TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása”
A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
2015. január 12.
Készítette: Domokos Tamás
[email protected]
Tartalomjegyzék
I.
A tanulmány háttere ........................................................................................ 3
II. Az eddigi munkavállalás legfontosabb jellemzői .................................................. 4 III. A fiatalok elhelyezkedésének körülményei.......................................................... 9 IV. A fiatalok mobilitási hajlandóságai.................................................................. 12 V. Jelenlegi munkahely jellemzői......................................................................... 14 VI.
Feketemunka jelenléte a régión belül ............................................................ 17
2
I. A tanulmány háttere A munka világába történő beilleszkedés folyamatát nagyban meghatározza, hogy a fiatalok milyen korábbi tapasztalatokra tettek szert akár diákmunka, akár gyakornoki munka révén, valamint a munka iránti attitűd, mobilitásra való hajlandóság és az elhelyezkedést segítő személyek, intézmények köre is nagy szerepet játszik ebben a folyamatban. Jelen beszámolóban a gazdasági válság következtében megváltozott gazdasági folyamatoknak az ifjúsági munkaerő-piaci helyzetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk a Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum programjának részeként, melyet a konzorcium megbízásából készítettünk el. A TÁMOP-1.4.5.-12/12012-0002- es számú, a „Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása” elnevezésű program célja, hogy a tagok kidolgozzanak egy új Fejér megyei foglalkoztatáspolitikai akciótervet, amely által növekedhet a résztvevő szervezetek kapacitása, ezáltal javul a hatékonyságuk, így a helyi foglalkoztatási és képzési szint is növekedni fog. A projekt megvalósítását 42 millió forint európai uniós és hazai forrás támogatja, alapvető célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése. Ennek érdekében tanácsadásokra, műhelymunkákra, munkaerő-piaci képzésekre, tréningekre is sor kerül, emellett létrejön a Fejér megyei foglalkoztatási információs rendszer, melynek egyik eleme a rendszeres lakossági véleménykutatás is. Jelen elemzésben felhasznált adatok nagy része a Magyar Ifjúság 2012 elnevezésű magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit használja fel másodelemzés céljából. A 2012. évi nagymintás ifjúságkutatás már negyedik alkalommal került megszervezésre Magyarországon, a 15-29 évesek reprezentatív mintáján, 8000 fő megkérdezésével. Az elemzés első felében a közép-dunántúli régió fiataljainak eddigi munkavállalásának tapasztalatairól lesz szó. Megvizsgáljuk, hogy mindez hogyan alakult a régió különböző megyéiben, vannak-e hasonló trendek, vagy különbségek figyelhetőek-e meg inkább. A beszámoló második felében pedig a jelenlegi munkaerő-piaci státuszuk is bemutatásra kerül, valamint a mobilitási hajlandóságukat is megvizsgáljuk.
3
II. Az eddigi munkavállalás legfontosabb jellemzői A 15-29 éves fiatalok többsége még tanul. Az adatok tükrében látható, hogy nincs jelentős eltérés az országos arányokhoz képest azok között, akik fő tevékenységüknek a tanulást, vagy a dolgozást tartják. Régión belül 48 százalékuk tanul, ez 6 százalékkal haladja meg az országos átlagot, 39 százalékuk dolgozik, ami régiós és országos szinten megegyezik. Az inaktív státuszok alacsony százalékban fordulnak csak elő országos és régiós szinten is. A fiatalok fő tevékenységei országosan és a régióban („Mi az ön fő tevékenysége?”) Fő tevékenység Magyarország Közép-Dunántúl tanul 42 48 dolgozik 39 39 munkanélküli 10 7 kismama 6 4 egyéb inaktív 3 2 százalékos megoszlás Mindezt megyék szerinti bontásban is elemezve, Fejér megyében 10 százalékkal nagyobb azon fiatalok aránya, akik még tanulnak. Veszprém megyében mindez még nagyobb különbséget mutat, a fiatalok fele még tanul, 37 százaléka dolgozik már. A fiatalok fő tevékenységei megyénként („Mi az ön fő tevékenysége?”) Komárom-Esztergom Fő tevékenység Fejér megye megye tanul 48 45 dolgozik 38 43 munkanélküli 7 7 kismama 4 5 egyéb inaktív 3 -
Veszprém megye 50 37 6 3 4 százalékos megoszlás
Településtípusonként is elmondható ez a hasonló tendencia. Minden típus esetében kisebb arányban vannak foglalkoztatva a fiatalok. A községek esetében valamivel markánsabb a különbség.
4
A fiatalok fő tevékenységei település típusonként („Mi az ön fő tevékenysége?”) Megyei jogú Fő tevékenység Megyeszékhely Egyéb város Község város tanul 51 49 46 48 dolgozik 37 41 42 38 munkanélküli 5 3 7 8 kismama 4 7 3 3 egyéb inaktív 3 2 3 százalékos megoszlás Az inaktív fiatalok megoszlását vizsgálva végzettségek szerint látható, hogy az egyes végzettségi kategóriák szerint nincs jelentős eltérés az inaktívak arányában a megyék között. Az egyes megyékben élő inaktív fiatalok negyede maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 6 százalékuk, illetve Veszprém megye esetében 5 százalékuk pedig diplomás. A szakiskolai végzettséggel rendelkező inaktív fiatalok legnagyobb arányban Komárom-Esztergom megyében fordulnak elő, 41 százalékban, míg az érettségivel rendelkező inaktív fiatalok aránya ugyanebben a megyében 28 százalék. Inaktív fiatalok megoszlása végzettség szerint megyénként Végzettség Fejér megye Komárom- Esztergom megye max. 8 általános 24 25 szakiskolát végzett 35 41 érettségizett 35 28 diplomás 6 6
Veszprém megye 24 29 42 5 százalékos megoszlás
A nemek szerinti összehasonlításban látható, hogy az inaktív fiatalok megoszlása régión belül közel azonosan alakul, mint az országos arány. Az inaktív nők aránya 68 százalék, országos szinten 63 százalék, az inaktív férfiak aránya pedig 32 százalék régión belül, 37 százalék pedig országosan.
5
Inaktív fiatalok megoszlása nemek szerint 80 68
70
63
60 50 37
40
32
30 20 10 0 Magyarország
Közép- Dunántúl Férfi
Nő
Régión belül megyénként vizsgálva a kérdést azt lehet látni, hogy Fejér megyében alacsonyabb az inaktív férfiak aránya, 28 százalék, míg Komárom- Esztergom és Veszprém megyében valamivel magasabb, 36, illetve 37 százalék.
Inaktív fiatalok megoszlása nemek szerint megyénként Férfi 80
Nő
72
70
64
63
60 50 36
40 30
37
28
20 10 0 Fejér megye
Komárom- Esztergom megye
Veszprém megye
százalékos megoszlás
Megyék szerint összehasonlítva az eddigi munkavállalást látható, hogy legtöbben eddig Komárom- Esztergom megyében végeztek olyan munkát, amiért pénzt kaptak, legkevesebben pedig Fejér megyében, az itt élő fiatalok 61 százaléka. 6
Eddigi munkavállalás („Végzett-e már élete során olyan munkát, amiért pénzt kapott?”_megyék szerint Megye Korábbi munkavégzés igen nem Fejér megye 61 39 Komárom- Esztergom megye 69 31 Veszprém megye 68 32 százalékos megoszlás Az országos adatokhoz viszonyítva a Közép-dunántúli régió fiataljai közül többen dolgoztak már életük során, 65 százalékuk, míg országos szinten a fiatalok 59 százaléka dolgozott valaha eddigi élete során. Eddigi munkavállalás („Végzett-e már élete során olyan munkát, amiért pénzt kapott?”) Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen
59
65
nem
41
35 százalékos megoszlás
Azok a fiatalok, akik már nem tanulnak, iskolai végzettség szerint eltérés figyelhető meg abban a tekintetben, hogy dolgoztak-e már életük során. Jellemzően mindegyik kategóriában azok vannak többségben, akik már dolgoztak valaha életükben, ám a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében azok aránya, akik még nem végeztek olyan munkát életük során, amiért pénzt is kaptak 22 százalék, a többi kategória esetében pedig 6 és 5 százalék. Ebből tehát következtethetünk, hogy a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban bírnak munkatapasztalattal. Természetesen életkor szerint is van eltérés, bár ez nem meglepő, nyilván az idősebbek között nagyobb arányban vannak azok, akik már dolgoztak valaha.
7
Eddigi munkavállalás ("Végzett-e már élete során olyan munkát, amiért pénzt kapott?"_iskolai végzettség szerint) igen 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
94
nem 95
94
78
22 6 max. 8 általános
szakiskolát végzett
6 érettségizett
5 diplomás
Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás
8
III. A fiatalok elhelyezkedésének körülményei A munkaerő-piacra történő belépés és a tanulmányok befejezése között eltelt időt vizsgálva a régió fiataljainak 36 százaléka átlagosan 1-3 hónap alatt helyezkedett el a tanulmányai befejezését követően, de többségük fél éven belül talált valamilyen munkát magának. Az országos adatokhoz viszonyítva nincs jelentős eltérés az arányokban, ott 32 százalékuk 1-3 hónap alatt, 78 százalékuk pedig fél éven belül tudott elhelyezkedni.
Munkaerőpiacra történő belépés ("Iskola befejezése/abbahagyása után hány hónappal tudott először elhelyezkedni? 1-3 hónap alatt
36
4-6 hónap alatt
21
7-12 hónap alatt
12
kevesebb, mint egy hónap alatt
12
több, mint egy év alatt
8
még nem sikerült
6
már tanulmányai alatt
5 0
5
10
15
20
25
30
35
40
Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás
A régió megyéi között nincs szignifikáns eltérés aközött, hogy ki mennyi idő után tudott elhelyezkedni a tanulmányokat követően. Iskolai végzettség szerint azonban látható, hogy a magasabb végzettségűek rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni. Az általános iskolát végzettek esetében a legnagyobb azok aránya, akiknek még nem sikerült az elhelyezkedés egyáltalán, 38 százalék. Már a tanulmányok alatt a felsőfokú végzettségűek 8 százaléka el tudott valamilyen formában helyezkedni, ám 18 százalékuknak még egyáltalán nem sikerült.
9
Munkaerőpiacra történő belépés („Iskolái befejezése/abbahagyása után hány hónappal tudott először elhelyezkedni?”_iskolai végzettség szerint) már kevesebb, Iskolai 1-3 4-6 7-12 több, mint még nem tanulmányai mint egy végzettség hónap hónap hónap egy év sikerült alatt hónap max 8 általános 1 13 14 12 11 11 38 szakiskolát 6 15 32 20 11 7 9 végzett érettségizett 7 15 37 16 8 4 13 diplomás 8 10 31 17 10 6 18 Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás A munkakeresés során a régió fiataljai segítséget leginkább senkitől sem kaptak. Akik kaptak, ők főként a szüleiktől, rokonoktól, ismerősöktől voltak. A régióhoz tartozó három megyét összehasonlítva hasonló válaszarányok születtek. Fejér megyében legtöbben vagy senkitől, azonban ha igen, rokonoktól, ismerősöktől kaptak segítséget. Komárom-Esztergom megyében nem igen vettek igénybe támogatást a fiatalok mikor munkahelyet kerestek, vagy váltottak. Akik azt nyilatkozták, hogy volt segítségük, leginkább a szüleik tették ezt. Veszprém megyében azonban a szülők segítségnyújtása jellemzőbb inkább. A kapcsolati tőke tehát továbbra is fontos tényezője a munkakeresésnek, de erőteljesen megjelenik a fiatalok azon tapasztalata is, hogy senkitől nem kapnak segítséget, kvázi a maguk harcát kell megvívniuk a munkaerő-piacon. A többi kategóriát viszonylag kevesen említették mind régiós, mind megyei szinten. Azokat az intézményeket, és személyeket, akiknek konkrét feladata lenne a fiatalok munkaerő-piacra történő belépésének segítése úgy, mint munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó, ifjúsági irodák nagyon alacsony számban említették a válaszadók azzal kapcsolatban, hogy segítséget kaptak volna tőlük az álláskereséshez. Munkaerőpiacra történő belépés körülményei („Amikor legutóbb sikerült elhelyezkednie, a legutóbbi/jelenlegi munkahelyére, kitől kapta a legnagyobb segítséget?”) KomáromKözépVeszprém Fejér megye Esztergom dunántúli régió megye megye 182 68 55 59 senkitől 178 62 51 65 szülők 164 68 40 57 rokonok/ismerősök 48 9 17 22 új munkahely 28 15 5 8 munkaügyi központ 21 3 16 2 régi munkahely 15 4 2 9 tanárok 10
Középdunántúli régió
Fejér megye
11 9 8
6 3 3
KomáromEsztergom megye 2 6 2
1
-
1
ifjúsági iroda nem válaszolt egyéb valakitől pályaválasztási tanácsadó
Veszprém megye 3 3 -
említések száma, akik dolgoztak már valaha életük során Szembetűnő, hogy Fejér megyében az első három leggyakrabban említett kategóriát – ami megegyezik mindhárom megyében – nem az új munkahely követi, hanem a munkaügyi központ 15 említéssel, míg előbbit csak 9 esetben említették a megye fiataljai. A másik két megyében és régiós szinten is az új munkahely előrébb szerepel, vagyis ezeknél a területi egységeknél a munkáltatók aktívabbnak bizonyulnak az új munkaerő keresése esetén.
A munkaerőpiacra történő belépés körülményei ("Amikor legutóbb sikerült elhelyezkednie, a legutóbbi/jelenlegi munkahelyére, kitől kapta a legnagyobb segítséget?") _akik dolgoztak már valaha életük során) Közép-Dunántúl
Fejér megye
Komárom- Esztergom megye
Veszprém megye
200 182
178
180
164
160 140 120 100 80 60
68 55 59
65
62
68 57
51 40
48
40 20
9
17
22
28
15 5
8
0 senkitől
szülők
rokonok/ismerősök
új munkahely
munkaügyi központ
5 leggyakoribb említés száma
11
IV. A fiatalok mobilitási hajlandóságai Az ingázás, mobilitás területén érkezett válaszokat összevetve, a közép-dunántúli fiatalok és az ország fiataljai esetében, azt lehet látni, hogy a régió fiataljai valamivel mobilabbak, vagyis jellemzőbb rájuk, hogy lakhelyükön kívül, más településen vállalnak munkát. A Közép-Dunántúl fiataljai Magyarországon belül más településen 46 százalékuk, míg külföldön 3 százalékuk vállal, vagy vállalt már korábban munkát. Országosan ezek az arányok 39 százalék, illetve 2 százalék, vagyis a fiatalok harmada más településen dolgozik, mint ahol a lakhelye van, valamint csupán 2 százalék azok aránya, akik külföldön dolgoznak. Azok, akiknek lakhelye és munkahelye megegyezik, országosan arányuk 59 százalék. A vizsgált régió fiataljai esetében ez 51 százalék.
Ingázás, mobilitás ("Más településen volt-e/van-e amunkahelye, mint ahol lakik?"_akik dolgoztak már valaha életük során) 70
59
60
51 46
50 40
39
30 20 10
2
3
0 igen
igen, külföldön Magyarország
nem
Közép- Dunántúl
százalékos megoszlás
Mindezt részletesen megvizsgálva a közép-dunántúli régión belül megyénként, azt lehet látni, hogy Veszprém megyében a legmobilabbak a fiatalok, esetükben 51 százalék vállal, vagy vállalt korábban munkát más településen, további 3 százalékuk pedig külföldön. Fejér megyében ugyanezek az arányok 38, illetve mindössze 1 százalék. Komárom- Esztergom megyében a belföldi mobilitás 39 százalék, a külföldi pedig 5 százalék. A külföldre történő ingázás arányában nem jelentős az eltérés Veszprém megyéhez képest, feltehetőleg a határ közelségének tudható be, hogy többen vannak KomáromEsztergom megyében, akik külföldre ingáznak, vagy ingáztak már valaha.
12
me
Ingázás, mobilitás („Más településen volt-e, van-e munkahelye, mint ahol lakik?”_ megyénként_akik dolgoztak már valaha életük során) nem igen, igen, nem tudja/nincs Magyarországon külföldön válasz Fejér megye 38 1 51 10 Komárom-Esztergom megye 39 5 52 4 Veszprém megye 51 3 39 7 százalékos megoszlás
13
V. Jelenlegi munkahely jellemzői A fiatalok mindegyik korosztályára jellemző az uniós átlagnál alacsonyabb foglalkoztatás. A vizsgálat ideje alatt a régió fiataljainak 40 százaléka dolgozott valamilyen formában, ami közel megegyezett az országos aránnyal. A dolgozó fiatalok 95 százalékának egy, 5 százalékának két munkahelye van jelenleg, elenyésző részük számolt be három munkahelyről. A következőkben a válaszadók által elsődlegesnek tekintett munkahely jellemzőiről lesz szó. A régiós adatok azt mutatják, hogy a fiatalok többsége alkalmazottként dolgozik, ami összhangban van az országos adatokkal. A régión belül megyénként nincs eltérés az egyes foglalkozási típusok arányában, valamint településtípusonként sem változik jelentős mértékben a megoszlás, mindenhol az alkalmazottak túlsúlya figyelhető meg. Munkaerő-piaci szempontból a népesség erősen szegregált, melyre igen nagy hatása van az iskolai végzettségnek. A felsőfokú végzettségűeknek könnyebb az elhelyezkedés. Erre utalnak a középdunántúli régió adatai is. Iskolai végzettség szerint szignifikánsan differenciálódnak az egyes típusok. A diplomások 94 százaléka (31 fő) alkalmazott, 6 százalékuknak (2 fő) önálló vállalkozása van, vagy résztulajdonos. Alkalmazott az érettségizettek 96 százaléka (168 fő), a szakiskolát végzettek 89 százaléka (105 fő), és az általános iskolát végzettek 84 százaléka (16 fő). Önálló vállalkozó, tulajdonos vagy résztulajdonos a szakiskolát végzettek 7 százaléka (8 fő)1. Mi az Ön foglalkozása? önálló vállalkozó, Iskolai tulajdonos, végzettség résztulajdonos max 8 általános szakiskolát 7 végzett érettségizett 2 diplomás 6
őstermelő
alkalmazott
alkalmi munkás
közhasznú munkás
-
84 89
8 4
8 -
1 -
96 1 94 Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás
A foglalkozás típusát tekintve a régiós, valamint az országos adatok is azt mutatják, hogy a fiatalok zöme fizikai munkát végez. Kevesebb, mint fele szellemit, és töredékük van vezetői pozícióban. A közép-dunántúli régióban az országoshoz képest jellemzőbb a fizikai munka túlsúlya.
1
Az erre a kérdésre választ adott alacsony elemszám miatt került feltüntetésre, hogy a megjelölt százalékok hány főt tesznek ki.
14
Mi az ön foglalkozása? (akik jelenleg is dolgoznak) 80 70
69
66
60 50 40
33
30
29
20 10
2
1
0 fizikai
szellemi Magyarország Közép-Dunántúl
vezető
Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás
A régión belül hasonlóan az országos adatokhoz, a nemek, az életkor és a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint is megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. A legfiatalabbaktól az idősebbek felé, valamint az alacsonyabb végzettségtől a magasabb végzettség felé haladva csökken a fizikai munkát végzők aránya. Szellemi munkát a magasabb végzettségűek és idősebbek végeznek. Vezető pozícióban a 25 év felettiek vannak, valamint a minimum érettségivel rendelkezők. Nemek szerint jellegzetes, hogy a vezető pozícióban a férfiak vannak többségben, szellemi munkát inkább nők végeznek, míg fizikai munkát szintén inkább a férfiak. A régió megyéit elemezve, Fejér és Komárom-Esztergom megye között egyáltalán nincs különbség. Veszprém megyében pedig többségében fizikai munkát végeznek a fiatalok.
15
Foglalkozás típusa nem, életkor, befejezett iskolai végzettség és megyék szerint Változó
Kategória
férfi nő 15-19 Korcsoport 20-24 25-29 max. 8 általános szakiskolát végzett Iskolai végzettség érettségizett diplomás Fejér megye Komárom-Esztergom Megye megye Veszprém megye Nem
fizikai
szellemi
vezető
80 61 85 77 64 96 96 59 15 67 66
18 38 15 23 34 4 4 39 80 32 33
2 1 2 2 5 1 1
75
23 2 Közép-Dunántúl_százalékos megoszlás
16
VI. Feketemunka jelenléte a régión belül Régión belül nem jelentős a bejelentés nélkül alkalmazásban állók aránya, mindössze 4 százalék, országos viszonylatban ez az arány 3 százalék. A régiós adatokon belül az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél fordul elő inkább a nem bejelentett munkaviszony, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén egyáltalán nem fordul elő ilyen típusú munkaviszony. Korcsoportok szerint is megfigyelhető egy hasonló tendencia, a fiatalabbak körében jelentősebb a bejelentés nélküli alkalmazásban állók aránya.
Bejelentés nélkül alkalmazásban állók aránya iskolai végzettség és korcsoport szerint 15-19
10
20-24
5
25-29
3
max. 8 általános
12
szakiskolát végzett
5
érettségizett
3
diplomás
0 0
2
4
6
8
10
12
14
százalékos megoszlás
17
