1
K-1, Felmérőlap kitöltési útmutató, Vendégek: fürdőmedencék, medencekörnyezet, vízforgató berendezés Kitöltendő rubrikák magyarázata: K-0 kitöltési útmutató D/1 pont szerint A) Alapadatok 1. tétel, a besorolás meghatározása az Általános rész D.4. pontjában található 6. tétel: itt csak a tényleges vízfelülettel kell számolni, ebbe nem tartozik bele a feszített perem felülete, az esetleges pillérek, szigetek területe, stb. 7. tétel, az MSZ 15234 sz. szabvány (Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással) az alábbiak szerint határozza meg az egyes medencék fajlagos terhelését: 3. táblázat: Fajlagos terhelés Medence rendeltetése
Fajlagos terhelés fő/m2 0,20 0,30
Úszómedence Strandmedence, 1,35 m mélységig* és élménymedence Hullámmedence 0,30** Tanmedence 0,35 Melegvizű ülőmedence, 0,40 gyógymedence masszázs és egyéb élményelemek nélkül Gyermek- és pancsolómedence 0,50 * Változó vízmélységű strandmedence esetében az 1,35 m vízmélységnél kisebb mélységű felületrészt a 0,30-as tényezővel, az 1,35 m-nél mélyebb felületrészt pedig a 0,2-es tényezővel kell figyelembe venni. ** A hullámatrakció idején a megadott terhelési érték túlléphető (kockázatbecslés) A medence rendeltetésétől függő fajlagos terhelése a táblázatban megadott értékeket nem haladhatja meg. Önálló vízforgatóval ellátott masszázsmedence esetén a medence egyidejű névleges terhelése nem a vízfelület, hanem az alábbi képlet alapján számítható ki: N = Ü, ahol:
2
N egyidejű névleges terhelése, fő-ben; Ü az ülőhelyek száma a medencében, fő-ben Folytonos pad esetében Ü = L/e, ahol L a pad hossza, m-ben; íves kialakítás esetén a pad rövidebb élén mérve e az egységnyi férőhely, 0,8 m/fő; B) Medencetest kialakítása 17-24. tétel: A csúszásmentesség értékeinek meghatározása az MSZ-EN 13451-1-2011 sz. szabvány „E” és „F” mellékleteiben található 26. tétel, a megadott mérettartományok közötti értékek nem elfogadhatóak 27. tétel, szívási sebesség: a szivattyú(k) forgatási teljesítményét (m3/h) el kell osztani a szívónyílások szabad felületével (m2) . Az élményelemek elszívó nyílásaira vonatkozó követelmények az F-2 sz. felmérőlapokon vannak 28. tétel: A 0,5 m/sec értékben maximált szívási sebesség mellett legalább két elvezető nyílásnak kell lennie a megadott két feltétellel. 29. tétel: ez a mintavételi szivattyú szívónyílására vonatkozik, amelyet vagy olyan helyre kell helyezni, ahol nem áll fent a hajbeszívás veszélye, vagy olyan sűrű védő hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a haj beszívását 30. tétel: befúvási sebesség: a forgató szivattyú(k) forgatási teljesítményét (m3/h) el kell osztani az összes beépített befúvó szabad felületével (m2) 47-66. tétel: szabványos létrák, kapaszkodók: az MSZ-EN 13451-2 sz. szabvány szerint C) Medencekörnyezet, közlekedők 85. tétel: a fertőtlenítőszer megbízható adagolását átfolyós rendszerű klórtabletta adagolóval lehet biztosítani 86. tétel: a lábmosó elfolyó vizét tilos a medencébe visszavezetni, a szennyvízcsatornába kell bűzelzárós megoldással bekötni 87. tétel: a vízforgató rendszerben a szűrést homokszűrővel (alacsony töltetmagasság is megfelelő), a fertőtlenítést klórtabletta adagolóval kell megoldani 101. tétel: hatásos vízelvezetés: a közlekedőfelületen nem alakulhatnak ki víztócsák 110. tétel: mentési pont: a medencét körülvevő közlekedési terület, amelynek szélessége legalább 1,25 m 111-113 tétel: legkisebb szélességi méretek: szélességi betűjelek meghatározása az MSZ- EN 15288-1-2009 sz. szabvány alábbi ábrája alapján:
3
4
114-115. tétel: MSZ-EN 15288-2: meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a medencetér felügyelete, és ha igen, az milyen típusú és szintű legyen: - figyelembe kell venni a kockázatok és a megelőzés költségeinek összhangját - figyelembe kell venni bármely, a felügyelettel kapcsolatos jogilag magasabb szintű követelményt. Ez jelenleg a 37/1996 NM rendelet, ami előírja: „a fürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek – úszómesternek- kell szolgálatban lennie” - figyelembe kell venni a sajátos kockázati tényezőket, pl.: - mélyvizű területeket (pl. úszók területe, ugrómedence) - a hirtelen változást a vízmélységben - a fürdő alaprajzát (pl. a terület különálló részekre van osztva) - ha engedélyezett a vízbeugrás a medence széléről (pl. sekély vízbe, kiemelkedő pontról) - ha jelentős többletkockázatot magában hordozó berendezés, készülék található a medencetérben, vagy a vízben (pl. felfújható/lebegő játékok, hullámmedence, élményberendezések, trambulin, csúszdák) - csúcsidőszakokat - kritikus vendégcsoportokat (pl. speciális igényű vendégek, nem megfelelően viselkedő vendégek, fiatal és gyakorlatlan úszók) - valamint a kockázatokat csökkentő körülményeket, pl.: - a biztonságos viselkedést szigorúan előíró házirendet - a gyermekek medencébe jutását megakadályozó eszközöket - a vészhelyzetek felismerését szolgáló berendezéseket (pl. számítógépes videó rendszer, amely észleli a bajba jutott vendéget, és riaszt) - adott vendégekre korlátozott belépési lehetőség (pl. szállodai vendégek, kempingezők, klubtagok, kórházi személyzet, betegek) D) Medencehidraulika 120. tétel: a vízfestéses eljárást az MSZ-EN 15288-2-2009 sz. szabvány szabályozza: Amennyiben a vízfestéses eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a vízforgató rendszert vízgépész szakemberrel felül kell vizsgálni.
5
E) Vízkezelés, forgatási rendszer 121. tétel: a szükséges forgatási teljesítmény meghatározása az MSZ 15234-2011 sz. szabvány alapján az alábbiak szerint kell meghatározni (a medence egyidejű névleges terhelését a 7. tételnél már meghatároztuk): A vízforgató berendezés teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy az a medencék névleges terhelésének megfelelő vízmennyiséget tisztítsa meg.
6
A forgatási teljesítményt az alábbi képlettel kell kiszámítani: Q = (N x q) + p ahol: Q a vízforgató óránkénti teljesítménye, m3/h; q az egy főre előírt medencébe vezetett tisztított víz tömegárama, 2 m3/fő · h; p a vízforgatási pótlék, m3/h; N a medence egyidejű névleges terhelése, fő-ben. A masszás medence forgatási teljesítményét a következő képlettel kell kiszámítani: 1-es típusú fürdők esetén: Qm = N · 4 m3/fő · h 2-es típusú fürdők esetén: Qm = N · 3 m3/fő · h ahol: N egyidejű névleges terhelése, fő-ben; Qm a masszázsmedence vízforgató óránkénti teljesítménye, m3/h-ban. A vízforgatási pótlék (p) értékei: – 2 m-nél magasabb vízicsúszdák esetén, csúszdapályánként p = 35 m3/h; – Fékezővályús vízicsúszdák esetén, ahol nincs érkező medence, pályánként p = 3 35 m /h vízforgatás szükséges. – Vízzel vagy levegővel működő élményberendezéseknél (sodrófolyosó kivételével) p = Né x 2 m3/h, ahol: Né a kialakított férőhelyek száma A férőhelyek számának (Né) meghatározása: – vízköpők (nyakzuhanyok), padlóbefúvók (vizes vagy levegős), gejzírek, vízágyúk, ellenáramoltatók: élményelemenként egy férőhely; – állómasszázs fúvókák: fúvókánként egy férőhely; – masszázságyak: fekvőhelyenként egy férőhely; – masszázsberendezésekkel ellátott ülőpadok: ülőpad hossza (m) 0,8 (m) – vízesések: vízesés hossza (m) 2 (m) – vízgombák: gomba kerülete (m) 2 (m) A gazdaságos üzemeltetés érdekében a vízforgató berendezésekbe több szivattyút, vagy fordulatszám szabályozással ellátott szivattyút célszerű beépíteni, hogy a terhelésnek megfelelő vízforgatási érték legyen beállítható. A minimálisan beállítandó vízforgatási értéket úgy kell meghatározni, hogy az a névleges terhelés 30%-a alatti fürdőzőterhelés esetén sem lehet kisebb a névleges terheléshez tartozó forgatási teljesítmény 50%-ánál. A forgatási teljesítmény csökkentésének határt szab továbbá az átforgatási idők megnövekedése. 122. tétel: a tényleges forgatási teljesítmény a szűrtvíz vezetékbe épített vízmérővel kell meghatározni 123. tétel: a napi szükséges pótvíz mennyiségét jelenleg a 37/1996 NM rendelet határozza
7
meg: „ Vízforgatásos rendszer esetén a rendszerbe naponta a víztérfogat legalább 5%-ának megfelelő friss (pót-) víz vezetendő az ME-10-204 számú műszaki előírásban előírtak szerint, de ez nem lehet kevesebb, mint fürdőzőnként 30 liter.” Az ME-10-204 Műszaki Előírás már nincs hatályban, a helyette kiadott MSZ 15234-2011 sz. szabvány szerint: „Vízpótlásra töltővíz minőségű vizet kell használni. A vízpótlás mennyisége: A fürdőzők létszámától függően, legalább 30 l/fő/nap. A beadott pótvíz szükséges mennyiségét, úgy kell meghatározni, hogy a medencében a káros feldúsulásokat elkerüljük (javasolt az alkalmazott technológiától függően a kloridiont, a szulfátiont, a KOI-t vagy a fajlagos vezetőképesség változását figyelemmel kísérni). Az így számított vízpótlási mennyiségbe az egyéb vízveszteség (párolgás, kihordás stb.) és az öblítéssel eltávozó víz miatt szükséges pótlást is figyelembe kell venni.” Miután a rendelet magasabb prioritású, mint a szabvány, módosításáig, vagy visszavonásáig annak rendelkezését kell figyelembe venni. 124. tétel: a töltővíz vezetékben beépített vízmérőn mért érték 125. tétel: a teljes vízcsere gyakorisága a MSZ 15234-2011 sz. szabvány szerint: „A medence teljes vízcseréjét a vízminőségtől függően, de legalább évente egyszer kell elvégezni.” 126. tétel: MSZ 15234-2011 sz. szabvány szerint: egyrétegű homokszűrő: olyan kvarc vagy más anyagú, a víz mechanikus szűrését szolgáló berendezés, amelyben a szűrőtöltet anyagminősége azonos, de a felépítésében a szemcsenagyság változó lehet. többrétegű homokszűrő: az egyrétegű szűrővel azonos célú és felépítésű berendezés, de a szűrőtöltet anyagminősége többféle. 127. tétel: az MSZ 15236 sz. szabvány 2012 második negyedévében jelenik meg 128-129 tétel: töltetmagasság, szűrési sebesség az MSZ 15234-2011 sz. szabvány szerint: „Egyrétegű szűrők használata esetén a legkedvezőbb szűrés biztosításához szükséges jellemzők: Szűrési sebesség:≤ 30 m/h, műszakilag indokolt esetben ez 10%-al túlléphető; Szűrőréteg magassága:≥ 1000 mm. Többrétegű szűrők használata esetén a legkedvezőbb szűrés biztosításához szükséges jellemzők: Szűrési sebesség:≤ 40 m/h; Szűrőréteg magassága:≥ 1200 mm”. 132-136 tétel: öblítési sebességek és időtartamok (MSZ 15234-2011): „Javasolt öblítési paraméterek: – csak vizes öblítésnél: vízsebesség ≥ 50 m/h, öblítési idő ≥ 4 perc – víz-levegős öblítésnél: vízsebesség ≥ 30 m/h, levegő sebesség 60 m/h, vízöblítés időtartama ≥ 4 perc”
8
137. tétel: Öblítés gyakorisága (MSZ 15234-2011): „A szűrőt az eltömődés és az elfertőződés elkerülése érdekében rendszeresen öblíteni kell.A higiénikus, kifogástalan körülmények biztosítása érdekében az öblítés utáni állapothoz képest 0,3 bar nyomásnövekedés esetén a szűrő üzemidejétől független szűrőöblítést kell elvégezni, de legalább hetenként kétszer. Az öblítés gyakorisága a medence tényleges terhelésének függvénye” 138. tétel: a szűrőhöz csatlakozó, nyomás alatti öblítővezetékben a vízsebesség ne legyen nagyobb, mint 2 m/sec 139. tétel: a levegőt szállító öblítővezetékben a levegő sebessége ne legyen nagyobb, mint 18 m/sec 140. tétel: MSZ 15234-2011: Az öblítési folyamatot nem szabad megszakítani. 141. tétel: MSZ 15234-2011: A szükséges öblítővíz mennyiségnek az öblítés elkezdésekor rendelkezésre kell állnia. A visszaöblítéshez a kiegyenlítő tárolóból vagy a medencéből kell a vizet venni. A pótvíz öblítéshez nem használható” 142. tétel: MSZ 15234-2011: A visszaforgató öblítő vize szennyvízcsatornába vezetendő. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó előírások betartásával – szükség esetén előtisztítás után – csapadékvízként elvezethető. 143. tétel: MSZ 15234-2011: a szennyvíz akadálytalan lefolyásáról is gondoskodni kell, adott esetben szennyvízgyűjtő tartály szükséges. Az öblítővizet megszakítással (tölcsér, szennyvízgyűjtő tartály) kell elvezetni. 144. tétel: a kiszellőztető vezeték olyan méretű legyen, hogy biztosítsa a szűrő gyors nyomásmentesítését. Ajánlott minimális méret: DN 25 145.tétel: MSZ 15234-2011: Az öblítés fázis kezdete előtt a vizet a szűrőből a tölcsér felső pereméig kell leengedni. A szűrőágy feletti térnek az öblítés alatt nyomásmentesnek kell lennie, az öblítés alatt légtelenítő vezetékkel kell a környező légtérrel összekötni 146.tétel: MSZ 15234-2011: A szűrőfertőtlenítést javasolt havonta elvégezni. Amennyiben a szűrőben Legionella baktériumok vagy Pseudomonas aeruginosa fertőzés kimutatható, akkor rendkívüli szűrőfertőtlenítést kell végezni. 147.tétel: A kiegyenlítő tároló belsejének megközelíthetőnek, padozatának és falainak pedig lemoshatónak kell lennie 148. tétel: A takarítóvíz elvezetésére megfelelő méretű ürítőcsonk szükséges 149. tétel: A vízforgató szivattyú(k) teljesítménye akkora legyen, hogy tudja biztosítani a 121. tételben meghatározott szükséges forgatási teljesítményt 150. tétel: Az öblítő szivattyú(k) teljesítménye akkora legyen, hogy tudja biztosítani a 135. tételben meghatározott öblítővíz mennyiséget 151. tétel: Az öblítő kompresszor teljesítménye: a szükséges öblítőlevegő mennyiséget (szűrő felülete x 60 m/h levegőöblítési sebesség) legalább 0,4 bar nyomáson biztosítsa 153. tétel: A túlfolyóvályúknál egy megfelelően kialakított szennyvíz elvezető vezeték szükséges, hogy a takarítóvíz ne folyjon be a kiegyenlítő tárolóba 154. tétel A kiegyenlítő tartály elszennyeződésének megakadályozására a szabadtéri medencéknél mindenképpen szükséges, a beltéri medencéknél ajánlott durva
9
szűrés beépítése, amely lehet a túlfolyóvályú elvezető csatlakozásaiban elhelyezett, kiemelhető szűrőkosár, vagy a túlfolyó vezeték(ek)be beépített hajfogó szűrő(k) 155. tétel: A töltővíz összetételére az MSZ 15234 az alábbiakat írja elő: 1. táblázat: Bakteriológiai határértékek Paraméter
Mértékegység
E. coli TKE/100 ml Pseudomonas TKE/100 ml aeruginosa összes telepszám TKE/ml Micrococcus TKE/100 ml Legionella* TKE/100 ml Enterococcus TKE/100 ml S. aureus TKE/100 ml TKE: telepképző egységek száma
Töltő víz 0 0 100 100 10 0 0
* Csak vízpermetet előállító élménymedencék esetén kell ellenőrizni.
2. táblázat: Kémiai és fizikai határértékek Fizikai és kémiai jellemzők
Mértéke Töltő víz gység legalább 12 Ammónium mg/l Nitrit mg/l Nitrát (a töltővíz nitrát tartalma mg/l felett)3 Kémiai oxigénigény(KOIps) a mg/l O2 töltővíz KOIps értéke felett)4,5 Összes szerves szén (TOC)5 mg/l Vas mg/l Mangán mg/l
legfeljebb 0,2 0,5 50 3 5 0,2 0,05
3
Ózonnal kezelt fürdővízre 30 mg/l nitrát-többlet határérték megengedhető. Nagy sótartalmú vizekben más, a szervesanyag-tartalom meghatározására a KOIps módszer nem alkalmazható. Helyettesíthető a KOIpl meghatározással. Ebben az esetben a visszafogatott-, illetve a medencevízben megengedhető maximális érték a töltővíz KOIpl + 0,7 mg/l, illetve +1,0 mg/l 5 Cianursav tartalmú klórstabilizátorok alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye/összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó. Csak jelentős KOI határérték (+3) túllépés esetén kell vizsgálni. 12 Csak aktív klórral – önállóan vagy kombinációban – való fertőtlenítés esetén használható. 4
156. tétel: MSZ 15234-2011 szerint Amennyiben nem biztosítható az előírt minőségű töltő víz, akkor a következő (elő)kezelési eljárásokat kell alkalmazni:
10
- ha a vastartalom legfeljebb 0,2 mg/l, az klórozással, szűréssel és vízforgató berendezéssel eltávolítható, a medence üzemidején kívül; töltő víz esetén, előkezelésként vastalanító berendezésre van szükség; - ha a mangántartalom a 0,05 mg/l-t meghaladja, a mangán eltávolításához például kálium-permanganát oldat adagolására van szükség a medence feltöltéskor, töltő víz adagolásához előkezelő mangánmentesítőre van szükség; - ha az ammóniumion-tartalom (felszíni víznél vagy védett rétegvizeknél) a 0,2 mg/l-t meghaladja, a medence feltöltéskor és a töltő víz adagoláskor törésponti klórozást kell alkalmazni; szükség esetén deklórozásról is gondoskodni kell. Ez az eljárás általában 3-4 mg/l ammóniumig alkalmazható. Klórmentes fertőtlenítőszer korlátlan ammóniatartalom mellett használható. - határérték feletti szervesanyag tartalom esetén (TOC>4; KOI>3) a klórozás csak az előkezelés után alkalmazható. Klórmentes fertőtlenítő alkalmazása javasolt 159. tétel: Az automatikus vegyszeradagolás az 1-es típusú fürdők esetében feltétlenül ajánlott, a 2-es típusú fürdőknél javasolt 160. tétel: az adagolószivattyúknak biztonságosan kell tudniuk a próbaüzemben meghatározott vegyszermennyiséget szállítani 161. tétel: a kötött klór mennyisége a medencevízben nyitott medence esetén legfeljebb 0,5 mg/l, fedett medence esetén 0,3 mg/l lehet 164 tétel: Az automatikus vegyszeradagolás az 1-es típusú fürdők esetében feltétlenül ajánlott, a 2-es típusú fürdőknél javasolt 165. tétel: az adagolószivattyúknak biztonságosan kell tudniuk a próbaüzemben meghatározott vegyszermennyiséget szállítani 170 tétel: vegyszer adagolási sorrend a vízáram itányában: szűrés előtt: pelyhesítőszer, pH szabályozó szer, fertőtlenítőszer (előklór), szűrés és hőcserélő után: fertötlenítőszer (utóklór) algátlanítószer 171 tétel: a vegyszeradagolás lehetőleg legalább 4D hosszú, egyenes szakaszban történjen, az egymással összeférhetetlen vegyszerek beadagolásai helyei között legalább 1 méter távolság legyen 172 tétel: a Legionella baktériumok elsősorban a 30°C vízhőmérséklet feletti, az üzemeltetés során vízpermet hatást megvalósító medencék esetében kell különös gondot fordítani a Legionella elleni védekezésre 176. tétel: Fürdővíz vizsgálatok gyakorisága (37/1996 NM rendelet: Vizsgálati paraméter Bakterológiai vizsgálatok: E. coli- vagy fekál coliform-szám Micrococcus szám Fekális Enterococcus szám P. aeurginosa, S. aureus-szám Coliform-szám
Medencés fürdő vízforgatós havonta+ havonta+ B C B
töltő-ürítő kéthavonta++ kéthavonta++ B C B
11 Enterális kórokozó
B
B
Kémiai vizsgálatok: naponta kétszer naponta kétszer hetenként kéthetenként kéthetenként E kéthetenként -
pH Szabad és kötött klór Ammónium, nitrit, nitrát KOIps Klorid Vas vagy alumíniumx Lúgosság, keménység Oldott oxigén Olajok, fenolok
naponta kétszerxx kéthavonta++ kéthavonta++ kéthavonta++ E -
A: idényben (június 1-augusztus 31.) kéthetente és idény előtt, illetve idény után egy-egy alkalommal. Amennyiben az előző szezon során a coliform-szám, E. coli- (vagy fekál coliform-) szám és fekális Enterococcus szám legalább a minták 80%-ában megfelelő volt, és minden minta legalább tűrhető minősítést kapott ezen paraméterek tekintetében, a vizsgálati gyakoriság a felére csökkenthető. Ha az aktuális szezonban vett minták alapján az előbb felsorolt paraméterek romlanak, a vizsgálatokat az eredeti gyakoriságnak megfelelően kell folytatni. B: rendkívüli szennyezettség, üzemzavar, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására. C: ha az utolsó két vizsgálat során bármelyik bakteriológiai paraméter kifogásolt volt. D: szezon előtt és a szezon folyamán legalább egyszer. E: szükség szerint, illetve szennyezés gyanúja esetén. F: általában D szerint, eutróf, illetve eutrofizációra hajlamos állóvizekben viszont legalább havonta egyszer. Az ÁNTSZ ennél nagyobb vizsgálati gyakoriságot is elrendelhet. x adagolás esetén, xx klórozás esetén
177. tétel: A tisztított víznek és a medencevíznek bakteriológiai szempontból az 1. táblázat, kémiai és fizikai szempontból a 2. sz. táblázatban szereplő határértékeknek 1. táblázat: Bakteriológiai határértékek Paraméter Mértékegység E. coli TKE/100 ml Pseudomonas TKE/100 ml aeruginosa összes telepszám TKE/ml Micrococcus TKE/100 ml Legionella* TKE/100 ml Enterococcus TKE/100 ml S. aureus TKE/100 ml TKE: telepképző egységek száma
Tisztított víz
Medencevíz
0 0
1 2
100 100 10 0 0
300 250 10 1 2
* Csak vízpermetet előállító élménymedencék esetén kell ellenőrizni.
12 2. táblázat: Kémiai és fizikai határértékek Fizikai és kémiai jellemzők Mérték egység
Tisztított víz legalább
1
Zavarosság Átlátszóság pH2
NTU m -
Ammónium12 Nitrit Nitrát (a töltővíz nitrát tartalma felett)3 Kémiai oxigénigény(KOIps) a töltővíz KOIps értéke felett)4,5 Összes szerves szén (TOC)5 Szabad aktív klór6 pH 7,4-ig pH 7,4 felett Meleg vizes élmény-medence esetén Fajlagos vezetőképesség Klórdioxid Klorit Klorát Hidrogénperoxid10 Aktív oxigén (perszulfátok11 esetén) Kötött klór - nyitott medence esetén: - fedett medence esetén Ősszes aktív bróm7 Ózon
mg/l mg/l mg/l
Medencevíz legfeljebb 0,2
legalább 201 6,5
legfeljebb 1,0 7,8 0,2 0,5 +20
mg/l O2
+0,5
+2,0
mg/l mg/l
+0,75
+3,0
µS/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l
0,2 0,4
0,2 0,4
0,8 1,0
0,6
0,6
2,0 +600
0,2
20
20 3
1,0 3,0 100 8
mg/l
mg/l mg/l
2,0
0,5 0,3 5,0 0,0
Trihalometán (THM), mg/l (kloroformként megadva)13 mg/l
0,05
Klorid (a töltővíz klorid tartalma felett8 Pelyhesítő szer maradék: - alumínium - vas Kvaterner ammónium vegyületek Vas Mangán Réz Izocianursav9
mg/l
+300
mg/l mg/l mg/l
0,2 0,03 10
mg/l mg/l mg/l mg/l
0,2 0,05 2 50
A zavarosság mérése helyettesíthető az átlátszóság becslésével. Utóbbi a medencefenék minden pontjának zavartalan láthatóságával egyenértékű. 1
13 2
Alumínium alapú derítőszerek alkalmazásakor a pH maximuma: 7,4. Bróm- vagy hidrogénperoxid hatóanyag tartalmú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a pH felső határértéke 8,0. 3 Ózonnal kezelt fürdővízre 30 mg/l nitrát-többlet határérték megengedhető. 4 Nagy sótartalmú vizekben más, a szervesanyag-tartalom meghatározására a KOIps módszer nem alkalmazható. Helyettesíthető a KOIpl meghatározással. Ebben az esetben a visszafogatott-, illetve a medencevízben megengedhető maximális érték a töltővíz KOIpl + 0,7 mg/l, illetve +1,0 mg/l 5 Cianursav tartalmú klórstabilizátorok alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye/összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó. Csak jelentős KOI határérték (+3) túllépés esetén kell vizsgálni. 6 Egyes vízkezelés-fertőtlenítési kombinációk esetén ettől eltérő értékek is megállapíthatók. Ózonos vízkezelés és klóros fertőtlenítés vagy klór-klórdioxid kombinációja esetén a medence minden pontján kimutatható 0,2 mg/l szabad aktív klórkoncentráció megfelelő. Nyitott medencék esetén a szabad aktív klórtartalom legfeljebb 2,0 mg/l lehet. Izocianurát stabilizátor alkalmazása esetén a helyszíni méréssel meghatározott minimális szabad aktív klórkoncentráció az alábbiak szerint alakul: izocianursav koncentráció (mg/l) szabad aktív klórkoncentráció minimum értéke (mg/l) 25–50 1,0–1,5 51–75 1,6–2,5 7 Brómtartalmú fertőtlenítőszerek használata esetén a szabad kötött bróm aránya legalább 2:1 legyen. 8 Egyes esetekben (pl. a töltővíz törésponti klórozása esetén vagy olyan esetekben amikor a szokásos mértékűt meghaladó sósavas pH-korrekció és/vagy klóradagolás miatt indokolt) a kloridtöbblet határértéke legfeljebb 500 mg/l lehet. Ez az eredmény nem vonatkozik a melegvizes pezsgőmedencékre. 9 Diklór-izocianurát vagy triklórizocianursav használata esetén szerves klórstabilizátor nem használható melegvizes pezsgő- és egyéb élménymedencékben. 10 A hidrogénperoxid használata csak kombinált hidrogén-peroxid-ezüst vagy hidrogénperoxidkvaternerammónium készítmény esetén megengedett. 11 Perszulfátok csak kiegészítő vízkezelőszerként használhatók; önállóan fertőtlenítőszerként nem aktív. 12 Csak aktív klórral – önállóan vagy kombinációban – való fertőtlenítés esetén használható. 13 Abban az esetben kell mérni, ha a kötött klór koncentrációja többször meghaladja az előírt határértéket.
181. tétel: A vegyszereket elkülönített kármentőkben kell tárolni, amelyek kapacitása legalább a tárolt vegyszer 110%-nak megfelelő legyen 184/b tétel: A klórgáz tároló helyiség nem lehet terepszint alatt 184/h tétel A klórgáz adagoló készülékből a gáztalanítás lehetőségét (karbantartás, javítás, palackcsere, lefúvatás) biztosító csővezetéket függőlegesen, a közvetlen környezet legmagasabb épületénél magasabbra, a tetőgerinc fölé legalább 50 cmre túlnyúlással kell kivezetni. 184/i tétel: Ha nincs lefúvató vezeték, akkor a klórgáz elnyeletéséről kell gondoskodni
F) Vízkezelés, töltő-ürítő rendszer 185. tétel: A 37/1996 NM rendelet szerint:
14
Töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. E számításnál a folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. Ha a medence vizét nem cserélik naponta, az üzemidőn kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehető, de legfeljebb a medencetérfogat 50%-a. 186. tétel: A medence napi terhelését az egy nap alatti fürdőző létszám jelenti, függetlenül attól, hogy egy fürdőző mennyi ideig tartózkodik a medencében 187. tétel: Az előírtnál melegebb gyógyvíz hőmérsékletét csak hűtéssel (hőcserélők, hűtőtorony) szabad csökkenteni, hidegebb víz hozzákeverése tilos! G) Elektromos berendezések 190/a tétel: Ezek megakadályozzák a vendégeket abban, hogy a térelválasztóhoz hozzáférjenek. 190/b tétel: Ez az összekötés vonatkozik minden villamos berendezéssel közvetlenül kapcsolatban álló fémtárgyra. Vonatkozik továbbá minden egyéb rögzített fémtárgyra, így korlátok, lábrácsok, kapaszkodók, túlfolyó rácsok, lefolyó rácsok, fedelek, fedéltartó szegélyvasak, illetve a medence vasbeton szerkezetének vasalása. Földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés tilos, vagyis a helyi egyenpotenciálú összekötő rendszert be kell kötni a központi egyenpotenciálú hálózatba. Ez az összekötés történhet a medence teret tápláló általános elosztóhoz tartozó földelősínen. Védelem a környezet elszigetelésével tilos, vagyis az összekötéseket el kell készíteni. 191. tétel: Érintésvédelmi sávok az MSZ 2364-702 szerint:
15
16
199/a tétel: Saját akkumulátoros lámpáknál a mérést a hálózat lekapcsolt állapotában kell
végezni 199/c tétel: Ez az idő nem lehet 1 másodpercnél hosszabb 199/g tétel: A 28/2011 OTSZ szerint ennek lámpatestnek kell lennie. Korábban épült épületeknél a felirat is megfelel. 199/h tétel: Nem elég az elosztó vagy az épület betáplálásának figyelése, mert bármelyik egyéni áramkör kieshet, miközben a betáplálás rendben van. Ha ennek nem felel meg, akkor javasolt áttérni az állandó üzemű rendszerre
