TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása”
A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése -
2014. február 7.
Készítette: Domokos Tamás
[email protected]
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
I. A tanulmány háttere A fiatalok iskolából történő átlépését a munka világába egy kötelezően végbemenő folyamatnak is tekinthetjük, mely meghatározó jelentőséggel bír az egyén további életére, a társadalmi beilleszkedésre. A rendszerváltást követően megváltozott a munkaerőpiac, megjelent a munkanélküliség, mely egyre inkább több embert érintett, nem kímélve a fiatalokat sem. Az ifjúsági munkanélküliség ugyanakkor az utóbbi évek alatt még intenzívebben nőtt, és megváltozott a fiatalok attitűdje is a munka irányába. Jelen beszámolóban a gazdasági válság következtében megváltozott gazdasági folyamatoknak az ifjúsági munkaerő-piaci helyzetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk a Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum programjának részeként, melyet a konzorcium megbízásából készítettünk el. A TÁMOP-1.4.5.-12/12012-0002- es számú, a „Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása” elnevezésű program célja, hogy a tagok kidolgozzanak egy új Fejér megyei foglalkoztatáspolitikai akciótervet, amely által növekedhet a résztvevő szervezetek kapacitása, ezáltal javul a hatékonyságuk, így a helyi foglalkoztatási és képzési szint is növekedni fog. A projekt megvalósítását 42 millió forint európai uniós és hazai forrás támogatja, alapvető célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése. Ennek érdekében tanácsadásokra, műhelymunkákra, munkaerő-piaci képzésekre, tréningekre is sor kerül, emellett létrejön a Fejér megyei foglalkoztatási információs rendszer, melynek egyik eleme a rendszeres lakossági véleménykutatás is. Jelen elemzésben felhasznált adatok nagy része a Magyar Ifjúság 2012 elnevezésű magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit használja fel másodelemzés céljából. A 2012. évi nagymintás ifjúságkutatás már negyedik alkalommal került megszervezésre Magyarországon, a 15-29 évesek reprezentatív mintáján, 8000 fő megkérdezésével. A Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötetében a magyar fiatalok munkaerő-piaci helyzetét főként a 2008 óta bekövetkezett változások tükrében mutatták be. Jelen tanulmányban a közép-dunántúli régió fiataljainak pályaválasztási motivációi, valamint jövőbeni munkavállalásukra vonatkozó elképzeléseik kerülnek előtérbe, összehasonlítva az országos adatokkal, valamint régión belül megyénként, és településtípusonként is bemutatásra kerülnek az adatok.
2
II. A közép- dunántúli fiatalok pályaválasztási motivációi és ideális munkahelyről való vélekedései A Közép-dunántúli régión belül Fejér megye munkavállalási szempontból szerencsés helyzetűnek mondható, régión belül az országoshoz képest alacsony a munkanélküliség. A beruházások, munkahelyteremtések, a főváros közelsége lehetőséget teremt a fiatalok elhelyezkedésére. Bár országos viszonylatban a kedvezőbb helyzetű megyék közé tartozik, a kedvezőtlen gazdasági helyzetet az itt élő fiatalok is megérezhették. Ami a pályaválasztást illeti, a Közép-Dunántúl fiataljai hasonló motivációkkal rendelkeznek, mint a fiatalok szerte az országban. A kérdőívben egy ötfokú skálán kellett értékelniük, hogy mennyire befolyásolták őket bizonyos tényezők. Az így kapott eredményeket egy száz fokú skálára konvertáltuk át annak érdekében, hogy az eredmények jobban elkülönüljenek. Az 50 pont feletti értékek jelzik, hogy az adott szempont befolyással volt a pályaválasztásukra, az ez alatti értékek pedig azt jelzik, hogy nem volt különösebb hatással a döntésükre. Az alábbi táblázatból látható, hogy főként olyan szakmát választanak, amit szeretnek csinálni, ami érdekli őket, de fontos szempont a könnyű elhelyezkedés és hogy biztosan felvegyék az adott iskolába. Jelentős befolyásoló tényező, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni az adott iskolába, tehát a felvételi tárgyakat is mérlegelik jelentkezéskor. A jó kereseti lehetőség is fontos tényező, országos viszonylatban valamivel kisebb befolyása volt a fiatalok döntésére, mint a régióban. A szülők, rokonok pályájának követése csekély befolyással bír a döntésükre, ezek az arányok országos viszonylatban is jellemzőek (1. táblázat). 1. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán)
Olyat csináljon, ami érdekli
76
KözépDunántúl 82
Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni
72
76
Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik
68
73
Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni
70
71
Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni
65
69
64
67
59
60
Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább
53
55
Szülei foglalkozását kövesse
29
28
Testvére, rokona pályaválasztását kövesse
29
28
Pályaválasztást befolyásoló tényezők
Magyarország
3
Egy 2010-es KSH adatfelvétel során is hasonló eredmények jöttek ki. Az adott szakma iránti konkrét érdeklődés volt akkor is a legkézenfekvőbb iskolaválasztási szempont. A szempontok rangsorolását illetően a megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka a régóta kialakult érdeklődést, 25 százalékuk a könnyebb elhelyezkedést, 18 százalékuk pedig a szülei, rokonai példáját, illetve ajánlásait jelölte az első helyen legfontosabb szempontként. „Az iskolaválasztásban tehát az érdeklődésnek volt a legnagyobb és a viszonylag könnyű bejutási lehetőségnek a legkisebb szerepe, mely számos pozitív hatást gyakorolhat magára a tanulásra is. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az orientáció, az érdeklődés hiánya nem jellemzi a fiatalokat, s túlnyomó többségük nem is kívánt a legkisebb ellenállás felé haladni.”1
1. ábra: Iskolaválasztás szempontjai (százalékos megoszlás a KSH 2011. októberi elemzése alapján) kialakult érdeklődés
39
jó kilátások az elhelyezkedésre
25
szülei (rokonai) példája
18
intézmény viszonylagos közelsége
10
a viszonylag könnyű bejutási lehetőség
7
egyéb
1 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
A közép-dunántúli régió megyéinek összehasonlítása során az egyes szempontok befolyásoló ereje nem tér el jelentősen a három megye fiataljainak pályaválasztása során. Mindhárom megye esetén a legfontosabb szempont, hogy a választott szakma érdekelje a fiatalt, majd ezt követi a későbbi könnyű elhelyezkedés. A jó kereseti lehetőséget a Fejér megyei fiatalok választásában megelőzi az iskolába való biztos bejutás, míg a másik két megye fiataljainak esetén ez fordítva van.
1
A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A munkaerő-felmérés alap-, illetve a 2010. IV. negyedévi kiegészítő felvétele alapján (KSH, 2011. október), 19. oldal
4
2. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán megyénként) Fejér megye 86
KomáromEsztergom megye 78
Veszprém megye 82
Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni
78
72
76
Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik
78
66
72
Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni
74
70
74
73
63
68
71
61
67
64
53
61
Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább
57
52
54
Szülei foglalkozását kövesse
28
26
28
Testvére, rokona pályaválasztását kövesse
26
30
28
Pályaválasztást befolyásoló tényezők Olyat csináljon, ami érdekli
Fejér megyén belül iskolai végzettség szerint vizsgálva a kérdést látható, hogy mindegyik végzettségi kategóriánál az elsődleges szempont továbbra is, hogy olyasmit csináljon, ami érdekli, ezt követően azonban vannak eltérések a motivációkban. A maximum érettségivel rendelkezők számára második helyen a könnyű elhelyezkedés áll, míg a magasabb végzettségűek inkább a továbbtanulás lehetőségeit veszik fontolóra. 3. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán iskolai végzettség szerint_ Fejér megye) Pályaválasztást befolyásoló tényezők Olyat csináljon, ami érdekli Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni Testvére, rokona pályaválasztását kövesse Szülei foglalkozását kövesse
maximum szakma 8 általános 81 81
90
érettségi utáni szakképzés 90
érettségi
diploma 91
67
56
77
81
81
71
62
80
76
80
74
76
83
78
76
51
35
69
68
76
75
81
81
79
75
71
73
79
76
71
64
69
68
59
49
24
21
29
34
25
25
24
32
36
23
5
A fiatalok szerint mind régiós, mind országos szinten a jó állás megtalálásának feltétele a szaktudás, hozzáértés, a jó kapcsolatok, valamint a megfelelő szakmai gyakorlat (4. táblázat). A jó kapcsolatok megléte főként abban játszik kulcsszerepet, hogy egyáltalán értesüljenek egy adott lehetőségről. A régióban lakó fiatalok szerint minimálisan fontosabb a nyelvtudás, mint a protekció, míg országos viszonylatban ez fordítva van. A családi háttérnek mindkét esetben kevésbé tulajdonítanak nagy szerepet. 4. táblázat: Jó állás megtalálásának feltételei (átlagpontszámok százfokú skálán) Jó állás megtalálásának feltételei Magyarország Közép-Dunántúl Szaktudás, hozzáértés
84
87
Jó kapcsolatok
84
84
Szakmai gyakorlat
83
85
Nyelvtudás
76
80
Protekció
80
79
Jó iskolai papírok
77
77
Állandó tanulás, képzések
76
77
Jó családi háttér
71
69
Megyék szerinti összehasonlításban (5. táblázat) Fejér és Komárom-Esztergom megyében meghatározóbbnak tartják a szakmai gyakorlatot a jó kapcsolatok megléténél, míg Veszprém megyében mind a szaktudás, mind a szakmai gyakorlat és a jó kapcsolatok egyformán fontos helyen szerepelnek. Komárom-Esztergom megye fiataljai az állandó tanulást előrébb sorolták a jó iskolai papírok megléténél, a jó családi hátteret pedig ebben a megyében tartják legkevésbé fontos feltételének a jó állás megtalálásának.
5. táblázat: Jó állás megtalálásának feltételei (átlagpontszámok százfokú skálán megyénként) Jó állás megtalálásának feltételei Fejér Komárom Veszprém Szaktudás, hozzáértés
87
83
89
Szakmai gyakorlat
85
82
88
Jó kapcsolatok
83
79
88
Nyelvtudás
79
78
85
Protekció
79
75
82
Jó iskolai papírok
78
70
81
Állandó tanulás, képzések
76
76
80
Jó családi háttér
66
63
77
6
Fejér megyén belül iskolai végzettség szerint azt lehet látni, hogy a szaktudás, hozzáértés a diplomával nem rendelkezők esetében játszik nagy szerepet a jó állás megtalálásában, míg a nyelvtudás, és a jó kapcsolatok a diplomások szerint a legmérvadóbbak ebben az esetben. 6. táblázat: Jó állás megtalálásának feltétele (átlagpontszámok százfokú skálán iskolai végzettség szerint_Fejér megye) Jó állás megtalálásának maximum 8 érettségi utáni szakma érettségi diploma feltételei általános szakképzés Nyelvtudás 77 65 84 85 92 Jó kapcsolatok
79
84
85
85
91
Szaktudás, hozzáértés
85
85
87
91
89
Szakmai gyakorlat
81
84
86
89
88
Jó iskolai papírok
77
69
81
86
82
Protekció
74
81
80
82
81
Állandó tanulás, képzések
74
67
78
82
81
Jó családi háttér
67
58
70
70
68
Az ideális munkahellyel kapcsolatban a közép-dunántúli régió fiataljai bizakodóbban tekintenek a jövő felé, 28 százalékuk biztosra veszi, hogy lesz olyan munkája, amilyenre vágyik, szemben az országos adattal, ami 23 százalék (2. ábra).
2. ábra: Ideális munkahely megtalálása ( százalékos megoszlás) 35
32
30
28 25
25
23
22 20
20 14
15
10 10 5 5
5
6 4
4
2
0 biztosan nem valószínűleg n em
talán
valószínűleg igen
Magyarország
biztosan igen
már most az van
nem tudja
Közép- Dunántúl
7
Megyék szerinti összehasonlításban, Fejér megyében kevésbé bizakodóak a kérdést illetően. Veszprém megyében 33 százalék, Komárom-Esztergom megyében 30 százalék gondolja úgy, hogy biztosan fog találni olyan munkát, amilyet szeretne, míg Fejér megyében mindössze 23 százalék gondolja így (3. ábra). Ezzel szemben a Fejér megyei fiatalok 6 százaléka gondolja úgy, hogy valószínűleg nem fog tudni elhelyezkedni, és 3 százalékuk biztosra veszi ugyanezt. 3. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás megyénként) 40
36
34
35
33 30
30 25 25
22
23
20
20
17
15
12
10
8
6 3 2 2
5
3 3
3
9
7 2
0 biztosan nem valószínűleg nem
talán
Fejér megye
valószínűleg biztosan igen már most is igen az van
Komárom-Esztergom megye
nem tudja
Veszprém megye
Településtípusonként is megfigyelhetőek eltérések a régióban, a legpesszimistábbak a megyei jogú városokban élők, 8 százalékuk gondolja úgy, hogy biztosan nem lesz olyan munkája, amilyet szeretne, és csupán 16 százalékuk biztos az ellenkezőjében. Megyeszékhelyek esetén ez az arány 38 százalék, egyéb városok és községek esetén pedig 26 százalék (4. ábra). 4. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás településtípusonként) 45
41 38
40
35
35
31 31
30
26 27 23
25
20
20 15
13
8
10 5
16
15 14
2
8 3
5 5 5 1
1
1
11 8
5 3 4
0 biztosan nem valószínűleg nem Megyeszékhely
talán
valószínűleg biztosan igen már most is az igen van
Megyei jogú város
Egyéb város
nem tudja
Község
8
Fejér megyén belül iskolai végzettség alapján a legjobb helyzetben a diplomával rendelkezők vannak, esetükben 13 százalék már most is ideális munkahelyen dolgozik, ám esetükben a legnagyobb azok aránya is, akik úgy vélik, hogy biztosan nem lesz olyan munkája, ami minden szempontból megfelel számára, szám szerint 8 százalékuk (5. ábra). A szakmával rendelkezők hasonlóan borúlátóak, 6 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem lesz ilyen munkahelye, 11 százalékuk pedig valószínűsíti ugyanezt. A legbizakodóbbak az érettségivel rendelkezők, 27 százalékuk biztosra veszi, hogy találni fog megfelelő munkahelyet, akik pedig érettségi utáni szakképzésben vettek részt, 47 százalékuk valószínűnek tartja, hogy fog találni ideális munkát.
5. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás iskolai végzettség szerint_Fejér megye) 50
4746 43
45 40 35
32
30
27
31 25
25
27
25 18 15
20 15
15
13
11
10 5
25 23
8
6 3
1 2
7
5 4 4
5
6
7 6 6
3 4
0 biztosan nem
valószínűleg nem
maximum 8 általános
talán szakma
valószínűleg igen érettségi
biztosan igen már most is az van érettségi utáni szakképzés
nem tudja diploma
Az ideális munkahely esetén a régió fiataljai átlagosan a jó fizetést és biztos munkahelyet tartják a legfontosabb szempontnak, majd ezt követik a jó munkakörülmények. A jó időbeosztás és a szakmai fejlődési lehetőségek szintén előkelő helyen szerepelnek, csakúgy, mint az érdekes munka. Ezek a tendenciák országos szinten is igazak, valamint megyei és településtípus szerinti bontásban is első helyen szerepel a jó fizetés, amit a biztos munkahely követ. A társadalmi hasznosság munka szempontjából mindegyik esetben a fontossági rangsor végére került. Hasonlóan kevésbé fontos a fiataloknak az, hogy a lakóhelyükhöz közel legyen a munkahelyük, valamint a munkáltató/cég hírneve
9
sem (6. ábra). Ezek az eredmények összhangban vannak a tanulmány elején bemutatott pályaválasztási motivációkkal is.
6. ábra: Munkahely választási szempontok (átlagpontszámok százfokú skálán, Közép – Dunántúl)
biztos munkahely
90
jó fizetés
90
jó munkakörülmények
86
jó időbeosztás
83
szakmai fejlődési lehetőségek
82
érdekes munka
82
előrejutási lehetőségek
80
önálló munkavégzés
80
kevés stressz
79
lakóhelyhez közeli munkahely
73
társadalmilag hasznos munka
70
munkáltató/ cég hírneve
67 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Azok közül a fiatalok közül, akik jelenleg keresnek munkát a régióban, 31 százalékuk nem tudja, hogy mikor sikerül állást találnia, 19 százalékuk úgy gondolja, hogy 1-2 hónapon belül el fog tudni helyezkedni (7. ábra). A legpesszimistábbak, akik úgy gondolják, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni, illetve a legoptimistábbak, akik úgy gondolják, hogy 1-2 héten belül találnak majd munkát, egyaránt 3-3 százalékot tesznek ki.
10
7. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás)
1-2 héten belül
3
3-4 héten belül
6
1-2 hónapon belül
19
3-4 hónapon belül
15
5-6 hónapon belül
9
csak ennél hosszabb időn belül
14
nem fog tudni elhelyezkedni
3
nem tudja
31 0
5
10
15
20
25
30
35
Az országos adatokkal összevetve azt lehet látni, hogy a régió fiataljai optimistábban vélekednek az elhelyezkedési esélyeikről (8. ábra). Országosan 33 százalékuk nem tudja, hogy mikor fog tudni elhelyezkedni, 6 százalékuk nem lát rá esélyt, hogy el tudna helyezkedni, és mindössze a magyar fiatalok 31 százaléka gondolja úgy, hogy 4 hónap, vagy annál rövidebb idő alatt el tudna helyezkedni.
8. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás) 1-2 héten belül
5
3
3-4 héten belül
8
4
1-2 hónapon belül
12
3-4 hónapon belül
12 10
5-6 hónapon belül
22 14 14 15 16
csak ennél hosszabb időn belül 3
nem fog tudni elhelyezkedni
6 23
nem tudja eldönteni 0
5
10
Közép- Dunántúl
15
20
25
33 30
35
Magyarország
11
A Fejér megyei fiatalok 29 százaléka úgy véli, hogy 3-4 hónapon belül sikerülni fog elhelyezkednie, 17 százalékuk pedig 1-2 hónapon belül lát esélyt arra, hogy munkát találjon. A régiós adatokkal összevetve összességében valamivel bizakodóbbak az itt élő fiatalok ebben a kérdésben.
9. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás, Fejér megye)
3-4 héten belül
2
1-2 hónapon belül
17
3-4 hónapon belül
29
5-6 hónapon belül
5
csak ennél hosszabb időn belül
14
nem fog tudni elhelyezkedni
5
nem tudja eldönteni
28 0
5
10
15
20
25
30
35
Végzettségüket tekintve Fejér megyén belül a diplomások a legoptimistábbak a kérdést illetően, 17 százalékuk véli úgy, hogy 3-4 héten belül el fog tudni helyezkedni, majd őket követik a szakmával rendelkezők, akiknek többsége úgy érzi, hogy 1-2 hónapon belül talál majd munkát. Az érettségi utáni szakképzésben részt vevők 50 százaléka bizonytalan a kérdést illetően, 38 százalékuk pedig 3-4 hónapon belül számít rá, hogy elhelyezkedik. A maximum 8 általánossal, illetve érettségivel rendelkezők véleménye oszlik meg leginkább az elhelyezkedés időtartamát tekintve.
12
7. táblázat: Jövőbeni elhelyezkedési esély (százalékos megoszlás iskolai végzettség szerint_Fejér megye) Mennyi időbe telik maximum 8 szakma érettségi érettségi utáni szakképzés diploma elhelyezkednie? általános 3-4 héten belül 17 1-2 hónapon belül 13 33 12 17 3-4 hónapon belül
25
25
25
38
33
5-6 hónapon belül
-
-
25
-
-
25
17
13
-
17
12
-
12
-
-
25
25
25
50
16
csak ennél hosszabb időn belül nem fog tudni elhelyezkedni nem tudja eldönteni
Azok a fiatalok, akiknek még nem volt három hónapnál hosszabb munkavállalása, arra a kérdésre, hogy hány éves korukban lesz először ilyen munkájuk, mind régiós viszonylatban, mind Fejér megyét tekintve átlagosan 25 éves korukra tették az első ilyen munkájukat (10. ábra). Az országos adatokkal összevetve látható, hogy nincsenek jelentős eltérések a régiós és megyei adatokban, nagyjából ugyanaz a tendencia érvényesül mindhárom esetben, ami az első munkahely megtalálásának időpontját illeti.
10. ábra: Első munkahely megszerzése (százalékos megoszlás) 25
20 17 15
13 10
10 7 5
11 9
7
5
5
5
3 1
1
16
17
3 1
1
28
29
0 15
18
19
20
Magyarország
21
22
23
24
Közép- Dunántúl
25
26
27
30
nincs adat
Fejér megye
13
III. Összegzés
A közép-dunántúli régió fiataljainak munkaerő-piaci helyzete nem sokban tér el az országos átlagtól, valamint a régió megyéi között sincs számottevő különbség a kérdést illetően. Pályaválasztási motivációjuk főként az, hogy olyan munkát végezhessenek, ami érdekli őket, és amit szeretnek, de a könnyű elhelyezkedést is számításba veszik. A szaktudást elengedhetetlennek tartják a jó állás megszerzéséhez, és többségük biztos benne, hogy fog találni olyan munkát, ami legalább megközelíti azt, amire vágyik. Ideális munkahely számukra az, amelyik jól fizet, és biztosnak mondható. A társadalmi hasznosság, vagy a közelség nem szempont számukra egy munkahelynél. A motivációjukat tekintve Fejér megye fiataljai között iskolai végzettség szerint figyelhetőek meg apróbb különbségek. A maximum érettségivel rendelkezők számára második helyen a könnyű elhelyezkedés áll, míg a magasabb végzettségűek inkább a továbbtanulás lehetőségeit veszik fontolóra. Jövőbeni munkavállalásukról a régió fiataljai optimistábban gondolkoznak, a jelenleg munkát keresők nagyobb része gondolja úgy, hogy viszonylag hamar el fog tudni helyezkedni a munkaerőpiacon, régión belül pedig Fejér megye fiataljai szintén kedvezőnek látják elhelyezkedési esélyeiket az országos adatokhoz képest. Azok a fiatalok, akik még nem dolgoztak korábban, átlagosan 25 éves korukra becsülik az első munkába állásuk idejét, ez jellemző a régióban és a megyében élő fiatalokra is.
14
