®
Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
ÉN ÉS A VILÁG PROGRAMCSOMAG
RÉGIÓNK
Tanári kézikönyv
Tartalom 1. Világutazó lettem 4 A diákok megismerkednek a Junior Achievement Magyarország Alapítvány küldetésével, valamint az „ÉN ÉS A VILÁG” c. programjával. Szó esik önmagunkról, a barátokról, a családról és a feladatokról, a lakókörnyezeti közösségekről, a felelősségről és a közösen végzett munkáról. A témakör egyrészt gondolatébresztő jellegű, másrészt összegzi mindazokat az előismereteket is, melyekre a későbbiek során építeni tudunk. 2. Vissza az időben 9 A tanulók baráti alapon szerveződő kiscsoportokban a település térkép alapján megtervezik és felépítik azokat az épülettípusokat, amelyek az adott településrészbe –üzleti, mezőgazdasági, ipari, lakónegyed- illeszthetők. Miközben a részmodellekből összeállítva felépítik saját településmodelljüket, állításokat fogalmaznak meg az ember –szükségletei érdekében végzettkörnyezet átalakító tevékenységéről, s arról, hogy mindez milyen hatással van az ember mindennapi életére. 3. Az idő pénz 13 Ez a tevékenység egy nagy kalandozásra hívja a tanulókat a világmindenségben a másodperceken, az évszázadokon és a fényéveken át, hogy választ találjanak arra a kérdésre, hogy MI AZ; -ami mindig jelen van, de látni, hallani, tapintani, szagolni nem tud? MI AZ;- ami megmutatja a múltat, a jelent és a jövőt, nélkülözhetetlen az élethez és minden történet alkotója? Ez az, ami alatt bármi, bármikor végbemegy, megtörténik. 4. Élet a településen és azon túl 18 A települések fejlesztésének és az életmódnak az alapjait gazdasági tevékenységgel, termeléssel biztosítjuk. Életünk központi kérdése ezért a gazdálkodás, amelyet sokrétűsége, bonyolultsága ellenére is meg kell ismernünk. Ennek feldolgozása kisebb témakörökön keresztül, projektmódszerrel történik. 5. A régió felfedezése 21 5.1. Mik az erőforrások? 21 A korábban tanultak alapján a diákok megkülönböztetik egymástól a természeti, emberi és tőke erőforrásokat. Kidolgoznak egy személyes környezetet, amely mindhármat tartalmazza. 5.2. Az erőforrások feltárása 23 A diákok felfedezik, hogy erőforrások találhatóak az Egyesült Államok régióiban. Megnevezik az erőforrásokat, amelyeket a cégek használnak termékeik előállításához. 5.3. Regionális erőforrások 25 A diákok felismerik, hogy a különböző régiókból az erőforrások hogyan kerülnek a cégekhez. Megkülönböztetik a cégek által előállított termékeket és szolgáltatásokat, valamint utánanéznek és megszervezik, hogy milyen erőforrások szükségesek egy bizonyos termék előállításához. 6. Vásárlói szokások 27 A foglalkozáson a tanulók megismerkednek a családok különböző vásárlási szokásaival, igényeivel. 7. A termék útja 28
A foglalkozásokon a tanulók ismereteket szereznek a különböző területeken termelt nyersanyagok, az alapanyagok és a kész termékek útjáról. Megismerik, milyen kapcsolatok vannak a gazdasági életben a különböző területek természeti és társadalmi adottságai között. Tisztázódik, pontosabbá válik a különböző fogalmak jelentése. 8. Hozz döntéseket 30 A diákok megállapítják, hogyan függenek össze az erőforrások a bevétellel és a kiadásokkal. Elvégeznek egy számítást, ami azt mutatja, hogyan állapítja meg egy vállalat a nyereséget illetve a veszteséget. Amikor üzleti kihívással szembesülnek, a cégek átcsoportosítják erőforrásaikat, és felülvizsgálják számításaikat. 9. Te vagy a főnök 33 A diákok olyan játékot játszanak, amely bemutatja a pénz áramlását egy vállalkozás esetében. Tanulnak az üzleti bevételről és költségekről, valamint arról, milyen szerepe van a nyereségnek egy vállalkozás sikerében. 10. A régió gazdasági és társadalmi életének összefoglalása 35 A tanulók megismerkednek a társadalmi, gazdasági élet irányításával kapcsolatos fogalmakkal. Vállalat Vezető
Munkahely Beosztott
Alkalmazott Irányító
Dolgozó Irányított
Ismereteket szereznek a tanulók arról, hogy a települések, a nagyobb közösségek, a megyék, a régiók, az ország területén milyen nyersanyag lelőhelyek, milyen termékek előállítására és forgalmazására adnak lehetőséget.
1. Világutazó lettem Áttekintés A diákok megismerkednek a Junior Achievement Magyarország Alapítvány küldetésével, valamint az „ÉN ÉS A VILÁG” c. programjával. Szó esik önmagunkról, a barátokról, a családról és a feladatokról, a lakókörnyezeti közösségekről, a felelősségről és a közösen végzett munkáról. A témakör egyrészt gondolatébresztő jellegű, másrészt összegzi mindazokat az előismereteket is, melyekre a későbbiek során építeni tudunk. Cél hogy a tanulók kapjanak átfogó képet a JAM Alapítvány működéséről, az oktatásban betöltött helyéről és szerepéről, valamint mindazon lehetőségekről amelyeket a diákoknak kínál, hogy egészítse ki a tanulók eddig megszerzett ismereteit az üzleti és gazdasági élethez kapcsolódó fogalmakkal, Szükséges eszközök ∆ Általános áttekintés falikép (ÉN ÉS A VILÁG PROGRAMCSOMAG) Előkészületek Ismerje meg a JAM Alapítvány küldetését, céljait, hogy általános képet kapjon a JAM oktatási programjairól és a főbb témákról. A felkészüléshez nézze át az „ÉN ÉS A VILÁG –gazdasági és vállalkozási ismeretekPROGRAMCSOMAG” tanári kézikönyvét általános iskolák 1-4 évfolyam számára. Foglalkozás Köszöntse a diákokat, mutatkozzon be! Beszéljen magáról, a munkájáról, a családjáról, a hobbyjáról és mindazokról a dolgokról, amelyek a gyerekeket érdekelheti. Mondjon pár érdekességet azokról az időkről amikor Ön járt iskolába és hogy a tanulás, a megszerzett ismeretek hogyan hatottak az életére és hogy az élete, a tudása hogyan hat, hogyan változtatja folyamatosan a környezetét. Beszélgessen el a tanulókkal az iskoláról, és arról, hogy eddigi tapasztalataik alapján hogyan értékelik a tanulás jelentőségét a saját jövőjük szempontjából. A program bemutatásához mondassa el velük a következőket: ∆ a nevüket ∆ a családjukról néhány szót, ∆ a családjukban elfoglalt helyükről és szerepükről pár gondolatot, ∆ valamint egy családtag, barát, v. szomszéd foglalkozását ∆ néhány gondolatot az iskolához, a tanuláshoz való viszonyukról, ill. ∆ van-e kedvenc tantárgyuk, és mi a kedvenc időtöltésük? Most, hogy kölcsönösen megtörtént a bemutatkozás mutassa be a gyerekeknek a Junior Achievement Alapítványt, beszéljen az alapítvány küldetéséről, és mindazokról a programokról amelyeket a diákoknak kínál.
Kérdezze meg a gyerekeket, hogy hallották –e már azt a kifejezést, hogy „embléma vagy logo”? Valószínűleg igennel fognak válaszolni, ha mégsem, akkor kérdezze meg, hogy milyen márkajelzéssel találkoztak már, mit ismernek. (Adidas, Budmil, Nike, Levi’s, Puma, Diesel, Coca-Cola, Bonaqua, Schewppes, Opel, Mercedes, BMV, Suzuki, stb.) Mutassa fel a Junior Achievement Magyarország Alapítvány emblémáját, és beszéljen a három lépcsőfok jelentéséről. Kérdezze meg a diákokat, hogy a JAM neve mellett látható mit jelent? Magyarázza el, hogy a piacon / az oktatási piacon is / aktívan fellépő vállalat bizonyos benyomást kelt a közvéleményben, mert megjelenésében olyan tulajdonságokat tár a nyilvánosság elé, amelyek őt ugyanúgy összetéveszthetetlenül jellemzik, mint az egyes embereket személyi tulajdonságaik. A piac szempontjából ennek a marketingjelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, az elért eredmények – ha úgy tetszik – a vállalat minden marketing erőfeszítésének tükörképét mutatják. Említést érdemlő tényezők pl.: ∆ ∆ ∆ ∆
a vállalat általános képe a közvéleményben; a vállalat külső megjelenésének lényeges alkotóelemei: a vállalat neve, a vállalat jele, egyéb tényezők, amelyek a vállalat optikai képét meghatározzák, ill. befolyásolják, pl. bizonyos színek, grafikai elemek alkalmazása stb.;
Emelje ki annak jelentőségét, hogy egy vállalat/cég képét meghatározó központi „hordozóelemének”, a márkának/védjegynek kettős jelentősége van. Mint védjegy jogi védelmet élvez és biztosítja a vállalat számára azt, hogy mások folyamatos használatát ne zavarhassák, önálló lénye, felismerhetősége megmaradjon. Mint márka megtestesíti a vállalatot vagy annak egy gyártmányát/gyártmánycsoportját, és lehetővé teszi, hogy a vevőkör, a nagyközönség a vállalatot felismerje és az árut azonosítsa. Kérje meg a gyerekeket, hogy nézzenek körül a teremben és nevezzék meg azokat a termékeket, amelyeken felfedezik a JAM márkajelzést. ∆ a márka/védjegy lehet egy kép, ∆ a márka/védjegy lehet egy szó ill. egy betű- vagy betű-számkombináció ∆ és a márka/védjegy lehet képeknek és betűknek/szavaknak a kombinációja. Hozzon példákat saját környezetéből, vállalatából, és kérje meg a tanulókat, hogy ők is gyűjtsenek márkaneveket és márkajelzéseket/emblémákat. Mondja el, hogy a márkanevek a már említett kombinációban származhatnak egy élő vagy egy holt nyelvből, de lehetnek szabadon kitalált konstrukciók is. A márkajel (embléma) szavakban vissza nem adható, szövegesen leírni, megmagyarázni nem lehet; rajzos-képi része lehet egy szimbólum, stilizált betűk kombinációja, lehet bizonyos színek és színkombinációk meghatározott alkalmazási módja és ezen megoldások kombinációi. A márka mint a piac egy jelensége, elválaszthatatlanul össze van kötve azzal, amit képvisel: a vállalattal vagy az áruval. Így funkcióját tekintve azonos a személynévvel, azzal a különbséggel, hogy míg az emberek világában minden személynek van neve, addig az áruk világában a márkacikkek kiemelkednek a névtelen áruk sokaságából. A márkacikkek jellemzői:
∆ ∆ ∆ ∆ ∆
jelzés, kitüntetés állandó és / vagy az átlagnál jobb minőség, állandó mennyiségek, egységes és mindig megmaradó külső megjelenési formák, piaci ismertség magas szinten, a márkacikk egy kiterjedésében jelentős nagyságú piaci területen egységesen kapható, ∆ viszonylag állandó árszint, korábban: kötött árszint, ∆ tipikus fogyasztói reklám, a gyártó cég szempontjából közvetlen „átkaroló” jelleggel. Védjegy: Az árucsoport vagy az adott csoport tagjainak jogi védelmet élvező, megkülönböztető jelzése (pl.: HBO ), vagy Trade Mark Registered Márka: Név, meghatározás, jelzés, jel vagy forma, illetőleg ezek kombinációja, melyek funkciója az áruk, szolgáltatások vagy ezek gyártóinak, forgalmazóinak megkülönböztetése a versenytársaktól (Pl.: Mercedes Benz). Márkanév: Áru vagy adott árucsoport megkülönböztetésére szolgáló szó, betű vagy betűcsoport, melyek együttesen egy nevet alkotnak és feladatuk az áruk, eladók megkülönböztetése. (Pl.: CERBONA) A márka vagy márkanév használatát nemzetközileg szabályozták (1883. Párizsi Unió, Magyarország 1913 óta tagja.) A nemzetközi védjegyek listára vételét az 1891 –s Madridi Nemzetközi Védjegy megállapodás határozta el. Védelem: : Trade Mark Registered Miután bemutatta a Junior Achievement Alapítványt, és az embléma jelentéstartalmát is megismerték a tanulók, értelmezzék közösen a JAM mottóját: „Ha mindig ugyanazt teszed mint eddig, akkor annyit is érsz el mint eddig.” „De ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj csak arra, mi állhat még előtted.” (Ismeretlen szerző) Mottó: 1. jelige, jelszó, jelmondat (különösen könyv v. egyes fejezetek elején) 2. alapgondolat, indíték Az ismeretlen szerző gondolatai meg fogják mozgatni a gyerekek fantáziáját és közelebb viszik a gondolatvilágukhoz a JAM eszmeiségét is, amellyel arra motivál, hogy „Ne azt az utat kövesd, amerre az ösvény vezet. Menj, amerre még nem járt senki, és Te hagyj egy ösvényt magad mögött.” Ezután mutassa be a gyerekeknek azt az ábrát (faliképet) amely egy általános áttekintést ad az általános iskolai programról, arról az üzleti és gazdasági tananyagról, amelynek révén megtanulhatják, hogy milyen összefüggés van a tanulás, a pályaválasztás és a munkalehetőségek között, miközben segít eligazodni az üzleti életben is, és megérteti velük, hogy milyen fontos, hogy egy életen át jó teljesítményt nyújtsanak.
Az ábrán jól láthatóak azok a témák is, amelyeken keresztül a gyerekek fokozatosan ismerkedtek (alsó tagozat) / ismerkednek ( felső tagozat) az üzleti és gazdasági fogalmakkal, s melyek mindig az előző évfolyamon tanultakra épülnek. Az ábra segítségével beszélgessen el a gyerekekkel arról, hogy ha aktív tagjai akarnak lenni társadalmunknak, akkor három fontos szerepet kell eljátszaniuk. Ezek az EGYÉN, a DOLGOZÓ, és a FOGYASZTÓ. AZ egyénnek személyes jellemzői vannak: pl.: egészséges öntudat, felelősségvállalás, másokkal való együttműködés, és személyes célok kitűzése. A dolgozó megtanulja becsülni a munka értékét és fontosságát, azt, hogy az emberek milyenfajta munkákat végeznek és a munkáltatóknak milyen elvárásaik vannak. A fogyasztó pedig eldönti, hogy mire fordítsa szűkös erőforrásait. Hozzon személyes példákat mindhárom szerepéről a saját élethelyzeteiből, és a gyerekeket is kérje meg, hogy mondjanak egy-egy példát a saját életükből, vagy a környezetük szereplőiről. Utaljon arra, hogy ezeket a szerepeket mindenki a saját közösségén belül játssza el. A közösség fogalma azt az egyre bővülő környezetet jelöli, amelyben a tanulók mozognak, és a konkrét környezetüktől elindulva egyre átfogóbb, elvontabb környezet felé haladnak. Ahhoz, hogy sikeresen tudjunk tevékenykedni a gazdasági életben, el kell sajátítanunk a DÖNTÉSHOZÁS és a MUNKAERŐ készenlét képességét. A döntéshozás képessége révén gazdasági kérdésekben logikus elemzést tudunk végezni. Itt térjen ki annak elmagyarázására, hogy a munkaerő készenlét fogalma olyan készségeket jelent, amelyek segítségével a dolgozó, a munkavállaló képes alkalmazkodni a munkahelyi követelményekhez és elvárásokhoz. Az Ön segítségével fogalmazzanak meg egy két ilyen jellemzőt, majd kérdezze meg a diákokat, hogy az iskolai életükben való boldoguláshoz tudnának e felsorolni hasonló készségeket? A következő módon csoportosíthatja is a felsoroltakat: MUNKAHELY
ISKOLA
Kommunikációs készség jó beszédkészség Alkalmazkodási készség beilleszkedés az osztályba Tettrekészség feladatvállalás Együttműködési készség csoportmunkában tud dolgozni Felelősségvállalás megbízhatóság És így tovább……………………………………………………………. Összegzés és áttekintés Éreztesse a diákokkal, hogy egy nagyszerű oktatási program révén „VILÁGUTAZÓ” -k lettek, s hogy a JAM tananyagai a jövőt hozzák el a jelenbe, hogy általa megtapasztalhassák mind azt amiben élnek, és hogy képesek legyenek elhinni, hogy főszerepet kaptak a világ megváltoztatásában, valami egészen új megalkotásában, hogy higgyék azt amit látnak és merjék látni azt amit hisznek!
2. Vissza az időben Áttekintés A tanulók baráti alapon szerveződő kiscsoportokban a település térkép alapján megtervezik és felépítik azokat az épülettípusokat, amelyek az adott településrészbe –üzleti, mezőgazdasági, ipari, lakónegyed- illeszthetők. Miközben a részmodellekből összeállítva felépítik saját településmodelljüket, állításokat fogalmaznak meg az ember –szükségletei érdekében végzettkörnyezet átalakító tevékenységéről, s arról, hogy mindez milyen hatással van az ember mindennapi életére. Cél a település-kialakulás történetiségének megismerése a városiasodás folyamatának felismerése a város funkcionális egységeinek, szerkezeti megoldásainak a településen való eligazodás alapjainak elsajátítása a településrészletről egyszerűsített helyszínrajzok és makettek készítése az elemi munkaszokások és algoritmusok elsajátítása Előkészületek Nézze át a 4. évfolyam „Mi történik a településen?” és az „Építsünk települést” című foglalkozás anyagát, hogy a tanulók meglévő ismereteire építhessen. Tervezze meg, hogy hová teszi a városrészek posztert és az időszalagot. Hozzon magával fényképeket, képeslapokat a településükről, valamint szerezzen be egy településtérképet is. Szükséges eszközök Városrészek poszter Településtérkép Fotók, képeslapok a településről Épületrajzok fénymásolata IV. évfolyamos tananyag „építési vállalat” perforált lapjai Rajzlap, olló, ragasztó Foglalkozás Miután köszöntötte a gyerekeket emlékeztesse őket, hogy ma olyan témával fognak foglalkozni, ami valószínű, hogy sokak számára ismerős lesz. Utaljon arra, hogy a 4. évfolyamon részben már megismerkedtek a település fogalmával, mint azzal a hellyel, ahol az emberek élnek és dolgoznak. Ezen túl, pedig mindenkinek vannak személyes tapasztalatai és ismeretei a saját települése életéről, fejlődéséről. Kérdezze meg a gyerekeket, hogy ki hová utazott a közelmúltban, s mi volt az az utazási emlék, amit hozott magával. Beszéljen személyes utazási élményéről, és főleg arról a kíváncsiságról, ami az embert a világ megismerésére ösztönzi. Mondja el azt is, hogy egy-egy történelmi vidék felkeresésekor mindig megpróbál gondolatban visszatekinteni arra az időszakra amikor a régi korok emberei élhettek és alkothattak. Máskor pedig előre kívánna szaladni az időben és ilyenkor elképzeli, hogy vajon mivé változik majd a világ. Miután a gyerekek is kellő kíváncsisággal gondolnak vissza a történelmi korokra, ill. vetítik előre fantáziaképeiket, mondja el, hogy a következő órák foglalkozásain „utazásokat” fognak bonyolítani térben és időben, hogy bővíthessék eddig megszerzett tudásukat.
Helyezze el a megfelelő helyen az időszalagot, és kérje meg azokat a vállalkozó szellemű tanulókat akik a településtörténeti kutatásaik révén felkészültek a javasolt témákból, hogy tartsák meg rövid kiselőadásukat. A szóban forgó kor jelzéseként használják időgépüket. Tevékenység Közösen értékeljék a kis előadók felkészülését, majd helyezze a megfelelő helyre a Városrészek térképet a szőnyegtérképpel együtt, hogy mindenki jól láthassa. Kérjen meg egy tanulót, hogy a megoldó kulcsot használva mutasson rá a különböző negyedekre, mint üzleti, mezőgazdasági, ipari, és lakónegyedre. Győződjön meg arról, hogy a tanulók tudják, hogy nem minden településen vannak ilyen negyedek, és hogy néhány városnak többfunkciós negyedei is vannak. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy a településeink alakításában mi a települések lakói is aktívan és folyamatosan részt veszünk. A települések szerkezete ezért folyamatosan alakul. Folyamatosan alakítjuk úthálózatainkat, közműveinket, megújítjuk zöldterületeinket, felújítjuk épületeinket és újakat is építünk. Ezek a változtatások a település szerkezetét módosítják. A mai órán a saját településünk egy kisebb részletének szerkezeti modelljét fogjuk elkészíteni. A szerkezeti modell készítésének folyamatábrája:
ELRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
MAKETT MÉRETEINEK MEGVÁLASZTÁSA MAKETTELEMEK ELKÉSZÍTÉSE MAKETTEK ELHELYEZÉSE AZ ALAPLAPON MAKETTEK RÖGZÍTÉSE KIEGÉSZÍTŐ ELEMEK KÉSZÍTÉSE ÉS RÖGZÍTÉSE
UTÓMUNKÁLATOK Ossza a gyerekeket két csoportra, az egyik csoport az alaplapot készíti majd, a másik az épületeket, melyhez a negyedik évfolyamos „építési vállalat” perforált lapjait használják fel, ill. annak mintájára újabb épületeket is készíthetnek. Ehhez elsősorban a negyedik évfolyamos tananyagban található „építési vállalat” perforált lapjait használjuk fel.
Makett elemek elkészítésének műveleti sorrendje: Először az épület jellegének és a városkép színvilágának megfelelően színezzék az épületeket. Másodszor vágják ki a házakat a rajz alapján! Harmadszor vonalzó mellett karcolják be a hajtás éleket, majd hajtsák be az élezés mentén! Negyedszer a ragasztóval bekent fülecskét helyezzék a megfelelő vágásba! Miközben folyik az „építkezés” remek alkalom nyílik arra, hogy beszélgetést kezdeményezzen az építkezés anyagairól, a különféle építőipari szakmunkákról, az ehhez szükséges iskolai végzettségről, valamint az építkezéseken használatos szerszámokról, gépekről és berendezésekről, valamint arról is kérdezheti a gyerekeket, hogy ki milyen pályára készül. Miután a gyerekek „felépítették” épületeiket, helyezzék el a szőnyegtérkép alapján modellezett alaplapon, amelyen az utakat, kerítéseket, egyéb (mű)tárgyakat és a növényzetet rajzzal jelölhetik. A további „finomításhoz” színes papírlapokat vagy makett elemeket használhatnak. Miközben „épül” a település a gyerekek nevezzék meg a funkcionális egységeket, mint pl.: Lakóterület, mely a lakóépületeket és kiszolgáló létesítményeit foglalja össze. Ide tartoznak a közintézmények, a közlekedési területek, a park és sétaterületek, valamint a kertek is. Kertgazdasági és mezőgazdasági területek összefüggő külterületek, melyeken termelés folyik. Rendszerint szervesen kapcsolódnak a településhez. Ipari terület, ahol ipari üzemek és ezeket kiszolgáló létesítmények helyezkednek el. Zöld terület, amely közhasználatú, zöld növényzettel borított, alkalmas pihenésre, üdülésre, a település levegőjének javítására, területek tagolására, elválasztására. Közlekedési terület magában foglalja a közúti és vasúti pályákat, valamint a közlekedést kiszolgáló létesítményeket. Közcélú építkezési terület olyan összefüggő települési terület, melyre közintézményeket építenek. Közmű terület a közművi létesítmények (víz, csatorna, gáz, fűtés,) és védő területeik által elfoglalt terület. Különleges területek az összefüggő, meghatározott célú területek: vadas parkok, állatkertek, gyógyfürdők, kiállítási területek stb. „Építkezés” közben hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy mennyire befolyásolja a település helye az egységek elrendezését. A domborzati adottságok, a talajvizek, belvizek, az árvízvédelem szükségessége, az uralkodó széljárás stb. mind hatással van a település területi elrendezésére. Mondjuk el azt is, hogy a települések sokszor spontán módon alakultak ki, így gyakran találkozhatunk rendezetlen, kaotikus elrendezéssel. Világítson rá, hogy milyen fontos a település megtervezése a fejlődés szempontjából, s hogy miközben megtervezik egy-egy település fejlesztési ütemét, nagyon fontos döntéseket kell hozni. Mondja el, hogy építésznek lenni igen szép és komoly feladat amihez egyetemi végzettséget kell szerezni. Összegzés és áttekintés Kérje meg a diákokat, hogy gondolkozzanak el azon, hogy az ember mennyire megváltoztatta a természetes élőhelyét. Zsúfolt nagyvárosokban vagy békés településeken lakik. Az ipar és a földművelés hatása mindenütt megtalálható. A környezet átalakításával beleavatkozott a természet rendjébe, megváltoztatta azt a rendszert , amely szerint élnie kell. Nagyon sokáig és igen nehezen, közvetlenül harcolt a természettel, védekezett a természet kellemetlen hatásai ellen, mialatt szükségletei kielégítésére törekedett. Az ember igényei és tudása szerint átalakította környezetét, miközben mély és gyógyíthatatlan sebeket ejtett rajta!
Mindez elkerülhető lett volna, és talán még ma sem késő váltani tervszerű, meggondolt, környezetkímélő gazdálkodással. Az átgondolt gazdálkodás hasznára válik az emberiségnek, de a rablógazdálkodás elpusztít mindent! A természetet szabad használni, de nem szabad kihasználni!
3. Az idő pénz Áttekintés Ez a tevékenység egy nagy kalandozásra hívja a tanulókat a világmindenségben a másodperceken, az évszázadokon és a fényéveken át, hogy választ találjanak arra a kérdésre, hogy MI AZ; -ami mindig jelen van, de látni, hallani, tapintani, szagolni nem tud? MI AZ;- ami megmutatja a múltat, a jelent és a jövőt, nélkülözhetetlen az élethez és minden történet alkotója? Ez az, ami alatt bármi, bármikor végbemegy, megtörténik. Ez a világ és az egész világmindenség pályája. Mi ez? Cél
- bevezesse és előkészítse a későbbi feladatokat - kialakítsa a megfelelő légkört és motivációt - tudatosítsa a célok fontosságát
Előkészületek gondolja át napi időbeosztását, vegye számba azokat az eszközöket, amelyeket az ideje beosztásához használ, készítse össze az időgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, hogy be tudja mutatni a diákoknak, Szükséges eszközök Különféle órák (homokóra, falióra, karóra); különböző naptárak (zsebnaptár, kártyanaptár, asztali és falinaptár); határidőnapló; ceruza, filctoll; vonalzó; olló; lyukasztó; gyorslefűző. Foglalkozás Köszöntse a gyerekeket, és kérdezze meg, hogy mennyi a pontos idő? Azt is kérdezze meg, hogy mikor csengetnek? Kérje meg őket, hogy számolják ki, hány percet fognak ma együtt tölteni? Helyezze jól látható helyre a magával hozott órát, és mondja azt, hogy előre elnézést kér, azért az illetlenségért, ha gyakran nézegeti az óráját. Sajnos muszáj szemmel tartania az idő múlását, mert nagyon fontos dolga van, amiért időben el kell indulnia. Kérje meg a gyerekeket, hogy mondjanak példákat a hétköznapi életből, hol és mikor kell tudnunk, hogy mennyi az idő? IDŐ – számítás Hívja fel a gyerekek figyelmét, hogy a felsorolt példák is jól mutatják, hogy az idő mérése nélkül jól szervezett civilizációnk másodpercek alatt dugába dőlne. Amikor a reggeli rohanásban óránkra pillantunk, biztos, hogy nem gondolkodunk el azon, hányféleképpen mérték az időt azóta, hogy őseink a csillagok járásából vagy a ciklikusan visszatérő évszakok változásából tudhatták csak: „idő van”. Amíg őseink vándoroltak, és élelmüket gyűjtögetéssel és vadászattal szerezték meg, a csillagok égi pályája, a Nap és a Hold változásai elegendőnek bizonyultak az idő mérésére.
A letelepedéssel és a növénytermesztésre való átállással azonban megváltozott a helyzet, az állam és a társadalom megszervezéséhez elengedhetetlenné vált, hogy ne csak évszakokban gondolkodjanak. Ekkor jött a probléma, mert amit mérni kellene, tehát amit a mindennapi életben időnek nevezünk, annak nem volt adekvát megfelelője a valóságban. Az idő méréséhez először ki kellett alakítani az idő fogalmát. Az idő eszméje évezredek óta elbűvöli az embereket. Nagyon egyszerű fogalomnak tűnik, de látni fogjátok, hogy nem is olyan egyszerű. Ahhoz, hogy megtudd, MI AZ IDŐ…? ∆ Készülj föl egy felfedező útra! Utazni fogunk a jelenből a távoli ködös múltba és az ismeretlen jövőbe. Kutatunk mindenfelé, az egyszerű semmi időtől az abszolút minden időig. Megvizsgáljuk az idő valamennyi mértékét a másodperc legapróbb töredékétől a világegyetem teljes történetéig. Gondolkozz el, mit teszel az időddel, és képzeld el, mit tesz az idő veled és a világgal. Mielőtt hozzákezdünk az utazáshoz, gondolj arra, hogyan beszélünk az időről. ∆ „Repül az idő.” – „Hosszú idő telt el.” – „Pazarolod az idődet.” „Rengeteg időm van.” Stb. ∆ Gyűjtsenek az időgazdálkodással összefüggésbe hozható hasonló kifejezéseket, mint pl.: időérzékenység, időfecsérlés, -pocsékolás, -lopás, -megtakarítás, -veszteség, Időhaladék, időhatár, időkímélés, időmérték, időmilliomos, időtartam, időzavar, ∆ Kérje meg a gyerekeket, hogy néhányat értelmezzenek! Hívja fel a gyerekek figyelmét arra, hogy nem lehet véletlen, hogy ilyen sokféle kifejezés fordul elő a hétköznapi nyelvben az idővel kapcsolatban. Mondja el, hogy AZ IDŐ az egyetlen olyan tulajdonunk, ami megállíthatatlanul fogy, ugyanakkor megújíthatatlan, pótolhatatlan. Nem tehető takarékba, nem zárható palackba egy későbbi időre, amikor már képesek leszünk bölcsen felhasználni. „Ezt a pillanatot” csak MOST lehet bölcsen felhasználni. Később már nincs rá lehetőségünk. Éppen ezért, az idő legnagyobb ellensége, mellyel legtöbbünk naponta csatázik, a halogatás, ami nem más, mint emberi gyengeség. Ugye ismerős? Soroljátok fel, hogy kinek milyen akadályt gördített az útjába a halogatás mostanában? Hangsúlyozza, hogy a HALOGATÁS nem más, mint egy rossz szokás, amitől meg tudunk és meg is kell szabadulnunk, ha értelmesen akarunk gazdálkodni az időnkkel, és előnyünkre akarjuk bevetni energiáinkat. Mondja el, hogy az idő és energiagazdálkodás szorosan összefügg, aki jól gazdálkodik az idejével, az képes az energiáit is optimálisan felhasználni, de képes a rendelkezésére álló anyagiakat is beosztani. Az idő és pénzgazdálkodás így egymásba fonódik. Innen ered az a mondás, hogy : AZ IDŐ PÉNZ Írja fel a táblára az alábbi idézeteket, és értelmezzék közösen:
∆ „Ha reggel elveszítesz egy órát, egész nap azt fogod keresni.” (Richard Whately) Kérje meg a gyerekeket, hogy mondjanak az idővel kapcsolatos közmondásokat! Mondja el, hogy egyik kedvenc időtöltése a graffitik (falfirkák) gyűjtése. Ebből a gyűjteményéből szeretne néhányat megmutatni: Falfirkák az időről Korán keltem. Hol az arany? Kérek egy türelemjátékot! DE MINT A VILLÁM!!! „Üdvözlöm. Itt a tűzoltóság üzenetrögzítője beszél!” Az idő pénz. A pénz beszél, a kutya ugat. Amelyik kutya ugat, az nem harap. Ebből következik, hogy az idő nem harap. De akkor minek van neki vasfoga? Örökké akarok élni! Eddig sikerült. Pillantson az órájára és mondja a gyerekeknek, hogy lassan lejár az ideje, és mennie kell egy fontos találkozóra. Búcsúzóul említse meg, hogy Albert Einstein (1879-1955) arról elmélkedett, hogy a világmindenségben miként kapcsolódik össze minden, beleértve a teret és az időt is. Valami elképzelésetek bizonyára nektek is van erről, ha arra gondoltok, hogyan beszélnétek meg egy találkozót a barátaitokkal. Gondoljatok csak arra, hogy megállapodtok abban, hogy hol és mikor találkoztok. Ha csak a helyben állapodtok meg, de az időben nem, akkor egész nap ott ácsoroghattok. Ha pedig csak az időt mondjátok meg, de a helyet nem, sohasem fogtok találkozni. Mind a két adat egyformán fontos. Külön feladatok kijelölése ∆ mondja azt a gyerekeknek, hogy ma az idő rövidsége miatt otthon elvégezhető feladatokat fog adni. Kérje meg a gyerekeket, hogy végezzenek kutatásokat az „idő birodalmában”. Ossza ki a feladatlapokat, amelyek tartalmazzák a kutatási témákat. ∆ Egy másik választható feladatként pedig kérje meg őket, hogy készítsék el napi feladattervüket a feladatlap segítségével; Összegzés és áttekintés / érdekesség
Az időgazdálkodás célja az, hogy életünkből a lehető legtöbbet kihozzuk. Ehhez fel kell ismernünk, hogy mi vagyunk felelősek saját boldogulásunkért, saját sikereinkért, vagy kudarcainkért. Meg kell tanulnunk célokba fogalmazni a terveinket, és ésszerűen „dolgozni” rajtuk. Nem elég a feladatokat átgondolni, le is kell őket írni! A napi feladatterv nem más, mint a korábban jól átgondolt, írásba fektetett teendők listája. Ha ehhez még a rendelkezésünkre álló 24 órát is hozzárendeljük, és beosztjuk, megkapjuk a napi időbeosztásunkat, vagy más szóval a napi programunkat. A program a teendőkön túl tartalmazza azt is, mikor akarjuk ezeket a feladatokat elvégezni, és mennyi időt szánunk rájuk. INTERNETES IDŐ A globalizáció, úgy tűnik, az időre is kiterjedt, ugyanis itt a globális idő! Egy új elképzelés szerint az internetezők, akik egy adott pillanatban a világhálón vannak, az adott időzónától függetlenül ugyanazt az időt mérhetik. Ez persze azt is jelenti, hogy nincs értelme a nyári és a téli időszámításnak sem. A számítás alapja az, hogy a napot ezer részre osztották, a mi fogalmainkkal élve ezer darab 86,4 másodperces egységet takar. Éjfélre tették a nullát, míg délben 500 van. Az új időt Biel Mean Time-nak nevezték el, mivel a „feltaláló” patinás óragyár Biel városában található. Hogy még jellegzetesebb legyen, a szám elé az @ jelet is odatették, tehát például most éppen a @128 a pontos idő. Ha valaki ezek után még nem tudná, hogy hány óra van, akkor a CNN internetes oldaláról letöltheti azt a programot, aminek segítségével kiszámíthatja. Személyes célok kialakítása Valaki egyszer azt mondta: „Az idő az egyetlen olyan nyersanyag, amelyből naponta mindnyájan ugyanazt a mennyiséget kapjuk.” Ennek ellenére minden további nélkül tárolható, mert mindaz a tudás amit gyermekéveinktől kezdve megszerzünk nem más, mint az idő tárolása. Mondja el a gyerekeknek,, hogy az iskolai évek alatt megtanuljuk a legfontosabb ismereteket, matematikai számításokat, természeti törvényeket, tényeket, adatokat, szabályokat. Megtanuljuk azt is, hogyan koncentráljunk, hogyan gondolkozzunk logikusan, hogyan cselekedjünk alkotó módon. Sok közülük eredeti állapotában hasznosítható. Sok módszerként szolgál, arra, hogyan közelítsünk a problémákhoz. Sok egyfajta háttéranyagként használható a megértéshez, és sok elraktározott ismeret egyfajta kulcs, hogy előbbre léphessünk az életben. Ha a tanulást olyan tevékenységként fogjuk fel, melynek során időt tárolunk későbbi felhasználásra, értelmét fogjuk látni az olvasásnak, az információ szerzésnek, a koncentrációnak, a különböző módszerek elsajátításának.
4. Élet a településeken és azon túl Áttekintés A települések fejlesztésének és az életmódnak az alapjait gazdasági tevékenységgel, termeléssel biztosítjuk. Életünk központi kérdése ezért a gazdálkodás, amelyet sokrétűsége, bonyolultsága ellenére is meg kell ismernünk. Ennek feldolgozása kisebb témakörökön keresztül, projektmódszerrel történik. Cél ∆ ∆ ∆ ∆
az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése az együttműködő tanulás módszerének elsajátítása a gazdálkodás és az életmód összefüggéseinek felismerése motiválás a további ismeretek megszerzésére
Szükséges eszközök „Élet a településeken és azon túl” projekt kártyák/altémák Foglalkozás Üdvözölje a tanulókat, és beszéljen arról, hogy mióta él ezen a településen, hogy mi köti ide, melyek azok az igényei amelyeket ez a vidék, és ez a környezet kielégít. Kérje meg a tanulókat, hogy ők is mondják el miért szeretnek itt élni, és néhány gondolatban beszéljenek az életükről, arról, hogy milyen lehetőségeket kínál számukra jelenlegi környezetük. A kialakított környezet meghatározza életünket, életmódunkat. Ahhoz, hogy életmódunkat befolyásolni tudjuk, alapvető ismereteket kell szereznünk, amit azután élethosszig tartó TANULÁSSAL bővíteni és fejleszteni kell. EGÉSZSÉGÜNK megóvása is az egyik legfontosabb feladataink közé tartozik életünk végéig. A MUNKA, a gazdálkodás szintén életünk meghatározó eleme. Ne feledjük, hogy csak tudatos és tervezett tevékenységgel tudjuk elérni a helyes gazdálkodási szemlélet kialakítását, és tudjuk megóvni környezetünket a gazdasági növekedés vadhajtásaitól. Mindezek legfontosabb alapja a CSALÁD. Ebben a tevékenységben lehetőséget kapnak a diákok arra, hogy csoportos projektmunka keretében bemutassák „életünk szintereit”. Ösztönözzük őket önálló kutatásra-elemzésre
Szükségletek, igények Bevezető A foglalkozás során a tanulók ismeretei bővülnek a szükségletek, az igények jelentésével kapcsolatban. Megismerik a foglakozásokon a két szó jelentéstartamának különbségét a gazdasági életben és saját családjuk életében is. Célok A tanulók ismerjék meg az életben maradáshoz feltétlenül szükséges dolgokat. Gyűjtsenek tapasztalatokat a szükséglet és az igény közti különbségekre. Szükséglet. Kielégítendő emberi igények. Igény: Olyan valami, amelyet az emberek próbálnak megszerezni, de nélküle is életben maradnak. Szükséglet: a szervezet számára a folyadék nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. Igény: A szervezet számára fontos folyadékot lehet pótolni vízzel, üdítővel, az egyénenként változik, hogy kinek melyikre van lehetősége. Tapasztalatok alapján a gyűjtsenek olyan példákat, melyek a család és saját maguk szükségleteivel, igényeivel kapcsolatosak. A munkavégzés során az emberek különböző projekteket teljesítenek. Kérje meg a tanulókat a „projekt” definiálására. Ezután mondja el a gyerekeknek, hogy a projektfeladat a tanítás-tanulás vonatkozásában olyan komplex tevékenységi kört jelent, amelynek középpontjában egy-egy probléma áll. Az ismeretszerzés fő forrása a tapasztalás, az önálló kutatás. A cél egy-egy életszerű probléma lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének feltárása. A következő témakörök feldolgozása ennek a munkamódszernek a begyakorlását célozzák. A PROJEKT MEGNEVEZÉSE: Élet a településeken és azon túl Javasolt altémák: életünk és egészségünk életünk és a tanulás életünk és a munka életünk és a család életünk és a közlekedés életünk és a gazdálkodás Munkamódszer csoportos projektek esetén A projektek előkészítését és megvalósításának nyolc lépése: 1. A tanár – esetleg együttműködve az osztállyal, illetve tanár kollégáival – előkészít egy sor altémával rendelkező témát. 2. A tanulók kihúznak egy –egy altémát.
3. A tanulók maguk szervezik meg, az egyes feladatokra koncentráló kis csoportjaikat. 4. A kihúzott témák alapján megállapítják minden egyes csoport célját, a követendő eljárásokat és feladatokat, mindezt a tanárral megbeszélve. Eközben a következő négy kérdésnek van központi szerepe: Mit akarunk megvizsgálni? Hogyan tudjuk ezt megvizsgálni? Ehhez milyen forrásokra van szükségünk? Mi legyen a munka végterméke? 5. A tanulók önállóan hajtják végre a tervet. Tevékenységük során számos iskolán belüli és kívüli információforrást kell igénybe venniük –olyasmire lehet gondolni mint közvélemény-kutatás, szakirodalom gyűjtése (enciklopédiák), kísérletek végrehajtása, de szerepe van a technológiai segédeszközök, úgymint diák, videofilmek és számítógépes adatállományok (cd-rom) felhasználásának is. 6. Ezek után elemzik, értékelik és integrálják a nagy mennyiségű információt. Az eredményeket jelentésbe foglalják, melynek végső célja, hogy az egész osztály előtt bemutassák a témát, az eljárásokat és az eredményeket. 7. Ezután következik a saját munka bemutatása a többi csoportnak, hogy szélesebb áttekintést kapjanak a témáról, mint egészről. A bemutató előadásokat a tanár koordinálja. 8. Végül, a tanulók és a tanár közösen értékelik a munka eredményét. Eközben értékelhetik a csoport illetve az egyes csoporttagok teljesítményét. A csoportban lejátszódott folyamatok és az egyéni munka értékelésének fontos szempontjai, többek között, mennyire volt önálló a munkavégzés, mennyire fejtették ki szabadon a véleményüket, az együttműködés foka, saját ötletek, önbizalom, a bírálat feldolgozása, dominancia, vitakészség, megalapozott ítéletalkotás és kitartás. Ezt a listát természetesen, az érintettekkel folytatott megbeszélés alapján még tetszés szerint lehet bővíteni. Összegzés és áttekintés Dicsérje meg a tanulókat a komoly munkáért amit végeztek, és hívja fel a figyelmüket arra, hogy ahogyan azt a saját életükben és életük színterein is megfigyelhették, folyamatos változás zajlik körülöttünk Utaljon arra, hogy nemcsak az üzleti élet, a vállalkozások világa fejlődik gyorsan, hanem el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a modern idők legújabb jelszava a változás. Aminek a kialakulása, a társadalomba való beivódása régebben évekig tartott, ma egyik napról a másikra megtörténhet. Ez a technika, a kommunikáció és a piaci verseny fejlődésének köszönhető.
5. A régió felfedezése 5.1. Mik az erőforrások Áttekintés A korábban tanultak alapján a diákok megkülönböztetik egymástól a természeti, emberi és tőke erőforrásokat. Kidolgoznak egy személyes környezetet, amely mindhármat tartalmazza. Cél A diákok megnevezik az értékkel bíró dolgokat. megállapítják, hogy az értékkel bíró dolgok erőforrások. osztályozzák az erőforrásokat: vannak természeti, emberi és tőke erőforrások. rájönnek, hogy az erőforrások régiókban találhatók. Szükséges eszközök ∆ Program előtt és utáni kérdőív ∆ Regionális erőforrások falitérkép ∆ Magyarország falitérkép ∆ Mik az erőforrások feladatlap Foglalkozás Üdvözölje a diákokat. Beszéljen a munkájáról és az érdeklődési köréről. Mondja el a diákoknak, hová járt általános iskolába. Beszéljen arról, hogyan segítette elő a tanulás a boldogulását. Fontos, hogy elmondja, mióta él ebben a megyében, és miért itt él. Például azért él ebben a városban vagy régióban, mert a munkája vagy egy barát vagy egy rokon ideköti, vagy mert szereti ezt a környéket. Lehetőleg konkrétumokat említsen. Tegye ki a falitérképet, és közben hívja föl arra a figyelmet, hogy sok oka lehet annak, hogy az emberek azon a helyen élnek, ahol élnek. Kérje meg a diákokat, hogy nevezzék meg a megyét, ahol élnek. Kérjen meg egy diákot, hogy mutassa meg a térképen. Mutasson meg néhány másik megyét vagy fontosabb földrajzi helyet, így például hegyvonulatokat vagy a Nagy Tavakat. Egyszóval, kapjanak a diákok pár percet, hogy megismerkedjenek a térképpel. Beszélgessenek főbb nevezetességekről vagy érdekes helyekről, ahol jártak, vagy az országról, ahol élnek. Majd beszélgessenek az emberekről, a helyekről és a dolgokról a következő kérdések alapján: ∆ Hol szeretnél majd egyszer élni? Mitől különleges az a hely? ( A diákok válaszai valószínűleg a természeti és emberi erőforrásokra koncentrálódnak.) ∆ Mit dolgoznál? Hogyan keresnél pénzt? (A diákok válaszai valószínűleg a természeti és tőke erőforrásokra koncentrálódnának.) ∆ Mit csinálnál, amikor nem dolgozol? Hová mennél, és mit néznél meg? ( A diákok válaszaiban valószínűleg a helyi gazdaság különböző elemei szerepelnének.) Értesse meg a diákokkal, hogy a válaszaik tükrözik, hogy mit tartanak értéknek. Határozza meg az erőforrást, mint olyan értékkel bíró dolgot, amit hasznosítunk Mondja el a diákoknak, hogy az erőforrásokat három típusra osztjuk: természeti, emberi és tőke erőforrások. Utaljon vissza a beszélgetésre, és onnan hozzon példákat mindháromra. Például a hegyek, a hó, az erdők és a homok természeti erőforrások; a képzett, szakmai, termelési tapasztalatokkal rendelkező emberek emberi erőforrások; a gazdasági tevékenységhez
szükséges ember alkotta tárgyak, dolgok a tőke erőforrások. Mutasson rá, hogy az osztályteremben hogyan van jelen mindhárom erőforrás: a víz természeti erőforrás; a tanár és a diákok emberi erőforrások; a padok, az iskolai felszerelés és a térképek tőke erőforrások. Beszélgessenek addig az erőforrásokról, amíg a diákok meg nem értik a fogalmat. Az erőforrás olyan értékkel bíró dolog, amit hasznosítunk. A természeti erőforrások a természet ajándékai. A képzett, szakmai, termelési tapasztalatokkal rendelkező emberek emberi erőforrások; a gazdasági tevékenységhez szükséges ember alkotta tárgyak, dolgok a tőke erőforrások. Ossza ki a diákoknak a Mik az erőforrások? című feladatlapokat. Kérje meg a diákokat, hogy alkossanak egy képet, amely olyan helyen mutatja őket, ahol majd egyszer élni szeretnének. A képen bármit megjeleníthetnek, ami számukra érték. A képen jelöljék be a diákok, hogy mely elemek ábrázolnak természeti, emberi és tőke erőforrásokat. Adjon a diákoknak körülbelül 15 percet, hogy elkészítsék a képeket. /Szabadon választott: rajzolás helyett a diákok kivágott és beragasztott újság képekkel is elkészíthetik az ábrát. Később Ön akár egy kollázst is készíthetnek a diákok munkáiból./ Kérdezze meg a diákoktól: „Hogy nézne ki az a hely, ahol mindegyikőtöket és az összes erőforrásotokat elhelyeznénk?” Mutassa meg a Regionális erőforrások című faliképet. Magyarázza el, hogy a régió egy erőforrásokkal rendelkező terület. Kérje meg a diákokat, hogy mutassák meg a különböző erőforrásokat, amelyek a faliképen látható területen találhatóak. A régió egy erőforrásokkal rendelkező terület. Amennyiben az Önök régiója ismert valamely erőforrásról, beszéljenek róla a diákokkal. Kérdezze meg tőlük, hogy e nélkül mennyiben lenne más a régió. Összefoglalás és ismétlés Emlékeztesse rá a diákokat, hogy ma megneveztek különböző, általuk értéknek tartott erőforrásokat. Írja fel a három típust a táblára. Kérje meg a diákokat, hogy definiálják őket, és mondjanak rájuk példát. Fejezze be azzal a foglalkozást, hogy elmondja a diákoknak, hogy a következő alkalommal ismét a régiókkal foglalkoznak, és majd megnézik, hogy az ország egyes régióiban, milyen erőforrások találhatóak. Külön feladatok kijelölése Közölje a diákokkal, hogy ma a jövőjükről gondolkodtak. Hangsúlyozza, hogy a tanulás révén több munkalehetőség közül választhatnak. Több lehetőségük lesz, hogy megválasszák, hol akarnak élni, és mit akarnak csinálni. Meghívott előadó - Hívjon meg egy előadót, hogy a régió történelmi nevezetességeiről, érdekes helyeiről, vállalatairól és természeti látnivalóiról beszéljen. Kirándulás Vigye el a diákokat a helyi idegenforgalmi irodába vagy Kereskedelmi Kamarába. Kérjen meg valakit, hogy beszéljen a diákoknak arról, hogyan reklámozzák a régiót, és milyen erőforrások teszik a régiót különlegessé vagy egyedivé.
5.2. Az erőforrások feltárása Cél A diákok ∆ elemzik a különböző régiók erőforrásait. ∆ listát készítenek az erőforrásokról. ∆ felismerik, hogy a cégek az erőforrások három fajtáját együttesen használják termékeik előállításához. Szükséges eszközök ∆ Erőforrás útmutató ∆ Föld és vízhasználat fólia (?) ∆ Városi lakosság fólia (?) ∆ Regionális erőforrások falitérkép ∆ Magyarország falitérkép Foglalkozás A foglalkozás csoportokban zajlik majd, alakítsa ki a megfelelő csoportokat. Nézze át az Erőforrás útmutatót és az egyéb referencia anyagokat, hogy beazonosítsa az államban/megyében található főbb iparágakat és erőforrásokat. Tegye ki a Regionális erőforrások faliképet, a falitérképet és a Junior Achievement feliratot. Bevezetés Idézze fel a diákoknak azt, amit az erőforrások kapcsán megbeszéltek. Röviden ismételjék át, mi az erőforrás (olyan értékkel bíró dolog, amit hasznosítunk), majd hozzon néhány személyes és üzleti példát mindhárom típusra: a természeti, az emberi és a tőke erőforrásra. A Regionális erőforrások faliképen mutasson - vagy a diákok mutassanak - példákat mindháromra. Mondja meg a diákoknak, hogy ma Magyarország természeti, emberi és tőke erőforrás régióival foglalkoznak majd. Ossza ki az Erőforrás útmutatót. Hívja fel a diákok figyelmét a fali térképre és az útmutató borítójára. Segíthet a diákoknak a térképen való tájékozódásban azzal, hogy rámutat néhány fontosabb földrajzi területre. Majd közölje a diákokkal, hogy most Magyarország természeti erőforrás régióit fogják megnézni. Kérje meg a diákokat, hogy nézzék meg az Erőforrás útmutató hátoldalát. Ismertesse meg a diákokkal a hiány fogalmát. Írja fel a táblára. Magyarázza el, hogy akkor van hiány erőforrásokból, amikor szükség van rájuk, de nem találják őket. A sivatagban például hiány van fából. A hiány miatt nem minden régióban található meg minden erőforrás. Akkor beszélünk hiányról, amikor valami, amire szükségünk van, elérhetetlen vagy nehéz beszerezni. Tegye az írásvetítőre a Föld és víz használat fóliát. A diákokkal együtt beszéljék meg a jelmagyarázatot. Említsenek olyan régiókat, amelyek az ott található erőforrások tekintetében hasonlóak vagy különbözőek. Kérdezze meg a diákoktól: „Hol vannak az emberek?” Tegye rá erre a Városi lakosság fóliát, hogy látható legyen az emberi erőforrások megoszlása. Mutasson rá néhány központi lakott helyre. Térjen vissza a fali térképhez, és mutasson meg néhány várost. Mutasson ritkán lakott
területeket is. Majd kérdezze meg a diákoktól: „Miért laknak ott az emberek, ahol laknak?” Az első feladatra visszautalva hangsúlyozza, hogy gyakran az ott található erőforrások miatt választjuk azt a helyet, ahol lakunk. Írja fel a táblára: „természeti + emberi + tőke = termék.” Mondja el, hogy amikor az erőforrásokat ötvözik, egy termék keletkezik. Hozzon egy példát is: a bogyósok természeti erőforrások, amelyet emberi erőforrással szüretelnek le. Dobozba kerülnek, ami tőke erőforrás, majd eladják a végterméket. Akár a diákok által írott történet is tekinthető terméknek. Az ötletekhez emberi erőforrások kellenek. Amíg a történet megírásához használt papír és ceruza tőke erőforrások, amelyek természeti erőforrásokból készültek, a végső történet a tényleges termék. Kérdezze meg a diákoktól: „Hol vásároltok termékeket?” Kérje meg a diákokat, hogy említsenek példának cégeket. Mondja el, hogy a cégek erőforrásokat vásárolnak, és arra használják őket, hogy eladható termékeket készítsenek. A termék olyan dolog, amely a különböző erőforrások felhasználásával készül. Kérje meg a diákokat, hogy olvassák el a saját megyéjükre vonatkozó információt. Magyarázza el nekik, hogy az segít nekik megérteni, hogy az államban található cégek mit csinálnak, és milyen erőforrásokat használnak. Kérje meg a diákokat, hogy említsenek a környékből vagy a régióból más cégeket is. Írja fel a válaszokat a táblára. Amennyiben van még idő, kérje meg a diákokat, hogy a saját megyéjükre vonatkozó információt hasonlítsák össze a szomszéd megyékkel, hogy lássák az erőforrások mennyiben hasonlóak vagy különbözőek. /Szabadon választott: lehet, hogy utána akar nézni az Interneten a regionális erőforrásokra vonatkozó legfrissebb információnak. / Összefoglalás és ismétlés Mondja el, hogy az emberek arra használják az erőforrásokat, hogy termékeket állítsanak elő. Az emberek azért hoznak létre cégeket, hogy termékeket állítsanak elő és adjanak el másoknak, akik meg akarják őket vásárolni. Mutasson a falitérképre, és összefoglalásképpen mondja el, hogy a cégek a saját és a más régiókban található erőforrásokat használják. Beszéljék meg, hol találta a cég a természeti, emberi és tőke erőforrásokat, amelyekre szüksége van a termék előállításához. /Tartsa észben, hogy az áruk és a szolgáltatások egyaránt termékek. A következő feladatban fognak az árukról és szolgáltatásokról beszélni./ Külön feladatok kijelölése Válasszanak ki a diákok néhány céget a faliképen. Kérdezze meg tőlük: Milyen munkájuk van a cégnél dolgozó embereknek? (Például bányászok, üzletvezetők vagy eladók.) Vannak ilyen munkák a ti megyétekben is? Megneveznétek párat? Ösztönözze a diákokat, hogy gondolkodjanak azon, őket milyen fajta munka érdekelné, és milyen képzettség szükséges ezen munkák végzéséhez?
5.3. Regionális erőforrások Cél A diákok ∆ felismerik a régión belüli gazdasági egymásrautaltságot. ∆ felismerik az áru és a szolgáltatás közötti különbséget. ∆ megállapítják, hogy milyen erőforrások szükségesek egy bizonyos termék vagy szolgáltatás előállításához. Szükséges eszközök ∆ Erőforrások felhasználása feladatlap ∆ Erőforrások fényképekben poszter ∆ Regionális erőforrások falitérkép ∆ Magyarország falitérkép Foglalkozás A foglalkozás csoportokban zajlik majd. Tegye ki a Regionális erőforrások faliképet, a falitérképet és a Junior Achievement feliratot. Nézzék meg a Regionális erőforrások faliképet. Nézzék át, hogyan kerülnek a régióban a cégekhez az erőforrások. Emelje ki a képen látható különböző fajta szállítási módokat, amelyek az erőforrások mozgását mutatják. Emlékeztesse a diákokat arra, hogy a cégek termékeik előállításához együttesen használják a különféle (természeti, emberi és tőke) erőforrásokat. Hozza fel példának egy élelmiszerüzletet, és kérdezze meg: „Hol találhat egy élelmiszerüzlet i burgonyát, narancsot, almát, mazsolát és marhahúst?” A falitérképen mutasson rá az egyes megyékre. Hívja fel a figyelmet arra, hogy az élelmiszerüzlet lehet, hogy megtalálja ezeket az erőforrásokat a saját régióján belül, de lehet, sok erőforrást valószínűleg más régióból fog beszerezni. Az élelmiszerüzlet különböző régiókban található cégektől vásárolja meg, amire szüksége van. Mondjon néhány márkanevet, amit a diákok ismernek. Mondja el a diákoknak, hogy a cégek, amelyek erőforrásokat adnak és vesznek egymás között, a gazdaság részei. Hangsúlyozza, hogy a gazdaság olyan rendszer, ahol felhasználják az erőforrásokat és gondoskodnak róluk. Írja fel a táblára a gazdaság szót. A gazdaság olyan rendszer, ahol felhasználják az erőforrásokat és gondoskodnak róluk. A Regionális erőforrások falikép segítségével mutassa be, hogyan jelenik meg a gazdaság a reggeli gabonapehely előállításában. Például: ∆ A farmer természeti erőforrásokat használ a gabona termesztéséhez. ∆ Ezután a gabonát eladják a malomnak. ∆ A malom feldolgozza a gabonát, és eladja egy gabonapelyheket gyártó vállalatnak. ∆ Eközben a fakitermelő cég, amelyik kivágta a fákat, eladja azt egy papírgyártó cégnek. ∆ A papírgyártó cég péppé őrli a fát, és eladja egy dobozkészítő cégnek, amelyik gabonapehely dobozokat állít elő. ∆ A gabonapehely bekerül a dobozba, majd eladják és elszállítják az élelmiszerüzletekbe. ∆ A gazdaságban az utolsó lépés az, amikor bemegyünk a boltba, megvesszük a gabonapelyhet és megesszük.
Beszéljen a diákoknak arról, hogy a cégek kétféle terméket állítanak elő: árukat és szolgáltatásokat. Határozzuk meg az árut, mint olyan dolgot, ami látható, tapintható és eladásra kerül. Az áru ellenpárja a nem áru: olyan dolog, ami látható és tapintható, de nem kerül eladásra (az erdőben szedett szamóca, az ingyenesen kapott gyógyszer, a tandíjmentes oktatás). Definiáljuk a szolgáltatást, mint olyan munkát, amellyel másoknak segítünk. Nevezzük meg az árukat és a szolgáltatásokat a reggeli gabonapehely példájában, majd kérjük meg a diákokat, hogy mondjanak még példákat. Az áru olyan dolog, ami látható, megfogható és eladásra kerül. A nem áru olyan dolog, ami látható és tapintható, de nem kerül eladásra. A szolgáltatás olyan munka, amellyel másoknak segítünk. Reggeli gabonapehely Áruk gabona fa gabonapelyhes doboz
Szolgáltatások gabonaőrlés faszállítás a gabonapehely értékesítése
Más példák Áruk élelmiszer ruhanemű autó könyvek
Szolgáltatások élelmiszerszállítás ruhatisztítás autójavító műhelyek könyvek kölcsönadása
/Ezeket a példákat fel lehet írni a táblára./ Ezután mondjon példákat olyan vállalkozásokra, amelyek ilyen árukat vagy szolgáltatásokat biztosítanak. Például nevezzen meg egy autógyártót, mint olyan vállalatot, amely árut állít elő. Nevezzen meg egy helyi autójavító műhelyt, amely szolgáltatást biztosít. Nevezzen meg egy helyi könyvkiadót illetve a helyi könyvtárat. Ossza az osztályt nyolc csoportra. Mindegyik csoport gondoljon egy árura vagy szolgáltatásra, amit elő akar állítani. Ezután adjon mindegyik csoportnak egy Erőforrások felhasználása című feladatlapot és egy Erőforrások fényképekben című faliképet. Kérje meg a diákokat, hogy használják az Erőforrások fényképekben című faliképet, az Erőforrás útmutatókat és bármely egyéb az osztályban fellelhető referencia anyagot, hogy ötleteket szerezzenek ahhoz, hogy milyen erőforrásra van szükségük termékük előállításához. Kérje meg a diákokat, hogy az Erőforrások felhasználása című feladatlapon végezzék a kutatást. A munka elvégzéséhez és a feladatlapok kitöltéséhez kapjanak a diákok 15 percet. Mindegyik csoport számoljon be arról az osztálynak, hogy milyen terméket választott, és milyen erőforrásokra lesz szüksége annak előállításához. Kérdezze meg az egyes csoportokat, hol találják meg a szükséges erőforrásokat. Összefoglalás és ismétlés Ismételje át a diákokkal, hogy a vállalatok a gazdaság részei. A vállalatoknak szükségük van egymásra. A helyi gazdaságból vagy a saját cége alapján mondjon néhány példát az egymásrautaltságra.
Külön feladat kijelölése Írja fel a táblára a csoportok által megjelölt áruk és szolgáltatások nevét. Kérdezze meg a diákoktól: - Milyen készségekre lenne szükség az egyes áruk vagy szolgáltatások előállításához? - Honnan szereznék ezeket a készségeket?
6. Vásárlói szokások Bevezető: A foglalkozáson a tanulók megismerkednek a családok különböző vásárlási szokásaival, igényeivel. Célok A vásárlói szokások fejlesztése Alakuljon ki olyan szemlélet a tanulókban, mely nemcsak az árakat, hanem a termékek vizsgálatát is figyelembe veszi a vásárlásnál . Tudatosodjon a tanulókban, milyen adatokat kell vásárláskor megnézni a termékeken. gyártó cég, szavatossági határidő, ár, minőség, súly, felhasználási javaslatok, összetétel, származási hely... Vizsgálják meg, milyen adatok vannak a számlákon, a garanciajegyeken. Foglalkozzanak azzal, hogy miért kell a számlákat, a garancialeveleket megőrizni. Gyűjtsenek tapasztalatokat a termékek védjegyeiről. Tudatosodjon a tanulókban a márkavédelem jelentősége. Feladatok Olvassák el, töltsék ki a feladatlapokat önállóan. Beszéljék meg, kinek milyen véleménye, ötlete van a feladatokkal kapcsolatban. Az előre összegyűjtött termékeken nézzék meg a jellemző adatokat. Válogassák szét a termékeket aszerint, hogy melyik régióból, az ország és a világ mely részéről származnak. Gyűjtsenek a termékekről és emlékezetből márkára jellemző védjegyeket. /logokat/ Értékelés A tanulókat a foglalkozáson mutatott aktivitása, a gyűjtőmunka és a csoportokban végzett munka alapján értékelje a pedagógus.
7. A termék útja Áttekintés A foglalkozásokon a tanulók ismereteket szereznek a különböző területeken termelt nyersanyagok, az alapanyagok és a kész termékek útjáról. Megismerik, milyen kapcsolatok vannak a gazdasági életben a különböző területek természeti és társadalmi adottságai között. Tisztázódik, pontosabbá válik a különböző fogalmak jelentése. Pl.: nyersanyag, félkész termék, alapanyag, kész termék, település, közvetlen környezet, megye, régió, ország, beszerzés, munkaerő A különböző településformák jellegzetességeit megismerik. Mely földrajzi területeken, milyen települések alakultak ki. Az eddigi ismeretek alapján az ok-okozati összefüggésekre példákat tudnak majd felsorolni. Ismereteket szereznek arról is, hogy a települések szerkezete hogyan határozza meg az ott élők életvitelének sajátosságait. Cél Az ország tájainak a megismerése, térképen való tájékozódás gyakorlása /földrajzi és társadalmi jellemzők bemutatása/. Szerezzenek a tanulók minél sokrétűbb ismereteket Magyarország földrajzi helyzetéről, környezetéről A földrajzi helyzetből adódó gazdasági lehetőségekkel ismerkedés. A különböző gazdasági források lelőhelyeinek a megismerése. A földrajzi adottságoknak megfelelően a települések fajtáiról szerzett ismeretek alapján tudjanak következtetéseket levonni a települések gazdasági életéről. Végezzenek kutató, gyűjtő munkát a termékek megismerése közben arról, hogy mit hol és miből állítanak elő. Gyártási folyamatokról tapasztalatok gyűjtése, rendszerezése.
Hogyan lesz a lenből farmer? A termékek útját és a gyártás menetét, a dolgozók feladatát megfigyelhetik a tanulók a Vakond meséjének feldolgozásával. A mese alapján már tudnak következtetni egy ruhanemű, pl.: a farmer gyártási folyamatára, a termék útjára az alapanyagtól a fogyasztóig, a dolgozók munkájára és a munkafolyamatok kapcsolódására. Áttételesen ismereteket szereznek a nagyüzemi termeléssel kapcsolatos folyamatokról, munkahelyekről, szakmákról, s a munkások egymásrautaltságáról. Célok Ismerjenek meg szakkifejezéseket a gyártási folyamatokkal kapcsolatban, s ezek használatára törekedjenek meg. Szerezzenek ismereteket a munkahelyekről s azok telephelyeiről. Alakuljon ki az adott korosztály szintjének megfelelően az üzemek, vállalatok, munkahelyek telepítésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi gondolkodás a tanulókban. Értékelés A pedagógus értékelje a gyereke gyűjtőmunkáját, a foglalkozáson tanúsított aktivitást.
A vakond nadrágja Volt egyszer egy földkupac, s ez a kupac izgett- mozgott, ugrabugrált, mintha lába lett volna. És nemcsak lába, hanem orrocskája is . Nézzük csak, hiszen ez egy vakond! - Itt vagyok, ragyogok ! Nézzétek, itt vannak a kincseim! De szeretnék egy sok zsebes nadrágot, melyben elférnek a kincseim! A patak parton sétálgatva találkozott egy rákkal, s megkérdezte tőle: - Rák úr, nem tudja hol kaphatnék egy zsebes nadrágot? - Hozz vásznat, és kiszabom a nadrágot! Sétált tovább, és találkozott egy nádiverébbel. - Veréb, tudsz te varrni nadrágot? - Megvarrom, ha hozod a kiszabott vásznat. Séta közben hangosan gondolkozott a vakond: a rák kiszabná , a nádiveréb megvarrná, de hol szerezzek vásznat? Ekkor lehajolt hozzá egy virág. - Az én nevem len, s ha mindent megteszel amit mondok, lesz nadrágod. A len elmesélte neki, milyen feladatai lesznek, míg elkészül a nadrágja. A jó tanácsokat megköszönte, megígérte, mindent pontosan úgy fog csinálni, ahogyan a len elmondta. A vakond hetekig ápolta a lent. Kitépte mellőle a gyomokat, elűzte a kártevő bogarakat ,és rendszeresen öntözte a virágot. Mikor megérett, a vakond gyökerestül kitépte, kinyűtte és kévébe kötözte. A parton egy béka segítségével belemerítették a vízbe, kővel lenyomtatták a kévét. Mikor a len jól kiázott, a parton a nap megszárította. A száraz lent a gólyával tiloltatta meg. A mezőn megkereste a sünt, s a tüskéin meggerebenezte a szálakat. Az így előkészített szálakkal a pókokhoz ment, s megkérte őket is, hogy segítsenek a nadrág elkészítésében. - Kedves pókok, fonjatok nekem a szálakból fonalat! A megfont és felgombolyított fonallal a tisztásra sietett és az áfonyát kérte meg, hogy fesse kékre. A vakond tekerte az orsót, az áfonya festette a fonalat, a szarvasbogár pedig méretre nyírta. A hangyák fát vágtak, megfaragták, cövekeket vertek, és elkészítették a szövőszéket. Közös munkával hamar megszőtték a fonalból a vásznat. A kész anyagot összegöngyölve elvitte a vakond a rákhoz. - Rák, kérlek szabjad ki a zsebes nadrágomat! A kiszabott anyaggal ment a nádiverébhez, ki cérnát vett a csőrébe, és megvarrta a nadrágot. Míg dolgozott, megkérte a vakondot, mesélje el, honnan szerzett ilyen szép vásznat. A réten nőtt a len, kinyűttem, áztattam, szárítottam a békával. Tiloltam, gerebeneztem a gólyával és a sünnel, a pókokkal megfonattam, az áfonyával megfestettem. Végül a hangyák megszőtték, a rák kiszabta és te megvarrtad. Mindenkinek köszönöm a segítségét! Gyönyörű lett a nadrágom!
8. Hozz döntéseket (üzleti döntések) Áttekintés A diákok megállapítják, hogyan függenek össze az erőforrások a bevétellel és a kiadásokkal. Elvégeznek egy számítást, ami azt mutatja, hogyan állapítja meg egy vállalat a nyereséget illetve a veszteséget. Amikor üzleti kihívással szembesülnek, a cégek átcsoportosítják erőforrásaikat, és felülvizsgálják számításaikat. Cél A diákok ∆ meghatározzák, mi a bevétel és a kiadások. ∆ bemutatják, hogyan követi nyomon egy vállalkozás bevételét és kiadásait. ∆ megoldanak egy egyszerű üzleti feladatot. Szükséges eszközök ∆ Erőforrások fényképekben falikép ∆ Jojó Foglalkozás Ismételjék át, hogyan használják fel a vállalatok a természeti, emberi és tőke erőforrásokat termékeik előállításához. Az Erőforrások fényképekben című falikép segítségével elevenítsék fel, milyenek lehetnek ezek az erőforrások. Kérje meg a diákokat, hogy említsenek néhány árut és szolgáltatást, amelyet a múlt alkalommal megneveztek. Emelje fel a jojót. Mutassa meg vagy kérjen meg egy diákot, hogy mutassa meg. Mondja el, hogy azt tervezi megalapítja a Best Spin nevű jojó céget. Az osztállyal együtt sorolják fel, milyen természeti, emberi és tőke erőforrásokra van szükség a jojó előállításához. Írja fel a diákok válaszait a táblára. Kérje meg a diákokat, hogy idézzék fel az erőforrások meghatározását. A diákoknak emlékezniük kell, hogy az erőforrás értékkel bíró dolog. Mondja el a diákoknak, hogy az értékkel bíró dolgokat meg lehet venni és el lehet adni. Magyarázza el, hogy a költség az az összeg, amit egy vállalkozás, mint például a Best Spin erőforrások vásárlására költ, a bevétel pedig az a pénz, amit egy vállalkozás, mint például a Best Spin azzal keres, hogy értékesíti azt a terméket, amit ezen erőforrásokkal előállít. A költség erőforrások vásárlására költött pénz. A bevétel termékek értékesítésével keresett pénz. Mutasson a táblán látható tételekre, és kérdezze meg: „A Best Spin számára ezek a tételek kiadások vagy bevétel?” (kiadások) „Hogyan tesz szert bevételre a Best Spin?” (a jojó értékesítésével) Kérdezze meg a diákoktól, miért fontos, hogy a Best Spin tudja, mennyi pénzt költ illetve keres. Mutasson a táblán egy képletet, amellyel követni lehet a kiadásokat és a bevételt.
Napi pénzügyi jelentés Bevétel a jojó eladása (2 dollár darabja x ..... jojó)
=
........... dollár
Költségek (kiadások) emberi erőforrás + tőke erőforrás
........... dollár + ........... dollár ______ =
Profit vagy veszteség (bevétel-kiadás)
............ dollár ........... dollár
Magyarázza el, hogy egy vállalatnak nem lehet több kiadása, mint bevétele hosszú távon, különben nem állja meg a helyét az üzleti életben. Az emberek azért hoznak létre vállalkozásokat, hogy nyereségre tegyenek szert. A nyereség az az összeg, amely az összes költség kifizetése után megmarad. A nyereség az üzleti tevékenység jutalma. Írja fel a táblára: bevétel - kiadások = nyereség vagy veszteség. Mondja el, hogy a vállalkozások a matematika segítségével derítik ki, hogy mennyi pénzt keresnek vagy veszítenek. A vállalkozás nem csak nyereséget, de veszteséget is termelhet! Az üzleti nyereség az az összeg, amely az összes költség kifizetése után megmarad. Magyarázza el, hogy a Best Spin a diákokat bízza meg, hogy kiszámítsák a nyereségét illetve a veszteségét. Továbbá mondja el, hogy az első példát az osztállyal együtt végzik el, majd a diákok kis csoportokban maguk próbálkoznak egy másik példával. Magyarázza el, hogy a Best Spinnek tudnia kell, naponta hány jojót kell eladnia 2 dolláros egységáron ahhoz, hogy ki tudja fizetni az erőforrásait, és még egy kis nyereségre is szert tegyen. Az emberi erőforrás költsége napi 20 dollár, amit a fafaragó Woody (Farigcsa?) kap, a tőke erőforrás költsége pedig szintén napi 20 dollár, ami az anyagköltség. A táblára írt képletben a következő módon írják be a megfelelő adatokat. Kérje meg a diákokat, hogy segítsenek kitölteni a képletet. (A Best Spinnek legalább 21 jojót kell eladnia.) Napi pénzügyi jelentés Bevétel a jojó eladása (2 dollár darabja x 21 jojó)
=
42 dollár
Költségek emberi erőforrás (Woody/Farigcsa) + tőke erőforrás
20 dollár + 20 dollár ______
= Profit (bevétel-kiadás)
40 dollár 2 dollár
Hagyja a példát a táblán, hogy a diákok nézhessék, miközben összeállítják a saját jelentésüket. Ossza az osztályt nyolc csoportba, és mindegyik csoportnak adjon egy Napi pénzügyi jelentést. Az egyik példát a csoportok egyik fele, a másikat pedig a másik fele kapja. Adjon a diákoknak körülbelül öt percet, hogy elvégezzék a feladatot, majd mindegyik csoportból egy diák mondja el a csoport válaszát. Megoldandó feladatok 1. Szezon van, és a Best Spin nagy megrendelést kapott. Fel szeretnék venni Woody/Farigcsa feleségét, Wandát, hogy napi 20 dollárért besegítsen a munkába. Ő szintén napi 20 dollár értékű tőke erőforrást fog felhasználni. A Best Spinnek napi hány jojót kell eladnia, hogy nyereségre tegyen szsert? 2. A Best Spin eddig egy helyi üzletből szerezte be a zsinórt, de most olyat szeretne, amit az ország egy másik régiójából kell kamionnal hozatnia. Ez napi plusz 4 dollárba kerül, ami azt jelenti, hogy a tőke erőforrás költsége 24 dollárra nő. Hány jojót kell a Best Spinnek naponta eladnia, hogy fedezni tudja napi költségeit? /Válaszok: 1. legalább 41 jojót; 82 dolláros bevétel; 2 dollár nyereség 2. 22 jojót; 44 dolláros bevétel) Összefoglalás és ismétlés Miután mindegyik csoport elmondta a választ, kérdezze meg tőlük, hogy nyereségre tett-e szert a Best Spin. (Igen, de csak az első esetben. A második esetben nem volt sem nyereségük, sem veszteségük, pont fedezni tudták a költségeiket.) Idézzék fel, hogy a pénzt, amely az összes költség kifizetése után megmarad, nyereségnek hívják. A vállalatoknak nyereségre van szükségük ahhoz, hogy új berendezéseket vásároljanak, újabb dolgozókat vegyenek fel, stb. Az üzleti nyereséget arra használják fel, hogy növekedjen a vállalkozás, illetve hogy újabb erőforrásokat vásároljanak. Mutassa meg a diákoknak, hogyan tehetne szert nyereségre a Best Spin a második esetben. Használja a példát, amelyet fent hagyott a táblán. Mondja el a diákoknak, hogy amennyiben a Best Spin a meglévő erőforrásaival eggyel több jojót tudna előállítani, nyereséges lenne. Adjon hozzá 2 dollárt az eladáshoz, és mutassa meg, hogyan változtatja ez meg a nyereséget illetve veszteséget. Mondja el a diákoknak, hogy a következő alkalommal egy játékot fognak játszani, hogy kövessék egy vállalat bevételét és kiadásait. Külön feladatok kijelölése Mondja el a diákoknak, hogy ők is emberi erőforrás. Értékük van. Miközben tovább tanulnak és fejlesztik készségeiket és képességeiket, növelik értéküket azon vállalkozások szempontjából, akik majd esetleg alkalmazhatják őket. Meghívott előadó Hívjon egy vendéget valamely vállalattól, és kérje meg, hogy ismertessen egy problémát, amely a cégüknél felmerült, és mondja el, hogyan oldották meg. Jó téma lehet az, hogyan tudták sikeresen megnövelni az eladásokat. Hívjon meg egy állami tisztviselőt az osztályba, és beszéljenek arról, hogyan hoz döntéseket a kormány arról, hogy költsék el az adófizetők pénzét.
9. Te vagy a főnök Áttekintés A diákok olyan játékot játszanak, amely bemutatja a pénz áramlását egy vállalkozás esetében. Tanulnak az üzleti bevételről és költségekről, valamint arról, milyen szerepe van a nyereségnek egy vállalkozás sikerében. Cél A diákok ∆ megneveznek különféle üzleti bevételt és kiadást. ∆ felismerik, milyen fontos szerepet játszik a nyereség egy vállalkozásnál. Szükséges eszközök ∆ Döntési játék tábla ∆ Döntési kártyák ∆ Előrehaladás kártyák Foglalkozás Időnyerés céljából szedje össze a játékokhoz szükséges kellékeket, és készítse őket össze külön borítékokba. Amennyiben a diákok kitöltötték a program előtti kérdőívet, készítsék elő a program utáni kérdőív kitöltését. Hasonlítsa össze az észrevételeket. Emelje fel a jojót. Idézze fel, hogy a múlt alkalommal megbeszélték, milyen erőforrások szükségesek egy jojó előállításához. Röviden nézzék át a Best Spin, a jojó gyártó cég bevételét és kiadásait. Mondja el a diákoknak, hogy ez alkalommal egy Monopolyhoz hasonló játékot fognak játszani, amelynek a címe „Te vagy a főnök.” Megnézik, hogyan alakulnak a bevételek és a kiadások egy pizza vállalkozás esetében. Új fogalommal ismerkednek meg, az adó fogalmával. Magyarázza el, hogy a vállalatok a jövedelmük után adót fizetnek, amivel a kormányt támogatják. Amikor a kormányról beszél, mutasson a Regionális erőforrások faliképre. Beszéljen arról, hogy az adóból származó bevételből épít a kormány utakat, ebből biztosítja a rendőrségi védelmet, ebből finanszírozza az iskolákat és így tovább. Az adó a vállalatnál egyfajta költségként jelenik meg. Az adó az a pénz, amely befizetésével az egyéneknek és a vállalkozásoknak törvényileg meghatározott mértékben hozzá kell járulniuk a kormány működéséhez. A kormány dönti el, hogy ezt az összeget mire használja fel. Ossza az osztályt öt csoportba. Mutassa meg a diákoknak a játé táblát, a Döntési kártyákat, az Előrehaladás kártyákat, a pénzt és bábukat. Minden csoportból kérjen fel egy diákot a bankos szerepére. Adjon a bankosnak egy játékkészletet. Magyarázza el a következő szabályokat. /Amennyiben van elegendő pénz és bábu, a bankos is játszhat.)
A Te vagy a főnök játék szabályai 1. A játéktábla egyhónapos napi üzleti tevékenység naptára. A játék célja, hogy a hónap végére kifizesd az összes költségedet, és még maradjon pénzed. Vagyis nyereségre tegyél szert. 2. - Választasz egy Előrehaladás kártyát. - Előrelépsz a bábuval. - Követed annak a napnak az utasításait, amelyen a bábud áll. - Az Előrehaladás kártyát visszateszed a pakli aljára. 3. A játék során a hónap minden napján a négy utasítás közül egyet találsz. - Mai bevétel - Pénzt kapsz a pizza eladásért. Megkapod a pénzt a bankostól. - Mai kiadás - Kiegyenlíted az üzleti kiadásaidat. Pénzt adsz a bankárnak. - Állj meg - Megállsz, hogy a bankosnak kifizesd a villanyszámlát, az adókat, a bérleti díjat és a munkabéreket. Ezzel teljesíted a feladatot. - Döntés - Két lehetőséged van, amikor idelépsz. - semmit nem teszel VAGY - Fizetsz a bankosnak egy Döntés kártyáért (ez kockázat). A kockázat az, amikor megvan az esélye, hogy veszteséget vagy kárt okozol az üzletnek. /Kövesse a Játék borítékon lévő utasításokat, amikor kiosztja a csoportoknak az anyagokat./ Olvasson fel két-három Döntés kártyát, hogy a diákok tudják, mire számítsanak. Kérje meg a bankosokat, hogy készítsék elő a játékot. - Vegyék elő a játéktáblát. - Szedjék szét az Előrehaladás kártyákat. Tegyék őket egy kupacba a játéktábla mellé. - Szedjék szét Döntés kártyákat. Tegyék őket egy kupacba a játéktáblán a Döntés kártyák számára kijelölt helyen. - Adjanak mindegyik játékosnak egy bábut és egy köteg pénzt. - Szedjenek szét a banknak két köteg pénzt. (?) Mondja meg a diákoknak, hogy a bankostól balra ülő személy kezdi a játékot. A játék balra (az óramutató járásával megegyező irányba) halad tovább. Ha a diákok felkészültek, kérje meg őket, hogy olvassák el a játéktábla alján található szabályemlékeztetőt. Ezután kezdjék el a játékot. Járkáljon körbe, segítsen a diákoknak, és válaszoljon a kérdéseikre. Kérje meg a tanárt is , hogy segítsen. 20 perc múlva fejezzék be a játékot. /Arra is ösztönözheti a csoportokat, hogy csapatokként versenyezzenek egymással. A játék végén a csapattagok összesítik a pénzüket, és összehasonlítják az eredményeket. A legtöbb pénzzel rendelkező csapat a győztes./ /Győződjön meg róla, hogy a diákok értik, hogy az a pénz, amit a bankosnak fizetnek, alkalmazottakhoz, bérbeadókhoz és más vállalkozásokhoz kerül./ /A játék addig folytatódik, amíg a hónap végére nem érnek, vagy amíg a tanár le nem állítja a játékot./
Összefoglalás és ismétlés Kérdezze meg a diákoktól: „Mi tetszett legjobban a játékban? Mit tanultatok?” Emlékeztesse őket arra, hogy egy vállalatnál vannak bevételek és kiadások. Kérje meg a diákokat, hogy mindegyikre mondjanak példát a játékból. Számolják meg a diákok a pénzüket. Kérdezze meg tőlük: „Maradt pénzetek?” Magyarázza el nekik, hogy az a pénz a nyereség, ami a kiadások kifizetése után megmaradt. Győződjön meg róla, hogy a diákok értik, hogy az embereket a nyereség ösztönzi arra, hogy folytassák a vállalkozást. A saját üzleti tapasztalatai kapcsán is beszélgessenek a nyereségről. Ösztönözze a diákokat, hogy tudjanak meg többet régiójuk gazdaságáról.
10. A régió gazdasági és társadalmi életének összefoglalása Áttekintés A tanulók megismerkednek a társadalmi, gazdasági élet irányításával kapcsolatos fogalmakkal. Vállalat Vezető
Munkahely Beosztott
Alkalmazott Irányító
Dolgozó Irányított
Ismereteket szereznek a tanulók arról, hogy a települések, a nagyobb közösségek, a megyék, a régiók, az ország területén milyen nyersanyag lelőhelyek, milyen termékek előállítására és forgalmazására adnak lehetőséget. Cél Ismerjenek meg összefüggéseket a helyi lehetőségek, a környező területeken található települések és az országos lehetőségek egymást segítő munkájáról. Ismerkedjenek azzal, hogy a régió gazdasági és társadalmi életének milyen a kapcsolata a közelebbi és a távolabbi területekkel. A tanulók gyűjtsék össze, hogy milyen képesítésekre van szükség bizonyos munkákhoz; és hogyan szerezhetik meg az ehhez szükséges tudást. Keressenek példákat a csoportok arra, hogy néhány ma is létező foglalkozás hogyan változott meg az eltelt évszázadok alatt. Látogassák meg az iskolakönyvtárt, ahol szakmákat tartalmazó könyvekkel ismerkedhetnek Foglalkozás A diákok mondják el, hogy számukra milyen az ideális foglalkozás. Milyen munkahelyi körülményeket tartanak fontosnak? Hogyan szeretnének dolgozni? /Egyedül, másokkal, irodában vagy csapatban/ A gyerekek a korosztályuknak megfelelően játsszák el az igazgató, és az álláskereső szerepét. Az igazgató állítsa össze az állás betöltéséhez /szerinte/ szükséges felvételi kérdéseket, a jelentkező mondja el, hogy mihez ért és milyen képesítései vannak, miért szeretné ezt az állást. Barkochba játék: A tanulók írják össze egy-egy hivatás jellemzőit, s az egymásnak feltett kérdések alapján nevezzék meg a foglalkozásokat. Készítsenek összefoglalót az iskolán belüli foglalkozásokról. Koruknak megfelelő szinten mutassák be az alá és fölérendeltségi viszonyokat. Az iskola feladata, programjai, irányítása. dolgozói : oktatók, oktatást segítők, technikai dolgozók a működéshez szükséges segítők: orvos, konyhai munkások, takarítók használói: nevelők, a különböző korú diákok, alkalmi használók Próbálják előzetes ismereteik, kutató munkájuk alapján bemutatni, hogyan kapcsolódik az iskola a társadalom életébe? Az iskola kapcsolata más intézményekkel, szervezetekkel: polgármesteri hivatal, minisztériumok, egyházak, szülők tanácsa... Értékelés A foglalkozás végén a pedagógus értékelje a tanulók folyamatos munkáját, aktivitását, a gyűjteményekből rendezzen kiállítást, s elemezze e munkákat a tanulókkal közösen.
Az utolsó foglalkozáson kerül sor az oklevelek kiosztására. A PROGRAM LEZÁRÁSA Mivel most találkozik utoljára a diákokkal, ne mulassza el megemlíteni, hogy mennyire jól érezte magát velük. Köszönje meg a diákoknak az együttműködést, és adjon mindegyiküknek egy Oklevelet. Vigyék haza az Oklevelet, és mutassák meg otthon. Amennyiben van még rá idő, említsen meg egy valamit, amit az együtt töltött idő alatt tanult, és kérjen meg pár diákot, hogy mondják el, ők mire fognak emlékezni az együtt töltött időből.
Mellékletek
Név___________________________________________________________
Program előtti kérdőív 1.
Annak a terméknek a neve, amely a leghíresebb és a megyétekben készítenek
2.
Döntsd el, hogy az alábbi szavak közül mely takar embert, eszközt, vagy tárgyat amelyre az üzleti életben szükség van. Tedd elé a helyes betűt. Ember Esz Eszköz T Tárgy _____sütő _____nyomtatott sajtó _____pék _____szerző _____cukor _____fák _____papír _____fűrész
Em
3.
Kösd össze vonalakkal az egymás utáni lépéseket és a döntéseket, hogy sorrendben legyenek. Ezt tenném:
Lépések
Először Másodszor Harmadszor Negyedszer 4.
5.
A legjobbat választani Felsorolni a lehetőségeket Elmagyarázni a problémát Felsorolni a rossz, és a jó oldalát a választásnak Az alábbiak közül melyekre kell pénzt költeni a pizzázód megnyitásához. Karikázd be a válaszaidat. Új szakács A pizza felszolgáló letörli az asztalt Liszt a pizza tésztájához Épület bérlése A vásárló vesz három sajtos pizzát A tulajdonos kenyeret ad a menühöz Annak a vállalkozásnak a neve a közösségben, amely egy másik régióbeli vállalkozástól függ:
Ennek az oldalnak a másik oldalára rajzold le mindkét vállalkozást!
1. fejezet
Áttekintő ábra a JAM általános iskolai programjairól (Ide jön a körkörös ábra JAM programokról)
4. fejezet
„Élet a településeken és azon túl” Projekt
Életünk és egészségünk Életünk és a tanulás Életünk és a munka Életünk és a család Életünk és a közlekedés Életünk és a gazdálkodás
9. fejezet
Döntési kártyák Hirdetési Döntés A csirke szerelmesek pizzája hirdetésed rosszul sült el. Vegyél fel 12 500 Ft-ot!
Vásárlási döntés Az új számítógéped sokat segít a könyvelésben. Vegyél fel 50 000 Ft-ot!
Hirdetési Döntés Az újság hirdetésed megtérült. Kérj 50 000 Ft-ot!
Vásárlási döntés Vettél egy használt sütőt. Megégeti a pizza szélét, és nyersen hagyja a tészta közepét. Vegyél fel 0 Ft-ot! Vásárlási döntés Újrarendezted a berendezést, és 16 emberrel többet tudsz leültetni. Vegyél fel 90 000 Ft-ot! Vásárlási döntés Az új zeneláda pénzt hoz, de nem annyit, mint szeretnél. Vegyél fel 40 000 Ft-ot!
Hirdetési Döntés A húsimádó pizza hirdetésed nagy sort eredményezett. Vegyél fel 75 000 Ft-ot! Hirdetési Döntés Felfogadtál egy együttest, hogy a vásárlóidat szórakoztassa Vegyél fel 150 000 Ft-ot Hirdetési Döntés A hirdetésed a pizzakész0tési bemutatóra a gyerekeket nagyon megfogta. Vegyél fel 100 000 Ft-ot!
Vásárlási döntés A Készítsd el a saját pizzádat akció sikeressé tett. Vegyél fel 125 000 Ft-ot!
Munkavállaló döntés Felfogadtál valakit, hogy szórólapokat vigyen szét még több vendégért. Vegyél fel 50 000 Ft-ot! Munkavállalói döntés A felvett segítőd a legjobb volt a végzős osztályában. Vegyél fel 100 000 Ft-ot! Munkavállaló döntés A személyzeted csapatszellemben dolgozik egy nehéz munkanap végén is. Vegyél fel 65 000 Ft-ot! Munkavállalói döntés Betanítottad a kiszolgáló személyzetet a konyhai munkára, így ha a szakács beteg be tudnak ugrani helyette. Vegyél fel 50 000 Ft-ot! Munkavállalói döntés Egy ventillátort tettél a konyhába, hogy a pizza szagot a parkoló felé terelje. Vegyél fel 70 000 Ft-ot!
9. fejezet
Előrehaladási kártyák Lépj előre 1 mezőt és húzz még egyet
Lépj előre 2 mezőt és húzz még egyet
Lépj előre 3 mezőt
Lépj előre 4 mezőt
Lépj előre 5 mezőt
Lépj előre 6 mezőt
Lépj előre 1 mezőt és húzz még egyet
Lépj előre 2 mezőt és húzz még egyet
Lépj előre 3 mezőt
Lépj előre 4 mezőt
Lépj előre 5 mezőt
Lépj előre 6 mezőt
Lépj előre a Lépj előre a Lépj előre a következő döntés következő döntés következő döntés hozatali mezőre hozatali mezőre hozatali mezőre
Név___________________________________________________________
Program utáni kérdőív 6.
Annak a terméknek a neve, amely a leghíresebb és a megyétekben készítenek
7.
Döntsd el, hogy az alábbi szavak közül mely takar embert, eszközt, vagy tárgyat amelyre az üzleti életben szükség van. Tedd elé a helyes betűt. Ember Esz Eszköz T Tárgy _____sütő _____nyomtatott sajtó _____pék _____szerző _____cukor _____fák _____papír _____fűrész
Em
8.
Kösd össze vonalakkal az egymás utáni lépéseket és a döntéseket, hogy sorrendben legyenek. Ezt tenném:
Lépések
Először Másodszor Harmadszor Negyedszer 9.
10.
A legjobbat választani Felsorolni a lehetőségeket Elmagyarázni a problémát Felsorolni a rossz, és a jó oldalát a választásnak Az alábbiak közül melyekre kell pénzt költeni a pizzázód megnyitásához. Karikázd be a válaszaidat. Új szakács A pizza felszolgáló letörli az asztalt Liszt a pizza tésztájához Épület bérlése A vásárló vesz három sajtos pizzát A tulajdonos kenyeret ad a menühöz Annak a vállalkozásnak a neve a közösségben, amely egy másik régióbeli vállalkozástól függ:
Ennek az oldalnak a másik oldalára rajzold le mindkét vállalkozást!
A Régiónk
ELISMERŐ OKLEVÉL
részére amellyel igazoljuk, hogy eredménnyel elvégezte az
Én és a világ program „Régiónk” részét. Adományozó:
Kelt:
igazgató
Jávorszky Iván ügyvezető igazgató Junior Achievement® Magyarország
