennyi irodalom­ mal foglalkozó egylet és társulat. Szent-lstván-Unnepe Parisban. A franczia fővá­

ros magyarjai a múlt vasárnap szintén megülték Szent István napját. A magyar egyletnek mintegy ötven tagja a Daumesnil-szigetre ment, mely egy órányira fekszik Paristól. Az egész nap magyaros jó kedv mellett telt el. A lakomán, egyik felköszöntő a másikat érte. liertha Sándor, a zeneköltő megemlé­ kezett a királyról, Pacid György alelnök a Zalafalu­ ban itthon időző Zichy Mihályt élteté, kinek az egy­ let oly sokat köszön s a kihez később a jelenvoltak lelkesen irt üdvözletet is küldtek. WeiiUt Samu Ber­ zsenyinek tA magyarokhoz* czimű ódáját szavalta, dr. Harányi felköszönté Bertha Sándort. A dalkör énekelt s a magyar nóták hallatára a kíváncsi francziák összegyűltek az ablakok alatt s hallgatták. S midőn a magyarok a «Marseillaise «-t kezdték rá, a hallgató közönség kívülről viharos lelkesedésben tört ki. Trefort miniszter Erdélyben. A közoktatásügyi miniszter a- Királyhágóntulra utazott s először Déván állapodott meg, aztán Vajda-Hányadra ment az ottani restaurationális munkálatok megtekintése végett. Gyulafehérvárra utazott innen, s további út­ jában Xayy-Szebenbe rándul, hol az állami népiskola kérdésével fog foglalkozni. A miniszter ezután Brassót látogatja meg, hol a görögök s románok közt uralkodó egyházi vitát is némikép szellőztetni fogják. Kolozsváron az egyetemi vegytani intézet fogja a miniszter figyelme tárgyát képezni. Kolozs­ várról legkésőbb szeptember l-jén Budapestre tér vissza kőrútjából. Uj magyar gróf. A király a gróf Bávf/y Miklós főpohármester grófi méltóságát, a magyar korona országaira is kiterjeszté, illetőleg magyar grófi mél­ tóságot ajándékozott neki. Magyar tisztviselők a montenegrói fővárosban. Fejérpataky László fiatal tudósunk közelebb Herczegovinában és Montenegróban utazott,s ez útjáról irja a tFőv. Lapok»-nak, hogy mennyire meglepte, mi­ kor Czetinyébe érkezve magyar lapot talált és ma­ gyarul is beszélgethetett. Nemcsak monarkhiánk kö­ vete, hanem a titkára is hazánkfia. Thömmel ezredes pozsonymegyei s ezenkívül négyvennyolczas honvéd; nyelvünket jól beszéli ; titkára, gróf Wass pedig tős­ gyökeres erdélyi. A magyar fürdók. E hó közepéig Balaton-Füre­ den 1905, Buziáson 1021, Harkányon 1219, Herkulesfürdőn 3837, Lipiken 8 7 0 , Pöstyénen 1962, Tátra-Fü­ reden 8 4 8 , Trencsén-Tepliczen 1870, Varasd-Tepliczen 1647, Koritnyiczán 7 0 8 , Tárcsán 3 3 0 fürdőven­ dég volt.

Nagy birtok elárvereztetése. A Haller Ferencz gróf tulajdonát képező fehéreyyházi birtokok f. évi szeptember hó 1-én, mint második határnapon, 773,000 frtnyi becsérték mellett nyilvános árverés alá kerülnek. A birtokok a 235,501 frtot tevő vétel­ áron alul nem fognak eladatni. A Balaton átúszása. Szekrényessy Kálmán, a lapokhoz küldött jelentések szerint, e hó 29 én teszi meg a nagy úszást, Füredről Siófokra. Ezúttal még a vihar sem lesz akadály. Az úszás sikerére nagy összegű fogadások történtek. A szombathely-herényi telefonvezeték e hó 14-én készült el s nyittatott meg. A vezeték a szombat­

VASÁRNAPI ÚJSÁG. helyi táviró hivatalt, dr. Kuncz Adolf főgymnáziumi igazgató lakását és a főgymnáziumi muzeumot köti össze Herényben Gothard Jenő és Sándor magán múzeumával és lakásával. A vezeték-állomásait egy­ előre csak ideiglenesen szerelték fel, hogy az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése alkalmával a telefon be legyen mutatva. F . hó 20-án gr. Zichy Jenő beszélt a telefon segélyével Herénybe; ez alka­ lommal Szombathelyen a gróffal egy időben a város 20 polgára hallgatta a telefont. A vonal magán költ­ ségen épült s csakis magánhasználatra van az állam­ tól engedélyezve s igy pusztán tudományos kutatá­ sokra használható. A táviró hivatal mint kontroliállomás van belekapcsolva. Félreértett köszöntő. A hires franczia színésznő Bernhardt Sarah jelenleg Kopenhágában vendég­ szerepel, hol fényes lakomát rendeztek tiszteletére. A német konzul, Mayiuis báró felköszöntve a mű­ vésznőt, poharát a «szép Francziaország»-ért ürité. Sarah kisasszony erre azt kérdé : "Bocsánat, báró, ön

az eyész Francziaorszáyot

35 SZÁM. 1SS0. xxvri. KVFOLYAJI kérdésekre való kedvet és bej amot olva óikbm. I I a nekünk kellene felelni, azt K-lclnők — koplaljon é~ vezekeljen. B . P . Néplalok. I —III. könnyen folynak, de tartal­ matlanok. A 111-ban meg oly «részletek» vannak, me­ lyek egyátalában nem megénekelni valók. A z e r d ő f á i . Első kéts ut"l-ók>Hstrófája csiuos. D<> a közbeeső ötöt legalább is meg kellene rövidíteni. Ki. sértse meg újra átdolgozni ; megérdemelné, hogy sike­ rüljön. A f e h é r r ó z s a nagyon homályos; a történelmi adat ismerete nélkül meg sem érthető : ki a király, ki a bakó, ki a leány ? A másik : Fehér J u lit meg nagyon is világos ; az a baja. V . F . «Közeledben». Közölpi fogjuk. N e m k ö z ö l h e t ő k . Tavaszom. Románcz (ez is románez ? dehogy az !). Hajnal és szivem. — Őszi dal. Idyll. (Tudja m i az idylí ? Ez csak pórias, útszéli, konyha-poézis, de nem idyll.) K . K. A rajzokhoz szükséges fákat csak p á r nap mulva küldhetjük el. Hová czimezzük ?

SAKKJÁTÉK.

35. SZÁM.

A nyári T3r. XL.cxig'íel V.

nyir-balzsama. Mftr a növényi nedv, mely a nyírből ha annak tö zsét megfúr ak, kifolyi , ejiber emlékezet óta a legkitűnőbb nzépitőszernek van i s m r v e ; ha pedig e nedv a föltaláló ufasi'ása szerint vegvi utón bal­ zsammá dolgoztatik, majdnem csodálatos hatás.. 1 bir. Ha azzal az arezot vngy egyf*l> bőrré­ s z e k e t este In kenjük, már n követke­ z ő reggelen majdnem éNzr^velictetli-n pikk- 'vrk válnak le a bőrről, niiri.k folyt,, e z gyöngéddé éa IVhérré válik. B, ba'zsam kisimítja az arczeu 'ámadt rednket és himl helye­ i k t fiatal arezszint Ad ; a bőrnek fe ér-éger, gyón edseg és f is­ is 'éz't kölcsönöz: a legrövidebb iuö alatt a czeplnt, májfoltok*-, laiv»ieiíyet,orrvörösséget. böratliát és minden egyéb b >r*ztnyny .1 tivolii Egy korsóval használati utasi. s-sal eeyütt 1 frt 50 kr Valódi m i n ő s é g b e n s z á l l í t j a B u d a p e s t e n , c s u p á n i Török József, gyógyszerész, k i r á l y - utcza 1 2 . ; I ?ozsonyban P i s z t o r y B ó d o g , Mihálykapu ; T e m e s l'árott Tarczai István. 5824

1082-dik számú feladvány. Pilnacek I.-töl. A

és roMtanó-anyagok legjobban, legolcsóbban

látszerészeti czikkek legolcsóbb ára­ kon.— V i l l a n y o s házisurgönrzök forint 7.50 krtól > felteié.

korában. —- KUBINYI GYULA hosszas betegeskedés után Bozsnyón, 24 éves korában. •— ZUKOVITS LAJOS

az aradi ipar és népbank pénztárnoka, 28 éves korá­ ban. — NÉPPEL ANTAL, Nagy-Abonyban. — IRINYI

BERTALAN, 1848-iki honvédalezredes és volt császári huszárkapitány, köztiszteletben élt férfiú, FényesLitkén, Szabolcsmegyében. — RAJNER JÓZSEF, Hont­

megye volt főmérnöke, köztiszteletben élt öreg ur, Visken. — KRETOVICS JÓZSEF, Sátoralja-Uj hely város jegyzője. — CZEDZILOVSZKY JAKAB, a győri állami

A FRANKLIN-TÁRSULAT

rában. BOCSOR ISTVÁNNÉ, Kozma Sándor kir. főügyész nővére, Pápán. — POKOMÁNDY GÁBOBNÉ, szül. Jurenák Jusztina, 65 éves korában. — JÖRG JÓZSEFNÉ,

szül. Tóth Irma, a füleki vasúti állomás főnökének neje, 27 éves korában. — KERTAY JÓZSEFNÉ, szül.

Reguly Janka, Medgyesen. — BOHONCZYNÉ szül. Vojnits Etelka, Szabadka város egyik derék úrhöl­ gye, Gleichenbergben.

Szerkesztői mondanivaló. V . Giza. .Legyenek szívesek velem tudatni, mitől lehet az ember sovány és mitől veszi el tulpirosságát ?» Ily kérdésekkel, mondtuk már, hova kell fordulni. Van­ nak (fájdalom) lapok, melyek táplálják az ily sületlen

G A

Megrendeléseknél képes árjegyzéket mellékel

Kertész Tódor, B « * ™ £ . l .

C».

k . biBóvrél. s z n l i . ú j o n n a n j a v í t o t t

R U G A . 1 V Y O S

ZÍLÉ BA&YAR HÖLGYEK

A z 1 0 7 7 . sz. f e l a d v á n y

megfejtése.

KILIFFAV EDE.

uj és átjátszottak legjobban és legol­ csóbban kaphatók

Éder A n t a l

Gyula

zongora gyári' raktárában IV. kerület l'evencziek-tere 4. — Árjegyzékek szí­ vesen megküldetnek.

H.-iól.

CSIKY

Fűzve 1 frt

és harmonhunoh' b d g h * ° Tilá?oS.e ' Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Irta

A és vértanúi. Két kötet. Ára fűzve 1 frt.

Ára

2

S É i R V K Ö T Ö K . A legujanb találmány a Hogand, amerikai tudor után újonnan javi ott ru;»nyos sérvkötö Politaertöl. ép ugy urak, valamint nök és gyermekek szá­ mára! rugók nélkül, tiszta gmniiiibol mflvfS'.ileg iierkesatve, s azon caelj* van, ho y még a leaidűltebb sérvedet is a legrövidebb idö alatt egyforma helyzetbe hozaa. éi ép ugy nappal, a legfárasztóbb a unka, vagy sok járka-

á. m llett, mint szintén éjjel alvásnál is ^ " ^ L V ká T v ^ v a Unne* érvben azenvedó hivatásában a egkevesbb^ >» » »dályozva le^ane Naev haszonnal jár, ha éjjen át ia a testen mar^d. miután ekkor ki váló n ió éa kelléxes nyomást eszközöl a szenvedő reazekre ArJk: egyszerű 6 - 7 frt; kettős 1 Ü - 1 . f i t , gyermekeknek felé-

GERGELY.

fűzve

forint.

T A R T A L M A : Gombos ur válópöre. — A végrehajt.'.. — A félelmes szomszéd. — A 233-dik szám. — A kis Viola — Hervadt koszorúk. - Maláta ur kará­ csonyfája. — Vasúti történetek. — A betegápoló. — Zavaros történe'. — Az új lakó titka. — Az aranyi haj. _ A tbáró és b a n k á r . Palotán. — Kisvárospletyka.

" e l N a g f rbak°ár an«ol éa franczia aezél aérvkötökbol, »W»™r\
Deák-Ferenca-uteza.

Megfejtés. Vilásos.

SüWt.

1. Hbö-f7 Bd7—17 : (a) S. Vfl-f4 K d 5 - e 6 - d 4 (b) 3. Hét—d6-fá matt. a. 1 F5_e4: 2. V f l - c 4 f Kd5-cti 3. Hf7—eö matt. b. 2 Fc5—d4 3. Vi4-dG matt stb. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Sárospatakon Gérerz Károly. Delrrcczenben Zagyva Imre. Kolozsvárit Csipkés Árpád. Nagy-Dobrnnyban Németh Péter. Budapesten K. ,T. és F. H . Karakón Homolka János. Demecscrben Balogh Fer. A pesti sakk-kör.

MJSTIJSÍAJPTAR. Nap

Katholikus és protestáns

11 IfÜ^^lJ^^ra^i^la^^il^l^^^^ffl^

hírlapja a

tn»CT« irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-utcia 4-ik «íám) megjelent t minden konyvánunál kapható i

a legolcsóbb és legelterjedtebb ne'plap a hazában ismeretterjesztő részében korszerű, mulattatón tanulságos olvasmányt nyújt, a nevezetes hazai és külföldi fejleményeket képes magyarázatokkal kisen; - P o l i ­ t i k a i H i r a d ó " czimü rovatában a bel- és külföldi politikai eseményeket v e l ő s r ö v i d s é g g e l előadja, pártatlan elfogulatlan i g a z s a g s z e r e t e t t e l . s mindenkor teljesen f ü g g e t l e n meggyőződéssel értelmezi.

Népszerű

n

szülészeti és borászati kézikönyv.

Szept.hó. Görög-Orosz

A kevésbbó tehetős osztály o l c s ó b b v a s á r n a p i ú j s á g a ét politikai

A FRANKLIN-TÁRSULAT

Izraelita

C 15 Őrangy. ÜD. C 14 János legf. 17 K 10 Mir. pv 22 30 H Limai Róza sz. JRebekka, Béni 18FkSr. ésL.vt 23 3l|K Rajmund hitv Panlin 19 Andr. és t.v. 24 Egyed 20 Sámuel prof. 25 Sára - i|sEgyed apát Absolon 21 Tádé apóst. 26 8C Jodók 3 P |Mans?ét pk. Mansvét 27 22 Agatonik 4|S .Rozália sz., M. Rozália, Mézes 23 Farkas SSS.Nizab.

Félévre postán házhoz küldve csak egy forint Bekötve szintén maradandó becsű olvasmány, melynek olcsósága, tekintve ötvenkét ivnyi képes tartalmát s terjedelmét, páratlan a népkönyvtár-irodalomban. A lap rendes tartalmán kivül év vegén előfizetőinknek kulon mellékletül egy tzép nagy képpel szolgálunk, mely keretbe foglalva a ezobák tálat ékesítheti.

A „Képes Néplap" a „Világkrónikával" együtt £ » £ . * » \ % Előfizethetni postán a Képes Néplap kiadóhivatalához Budapest, egi/etmutcza 4-ik sz. czimzett p o s t a n t a l v á n y n y a l , mely 5 krajezam-t taiaden postahivatalnál készen kapható. _ _ .. ^ A t ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött 10 előfizető után egy mgyenpelrlánynyal szolgálunk.

Beid változásai. % Újhold 4-én 6 éra 8 perczk. este

(.

főreáliskola franczia nyelvtanára, 53 éves korában. — SZABOVLJEVICS ARZÉN aradi polgár, 70 éves ko­

frt 8.80

magyar irodalmi intézet kiailásábnn (Budapest, egyetem-uteza ik szám) megjelent és miuden könyvárusnál kapható:

Történelmi élit. étjellemrsjioi

Zongorák

egyik kiváló alakja, derék hazafi, elhunyt AranyKuton 66 éves korában. Benne a család utolsó férfi­ tagja veszett ki. A boldogult a szabadságharczban,is részt vett. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: Búza Kiss MIHÁLY, Kecskemét város polgármestere, 1847 óta e város egyik legbuzgóbb tisztviselője, 56 éves korában. — Dr.NAGY SÁNDOR, Ugocsamegye főorvosa,

egyházmegyei pap és a váczi papnevelő intézet ta­ nulmányi felügyelője, 26 éves korában. — SZAKÁL EDUÁRD, gömörmegyei zádorháziközbirtokos, 52 éves

es Ara fűzve 50 kr.

látszerész Budapest, váczi utcza 23. sz.

Gr. KARÁCSAI SÁNDOR, az erdélyi arisztokraczia

korában. — BÁSTHY SÁNDOR birtokos, Puszta-Daróezon 67 éves korában. •— SZOLECZKY LÁSZLÓ vácz-

szarral és dupla talppal

Budapest Haris-B«Ar Megrendelések utánvét vagy az összeg Árjegyzék kívánatra bérmentve beküldése mellett legjobban telj csitté i-uck Kimerítő árjegyzékek ingyen. Uldé'ik. 5906

V r ö a t n t i l & d a nagyság es minóseglierint 2.85 — 35 frtig. Kín H - Ci függeszthető uti-taska3 — 12 frt. Jól berendezettuti-taska 16—6" fi Toiletteeszközüknek uti-tekerca 1.80. 7 {itt. Angol plaid-bzijjak85 krtól 2.50-ig. < I T T I rubaóvó tektrea 5.75. Légpan. l » l 4.80-10frtig, gnmmi uti edíni-i 1.50—2 írt. üti takaró, légpárnával 20.6' Uj lapos zseb napóra iránytűvel 1 frt. Amet óra perczrautatóval és ébreszti harangg» I 8 frt. Nehéz bika-izom hot 2 frtól 3 75 i* ' Bóratbl*tabot5frt.fcielyem-eawrnyo4frtf 12 frtig. Szövetewrnyó 2—4 frt. Uri napernyő 1.85-4 frt. Vállra ftn. :esztó szivartárak 3.85—10 frt. Berendezett piucze-tok 3, 5, 7 drl 1 végre 9.10.50,13.50 frt. Angol pénz- és értékpapír-szekrény 5.25, 6 75 I >, 12 frt. Kedvelt drót hajkefe,hasznalata kellemes en frisitó 1.60-2 frt TT 11" TtTT Párizsi czikkek személyes oltalomra és betegápoláshoi l ) M M 1 Allövet és anyaméh feeskendó 1.80, 2, 2 40, 3.50, fecf | keudó szekrénvben, nvomó szerkezettel 3.50, gutumi ágybetét 9ü kr 1.35, 3 frt. B e l ő t t R e v o l v e r 25 tölténynyel 5 - 2 5 frtig. K » ö k ö p e n y kámzsával, mindkét oldalon viselhető 11, 11.60, 12 frt | f'.rös bő gnmmi eső-köpeny lovaglóknak 15.75, 17.30, 19 frt. n g o l d i s z n A b o r n y e r e g 15 frttól 35 frtig, kantár 2.B5-tó I 4írtig,kettósszárral4.80—8frtig, kengyel szij 2.50—3.50-ig, nyerési terheló2.25—3.50,izzasztó3—5frtig,zabla 18')—3. 50,trenili 50 krtő I 2 frtig, kengyelvas 1.60—3 frt. l'J h e v e d e r önműködő szorítóval 6 frt. IstállóTámpás biztonsági rácscsal,olajra és petróleumra frt. 2—3.5M I Lovagló gamasnik szarvas és borjú bőrből 4.50—7.50-ig. Rhinoczeros bőil loVBgló-vesszők 60 krtól 2.50-ig. Lótisztitóktztvií 90 kr. Bőr pohitő zsul 6ükr. 1, 3 frt, nyeregtisztitó szappan 80 kr. t ' ' v e K K Ö m b - d o l » 0 - [ é p e k czéllövészet tannláshoi 20 frt, lüOdrb. töitutt üveggömb^'rt |

HATSCHEK MIKSA

Halálozások.

czimzetes kanonok, dobrondi plébános, 88 éves ko­ rában. — Kiss GYÖRGY, Debreczen város hatóságá­ nak volt képviselője, ref. egyházi tanácsos, 81 éves

Temesváry Mór cipőttyára

"Utazóit e slovaglóJtnalc1

Történeti

Éder Antal Gyula

Finlinson

51 éves korában Nagy-Szőllősön. — MACZKÓ ANDRÁS

!

kaphatók

első magy. kir- lőpor és robbanó-sze. rek főraktárában IV. k e r . F e r e n c z i e k - t e r e 4 .

Két afrikai utazó meggyilkolása. Angol lapok jelentik Zanzibarról, hogy a belga királyi kutató expediczió vezetőit Carter kapitányt és Cadenheadet Közép-Afrikában Mircamba hírhedt rablókapitány meggyilkolta. —x— Egy a fővárosban lakó család, kinél ez­ előtt is mindig több jóházból való kisebb-nagyobb fink voltak teljes ellátásban, ez idén is hajlandó volna több tanulót teljes ellátásra elvállalni. Bővebb fölvilágositást nyerhetni 0 . L.-né asszonyságnál (Budapest IV. kerület, képíró-utcza 6 szám 12 ajtó.)

Vranklln-T&rstűat

magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (e^yeteiu-uteza 4. szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Dr. Tanner, mint New-Yorkból jelentik, mi­ után óriási étvágya némileg csillapult, rendszeresen étkezik, meg pedig többnyire osztrigát és görög­ dinnyét. Testsúlya 142 font s pompásan érzi magát. Ez a gyors felüdülés sokakban megerősíti azt a gya­ nút, melynek egy amerikai nő-orvos adott a múlt­ kor kifejezést, hogy t. i. Tanner csalárd módon húzta ki a negyven napot.

ivadra

Fürdőkád, erős horganybil, fenék­ mérve 115 cm frt 12. — Ugyanaz zuhanynyal . . . „ 50 — Keizuhany. csigán húzva „ 7 20 Falzuhmy „ 8.20 Zuhany-tál 9. 14. Ülökád 7.50- 9 Hütö-edény, 2 livegre . . frt 1 65 Ugyanaz 4 „ . f r t 3.75 Fagylaltkészttögép . . . . frt 10.50 BUDAPE8TK9, Ugyanaz l-á^éa vagy ezukrászrak frt 51. - k i r á l j - u t c z a 1. s í . ... Orrzy-fél h á z . Jsgvere n 12 frttól 50 írtig. Hölgyek számára : Franczia formájú ötitózö frt 4 50 — Síftaozipö dlivatüs félezipü) legfinornabban kiáUltT* írt á 10 Kiilönf le káli kik frt 1.80 6. Ugynazok asz'aUával 6—16 frtig. Regatta-ozlpö hevederrel, Ugfin abb lasting \agy borböl, legdivatosabb Kávéfőző gépek leg­ ulftk fit ^.SO újabb szerkezettel Kberlavtlng' czúg-topán 20 emtr. ma­ személyre fr 4 80 gas, legfinomabb fajta frt -'í -10 személyre f t 5 40 liör c líff-topán, H) cmtr. magas, . rns „ frt 6 20 dupla talppal frt 3.20 fr. 8 U r a k szániára : frt 8.80 Házi czipö finom börböl frt 1.10 - 10. - Félrz]|iÖ a "nyári ivadra, legjobb zergeValamint egyéb küb.irbiil eröa talppal frt íi.SO kiilönféle, háztartáshoz szükséges CzúgOfl t o p á n o k chagrin- vagy zergebörböl, ledobb fajta fit 8.80 saját készirményü tárgyak jó'állás mellett. Szii.tngy elvállalok fódése Borjuhőr t o p á n (vikszos) erős duplr. talppal első minőségű frt í.— ket templomtornyokra és háztetők­ (kesztyübór) képzelhető re, tová'.ba vízvezeték- és légszesz- KaldskM-topán legjobb minőségű frt 4.50 munkáaat is. Mélv tiszteletté! Chagrin v. vikszes böresizműk ' inayas

WEINER M. K.

g o n d o l t a ?• A konzul

rögtön elhagyta a termet; Sarah feleletében kétség­ kívül czélzást látott Elzász Lotharingiára.

587

VASÁRNAPI TUSAO

188QJCXVII.JLVROI.YAM.

Tartalom. Szöveg: Márkus István. — Pados János költeményeiből: 1. Ural vidékről.2. Sylvester-éj. — Jobb kezem Elbeszélés, irta Baksay Sándor. — Képek a Margitszigetről. — Napóleon emléke. Vajda Jánostól. — A bojér. — A gőzház. Verne Gynla regénye. — Egyi elég. — Carver. — Károly. Rajz. — A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Szom­ bathelyen. — A kolozsvári országos daliinnepély. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár. Képek: Márkus István. —Képek a Margitszigetről (8 képi. Durre Tivadar rajza. — Eugénia császárné látogatása Szent-Ilona szigetén (7 kép). — A gőzház (2 kép). — Carver, a hires czéllövö.

A F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetemntcsa 4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható-

EGYHÁZJOGTAN KÜLÖNÖS T E K I N T E T T E L V e « v t a n i éa köztapasztalatok nyomán irta

Dr. PERLAKI MIHÁLY. Stáw,*

Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. sz.)

ALIAGYAR PEOTESTÁNS EGYHÁZ JOGI VISZONYAIBA.

f„metszrén!/nye7.

-

aitái

KOVÁCS A L B E R T .

im fiizvr. 1 ft 50 kr. Á r a

r i i at v c G 1" o »• i u t -A O U r u j c v. ü r .

5-8

VASÁRNAPI ÜJSAG.

35.

SZÁM. 1880.

XXVII. ÉVFOLY

A*.

^0m^
Q.

Hallatlan olcsóságok! I 15 frtnvi reidelttiényIugyen j ' i i • inl 1 csomag Ifgtiio-

rendeluiényIngyen •f 30nélfrtnvi 1 doboz legfino­ mabb párizsi hölgypor. n

•tabb párizsi Mlgypor.

Igen fontos minden családnak! Még soha nem kínálkozott ilyen kedvező alkalom parányi csekély pénzért a legjobb minőségű kelméket megvásárolhatni.

A n a g y felhőszakadások, melyek augusztusban hóban óriási károkat idéztek elő, különösen a morva­ országi és sziléziai hegyekben, hol az árviz. mindent elpusztított, az ui alkudó nyomor a szegény munkások közt leírhatatlan. N y ú j t s u n k t e h á t m i i s a s i e g é n y éhező m u n k á s o k n a k e g y k i s enyhítést ! Az első és legnagyobb gyárosok által fölkérettem a szegény munkáink föntarthatása végett az ottan készült kelmék minél tömegesebb elárusittisát Magyarország területén magamra vállaljam; s miután a kelmék oly

potom áron — csak a munkadíjért árban bocsáttatnak, ennek folytán nem kétkedek és biztosan számitok a na­ gyon t. közönség üdvös pártolására, hogy a szerencsétlen munkásoknak minél több munkát adhassunk. Mély tisztelettel Megbízások intézendök Sté^llTJ Xá^I* T J Vászon ég divat nagykereskedő Sz.-Fehérvárott, a tszép menyasszonyhoz.» Vidéki megbízások pénzbeküldés vagy Utánvétellel még az nap telje­ sítetnek, a melyen a levél érkezik. A czimet, rendeltetési helyet, u. p. vagy vasúti állomást tévedések elltáéitása miatt, kérem a legérthetöbb betűkkel kiírni! Csomagolásért nem számitok semmit.

Árjegyzéki

I

kivonat.

t röí jó minőségű jó mosatu koczkázott czérna kelme női ruhának . . —.30 —.13 1 » > » » » csíkos tolltartó —.28 —.18 1 » » » » » színes karton t » » oxfordi kelme, ingeknek —.30 —.14 1 » */• szél. jó minőségű chiffon «csak< ' —.10 1 » v» » » » angyal gyolcs csak» —Í3 1 » ' i • sárga nanking, tollnak, kitűnő minőségű —.30 —.1(1 1 » legfinomabb színes madapolán —.40 —.20 1 vég /« » 28 rőf jó minőségű trtibaui gyolcs 5.50 3.35 1 i 2« rlif jó minős, jó mosatu kék koczkázott morva kanavász . . . 4.95 2.35 1 i 28 i i » morvái hegyi gyolcs ' . . . . 7.50 4.40 1. • 26 • > • jó mosatu barna koczkázott morva kanavász . . . 5.20 2.90 1 » 30 » » » halbstadti gyolcs 6.90 3.90 •1 » 29 » legnehezebb sziléziai vászon 10.50 6.05 1 » 30 » legnehezebb rumburgi kanavász 11.90 6.50 1 » 30 • • < széles nmerikai bőr vászon 12.50 6.18 1 • "29 » *, széles legfinomabb hollandi vászon 15.90 7.80 1 • 30 » ':> széles legfinomabb irlandi vászon . . . . . . . . . 18.50 9.90 1 i 54 » »/» széles legnehezebb schönbergi vászon 28.— 16.50 1• » 30 • »4 széles legfinomabb hollandi vászon , 18.25 10.75 1 > 50 i >, széles legfinomabb georgsvaldi vászon 35.50 18.25 1 » 30 » »/» széles jó minőségű chiffon 1Í.50 5.40 1 » 30 • •/« széles legjobb minős, doubl. chiffon : . . . 12.90 6.50 1 db igen jó minőségű munkás ing, színes 1.20 —.55 1 db igen jó minőségű finom színes creton ing 2.10 —.98 1 db fehér chiffon ing, redőzött vagy sima mellel 1.95 —.9,> 1 db flu. oxfordi ing dupla mellel 2.15 1.85 1 db legfin. fehér madapolán ing dupla bélelt mellel 2.60 1.35 1 db nagy levarrott finom karton paplap 3.25 1.70 1 db nagy levarrott fin. török creton paplan 3.75 1.95 1 db nagy levarrott legfin. perzsiai creton paplan 4.65 2.20 1 db nagy levarrott legfin. bécsi vörös paplan színes petyekkel . . . . 5.60 2.40 1 Ah nagy levarrott cachmir paplan 5.85 2 95 1 db kettős levarrott indis cachmir paplan 6.80 3.15 1 db egészen nagy matrácz tengeri fűvel töltve 8.95 4. Hl 1 db egészen nagy matráez finom tiszta szőrrel 32.— 11.80 Több ezer db finom szatén nyakkendő csak 5 kr. Több ezer db bécsi vörös broge kendő kis leányoknak csak 3 kr. Több ezer garnitúra inggomb csak 9 kr. Több ezer pár kis gyermelc: Ifsrráitytt-esak -10 kr. Több ezer pár nyers finis harisnya uraknak csak 12 kr. Több ezer röf legfinomabb csipke függöny ezelőtt 55 most 25 kr. Több ezer röf ",« szél. legj. mins. csikós bútor csinvat ezelőtt 58 m 28.

Haris Zeillinger és TE*.

A •

^sW "

B

vászon és feliérnemilek raktára a „kék csillaghoz." Budapest váczi ntcza 9. sz. Jelen értesítéssel nagyrabecsiilt vevőik és a t. ez. közönség szives tudó mására hozzá k, hogy dúsan felszerelt vászonraktárukat, kész fehérnemüekkel, hölgyek, urak és gyermekek számára a legváltozatosb uj mintákban gazdagiták, kiváló gondot fordítva teljes nászkelengyék összeállítása és felszerelésére. Árjegyzéket, melyben minden czikk legjutányosbb szabott ára ki van téve, kívánatra szívesen és bérmentve küldenek.

^*^mm

•

TERNO cs. k. lottóban yedül csak ugy érhető el, ha bírjuk ama számok comb natioit, melyeknek a húzá­ son ki kuli jönmök. E számok­ ból, mint egyedüli titokkal, készlettel bir az általánosan ismert, és magas nyeremény­ jutalékkal sokszorosan kitün tetett K r e n t i e n b e r g t ő k e ­ pénzes H o h e n a u b a n (éjszaki vaspálya), ki már maga eleget nyervén, és igen sok embert, ki az előtt nagyon kevés pénzzel bírt, gazdaggá tett. A ki tehát a legközelebbi lottohuzásokra kiválóan jó számok közlését kivánja, melyek egy aterno-játékutasitásra» v i l á g o s a n elő vannak irva, küldje be azon­ nal pontos czímét, mire a számok küldése rögtön meg­ történik. «A ki mer, az nyern igaz közmondás, a miért is senki se zárja el a közelgő szerencse elöl ajtaját, hanem hozasson azonnal egy ternojáték-combinatiot, tegye be a ezAmokat bizonyosan, s várja 5611 meg a sikert.

A szépség egyik fő feltétele a S'ép arezbör. Még < k vesbbé ezép alkotása aicz is elbájol­ hat, ha annak bóre kifogástalan. A levitábalyosabb szépség p.digcsak akkor lesz kellőét méltányolva, ha a bor é» annak színe nem nélkülözik a tisztaságot, fényt ésfiatalüdesé;el Számtalan hölgy elves-ii minden igényét i szépségre, ha arez!>öre kifogásolható. Hogy ehát ez szép éséletfiisseségii maradjon a késő iggkori?. használjuk a számos tekintély, i ezek között P, efluch tanár Londonban. R&spi lanár, dr. Juiigt-r dr. Raurinitz, t-tb. által aj 'iilt, 14 év óta száiezerektöl használt Lengirl-féle n> ir balzsamot. Ezen kedveltszépitősz.r a káros kendözés, szenvedélyek vagy egy^b OAUKuál fogva tönkre tt-tt arezbört, söt a himlő által szét­ roncsolt bSrszrrvezetet is teljesen helyrealliiji. A fonnyadt sz raa bort újra fölfrissíti és siuiavn teszi, a annak kedves színe­ zetet kölcsönöz, s leginkább korosibb ura* és hölgyek által figye lembe veendő Hogy Dr. l/cni-icl nyir balzsamait kívül nem létezik jobb és megbízhatóbb szer a bor fentartása és elépítésért, mindaz-k e'ismerik, a kik kisérletet tettek vele. Egy korsóval frt 1 50 — V..ló ti minőségben kapható Budapesten : Török József tyógyszertárában. kiriilyu'cza 12. Pozsonyban: Pisztory Bódog­ nál. Mihálykapu. Teuiesvátott: Tarczay Istvánnál. 8513

m

ARCZBÖL

Magyarország legnagyobb kölcsöuköinviára 3 0 , 0 0 0 k ö t e t . Van szeremcsém a tisztelt nagyérdemű olvasókö zönséggel tudatni , hogy a Liaflté-féle kölosönkönyv t á r t megvettem, és azt azonnal a m a g y a r rengény-irod a l o m összes t e r m é n y e i v e l valamint a német franczia és angol nyelven megjelent kiváló regényekkel bővítettem, úgy hogy jelenleg a legtágabb igényeknek megfelel. A b é r l e t i d i j a k helyben, különösen a v i d é k r e lehető legol­ csóbbak. A kölcsönkönyvtár naponta V28—Vsl óráig, él délután 2—7 óráig nyitva van. Ivii-i L a j o s , Budapesten bécsi utcza 3. sz. ai udvarban. 6009

(2

Előfizetett föltételek: VASÁENAPI UJSAG éB ( egész évre 12 írt i / egész évre 8 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre ... 6 • ! Csupán a VASÁBNAPI ÚJSÁG: I félévié... 4 •

Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' • * * « * ™ Ö frt l KfUWldi előfizetésekhez a postailag I félévre meghatározott viteldíj is csatolandó.

-ik s z á m 1880.

BUDAPEST, SZEPTEMBER 5. Cincinnatiban, mely alkalommal mind a két nek ÉSZAK-AMERIKA ELNÖKJELÖLTJEI. párt megállapodott azok személyében, kiket

X X V I I évfolyam. az elnöki és Chester

Arthurt az alelnöki

székre.

mint köztársasági

K

ÉT h a t a l m a s párt áll egymással szemben az észak-amerikai Egyesült-Államokban: a republikánus és a demokrata. De e két

elnök- és

alelnökjelölteket

szavazatával támogatni fog. Az amerikai elnökválasztás nem direkt vá­ lasztás, h a n e m

Az előbbinek jelöltsége nagy föltűnést kel­ tett világszerte. Nevét

ugy megy végbe, hogy az egyes

alig

ismerték

azelőtt

Európában s köztudomású volt, hogy a republi­ kánus párt

számos árnyalatának vezérei min­

jelzőből nehéz eltalálni, miről ismerni rá egyikre,

államokban ősválasztások utján u. n . elektorok

dent elkövetnek Grant Ulysszes tábornok érde­

miről a másikra s mi az voltaképen, mely őket

(választók) választatnak, kiknek száma minden

kében, a ki két izben volt már a köztársaság

megkülönbözteti. Pedig rövid pár szóba foglal­

egyes államban egyenlő amaz államnak a kon­

elnöke.

ható össze: a köztársasági párt nagyobb köz­

gresszuson ülő szenátorai és képviselői számá­

pontosítást kivan s az egységes állam felé hajló

val. Ezeknek az elektoroknak kell aztán a köz­

zére ment volt a republikánusok chicagói gyű­

iránylatokat követ, mig a demokrata párt több

társaság

lésére s ott Shermannt, a

elnökét

és alelnökét

megválasztani.

Garfield

mint Ohio állam küldötteinek ve­

'i

pénzügyminisztert,

6IHIII5IÍ

ISfiymSrianiSirMbáill

MÜSlSSEinsn

A FRANKLIN-TÁRSULAT magyar irodalmi intését kiadásában Budapesten (egyetem-utoia 4-ik ssám) megjelent minden kőny várainál kapható:

FRANKLIN-KÖNYVTÁR.

DUEUY VICTOR

VILÁGTÖRTÉNELEM. itdolgoita is Jlagyarorsiag tiirténctuel bővítette

Dr. B A L L A G I

A F r a n k i i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intését kiadásában Budapesten (egyetemutcza 4-ikssám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

* A.

A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára, vagyis rövid foglalatja mindazon elméleti szabályoknak, melyek megtanu­ lása 8 megtartása mellett a vadászatot bárki a siker gyönyörével gyakorolhatja. Sajit él egy ötvenéves vadász tapasztalataiból, s jeles kútfők nyomán irta

C S E R S Z I L Y Á S I ÁKOS. Harmadik,

átdolf/ozott

és bővített

Á r a ftt«T« 8 0 k r .

kiadás.

ALADÁR.

Ara fűzve 3 frt.

n F r a n k l l n - E ő n y v t á r

1 1

t e r v r a j z a .

Jelen kötettel a tudományos ismeretek különböző mezejéről válogatott mun­ kák sorozatát nyitjuk meg oly szándékkal, hogy közönségünk m i n d e n müveit vagy műveltségre törekvő tagjának néhány év alatt b e c s e , h á . i k ö n y v t a r t ad­ hassunk által. Ugy gondoljuk, hogy a különböző művek szakszerű kiválasztásával és tet­ szetős tárgyalásával azoknak is igen lényeges szolgálatot teszünk, kik alapos és rendszeres iskolai képzésben vagy kevésbbé részesültek, vagy a kiknek polgári állása a rég megtanult, de már idestova elfelejtett ismeretanyagnak utánpótlását más módon, mint önképző olvasás utján, nem engedi meg. Ép ezért az e sorozat­ ban megjelenendő egyes művek kiválasztásánál különös figyelemmel leszünk arra, hogy azok megértésere az úgynevezett t u d o m á n y o s k é p . e t t . é g ne legyen okvet­ lenül szükséges; mihez képest e munkák mindenike vonzó és könnyen érthető modorban dolgozza fel a tudomány anyagát, hogy igy az olvasó könnyű szerrel, a verejtékes munka mellőzésével gazdagíthassa ismeretkörét. iFranklin-Könyvtán-unk minden kötete a tudomány egy-egy ágát a maga egészében fogja tárgyalni és felölelni. K ö t e t e n k é n t is megszerezhető lesz; rátukmálásról vagy a többi kötetek megvételének kötelezettségéről szó sincsen. Régi szokásunkhoz ragaszkodva, e vállalatunknál is lemondunk a reclame és colportage nagy dobbal járó eszközeinek alkalmazásáról, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az a közönség, mely a világ mai baladó mozgalmai közepett » komolyabb olvasmány szükségét érzi, meg tudja különböztetni a tanulságos könyvet a gyári férczelménytöl; jó könyveknek pedig csalogató czégér nélkül is elegendő vevője akad.

GARFIELD.

HANCOCK. '

•:.:< Í K Í I . I B H

I! ni;;:::

•

hatalmat követel a központ rovására az egyes

Törvénynyel ugyan nem, de erkölcsileg mégis

ajánlotta egy igen meleg beszéddel elnökjelölt­

államoknak, nagyobb függetlenséget

és széle­

kötelezve v a n n a k arra az elnökjelöltre adni sza­

nek. Esze ágába se jutott, hogy e megtisztelte­

sebb hatáskört. A különbség legrövidebben jelez­

vazatukat, kit a különböző pártok nemzeti kon-

tés még öt magát is érhesse, a mint hogy nem

hető a két ismert s z ó v a l : czentralizáczió és de-

vencziója fölállított; ez ideig a választók teljesí­

is fordult elő még soha, hogy a nemzeti kon-

czentralizáczió. Minden egyéb, a mi a két pártot

tették is e kötelezettségüket. Törvény szerint az

venczió a saját kebeléből állítson föl valakit j e ­

egymástól elválasztja, ennek fogalma alá cso­

elnökválasztók mindig a november havára eső

löltnek. Garfielddel

portosul, vagy mellé sorakozik.

első hétfőre következő kedden választatnak és

mondhatni, hogy jelöltetését egyenesen a n n a k

pedig a legközelebbi elnökválasztásra eső m i n ­

köszönheti, hogy a konvencziónak tagja volt.

A két p á r t közti mérkőzésnek legnagyobb alkalma az elnökválasztás, melyre már nagyban

den negyedik é v b e n ; az elnökválasztás

folynak az előkészületek. A republikánusok j u n .

deczember hó első szerdáján ejtetik meg.

-•
meg nemzeti

konvencziójokat

Chicagóban, a demokraták húsz nappal később

krepublikánwok

pedig

a chicagói nemzetgyűlésen

Garfield J a m e s Á b r a h á m o t állították föl jelölt­

esik meg ez először,

sőt

Az első pillanattól kezdve, hogy a sokszor n a ­ gyon is heves választási vitákba beavatkozott, nyugodt,

mérséklő, békéltető

föllépésével,

az

érvek és ellenérvek higgadt és igazságos mérle-