Jövőbe látó tinik. Pillantás a fiatalok jövővel, karrierrel kapcsolatos elképzeléseibe

Fanta TrendRiport III.

„Jövőbe látó” tinik Pillantás a fiatalok jövővel, karrierrel kapcsolatos elképzeléseibe
A mai fiatal generációra a korosztállyal általában azonosított lázadás és idealizmus kevéssé jellemzı: e generáció jövıképének legfontosabb elemei a biztos egzisztencia és a kiegyensúlyozott családi élet.
A tinédzserek és a fiatalok jellemzıen meg vannak elégedve az életükkel, bár ezt az elégedettséget meglehetısen erısen befolyásolja a társadalmi státusz. A szüleikhez hasonlítva egyszerre érzik magukat szerencsésebbnek és bizonyos szempontból rosszabb helyzetben: miközben tudatában vannak annak, hogy jóval több lehetıség és nagyobb szabadság áll rendelkezésükre, „nosztalgiát ” is érezzenek a csak hallomásból ismert nagyobb biztonság, kiszámíthatóság és lassabb élet iránt.
A jövırıl alkotott képekbıl az derül ki, hogy a fiatalok célja rövidtávon a buli és a pörgés, hosszútávon a jó munkahely és a biztos családi háttér. A korosztály bizonyos szempontból erıteljes materiális szemlélettel jellemezhetı: a biztos egzisztencia és a fogyasztási javak megszerzése nagyon fontos cél. Emellett azonban az immateriális mezı egyes elemei, fıleg a személyes, baráti kapcsolatok ápolása, a család (akár a szülıi, akár a jövendıbeli), és a szórakozás legalább ilyen lényegesek.
A mai fiatal generáció általánosságban inkább individualista. E korosztályt ugyanis kevéssé hozzák lázba a közösséghez kötıdı, kollektív cselekvések és a spirituális értékek. Meglehetısen passzívnak mutatkoznak a karitatív, civil, vagy politikai kezdeményezések terén, és

1

a vallásosság is csak egy vékony réteg számára fontos. Lényegesnek tartják viszont a környezetvédelmet, a természeti környezet megóvását.
A munka területén a fiatalok nagyjából tisztában vannak lehetıségeikkel és korlátaikkal. Bár fontosnak tartják a kiszámíthatóságot és áhítoznak a biztonságos, egy „életre szóló” munkahelyre, azt is tudják, hogy manapság ez már nem reális. Tudják, hogy sok tanulásra, továbbképzésre és állandó fejlıdésre lesz szükségük, miközben erıs versenyben kell megállni a helyüket. Azzal is tisztában vannak azonban, hogy lehetıségük nyílik a rugalmasabb, kötetlenebb munkára: a legtöbben ilyen munkakört képzelnek el maguknak.
A mai fiatalok nagy része úgy gondolja sorsa alakulását alapvetıen saját maga határozza meg, ı irányítja. Ennek ellenére hasonlóan az idısebb generációkhoz a fiatalok is nagy arányban gyanakvóak a sikeres emberekkel szemben: bár maguk is gazdagságra és sikerre vágynak, úgy vélik, hogy aki elérte ezt a célt az sok esetben fıként kapcsolatainak, illetve esetleg a „nem egyenes útnak” köszönheti eredményét.

2

F

fiatalság, bolondság – tartja a szállóige. De vajon valóban így van? Mit tartanak a legfontosabbnak a mai fiatalok, mire vágynak, mit akarnak elérni a közeli és a távoli jövıben? Szeptemberben ismét kezdetét veszi az iskola, a tanulás, a felkészülés a „nagybetős életre”. A harmadik Fanta TrendRiportban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen ez a nagybetős élet a fiatalok elképzelése szerint, hogyan alakítják, tervezik jövıjüket és sorsukat a mai tinédzserek és huszonévesek.

A korábbi, informatikával, divattal, illetve a zenehallgatás különbözı jellegzetességeivel foglalkozó Fanta Trendriportok rámutattak arra, hogy bár gyakran hajlamosak vagyunk mást gondolni, a magyar, illetve más országokból származó fiatalok saját életükrıl, jövıjükrıl alkotott elképzeléseik, vágyaik, igényeik, motivációik, félelmeik, illetve fogyasztási szokásaik között jóval több az azonosság, mint a különbség. Természetesen nem arról van szó, hogy a nemzeti különbségek megszőntek volna létezni, ugyanakkor tény, hogy a globalizáció folyamata legintenzívebben talán ezt a korosztályt érintette meg. İk azok, akik számára lehetıségeik, képességeik és képzettségük lehetıvé teszi, hogy valóban élni tudjanak a felkínált lehetıségekkel. E rövid írásban nem kívánunk részletesen elmerülni a globalizáció melletti, illetve elleni érvek sokaságában. Ezt már sokan megtették elıttünk, és minden bizonnyal elemzések sokasága fog még megszületni a témában. Számunkra a lényeg az, hogy az „új kor” megítélése nem lehetséges csak az elınyök, illetve csak a hátrányok megemlítésével. A fiatalok számára egy olyan környezetrıl van szó, amely egyszerre kínál korábban elképzelhetetlen elınyöket és lehetıségeket (fıleg a világnak azon a részén, amelyre néhány évtizeddel ezelıtt még a zártság, a korlátozott szabadság volt jellemzı), ugyanakkor számos olyan problémát is felszínre hozott, amelye e korosztály mindennapjait, általános életérzését alapvetıen meghatározza. A korábbi Fanta TrendRiportokban elsısorban a magyarországi fiatalok fogyasztási szokásait elemeztük. Olyan témák voltak ezek, amelyek leginkább a mindennapokat, a fiatalok életvitelét, külsı megjelenését, szórakozási szokásait érintették. A harmadik riportban ezzel szemben nem azt vizsgáljuk, ami „kívülrıl látszik”, hanem azt, ami talán elsıre nem nyilvánvaló. Arra kerestük a választ, hogy mi van a felszín mögött, mi jellemzı a fiatalok

3

jövıképére, hogyan képzelik el életüket, karrierjüket 5-10 éven belül, hogyan határozható meg általános világlátásuk.1 A tanulmány – jellegébıl fakadóan – nem törekedhet teljességre. Az itt bemutatott tendenciák, kutatási eredmények természetesen számos további kérdést vetnek fel, amik további kutatások alapjait képezhetik. Fontos azt is megjegyezni, hogy az eredmények leginkább a fiatalok „derékhadára”, a középosztályra, illetve a középosztály gyermekeire vonatkoznak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarországi fiatalok ennél jóval heterogénabb társadalmi csoportot alkotnak. A családi háttér, a lakóhely, a közelben elérhetı tanulási, szórakozási, munkavállalási lehetıségek szinte áthidalhatatlan szakadékokat képeznek fiatal és fiatal között. Mégis, a problémák és a lehetıségek gyökere közös: az elmúlt két évtized mélyreható változásai húzódnak meg a háttérben, azok a tendenciák, amelyekkel mindenkinek együtt kell élnie, és amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Reméljük, hogy az itt leírtak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy árnyaltabban tekinthessünk a fiatal, tízen- és huszonéves korosztályokra.

A forradalom elnapolva? Ahogy a tanulmány címéül is választott szállóige híven mutatja: a fiatalságot gyakran a lázadással, a „forradalmi hevülettel”, a nagy idealista célokkal azonosítjuk. Így például gyakran felidézıdik az 1960-as évek ifjúsága, amelynek globális életérzése volt a szülık generációjával, az általuk vallott értékekkel, életstílussal, célokkal való szembefordulás. A mai tizenévesek, illetve a húszas éveik elején járó fiatalok már lényegében a rendszerváltozással egy idıben születtek, elsı emlékeik pedig szinte biztos, hogy már az igencsak képlékeny 1990-es évek elsı felébıl származnak. Egy olyan világból, amikor minden és mindenki változott: új helyzetekhez, szabályokhoz kellett egyik napról a másikra alkalmazkodni, ha életkorukból fakadóan nekik nem is, de a szüleiknek szinte biztos. Talán ez is okozza, hogy a mai fiatalok esetében a lázadást, az uralkodó értékrenddel való szembefordulást korosztályi szinten már nem találjuk meg.

A kutatási kérdések megválaszolásához a World Internet Project 2007-es adatfelvételének adatait, illetve interjúk és fókuszcsoportok eredményeit használtuk fel.

1

4

Léteznek természetesen ma is olyan csoportok, akik (nem csak a fogyasztási szokásaikban megnyilvánuló) szubkultúraként önként vállalva, vagy éppen marginalizálódott helyzetükbıl fakadóan szembefordulnak a domináns ideológiával, és ennek szóban, vagy tettekben is hangot adnak. İk azonban a teljes korosztályhoz képest csupán alig látható kisebbséget alkotnak. Sokak számára ezzel éppen ellentétesen, a szülık által vallott értékek, az elért eredmények szolgálnak mintaként. És itt nem csak a „kötelezı” mintakövetésrıl beszélünk. A bizonytalan helyzet, a jövı képlékenysége, a kitőzött cél (ha van ilyen) eléréséhez vezetı út lépéseinek ismeretlensége szinte automatikus reflexként válthatja ki a szülıi mintához való visszafordulást, az abba való belekapaszkodást. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy a szüleik generációjánál szinte biztos, hogy jóval nehezebb lesz megtalálniuk a sikerességhez, a boldoguláshoz vezetı utat. A lehetıségek megsokszorozódtak, legyen szó életstílusról, fogyasztásról, vagy éppen pályaválasztásról. Mindez viszont azt is jelenti, hogy folyamatosan jelen van a választás kényszere. Már fiatal tizenéves koruktól kezdıdıen olyan döntéseket kell hozniuk, amely nagymértékben meghatározhatja késıbbi jövıjüket. A szerencsésebbeknek dönteni kell arról, hogy milyen iskolát, milyen szakot válasszanak, milyen különórára járjanak, milyen nyelvet tanuljanak, stb. Még ha ez a folyamat többnyire a szülıkkel közösen zajlik is, a döntés horderejével a fiatalok is tisztában vannak. Azoknak pedig, akiknek – különbözı okokból fakadóan – mindezek nem adathatnak meg, jó eséllyel élik át a kimaradás és a lemaradás frusztráló érzését, a lehetıségeik és a vágyaik összeegyeztethetetlenségét. Kutatásunk során arra kértük a fiatalokat, hogy próbálják meg összegyőjteni, melyek a legjellemzıbb különbségek a saját, illetve szüleik korosztálya között. Ezeket a „mi volt jobb”, illetve „mi volt rosszabb” kategóriák szerint rendezve az alábbi ábrában foglaltuk össze.

5



mai fiatalok

szülık generációja

verseny

lassabb élet

sok lehetıség

biztonság

nyitott világ

kiszámíthatóság

szabadság

gyermekközpontúság

bıség

bizonytalan jövı



folyamatoshiány

stressz túl sok követelmény

zárt világ

pénzközpontúság szabadság hiánya

túl gyors élet

Mint láthatjuk, az egyik legfontosabb választóvonal a biztonságbizonytalanság, az ezzel szorosan összefüggı tervezhetıségkiszámíthatatlanság, illetve a nyitott-zárt világok között volt. Az 1980-as évekbıl származó kutatások és elemzések ugyan már akkor is kimutatták a növekvı bizonytalanságot a magyar lakosság körében, amely alól a megkérdezett fiatalok szülei sem voltak kivételek, mégis figyelemreméltó, hogy napjaink fiataljai mennyivel pozitívabbnak látják az akkori állapotokat. Vagyis a mai fiataloknak alapvetı élménye, akár szüleik helyzetével szembe állítva, hogy az élet minden területén csökkent a kiszámíthatóság. A fókuszcsoportos beszélgetésen elhangzott, hogy „ma már egy diploma nem garancia semmire”, valamint „míg régen az emberek az elsı állásukból mentek nyugdíjba” ma már állandóan gondolni kell a munkahelyváltásra, a továbbképzésre, a biztos egzisztencia fenntartására. A bizonytalanság a magánélet, a párkapcsolat terén is megjelenik: míg a korábbi generációk gyakran már „elsı szerelmükkel” házasságra léptek, egy mai fiatal úgy

6

gondolja, hogy az elkötelezıdés elıtt még számos randi, „együttjárás”, kapcsolat következik. Ezeknek a tendenciáknak a megítélése azonban ellentmondásos a fiatalok körében: míg egyrészt valamiféle „nosztalgiával” tekintenek az általuk csak a szülık, nagyszülık elbeszélésébıl ismert régi világra, annak is tudatában vannak, hogy a mai helyzet jóval nagyobb szabadsággal és nyitottsággal párosul. Szintén sajátosan ellentmondásos a fiatalok életében a fogyasztói társadalom megítélése. Konkrét számadatok ugyan nem állnak rendelkezésünkre, ám az elkészített interjúk, illetve a fókuszcsoportok alapján egyértelmően megjelent a pénzközpontú, illetve a gyermekközpontú világ szembeállítása. A fiatalok saját szüleik generációjával kapcsolatban kiemelték, hogy „akkor még a gyerekvállalás volt a középpontban”, illetve „sokkal könnyebb volt családot alapítani, gyereket szülni”. A családalapítás várható ideje az általunk megkérdezett 20 év körüli fiatalok esetében szinte mindenkinél „30 év körülre volt kitőzve”. Fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy a mai fiatalok kevésbé szeretnének családot. Ez lényegében mindenkinél megjelent, mint a legfontosabb távlati cél, néhány éven belül azonban szinte senki sem gondol még családalapításra. Az okok sokrétőek. Van akinél az „önmegvalósítás”, a karrier megkezdése és felépítése tolja ki ezt az idıpontot, másoknál pedig a bizonytalan élethelyzet, az anyagi biztonság hiánya. „A jelenlegi világot a pénz és a fogyasztás határozza meg.” – hallhattuk a fókuszcsoporton. Más, korábbi kutatások is rámutattak már arra, hogy a magyar társadalom (és ezen belül a fiatalok) életében különösen fontos szerepet játszanak a különbözı materiális értékek, azaz nagy hangsúly helyezıdik a kívánt fogyasztási státusz, a megfelelı anyagiak elérésére, a különbözı tárgyi javak megszerzésére. Ennek pozitív vagy negatív megítélése nagyon sok tényezıtıl függ, nem vitás, hogy ebben a személyiségnek, a családi, baráti környezetnek van kiemelt szerepe. A fókuszcsoportos beszélgetéseken mindenesetre megfigyelhetı volt a fogyasztással kapcsolatban egy furcsa, ambivalens viszony is. Bár többen rosszallóan emlegették a mai világ pénzközpontúságát, az egyéni aspirációk azonban a legtöbb esetben mégis jórészt a megfelelı egzisztencia megteremtésére irányulnak. Fontos kiemelni azonban, hogy legalább ilyen, ha nem nagyobb jelentıséget tulajdonítanak a fiatalok a családnak és a barátoknak.

7

Milyenek a fiatalok? Egy gyors tükörbenézés A fókuszcsoportos beszélgetések során arra kértük a résztvevıket, hogy győjtsék össze, milyen tulajdonságokkal írható le leginkább a saját nemzedékük. Ezek természetesen nem megmérhetı és számszerősíthetı tulajdonságokat jelentenek, hanem olyan benyomásokat, „érzületeket”, amelyeket az általunk megkérdezett fiatalok kortársaikra jellemzınek tartanak, azaz betekintést engednek abba, ahogyan ık magukat látják. A válaszokat négy nagyobb dimenzióba soroltuk be.

Karrier Az elsı csoportba kerültek a munkával, elırejutással, illetve az ehhez kapcsolható általános értékekkel, tulajdonságokkal kapcsolatos kifejezések. Ezeket összességében a karrierhez kapcsoltuk. A fiatalok – saját bevallásuk szerint – individualisták és egoisták, amely az egyéni érdeknek a közösségi érdek felé való helyezését jelenti. Ehhez kapcsolódik a „törtetés”, amely ebben a formában leginkább az intenzív érdekérvényesítést takarja. A karrier központi szerepéhez köthetı még – bár más szempontból – a tehetség, a sokoldalúság és a talpraesettség szubjektív érzete is.

„Élményhajsza” A korábbi Trendriportokban is olvashattuk már, és természetesen mindenféle tudományos megfigyelés nélkül könnyen belátható, hogy a fiatalok életében, fıleg tizenéves korban a legtöbb tevékenység a szórakozásra, a játékra, az élmények folyamatos keresésére irányul. Ezt mutatják a médiafogyasztás általános jellegzetességei, az Internet használati szokások, a zenehallgatás, a fesztiválokon való részvétel, és még folytathatnánk a sort. Így nem véletlen, hogy az ezekhez kapcsolható kifejezések, jellemzık mind-mind megjelentek a korosztály önmagáról alkotott képében is. A pörgés és a gyorsulás kifejezések ennek a folyamatosan magas szinten tartott intenzitását fejezik ki, ami állandó telhetetlenséggel párosul. „Mindig valami újat, mindig valami mást.” – hangzott el az egyik interjú során. Mindehhez társul a legkülönbözıbb ingerek

8

befogadásához természetesen elengedhetetlen nyitottság. A fiatalokra zúduló ingerek mennyisége és sokfélesége azonban óhatatlanul azt is jelenti, hogy saját bevallásuk szerint is életük számos területére jellemzıvé válik a felületesség. Ez megjelenik a kultúrafogyasztásban éppúgy, mint a párkapcsolatok területén.

Frusztráció A felgyorsult tempónak, a lehetıségek megsokszorozódásának, a világ kitágulásának, a folyamatos döntéskényszernek azonban árnyoldalai is vannak. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy a fiatalokra – legyenek akár a világ bármely pontján – általánosságban ne lennének jellemzıek a jövıvel kapcsolatos aggodalmak. Talán megkockáztathatjuk azt is, hogy egy globális életérzésrıl van szó. Az általunk vizsgált magyar fiatalok esetében sem volt ez másképpen, hiszen még az igazán optimista jövıképeket is a felszín alatt áthatotta a bizonytalanság és a folyamatos teljesítménykényszer okozta stressz és frusztráció. Ennek mértéke természetesen nagyon erısen egyénfüggı, hiszen alapvetıen meghatározza a személyes habitus, a családi körülmények, a környezettıl (legyen az család, iskola vagy barátok) kapott motiváció, segítség és útmutatás.

Kényelem Az utolsó csoportba soroltuk azokat a jelzıket, tulajdonságokat, amelyek némileg ellentmondva az elızıekben bemutatott tulajdonságoknak, az elkényelmesedésrıl, „ellustulásról”, és talán megkockáztathatjuk azt is, hogy egyfajta motiválatlanságról árulkodnak. Nyilvánvaló, hogy a fiatalokat nem tekinthetjük homogén csoportnak, így békésen megférnek egymás mellett ezek az egymással ellentétes jellegzetességek. Sıt, egy-egy személyiségen belül is megfigyelhetıek ennek jelei. A folyamatos versenyhelyzet szinte mindenki számára komoly mentális és fizikai megterhelést jelent. Ezeket a helyzeteket sokan nem képesek megfelelıen kezelni. Vannak, akik eleve feladják és vannak, akik az elsı néhány kudarcélmény hatására döntenek úgy, hogy „visszavonulót” fújnak. Más megközelítésben ez a kényelem az elért – többnyire a szülık által biztosított – életszínvonallal való megelégedettséget jelenti.

9

• • • • • • •

individualizmus egoizmus tehetség sokoldalúság siettség törtetés talpraesettség

karrier

élmény -hajsza

frusztráció

kényelem

• bizonytalanság • céltalanság • koraérettség • tanácstalanság • stressz

• • • • •

pörgés nyitottság felszínesség gyorsulás telhetetlenség

• felelıtlenség • lustaság

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindezen érzések mellett a magyar fiatalok elégedettek-e általában az életükkel, akkor a válasz, hogy igen is meg nem is. Egy kérdıíves felmérés szerint egy 10-fokú elégedettségi skálán a tinédzserek átlagosan 7,6 pontot „adnak” jelenlegi életükre, ami magasnak tekinthetı. A fiatalok (vagyis a 18-25 évesek) 6,6 pontja még mindig egy ponttal magasabb, mint az idısebbek 5 körüli értékei, és az ötös érték túllépése azt mutatja, hogy a közepesnél elégedettebbek, de azért ez nem tekinthetı kiemelkedınek.

10

Mennyire elégedett jelenlegi életével? (Átlagos értékek 1-10-esskálán a különbözı körcsoportok körében, ahol 1=egyáltalán nem, 10=nagyon elégedett)

0

2

4

6

8

10

7,6

tinik

6,6

fiatalok

6,4

fiatal felnıttek

középkorúak

5,5

idısek

5,5

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Ha csak a 14-25 év közöttieket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az élettel való elégedettség leginkább az anyagiakkal függ össze. A lányok és a fiúk között nincs különbség, mindkét nem elégedettségi száma 7-es. A tanulók elégedettebbek életükkel, mint azok, akik már dolgoznak, ami a tinik és a fiatalok közti különbséget tükrözi vissza. Az apa iskolai végzettsége azonban már jelentıs összefüggést mutat: azok, akinek felsıfokú végzettséggel rendelkezı szülıje van átlagosan 7,7-es osztályzatot adtak jelenlegi életükre, a 8 osztályt, vagy annál kevesebbet végzett szülık gyermeki csak 6-ost. A szülı végzettsége nyilvánvalóan összefügg az anyagi körülményekkel, ami nem meglepı módon szintén erıs hatást gyakorol a szubjektív életértékelésre: akik saját bevallásuk szerint anyagi gondok nélkül élnek 7,7-es átlagszámmal jellemezhetıek, akik éppen csak kijönnek a jövedelmükbıl már csak 6,6-tal, a nélkülözések közt élık pedig már csak 5,1 pontot adnak jelenlegi életükre.

11

Jövőképek. Ki mit képzel el magának? Mit fejeznek ki az alábbi képek és milyen sorrendben helyeznéd el ıket, ha a saját életedre, jövıdre gondolsz? – tettük fel a kérdést a fókuszcsoportos kutatásban résztvevıknek. A feladat eredményeképp létrejött kollázsok jól illusztrálják a fiatalok értékpreferenciáját és jövıképét.

12

Az elsı ábra készítıje a bulizást, a „pörgést” rakta az elsı helyre, mint a rövidtávú célok fı típusát. A romantikus szerelembıl kialakuló család képeit, a munka és annak gyümölcsének élvezete követik: nyaralás, ház, kocsi, tovább bıvülı család.

A második kép készítıje számára elsı a munka és a tanulás. Ezek teremetik meg a feltételét a családnak, a tulajdonnak és végeredményben a bulizásnak és szerelemnek is.

13

A fenti két kép, bár néhány ponton nagyon is eltérı jövıképet mutatnak, meglehetısen jól bemutatják a korosztály néhány általános értékválasztását. Ezek közül a legfontosabb a tanulás, a munka és a buli. A munka leginkább a materiális javak megszerzésének eszköze, ami kimondva-kimondatlanul, talán a legfontosabb a generáció tagjai számára: a kocsi, a ház, a különbözı elektronikai eszközök, a nyaralás (nyaraló) mind nélkülözhetetlen képei a jövınek. Mindezt a tanulás, a diploma, a képesítés megszerzése teszi lehetıvé, ezért a fiataloknak nagyon fontos a jó iskola megtalálása és a megfelelı tudásanyag elsajátítása. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a „papír” megléte legalább ilyen lényeges: hiába a tudás és az ismeretek, ha nincs diploma, ami belépıt jelent a munkaerıpiac több lehetıséget, nagyobb jövedelmet és társadalmi elismertséget jelentı „felsıbb” szegmenseibe. Mindamellett a fiatalok nagyon is család- és barátcentrikusak: a buli, majd a klasszikus család a másik legfontosabb kép, ami a jövıbe tekintve megjelenik. A családdal kapcsolatban általános az elképzelés, hogy annak megalapozásához biztos egzisztencia kell, ezért a gyermekvállalás és a házasság a harmincas életévekre tolódik ki. Tehát a mai fiatalok egyrészt igen erısen koncentrálnak a materiális értékekre: ez képezi a jövı alapját. Ugyanakkor az immateriális értékek közül fıként a barátok, a jó párkapcsolat és a család jelenik meg fontosnak. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a munka terén általában a kötetlenebb, rugalmasabb, vagyis a mai munkaerıpiacon egyre inkább elterjedı formákat részesítik elınyben. Ezt mutatja, hogy a munkát mindig az otthon dolgozó alak jeleníti meg. A második kollázson az öltönyös üzletember és üzletasszony alulra helyezése (illetve a másikon a képek teljes elhagyása) mutatja az ilyen jellegő karrierrel kapcsolatos ellenérzéseket. A fenti preferencia sorrendek érvényességét támasztja alá egy kérdıíves kutatás eredménye, amelynek során azt vizsgáltuk, hogy mennyire fontosak egyes tényezık a válaszadók életében. Mind a 14-18, mind pedig a 19-25 évesek életében egyértelmően a barátokkal való idıtöltés a legfontosabb, szinte egyforma mértékben. Ezt követi mindkét esetben a pénz, a jó fizetés – bár érthetı módon az idısebbek számára ez nagyobb fontossággal bír. A környezetvédelembe való bekapcsolódás, mint posztmateriális érték a kérdıíves kutatás szerint elég erısen jelen van a fiatalok (és amúgy más korcsoportok) életében, annak ellenére, hogy a fókuszcsoportos kutatásban résztvevık ezt egyetlen egyszer sem említették. Minden bizonnyal ez egy olyan dimenzió, ami magától, spontánul nem ugrik be a fiataloknak, mint

14

fontos cél, de ha emlékeztetik rá ıket komolyan veszik a problémát. Illetve ebben az esetben arról is szó lehet, hogy a környezeti károsodások és a globális felmelegedés problémája ma már gyakran tárgyalt és széles körben megismertetett jelenségek, amik hatását akár „saját bırén” is érezheti az ember, vagyis nem csak egy elvont, a mindennapi életben nem érzékelhetı problémakörrıl van szó.

Mennyire fontos...? (5-ös skálán adott válaszok átlagai az egyes életkori csoportokban) 5

4,6

4,5 3,8

4

3,7

4,3

3,7

4,2 3,7

3

2,6

2,3 2

1,7

1,7

1 0 tinik

fiatalok

barátokkal lenni

sok pénzt kereseni

segíteni a környezet megóvását

figyelni az aktuális eseményekre

részt venni polgári, vagy jótékonysági kezdeményezéskben

vallási szertartásokon részt venni

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Az aktuális események nyomon követése a következı a sorban, az átlagnál valamivel nagyobb fontossággal. Két jellemzı posztmateriális értéket tükrözı tényezı, a jótékonyság, illetve a civil kezdeményezések, valamint a vallás azonban egyáltalán nem játszik fontos szerepet: a lista alján helyezkednek el, meglehetısen alacsony értékekkel. Vagyis a „mai fiatalok” egyrészt a materiális értékek elsıbbségével tőnnek ki, az immateriális szférában pedig elsısorban a barátok és a család, esetleg a környezetvédelem érdekli ıket. A civil (akár politikai, ideológiai, jótékonyság,

15

vagy a hobbi köré szervezıdı) értékek és a vallási hagyományok azonban jóval kevésbé vannak jelen életükben és a jövırıl alkotott képükben. Ez ismét arra a jelenségre mutat rá, hogy ez a generáció elsısorban az egyéni célok megvalósítását tőzi ki célul, az individuum boldogulása foglalkoztatja. A kollektív értékek, a közösségi célok a bulizásban, a baráti társaság fenntartásában jelennek meg, amik bizonyos szempontból szintén az egyénhez kötıdik. A nagyobb léptékő társadalmi és civil kérdések nem igazán érdeklik ezt a korcsoportot. Erre mutatnak, mind a kérdıíves kutatás adatai, mind pedig az a tény, hogy a fókuszcsoportos beszélgetés során egyszer sem kerültek ilyen jellegő tényezık említésre.

Karrier

elképzelések

–

milyen

az

ideális

munka

és

munkahely? A munkával, munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket a fiatalok esetében hasonló kettısség jellemzi, mint a jövıhöz kötıdı képzeteket általában: míg egyrészt a 14-25 évesek erısen koncentrálnak a biztonságos anyagi háttér megteremetésére, másrészt igen fontos számukra a jó társaság, az inspiráció, és a változatosság is. A jó anyagi körülmények elérése azonban egyértelmően a legfontosabb szempont. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a tinik és a fiatalok 85%-a fontosnak jelölte meg a jó fizetést a jövıbeni munkahellyel kapcsolatban. Szintén fontos az érdekes munka és a kellemes társaság, bár csak a fiatalok kevesebb mint fele számára. A biztonság, a biztonságra való törekvés, bár, mint korábban láttuk egy olyan tényezı, ami igen lényeges ennek a generációnak, a munkahellyel kapcsolatban csupán a „középmezınyben” kapott helyet. A fiatalok egyharmada számára tartozik ez a tényezı a legfontosabbak közé.

16

Fontosak-e számodra az alábbiak a munkahellyel kapcsolatban? (A 14-25 évesek körében, a 3 legfontosabb megjelölésével) 0

20

40

60

100

85

jó fizetés

46

érdekes munka

41

kellemes társaság

33

biztonságos munkahely kényelmes tempó, kevés stressz

27 24

rugalmas munkaidı

20

jó elırejutási lehetıség önálló kezdeményezések… társadalmilag hasznos munka

80

11 8

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Kevéssé izgatja azonban a generáció tagjait a jó karrierlehetıség, és az önálló kezdeményezések lehetısége. Érdekes módon tehát, míg az érdekes munka kiemelkedıen fontos számukra, ez nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy saját elképzeléseiket valósíthassák meg. A legkevesebben a társadalmilag fontos munkát sorolták a számukra lényeges szempontok közé: úgy tőnik, hogy az individualista gondolkodásnak ezen a téren is nagyobb a szerepe, mint a kollektív érzelmeknek. Érdekes megfigyelni a tinédzser korúak és a fiatalok fontossági sorrendjét az idısebb generációéival összehasonlítva, hiszen így mutathatunk rá a korosztály jellemzı vonásaira. Amint láthatjuk az anyagiak elsıbbsége univerzális: a döntı többség a jó fizetést minden korcsoportban fontos szempontként jelölte meg. Ugyan minél idısebbekrıl van szó, annál kevésbé lényeges ez a szempont, de a különbségek szinte elhanyagolhatóak. Az eltérések igazán a „a jó fizetés megléte” után alakulnak ki: már a fiatal felnıtteknek, vagyis a 25 éven felülieknek is második szempont a biztonság, aminek a fontossága ezután

17

meredeken nı. A középkorúaknak és fıként az idıseknek a biztonságos munkahely már csaknem annyira lényeges, mint a magas jövedelem. Fontosak-e számodra az alábbiak a munkahellyel kapcsolatban? (Az egyes korcsoportok körében, 3 fontosat lehetett megjelölni) 100 90

85

85

83

78

80 70 60 50 40 30 20

72 63

49 43 3032 17

44 40 36

29 23

68

48 3635

2730

3132 28 25

35 28 26 13

10 0 tinik

fiatalok

fiatal felnıttek

jó fizetés kellemes társaság kényelmes tempó, kevés stressz jó elırejutási lehetıség

középkorúak

idısek

érdekes munka biztonságos munkahely rugalmas munkaidó

önálló kezdeményezések lehetısége

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Ezzel szemben a tinédzserek és a fiatalok számára fontosabb, hogy érdekes munkát végezzenek, illetve, hogy mindezt jó társaságban tegyék. A tinédzserek számára a rugalmas munkaidı kevésébe látszik fontosnak, míg a kényelmes tempó valamivel lényegesebbnek mutatkozik. A többi szempont terén nem nagyon láthatóak különbségek. A fiatalabbak tehát az idısebbeknél jobban törekszenek a számukra megfelelı munkára és munkakörnyezetre, mint a biztonságra. Fontos azonban tudnunk azt, hogy a konkrét munkatapasztalat nagy különbséget jelenthet a preferencia-sorrendben. Azok a fiatalok ugyanis, akik már dolgoztak életükben, magasabbra értékelik a biztonság szempontját: esetükben az idısebb generációhoz hasonlóan ez a második leglényegesebb jellemzıje a jó munkahelynek. A fókuszcsoportos beszélgetés munkára vonatkozó részei hasonló tendenciákra mutattak rá. Eszerint a fiatalok fontosnak tartják a jó keresetet és fı céljuk a munkával, hogy megteremthessék magunknak a megfelelı egzisztenciát. De legalább ilyen hangsúlyos számukra az izgalom, az élvezetesség, és bár eltérı mértékben, de a kihívás is.

18

Érdemes még említést tenni a felelısséghez való hozzáállásról: a fókuszcsoportban résztvevık többsége kiemelte, hogy a vezetıi pozíciók hátránya a sok stressz, ami viszont nézıpontjuk szerint ellentétben áll az élvezetesség szempontjával. Ezt támasztja alá az a korábban bemutatott tapasztalat is, hogy a kollázsok készítése során aki (egyáltalán) felhasználta az „üzletember”, vagy az „üzletasszony” képét, az is a nem preferált oldalra helyezte azokat, saját magyarázatuk szerint a stresszes, kötött, nehezen élvezhetı munka szimbólumaként. A biztonságos munkahellyel kapcsolatos vélemények hően tükrözik a fenti adatokat: a fiatalok fontosnak tartják, hogy olyan munkahelyük legyen, amit nem veszthetnek el egyik pillanatról a másikra, ugyanakkor nosztalgiával, egyfajta irigységgel tekintenek szüleik generációjára a korábbi, nagyobb biztonságot adó munkaerıpiaci helyzet miatt. Ezzel együtt azonban azt is tudják, hogy ma már ezek az elvárások nem reálisak, és a már korábban említett, erısen versenycentrikus, labilisabb munkaerıpiacon kell megállni a helyüket. A realitásokkal való szembenézés lehet a leginkább annak az oka, hogy kevesebben jelölik meg a biztonságot fontos szempontként. A realitásokkal kapcsolatos tisztánlátást mutatja az is, hogy a legtöbben a munka megjelenítésekor az otthoni körülmények között dolgozó figurákat választották. Vagyis a fiatalok nem csak, hogy nem akarnak stresszes és rugalmatlan munkahelyet, de azt is tudják, hogy az ezzel ellentétes jellegő foglalkoztatás ma már terjedıben van és sokak (legalábbis a diplomás munkaerı számára) számára valódi alternatívát nyújt.

eleget lehet vele keresni élvezetes nem unalmas jó a légkör ne kelljen irodában ülni

stresszes ne csak robot…

biztonság, kiszámíthatóság, ne kelljen félni az elbocsátástól

19

Saját vállalkozás – vállalkozó kedv Az önálló vállalkozás beindításával kapcsolatban ellentétes vélemények alakultak ki. A csoport azon tagjai, akik nem terveztek ilyet és nem szimpatizáltak a vállalkozói karrierrel fıként annak kockázatosságát emelték ki. Azok a fiatalok, akik gondolkodnak azon, hogy vállalkozzanak, elismerik ugyan ezeket a hátrányokat, de számukra az önállóság, vagyis, hogy „nem mondja meg senki, hogy mit csinálsz”, valamint a saját kreativitás kiélésének lehetısége nagyon fontos szempontnak mutatkozott, mindamellett, hogy a vállalkozást anyagilag is kifizetıdınek ítélték.

Munkavállalás külföldön A mai fiatal generáció egyik nagy elınye elıdeihez képest kétségtelenül az országhatárok megnyílása, ami mind az élet-, mind a karrierpálya tervezésénél számos új lehetıséget nyitott. A fókuszcsoportos beszélgetésen résztvevık megoszlottak abban a kérdésben, hogy költöznének-e hosszabb idıre más országba, illetve vállalnának-e Magyarország határain kívül munkát. A legtöbben ezt nem nagyon tartják elképzelhetınek, mások pedig csak inkább rövidebb, egy évnél kevesebb idıre költöznének el. Csupán néhányuk tartotta valószínőnek, hogy hosszútávon külföldön élne, elsısorban az atmoszféra, a társadalmi attitődök eltérése miatt. Fontos érvként hangzott el, hogy míg Magyarországon nem nézik jó szemmel, és gyanú övezi azt, aki komoly gazdasági sikereket ér el, addig külföldön elismerik a gazdagság mögött rejlı valódi teljesítményt.

A siker lélektana Egy 2007-es Eurobarometer kutatás az emberek elırejutásához elengedhetetlen tényezık fontosságával kapcsolatos véleményeket vizsgálta. Ennek eredményei alapján, Magyarországon a kemény munka és a jó iskolázottság végzett az elsı helyen, ugyanakkor ezektıl nem sokkal lemaradva következett a megfelelı emberek ismerete, a gazdag családi háttér, illetve a szerencse. Ez utóbbiak egyértelmően olyan külsınek számító tényezık, amelyekre az egyénnek egyáltalán nem, vagy csak részben van

20

befolyása. Nyilvánvaló, hogy családi hátterét, illetve szerencséjét senki sem választhatja meg, míg a „megfelelı emberek ismerete” is sok kiszámíthatatlan tényezın múlik. Az Európai Unió többi tagállamával való összehasonlításban Magyarországon ez utóbbi faktorokba vetett hit jóval erıteljesebben van jelen. Nagy kérdés azonban, hogy mindez a fiatalok esetében, az ı világlátásukban hogyan, milyen módosulásokkal csapódik le? Annyi bizonyos, és ezt már az elızıekben is láthattuk, hogy egy összességében jóval öntudatosabb, sorsának alakulását jóval inkább a saját kezében tartani akaró korosztályról beszélhetünk. Ezt támasztják alá az egyéni sors alakulásával kapcsolatos véleményeik is. Az alábbi ábrán életkori csoportok szerinti bontásban vizsgáltuk meg ezt a kérdést. Az eredmények alapján a teljes magyar lakosságnak összességében 55%-a értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az ember sorsának alakulása elsısorban saját magán múlik. Ez az arány a 18-21 év közötti fiatalok esetében ennél jóval magasabb, több mint háromnegyedük (75%) értett egyet a kijelentéssel, de a 20-25 évesek körében is három fiatalból kettı gondolta úgy, hogy inkább rajta múlik a sorsa alakulása. Mennyire ért egyet a kijelentéssel: „A sorsom alakulása elsısorban rajtam múlik?” 18-21 éves

45%

22-25 éves

32%

36%

26-29 éves

30%

40%

Teljes népesség

31% 0%

20%

18% 28%

27% 24% 40%

28% 33%

60%

teljes mértékben

inkább igen

inkább nem

egyáltalán nem

3% 2% 4% 2% 4% 1%

8% 5% 80%

100%

igen is meg nem is

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Sajátos módon öröklıdik tovább a fiatalok körében az a jellemzı társadalmi meggyızıdés, amely a sikerrel, a sikeres emberekkel szemben megnyilvánuló általános gyanakvásról és/vagy irigységrıl szól. Az egyéni boldogsághoz

21

vezetı úton, ha nem is elsı, de igen elıkelı helyen szerepel a „sok pénz megszerzése”, az anyagi elırejutás. Mégis, azoknál, akiknek ez sikerült, nagyon nehezen fogadja el a társadalom – és ez alól összességében a fiatalok sem kivételek – gyakran megkérdıjelezik ennek legitimitását, törvényességét. A sikeres karrier, a jó munkahely elérésében az általunk megkérdezett fiatalok különösen fontos szerepet tulajdonítottak az ismerısöknek, a „jókor, jó helyen kihasználható kapcsolatoknak”. Ez a szinte általános vélemény (amely alig tér el a magyar társadalomban kialakult képpel) különösen fontos annak fényében, hogy egy olyan korosztály vallja magáénak, amelynek élethelyzetébıl fakadóan, személyes sorsát közvetlenül még nem igazán befolyásolhatták ezek a tényezık. Ugyan a sikernek csupán egy sajátos területét jelentik a vállalkozóként elért egyéni sikerek, az alábbi ábra adatai azonban jól alátámasztják az elızı gondolatmenetet. A magyar lakosság közel kétharmada (39%-a teljes mértékben, míg 26%-a inkább) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „a sikeres vállalkozók nagy része nem egyenes úton gazdagodott meg”. A saját személyes tapasztalatok, illetve a média ezzel kapcsolatos hírei nyilvánvaló, hogy némi alapot szolgáltatnak az állítás elfogadásához, azonban ennek ellenére intı jelként kell tekintenünk ezekre az adatokra. Különösen annak fényében, ha a fiatal korosztályokban mért értékeket vesszük górcsı alá. Látható, hogy ebben a tekintetben lényegében teljes a társadalmi konszenzus. Az egyéni ambíciók, az egyéni teljesítmény elismerését már a fiatalok gondolkodásában is jelentısen megnehezítik ezek az attitődök. Mennyire ért egyet a kijelentéssel: „A sikeresvállalkozók nagy része nem egyenes úton gazdagodott meg.” 18-21 éves

38%

26%

27%

6%2%

22-25 éves

38%

28%

27%

6%2%

25%

7%1%

27%

6%2%

26-29 éves

34%

Teljes népesség

32%

39% 0%

20%

26% 40%

60%

teljes mértékben

inkább igen

inkább nem

egyáltalán nem

22

80%

100%

igen is meg nem is

Az adatok forrása: WIP2007 / Fanta TrendRiport

Végezetül… Jó-e tehát manapság fiatalnak lenni? A kutatás szerint maguk az érintettek inkább pozitívan fogják fel helyzetüket, mint keseregnének. A lázadás és a „lehetetlen akarása” messze áll tılük, és bár nosztalgiával gondolnak az általuk nem is ismert múltbéli biztonságra és lassabb tempóra, valójában szeretik a pörgést és tisztában vannak vele, hogy lehetıségeik és szabadságfokuk jóval kiterjedtebb, mint szüleiké, vagy nagyszüleiké volt. Ez határozza meg igazán egy mai fiatal életét: a verseny és a bizonytalanság, és ezzel a legtöbben tisztában is vannak. Be is akarnak szállni a versenybe: céljuk a minél magasabb és kifizetıdıbb végzettség, az anyagi jólét egy bizonyos fokának megteremtése. Ennek alapján talán azt mondhatnánk: a mai fiatalokat csak a pénz érdekli, csak a materiális értékek vonzzák ıket - ez azonban korántsem igaz! Mind a fókuszcsoportos, mind a kérdıíves kutatás azt bizonyítja, hogy van, ami még ennél is fontosabb: a barátok, a párkapcsolat és a család. Természetesnek hat, hogy egy 18-19 éves fiatalnak a buli, a szórakozás az elsı, és ez nincs másképp ennek a magyar korosztálynak az esetében sem. Emellett azonban megfigyelhetı egy erıs családcentrikusság is, méghozzá „kétirányú” családcentrikusság. A fiatalok legtöbbször erısen támaszkodnak jelenlegi családjukra: nem csak anyagi értelemben, hanem érzelmileg és a jövı megtervezésekor is. Mindemellett már most tervezik saját, jövıbeni családjukat is: jelenlegi tevékenységeik nagy részét ennek a tervnek a beteljesítése generálja. Kétségtelenül elmondható, hogy a mai fiatalok meglehetısen egyénközpontúak, számukra az individuumhoz kötıdı értékek az elsık. A saját boldogulás, a saját szórakozás, a saját család. A civil élethez, a politikához, a közösséghez kötıdı értékek és cselekvések kevésbé mozgatják meg ıket, elsısorban magukra koncentrálnak. Talán ez az én-központúság diktálja a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét: a mai generáció tisztában vele, hogy saját jövıjét biztosítja, ha odafigyel környezetére. Milyen tehát az a híres „mai fiatal”? Pörög, tanul és tervezi a saját életét – és próbál igazodni egy új társadalmi berendezkedéshez.

23