Just-in-Time
The Productivity Press Development Team
A fordítás alapjául szolgáló mű: Just-in-Time for Operators Authorized translation from English language edition published by CRC Press, part of Taylor & Francis Group LLC. All rights reserved.
Just-in-Time © KAIZEN PRO Kft., 2011
Kiadja a KAIZEN PRO Kft., Budapest, 2011 Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója www.kaizenpro.hu
[email protected]
Fordította: Viszocsánszki Mihály Szakmai lektor: Kosztolányi János Szerkesztette: Zámori Ágnes A borító Kővári Balázs munkája Nyomta a CTS Kft. Felelős vezető: Zacher Balázs ISBN 978-963-08-1482-9 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.
A kiadvány megrendelhető a kiadó honlapján: www.kaizenpro.hu
Tartalomjegyzék Előszó
ix
Előszó a magyar kiadáshoz
xi
Bevezetés
xiii
A könyv célja
xiii
A könyv alapja
xiii
A könyv kétféle használata
xiv
Hogyan hozhatod ki a legtöbbet a könyvből?
xiv
Ismerkedés a könyv egészével
xiv
Ismerkedés az egyes fejezetekkel
xiv
Hogyan működik az olvasási stratégia?
xv
A lapszélen található ábrák
xvi
A könyv tartalmának áttekintése
xvi
1. fejezet – A Just-in-Time rendszer bemutatása
1
Mi a Just-in-Time?
2
Miért fontos a JIT?
3
A veszteségek felismerése
4
A túltermelés, veszteség
4
A készlet, veszteség
5
A Just-in-Time rendszer előnyei a vállalatoknak
8
A JIT előnyei számodra
9
Folyamatok és műveletek értelmezése
10
Folyamatok
10
Műveletek
11
A folyamatok és műveletek fejlesztése
11
Befejezésül
12
Összefoglalás
12
Visszatekintés
14
v
TARTALOMJEGYZÉK
2. fejezet – A Just-in-Time alapfogalmai
15
Kiegyenlített termelés és sorrendtervezés
16
A saslik-termelés
17
Kiegyenlített termelés
18
Ütemidő
18
Gyártási sorrend
19
A kanban rendszer
20
A kanban típusai
21
A kanban alapszabályai
24
Befejezésül
25
Összefoglalás
25
Visszatekintés
27
3. fejezet – A folyamatok fejlesztése és standardizálása 29 A műveleteken alapuló elrendezésből származó veszteségek
30
A folyamaton alapuló elrendezés előnyei
31
Több gép üzemeltetése
32
Keresztképzés
33
Együtt mozgás a folyamattal
33
U alakú cellák
34
Kisebb és rugalmasabb gépek
35
Jidoka
36
Standard munka
38
Standard ciklusidő
39
Standard műveleti sorrend
40
Standard folyamatközi készlet
40
Standard munkaűrlapok
41
A folyamatos fejlesztések alapja
43
Befejezésül
44
Összefoglalás
44
Visszatekintés
46
vi
Itt néhány oldal kimaradt a könyv előnézetéből.
2. FEJEZET
2-1. ábra: A Just-in-Time-mal kapcsolatos ismeretek
Ebben a fejezetben a Just-in-Time gyártási rendszert meghatározó alapfogalmakat mutatjuk be. Ne felejtsük el, hogy csupán általános áttekintésről van szó, és az egyes vállalatok különbözőképpen valósíthatják meg ezeket a koncepciókat.
Kiegyenlített termelés és sorrendtervezés A kiegyenlített termelés a különféle típusú termékek gyártásának napi szintű megtervezését jelenti, amelynek révén a napi gyártott mennyiségek nagyjából egyenletes nagyságúak lesznek, megszűnnek a csúcsok és a mélypontok. A kiegyenlített termelés (más néven simított termelés) révén a vállalat képes a vevők által igényelt termékválasztékot leszállítani anélkül, hogy készleteket kellene felhalmoznia. A hagyományos tömegtermelésben a vállalat úgy gyártja le a különböző típusú termékeket, hogy egyszerre mindig csak egyféle terméket gyárt nagy tételben. Ha a vevő a B terméket kéri, miközben a vállalat az A terméket gyártja, akkor a vevőnek várnia kell. Ha a vevő nem veszi meg az A termék egész legyártott tételét, akkor a tétel egy része készletté változik, és az 1. fejezetben bemutatott veszteségeket hozza létre. Ha pedig időközben megváltoznak a vevő igényei, akkor az azt jelenti, hogy a vállalat máris túl sokat gyártott valamiből, illetve hogy az embereknek és a gépeknek túlórázniuk kell ahhoz, hogy elegendőt gyártsanak a megfelelő termékből.
16
A JUST-IN-TIME ALAPFOGALMAI
2-2. ábra: Saslik-termelés
Ezzel szemben a kiegyenlített termelés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a vevők által igényelt választékban készítse el a termékeket, olyan egyenletes mintázat szerinti sorrendben, amely minimális szinten tartja a készletet és a késedelmeket. Ez a rendszer a tervezett keresletben bekövetkező kisebb változásokat is könnyebben képes kezelni, mint a tömegtermelés, mert a növekedéseket vagy csökkenéseket el tudja osztani több termelési napra. Egy példán keresztül érzékeltetjük, hogy miben különbözik a kiegyenlített termelés a tömegtermelési szemlélettől. Tételezzük fel, hogy a vevő várható havi megrendelése 35 000 db, három különböző típusból: 20 000 db A termék, 10 000 db B termék és 5000 db C termék.
A saslik-termelés Egy tömegtermelésre berendezkedett vállalat ezt az igényt olyan havi tervvel igyekezne kielégíteni, hogy az összes A terméket egyetlen nagy tételben legyártaná a hónap elején, utána az összes B terméket és végül az összes C terméket (lásd 2-2. ábra). Ezt a nagytételes szemléletet saslik-termelésnek is nevezik, mert a különböző típusú termékek nagy „falatokban” haladnak keresztül a gyártási folyamaton, hasonlóan a nyársra tűzött különböző ételekhez.
17
2. FEJEZET
2-3. ábra: Ütemidő
Kiegyenlített termelés A kiegyenlített termelés során az utolsó folyamat először is azt határozza meg, hogy hány darabot kell gyártani az egyes terméktípusokból ahhoz, hogy megfeleljenek a vevő igényeinek. Ezután nem tételenként gyártják le a különböző terméktípusokat, hanem napi tervet dolgoznak ki, amelyben egyenletes, ismétlődő sorrendben elegyítik a különböző típusú termékek szükséges mennyiségét.
Ütemidő A napi terv kulcsfontosságú eleme az ütemidő kiszámítása. Az ütemidő az az időtartam, amennyi idő alatt a terméknek el kell készülnie ahhoz, hogy megfeleljen a vevői igényeknek. Ez jelenti azt a ritmust, amellyel az egyes munkadarabok kilépnek a folyamatból. Az ütemidőt percben vagy másodpercben adjuk meg: perc/munkadarab. A végső folyamat átlagos ütemidejének meghatározásához el kell osztani a teljes napi munkaidőt a naponta szükséges munkadarabok számával (lásd 2-3 ábra). Alapként vegyünk 420 perces munkanapot (8 óra, mínusz 1 óra szünetre és egyéb tevékenységekre). Ha havi 20 munkanappal számolunk, a naponta szükséges mennyiség 35 000 / 20, azaz 1750 db lesz. A három terméktípus átlagos ütemideje tehát 420 / 1750 = 0,24 perc/db. Ez azt jelenti, hogy percenként kb. négy terméket kell elkészíteni.
18
A JUST-IN-TIME ALAPFOGALMAI
2-4. ábra: Kiegyenlített gyártási sorrend
Gyártási sorrend Ahhoz, hogy az egyes terméktípusokból szükséges mennyiségeket egyenletes, ismétlődő mintázat szerint lehessen gyártani, kiszámoljuk az egyes típusok napi mennyiségének ütemidejét. A 2-4. ábrán láthatjuk, hogy milyen gyakran kell egy adott terméket gyártani. A termelés kiegyenlítéséhez az egyes C termékek gyártásai között négy darab A terméket és két darab B terméket kell gyártani. Ezt a sorrendet az ábrán látható ismétlődő gyártási mintázattá alakíthatjuk át. Ahhoz, hogy sikeresen lehessen használni a kiegyenlített termelést a vegyes terméktípusok gyártására, a vállalatnak le kell csökkentenie az átálláshoz szükséges időt.
GONDOLD ÁT! Tölts el öt percet azzal, hogy elgondolkodsz a következő kérdéseken és leírod a válaszokat: 1. Szerinted vállalatod gyártási programja inkább a saslik- vagy a kiegyenlített termeléshez áll közelebb? 2. Mennyi lenne a vállalatod által gyártott termékek átlagos ütemideje?
19
2. FEJEZET
2-5. ábra: A kanban és a húzó rendszer
A kanban rendszer A Just-in-Time rendszerben a termelés és a munkadarabok, alkatrészek mozgásának koordinálása nagyon fontos szerepet játszik a feleslegek és a hiányok elkerülésében. A koordináció megvalósításához számos vállalatnál a kanban nevű rendszert használják. A kanban szó jelentése „kártya” vagy „jelzőtábla”. A kanban rendszerben kártyák vagy más eszközök szolgáltatnak vizuális jelzéseket az anyagáramlás és a termelés szabályozásához (lásd 2-5. ábra). A kanban a húzó termelési rendszer irányítására szolgál. A húzó rendszerben egy folyamat csak akkor gyárt újabb munkadarabokat, amikor az utána következő lépés elvesz tőle munkadarabokat – gyakorlatilag „elhúzza” a szükséges munkadarabokat az őt megelőző folyamattól. A húzás a legutolsó folyamat kiegyenlített gyártási tervével kezdődik, amely a vevő tényleges vagy várható megrendelésein alapszik. A legutolsó folyamat a kanban rendszer segítségével veszi el a szükséges munkadarabokat az előtte lévő folyamattól, amely pedig az őt megelőző folyamattól veszi el a szükséges darabokat, és így tovább.
20
A JUST-IN-TIME ALAPFOGALMAI
2-6. ábra: A kanban típusai
Ezzel ellentétben a toló rendszer, amelyet a nagytételes termelés során alkalmaznak, az egyes folyamatok számára előre meghatározott terv szerint készíti el a munkadarabokat. Ez a rendszer akkor is tolja előre a terv szerint gyártott munkadarabokat, ha a vevő nem rendelte meg őket. A toló szemlélet igen gyakran veszteséges pluszkészletek gyártását eredményezi.
A kanban típusai A tipikus kanban rendszerben háromféle kanban kártyát vagy eszközt alkalmaznak: • Folyamatok közötti kanban: engedélyezi egy folyamat számára azt, hogy munkadarabokat vegyen át az őt megelőző folyamattól. • Termelési utasítás kanban: engedélyezi az előző folyamat számára azt, hogy több munkadarabot gyártson. • Beszállítói kanban: engedélyezi egy külső beszállító számára azt, hogy több munkadarabot szállítson.
A 2-6. ábrán az ilyen kanbantípusokon szereplő jellemző információk láthatók. A következőkben példákon keresztül mutatjuk be, hogyan használják ezeket a kanbantípusokat a termelés szabályozására. Az egyértelműség érdekében a későbbi folyamatot 2. folyamatnak, az őt megelőző folyamatot pedig 1. folyamatnak nevezzük.
21
2. FEJEZET
2-7. ábra: A kanban rendszer működése
Folyamatok közötti kanban Mindegyik folyamatnak van bejövő és kimenő készletet tároló területe. A bemeneti zónában olyan ládák vagy raklapok vannak, amelyek egy kisebb állandó mennyiséget tartalmaznak a folyamat során felhasználandó anyagokból, alkatrészekből vagy félkész termékekből. A kimeneti zónában találhatók a folyamat során készített termékek. A bemeneti zónában lévő ládák mindegyikén el van helyezve egy folyamatközi kanban. Amikor a 2. lépés elkezdi felhasználni egy láda tartalmát (lásd 2-7. ábra), leveszik a folyamatközi kanbant a ládáról, és átviszik az 1. folyamat kimeneti anyagzónájába (lásd 2 az ábrán). Itt a folyamatközi kanbant egy újabb, teli ládára teszik, s ezt a ládát visszaviszik a 2. lépés bemeneti anyagzónájába, ahol felhasználásra készen várakozik (lásd 3 az ábrán). Termelési utasítás kanban Az 1. folyamat kimeneti anyagzónájában minden ládára tesznek egy termelési utasítás kanbant. Amikor a 2. folyamat elvisz egy ládányi anyagot, leveszik a kanbant, és az 1. folyamat elosztódobozába rakják (lásd A a 2-7. ábrán). Mivel az 1. folyamat sokféle alkatrészt készíthet több más folyamat számára, ezért itt az új alkatrészeket abban a sorrendben gyártják, ahogyan a kanban kártyák a dobozban vannak (lásd B a 2-7. ábrán). Amikor egy láda megtelt, hozzácsatolják a termelési utasítás kanbant, és a kimeneti anyagzónában helyezik el, ahonnan a 2. folyamat bármikor elviheti (lásd C a 2-7. ábrán). 22
A JUST-IN-TIME ALAPFOGALMAI
Beszállítói kanban Egyes alkatrészeket külső beszállítók gyártanak, nem a gyárban készülnek. Ilyen esetben a folyamatok közötti kanban helyett beszállítói kanbant használnak. Ezt a későbbi folyamat bemeneti anyagzónájában lévő teli ládához csatolják. Amikor elkezdik felhasználni az adott láda tartalmát, leveszik a beszállítói kanbant, és visszaküldik a beszállítónak, hogy pótolja az alkatrészeket. Először a folyamatot kell fejleszteni Ne felejtsük el, hogy a kanban csupán egy készletszabályozó rendszer. Ha nem fejlesztik tovább a folyamatokat, és nem küszöbölik ki az olyan veszteséges elemeket, mint a túl nagy folyamatközi készlet, a dolgozók felesleges sétája, szállítások, leállás és hibák, akkor a kanban sem fog működni. A 3. és 4. fejezetben ismertetjük azokat a legfontosabb folyamatjavítási és standardizálási technikákat, amelyek elősegítik a kanban alkalmazását a Just-in-Time rendszerben.
GONDOLD ÁT! Tölts el öt percet azzal, hogy elgondolkodsz a következő kérdéseken és leírod a válaszokat: 1. Szerinted vállalatod jelenleg húzó vagy toló rendszert alkalmaz? 2. Milyen kérdések merülnek fel benned az üzemedben alkalmazott gyártási ütemtervvel kapcsolatban?
23
2. FEJEZET
A kanban alapszabályai A kanban sikeres alkalmazásához hét alapszabályt kell betartani: 1. A következő folyamat csak azt veszi el az előző folyamattól, amire szüksége van. (Egyes vállalatoknál az egyes folyamatok között az anyagokat és munkadarabokat független anyagszállítók mozgatják. Ilyen esetekben az anyagszállító csak akkor visz el anyagot az 1. folyamattól, amikor a 2. egy folyamatközi kanbannal engedélyezi az anyagmozgatást.) 2. Az előző folyamat csak annyit gyárt, amennyivel pótolni tudja a következő folyamat (vagy az anyagmozgató) által elvett mennyiséget. Ez a mennyiség fel van tüntetve a kanbanon. 3. A selejteket soha nem küldik tovább a következő folyamatnak. Ez azt jelenti, hogy a termelés addig áll, amíg nem orvosolják a problémákat. Egy alacsony készlettel dolgozó rendszerben ez a szabály olyan megelőző fejlesztések alkalmazására ösztönzi a dolgozókat, mint a poka-yoke és a jidoka (lásd 3. és 4. fejezet). 4. A gyártás alatt lévő termékekhez mindig mellékelni kell egy kanbant. Mivel csak egy bizonyos számú kanban kártya létezik a rendszerben, a kanban kártyák egyúttal a munkaterületen engedélyezett nagyságú készlet vizuális szabályozására is szolgálnak. 5. Az ingadozások és a veszteségek elkerülése érdekében kiegyenlített mennyiségeket kell gyártani. Ha a gyártandó mennyiséget egyenletesen elosztjuk az időben, könnyebb lesz megvalósítani a zökkenőmentes anyagáramlást az egyes folyamatok között. 6. A kanban segítségével kell elvégezni a termelési terv finomhangolását. Mivel a termelés a kanban utasítására történik meg, a gyártandó mennyiségben jelentkező kisebb növekedések és csökkenések egyszerűen kezelhetők; elegendő a kanban kártyák átadási gyakoriságát módosítani a folyamatok között. A kanban rendszerek viszont nem igazán képesek kezelni a vevő igényének nagyfokú változásait. 7. Stabilizáljuk, ésszerűsítsük és egyszerűsítsük a gyártási folyamatot. Hasonlóan a 3. szabályhoz, ez a szabály is a fejlesztésekről szól – ebben az esetben a folyamatot kell továbbfejleszteni, és kiküszöbölni belőle a veszteségeket és a kiszámíthatatlan elemeket.
24
