Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7622. Pécs, Batthyány u. 1-3.
tel.: 72/513-680, 310-957, fax: 72/513-681
A Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Kollektív Szerzıdése I. Bevezetı 1./ Kollektív szerzıdés /rövidítve KSZ/: a munkáltató megbízottja a munkavállaló érdekképviseleti szerv által aláírt jelen kétoldalú szerzıdés, mellékleteivel együtt. 2./ Munkáltató: Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3./ Közalkalmazott: az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. 4. Jogviszony: Jelen KSZ. alkalmazásakor a közalkalmazotti jogviszony értendı. 5. Munkáltatói érdekképviselet: a munkáltatónál mőködı, képviselettel rendelkezı szakszervezet. 6. Szakszervezet: A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Alapszervezete. 7. Szerzıdı felek: A kollektív szerzıdést aláíró munkáltató és munkavállalói érdekképviselet. (Kjt 12 §./1/bek.) 8./ Mt.: Munka Törvénykönyve /1992. évi XXII.tv./ 9./Ptk.: Polgári Törvénykönyv /1959.IV.tv/ 10./Kjt.: Törvény a közalkalmazottak jogállásáról /1992.évi XXXIII.tv./ 11./R.: A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról 138/1992./X.8./Korm.r. 12./KT.: Közalkalmazotti Tanács
2
13./KÖ. sz.: Közalkalmazotti Szabályzat II.A kollektív szerzıdést kötı felek, mint szerzıdı felek A Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, mint munkáltató az intézetben mőködı Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Pollack Mihály Szakközépiskola, Szakiskola Kollégium Alapszervezete a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. Törvény és ennek végrehajtásáról szóló 138/1992./X.8./ Kormányrendelet alapján kötik a kollektív szerzıdést a következık szerint: A kollektív szerzıdés aláírói a munkáltató megbízásából az iskola igazgatója és a közalkalmazotti jogviszonyban állók nevében megbízott szakszervezeti bizalmi. III. A kollektív szerzıdés hatálya, idıtartama, életbelépése, értékelése 1./ A KSZ hatálya kiterjed a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állókra, tekintet nélkül arra, hogy ık a KSZ.-t aláíró, vagy egyéb más közalkalmazotti érdekképviselet tagjai vagy sem. /Mt. 36.§./4/ bek./ A KSZ. hatálya kiterjed az Intézmény igazgatójára is. Nem terjed ki a KSZ hatálya azokra, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya a KSZ. hatályba lépésének idejében felmondás alatt áll. 2./ Hatálybalépés A KSZ az aláírását követı hó 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit e naptól kell alkalmazni. 3./ A KSZ. felmondása A KSZ. a megkötés napjától határozatlan idıre szól azt bármelyik fél 3 hónapos felmondási idıvel mondhatja fel, de csak a tanév félévének végére. A felmondást csak írásban lehet kezdeményezni az elıírt határidıre. A felmondási idı naptári idıben számítandó. Nem mondható fel a KSZ. a megkötést követı 6 hónapon belül. A szerzıdı felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékukról egymást 15 nappal elıbb tájékoztatják. /Mt.39.§./1//2/bek., Kjt. 12. §. /4/ bek./ A KSZ. módosítása nem minısül felmondásnak. 4./ A KSZ érvényessége Érvényes a kollektív szerzıdés hatálybalépésétıl - a felmondást kimondó határozat jogerıre emelkedéséig, - a szerzıdı felek jogutód nélküli megszőnése esetén a felszámolási eljárás befejezéséig, - szerzıdı felek jogutóddal történı megszőnése, átalakulás, privatizációja esetén érvényes a KSZ. az új szervezeteknél az ott megkötendı új KSZ. hatálybalépéséig. /Mt. 40.§./1/bek./
5./ A KSZ. módosítása A KSZ.-t módosítani kell: - ha jogszabályok elıírják, vagy jogszabályi változások szükségesség teszik, - bármelyik fél kezdeményezésére megegyezı akaratuk szerint. A KSZ juttatásokat megállapító rendelkezéseit évente felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani. A módosításra a KSZ. megkötésére vonatkozó szabályok érvényesek.
3
6./ A KSZ. értékelése A szerzıdı felek vállalják, hogy a KSZ.-ben foglaltak teljesítését évente április 30-ig közösen értékelik, közös határozatukkal folyamatosan szükség szerint módosítják, ezekrıl a közalkalmazottakat tájékoztatják. IV. A Kollektív szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere 1./ A KSZ.-t kötı felek tudomásul veszik és rögzítik, hogy jogszabályban meghatározott jogaik és kötelezettségeik gyakorlása során az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok maradéktalan végrehajtására törekszenek, együttmőködésük során elısegítik az intézmény pedagógiai, nevelési és szakképzési programjának megvalósítását. 2./ A munkáltató információadási kötelezettsége, ennek gyakorlási módja -
évente egy alkalommal vezetıi értekezlet keretében tájékoztatást ad a közalkalmazottak anyagi, szociális helyzetét, valamint az életés munkakörülményeiket érintı rendelkezésre álló információkról,
-
a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintı munkáltatói intézkedések tervezetérıl – az intézkedés megtétele elıtt méltányos idın belül – tájékoztatja a szakszervezet képviselıjét megismerés és értékelés céljából.
3./ A munkáltató válaszadási kötelezettsége a szakszervezet véleményével, javaslataival 15 napon belül konzultációt kezdeményez a szakszervezeti álláspont részletesebb kifejtésére, alaposabb indokolására, szükség szerint módosítására. A konzultáció helyét és idıpontját a munkáltató határozza meg. 4./ A szakszervezet mőködési feltételeinek biztosítása A munkáltató a szakszervezet hatékony mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény anyagi eszközeivel való ésszerő takarékoskodást szem elıtt tartva térítésmentesen biztosítja. Ezek: -
technikai feltételek irodaszerek telefon és telefaxhasználat, a szakszervezet által szükségesnek tartott információknak a tanári szobákban, valamint a gazdasági irodában történı kifüggesztése.
5./ Az intézményi helyiségek használata A munkáltató és a szakszervezet esetenként egyeztetik, hogy a szakszervezet az iskola mely helyiségeit, mely idıpontban használhatja térítésmentesen. 6./ A munkáltató tájékoztatása
4
A szakszervezetek képviselıje a jogszabályok betartásával, jogosítványai gyakorlása során a munkáltató rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amellyel elısegíti a közalkalmazottakat érintı munkáltatói intézkedések konfliktusmentes végrehajtását, a szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót a Mőködési Szabályzatáról annak egy példánya megküldésével, - minden naptári év utolsó negyedévében elkészíti a mőködéshez szükséges következı évi igényét, melyet a munkáltatóval történt egyeztetést követıen véglegesít, - a munkakörülményekre vonatkozó értékelése megállapításairól haladéktalanul, írásban tájékoztatja a munkáltatót. A szakszervezet képviselıje vállalja, hogy nem kezdeményez semmilyen érdekvédelmi eljárást (pl. nem emel kifogást) addig, amíg az adott ügyben nem folytat konzultációt a munkáltatóval. -
7. A szakszervezeti tisztségviselık kedvezményei /Mt. 25.§./ Az Mt.-ben biztosított munkaidı-kedvezményt úgy kell megállapítani, hogy minden három szakszervezeti tag után havi két óra kedvezményt kapnak a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Alapszervezetének képviselıi együttesen. A létszám alapján számított keretet évente a június 01-i állapot szerint kell a munkáltatóval közösen megállapítani. Ennek érdekében a szakszervezeti titkár név nélkül köteles a szakszervezeti létszámot közölni, valamint azt, hogy a kedvezményt ki/k/ veszi/k/ igénybe. A keret tisztségviselık közötti felosztása a szakszervezet joga. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium Alapszervezetet / a továbbiakban felnıtt alapszervezet/ titkárával azonos mértékő munkaidı-kedvezményt biztosít az intézmény Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Pollack Mihály Szakközépiskola, Szakiskola Tanulói Alapszervezete /továbbiakban ifjúsági alapszervezet / titkárának. Minden munkaidı-kedvezmény igénybevételét a munkáltatóval a tantárgyfelosztás készítését megelızıen 15 nappal közölni kell. A munkaidı-kedvezménybe nem számítandó be: - a kollektív szerzıdés kötésével kapcsolatos - a bérfejlesztéssel kapcsolatos, - és minden, a munkáltató által összehívott tárgyaláson résztvevı szakszervezeti tisztségviselı ott eltöltött ideje. Ennek tartamát a munkáltató állapítja meg. A munkaidı kedvezmény a pedagógusoknál a kötelezı óraszámból történı arányos kiadással történik. A szakszervezeti tisztségviselı a munkaidı-kedvezmény miatt kiesı tanrend szerinti óráját túlmunkában látja el, a túlmunka díjazása az általános szabályok szerint történik. Rendkívüli fizetett szabadság képzés ill. továbbképzés céljára /Mt. 25.§. /4/ bek./ A szakszervezet vezetısége minden 10 – a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente 1 nap rendkívüli szabadságot kaphat. A rendkívüli szabadság megilleti a felnıtt és az ifjúsági szakszervezet tisztségviselıit egyaránt.
5
A törvényben biztosított rendkívüli szabadság a szakszervezeti létszám alapján összevonható, személyre szóló kijelölése a szakszervezet jogosítvány, idıpontját a szakszervezet az igénybevételt megelızıen 30 nappal köteles a munkáltatónak bejelenteni. A szakszervezeti képzést, oktatást és annak idıpontját igazolni kell. A tisztségviselık védelme /Mt. 28. §./ Tisztségvelınek tekintendık a felnıtt alapszervezet SZB tagjai, valamint az ifjúsági lapszervezet titkára. V. A Közalkalmazotti tanács elnökét, tagjait megilletı munkaidı-kedvezmény, munkajogi védelem A KT. Elnöke heti 3 és tagjai heti 1 óra munkaidı-kedvezményben részesülnek. Ha a KT. Tagja olyan pedagógus munkakörben dolgozik, amelyre a jogszabály kötelezı órát állapít meg, a munkaidı-kedvezményt a kötelezı óra arányos csökkentésével kell kiadni. A munkaidı-kedvezményben nem számítandó bele - a KÖ.Sz. megalkotásával, módosításával, - és a munkáltató által összehívott tárgyaláson résztvevı KT.-i tisztségviselık ott eltöltött ideje, melynek idıtartamát a munkáltató állapítja meg. VI. Közalkalmazotti jogviszony létesítése, munkavégzés /Kjt. 20-24. §, 39-44. §, Mt. 102-107 §/ 1. A jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott, mint munkavállaló a./ A közalkalmazotti jogviszony létesítésének módja Nyilvános pályázat útján kell betölteni az intézmény alapfeladatainak ellátására létesített fıfoglalkozású pedagógus munkaköröket és a kincstárnoki állást /Mt. 80. §. és a 138/1992/X.8./ Korm.sz. rendelet 17.§/ Az intézmény alapító okiratában meghatározottak szerinti alapfeladatára létesített munkakörben a közalkalmazotti jogviszony létesítésének elıfeltétele a büntetlen elıélet. Szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy ezt a követelményt az intézménynél létezı valamennyi munkakörre kiterjesztik. b./ A közalkalmazotti jogviszony létesítésének írásbelisége A munkáltatónak minden jogviszonyt az alkalmazáskor írásban kell létesítenie. Ebben kell meghatároznia közalkalmazotti besorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt, a fizetési fokozatot, a munkába lépés napját, a munkahelyet, a munkahely-munkakör jellegét /változó, állandó/, a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, a munkakört. A kinevezési okmányon a kinevezett aláírásával igazolja, hogy a kinevezést elfogadta. A jogviszony csak mindkét fél aláírásával jön létre. Ennek hiányában a kinevezési okmány érvénytelen. Az intézményvezetıi megbízás a fenntartó önkormányzat közgyőlésének határozatával jön létre. c./ Próbaidı, gyakornoki idı /Mt. 80. §./
6
Az intézménynél a próbaidı - szakmunkát nem igénylı munkakörökben 30 nap - szakmunkás végzettséget vagy egyéb középfokú végzettséget igénylı munkakörökben 90 nap - felsıfokú végzettséget igénylı munkakörökben 90 nap Eltérı próbaidıben a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel állapodhat meg, maximum 3 hónapig terjedı idıre. Pedagógus munkakörökben történı kinevezésnél elsı alkalommal 3 hónap gyakornoki idıt kell kikötni. Gyakornoki idı kikötése esetén próbaidıt megállapítani nem lehet. A gyakornoki idıt követıen a pedagógus munkáját a szakmai munkaközösség véleményezi. 2./ Munkakörbe nem tartozó, ill. más munkahelyen történı munkavégzés A pedagógus más oktatási intézményhez is kirendelhetı ha a munkáltató nem tudja biztosítani a kötelezı óraszámát és részmunkaidıs foglalkoztatásban nem állapodtak meg. Más munkahelyen történı munkavégzés idıtartama legfeljebb 1 tanév/szorgalmi idı/ 3./ A kinevezés, munkaszerzıdés módosítása A jogviszonyra vonatkozó kinevezési okmány módosításához a munkavállaló egyetértésén túl a helyi KSZ.-t aláíró munkavállaló érdekképviselet véleménye is szükséges. A módosítást írásba kell foglalni. 4./ A közalkalmazott továbbá közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony ill. az iskola alaptevékenységével kapcsolatba hozható gazdasági társasági tagság létesítését elıre köteles a munkáltató vezetıjének bejelenteni. Az e nélkül létesített munkaviszony vagy jogviszony érvénytelen. Összeférhetetlenség esetén a további jogviszony engedélyezését meg kell tagadni a bejelentéskor vagy a tudomásra jutáskor. Az összeférhetetlenség fı esetei: az intézmény egyetlen dolgozója sem végezhet további munkavégzésre irányuló jogviszony, vagy társasági tagsági viszony keretében olyan tevékenységet, amely veszélyezteti vagy akadályozza az iskolában folyó oktatási-nevelési tevékenységet, az intézmény gazdasági érdekeit. A pedagógus saját tanítványait ellenszolgáltatás fejében nem korrepetálhatja. Pedagógus nem lehet tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak, illetve nem folytathat olyan tevékenységet, amely pedagógusi tekintélyét tanítványai körében csorbíthatja. 5. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése /Kjt. 25. §./ A közalkalmazotti jogviszony megszőnik a Kjt. 25.§.(1) bek. foglaltak szerint. Megszüntethetı a Kjt. 25.§.(2) bek. szerint az alábbiak szerint: - áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó szervezetek között - közös megegyezéssel - lemondással - rendkívüli lemondással
7
-
felmentéssel próbaidı alatt azonnali hatállyal elbocsátással
A lemondási idı két hónap, azaz hatvan naptári nap. A munkáltató a munkahelyi érdekképviselettel egyeztetve, az intézmény mőködéséhez főzıdı érdekeket mérlegelve dönt a lemondási idı alatti munkavégzés alóli mentesítés tárgyában. Felmentéssel történı jogviszony megszüntetését a helyi érdekképviseleti szervvel elızetesen egyeztetni kell. Felmentési idı a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı függvényében: 5 év közalkalmazotti jogviszony után 3 hónap 10 év - „ 4 „ 15 év - „ 5 „ 20 év - „ 6 „ 25 év - „ 7 „ 30 év - „ 8 „ A felmentési idıt naptári napban kell számolni. A felmentési idı felére a munkáltató köteles mentesíteni a dolgozót a munkavégzés alól. Az intézmény az anyagi fedezet megléte esetén a teljes felmentési, lemondási idıre mentesítheti azt a közalkalmazottat a munka végzése alól, aki legalább 25 évet az intézménynél dolgozott és a közalkalmazotti jogviszonya öregségi nyugdíjazás miatt a munkáltató felmentése, vagy a közalkalmazott lemondása miatt szőnik meg. A felügyeleti szerv által elıírt létszámleépítés esetén a munkavállalót a teljes felmentési idıre mentesíteni kell a munkavégzés alól. Végkielégítés /Kjt. 37.§. (1) bek./ illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszony - felmentés /kivéve nem megfelelı munkavégzés, alkalmatlanság/ - rendkívüli lemondás - a munkáltató jogutód nélküli megszőnése miatt szőnik meg. Nem jár végkielégítés: - ha a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot – ideértve a korengedményes nyugellátást is, - vagy elırehozott nyugdíjban részesül. - Ha a közalkalmazotti jogviszony egy évnél kevesebb A végkielégítés összege a közalkalmazotti jogviszony függvényében /Kjt. 37.§.(5). Bek./: közalkalmazotti jogviszony
végkielégítés összege
legalább 3 év legalább 5 év legalább 8 év legalább 10 év legalább 13 év legalább 16 év legalább 20 év
1 havi átlagkereset 2 havi átlagkereset 3 havi átlagkereset 4 havi átlagkereset 5 havi átlagkereset 6 havi átlagkereset 8 havi átlagkereset
8
A fenti végkielégítés összege négy hónappal meghosszabbodik, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelızı 5 éven belül vált végkielégítésre jogosulttá.
Közalkalmazotti igazolás /Mt. 98.§.(2-3).bek. Kjt. 36. §. A közalkalmazotti jogviszony megszőnésekor a munkáltatónak közalkalmazotti igazolást kell kiadnia a MÁK közremőködésével. Ennek tartalmaznia kell: a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idıt, az illetménybıl levonandó tartozását, a tárgyévben igénybevett szabadság és betegszabadság idejét, a közalkalmazott munkakörét, a jogviszony megszőnésének módját és megszőnés okát. Az ok feltüntetésétıl el kell tekinteni, ha a munkavállaló ezt kéri. Erre a jogára fel kell hívni a munkavállaló figyelmét, és az igazoláson ezt értelemszerően fel kell tüntetni. 6./ A munkavégzés szabályai Munkaképes állapot A munkáltatónál a közalkalmazott munkaképes állapotának megállapítására a közvetlen vezetı jogosult. A közalkalmazott köteles az erre a jogosult vezetı kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetni. Ha ezt megtagadja a munkahelyét azonnal el kell hagynia. Közalkalmazotti védelem A munkáltató az MT.-ben és a KJT.-ben foglalt szabályok szerint köteles a munkavégzés egészségügyi-, valamit a balesetmentes munkavégzés feltételeit biztosítani és ezeket az érintett munkavállalókkal közölni. Nem köteles a munkavállaló az írásban kiadott feltételekkel ellentétes körülmények között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. A munkavállaló kérésére az intézmény vezetıje köteles ıt a munkavégzés alól ideiglenesen felmenteni és ügyét a helyi érdekképviselettel közösen kivizsgálni. Ha a munkavállaló panasza jogos volt, a kivizsgálás miatt kiesett idıre átlagkereset jár, ha a munkavállaló panasza jogtalan volt, a kivizsgálás indokolt idejére munkabér nem jár. A munkahelyen való megjelenés, magatartás A közalkalmazott tartozik a munkáltató által megjelölt idıben a munkát megkezdeni és befejezni. A munkahelyen a megjelenés önmagában nem minısül tényleges munkavégzésnek. A közalkalmazott köteles munkaképes állapotban munkára jelentkezni és munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést használni. Idevágó mulasztás esetén a közalkalmazottat a munkavégzéstıl ideiglenesen el kell tiltani. Ebben az esetben a kiesı idıre munkabér nem jár. Pedagógus munkakörökben a teljes munkaidı a kötelezı óraszámból és a nevelı-oktató munkával, vagy a tanulókkal való közvetlen foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges idıtartamig köteles az intézményben tartózkodni.
9
a./ a feladatokból a kötelezı óraszámba beszámítandó feladatokkal kapcsolatosan idıt az Oktatási Törvény II. 6. pontja szerint a pedagógus a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra köteles fordítani.
A kötelezı óraszámba beszámítandó feladatok intézményünknél: - az iskolai tanítási órák.
A kötelezı óraszámba beszámítható feladatok - kulturális nevelımunka az intézmény egészére /heti 10 óra/ - tömegsportórák, iskolai sportköri órák - az iskolai tanmőhely mőködtetése, ellenırzése - tagozatvezetıi, munkaközösség vezetıi feladatok - tanulók felügyelete A munkaközösség-vezetıi feladatok ellátását gyakorlók pótlékot /Közoktatási tv.-ben elıírt 1 óra órakedvezményt/ a szakszervezeti és a közalkalmazotti tanácstagok munkaidıkedvezményt, a szakszervezeti tisztségviselık és a közalkalmazotti tanácstagok munkaidıkedvezményt kapnak. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok: /Kjt. 55. §, 138/1992/X.8/Korm. sz. r. 7. §(7) bek./ -
tanítási órákra, valamint a tanításon kívüli foglalkozásokra való felkészülés, a tanítás elıkészítése, a tanmenet, óravázlat megtervezése, összeállítása szükség szerint a tanuló egyéni képességeinek megfelelı oktatási terv kidolgozás és érvényesítése, tanulók munkájának értékelése, a dolgozatok, feladatlapok kiértékelése, tanulmányi versenyekre felkészítés, iskolai és iskolán kívüli kulturális és sportprogram szervezése, azokon részvétel, szülıi értekezletek, fogadóórák tartása, illetve azokon részvétel, részvétel nevelıtestületi, munkaközösségi értekezleteken, szakmai konferenciákon, bemutató foglalkozások szervezése, megtartása, tanulók felügyelete a tanítás elıtt és az óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások szervezése, a tanulók felvételében közremőködés /szakmai alkalmassági vizsgálatok, felvételi beszélgetések folytatása/, a gyakorlati oktatási helyek látogatása, az elméleti és a gyakorlati oktatók kapcsolattartása a diákotthonnal, a diákotthoni nevelık kapcsolattartása az elméleti és a gyakorlati oktatással, tanévnyitón, tanévzárón, iskolai ünnepségeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt munkavégzés, kötelezı, munkaköréhez tartozó, nevelı-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggı adminisztrációs feladatok, de nem kötelezhetık a pedagógusok iskolai szintő, továbbá felsıbb szervek, vagy egyéb intézmények számára készülı jelentések statisztikák vagy egyéb adminisztrációs munkák végzésére. Adatszolgáltatási
10
-
kötelezettségük is csak annyiban van, amennyiben az adatok jellege ezt másodelemzést nem igénylıen elvárhatóvá teszi. szemléltetı és kísérleti eszközök, videó vetítések tanítási órára elıkészítése, a szakmai- pedagógiai felkészültség karbantartása és átadása a tanulóknak, a könyvtárban, a tantermekben, a diákotthoni férıhelyeken, a tanmőhelyben, a leltározásban való közremőködés, tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt munkavégzés, az igazgató által elrendelt, elıre nem látható, esetenként felmerülı – a pedagógiai munkával összefüggı – egyéb feladatok ellátása, a fentieken túlmenıen köteles helyettesítési feladatokat ellátni a mindenkori szükségletnek megfelelıen az igazgató elrendelése alapján, a jogszabályban meghatározott díjazás ellenében.
A szakoktatók munkaköri feladata továbbá: - az oktatást szolgáló gépek, berendezések, szerszámok és felszerelések karbantartása, javítása, javíttatása, - a gyakorlatok szervezése - az üzemi és egyéni gyakorlati oktatási helyek látogatása, - a tanulók szerszámainak, munkaruhájának tisztítószereinek megrendelése, - szerszámokról való elszámolás megszervezése A testnevelı tanárok munkaköri feladata továbbá: - a tornaterem, a szertár, a sportudvar rendjének biztosítása, - az iskolai sportnapok és tömegsportórák szervezése, vezetése. Az osztályfınökök munkaköri kötelezettsége a kötelezı órákba beszámított osztályfınöki órák megtartása és az elızıekben felsoroltakon túl: - az osztály tanulói részére az ünnepségek, sportnapok, vetélkedık, versenyek elıkészítésében részvétel, - tanulmányi kirándulások szervezése A diákotthoni nevelık munkaköri kötelezettsége az általánosan felsorolt pedagógusi kötelezettségeken túl: - a tankörökben felügyelet ellátása, a diákok felkészüléséhez szakmai segítségnyújtás, - a kollégiumi helyiségek, hálótermek, mosdók, WC-k, zuhanyzók, étterem, kupola, társalgó, a folyosók rendjének, fegyelmének, a berendezési tárgyak épségének, állagmegóvásának biztosítása anyagi felelısséggel, - a tanulóköri foglalkozások vezetése, - az önálló tanulócsoportok keretében folyó szakköri foglalkozások vezetése /ezért a kijelölt nevelıknek tanulócsoport-vezetıi pótlék jár/ - sport- és egyéb szabadidı-tevékenységek szervezése a kollégiumi elhelyezettek számára, - a nevelık munkaidejében a tanulók által igénybevett étkezések felügyelete. 7. Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény meghatározásának irányadó szempontjai /Kjt. 39.§.(2), 63.§ és 77. §-hoz. -
legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszony az intézménynél, magas színvonalú felkészültség, kimagasló szakmai munka, innovatív képesség, nagyfokú pedagógiai önállóság,
11
-
bemutató órák vállalása, példás munkafegyelem, felkészítı munkája eredményeként tanulói tanulmányi versenyen vesznek részt, szakmai dolgozatot ír, publikál, tantervet, pedagógiai programot készít.
VII. munkaidı munkarend /Mt. 117-129 §. És Kjt. 55.§., 59.§. valamint 138/1992./X.8./Korm.r. 7.§/7/, 10.§/2/ és 165.§/6/bek. 1./ A munkaidı az intézménynél fıfoglalkozású munkakörökben napi 8 óra, a kollégiumi portás munkakörökben napi 24 óra.
2./ A takarítók, udvarosok délelıtt illetve délután egyénileg meghatározott munkarendben a kollégiumi portások megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Fentiek kivételével a nem pedagógus beosztású dolgozók munkaidı-beosztása az alábbi: Hétfıtıl – csütörtökig: Pénteken
7.30-tól 16-ig 7.30-tól 13.30-ig
A kincstárnok saját hatáskörében módosíthatja ezt, a kötelezı munkaidın belül. A pedagógusok munkaidı beosztását s a mindenkori tanévre érvényes órarend, illetve a nevelıi munkaidı-beosztás határozza meg. A pedagógusok kötelezı óraszáma a hatályos jogszabályok alapján kerül megállapításra. Az Oktatási Törvény alapján a szakoktatók kötelezı óraszáma elméletigényes tantárgy esetén 20, egyéb esetben 25. A fıfoglalkozású dolgozót napi 20 óra perc munkaközi szünet illeti meg. A munkaközi szünetet a rendes munkaidın belül kell kiadni a dolgozók egyénileg meghatározott munkarendjéhez igazodva. 3./ Pihenıidı, pihenınap A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 óra pihenıidıt kell biztosítani. (Gépkocsivezetıknek is.) A készenlétet követıen a munkavállalót pihenıidı nem illeti meg. A pihenınapon vagy munkaszüneti napon történı rendkívüli munkavégzést és a készenléti szolgálatot írásban kell elrendelni. A dolgozó személyre szóló munkaköri leírása írásbeli elrendelésnek minısül. Munkaszüneti napra rendkívüli munkavégzést csak az igazgató rendelhet el. 4./ Elrendelhetı túlmunka Valamennyi munkakörben az elrendelhetı túlmunka felsı határa naptári évenként 280 óra.Kjt. 55/A.§. Pedagógus munkakörben, rendkívüli munkaidıben tanítás csak a R. 8. §.ában foglaltak szerint rendelhetı el.
12
Túlmunkának a teljes munkaidın belül végzett munka, illetıleg pedagógus munkakörökben – ahol jogszabály kötelezı óraszámot jelöl meg – a kötelezı óraszámon felül ellátott tanítás minısül. Csak a munkavállaló egyetértésével rendelhetı el e túlmunka az orvosi igazolással rendelkezı, valamint a gyermekét egyedül nevelı munkavállalónak a gyermeke 4 éves koráig. 5./ Készenlét, ügyelet /138/1992. korm. rend. 11.B.§. 138. korm.sz. rend./ Ügyeletnek minısül a pedagógiai programban szereplı tanulmányi kiránduláson 22 órától 06 óráig teljesített idıtartam. A diákotthonban készenlétnek minısül a 22 órától reggel 6 óráig teljesített idıtartam. A készenlétet ellátó dolgozó a diákotthoni elhelyezettek benntartózkodása idején a diákotthonban látja el feladatát. 6./ Pedagógusok évi szabadsága idejébıl történı igénybevétele A pedagógus évi szabadsága idejébıl legfeljebb 15 munkanapot a következı esetekben lehet igénybe venni: - továbbképzés, foglalkoztatást elısegítı képzés, - az intézmény mőködési körébe tartozó nevelés-oktatás /pl. nyári gyakorlat/ - ha a szabadság kiadására részben, vagy egészben a szorgalmi idıben kerül sor, - amennyiben a gyermekgondozási, gyermekgondozási segélyen, ill. táppénzen töltött idı az egy évet eléri: 10 napra, - amennyiben a munkaviszony megszőnése miatt a szabadságot pénzben kell megváltani 15 napra 7./ A továbbképzés elısegítése Mt. 115. §. (177/1997. Dec. 22. Korm. Rend.) Amennyiben a dolgozó az intézmény által elıírt továbbképzésen ill. a meglévınél magasabb szakmai képesítést nyújtó képzésben vesz részt, annak költségeit az intézmény részben vagy egészben átvállalhatja – pénzügyi lehetıségeinek mértékéig – a tantestületi javaslata -, valamint a dolgozóval történt elızetes egyeztetés és megállapodás alapján. Ha a dolgozó a támogatott képzésben önhibájából nem vesz részt ill. azt nem végzi el eredményesen, a felmerült költségeket köteles megtéríteni. Ha a dolgozót nem az intézmény küldi továbbképzésre, az azon való részvételt lehetıség szerint az elfoglaltsághoz igazodó órarendi /munka-/ beosztással támogatja az intézmény. Ebben az esetben a dolgozó sem költségtérítésre, sem a távollét miatt kiesett munkaidıre átlagkeresetre nem tarthat igényt és szükség szerinti további helyettesítését óracserével vagy saját költségére köteles biztosítani. E feltétellel tudomásulvételérıl és elfogadásáról a dolgozó írásban köteles nyilatkozni. IX. A közalkalmazottak szabadsága (Mt. 130. §./2/bek., 132. §. 1-4 bek., 133-140. §/ 1./ Szabadság kiadása - A szabadságot a tárgyévben kell kiadni, elsısorban a nyári szünetben. Ha ez nem lehetséges - a munkavállalónak fel nem róható okból, akár szorgalmi idıben a tárgyévet követı év
13
június 30-ig, kivételesen fontos gazdasági érdek esetén december 31-ig. - A szabadság kiadásának kezdı idejét minden esetben 30 nappal elıbb közölni kell. - A szabadságot természetben kell kiadni a következı kivételekkel: ha katonai szolgálatra vonul be közalkalmazott, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszőnésekor, ha a közalkalmazott a részére járó arányos szabadságot nem vette igénybe, azt pénzben kell megváltani. Ha a közalkalmazotti jogviszony év közbeni megszőnése esetén az idıarányosnál több Szabadságot vett ki a közalkalmazott, a többletszabadságra járó bért vissza kell fizetnie. 2. Betegszabadság /Mt. 98.§/2/bek. c. pont, 137.§. /6/bek. Kjt. 36. §/2/bek. Betegszabadság címén évente 15 nap szabadság jár. Ebben az esetben is elızetes, vagy a munkavállalótól elvárható módon idıben bejelentésre kötelezett a munkavállaló. 3. Fizetés nélküli szabadság Jogszabályban elıírt eseteken túl a munkavállaló kérésére méltányossági okból évente összesen 30 nap fizetés nélküli szabadság engedélyezhetı. A fizetés nélküli szabadságot legalább annak kezdési idıpontja elıtt 15 nappal kell kérelmezni írásban az indok feltüntetésével. X. Elımeneteli és illetményrendszer, munkadíj, jutalmazás /Mt. 141.§., 144.§/1-2, 4-5, 7/ bek., 145. §. 147.§/1-2/bek., 148-§., Kjt. 60-76.§. R. 15-16.§/ 1./ Elımeneteli rendszer A Kjt-ben elıírtak szerint a közalkalmazottak elımenetele a - fizetési osztályokban, fokozatokban, - címekben, - beosztásokban való elımenetelben jut kifejezésre a következık szerint: a./ A közalkalmazottat a kinevezéstıl számított három év várakozási idı elteltével eggyel magasabb fizetési fokozatba kell sorolni. b./ Egy évvel csökkentheti a várakozási idıt, ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú, vagy kiemelkedı munkát végez. c. Legalább 120 órás szakmai továbbképzésen vett részt d./ A címek adományozásával, a beosztásban való elımenetellel a várakozási idı csökkentése együtt jár. 2./ Besorolás a./ A közalkalmazottat az ellátandó munkakör alapján kell a megfelelı közalkalmazotti osztályba sorolni. b./ A közalkalmazotti jogviszony idejének kiszámításánál figyelembe kell venni:
14
- a kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idıt, - a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban eltöltött idıt, - a szolgálati jogviszony idıtartamát, - a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyba, munkaviszonyban töltött idıt. A sorkatonaság idıszakát (6/97 ÁB határozat) 3./ Illetményrendszer / A munka díjazása/ a./ A közalkalmazottak besorolását, elımeneteli rendszerét és illetményét a mindenkor érvényes törvény szerint kell meghatározni.
b. Egyhavi illetmény 68.§. A közalkalmazott minden naptári évben - külön juttatásként egy havi illetményre jogosult, amennyiben január 1-én közalkalmazotti jogviszonyban áll, kivéve ha - 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van - gyermekgondozási segélyben ill. - gyermekgondozási díjban részesül. c./ Illetménypótlék / 138/1992.korm.rend. 14/C.§., 15.§./ igazgatóhelyettes 200 % kollégiumi vezetı 200 % gyakorlati oktatásvezetı 200 % gyakorlati oktatásvezetı helyettes 175 % tagozatvezetı 150 % Intézményünknél – kivéve a magasabb vezetıi állású dolgozót- a kötelezı illetménypótlékok illetik meg: - Vezetıi pótlékot a magasabb vezetıi illetve vezetıi beosztásban dolgozók kapnak. Az intézménynél magasabb vezetıi beosztásnak minısül az intézmény igazgatójának megbízása. Vezetıi beosztásnak minısül: az igazgatóhelyettesi, a kollégiumvezetıi, a gyakorlati oktatásvezetıi, a gyakorlati oktatásvezetı helyettesi valamint a z 1993. évi :LXXIX. tv. 94/1994/VI.17./ Korm. rendelet 1.sz. melléklet 1. §. /1/ bek. A magasabb vezetıi pótlék mértékét a Kjt. által meghatározott keretek között az Önkormányzat állapítja meg. - Osztályfınöki pótlékot az iskolában az osztályfınöki feladatokat, valamint a kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetıi feladatokat ellátók kapnak. Mértéke a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap 30 %-a. - Munkaközösség-vezetıi pótlékot a munkaközösség-vezetıi feladatokat ellátók kapnak. 20-30 % közötti mértékben a munkaközösség nagyságától függıen. - A diákönkormányzatot segítı tanár pótléka 25 %. - Számítástechnikai pótlék a pótlékalap 36 %-a. 74. §. - Nyelvpótlék a duális képzésben résztvevı dolgozók közül azoknak jár, akik nyelvvizsgával rendelkeznek és az oktatással kapcsolatban használják az adott nyelvet.
15
Nyelvpótlékban részesülhet az informatikát oktató pedagógus, ha angol nyelvő nyelvvizsgával rendelkezik. Nem kaphatnak nyelvpótlékot a nyelvtanári, tolmácsi, fordítói munkakörben foglalkoztatottak. Mértéke felsıfokú nyelvvizsga esetében a pótlékalap 100%-a, középfokú nyelvvizsga a pótlékalap 50 %-a. d./ Gépjármővezetıi pótlékra jogosító munkakörök Gépjármővezetıi pótlékra jogosult az a – nem gépjármővezetıi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, aki egyéb munkaköri feladatain túl az intézmény valamely gépkocsiját megbízás alapján vezeti.
g./ Helyettesítési díj Amennyiben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles elvégezni, és emellett eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj mértékét az ellátandó feladattal arányosan kell megállapítani. A helyettesítést az igazgató vagy helyettese rendeli el. h./ Túlmunka díjazása - Pedagógus munkakörben: A túlmunkáért a pedagógust túlmunkadíj illeti meg. A túlmunkadíj mértékét a mindenkori jogszabály határozza meg. 4./ Illetménnyel, díjazással kapcsolatos egyéb szabályok (Mt. 149.§., 150-152. §. Kjt.) b./ Állásidı és díjazás Ha a munkáltató saját hibájából a munkavégzés feltételeit nem biztosítja, a tanítás a tanítási idın belül szünetel, vagy munkát nem lehet, a kiesı idıre illetményt fizetendı. c./ Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzés ellenértéke A munkaidı-beosztás szerint napi munkaidıt meghaladóan, végzett munka esetén a pótlék mértéke a személyi alapbér ötven százaléka. Megállapodhat a dolgozó a munkáltatóval úgy is, hogy a napi munkaidıt meghaladóan végzett munka esetén a pótlék helyett szabadidıt kap. A munkaidı-beosztás szerinti pihenınapon végzett munka esetében a pótlék mértéke száz százalék. A személyi alapbér ötven százalékát kell azonban csak pótlékként kifizetni, ha a munkavállaló másik pihenınapot /pihenı idıt/ kap. d./ Tévesen kifizetett illetmény A tévesen kifizetett illetmény visszafizetésére a közalkalmazottat az általános elévülési idın belül (3 év) írásban kötelezheti a munkáltató, ha téves kifizetést a közalkalmazottnak fel kellett volna ismernie, egyéb esetben 60 napon belül. e./ Levonás az illetménybıl
16
Az illetménybıl a munkáltató csak a jogszabályi elıírások és hatályos bírósági, közigazgatási határozat alapján, vagy a munkavállaló írásos felhatalmazásával eszközölhet levonást, vagy átutalást. f./ Illetményelıleg Az intézmény MT-ben meghatározott szabályok szerint folyósíthat illetményelıleget dolgozóinak, legfeljebb 6 havi törlesztésre. Egy dolgozó részére adható illetményelıleg felsı határa a dolgozó havi nettó illetményének kétszerese. Kivételes esetben a mindenkori minimálbér ötszöröse. Az illetményelıleg folyósítását az intézmény igazgatója engedélyezi kincstárnok ellenjegyzése mellett. 5./ Jutalmazás 78. §. a./ Jubileumi jutalom Jubileumi jutalom fizetendı a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszony függvényében az alábbiak szerint: Közalkalmazotti jogviszony 25 év 30 év 40 év
A jubileumi jutalom mértéke 2 havi illetmény 3 havi illetmény 5 havi illetmény
b./ Egyéb jutalom A munkáltató vezetıje a közalkalmazotti tanács és a helyi szakszervezet véleményezése alapján esetenként – az intézmény pénzügyi lehetıségeitıl függı mértékő – jutalmat fizethet a kiemelkedı és tartósan jó munkát végzı dolgozók számára. A felosztható jutalomkeret 10 %-a az igazgató rendelkezésére áll, az egyes munkaterületek közötti aránytalanságok csökkentésére. A jutalmazásoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulmányi versenyekre, SZKT versenyekre, sport- és kulturális versenyekre eredményesen felkészítı tanárok jutalmazására. Az intézmény munkatervében megfogalmazott, illetve soron kívül felmerült többletmunka felmerülése esetén a többletmunkát vállalók részére céljutalom állapítható meg. c./ Alaptevékenység keretében végzett kapacitáskihasználás javítással járó tevékenységet végzık személyes ösztönzése: Ilyen tevékenységnek minısül: - az építıipari szolgáltatásnyújtás - szálláshely-értékesítés - terem, sportlétesítmények bérbeadása E tevékenységekben közremőködık személyi ösztönzése a bevételbıl történhet a végzett munka arányában. Többletbevételt eredményezı kiegészítı tevékenységek eredményeként befolyt összegek alábbiakban megállapított része fordítható a munkában résztvevık juttatására:
17
Szálláshely értékesítés c. befolyt összeg Helyiségek, eszközök bérbeadása, egyéb szolgáltatás Építıipari szolgáltatás nyújtás
35 % 35 % 35 %
A felosztható összeg 30%-a az intézmény illetékes vezetıié, 70 %-a a közvetlen munkát végzıké. A kollégiumi szálláshely értékesítés címén befolyt összegbıl 30 % a vezetıké, 5% a kollégium diáktanácsot illeti meg a további 65 % a közvetlen munkát végzıké. 6./ Címek adományozása A munkáltató tartósan magas színvonalú, vagy kiemelkedı munkateljesítmény alapján címet adományozhat. Címet elsısorban olyan dolgozó részére lehet adományozni, aki a cím adományozást megelızıen legalább 3 éve a munkáltatónál dolgozott. A cím adományozásával együtt a közalkalmazott besorolását megfelelıen módosítani kell és a címnek megfelelı pótlékot az adományozás idıpontjától meg kell állapítani. XI. Kártérítési felelısség /Mt. 166-170.§., 173. §/2/., Kjt. 81-82.§./ 1./ A munkavállaló kártérítési felelıssége A munkavállaló - a vétkesen okozott kárért, - a megırzésre, kezelésre átvett dolgokban keletkezett hiányért /megırzési felelısség/ vonható felelısségre. A megırzési felelısségen belül: - az általános megırzési felelısség, - a pénztárosok, pénz, és értékkezelık felelıssége, - valamint a leltárhiányért fennálló felelısség csak akkor terheli a munkavállalót, ha a munkáltató akár bekövetkezésének megelızésére a megfelelı feltételeket biztosította. A munkavállaló kártérítési felelısége akkor is fennáll, ha a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt tanúsított magatartása miatti károkozása a közalkalmazotti jogviszony megszőnése után következik be, illetve a kárt csak a közalkalmazotti jogviszony megszőnését követıen fedezték fel. Ha a kárt okozó a károkozó magatartás idıpontjában nem állt a munkáltatóval munkaviszonyban, de a kár bekövetkeztekor már igen, az által okozott kár megtérítésére nem a munkajogi hanem a polgári jogi szabályok az irányadók. Vétkes károkozás A vétkes károkozásért fennálló felelısség megállapításához – eltérıen a megırzési felelısségtıl, az alábbi három feltétel együttes fennállása szükséges. A közalkalmazottat akkor terheli ez a felelısség ha: -
a közalkalmazotti jogviszony keretében az abból eredı valamely kötelezettség megszegésével, a munkáltatónál ténylegesen kárt okozott, és a kár bekövetkezése részére felróható
18
A felróhatóság szempontjából az Mt. A vétkesség két alakzatát különbözteti meg: a szándékosságot és a gondatlanságot. Szándékosan követi el a cselekményt, aki magatartásának lehetséges következményeit kívánja, vagy abba belenyugszik. Gondatlanul követi el a cselekményt, aki elıre látja magatartásának lehetséges következményeit de bízik azok elmaradásában, vagy aki azért nem látja elıre a következmények lehetıségeit, mert a tıle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztja. a./ Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlanul károkozás esetén is a teljes károkozásért felelıs az intézmény pénztári számfejtıje és ellenıre a számfejtés körében elıidézett – vagy ezzel összefüggı – ellenırzés elmulasztásával, vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. A bizonyításra a munkáltató köteles. b./ Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke általában a munkavállaló átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg, még abban az esetben sem, ha az okozott kár mértéke ennél magasabb. Kivételek: 3 havi illetmény mértékéig terjedhet a kártérítés, ha a közalkalmazott: - az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - az ellenırzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta a kárt, - a kár olyan – jogszabályba ütközı – utasítása teljesítésébıl eredt, melynek várható következményeire az utasított közalkalmazott elıre a figyelmét felhívta. - a raktári dolgozó leltárhiányért fennálló kártérítési felelıssége 6 havi illetménye erejéig áll fenn. 6 havi átlagkeresete erejéig felelıs a munkavállaló a kirívóan súlyos gondatlansággal, vagy gondatlan bőncselekménnyel okozott kárért. Amennyiben a kárt több közalkalmazott okozta, vétkességük arányában, a megırzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén munkabérük arányában felelnek. c./ Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles közalkalmazott megtéríteni: visszaszolgáltatási kötelezettséggel – jegyzék, elismervény, leltár alapján- átvett olyan tárgyak hiánya esetén, amelyeket állandóan ırizetében tart, kizárólagosan kezel, vagy használ. A jegyzék, elismervény, leltár alapján történt átvételt a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem vonatkozik ez a bizonyítási kötelezettség a pénztáros, a pénzkezelı, értékkezelı vagy raktáros munkakört ellátókra. Mentesül a munkavállaló a kártérítés alól, ha a kárt bizonyíthatóan a munkáltató mulasztása vagy elháríthatatlan külsı ok idézte elı. Ennek bizonyítása a munkavállaló kötelezettsége. d./ Leltárhiányért fennálló felelısség A leltárhiányért fennálló kártérítési felelısség a raktárosi feladattal megbízott dolgozókat terheli az általuk kezelt raktárakban keletkezett hiányért. A leltárfelelısség szempontjából raktárnak minısül az intézménynél minden olyan önálló zárható létesítmény, épületrész, helyiség, ahol készleteket, anyagokat, kis- és nagy értékő
19
tárgyi eszközöket rendeltetésszerően tárolnak, függetlenül attól, hogy melyik szervezeti egységhez tartozik és hogy ideiglenes vagy állandó tárolási célt szolgál. A raktárakban leltárhiányért kártérítési felelısséget érvényesíteni csak akkor lehet, ha: - a közalkalmazottat a raktári munkakör elfoglalásakor, illetve a felelısségi szabályok változásakor írásban /pl. munkaköri leírás/ tájékoztatták a kártérítési felelısség formájáról, mértékérıl, - a raktári készleteket kezelésre szabályszerően leltárral átvette, - a közalkalmazott két egymást követı leltározás között eltelt idıszaknak legalább a felében a raktárban dolgozott. Az ennél kisebb idıtartamú távollét /betegség, szabadság/ a raktáros felelısségét arányosan csökkenti, ha ez idı alatt a raktárt más kezelte. A leltárhiányért fennálló felelısség elszámoltató leltár alapján állapítható meg. A kár összegének megállapítása: A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell megállapítani. Egy leltáridıszakon belül az azonos cikkcsoporthoz tartozó, megközelítıen hasonló értékő, minıségő, rendeltetéső – és emiatt összetéveszthetı, felcserélhetı dolgoknál a hiány többlettel /és fordítva/ kiegyenlíthetı. A kár összegének meghatározásánál a dolog kijavítására fordított összeget kell alapul venni, figyelembe véve azt az értékcsökkenést, ami a dolog javítása után fennmaradt. Ha a dolgot az intézmény dolgozói javítják, a javítás közvetlen költségein túl a rezsiköltséget is be kell számítani a kár összegébe. Ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, akkor a dolognak a károkozás idıpontjában érvényes fogyasztói ára a kártérítés alapja. Ezt csökkenti az avulásnak megfelelı összeg. A munkáltató közrehatása A munkáltató közrehatásának elbírálásakor mérlegelni kell a közalkalmazott és a munkáltató vétkességének arányát. Nem ok azonban a kármegosztásra az, ha a közalkalmazott felettese a munkavállaló kötelezettségének teljesítését nem ellenırizte. Eljárási szabályok A kártérítési felelısség fennállását a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató a közalkalmazottat 20.000.-Ft-os kártérítési mértékig – szándékos károkozás esetén 30.000.-Ft-os mértékig – károkozás esetén közvetlenül kártérítésre kötelezheti a kártérítési és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint. A kártérítés kiszabására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó szabályok az irányadók. A 20.000 ill. 30.000 Ft-ot meghaladó összegő kár megtérítése iránti igényét a munkáltató bíróság elıtt érvényesítheti. A munkáltató kártérítést kiszabó határozata ellen dolgozói, szakszervezeti- vagy a közalkalmazotti tanács által kezdeményezett jogorvoslati lehetıség áll fenn: munkaügyi jogvita keretében munkaügyi bírósági eljárás kezdeményezése. Bírósági perindítást megelızıen a felek kötelezettsége az egyeztetés, ennek eredménytelensége esetén a bírósági keresetet 15 napon belül lehet benyújtani. 2./ A munkáltató kártérítési felelıssége
20
A munkavállalók az intézménybe csak a munkába járáshoz és a munkavégzéshez szükséges ruházatot és személyi felszerelést vihetik be. Az átlagosnál nagyobb értékő személyes vagyontárgyak csak az intézmény vezetıjének vagy helyettesének elızetes engedélyével vihetık az intézmény területére. E vagyontárgyak megırzésérıl a munkavállalónak magának kell gondoskodnia. A munkáltatónak kártérítési felelıssége akkor keletkezik, ha: - a közalkalmazottat kár érte, - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben éri a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen kell fennállnia. Mentesül a munkáltató a kártérítés alól, ha: - a kárt kizárólag a károsult okozta, - a munkáltató részérıl a kár elháríthatatlan volt. A munkáltató csak azon - a közalkalmazott tulajdonában lévı – dolgok munkahelyi káráért felel, melyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek. A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követı 15 napon belül nyújthatja be az intézmény igazgatójának. A KSZ-ben a munkavállaló és a munkáltató kártérítése tekintetében fel nem sorolt esetekben az Mt. És a Kjt vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. XII.
Dolgozói juttatások
l./ Munkaruha juttatás /Kjt. 79.§./ Munkaruhára az 1.sz. melléklet szerint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók jogosultak. A munkaruhát természetben kell biztosítani a munkába lépést követı 30 nap után. A juttatási idıbe beleszámít a próbaidı is. A határozott-, vagy próbaidıre alkalmazott dolgozó csak abban az esetben részesülhet munkaruha-juttatásban – visszamenıleges hatállyal – amennyiben alkalmazása legalább 3 hónapra szól. A munkaruha tisztítása, karbantartása a munkavállaló kötelezettsége. A munkaruha a juttatási idı elteltével a munkavállaló tulajdonába megy át. Ha a juttatási idı alatt a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya megszőnik, a munkaruha árának a visszalevı juttatási idıre jutó hányadát a munkavállaló tartozik megtéríteni. Rendkívüli méltánylást érdemlı esetben az igazgató vagy kincstárnok – egyéni elbírálás alapján – ettıl a rendelkezéstıl eltérhet és engedélyezheti, a használt munkaruha maradványértéke megtérítésének elengedését. Nem kell megtéríteni a használt munkaruha maradványértékét a dolgozónak, ha a juttatási idı alatt nyugdíjba vonul, vagy ha a dolgozó a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt elhalálozik. A munkaruha használatának elmulasztásából eredı károkért az intézmény felelısséget nem vállal. 2./ A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés Az intézmény a munkába járáshoz a 78/1993.V.12/ Korm. rendeletben elıírt térítést biztosítja.
21
a./ Az alábbiakban felsorolt munkaköröket betöltık a helyi közlekedést szolgáló bérlettérítésben részesülhetnek: A kizárólag egyéni képzésben résztvevı tanulók ellenırzésével megbízott szakoktatók,/ a közigazgatási határon belüli ellenırzésekhez, /a kézbesítı, a mőszaki vezetı, a szabadidı szervezı, az igazgató, a kincstárnok, valamint az a pedagógus, aki csoportos oktatást is végez az iskolán kívül, illetve az iskola más egységeiben /akár elméleti, akár gyakorlati oktatás/. A bérlettérítés mértéke az összvonalas bérlet 100 %-a, amely a felhasznált elızı havi bérlet szelvény leadása mellett fizethetı ki. b. A munkáltató saját gépkocsi használatot engedélyezhet a külsı munkahely ellenırzése, valamint anyagbeszerzés céljából de csak abban az esetben, ha az intézmény gépkocsija nem áll rendelkezésre. 3./ Hivatalos kiküldetés a./ Belföldre A kiküldetést teljesítı munkavállaló részére költségtérítés címén számla ellenében élelmezés fizethetı, legfeljebb 1.500/nap. Nem számolható el napidíj azoknál a kiküldetéseknél, amelyek esetében az intézmény által fedezett részvételi díj az étkezés költségeit is tartalmazza. Utazás alkalmával csak a magasabb vezetıt illeti meg az elsı osztályon való utazás / ill. a vele utazót/ mindenki más csak másod osztályú jegy térítését igényelheti. b./ Külföldre A külföldi kiküldetési szabályzat szerint. 4./ Étkezés A mindenkori Önkormányzati költségvetési rendelet szerint. 5./ Munkáltatói segély A munkáltató az e célból képzett alapból évente legfeljebb egy alkalommal munkáltatói segélyben részesítheti az arra rászoruló közalkalmazottat. 6./ Az intézmény tulajdonában lévı eszközök, berendezések igénybevétele Az intézmény dolgozói – az intézményi feladatellátás zavartalanságának biztosítása mellett – alkalmanként egyéni használatra lakóhelyükön is igénybe vehetnek iskolai tulajdonú eszközt vagy berendezési tárgyat térítés ellenében. Az igénybevétel feltétele az igazgató, vagy helyettese elızetes írásos engedélye. Az engedélynek tartalmaznia kell: az igénybevétel teljes idıtartamát, az állagmegóvásra illetve az anyagi felelısségre vonatkozó igénybevevıi nyilatkozatot. Az intézményi gépkocsik igénybevétele Az intézményi gépkocsik használatát saját dolgozó kérelmére az igazgató engedélyezi. A dolgozó a gépkocsi használatáért az önköltség számítási szabályzat szerint köteles fizetni. Társintézmények részére a gépkocsik a kalkulált teljes költségtérítés mellett vehetık igénybe az igazgató engedélyével. Kivételesen indokolt esetben – ha a gépkocsivezetı részérıl túlmunka nem merül fel – az igazgató engedélyezheti a bér – és társadalombiztosítási járulék költségtérítésének mellızését.
22
7./ Lakásépítési támogatás Az Önkormányzat folyósítja XIII. Záró rendelkezések /Mt. 39. §/1/ és /5/ bek., Kjt. 12.§. 1./ Hatályba léptetés Jelen KSZ. az aláírással lép hatályba, 2./ Kollektív szerzıdés kihirdetése A KSZ egy példányát - a szakszervezeti bizottságnak - a közalkalmazotti tanácsnak - a munkáltató vezetıjének - a munka és bérügyi elıadónak - valamint a gondnoknak át kell adni. Ezen kívül egy példányt a titkárságon úgy kell elhelyezni, hogy azt bármelyik alkalmazott kérésére megtekinthesse. A KSZ készítésének, kihirdetésének költségei a munkáltatót terhelik. A kihirdetésrıl a munkáltató az intézményben való kifüggesztéssel az aláírást követı 15 napon belül köteles gondoskodni. 3. Általános szabályok a./ Jelen kollektív szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az Mt., a Ptk vonatkozó szabályait kell alkalmazni. b./ A pénzügyi kihatással is járó rendelkezéseket a szerzıdı felek évente felülvizsgálják és a költségvetésüktıl függıen szükség szerint, módosítják. Pécs, 2005. május 3.
…..……………………………….. ……………………………………. Pollack Mihály Mőszaki Szakközépiskola, szakszervezeti titkár Szakiskola és Kollégium Igazgatója
23
1 számú melléklet A Munkaruha juttatásra jogosító munkakörök és munkaruhaféleségek jegyzéke Munkakör/szakma
A munkaruha megmegnevezése
Mennyiség
Összeg Ft/db
Fizika, kémia szakos tanár
munkaköpeny
1
4.000
24
Testnevelı tanárok
tréningruha edzıcipı
1 1
12.000 8.000
36 36
Szakoktatók
kétrészes munkaruha vagy színes munkaköpeny 1 vattakabát 1 bakancs vagy cipı 1 pár
8.500 6.500 7.500
24 36 24
munkásnadrág kétrészes munkaruha gumicsizma gumitalpú cipı védıkesztyő
1 1 1 pár 1 pár 1 pár
4.250 8.500 3.000 7.500 600
24 24 36 24 24
Adminisztratív munkaköpeny munkakörök, stúdiós, portások mőszaki vezetı gyakorlati oktatásvezetı ápoló,
1
4.000
24
Takarítók
színes köpeny vászoncipı
1 1 pár
4.000 4.500
24 24
Mosónık
színes köpeny
1 db
4.000
24
8.500 10.000
24 48
Karbantartók
Gépkocsivezetık kétrészes m.ruha /gépkocsi vezetı kabát ha raktáros munkakört is ellát + köpeny 4000.-Ft és 24 hó kihordással jár/
1 1
Kihordási idı hónap
24
Udvaros
kétrészes m.ruha gumicsizma kesztyő vattakabát bakancs vízhatlan kabát
1 1 pár 2 pár 1 1 pár 1
Hivatalsegéd, kézbesítı
munkaköpeny esıkabát cipı
1 1 1pár
4.000 10.000 7.500
24 48 24
1 db
15.000
24.
Számítógéppel dolgozók, számítástechnikát oktatók szemüveg
8.500 3.000 600 6.500 7.500 (védıfelszerelés)
24 36 24 36 24
A részfoglalkozású dolgozókat a fenti juttatások a foglalkoztatásuk idejének arányában illetik meg. A juttatás összege az Áfát is tartalmazó fogyasztói áron értendı. Védıruha juttatásra jogosító munkakörök (kihordási idı nincs) 1. Kémiai laboratóriumban dolgozó tanárok és technikus 2. Élelmezésvezetı 3. Raktáros/konyhán/ 4. Szakácsnık
5. Kézilányok
6. Mosodai munkavállalók
munkaköpeny munkaköpeny fehér papucs (csúszásmentes) munkaköpeny fehér munkaköpeny fehér kötény fehér fityula fehér munkacipı (csúszásmentes) fehér köpeny fehér kötény fehér fityula fehér cipı (csúszásmentes) színes kötény vízhatlan kötény védıcipı (csúszásgátló) vízhatlan kötény
A konyhai dolgozók részére mindenkor olyan mennyiségben kell biztosítani a védıruhát, hogy mindenkor rendelkezésre álljon a tiszta váltóruha. A védıruha árát a munkaruházati bolt mindenkori egységárán lehet beszerezni. A köpeny helyett vele azonos értékben nadrág és felsı rész is vásárolható.
