A helyi önkormányzati közszolgáltatások a nyilvános településsoros statisztikai adatok tükrében

A helyi önkormányzati nyilvános településsoros tükrében

közszolgáltatások a statisztikai adatok

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Pécs, 2013. október 15.

Kutatásvezető: Pálné Kovács Ilona és Finta István ÁROP-1.1.22-2012-2012-001 „Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása”

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 7621 Pécs, Papnövelde u. 22. [email protected] www.rkk.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

A helyi önkormányzati közszolgáltatások a nyilvános településsoros statisztikai adatok tükrében

MTA KRTK

Szerkesztette: Márkusné Zsibók Zsuzsanna és Dombi Péter Szerzők: Dombi Péter, Egyed Ildikó, Horeczki Réka, Horváth Gyula, Kovács Sándor, Páger Balázs, Póla Péter, Rácz Szilárd, Márkusné Zsibók Zsuzsanna

2

Bevezetés A következő összeállítás elsődleges célja az, hogy áttekintést adjon a helyi közszolgáltatásokról rendelkezésre álló állandó statisztikai információs rendszerről, adatforrásokról, a belőlük nyerhető adatok elemzési lehetőségeiről. Erre azért van szükség, hogy összehasonlítási alapul szolgáljon annak az integráltabb és fókuszáltabb információs szükségletnek az azonosításához, amelynek szolgálatára a projekt keretében az un. integrált közszolgáltatási információs rendszert kidolgozzuk. Feltételezésünk szerint a helyi közszolgáltatásokról rendkívül sok és részletes információ, adat áll rendelkezésre, de ezek mégsem teszik lehetővé, hogy akár a kormányzat, akár az önkormányzatok átfogó képet kapjanak saját szabályozási, finanszírozási, fejlesztési döntéseik megalapozásához. Az összeállítás másodlagos célja az volt, hogy egyben a statisztikai adatok alapján adjon egy általános helyzetképet a főbb vizsgált közszolgáltatásokról, mintegy hátteréül szolgálva mélyebb, empirikus elemzéseinkhez.

1. A hazai területi adatbázisok

A rendszeres területi adatbázisok és a TEIR kapcsolata A hazai helyi közszolgáltatásokról a rendszeres statisztikai információs rendszerek bőséggel tartalmaznak adatokat. A problémát a rendszer erősen ágazati szerkezetében, eltérő mélységében, nem tisztázott célrendszerében látjuk. A hazai területi statisztikai adatgazdák (KSH, MÁK, NAV, NFÜ, NMH, stb.) által gyűjtött adatok az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (TEIR) integrálva jelennek meg. A TEIR ezen adatbázisok foglalatának is tekinthető, bár a statisztikai számadatokon felül számos térinformatikai adatot (közigazgatási határokat, úthálózatot, védett természeti területeket stb.) és elemzési eszközt is tartalmaz. Az információs rendszer adattartalmát, továbbá az adatokhoz való hozzáférést A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28) Korm. rendelet szabályozza. Jelen kutatás szempontjából fontos megjegyezni, hogy e rendelet értelmében intézetünk korlátozás nélkül hozzáférhetett a TEIR-ben található összes szolgáltatáshoz. A TEIR az 1996. évi XXI. törvény alapján jött létre, amely kimondja, hogy "A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni." (24. par. 1. bek). Működését a 31/2007. Korm. rendelet szabályozza, eszerint az információs rendszer „átveszi és feldolgozza, továbbá egységes adatbázis-szerkezetben tárolja az országos

3

és az európai uniós, valamint egyéb nemzetközi adatgyűjtésen alapuló, az egyes térségek helyzetére jellemző adatokat…” A rendszer fontosabb adatbázisai KSH-TSTAR, szja és társasági adó bevallások, felsőoktatási felvételi adatok, mezőgazdasági, terület- és vidékfejlesztés szerződések adatai, földterülethasználati adatok, önkormányzati gazdálkodási adatok, szociális ágazat adatai, közutak adatai. Számos térinformatikai adatréteget (közigazgatási határok, úthálózat, vízrajz, domborzat) tartalmaz. A web alapú alkalmazás üzemeltetője a Lechner Lajos Tudásközpont Kht. Összetevőinek egy része szabadon hozzáférhető, másik része regisztrációhoz kötött. A regisztráció a megyei és települési önkormányzatok, továbbá más, erre jogosult szervezetek számára térítésmentes. A TEIR települési szintű adatokból épül fel, meglévő, országos, rendszeres adatgyűjtésen alapul. A központi adatgyűjtések tartalmát a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján a 279/2012. (IX. 28.) Kormányrendelet mellékletei szabályozzák. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) szereplő adatgyűjtések nyilvántartási rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal alakítja ki és vezeti. Az adatgyűjtés jelenleg elektronikus úton, a KSH Elektra adatszolgáltatói kliens program segítségével történik. Ebben számos adatlap kapcsolódik közszolgáltatásokhoz, ilyenek 1017 Statisztikai jelentés a mentőszolgálatok tevékenységéről és a betegszállításról 1019 Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása 1021 Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről 1054 Jelentés a fürdők forgalmáról 1060 Jelentés a települések távfűtés- és melegvízellátásáról 1061 Települési hulladékgazdálkodás 1062 Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás 1080 Jelentés az önkormányzatok ingatlankezelési és lakásellátási tevékenységéről 1202 Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működési adatairól 1203 Bölcsődei kérdőív 1207 Kimutatás egyes szociális alapszolgáltatásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól 1208 Jelentés a gyermekotthonok, a nevelőszülői hálózatok és a külső férőhelyek helyzetéről 1209 Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről 1616 Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról 1696 A családsegítő szolgálatok működési adatai 1723 Jelentés a településtisztasági tevékenységről 1775 A gyermekjóléti alapellátások működési adatai 1832 Alapinformációk a szociális és gyermekellátást végző szervezetekről 2023 Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról 2257 A támogatott lakhatás adatai

4

T-STAR A Területi Statisztikai Adatbázis Rendszer (T-STAR) a KSH széles körű településstatisztikai adatbázisa, a társadalmi-gazdasági folyamatokat leíró fontosabb mutatók évről-évre aktualizált, átfogó gyűjteménye. Utolsó elérhető adatállománya jelenleg a 2011. évre vonatkozik. Az egyes évek adatai rendszerint a rákövetkező év végétől hozzáférhetők. A 2011-es adatbázis 20 adatcsoportot és 902 mutatót tartalmaz, valamennyi mutatója a TeIR-ből letölthető. A blokkok egy része (egészségügy, szociális ellátás, kommunális ellátás, vízgazdálkodás, környezet, közművelődés, lakásgazdálkodás, városi közlekedés) közvetlenül is kapcsolódik a helyi közszolgáltatásokhoz, más része pedig a települések tipizálásához nélkülözhetetlen (demográfia, gazdasági szerkezet, fejlettség). Néhány adatblokk (Önkormányzati adatok, Önkormányzati szociális ellátás) mutat ugyan átfedést a következő pontban ismertetendő MÁK Költségvetési adattárral, de részletezettségben messze elmarad attól, így azt nem teszi feleslegessé. Az egyes adatcsoportok mutatóinak részletes felsorolását a Melléklet tartalmazza. MÁK Költségvetési adattár A helyi önkormányzati költségvetés pénzügyi és ellátottsági adatait tartalmazza. Az intézményi szintre és szakfeladatokra lebontott, rendkívül részletes és terjedelmes adatbázis több mint 1000 mutatóból épül fel. A pénzügyi alapadatokat jellemzően az önkormányzatok mérlegadatai alkotják, ami kiegészül az önkormányzati űrlapokból átvett további információkkal valamint az önkormányzati intézmények ellátottsági és létszámadataival. Ezek kivonatát adja az ún. Győri kötetek adatköre, amely a TeIR-ből is elérhető. A gyűjteményben településenként mintegy 200 adat található. A legutolsó olyan időszak, ami a TeIR-ből jelenleg hozzáférhető, a 2010. év. A korábbi évek adatfelöltési gyakorlata alapján az adatok másfél-két éves késéssel kerülnek be a rendszerbe, ezért a jelen kutatás számára releváns mutatókat, továbbá a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó, jóval részletesebb, intézményi mélységű adatokat a MÁK Államháztartási Összefoglaló és Szabályozási Főosztályától rendeltük meg és szereztük be. EMIR (NFÜ) Egységes Monitoring és Információs Rendszer A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az európai uniós támogatások felhasználásának nyilvántartására működteti az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR). Az átfogó rendszer nyomon követi a finanszírozott projektek előrehaladását a befogadástól a kifizetésig. Az EMIR adatai a végrehajtó intézmények folyamatos feltöltésének köszönhetően naprakész statisztikát szolgáltatnak az NFT-re, EU 2007-2013-ra és ÚSZT-re vonatkozóan. Az adatok különféle területi és ágazati szűrésekkel és összesítésekkel az NFÜ honlapján is megtekinthetők. Jelen kutatás szempontjából elsősorban az önkormányzatok és azok

5

költségvetési szerveinek elnyert támogatásai lehetnek érdekesek, részint a szektor pályázati aktivitásának, részint a fejlesztés irányainak vizsgálata hozhat új eredményeket. A 2011. évi állapot letöltve rendelkezésre áll, emellett folyamatban van a naprakész adatbázishoz való hozzáférés engedélyeztetése is. NAV adatok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóbevallások településenként összesített adatait teszi közzé a TeIR rendszerben. Az adatállomány a gazdasági aktivitás és a területi fejlettség vizsgálatához adhat segítséget. Az adatbázis három bevallástípus, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozási adó bevallások főbb adatait tartalmazza. A TeIR-ből elérhető legutolsó időszak a 2011-es év. Elérhetőségi adatok A településekből a különféle szolgáltatások (bankfiók, bölcsőde, kórház, autópálya csomópont, stb.), illetve közigazgatási centrumok (járási, megyei, régió-) eléréséhez közúton szükséges leggyorsabb út hossza percben vagy km-ben. Ez az adatállomány lényegesen különbözik a korábban felsoroltaktól, mivel a benne szereplő adatok megfelelő térinformatikai szoftverek és térképes állományok birtokában számítással előállíthatók, sőt a tekintett szolgáltatások köre szabadon bővíthető is (legközelebbi földhivatal, okmányiroda, tűzoltóság, stb.), ezáltal a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos elérési idők az RKI-ban rendelkezésre álló eszközök valamint internet alapú térképszolgáltatások (pl. Google Maps) felhasználásával megkaphatók. Bértarifa adatok A Nemzeti Munkaügyi Hivatal éves gyakoriságú adatfelvétele a 257/2010. (XI.9.) Kormányrendelet által elrendelt kötelező statisztika, amely intézetünk számára hozzáférhető és kutatási célra szabadon felhasználható. A véletlen mintavételen alapuló adatbázis közel negyedmillió munkavállaló béradatát tartalmazza a település és ágazat megjelölésével. A mintanagyságból eredően vizsgálható, hogy az önkormányzati hivataloknál valamint a közszolgáltatásban megfigyelt keresetek területenként, illetve településtípusonként milyen sajátosságokat illetve eltéréseket mutatnak. A statisztika a kereseti adatokon és azok összetevőin (alapbér, pótlék, jutalom, stb.) kívül számos más, értékes adatot is tartalmaz a munkavállalókról (életkor, nem, végzettség, stb.). A jelen kutatás szempontjából elégséges a legutolsó, 2011-es év, esetleg dinamikus összehasonlítás céljából az utolsó két év adatsorának elemzése.

6

A közszolgáltatások kapacitását és kihasználtságát jelző mutatók Az alábbi táblázat témakörönként összefoglalja a közszolgáltatások kapacitását és kihasználtságát mérő indikátorok meglétét, illetve hiányát az országos adatbázisokban.

Feladat 1. településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, helyi közutak, közparkok és egyéb közterületek, parkolás) 2. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások 3. környezet-egészségügy 4. óvodai ellátás 5. kulturális szolgáltatás 6. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások 7. lakás- és helyiséggazdálkodás 8. hajléktalan személyek ellátása 9. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás 10. a kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosítása 11. sport, ifjúsági ügyek 12. nemzetiségi ügyek 13. helyi közösségi közlekedés biztosítása 14. hulladékgazdálkodás 15. távhőszolgáltatás 16. víziközmű-szolgáltatás

Kapacitás adat

Kihasználtság adat

N

N

V

V

N V V

N V V

V

V

V V

V V

N

N

N N N N N N N

N N N N N N N

2. Az egyes helyi önkormányzati közszolgáltatások helyzetének statisztikai adatbázisokon történő elemzése A következő fejezetek célja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatbázisok információi alapján bemutassák az egyes helyi önkormányzati közszolgáltatásokra vonatkozó fő tendenciákat. Településsoros adatokat használunk, és a települések közötti különbségeket elsősorban a települések mérete, jogállása, területi elhelyezkedése (megye, régió) tekintetében kívánjuk feltárni. A statisztikai elemzés adatbázisaként a Központi Statisztikai Hivatalnak az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) hozzáférhető, 2011-es, településszintű adatait, a Területi számjelrendszer adatait, valamint a Helységnévtár 2012-es adatait használtuk.

7

A. Humánszolgáltatások 2.1 Közoktatási intézmények A költségvetés oktatásra fordított kiadásai a GDP mintegy 5%-t teszik ki. A közoktatásra a GDP 3,0%-át költjük, ennek kb. ¾-ét a közoktatásra. Az oktatásban részt vevők számát és arányát az alapfokú képzésben döntően a demográfiai folyamatok, középfokon az új igények és lehetőségek is alakítják, bár még itt is a demográfiai trendek a meghatározóak. A közoktatási intézmények fenntartói között egyre jelentősebb számban jelentek és jelennek meg az egyházak és magánintézmények, alapítványok. Az óvodák 4%-a, az általános iskolák 7%-a egyházi fenntartású, s 4%-a magán/alapítványi iskola (egyházi általános iskolában a diákok 8%-a, magán/alapítványi iskolákban a diákok 2%-a tanul). A szakiskolákban és szakközépiskolákban

az

egyházi

tulajdon

kevésbé

van

jelen,

itt

ugyanakkor

a

magán/alapítványi intézmények aránya magasabb. A nem állami fenntartású intézmények aránya gimnáziumok esetén a legnagyobb: a diákok mintegy 15%-a jár egyházi és további kb. 15%-a magán/alapítványi gimnáziumba, tehát állami fenntartású gimnáziumba a tanulók mintegy 2/3-a tanul.

Óvodák

Az óvodák és az óvodai férőhelyek száma megközelítőleg egytizedével csökkent az elmúlt két évtizedben, az óvodás gyermekek száma ennél is nagyobb mértékben, 16%-kal lett kevesebb – összefüggésben a csökkenő születésszámmal (Statisztikai tükör, 2012). Magyarországon 2011-ben összesen 341 ezer óvodás és 4300 óvodai feladat ellátási hely volt. Az országban kifejezetten magas az óvodasűrűség. A százezresnél nagyobb városainkban átlagosan 3200, közepes városainkban (30-100 ezer fő) 3600 lakosra jut egy óvodai feladat ellátási hely. Óvodai szolgáltatás jellemzően kistelepüléseken is elérhető: 1000 fő feletti települések közül valamennyi (csupán az 1500 fős Balatonkenese valamint három tipikusan szuburbán település, a pécsi agglomerációhoz tartozó Bogád és Keszü, valamint a szombathely melletti Sé kivétel), az 500 és 1000 fő közötti települések közel 90%-a, de még a 400-500 fős településeknek is több mint fele rendelkezik óvodával. Vagyis csupán

8

aprófalvaink önkormányzataira jellemző, hogy nem tartanak fenn önállóan óvodát, itt közös fenntartású intézményeket találunk, nem kevés ezek közül 500 fő alatti faluban működik.1 Mindez jól jelzi, hogy az óvodai szolgáltatás helyben biztosításához nagyon erősen ragaszkodnak a települések, s csak akkor mondanak le ennek biztosításáról, ha az nyilvánvalóan ésszerűtlen, megoldhatatlan, de még így is lehet találkozni több olyan önkormányzattal, amely bőven erőn felül (költségvetésének közel felét fordítva erre a célra) vállalja az óvoda fenntartását. A városi óvodákban átlagosan 110 körüli a gyermeklétszám (nagyvárosainkban 113, középvárosainkban 104, kisvárosainkban 130), a településméret csökkenésével egyre nagyobb szórással. A 3000 fő alatti településeken az egy óvodába járó gyermekek száma már jóval kisebb 50 és 100 között található, míg természetszerűleg a kistelepülések intézményeinek létszáma még kisebb. Mindazonáltal a jogszabályi előírásoknak való megfelelés valamennyi településtípusnál megoldott, hiszen az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszámban és az egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszámban teljesen egységes a kép. Egy óvodai csoportba (fővárosban és kistelepüléseken is) 22-24 gyerek van, s egy pedagógusra (fővárosi és kis településen található óvodákban is) 12 gyermek jut. Az átlagos gyermekcsoport azonban régiónként is, de főleg a települések nagysága szerint jelentős különbségeket takar. Országosan az összes óvodai csoport 36%-a működik magas (25 fősnél több) létszámmal. Az Észak-Alföldön 45%-ot is meghaladja a „zsúfolt” csoportok aránya, míg Dél-Alföldön csupán 30% körüli a 25 főnél nagyobb óvodai csoportok aránya (Statisztikai tükör 2012.) Az óvodai férőhelyek és a beírt gyermekek aránya, vagyis az óvodák kapacitáskihasználtsága is megfelelő. Összességében 90-95%-os, a kisebb településeken (1000-2000 lakos) is eléri a 80%-ot. Az átlagok mellett elfogadható (0,07-0,1) a szórás is, nagyon kevés olyan település van, ahol kapacitásproblémák vannak, a kihasználatlan kapacitás inkább jellemző, de arányaiban elhanyagolható azon települések száma, ahol ez komoly problémát jelent (csupán néhány olyan óvoda van, ami „fél házzal” vagy ennél is rosszabb kihasználtság mellett üzemel. A megyei adatok elemzése is mutat néhány sajátosságot, de a különbségek sokkal inkább a településkategóriák mentén, mint területileg mutatnak változatosságot. Az egy óvónőre jutó gyermek tekintetében Budapest (10,2) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (12,8) a két szélső érték. Érdekesen alakul az Internettel rendelkező óvodai feladat ellátási helyek aránya. Míg átlagosan minden harmadik óvodára jellemző, addig a két szélsőértéket Fejér megyében 1

A 300 és 400 fő közötti települések mintegy harmadában biztosítanak óvodai szolgáltatást, s a Somogy megyei, 145 fős Varászló a legkisebb település, ahol óvoda működik.

9

(52%) és Győr-Moson-Sopron megyében (25,6%) találjuk, s a fővárosi óvodák is az országos átlag alatti arányban rendelkeznek Internet eléréssel.

Általános iskolák helyzete

Az általános iskolákban a pedagógusok száma a 20 év alatt 23, a nappali képzéseken tanulóké pedig 37%-kal csökkent2, ami az intézményi struktúrára kényszerű nyomást gyakorol. Az általános iskolás tanulók száma 747.600, ez a létszám évről évre csökken, az előző évhez képest 900-zal kevesebb (Statisztikai tükör, 2012). Az országban összesen 3250 általános iskola működik, ebből mintegy 300 csak alsó tagozatos osztályokkal3. 2012-ben 72.500 általános iskolában dolgozó pedagógus volt Magyarországon (egy pedagógusra átlagosan 10,3 tanuló), egy iskolai osztályba átlagosan 20, egy iskolába 230 gyerek tanul, utóbbi esetében igen jelentős szórás mellett. A napközis általános iskolások aránya 2007 óta folyamatosan emelkedik, 2011-ben meghaladta a 46%-ot (Statisztikai tükör, 2012).

Ahogy az óvodák esetében, úgy az általános iskolák esetében is igaz, hogy a jelentősebb különbségek a település méretkategóriái mentén rajzolódnak ki, megyei összehasonlításban sok tekintetben meglehetősen egységesek az átlagok. A 2000 főnél népesebb településeken (néhány kivételtől eltekintve) mindenütt működik (nyolc osztályos) iskola. A 2700 fős, Heves megyei Andornaktálya a legnagyobb iskola nélküli település, míg a 230 lakosú Somogy megyei Visnye a legkisebb iskolával rendelkező4 A 2000 fő feletti települések közül két Pest megyei településen nincs általános iskola (Pócsmegyer, Csörög), s további öt nagyobb (1500-2000 fő közötti) településen is hiányzik ez a közszolgáltatás, ezek jellegzetesen szuburbán települések (pl. Nagykozár). Jellemzően az 1000 főnél népesebb településeken helyben elérhető az általános iskola. Így csupán az ennél kisebb településeken jelentett kérdést, hogy milyen együttműködések, társulások mentén szervezzék meg a feladatellátást, s ma, az állami fenntartású iskolák helyszínei ezen együttműködési struktúrákon működnek tovább. A magyar közoktatási szolgáltatások igénybevételénél és a kistelepülések jelentős hányadánál, olykor erőn felül is megőrzött iskolai feladatellátás megőrzése kapcsán jellemző, 2

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ovoda_mhely11.pdf Tíz olyan település is van az országban, ahol csak felső tagozat (5-8. osztályok) működik, ami a társulásokból eredő egy-egy speciális feladatmegosztás következménye. 4 Két, ennél kisebb településen is működik iskola: Csapiban és Balatoncsicsón, de ezekben az intézményekben nagyon speciális képzési kínálat jelenik meg. 3

10

hogy Magyarországon egyrészt a szülők sem szeretik az általános iskolás korú gyermekek utaztatását, másrészt és talán elsősorban a kistelepülési önkormányzatok nagyon erősen ragaszkodnak az intézmény helyben tartásához. (Lásd: templom és iskola, mint két népességmegtartó erőt megőrző intézmény, amelyhez a lakosság és a polgármesterek is nagyon erősen ragaszkodnak. Márpedig az iskolafenntartás kérdése fiskális szempontból is jelentős kérdés. A nemzetközi példák, tapasztalatok itt vegyesek, a szinte teljesen központosított állami oktatási rendszertől a helyi szint által fenntartott iskolákig vegyes képet kapunk. Bár a szubszidiaritás nem szereti a központosítást, más szempontok, mint pl. a igazságosság elve alapján azonban lehet létjogosultsága a központosító törekvéseknek is. A legvitathatóbb elem a (méret)hatékonyság, az oktatás színvonala. Feltételezhető ugyan, hogy a kistelepülések kis létszámú iskolái kevésbé hatékonyak, és alacsonyabb szakmai színvonalat képviselnek, de ezt kutatások egyelőre nem erősítették meg, s az is csak hipotézis, hogy a túl sok kis iskola inkább a szegregációt erősíti. Iskolával rendelkező települések aránya településméretenként5

1000-1500 fő 700-1000 fő 500-700 fő 300-500 fő 300 fő alatt

Iskolával rendelkező település (%)

Ebből csak 1-4. osztály

95 77,3 50,7 20,4 1,3

10 37 47,5 72,2 55

Az általános iskolások közel 30%-a ingázó, amely ismét településkategóriánként és nem térségenként mutat érdemi különbségeket. A 10 ezer főnél kisebb településeken a bejáró tanulók aránya már nagyon nagy szórást mutat. Sok kistelepülés „saját” iskolájába csak a helyi gyerekek járnak, de számtalan olyan települést is találunk, ahol a bejárók aránya 50% fölött van. Ez a változatosság is az intézményfenntartó társulások mentén kialakuló jellegzetes mobilitásokat tükrözi. A különböző méretű települések iskoláiban a bejárok aránya átlagosan Településkategória Budapest

Bejárók (%) 8,5

5

Amennyiben másképp nem jelezzük, a közölt táblázatok és ábrák forrása KSH adatok alapján ÁROP, KRTK, 2014.

11

Településkategória

Bejárók (%)

100 ezer fő fölött 30-100 ezer fő 10-30 ezer fő Mindösszesen

12,7 12,4 12,3 29,4

Egy budapesti általános iskolába átlagosan 300, nagyvárosaink iskoláiba 327 tanuló jár, míg a 10 és 100 ezer fő közötti városokban egy általános iskolában 370, 5 és 10 ezer fős településeken közel 400 gyerek tanul. A kisebb települések iskoláinak létszáma már nagyon nagy szórást mutat, Fenti átlagoktól jellemzően a 2000 főnél kisebb települések iskolái maradnak el, de csak az 1000 főnél kisebb települések iskoláira jellemző, hogy 100 alatti gyermeklétszámmal üzemelnek. Az átlagos osztálylétszám ugyanakkor településkategóriáktól szinte függetlenül 20 és 25 fő között mozog, kevés kiugró érték mellett. A 2000 fő fölötti településeken néhány 10-15 és néhány 40 körüli osztálylétszám is előfordul (Bogácson 9, Vonyarcvashegyen 45 fő az átlagos osztálylétszám). Egy pedagógusra 10-12 gyerek jut, ebben a település méretben sincs érdemi különbség. Kirívó esetek (a két szélső érték 2, illetve 20 tanuló/pedagógus) is ritkán fordulnak elő, bár több kistelepülésen jellemző, hogy 5 alatti a mutató. Örvendetes, hogy alig van Internettel nem rendelkező iskola (4,4%), s még a legkisebb települések iskoláiban is elérhető a szolgáltatás. Megyei

összehasonlításban

a

jellemző

különbségek

is

elsősorban

a

megyék

településszerkezetéhez kapcsolódnak. Különösen igaz ez a más településről bejáró tanulók arányára és az iskolák átlagos létszámára. Az alábbi táblázatok ezeket foglalják össze:

Egy pedagógusra jutó tanulók száma megyénként egy pedagógusra jutó tanuló

Megyék Pest Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Békés Fejér

12

10,9 10,8 10,8 10,6 10,3 10,3 10,2 9,8 9,8

egy pedagógusra jutó tanuló

Megyék Győr-Moson-Sopron Csongrád Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Veszprém Somogy Vas Budapest Baranya Tolna Zala

9,7 9,5 9,4 9,3 9,3 9,2 9,1 9,0 8,9 8,8 8,7

Más településről bejáró általános iskolások aránya megyénként Bejárók aránya (%)

Megyék Vas Baranya Zala Veszprém Somogy Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron Heves Tolna Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest Fejér Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Budapest Békés

13

41,8 38,7 37,3 33,4 27,4 23,2 23,0 21,4 15,6 15,5 14,9 14,5 13,9 11,5 9,8 9,6 9,2 8,6 8,5 5,9

Iskolák átlagos tanulólétszáma és átlagos osztálylétszám megyénként Megyék

Átlagos Átlagos tanulólétszáma osztálylétszám

Budapest Hajdú-Bihar Pest Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrád Békés Fejér Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Komárom-Esztergom Heves Tolna Baranya Veszprém Somogy Győr-Moson-Sopron Nógrád Zala Vas

303 266 263 215 195 191 186 183 179 168 165 160 152 140 138 137 129 124 124 119

21,6 21,7 20,4 18,8 18,8 20,4 17,6 18,3 17,9 17,5 17,4 17,4 15,6 16,5 18,8 17,5 16,1 15,8 15,0 14,6

Középfokú oktatás

A kedvezőtlen demográfiai tendenciák hatása a középfokú oktatásban is érzékelhető: a 2012ben középfokú oktatási intézményekbe 11 ezer fővel kevesebben iratkoztak be, mint egy évvel korábban (Statisztikai tükör, 2012), jelenleg 567.500 középiskolást tartanak nyilván. 41%-uk szakközépiskolába, 34%-uk gimnáziumba jár, érettségit nem adó szakiskolába pedig a diákok közel negyede tanul, utóbbiak aránya gyenge emelkedést mutat. Az 1990-es évek elejétől tartó tendencia – ami az érettségit nyújtó középiskolai képzések térnyerését eredményezte – az utóbbi években fordult meg: mind a szakközépiskolák, mind a gimnáziumok diákjainak száma csökkent, 3, illetve 1,8%-kal. Az általános képzést nyújtó és elsősorban felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokban továbbra is a leányok

14

(58%), míg a közvetlenül munkaerőpiacra való belépést szolgáló szakiskolákban a fiúk (63%) tanulnak többen (Statisztikai tükör, 2012). Valamilyen típusú középfokú iskola az 5000 fő feletti települések mindegyikén megtalálható. Kivételt csupán a tipikusan szuburbán települések jelentenek: Középiskolával nem rendelkező 10.000 fő feletti település 3 van, mindhárom Pest megyében Budapest agglomerációjában található. Az 5-10 ezer közötti települések is jellemzően agglomerációs települések, a többség itt is Pest megyei település, de ide sorolható a Pécs melletti Kozármisleny és a győri szuburbanizációs gyűrű legdinamikusabban növekvő népességű települése Győrújbarát is. A középiskola azonban tipikusan 4000 fő feletti településeken jellemző6, a 2 és 4 ezer fő közötti települések közel ötödében, ennél kisebb településeken csak kivételesen fordul elő középfokú oktatási intézmény. A gimnáziumok „sűrűsége” jelentős szóródást mutat. Átlagosan mintegy 9000 lakosra jut egy gimnázium, s ez a 2300 (Barcs) és a 25.000 (Komló) között szóródik. Jellemző, hogy a nagyobb városokban ez a szám a 10.000 körül van, míg a kisebb településeken 5 és 10 ezer között mozog, a település méretével együtt természetszerűleg csökken. Az Internet ma már szinte minden gimnáziumban megtalálható. Az érettségit adó középiskolák aránya a nagyobb városokban jelentősen meghaladja a szakiskolákét. A budapesti középiskolák 84%-a gimnázium vagy szakközépiskola, s csak 16%-a szakiskola, a százezernél népesebb városokban 72%-28%, a 30-100 ezer közötti városokban már 40%-60% az arány. A középiskolások kb. 43%-a bejáró, s 7-8%-a lakik kollégiumban, a középiskolások több mint egyharmada rendszeres ingázó. Egy középiskolásra, jelentéktelen szórás mellett átlagosan 11,3 középiskolai pedagógus jut. A szakiskolákban és szakközépiskolák szakképző évfolyamain 160 ezren tanulnak, az elmúlt években megfigyelhető növekedés dominánsan a szakiskolai szakképzésben jelentkezett. Ágazati bontásban a műszaki tanulmányokat folytatók aránya a jelentősebb, a 2011/2012-es tanévben a tanulók 36%-a választott ilyen irányú képzést. (Statisztikai tükör, 2012).

A középiskolák átlagos tanulói létszáma megyénként Megye Heves

Gimnázium Szakiskola 292

210

6

Szakközépiskola 187

Összesen 267

A kevesebb, mint ötezer fős Tokaj a maga hat és a négyezer lakosú Pécsvárad a maga öt középfokú intézményével kivételes települések.

15

Megye

Gimnázium Szakiskola

Budapest Zala Vas Tolna Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Veszprém Baranya Pest Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Somogy Nógrád Fejér Csongrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen

282 302 310 226 208 224 215 237 223 243 233 193 196 174 211 167 186 203 133 222

157 178 192 208 205 199 188 177 198 158 179 184 144 224 192 155 158 113 109 166

Szakközépiskola 90 178 160 231 201 143 151 241 211 189 140 189 164 159 198 165 123 107 165 150

Összesen 255 248 248 230 230 228 226 223 222 213 209 209 205 205 202 188 186 175 141 215

Más településről bejáró és kollégista középiskolások aránya megyénként Megye Nógrád Pest Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Fejér Zala Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Vas Tolna Győr-Moson-Sopron Veszprém Békés Jász-Nagykun-Szolnok Somogy 16

Bejáró (%)

Kollégista (%)

42,1 40,7 37,7 37,1 36,7 35,4 34,9 34,4 32,8 32,8 31,7 30,6 29,4 28,9 28,9

4,4 2,5 12,3 7,1 5,3 6,4 8,9 4,2 9,4 8,3 9,4 9,1 11,5 6,4 10,7

Megye Budapest Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Baranya Csongrád Összesen

Bejáró (%)

Kollégista (%)

27,3 27,2 27,1 26,9 24,6 31,4

2,9 7,9 8,7 8,9 8,1 6,7

Gimnáziumi és szakiskolai képzésben résztvevő középiskolások aránya megyénként Gimnazisták Szakiskolások aránya (%) aránya (%)

Megye Pest Budapest Baranya Tolna Hajdú-Bihar Nógrád Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Veszprém Zala Csongrád Vas Bács-Kiskun Heves Jász-Nagykun-Szolnok Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Fejér Összesen

45,2 41,5 38,8 34,9 34,2 33,9 33,6 33,5 32,8 31,2 30,5 30,4 30,2 29,9 29,6 29,5 29,3 28,8 27,9 27,8 34,4

17

22,4 14,0 26,7 30,6 23,9 26,3 31,3 30,1 27,7 31,6 26,9 23,1 26,7 29,6 26,9 30,5 25,7 26,1 35,2 26,8 24,5

Összegzés A közoktatásról települési szinten az elérhetőség mellett a kapacitáskihasználásról is rendelkezésre állnak elemezhető adatok, azonban az ellátás színvonaláról ezek alapján nehéz képet kapni. A települések közötti különbségek elsősorban a méret – és természetszerűleg a jogállás – szerint figyelhetők meg; a legszembetűnőbb különbségek az adatok szórásában vannak: a kisebb településen nagyobb a szóródás. A statisztikai adatok jól visszatükrözik az ágazat állandó problémáját, a demográfiai kihívásokat. Az elérhetőség annál szélesebb körű, minél alacsonyabb fokú oktatásról van szó, ami igazodik a helyi társadalom igényeihez. Ezzel szoros összefüggésben, ellentétesen alakulnak az ingázás adatai, ami az ágazat fontos jellemzője, és széles társadalmi rétegeknek határozza meg a mindennapjait, ezért folyamatosan figyelemmel kell lenni a tendenciáira.

2.2 Szociális gondoskodás Bölcsődei ellátás

A Gyermekvédelmi törvény kötelező ellátási szintet a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti ellátások köréből csak a bölcsődei ellátáshoz rendel: 10000 lakos felett kötelezően működtetendő. Bár a törvény megengedi, hogy a bölcsődés korú gyermekek nappali ellátását családi napközi keretében is megoldhatja az önkormányzat. A bölcsődei ellátás működésére a területi egyenlőtlenség, illetőleg a szolgáltatáshoz való hozzáférés nem kielégítő volta jellemző. A NCSSZI értékelése7 szerint a meglévő intézmények meglehetősen túlzsúfoltak, több mint 100%-os kapacitáskihasználtságuk mellett a várólistán szereplők száma túl magas. A településkategóriák vizsgálata során a 600 fő alatti, 600-2000 fő közötti illetve a 200010000 fő közötti településeket majd a 10000 lakos feletti településeket vizsgáljuk. A 600 lakosnál kevesebbel rendelkező községek közül 14 rendelkezik bölcsődével. A 14 település közül 2 (Hejűkürt és Csömödér) nem önkormányzati bölcsődével rendelkezik. A többi 12 községben az önkormányzat működteti a bölcsődei ellátást. A Somogy megyei Csombárdon 2 bölcsőde is működik, összesen 75 férőhellyel. A túlzsúfoltságot mutatja, hogy az év folyamán

7

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (2011): Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások: helyzetértékelés.

18

a Csombárdi bölcsődéket 130 gyermek vette igénybe, bár csak 64 volt a beíratott gyermekek száma.

Megye Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Tolna Vas Vas Vas Zala Zala

Lakónépesség

Település

Működő Bölcsőde Bölcsődét bölcsődei beíratott igénybevevő férőhelyek gyerekek gyermekek száma száma száma 18 16 26 11 8 22 12 9 12 14 15 27 14 13 24 75 64 130

Körösújfalu Hejőkürt Tarjánpuszta Vértestolna Cserhátszentiván Csombárd

537 315 385 540 139 287

Csaholc

521

12

16

23

Bonyhádvarasd Kisvejke Kisunyom Kiszsidány Megyehíd Csömödér Kissziget

402 406 415 89 331 580 175

24 36 24 50 12 20 30

22 43 34 48 13 22 36

39 64 42 82 21 37 59

A 600-2000 lakosú települések között 41 működtet bölcsődét. Három településen: Szentpéterszegen, Papkeszin és Csákberényben nem az önkormányzat működteti a bölcsődét. A legnagyobb kapacitással a Kaposszerdahelyi bölcsőde (5 intézmény) működött 2011-ben, 278 beíratott bölcsődéssel. A ténylegesen a bölcsődét használók száma az adott évben ennek a számnak több, mint másfélszerese, 488 gyermek volt. A bölcsődei férőhelyek számát tekintve Hajdú-Bihar és Zala megye mutat magas értékeket ezen a településkategórián belül.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok

Működő bölcsődei férőhelyek száma

Bölcsődei gondozónők száma

Beíratott gyerekek száma

Bölcsődét igénybevevő gyermekek száma

24 10 10 12 60 72 24 24

4 2 2 2 11 14 5 4

24 11 12 12 42 70 21 28

25 11 18 22 76 260 34 48

19

Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen




Bölcsődét igénybevevő gyermekek száma

0 0 45 350 38 12 0 58 78 931

0 0 8 58 6 2 0 10 12 161

0 0 50 320 37 8 0 66 57 892

0 0 77 574 44 21 0 93 88 1575

A 2000-10000 lakosú települések között 13 nem önkormányzati fenntartású bölcsőde található. Az önkormányzati bölcsődék közül 41 községekben, 26 nagyközségekben és 85 városokban található. Nógrád megyében található a legkevesebb bölcsőde ebben a településkategóriában, és a legkevesebb ellátott gyermek is. A férőhelyek számát tekintve 300-nál több gyermek befogadására képes Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bölcsődéi. Az egészségügyi ellátás területén kiszámolt öregedési index ezekben a megyékben volt a legalacsonyabb, ami a társadalom fiatalodását mutatja, indokolva a bölcsődék létét.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna

Működő bölcsődei férőhelyek száma 227 126 380 180 316 112 179 294 92 372 212 26 279 110 344 94



38 20 66 32 52 21 29 48 15 68 39 4 45 20 64 19

261 144 395 210 309 91 181 311 89 427 237 31 312 114 405 87

20

Bölcsődét igénybevevő gyermekek száma 388 247 629 334 512 163 327 778 122 646 363 53 520 157 838 140

Vas Veszprém Zala Összesen

Működő bölcsődei férőhelyek száma 66 188 102 3699



11 33 16 640

67 185 61 3917

Bölcsődét igénybevevő gyermekek száma 99 301 135 6752

A 10000-30000 lakosú települések közül 85 város rendelkezik önkormányzati fenntartású bölcsődével, ezzel szemben 11 város és a 2 kategóriába tartozó nagyközség viszont nem, bár a törvényi előírás kötelezné rá őket. A legtöbb önkormányzati bölcsőde Pest megyében található, szám szerint 28 db. Viszonylag magas még a számuk Bács-Kiskun (10), BorsodAbaúj-Zemplén (9) és Békés (8) megyében.

Bölcsődék száma

Önkormányzati bölcsődék száma

10 3 10 9 3 3 2 7 3 7 7 2 33 4 5 2 4 6 1 121

10 3 8 9 3 3 2 7 3 6 6 2 28 4 5 2 4 6 1 112

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

A bölcsődék számának fölénye miatt a bölcsődei férőhelyek számában is Pest megye birtokolja a legmagasabb értéket, 1888 férőhely. A ténylegesen a bölcsődéket igénybevevők száma ettől lényegesen magasabb, meghaladja a 3000 gyermeket.

21

A bölcsődék átlagos férőhelye 52 fő; az átlag alatti létszám mutatkozik Fejér (42), BácsKiskun (44), Hajdú-Bihar (40), Heves (40) és Veszprém (46) megyékben. Az átlagot meghaladó mutatószám látható Baranya (78), Tolna (76) és Zala (74) megyékben. A bölcsődei gondozónők száma országos átlagban a kategóriába eső települések között 10 fő, melyek száma a megyékben a még elfogadható – 5%-os hibahatáron belül – mozog. Ez alól csupán Zala és Tolna megye kivétel, amelyek átlagos 15 fős gondozói állománya átlagon felülinek tekinthető.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen


Bölcsődei gondozó nők száma

349 222 451

71 31 94

Egy bölcsődé re jutó gondozónők száma 7 10 9

444 235 484

Bölcsődét igénybevevő gyermek ek száma 733 380 786

474

92

10

455

699

51

198 126

39 21

13 7

174 126

410 221

58 42

34

6

3

43

69

22

296 148

54 26

8 9

283 121

456 216

40 40

296

51

7

328

567

47

457

80

11

361

662

52

96 1888 256

25 358 46

13 11 12

121 1830 249

157 3145 413

61 55 62

250

45

9

328

466

66

154 178 280 72 6225

30 34 52 15 1170

15 9 9 15 10

151 196 273 74 6276

237 315 618 118 10668

76 49 46 74 52


Egy bölcsődé re jutó gyermek ek száma 44 78 48

Érdemes lenne a bölcsődei (családi napközi) elérhetőség további vizsgálata, hiszen az, hogy ennek az alapellátási rendszernek mekkora az adott településen túl a lefedettségi szintje, mekkora térség tartozik az ellátáshoz, rendkívül fontos lehet.

22

Érdemes még az adott ellátási formához tartozó jövedelmezőségi adatok kutatása is, hiszen a gondozónők (férfiak?) bérjellegű kiadásai, az intézmények működési, fenntartási költségei lényeges tényezők az önkormányzati közszolgáltatások finanszírozhatóságának vizsgálatakor. Összegzés A bölcsődei ellátás működésére a területi egyenlőtlenség, illetőleg a szolgáltatáshoz való hozzáférés nem kielégítő volta jellemző. A meglévő intézmények meglehetősen túlzsúfoltak, több mint 100%-os kapacitáskihasználtságuk mellett a várólistán szereplők száma is magas. Bár elenyésző mértékben, de találunk kevés lakosságszámú falvakon is önkormányzati bölcsődét. Az intézményi túlzsúfoltság leginkább azokra a területekre (megyékre) jellemző, ahol az öregedési index 100% alatti. Ezekben a térségekben kiemelt problémaként kezelik a gyermekek ellátását, viszont költségadatokat aggregáltan nem találtunk ezen térségek intézményellátottságára vonatkozóan.

Idősellátás A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások vizsgálata során a települések méretkategória szerinti lehatárolásánál a következő besorolást alkalmaztuk: 600 főnél nem népesebb települések, 601 és 2000 lakosú települések, 2001 és 10000 lakos közötti települések, 10001 és 30000 lakos közötti települések, 30000-nél népesebb települések. A jogállás szerinti megkülönböztetésben az eddig is használt, község-nagyközség (összevontan), város kategóriákat különítettük el. A megyei jogú város, megyeszékhely (fővárosi kerület) szolgáltatásai törvényileg szabályozottak, ezért ezeket külön nem vizsgáltuk. A területi alapú bontás – lehatárolás elvét követtük, hiszen az ellátások alapegysége általános esetben a település. De az ellátás szerveződhet ma már társulási szinten is, illetve szerződött szolgáltató által. Viszont annak kimutatása, hogy melyik település-kivel társul az alapvető

statisztikai

adatokból

nem

kimutatható,

illetve

az

egyes

szolgáltatók

tevékenységének kiterjedése sem látható az alapstatisztikai adatokból. A települési szinten látható adatok az ellátottak számát, illetve intézmények esetében a férőhelyek számát mutatják, ezekkel tudunk számolni.

23

Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtásnak minden településen megtalálható kellene, hogy legyen, a lakosságszámtól függetlenül. Az igénybevétel és a szolgáltatás szükségessége egyéni felmérések alapján határozódik meg. Ennek ellenére, bár szükségesnek ítélik, nem minden település rendelkezik ilyen szolgáltatással. Az önkormányzati szolgáltatás hiánya viszont mutathatja azt is, hogy egyházi vagy nem állami szolgáltató szervezi ezt a típusú ellátást. Ma Magyarországon 1275 település található, amelyek lakossága nem haladja meg a 600 főt. Ezen települések 70%-ban, azaz 899 településen található olyan, aki házi segítségnyújtásban részesül. A települések (600 fő alatti) közel 40%-a, 549 település rendelkezik jelzőrendszeres segítségnyújtási szolgáltatással. Az igénybevevők száma így is a települések lakosságának csupán 3,3%-át teszik ki, azaz 12516 főt. Ez a lakossági arány a jelzőrendszeres segítségnyújtást igénybevevők számában még csekélyebb, 0,82%, azaz a 600 fő alatti településeken csak 3100 fő veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást.

Igénybevevők száma (fő) 10-nél kevesebb 10-20 között 20- 50 között 50-100 között 100-nál több Összesen:

Házi segítségnyújtásban részesülő települések száma

Igénybevevők száma

413 347 121 12 6 899

2588 4605 3510 784 1029 12516

Jelzőrendszeres segítségnyújtást igénybe vevő települések száma 476 58 12 3 0 549

Igénybevevők száma 1728 814 351 207 0 3100

A 600 és 2000 lélekszámú települések között 934 rendelkezik házi segítségnyújtó szolgálattal, azaz a települések 83%-a, valamint 582 településen működik a jelzőrendszeres segítségnyújtás, a települések 52%-án. Az ezen településtípusba tartozó községek és városok lakosainak 1,7%-a tartozik a házi segítségnyújtást igénybe vevők körébe, 21783 fő. A jelzőrendszeres segítségnyújtást a lakosok 0,43%-a, azaz 5557 fő veszi igénybe. Magas azon települések száma (29), ahol a házi segítségnyújtásban részesülők száma meghaladja a 100 főt. Ha területileg megnézzük, akkor a 29 település közül 23 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 3 Hajdú-Bihar megyében, 2 Békés megyében és 1 Baranya megyében található. A közel 1700 lakosú Vajszlón 188 főt érint ez a fajta szociális ellátás, a lakosok több mint 10%-

24

át. A szolgáltatást igénybevevők száma kiemelkedő a Békés megyei Lőkösházán, ahol az 1762 lakosú községben 312 fő él a házi segítségnyújtás adta előnyökkel.

Igénybevevők száma (fő)

10-nél kevesebb 10-20 között 20-50 között 50-100 között 100-nál több Összesen:

Házi segítségnyújtásban részesülő települések száma


481 284 274 54 29 1122

1818 4006 8136 3714 4109 21783

Jelzőrendszeres segítségnyújtást igénybe vevő települések száma 915 144 60 3 0 4215


1746 1846 1728 237 0 5557

Ha a kategóriába tartozó 7 várost vizsgáljuk, akkor a fent említett szolgáltatásokat a 7-ből 5 város vezette be. Igal és Visegrád városban nincs házi segítségnyújtásban részesülő, illetve Gönc és Visegrád városok nem vezették be a jelzőrendszeres segítségnyújtást, illetve nincs igénybevevő az adott településen. A 2000-10000 fő közötti népességkategória 605 települése között 178 város található. Területi szinten a kategória legnépesebb megyéje Pest megye, 91 településsel, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 57 településsel. Pest megye – kategóriába tartozó – települései közül 16-on nem található igénybevevő a házi segítségnyújtásra, illetve 52 településen nem található jelzőrendszeres segítségnyújtás. A törvényi szabályozás nem teszi kötelezővé 10000 lakos alatt a jelzőrendszeres segítségnyújtást, mégis ebben a kategóriában a települések 40,3%-a, azaz 244 település él ezzel a lehetőséggel. A házi segítségnyújtás értékadatait megvizsgálva látható, hogy a befolyt térítési díj (egy éves) összegében lényeges eltérések mutatkoznak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb a térítési díjak összege, bár az igénybevevő települések köre átlagosnak (33) mondható. Bár a szolgáltatás térítésköteles, sokszor eltekintenek az egyes településeken a díjfizetéstől, illetőleg egyénre szabottan meglehetősen csekély díj fizetése ellenében is teljesítik a szolgáltatást. Ez a szemlélet látható Somogy, Nógrád és Zala megye esetében, ahol az éves térítési díj nem haladja meg a három millió forintot. A települések jogállása szerint vizsgálódva, a legnagyobb arányú térítési díj fizetés a városokban figyelhető meg, 55%; a nagyközségekben 14%; míg a községekben 31%.

25

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

Befolyt térítési díj összege (ezer Ft) 12939 6204 9711 14128 8982 14497 6852 10308 13513 29501 9578 3062 20441 2512 15230 4055 7494 3409 1401

A következő vizsgált kategória a 10000 és 30000 lakossal rendelkező települések köre. A kategóriába 108 település tartozik, amelyek közül 106 város és 2 nagyközség (Kerepes és Solymár).

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna

Házi Jelzőrendszeres segítségnyújtást segítségnyújtást igénybevevők száma 626 370 267 100 1759 362 985 304 208 97 135 94 201 135 1526 230 107 14 918 132 108 128 249 141 955 794 213 171 517 433 141 151

26

Vas Veszprém Zala

Házi Jelzőrendszeres segítségnyújtást segítségnyújtást igénybevevők száma 235 88 582 310 202 57

Törvényileg szabályozottan a 10000-nél népesebb településeken kötelező a jelzőrendszeres segítségnyújtás biztosítása is. Ennek ellenére házi segítségnyújtás Tököl és Bonyhád városában nem található, míg a jelzőrendszeres segítségnyújtás 29 településről hiányzik. Házi segítségnyújtást az összlakosság 0,6%-a, 9936 fő vesz rendszeresen igénybe, valamint a jelzőrendszeres segítségnyújtást a lakosok 0,2%-a, azaz 4140 fő igényli. A jelzőrendszeres segítségnyújtást a legkevesebben Heves megyében (14 fő) igényelték, Hatvan és Heves városában. Alacsony az arány még Zala, Vas és Fejér megyében is. Pest megye ezekhez a megyékhez képest kiemelkedik, közel 800 fő veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást. A befolyt térítési díjak összege – ahogy az előző kategórián belül – nem egységes. A legtöbb térítési díj Pest megyében folyt be, míg az igénybevevők legnagyobb számban HajdúBihar és Békés megyében voltak.

(ezer Ft) Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Befolyt térítési díj 17724 4500 7993 8962 9589 5864 1911 11304 10035 18187 7119 3500 42770 2305 6226 15788 4791 8800 983 188351

27

Működési költség 204437 140205 214218 251058 44339 52286 22793 545458 36527 244050 32125 131409 317009 61838 138178 82637 67983 194614 63438 2844602

Személyi jellegű kiadások 194238 132725 186889 232100 40009 46051 21424 492028 32835 175391 29822 128849 276591 54126 130498 79723 64142 170935 42797 2531173

A fajlagos mutatókat tekintve Heves és Tolna megyében a legmagasabb a térítési díjak havi összege egy igénybevevőre vonatkozóan, de az összeg még így is 10 000 Ft alatti. 1000 Ft alatti havi díjjal több megyében számolhatunk: Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy és Zala megye. Az egy igénybevevőre jutó működési költségek jóval meghaladják az ebből a szolgáltatásból befolyt összegeket. A havi szintű működési költség általánosságban tízszer nagyobb, mint a térítési díj havi összege. De kirívó Tolna megye példája (illetve Baranya és Nógrád megyéé is), ahol a működési költség havi szinten duplája a többi megye átlagos költségének.

Egy igénybevevőre jutó térítési díj Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala

Térítési díj havi összege

28 313 16 854 4 544 9 098 46 101 43 437 9 507 7 408 93 785 19 812 65 917 14 056 44 785 10 822

2 359 1 404 379 758 3 842 3 620 792 617 7 815 1 651 5 493 1 171 3 732 902

12 043 111 972 20 387 15 120 4 866

1 004 9 331 1 699 1 260 406

Egy igénybevevőre Működési ktg jutó működési igénybevevő/hó költség 326 577 27 215 525 112 43 759 121 784 10 149 254 881 21 240 213 168 17 764 387 304 32 275 113 398 9 450 357 443 29 787 341 374 28 448 265 850 22 154 297 454 24 788 527 747 43 979 331 947 27 662 290 319 24 193 267 269 586 078 289 289 334 388 314 050

22 272 48 840 24 107 27 866 26 171

Idősek otthona és bentlakásos ápolás, ellátás

Ezt az ellátási formát a törvényi szabályozásoknak megfelelően a 3000 fő feletti településeken írják elő kötelezően, de egy rövid ideig a 2000 fő feletti településekre is vonatkozott ez a szabályozás. Mégis a 600 fő lakossal nem rendelkező települések 10%-a rendelkezik olyan nappali intézménnyel, melyek az időskorúak ellátására szolgál. A kategóriába tartozó településeken viszont az idősek otthona meglehetősen csekély számban 28

fordul elő (40 db), és ennek negyede Somogy megyére koncentrálódik. Az idősek nappali intézményében foglalkoztatottak száma nem egyenletes az ellátottak számához viszonyítva. Veszprém megyében, egy nappali ellátásban foglalkoztatott 105 ellátott időskorúval foglalkozik. Ez a szám nagyon magas, viszont a statisztika a nappali ellátásban foglalkoztatottak számában csupán a teljes munkaidőben (8 órában) alkalmazottakat számítja bele, a részmunkaidős foglalkoztatást nem; ezért lehet, hogy ennyire magas ez a szám. A megyékben átlagosan egy foglalkoztatottra az idősek nappali intézményében 8-12 beteg jut. Az ellátottak számát és a férőhelyeket tekintve látható, hogy a kihasználtság csaknem 100%os, alig van olyan intézmény, ahol fogadnak be még időskorúakat.

Idősek nappali intézménye

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

Idősek otthona

0 10 3 30

Nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 0 15 5 61

0 104 0 135

0 106 0 137

0 3 0 5

2 0 1 4 2 2

5 0 2 7 2 3

176 0 24 36 26 26

181 0 25 36 26 27

2 0 2 1 1 1

1 4 0 11 14

2 8 0 18 17

20 10 0 664 43

21 10 0 683 42

1 1 0 11 2

4 7 2 15 112

19 23 3 35 225

118 276 316 27 2001

120 283 324 27 2048

1 4 4 1 40

Az idősellátás finanszírozása a térítési díjakból nem megoldható, még a működési költségeket sem fedezik, és ezen felül még a személyi jellegű, bérjellegű kiadásokkal is számolni kell. Átlagosan országosan az egy ellátottra jutó térítési díj a 2000 lakossal nem rendelkező településeken 24 ezer Ft. A megyék többségében az érték nem, vagy alig haladja

29

meg a 10 ezer Ft-ot (Bács-Kiskun, Baranya, Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye).

(ezer Ft)


Befolyt térítési díj

Egy ellátottra jutó térítési díj

Működési költség

3 822 4 377 8 404

7 6 35

90 517 141 471 133 653

Egy ellátottra jutó működési költség 166 179 557

17 793

32

250 534

446

157 746

4 010 5 561 5 940 4 722 22 674

13 10 15 23 28

62 388 45 257 29 499 122 805 117 874

207 84 73 599 147

43 039 20 355 20 248 79 021 68 698

7 024

29

118 568

486

76 670

4 653 12 847 14 495 11 478

12 54 20 9

55 678 58 714 65 986 178 772

138 246 91 145

35 167 38 069 39 992 113 808

111 775

78

360 603

251

241 098

2 530 5 674 42 5 387 253 208

5 9 0 10 24

64 471 58 301 24 654 70 945 2 050 690

122 95 84 133 193

47 854 28 586 26 709 46 515 1 343 775

Személyi jellegű kiadások 57 888 111 470 90 842

A 2000 főnél népesebb települések kategóriájába a települések több mint fele, 336 község és város rendelkezik az idősek nappali ellátását biztosító intézménnyel. Az ellátottak száma több megyében is meghaladja a férőhelyek számát.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér

Idősek Nappali nappali ellátásban intézménye foglalkoztatottak száma 29 59 11 32 26 84 30 70 18 17

49 40

30

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

Idősek otthona

1041 434 1095 1156

1027 437 1052 1119

22 8 23 16

624 1081

794 1101

8 18

Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Idősek Nappali nappali ellátásban intézménye foglalkoztatottak száma 11 25 23 53 17 29 25 62

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

Idősek otthona

278 805 411 1026

291 845 417 899

7 18 10 22

16

34

484

697

9

9 17 12 39

17 39 23 101

80 1566 475 1566

76 1708 480 1586

2 32 6 39

13 6 10 7 336

26 23 20 15 801

751 103 541 538 14055

763 104 508 575 14479

9 2 7 9 267

Nógrád és Vas megyében az átlagot messze meghaladóan magas az egy ellátottra jutó működési költség, de ebben a két megyében a legmagasabb az ellátottakra befolyt térítési díj is, az országos átlag 7,5 – 10-szerese.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-




12 526 1 033 6 917

12 2 6

164 378 84 075 209 793

Egy ellátottra jutó működési költség 158 194 192

25 471

22

225 896

195

148 057

5 470 10 524 5 170 20 669 18 243

9 10 19 26 44

124 206 97 209 70 299 159 735 106 728

199 90 253 198 260

91 206 55 346 50 679 93 297 60 011

7 762

8

173 711

169

123 138

7 907 13 370 7 147 8 043 54 533

16 167 5 17 35

126 711 66 620 99 080 86 953 340 562

262 833 63 183 217

89 213 36 298 61 920 51 272 216 575

31


Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen



7 929 12 853 6 230 1 599 233 396

11 125 12 3 17


Egy ellátottra jutó működési költség

Személyi jellegű kiadások

89 196 90 891 55 818 100 834 2 472 695

119 882 103 187 176

57 073 55 734 37 648 40 583 1 601 538

A települések 10000-nél népesebb, de 30000-nél kevesebb lakossággal rendelkező körében, bár törvényi előírás, a 108 település közül 16 nem rendelkezik az időskorúak nappali ellátását biztosító intézménnyel. Ez főként Pest megyére jellemző, ahol Budapest viszonylagos közelsége, és a szakosított ellátók közelsége lehetővé teszi az időskorúak nappali ellátását a településen kívül is. Idősek otthona viszont 144 található, amely azt bizonyítja, hogy egye településen több ilyen otthon is található. Gyakori a 3 vagy ennél több idősek otthona is a városokban, pl. a Békés megyei Gyomaendrődön (5), vagy Kőszeg városában (4). A települések 36%-án található egy idősek otthona, 29%-án kettő és 12%-án három vagy annál több idősek otthona.

7 2 6

Nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 17 11 82

7

56

601

614

11

2 3 1 7 2

15 11 4 35 4

296 66 63 601 202

298 67 74 623 217

3 2 2 9 4

6

23

756

754

10

4

23

313

321

5

2 23 4 4

4 77 8 16

367 2091 345 225

372 2221 365 230

3 33 7 3

Idősek nappali intézménye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-

32

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

Idősek otthona

907 531 1208

915 538 1277

13 7 15

Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Idősek nappali intézménye

Nappali ellátásban foglalkoztatottak száma

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

Idősek otthona

3 4 4 1 92

9 34 10 6 445

239 173 230 55 9269

238 181 243 55 9603

4 6 6 1 144

Az egy ellátottra eső térítési díjak hasonló eloszlást mutatnak, mint az előző kategóriában, még itt is találunk tízezer forint alá eső térítési díjat megyénként. A működési költségek – lévén az ellátottak száma is növekszik – magasabbak, mint az előző kategóriában. A városokban létesülő nappali intézményekbe, otthonokba való eljutást is legtöbb esetben az önkormányzat téríti, mely a működési költséget növeli.

(ezer Ft)


2 897 1 224 17 133

Egy ellátottra jutó térítési díj 3,2 2,3 14,2

71 357 56 583 199 597

Egy ellátottra jutó működési költség 78,7 106,6 165,2

4 449

7,4

93 163

155,0

87 305

6 200 2 845 7 205 3 374

20,9 43,1 12,0 16,7

60 199 14 151 18 858 75 782 24 907

203,4 214,4 299,3 126,1 123,3

15 326 13 473 10 783 59 309 7 066

3 086

4,1

37 230

49,2

22 098

3 224 31 363 1 690

10,3 15,0 4,9

28 750 10 003 244 062 26 727

91,9 27,3 116,7 77,5

14 870 13 846 163 962 21 634

4 349

19,3

42 531

189,0

46 246

12 188 6 087 493 0 107 807

51,0 35,2 2,1 0,0 11,6

105 179 52 865 33 389 1 195 333

440,1 305,6 145,2 129,0

62 639 27 112 20 080 801 714


33



Összegzés Az időskorúak ellátását biztosító közszolgáltatások statisztikai háttérelemzéséhez számos mutató áll rendelkezésre. A házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátását biztosító intézmények, idősek otthona, szakosított ellátások megléte, száma; az ellátottak és a férőhelyek száma; illetve számos jövedelmi mutató (személyi – bérköltséggel növelt – kiadások, térítési díj, működési, fenntartási költségek) adott. A fajlagos mutatók kiszámolása épp ezért lényegesen könnyebb, mint pl. az egészségügyi ellátórendszer elemzésekor.

Hajléktalan ellátás Az Önkormányzati Közszolgáltatások – Szociális, Gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások tanulmány 2. melléklete szerint a hajléktalanokról való gondoskodás intézményi formája három módon valósulhat meg. A hajléktalanok átmeneti szállása a településeken a 30000-nél magasabb lakosságszámú városokban, illetve a megyei jogú városokban, fővárosi kerületekben kötelező. A hajléktalanok otthonát a megyei jogú városokban, valamint a fővárosban kell biztosítani; ahogyan a hajléktalanok rehabilitációs intézményét is. Elsőként a 30000-nél népesebb városok ellátórendszerét tekintettük át. A szociális étkeztetés egyik lehetséges ága, a népkonyhák biztosítása, amellyel 23 város él. A hajléktalanok nappali intézményei a megyékben egyenletesen oszlanak el, 1-2 db található általában megyénként. Somogy megye a kivétel, ahol ilyen típusú nappali ellátás nincs. Pest és Hajdú-Bihar megye a másik véglet, ahol 5 intézmény működtetését indokolták az ottani állapotok. A hajléktalan otthonok férőhelyei a nemcsak nappali, hanem éjszakai ellátást is biztosító otthonok, teljes körű egészségügyi és szociális ellátást biztosítva. Hajléktalanok nappali intézményeinek száma 4 3 2 3 3 3 4

Népkonyhák száma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron

4 2 0 3 1 2 3

34

Hajléktalanok otthonai, működő férőhelyek száma 49 50 0 88 0 0 90

Hajléktalanok nappali intézményeinek száma 5 1 1 4 1 5 0 1 1 1 1 2 45

Népkonyhák száma Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

0 0 0 1 1 1 0 1 1 0 1 2 23

Hajléktalanok otthonai, működő férőhelyek száma 0 26 0 40 0 0 0 50 0 26 21 0 440

A következő táblázat a hajléktalanok nappali intézményeinek főbb adatait tartalmazza. Látható a befogadó képesség, az átlagos napi forgalom és az ezen intézményekben foglalkoztatottak száma. A számok megdöbbentőek: 2011-ben egy napon átlagosan 3417 ember kereste fel ezen intézmények valamelyikét szerte az országban. Az átlagos napi forgalom – láthatjuk – sokszor duplája a befogadóképességnek. A foglalkoztatottak száma is meglehetősen csekély, hiszen egy foglalkoztatottra átlagosan 13-19 gondozott jut naponta, attól függően, hogy a befogadó képesség adatait, vagy a napi forgalom adatait nézzük. Megfigyelhető, hogy a megyeszékhelyeken nagyobb a hajléktalanok száma, mint az egyéb városokban,

ami

a

szociális

ellátás

nagyobb

volumenének,

illetve

a

„jobb”

életkörülményeknek tudható be (valamint a hajléktalan fogalma is elsősorban a nagyobb városokhoz köthető).

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar

Befogadó képessége 181 250 90 250 110 180 150 398 35

Nappali intézmények Átlagos napi Foglalkoztatottak forgalma száma 356 15 291 12 139 4 270 14 218 8 215 10 202 10 706 42

Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Befogadó képessége 45 40 181 45 160 0 100 50 40 100 60 2430

Nappali intézmények Átlagos napi Foglalkoztatottak forgalma száma 38 2 55 4 279 16 40 4 235 16 0 0 121 6 62 2 48 4 53 2 89 4 3417 175

A költségvetési adatok közül a működési költségek és a személyi jellegű kiadások adottak, amelyekben területi különbségek mutathatók ki. Az egy gondozottra jutó működési költség Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb, annak ellenére, hogy a megye területén csak egy hajléktalanok részére nappali ellátást biztosító intézmény üzemel. Szabolcs-SzatmárBereg megyében hasonlóan az előbb említetthez csupán 1 ilyen intézet üzemel, nagyon magas fenntartási költségekkel, de viszonylag alacsony befogadóképességgel (40 fő). Azon megyeszékhelyek esetében, amelyek egyúttal megyei jogú városok is, az átlagos befogadóképessége

egy

hajléktalanszállónak

kb.

100

fő.

Az

egyéb

városok

befogadóképessége 20-60 fő között ingadozik, amely a működési költségeiken is megmutatkozik. A megyeszékhelyeken magas működési költséggel számolhatunk, hiszen több intézmény működik, magas kapacitáskihasználtsággal.

(ezer Ft) Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok


Személyi jellegű kiadás

78 265 52 777 19 531 48 404 35 696 23 453 26 643 192 133 8 319 59 499

33 212 34 621 15 122 35 998 22 138 15 407 19 070 80 258 7 265 35 697

36

Egy gondozottra jutó működési költség 432 211 217 194 325 130 178 483 185 1 487

(ezer Ft)


Személyi jellegű kiadás

40 264 10 191 61 177 102 445 7 721 24 119 12 800 21 031 824 468

28 386 8 350 35 520 13 373 3 007 8 100 3 600 6 735 405 859

Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Egy gondozottra jutó működési költség 222 226 382 1024 154 603 128 351 339

A kapacitáskihasználtság tekintetében az mutatkozik, hogy a hajléktalanoknak fenntartott intézmények közel teljes kihasználtsággal működnek. A hajléktalanotthonok, éjjeli menedékek, illetőleg a rehabilitációs intézmények egyidejűleg kevés városban találhatók meg. A magas fenntartási költségek, illetve a gondozók hiánya is okként szerepel több esetben. Bács-Kiskun megyében Kecskeméten, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolcon, GyőrMoson-Sopron megyében Győrött található meg a nappali ellátáson túl ez a három intézmény. Az ellátottak száma több esetben meghaladja a férőhelyek számát, főként az éjjeli menedék viszonylatában. Hajléktalanok otthona

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Hajléktalanok éjjeli menedéke

Férőhelyek száma 28 50

Ellátottak száma 24 50

56

55

40

40

26

25

40

40

37

Férőhelyek száma 75 90 34 96 127 131 53 97 49 27 68

Ellátottak száma 88 94 34 91 103 219 47 104 51 26 50

55

49

Hajléktalanok rehabilitációs intézménye FérőEllátothelyek tak száma száma 21 17

32

30

50

50

Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Forrás: saját szerkesztés

50

47

26 21

27 19

337

327

100 20 25 54 80 1181

94 16 24 46 78 1214

103

97

A hajléktalanok ellátására vonatkozó adatok évi átlagos értékek – illetőleg napi forgalmi adatok – de a szezonalitásra (téli hónapok) vonatkozóan nem ismeretesek az adatok, hiszen valószínűleg ekkor van túlzsúfoltság főként az éjjeli menedékekben és a nappali ellátóhelyeken. Az adatok árnyaltabb vizsgálatával lehetőség lenne a költségek megfelelő arányú csoportosítására. Összegzés A hajléktalanok otthonát a megyei jogú városokban, valamint a fővárosban kell biztosítani; ahogyan a hajléktalanok rehabilitációs intézményét is. A hajléktalanok nappali intézményei a megyékben egyenletesen oszlanak el, 1-2 db található általában megyénként, főként a megyeszékhelyen. Somogy megye a kivétel, ahol ilyen típusú nappali ellátás nincs. Pest és Hajdú-Bihar megye a másik véglet, ahol 5 intézmény működtetését indokolták az ottani állapotok. A befogadóképességet tekintve az adatok megdöbbentőek: 2011-ben egy napon átlagosan 3417 ember kereste fel ezen intézmények valamelyikét szerte az országban. Az átlagos napi forgalom sok esetben duplája a befogadóképességnek. A kapacitáskihasználtság tekintetében az mutatkozik, hogy a hajléktalanoknak fenntartott intézmények közel teljes kihasználtsággal működnek.

2.3. Egészségügyi alapellátás Az egészségügyi ellátórendszer elemzése során a háziorvosi ellátás, a háziorvosi szolgálat térségi bemutatásán túl, rá kívánunk mutatni az esetlegesen települési szinten jelentkező jogállásbeli különbségekre, valamint a területi különbségeken belül az elöregedés, periferikus helyzet sajátosságaira. A települések népességszám szerinti csoportokba való rendezése, valamint a jogállás megkülönböztetése miatt több csoportot képeztünk, amelyek az elemzés alapját szolgáltatják.

38

A települések lakosságszám szerinti lehatárolásakor az elemzésekben eddig is használatos lehatárolást követtük: 1000 fő alatti, 1000-2000 fő közötti, 2000-5000 fő közötti, 5-10 ezer fő, 10-30 ezer fő, 30-50 ezer fő, 50-100 ezer fő, 100 ezer fő feletti méretkategóriákat. A jogállás szerint megkülönböztettünk község, nagyközség, város kategóriát (a megyei jogú város, megyeszékhely kategóriát, ahol nem volt releváns eltérés, összevontan kezeltük). A háziorvosi szolgálat létét-meglétét vizsgáltuk elsődlegesen, településtípusonként; területi különbségeket keresve. Az 1000 fő alatti községek 23%-a rendelkezik háziorvosi szolgálattal, azaz 408 község. A megyéken belül erős szórás tapasztalható, az erősen aprófalvas településstruktúrájú déldunántúli és északi megyék (Somogy, Baranya, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, stb.) esetében már találunk olyan községet is, amelyik lakosságszáma nem éri el az 500 főt, mégis rendelkezik háziorvosi szolgálattal.

Községek száma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

28 257 20 227 14 24 102 20 42 16 22 78 20 181 104 61 185 160 215 1776

Háziorvosi szolgálattal rendelkező község 8 53 9 43 8 7 23 4 10 7 11 15 8 42 30 14 44 35 37 408

Az 1-2 ezer fős települések esetében jogállás szerint három kategóriát különböztethetünk meg. Ezen községek esetében az ellátás 83%-os, azaz a 604 község közül 500-ban található háziorvosi szolgálat. A kategóriába tartozó 17 nagyközség közül 15-ben található háziorvosi ellátás. Érdekes, hogy Békés megyében az 1800 fős Csabacsűd és Borsod-Abaúj-Zemplén 39

megyében az 1739 fős Izsófalva nem lát el háziorvosi szolgálatot; melyet Csabacsűd esetében Békéscsaba közelsége (30 perc közúti átlagos elérési idő) magyaráz. Izsófalva viszont rendelkezik Szakkórházzal és Betegotthonnal, amely ügyeletet is ellát, ezzel a háziorvosi szolgálatot váltva ki. A 7 város közül mindegyikben található háziorvosi szolgálat az alacsony lakosságszám ellenére is. A községek esetében az ellátást végző települések arányát vizsgálva megállapítható, hogy Csongrád megyében az 1000-2000 fő lakosságú községek mindegyike végez háziorvosi ellátást, és Békés, Somogy, Tolna és Zala megye községeinek 90%-a lát el háziorvosi szolgálatot.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz. Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Község HáziÖsszesen orvosi szolgálat 36 30 23 19 16 15 69 52 13 13 31 24 44 30 18 14 42 34 21 14 22 19 37 31 36 32 40 37 58 51 24 22 15 11 31 25 28 27 604 500

Nagyközség HáziÖsszesen orvosi szolgálat 1 3 2

1 2 1

1 3 1

1 3 1

1 4

1 17

1 4

Város Összesen

Háziorvosi szolgálat

2

2

1 1

1 1

1

1

2 7

2 7

1 15

A 2-5 ezer fős méretkategória összesen 478 települést takar, amelynek 67%-a község (321 település), 16%-a nagyközség (75 település) és 17%-a város (82 település). Háziorvosi szolgálattal ebben a kategóriában a települések 95%-a (452 település) rendelkezik. A községek többsége (95%) rendelkezik háziorvosi szolgálattal. A nagyközségek közül a Nyíregyházához közel eső Hodászon; a városok közül Abaújszántón, Csanádpalotán, Csepregen, Csorváson, Sellyén nem található háziorvosi szolgálat.

40

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz. Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Község HáziÖsszesen orvosi szolgálat 26 23 4 4 9 9 25 20 19 17 26 26 20 20 13 13 24 23 16 15 18 16 10 10 58 55 6 6 24 24 8 8 3 3 9 7 3 2 321 301

Nagyközség HáziÖsszesen orvosi szolgálat 7 7 2 2 4 4 6 6 3 3 11 11 4 4 6 6 3 3 2 2 2 2 3 1 12 5 1 1 2 75

3 1 11 5 1 1 2 74

Város Összesen 3 7 5 9 1 3 5 2 3 2 2 1 3 8 12 3 5 5 3 82

Háziorvosi szolgálat 3 6 4 8 0 3 5 2 3 2 2 1 3 8 12 3 4 5 3 77

Az 5-10 ezer lakosú települések között község jogállásút már igen keveset, csupán 5-öt találunk, melyek mindegyike rendelkezik háziorvosi ellátással. 26 nagyközség közül Csákvár és Csömör kivételével mindegyikben található egészségügyi alapellátás. A városok számbeli fölénye mutatkozik meg a méretkategórián belül. Kistelek és Csurgó kivételével mindegyik város rendelkezik háziorvosi ellátással. A nagyközségek és városok között ebben a méretkategóriában lényeges különbség nem mutatkozik az alapellátás szolgáltatás-nyújtása között. Község HáziÖsszesen orvosi ellátás Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz.

1

Nagyközség HáziÖsszesen orvosi ellátás

2 1 1 1

2 1 1 0

1

1

3

3

1

41

Város HáziÖsszesen orvosi ellátás 10 10 3 3 8 8 8 8 4 3 7 7 1 1 10 10 2 2 10 10

Község Háziorvosi Összesen ellátás Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Nagyközség HáziÖsszesen orvosi ellátás 1 1

4

4

16

15

5

5

26

24

Város HáziÖsszesen orvosi ellátás 3 3 2 2 7 7 2 1 9 9 3 3 1 1 4 4 2 2 96 94

A méretkategóriák szerinti következő csoport, a 10 ezer főnél népesebb települések: nagyközségi ranggal csupán két település: a Pest megyei Kerepes és Solymár rendelkezik. Mindkét település háziorvosi ellátással és házi gyermekorvosi ellátással is bír. A 30 ezer főnél nem népesebb városok (106 db) közül Bonyhád és Kistarcsa egészségügyi alapellátása hiányos.

Városok száma 7 3 6 7 3 3 2 7 2 7 4 2 31 4 5 4 4 4 1 106

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

42

Háziorvosi szolgálat 7 3 6 7 3 3 2 7 2 7 4 2 30 4 5 3 4 4 1 104

Az egészségügyi alapellátás és a rossz egészségügyi viszonyok közötti összefüggést a születéskor várható élettartammal kívánom szemléltetni, hiszen ahol alacsony a várható élet– tartam, ott eleve kevés a háziorvosi szolgálatok száma az országos vagy a regionális szinthez képest, vagy egyre kevesebben jelennek meg a rendeléseken, illetve kevesebb a védőnő. A rendelkezésre álló adatokból csupán statikus, egy adott évre vonatkozó információkat tudok/tudunk kiszűrni. A születéskor várható átlagos élettartamot, átlagéletkort a Statisztikai Hivatal megyei, ill. regionális bontásban közli; ezért a vizsgált terület ebben az esetben a megye lett. Az egészségügyi adatok elemzése során a születéskor várható átlagos élettartammal számolunk. Az átlagéletkor a szociális ellátórendszer vizsgálata során válik érdekessé a számunkra. A rendszerváltás óta a javuló egészségügyi és szociális körülmények hatására jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam mind a nők, mind a férfiak tekintetében. Az országos átlag szerint a férfiak 71, míg a nők 78 évet is megérhetnek. Az elmúlt húsz évben a várható átlagos élettartam nők esetében 4-6 évet, férfiaknál 6-8 évet javult. De reprodukálja-e mindezt a települési egészségügyi alapellátási rendszer? A háziorvosi ellátási rendszer az, amely a lakóhelyén, viszonylagos közelségben képes ezt a szolgáltatást ellátni. A területi ellátási elv szerint kialakított háziorvosi körzetek az elmúlt tíz évben nem változtak (Uzzoli, 2013). A praxispopuláció az egy-egy háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek számát jelenti, amely az ország területén belül függ a demográfiai és településszerkezeti tényezőktől, a dél-dunántúli aprófalvas és az alföldi tanyás területek más szerkezetet mutatnak.

Területi egység Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl

1990 66,30 63,81 65,47 65,37 64,21 65,62 65,11 66,81 66,00 65,77 66,26 65,46 65,12 64,85 65,18 65,49

Születéskor várható átlagos élettartam férfi nő 2001 2012 1990 2001 69,28 73,58 73,78 76,52 68,68 71,94 73,33 76,54 69,10 72,92 73,66 76,53 68,54 71,47 73,81 76,41 67,95 70,27 72,52 76,25 69,01 71,70 74,95 76,08 68,53 71,22 73,83 76,24 69,48 71,95 75,02 78,04 68,84 70,66 73,94 77,12 68,24 71,84 74,56 76,83 68,93 71,57 74,59 77,44 68,20 70,99 72,94 75,63 67,28 70,29 73,34 75,39 67,96 71,88 74,23 76,57 67,83 70,97 73,40 75,79 68,43 71,26 73,93 76,48 43

2012 79,23 78,22 78,85 78,36 77,57 79,11 78,39 78,71 78,25 78,96 78,67 78,12 78,07 78,85 78,27 78,45

Területi egység Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen Forrás: KSH, 6.1.7 tábla

1990 63,38 65,18 64,76 64,05 65,72 65,60 63,34 64,81 63,77 65,79 65,60 64,92 64,60 65,13

Születéskor várható átlagos élettartam férfi nő 2001 2012 1990 2001 66,59 68,95 72,72 76,10 66,77 70,78 75,16 76,78 67,14 70,47 73,88 75,97 66,73 69,68 73,53 76,26 68,04 71,83 73,63 76,63 67,43 70,55 73,24 76,25 65,78 70,05 73,25 75,74 67,03 70,83 73,39 76,17 67,41 70,96 73,64 76,73 68,84 71,06 74,35 76,60 68,68 71,50 73,64 76,56 68,21 71,13 73,84 76,64 67,32 70,57 73,58 76,36 68,15 71,45 73,71 76,46

2012 76,76 78,03 77,71 77,25 79,23 77,62 78,26 78,44 78,22 77,54 78,78 78,20 77,99 78,38

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében országos szinten a legalacsonyabb a várható élettartam mind a nők, mind a férfiak számára. A megyében az egészségügyi ellátórendszer jónak mondható, de a településszerkezet miatt a praxispopuláció viszonylag magas. A megyében 227 ezer lakos alatti település található, amelyek közül csupán 43-ban található háziorvosi szolgálat. Ha további jellemzőket veszünk be a vizsgálatba, azaz a védőnők számát, illetve a rendelésen megjelentek számát, látható, hogy csak az 5000 főnél népesebb városokban találunk 2-nél több védőnőt alkalmazásban. A községekben, nagyközségekben – szinte kivétel nélkül – 1 védőnő, illetőleg 1 háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónő áll szolgálatban. Ezzel szemben pl. Somogy megyében már az 1-2 ezer fős községekben is 2-3 védőnő dolgozik. A háziorvosi ellátottságot mutatja a következő ábra (egy korábbi, 2009-es időszakban, DélDunántúlon). A működő háziorvosok száma 2000-től kezdődően fokozatosan emelkedett. Ennek valamint a folyamatos népességcsökkenésnek a következménye, hogy a három megyében az egy háziorvosra jutó lakosság csökken, kevesebb, mint az országos átlag (2018 fő). A nagyobb kórházak, szakellátási intézetek mellett kevesebb háziorvos működik, nagyobb körzetet ellátva, emiatt sötétebb színnel jelzett a Siófoki, Pécsváradi, Dombóvári kistérség. Az egy háziorvosra jutó lakosságszám a statisztikai adatokból egyértelműen nem olvasható ki. A népességszámot, ha osztjuk a működő háziorvosok számával, kapjuk meg ezt az értéket. Ez azonban nem azonos az egy háziorvosra jutó betegszámmal. Mivel arra vonatkozóan nem találunk statisztikát, így csupán a lakosságszámból kiindulva lehetett következtetéseket levonni. 44

Forrás: PTE (2013): Dél-Dunántúli Régió Fejlesztése, 279. old. A lakosság csökkenése ellenére a háziorvosok száma és a háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők, védőnők száma folyamatosan növekedett, de ezzel együtt fokozatosan nőtt az orvosi ellátásban részesülők száma is (az elöregedés tipikus jele). Ezt leginkább a háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatások száma és az öregedési index kapcsolata tudja bemutatni. Egy-egy térségben az idősek magasabb arányából következtetni tudunk a rendelési időn kívüli magasabb igénybevételre. Az öregedési index egy statisztikai arányszám, amely megmutatja, hogy mennyi az idős lakosság (65 év felettiek) részaránya a fiatal (0-14 év közötti lakosok) népességhez képest. Az öregedési index Magyarországon 109,9%, ami jól szemlélteti az elöregedést hazánkban. Ha az öregedési index nő, a népesség korösszetétele romlik. A legtöbb időskorú (piros színnel jelzett) Békés, Csongrád, Vas és Zala megyében található, ahol az index 130% feletti. A legfiatalabb társadalommal (zölddel jelzett) megyei szinten: Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik. Ahol az öregedési index magasabb, ott magasabb a beteglátogatások száma is, kivéve a megyeszékhelyekhez közel eső járásokban, ott érvényesül a szakellátók, kórházak „elszívó ereje”, pl. Pécsváradi járás esetében, ahol a beteglátogatások száma indokolatlanul alacsony.

45

Bólyi járás Komlói járás Mohácsi járás Pécsi járás Pécsváradi járás Hegyháti járás Sellyei járás Siklósi járás Szentlőrinci járás Szigetvári járás Összesen Bácsalmási járás Bajai járás Jánoshalmi járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Kiskunmajsai járás Kunszentmiklósi járás Tiszakécskei járás Összesen Békési járás Békéscsabai járás Gyomaendrődi járás Gyulai járás Mezőkovácsházi járás Orosházi járás Sarkadi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Összesen Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Gönci járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás

Háziorvosi ellátásban lakáson Öregedési Népsűrűség, történt index (%) fő/km2 beteglátogatások száma (db) Baranya megye 107,6 2103 54,8 155,3 6878 123,2 138,5 5065 59,6 122,2 21870 304,5 144,1 1568 47,4 119 2167 35,2 93,4 4513 28,7 116,1 9450 55,5 99,3 1580 53,3 102,5 6544 38,8 122,3 61738 87,8 Bács-Kiskun megye 143,7 4892 66,7 161,7 10069 38,2 134,6 2529 38,8 157,8 9190 47,5 94,9 39672 131,0 136,4 11554 48,5 132,4 5007 64,0 118,9 8428 53,4 129,9 2162 40,0 117,2 11167 38,6 120,2 6947 57,7 122,2 111617 61,8 Békés megye 124 16818 70,9 148,6 23661 134,3 154,1 5604 34,3 145,7 22476 102,3 157,4 12663 43,4 148,1 17228 70,9 126,6 9611 39,2 166,8 9808 59,3 121 6042 40,6 144,1 123911 63,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 81,4 6722 38,8 80,8 4592 46,0 62,2 7269 56,5 92,2 5522 34,1 108,8 18375 192,6 79,6 5030 40,2

46

Települések száma

Összesen

Ebből: város

16 20 26 40 17 25 38 53 21 45 301

1 1 1 2 1 2 1 3 1 1 14

17 10 5 21 16 15 6 9 6 9 5 119

1 1 2 3 3 4 1 2 1 3 1 22

7 9 5 4 18 8 11 6 7 75

2 3 2 2 4 2 1 1 4 21

15 45 29 32 22 8

1 2 1 2 3 1

Háziorvosi ellátásban lakáson Öregedési Népsűrűség, történt index (%) fő/km2 beteglátogatások száma (db) Mezőkövesdi járás 145,7 12097 57,8 Miskolci járás 115,2 44418 256,5 Ózdi járás 99,8 14543 136,8 Putnoki járás 93,8 4672 48,1 Sárospataki járás 87,7 4564 127,9 Sátoraljaújhelyi járás 149,6 3317 52,0 Szerencsi járás 117,7 8576 50,8 Szikszói járás 109,3 3988 70,6 Tiszaújvárosi járás 97,5 5061 86,7 Tokaji járás 71,6 2441 56,6 104,1 151187 Összesen 93,6 Csongrád megye 162,7 2487 66,7 Csongrádi járás Hódmezővásárhelyi járás 126,5 16883 80,4 Kisteleki járás 149 2183 44,3 Makói járás 138 23704 64,6 Mórahalmi járás 133,9 11678 52,6 Szegedi járás 120,1 32359 278,8 Szentesi járás 148,5 14094 50,4 130 103388 Összesen 98,4 Fejér megye Bicskei járás 91 14840 66,9 Dunaújvárosi járás 128,4 29680 144,0 Enyingi járás 109,7 6170 45,5 Gárdonyi járás 121,5 11560 97,3 Martonvásári járás 89,1 7165 96,8 Móri járás 105,2 15033 83,2 Polgárdi járás 94,5 6237 67,5 Sárbogárdi járás 103,5 12192 43,1 Székesfehérvári járás 112 39831 149,5 110,4 142708 Összesen 97,6 Győr-Moson-Sopron megye Csornai járás 135,6 15463 56,3 Győri járás 104,7 54212 214,1 Kapuvári járás 133,6 3944 62,7 Mosonmagyaróvári járás 99,2 23714 80,9 Pannonhalmi járás 113,8 2343 48,9 Soproni járás 113,6 20629 115,4 Téti járás 123,6 2169 51,9 110 122474 Összesen 107,4 Hajdú-Bihar megye Balmazújvárosi járás 105,9 3843 35,8 Berettyóújfalui járás 109,9 14796 40,6

47


Összesen

Ebből: város

23 39 17 26 16 11 16 21 14 24 358

2 6 2 1 1 1 1 2 1 1 28

4 4 6 15 10 13 8 60

1 2 1 2 1 2 1 10

14 16 5 10 8 12 9 12 22 108

1 4 1 2 2 2 1 1 1 15

33 35 19 26 17 39 14 183

1 1 2 2 1 3 1 11

5 25

2 3

Háziorvosi ellátásban lakáson Öregedési Népsűrűség, történt index (%) fő/km2 beteglátogatások száma (db) Debreceni járás 103,5 36270 415,5 Derecskei járás 85,1 19661 63,9 Hajdúböszörményi járás 95,5 11240 85,3 Hajdúhadházi járás 57 5317 160,9 Hajdúnánási járás 108,8 7172 53,4 Hajdúszoboszlói járás 117,2 10390 57,7 Nyíradonyi járás 80,3 12093 57,4 Püspökladányi járás 101,9 15913 54,2 99,1 136695 Összesen 86,6 Heves megye 206,6 4121 48,2 Bélapátfalvi járás Egri járás 120,8 21488 145,2 Füzesabonyi járás 110,6 8465 51,7 Gyöngyösi járás 136,5 23944 99,4 Hatvani járás 135,2 15461 143,6 Hevesi járás 93,1 9214 47,8 Pétervásárai járás 176,4 5546 43,6 127,1 88239 Összesen 83,9 Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászapáti járás 111,2 9619 60,1 Jászberényi járás 130,3 18516 82,4 Karcagi járás 103,9 9318 49,3 81,2 5436 41,7 Kunhegyesi járás Kunszentmártoni járás 139,6 17182 61,0 Mezőtúri járás 139,3 6794 38,3 Szolnoki járás 128,2 26053 130,5 Tiszafüredi járás 137,8 7299 45,5 Törökszentmiklósi járás 112,6 15897 78,7 121,5 116114 Összesen 68,6 Komárom-Esztergom megye Esztergomi járás 110 22908 177,4 Kisbéri járás 116,1 6059 39,1 Komáromi járás 112,6 11527 105,9 Oroszlányi járás 112,6 7498 132,2 Tatai járás 114,5 13367 131,4 Tatabányai járás 105,5 17555 265,8 110,2 78914 Összesen 137,0 Nógrád megye Balassagyarmati járás 130,8 9379 74,3 Bátonyterenyei járás 156,2 4013 99,0 Pásztói járás 130,1 5400 56,7 Rétsági járás 114,4 5756 55,2 Salgótarjáni járás 130 10355 120,8

48


Összesen

Ebből: város

2 13 2 3 6 5 9 12 82

2 2 2 2 2 2 2 2 21

8 22 16 25 13 17 20 121

1 1 1 1 2 2 1 9

9 9 5 7 11 5 18 7 7 78

2 3 3 2 2 2 4 1 1 20

24 17 9 6 10 10 76

4 1 3 1 1 1 11

29 8 26 25 29

1 1 1 1 1

Szécsényi járás Összesen Aszódi járás Budakeszi járás Ceglédi járás Dabasi járás Dunakeszi járás Érdi járás Gödöllői járás Gyáli járás Monori járás Nagykátai járás Nagykőrösi járás Pilisvörösvári járás Ráckevei járás Szentendrei járás Szigetszentmiklósi járás Szobi járás Váci járás Vecsési járás Összesen Barcsi járás Csurgói járás Fonyódi járás Kaposvári járás Marcali járás Nagyatádi járás Siófoki járás Tabi járás Összesen Baktalórántháza járás Csengeri járás Fehérgyarmati járás Ibrányi járás Kemecsei járás Kisvárdai járás Mátészalkai járás Nagykállói járás Nyírbátori járás Nyíregyházi járás

Háziorvosi ellátásban lakáson Öregedési Népsűrűség, történt index (%) fő/km2 beteglátogatások száma (db) 113,4 4631 67,4 129,1 39534 78,2 Pest megye 101,1 16393 127,3 71 20191 307,3 105,7 36420 102,5 96,8 24593 80,9 79,8 17246 770,8 84 31567 656,5 80,8 32813 318,7 83,3 13138 241,4 89,2 20582 196,7 105 24238 106,2 107,5 16267 80,9 82,9 10486 406,6 114,1 5749 87,3 90,8 30913 245,5 72,2 35631 527,0 127,2 8141 56,6 96,6 18941 193,9 91 8513 401,3 88,4 371822 194,8 Somogy megye 106 3138 33,9 120,2 4298 33,4 150,8 8481 52,6 118 30456 75,3 135,1 12779 37,9 114,8 7008 39,6 141,5 13213 78,4 148,8 5516 29,8 126,6 84889 52,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 74,6 4464 76,5 96,8 7268 53,2 86,2 14659 52,0 85,7 4171 76,6 69,9 3730 89,4 74,8 15162 105,3 78,8 18585 100,2 89,6 8465 80,2 75,6 9330 60,4 91 24132 205,5

49


Összesen

Ebből: város

14 131

1 6

11 12 12 11 4 7 15 4 11 16 3 9 11 13 9 17 18 4 187

2 4 3 2 3 3 5 2 3 2 1 1 1 4 6 2 1 3 48

26 18 21 78 37 18 23 24 245

1 1 4 4 1 1 3 1 16

12 11 50 8 11 23 26 8 20 15

1 1 1 2 2 2 3 2 3 4

Tiszavasvári járás Vásárosnaményi járás Záhonyi járás Összesen Bonyhádi járás Dombóvári járás Paksi járás Szekszárdi járás Tamási járás Tolnai járás Összesen Celldömölki járás Körmendi járás Kőszegi járás Sárvári járás Szentgotthárdi járás Szombathelyi járás Vasvári járás Összesen Ajkai járás Balatonalmádi járás Balatonfüredi járás Devecseri járás Pápai járás Sümegi járás Tapolcai járás Várpalotai járás Veszprémi járás Zirci járás Összesen Keszthelyi járás Lenti járás Letenyei járás Nagykanizsai járás Zalaegerszegi járás Zalaszentgróti járás Összesen

Háziorvosi ellátásban lakáson Öregedési Népsűrűség, történt index (%) fő/km2 beteglátogatások száma (db) 82,4 5880 70,5 84,1 9138 56,9 71 4571 128,4 83 129555 93,0 Tolna megye 131,1 16383 65,4 139,9 5841 63,8 118,5 11767 58,9 128,7 17821 90,4 139,1 7443 37,6 123,9 4356 90,2 129,7 63611 61,9 Vas megye 140,8 8274 50,8 136,1 9750 43,4 114,7 9524 90,7 149,1 4937 56,1 150,2 3316 59,1 120,7 31868 174,9 141,2 6683 35,2 130,2 74352 76,9 Veszprém megye 141,6 12540 122,3 155 2988 97,3 162,6 6746 68,1 111,1 2838 35,0 124,1 11598 57,6 118,7 4220 49,0 148,1 7415 62,7 108,2 2615 127,0 107,9 13120 135,9 128,3 2696 58,4 126,2 66776 78,9 Zala megye 160,3 13105 93,2 189,1 9468 31,4 161,4 8008 41,8 138,2 21524 86,5 132,7 19142 101,0 167 5484 54,3 145,8 76731 75,4

50


Összesen

Ebből: város

6 28 11 229

2 2 2 27

25 16 15 17 32 4 109

2 1 2 2 3 1 11

28 46 21 42 16 40 23 216

1 2 3 2 1 2 1 12

11 11 22 28 49 21 33 8 19 15 217

1 3 1 1 1 1 2 2 2 1 15

30 48 27 49 84 20 258

2 1 1 2 3 1 10

Az egészségügyi alapellátásra statisztikai bontásában jövedelemre utaló mutatókat nem találtunk, bár fellelhetők országos szintű átlagos adatok, ezek többnyire anonim kérdőíves lekérdezésből származnak. Egy ilyen felmérés eredménye szerint egy kezdő orvos havi nettó bére:

135000

Ft,

míg

a

háziorvosok

havi

nettó

bére:

120000

Ft

(http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/). A jövedelmi helyzet hiánya miatt, például nem tudunk következtetéseket levonni abból a szempontból sem, hogy a perifériákon, illetve a rosszabb gazdasági környezetben élő háziorvosok száma mekkora, több-e a betöltetlen szolgálati hely ezekben a térségekben, illetve a jövedelmi helyzetük mennyiben kompenzálja a fejlettebb területektől való távolságot. Az alapellátás biztosításán túl jelentkezik-e egyéb plusz (gyermekorvosi, védőnői) szolgálat a periférikus területeken. A településszintű adatsorok nem közölnek külterületi lakott helyekre vonatkozó részletes statisztikákat, amelyekből megtudhatnánk, hogy az ilyen területeken magasabb-e a meglátogatottak száma, vagy a közeli szakellátás központjainak elszívó hatása érvényesül. A betöltött és a betöltetlen háziorvosi szolgálatok számáról sem kapunk értesítést, hiszen bár az OEP honlapján megtalálható a szolgáltatók listája (http://www.oep.hu/) de tényleges információs hozzáadott értéket ez a lista nem képvisel. Összegzés A háziorvosi ellátás a kisebb településeken nem megoldott, gyakori az ügyeleti rendszer, illetve a körzeti háziorvosi ellátás. Az ellátási elv szerint kialakított háziorvosi körzetek az elmúlt tíz évben nem változtak. A praxispopuláció az egy-egy háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek számát jelenti, amely az ország területén belül a dél-dunántúli aprófalvas és az alföldi tanyás területek mutatnak az átlagostól eltérő szerkezetet. Az öregedési index bemutatásával azt szemléltettük, hogy azokon a területeken, ahol magasabb az idősek aránya, több a rendelésen megjelentek száma, illetve az átlagosnál magasabb az otthon megvizsgált betegek száma is. A várható élettartam növekedése mutatja azt a visszás helyzetet, hogy fel kell az egészségügyi ellátásban készülni az idősgondozásra, hiszen az országban egyre növekszik azon települések köre, ahol a lakosok több mint fele nyugdíjas, időskorú illetve ellátásra szorul.

2.4. Kulturális szolgáltatások A kulturális közszolgáltatások szervezése magába foglalja a muzeális intézmények szolgáltatásait, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést, továbbá az állami

51

(önkormányzati) levéltárak működtetését. Ezek közül az önkormányzati törvény értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A statisztikai elemzés alapvető módszerének a kereszttáblás elemzést választottuk. Az intézményellátottság mennyiségi elemzése Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy van-e összefüggés e helyi közszolgáltatások helyben való megléte és egyes településjellemzők között. A helyi kulturális közszolgáltatások megléte a településeken, településnagyság-kategóriánként Településméret (fő) <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Összesen

Múzeum nincs 1074 635 573 410 84 33 2 0 0 2811

van 35 33 54 68 43 75 16 10 8 342

Települési könyvtár nincs van 73 1036 54 614 36 591 18 460 0 127 0 108 0 18 0 10 0 8 181 2972

Közművelődési intézmény nincs van 577 532 330 338 254 373 103 375 5 122 3 105 0 18 0 10 0 8 1272 1881

Összesen 1109 668 627 478 127 108 18 10 8 3153

Várakozásainknak megfelelően közepesen erős, szignifikáns kapcsolat van a település lakosságszáma és a muzeális intézmények megléte, illetve a közművelődési intézmény megléte között, viszont a települési könyvtár megléte statisztikailag nem függ össze a település méretével. Az eredmények hátterében az áll, hogy muzeális intézményt elsősorban a megfelelő látogatószámot vonzani képes látnivalók/kulturális örökség esetében érdemes fenntartani, ami a kisebb településeken kevésbé valósítható meg: a 3009 tízezer főnél kisebb településnek mindössze 7,7%-ában található, ugyanakkor létezik 35 olyan tízezer főnél nagyobb település is, ahol nem tartanak nyilván múzeumot. Települési könyvtárral viszont a vizsgált 3153 magyarországi településnek a 94%-a rendelkezik. Közművelődési intézmények a kisebb településeknek közel a felében működnek, míg a 271 ötezer fő feletti településnek szinte mindegyikében található legalább egy.

52

Jellemzően a kisebb településeken a kulturális közszolgáltatások intézményeiből csak egy van, vagy egyetlen sincsen, míg a nagyobb településeken több is található. Ennek megfelelően egyértelműen kimutatható a közepes erősségű statisztikai kapcsolat a településnagyság és a kulturális intézmények száma között, még a települési könyvtárak esetében is, különösen, ha azok szolgáltatóhelyeinek a számát vizsgáljuk (országosan átlagosan 1 települési könyvtárra 1,18 szolgáltatóhely jut).

A helyi kulturális közszolgáltatások intézményeinek átlagos száma, minimuma és maximuma településnagyság-kategóriánként Településméret (fő) <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Muzeális intézmények száma Átlag 0,033 0,051 0,100 0,155 0,402 1,250 2,500 4,700 10,375

Min

Max 0 0 0 0 0 0 0 1 5

2 2 3 2 3 13 7 10 15

Települési könyvtárak Közművelődési intézmények szolgáltatóhelyeinek száma száma Átlag Min Max Átlag Min. Max 0,939 0 2 0,498 0 4 0,929 0 2 0,572 0 3 0,959 0 2 0,721 0 5 1,069 0 27 0,952 0 5 1,685 1 55 1,575 0 17 2,129 1 32 2,796 0 19 5,722 1 49 5,611 1 27 24,300 3 89 14,500 2 32 12,000 9 17 17,875 10 36

Eredményeink nagyon hasonlóak az előbbiekhez, hogyha a kulturális közszolgáltatások intézményeinek létét és számát a települések jogállásának viszonyában vizsgáljuk, hiszen a jogállás és a népességnagyság szorosan összefügg egymással.

A helyi kulturális közszolgáltatások megléte a településeken, a települések jogállása szerint Jogállás Megyeszékhely Megyei jogú város, nem megyeszékhely Város, járásszékhely Város, nem járásszékhely Község, nagyközség önálló pm. hivatallal Község, nagyközség, közös önk. hivatal székhelye Község, nagyközség, közös önk. hivatal tagja Összesen

Múzeum nincs 0 0 50 99 288 567 1807 2811

53

van 18 5 102 53 31 57 76 342

Települési könyvtár nincs van 0 18 0 5 0 152 0 152 16 303 23 601 142 1741 181 2972

Közművelődési intézmény Összesen nincs van 0 18 18 0 5 5 7 145 152 11 141 152 76 243 319 219 405 624 959 924 1883 1272 1881 3153

A helyi kulturális közszolgáltatások intézményeinek átlagos száma, minimuma és maximuma a települések jogállása szerint Muzeális intézmények száma

Jogállás Megyeszékhely Megyei jogú város, nem megyeszékhely Város, járásszékhely Város, nem járásszékhely Község és nagyközség önálló polgármesteri hivatallal Község és nagyközség, közös önk. hivatal székhelye Község és nagyközség, közös önk. hivatal tagja

Átlag Min Max 6,889 2 15 3,800 1 10 1,211 0 13 0,421 0 3

Települési könyvtárak szolgáltatóhelyeinek száma Átlag Min Max 17,222 1 89 21,400 2 49 2,493 1 55 1,178 1 5

Közművelődési intézmények száma Átlag Min 17,833 9 4,000 1 2,711 0 1,303 0

Max 36 12 19 7

0,103

0

2

0,994

0

2

0,906

0

5

0,107

0

3

0,979

0

2

0,788

0

5

0,041

0

2

0,933

0

2

0,531

0

4

A helyi kulturális közszolgáltatásokhoz kapcsolódó intézmények léte tekintetében különbségek vannak a települések között aszerint is, hogy milyen a fejlettségük. A települési fejlettség megítélésére két, a statisztikában és a fejlesztéspolitikában elterjedt komplex mutatót használunk: a kistérségek (és egyben a települések) hátrányos helyzet szerinti besorolását, valamint a települések társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság és munkanélküliség szerinti besorolását. A helyi kulturális közszolgáltatások megléte a településeken, a települések hátrányos helyzetű besorolása szerint Hátrányos helyzetű besorolás NHH HH LHH LHHK ÁTM Összesen

Múzeum nincs 1059 732 157 666 197 2811

Települési könyvtár van 151 86 27 53 25 342

nincs 63 35 15 62 6 181

van 1147 783 169 657 216 2972

Közművelődési intézmény nincs van 309 901 315 503 79 105 477 242 92 130 1272 1881

Összesen 1210 818 184 719 222 3153

A helyi múzeum megléte és a települések hátrányos helyzetű besorolása között nincsen statisztikailag kimutatható kapcsolat, ami azzal magyarázható, hogy a kulturális örökség helyben való megléte nyilván közvetlenül nem függ egy település társadalmi-gazdasági helyzetétől (noha a hátrányos helyzet hosszú távon már befolyásolhatja a múzeum fenntartásának kigazdálkodását). Tekintettel arra, hogy települési könyvtár az országnak szinte mindegyik településén működik, ebben nincs lényeges különbség a különböző helyzetű települések között. Míg átlagosan a települések 5,74%-a nem rendelkezik helyben működő

54

könyvtárral, ez az arány a leghátrányosabb helyzetű és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű településeken kissé magasabb (8,1% illetve 8,6%), de a különbség statisztikailag nem szignifikáns. A közművelődési intézmények léte és a települések hátrányos helyzetű besorolása között viszont kimutatható egy gyenge-közepes kapcsolat. Míg országos átlagban a települések kb. 40%-án nincsen közművelődési intézmény, ez az arány a nem hátrányos helyzetű településeken csupán 25,5%, de a hátrányos helyzetű, a leghátrányosabb helyzetű és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű települések esetén magasabb (rendre 38,5%, 42,9% és 66,3%). A helyi kulturális közszolgáltatások megléte a településeken, a települések elmaradottsága és munkanélkülisége szerint Települési Közművelődési könyvtár intézmény Összesen nincs van nincs van nincs van Egyik sem 1453 254 75 1632 485 1222 1707 Magas munkanélküliség* 353 43 36 360 215 181 396 Elmaradott** 297 13 12 298 105 205 310 Mindkettő 708 32 58 682 467 273 740 Összesen 2811 342 181 2972 1272 1881 3153 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Elmaradottságmunkanélküliség

Múzeum

Az előbb bemutatott összefüggések abban az esetben is érvényesek, ha a települések fejlettségét

a

munkanélküliségük

és

a

társadalmi-gazdasági

és

infrastrukturális

elmaradottságuk alapján értékeljük. A múzeumok meglétének aránya, és különösen a települési könyvtár meglétének aránya csak viszonylag kis mértékben szóródik a különböző fejlettségű települések között, ezért e tekintetben nem mutatható ki statisztikai kapcsolat. A közművelődési intézmények esetében ugyanakkor látványos a nem elmaradott települések előnye, ugyanis 71,6%-uk rendelkezik ilyen intézménnyel, míg a magas munkanélküliségű településeken ez az arány csak 45,7%, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településeken magasabb: 66,1%, de a mindkét szempontból elmaradott településeken csupán 36,9%. Ezek alapján statisztikailag gyenge-közepes kapcsolat mutatható ki a települések fejlettsége és a közművelődési intézmények léte között. A fejlesztéspolitika újabb irányzatai a városokat és a környezetüket integrált egységként kezelése, még akkor is, ha jogszabályi illetve hivatalos terv formát az elképzelés még nem öltött (vö. az esettanulmányi mintáról szóló tanulmányunk mintaválasztási fejezetét). „Az ún. funkcionális városi körzetek vagy térségek (FVT-k) egy-egy markáns település hálózati központot

és

környékét

(munkalehetőségekkel

55

és

különböző

típusú

és

fokozatú

szolgáltatásokkal), ellátott térségét ölelik fel, ismétlésmentesen és átfedés nélkül fedve le az ország egész területét.”8 Ezek alapján a helyi kulturális közszolgáltatásokat vizsgálhatjuk aszerint is, hogy egy település milyen típusú funkcionális városi térségbe tartozik. Az elemzés inkább módszertani kísérlet, de természetesen más közszolgáltatások esetében is elvégezhető lenne. A helyi kulturális közszolgáltatások megléte a településeken, a funkcionális városi térség típusa szerint Funkcionális városi térség típus Aprófalvas térség Térségi szerepkörű kisvárosi központ és térsége Budapesti metropolisztérség Mezővárosias térség Országos jelentőségű központ és térsége Regionális jelentőségű központ és térsége Tanyás térség Összesen

Múzeum nincs 729 826 147 310 265 506 28 2811

van 53 97 41 57 32 58 4 342

Települési könyvtár nincs van 37 745 46 877 19 169 18 349 32 265 27 537 2 30 181 2972

Közművelődési intézmény nincs van 385 397 409 514 28 160 125 242 162 135 155 409 8 24 1272 1881

Összesen 782 923 188 367 297 564 32 3153

A múzeumok léte tekintetében kimutatható kis különbség az egyes funkcionális városi térség típusok között (nagyon gyenge statisztikai kapcsolat van a két változó között). Míg a településeknek átlagosan 10,8%-ában van muzeális intézmény, addig ez az arány 21,8% a budapesti metropolisztérségben, szintén átlag feletti a mezővárosias és a tanyás térségekben (15,5% illetve 12,5%), és csupán 6,8% az aprófalvas térségekben. A települési könyvtárak léte tekintetében nincsenek szignifikáns különbségek a funkcionális városi térség típusa szerint. Ezzel szemben a közművelődési intézmények léte esetében mérsékelt-közepes erősségű kapcsolatot lehet kimutatni. A legmagasabb arányban (85,1%) a budapesti metropolisztérség településein találhatók közművelődési intézmények, és szintén az országos átlag feletti az arányuk a tanyás térségekben (75%), a regionális jelentőségű központok térségeiben (72,5%) és a mezővárosias térségekben (65,9%). Azonban az országos jelentőségű központok térségeiben lévő településeknek csupán a 45,5%-ában található közművelődési intézmény. Hasonló összefüggésekről árulkodnak a kulturális intézmények számát bemutató adatok is.

8

Sütő Attila 2008: Város és vidéke rendszerek és típusaik Magyarországon. Falu Város Régió 2008/3, 51-64.

56

A helyi kulturális közszolgáltatások intézményeinek átlagos száma, minimuma és maximuma a funkcionális városi térség típusa szerint Funkcionális városi térség típus Aprófalvas térség Térségi szerepkörű kisvárosi központ és térsége Budapesti metropolisztérség Mezővárosias térség Országos jelentőségű központ és térsége Regionális jelentőségű központ és térsége Tanyás térség

Muzeális intézmények száma Átlag Min Max 0,078 0 4

Települési könyvtárak száma Átlag Min Max 0,957 0 2

Közművelődési intézmények száma Átlag Min Max 0,627 0 19

0,141 0,314 0,240

0 0 0

7 13 4

0,952 0,904 0,959

0 0 0

2 2 2

0,772 1,043 0,978

0 0 0

27 5 16

0,286

0

15

0,926

0

5

0,832

0

36

0,246 0,219

0 0

15 3

0,973 0,938

0 0

4 1

1,220 1,219

0 0

32 11

A helyi kulturális közszolgáltatásokhoz kapcsolódó intézményellátottságot vizsgálhatjuk intenzitási mutatókkal, melyek közül elsőként az 1000 főre jutó intézmények számát használjuk. Az eredmények az aprófalvak (első két méretkategória) esetében kissé csalóka képet mutatnak, mivel például ha akár csak egyetlen kulturális intézmény létezik a településen, arra viszonylag kevés ellátandó lakos jut (így az arányszám magas lesz). E mérőszám a különböző méretkategóriák között a muzeális intézmények esetében oszlik meg a legegyenletesebben, míg a települési könyvtárak és a közművelődési intézmények esetében a nagyobb népességű településeken értékük kissé csökkenő tendenciájú. A helyi kulturális közszolgáltatások intézményeinek 1000 lakosra jutó átlagos száma településnagyság-kategóriánként Településméret (fő) <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

1000 főre jutó muzeális intézmények száma Átlag 0,116 0,068 0,068 0,053 0,058 0,075 0,071 0,072 0,075

Min 0 0 0 0 0 0 0 0,015 0,034

Max 12,987 2,157 1,807 0,962 0,519 0,495 0,201 0,163 0,147

1000 főre jutó települési könyvtár szolgáltatóhelyek száma Átlag Min Max 5,645 0 83,333 1,346 0 3,407 0,696 0 1,919 0,372 0 6,662 0,241 0,104 6,900 0,135 0,033 1,531 0,133 0,027 0,994 0,393 0,044 1,439 0,083 0,070 0,099

1000 főre jutó közművelődési intézmények száma Átlag 3,233 0,813 0,515 0,329 0,231 0,169 0,156 0,222 0,123

Min 0 0 0 0 0 0 0,020 0,030 0,080

Max 111,110 5,700 3,450 1,690 2,400 0,980 0,810 0,520 0,230

Az intézményellátottság másik mérőszámaként az egy intézményre jutó lakosok számát vizsgáljuk, mely az előzőnél kissé könnyebben értelmezhető, de ugyanazokat az összefüggéseket mutatja, reciprok viszonyban. Az egy intézményre jutó lakosok száma a

57

legkisebb települések esetében sokszor nulla (mivel nincs intézmény) vagy megegyezik a teljes lakossággal, ha csak egyetlen intézmény működik. A nagyobb települések esetében ugyanakkor az intézmények száma nem növekszik a lakosságszámmal arányosan (tehát az egy intézményre jutó lakosok száma nem csökken), ami nem probléma, mivel a hozzáférés széles kör számára biztosított, és pusztán a mennyiségi növekedés nem jelentene minőségileg jobb ellátást is. Az 1 helyi kulturális közszolgáltatási intézményre jutó lakosok átlagos száma településnagyság-kategóriánként Településméret (fő) <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

1 muzeális intézményre jutó lakosok száma Átlag 314,9 752,3 1377,0 3029,9 6746,3 11902,2 19502,3 21488,0 15946,3

Min 77,0 463,5 553,3 1040,0 1926,7 2019,2 4972,9 6139,0 6781,5

Max 467,0 962,0 1978,0 4839,0 9927,0 29972,0 49302,0 65277,0 29656,3

1 települési könyvtár 1 közművelődési intézményre szolgáltatóhelyre jutó lakosok jutó lakosok száma száma Átlag Min Max Átlag Min Max 262,1 12,0 499,0 120,8 0,0 499,0 712,8 293,5 1000,0 348,4 0,0 996,0 1425,2 521,0 1997,0 786,4 0,0 1997,0 2916,9 150,1 4981,0 2179,1 0,0 4994,0 6189,3 144,9 9631,0 5425,6 0,0 9870,0 11193,0 653,0 29972,0 8950,2 0,0 28664,0 20470,3 1006,2 37330,0 18929,8 1233,7 48010,0 8719,4 694,9 22562,0 9933,3 1932,8 32638,5 12140,7 10120,3 14254,6 9080,0 4355,6 12974,6

A kulturális közszolgáltatások néhány minőségi mutatója A statisztikai adatbázisok a helyi kulturális közszolgáltatások ellátásának színvonaláról nem csak az intézmények létének és számának a bemutatásával tájékoztatnak, hanem létezik néhány további mutató is, ami – közvetetten ugyan – utalhat a szolgáltatásnyújtás minőségére is. A múzeumok esetében két mutató tartozik ide: a múzeumi kiállítások száma és a múzeumi látogatók száma. A múzeumi kiállítások és a múzeumi látogatók átlagos száma, minimuma és maximuma településnagyság-kategóriánként Településméret (fő) <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Múzeumi kiállítások száma Átlag Min Max 0,069 0 9 0,099 0 13 0,258 0 19 0,644 0 39 2,386 0 35 9,546 0 61 15,167 0 33 34,000 5 61 61,625 27 81

58

Múzeumi látogatók száma Átlag Min Max 90,8 0 22 860 129,2 0 18 265 1250,3 0 195 459 1188,7 0 73 478 3071,8 0 165 564 12123,2 0 278 217 28587,2 0 159 790 76003,1 4443 353 510 98334,4 25615 252 957

A települési könyvtárakkal kapcsolatban a TEIR adatbázisában két kvalitatív mutató áll rendelkezésre, a könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma, illetve a települési könyvtárak egységeinek, azaz leltári állományának a száma. Ezeken kívül még ismert egy hasonló, helyi könyvtári ellátottságot mérő mutató: a könyvtárral ellátott közoktatási intézmények száma. Ez utóbbi nyilván szorosan összefügg az oktatási intézmények települési jelenlétével, ezért értéke jelentősen függ a települések nagyságától, illetve jogállásától, de ugyanez a másik két változóról is elmondható. A települési könyvtár olvasóinak, leltári állományának és a könyvtárral ellátott közoktatási intézményeknek az átlagos száma, minimuma és maximuma településnagyság-kategóriánként

Népesség

Települési könyvtár beiratkozott olvasóinak száma

Átlag <500 47,0 500-1 ezer 98,9 1-2 ezer 184,0 2-5 ezer 374,3 5-10 ezer 958,6 10-30 ezer 2408,7 30-50 ezer 5798,7 50-100 ezer 12473,6 >100 ezer 26647,3

Min 0 0 0 0 130 390 1967 4251 12814

A települési könyvtárak leltári állománya

Max Átlag 307 1621,5 771 4005,6 1089 7261,0 2230 14592,0 3717 31946,9 7715 76202,8 13980 155975,7 20251 365846,2 46362 705067,6

Min 0 0 0 0 4943 13922 44176 104084 453536

Max 8682 17038 28966 141543 97937 232887 342014 628631 939291

Könyvtárral ellátott közoktatási intézmények száma Átlag Min Max 0,0 0 1 0,2 0 2 0,5 0 2 1,0 0 3 1,9 0 5 4,9 1 15 12,7 7 19 21,8 11 30 46,3 23 77

Érdemes lehet emiatt e minőségi mutatókat nemcsak a településnagyság szerint, hanem egyéb településjellemzők alapján is vizsgálni. Az adatok azt sugallják, hogy a települések hátrányos helyzetű besorolása szerint is léteznek különbségek a szóban forgó mutatókban. A nem hátrányos

helyzetű

települések

előnye mindegyik

esetben

egyértelmű,

viszont a

leghátrányosabb helyzetű települések ellátottsága átlagosan jobb, mint a hátrányos helyzetű kistérségekben található településeké. Várakozásainknak megfelelően a beiratkozott olvasók száma, a könyvtárak leltári állománya és a könyvtárral rendelkező közoktatási intézmények száma egyaránt a nem elmaradott, nem magas munkanélküliségű településeken a legmagasabb, és a mindkét szempontból elmaradott településeken a legalacsonyabb. E tekintetben a magas munkanélküliségű települések jobb helyzetben vannak, mint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések.

59

A települési könyvtár olvasóinak, leltári állományának és a könyvtárral ellátott közoktatási intézményeknek az átlagos száma, minimuma és maximuma a települések hátrányos helyzetű besorolása és elmaradottsága szerint Hátrányos helyzetű besorolás

Települési könyvtár beiratkozott olvasóinak száma Átlag Min Max 602,8 0 46362 293,4 0 12386 426,2 0 13980 196,0 0 3717 215,8 0 3995

A települési könyvtárak leltári állománya

Átlag Min NHH 18390 0 HH 10747 0 LHH 12791 0 LHHK 6797 0 ÁTM 9513 0 Elmaradottság, munkanélküliség Egyik sem 587,6 0 46362 18849 0 Magas munkanélküliség* 268,2 0 13980 8676 0 Elmaradott** 144,9 0 1347 5617 0 Mindkettő 111,6 0 1972 4112 0 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott

Max 939291 383769 278320 102245 232887

939291 278320 48411 45264

Könyvtárral ellátott közoktatási intézmények száma Átlag Min Max 1,3 0 77 0,6 0 21 0,7 0 10 0,4 0 11 0,5 0 13

1,2 0,6 0,2 0,2

0 0 0 0

77 11 3 2

A közművelődési intézményekkel kapcsolatban több kvalitatív mutató is rendelkezésünkre áll a TEIR adatbázisában, ezeket mutatják be az alábbi táblázatok a népességnagyság-kategóriák szerint. Tendenciaszerűen ezen adatok esetében is érvényesül, hogy a települések népességének növekedésével a közművelődési szolgáltatások átlagos száma és igénybe vevőinek átlagos száma növekszik, azonban ha népességarányosan (1000 lakosra vetítve) vizsgáljuk ezeket a mutatókat, akkor a különböző nagyságú településeken viszonylag egyenletesen oszlanak meg, de nem vehető észre a kisebb települések hátránya. Az alkotó művelődési közösségek néhány kiemelt adata népességnagyság-kategóriák szerint Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Alkotó művelődési Alkotó művelődési közösségek Alkotó művelődési közösségek közösségek száma tagjainak száma száma 1000 lakosra vetítve Átlag Min Max Átlag Min Max Átlag Min Max 0,3 0 18 4,6 0 358 1,1 0 66,7 1,0 0 14 14,6 0 179 1,3 0 23,9 1,8 0 18 30,5 0 305 1,2 0 10,8 4,4 0 53 79,2 0 2075 1,5 0 19,5 8,2 0 25 140,1 0 410 1,2 0 4,9 16,2 0 131 320,3 0 1694 1,0 0 4,4 26,9 0 94 577,6 0 1718 0,7 0 2,5 68,8 20 174 1973,5 530 8157 1,1 0,31 2,7 92,4 48 166 2043,1 1023 3276 0,6 0,28 1,1

60

A kulturális rendezvények néhány kiemelt adata népességnagyság-kategóriák szerint Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Kulturális rendezvények száma Átlag 5,1 10,9 18,9 38,9 78,6 156,4 265,8 993,5 1235,4

Min 0 0 0 0 0 0 5 194 689

Max 110 189 381 315 347 964 706 2863 2879

Kulturális rendezvényeken résztvevők száma Átlag Min Max 480,5 0 33220 1136,3 0 31450 2798,9 0 321092 6614,6 0 125930 16487,1 0 81315 41046,5 0 255080 87906,5 340 329544 210023,6 53819 345373 332562,4 255569 471131

Kulturális rendezvények 1000 lakosra vetítve Átlag Min Max 23,4 0 1400,0 15,0 0 195,9 13,3 0 273,3 13,2 0 106,7 11,4 0 48,9 9,4 0 34,9 7,3 0,2 18,3 14,5 3,2 36,1 8,5 4,1 17,3

A rendszeres művelődési foglalkozások néhány kiemelt adata népességnagyság-kategóriák szerint

Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Rendszeres művelődési foglalkozások száma Átlag 21,2 61,0 115,5 258,3 558,5 1071,4 2060,8 4920,4 7697,3

Min 0 0 0 0 0 0 13 1027 5372

Max 733 1250 2691 2371 2778 5979 5734 8289 13003

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma Átlag 15,0 57,7 100,3 314,8 623,6 2142,4 4027,6 9743,3 12385,1

Min 0 0 0 0 0 0 48 1855 3556

Max 1231 3582 3118 14802 9692 61368 34774 38390 43483

Rendszeres művelődési foglalkozások 1000 lakosra vetítve Átlag Min Max 75,6 0 3552,3 84,2 0 2076,4 80,1 0 1648,9 85,5 0 605,4 82,4 0 433,6 64,6 0 210,0 55,9 0,4 153,6 74,1 16,7 130,0 54,2 35,4 82,9

A kulturális közszolgáltatások elérése A helyi közszolgáltatások ellátásának egyik fontos mutatója, hogy milyen könnyen érhetők el más településekről az adott szolgáltatások, amennyiben azok nyújtása helyben nem biztosított. A helyi kulturális közszolgáltatásokkal kapcsolatban a könyvtárakra, a színházakra és a mozikra vonatkozóan vannak saját, intézeti gyűjtésű adataink. Az elérési adatokat elsőként a népességnagyság-kategóriákkal vetjük össze. Általánosságban minél nagyobb méretű települést vizsgálunk, annál kisebb elérési időkkel találkozunk, de ez a könyvtárak esetében nincs így, ugyanis a közepes méretű településeken mértük a legmagasabb átlagos elérési időt.

61

Egyes kulturális intézmények közúti elérési ideje (perc) Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Könyvtár Átlag Min 6,8 0 6,7 0 8,1 0 10,4 0 11,2 0 8,5 0 1,7 0 1,3 0 0,0 0

Max 44 40 40 40 29 30 18 13 0

Mozi Átlag Min 30,1 6 26,9 0 23,6 0 22,0 0 19,2 0 14,8 0 4,7 0 0,0 0 0,0 0

Max 86 81 77 65 45 74 40 0 0

Átlag 31,9 29,9 28,6 26,6 26,7 22,7 15,4 1,7 0,0

Színház Min Max 0 90 4 83 0 70 0 67 0 62 0 59 0 65 0 17 0 0

Az átlagos közúti elérési idő kis mértékben aszerint is különbözik az egyes településtípusok között, hogy milyen azok hátrányos helyzetű besorolása illetve társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, munkanélkülisége. Egyes kulturális intézményeknek az átlagos közúti elérési ideje percben, annak minimuma és maximuma a települések hátrányos helyzetű besorolása és elmaradottsága szerint Legközelebbi könyvtár Átlag Min Max 6,6 0 35 7,3 0 34 9,4 0 33 10,5 0 44 5,5 0 27

Hátrányos helyzetű besorolás NHH HH LHH LHHK ÁTM

Legközelebbi mozi Átlag Min Max 20,7 0 51 24,8 0 71 22,1 0 51 37,0 0 86 21,8 0 70

Elmaradottság, munkanélküliség Egyik sem 6,9 0 44 20,7 0 Magas munkanélküliség* 9,0 0 40 29,9 0 Elmaradott** 7,7 0 34 25,4 0 Mindkettő 9,1 0 44 34,8 0 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott

86 81 77 85

Legközelebbi színház Átlag Min Max 23,9 0 57 29,9 0 83 30,3 0 60 40,0 0 90 19,5 0 47

24,1 30,1 33,0 38,8

0 0 8 6

83 83 90 89

Összegzés A közművelődési szolgáltatásokról rendelkezésre álló statisztikai adatok köre viszonylag részletesnek mondható. A helyi közszolgáltatás jellege miatt a települések közötti különbségek elsősorban a települések méretével és jogállásával mutatnak összefüggést. A statisztikákban nyomon követhető mennyiségi mutatók nem utalnak közvetlenül a szolgáltatás minőségére,

ugyanis

a

kulturális

örökség

helyi

jelenléte

a

település

földrajzi

elhelyezkedésétől, jogállásától, és sok esetben a gazdasági lehetőségétől is nagyrészt független. A jogszabályi háttérből következően a legegyenletesebb a könyvtárak települések közötti eloszlása. A szolgáltatás jellegéből következően az intézményellátottság intenzitási

62

mutatókkal, kihasználtsági mutatókkal és elérési mutatókkal is elemezhető. A nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatok viszont nem engednek belátást a közművelődési intézmények gazdálkodásának mélyebb adataiba.

2.5. Sportügyek A helyi közszolgáltatások felmérése során külön ágazatként vesszük számításba a helyben elérhető

sportszolgáltatásokat,

azaz

a

helyi,

önkormányzati

finanszírozásban

lévő

sportpályákat és csarnokokat, a strandokat, valamint a gyógyfürdőket és uszodákat. A statisztikai elemzés során az egyes létesítmények meglétéről vagy hiányáról rendelkeztünk adatokkal. Ennek elemzése során azt vizsgáltuk meg, hogy területi bontásban milyen arányban találhatók olyan települések az egyes kistérségeken illetve megyéken belül, amelyek rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek a fent nevezett sportlétesítményekkel (külön-külön vizsgálva az egyes létesítményeket). Emellett vizsgáltuk a sportlétesítmények és a települések jogállása (község, nagyközség, város, megyei jogú város) közötti összefüggéseket, valamint azt,

hogy

mennyire

jól

ellátottak

vagy

kevésbé

ellátottak

az

egyes

térségek

sportlétesítményekkel. Utóbbi esetében a kistérségeket vettük alapul. A következő táblázatban megyei szinten tekintettük át azt, hogy az egyes térségeken belül mekkora az egyes sportlétesítményekkel rendelkező települések aránya9.

A települések száma megyénként, ahol az egyes sportszolgáltatás típusok közszolgáltatásként fordulnak elő

Megye

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest


Sportpályák, sportcsarnokok

119 301 75 358 60 108 183 82 121 78 76 131 187

65 81 49 137 29 51 77 50 66 36 29 68 96

9

A megye településeinek hány százalékán van jelen (%) 54,62 26,91 65,33 38,27 48,33 47,22 42,08 60,98 54,55 46,15 38,16 51,91 51,34

Strandok

Fürdők, gyógyfürdők

9 10 14 6 3 2 3 7 7 11 4 6 20

2 1 2 5 5 5 1 5 2 2 3 0 5

Egyedül a sportpályák esetében nézzük meg azt, hogy a megyéken belül a települések hány százalékán érhető el ez a szolgáltatás, a másik két esetben nincs értelme ilyen dimenzióban összehasonlítani a megyéket.

63

Megye


Sportpályák, sportcsarnokok

Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

245 229 109 216 217 258 3154

73 102 45 85 76 58 1274

A megye településeinek hány százalékán van jelen (%) 29,80 44,54 41,28 39,35 35,02 22,48 40,39

Strandok

Fürdők, gyógyfürdők

11 11 5 7 11 9 156

4 3 1 2 0 2 51

Országos viszonylatban tekintve a települések mintegy 40%-a esetében beszélhetünk önkormányzati fenntartású sportpályákról vagy csarnokokról, az ország településeinek kb. 5%-ában található önkormányzat által működtetett strand és 1-2% esetében pedig fürdő illetve gyógyfürdő. A megyei megoszlásokat tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy a sportpályákra tekintettel az országos átlag (40,3%) felett teljesítenek az alföldi megyék, továbbá Pest, Nógrád, Fejér, Heves, Győr-Moson-Sopron és Tolna. Az önkormányzati sportpályákkal kapcsolatban az átlag alatt Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével csak dunántúli megyéket találunk. Ebből arra a következtetésre is juthatunk, hogy a megyei megoszlásokban elég markánsan szerepet játszik az egyes térségek településszerkezete is, azaz a dunántúli aprófalvas szerkezeten belül valószínűleg a kisebb települések nem rendelkeznek sportpályával, amíg az alföldi nagyobb méretű települések esetében inkább. Az önkormányzati üzemeltetésű strandok számában már kevésbé lehet észrevenni ezt a szabályosságot. A strandok térben történő eloszlása részben az adott önkormányzat lehetőségeitől részben pedig a település funkciójától is függ, mivel egy turisztikailag fontos helyszínen (pl. a Balaton partján) nagyobb valószínűséggel üzemeltet strandot az önkormányzat, mint egy turizmus szempontjából kevésbé frekventált helyen. A táblázatban is látható 156 stranddal rendelkező településből 51 község, 14 nagyközség és 91 város található. A 91 városból 9 megyeszékhely vagy megyei jogú város, azaz a legnagyobb magyar városok mintegy fele esetében található önkormányzat által üzemeltetett strand (Debrecen, Eger, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Zalaegerszeg). A magyar települések között mindössze 50 olyan van, amely üzemeltet fürdőt vagy gyógyfürdőt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindösszesen ennyi településen található ilyen létesítmény az országban, hanem azt, hogy ezek közül melyek vannak önkormányzati tulajdonban. Az 50 település között 8 városi jogállással nem rendelkező település található (7 község és 1 nagyközség). A maradék 42 település városi ranggal

64

rendelkező és ezek között 9 olyan található, amely megyei jogú város. Önkormányzati üzemeltetésű uszoda illetve fürdő két megye településein egyáltalán nem található: Nógrád és Veszprém megyékben. Mindössze 6 megyében fordul elő az, hogy a megyeszékhelyen (azaz az adott térség legnagyobb városában) közüzemeltetésű fürdő vagy uszoda legyen. Fejér megyében a két legnagyobb településen, Székesfehérváron és Dunaújvárosban is önkormányzat által üzemeltett uszoda található. A legkisebb település, amely önkormányzati üzemeltetésű uszodával rendelkezik, a 228 fő lakosságú Vas megyei Mesteri, ahol egy termálfürdő található, a legnagyobb ilyen létesítménnyel rendelkező község pedig a Pest megyei Dunabogdány (illetve nagyközségként a Csongrád megyei, korábban Szegedhez tartozó Algyő). A városok esetében a legkisebb, uszodával rendelkező település Záhony (mintegy 4000 főnyi lakossággal). Azt, hogy hol helyezkednek el önkormányzati üzemeltetésű uszodák, a kistérségi szinten lesz érdemes látni, ugyanis a kisebb, de uszodával vagy fürdővel rendelkező települések esetében feltételezhetjük, hogy vagy egy helyi adottság (pl. termálvízforrás) vagy pedig egy adott kistérség ilyen szolgáltatással történő ellátása miatt üzemeltetnek ilyen létesítményeket. A következő táblázat azt kívánta feltárni, hogy mennyi település rendelkezik kettő, illetve három, az önkormányzat által üzemeltett sportszolgáltatással. Azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy minél nagyobb egy-egy település lakossága annál inkább valószínű, hogy megjelenik kettő vagy akár három sportszolgáltatás is ott. Először azt néztük meg, hogy mely települések rendelkeznek közüzemeltetésű sportpályával és stranddal, majd ezt a népességkategóriákkal hasonlítottuk össze. A sportpályák és strandok együttes megjelenése településeken Lakosságszám - 1000 1000-2000 2000-5000 5000-10000 10000-30000 30000-100000 100000Összesen

Sportpályával és stranddal rendelkező települések száma 10 20 19 19 29 8 4 109

ebből: község és nagyközség

ebből: város és megyei jogú város

10 19 12 1 0 0 0 42

0 1 7 18 29 8 4 67

A 3154 magyar település között 109 olyan van, amely ezzel a két szolgáltatástípussal is bír. Közöttük a legkisebb település a Vas megyei Kiszsidány és a Baranya megyei Csonkamindszent. Összesen 10 olyan település van, amelynek lakossága 1000 főnél 65

alacsonyabb és ennek ellenére két sportszolgáltatás típus is megtalálható ott. Az 1000 és 2000 fő közötti népességgel rendelkező települések között 20 olyat találunk, amelyen a sportpálya és a strand elérhető. Közöttük van több Balaton parti település is, valamint Gönc révén egy város is megtalálható ebben a népességkategóriában (amely így a legkisebb kistérségi székhely, ahol ez a két szolgáltatás megtalálható). A 2000-5000 fős kategória az átmenet a községek, nagyközségek és a városok között és ez látszódik a megfigyeléseinken is. Az 500010000 fő közötti kategóriába már mindössze egy nagyközség, Kiskunlacháza került. Ebben a kategóriában a városokon belül egyre több esetében látható, hogy egyben a kistérségi központ funkciót is betölti (a kritériumoknak megfelelő 19 városból 7 ilyen van). A 10000 és 30000 lakos közötti városoknál 29 esetben van jelen a két sportszolgáltatás egyszerre, ez a kategóriába tartozó települések mintegy 27%-a. A 30000-100000 fős kategóriába eső városok között szerepelnek a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok is. Magyarországon 28 település van, amely ebbe a népességkategóriába esik, ebből 8 városban (ebből 5 megyeszékhelyen – Salgótarján, Eger, Zalaegerszeg, Szolnok és Szombathely) találunk egyszerre önkormányzati működtetésű sportpályát és strandot. A sportpályák és strandok összehasonlításánál hasonló elemzési módszereket alkalmaztunk, amelyet az alábbi táblázatban foglalunk össze. Mivel már elsőre is látható, hogy az uszodák és fürdő fenntartása a nagyobb településeken valósul meg, így a népességkategóriák bizonyos szintig módosításra kerültek.

A sportpályák és uszodák együttes megjelenése településeken Lakosságszám - 2000 2000-5000 5000-10000 10000-30000 30000-100000 100000Összesen

Sportpályával és uszodával rendelkező települések száma 1 5 7 15 7 4 39

ebből: község és nagyközség

ebből: város és megyei jogú város

1 3 1 0 0 0 5

0 2 6 15 7 4 34

A korábbi feltételezésünk, miszerint egynél több sport közszolgáltatás inkább a nagyobb településeken valósul meg, a sportpályák és fürdő együttes jelenléte esetében hatványozottan igaz, legalábbis ami az önkormányzati üzemeltetésű eseteket illeti. Mindössze egyetlen település van (Babócsa), amelyen 2000 fő alatt a sportszolgáltatások ezen kombinációja elérhető és további öt a 2000-5000 fő közötti kategóriából (ebből 3 község és 2 város). Az

66

5000 és 10000 fő közötti kategóriában 7 település található, amely a vizsgálat kritériumainak megfelel, ebből egy nagyközség (Algyő), továbbá 6 város, amelyből 4 kistérségi központként is funkcionál. A 10000-30000 fő közötti városok (15 db) már mind kistérségi központok. A 30000-100000 fős népességkategóriába eső települések között összesen hét település rendelkezik önkormányzati tulajdonú sportpályákkal és fürdőkkel, ezek közül öt megyei jogú város és ezen belül kettő megyeszékhely (Eger és Békéscsaba). A legnagyobb népességű városok esetében 4 olyat találunk, amelyek a vizsgálat szempontjából kedvezőek (Székesfehérvár, Miskolc, Szeged és Debrecen). Az utolsó kombináció, a közüzemeltetésű strandok és a fürdők együttes jelenléte már csak azokon a településeken jön létre, ahol egyébként a sportpályák is, mint sportszolgáltatás elérhetőek, azaz itt már mindhárom vizsgált sportszolgáltatás jelen van. Ez öt városban érhető el: Nagyatádon, Oroszlányban, Egerben, Szegeden és Debrecenben.

Összegzés A közösségi sportszolgáltatásokon belül a sportpályák megléte esetében elég markánsan szerepet játszik az egyes térségek településszerkezete is, azaz a dunántúli aprófalvas szerkezeten belül valószínűleg a kisebb települések nem rendelkeznek sportpályával, amíg az alföldi nagyobb méretű települések esetében inkább. Az önkormányzati üzemeltetésű strandok számában már kevésbé lehet észrevenni ezt a szabályosságot. A közösségi üzemeltetésű strandok megléte elsősorban a természeti adottságoknak (pl. vízpart) köszönhető. A strand üzemeltetését több nagyobb város is kiadta saját hatásköréből, erre utal az is, hogy a legnagyobb városok felében van csak közszolgáltatásként üzemelő strand. A közszolgáltatású fürdők esetében egyrészt a strandokhoz hasonlóan a természeti adottságok játszanak fontos szerepet (pl. helyi gyógy-/termálvíz), de itt is szerepe van a kiszervezésnek, mivel a megyeszékhelyek esetében csak hat városnál fordul elő közüzemeltetésű fürdő vagy uszoda.

B. Településüzemeltetés, kommunális szolgáltatások

2.6. Lakásügy Az elmúlt években a települések lakáspolitikájának alakítása, formálása nem volt egységes. A lakásellátás – ellátottság fontos kérdés a közszolgáltatásokon belül, hiszen az alapvető emberi 67

jog, a lakhatás jogának érvényesülését testesíti meg. A lakáspolitika szabályozása mindig az aktuális kormányzat feladata. A statisztikai adatok a lakásgazdálkodással összefüggésben egyrészt értékadatok pl. lakásbérlemények forgalmi értéke, eladási ára, költsége, stb.; másrészt mennyiségi adatok, amelyek az adott településen található önkormányzati bérlakásokra, bérleményekre utalnak. A települések között a városok azok, amelyek között jelentős számban megtalálhatóak az önkormányzati lakások, lakásbérlemények. A községek esetében, főként az 5000 fő alatti településeken számuk elhanyagolható. Az elemzésben épp ezért a városokra koncentráltunk elsődlegesen.

Az önkormányzati lakásbérleménnyel rendelkező városok száma nagyon széttagolt, a kis lakosságszámú városok (főként az 1990 után várossá válók) közül kevés az, amelyik egyáltalán rendelkezik önkormányzati bérlakással. De amelyik városban található, ott számuk meglehetősen magas. Az alig 2000 lakosú Göncön pl. 30 bérlakás található, a 2583 lakosú Kadarkúton 36 db, a 4000 lelkes Harkányon 40 db.

A város rendelkezik Önkormányönkormányzati Lakosságszám zati bérlemények bérleménnyel száma igen nem 2 ezer alatt 5 2 145 2-3 ezer között 11 9 277 3-5 ezer között 44 16 1 863 5-10 ezer között 79 16 4 842 10-30 ezer között 91 15 18 409 30-50 ezer között 18 0 11 302 50-100 ezer között 9 1 12 959 100 ezer felett 8 0 33 495

Önkormányzati épületek száma 102 148 834 2 194 5 568 2 667 2 851 5 654

LakásÖnkormány- bérlemények zati aránya az lakásbérlem önkormányények száma zati bérleményekből 84 57,9% 210 75,8% 1 235 66,3% 3 399 70,2% 14 458 78,5% 8 383 74,2% 9 927 76,6% 26 526 79,2%

A táblázatban látható, hogy a városok többsége rendelkezik önkormányzati bérlakással. A 2000-3000 lakossal rendelkező városoknál figyelhető meg az előtt említett kettősség. Az 5000-10000 lakosú városoknál már jelentős mértékű az önkormányzati lakással rendelkező települések száma. A lakásbérlemények döntő súlyt képviselnek a városok önkormányzati bérleményeiből, hiszen általánosságban 70% feletti arányban jelentkeznek. A 3000-5000 fő közötti városok, valamint a 2000 fő alatti lakossággal rendelkező városok mezőgazdasági területek bérbeadásával is foglalkoznak, illetőleg nem csak lakáscélú épületeket birtokolnak.

68

Városok száma, amelyek rendelkeznek önkormányzati bérleménnyel Lakosságszám/ megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

2 ezer alatt 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 2 7

3-5 5-10 10-30 30-50 2-3 ezer ezer ezer ezer ezer között között között között között 0 3 10 7 1 2 4 3 3 0 0 5 8 6 1 3 6 8 7 1 1 0 4 3 1 0 3 7 3 1 1 4 1 2 1 0 2 10 7 1 3 0 2 2 1 0 2 10 7 0 0 2 3 4 1 1 0 2 2 1 1 2 6 31 5 2 5 2 4 0 9 5 0 2 10 2 1 3 4 1 1 4 1 4 0 4 4 1 1 4 0 3 2 1 1 20 60 95 106 18

50-100 ezer között 0 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 0 1 1 0 0 1 1 1 10

100 ezer felett 1 1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 8

A megyék önkormányzati lakásellátottságát vizsgálva kiemelendő a legnépesebb 5000-30000 lakosú városok köre, amelyek ugyanannyi önkormányzati bérlakást tartanak fenn, mint a 30000-100000 lakosú városok. Ha az összesített számokat, nemcsak az önkormányzatok számát vizsgáljuk, akkor 1000-nél több bérlakás található a 10000-30000 lakosú városok között Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Vas megyében. A megyékben található összesített értékeket figyelembe véve a legtöbb bérlemény Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, 8312 db. Kiemelkedik még Csongrád megye: 6023 db, Győr-MosonSopron megye: 6693 db bérleménnyel. A legkevesebb önkormányzati bérlakás Tolna megyében található, számuk 1000 alatti (985). Somogy, Nógrád és Veszprém megyében az önkormányzati bérlakások száma 2000 alatti, ami meglehetősen kevés, a többi megyében kiegyensúlyozottabbnak mondható, 3000-6000 között ingadozik.

Önkormányzati bérlemények összesített száma (db) Lakosságszám/ megye

2 ezer alatt

2-3 3-5 5-10 10-30 30-50 50-100 100 ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer között között között között között között felett

69

Lakosságszám/ megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

2 ezer alatt 0 0 0 57 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 15 0 57

2-3 3-5 5-10 10-30 30-50 50-100 100 ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer között között között között között között felett 0 48 303 1024 272 0 1458 30 124 116 857 0 0 4147 0 68 400 1126 241 525 0 347 103 247 1325 1049 0 5184 18 0 159 671 800 0 4375 0 19 100 244 401 0 1184 18 13 45 90 547 1328 4652 0 54 257 693 191 0 3571 29 0 46 308 533 920 0 0 24 353 846 0 1597 0 0 20 174 952 360 2152 0 24 0 98 466 1112 0 0 39 34 114 1786 1062 106 0 298 120 34 857 0 0 0 62 108 279 582 0 0 1955 24 48 133 469 311 0 0 1194 0 2258 0 32 8 242 6 16 155 650 554 166 0 0 27 144 318 950 875 0

A lakóházakra fordított felújítási költség a település méretével együtt növekszik. Az előbb említett 10000-30000 lelkes városok köre az, amelyik a legtöbbet költ a lakóépületek felújítására. Értelemszerűen az évi lakbér összege itt a legmagasabb, hacsak nem számítjuk a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokon található lakásbérleményeket. A városok évi bérbevételének közel harmada származik a lakbérekből. Az 50000-100000 lélekszámú városok esetében ez több mint a bérbevételek fel, míg a 3000-5000 lelkes városoknál nem éri el ez az arány a 30%-ot sem.

Lakosság-szám

2 ezer alatt 2-3 ezer között 3-5 ezer között 5-10 ezer között 10-30 ezer között

Fenntartott lakóépületek 33

Egy Lakóházak lakóépületr felújítására e fordított fordított felújítási költség költség (Ft) (Ft) 0 0,0

Összes évi bérbevétel (Ft)

Évi lakbér összege (Ft)

Lakbér aránya az évi bérbevételekből

44 351

13 591

30,6%

110

2 742

24,9

70 490

21 266

30,2%

532

36 863

69,3

532 061

148 212

27,9%

1 379

41 073

29,8

1 246 101

471 357

37,8%

4 126

996 513

241,5

4 982 194

1 777 093

35,7%

70

Fenntartott lakóLakosság-szám épületek 30-50 ezer között 50-100 ezer között 100 ezer felett

Egy Lakóházak lakóépületr felújítására e fordított fordított felújítási költség költség (Ft) (Ft)

Összes évi bérbevétel (Ft)

Évi lakbér összege (Ft)

Lakbér aránya az évi bérbevételekből

2 062

210 772

102,2

2 671 390

1 100 118

41,2%

2 152

133 328

62,0

2 641 500

1 504 786

57,0%

4 848

602 717

124,3

8 513 653

3 427 318

40,3%

Összegzés Az önkormányzati lakásbérleménnyel rendelkező városok száma nagyon széttagolt, a 10 000 főnél kevesebb lakossal rendelkező városok közül kevés kivételtől eltekintve nem rendelkeznek önkormányzati bérlakással. A kisvárosok számára a bérlakások, bérlemények felújítása,

karbantartása

olyan

költségtöbbletet

jelentene,

amelyet

nem

képesek

megfinanszírozni. Az országban főként a 30 000 lakost meghaladó városok rendelkeznek jelentős önkormányzati bérlakásokkal. A lakhatási kérdés főként ezekben a városokban jelentős a népesség számára, hiszen nem tud mindenki saját lakást, családi házat fenntartani.

2.7. Hulladékgazdálkodás A települési hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése a hulladékgazdálkodás rendszerének a része, e közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a települési önkormányzat kötelező feladata, ugyanakkor a településen ingatlantulajdonnal vagy ingatlanhasználattal rendelkezők kötelesek igénybe venni10. A statisztikai vizsgálatok alapvető módszerének a kereszttáblás elemzést választottuk. A hulladékszállítás (és -gazdálkodás) témakörében rendelkezésre álló adatokat négy témakörben elemezzük, melyek a következők: - a rendszeres hulladékszállításba bevont lakások, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtés, - az elszállított (szilárd) hulladék mennyisége, - a hasznosított hulladékok és - a rendszeresen tisztított közterületek.

10

Kökényesi József (szerk.): A közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Budapest, 2007.

71

A hulladékgyűjtésbe bevont lakások A rendszeres hulladékgyűjtés adatait elemezhetjük a szolgáltatás által érintett lakások és üdülők számának mutatóival, azonban ezek önmagukban nem árulnak el sokat a helyi közszolgáltatás minőségéről, különösen, ha azokat a népességnagyság-kategóriák vagy a jogállás szerinti csoportosításban vizsgáljuk. A lakásállományra, és a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számára vonatkozó elsődleges mennyiségi adatokat csupán tájékoztatásképpen közöljük, és az elemzéshez a belőlük képzett hányadost, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát használjuk. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások adatai népességkategóriák szerint Népességkategória

Lakásállomány

Átlag <500 128,87 500-1 ezer 315,32 1-2 ezer 604,08 2-5 ezer 1215,02 5-10 ezer 2774,22 10-30 ezer 6686,94 30-50 ezer 15474,33 50-100 ezer 28186,10 >100 ezer 64096,00

Min 13 135 288 440 1706 3437 12085 22399 43343

Max 378 590 1156 3675 4452 14759 22868 34231 90502

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Átlag Min Max 109,81 7 320 271,29 100 590 519,16 175 1121 1059,49 330 2604 2468,04 1483 4010 6054,20 2639 12870 14760,44 10430 22649 27190,70 22345 33767 60734,63 41563 83300

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Átlag Min Max 85,24% 7,80% 100,00% 86,82% 32,02% 100,00% 86,96% 31,02% 100,00% 87,88% 25,81% 100,00% 89,50% 60,50% 100,00% 90,87% 53,62% 100,00% 95,43% 77,59% 100,00% 96,63% 84,61% 99,84% 94,56% 87,81% 99,95%

Az első nyolc településnagyság szerinti kategóriában érvényes az összefüggés, hogy minél nagyobb népességszámot tekintünk, átlagosan annál nagyobb a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásoknak az aránya. A 100 ezer lakosnál nagyobb városok esetében az átlagot elsősorban Nyíregyháza (87,8%), Kecskemét (88,4%), Debrecen (92%) és Pécs (92,9%) húzzák lefelé. A településeken található üdülők számáról az adatbázisunk nem tartalmaz összehasonlítható információkat, ezért a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők arányát nem tudjuk kiszámítani, így csupán az elsődleges mennyiségi adatokat mutatjuk be. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma népességkategóriák szerint Népességkategória <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma Átlag Minimum Maximum 6,85 0 1101 14,59 0 2328 39,78 0 3639 93,21 0 4427 177,38 0 5365

72

10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

A

rendszeres

hulladékgyűjtésbe

259,80 107,72 216,10 172,50

bevont

lakások

0 0 0 0

5223 618 674 1380

aránya

esetében

nemcsak

a

népességkategóriák szerint találunk különbségeket, hanem a megyék/régiók szerint is. Ezt szemlélteti az alábbi térkép. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya megyénként

Az átlagos ellátottságot megyénként vizsgálva viszonylag tág határok között szóródó értékek adódnak. Vas és Veszprém megye kivételével jellemzően az ország keleti felén találunk olyan megyéket, amelyekben a szolgáltatással lefedett lakások aránya a 86,79%-os átlag alatt van, míg a legmagasabb érték Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérhető. Más településjellemzők tekintetében nem láthatóak ilyen mértékű különbségek az egyes településtípusok között, ezért az erre vonatkozó információkat csak összevontan mutatjuk be az alábbi két táblázatban. Kiugró érték egyedül a funkcionális városi térség típusa szerinti csoportosításban látható, ahol a tanyás térségek ellátottsága – nem meglepő módon – jóval az átlag alatti. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a települések jogállása, hátrányos helyzete és elmaradottsága/munkanélkülisége szerint

73

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Jogállás Megyeszékhely Megyei jogú város, nem megyeszékhely Város, járásszékhely

Átlag

Hátrányos helyzet

95,09% nem hátrányos helyzetű 97,82% hátrányos helyzetű 90,76% leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő leghátrányosabb 89,58% helyzetű átmenetileg hátrányos 87,73% helyzetű

Elmaradottság és munkanélküliség 87,76% egyik sem magas munkanél86,57% küliség* 82,11% elmaradott** Átlag

Város, nem járásszékhely 86,90% mindkettő Község és nagyközség önálló polgármesteri hivatallal 85,93% Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal székhelye 87,67% Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal tagja 85,70% * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott

Átlag 87,93% 89,28% 80,02%

85,70%

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az agglomeráció típusa, a térség városhiányos jellege és a funkcionális városi térség típusa szerint Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Városhiányos Agglomeráció típusa Átlag Átlag Funkcionális városi térség típus térség budapesti agglomeráció 92,43% nem 87,00% aprófalvas térség vidéki agglomeráció 92,74% igen 85,50% kisvárosias térség agglomerálódó térség 86,20% budapesti agglomeráció nagyvárosi településegyüttes 86,07% mezővárosias térség településegyüttesbe nem országos jelentőségű nagyvárosi tartozó települések 86,56% térség regionális jelentőségű kis- és középvárosi térség tanyás térség

Átlag 86,84% 87,84% 91,08% 80,69% 90,44% 87,00% 63,08%

Szelektív hulladékgyűjtés A környezetvédelem követelményeinek fokozottabb érvényesülését szolgálja, hogy az önkormányzat előírhatja a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtését11. A hulladékszállítás mint helyi közszolgáltatás minőségéről képet ad az az információ, hogy működik-e a településeken rendszeres szelektív hulladékgyűjtés. Az összes települést tekintve átlagosan 32,25%-ukban létezik ez a szolgáltatás, ugyanakkor, míg a legkisebb falvak esetében csak 28,04%-os az aránya, addig a 100 ezer fő feletti kategóriában 87,5%-ban elérhető. Az ábra adatai szerint, minél nagyobb népességszámú egy település, átlagosan, várhatóan annál nagyobb arányban található meg a szelektív hulladékgyűjtés. Kereszttáblás vizsgálat alapján 11


74

megállapítható, hogy a két változó közötti a kapcsolat statisztikailag szignifikáns, de csak gyenge. Szelektív hulladékgyűjtés léte népességkategóriák szerint 100% 311 80%

195

209

177

53

50

10

5

60% 40%

7 798

459

432

301

74

58

20%

8

5 1

0% <500

500-1 ezer

1-2 ezer

2-5 ezer

5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer

nincs

50-100 ezer

>100 ezer

van

A rendelkezésre álló adatbázis arról is tartalmaz adatokat, hogy az egyes településeken hány lakást vontak be a szelektív hulladékgyűjtésbe. Ebből az adatból származtatható a bevont lakások aránya, ami tovább árnyalja a helyi közszolgáltatás minőségéről alkotott képet. A mutató képzésekor a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások számát nem a teljes lakásállományhoz, hanem a rendszeres hulladékgyűjtés által érintett lakások számához viszonyítjuk. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma és aránya népességkategóriák szerint

Népességkategória <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Átlag Minimum Maximum 30,20 0 320 84,03 0 503 157,91 0 814 379,96 0 1859 978,16 0 3544 2442,41 0 12616 6737,83 0 21772 9214,40 0 32527 22973,88 0 55350

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Átlag Minimum Maximum 27,67% 0 1 30,74% 0 1 30,15% 0 1 35,74% 0 1 40,14% 0 1 41,09% 0 1 45,39% 0 1 33,59% 0 1 42,44% 0 1

A vizsgált 3153 település körében a legtöbb esetben vagy egyáltalán nincsen szelektív hulladékgyűjtés, vagy a szolgáltatás a hulladékgyűjtésbe bevont lakások mindegyikét érinti: 75

adataink szerint összesen 2136 településen nincs szelektív hulladékgyűjtés, 929 településen pedig a bevont lakások aránya 100%. Mindössze 88 olyan település van, ahol a lakosságnak csak egy része fér hozzá a szolgáltatáshoz. A település méretén túl más településjellemzők is szignifikáns statisztikai kapcsolatban vannak

a

szelektív

hulladékgyűjtés

meglétével.

A

jogállás

tekintetében

hasonló

következtetéseket vonhatunk le, mint a településnagyság esetében, tehát gyenge a két változó közötti kapcsolat. Míg a megyei jogú városoknak kb. a 63%-ában van szelektív hulladékgyűjtés, addig a városoknak csak kb. 40,8%-ában, a községeknek pedig csak kb. 31,4%-ában férhető hozzá. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya viszont nem a megyei jogú városokban a legmagasabb, hanem a járásszékhely ranggal nem rendelkező városokban. Szelektív hulladékgyűjtés léte és a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a települések jogállása szerint Szelektív hulladékgyűjtés léte Jogállás

nincs

Megyeszékhely Megyei jogú város, nem megyeszékhely Város, járásszékhely Város, nem járásszékhely Község és nagyközség önálló polgármesteri hivatallal Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal székhelye Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal tagja Összesen

6 2 90 84 201 419 1334 2136

van 12 3 62 68 118 205 549 1017

összesen 18 5 152 152 319 624 1883 3153

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 39,08 34,97 35,39 43,85 35,96 31,62 28,74 31,12

Közepesen erős asszociációs kapcsolat mutatható ki egy település hátrányos helyzete és a szelektív hulladékgyűjtés léte között, ugyanis a nem hátrányos helyzetű településeknek kb. a 48,5%-ában hozzáférhető a szolgáltatás, a valamely fokban hátrányos helyzetűeknek csak átlagosan a 22,1%-ában, míg az átmenetileg hátrányos helyzetűeknek a 35,1%-ában. Szelektív hulladékgyűjtés léte és a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a települések hátrányos helyzete szerint Szelektív hulladékgyűjtésbe összesen bevont lakások aránya, % 1210 47,09 818 17,38 184 20,17 719 21,72 222 34,71 3153 31,12

Szelektív hulladékgyűjtés léte Hátrányos helyzet nem hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű átmenetileg hátrányos helyzetű Összesen

76

nincs

van

623 672 135 562 144 2136

587 146 49 157 78 1017

A

települések

társadalmi-gazdasági

és

infrastrukturális

elmaradottsága,

illetve

a

munkanélküliség szintje és a szelektív hulladékgyűjtés elérhetősége között csak gyenge kapcsolatot lehet kimutatni. Várakozásainknak megfelelően a szelektív hulladékgyűjtés a legnagyobb mértékben a nem elmaradott, magas munkanélküliség által nem sújtott településeken van jelen (39,8%), és itt a legmagasabb a közszolgáltatás e formájába bevont lakások aránya is. A magas munkanélküliségű településeknek csak közel egynegyedében férhető hozzá, a társadalmi-gazdasági és

infrastrukturális szempontból elmaradott

településeknek kb. a 31%-ában, míg az egyszerre magas munkanélküliségű és elmaradott településeknek csak a 19,3%-án van jelen a szelektív hulladékgyűjtés. Szelektív hulladékgyűjtés léte és a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a települések elmaradottsága és munkanélkülisége szerint Szelektív hulladékgyűjtésbe Elmaradottság/munkanélküliség bevont lakások nincs van összesen aránya egyik sem 1027 681 1708 38,25% magas munkanélküliség* 298 98 396 23,92% elmaradott** 214 96 310 30,56% mindkettő 597 143 740 18,92% Összesen 2136 1018 3154 31,12% * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Szelektív hulladékgyűjtés léte

Közepesen erős kapcsolat van a szelektív hulladékgyűjtés léte és a funkcionális városi térség típusa között. A szelektív hulladékgyűjtési lehetőséggel rendelkező települések a legnagyobb arányban – nem meglepő módon – a budapesti agglomerációban találhatók (55,3%), amit az aprófalvas térségek (43,6%) és a regionális jelentőségű központi térségek követnek (42,4%). Az országos jelentőségű központok térségeiben ennél alacsonyabb, 37,4% a szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott települések aránya, és a legkisebb részben a kisvárosias (18,6%), a mezővárosias (13,4%) és a tanyás térségekben (3,1%, vagyis 1 településen: Kisszálláson) van jelen a szolgáltatás. Szelektív hulladékgyűjtés léte és a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a funkcionális városi térség típusa szerint Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások összesen aránya 782 43,50% 923 18,10%

Szelektív hulladékgyűjtés léte Funkcionális városi térség típusa

nincs

aprófalvas térség kisvárosias térség

441 751

77

van 341 172

Szelektív hulladékgyűjtés léte Funkcionális városi térség típusa

nincs

budapesti agglomeráció mezővárosias térség országos jelentőségű nagyvárosi térség regionális jelentőségű kis- és középvárosi térség tanyás térség Összesen

84 318 186 325 31 2136

van 104 49 111 239 1 1017

összesen 188 367 297 564 32 3153

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 53,93% 12,82% 35,82% 38,87% 3,13% 31,12%

A szelektív hulladékgyűjtés léte tekintetében az egyes régiók/megyék között is jelentős különbségek vannak, a két változó között közepesen erős asszociációs kapcsolat mutatható ki. Míg Nyugat-Dunántúlon a településeknek átlagosan a 64,8%-ában hozzáférhető a szolgáltatás, Közép-Magyarországon már csak kevesebb mint a felében (48,4%), ÉszakMagyarországon kevesebb mint harmadában (31,5%), addig Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon csak kb. egynegyedében. Az adatbázisunk szerint nagyon kilógnak lefelé a Dél-dunántúli régió megyéi, ugyanis a 656 településből csak 35-ben van szelektív hulladékgyűjtés (5,3%). A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya megyénként

F o

78

Az elszállított (szilárd) hulladék mennyisége A hulladékszállítás mint helyi közszolgáltatás minőségéről az elszállított szilárd hulladék mennyiségi adataiból kevésbé tájékozódhatunk, mivel azok számos tényezőnek a függvényében változhatnak, például a lakosság fogyasztási szokásai, lakáskörülményei, életmódja stb. Olyan adatok sajnos nem állnak rendelkezésre a TEIR adatbázisában, amelyek a hulladékszállítási kapacitásokra utalnának. Érdemes ehelyett azt elemezni, hogy milyen arányban áll rendelkezésre a hagyományos módon, a lomtalanítással és a szelektív gyűjtéssel történő szállítás lehetősége. A keletkezett szilárd hulladékoknak a döntő többségét – átlagosan a 94,67%-át – hagyományosan szállítják el, 3,09%-át lomtalanítással, 2,23%-át pedig szelektív gyűjtéssel. A településnagyság szerinti kategóriákban nincsenek lényeges különbségek a különböző településtípusok között, egyedül a 30-50 ezer fő közötti lakosságszámú és a 100 ezer lakosnál nagyobb településekben kiugró a szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék aránya. A lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége és megoszlása a különböző gyűjtési módok között a település mérete szerint Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék Népességkategória

<500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer

Összesen Hagyományos módon tonna 51,57 134,83 287,91 622,23 1557,62 3919,31 7992,95 15121,05 31532,38

% 95,37 95,41 95,10 94,18 92,62 94,12 88,85 93,76 91,72

Lomtalanítással tonna 1,65 4,30 10,45 18,95 48,78 126,83 314,67 459,01 852,53

% 3,05 3,04 3,45 2,87 2,90 3,05 3,50 2,85 2,48

Szelektív gyűjtéssel tonna 0,85 2,18 4,38 19,53 75,24 118,14 688,71 546,72 1992,88

% 1,58 1,55 1,45 2,96 4,47 2,84 7,66 3,39 5,80

tonna 54,07 141,31 302,74 660,70 1681,65 4164,28 8996,33 16126,78 34377,78

A települések hátrányos helyzete tekintetében már nagyobb különbségek találhatók az egyes településtípusok között, leginkább a nem hátrányos helyzetű és a valamilyen fokon hátrányos helyzetű települések között. Míg a nem hátrányos helyzetű településeken a szilárd hulladéknak átlagosan a 8,8%-át nem hagyományos módon szállítják el, addig a valamilyen fokon hátrányos helyzetű településeken ez az arány csak átlagosan 3,28%. A lomtalanítással elszállított hulladék aránya a leghátrányosabb helyzetű településeken a legmagasabb, ehhez képest a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű településeken a

79

legalacsonyabb, míg a szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék aránya – nem meglepő módon – a nem hátrányos helyzetű településeken a legmagasabb (5,64%), jócskán felfelé húzza az átlagot (a valamilyen fokon hátrányos helyzetű településeken ez az arány csak 0,802%). A lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége és megoszlása a különböző gyűjtési módok között a település hátrányos helyzete szerint

Hátrányos helyzet

Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék Hagyományos Szelektív Lomtalanítással módon gyűjtéssel tonna % tonna % tonna % 871,32 91,20 30,20 3,16 53,92 5,64 434,29 96,80 11,00 2,45 3,36 0,75 29,11 4,55 2,65 0,41 608,08 95,04

nem hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű 265,72 átmenetileg hátrányos helyzetű 365,56 Átlag 568,87

98,03 94,57 94,67

4,14 15,32 18,17

1,53 3,96 3,09

1,21 5,67 22,39

0,45 1,47 2,23

Összesen tonna 955,44 448,65 639,84 271,07 386,56 609,43

Hasonló következtetéseket vonhatunk le akkor, ha az elszállított települési szilárd hulladék különböző gyűjtési módok közötti megoszlását az elmaradottság/magas munkanélküliség szerinti településkategóriákban vizsgáljuk. A lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége és megoszlása a különböző gyűjtési módok között a település elmaradottsága/munkanélkülisége szerint Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék Összesen Hagyományos Szelektív Lomtalanítással módon gyűjtéssel tonna % tonna % tonna % tonna egyik sem 874,20 92,75 28,57 3,03 39,75 4,22 942,52 magas munkanélküliségű* 376,51 95,57 12,86 3,26 4,61 1,17 393,97 elmaradott** 171,79 95,97 5,34 2,98 1,88 1,05 179,00 2,38 1,74 0,48 0,35 136,69 mindkettő 133,83 97,91 Átlag 568,87 94,67 18,17 3,09 22,39 2,23 609,43 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Elmaradottság, munkanélküliség

Az elmaradott és egyben magas munkanélküliségű településeken szinte csak a hagyományos hulladékgyűjtési mód a jellemző, a lomtalanítás és a szelektív gyűjtés aránya messze az átlagos értékek alatt van. A szelektív gyűjtéssel történő hulladékszállítás csak a nem elmaradott, magas munkanélküliséggel nem sújtott településeken van jelen észrevehető mértékben. A különböző funkcionális városi térségekben található települések közötti különbségek a legszembetűnőbben az előzőekhez hasonlóan a szelektív gyűjtés tekintetében jelennek meg. A budapesti agglomeráció és a regionális jelentőségű városi térségekben jóval az átlag feletti a 80

szelektíven gyűjtött hulladék aránya, míg az országos jelentőségű nagyvárosi térségekben nem haladja meg nagy mértékben az átlagot, ugyanakkor a kisvárosias, az aprófalvas és a tanyás térségekben csak nagyon alacsony az aránya. A lomtalanításnak a tanyás térségekben, a budapesti agglomerációban és a kisvárosias térségekben van a többi térségtípushoz képest valamivel nagyobb jelentősége. A lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége és megoszlása a különböző gyűjtési módok között a funkcionális városi térség típusa szerint Funkcionális városi térség típusa aprófalvas térség kisvárosias térség budapesti agglomeráció mezővárosias térség országos jelentőségű nagyvárosi térség regionális jelentőségű kisés középvárosi térség tanyás térség Átlag

Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék Hagyományos Szelektív Lomtalanítással módon gyűjtéssel % tonna % tonna % tonna 220,76 96,26 5,07 2,21 3,51 1,53 411,05 94,95 15,32 3,54 6,55 1,51 1445,13 89,91 58,41 3,63 103,84 6,46 702,67 94,19 19,87 2,66 23,44 3,14

Összesen tonna 229,35 432,92 1607,38 745,99

959,91

93,94

25,55

2,50

36,40

3,56

1021,86

705,98 899,09 568,87

91,90 96,29 94,67

21,64 34,64 18,17

2,82 3,71 3,09

40,56 0,04 22,39

5,28 0,00 2,23

768,19 933,77 609,43

Megyei/regionális szinten jelentős különbségeket találunk az elszállított hulladék gyűjtési módjai között. A hagyományos gyűjtési mód Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Komárom-Esztergom megyében a legelterjedtebb, ugyanakkor Békés, Győr-MosonSopron és Zala megyében az elszállított hulladékoknak több mint 10%-át nem hagyományos módon gyűjtik. A lomtalanítással gyűjtött hulladékok aránya Nógrád megyében 9,1%, ami jelentős mértékben meghaladja az átlagot, és Vas, Csongrád, illetve Zala megyében is 4% körül van. A szelektív hulladékgyűjtés Békés megyében a legelterjedtebb, aránya itt 12,13%; továbbá Győr-Moson-Sopron, Zala, Szabolcs-Szatmár, Pest és Fejér megyében is viszonylag magasnak mondható (4,18% és 8,88% közötti).

81

A lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége és megoszlása a különböző gyűjtési módok között a megyékben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

Hagyományos módon

Lomtalanítással

Za la

Bá cs -K Ba . ran ya Bo Bé k rs od és -A Cs .-Z. on gr ád G Fej yő é r- r M .H S. ajd úB He . Já sz ve s Ko N. m Sz. ár om -E N . óg rá d Pe Sz So st m ab o ol cs gy -S z. -B . To ln a V V es as zp ré m

0%

Szelektív gyűjtéssel

A hulladékszállítás mint helyi közszolgáltatás nemcsak a lakossági hulladékokra terjed ki, hanem az egyéb szervekre is. Az összes elszállított települési szilárd hulladéknak átlagosan a 88,61%-a a lakosságtól származik, míg a 8,48%-a egyéb szervektől. Ezen adatoknak a különböző településtípusok szerinti megoszlását nem vizsgáljuk, mivel az nincsen kapcsolatban a helyi közszolgáltatás ellátásával, hanem egyéb tényezők határozzák meg.

A lakosságtól és egyéb szervektől elszállított szilárd hulladék mennyisége Az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (tonna) Lakosságtól Egyéb szervektől Hagyományos módon 568,87 115,81 Lomtalanítással 18,17 2,37 Szelektív gyűjtéssel 22,39 22,67 Összesen 609,43 140,85

82

A hulladékok hasznosítása A települési hulladékok kezelésének része a hulladékhasznosítás is. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére, valamint a hulladék energiahordozóként való felhasználására12. A településsoros adatbázisunk információkat tartalmaz az ártalmatlanított és a hasznosított szilárd hulladékok mennyiségéről és a hasznosítás módjáról. Az energiahasznosítással történő égetés, mint hasznosítási mód mindössze 16 települést érint13, településenként 1,2–278,1 tonna közötti, átlagosan 40,08 tonna mennyiségben. Újrafeldolgozás 2439 településen van, átlagosan 95,41 tonna mennyiségben, ezen belül komposztálás 653 településen van, átlagosan 133,17 tonna mennyiségben. Ártalmatlanított és hasznosított települési szilárd hulladék Összes ártalmatlanított települési szilárd hulladék

Átlag Minimum Maximum

tonna 724,86 0,00 64993,80

Összes hasznosított települési szilárd hulladék

% 95,30 0,00 100,00

tonna 74,01 0,00 15589,30

% 4,70 0,00 100,00

Összesen tonna 798,86 0,60 79689,70

A hulladékkezelés módját tekintve a százalékos arányból látszik, hogy a hasznosítás hazánkban még gyerekcipőben jár. A statisztikai elemzéshez nem a mennyiségi adatokat érdemes vizsgálni, hanem a megoszlási adatokat, mivel ezekből lehet értelmes következtetéseket levonni. Elsőként a népesség-kategóriák szerinti megoszlásokat vesszük vizsgálat alá. Ahogyan az ábra szemlélteti, egyértelmű tendencia mutatkozik arra vonatkozóan, hogy minél nagyobb településről van szó, a hulladék hasznosítása átlagosan, várhatóan annál nagyobb mértékben van jelen az ártalmatlanítással szemben.

12

Kökényesi József (szerk.): A közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Budapest, 2007. Budakalász, Csömör, Dunakeszi, Göd, Gödöllő, Kistarcsa, Komárom, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Polgár, Szentendre, Sződliget, Vác, Vecsés és Zamárdi.

13

83

Ártalmatlanított és hasznosított települési szilárd hulladék a települések mérete szerint

100%

4,42%

4,15%

4,03%

5,24%

6,63%

8,00%

9,57%

11,26%

13,77%

94,76%

93,37%

92,00%

90,43%

88,74%

86,23%

10-30 ezer

30-50 ezer

50-100 ezer

>100 ezer

90% 80% 70% 60% 50%

95,58%

95,85%

95,97%

40% 30% 20% 10% 0% <500

500-1 ezer

1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer

Ártalmatlanított hulladék aránya

Hasznosított hulladék aránya

A hasznosítás módját tekintve az energiahasznosítással történő égetés a középső népességkategóriákban, különösen a 30-50 ezres településeken jellemző, míg az újrafeldolgozás valamilyen formája a nagyobb kategóriákban nagyobb mértékben van jelen, de még az 500 fősnél kisebb településeknek is közel 70%-ában létezik. A komposztálás a 2 ezer fő alatti településeknek a 15-20%-ában található meg, a közepes méretkategóriákban kb. 30-40%-os arányban, a 30-100 ezer fős településeknek az 50-60%-ában, a 100 ezer fő feletti településeknek pedig a teljes körében. A települések száma és a hulladékhasznosítás módja népesség-kategóriák szerint Népességkategória <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Összesen

Égetés 0 0 0 3 3 7 3 0 0 16

Újrafeldolgozás Komposztálás 769 502 507 407 114 104 18 10 8 2439

84

166 115 129 137 40 43 9 6 8 653

Települések összesen 1109 668 627 478 127 108 18 10 8 3153

Hasonló tendenciákat látunk a hulladékhasznosítás vonatkozásában a települések jogállása szerinti kategóriákban is. A megyei jogú városokban a hulladéknak átlagosan a 11,6%-a kerül hasznosításra, a városokban csak átlagosan a 7,5%-a, míg a községekben és a nagyközségekben átlagosan a 4,3%-a. A hasznosításon belül az égetéssel történő hasznosítás 12 városban és 4 községben érhető el, az újrafeldolgozás valamennyi megyei jogú városban, illetve a városoknak kb. a 94,4%-ában, míg a községeknek körülbelül a háromnegyedében van jelen. A települések hátrányos helyzete szerint kisebb-nagyobb különbségek vannak az egyes településtípusok között. A hasznosított hulladékok aránya a nem hátrányos helyzetű és az átmenetileg hátrányos helyzetű településeken a legmagasabb (6,55%, illetve 7,41%), míg a hátrányos helyzetű településeken átlag körüli, 4,44%. A leghátrányosabb helyzetű településeken a legalacsonyabb, 1,65%, és a komplex programmal segítendő LHH településeken is ehhez hasonló mértékű, 1,81%. A hasznosítási módok közül a hulladékégetés döntő többségben a nem hátrányos helyzetű településeken van jelen, míg a 16-ból 1 település (Polgár) hátrányos helyzetű kistérségben található. Az újrafeldolgozás is a nem hátrányos illetve az átmenetileg hátrányos helyzetű településeken érhető el a legnagyobb arányban (a települések 88%-ában, illetve 92,8%-ában), míg a valamilyen fokon hátrányos helyzetű településeknek csak az 59-74%-ában. Ezek a különbségek a komposztálás tekintetében is megfigyelhetők. A hasznosított hulladékok arányában a települések elmaradottsága/munkanélkülisége szerint is vannak különbségek. A legmagasabb arányban azon településeken hasznosítják a hulladékokat, melyek nem minősülnek elmaradottnak és magas munkanélküliségűnek, ezeket az elmaradott települések követik. Az egyszerre elmaradott, illetve magas munkanélküliségű településeken átlagosan kissé magasabb a hulladékok hasznosításának az aránya, mint a magas munkanélküliségű településeken. A hulladékok ártalmatlanítása illetve hasznosítása, valamint a hasznosítás módja a települések elmaradottsága/munkanélkülisége szerint Elmaradottság /munkanélküliség

Ártalmatlanított Hasznosított hulladék aránya hulladék aránya

A hulladékhasznosítás módja (települések száma) Égetés Újrafeldolgozás Komposztálás

egyik sem 93,88 6,12 16 1474 magas munkanélk.* 97,78 2,22 0 237 elmaradott** 94,76 5,24 0 256 Mindkettő 97,49 2,51 0 472 Átlag/Összesen 95,30 4,70 16 2439 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott

85

435 43 73 102 653

Települések összesen 1707 396 310 740 3153

A hasznosított hulladékok aránya a budapesti agglomerációban és a vidéki agglomerációkban található településeken a legmagasabb, körül-belül kétszer annyi, mint az országos átlag. A legalacsonyabb értékek a településegyütesbe nem tartozó településeken találhatók. Az égetéssel történő hasznosítás a budapesti agglomerációban a legjellemzőbb, míg az újrafeldolgozás szintén itt, valamint az agglomerálódó térségek településein (a települések 9495%-ában elérhető). A komposztálás a nagyvárosi településegyüttesek településeinek közel a felében elérhető, és elterjedtsége a vidéki agglomerációkban is meghaladja az országos átlag dupláját (44,4%). A hulladékok ártalmatlanítása illetve hasznosítása, valamint a hasznosítás módja az agglomeráció típusa szerint

Agglomeráció típusa budapesti agglomeráció vidéki agglomeráció agglomerálódó térség nagyvárosi településegyüttes településegyüttesbe nem tartozó települések Átlag/Összesen

Ártalmatlanított hulladék aránya, % 90,37 90,99 92,07 94,17

Hasznosított hulladék aránya, % 9,63 9,01 7,93 5,83

95,74 95,30

4,26 4,70

A hulladékhasznosítás módja (települések száma) ÚjraKomposzÉgetés feldolgozás tálás 13 76 27 0 46 28 1 115 27 0 104 57 2 16

2098 2439

514 653

Települések összesen 80 63 122 121 2767 3153

A hulladékhasznosítás elterjedtségében a funkcionális városi térségek típusa szerint is láthatunk különbségeket. A hasznosított hulladékok aránya az országos átlaghoz (4,7%) képest kifejezetten magas a tanyás térségek településein, amit sorrendben a budapesti agglomeráció települései követnek. Az átlagot jelentősebb mértékben még az országos jelentőségű nagyvárosi térségek települései haladják meg, míg a legalacsonyabb érték a mezővárosias térségek településein mérhető.

86

8,36%

95,74%

95,92%

91,64%

3,27%

5,95%

5,00%

96,73%

94,05%

95,00%

regionális jelentőségű kis- és középvárosi

4,08%

országos jelentőségű nagyvárosi térség

4,26%

budapesti agglomeráció

100%

kisvárosias térség

A hulladékok ártalmatlanítása illetve hasznosítása a funkcionális városi térségek típusa szerint

10,96%

90% 80% 70% 60% 50%

89,04%

40% 30% 20% 10%

Ártalmatlanított hulladék aránya

tanyás térség

mezővárosias térség

aprófalvas térség

0%

Hasznosított hulladék aránya

A közterületek rendszeres tisztítása A közterületek tisztántartása a hulladékkezeléssel rokon közszolgáltatás, amely a települési önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladata. Ezt az önkormányzat ingyenesen köteles biztosítani a településen élők (működők) számára, erről saját szervezettel, vagy szerződésbe adással, idegen vállalkozások útján gondoskodik. Általános gyakorlat, hogy a köztisztasági feladatokat az önkormányzat a hulladékkezelési közszolgáltatással együtt szervezi meg14. Adatbázisunk információkat tartalmaz arról, hogy egy adott településen van-e rendszeres közterület-tisztítás, az mekkora területre terjed ki (1000 m2), és ebből mennyi a burkolt belterületi utak területe. E két utóbbiból származtathatunk 1 főre jutó adatokat, melyeket további elemzésnek vetünk alá. A négyzetméterben megadott területi adatok elemzésének nem lenne értelme, mert azok nem a helyi közszolgáltatás ellátásának a minőségére utalnak, hanem más tényezőktől függenek. A vizsgált 3153 településnek a nagy többségében, 87,5%-ában van rendszeres közterülettisztítás, de e szolgáltatás elérhetősége nagyban különbözik az egyes településtípusok között. 14


87

A közterületek rendszeres tisztítása népesség-kategóriák szerint 100%

23

23

35

90%

97

80% 70%

85

60% 50%

95 1086

645

17

592

40%

10

8

0 50-100 ezer

0 >100 ezer

381

van nincs

30% 20%

42

10%

13

0% <500

500-1 ezer

1-2 ezer

2-5 ezer

5-10 ezer

10-30 ezer

1 30-50 ezer

Míg a legnagyobb méretkategóriákba tartozó települések mindegyikében van rendszeres közterület-tisztítás, addig a kisebb településeken egyre kevésbé jellemző. Adataink szerint például a 30–50 ezer lakosú települések közül Esztergomban nincsen, az 5–10 ezer fős településeknek már csak a kétharmadában van. Az alsó négy településméret-kategóriában szembetűnő az arányok visszaesése: a 2–5 ezer fős településeknek átlagosan közel az egyötödében található meg a szolgáltatás, ennél kisebb településeken csak 2,07–5,58% közötti arányban. Ennek megfelelően statisztikailag is kimutatható egy erős, szignifikáns kapcsolat a település mérete és a rendszeres közterület-tisztítás megléte között. Az összefüggést a rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagysága is tükrözi, mert minél nagyobb településkategóriáról van szó, tendenciájában annál nagyobb értékeket találunk, kivéve a 100 ezer fős települések kategóriáját és a rendszeresen tisztított burkolt belterületek tekintetében a 30-50 ezer fős kategóriát is. A rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagysága népesség-kategóriák szerint Népességkategória <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer

Rendszeresen tisztított közterület 1 főre jutó nagysága (m2) 0,45 1,06 2,11 3,73 8,90

88

Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága (m2) 0,27 0,63 1,27 2,13 5,44

Népességkategória

Rendszeresen tisztított közterület 1 főre jutó nagysága (m2)

10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Átlag

11,68 11,02 19,02 13,97 2,29

Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága (m2) 6,46 8,02 12,38 7,71 1,35

Ugyanez állapítható meg a települések jogállása tekintetében is: míg a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok mindegyikében, és a járásszékhely városok 90,79%-ában van rendszeres közterület-tisztítás, addig a nem járásszékhely városoknak már csak a háromnegyedében. Jelentős a visszaesés a községek és nagyközségek esetében, mert átlagosan csupán 4,18%-uk biztosítja ezt a helyi közszolgáltatást. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága a megyei jogú városokban és a városokban jelentősen magasabb (átlagosan 14,45 m2), mint a községekben és a nagyközségekben (átlagosan 1,54 m2). A rendszeresen tisztított burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága tekintetében is hasonló mértékű, átlagosan 12-szeres különbséget találunk a városok (9,07 m2) és a községek/nagyközségek között (0,73 m2). A települések hátrányos helyzetének, elmaradottságának/munkanélküliségének és az agglomeráció típusának nincs, illetve gyenge a statisztikai kapcsolata a közterületek rendszeres tisztításával. A rendszeres közterület-tisztítás elérhetősége a települések hátrányos helyzete, elmaradottsága/munkanélkülisége és az agglomeráció típusa szerint

Hátrányos helyzet

Rendszeres közterülettisztítás nincs van

Elmaradottság/ munkanélküliség

Rendszeres közterülettisztítás nincs van

nem hátrányos helyzetű

1073 137 egyik sem

1439 268

hátrányos helyzetű

712

106

magas munkanélküliségű*

339

57

leghátrányosabb helyzetű

144

40

elmaradott**

292

18

komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű

625

94

mindkettő

690

50

Agglomeráció budapesti agglomeráció vidéki agglomeráció agglomerálódó térség nagyvárosi településegyüttes

Rendszeres közterülettisztítás nincs van 55

25

57

6

103

19

89

32

településegyüttesbe 2760 393 nem tartozó 2456 311 települések Összesen 2760 393 Összesen 2760 393 * Az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség ** Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott átmenetileg hátrányos helyzetű

206

16

Összesen

89

A rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagysága a település hátrányos helyzete szerint 4,00

3,59

3,50 3,00

2,41

2,32

2,50 2,00

2,12 1,39

1,50

1,93

1,75 1,27

1,22

1,21

1,00 0,50 0,00 nem hátrányos helyzetű

hátrányos helyzetű

leghátrányosabb helyzetű

LHHK

átmenetileg hátrányos helyzetű

Rendszeresen tisztított közterület 1 főre jutó nagysága (m2) Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága (m2)

A rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagysága a település elmaradottsága/munkanélkülisége szerint 3,00

2,84 2,31

2,50

2,07 2,00

1,71

1,54

1,50

1,09

1,00

0,68

0,69

elmaradott

mindkettő

0,50 0,00 egyik sem

magas munkanélküliségű

Rendszeresen tisztított közterület 1 főre jutó nagysága (m2) Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága (m2)

A funkcionális városi térségek típusa és a régiók/megyék szerint kimutatható gyenge-közepes, szignifikáns statisztikai kapcsolat a rendszeres közterület-tisztítás megléte vonatkozásában. Adatbázisunk szerint e helyi közszolgáltatás a tanyás (40,63%) és a mezővárosias térségekben (26,7%), valamint a budapesti agglomerációban (23,94%) a legelterjedtebb, az országos és a

90

regionális jelentőségű, valamint a kisvárosias térségek településein csak 10% körüli arányban érhető el, míg az aprófalvas térségekben csak a települések 6,27%-ában. A rendszeres közterület-tisztítás elérhetősége a funkcionális városi térség típusa szerint Funkcionális városi térség típusa aprófalvas térség kisvárosias térség budapesti agglomeráció mezővárosias térség országos jelentőségű nagyvárosi térség regionális jelentőségű kis- és középvárosi térség tanyás térség Összesen

Rendszeres közterület-tisztítás Összesen nincs van 733 49 782 832 91 923 143 45 188 269 98 367 262 35 297 502 62 564 19 13 32 2760 393 3153

A rendszeresen tisztított közterületek átlagos 1 főre jutó nagysága a 2,29 m2-es átlagtól a tanyás térségek településein tér el kiugró mértékben (10,23 m2), ugyanakkor a mezővárosias térségekben, a budapesti agglomerációban és a regionális jelentőségű nagyvárosi térségek településein is az átlagot meghaladó (3,08–3,74 m2). A legkisebb átlagos értéket az aprófalvas térségekben találtuk (1,17 m2). A rendszeres közterület-tisztítás a Dél-alföldi régió településein érhető el a legnagyobb arányban (32,28%), melyet az Észak-alföldi régió (24,16%) és a Közép-magyarországi régió (21,93%) követnek. Az Észak-magyarországi településeknek csak a 10%-ában van jelen a szolgáltatás, Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon még ennél is kisebb arányban (a településeknek rendre a 8%-ában, 7,62%-ában, illetve 5,02%-ában).

91

A rendszeres közterület-tisztítás elérhetősége megyénként 100%

16

9

16

38

80%

9

43

11

7

20 46

41

22

26

28

11

14

12

12

12

60%

van 285 81

99 174

315

40%

44 47

110 56

65

124

56

226 146

183

95

204 204 246

nincs

20%

B

ác s

Ba K. ra ny a B or Bék so d - és A C . -Z so . ng rá d Gy Fe őr jér -M Ha .-S. jd úB He . Já v sz es K -N. om -S ár z. om Nó E. gr ád Pe Sz So st ab m o l og cs -S y z. -B To . ln a Ve Va sz s pr ém Za la

0%

Hasonló tendenciákat tükröznek a rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagyságának adatai is. A rendszeresen tisztított közterületek 1 főre jutó nagysága régiónként Régió Közép-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Átlag

Rendszeresen tisztított közterület 1 főre jutó nagysága (m2) 2,99 1,68 1,80 1,44 1,92 3,12 5,75 2,29

Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak 1 főre jutó nagysága (m2) 1,65 1,15 1,27 0,69 1,32 1,82 2,72 1,35

Összegzés A helyi hulladékgazdálkodásról rendelkezésre állnak alapvető mennyiségi adatok, ezeken túl pedig néhány minőségi adat is, ide értve a szelektív hulladékgyűjtés meglétét és a hulladékok hasznosításának a módját. A rendszeres hulladékgyűjtés nem fedi le a lakásállomány egészét, és a különbségek a települések mérete, területi elhelyezkedése és fejlettsége szerint megmutatkoznak, különösen a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében. Ehhez hasonló megállapításokat tettünk a hulladékok ártalmatlanítása kapcsán. Településszintű, helyi

92

kapacitáskihasználási és pénzügyi mutatók a hulladékgazdálkodás esetében sem állnak rendelkezésre az általunk használt adatbázisban.

2.8. Helyi közösségi közlekedés biztosítása A helyi közszolgáltatások felmérése során külön ágazatként vesszük számításba a helyi közlekedési szolgáltatásokat15. Először magának a szolgáltatásoknak a létét tekintettük át az egyes településeken, amelyhez hozzátettük, hogy milyen a települések jogállása, valamint melyik megyében találhatók. Utóbbi esetében felmerül a kérdés, hogy a megyén belül hány olyan város van, amely rendelkezik helyi tömegközlekedéssel. Az elemzés további részében a helyi közlekedés kínálati jellemzőit vizsgáltuk meg: az útvonalak számát, a hálózat hosszát, a járműparkot. A kihasználtsággal kapcsolatban két mutatóra alapozva végeztük ez az elemzést: a helyi közlekedésben szállított utasok számára és az utaskilométerre. A helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat összefoglaló statisztikákból azt láthatjuk, hogy kizárólag városokban van helyi közlekedés. Ezek között vannak természetesen népesebb települések és olyanok is, amelyek kicsik, viszont a helyi közlekedés a település egy-egy fontos létesítménye miatt lehet lényeges. Először azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes megyéken16 belül hány városban van helyi közlekedés.

A helyi közlekedés megléte megyei bontásban (2011) Megye

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron

Helyi közlekedéssel rendelkező városok száma

Összes város száma a megyében

3 5 7 5 5 3 3

22 14 21 28 9 15 11

15

A helyi közlekedéssel rendelkező városok teljes népessége (fő) 160493 220828 181122 252544 285469 163987 225674

A megye teljes városi népessége (fő) 356598 256764 270476 397720 316162 249353 270307

Az elemzésben kizárólag az önkormányzat által megrendelt helyi közlekedési szolgáltatásokat vettük figyelembe, továbbá nem tartozik ide a helyközi közlekedés által ellátott településeken belüli közlekedés. 16 A vizsgálatba nem került be Budapest, amelyen belül azt feltételezhetjük, hogy a teljes fővárosi lakosság potenciális igénybevevője lehet a helyi közlekedésnek.

93

Megye

Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Helyi közlekedéssel rendelkező városok száma

Összes város száma a megyében

4 3 7 4 3 7 7 1 5 5 7 4 88

21 9 20 11 6 48 16 27 11 12 15 10 326

A helyi közlekedéssel rendelkező városok teljes népessége (fő) 263424 108810 176679 133265 51445 250708 135654 117658 81616 121336 170366 140017 3241095

A megye teljes városi népessége (fő) 432704 141048 271665 204140 83350 817272 165539 299760 129233 155411 220225 161543 5199270

A táblázatban csak a városok szerepelnek, ugyanis helyi közlekedési szolgáltatást (legalábbis közszolgáltatásként) itt érdemes fenntartani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy községben nem lehetne helyi közlekedést működtetni, de azt feltehetően privát háttérrel rendelkező szolgáltató látná el. A táblázat adataiból az is kitűnik, hogy alapvetően a nagyobb városok rendelkeznek helyi közlekedéssel. Összesen a magyarországi városok 27%-a rendelkezik ezzel a szolgáltatással. A megyei bontást tekintve viszonylag ingadozó képet kapunk a helyi közlekedési szolgáltatással bíró városokra. Öt megye esetében (Békés, JászNagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Veszprém) figyelhetjük meg a legtöbb várost, amelyen belül volt helyi közlekedés 2011-ben, ez megyénként hét darab. Az öt megye viszont demográfiai, elhelyezkedési és fejlettségi szempontból is különböző képet mutat. Például Pest megye esetében több, a fővárosi agglomerációban található és a budapesti közlekedéshez kapcsolódó város nem szerepel. Amennyiben egymáshoz viszonyítjuk azt, hogy egy megyén belül az összes városból mekkora a helyi közlekedéssel rendelkezők aránya, úgy Csongrád és Nógrád megye mutatója a legjobb, mivel itt a megyei városok több mint fele rendelkezik ilyen közszolgáltatással. A legkevesebb helyi közlekedéssel rendelkező város SzabolcsSzatmár-Bereg megyében található, itt mindössze a megyeszékhelyen, Nyíregyházán van ilyen közszolgáltatás. Azt a következtetést lehet levonni a fenti eredményekből, hogy a helyi közlekedési szolgáltatás elsősorban a helyi önkormányzatok és a szolgáltató (az esetek döntő többségében a területi illetékes volán vállalat) kapacitásától függ. A megyék közötti

94

egyenlőségek és különbségek így nem feltétlenül a megye településszerkezetének vagy lakosságszámának köszönhető. A következő táblázatban azt figyeltük meg, hogy az egyes népességkategóriák szerint besorolt városok közül mekkora arányban található meg a helyi közlekedés.

A helyi közlekedéssel rendelkező városok népességkategóriák szerinti bontásban Népességkategória

– 5000 5001 – 10000 10001 – 20000 20001 – 30000 30001 – 50000 50001 – 100000 100001 –

Összes város száma 89 96 84 22 18 10 8

Helyi közlekedéssel rendelkező városok száma 3 10 25 17 14 10 8

A helyi közlekedéssel rendelkezők aránya a kategórián belül (%) 3,4 10,4 29,8 77,3 77,8 100 100

Ennek a vizsgálatnak a célja, hogy feltárjuk, nagyjából mekkora lakosságszám felett állandósul a helyi közlekedés jelenléte a városokban. Látható, hogy a kisebb (10000 fő alatti) városok esetében 10% vagy az alatt marad azoknak a városoknak az aránya, ahol van helyi közlekedés. Ez arra enged következtetni, hogy ezekben a városokban a helyi tömegközlekedést bizonyos helyi adottságok miatt vezették be (pl. turisztikai célpontok vagy távolabbi településrészek elérhetőségének javítása). Az előbbire példa a legkisebb helyi közlekedési szolgáltatással rendelkező város, Bük, ahol a vasútállomás és a gyógyfürdő között van buszvonal. Azonban a legtöbb 10000 fő alatti népességgel rendelkező kisváros esetében inkább az utóbbi jelenik meg példaként, azaz a városközponttól távolabb eső településrészek elérése (még ha ez nem is túl gyakori közlekedési viszonylatokat jelent). Az elemzés alapján azt lehet mondani, hogy nagyjából a 10 ezer és 20 ezer fő közötti lakossággal rendelkező települések egyfajta választóvonal. Itt a települések több mint egy negyede (29,8%) esetében van jelen a helyi tömegközlekedés. A 20 ezer fő feletti városokban már meghatározóan jelen van a helyi közlekedési szolgáltatás, az 50 ezer fő felettiek esetében pedig minden város rendelkezik saját helyi tömegközlekedéssel. Az egyes méretkategóriákhoz kapcsolódva megvizsgáltuk a helyi közlekedési szolgáltatás kínálati oldalát. Ezt konkrétan az adott méretű településeken meglévő autóbusz vonalak számán, a hálózat hosszúságán, valamint a helyi közlekedésben használt járműállomány számán keresztül lett felmérve. Utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a helyi

95

járműállományba csak azok a járművek kerültek, amelyek ténylegesen a helyi volán kirendeltséghez vagy a helyi közlekedés üzemeltetőjéhez tartoznak. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert néhány esetben úgy oldják meg a helyi közlekedést, hogy egy másik, nagyobb város telephelyéhez tartozó helyközi buszokat rendelik a helyi útvonalak teljesítésére (ilyen megoldással üzemelnek például több Baranya, Somogy és Vas megyei városban is). A települések méretkategóriáihoz az előző vizsgálat esetében is alkalmazott csoportosítást használtuk fel.

A helyi közlekedési szolgáltatás kínálati oldala népességkategóriák szerinti bontásban (2011) Népességkategória

Helyi közlekedési vonalak átlagos száma

A vonalhálózat átlagos hossza (km)

2 2,7 4 6,4 15,5 27,1 42,6

9,5 11,7 14,9 24,1 40,3 55,4 147,1

– 5000 5001 – 10000 10001 – 20000 20001 – 30000 30001 – 50000 50001 – 100000 100001 –

A helyi közlekedésben használt járművek átlagos száma 0,33 1 1,5 6 14 37 118

A táblázat is nagyon jól követhetően mutatja a városok népességének növekedésével együtt a helyi közlekedést kiszolgáló autóbuszvonalak számának gyarapodását is. A legkisebb, 10 ezer fő a települések esetében településenként 1–3 viszonylat szolgálja ki a helyi közlekedést. Egyetlen kivétel Lenti, ahol viszonylag sok, hét helyi közlekedési vonal található. Szintén érdemes megemlíteni a felsőzsolcai helyi közlekedést, amelyet ellátó buszjárat a miskolci hálózat része, de attól független díjszabással rendelkezik és a miskolci összeköttetés mellett a településen belüli közlekedésben is fontos szerepe van. Az infrastrukturális hátteret tekintve a kisvárosokban egy busszal szolgálják ki ezeket a „hálózatokat”, de több esetben is találkozhatunk a már említett „módszerrel”, azaz más város telephelyéhez tartozó járművel szolgálják ki a helyi igényeket is. A 10-20 ezer fő feletti ezzel a szolgáltatással rendelkező városokban (25 város) átlagosan négy buszvonal szolgálja ki a helyi közlekedést. Itt már csak két esetben találunk egy vonallal rendelkező várost a 2011-es adatok alapján17 (Mór és Oroszlány), a legtöbb városban kettő és hat között ingadozik a buszvonalak száma, de vannak olyan városok is, ahol 9-10 viszonylat

17

A harmadik eset Marcali, ahol 2011-ben megszűnt a helyi közlekedés, bár a statisztikák között még szerepel.

96

is megjelenik (pl. Balassagyarmat vagy Sárvár). A hálózatok átlagos hossza nagyjából 15 km, de hat város esetében is 20 km-nél hosszabb a helyi közlekedés teljes útvonala. A 20-30 ezer fő közötti városokban az előző kategóriához képest nem sokkal bővebb a helyi közlekedési szolgáltatás kínálata a vonalak számában. Ez annyiban érdekes, hogy itt már a városok 77%-ában (22-ből 17 városban) van ilyen közszolgáltatás. Ezeken a településeken hat és nyolc között van a buszvonalak száma, két esetben tíznél több viszonylat szolgálja ki a helyi közlekedési igényeket (Várpalota és Komló), viszont vannak olyan városok is, ahol mindössze egy (Makó) vagy három (Budaörs)18 helyi buszvonal található. Ahol mégis mérhető növekedés az előző kategóriához képest, az a vonalhálózat hossza. Itt már az esetek többségében (17-ből 10 városnál) a hálózat hossza meghaladja a 20 km-t. Bizonyos városok speciális elhelyezkedése, valamint a távolabb fekvő városrészek miatt 30 km-nél is hosszabb a helyi közlekedés által bejárt útvonal (Ajka, Komló, Orosháza, Siófok). A járműpark tekintetében a helyben található buszok száma Komló és Ajka kivételével 10 alatt marad, átlagosan hat busz látja el egy ilyen méretű városban a helyi közlekedést. A 30-50 ezer fő közötti városok esetében már döntően tíz feletti a vonalak száma, átlagosan nagyjából 15 vonal szolgálja ki a városok közlekedését. Több városban is 20 vagy a fölött van ez a szám (pl. Dunaújváros, Nagykanizsa, Pápa), de néhány város esetében 10 alatti vonalszámot találunk (pl. Gyula, Gyöngyös és Gödöllő esetében). A vonalhálózat mérete átlagosan 40 km. A 14 városból öt olyan van, ahol 30 km alatt van a vonalhálózat, viszont ez 9 esetben is hosszabb, mint az átlagos érték és ebből négy esetben az 50 km-t is meghaladja. A nagyobb vonalhálózat általában nem nagyobb lakossággal rendelkező településeken figyelhető meg, hanem ott, ahol vannak a városközponttól viszonylag távolabb eső településrészek is (pl. Nagykanizsa vagy Salgótarján). A járműpark tekintetében az figyelhető meg, hogy átlagosan nagyjából egy busz jut egy vonalra. A nagyobb hálózattal rendelkezők esetében ez az arány kicsit jobb (azaz egy vonalra valamivel több, mint egy busz jut átlagosan). Az 50 ezer fő feletti városoknál minden településen van helyi közlekedés. Az 50 és 100 ezer fő feletti városokat összevontan vizsgálva átlagosan 34 vonal szolgálja ki a településeket, de ez az érték a kisebb vonalszámú városok esetében 25-30 között van, viszont vannak olyan városok is, amelyek 60 körüli vonalszámmal rendelkeznek (pl. Pécs vagy Debrecen). A fővárosi agglomerációhoz kapcsolódóan szintén van egy speciális helyzetű város a kategórián belül, ez Érd, ahol a felmérések szerint mindössze egy önálló buszvonal van. Ugyanakkor 18

Budaörs esete természetesen bizonyos mértékben kivételes, mivel a vizsgálatba csak a helyi önkormányzat által megrendelt közlekedési szolgáltatásokat vontuk be, de a települést érinti a fővárosi tömegközlekedés is.

97

ebbe nem számítódnak bele a térséget Budapesttel összekötő helyközi járatok, amelyek ugyanúgy használhatók a helyi közlekedésben is, mint a helyi buszjáratok. A vonalhálózat hosszát tekintve viszont nagy különbség mutatkozik az 50 és 100 ezer fős, valamint a 100 ezer fő feletti városokban. Előbbiben átlagosan nagyjából 55 km a hálózat hossza, de vannak városok ahol ez a 70 km-t is meghaladja (pl. Szolnok és Zalaegerszeg). Ehhez képest a 100 ezer fő feletti városok esetében kivétel nélkül 100 km feletti viszonylatrendszert figyelhetünk meg. Ezek között a legkisebb (108 km) Szeged közlekedési hálózata, igaz fontos kiemelni, hogy itt csak az autóbuszokról van szó, Szegeden e mellett még más közlekedési eszközök is üzemelnek. A vonalhálózat átlagos hossza 147 km, a leghosszabb hálózata Debrecennek (172 km) és Székesfehérvárnak (178 km) van. A járműpark tekintetében szintén azt láthatjuk, hogy az 50 és 100 ezer fő közötti városok között a legtöbb esetben egynél nagyobb a busz/viszonylat arány. Ezek a városok egyenként átlagosan 37 járművel rendelkeznek. A 100 ezer fő feletti városok esetében (átlagérték: 147 jármű) főleg ott kiemelkedően magas a járműpark mérete, ahol a város saját maga üzemelteti a helyi közlekedést, ezt mutatja Miskolc, Pécs és Debrecen esete is. Összességében a jármű/viszonylat arány itt relatíve magas, majdnem eléri a 3-at. A helyi közlekedés utasforgalmi adatainak elemzésén keresztül a helyi közlekedés kihasználtságát vizsgáltuk, ismét a korábbi népességkategória szerinti bontásban. A helyi közlekedés kihasználtsága Népességkategória

– 5000 5000–10000 10000–20000 20000–30000 30000–50000 50000–100000 100000–

Vonalak száma (átlag)

Szállított utasok száma (ezer fő, átlag)

Egy vonalra jutó utasok száma (ezer fő, átlag)19

2 2,7 4 6,4 15,5 27,1 42,6

67 406 444 1520 3396 13382 55992

33,5 222 134 227 220 906 1315

A kisvárosok (10000 fő alatt) esetében viszonylag nagyok a különbségek a szállított utasok számában. Bár az átlag értékekből ez nem jön ki pontosan, de a három 5000 fő alatti kisváros esetében nagy különbségek mutatkoznak a szállított utasok számában (Bükön 29 ezer, amíg Fonyódon 106 ezer). Az 5 és 10 ezer fő közötti városokban már jóval nagyobb 19

A mutatót nem az eredeti értékek átlagos eredményeiből számítottuk ki, hanem az egyes kategóriákba eső városok fajlagos mutató értékeiből.

98

kihasználtságot látunk bizonyos esetekben (például Bátaszéken 754 ezer fő vagy Felsőzsolcán 1045 ezer fő). Ezekben az esetekben az egy vonalra jutó utasok száma is viszonylag magas a többi csoportbeli várossal szemben. A 10 és 20 ezer lakos közötti városok helyi közlekedésének kihasználtsága meglehetősen vegyes képet mutat, de általánosságban azt lehet megállapítani, hogy még az 5 és 10 ezer fő közötti városokénál is viszonylag rosszabb. Több városban is viszonylag alacsony (14 esetben 100 ezer fő/vonal alatt marad) az egy vonalra jutó utasok számának értéke, amelyből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg túl sok kihasználatlan vonallal rendelkezik egy-egy település. Másik megközelítésből azt feltételezhetjük, hogy az egyes vonalak speciális igényeket elégítenek ki (az eljutás könnyítése egy-egy nagyobb gyárhoz vagy turisztikai központhoz), így csak az ezek iránt érdeklődők használják azokat. Összesen öt városban van 1 millió fő feletti éves utasforgalom, az átlagos érték 444 ezer, négy városban viszont nem éri el a 100 ezer főt ez a szám. A 20 és 30 ezer lakos közötti városok felében már 1 millió feletti a szállított utasok éves száma, ezek között három olyan város van, ahol kifejezetten magas ez az érték: Komló (6,7 millió fő), Tata (5,4 millió fő) és Ajka (2,9 millió fő). Mivel itt már átlagosan 6 buszvonal van városonként, így az egy vonalra jutó utasok száma átlagosan 227 ezer fő. Viszonylag alacsony (100 ezer fő/vonal alatt) értékekkel öt város rendelkezik, egy kivételével (Budaörs) mind az alföldi térségekből származnak. Ebből arra is lehet következtetni, hogy ezekben a városokban a helyi tömegközlekedés alulreprezentált az egyéni közlekedési módokkal (személygépkocsi, bicikli) szemben. A 30 és 50 ezer fő közötti városoknál már az átlagos éves utas szám 3,4 millió fő körül alakult, bár az itt található 14 város értékeit meglehetősen nagy az értékek szóródása. Két városban még az 1 millió főt sem éri el ez az érték (Gyula és Dunakeszi), további öt városban pedig 1,5 millió fő alatt marad. Gyula esetében mindenképpen megemlítendő, hogy mivel a városban mindössze 2 buszvonal található, így azok kihasználtsága viszont meglehetősen jó eredményekkel bír (464 ezer fő/vonal). Három kiemelkedően magas értékkel rendelkező várost találunk a kategóriában lévő városok között, ezek Dunaújváros (7,2 millió fő), Nagykanizsa (8,9 millió fő) és Salgótarján (9,3 millió fő). Az 50 és 100 ezer lakos közötti városok esetében már 10 millió fő felett van az utasok éves átlagos értéke (pontosan 13,4 millió fő). Viszonylag alacsony az utasok száma Békéscsabán és Szombathelyen, míg a kategória legnagyobb utas számmal rendelkező városai Eger és Szolnok. Az egy vonalra jutó utasok száma itt már szignifikánsan magasabb az előző kategóriához képest, a legrosszabb értékek is 300 ezer fő/vonal érték felett található, de a 99

csoportbeli városokban átlagosan nagyjából 500 ezer fő utazik egy vonalon egy adott évben. Egyedül Érd esete kivétel a kategórián belül, azzal, hogy egy vonal található a településen és ez szállít minden utast, extrém magas értéket kaptunk az érdi utas/vonal mutatóra és ez az átlagot is torzította (ezért magasabb az átlag érték a táblázatban). A 100 ezer fő feletti városokban átlagosan 56 millió fő veszi igénybe a tömegközlekedést, de itt is igen nagy szóródást figyelhetünk meg az egyes városok között. Az egyetlen város, amely átlag körüli értéket mutatott a szállított utasok számában az Pécs (54 millió fő). A nyolc város közül egy esetben (Kecskemét) 20 millió fő alatt és további három esetben (Nyíregyháza, Székesfehérvár és Győr) 35 millió fő alatt alakul a közlekedésben résztvevők száma. Ezzel szemben három városban (Szeged, Miskolc és Debrecen) is 90 millió fő felett található a helyi közlekedésben utazók száma. Ezekben a városokban az egy vonalra jutó utasok száma is igen magas (Szeged esetében 2,7 millió fő/vonal).

Összegzés A helyi közlekedés egy olyan közszolgáltatás, amely csak városi jogállású településeken fordul elő. A kisebb városok esetében elsősorban a városok jelentős turisztikai (pl. gyógyfürdő) vagy gazdasági (pl. helyi gyár vagy ipartelep) területeit kötik össze a városközponttal. Ezek esetében viszonylag kevés vonal van, valamint a kihasználtságuk is relatíve korlátozott. Nagyjából a 20 ezer lakos feletti városok esetében látható már a helyi tömegközlekedésnek a városrészeket összekötő célja is. Erre a vonalak számának növekedéséből, valamint a járműállomány méretéből és a vonalak kihasználtságából lehet következtetni. A városok elhelyezkedése és természeti adottságai is befolyásolják a helyi tömegközlekedést, mivel az egymástól nagyobb távolságra lévő városrészek között. A legnagyobb városok esetében már fejlett, saját járműparkkal rendelkező és az egész várost behálózó tömegközlekedésről beszélhetünk, amelynek kihasználtsága is igen magas szintű (erre utal a szállított utasok száma is).

2.9. Víziközmű-szolgáltatás A víziközmű-szolgáltatás a közműves ivóvízellátást és a közműves szennyvízelvezetést foglalja

magában,

vagyis

a

szolgáltató

a

víziközmű-hálózatba

bekötött

ingatlan

tulajdonosának, használójának ivóvizet szolgáltat, illetve az ingatlanon keletkezett szennyvizet összegyűjti, és károkozás nélkül elvezeti, illetve megtisztítja. Az ingatlan

100

tulajdonosa, használója általában nem kötelezhető a szolgáltatás igénybe vételére, ha szükségleteit más, a jog által megengedett módon ki tudja elégíteni20. A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének kielégítése, valamint a közületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. Ez történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel és közüzemi vízvezetékkel. A vízellátás módja és a megoldás technikai kialakítása általában a szerint alakult, hogy milyen ellátási színvonalat igényelt az ellátandó település közigazgatási besorolása, szerkezeti elrendezése, társadalmi és gazdasági berendezkedése. A fejlődés általános iránya a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése volt.21 Statisztikai adatok a közüzemi vízhálózatról, a szennyvízkezelésről, a közkifolyókról és a melegvíz-szolgáltatásról állnak rendelkezésre. Közüzemi

vízhálózat

minden

egyes

településen

van,

ugyanakkor

közüzemi

szennyvízcsatorna-hálózat csak a településeknek kb. az 56%-ában, míg szennyvíztisztító a települések közel egyötödében van. A közüzemi vízhálózatba a települések lakásainak döntő hányada, átlagosan 91%-a csatlakozott. 825 településen a szolgáltatás lefedi a teljes lakásállományt, ugyanakkor 66 olyan település van, ahol a lakásoknak kevesebb mint a felében van vezetékes víz, ezek közül 13 településen a hozzáférés aránya a 30%-ot sem éri el. Nyilván a nagyobb településeken jobb a szolgáltatással való lefedettség – ezt igazolják az adatok is. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a településeken belül Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Átlag

20

Arány 90,22% 90,69% 90,45% 92,13% 94,10% 94,68% 96,85% 96,44% 98,22% 91,04%

Kökényesi József (szerk.): A közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Budapest, 2007. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2011. Statisztikai Tükör VI. évfolyam 92. szám, 2012. november 26. 21

101

A szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító elérhetősége egyértelmű összefüggést mutat a népességnagysággal. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 100% 80%

403

347

394

60%

355 119

108

18

10

8

10-30 ezer

30-50 ezer

50-100 ezer

>100 ezer

18

10

8

30-50 ezer

50-100 ezer

>100 ezer

40% 706 20%

321

233

van nincs

123 8

0% <500

500-1 ezer

1-2 ezer 2-5 ezer

5-10 ezer

Szennyvíztisztító 100%

70

69

121

80%

169 85

60% 40%

92 1039

599

506

van nincs

309

20%

42 16

0% <500

500-1 ezer

1-2 ezer 2-5 ezer

5-10 ezer

10-30 ezer

Néhány településen van tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz is (Érd, Harta, Kecskemét, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Szeged, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny), de ez az összes szennyvíz mennyiségéhez képest elenyésző mértékű (956,5 ezer m3), e településeken átlagosan 0,18%. 28 olyan település van, amelyeknél a szennyvíztisztítást részben vagy egészében csak mechanikai módszerekkel oldják meg, és ezek közül a legtöbb település (15) Pest megyében, illetve Komárom-Esztergom megyében (4 település) található. A települések fele (14) város, és 10 település 10 ezer főnél nagyobb lakosú. Várakozásainkkal ellentétben a települések közül 25 nem minősül társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak. 742 településen van biológiailag is végzett szennyvíztisztítás, és 1089 településen háromfokozatú szennyvíztisztítást végeznek.

102

A KSH adatokat közöl a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számáról, melyből kiszámítható, hogy a településeken a lakásoknak mekkora hányada csatlakozik a közcsatornahálózatra. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások aránya népességkategóriák szerint

<500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Átlag

Országon Településen belül belül 26,49% 72,84% 38,63% 74,79% 45,79% 73,24% 53,78% 72,82% 59,79% 63,81% 78,48% 78,48% 81,10% 81,10% 84,21% 84,21% 90,15% 90,15% 40,82% 73,27%

A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya várakozásainknak megfelelően magasabb azokon a településeken, amelyek nem hátrányos helyzetű kistérségekben találhatóak. Ezzel párhuzamosan

megfigyelhető,

hogy az

infrastrukturálisan

nem

elmaradott,

magas

munkanélküliséggel nem sújtott településeken a legmagasabb, átlagosan 55,9% a szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya. Ez a mutató valamivel alacsonyabb, 42,7% az infrastrukturálisan nem elmaradott, de magas munkanélküliségű településeken. Az infrastrukturálisan elmaradott településeken ezeknél jóval alacsonyabb, kb. 15%-os arányt találunk. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások aránya a települések hátrányos helyzete szerint A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya nem hátrányos helyzetű 56,09% átmenetileg hátrányos helyzetű 46,09% hátrányos helyzetű 31,16% leghátrányosabb helyzetű 38,91% komplex programmal segítendő LHH 24,95% Átlag 40,82% Hátrányos helyzetű besorolás

103

A közműves ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés közötti különbség, a közműolló kb. 22 százalékpontos. Közműolló (2011)

Forrás: KSH Statisztikai Tükör VI. évfolyam 92. szám Az országban az összes lakásnak körül-belül a 41%-a csatlakozik a közcsatorna-hálózathoz. Azokon a településeken, ahol van szennyvízcsatorna-hálózat, a lakásoknak átlagosan a 73,3%-a csatlakozott hozzá (2011-ben). A csatornahálózat döntően elválasztó rendszerben működik (a csatornahálózat teljes hosszának 96,3%-a ilyen), de 44 településen van egyesített rendszerű csatornahálózat (is). A KSH adatai szerint (Statisztikai Tükör VI. évfolyam 92. szám) a valamilyen mértékben szennyvízcsatornával ellátott települések száma a 2000. évi 854-ről 2011-re, több mint kétszeresére, 1763-ra emelkedett. Az üzemelő közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel nem rendelkező települések között azonban 7 város is volt: Csanádpalota, Kadarkút, Nagybajom, Nagyecsed, Sándorfalva, Tápiószele és Tompa. A többi 1384 üzemelő közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel nem rendelkező település község, 1025 közülük 1000 fő alatti lélekszámú település. Megyénként a közüzemi szennyvízelvezető hálózattal nem ellátott (zömében kis lélekszámú) települések különösen nagy számúak Baranya (226), Somogy (151), Borsod- Abaúj-Zemplén (125), Szabolcs-Szatmár-Bereg (117), Zala (114) és Vas (108) megyékben. Ezek a települések többnyire olyan területeken vannak, ahol a szennyvízelvezető

104

közmű üzemeltetése nem gazdaságos, ezért a környezetvédelem, illetve a társadalmi jólét érdekében költség- és környezetkímélő, szakszerű egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása kerülhet előtérbe.

Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Átlag

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes településen belül 80,83% 94,75% 89,75% 76,10% 80,91% 96,02% 96,48% 91,39% 90,47% 94,83% 93,11% 86,92% 94,27% 93,53% 87,75% 96,98% 97,20% 98,00% 94,17% 91,04%

A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes településen belül 26,37% 19,31% 23,66% 41,52% 23,85% 52,07% 65,23% 27,47% 46,85% 44,11% 65,53% 53,60% 58,74% 29,06% 31,43% 35,06% 40,99% 54,48% 42,50% 40,82%

A víziközmű-szolgáltatások hozzáférhetőségén túl a KSH adatokat gyűjt azok mennyiségéről is, mint pl. a közüzemi vízhálózat/szennyvízcsatorna hossza, a szolgáltatott, illetve elszállított víz mennyisége stb. Ezeknek az adatoknak a statisztikai elemzése azonban nem ad képet a közszolgáltatás minőségéről, mert e mennyiségi mutatók alakulását elsősorban a fogyasztási szokások, lakás- és életkörülmények és a települések egyéb jellemzői befolyásolják, nem pedig a szolgáltatás kapacitása. 2011-ben összesen 11 településen volt szükség a közegészségügyileg nem megfelelő minőségű ivóvíz miatt vízkiszállításra. E helyzet egyaránt érintett kisebb és nagyobb településeket (Barlahida 0,8 m3, Besenyszög 40 m3, Eperjes 360 m3, Ercsi 125 m3, Hunya 2746 m3, Kaposvár 10 m3, Medgyesegyháza 4 m3, Nagyréde 3 m3, Süttő 104 m3, Tamási 5 m3, Tatabánya 83 m3).

105

A nem megfelelő ivóvízzel ellátott települések száma és a kiszállított víz mennyisége Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Települések száma 18 13 6 30 34 48 23 6 17 30 13 11

m3 580 1187 650 2200 2410 1737 1199 410 8040 3447 822 3481

Forrás: KSH Statisztikai Tükör VI. évfolyam 92. szám

Azon lakosok számára, amelyek nem rendelkeznek lakásukban vezetékes ivóvízzel, az önkormányzatok ingyenes vízvételezési lehetőséget, közkifolyót biztosítanak. Az ország településein összesen 33856 közkifolyó üzemelt 2011-ben. Ezek legnagyobb részben BorsodAbaúj-Zemplén megyében (7280 db, 21,5%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (6020 db, 17,78%) találhatók.

A közkifolyók száma és megoszlása népesség-kategóriák szerint Népesség <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Összesen

Közkifolyók száma 4041 4522 6722 7415 3674 4751 1025 466 1240 33856

11,94% 13,36% 19,85% 21,90% 10,85% 14,03% 3,03% 1,38% 3,66% 100,00%

Átlagos száma településenként 3,6 6,8 10,7 15,5 28,9 44,0 56,9 46,6 155,0 10,7

339 olyan település van, ahol egyáltalán nincsen közkifolyó, 515 településen mindössze 1 darab üzemel, ugyanakkor 29 olyan település van, amelyben több mint 100 található.

106

Üzemelő közkifolyók száma

Jogállás Megyei jogú város, nem megyeszékhely Megyeszékhely Város, nem járásszékhely Város, járásszékhely Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal tagja Község és nagyközség önálló polgármesteri hivatallal Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal székhelye Összesen/Átlag

216 1823 4066 6139 10066 5008 6538 33856

Átlagos száma településenként 43,2 101,3 26,8 40,4 5,3 15,7 10,5 10,7

Összegzés A közműves vízellátás alapvető mennyiségi mutatóit tekintve nagyjából egyenletesen fedi le az ország településeit, a vezetékes ivóvíz kevés kivétellel mindenhol elérhető, a helyi hiányt közkutakkal, illetve az időszakos hiányt kiszállítással pótolják. Hiányosságok leginkább a szennyvíz-elvezetés és –tisztítás tekintetében vannak, ahol a különbségek leginkább a települések fejlettsége, jogállása és mérete tekintetében figyelhetők meg, ezért regionálisan is jelen vannak, ugyanakkor a szennyvíztisztítás hiányosságai nagyobb lélekszámú városokat is érintenek.

2.10. Távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás a kommunális szolgáltatások körébe tartozik, de a szolgáltatás tartalma (energia biztosítása), illetve a szervezeti kerete (közüzem) hangsúlyosabb sajátossága, mint a kommunális jellege. A már létező távhőszolgáltatás működtetése minden olyan települési önkormányzatnak kötelező feladata, amelynek területén távhőszolgáltatásba kapcsolt lakóépületek vannak22. A statisztikai elemzés alapvető módszerének a kereszttáblás elemzést választottuk. A rendelkezésünkre álló adatbázis alapján két témakörben tudjuk elemezni a távhőszolgáltatást: az egyik a melegvíz-hálózat, a másik pedig a távfűtés. Összesen 96 olyan település van Magyarországon, ahol e vizsgált szolgáltatások elérhetőek. Döntő többségükben, 90 településen a melegvíz-hálózat és a távfűtés együttesen elérhető. 6 olyan település van, ahol csak távfűtés van (Harkány, Pornóapáti, Siklós, Szarvas, Szentgotthárd és Veresegyház), és egyetlen olyan sincs, ahol csak melegvíz-hálózat van, de távfűtés nincsen. 22


107

A melegvíz-hálózatokról három települési szintű adat áll rendelkezésünkre: a melegvízhálózat léte, a bekapcsolt lakások száma és a szolgáltatott meleg víz mennyisége. A távfűtésről szintén ismerjük, hogy mely településeken érhető el, és hogy hány lakást kapcsoltak be a szolgáltatásba. A teljes települési lakásállomány alapján számítható mutató ezeken kívül a melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya is. A szolgáltatott meleg víz mennyisége még 1 főre vagy 1 lakásra jutó értékben mérve sincsen közvetlen kapcsolatban a helyi közszolgáltatás minőségével, mert döntően a lakosság összetétele és fogyasztási szokásai határozzák meg – így ezt a mutatót nem elemezzük. Erős statisztikai kapcsolat van a melegvíz-hálózat léte és a települések mérete között. Míg a 2 ezer fő alatti településeken egyáltalán nem érhető el ez a szolgáltatás, illetve a 2-10 ezer fős településeknek is csak néhány százalékában, addig a 10-30 ezer fős településeknek a 42,6%ában megtalálható. A 30-100 ezer fős népesség-kategóriában ez az arány 80% körüli, a 100 ezer főnél nagyobb településeknek pedig mindegyikében van melegvíz-hálózat. Melegvíz-hálózat és távfűtés léte népesség-kategóriák szerint Népességkategória <500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Összesen

Melegvíz-hálózat nincs van 1109 0 668 0 627 0 470 8 122 5 62 46 3 15 2 8 0 8 3063 90

Távfűtés nincs van 1108 1 668 0 627 0 469 9 120 7 60 48 3 15 2 8 0 8 3057 96

Összesen 1109 668 627 478 127 108 18 10 8 3153

Az erős statisztikai kapcsolat a település mérete és a távfűtés elérhetősége között is megvan, és a nagyságrendek igen hasonlóak a melegvíz-hálózatnál látottakhoz. Annyit érdemes megemlíteni, hogy létezik egy 500 fősnél kisebb település, Pornóapáti (415 lakos), ahol van biomassza alapú távfűtés. Melegvíz-hálózat és távfűtés léte népesség-kategóriák szerint Jogállás Megyeszékhely Megyei jogú város, nem megyeszékhely Város, járásszékhely Város, nem járásszékhely

Melegvíz-hálózat nincs van 2 16 1 4 93 59 147 5

108

Távfűtés Összesen nincs van 2 16 18 1 4 5 90 62 152 145 7 152

Melegvíz-hálózat nincs van

Jogállás Község és nagyközség önálló polgármesteri hivatallal Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal székhelye Község és nagyközség, közös önkormányzati hivatal tagja Összesen

Távfűtés nincs van

Összesen

315

4

315

4

319

622

2

621

3

624

1883 3063

0 90

1883 3057

0 96

1883 3153

A települések jogállása tekintetében az adatok a várakozásainknak megfelelően alakulnak, és az erős statisztikai (asszociációs) kapcsolat is kimutatható mindkét mutató esetében. Ezért csak azt emeljük ki, hogy a megyei jogú városok közül egyedül Nagykanizsán nincsen melegvíz-hálózat és távfűtés, míg a megyeszékhelyek közül Békéscsabán és Zalaegerszegen hiányoznak ezek a szolgáltatások. E tendenciákat a szolgáltatás mennyiségi mutatói is tükrözik. Mivel a népesség és a jogállás szorosan összefügg egymással, e mutatókat közösen mutatjuk be az alábbiakban.

A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások átlagos aránya a települések mérete és jogállása szerint Jogállás Népességkategória

<500 500-1 ezer 1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Átlag

Megyei jogú Város, Község és Város, Megye- város, nem nem nagyközség járásmegyejárás- önálló polg. székhely székhely székhely székhely hivatallal

29,39 23,72 35,21 29,46

22,27 14,05 18,98

0,00 1,40 1,16 9,82 13,04

6,59

0,00 0,00 0,19 0,53 3,62

0,00 0,64 0,00 0,00

0,96

0,54

Község és nagyközség, közös önk. hivatal székhelye 0,00 0,00 0,00 0,14 0,98

0,04

Község és nagyközség, közös önk. hivatal tagja 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00

Átlag

0,00 0,00 0,00 0,48 0,64 7,98 16,40 21,79 35,21 0,62

A távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos aránya a települések mérete és jogállása szerint, %


<500 500-1 ezer

Megyeszékhely

Megyei jogú város, nem megyeszékhely

Város, járásszékhely

Jogállás Város, Község és Község és Község és nem nagyközség nagyközség, nagyközség, járásönálló közös önk. közös önk. székpolg. hivatal hivatal tagja hely hivatallal székhelye 2,24 0,00 0,00 0,00 0,00

109

Átlag

0,05 0,00


Megyei jogú város, nem megyeszékhely

Megyeszékhely

1-2 ezer 2-5 ezer 5-10 ezer 10-30 ezer 30-50 ezer 50-100 ezer >100 ezer Átlag

29,61

32,82

25,81 37,77 31,55

14,31

Város, járásszékhely

25,42

0,00 1,81 2,23 11,34 14,50

7,82

Jogállás Város, Község és Község és Község és nem nagyközség nagyközség, nagyközség, járásönálló közös önk. közös önk. székpolg. hivatal hivatal tagja hely hivatallal székhelye 0,00 0,00 0,00 0,00 0,20 0,66 0,14 0,00 0,61 0,00 0,98 3,62 0,00

1,00

0,56

0,13

0,00

Átlag

0,00 0,51 1,02 9,06 19,23 23,51 37,77 0,73

A települések hátrányos helyzete szerint csak minimális különbségek vannak az egyes településtípusok között a melegvíz-hálózat és a távfűtés megléte vonatkozásában (a változók közötti statisztikai kapcsolat igen gyenge). E szolgáltatások a legmagasabb arányban a nem hátrányos helyzetű településeken érhetők el (de itt sem több mint a települések 4,3 illetve 4,55 százalékában), az átmenetileg hátrányos helyzetű településeknek a 3,15%-ában, míg a hátrányos helyzetű, a leghátrányosabb helyzetű és a komplex programmal segítendő LHH településeknek egyre kisebb hányadában vannak jelen. A melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos száma és aránya a települések hátrányos helyzete szerint Hátrányos helyzet nem hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő LHH átmenetileg hátrányos helyzetű Átlag

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások db % 263,29 1,13 40,01 0,38 25,09 0,24 12,28 0,18 37,32 0,50 118,31 0,62

Távfűtésbe bekapcsolt lakások db % 287,04 1,31 45,14 0,46 28,29 0,29 14,60 0,19 48,09 0,65 130,23 0,73

A települések elmaradottsága/munkanélkülisége szerint vannak kisebb különbségek az egyes településkategóriák között, a változók közötti kapcsolat mindkét esetben gyengének minősíthető. Melegvíz-hálózat és távfűtés léte a település elmaradottsága, illetve a munkanélküliség szintje szerint Elmaradottság/ munkanélküliség egyik sem

Melegvíz-hálózat nincs van 1622 85

110

Távfűtés nincs van 1616 91

Összesen 1707

Melegvíz-hálózat Távfűtés Összesen nincs van nincs van magas munkanélk.* 392 4 392 4 396 elmaradott** 309 1 309 1 310 mindkettő 740 0 740 0 740 Összesen 3063 90 3057 96 3153 * az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű ** társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Elmaradottság/ munkanélküliség

A melegvíz-hálózat és a távfűtés döntően olyan településeken van jelen, amelyek nem elmaradottak, és nem magas a munkanélküliségük. Egyetlen társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősülő településen, Mezőhegyesen van jelen e két szolgáltatás, és mindössze négy olyan településen, amelyek munkanélkülisége magas (Nyírbátor, Ózd, Putnok és Salgótarján). Az egyszerre elmaradott és magas munkanélküliségű települések közül egyetlen egyben sem érhetők el e helyi közszolgáltatások. E tendenciákat a mennyiségi adatok is jól tükrözik. A melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos száma és aránya a települések elmaradottsága/munkanélkülisége szerint Melegvíz-hálózatba Távfűtésbe bekapcsolt bekapcsolt lakások lakások db % db % egyik sem 213,37 1,11 234,48 1,29 magas munkanélküliségű* 21,42 0,17 25,30 0,20 elmaradott** 1,09 0,04 1,09 0,04 mindkettő 0,00 0,00 0,00 0,00 Átlag 118,31 0,62 130,23 0,73 * az országos átlagot több mint 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű ** társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Elmaradottság/ munkanélküliség

Attól függően, hogy milyen agglomeráció-típusba tartozik egy település, kis különbségek vannak az egyes települések között a távfűtés és a melegvíz-hálózat elérhetősége tekintetében. Ennek megfelelően gyenge statisztikai kapcsolat mutatható ki mindkét változó tekintetében.

111

Melegvíz-hálózat és távfűtés léte az agglomeráció típusa szerint Távfűtés léte 100% 9

3

61

6 17

80%

60% van 71

60

2706

116 104

40%

nincs

20%

0% budapesti aggl.

vidéki aggl.

agglomerálódó nagyvárosi t.e. térség

t.e.-be nem tartozó települések

Melegvíz-hálózat léte 100% 8

3

56

6 17

80%

60% van 72

60

2711

116 104

40%

nincs

20%

0% budapesti aggl.

vidéki aggl.

agglomerálódó nagyvárosi t.e. térség

t.e.-be nem tartozó települések

A távfűtés és a melegvíz-hálózat a legnagyobb arányban a nagyvárosi agglomerációba tartozó településeken érhető el (a települések 14,05%-ában), melyet a budapesti agglomeráció követ (11,25%, illetve 10%). A többi településtípus esetén a településeknek kevesebb mint 5%-ában vannak jelen e szolgáltatások, míg a település-együttesbe nem tartozó településeknek csak

112

alig több mint 2%-ában. A melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos száma és aránya is ezen adatoknak megfelelően alakult. A melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos száma és aránya az agglomeráció típusa szerint Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások db % 214,65 1,97 1283,30 1,89 133,65 0,68 1370,12 4,08 33,59 0,40 118,31 0,62

Agglomeráció budapesti agglomeráció vidéki agglomeráció agglomerálódó térség nagyvárosi településegyüttes településegyüttesbe nem tartozó települések Átlag

Távfűtésbe bekapcsolt lakások db % 217,66 1,99 1381,17 2,04 160,72 0,77 1451,93 4,47 40,08 0,50 130,23 0,73

A funkcionális városi térségek típusa szerint nem lehet statisztikailag szignifikáns kapcsolatot kimutatni a távfűtés, illetve a melegvíz-hálózat léte tekintetében. A legtöbb térségtípusban e szolgáltatások jelenléte az átlag körül ingadozik, 2-3%, kivéve a budapesti agglomerációt (kb. 5%), illetve – meglepő módon – a tanyás térségeket, ahol a legmagasabb az elérhetőség a települések körében (a településeknek több mint 9%-ában elérhető). A melegvíz-hálózatba, illetve a távfűtésbe bekapcsolt lakások átlagos száma és aránya a funkcionális városi térség típusa szerint Funkcionális városi térség típus aprófalvas térség kisvárosias térség budapesti agglomeráció mezővárosias térség országos jelentőségű nagyvárosi térség regionális jelentőségű kis- és középvárosi térség tanyás térség Átlag

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások db % 37,84 0,39 42,51 0,58 90,35 0,83 45,11 0,53 471,02 0,76 226,13 0,93 101,25 0,82 118,31 0,62

Távfűtésbe bekapcsolt lakások db % 47,90 0,54 45,26 0,62 91,03 0,84 47,22 0,56 493,93 0,80 260,66 1,20 101,31 0,82 130,23 0,73

Amennyiben a melegvíz-hálózat és a távfűtés elérhetőségét megyei bontásban nézzük, gyenge statisztikai kapcsolatot találunk e szolgáltatások léte és a területi elhelyezkedés között. Míg melegvíz-hálózat, illetve távfűtés a településeknek átlagosan rendre a 2,85%-ában, illetve a 3,04%-ában van, addig ezek az arányok Komárom-Esztergom megyében 13,16% (mindkét szolgáltatás

esetében),

Csongrád

megyében

10%

(szintén

mindkét

szolgáltatásra

vonatkozóan), és Pest megyében rendre 5,35%, illetve 5,88%. A területi adatokat az alábbi térképen mutatjuk be:

113

A melegvíz-hálózatba és/vagy a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma településenként

Forrás: KSH adatok alapján készítette Fonyódi Valéria (MTA KRTK RKI) Összegzés A távhőszolgáltatás – jellegéből adódóan – nem fedi le egyenletesen az ország lakásállományát, ugyanakkor a nagyvárosokon/városokon kívül egy-egy kisebb településen is találunk rá példát, helyi kezdeményezéseknek, jól kihasznált lehetőségeknek köszönhetően. Ennek ellenére természetesen a különbségek leginkább a települések jogállása, illetve mérete tekintetében mutatkoznak meg. A kapacitás- és a pénzügyi mutatók elemzésére az adatbázisunk nem ad lehetőséget.

MELLÉKLET 1. A helyi közszolgáltatások főbb adatköreihez közvetlenül kapcsolódó településstatisztikai mutatók A következőkben a TSTAR adatbázisnak a helyi közszolgáltatások törvényben meghatározott adatcsoportjaival való kapcsolatát mutatjuk be. A tekintett adatcsoportok a következők:

114

–

településüzemeltetés;

–

egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

–

környezet-egészségügy;

–

óvodai ellátás;

–

kulturális szolgáltatás;

–

szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;

–

hajléktalan személyek ellátása;

–

helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

–

a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása;

–

sport, ifjúsági ügyek;

–

nemzetiségi ügyek;

–

helyi közösségi közlekedés biztosítása;

–

hulladékgazdálkodás;

–

távhőszolgáltatás.

Az egyes adatcsoporthoz rendelhető mutatók az alábbiak (zárójelben a mutatók száma a 2011es adatbázis alapján): Településüzemeltetés (10) Kizárólag közvilágítási célú villamosenergia-hálózatok hossza; Állami belterületi közutak hossza; Állami közutak területe; Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza; Önkormányzati kiépített járda hossza; Önkormányzati kiépítetlen járda hossza; Önkormányzati kiépített út és köztér hossza; Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza; Önkormányzati kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza; Önkormányzati kiépített út és köztér területe Nincs adat a köztemetőkről, a kéményseprő-ipari szolgáltatásról, a parkolásról. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (17) Működő háziorvosok száma december 31-én; A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma; Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma; Betöltött védőnői álláshelyek száma; A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma; Működő házi gyermekorvosok száma december 31-én; A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma; A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma; Fiókgyógyszertárak száma (humán); Gyógyszertárak száma (humán); Ügyeletet tartó gyógyszertár léte; Mentőállomás léte. 862101 Háziorvosi alapellátás lejelentett kártyák száma [db]; 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás ellátandó lakosságszám [fő]; 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás szerződött ügyeleti óra [óra]; 862301 Fogorvosi alapellátás ellátandó lakosságszám [fő]; 862301 Fogorvosi alapellátás szerződött heti óraszám [óra] 115

Közvetve ide tartozik az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásként kerékpárút, egészséges ivóvíz. Nincsen adat a fogorvosi, védőnői, ügyeleti és iskola-egészségügyi körzetekről, illetve az ezek fenntartására kötött önkormányzati társulásokról. Környezet-egészségügy (14) Rendszeresen tisztított közterület, Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak területe, Éger - Éves összes pollenterhelés, Éger - Max napi pollenkoncentráció, Éger Szezon hossz, Nyír - Max napi pollenkoncentráció, Nyír - Szezon hossz, Nyír -Éves összes pollenterhelés, Parlagfű - Éves összes pollenterhelés, Parlagfű - Max napi pollenkoncentráció, Parlagfű - Szezon hossz, Fűfélék - Éves összes pollenterhelés, Fűfélék - Max napi pollenkoncentráció, Fűfélék - Szezon hossz. Nincsen adat a köztisztasághoz kapcsolódó feladatokról, valamint a rovar- és rágcsálóírtásról.

Óvodai ellátás (9) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt), Az óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma, Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt, Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt), Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt), Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt), Számítógépek száma az óvodai feladatellátási helyeken 2011(település), Oktatás 851012 Sajátos nevelési igényű gyerm. óvodai nevelése, ellátása sni ellátottak száma 2010(település), Oktatás 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás nemzetiségii kisebbségi ellátottak száma 2010(település).

Kulturális szolgáltatás (19) Könyvtárak (beiratkozott olvasók, leltári állomány, kölcsönzött könyvtári egységek száma); Alkotó művelődési közösségek száma [db], tagjainak száma [fő]; Közművelődési intézmények száma [db]; Kulturális rendezvények száma [db]; résztvevők száma [fő]; Muzeális intézmények száma [db]; Múzeumi kiállítások száma [db]; múzeumi látogatók száma [fő]; Rendszeres művelődési foglalkozások száma [db]; résztvevők száma [fő]; Levéltárak száma [db]; levéltári kutatók száma [fő]; Levéltári fondok és gyűjtemények száma [db]; levéltári fondok terjedelme [m]; Színházak: száma [db]; férőhelyek száma; előadásainak száma [db]; látogatóinak száma [fő]; Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások (57)

116

Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma [fő]; a támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft]; Ápolási díjban részesítettek átlagos száma [fő]; e célra felhasznált összeg [1000 Ft]; Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]; segélyre felhasznált összeg [1000 Ft]; Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma [fő]; támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft]; Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma [fő]; Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő]; Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma [fő]; támogatás összege [1000 Ft]; Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma [fő]; kifizetett összeg [1000 Ft]; Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Védelembe vett kiskorú gyermekek száma [fő]; Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma [fő]; Házi segítségnyújtásban részesülők száma [1207] [db]; Szociális étkeztetésben részesülők száma [1207] [db]; Idősek klubjaiban ellátottak száma [1207] [db]; Fogyatékosok nappali intézményeiben ellátottak száma [1207] [db]; Pszichiátriai betegek nappali intézményeiben ellátottak [1207] [db]; Szenvedélybetegek nappali intézményeiben ellátottak [1207] [db]; Gondozók száma az idősek klubjaiban [1207] [db]; A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma [1696] [db]; A családsegítő szolgáltatást igénybe vevő kiskorúak száma [1696] [db]; Időskorúak otthonai, működő férőhelyek száma [1202] [db]; Fogyatékosok otthonai, működő férőhelyek száma [1202] [db]; Pszichiátriai betegek otthonai, működő férőhelyek száma [1202] [db]; Szenvedélybetegek otthonai, működő férőhelyek száma [1202] [db]; Hajléktalanok otthonai, működő férőhelyek száma [1202] [db]; Gyermekjóléti szolgálat, a szolgáltatást igénybevevő gyermekek száma [1775] [db]; Gyermekjóléti szolgálat, foglalkoztatottak száma a szolgáltatásban (XII.31) [1775] [db]; Gyermekek átmeneti otthonában elhelyezett gyermekek száma [1775] [db]; Családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermekek száma [1775] [db]; Bölcsőde beíratott gyerekek száma május 31-én [1203] [db]; Bölcsődét igénybevevő gyermekek száma az év folyamán összesen [1203] [db]; Szakképzett bölcsődei gondozónők száma [1203] [db]; Szakképzetlen bölcsődei gondozónők száma [1203] [db]; Működő bölcsődei férőhelyek száma a tárgyév december 31-én [1203] [db]; Az év folyamán teljesített gondozási napok száma összesen [1203] [db];

117

Szociális alapszolgáltatások költségvetési adatai (116) 111 Étkeztetés: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 112 Népkonyha: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; 113 Házi segítségnyújtás: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 114 Falugondnoki szolgáltatás: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 117 Tanyagondnoki szolgáltatás: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 118 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 121 Nappali ellátás időskorúak részére: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 122 Nappali ellátás fogyatékos személyek részére: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 123 Nappali ellátás pszichiátriai betegek részére: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 124 Nappali ellátás szenvedélybetegek részére: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 125 Nappali ellátás hajléktalan személyek részére: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 126 Nappali ellátás demens személyek részére: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt;

118

171 Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 172 Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 173 Támogatószolgáltatás szállítószolgálatként; Támogatószolgáltatás személyi segítőként: befolyt térítési díj; dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj 174 Utcai szociális munka: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj; 175 Szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátása: dologi kiadások; egyéb kiadások; felhalmozási célú kiadások; működési költség összesen; személyi jellegű kiadások /bérköltség járulékkal együtt; személyi jellegű kiadásokból tiszteletdíj Lakás- és helyiséggazdálkodás (21) Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma; Az év folyamán központi költségvetési szerv által épített lakások száma; Eladott önkormányzati lakásbérlemények száma; Eladott önkormányzati lakásbérlemények becsült forgalmi értéke; Eladott önkormányzati lakásbérlemények tényleges eladási ára; Felújítás nélkül korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények száma; Felújítás nélkül korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények költsége; Felújítással korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények száma; Felújítással korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények költsége; Felújított önkormányzati lakásbérlemények költsége; Fenntartott önkormányzati bérlemények száma; Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények száma; Fenntartott önkormányzati épületek száma; Fenntartott önkormányzati lakóépületek száma; Önkormányzati lakóházak összes felújításra fordított költsége; Önkormányzati lakóházak összes karbantartásra fordított költsége; Önkormányzati lakóházak összes javítási költsége; Összes évi bérbevétel az önkormányzatoknál; Összes évi lakbér az önkormányzatoknál; Összes felújított önkormányzati épületek száma; Összes felújított önkormányzati lakásbérlemények száma Hajléktalan személyek ellátása (37) Hajléktalanok nappali ellátásában foglalkoztatottak száma; Hajléktalanok nappali intézményeinek: száma; befogadóképessége; napi átlagos forgalma; Hajléktalanok otthonai, működő férőhelyek száma [1202]; Népkonyhák: száma; napi átlagos forgalma; 136 hajléktalanok éjjeli menedékhelye: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én;

119

működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek száma - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; 137 hajléktalanok átmeneti szállása: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én; működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek száma - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; 138 hajléktalanok időszakos éjjeli menedékhelye: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én; működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek száma - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; 139 hajléktalanok időszakos átmeneti szállása: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én; működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; 146 hajléktalanok otthona: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én; működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek száma - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; 155 hajléktalanok rehabilitációs intézménye: engedélyezett férőhelyek száma tárgyév XII 31-én; működő férőhelyek száma tárgyév XII. 31-én; ellátottak létszáma - éves átlag; tárgyévben az ellátásból kikerültek száma - együtt; tárgyévben felvételt nyertek száma - együtt; Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás (45) Árvíz által érintett település; Belvíz által érintett település; Erdőterület; Fatérfogat (élőfakészlet); Gyógyerdő; Mezővédő erdő; Műtárgyvédelmi erdo; Natura 2000; Örökségvédelmi erdő; Parkerdő; Partvédelmi erdő; Tájképvédelmi erdő; Talajvédelmi erdő; Tanerdő; Településvédelmi erdő; Természetvédelmi erdő; Vadaskert; Vadaspark; Vízgazdálkodási erdő; Vízvédelmi erdő; Szennyvíztisztító léte; Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat léte; Közüzemi vízhálózat léte; A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza; elválasztó rendszerű szennyvízgyűjtő-hálózat hossza; egyesített rendszerű szennyvízgyűjtő-hálózat hossza; bekapcsolt lakások száma; elvezetett összes szennyvíz mennyisége; tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége; Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza; Az összes tisztított szennyvízből: biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége; csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége; III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége; Közműves szennyvíztisztító berendezések tervezett kapacitása; Közüzemi ivóvízvezetékhálózat: hossza; bekapcsolt lakások száma; Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma; Összes szolgáltatott víz mennyisége; Összes vízkiszállítás a közegészségügyileg átmenetileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára; Szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére; Üzemelő közkifolyók száma; Település közigazgatási területére eső: szennyező objektumok száma - B1 adatlap (tényfeltárás előtti szakasz); szennyező objektumok száma - B2 adatlap (tényfeltárást rögzítő szakasz); szennyező objektumok száma - B3 adatlap (műszaki beavatkozást rögzítő szakasz); Veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége

120

A kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása (4) Piac léte; Regisztrált őstermelők száma; Termelői borkimérések száma; Egyéni vállalkozás által üzemeltetett termelői borkimérések száma (őstermelőkkel együtt) Sport, ifjúsági ügyek (3) Sportcsarnok, sportpálya léte; Strand léte; Uszoda, fürdő, gyógyfürdő léte Nemzetiségi ügyek (18) Bolgár kisebbségi önkormányzat léte ; Cigány kisebbségi önkormányzat léte; Görög kisebbségi önkormányzat léte; Horvát kisebbségi önkormányzat léte; Lengyel kisebbségi önkormányzat léte; Német kisebbségi önkormányzat léte; Örmény kisebbségi önkormányzat léte; Román kisebbségi önkormányzat léte; Ruszin kisebbségi önkormányzat léte; Szerb kisebbségi önkormányzat léte; Szlovák kisebbségi önkormányzat léte; Szlovén kisebbségi önkormányzat léte; Ukrán kisebbségi önkormányzat léte; Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás nemz-i kisebbs. ell. száma; Nemzeti és etnikai kisebbségi tan. napp. rendsz. ált. isk. nev., okt. (1-4 évf.) kisebbs. tanulók száma; Nemzeti és etnikai kisebbségi tan. napp. rendsz. ált. isk. nev., okt. (5-8 évf.) kisebbs. tanulók száma; Nemzeti és etnikai kisebbségi tan. napp. rendsz. gimn. (9-12/13. évf.) kisebbs. tanulók száma; Nemzeti és etnikai kisebbségi tan. napp. rendsz. szakközépisk. okt. (9-12/13. évf.) kisebbs. tanulók száma; Helyi közösségi közlekedés biztosítása (6) Autóbusz útviszonylatok száma a helyi közlekedésben; Autóbusz-hálózat hossza a helyi közlekedésben; Autóbusz-járműállomány a helyi közlekedésben; Szállított utasok száma (helyi tömegközlekedésben); Utaskilométer (helyi tömegközlekedésben); Helyi autóbuszjárat léte; Hulladékgazdálkodás (27) Lakosságtól hagyományos módon elszállított települési szilárd hulladék; Egyéb szervektől hagyományos módon elszállított települési szilárd hulladék; Lakosságtól lomtalanítással elszállított települési szilárd hulladék; Egyéb szervektől lomtalanítással elszállított települési szilárd hulladék; Lakosságtól szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék; Egyéb szervektől szelektív gyűjtéssel elszállított települési szilárd hulladék; Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége; Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék mennyisége; A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék ; Egyéb szervektől elszállított települési szilárd hulladék összesen; Egyéb szervektől elszállított veszélyes hulladék; Egyéb hulladékkezelés maradványaként ártalmatlanított települési szilárd hulladék;

121

Elszállított települési folyékony hulladék mennyisége; Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított települési szilárd hulladék; Mező- és erdőgazdasági hasznosító illetve elhelyező telepen ártalmatlanított folyékony települési hulladék; Műszaki védelemmel ellátott lerakóban elhelyezett szilárd hulladék mennyisége; Összes ártalmatlanított folyékony települési hulladék; Összes hasznosított és ártalmatlanított települési szilárd hulladék; Energia-hasznosítással történő égetéssel hasznosított települési szilárd hulladék; Hasznosított települési szilárd hulladék (újrafeldolgozással, komposztálással és energiahasznosítással, összesen); Komposztálással hasznosított települési szilárd hulladék; Összes ártalmatlanított települési szilárd hulladék; Újrafeldolgozással hasznosított települési szilárd hulladék; Szennyvíztisztító léte; Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat léte; A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza; Veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége. Távhőszolgáltatás (3) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma; Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére; Szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére;

2. A helyi közszolgáltatásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó adatkörök összes mutatói A következőkben az adatbázisok adatcsoportjai szerint haladva soroljuk fel az összes számításba vett településstatisztikai mutatót. T-STAR A T-STAR adatcsoportjai a következők (zárójelben a csoportban található mutatók száma): Balesetek (17), Bűnözés (30), Egészségügy, szociális ellátás (108), Gazdasági szervezetek (78), Intézményi ellátottság (39), Kereskedelem, kölcsönzés, idegenforgalom (171), Kommunális ellátás, környezet (53), Közlekedés, hírközlés (39), Közművelődés (25), Lakásállomány, lakásépítés (39), Népmozgalom (12), Oktatás (100), Önkormányzati adatok (36), Önkormányzati szociális ellátás (33), Regisztrált munkanélküliek (32), Terület, népesség (46), Városok kommunális ellátás, környezet (11), Városok közlekedés, posta (5), Városok közművelődés (9), Városok lakásállomány, lakásépítés (19). Egészségügy, szociális ellátás (108): A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma [fő]; A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma [fő]; A házi gyermekorvosi ellátásban: a látogatások száma összesen [eset]; a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen [eset]; a rendelésen megjelentek száma [eset]; A házi gyermekorvosok által ellátott

122

szolgálatok száma [db]; A házi gyermekorvosok helyettesítésben ellátott szolgálatainak száma [db]; A háziorvosi ellátásban: a lakáson történt beteglátogatás [eset]; a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen [eset]; a rendelésen megjelentek száma [eset]; A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma [db]; A háziorvosok helyettesítésben ellátott szolgálatainak száma [db]; A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma [nap]; Árvaellátásban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; gondozottak száma [fő]; Az elbocsátott betegek száma a kórházakban [fő]; Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) [db]; Betöltött védőnői álláshelyek száma [db]; Bölcsődébe beírt gyermekek száma [fő]; Bölcsődei gondozónők száma [fő]; Bölcsődék száma [db]; Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma [db]; Családi napköziben: engedélyezett férőhelyek száma [db]; gondozott gyermekek száma [fő]; Családi napközik száma [db]; Családsegítő szolgálatok száma [db]; Életkoron alapuló ellátásban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; ellátások összege, férfi [Ft]; ellátások összege, nő [Ft]; Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma [db]; Fiókgyógyszertárak száma (humán) [db]; Fogyatékosok nappali ellátásában: engedélyezett férőhelyek száma [db]; foglalkoztatottak száma [fő]; részesülők száma [fő]; Fogyatékosokat (is) ellátó nappali intézmények száma [db]; Gyermekjóléti szolgálatok száma [db]; Gyógyszertárak száma (humán) [db]; Hajléktalanok nappali intézményeinek: befogadóképessége [fő]; napi átlagos forgalma [fő]; intézményeinek száma [db]; foglalkoztatottak száma [fő]; Házi segítségnyújtásban részesülők száma [fő]; Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma [fő]; Hozzátartozói nyugdíjban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; Idősek nappali ellátásában: engedélyezett férőhelyek száma [db]; részesülők száma [fő]; Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma [db]; Időskorúak gondozóházaiban: ellátottak száma [fő]; működő férőhelyek száma [db]; gondozóházak száma [db]; Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma [fő]; Időskorúak otthonaiban: ellátottak száma [fő]; működő férőhelyek száma [db]; otthonok száma [db]; Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma [fő]; Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma [nap]; Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) [eset]; Működő bölcsődei férőhelyek száma [db]; Működő házi gyermekorvosok száma december 31-én [fő]; Működő háziorvosok száma december 31-én [fő]; Működő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szülőotthonnal együtt) [db]; Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma [db]; Népkonyhák napi átlagos forgalma [fő]; Népkonyhák száma [db]; Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; Önkormányzat kezelésében lévő átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; gondozottak száma [fő]; Önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; gondozottak száma [fő]; Önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; intézmények száma [db]; gondozottak száma [fő]; Önkormányzati bölcsődék száma [db]; Öregségi nyugdíj összege: férfi [Ft]; nő [Ft]; Öregségi nyugdíjban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; Összes működő 123

kórházi ágyak száma [db]; Pszichiátriai betegek nappali ellátásában: engedélyezett férőhelyek száma [db]; foglalkoztatottak száma [fő]; ellátásban részesülők száma [fő]; intézmények száma [db]; Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülő: férfiak száma [fő]; nők száma [fő]; ellátások összege, férfi [Ft]; nő [Ft]; Szakképzett bölcsődei gondozónők száma [fő]; Szenvedélybetegek nappali ellátásában: engedélyezett férőhelyek száma [db]; foglalkoztatottak száma [fő]; ellátásban részesülők száma [fő]; intézmények száma [db]; Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban: foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma december 31-én [fő]; foglalkoztatottak száma összesen [fő]; Szociális étkeztetésben részesülők száma [fő]; Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; gondozottak száma [fő]; Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: működő férőhelyeinek száma [db]; intézmények száma [db]; gondozottak száma [fő]; Teljesített évi nem szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) [óra]; Teljesített évi szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) [óra]; Védelembe vett kiskorú gyermekek száma [fő]; Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma [fő]. Intézményi ellátottság (39) Általános iskola léte [igen-nem]; Bankfiók léte [igen-nem]; Benzinkút (üzemanyagtöltő állomás) léte [igen-nem]; Bölcsőde léte [igen-nem]; Családi napközi léte [igen-nem]; Gyógyszertár léte [igen-nem]; Házi gyermekorvosi szolgálat léte [igen-nem]; Háziorvosi szolgálat léte [igen-nem]; Helyközi autóbusz-megálló léte [igen-nem]; Idősek nappali intézményének léte [igen-nem]; Időskorúak (átmeneti elhelyezést nyújtó) gondozóházainak léte [igen-nem]; Időskorúak (tartós bentlakásos) otthonainak léte [igennem]; Iparcikk jellegű üzlet és áruház léte [igen-nem]; Járóbeteg szakellátás léte [igen-nem]; Kemping léte [igen-nem]; Kollégiumi feladatellátási hely léte [igen-nem]; Kórház léte [igennem]; Kórházi szülészeti-nőgyógyászati osztály léte [igen-nem]; Körjegyzőség székhelye [igen-nem]; Középiskola léte [igen-nem]; Közművelődési intézmény léte [igen-nem]; Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat léte [igen-nem]; Közüzemi vízhálózat léte [igen-nem]; Mentőállomás léte [igen-nem]; Munkaügyi központ, illetve kirendeltség léte [igen-nem]; Múzeum léte [igen-nem]; Okmányiroda léte [igen-nem]; Óvoda léte [igen-nem]; Piac léte [igen-nem]; Postahivatal (fiókposta, postamesterség, ügynökség, kirendeltség) léte [igennem]; Rendőrörs (körzeti megbízott) léte [igen-nem]; Ruházati szaküzlet léte [igen-nem]; Sportcsarnok, sportpálya léte [igen-nem]; Strand léte [igen-nem]; Szakiskolai és speciális szakiskolai feledatellátási hely léte [igen-nem]; Szennyvíztisztító léte [igen-nem]; Települési könyvtár léte [igen-nem]; Uszoda, fürdő, gyógyfürdő léte [igen-nem]; Vasútállomás léte [igen-nem]. Kommunális ellátás, környezet (53): A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma [db]; A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége [1000 kWh]; A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza [km]; elválasztó rendszerű szennyvízgyűjtő-hálózat hossza [km]; egyesített rendszerű szennyvízgyűjtő-hálózat hossza [km]; A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba): bekapcsolt lakások száma [db]; háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3]; elvezetett összes

124

szennyvíz mennyisége [1000 m3]; tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3]; tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége [1000 m3]; A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék [tonna]; A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék [tonna]; Állami belterületi közutak hossza [km]; Állami közutak területe [1000 m2]; Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db]; Az év folyamán a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma [db]; Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat (közcsatorna-hálózat) hossza [km]; Az összes gázcsőhálózat hossza [km]; Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m3]; Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m3]; Az összes tisztított szennyvízből: biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége [1000 m3]; csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége [1000 m3]; III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége [1000 m3]; Háztartási gázfogyasztók száma [db]; Háztartási villamosenergia fogyasztók száma [db]; Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3]; Közműves szennyvíztisztító berendezések tervezett kapacitása [kgO2/nap]; Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat: hossza [km]; bekapcsolt lakások száma [db]; Közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék [1000 m3]; Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma [db]; Önkormányzati kerékpárút, közös gyalogés kerékpárút hossza [km]; Önkormányzati kiépítetlen járda hossza [km]; Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza [km]; Önkormányzati kiépített járda hossza [km]; Önkormányzati kiépített út és köztér hossza [km]; Önkormányzati kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza [km]; Önkormányzati kiépített út és köztér területe [1000 m2]; Összes elszállított települési szilárd hulladék [tonna]; Összes gázfogyasztók száma [db]; Összes szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3]; Összes vízkiszállítás a közegészségügyileg átmenetileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára [m3]; Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont: lakások száma [db]; üdülők száma [db]; Rendszeresen tisztított közterület [1000 m2]; Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak területe [1000 m2]; Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma [db]; Szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére [1000 m3]; Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége [1000 kWh]; Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma [db]; Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére [GJ]; Üzemelő közkifolyók száma [db]; Villamosenergia-fogyasztók száma [db]. Közlekedés, hírközlés (39): Áruszállító tehergépkocsik száma [db]; Autóbuszok száma [db]; Benzinüzemű: személygépkocsik száma [db]; tehergépkocsik száma [db]; Egyéb üzemű: személygépkocsik száma [db]; tehergépkocsik száma [db]; Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) [db]; Gázolajüzemű: személygépkocsik száma [db]; tehergépkocsik száma [db]; ISDN vonalak száma [db]; Kábeltelevízió előfizetőinek száma [db]; Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma [db]; Lassú járművek száma [db]; Forgalomba helyezett (Magyarországon, első alkalommal): áruszállító tehergépkocsik száma [db]; gépjárművek száma [db]; személygépkocsik száma [db]; személyszállító gépjárművek

125

száma [db]; tehergépkocsik száma (különleges célú gépkocsival együtt) [db]; teherszállító gépjárművek száma (különleges célú gépkocsikkal együtt) [db]; vontatók száma [db]; Mobil postai szolgáltatással rendelkező települések száma [db]; Motorkerékpárok száma [db]; Nyilvános távbeszélő állomások száma [db]; Postahivatalok száma [db]; Postai kirendeltségek száma [db]; Postai szolgáltatóhelyek száma [db]; Postamesterségek száma [db]; (Posta)ügynökségek száma [db]; Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint [db]; Személyszállító gépjárművek száma összesen [db]; Szolgálati (analóg) üzemi fővonalak száma [db]; Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) [db]; Tehergépkocsik száma (különleges célú gépkocsival együtt) [db]; Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsi nélkül) [db]; Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) [db]; Természetes személy által üzemeltetett személygépkocsik száma [db]; Üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma (közületi fővonal) [db]; Vontatmányok száma összesen [db]; Vontatók száma [db]. Közművelődés (25): A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak: beiratkozott olvasóinak száma [fő]; egységeinek száma (leltári állomány) [db]; könyvtárak száma [db]; szolgáltató helyek száma [db]; kölcsönzött könyvtári egységek száma [db]; A nemzeti és szakkönyvtárak: beiratkozott olvasóinak száma [fő]; egységeinek száma (leltári állomány) [db]; könyvtárak száma [db]; szolgáltató helyek száma [db]; kölcsönzött könyvtári egységek száma [db]; A települési könyvtárak: beiratkozott olvasóinak száma [fő]; egységeinek száma (leltári állomány) [db]; könyvtárak száma [db]; szolgáltató helyek száma [db]; kölcsönzött könyvtári egységek száma [db]; Alkotó művelődési közösségek: száma [db]; tagjainak száma [fő]; Közművelődési intézmények száma [db]; Kulturális rendezvények: száma [db]; résztvevők száma [fő]; Muzeális intézmények száma [db]; Múzeumi: kiállítások száma [db]; látogatók száma [fő]; Rendszeres művelődési foglalkozások: száma [db]; résztvevők száma [fő]. Lakásállomány, lakásépítés (39): Az év folyamán: a helyi önkormányzat által épített lakások száma [db]; avulás miatt megszűnt lakások száma [db]; bérbeadás céljára épített lakások száma [db]; családi házas formában épített lakások száma [db]; csoportház (sorház, láncház) formában épített lakások száma [db]; egyéb ok miatt megszűnt lakások száma [db]; elemi csapások miatt megszűnt lakások száma [db]; épített egyszobás lakások száma [db]; épített, fürdőszobával ellátott lakások száma [db]; épített, gázvezetékkel ellátott lakások száma [db]; épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt) [db]; épített, házi csatornával ellátott lakások száma [db]; épített, házi vízvezetékkel ellátott lakások száma [db]; épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) [db]; épített, közcsatornával ellátott lakások száma [db]; épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma [db]; épített lakások összes alapterülete [m2]; épített lakóépületek száma [db]; épített, mosdózuhanyozó helyiséggel ellátott lakások száma [db]; épített négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt) [db]; értékesítés céljára épített lakások száma [db]; kiadott új építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma [db]; központi költségvetési szerv által épített lakások száma [db]; lakás műszaki megosztása miatt megszűnt lakások száma

126

[db]; lakásépítés miatt megszűnt lakások száma [db]; lakásösszevonás miatt megszűnt lakások száma [db]; lakóparki formában épített lakások száma [db]; lakótelepi formában épített lakások száma [db]; megbízásból épített lakások száma [db]; megszűnt lakások száma [db]; saját használatra épített lakások száma [db]; szolgálati használatra épített lakások száma [db]; településrendezés miatt megszűnt lakások száma [db]; természetes személy által épített lakások száma [db]; többszintes, többlakásos formában épített lakások száma [db]; vállalkozások által épített lakások száma [db]; Épített lakások száma [db]; Épített üdülőegységek száma [db]; Lakásállomány [db]. Önkormányzati adatok (36): A helyi önkormányzat által: korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése, igénybevétele [db]; hitel visszafizetése [db]; kiadásai összesen [db]; kölcsönnyújtása és törlesztése [db]; államháztartáson belülről származó pénzeszközei [db]; államháztartáson kívülről származó pénzeszközei [db]; ellátottak pénzbeli juttatása [1000 Ft]; nyújtott támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások [1000 Ft]; nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások [1000 Ft]; átengedett bevételei [1000 Ft]; dologi és egyéb folyó kiadásai [1000 Ft]; felhalmozási és tőke jellegű bevételei [1000 Ft]; felhalmozási és tőke jellegű kiadásai [1000 Ft]; folyó (működési) kiadásai [1000 Ft]; GFS-rendszerű bevételei [1000 Ft]; GFS-rendszerű kiadásai [1000 Ft]; helyi adó bevételei [1000 Ft]; helyi adó bevételeiből az idegenforgalmi adó [1000 Ft]; helyi adó bevételeiből az iparűzési adó [1000 Ft]; hitel bevételei [1000 Ft]; rendelkezésére álló forrásai [1000 Ft]; saját folyó bevételei [1000 Ft]; személyi juttatásai [1000 Ft]; tárgyévi bevételei [1000 Ft]; tárgyévi kiadásai [1000 Ft]; tárgyi eszköz, föld és immat. javak felhalmozására fordított kiadásai [1000 Ft]; társadalombiztosítási és munkaadó járulékai, egészségügyi hozzájárulása [1000 Ft]; átengedett gépjárműadó [1000 Ft]; átengedett személyi jövedelem adó [1000 Ft]; nyújtott állami hozzájárulások és támogatások [1000 Ft]; nyújtott céltámogatás [1000 Ft]; nyújtott címzett támogatás [1000 Ft]; nyújtott normatív támogatások [1000 Ft]; tárgyi eszköz, föld és immat. javak értékesítéséből származó bevételei [1000 Ft]; A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére nyújtott támogatás [1000 Ft]; Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása [1000 Ft]; Önkormányzati szociális ellátás (33) Adósságcsökkentési támogatásban: részesültek száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Ápolási díjban részesítettek átlagos száma [fő]; Ápolási díjra felhasznált összeg [1000 Ft]; Átmeneti segélyezés: esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset]; segélyezésben részesültek száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban: részesítettek átlagos havi száma [fő]; foglalkoztatásban részt vettek száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Időskorúak járadékában: részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban: részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő]; Lakáscélú helyi támogatás: összege [1000 Ft]; támogatásban részesültek száma [fő]; Lakásfenntartási támogatásban: részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Óvodáztatási támogatásban: részesültek száma (pénzbeni és

127

természetbeni) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset]; részesültek száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben: részesítettek átlagos száma [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Rendszeres szociális segélyben: részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [fő]; felhasznált összeg [1000 Ft]; Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában: részesültek száma [fő]; kifizetett összeg [1000 Ft]; Temetési segélyben: részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]; esetek száma [eset]; felhasznált összeg [1000 Ft]. Városok kommunális ellátás, környezet (11): A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza [km]; Bíróság, ügyészség léte [igen-nem]; (Egyetemi, szak- és munkahelyi) könyvtár léte [igen-nem]; Helyi autóbuszjárat léte [igen-nem]; Kizárólag közvilágítási célú villamosenergia-hálózatok hossza [km]; Közművelődési szakintézmény léte [igen-nem]; Megyei földhivatal, illetve kirendeltség léte [igen-nem]; Szálloda léte [igen-nem]; Színház (állandó társulat) léte [igen-nem]; Ügyeletet tartó gyógyszertár léte [igen-nem]; Üzlet és/vagy áruház léte [igen-nem]; Városok közlekedés, posta (5): Városok közlekedés, posta (5): Autóbusz útviszonylatok száma a helyi közlekedésben [db]; Autóbusz-hálózat hossza a helyi közlekedésben [km]; Autóbusz-járműállomány a helyi közlekedésben [db]; Szállított utasok száma (helyi tömegközlekedésben) [1000 fő]; Utaskilométer (helyi tömegközlekedésben) [1000 km] Városok közművelődés (9): Levéltárak száma [db]; Levéltári fondok és gyűjtemények száma [db]; Levéltári fondok terjedelme [m]; Levéltári kutatók száma [fő]; Színházak: száma [db]; előadásainak száma [db]; látogatóinak száma [fő]; megyében tartott előadásainak száma [db]; megyében tartott előadásai látogatóinak száma [fő]. Városok lakásállomány, lakásépítés (19): Eladott önkormányzati lakásbérlemények: száma [db]; becsült forgalmi értéke [1000 Ft]; tényleges eladási ára [1000 Ft]; Felújítás nélkül korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények: költsége [1000 Ft]; száma [db]; Felújítással korszerűsített önkormányzati lakásbérlemények: költsége [1000 Ft]; száma [db]; Felújított önkormányzati lakásbérlemények: költsége [1000 Ft]; száma [db]; Fenntartott önkormányzati: bérlemények száma [db]; épületek száma [db]; lakásbérlemények száma [db]; lakóépületek száma [db]; Önkormányzati lakóházak összes: felújításra fordított költsége [1000 Ft]; javítási költsége [1000 Ft]; karbantartásra fordított költsége [1000 Ft]; Összes évi bérbevétel az önkormányzatoknál [1000 Ft]; Összes évi lakbér az önkormányzatoknál [1000 Ft]; Összes felújított önkormányzati épületek száma [db]. MÁK Költségvetési adattár Az adatbázis az alábbi adatcsoportokat tartalmazza: Folyó kiadások, Helyi adók, Mérleg adatok bevételi oldal, Mérleg adatok kiadási oldal.

128

Folyó kiadások (117): Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység [1000 Ft]; Bányászat, kőfejtés [1000 Ft]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás: Összesen [1000 Ft]; 872001 pszichiátriai betegek tartós ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 872001 pszichiátriai betegek tartós ellátása ellátottak száma [fő]; 872001 pszichiátriai betegek tartós ellátása férőhelyek száma [db]; 872005 pszichiátriai betegek rehabilitációs ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 872005 pszichiátriai betegek rehabilitációs ellátása ellátottak száma [fő]; 872005 pszichiátriai betegek rehabilitációs ellátása férőhelyek száma [db]; 872007 pszichiátriai betegek átmeneti ellátsa ellátást igénylők száma [fő]; 872007 pszichiátriai betegek átmeneti ellátsa ellátottak száma [fő]; 872007 pszichiátriai betegek átmeneti ellátsa férőhelyek száma [db]; 872008 szenvedélybetegek átmeneti ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 872008 szenvedélybetegek átmeneti ellátása ellátottak száma [fő]; 872008 szenvedélybetegek átmeneti ellátása férőhelyek száma [db]; 873011 időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 873011 időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása ellátottak száma [fő]; 873011 időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása férőhelyek száma [db]; 873012 időskorúak átmeneti ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 873012 időskorúak átmeneti ellátása ellátottak száma [fő]; 873012 időskorúak átmeneti ellátása férőhelyek száma [db]; 873021 fogyatékossággal élők bentlakásos szociális ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 873021 fogyatékossággal élők bentlakásos szociális ellátása ellátottak száma [fő]; 873021 fogyatékossággal élők bentlakásos szociális ellátása férőhelyek száma [db]; 873022 fogyatékossággal élők áp. gond. célú lakóotthoni ell. ellátást igénylők száma [fő]; 873022 fogyatékossággal élők áp. gond. célú lakóotthoni ell. ellátottak száma [fő]; 873022 fogyatékossággal élők áp. gond. célú lakóotthoni ell. férőhelyek száma [db]; 879011 Bentlakásos bölcsődei ellátás ell. ig. sz. tárgyév során [fő]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879011 Bentlakásos bölcsődei ellátás ell. sz. éves átl-ban [fő]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879011 Bentlakásos bölcsődei ellátás férőh. sz. tárgyév XII.31. [db]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879012 Gyermekotthoni ellátás férőh sz. tárgyév XII.31. [db]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879012 Gyermekotthoni ellátás tárgyév során ell. új gy. sz. [fő]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879012 Gyermekotthoni ellátás tárgyév során felv. új gy. sz. [fő]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879013 Speciális gyermekotthoni ellátás férőh sz. tárgyév XII.31. [db]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879013 Speciális gyermekotthoni ellátás tárgyév során ell. új gy. sz. [fő]; Bentlakásos szociális ápolás, ellátás 879013 Speciális gyermekotthoni ellátás tárgyév során felv. új gy. sz. [fő]; Egyéb szolgáltatás [1000 Ft]; Építőipar [1000 Ft]; Feldolgozóipar [1000 Ft]; Humán-egészségügyi ellátás: [1000 Ft]; 861001 Fekvőbetegek aktív ellátása lejelentett súlyszám [fő]; 861001 Fekvőbetegek aktív ellátása szerződött ágyszám [db]; 861002 Fekvőbetegek krónikus ellátása lejelentett ápolási nap [nap]; 861002 Fekvőbetegek krónikus ellátása szerződött ágyszám [db]; 862101 Háziorvosi alapellátás lejelentett kártyák száma [db]; 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás ellátandó lakosságszám [fő]; 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás szerződött ügyeleti óra [óra]; 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása lejelentett pontérték [db]; 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása szerződött heti óraszám [óra]; 862212 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása lejelentett pontérték [db]; 862212 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása 129

szerződött heti óraszám [óra]; 862213 Járóbetegek gyógyító gondozása lejelentett pontérték [db]; 862213 Járóbetegek gyógyító gondozása szerződött heti óraszám [óra]; 862220 Egynapos sebészeti ellátás lejelentett súlysz., pontérték [db]; 862301 Fogorvosi alapellátás ellátandó lakosságszám [fő]; 862301 Fogorvosi alapellátás szerződött heti óraszám [óra]; [1000 Ft]; Információ, kommunikáció [1000 Ft]; Ingatlanügyek [1000 Ft]; Kereskedelem, gépjárműjavítás [1000 Ft]; Korrekció: előző évi maradvány visszafizetése [1000 Ft]; Közigazgatás, védelem kötelező társadalombiztosítás [1000 Ft]: 841126 Önkorm. és többc. kistérs. társ. igaz. tev [1000 Ft]; 841127 Települési kisebbs. önkorm. igazg. tev. [1000 Ft]; Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [1000 Ft]; Művészet, szórakoztatás, szabadidő [1000 Ft]: 900113 Kőszínházak tevéknysége előadássám évente [db]; 900113 Kőszínházak tevéknysége előadásszám súlyozva a férőhelyarányos fizető nézőszámmal [db]; 900113 Kőszínházak tevéknysége férőh.; fizető néző sz. [fő]; 900113 Kőszínházak tevéknysége nézőszám a férőhely arányában [százalék]; 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása áll. telj. gyűjt. szab. sz. [db]; 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása beszerz. Dok. Sz. [db]; 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása dok.tár-a szolg. Tárolóh. Nagys [db]; 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása könyvtári áll. gyarapodása [db]; 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme áll. Feldolgozottsága [db]; 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme feldolg. Dok. Sz. [db]; 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme feldolg-ra Beérk.dok.sz. [db]; 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme munkatársak sz. [fő]; Oktatás [1000 Ft]: 851011 Óvodai nevelés ellátást igénylők száma [fő]; 851011 Óvodai nevelés ellátottak száma [fő]; 851011 Óvodai nevelés férőhelyek száma [db]; 851011 Óvodai nevelés óvodaped. száma [fő]; 851012 Saj. nev-i igényű gyerm. óvodai nevelése, ellátása sni ellátottak száma [fő]; 851013 Nemzeti és etn-i kisebbségi óvodai nevelés, ellátás nemz-i kisebbs. ell. sz [fő]; Pénzügyi, biztosítási tevékenység [1000 Ft]; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység [1000 Ft]; Szálláshelyszolgáltatás, Vendéglátás [1000 Ft]: 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közokt-ban tanulók számára ellátást igénylők száma [fő]; 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közokt-ban tanulók számára ellátottak száma [fő]; 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közokt-ban tanulók számára férőhelyek száma [db]; 562912 Óvodai intézményi étkeztetés ellátást igénylők száma [fő]; 562912 Óvodai intézményi étkeztetés ellátottak száma [db]; 562913 Iskolai intézményi étkeztetés ellátást igénylők száma [fő]; 562913 Iskolai intézményi étkeztetés ellátottak száma [fő]; 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése ellátást igénylők száma [fő]; 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése ellátottak száma [fő]; Szállítás, raktározás [1000 Ft]; Szociális ellátás bentlakás nélkül [1000 Ft]: 881011 idősek nappali ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 881011 idősek nappali ellátása ellátottak száma [fő]; 881011 idősek nappali ellátása férőhelyek száma [db]; 881012 demens betegek nappali ellátása ellátást igénylők száma [fő]; 881012 demens betegek nappali ellátása ellátottak száma [fő]; 881012 demens betegek nappali ellátása férőhelyek száma [db]; 889101 bölcsődei ellátás ell. ig. sz. tárgyév során [fő]; 889101 bölcsődei ellátás ell. sz. éves átl-ban [fő]; 889101 bölcsődei ellátás férőh. sz. tárgyév XII.31. [db]; 889102 családi napközi ell. ig. sz. tárgyév során [fő]; 889102 családi napközi ell. sz. éves átl-ban [fő]; 130

889102 családi napközi férőh. sz. tárgyév XII.31. [db]; 889922 házi segítségnyújtás ellátást igénylők száma [fő]; 889922 házi segítségnyújtás ellátottak száma [fő]; 889923 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás adott évb. előf. riaszt. sz. [db]; 889923 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ell.sz./kihely.kész.sz. [fő]; Villamosenergia-, gáz., gőzellátás, légkondícionálás [1000 Ft]; Vízellátás, szenyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés [1000 Ft]; Helyi adók (17): Átengedett központi adók [1000 Ft]; Egyéb sajátos bevételek [1000 Ft]; Építésügyi bírság [1000 Ft]; Építményadó [1000 Ft]; Idegenforgalmi adó ép. után [1000 Ft]; Idegenforgalmi adó tart. után [1000 Ft]; Illeték [1000 Ft]; Iparűzési adó [1000 Ft]; Környezetvédelmi bírság [1000 Ft]; Magánszem. kommunális adója [1000 Ft]; Műemlékvédelmi bírság [1000 Ft]; Pótlékok, bírságok [1000 Ft]; Talajterhelési díj [1000 Ft]; Telekadó [1000 Ft]; Természetvédelmi bírság [1000 Ft]; Váll. kommunális adója [1000 Ft]; Mérleg adatok bevételi oldal (55): Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások [1000 Ft]; Államháztartáson belüli átutalások összesen [1000 Ft]; Államháztartáson kívülről származó pénzeszközök, működési célú [1000 Ft]; Állami hozzájárulások és támogatások: a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának tám. [1000 Ft]; Budapesti 4-es metro vonal építésének támogatása [1000 Ft]; céltámogatás [1000 Ft]; címzett támogatás [1000 Ft]; egyéb támogatások (központosított előirányzatok) [1000 Ft]; egyéb támogatások [1000 Ft]; fővárosi közösségi közlekedés kiegészítő támogatása [1000 Ft]; helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása [1000 Ft]; helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások [1000 Ft]; helyi önkormányzatok színházi támogatása [1000 Ft]; normatív, kötött felhasználású támogatások [1000 Ft]; normatív támogatások [1000 Ft]; települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása [1000 Ft]; vis maior tartalék [1000 Ft]; állami hozzájárulások és támogatások összesen [1000 Ft]; Átengedett bevételek: gépjárműadó [1000 Ft]; luxusadó [1000 Ft]; személyi jövedelemadó [1000 Ft]; termőföld bérbeadásából származó adó [1000 Ft]; összesen [1000 Ft]; Értékp. értékesítéséből származó bev., államkötvény, egyéb (hosszú lej.) [1000 Ft]; Éven belüli lejáratú értékpapírok eladásából származó bevételek [1000 Ft]; Felhalmozási és tőke jellegű bevételek: államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek [1000 Ft]; egyéb támogatás értékű felhalmozási bevétel [1000 Ft]; Eutól átvett felhalmozási célú pénzeszközök és kapcsolódó támogatás értékű felhalmozási bevételek [1000 Ft]; részvények, részesedések értékesítése [1000 Ft]; tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése, egyéb sajátos bevételek [1000 Ft]; vállalat értékesítéséből, privatizációból származó bevételek [1000 Ft]; összesen [1000 Ft]; Hitel bevételek [1000 Ft]; Hitel- és értékpapír műveletek nélküli bevételek összesen [1000 Ft]; Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek [1000 Ft]; Korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése, ideiglenesen átvett pénzeszközök [1000 Ft]; Költségvetési kiegészítések és visszatérítések [1000 Ft]; Mindösszesen [1000 Ft]; Pénzmaradvány, vállalkozási eredmény igénybevétele [1000 Ft]; Saját folyó bevételek: ÁFA bevételek [1000 Ft]; egyéb sajátos bevételek, bírságok [1000 Ft]; helyi adók - idegenforgalmi

131

adó (tartózkodás után + épület után) [1000 Ft]; helyi adók - iparűzési adó [1000 Ft]; helyi adók [1000 Ft]; illetékek [1000 Ft]; intézményi tevékenységek bevételei [1000 Ft]; kamatbevételek [1000 Ft]; osztalékok, koncessziós díjak [1000 Ft]; összesen [1000 Ft]; Támogatásértékű működési bevételek: Egészségbiztosítási Alaptól [1000 Ft]; egyéb támogatás értékű működési bevételek [1000 Ft]; elkülönített pénzalapoktól [1000 Ft]; Eu-tól átvett felhalmozási célú pénzeszközök és kapcsolódó támogatás értékű működési b [1000 Ft]; Támogatásértékű működési bevételek [1000 Ft]; Tárgyévi bevételek összesen [1000 Ft]; Mérleg adatok kiadási oldal (36):Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások [1000 Ft]; Dologi és egyéb folyó kiadások: dologi kiadások ÁFA nélkül [1000 Ft]; egyéb folyó kiadások [1000 Ft]; kamat kiadások [1000 Ft]; működési célú ÁFA [1000 Ft]; dologi és egyéb folyó kiadások összesen [1000 Ft]; Éven belüli lejáratú értékpapírok vásárlása [1000 Ft]; Felhalmozási és tőke jellegű kiadások: államháztartáson kívüli felhalmozási célú átutalások [1000 Ft]; beruházások ÁFA-ja [1000 Ft]; nagy értékű tárgyi eszközök felújítása ÁFÁ-val [1000 Ft]; részvények, részesedések vásárlása [1000 Ft]; támogatásértékű felhalmozási kiadások összesen [1000 Ft]; tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalmozása [1000 Ft]; Felhalmozási és tőke jellegű kiadások [1000 Ft]; Folyó felh. és tőke jellegű kiadások, tám. és egyéb folyó átut. össz. [1000 Ft]; Folyó (működési) kiadások összesen [1000 Ft]; Hitel- és értékpapír műveletek nélküli kiadások összesen [1000 Ft]; Hitel visszafizetés [1000 Ft]; Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása, államkötvények, egyéb [1000 Ft]; Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások [1000 Ft]; Kölcsönnyújtás és törlesztés [1000 Ft]; Mindösszesen [1000 Ft]; Személyi juttatások: külső személyi juttatások [1000 Ft]; nem rendszeres személyi juttatások [1000 Ft]; rendszeres személyi juttatások [1000 Ft]; személyi juttatások összesen [1000 Ft]; Támogatások és egyéb folyó átutalások: ellátottak pénzbeli juttatása [1000 Ft]; működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre [1000 Ft]; támogatásértékű működési kiadások összesen [1000 Ft]; társadalom és szociálpolitikai juttatások [1000 Ft]; Támogatások és egyéb folyó átutalások [1000 Ft]; Tárgyévi kiadások összesen [1000 Ft]; Társadalombiztosítási és munkaadói jár., eü. hj., korkedv. bizt. jár.,táppénz hj. - Egészségügyi hozzájárulás [1000 Ft]; Társadalombiztosítási és munkaadói jár., eü. hj., korkedv. bizt. jár.,táppénz hj. - TB jár. és munkaadói jár., munkaadókat terhelő jár. [1000 Ft]; Társadalombiztosítási és munkaadói jár., eü. hj., korkedv. bizt. jár., táppénz hj. [1000 Ft]; Záró pénzkészlet [1000 Ft]. EMIR Egységes Monitoring és Információs Rendszer ID; Operatív program; Téma; Altéma; Felhívás címe; Felhívás száma; Kedvezményezett neve; Projekt címe; Támogatás dátuma; Megítélt támogatás összege; Elfogadott összköltség; Támogatási arány; Szerződés dátuma; Szerződésben megítélt támogatás; Szerződésben megítélt összköltség; Kifizetett támogatás összege; Projekt megvalósult; Megvalósítás dátuma; Projekt leírása; Akcióterv időszak; Eljárásrend; Projekt tervezett kezdése; Projekt tervezett befejezése; Régió; Megye; Kistérség; Kistérségi besorolás; Település; 132

NAV adatok Az adatbázis a következő adónemek bevallásainak adatait tartalmazza: egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), személyi jövedelemadó (SZJA), társasági adóbevallás kiemelt adatok. Az utolsó feldolgozott időszak a 2011. év. Egyszerűsített vállalkozói adó (5): Az adóévben megszerzett bevétel db [db]; Az adóévben megszerzett bevétel Ft [Ft]; Egyszerűsített vállalkozói adó db [db]; Egyszerűsített vállalkozói adó Ft [Ft]; EVA bevallások száma db [db] Személyi jövedelemadó (64): Egyéb jogcímen kapott jövedelem [Ft]; Egyéni váll.-i kivétből szárm. jöv. [Ft]; Mg.i őstermelésből származó jöved. [Ft]; Munkaviszonyból származó jövedelem [Ft]; Összes adó 0-300 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 1 000 001-1 200 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 1 200 001-1 500 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 1 500 001-1 800 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 1 800 001-2 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 10 000 001-20 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 2 000 001-2 500 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 2 500 001-3 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 20 000 000 Ft feletti sávon [Ft]; Összes adó [Ft]; Összes adó 3 000 001-4 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 300 001-600 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 4 000 001-5 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 5 000 001-10 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 600 001-800 000 Ft sávon [Ft]; Összes adó 800 001-1 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes adófizető darabszáma 0-300 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 1 000 001-1 200 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 1 200 001-1 500 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 1 500 001-1 800 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 1 800 001-2 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 10 000 001-20 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 2 000 001-2 500 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 2 500 001-3 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 20 000 000 Ft feletti sávon [db]; Összes adófizető darabszáma [db]; Összes adófizető darabszáma 3 000 001-4 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 300 001-600 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 4 000 001-5 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 5 000 001-10 000 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 600 001-800 000 Ft sávon [db]; Összes adófizető darabszáma 800 001-1 000 000 Ft sávon [db]; Összes belföldi jövedelem 0-300 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 1 000 001-1 200 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 1 200 001-1 500 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 1 500 001-1 800 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 1 800 001-2 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 10 000 001-20 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 2 000 001-2 500 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 2 500 001-3 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 20 000 000 Ft feletti sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem [Ft]; Összes belföldi jövedelem 3 000 001-4 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 300 001-600 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 4 000 001-5 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 5 000 001-10 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes

133

belföldi jövedelem 600 001-800 000 Ft sávon [Ft]; Összes belföldi jövedelem 800 001-1 000 000 Ft sávon [Ft]; Összes egyéni vállalkozó darabszáma [db]; Összes főállású darabszáma [db]; Összes jövedelem egyéni vállalkozásból [Ft]; Összes jövedelem főállásból [Ft]; Összes jövedelem mezőgazdasági kistermelésből [Ft]; Összes jövedelem társas vállalkozásból [Ft]; Összes mezőgazdasági kistermelő darabszáma [db]; Összes társas vállalkozás darabszáma [db]; Összevont adóalap összege [Ft]; Társas vállalkozásból származó jöv. [Ft]; Település jogállása kód [N/A]; Település népessége [db]; Társasági adóbevallás kiemelt adatok(44): Adókedvezmény összege számított adóból [1000 Ft]; Adózás előtti eredmény [1000 Ft]; Adózott eredmény [1000 Ft]; Aktivált saját teljesítmény értéke [1000 Ft]; Állami tulajdoni hányad [százalék]; Alvállalkozói teljesítmények [1000 Ft]; Anyagjellegű ráfordítások össz. [1000 Ft]; Anyagköltség [1000 Ft]; Átlagos stat. állományi létszám [1000 Ft]; Befektetett eszközök összesen [1000 Ft]; Befekt. szolg. tevékenység ráfordításai [1000 Ft]; Belföldi magánszemély által jegyzett tőke [1000 Ft]; Belföldi magánszemély tulajdoni hányada [százalék]; Belföldi társasági tulajdoni hányad [százalék]; Bérköltség [1000 Ft]; Bruttó hozzáadott érték [1000 Ft]; Darabszám [1000 Ft]; Egyéb ráfordítások össz. [1000 Ft]; Egyéb szolgáltatások értéke [1000 Ft]; Eladott áruk beszerzési értéke [1000 Ft]; Értékcsökkenési leírás [1000 Ft]; Értékesítés nettó árbevétele [1000 Ft]; Export értékesítés nettó árbevétele [1000 Ft]; Fejlesztési adókedvezmény [1000 Ft]; Fizetendő adó [1000 Ft]; Forgóeszközök [1000 Ft]; Földbérleti díj [1000 Ft]; Hosszú lejáratú kötelez. záróáll. [1000 Ft]; Igénybevett szolgáltatások értéke [1000 Ft]; Jegyzett tőke állami tulajd. része [1000 Ft]; Jegyzett tőke belf. Társ. Tul. része [1000 Ft]; Jegyzett tőke összege [1000 Ft]; Jegyzett tőkéből külf. részesedés [1000 Ft]; Kibocsátás összesen [1000 Ft]; Korábbi évek adókedv. összesen [1000 Ft]; Költségek, ráfordítások összesen [1000 Ft]; Külföldi tulajdoni hányad [százalék]; Mérleg főösszeg (eszközök) [1000 Ft]; Összes bevétel vállalkoz.-i tev-ből [1000 Ft]; Rövid lejáratú kötelez. záróáll. [1000 Ft]; Saját tőke összege [1000 Ft]; Személyi jellegű ráfordítások össz. [1000 Ft]; Tárgyi eszközök értékének záróállománya [1000 Ft]; Termelőfelhasználás [1000 Ft];

Bértarifa adatok Ágazatkód 2008: 1 jegyű NACE; Alágazat 2008: 2 jegyű NACE; Alapilletmény; Államiönkormányzati érdekeltség részaránya (OMK); Állománytípus; Egyéni azonosító; A belépés hónapja, ha előző évben lépett be; Budapest (0=nem, 1=igen); Összes bruttó kereset; A kidobott, duplikált megfigyelések száma; Egyéb bérpótlék; Egyéb pótlék; Súly: egyéni (OMK); Éves szabadság (nap); Étkezési idő; Év; Becsült gyakorlati idő, (kor-iskev-6); Becsült gyakorlati idő négyzete; Felsőfok (0=nem, 1=igen); FEOR: OMSZ szerinti kódolás (4 jegyű); Közölt teljes munkaidős, fizikai dolgozók létszáma adott év május 31-én (OMK); A foglalkoztatás formája; Forrásfile azonosító; Beérkezett teljes munkaidős fizikai létszám (OMK); Teljes munkaidős fizikai súlylétszám (OMK); Gazdálkodási forma hibás értékei;

134

Gazdálkodási forma (2011-től érvényes); Havibér; Heti normál munkaórák száma; Havi alapbér; Május havi ténylegesen fizetett munkaórák száma; Illetménykiegészítés; Iskolában töltött évek száma; 5 fokú legmagasabb (befejezett) iskolai végzettség; 9 fokú legmagasabb (befejezett) iskolai végzettség; Jutalék; Több munkáltatóra kiterjedő ágazati kollektív szerződés a tárgyévre; Bruttó havi átlagkereset (Ft); Tisztított kereset; Adott évben rendelkezik-e érvényes kollektív szerződéssel?; Életkor (felvétel éve-születési év); Középfok (0=nem, 1=igen); Külföldi érdekeltség részaránya (OMK); KSH nagyrégiók (OMK); Több munkáltatóra kiterjedő (nem ágazati, hanem más elven alapuló) kollektív sze; Besorolási tarifa kategóriáját jelző kódszám; A vállalat/intézmény dolgozóinak létszáma (teljes+rész munkaidős); Nagyságkategória, létszám szerint (teljes+rész munkaidős); Bruttó havi átlagkereset logaritmusa; Nagyságkategória (OMK); Nagyságkategória (OMK); Megye telephelyre vonatkozik (OMK); A munkaszerződés típusa; Műszak-, éjszakai pótlék, helyettesítési díj; Kapott-e műszak-, éjszakai pótlékot, helyettesítési díjat? (0=nem, 1=igen); Műszakpótlék, éjszakai pótlék; Kapott-e műszak-, éjszakai pótlékot? (0=nem, 1=igen); Nem (0=nő, 1=férfi); Előző évben kifizetett, nem havi rendszerességű egyéb munkajövedelem; Alap órabér; Közölt teljes munkaidős dolgozók összlétszáma adott év május 31-én (OMK); Előző évben kifizetett, nem havi rendszerességű prémium, jutalom; Havi rendszerességű egyéb munkajövedelem; Havi rendszerességű egyéb kereset; Havi rendszerességű prémium, jutalom; Közölt részmunkaidős, fizikai dolgozók létszáma adott év május 31-én (OMK); Beérkezett részmunkaidős fizikai létszám (OMK); Részmunkaidős fizikai súlylétszám (OMK); Közölt részmunkaidős dolgozók összlétszáma adott év május 31-én (OMK); Közölt részmunkaidős, szellemi dolgozók létszáma adott év május 31-én (OMK); Beérkezett részmunkaidős szellemi létszám (OMK); Részmunkaidős szellemi súlylétszám (OMK); Közölt teljes munkaidős, szellemi dolgozók létszáma adott év május 31-én (OMK); Iskolai végzettség (OMK); Szakmunkásképző (0=nem, 1=igen); Beérkezett teljes munkaidős szellemi létszám (OMK); Teljes munkaidős szellemi súlylétszám (OMK); Szolgálati idő (években megadva); Szolgálati idő (hónapokban megadva); Születési év; Születési dátum (év, hónap); Születési hónap; Javított, TSTAR-ral harmonizált településazonosító - telephelyre vonatkozik; Szakágazat: 2 jegyű (2008.I.1-től érvényes); Szakágazat: 3 jegyű (2008.I.1-től érvényes); Szakágazat: 4 jegyű (2008.I.1-től érvényes); 4 jegyű településazonosító telephelyre vonatkozik; 5 jegyű településazonosító - telephelyre vonatkozik; Típus (OMK, 1=központi, 2=helyi); Vállalat típusa (OMK); Túlórák száma; Anonimizált törzsszám időbeli összekapcsolásra alkalmas; Településtípus (OMK); Túlmunka alapdíja, pótléka; Kapott-e túlórapénzt? (0=nem, 1=igen); Ügyeleti díj; Ügyeleti órák száma; Előző évben lépett be (0=nem, 1=igen); Vállalat (0=nem, 1=igen); Vezetői pótlék; Vállalatméret, létszám szerint (teljes+rész munkaidős);

135

A helyi önkormányzati közszolgáltatások a nyilvános településsoros statisztikai adatok tükrében

Recommend Documents