A STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI LENIN MUNKÁIBAN*

T.

KOZLOV:

A STATISZTIKAI A D A T O K ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI L E N I N MUNKÁIBAN* A társadalomgazdasági s t a t i s z t i k a a megismerés e g y i k l e g h a t a l m a s a b b fegyvere. „ A statisztikának n e m ö n k é n y e s számoszlopokat k e l l a d n i a — írta L e n i n — , h a n e m a vizsgált j e l e n s é g e k különféle társadalmi e g y e d e i n e k o l y a n számszerű megvilágítását, a m e l y teljes m é r t é k b e n m e g f e l e l t és m e g ­ f e l e l az é l e t n e k . " 1

A „számszerű m e g v i l á g í t á s " l e n i n i f o g a l m a tartalmában r e n d k í v ü l g a z d a g . I g e n h e l y t e l e n l e n n e tehát ezt a f o g a l m a t szűken, tisztán m e n n y i ­ ségileg értelmezni. A „számszerű megvilágítás" fogalmát L e n i n azért a l k a l ­ m a z z a , h o g y szembeállítsa az „ ö n k é n y e s számoszlopokkal", a z a z a t i s z t a számszerű kutatással. A t u d o m á n y o s s t a t i s z t i k a a m i n d e n oldalról v a l ó elemzés alapján megállapított társadalomgazdasági v i s z o n y o k számszerű megvilágítását adja. L e n i n „ K i k a z o k a ,népbarátok' és h o g y a n h a d a k o z n a k a s z o c i á l d e m o ­ kraták e l l e n " c í m ű m ű v é b e n a kusiztár-ipar fejlődéséről szóló s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésével k a p c s o l a t b a n kihangsúlyozta, h o g y „egyáltalán n e m az abszolút s z á m o k a fontosak, h a n e m az általuk feltárt viszonyok, ame­ l y e k l é n y e g ü k e t t e k i n t v e burzsoá v i s z o n y o k és akár erősen, akár g y e n g é n d o m b o r o d i k k i burzsoá j e l l e g ü k — m i n d e n k é p p e n burzsoá v i s z o n y o k " . A s t a t i s z t i k a a társadalom m e g i s m e r é s é n e k é p p e n azért az e g y i k l e g ­ h a t a l m a s a b b f e g y v e r e , m e r t számokban f e j e z i k i a m i n ő s é g i sajátossá­ g o k a t , az egyes vizsgált társadalmi j e l e n s é g e k sajátosságait. L e n i n „ A z 1894/95-ös kusztárösszeírás P e r m k o r m á n y z ó s á g b a n " és a „Kusztár-ipar általános kérdései" c í m ű m u n k á j á b a n a z i p a r formáinak az összeírási a d a ­ t o k alapján általában készített osztályozásáról írta: , , . . .ez az osztályozás p o n t o s k é p e t a d a valóságról, m e g m a g y a r á z z a az i p a r k ü l ö n b ö z ő résztvevői között fennálló valóságos közgazdasági viszonyokat, következésképpen h e l y ­ zetüket m e g érdekeiket is — m á r p e d i g e n n e k m e g m a g y a r á z á s a m i n d e n t u d o m á n y o s közgazdasági kutatás l e g f ő b b f e l a d a t a " / A t u d o m á n y o s s t a t i s z t i k a a d a t a i , a történelmileg k o n k r é t társadalmi j e l e n s é g e k és f o l y a m a t o k fejlődésének sajátosságait, f o r m á i n a k sokféle­ ségét, állapotait és típusait tükrözik v i s s z a . A h h o z , h o g y a s t a t i s z t i k a i 2

5

* Voproszi ekonomiki, 1951, 1. sz., 34—53. old. * L e n i n Művei, 18. kötet, 240. old., oroszul és „Szovjet statisztikusok a szocialista statisz­ tikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 113. old. v L e n i n Művei, 1. kötet, 198. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1951, 219. old. я L e n i n Művei, 2. kötet, 406. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1951, 455. old.

a d a t o k tartalmát feltárjuk, e l e m e z n ü n k k e l l a z o k a t , a z a z részletesen v i z s ­ gálnunk és értékelnünk k e l l a s t a t i s z t i k a i tényeket, össze k e l l hasonlítani, is azután az elemzés alapján j e l l e m e z n i k e l l az a d o t t jelenséget, m e g k e l l állapítani a z o k a t az o k o k a t , a m e l y e k a z adott eredményeket, sajátosságo­ kat, stb. előidézték. A társiadalmi j e l e n s é g e k s t a t i s z t i k a i m e g f i g y e l é s é n e k m e g v a n n a k a sajátosságai. E m e g f i g y e l é s t u d o m á n y o s a n k i d o l g o z o t t szabályok, t ö r v é ­ n y e k és m ó d s z e r e k alapján történik. A s t a t i s z t i k a i t u d o m á n y a g y a k o r l a t i s t a t i s z t i k a i m u n k a t a p a s z t a l a t a i t általánosította, b i z o n y o s kategóriákat, f o g a l m a k a t (átlagok, i n d e x e k , viszonyszámok, a termelés, n e m z e t i j ö v e ­ d e l e m , a kultúra, s t b . mutatószámai) állapított m e g , a m e l y e k a s t a t i s z t i k a által vizsgált jelenségek sajátságainak számszerű megvilágítását adják. A s t a t i s z t i k a i e l m é l e t e m u t a t ó s z á m o k tartalmát és j e l l e g é t feltárva, szabá­ l y o k a t és módszereket d o l g o z o t t k i a r r a vonatkozóan, h o g y a n k e l l a m u ­ tatószámokat a társadalmi-gazdasági j e l e n s é g e k é s f o l y a m a t o k elemzésé­ nél kiszámítani és a l k a l m a z n i . L e n i n és Sztálin m u n k á i a s t a t i s z t i k a i a d a t o k t u d o m á n y o s elemzésének k l a s s z i k u s példáit tartalmazzák. M ű v e i k b e n m é l y r e h a t ó a n vizsgálják a tár­ s a d a l m i s t a t i s z t i k a a d a t a i t , m e g t a l á l j u k a z o k b a n a világosan és félreérthe­ tetlenül k i f e j e z e t t pártos n é z ő p o n t o t és az a d a t o k n a k a politikai-gazdaság­ t a n i v i s z o n y o k általános összefüggéseiben v a l ó konkrét elemzését. A tár­ s a d a l m i élet b á r m e l y területéről v e t t s t a t i s z t i k a i a d a t o k t u d o m á n y o s e l e m ­ zésekor a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s k l a s s z i k u s a i n a k iránymutató tételei s z o l ­ gálnak kiindulópontul. A társadalmi jelenségek t u d o m á n y o s e l e m z é s é n e k alapvető f e l a d a t a társadalmi-gazdasági l é n y e g ü k feltárása, fejlődésük t ö r v é n y e i n e k m e g á l l a ­ pítása. L e n i n „ A z agrárkérdés Oroszországban a X I X . század v é g é n " c í m ű munkájában a z alábbiakat írta: „ . . . az oroszországi agrárkérdés terén f o l y ­ t a t o t t m i n d e n n e m ű kutatás első f e l a d a t a a z agrárviszonyok osztálytartal­ mának j e l l e m z é s e c é l j á b ó l szükséges alapvető a d a t o k megállapítása. S csak miután tisztáztuk, h o g y m i l y e n osztályokkal és a fejlődés m i l y e n irányzatával v a n d o l g u n k , c s a k a k k o r l e h e t szó a részletkérdésekről, a f e j ­ lődés üteméről, a z általános irányzat e g y v a g y másfajta változatairól, s t b . " 4

A f o l y a m a t l é n y e g é n e k és tartalmának tisztázása után a k ö v e t k e z ő i g e n fontos m e g o l d a n d ó f e l a d a t : j e l l e m e z n i k e l l a f o l y a m a t o t k o n k r é t v i s z o ­ n y a i b a n , j e l l e m e z n i k e l l a fejlődés során b e k ö v e t k e z e t t változásokat. A f o l y a m a t általános j e l l e m z é s é n k í v ü l k i k e l l m u t a t n i a fejlődés ütemét, f e l k e l l tárni elterjedtségének m é l y s é g é t és mértékét, mozgásának f o r ­ máit, összefüggéseit, s t b . L e n i n a z általa végzett m i n d e n o l d a l r a kiterjedő, m é l y r e h a t ó vizsgálat alapján p o n t o s a n meghatározta az oroszországi agrár­ v i s z o n y o k társadalmi-gazdasági l é n y e g é t a r e f o r m utáni időszakban és megállapította a z o k osztálytartalmát. L e n i n feltárva a n n a k a társadalmigazdasági m e c h a n i z m u s n a k jellegét, a m e l y a X I X . század v é g é n b e k ö v e t ­ k e z e t t agrárválsághoz v e z e t e t t , e g y b e n általános k é p e t festett az agrár­ v i s z o n y o k r ó l , meghatározta a k a p i t a l i z m u s fejlődésének formáit a f a l u n , e f o r m á k elterjedésének ütemét, stb. és e r r e a célra a z orosz z e m s z t v o - , 4

L e n i n Művei. 15. kötet, 107. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről, Budapest, 1950, 62. old.

II. kötet, Szikra,

v a l a m i n t a h i v a t a l o s , a k o r m á n y által k i a d o t t s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t h a s z ­ nálta f e l . A b b ó l a célból, h o g y k i m u t a s s a például m e n n y i r e a piactól f ü g ­ gött a k k o r i b a n a parasztgazdaság, a v o r o n y e z s i z e m s z t v o háztartásstatisz­ t i k a i a d a t a i alapján a k ö v e t k e z ő táblát állította össze: A paraszt pénzbeni kiadásainak és bevételeinek százalékaránya az összes kiadásokhoz és az összes bevételekhez viszonyítva 57,1 54,6 4(5,5 41,4 43,6 45,7 41,5 42,3 46,9 40,8 60,2 59,2

Lónélküliek 1 lóval rendelkezők 2 lóval rendelkezők 3 lóval rendelkezők 4 lóval rendelkezők 5 vagy több lóval rendelkezők Átlagban

49,1

47,9

A táblában idézett adatokból L e n i n a z t a következtetést v o n h a t t a l e , h o g y ,,még a középpamszt gazdasága i s — n e m i s b e s z é l v e a j ó m ó d ú és a n y o m o r g ó , a félproletár-parasztokról — rendkívül n a g y m é r t é k b e n alá van vetve a piacnak . 0

5

L e n i n a z a d a t o k asszeségének tanulmányozása alapján e g y i d e j ű l e g rámutatott a r r a i s , h o g y a mezőgazdaság a piactól való függés mértékének m e g f e l e l ő e n m i l y e n sajátságos formát v e s z f e l , és a z t m o n d o t t a : „ A m e z ő ­ gazdaság n e m e g y i k n a p r ó l a másikra é s a különféle gazdaságokban, v a l a ­ m i n t a z ország k ü l ö n b ö z ő kerületeiben n e m e g y e n l ő m é r t é k b e n válik p i a c r a termelő m e z ő g a z d a s á g g á . " L e n i n m i n d i g hangsúlyozottan rámutatott a r r a , h o g y m i l y e n r e n d ­ kívül fontos a k a p c s o l a t a i k b a n és k ö l c s ö n ö s összefüggéseikben v e t t tények összeségének e l e m z é s e . „ A társadalmi j e l e n s é g e k terén n i n c s m é g e g y a n n y i r a e l t e r j e d t és hibás eljárás, m i n t az egyes jelentéktelen t é n y e k k i ­ ragadása, a példákkal v a l ó játék. Példákat f e l h o z n i általában i g e n k ö n n y ű , d e a n n a k v a g y n i n c s s e m m i értelme, v a g y tisztán negatív é r t e l m e v a n , m e r t a d o l g o k l é n y e g e az e g y e s esetek történelmi k o n k r é t v i s z o n y a i b a n r e j l i k . A tények, h a egészükben és összefüggéseikben vesszük őket, n e m ­ c s a k , m a k a c s o k ' , h a n e m kétségtelenül b i z o n y í t ó erejűek i s . H a a tényeket a z egészből, összefüggésükből k i r a g a d j u k , h a a z o k n e m teljesek, v a g y ö n k é ­ n y e s e k , a k k o r n e m tekinthetők többnek, m i n t p u s z t a játéknak, v a g y m é g annál i s r o s s z a b b n a k . . . 6

E b b ő l világosan k ö v e t k e z i k : m e g k e l l kísérelni o l y a n a l a p m e g h a t á r o ­ zását, a m e l y r e támaszkodni l e h e t n e és a m e l l y e l össze l e h e t n e hasonlítani a z o k a t a z ,általános', ,példaként' k i r a g a d o t t tételeket, a m e l y e k k e l n a p ­ j a i n k b a n b i z o n y o s országokban o l y mértéktelenül visszaélnek. H o g y e z ténylegesen a l a p l e g y e n , n e m a z egyes tényeket k e l l v e n n i , h a n e m a t é n y e k n e k a szemlélendő kérdéshez tartozó teljes összeségét, egyetlen kivétel n é l k ü l . . . " L e n i n „ A z i m p e r i a l i z m u s , m i n t a k a p i t a l i z m u s legfelsőbb foka" című munkája f r a n c i a és n é m e t kiadásához írt előszavában rámutatott a r r a , h o g y az 1914—1918. é v i v i l á g h á b o r ú b a n résztvevő országok u r a l k o d ó osztályai 7

5 L e n i n Művei, 15. kötet. 109. old., oroszul Szikra, Budapest, 1950, 64. old. e u . o. 110., i l l . 64. old. ' L e n i n Művei, 23. kötet, 266. old., oroszul 275—276. Old.

és

Lenin:

Az

és

Statisztikai

agrárkérdésről, Szemle,

1949,

II.

kötet,

10—11.

ez.,

o b j e k t í v helyzetének ábrázolásához „ n e m példákat és e g y e s a d a t o k a t k e l l v e n n ü n k (a társadalmi élet jelenségeinek rendkívüli bonyolultsága k ö v e t ­ keztében b á r m e l y tétel alátámasztására m i n d i g találhatunk a k á r m e n n y i példát, v a g y e g y e s adatot), h a n e m feltétlenül valamennyi hadviselő állam és az egész világ gazdasági életének alapjaira v o n a t k o z ó a d a t o k össze­ ségét". L e n i n és Sztálin a z t tanítják, h o g y a s t a t i s z t i k a i a d a t o k e l e m z é s é r e szükség v a n m i n d a t u d o m á n y o s kutatás, m i n d a munkásosztály m a r x i s t a pártjának g y a k o r l a t i t e v é k e n y s é g e szempontjából. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésének a proletariátus f o r r a d a l m i h a r c a s z e m p o n t j á b ó l való jelentő­ ségét L e n i n világosan feltárta „ A m u n k á s o k b é r e és a kapitalisták n y e ­ resége O r o s z o r s z á g b a n " c í m ű 1912 augusztusában a „ P r a v d á " - b a n k ö z z é ­ tett c i k k é b e n . L e n i n e b b e n a c i k k é b e n a P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m i p a r i o s z ­ tálya által 1908-ban végrehajtott oroszországi g y á r i - ü z e m i összeírás a d a t a i t vizsgálta. A m e g f i g y e l é s 19 983 gyárra t e r j e d t k i , e z e k b e n a g y á ­ r a k b a n összesen 2 253 787 munkást f o g l a l k o z t a t t a k . A felvétel a d a t a i s z e ­ r i n t az 1908. é v i össztermelés 4651 m i l l i ó r u b e l v o l t , s ebiből a m u n k á s o k ­ n a k m u n k a b é r k é n t 555,7 m i l l i ó r u b e l t f i z e t t e k k i , a kapitalisták összes t ö b b i költségei 4082 millió r u b e l t t e t t e k k i . 8

L e n i n m i n d e n e k e l ő t t rámutatott a r r a , h o g y a felvételi a d a t o k a m u n ­ kások bérét n a g y o b b n a k , a kapitalisták nyereségét p e d i g k i s e b b n e k t ü n ­ t e t i k f e l , m i n t h o g y c s a k a gyárosokat és a z üzemtulajdonosokat k é r d e z t é k m e g , a m u n k á s o k a t n e m tartották szükségesnek m e g k é r d e z n i . L e n i n a z a d a t o k elemzése alapján megállapította, h o g y a m u n k á s o k átlagos m u n k a ­ b é r e évi 246 r u b e l , i l l e t v e h a v i 20 r u b e l 50 к о р . v o l t , azaz t u l a j d o n k é p p e n é h b é r v o l t . U g y a n a k k o r L e n i n a z t i s kiszámította, h o g y e g y - e g y k a p i t a ­ l i s t a évi átlagos n y e r e s é g e 297 000 r u b e l t tett k i és m i n d e n e g y e s m u n k á s évi 252 r u b e l nyereséget h o z o t t a tőkésnek. E z t az u t ó b b i számot össze­ hasonlítva a m u n k á s évi m u n k a b é r é v e l , L e n i n ezt írja: „ E b b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y a munkás a n a p kisebbik vészében magának, a n a p nagyobbik részé­ ben p e d i g a tőkésnek d o l g o z i k . H a például a m u n k a n a p o t átlagosan 11 ó r á ­ n a k vesszük, a k k o r kiderül, h o g y a m u n k á s összesen c s a k Ъ /^ óráért, sőt m é g a z 5 és V2 óránál i s kevesebbért k a p fizetést. A n a p hátralévő M 2 órája a l a t t a m u n k á s i n g y e n d o l g o z i k , n e m k a p érte b é r t és a m u n k á s félnapi egész termelése a tőkések n y e r e s é g e . " Í g y tehát L e n i n ö t m u t a t ó ­ szám, v a l a m i n t n é h á n y számítás és összehasonlítás alapján feltárta a b u r ­ zsoá s t a t i s z t i k a ferdítéseit és világos, kifejező jellemzést a d o t t a p r o l e ­ tariátus és a burzsoázia osztály ellentéteiről. 1

9

A statisztikai adatok tudományos elemzésének a szovjet rendszerben, a h o l az állam tervszerűen irányítja a népgazdaságot, rendkívül n a g y j e l e n ­ tősége v a n . A társadalmi s t a t i s z t i k a a d a t a i n a k az elméleti általánosítást és a k o m ­ m u n i z m u s építése g y a k o r l a t i f e l a d a t a i n a k m e g o l d á s á t szolgáló elemzésére v o n a t k o z ó a n k l a s s z i k u s példákat t a r t a l m a z n a k Sztálin m ű v e i , n e v e z e t e s e n a pártkongresszusokon m o n d o t t beszámolói. Sztálin elvtárs a S z K ( b ) P X V I I I . Kongresszusán m o n d o t t b e s z á m o l ó ­ jában j e l l e m e z t e a S z o v j e t u n i ó belső helyzetét és vizsgálta az ország g a z 8 L e n i n Müvei, 22. kötet, 178. Szikra, Budapest, 1948, 916. old. » L e n i n Művei. 18. kötet, 233.

old.,

oroszul

old.,

oroszul.

és

Lenin:

válogatott

művek,

I.

kötet,

dasági és p o l i t i k a i helyzetére v o n a t k o z ó konkrét a d a t o k a t . Sztálin elvtárs a s z o v j e t s t a t i s z t i k a kétségbevonhatatlan a d a t a i alapján megállapította a z t a tényt, h o g y a termelés technikája és a z i p a r fejlődésének ü t e m e t e k i n ­ tetében a Szovjetunió m á r elérte, sőt e l i s h a g y t a a f ő b b k a p i t a l i s t a orszá­ g o k a t , s k o n k r é t s t a t i s z t i k a i a d a t o k összehasonlítása alapján rámutatott a r r a , h o g y gazdasági t e k i n t e t b e n v i s z o n t , v a g y i s az e g y f ö r e eső i p a r i t e r ­ m e l é s m e n n y i s é g e tekintetében a S z o v j e t u n i ó m é g e l m a r a d t . E b b ő l azt a következtetést v o n t a l e , h o g y a l e g k ö z e l e b b i i d ő b e n gazdasági t e k i n t e t b e n is e i k e l l érni és túl k e l l h a l a d n i a f ő b b k a p i t a l i s t a országokat, t e r m é k ­ bőséget k e l l elérnie és l e h e t ő v é k e l l t e n n i az átmenetet a k o m m u n i z m u s első szakaszáról a k o m m u n i z m u s m á s o d i k szakaszára. A s z o v j e t n é p e z t a f e l a d a t o t s i k e r r e l o l d j a m e g a háborúutáni időszakban. A s z o c i a l i z m u s g y ő z e l m e a S z o v j e t u n i ó s z o c i a l i s t a gazdaságának r e n d ­ k í v ü l g y o r s n ö v e k e d é s é t a, d o l g o z ó k j ó l é t é n e k g y o r s emelkedését és a k u l ­ túra felvirágzását e r e d m é n y e z t e . A h h o z , h o g y e z t felismerjük és h o g y a termelés s z o c i a l i s t a m ó d j á n a k a termelés k a p i t a l i s t a m ó d j á v a l s z e m b e n i f ö l é n y é t k o n k r é t e n kifejezhessük, a S z o v j e t u n i ó b a n v é g b e m e n t n é p g a z d a ­ sági f o l y a m a t o t számszerűen k e l l megvilágítani, s a t u d o m á n y o s s t a t i s z ­ t i k a p o n t o s mutatószámaival k e l l k i f e j e z n i . A s z o v j e t s t a t i s z t i k a l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a a népgazdasági t e r v t e l j e ­ sítésére v o n a t k o z ó beszámolási a d a t o k elemzése. A s z o v j e t s t a t i s z t i k a n e m elégedhetik m e g a tervteljesítés t é n y l e g e s színvonalának egyszerű m e g ­ állapításával — tanulmányoznia k e l l a z o k a t az o k o k a t , a m e l y e k a z a d o t t e r e d m é n y t létrehozták, f e l k e l l tárni a tartalékokat, k i k e l l m u t a t n i a m u n k a l e g j o b b példáit, s t b . M i n d e z t a beszámolási a d a t o k rendszerezése és elemzése alapján l e h e t elérni. „ É r t e l m e s közgazdász — írta L e n i n — üres tételek h e l y e t t nekilát a b e s z á m o l ó k , a számok, a z a d a t o k tanulmányozásának, k i e l e m z i a g y a k o r ­ l a t i t a p a s z t a l a t o k a t és m e g m o n d j a h o l a h i b a , h o g y a n k e l l a z o n s e g í t e n i . " L e n i n és Sztálin a z t követelik, h o g y a szovjet s t a t i s z t i k u s o k a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t t u d o m á n y o s a n dolgozzák f e l és elemezzék, h o g y h e l y e s k ö v e t k e z ­ tetéseket v o n h a s s a n a k l e a z i p a r , stb. irányítása szempontjából. L e n i n az „ E k o n o m i c s e s z k á j a Z s i z n y " („Gazdasági élet") c í m ű f o l y ó i r a t szerkesztő­ ségéhez írott l e v e l e i b e n rámutatott a r r a , h o g y az a d a t o k a t g o n d o s a n k e l l r e n d s z e r e z n i , össze k e l l hasonlítani, k i k e l l m u t a t n i a fejlődés dinamiká­ ját, e l e m e z n i k e l l az eredményesen] dolgozó, v a g y akár c s a k a t ö b b i e k e t m e g e l ő z ő vállalatok a d a t a i t , f e l k e l l tárni az e l m a r a d t vállalatok s i k e r ­ telenségének o k a i t , s t b . L e n i n rámutatott a r r a , h o g y a l e g f o n t o s a b b g a z ­ dasági kérdésekre v o n a t k o z ó összesítéseknek f e l d o l g o z o t t , k i e l e m z e t t össze­ sítő statisztikát és g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e t é s e k e t k e l l a d n i o k . " L e n i n és Sztálin rámutatnak a r r a , h o g y a s t a t i s z t i k a i a d a t o k ö n ­ m a g u k é r t v a l ó elemzése anélkül, h o g y figyelemibe v e n n ő k a z o k n a k a j e l e n ­ ségeknek l é n y e g é t és fejlődési formáját, a m e l y r e az a d a t o k v o n a t k o z n a k , „statisztikai gyakorlatozás", „ j á t é k a s z á m o k k a l " . A s t a t i s z t i k a i elemzést és számításokat a vizsgált f o l y a m a t o k h e l y e s elméleti értelmezése, v a l a ­ m i n t azok fejlődési f o r m á i n a k és t ö r v é n y e i n e k i s m e r e t e alapján k e l l elvégezni. A h h o z , h o g y s t a t i s z t i k a i képet a d j u n k például a j e l e n l e g i k a p i 10

1 1

10 L e n i n Művei, 32. kötet, 119—120. old., oroszul és „Szovjet statisztikusok a szocia­ statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 127. old. 11 L e n i n Művei, 33. kötet, 15., 16., 17. old., oroszul és В. M . Volin: Statisztika és politika, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1951, 6. old.

lista

t a l i s t a válságok alakulásáról, h e l y e s i s m e r e t e i n k n e k k e l l lenniök az i m p e ^ r i a l d z m u s lényegiéről a k a p i t a l i z m u s általános válságának korszakában és ismernünk k e l l a gazdasági válságokat létrehozó a d a t o k a t . Enélkül a g a z ­ dasági válságokat j e l l e m z ő s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t t u d o m á n y o s a n n e m l e h e t e l e m e z n i . A z U S A gazdasági rendszerét és politikáját j e l l e m z ő s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t s e m l e h e t t u d o m á n y o s a n e l e m e z n i , h a n e m tárjuk f e l a z agresszív a m i e r i k a i i m p e r i a l i z m u s i g a z i l é n y e g é t és a r r a i r á n y u l ó kísérleteit, h o g y f e g y v e r e s erőkkel valósítsa m e g világuralmi törekvéseit és (a v i l á g összes népei leigázására irányuló őrült t e r v e i t . A társadalomgazdasági v i s z o n y o k számszerű megvilágításánál a k i ­ indulási a l a p a z o k m i n d e n o l d a l r a kiterjedő elemzése. , , A s t a t i s z t i k a csak a n y e r e s é g h á n y a d o t létrehozó v i s z o n y o k m e g é r t é s e után l e h e t a b b a n a h e l y ­ zetben, hogy hatékonyan elemezze a munkabérhányadot a különböző k o r ­ s z a k o k b a n és a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n . " L e n i n és Sztálin m u n k á i k b a n n y o m a t é k o s a n hangsúlyozták, h o g y a statisztikának feltétlenül h e l y e s elméleti megvilágítást k e l l a d n i a a társa­ d a l m i jelenségekről. L e n i n „ A k a p i t a l i z m u s fejlődése Oroszországban" c í m ű kiváló m ű v é b e n rámutat a r r a , h o g y a n a r o d n y i k közgazdászok m i l y e n t u d a t l a n o k a g y á r i - ü z e m i s t a t i s z t i k a kérdéseiben és ezt írja: „ . . . n e v e t ­ séges d o l o g a gépi n a g y i p a r fejlődésének k é r d é s é r e e g y e s e g y e d ü l a g y á r i statisztikából v e t t a d a t o k k a l válaszolni. Erînél a kérdésnél n e m c s a k a s t a ­ tisztikáról v a n szó, h a n e m m i n d a m a formákról és fejlődési f o k o k r ó l is, a m e ­ l y e k e n e g y ország k a p i t a l i s t a iparfejlődése á t m e g y . C s a k miután m i n d ­ e z e k n e k a formáknak l é n y e g é t és m e g k ü l ö n b ö z t e t ő sajátosságait tisztáz­ t u k , csak a k k o r v a n é r t e l m e a n n a k , h o g y e g y i k v a g y másik f o r m a f e j l ő ­ dését m e g f e l e l ő m ó d o n f e l d o l g o z o t t s t a t i s z t i k a i a d a t o k k a l s z e m l é l t e s s ü k " . L e n i n „ U j a b b gazdasági m o z g a l m a k a p a r a s z t i é l e t b e n " c í m ű c i k k é ­ b e n rámutat a r r a , h o g y a parasztgazdaság egyes o l d a l a i n a k e l s z i g e t e l t v i z s ­ gálata h e l y t e l e n m ó d s z e r : „ . . . külön, m á s o l d a l a k f i g y e l e m b e v é t e l e n é l ­ k ü l i s m e r t e t n i a parasztgazdaság e g y b i z o n y o s oldalát — t e l j e s e n l e h e ­ t e t l e n ; mesterségesen k i k e l l r a g a d n i e z t a b i z o n y o s kérdést és elvész a z egységes k é p " . L e n i n „ A k a p i t a l i z m u s a mezőgazdaságiban" c í m ű munkájában rámutatott „ a z o k r a a feltételekre, a m e l y e k nélkül a s t a t i s z t i k a f e l h a s z ­ nálása csak visszaélésre v e z e t h e t " és kihangsúlyozta, h o g y „ A tőkés n a g y ­ üzemi termelést feltétlenül m e g k e l l különböztetni a kapitalizmuselőttitől. A kutatást feltélenül külön-külön kell folytatni a z e g y e s területek s z e r i n t , a m e l y e k a m e z ő g a z d a s á g formáinak é s a mezőgazdasági fejlődés történelmi feltételeinek tekintetében lényeges és eltérő sajátosságokat m u t a t n a k f e l " . A s t a t i s z t i k a i kutatás eljárásait és módszereit a vizsgált társadalmi­ gazdasági f o l y a m a t o k j e l l e g e s z a b j a m e g . A társadalmi-gazdasági f o l y a ­ m a t o k és jelenségek m i n ő s é g i sajátosságai e g y b e n a z e g y e s eljárások a l k a l ­ mazásának a l a p j a i t , a s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésének módszereit i s m e g ­ határozzák. L e n i n n e m e g y s z e r rámutatott a r r a , h o g y a kutatás módszereit attól függően k e l l változtatni, h o g y a társadalmi j e l e n s é g a z a d o t t k o n k r é t 12

13

1 4

1 5

12 M a r x : A tőke, III. kötet, 1949, 249. old., oroszul. i* L e n i n Művei, 4. kiadás, 3. kötet, 398. old., oroszul és L e n i n : A kapitalizmus fejlő­ dése Oroszországban. Szikra, Budapest, 1949, 450. old. 14 L e n i n Művei, 4. kiadás, 1. kötet, 4. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1951; 4. old. is L e n i n Művel, 4. kiadás, 4. kötet, 116. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről, I. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 30. old.

történelmi v i s z o n y o k , között m i l y e n fejlődési formát m u t a t . „ A tőke m a g a alá r e n d e l i és a m a g a m ó d j á n átalakítja a f ö l d b i r t o k n a k m i n d e z e k e t a k ü l ö n b ö z ő formáit — írja L e n i n ,Űj a d a t o k a mezőgazdasági k a p i t a l i z m u s f e j l ő d é s t ö r v é n y e i r ő r c í m ű m u n k á j á b a n — , de é p p e n e n n e k a f o l y a m a t n a k megértése, értékelése és s t a t i s z t i k a i kifejezése c é l j á b ó l feltétlenül s z ü k ­ séges érteni ahhoz, h o g y a n k e l l a kérdés felvetését és a kutatási m ó d s z e ­ r e k e t a f o l y a m a t k ü l ö n b ö z ő formáihoz a l k a l m a z n i . " L e n i n ezt a gondo­ latát többször hangsúlyozta. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzését L e n i n és Sztálin m u n k á i b a n m i n d i g a határozott i r á n y és c é l j e l l e m z i . M i n d e n e k ­ előtt világosan és p o n t o s a n m e g v a n n a k a d v a a kutatás f e l a d a t a i , p o n t o s a n v a n n a k feltéve a főkérdések, a m e l y e k r e azután m é l y r e h a t ó elemzés a l a p ­ ján kimerítő választ a d n a k . „ A k a p i t a l i z m u s f e j l ő d é s e Oroszországban" c í m ű m u n k a első fejezetében a következő alapvető kérdést t e s z i f e l L e n i n : „ . . . miként és m i l y e n irányban f e j l ő d n e k a z orosz népgazdaság k ü l ö n ­ b ö z ő ágai? M i b e n áll az összefüggés és a k ö l c s ö n ö s függés e k ü l ö n b ö z ő ágak k ö z ö t t ? " A k ö n y v k ö v e t k e z ő f e j e z e t e i e z e k r e a kérdésekre válaszoló a d a t o k elemzését adják. Oroszország X I X . századvégi gazdasági t e v é k e n y s é g é n e k l e n i n i elemzése szolgált a l a p u l a munkásosztály m a r x i s t a pártja p r o g r a m m j á n a k és taktikájának kidolgozásához. Sztálin elvtárs r e n d k í v ü l sok s t a t i s z t i k a i adatot használ f e l a n é p ­ gazdaság és kulturális élet f e j l ő d é s é n e k elemzésénél. A s z o v j e t élet s o k ­ oldalú sztálini elemzése a S z o v j e t u n i ó b a n a k o m m u n i z m u s építése p r o grammjának alapja. 1 0

17

18

* L e n i n és Sztálin m u n k á i k b a n rámutatnak a r r a , h o g y a n k e l l értékelni a z egyes f e l a d a t o k megoldásánál a l k a l m a z o t t s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t , t e l j e s ­ ségük, m e g b í z h a t ó s á g u k és a z e l e m z é s céljaira v a l ó alkalmasságuk s z e m ­ pontjából. A s t a t i s z t i k a i adatok! értékelésének t e l j e s n e k és sokoldalúnak ktell l e n n i e . A z értékelést a z adatgyűjtés m ó d s z e r e i n e k tisztázásával k e l l k e z ­ d e n i és a feldolgozás m ó d s z e r e i n e k — i d e é r t v e az összesítést, a c s o p o r ­ tosítást és a z általánosító mutatószámok kiszámítását — felülvizsgálásá­ v a l k e l l befejezni. A burzsoá s t a t i s z t i k a a d a t a i n a k elemzésénél f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y e z e k az a d a t o k t e l j e s e g é s z ü k b e n a burzsoázia érdekeit szolgálják. A burzsoá s t a t i s z t i k a m á r az adatgyűjtésnél és k ü l ö n ö s e n a fedolgozásnál számos k ü l ö n b ö z ő ferdítő és hamisító m ó d s z e r t a l k a l m a z . A burzsoá s t a ­ t i s z t i k a i a d a t o k a t k r i t i k a i értékelés és m e g f e l e l ő feldolgozás esetén f e l ­ használhatjuk a r r a , h o g y rámutassunk a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r hibáira és fekélyeire. M a r x , E n g e l s , L e n i n és Sztálin zseniális m u n k á i b a n számos p é l ­ dát találhatunk a r r a v o n a t k o z ó a n , h o g y a n k e l l a k a p i t a l i s t a országok s t a ­ t i s z t i k a i a d a t a i t k r i t i k a i l a g f e l d o l g o z n i és a burzsoázia v é d e l m e z ő i t l e l e p ­ l e z n i . M a r x K á r o l y „ A t ő k e " c í m ű m u n k á j á b a n az a n g o l gyári t ö r v é n y e k „szándékos s t a t i s z t i k a i csalás"-áról és a p a r l a m e n t által a m u n k á s o k h e l y ­ zetéről közölt a d a t o k h a z u g v o l t á r ó l beszél, a m e l y e k e t „ k ü l ö n i s b e l e h e t n e ie L e n i n Művei, 4. kiadás, 22. kötet, 46— 47. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről, kötet, Szikra, Budapest, 1950, 251. old. f 17 L e n i n Művei, 4. kiadás, 15. kötet, 111. old.; 22. kötet, 10. old. és másutt. is L e n i n Művei, 4. kiadás, 3. kötet, 47. old., oroszul és L e n i n : A kapitalizmus fejlő­ dése Oroszországban, Szikra, Budapest, 1949, 51. old. II.

4

19

bizonyítani' . L e n i n „ A f é m m u n k á s o k sztrájkja 1 9 1 2 - b e n " c í m ű c i k k é ­ b e n hangsúlyozta, h o g y „ m i n d a gyárosok, m i n d a k o r m á n y sztrájk­ statisztikája mindig t a r t a l m a z n i fog n e m c s a k hiányosságokat, h a n e m f e r ­ dítéseket i s " . L e n i n ,/Újabb adatok a mezőgazdasági k a p i t a l i z m u s f e j ­ l ő d é s t ö r v é n y e i r ő l " c í m ű m ű v é b e n rámutatott a r r a , h o g y az U S A s t a t i s z ­ tikája m e n n y i r e sablonos, m e n n y i r e tudománytalan, l e l e p l e z t e e s t a t i s z ­ t i k a a p o l o g e t i k u s jellegét és rámutatott a r r a , h o g y ez a s t a t i s z t i k a a z uralkodó, kizsákmányoló osztályok érdekeinek v a n a l á r e n d e l v e . L e n i n a földbirtoknak a terület nagysága s z e r i n t i , az U S A mezőgazdasági s t a t i s z ­ tikájában o l y b ő v e n a l k a l m a z o t t csoportosítási m ó d s z e r é r ő l u g y a n o t t a k ö v e t k e z ő k e t írja: „ E n n é k e r e d m é n y e a k a p i t a l i s t a társadalomban m e g ­ lévő osztályellentétek letompitásának gyökeresen helytelen, a dolgok valóságos állását t e l j e s e n eltorzító — de a burzsoáziának n a g y o n tetsző — képe. E n n e k az e r e d m é n y e a kis földművesek helyzetének n e m kevésbbé h a m i s és a burzsoáziának n e m k e v é s b b é tetszetős szépítgetése, ennek eredménye — a kapitalizmus védelme." Sztálin elvtárs is ismételten rámutatott a r r a a tényre, h o g y a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t a burzsoázia érde­ k é b e n elferdítik. Í g y például l e l e p l e z v e a n e m z e t i j ö v e d e l e m kiszámítá­ sával k a p c s o l a t o s a n a l k a l m a z o t t burzsoá hamisítási módszereket, r á m u ­ tatott a r r a , h o g y a burzsoá közgazdászok a kapitalisták j ö v e d e l m e i t i g y e ­ k e z n e k e l t i t k o l n i és k i s e b b n e k feltüntetni, a munkásosztály j ö v e d e l m é t viszont, az óriási fizetésű tisztviselőket is a munkások közé s o r o l v a , i g y e ­ k e z n e k n a g y o b b n a k feltüntetni, s t b . 2 0

21

22

23

L e n i n és Sztálin l e l e p l e z i k a burzsoá s t a t i s z t i k u s o k előszeretettel a l k a l ­ m a z o t t módszereit, a m e l y e k ezek segítségével mindenekelőtt a z z a l h a m i ­ sítják m e g a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t , h o g y az a d a t o k l é n y e g é n e k elemzését kizárólagosan mennyiségi mutatószámok területének f o r m a l i s t a vizsgálatá­ v a l cserélik f e l és az elemzést játékká, üres, tartalmától és lényegétől m e g ­ fosztott statisztikává változtatják. A burzsoá s t a t i s z t i k u s o k a valóságot t ö b b e k között a z z a l is m e g v á l ­ toztatják, h o g y a z egyes o b j e k t u m o k számszerinti megoszlását k e v é s b b é lényeges i s m é r v e k alapján „ e l e m z i k " . A z összefüggésekből k i r a g a d o t t , e g y e n k é n t v e t t a d a t o k elszigetelt vizsgálatának ez a m ó d s z e r e i g e n j ó f e g y ­ v e r n e k tűnik a k a p i t a l i z m u s v é d e l m e z ő i n e k kezében. A (burzsoá k ö z g a z ­ dászok és s t a t i s z t i k u s o k megállapítják például, h o g y a k a p i t a l i s t a orszá­ g o k b a n a nagyvállalatok száma jelentéktelen és e b b ő l azt a következtetést v o n j á k le, h o g y e z e k b e n az országokban a k i s i p a r v a n túlsúlyban. „ A z ilyen megítélési módszerrel múlhatatlanul a r r a a következtetésre k e l l j u t n i , h o g y az ipar a l e g f e j l e t t e b b tőkés országokban jdecentralizálódik', h i s z e n a t ö r p e - és a kisüzemek százalékaránya mindenütt és mindig a l e g n a g y o b b , a n a g y ü z e m e k hányada v i s z o n t — jelentéktelen." A k a p i t a l i z m u s v é d e l ­ mezői „ m e g f e l e d k e z n e k e g y ,csekélységrőT: az össztermelés t ú l n y o m ó része kisszámú n a g y ü z e m b e n ö s s z p o n t o s u l " . 24

1» Marx: A tőke, I. kötet, 426. old., 181. jegyzet, oroszul és u. a.., Szikra, Budapest, 1948, 454. old. 20 L e n i n Művei, 19. kötet, 290. old., oroszul. 21 L e n i n Művei, 22. kötet, 22., 48., 59. old., oroszul és Lenin: A z agrárkérdésről, II. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 222., 253., 263. old. 22 L e n i n Művei, 4. kiadás, 22. kötet, 58. old., oroszul és Lenin: A z agrárkérdésről, II. kötet, Szikra., Budapest, 1950, 263. old. 23 Sztálin Művei. 12. kötet. 294. old., oroszul, és u. a.. Szikra, Budapest, 1950, 315. old. 24 L e n i n Művei, 4. kiadás, 13. kötet, 180. old., oroszul és Lenin: A z agrárkérdésről, I. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 209. old.

L e n i n r a g y o g ó a n feltárta és számos példával m u t a t t a be annale a m ó d ­ s z e r n e k jellegét, a m e l y csupán a z e g y e s c s o p o r t o k b a tartozó o b j e k t u m o k létszámára v o n a t k o z ó a d a t o k e l s z i g e t e l t vizsgálatára irányul. A b b ó l az alkalomból, h o g y E d w a r d Dávid, a z i s m e r t r e v i z i o n i s t a , kizárólagosan a földbirtok nagysága s z e r i n t csoportosított gazdaságok számára v o n a t k o z ó a d a t o k alapján azt „bizonyította", h o g y Németországban a kertészetben a „ k i s ü z e m " érvényesül, L e n i n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „ E n n e k k e l l b i z o n y í ­ t a n i a a kisüzemi termelés érvényesülését a kertészetben. E z t k e l l az a g r o ­ nómia terén n a g y olvasottsággal rendelkező D á v i d t u d o m á n y o s munkájá­ n a k tekintenünk. H a ez í g y v a n , a k k o r n e m a k a r j u k megérteni, h o g y m i t n e v e z n e k t u d o m á n y o s szédelgésnek." * L e n i n k i m u t a t j a , h o g y m i b e n áll D á v i d szédelgése, a k i m é g a vetésterületekről s e m k ö z ö l a d a t o k a t , n e m i s szólva más s o k k a l f o n t o s a b b mutatószámokról (a t ő k e nagysága, a b é r ­ m u n k a , stb.). Megállapítást n y e r t , h o g y a z összes „ k e r t é s z e k " 6%-ának kezében összpontosult a p i a c r a termelő kertészet összes földterületének 51,4 % - a . „ E z e k — nagytőkések, akiknél a kertészet a tőkés mezőgazdaság (100—135 ha-os gazdaságok) kiegészítése. Következésképpen a piacra ter­ melő kertészet i g e n magasfokú tőkés összpontosulást m u t a t . D á v i d p e d i g . . . azt. merészeli állítani, h o g y a ,kisüzemi termelés érvényesül*, v a g y i s a b é r ­ m u n k a nélküli termelés. A r r ó l , h o g y a p i a c r a termelő kertészetnél m e k ­ k o r a gazdaság követeli m e g bérmunkások segítségét, n e m szolgál adatok­ kal, í g y k e z e l i a tudós D á v i d a statisztikát." 2

26

L e n i n és Sztálin m u n k á i k l a s s z i k u s példát t a r t a l m a z n a k a r r a v o n a t ­ kozóan, h o g y m i k é n t k e l l a felhasznált s t a t i s z t i k a i a n y a g o t értékelni. A k ü l ö n b ö z ő forrásoknak m u n k á i k b a n v a l ó felhasználásakor rendkívül g o n d o s a n ellenőrzik e z e k e t a forrásokat és megállapítják, h o g y az a z o k b a n található a d a t o k m e n n y i r e a l k a l m a s a k következtetések levonására. L e n i n i g e n nagyrabecsülte az orosz z e m s z t v o s t a t i s z t i k a eredményeit, a m e l y s o k i g e n fontos a n y a g o t a d o t t a r e f o r m utáni Oroszország gazdasági életének tanulmányozásához, d e m i n d i g k r i t i k a i l a g ellenőrizte ezeket a z a d a t o k a t , tudományosan csoportosította, f e l d o l g o z t a a z o k a t , pótolta a hiányokat és kiküszöbölte a számításokban található hibákat. A z t , h o g y m e n n y i r e sokoldalú és alapos v o l t a s t a t i s z t i k a i a d a t o k e m l í ­ tett ellenőrzése és feldolgozása, „ A k a p i t a l i z m u s fejlődése Oroszországban" ( „ L e n i n - G y ü j t e m é n y " X X X I I I . ) és „ A z i m p e r i a l i z m u s , m i n t a k a p i t a l i z ­ m u s legfelső f o k a " ( „ A z imperializmusról szóló füzetek") c í m ű m u n k á i h o z készített és a L e n i n - G y ü j t e m é n y b e n közzétett előkészítő a n y a g b ó l is lát­ h a t j u k . M i n d e n egyes, a z említett zseniális m u n k á k b a n idézett számot, m i n d e n e g y e s tényt L e n i n a k ü l ö n b ö z ő források összehasonlítása és a f e l ­ dolgozás és elemzés t u d o m á n y o s s t a t i s z t i k a i módszereinek alkalmazásával, gondos ellenőrzés útján állapított m e g . L e n i n n e k a z elemzéshez és a k ö v e t ­ keztetések levonásához szükséges m e g b í z h a t ó tényleges a d a t o k kiválasz­ tásával k a p c s o l a t o s valósággal g i g a n t i k u s munkája különleges vizsgálatot és megvilágítást érdemel. L e n i n és Sztálin i g e n n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l a n n a k , h o g y a f e l h a s z ­ nált a d a t o k megbízhatóak és e l e g e n d ő k l e g y e n e k ahhoz, h o g y t u d o m á n y o s következtetéseket l e h e s s e n b e l ő l ü k l e v o n n i . L e n i n „ A ,dolgozó* parasztság I.

25 Lenin Művei 4. kiadás. 13. kötet. 153—154. old., oroszul kötet. Szikra, Budapest, 1950, 182. old. 28 U . o. 154., ill. 183. O l d .

2

Statisztikai

Szemle

és L e n i n : A z agrárkérdésről,

és a f ö l d d e l v a l ó k e r e s k e d é s " c í m ű c i k k é b e n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „ A M o s z k v a k ö r n y é k i parasztgazdaságok első k ö r z e t e . . . több mint két­ ezer parasztgazdaságot ölel f e l . E z a szám elég n a g y a h h o z , h o g y t a n u l ­ m á n y o z h a s s u k a proletariátus és a burzsoázia közötti t i p i k u s v i s z o n y t a ,dolgozó* parasztságon b e l ü l . " 27

L e n i n és Sztálin az a d a t o k a t c s a k a k k o r használják f e l m u n k á i k b a n , h a m e g g y ő z ő d t e k arról, h o g y az a d a t o k m e g b í z h a t ó a k és a kitűzött f e l ­ adatok megoldására alkalmasak. A z a d a t o k értékelésénél f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y n e m m i n d e n tényt l e h e t számokban k i f e j e z n i . S e m m i f é l e számmal n e m l e h e t k i f e j e z n i például a n n a k a z igának a súlyosságát, a m e l y a munkásokat és a d o l g o z ó parasztságot a k a p i t a l i s t a országokban n a p m i n t n a p t e i h e l i , u g y a n í g y v i s z o n t n e m l e h e t egyszerűen számokkal m é r n i a k a p i t a l i s t a r a b s á g b ó l f e l ­ s z a b a d u l t s z o v j e t d o l g o z ó k h e l y z e t é b e n beállott g y ö k e r e s változást. L e n i n „ A z agrárkérdés Oroszországban a X I X . század v é g é n " c í m ű m u n k á j á b a n a parasztságnak a j o b b á g y s á g t o v á b b é l ő c s ö k e v é n y e i k ö v e t k e z t é b e n f e n n ­ álló nehéz helyzetét j e l l e m e z v é n , rámutatott a r r a , h o g y s e m a „felső h a r ­ m i n c e z e r " f ö l d b i r t o k o s és a milliókra m e n ő parasztgazdaságok f ö l d j é n e k nagyságára, s e m a p a r a s z t i földbirtok k ö z é p k o r i válaszfalaira v o n a t k o z ó a d a t o k n e m e l e g e n d ő k a n n a k felmérésére, h o g y m i l y e n m é r t é k b e n „ s z o ­ rongatják", n y o m j á k e l , fojtogatják ténylegesen a j o b b á g y s á g t o v á b b é l ő c s ö k e v é n y e i a p a r a s z t o k a t . „ A csirkét sincs h o v á k i e n g e d n i — ez a keserű p a r a s z t i igazság, ez az .akasztófahumor* m i n d e n hosszú idézetnél j o b b a n érzékelteti a p a r a s z t i földbirtoknak azt a sajátosságát a m e l y e t statisztikailag lehetetlen kifejezni." ;

2 8

K ö r ü l b e l ü l u g y a n í g y beszél L e n i n arról a k i s p a r a s z t i m e z ő g a z d a s á g ­ b a n tapasztalható r e n d s z e r t e l e n munkáról, a m e l y e t a mezőgazdasági g é p e k tőkés alkalmazásának n ö v e k e d é s e vált k i . „ A kistermelő, a k i n e k n i n c s lehetősége a tökéletesített m u n k a e s z k ö z ö k alkalmazására, k é n y t e l e n e l ­ m a r a d n i a föld megmunkálásában, m e r t a régi m u n k a e s z k ö z ö k m e g h a g y á ­ sával a f ö l d megmunkálására fordított m u n k a növelése, a f o r g a l o m * f o k o ­ zása és a m u n k a n a p meghosszabbítása útján százak és e z r e k k ö z ü l c s a k egyesek, illetőleg n é h á n y t u c a t t u d j a ,utolérni* a nagygazdát. K ö v e t k e z é s ­ k é p p e n , a géphasználat statisztikája é p p e n a k i s ü z e m b e n tapasztalható mértéken felüli m u n k á n a k a r r a a tenyéré mutat rá, a m e l y e t a marxisták m i n d i g hangsúlyoznak. S e m m i f é l e s t a t i s z t i k a s e m tüntetheti f e l k ö z v e t ­ lenül ezt a tényt, de h a a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t gazdasági jelentőségük o l d a ­ láról tekintjük, világossá válik, h o g y a gazdaság milyen típusainak kell, m é g p e d i g feltétlenül, k i a l a k u l n i u k a m o d e r n társadalomban a géphasz­ nálat, illetőleg a géphasználat lehetetlensége esetén." 29

L e n i n azokról a v í v m á n y o k r ó l , a m e l y e k e t a munkásosztály az 1905. é v i sztrájkok e r e d m é n y e k é n t ért e l , a k ö v e t k e z ő k e t írta: „ A m u n k á s o k ö t é v e s sztrájkharcának e r e d m é n y e i n e m c s a k a m u n k a b é r e m e l k e d é s é b e n j u t n a k kifejezésre. E z e n t ú l m e n ő e n a m u n k á s egész h e l y z e t e általában jobbra fordult. 27 L e n i n Müvei, 20. kötet, 114. old., oroszul. 28 L e n i n Művei, 4. kiadás, 15. kötet, 61. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről. II. kötet* Szikra. Budapest. 1950. 12. old. *e L e n i n Müvei, 16. kötet, 406. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről, II. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 101. old.

A m u n k á s o k helyzetében b e k ö v e t k e z e t t javulás m é r e t e i t számokkal n e m l e h e t p o n t o s a n k i f e j e z n i , d e m i n d e n m u n k á s j ó l megértette és m e g ­ érezte a z 1905—1906. é v e k b e n e z t a j a v u l á s t . " M e g k e l l említeni t o v á b b á , h o g y számos tényt, c s a k k ö z v e t v e és t á v o l ­ ról s e m t e l j e s m é r t é k b e n l e h e t s t a t i s z t i k a i l a g k i f e j e z n i . L e n i n a m e z ő ­ gazdasági k a p i t a l i z m u s f e j l ő d é s t ö r v é n y é r ő l szóló munkájában rámutatott a r r a , h o g y a gazdaság nagyságáról n e m elegendő csupán a földterület nagysága alapján v é l e m é n y t a l k o t n i . A k a p i t a l i s t a társadalomban a m e z ő ­ gazdaság belterjességének fokozódása m e l l e t t n a p m i n t n a p n ö v e k s z i k a gazdaság mérete, n ö v e k s z i k a termelés és c s ö k k e n a földbirtok nagysága. A burzsoá közgazdászok és s t a t i s z t i k u s o k f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j á k ezt a k ö r ü l m é n y t és e g y e t l e n tény, a nagygazdaságok területének csökkentése alapján v o n j á k l e „következtetéseiket", éspedig a z t , h o g y a f ö l d m ű v e l é s ­ b e n a k i s ü z e m ű gazdaság „ é r v é n y e s ü l " és kiszorítja a nagygazdaságot. A vizsgált t é n y e k politikai-gazdaságtani j e l e n t ő s é g é t távolról s e m f e j e z i k i teljes m é r t é k b e n például a z egyes társadalmi csoportokhoz, é s típusokhoz tartozó k ü l ö n b ö z ő gazdaságkategóriáknak a z összes gazdasá­ g o k h o z viszonyított aránylagos súlya. L e n i n „ A k a p i t a l i z m u s f e j l ő d é s e Oroszországban" c í m ű k ö n y v e m á s o d i k kiadásának előszavában a k ö v e t ­ k e z ő k e t írta: „ O r o s z o r s z á g társadalmi és gazdasági rendjének és k ö v e t ­ kezésképpen osztályszerkezetének azt a z elemzését, a m e l y e t e b b e n a m ű ­ b e n gazdasági kutatások és s t a t i s z t i k a i a d a t o k k r i t i k a i vizsgálata alapján a d t a m , m o s t , a f o r r a d a l o m folyamán, v a l a m e n n y i osztály nyílt p o l i t i k a i fellépése i g a z o l j a . A proletariátus v e z e t ő s z e r e p e teljes egészében m e g ­ m u t a t k o z o t t . A z i s n y i l v á n v a l ó v á vált, h o g y e b b e n a történelmi m o z g a l o m ­ b a n a porletariátus ereje összehasonlíthatatlanul n a g y o b b , m i n t az egész lakossághoz mért arányszáma." A l e g m é l y r e h a t ó b b politikai-gazdaságtani elemzés kiindulási pontjául szolgáló t é n y e k t u d o m á n y o s megállapítására és értékelésére, Sztálin „ A gabofnafronton" (1928) c í m ű m u n k á j á b a n k l a s s z i k u s példát találunk. Sztálin elvtárs az elemzés alapvető céljait a k ö v e t k e z ő kérdésekben f o g ­ l a l t a össze: „ M i tehát a g a b o n a f r o n t o n felmerült nehézségeink a l a p j a ? " és „ H o l a kivezető út e b b ő l a h e l y z e t b ő l ? " Sztálin elvtárs m i n d e n e k e l ő t t megállapítja a t é n y e k e t és feltárja a z o k jelentőségét. „ N e m t é n y - e c s a k u g y a n , h o g y m á r elértük a vetésterületek h á b o r ú ­ előtti méreteit? D e i g e n , tény. Hát n e m t é n y - e , h o g y az összes g a b o n a ­ termés m á r a m ú l t é v b e n elérte a háborúelőtti termés méreteit, v a g y i s 5 milliárd p u d gabonára rúgott? D e i g e n , t é n y . A k k o r m i v e l m a g y a r á z ­ ható az, h o g y m i n d e z e k e l l e n é r e félannyi árugabonát termelünk, k ü l f ö l d r e k ö r ü l b e l ü l huszadrész a n n y i gabonát szállítunk k i , m i n t a h á b o r ú e l ő t t ? " A forradalomelőtti Oroszországnak és a S z o v j e t u n i ó n a k a k o l h o z r e n d s z e r g y ő z e l m e előtti gabonatermelésére v o n a t k o z ó a d a t o k vizsgálata alapján Sztálin elvtárs h á r o m v i t a t h a t a t l a n tételt állapított m e g : 30

8 1

32

35

1. A z O k t ó b e r i F o r r a d a l o m e r e d m é n y e k é n t a

gabonatermékek

túl­

n y o m ó t ö m e g é n e k termelése a földesurak és a k u l á k o k k e z é b ő l a k i s - és középparasztok k e z é b e m e n t át. A d o l g o z ó parasztság, miután t e l j e s e n f e l ­ ső L e n i n Művei, 19. kötet, 324. old., oroszul. si L e n i n Művei, 22. kötet, 20., 26. old., oroszul és L e n i n : A z agrárkérdésről, II. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 222., 228. old. за L e n i n Művei, 4. kiadás, 3. kötet, 9. old., oroszul és L e n i n : A kapitalizmus fejlő dése Oroszországban, Szikra, Budapest, 1949, 13. old. 33 Sztálin Művei, 11. kötet, 83—84. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1950, 91. old.

s z a b a d u l t a földesurak igája alól és alapjában aláásta a kulákság erejét, lehetőséget n y e r t a r r a , h o g y k o m o l y m é r t é k b e n megjavítsa a n y a g i h e l y ­ zetét. E b b e n n y i l v á n u l m e g m i n d e n e k e l ő t t a z a döntő nyereség, a m e l y e t az O k t ó b e r i F o r r a d a l o m a p a r a s z t o k fő t ö m e g e i n e k j u t t a t o t t . 2. A z árugabona l e g f ő b b szállítóivá a k i s - és elsősorban a középparasz­ t o k l e t t e k . A S z o v j e t u n i ó az Októberi F o r r a d a l o m e r e d m é n y e k é p p e n a k i s ­ p a r a s z t i gazdaság országává, a középparaszt p e d i g a f ö l d m ű v e l é s „ k ö z ­ p o n t i alakjává" l e t t . 3. A földesúri gazdaságok felszámolása, a kulákgazdaságoknak t ö b b m i n t k é t h a r m a d d a l v a l ó csökkentése, áttérés a z a l a c s o n y árutermelésű k i s p a r a s z t i gazdaságokra, és a v a l a m e n n y i r e i s f e j l e t t k o l l e k t í v n a g y ü z e m ű gazdaságok hiánya a háborúelőtti i d ő h ö z v i s z o n y í t v a az árugabonatermelés erős csökkenéséhez k e l l e t t , h o g y v e z e s s e n és t é n y l e g a r r a i s v e z e t e t t . „ T é n y az — m o n d o t t a Sztálin elvtárs — , h o g y m o s t félannyi árugabonánk v a n , bár az összes gabonatermelés elérte a háborúelőtti színvonalat. I t t v a n a g a b o n a f r o n t o n felmerült nehézségeink a l a p j a . " Sztálin elvtárs megállapította, h o g y a mezőgazdaság kollektivizálásá­ n a k kezdetén a g a b o n a f r o n t o n m u t a t k o z ó nehézségeket a k i s - és k ö z é p ­ parasztgazdaságoknak, a m e l y e k a k k o r a l e g f ő b b g a b o n a t e r m e l ő k v o l t a k , a l a c s o n y árutermelése o k o z t a , s e n n e k alapján r á m u t a t o t t a r r a , h o g y h o l a kivezető út e b b ő l a h e l y z e t b ő l . „ 1 . A kivezető út m i n d e n e k e l ő t t az, h o g y az apró, e l m a r a d t és szét­ forgácsolt p a r a s z t i gazdaságokról áttérünk az egyesült, n a g y , társas g a z d a ­ ságokra, a m e l y e k f e l v a n n a k s z e r e l v e gépekkel, f e l v a n n a k f e g y v e r e z v e a t u d o m á n y v í v m á n y a i v a l és a l e g t ö b b árugabonát k é p e s e k t e r m e l n i . A k i ­ vezető út az, h o g y a mezőgazdaság terén az e g y é n i parasztgazdaságokról áttérünk a kollektív, a társas gazdaságra. 2. A kivezető út m á s o d s z o r az, h o g y a régi s z o v h o z o k a t k i b ő v í t j ü k és megszilárdítjuk, s ú j a b b n a g y s z o v h o z o k a t szervezünk és fejlesztünk." E f e l a d a t o k megoldása, m i n t i s m e r e t e s , a z t e r e d m é n y e z t e , h o g y a Szovjetunióban m e g s z e r v e z t é k a n a g y árutermelőképességgel r e n d e l k e z ő n a g y ü z e m i mezőgazdasági termelést. Létrehozták a s z o c i a l i s t a , n a g y ü z e m i , gépesített é s a v i l á g o n a l e g t e r m e l é k e n y e b b mezőgazdaságot. 34

35

* A s t a t i s z t i k a i a d a t o k és t é n y e k tényleges jelentőségét és szerepét a s t a t i s z t i k a i vizsgálat során c s a k a z o k összehasonlítása és szembeállítása alapján l e h e t teljes m é r t é k b e n feltárni. A k o n k r é t tényleges elemzés e l e n g e d h e t e t l e n feltétele a vizsgált j e l e n s é g alkotó részekre, c s o p o r t o k r a bontása és e z e k m i n d e n o l d a l r ó l v a l ó jellemzése. A z e l e m z é s n e k f e l k e l l tárnia a c s o p o r t o k között és az a z o k a t j e l l e m z ő m u t a t ó s z á m o k k ö z ö t t f e n n ­ álló k a p c s o l a t o k a t és k ö l c s ö n ö s összefüggéseket, m e g k e l l állapítania^ a k ö z ö t t ü k l é v ő hasonlóságokat és k ü l ö n b ö z ő s é g e k e t , m e g k e l l határozni f e j ­ lődésük irányát, s t b . A z összehasonlításnak és a szembeállításnak az elemzésben e l f o g l a l t n a g y szerepét L e n i n és Sztálin m u n k á i b ó l v e t t világos p é l d á k o n f e n t e b b m á r láttuk. A h e l y e s e n a l k a l m a z o t t összehasonlítás l e h e t ő v é teszi, h o g y az e g y e s társadalmi jelenségeket és f o l y a m a t o k a t m é l y e b b e n értelmezzük a* Sztálin Művei, 11. kötet. "3 U . O. 90.. i l l . 96.. 98. old.

86—87. old.,

oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1950. 94. old

és világosabban fejezzük k i . L e n i n , a m i k o r a n é g e r e k k e l s z e m b e n az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n a l k a l m a z o t t szemérmetlen és aljas e l ­ n y o m ó p o l i t i k á t j e l l e m z i , összehasonlítja az írni-olvasni n e m tudó fehérek és n é g e r e k számát és megállapítja, h o g y 1 9 0 0 - b a n a n é g e r e k között az írni-olvasni n e m t u d ó k száma t ö b b m i n t hétszer v o l t n a g y o b b , m i n t a fehér lakosság között ( 4 4 , 5 % , 6 , 2 % - k a l s z e m b e n ) . A legújaibb a d a t o k összehasonlítása azt m u t a t j a , h o g y az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k i m p e ­ rialistáinak gyalázatos e l n y o m ó politikája e g y r e n a g y o b b m é r t é k b e n f o l y ­ tatódik. K ü l ö n ö s e n k e g y e t l e n e l n y o m á s b a n részesítik a n é g e r dolgozókat. A S z a k s z e r v e z e t e k V i l á g s z ö v e t s é g é n e k az E N S Z Gazdasági és Szociális Tanácsa 10. ülésszaka elé terjesztett a d a t a i s z e r i n t az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 4 3 - b a n az összes d o l g o z ó n é g e r e k n e k c s a k 3 % - a v o l t s z a k ­ m u n k á s és m e s t e r . A z A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n a n é g e r e k főként m i n t portások, k ö z i n t é z m é n y e k n é l a l k a l m a z o t t szolgák d o l g o z n a k , v a g y p e d i g m á s a l a c s o n y a n f i z e t e t t m u n k á t v é g e z n e k . E z e k b e n a foglalkozá­ s o k b a n a n é g e r e k százalékaránya 7 4 — 9 2 % között v a n . A z 1949. évi a d a t o k s z e r i n t a fehér családok 4 4 , 7 % - n a k v o l t 2500 dollárnál k e v e s e b b , azaz m é g a l é t m i n i m u m o t s e m biztosító évi j ö v e d e l m e , u g y a n a k k o r a négerek k ö z ö t t az i l y e n családok száma 76,1 % - o t t e t t k i . M i n d e n összehasonlításnál a k ö v e t k e z ő alapvető szabályt k e l l b e t a r ­ t a n i : az összehasonlítandó m e n n y i s é g e k n e k e g y n e m ű e k n e k és összehason­ líthatóknak k e l l lenniök. S e m m i e s e t r e s e m engedhető m e g az összehason­ lítás o l y a n esetben, h a az a d a t o k n e m e g y és u g y a n a r r a a z időpontra v o n a t ­ k o z n a k . L e n i n „ A z olaj éhségről" c í m ű c i k k é b e n a l e l k i i s m e r e t l e n össze­ hasonlítási m ó d s z e r e k k e l k a p c s o l a t b a n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „ A számokkal n e m s z a b a d játszani. A m e r i k á r ó l ugyanarra az időre v o n a t k o z ó a d a t o k a t k e l l v e n n i , m i n t Oroszországról. V á j j o n n e m n y i l v á n v a l ó d o l o g - e , h o g y ez a l e g a l a p v e t ő b b , l e g e l e m i b b feltétele a s t a t i s z t i k a l e l k i i s m e r e t e s a l k a l m a ­ zásának." A n e m e g y n e m ű a d a t o k összeállítása elkerülhetetlenül h a m i s k ö v e t ­ keztetéshez v e z e t . L e n i n „ A g y á r i - ü z e m i statisztikánk kérdéseihez" c í m ű c i k k é b e n rámutatott K a r i s e v p r o f e s s z o r n a k a r r a a t e l j e s e n h e l y t e l e n k ö v e t ­ keztetésére, h o g y Oroszországban a g y á r a k és ü z e m e k száma a X I X . szá­ z a d v é g é n csökkent. E z a következtetés — m o n d o t t a L e n i n — a n n a k a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y „ a tudós p r o f e s s z o r t e l j e s e n összehasonlíthatatlan a d a t o k a t v e t e g y b e " . L e n i n u g y a n a z o k b ó l a forrásokból v e t t e az a d a t o k a t , m i n t K a r i s e v ( „ A gyárak és ü z e m e k felsorolása" és 3. kiadás, „ A g y á r a k és ü z e m e k j e g y z é k e " 1894/95. é v r e v o n a t k o z ó a n ) , de k r i t i k a i l a g felülvizs­ gálta és t u d o m á n y o s a n f e l d o l g o z t a a z o k a t , s í g y k i t u d t a küszöbölni az a d a t o k különneműségét. L e n i n a 16 és annál t ö b b munkással d o l g o z ó g y á ­ r a k számát v e t t e a l a p u l és e z e k e t t ö b b é v r e v o n a t k o z ó a n összehasonlította. E z e n az a l a p o n v i t a t h a t a t l a n u l bebizonyította, h o g y „Oroszországban о gyárak szarna növekszik, éspedig elég g y o r s a n : 15—16 é v a l a t t (1879— 1894/95) 4,5 ezerről, 6,4 e z e r r e , a z a z 4 0 % - k a l n ö v e k e d e t t . . . A m i a 16-nál k e v e s e b b munkással d o l g o z ó vállalatokat i l l e t i , e z e k e t az említett é v e k r e vonatkozóan összehasonlítani értelmetlen dolog lenne, mert v a l a m e n n y i k i a d v á n y b a n másként határozzák m e g a ,gyár' fogalmát, és r e n d s z e r e k e t a l k a l m a z n a k a kisüzemeknek a számbavételéből v a l ó kihagyására". 36

37

*« L e n i n Művei, 19. kötet. 15. old., oroszul. >7 L e n i n Művei. 4. kötet, 12., 13. old., oroszul.

A r r a vonatkozóan, h o g y m i k é n t torzítják e l a n e m e g y n e m ű a d a t o k összehasonlítása útján a társadalmi-gazdasági valóság képét, L e n i n „ A z agrárkérdés és a . M a r x - k r i t i k u s o k " c í m ű munkájában találunk e g y másik n e m k e v é s b b é j e l l e m z ő példát. A revizionisták m i n d e n erőfeszítést m e g ­ t e t t e k a n n a k a bebizonyítására, h o g y M a r x n a k az a z elmélete, a m e l y s z e ­ r i n t a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r b e n a n a g y ü z e m kiszorítja a kisüzemet, a m e z ő ­ gazdaságra n e m alkalmazható. E n n e k bebizonyítása végett hozták forgíal o m b a a s t a t i s z t i k a i a d a t o k h e l y t e l e n összehasonlítási módszereit. A k i s és nagygazdaságok m e g k ü l ö n b ö z t e t é s nélküli, a földterület e g y s é g é r e eső állatok száma s z e r i n t i összehasonlításával akarták B e r n s t e i n és D á v i d , v a l a m i n t a hozzájuk hasonló t ö b b i revizionisták bebizonyítani a k i s ü z e m ­ n e k a n a g y ü z e m m e l s z e m b e n i f ö l é n y é t . L e n i n m i n d e n részletre kiterjedő és m é l y e n j á r ó elemzéssel l e l e p l e z t e e z e k e t a kísérleteket és rámutatott a r r a , h o g y az állatállomány m i n ő s é g e a n a g y ü z e m i gazdaságoknál összehason­ líthatatlanul j o b b v o l t , m i n t a k i s ü z e m e k n é l : a n a g y ü z e m ű k a p i t a l i s t a g a z ­ daságokban az állatok élősúlya kétszer a k k o r a v o l t , m i n t a félproletár­ gazdaságokban. A z állatok m i n ő s é g e és fenntartásuk feltételei a k i s - és n a g y g a z d a s á g o k b a n k o r á n t s e m e g y e n l ő e k , ezért h a csak az állatok számát hasonlítjuk össze az állatok m i n ő s é g é n e k f i g y e l e m b e v é t e l e nélkül, e z z e l eltorzítjuk a n a g y - és kisgazdaságok között a k a p i t a l i s t a országokban f e n n ­ álló v i s z o n y t . A burzsoá közgazdászok k e z e i b e n ez a h e l y t e l e n összehason­ lítási m ó d s z e r a r r a szolgált és szolgál m o s t i s , h o g y megszépítsék a k i s ­ b i r t o k o s o k helyzetét és e l k e n d ő z z é k a k a p i t a l i s t a társadalomban fennálló osztályellentéteket. K ü l ö n ö s e n széles k ö r b e n alkalmazzák ezt az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k m e g v á s á r o l h a t ó közgazdászai és s t a t i s z t i k u s a i . I g e n n a g y j e l e n t ő s é g ü k v a n az a d a t o k összehasonlítás útján történő értékelése szempontjából a z összehasonlítás módszereinek. L e n i n i g e n n a g y jelentőséget tulajdonított a z összehasonlítás szemléletességének. L e n i n „ A z 1894/95-ös kusztárösszeírás P e r m k o r m á n y z ó s á g b a n " és „ A ,kusztár*-ipar általános k é r d é s e i " c í m ű m u n k á j á b a n összehasonlította például a k ü l ö n b ö z ő kategóriákhoz tartozó m u n k á s o k m u n k a b é r é t és a z összeírás közzétett a d a t a i alapján a saját m a g a készítette összesítésekből az alábbi következtetéseket v o n t a l e . 38

Megnevezés

Szegődményesek

Kére s e t üк

Bérmunká­ sok száma

összesen rubel

%

1 munkásra esik

351 1432 1577 1435

7,4 29.8 32.9 29,9

2*978 40 958 92 357 73 491

76,8 28,6 58,5 51,2

100 37 76,1 66,7

4795

100,0

233 784

48,7

—

A m i n t az idézett táblázatból látjuk, L e n i n a s z e g ö d m é n y e s m u n k a ­ b é r é t 1 0 0 - n a k v e t t e . I l y m ó d o n L e n i n a k ü l ö n b ö z ő k a t e g ó r i á k h o z tartozó m u n k á s o k átlagos m u n k a b é r é t százalékban fejezte k i és ezáltal az össze­ hasonlítandó értékeknek a l e g k i f e j e z ő b b f o r m á t a d t a m e g . A számok e l e m z é s é n é l i g e n fontos s z e r e p e v a n a párhuzamos a d a t o k alkalmazásának. Я Lenin Művei, 2. kötet, 352. old., és u. a-, Szikra, Budapest, 1951, 391. old.

Sztálin elvtárs a S z K ( b ) P X V I I . Kongresszusán t a r t o t t b e s z á m o l ó j á ­ b a n párhuzamos a d a t o k a t idézett a r r a vonatkozóan, h o g y a n a l a k u l t az i p a r válsága a k a p i t a l i s t a országokban a k a p i t a l i z m u s általános válsága idején és 1929-hez, m i n t bázisidőszakhoz viszonyítva h o g y a n n ö v e k e d e t t a S z o v ­ jetunió t e r m e l é s e . 39

Államok

1929 100 100 100 100 100

1930 129,7 80,7 92,4 88,3 200,7

1931

1932

1933

161,9 68,1 83,8 71,7 89,2

184,7 53,8 83,8 59,8 69,1

201,6 64,9 86,1 66,8 77,4

E z e k az a d a t o k a z t mutatják, h o g y az 1929-től 1 9 3 3 - i g terjedő időszak a l a t t a Szovjetunió i p a r i termelése t ö b b m i n t 1 0 0 % - k a l n ö v e k e d e t t , m í g u g y a n a k k o r a f ő b b k a p i t a l i s t a országok i p a r i termelésének t e r j e d e l m e átla­ g o s a n 2 5 % - k a l csökkent. Sztálin elvtárs e z z e l k a p c s o l a t b a n m e g j e g y e z t e , h o g y h a a b e m u t a t o t t táblázat a d a t a i alapján m o n d u n k v é l e m é n y t , a k k o r azt gondolhatnék, h o g y a n é g y k a p i t a l i s t a ország k ö z ü l A n g l i a h e l y z e t e a l e g e l ő n y ö s e b b . Sztálin elvtárs A n g l i a és a t ö b b i k a p i t a l i s t a országok i p a r a tényleges h e l y z e t é n e k megvilágítása v é g e t t b e m u t a t t a az előbbi i d ő ­ s z a k r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t a háborúelőtti 1913. é v termeléséhez, m i n t bázishoz viszonyítva i s . 40

Államok

Északamerikai Egyesült Államok .

1913

1929

1930

1931

1932

1933

100 100 100 100 100

194,3 170,2 09,1 113,0 139,0

252,1 137,3 91,5 99,8 140,0

314,7 115,9 83,0 81,0 124,0

359,0 91,4 82,5 67,6 96,1

391,9 110,2 85,2 75,4 107,6

E b b ő l a táblázatból látható, h o g y m í g a Szovjetunió i p a r i termelésé­ n e k színvonala 1 9 3 3 - b a n a z 1913. é v i színvonalnak négyszeresére e m e l ­ k e d e t t , A n g l i a és Németország i p a r i termelésének t e r j e d e l m e j e l e n t é k e ­ n y e n a l a c s o n y a b b v o l t , m i n t az 1913-as színvonal, az Északamerikai E g y e ­ sült Á l l a m o k és Franciaország termelése p e d i g a l i g e m e l k e d e t t n é h á n y százalékkal. A m i n t a b e m u t a t o t t p é l d á k b ó l látjuk, a p á r h u m a z o s a d a t o k a l k a l ­ mazásának és a z összehasonlítási a l a p (bázis) kiválasztásának i g e n n a g y j e l e n t ő s é g e v a n a társadalmi j e l e n s é g e k h e l y e s elemzése és fejlődésük sajátosságainak megállapítása szempontjából. * A s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésének l e g f ő b b f e l a d a t a az, h o g y segítségé­ v e l kifejezzük a társadalmi jelenségek között fennálló k ö l c s ö n ö s k a p c s o ­ l a t o k a t és k i m u t a s s u k a társadalmi t ö r v é n y e k k o n k r é t hatását. Elméletileg kétségtelen például, h o g y a mezőgazdasági termelés árutermelő képességé­ n e k nagysága a termelés méreteitől függ. E z a tétel e g y m a g á b a n a z o n b a n за Sztálin: A Budapest, 1949, 508. 40 U . O.

leninizmus old.

kérdései,

11.

kiadás,

426.

old.,

oroszul

és

u.

a.,

Szikra,

m é g n e m elegendő a k o n k r é t f e l a d a t o k m e g o l d á s á h o z . A h h o z , h o g y választ l e h e s s e n a d n i a z o k r a a kérdésekre, a m e l y e k e t Sztálin elvtárs „ A g a b o n a ­ f r o n t o n " c í m ű m u n k á j á b a n k i f e j e z e t t , ezt a z összefüggést s t a t i s z t i k a i l a g , azaz m e g h a t á r o z o t t számszerű m u t a t ó s z á m o k segítségével i s k i k e l l e t t fejezni. A társadalmi-gazdasági j e l e n s é g e k és a z ezeket j e l l e m z ő i s m é r v e k közötti k a p c s o l a t o t ú g y t u d j u k felderíteni és k i f e j e z n i , h a e g y ü t t a l k a l m a z ­ z u k a k ü l ö n b ö z ő s t a t i s z t i k a i eljárásokat és módszereket, elsősorban a c s o ­ portosítások, az általánosító m u t a t ó s z á m o k és a p á r h u z a m o s a d a t o k m ó d ­ szerét. L e n i n a n n a k bebizonyítására, h o g y Oroszországban a r e f o r m utáni időszakban a j u t t a t o t t föld nagysága a parasztgazdaságokban n e m c s a k a családtagok számától, h a n e m a gazdaság v a g y o n i helyzetétől i s függött, „ U j a b b gazdasági m o z g a l m a k a p a r a s z t i é l e t b e n " c í m ű m ű v é b e n az alábbi táblázatot m u t a t t a be. E táblázatban a vetéssel n e m rendelkező gazdasá­ g o k csoportjára v o n a t k o z ó mutatószámok átlagos nagyságát 100~nak v e t t e . 41

Juttatott föld 100 86 136 195 259 272

A nem-vetőknél Az 5 gyeszj-ig vetőknél Az 5—10 gyeszj-ig vetőknél A 10—25 gyeszj-ig vetőknél A 25—50 gyeszj-ig vetőknél Az 50 gyeszj-n felül vetőknél

Dolgozó A család férfi lélekszáma 100 100 110 106 120 117 140 137 190 178 230 219

E b b ő l a táblázatból szemléltetően láthatjuk, h o g y az e g y gazdaságra eső j u t t a t o t t föld nagysága a l e g a l a c s o n y a b b csoporttól a l e g m a g a s a b b c s o ­ p o r t felé j ó v a l g y o r s a b b a n növekszik, m i n t a családtagok és a d o l g o z ó férfiak száma. L e n i n e b b ő l azt a következtetést v o n t a l e , h o g y „ a juttatás nagysága, a család lélekszámán k í v ü l , a gazdaság v a g y o n i h e l y z e t é t ő l i s f ü g g " . A j u t t a t o t t föld nagysága és a p a r a s z t o k v a g y o n i h e l y z e t e közötti k a p c s o l a t m a g a i s azt bizonyítja, h o g y badarság a n a r o d n y i k o k n a k az a z állítása, a m e l y s z e r i n t a közösségi („obscsina") f ö l d n e k a d o l g o z ó férfiak és a család lélekszáma s z e r i n t i felosztásán a l a p u l ó földhasználata az egyenlőség elvén alapszik. 42

L e n i n és Sztálin a társadalmi-gazdasági j e l e n s é g e k közötti k ö l c s ö n ö s összefüggések tanulmányozásánál a vizsgált o b j e k t u m r a b á r m e l y s z e m ­ p o n t b ó l j e l l e m z ő s t a t i s z t i k a i m u t a t ó s z á m o k sokaságát v e s z i vizsgálat alá. A megállapított t ö r v é n y s z e r ű s é g e k megmagyarázását a termelési v i s z o ­ n y o k j e l l e g é b ő l f o l y ó alapvető o k o k e l e m z é s é r e építik f e l . A s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésénél a megállapított összefüggéseknek és a társadalmi j e l e n ­ ségek h e l y e s s é g é n e k magyarázatát a termelési v i s z o n y o k b a n , fejlődésük és változásuk sajátosságaiban k e l l k e r e s n i és n e m s z a b a d ezt a m a g y a r á ­ zatot a társadalmi élettel s e m i l y e n összefüggésben n e m l é v ő e l v o n a t k o z ­ tatott (absztrakt) s é m á k b ó l l e v e z e t e t t s z á m o k lehetséges megoszlásaira e g y ­ szerűsíteni. L e n i n és Sztálin közgazdasági m u n k á i megmutatják, h o g y a n l e h e t a p o l i t i k a i gazdasági elemzéseknél v a l a m e n n y i s t a t i s z t i k a i m ó d s z e r együttes alkalmazásával a l a p o s a n és sokoldalúan megvizsgálni az egyes k o n k r é t tár­ s a d a l m i j e l e n s é g e k e t és h o g y a n l e h e t e z e k e t a jelenségeket h e l y e s e n szám­ szerűen megvilágítani.

12

«i Lenin old •* U . o.

Művei.

4.

kiadás,

1.

kötet,

12. old., oroszul

és

u. a..

Szikra.

Budapest.

1831,

A s t a t i s z t i k a i a d a t o k e l e m z é s é n e k v é g s ő s z a k a s z a a következtetések és megállapítások megfogalmazása. L e n i n és Sztálin m u n k á i b a n láthatjuk, h o g y az elemzés f e l a d a t a i n a k meghatározásánál f e l t e t t p o n t o s és v i l á g o s kérdésekre h o g y a n k e l l félreérthetetlen és kimerítő választ a d n i . A l e n i n i sztálini k ö v e t k e z t e t é s e k m e g b í z h a t ó tényeken, a t é n y e k h e l y e s kiértéke­ lésén, s a s t a t i s z t i k a i a d a t o k sokoldalú elemzésén alapuló elméleti m e g ­ állapításokat és g y a k o r l a t i j a v a s l a t o k a t t a r t a l m a z n a k . L e n i n , , A z 1394/95-ös kusztárösszeírás P e r m k o r m á n y z ó s á g b a n " és „ A ,kusztár'-ipar általános k é r ­ dései" c í m ű m u n k á j á b a n a k i s - é s n a g y ü z e m e k e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á ­ ról l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k után í g y írt: , , A k ö z ö l t számítások b i z o n y í t ó e r e j e n e m l e h e t kétséges, h i s z e n t ö b b i p a r t v e t t ü n k s z e m ü g y r e , n e m v é l e t ­ lenül r a g a d t u k k i a z o k a t , h a n e m f e l h o z t u n k m i n d e n i p a r t , h a c s a k a t á b ­ lázatok m e g e n g e d t é k , h o g y különválasszuk a n a g y ü z e m e k e t , n e m egyes ü z e m e k e t r a g a d t u n k k i , h a n e m f i g y e l e m b e v e t t ü k az illető i p a r v a l a ­ m e n n y i üzemét, s e z e k k e l m i n d i g a k ü l ö n b ö z ő kerületek t ö b b n a g y ü z e m é t hasonlítottuk ö s s z e . " 48

L e n i n és Sztálin számos m u n k á j a k l a s s z i k u s példákat t a r t a l m a z a. t ö m e g e s s t a t i s z t i k a i a d a t o k n a k a társadalmi j e l e n s é g e k l é n y e g é n e k v i z s ­ gálatával s z e r v e s e n összekapcsolt j e l l e m z é s é r e . L e n i n 1914 júniusában a „ T r u d o v a j a P r a v d a " c í m ű újságban „ A m u n ­ kásosztály és a munkássajtó" c í m e n c i k k e t tett közzé, a m e l y b e n világosan j e l l e m e z t e a z oroszországi munkásmozgalmat, és a m u n k á s m o z g a l o m b a n a z első i m p e r i a l i s t a v i l á g h á b o r ú előtt a m o z g a l o m fellendülésének é v e i b e n u r a l k o d ó k ü l ö n b ö z ő áramlatokat. E z a j e l l e m z é s az 1914. j a n u á r 1-től május 1 3 - i g a právdista ( m a r x i s t a ) és likvidátor újságok céljaira r e n d e z e t t gyűjtés statisztikai a d a t a i n a k elemzésén alapszik. L e n i n a z említett c i k k b e n e g y táblázatot közöl, a m e l y a d a t o k a t t a r ­ t a l m a z a fentemlített időszak a l a t t r e n d e z e t t gyűjtések számáról, a P e t r o grádon, M o s z k v á b a n és v i d é k e n — k ü l ö n a m u n k á s o k t ó l és a n e m munkásoktól — b e g y ű j t ö t t összegek nagyságáról. A táblázat a d a t a i t L e n i n m i n d e n o l d a l r a kiterjedő politikai-gazdasági s z e m p o n t o k s z e r i n t e l e m e z t e . Először i s a právdista, i l l e t v e a likvidátor újságok javára a fizető m u n k á s ­ c s o p o r t o k számáról közöl a d a t o k a t . A m u n k á s c s o p o r t o k száma: A právdista A likvidátor újságoknál 620 89 2181 661 2873 671

Az egész 1912, évre vonatkozóan Az egész 1913. évre vonatkozóan 1914-ben január l-tól május 13-ig Összesen

5674

1421

L e n i n a z említett a d a t o k b ó l azt a következtetést v o n t a l e , h o g y a 2V2 é v a l a t t a ,,právdizmus", a právdista határozatok é s a právdista t a k ­ t i k a Oroszország öntudatos munkánainak A - é t egyesítette, u g y a n a k k o r a likvidátorokkal a z összes m u n k á s c s o p o r t o k n a k csak V - e érzett e g y ü t t . U g y a n e z e k b ő l az adatokból az i s látható, h o g y 1 9 1 4 - b e n 1913-hoz v i s z o ­ n y í t v a a právdista c s o p o r t o k száma 6 9 2 - v e l , v a g y i s 3 1 , 7 % - k a i n ö v e k e d e t t , a likvidátor c s o p o r t o k é p e d i g csak 1 0 - z e l , v a g y i s 1 , 5 % - k a l . E b b ő l L e n i n a z t a következtetést v o n j a l e , h o g y „ a m u n k á s o k hajlandósága a r r a , h o g y 4

44

5

•» Lenin Művei. 4. kiadás, 427. Old. « Lenin Művei. 4. kiadás.

2.

kötet,

20. kötet.

383. old., araszai és 33Ű.okl..

©roocui

u. *a., Szikra.

Budapest,

1951.

a právdista újságokat támogassák, húszszor gyorsabban nőtt, m i n t a l i k v i ­ dátor újságok támogatására irányuló k é s z s é g ü k " . L e n i n ezután a {következő csoportosító a d a t o k a t közli & r r a v o n a t ­ kozóan, h o g y a n o s z l a n a k m e g egész Oroszországban a m u n k á s o k a két áramlat s z e r i n t : 45

A právdista A likvidátor munkáscsoportok százaléka 86% 14% 83% 17% 68% 32%

Petrográdon Moszkvában Vidéken

L e n i n a továbbiakban ezt írja: „ E b b ő l v i l á g o s a következtetés: m i n é l f e j l e t t e b b a munkástömeg, m i n é l n a g y o b b a z öntudatunk és p o l i t i k a i a k t i ­ vitásunk, annál inkább túlysúlyban v a n n a k a m u n k á s o k k ö z ö t t a p r á v disták." L e n i n e következtetésének az alátámasztására a d a t o k a t k ö z ö l a m u n ­ kások m e g h a t a l m a z o t t a i n a k összetételéről a munkásbiztosító-intézetbe történt választásoknál, a m i u g y a n a z t a k é p e t m u t a t j a . A t o v á b b i a k b a n L e n i n i g e n érdekes számokat i s m e r t e t a m u n k á s o k által fizetett j á r u l é k o k átlagos nagyságáról: 40

4 7

,

Petrográdon Moszkvában Vidéken Ofoszországban

A právdista A likvidátor munkáscsoportok által fizetett járulékok átlagos összege 6 r. 88 k. 7 r. 24 k. 6 r. 65 k. 10 r. 64 k. б r. 74 k. 8 r. 28 k. 6 r. 58 k. 7 r. 89 k.

E b b ő l a táblázatból az alábbi következtetést v o n j a l e : „ A právdista c s o p o r t o k a z t m o n d h a t j u k természetes, érthető normális k é p e t m u t a t n a k : a m u n k á s t ö m e g e k átlagos m u n k a b é r é n e k n ö v e k e d é s é v e l n ö v e k s z i k a m u n ­ káscsoportok átlagos hozzájárulása i s . A likvidátoroknál a m o s z k v a i c s o p o r t o k sajátságos kiugrását k i v é v e (összesen c s a k 25 csoport!) a v i d é k i c s o p o r t o k hozzájárulása sokkal nagyobb, m i n t a péterváriaké!!! M i v e l magyarázható a különös d o l o g ? " „ M e g b í z h a t ó választ e r r e a k é r d é s r e — írta L e n i n — c s a k a z a d a t o k legrészletesebb, s o k m u n k á t i g é n y l ő feldolgozása útján l e h e t a d n i . " A f e l ­ tételezhető válasz a k ö v e t k e z ő : „ a l i k v i d á t o r o k h o z a l e g j o b b a n f i z e t e t t m u n k á s o k kisebbsége t a r t o z i k a z i p a r egyes r é t e g e i b ő l " . Habár L e n i n a munkásarisztokrácia k i s e b b s é g é n e k a likvidátorokkal v a l ó együttérzéséről a l k o t o t t v é l e m é n y é t feltételesnek n e v e z t e is, a z „ e g y e s s z e m é l y e k " , „ a r o k o n s z e n v e z ő k , barátok, stb. csoportját" illetően u g y a n ­ a k k o r m e g d ö n t h e t e t l e n ü l bebizonyította, h o g y a likvidátorok támogatói és barátai a burzsoázia soraiból kerültek k i . Erről ékesszólóan tanúskodnak a L e n i n által közölt számok. í g y például a „ t á m o g a t ó k és barátok, s t b . c s o p o r t j a " által b e f i z e t e t t j á r u l é k o k összege a právdista újságok esetében az összes j á r u l é k o k n a k csak 2 % - a , s a z e g y csoport által f i z e t e t t járulék átlagos nagysága p e d i g 10 r . 92 к о р . v o l t , azaz m i n d ö s s z e c s a k 1^2-szer v o l t n a g y o b b a munkáscsoport átlagos hozzájárulásánál. U g y a n a k k o r a likvidátor újságok esetén a z említett c s o p o r t az összes hozzájárulásnak t ö b b 44

49

*e L e n i n Müvei, 4. kiadás, 20. kötet, 340. old., oroszul. * U . o. « U . o. 341. old. U . o. *» U . o. e

7

m i n t 2 0 % - á t fizette, a z e g y c s o p o r t által fizetett járulék összege p e d i g 45 r . 39 кор., azaz h a t s z o r a n n y i v o l t , m i n t a m u n k á s c s o p o r t átlagos h o z z á ­ járulása. L e n i n összehasonlítja a právdista és likvidátor újságok javára az e g y e s kategóriáktól, s z e m é l y e k t ő l és a n e m m u n k á s o k t ó l beérkezett hozzájáru­ lásokat és a z alábbi összesítő táblát állítja össze a munkás és n e m m u n k á s hozzájárulásokról:

Munkásoktól Nem munkásoktól összesen

Bevételezett járulékok az újságokra gyűjtött minden egyes rubelből právdistáknál likvidátoroknál 87 kopek 44 kopek 13 kopek 56 kopek 1,00 rubel

1,00 rubel

Befejezésül L e n i n ezt írta: „ A d a t a i n k b ó l először i s elméleti k ö v e t k e z ­ tetéseket v o n h a t u n k l e , azaz o l y a n o k a t , a m e l y e k alapján a munkásosztály m e g i s m e r h e t i saját m o z g a l m á n a k v i s z o n y a i t , másodszor g y a k o r l a t i a k a t , a m e l y e k k ö z v e t l e n útbaigazítást a d n a k munkánkra v o n a t k o z ó a n . " L e n i n m e g j e g y e z t e , h o g y a párthatározatok m á r r é g e n és ismételten p o n t o s a n , világosan és k ö z v e t l e n ü l rámutattak a l i k v i d á t o r o k burzsoá j e l ­ legére, m a j d a k ö v e t k e z ő elméleti általánosítást v o n t a l e : „ A nyíltan a t ö m e g e k h e z f o r d u l ó n a p i l a p t a p a s z t a l a t a elkerülhetetlenül fel kell, h o g y tárja a likvidátor áramlat i g a z i osztály jellegét. A t a p a s z t a l a t f e l i s tárta ezt. A likvidátor újság valójában burzsoá vállalkozás v o l t , a m e l y a m u n k á s o k kisebbségét v e z e t t e . " L e n i n g y a k o r l a t i következtetéseit n é g y p o n t b a n f o g ­ l a l t a össze: 1. A pravdisták k ö r é c s o p o r t o s u l t m u n k á s c s o p o r t o k száma a nehéz v i s z o n y o k között i s elég jelentős. E z a z o n b a n c s a k a k e z d e t . N e m e z r e k r e , h a n e m tízezrekre m e n ő o l y a n m u n k á s c s o p o r t k e l l , a m e l y hozzájárulást f i z e t a b o l s e v i k újságokra. A m u n k á s o k százaitól k o p e k e n k é n t ö s s z e g y ű j ­ tött tíz r u b e l f o n t o s a b b és értékesebb m i n d elméleti, m i n d s z e r v e z e t i s z e m ­ pontból, m i n t a g a z d a g burzsoá barátoktól származó 100 r u b e l . A g y ű j ­ tések s z e r v e z i k és egyesítik a munkásokat. A m u n k á t tízszeresére k e l l fokozni. 2. F o k o z n i k e l l a munkát a v i d é k e n , a h o l a m u n k á s o k n a k e g y n a g y része — a m u n k á s c s o p o r t o k 3 2 % - a — a likvidátorokat k ö v e t i . 3. Kitartó és állhatatos h a r c o t k e l l f o l y t a t n i a f a l u s i m u n k á s o k között, a k i k r e a m o z g a l o m n e m v o l t hatással. 4. F o k o z n i k e l l a felvilágosító m u n k á t a z o k között a m u n k á s o k között, a k i k „likvidátorságban b e t e g e d t e k m e g " , „ n a g y o b b s z o r g a l o m m a l k e l l a m e g b e t e g e d e t t m u n k á s o k a t m a r x i s t a i r o d a l o m m a l táplálni", h a r c o l n i k e l l a proletár egységért a z o n az a l a p o n , h o g y a m u n k á s o k e g y ö t ö d é t alá k e l l r e n d e l n i az Oroszország munkásainak n é g y ö t ö d é t magában foglaló öntuda­ tos munkásoknak. E z e k azok a z elméleti és g y a k o r l a t i következtetések, a m e l y e k e t L e n i n a h e l y e s m a r x i s t a kutatás alapján v o n l e . A c i k k a k é r d é s súlyához v i s z o ­ nyítva, aránylag n e m n a g y táblázat a d a t a i n a k elemzését t a r t a l m a z z a . E c é l ­ ból a z o n b a n L e n i n k o m p l e x (egyesített) formában m a j d n e m a z összes s t a ­ t i s z t i k a i eljárást és m ó d s z e r t felhasználja. M i n t láttuk, L e n i n d i n a m i k u s s o r t e l e m z e t t , a m i h e z kiszámította az abszolút n ö v e k e d é s és a növekedési 50

61

L e n i n Művei, 20. kötet, 343. o l d . , o r o s z u l . И U . О. 343., 344. O l d .

ü t e m mutatószámait i s . A csoportosítások és az általánosító m u t a t ó s z á m o k (átlagok és v i s z o n y s z á m o k ) együttes alkalmazásával s z á m o s világosi és kifejező táblát m u t a t be, a m e l y e k b e n az a d a t o k párhuzamos szembeállí­ tása alapján megállapítja a vizsgált jelenségek közötti k a p c s o l a t o t és k ö l ­ csönös összefüggést, az eltérések o k a i t , stb. L e n i n és Sztálin m ű v e i b e n a vizsgált f o l y a m a t o k l é n y e g é n e k tisztá­ zására i r á n y u l ó politikai-gazdaságtani és s t a t i s z t i k a i elemzés, m i n t az új társadalom — a k o m m u n i z m u s építéséért f o l y t a t o t t h a r c n a g y céljainak alárendelt egységes egész j e l e n i k m e g . A statisztikai adatok mélyreható, tudományos e l v e k e n alapuló cél­ t u d a t o s elemzésére tanulságos példákat találunk t ö b b e k k ö z ö t t L e n i n é.s Sztálin alábbi m ű v e i b e n : L e n i n : „ A k a p i t a l i z m u s fejlődése Oroszország­ b a n " , „ A g y á r i - ü z e m i statisztikának kérdéseihez", , , A k a p i t a l i z m u s a m e z ő ­ gazdaságban", „ A z agrárkérdés és a , M a r x - k r i t i k u s o k " , „ A s z o c i á l d e m o ­ krácia agrárprogrammja a z 1905—1907-es első o r o s z f o r r a d a l o m b a n " , „ A z oroszországi sztrájkok statisztikája", „ U j a b b a d a t o k a mezőgazdasági k a p i ­ talizmus fejlődéstörvényeiről", „ A z i m p e r i a l i z m u s , m i n t a k a p i t a l i z m u s legfelső f o k a " és Sztálin elvtárs m ű v e i b e n : „ A z O K ( b ) P X I I . K o n g r e s z s z u s a " , „ A z O K ( b ) P X I I I . K o n g r e s s z u s a . A K ö z p o n t i Bizottság s z e r v e z e t i b e s z á m o l ó j a " , „ A S z K ( b ) P X I V . K o n g r e s s z u s a . A K ö z p o n t i Bizottság p o l i ­ t i k a i b e s z á m o l ó j a " , „ A S z K ( b ) P X V . K o n g r e s s z u s a . A K ö z p o n t i Bizottság p o l i t i k a i b e s z á m o l ó j a " , „ A K ö z p o n t i Bizottság p o l i t i k a i b e s z á m o l ó j a a S z K ( b ) P X V I . Kongresszusának, , A z első ö t é v e s t e r v e r e d m é n y e i " , „ B e ­ számoló a Párt X V I I . Kongresszusán a S z K ( b ) P K ö z p o n t i Bizottságának munkájáról", „ B e s z á m o l ó a S z K ( b ) P K ö z p o n t i Bizottsága munkájáról a X V I I I . Pártkongresszuson." L e n i n és Sztálin m u n k á i n a k m é l y r e h a t ó tanulmányozása n é l k ü l ö z ­ h e t e t l e n forrás a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s elmélete, n e v e z e t e s e n a s t a t i s z ­ t i k a i a d a t o k n a k a p o l i t i k a i , gazdasági v i s z o n y o k általános összefüggéseiben való elemzése t u d o m á n y o s módszertanának elsajátításához. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzésére L e n i n és Sztálin m ű v e i b ő l f e n t i d é ­ zett alapvető tételek és k l a s s z i k u s p é l d á k i g e n n a g y m é r t é k b e n g a z d a ­ gítják a s t a t i s z t i k a m a r x i - l e n i n i elméletét. Szilárd t u d o m á n y o s bázist t e r e m ­ t e n e k a s z o c i a l i z m u s sokoldalú k o n k r é t jelenségeinek, v a l a m i n t az i m p e ­ r i a l i s t a országokban b e k ö v e t k e z e t t f o l y a m a t o k számszerű m e g v i l á g í ­ tásához. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k n a k a lenini-sztálini e l v e k e n alapuló t u d o m á n y o s elemzését megtaláljuk a Párt és a k o r m á n y v e z e t ő i n e k m u n k á i b a n i s . A s z o v j e t s t a t i s z t i k a a d a t a i n a k m é l y r e h a t ó és sokoldalú elemzését találjuk M o l o t o v elvtárs munkáiban. Í g y például a S z K ( b ) P X V I I I . K o n ­ gresszusán a S z o v j e t u n i ó népgazdasága fejlesztésének h a r m a d i k ö t é v e s tervéről m o n d o t t b e s z á m o l ó j á b a n sokoldalúan e l e m e z t e a m á s o d i k ö t é v e s t e r v e r e d m é n y e i t , k i f e j t e t t e a h a r m a d i k sztálini ötéves t e r v alapvető f e l ­ a d a t a i t , s e h h e z a s t a t i s z t i k a a d a t a i t és a s t a t i s z t i k a i elemzés t u d o m á n y o s módszereit (a csoportosítások, az összehasonlítás és szembeállítás, a v i s z o n y s z á m o k módszerét, stb.) használta f e l . Széles k ö r b e n a l k a l m a z t a M o l o t o v a statisztikát és a s t a t i s z t i k a módszereit M o s z k v a v á r o s m o l o t o v i választói k ö r z e t é n e k választói előtt 1950. m á r c i u s 10-én m o n d o t t b e s z é d é ­ b e n is, a m i k o r a S z o v j e t u n i ó n e m z e t k ö z i és b e l p o l i t i k a i helyzetét e l e m e z t e .

I g e n tanulságos példákat t a r t a l m a z n a k a s t a t i s z t i k a i a d a t o k l e n i n i ­ sztálini e l v e k e n alapuló m é l y r e h a t ó és sokoldalú elemzésére M a l e n k o v elvtárs m ű v e i i s , n e v e z e t e s e n a N a g y Októberi F o r r a d a l o m 32. évfordulója alkalmából m o n d o t t beszámolója és M o s z k v a v á r o s leningrádi választó­ körzetének választói g y ű l é s é n 1950. március 9-én m o n d o t t beszéde. M a l e n k o v elvtárs említett m u n k á i b a n a s t a t i s z t i k a i a d a t o k elemzése s z e r ­ ves része a s z o v j e t n é p által a háborúutáni időszakban a k o m m u n i z m u s építése során elért h a t a l m a s e r e d m é n y e k , v a l a m i n t az agresszív a m e r i k a i i m p e r i a l i z m u s j á r m á b a fogott k a p i t a l i s t a országokban mindenütt t a p a s z ­ talható o l y a n f o l y a m a t o k , m i n t a f e g y v e r k e z é s , a m u n k á s o k e l n y o m o r o dása, a m o n o p ó l i u m o k n y e r e s é g é n e k növekedése, stb. t u d o m á n y o s m e g ­ világításának. A s t a t i s z t i k a i adatok t a r t a l m a s elemzését találjuk M i k o j a n elvtársnak ,,Jerivani-Sztálini választókerület választóinak g y ű l é s é n 1950. március 10-én m o n d o t t beszédében i s . Rámutatott a r r a , h o g y a gazdasági élet terü­ letén u g y a n a z a törvényszerűség érvényesül, a m e l y e t Sztálin a H o n v é d ő Háború során hangsúlyozott, éspedig a z , h o g y az a z o l d a l f o g -győzni, a m e l y n e k erői s z a k a d a t l a n u l , progresszíven n ö v e k e d n e k , az az o l d a l p e d i g , a m e l y g y e n g ü l és h a n y a t l i k — e l p u s z t u l , s e z z e l k a p c s o l a t o s a n M i k o j a n elvtárs az alábbi a d a t o k a t h o z t a f e l : 5 2

Az ipari

termelés Államok

terjedelme

az 1929. évhez

viszonyítva

százalékban 1948

1919

570,8

720,9

862,0

170,0

174,5

159,5

111,2

121Д

135,0

142,0

76,1

60,0

75,0

82,8

90,3

79,1

71,3

82,8

89,6

94,0

1929

1937

1938

1946

1947

100,0

428,9

478,5

466,4

100,0

102,7

80,9

154,5

100,0

123,7

115,5

100,0

81,7

100,0

96,3

M i k o j a n elvtárs a b b ó l i n d u l v a k i , h o g y e g y társadalmi r e n d s z e r g a z ­ dasági erejét n e m a n n y i r a a termelés m á r elért színvonala határozza m e g , m i n t inkább a gazdasági élet fejlődésének üteme, összehasonlítja a S z o v ­ jetunió gazdasági erejének n ö v e k e d é s i ütemét az A m e r i k a i Egyesült Á l l a ­ m o k , A n g l i a , Franciaország és B e l g i u m közgazdasága fejlődési ü t e m é v e l az elmúlt húsz é v r e vonatkozóan. A s z o v j e t n é p n e k a n é m e t fasiszta hordák e l l e n v í v o t t N a g y H o n v é d ő Háborúja a l e g k e g y e t l e n e b b és l e g n e h e z e b b h á b o r ú v o l t , a m e l y e t a s z o v ­ jet n é p e k a történelem során v a l a h a i s átéltek. A z ellenség soha n e m látott rombolást végzett a megszállt v i d é k e k e n . A Szovjetunió i p a r i termelésé­ n e k színvonala e n n e k ellenére 1 9 4 9 - b e n k i l e n c s z e r e s e v o l t az 1929. évinek. Egészen m á s a h e l y z e t a z A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n . K ö z i s m e r t tény, h o g y A m e r i k a területén 1863 óta n e m v o l t háború, s az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k n a k a háborúban v a l ó részvétele c s a k a k a p i t a l i s t a m o n o p ó l i u m o k meggazdagodását célozta. M i k o j a n elvtárs rámutatott e z e k r e a v i t a t h a t a t ­ l a n tényekre és a tényleges a d a t o k sokoldalú elemzése alapján k i m u t a t t a , « A . I. Mikojan: Beszéd a jereváni Sztálini választókerület 1950. március 10-én. — Goszpolitizdat, 1950. 10., 11. old., oroszul.

választóinak

gyűlésén.

h o g y a z A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k közgazdasága a k a p i t a l i z m u s általá­ nos válsága idején — h a n i n c s a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú — m á r r é g e n d e p r e s z szióval k ü z d e n e és k ö r ü l b e l ü l az 1929. évi, v a g y m é g annál i s a l a c s o n y a b b színvonalon t o p o g n a . „ N o h a a h á b o r ú k e d v e z ő hatást g y a k o r o l t a z A m e r i k a i Egyesült Á l l a ­ m o k közgazdaságának fejlődésére — m o n d o t t a M i k o j a n elvtárs — , m i n t a táblázat bizonyítja, az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k termelésének szín­ v o n a l a 20 é v a l a t t c s a k 5 9 % - k a l , v a g y i s é v e n k é n t átlagosan 2 % - k a l e m e l ­ k e d e t t . U g y a n a k k o r p e d i g a S z o v j e t u n i ó b a n a háborúelőtti és utáni sztálini ötéves t e r v e k 20 e s z t e n d e j e alatt a termelés ü t e m é n e k átlagos évi n ö v e ­ kedése 2 0 % - o s v o l t . í g y tehát az i p a r i fejlődés gazdasági t ö r v é n y e i n e k érvényesülése i g a z o l j a , h o g y a s z o c i a l i s t a társadalom gazdasági f e j l ő d é s é ­ n e k ü t e m e tízszerte e r ő s e b b és g y o r s a b b , m i n t a l e g h a t a l m a s a b b k a p i t a ­ l i s t a ország f e j l ő d é s é n e k ü t e m e . A n g l i á b a n 1929-től 1 9 4 9 - i g az i p a r i termelés színvonala c s a k 4 2 % - k a l e m e l k e d e t t és az évi n ö v e k e d é s ü t e m e 1,8% v o l t , v i s z o n t h a az 1913. és 1949. közötti időszakot vesszük — a k k o r a z ü t e m c s a k 0,9%-ot, a z a z 1%nál i s k e v e s e b b e t m u t a t . A z o l y a n európai tőkés országok, m i n t Franciaország és B e l g i u m , a m e l y e k jelentéktelen h á b o r ú s k á r o k a t s z e n v e d t e k , k é p t e l e n e k elérni a 20 é v v e l ezelőtti termelési színvonalat. M i n d e z a s z o v j e t r e n d s z e r a l a p v e t ő f ö l é n y é t bizonyítja és g y ő z e l m e t biztosít számunkra a k a p i t a l i z m u s s a l f o l y t a t o t t b é k é s v e r s e n y b e n . " " Más s t a t i s z t i k a i a d a t o k t u d o m á n y o s elemzése alapján M i k o j a n e l v ­ társ szemléltetően bizonyította az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k f e j l ő d é s é ­ n e k i m p e r i a l i s t a útját (a külkereskedelmi terjeszkedés fokozása, v e s z e t t fegyverkezési h a j s z a , a k a p i t a l i s t a m o n o p ó l i u m o k n y e r e s é g é n e k óriási n ö v e ­ kedése a m u n k á s o k kifosztása útján, stb.). U g y a n a k k o r világos k é p e t fes­ tett a S z o v j e t u n i ó n é p e i b é k é s alkotó m u n k á j á n a k sikereiről, a n y a g i és kulturális színvonala h a t a l m a s fellendüléséről és következtetéseket v o n t l e a gazdasági és kulturális térületen m e g o l d a n d ó g y a k o r l a t i feladatokról. Lenini-sztálini e l v e k e n alapuló elemzést találunk H r u s c s e v elvtárs „ A k o l h o z o k t o v á b b i s z e r v e z e t i és gazdasági megerősítésének n é h á n y k é r ­ désér ОГ* c í m ű c i k k é b e n i s . H r u s c s e v elvtárs a n a g y ü z e m ű gazdaság f ö l é ­ n y é r ő l szóló m a r x i s t a tételből i n d u l k i , e l e m z i a s t a t i s z t i k a i a n y a g o t és e n n e k alapján szemléltetően bizonyítja, h o g y m i l y e n e l ő n y e i v a n n a k a n a g y k o l h o z o k n a k a k i s k o l h o z o k k a l s z e m b e n . A m o s z k v a i terület k o l h o ­ z a i t a vetésterület nagysága s z e r i n t csoportosította és a k o l h o z c s o p o r t o k összehasonlítása alapján megállapította, h o g y a 300—400 h a szántófölddel rendelkező n a g y o b b k o l h o z o k 19484>an hektáronként 6,5-szer n a g y o b b pénzbeli j ö v e d e l m e t a d t a k , m i n t a k i c s i n y , 100 ha-nál k e v e s e b b szántó­ földdel r e n d e l k e z ő k o l h o z o k . H r u s c s e v elvtárs az említett c i k k b e n s o k más érdekes és tanulságos összehasonlítást k ö z ö l . P é l d á u l a 350 ha-nál t ö b b szántófölddel rendelkező k o l h o z o k b a n a z e g y hektár szántóföldre eső o s z t h a t a t l a n a l a p , azaz a k o l h o ­ z o k közösségi gazdálkodásának a l a p j a , 6,4-szer n a g y o b b , m i n t a 100 ha-nál 5 4

53 A . I. M i k o j a n : Beszéd a jereváni Sztálini választókerület választóinak gyűlésén. 1950. március 10-én. — GoszpoUtizdat, 1950, 13. old., oroszul. О* N . Sz. Hruscsev: A kolhozok további szervezeti és gazdasági megerősítésének néhány kérdéséről, GoszpoUtizdat, 1950. 13. szám, 15. old., oroszul és A n y a g - és A d a t ­ szolgáltatás, 1950. 5. sz., 16. old.; N . Sz. Hruscsev: Moszkva város kalinyini választókerülete választóinak gyűlésén 1950. III. 7-én mondott beszéd, GoszpoUtizdat, 1951, 19. old., oroszul.

k e v e s e b b szántófölddel r e n d e l k e z ő k o l h o z o k a l a p j a i . A 300—500 h a közötti, szántófölddel rendelkező k o l h o z o k n a k a 100 ha-nál k e v e s e b b szántófölddel rendelkező k o l h o z o k h o z v i s z o n y í t v a e g y h e k t á r szántóföldre számítva m a j d n e m kétszer a n n y i igáslova, t ö b b m i n t kétszerannyi szarvasmarhája és m a j d n e m n é g y s z e r a n n y i sertése v o l t . A n n a k szemléltetésére, h o g y m i l y e n e r e d m é n y e k e t értek e l az é l e n ­ j á r ó n a g y k o l h o z o k , a m e l l e t t h o g y a z é v i b e s z á m o l ó k alapján e l e m e z t e az összes k o l h o z a d a t a i t , n é h á n y j e l l e m z ő példát i s h o z o t t f e l U k r a j n a és a m o s z k v a i terület k o l h o z a i n a k életéből, és t ö b b e k között a k o n s z t a n t i n o v i járás két kolhozának összehasonlító a d a t a i t i s b e m u t a t t a . H r u s c s e v elvtárs a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t a k o l h o z f a l u gazdaságának elemzésével s z o r o s összefüggésben vizsgálta, k a p c s o l a t b a n a P á r t n a k és a k o r m á n y n a k a kolhoztermelés fellendítésére i r á n y u l ó politikájával, s e g y i d e j ű l e g m e g f o g a l m a z t a a k o l h o z o k t o v á b b i s z e r v e z e t i és gazdasági megerősítésének alapvető f e l a d a t a i t . A s t a t i s z t i k a i a d a t o k t u d o m á n y o s feldolgozására idézett példák — a m e l y e k n e k számát m é g n a g y m é r t é k b e n n ö v e l n i l e h e t n e — s z e m l é l ­ tetően bizonyítják a lenini-sztálini módszertan jelentőségét. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k v a l ó b a n t u d o m á n y o s , a k o m m u n i z m u s építésének ü g y é t szolgáló elemzése c s a k a m a r x i - l e n i n i elmélet alapján, a z o k n a k az e l v e k n e k és m ó d s z e r e k n e k alapján lehetséges, a m e l y e k e t L e n i n és Sztálin, a t u d o m á n y e két v e z é r e g y é n i s é g e d o l g o z o t t k i és k l a s s z i k u s a n a l k a l m a z h a l h a t a t l a n munkáiban. 5 6

об N . Sz. Hruscsev: A kolhozok további szervezeti néhány kérdéséről, GoszpoUtizdat, 1950, 15—20. old., oroseul 1950, 5. sz., 17. old.

és gazdasági ée A n y a g - és

megerősítésének Adatszolgáltatás,

Megjeleni a

Statisztika a vállalatvezetés szolgálatában Útmutató

ipari üzemek számára

c í m ű népszerű ismertető füzet. A Népgazdasági Tanács 443/23/1950. számú határozatának m e g ­ felelően a K ö z p o n t i S t a t i s z t i k a i H i v a t a l e népszerű ú t m u t a t ó ­ ban i s m e r t e t i a z i p a r s t a t i s z t i k a fogalmát, f e l a d a t a i t , a s t a t i s z t i ­ kai elemzés eszközeit a vállalati m u n k a e r e d m é n y e s s é g é n e k mérésében, a vállalati igazgatók vezető és ellenőrző t e v é k e n y ­ ségének szolgálatában. Á r a :

5,—

F t

Kapható az ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT KÖNYVESBOLTJAIBAN