Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G. Gazdasági és vállalkozási ismeretek ÉN ÉS A VILÁG PROGRAMCSOMAG ORSZÁGUNK, A VILÁG

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

Gazdasági és vállalkozási ismeretek

ÉN ÉS A VILÁG PROGRAMCSOMAG

ORSZÁGUNK, A VILÁG

Tanári kézikönyv

Tartalom Bevezető

4

1. Kicsi lett a világ 5 A tevékenység során a tanulók ismereteket szereznek az emberek közötti információcsere fontos szerepéről, annak történetiségéről és jövőjéről. Mód nyílik a korszerű információs és kommunikációs rendszerek megismerésére is, valamint szó esik a kommunikációs kultúra fontosságáról, írott és íratlan szabályairól. 2. Változtasd meg a játszmát 10 Ebben a tevékenységben főszerephez jutnak a tanulók, és „kézbe vehetik sorsuk irányítását”. Kidolgozhatják életük stratégiáját, miközben találkoznak Idő Apóval, és különféle hétköznapi kommunikációs helyzetbe keverednek. Álmodozhatnak, terveket szövögethetnek, próbálkozhatnak, alkothatnak és szórakozhatnak, miközben megismerik és felismerik a jó és rossz döntéseik következményeit. 3. A szervezés 13 Ebben a tevékenységben a diákok megtanulják a széles körét azoknak az ismereteknek és anyagi javaknak, melyek szükségesek egy vállalkozás elindításához. Ezek mellett megismerkednek még az általános vállalkozási formákkal is. 4. Humán erőforrás menedzsment 18 Ebben a tevékenységben a diákok a cégvezetők által betöltött szerepekről fognak tanulni egy versenyképes vállalkozás keretein belül. Megvizsgálnak majd sok lényeges vezetői döntést, különös hangsúlyt fektetve az új alkalmazottak felvételére. Személyi döntéseket vizsgálva egy vezető szemszögén keresztül a diákoknak lehetősége nyílik a jó munkavállaló személyiségének meghatározására. A diákoknak még lehetőségük lesz fejleszteni tárgyalási képességeiket, megbeszélni jövőbeni karrier lehetőségeiket és átgondolhatják a különböző pályákhoz szükséges végzettségi követelményeket. 5. A termelés 22 Ebben a tevékenységben a diákok különböző termelési módokat fognak megnézni tollak előállításához. Ez lehetőséget nyújt a fontos közgazdaságtani fogalmak, mint például a termelékenység és a munkamegosztás megtárgyalására. A diákok megtanulják az alapvető termelési stratégiákat és azt hogy a vezetői döntések hogyan befolyásolják a termelékenységet és a profitot. 6. Értékesítés 28 Ezen a foglalkozáson a diákok egy termék marketingének egy másik szempontját, a személyes értékesítést fogják tanulmányozni a szabad piaci gazdaságban. Megtárgyalják a hatékony érékesítés lépcsőfokait, tanulmányozzák a személyes értékesítés hatékony technikáit és ezt a tudást használják majd szimulált értékesítési tevékenység közben. 7. A világ az osztályteremben 31 A diákok megnevezik az osztályban található importcikkeket, és a világtérképen megkeresik, honnan származnak. A diákok felismerik, hogy a vállalatok világ gazdaságban kereskednek importálnak és exportálnak.

2

8. Kereskedelmi helyek 34 A diákok a kirakójáték megoldása közben megértik, hogy a cégek azért importálnak és exportálnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy kielégítsék az ország lakóinak igényeit és szükségleteit. 9. Dollárt dollárért 37 A diákok megbeszélik, hogyan kereskednek az országok, és megismerkednek az árfolyamokkal. Kereskedelmi tevékenységet végeznek, amely valamelyest érzékelteti velük a világkereskedelem bonyolultságát. 10. Üzleti ügyek 40 A diákok megtanulják, hogy a nemzetközi kereskedelemben a cégeknek különböző kérdésekkel kell megbirkózniuk. Szembesülnek a nemzetközi marketing kihívásaival, amelyekkel a világkereskedelemben résztvevő bármely cég szembe találja magát. 11. A világgazdaság kihívásai 43 A diákok ismertetik nemzetközi marketing stratégiáikat. Elmagyarázzák, miért így döntöttek a termék, az ár, a reklám és a hely kérdésében. 12. JAM PARTY – Összefoglalás 45 A „junioros” diákok által szervezett rendhagyó óra keretében kerül sor a program zárására. A meghívott szponzorok –vállalkozók/szülők - tanárok és az iskola vezetése, egy állófogadással egybekötött baráti beszélgetésen vesznek részt, amelyen az iskola vezetősége és a gyerekek megköszönik az oktatási intézménynek nyújtott támogatást, beszélnek további terveikről, egyúttal a gyerekek számot adnak megszerzett ismereteikről is.

3

BEVEZETÉS „Én és a világ” az összefoglaló címe a 6-11 éveseknek szóló programnak. A teljes program 6 nagyobb témakörre épül: 1. Mi magunk 2. Családunk 3. Környezetünk 4. Településünk 5. Régiónk 6. Ország, világ A program egyes elemei egymásra épülnek, felhasználják az előző évben tanultakat. A program célja: Δ A program keretében a tanulók megismerhetik, hogy milyen összefüggés van a tanulás és a munkalehetőségek között. Δ A tanulókat felkészíti a folyamatos – egy életen át tartó – tanulásra és segít megértetni a diákokkal, hogy milyen előnyökkel jár, ha jó teljesítményt nyújtanak. Δ Fejleszti és bővíti a tanulók ismereteit az üzleti életről, a gazdaság, a vállalkozások világáról. Δ Segítségével a tanulók jobban megértik a személyes gazdálkodás fontosságát és elemeit. Δ A tanulók megértik, hogy az egyének milyen szerepet töltenek be a gazdaságban fogyasztóként és dolgozóként. Tartalma: A tananyag segítségével megismerik az ország és a világ gazdaságával, kereskedelmével kapcsolatos kérdéseket, felfedezik a régió erőforrásainak felhasználási lehetőségeit a vállalkozások szempontjából. Megismerkedhetnek különböző vállalkozási formákkal valamint nagy hangsúlyt fektet a tananyag az értékesítés (marketing feladtok) problematikájára. Az anyag megkísérli a globalizációs látás- és gondolkodásmód kialakítását. Óraigénye: optimális esetben 18 óra Tanítást segítő eszközök: tanári útmutató, feladat megoldások, Junior Újság (diákoknak szóló feladatlapok), poszterek, térképek.

4

1. Kicsi lett a világ Áttekintés A tevékenység során a tanulók ismereteket szereznek az emberek közötti információcsere fontos szerepéről, annak történetiségéről és jövőjéről. Mód nyílik a korszerű információs és kommunikációs rendszerek megismerésére is, valamint szó esik a kommunikációs kultúra fontosságáról, írott és íratlan szabályairól. Cél Δ a kommunikáció és az információáramlás életünkben betöltött szerepének felismerése Δ a kommunikációs kultúra fejlesztése Δ a tömegkommunikációs eszközök megismerése Szükséges eszközök:  testbeszéd kártya  információt közlő jelkártya  szituációk gyűjteménye  Junior Újság Foglalkozás Üdvözölje a gyerekeket, egy néma fejbólintással, s várja meg míg elcsendesednek. Figyelje meg, hogy hányan érzékelik néma köszönését. Próbálja megértetni, hogy elment a hangja és ma nem tud beszélni. Jelekkel, gesztusokkal kommunikáljon. Mutassa, hogy foglaljanak helyet, maradjanak csendben, és hogy nyissák ki az ablakot, mert meleg van a teremben. Vegye elő a Napi Híreket és mutassa be milyen fontos eseményről tájékoztat a vezércikk. Ha nehezen érteti meg magát, adja oda egy tanulónak és kérje meg, hogy olvassa fel ő. Adjon hangot, ill. „képet” nem tetszésének a hír hallatán. Közben vegye elő a mobiltelefonját és küldjön egy SMS-t kollégájának. Próbálja megtudakolni a gyerekektől, hogy hány órakor csengetnek ki? Ha sikerült „jól elbeszélgetniük”, feddje fel a turpisságot, amely azt a célt szolgálta, hogy felkeltse az érdeklődést a kommunikációt illetően. Kérdezze meg a gyerekeket, hogy hányféle módját figyelték meg az imént, ill. hányféle módját ismerik a kommunikációnak? Sorolják fel ezeket, mint pl.: hangjelzés, mutogatás, beszéd-hangok, írások betűi, tapintható, szagolható, ízlelhető információk, képi, vizuális információk és számokkal kódolt információk. Miután megállapították, hogy milyen nehézkes a különféle jelekkel „szót érteni”, képzeljék el, hogy milyen lehetett az, az időszak amíg az ősi hangjelek és mutogatások beszéddé nem formálódtak, vagy amíg a füstjelektől eljutott az emberiség a mobiltelefonok és az Internet világáig. Ennek felidézésére az időgépek segítségével tegyenek egy röpke utazást az időszalag mentén. IDŐSZALAG ___↓______________↓______________↓_____________↓_______________↓__________ tam-tam dob füst- és fényjelek

1790 szemafor, távíró

1876 Bell telefonja

1879 Puskás féle telefonközpont

1890 Edison távírója

_↓___________________↓____________↓______________↓__________napjaink___________→ 1896 Marconi és Popov

1935 televízió

1945 Neumann János

5

1948 Gábor Dénes

műhold, rádiótelefon, cd

szikratávírója

elektronikus számítógép

holográf

Ezután következzen egy történeti áttekintés, amelynek legfőbb célja, hogy érzékeltesse, miért váltak szükségszerűvé a változások, amelyek napjaink korszerű informatikai és információtechnológiai elveit magától értetődővé tették. Beszéljen arról, hogy talán a világ egyetlen tudományos-technikai területén sem volt tapasztalható olyan látványos és megdöbbentően gyors fejlődés, mint a számítástechnika, az információfeldolgozás, a mikroelektronika, telekommunikációs és velük együtt az informatikai elméletek területén. A világ első, kezdetlegesnek mondható számítógépeinek megjelenése óta szinte állandóan foglalkoztatják nemcsak a tudományos és műszaki világot, hanem a közvéleményt is az információval és az információ továbbításával, feldolgozásával, a technológiába és a termelésbe való „beépítésével” az emberiség előtt feltárulkozó távlatok. Persze mindez kezdetben sok-sok utópisztikus elképzeléssel párosult: voltak olyanok, akik az elektronizált világ eszményének megvalósulásában ( az ember nélkül is működni képes, robotizált termelésben, irodákban, közlekedésben stb. ) vélték látni az „ideális” (vagy éppen szorongásra okot adó!) végkifejletet. Ebben a világban némelyek szerint az egyik legfőbb gondot az ember „értelmes” foglalkoztatása jelentené (mit is csinálhatna, ha helyette intelligens robotok, számítógépek minden feladatot ellátnának?!), míg mások szerint a gépesítés a művészetek és az írásbeliség hanyatlásával a kultúra általános elsorvadását eredményezné. Ma persze már joggal mosolyoghatunk ezeken az elképzeléseken, s tudjuk, hogy az informatikai rendszerek széleskörű térhódításával nem fenyeget a falanszterek világa, sőt az ésszerű felhasználás éppenséggel a minden eddiginél ember centrikusabb világ kialakíthatósága felé mutat. Talán nem túlzott a középkori humanizmus létrejöttének körülményeivel párhuzamot vonva azt állítani, hogy az ezredfordulóval egy újkori humanizmus kialakulásának küszöbére érünk, amelyet újból az ember felé fordulás, az ember centrikusság fog jellemezni, amit nagymértékben –különös módon- épp a tudomány és technika legtöbbet vitatott területének, az informatika és információtechnológiák világméretű elterjedésének és hasznosításának köszönhetünk. Napjainkra a dolgok lassan a „helyükre” kerülnek. Az informatikától, noha alkalmazásaik távlatokban világméretű változásokat hozhatnak, ma már senki sem vár csodát sem a világméretű és a „házi bajok” leküzdésében, sem pedig elérhetetlen célok megvalósításában. Sőt kezdenek nagyon is mindennapi eszközökké „szelídülni”, s meghódítják a társadalom alapvető „sejtjeit” a családokat, és behatolnak a háztartásokba. A velük kapcsolatosan használatos fogalmak is tisztázódnak, lassan kezd egységes felfogás kialakulni valamennyi, az informatikával kapcsolatos fogalom tartalmát illetően. Az informatika fogalma: (Hazai és külföldi tapasztalatok egybevetésével és azok összegzésével születő meghatározások szerint.) „Az informatika és az információ áramlásának különböző módozataival, feldolgozásának és hasznosításának módszereivel, a termelékenységre és hatékonyságra gyakorolt hatásaival, megfigyelési és ellenőrzési célokra való felhasználásával és végezetül a társadalmi-gazdasági fejlődést és a társadalmat alakító szerepével foglalkozik.” (KSH/1984/) A kommunikáció latin szó, eredeti jelentése: közöl, részesít, megbeszél; a technikában inkább a napi tájékoztatást, hírközlést nevezzük így.

6

Ma a kommunikáció korát éljük, szoktuk mondani, de még ezt is túlszárnyalja az informatikai robbanás, ami szinte egy pillanat alatt tört be a XXI. századba. Nem volt ez mindig így! Mondja el a gyerekeknek, hogy az ember fennmaradása és fejlődése különböző képességeinek köszönhető. Biológiailag alkalmazkodott környezetéhez és fejlődése során át is alakította azt. Képes volt arra is, hogy fejlessze az ehhez szükséges eszközöket, szerszámokat. A környezet céltudatos átalakításához szükség volt arra, hogy kifejlődjön az információcsere, a közlésrendszer. 1. FELADAT: Mondja el a diákoknak, hogy most kalandozni fognak a kommunikáció világában.Ossza ki a Junior Újság kapcsolódó számát. Olvassák el a bevezető cikket, ami segíti őket a téma ráhangolódására, majd válaszoljanak az 1. feladathoz tartozó kérdésrkre! Időigény: 10 perc (Megoldás: Mo.-n ua. kommunikációs fejlődés, csak a rendszerváltás után felgyorsult. ; Közegek saját kommunikációs rendszere pl.: sport – kézjelekkel és sípszóval irányítják a játékot a játékvezetők. ; Ruhadarabok: elárulják pl. hogy vidám vagy szomorú esetleg hivatalos eseményre készülük, stb. ; Személyi adatok: név, lakcím, születési idő és hely, édesanyánk neve, személyi szám, TB szám, adószám. Szükséges iratok: személyi igazolvány, diákigazolvány, TB kártya, adókártya, útlevél. Célja: igazolás, megkülönböztetés, azonosítás.) Környezet ADÓ

Információ →

Élőlények VEVŐ

Információ » az ami az adótól a vevőhöz eljut. Ez lehet valamilyen új ismeret, jel, értesülés, ami lehetővé tette és teszi az ember alkalmazkodását környezetéhez, így fennmaradását is. Az információ tömör megjelenési formája a jel vagy jelek egymás után következő sorozata. Az írott szöveg írásjelekből áll, ha az írott szót kimondjuk, hangjeleket ejtünk ki. Jeleket nemcsak beszédben és írásban használunk, hanem sok más esetben is. Ha például közölni szeretnénk valakivel valamit, akkor integetünk, fintorgunk, mosolygunk. Az integetés azt is jelenti, hogy valakitől búcsúzunk, akit visszavárunk. A fintor jelentheti, hogy nem ízlik az étel, mosolyunkkal pedig örömünket és jókedvünket fejezhetjük ki. Kérje fel a tanulókat egy kis játékra! Hívjon ki pár önként jelentkezőt, akik ún.„testbeszéd kártyákat” húznak, majd kérje meg őket, hogy különböző jelekkel – mimika, gesztikuláció, testtartás, - közöljék a kártyán szereplő információt. Kérdezze meg a gyerekeket, hogy miről árulkodtak ezek a megnyilvánulások. Figyelmeztesse őket, hogy az emberek közötti kommunikáció során sokszor akarva – akaratlan eláruljuk érzéseinket, indulatainkat, s a testbeszéd kapcsán a hozzáértő kommunikátor több információt szerezhet mint amennyit mi át kívánunk adni. Most mutassa meg azt a kártyát amire különféle információkat közlő jeleket írt fel. Kérdezze meg, hogy ki tudná megfejteni ezeket? Játszhatják párban is, akkor jelölje ki a tanulópárokat, s minden párnak adjon megfelelő számú információs kártyát. A játék lényege, hogy adott idő alatt (pl.: 2 perc) ki tud több jelentést megfejteni. Miután értékelték az eredményeket, dicsérje meg a legügyesebb párost! Ezután foglalják össze, mindazt amit a jelről idáig megtudtak, vagyis hogy a

7

Jel röviden, feltűnően valami újat közöl, valamire felhívja a figyelmet, valamiről tájékoztat. Vetesse észre a diákokkal, hogy csak az osztályteremben milyen technikai eszközökkel és rendszerekkel lehet találkozni. Pl.: kapcsolja le és fel a világítást, nyissa ki vagy zárja el a fűtést (ha lehet), indítsa be a számítógépet, a magnetofont, kapcsolja be a rádiót, a tv-t, stb. Mutasson rá, hogy a mai ember bonyolult berendezésekkel védekezik a természet kellemetlen hatásai ellen. Fűtött lakásokban él, gépeket használ munkája megkönnyítésére és élete egyhangúságának feloldására, szórakoztatására pedig különféle eszközöket talál ki. Ezeket közös néven technikai rendszereknek nevezzük. A technikai rendszerekkel az ember megváltoztatja életkörülményeit, valami olyat hoz létre, amire szüksége van, de a környezetében nem található. 2. FELADAT: Kérje meg a gyerekeket, hogy mondjanak még példákat. Írja fel ezeket a táblára, majd csoportosítsák a felsoroltakat :  kommunikációs és információs,  valamint egyéb technikai rendszerek szerint. Időigény: 5 perc (Megoldás: kommunikációs és információs: iskolarádió, tv, mobiltelefon, stb.; egyéb technikai: világítás, fűtés, stb.) 3. FELADAT: A feladat lényege, hogy a diákok megállapítják, nem csak kicsiben – egymás közt – lehet kommunikálni, hanem a világ országai egymás közt is kommunikálnak, megkülönböztetjük őket egymástól! Kérje meg a gyerekeket, hogy a rajzos feladatot otthon oldják meg. Időigény: 5 perc (Megoldás: zászlók, rendszámok, stb.) Összegzés és áttekintés Foglalja össze, hogy a folyamatos változás hatására napjainkban is zajlik az a tudományos technikai forradalom, melynek legfőbb bázisát a mikroelektronika fejlődése jelentette, mivel a műszaki sikereken túlmenően gazdasági forradalmat is jelentett. A jelenlegi számítógépek a mikroelektronikai eredmények hatására indultak el az ismert fejlődési úton, mely a rendszertechnikai megoldások fejlődésében is jelentős szerepet játszottak. A mai informatika ezen a termelő bázison jött létre, és társadalmi életünk minden zugába bevonult nem csak termékként, hanem termelőerőként és kutató-fejlesztő eszközként is. Mindehhez szükség volt a Magyarországon (1989-1990) végbement társadalmi, gazdasági átalakulásra, amely létrehívta az infrastrukturális fejlődést, s így mindezek együttesen teremtették meg az információs társadalomban való részvételünket. A XXI. század egyértelműen az informatikai társadalom korszaka világviszonylatban. Hívja fel a gyerekek figyelmét arra, hogy minden kapcsolat alapja a kommunikáció, vagyis az ismereteink, érzelmeink, gondolataink közlése, valamint mások közlendőinek befogadása, értelmezése. Hangsúlyozza, hogy az informatika fejlődése nem küszöböli ki, nem is teszi kevésbé fontossá a közvetlen emberi kommunikációt. A telefon, a telefax, az Internet használata csökkenti ugyan a személyes találkozások gyakoriságát, az autó használata, a meghosszabbodott

8

szabadidő viszont megnöveli ezek lehetőségét. Levélben, telefonon, e-mailen, vagy SMS-ben kevesebbet tudunk elmondani magunkról, kevesebbet tudunk meg egymásról, viszont sokkal több emberrel lehet kapcsolatunk. Ha a kommunikációs kultúra terén is kellően jártassak vagyunk, -mely részben a műveltség, a tudás alapja, részben egymás megértésének, elfogadásának megbecsülésének döntő tényezője- akkor jó eséllyel elboldogulhatunk a világ dolgaiban. Biztassa a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a véleményeik megfogalmazására, az érveik kifejtésére és annak megvédésére. Ne felejtsék el, hogy a hatékony kommunikáció egyik mozgatója, hogy mind az ADÓ, mind a VEVŐ érdekelt legyen a kommunikációban. PLUSZ FELADAT: Kérje meg a gyerekeket, hogy oldják meg a Junior Újság 4. feladatát! Nézzenek utána, vagy gondolják át, hogy milyen jeleket alkalmazunk a technikai környezetünkben, és gyűjtsenek olyan egyszerű eszközöket, amelyeket ezeknek a jeleknek a továbbítására használhatunk. (Ezek lehetnek, pl.: közlekedési táblát ábrázoló képek, csengő, síp, dob, elemlámpa, különféle mérőeszközök, mint óra, hőmérő, centiméterszalag, stb., bízza a gyerekek fantáziájára.) Rendezhetnek belőle egy helyi kiállítást is.  Gyűjtsenek olyan képeket, korabeli rajzokat, fotókat, amelyek az információközlés technikai eszközeit mutatja be régen és ma. Rendszerezzék és készítsenek bemutató tablót a „leletekből”.  Gyűjtsék össze a kommunikációs helyzetekre, és eszközökre vonatkozó illemszabályokat. (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek. Az illemszabályokra vonatkozóan játszanak el különböző szituációkat, mint pl. vásárlás, iskolai viselkedés, stb.)

9

2. Változtasd meg a játszmát Áttekintés Ebben a tevékenységben főszerephez jutnak a tanulók, és „kézbe vehetik sorsuk irányítását”. Kidolgozhatják életük stratégiáját, miközben találkoznak Idő Apóval, és különféle hétköznapi kommunikációs helyzetbe keverednek. Álmodozhatnak, terveket szövögethetnek, próbálkozhatnak, alkothatnak és szórakozhatnak, miközben megismerik és felismerik a jó és rossz döntéseik következményeit. Cél Δ a problémakereső, konstruktív gondolkodási stílus fejlesztése Δ az életút tervezhetőségének felismertetése Δ önkontroll képességének fejlesztése Δ önalakítás/önfejlesztés igényének erősítése Szükséges eszközök:  Junior Újság  Szituációk gyűjteménye Foglalkozás Miután köszöntötte a gyerekeket, mondja el, hogy ma tovább folytatják kalandos utazásaikat. Javasolja, hogy készítsék elő az időgépeket, mert most életük útvonalát fogják követni, születésüktől egészen a felnőtt kor végéig. Reméli nagyon tanulságos felfedezésekre tesznek majd szert. Mielőtt útra kelnek mesélje el azt a régi legendát, amelyben a bölcsek bölcsét megkérdezte egy kíváncsi fiatalember: -Bölcsek bölcse, mondd meg nékem, mi a legcsodálatosabb ajándék a világon? -A legcsodálatosabb ajándék? Hát a legcsodálatosabb ajándék fiam az lenne – válaszolt ingadozás nélkül a vének véne -, ha birtokában lehetnél mindannak az időnek, amire csak szükséged van. De hát ennyi időt senki sem kaphat. Mindenkinek magának kell megszereznie a maga porcióját, és megtanulni bölcsen felhasználni azt. Ha ezt nem tanulja meg, sosem lehet része annak áldásaiban, amit az ajándékoknak e legcsodálatosabbikja nyújthat.” Kérdezze meg a gyerekeket, hogy ők mit szólnának egy hasonló ajándékhoz? Játszanak el azzal a gondolattal, hogy mi lenne ha megállna az idő? Magyarázza el a gyerekeknek, hogy az emberi élet a múlt és jövő végtelenségének két pontja között játszódik le. Mindnyájan az ismeretlen múltból a még ismeretlenebb jövő felé tartunk. Senki sem tudja honnan jött és hová megy. Azt pedig végképp nem, hogy mennyi idő áll a rendelkezésére. 1. FELADAT: Ossza ki a Junior Újság 2. számát és oldják meg együtt az 1. feladatot. Sorolják fel a gyerekekkel közösen, hogy szerintük mi mindennek kell beleférnie egy emberi életbe, illetve kinek, kinek milyen vágyai, álmai, tervei, céljai vannak amit meg szeretne valósítani ebben a szakaszban! Időigény: 10 perc (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek)

10

Biztassa a gyerekeket, hogy ha átgondoltan szövögetik a terveiket, és kitűzik azt a célt amit el szeretnének érni, bátran nekivághatnak a nagy „útnak”, nem marad el a sikerélmény okozta öröm. Útközben ne feledkezzenek meg pár fontos dologról: mint kitartás, bátorság, néha inkább merészség, gondolkodás, új ismeretek elraktározása, együttműködés másokkal, hallgatás a „tanácsadókra”, jól megválasztani az útirányt, s ha kell figyelembe venni a jelzéseket, és elkerülni az idő -tolvajokat. Példaként idézzen fel egy-két bátor álmodozót: (ezek az érdekességek megtalálhatók a gyerekek Junior Újságában is) Δ ☺ Thomas Edison egy olyan lámpáról álmodozott, amelyet elektromos áram működtet, és annál a pontnál kezdte álmát megvalósítani, ahol éppen állt, éstöbb tizezer próbálkozás és kudarc ellenér kitartott az álma mellett, amíg azt fizikai valósággá nem változtatta. Δ ☺ A Wright fivérek olyan gépről álmodoztak, amelyek repülni fog a levegőben. Napjainkban minden percben meggyőződhetünk róla, hogy értelmes célokról álmodoztak. Δ ☺ Marconi olyan rendszerről álmodozott, amely kihasználja az éter megfoghatatlan erőit. Minden rádió és televízió azt bizonyítja, hogy nem hiába álmodozott. Nem árt ha tudod, hogy Marconit a „barátai” orvosi felügyelet alá helyeztették, és megvizsgáltatták egy elmegyógyintézetben, amikor bejelentette, hogy felfedezte azt az elvet, hogy üzeneteket lehet küldeni a levegőn át, drót vagy más fizikai közvetítő eszköz nélkül. 2. FELADAT: Adja feladatul, hogy kutassanak olyan feltalálók után – lehetőleg magyar származásúak legyenek – akik megvalósult álmaikkal megváltoztatták a környezetet, és ezzel együtt az életünket is. Íják le továbbá azt is, hogy ha ők feltalálók lennének, milyen eszközzel könnyítenék meg a saját maguk illetve mások életét! Időigény: 15 perc (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek) Mondja el, hogy a sikeres ember furcsa keveréke a nagy álmodozónak és a mérnöki pontossággal dolgozó realistának. Nagy álmok nélkül nincs stratégia, nincs ami erőt adna a nehézségek elviseléséhez, erős valóságérzések és célratörő tettek nélkül viszont nincsenek eredmények. Hangsúlyozza, hogy a MA álmodozóinak már könnyebb a dolga, mert a világ tele van olyan lehetőségekkel, amelyekről a múlt álmodozói még csak nem is hallottak. Tudni kell, hogy álmok nem születnek lustaságból, nemtörődömségből, az ambíció hiányából. A jólét, a bölcsesség, a tudás, a megértés nem önkéntes adományai az életnek. Fejleszteni kell az akaratot, a koncentráló képességet, az önismeretet. Reméli, hogy a közösen készített társas játékuk segít reprodukálni azt a kalandos utazást ami a születésünkkel veszi kezdetét, s hogy ez az örömteli, boldog és sikeres lesz-e, az azon múlik, ki hogyan tervezi meg, ki mennyire tud gazdálkodni saját lehetőségeivel, a megszerzett képességeivel és az IDŐVEL. Induljunk hát, és ne feledjétek, AZ ÚTON VÉGIG KELL MENNI! Jó szórakozást, jó tanulást!

11

Összegzés, áttekintés A közös „játék” után beszéljék meg a tapasztalataikat, vitassák meg a kritikus helyzeteket, és vonják le a tanulságokat. Értékelő megbeszélésüket kövesse személyes tanácsadás, ha szükséges. Vesse fel azt a gondolatot, hogy vajon mi a jó az olyan társadalmi rendszerben, ahol az emberek szabadon kereskedhetnek, szabadon birtokolhatják a házukat, a szerszámaikat, eszközeiket, az ötleteiket, gondolataikat és munkájuk termékét? Nos az ilyen rendszerben az a legjobb, hogy óriási lehetőséget nyújt az emberek közötti különbségek és emberi alkotókészség megnyilatkozására. Egy ilyen rendszerben meg van a te helyed is. Ez olyan hely, melyet magad alakíthatsz ki a magad számára. Ahol te vagy a felelőse a döntéseidnek. Ahol te jelölöd ki az útvonaladat, és te rakod ki a jelzőtábláidat, amik figyelmeztetnek a helyes haladási irányra. A következő órákon ezzel a témakörrel foglalkozunk bővebben. OTTHONI FELADAT: Kutatómunkaként adja ki a Junior Újság 3. feladatát, amely szerint a diákoknak feltalált tárgyakat kell kutatniuk egyénileg vagy kis csoportokban! (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek) Személyes célok kitűzése Idézze fel a gyerekek kedvéért Harvey Scott kedves költeményét, és kérje meg őket, hogy mindig emlékezzenek a költő üzenetére: Láttam az öreg tolvajt, Idő Apót, Amint kanyarogva jött le az úton; Egy zsák volt a hátán, Tele elveszett percekkel. Kinyitotta, megmutatta nekem, De nem percek, hanem sok-sok év, meg évszázad, Mind elvesztett percekből. „Akarok venni egy évet” – mondtam, „Jól megfizetek majd érte.” „Ha ez az agyag itt lent finom arany lenne, Akkor sem adnék el neked, Mert én e perceket Királyoktól, Miltontól, Shakespeare-től, Bachtól loptam, Hogyan vehetnél hát ilyen értékes dolgokat, A te aranyad szemét ezekhez képest.” Bekötötte a zsákját, és ezt mondta: „Isten veled Fiatal barátom, megkaptam a fizetségem” Mert amíg próbáltam rábírni, hogy eladjon nekem, Egy teljes órát lopott el tőlem!

12

3. A szervezés Áttekintés Ebben a tevékenységben a diákok megtanulják a széles körét azoknak az ismereteknek és anyagi javaknak, melyek szükségesek egy vállalkozás elindításához. Ezek mellett megismerkednek még az általános vállalkozási formákkal is. Cél A diákok képesek legyenek: Δ felvázolni a magántulajdon fontosságát a szabad piaci gazdaságban; Δ meghatározni egy vállalkozás elindításának okait és motiváló erőit; Δ példában vázolni egy vállalkozáshoz szükséges anyagi javakat költségvonzatát; Δ leírni a jövőbeni dolgozók és vezetők oktatásának fontosságát; Δ példát adni a vállalkozás vezetőinek döntéshozatalára; Δ megkülönböztetni az alapvető vállalkozási formákat (Bt., Kft., stb...)

illetve

ezek

Szükséges eszközök Δ Üzlettípus kártya Δ Junior Újság Δ A vállalkozás indításának és folyamatos működtetésének alapvető feltételei Foglalkozás Beszéljen érdeklődési és jelenlegi tevékenységi köréről. Mondja el az osztálynak hova járt általános iskolába. Ha lehetséges vázolja fel nekik jövőbeni céljait is. Vázolja fel azokat a tevékenységeket melyeket végezni fognak. Mondja el a diákoknak, hogy a vállalkozásokat és az üzleti életet fogják tanulmányozni a modern szabadpiaci verseny szerint. Említse meg az érdekes és vidám dolgokat, melyeket nekik kell majd véghezvinniük egy termék sorozatgyártásának megszervezése, állás kereső interjúk végzése és reklámkampányok előkészítése és kivitelezése. Bevezető Kérje meg a diákokat kedvenc üzletük esetleg vendéglátóhelyük megnevezésére Jegyezze fel az említett cégeket, így könnyebben fog példákat találni a későbbiekben! Ezek közül írjon fel 5-10 nevet a táblára és kérdezze meg a diákokat, hogy hányan szeretnének olyan üzletet vagy éttermet vezetni mint az említettek. Kérdezze meg, hogy van-e olyan diák az osztályban aki már esetleg gondolt saját vállalkozás indítására. Magyarázza el, hogy Magyarországon mindenkinek meg van a lehetősége saját vállalkozás indítására és működtetésére. Általában a legtöbb vállalkozás egyéni tulajdonban van, míg a többi társasági tulajdonban vagy részvényesi alapon működik. (Ezekről később lesz szó.) Tevékenység - egy vállalkozás elindítása Mondja el a diákoknak, hogy ma segíteni fog nekik elindítani saját vállalkozásukat. 1. FELADAT: Ezután mondja meg a diákoknak, hogy kis csoportokban fognak tovább dolgozni. Ossza ki a Junior Újságokat és oldják meg az 1. feladatot! Mindegyik csoportnak az lesz a feladata, hogy gondolják végig azokat a dolgokat melyek egy vállalkozás elindításához 13

szükségesek. (pl: cipőbolt, hot-dog árus, videó-kölcsönző, stb.) Ezeket végiggondolva kell kitölteniük az üzleti tervet.  Ossza ki az üzlettípus kártyákat úgy, hogy mindegyik szóvivő húz egyet, így véletlenszerűen kapják meg a csoportok azokat. Megbeszélés - egy vállalkozás elindítása  Amíg a diákok dolgoznak járjon körbe és győződjön meg róla, hogy jól értelmezik-e a feladatot, majd szedje be az üzlettípus kártyákat.  Öt perc lejártával kezdjen hozzá a feladat megbeszéléséhez akkor is ha a diákok még nincsenek teljesen készen a feladattal. (Azért vegye figyelembe a diákok egyéni munkatempóját is és adjon még időt nekik, ha szükségesnek látja.) Időigény: 15 perc (Megoldás: témakörönként és egyénenként változik) Kérdezze meg a szóvivőket, hogy mi a vállalkozás tevékenységi köre! Kérje fel a szóvivőket, vázolják fel azt a helységet, épületet ahol a vállalkozásukat működtetni szeretnék. Minden vállalkozásnak szüksége van egy helyre ahol üzemel. Kérje meg az osztályt, hogy említsenek meg különböző helyeket, ahol egy vállalkozás működhet. Például:  gyár  műhely

 iroda  farm

 otthoni iroda  üzlethelység

Utaljon a vállalkozás szervezeti plakátra e tevékenység közben! Magyarázza el, hogy a költség amibe a vállalkozás működési helye kerül a bérleti díj. Ezt mutassa is meg a plakáton. Lépjen a következő pontra. Kérje a riportereket, hogy mondják el milyen különböző alkalmazottakra, szakemberekre van szükségük a vállalkozásukhoz. Hangsúlyozza ki a műveltségi és szakmai felkészültséget, melyekre szüksége lehet a dolgozóknak, mint például: számolási, kommunikációs és egyéb készségek. Egy vállalkozásnak szüksége van számos szakemberre is, melyeket a diákok lehet hogy nem említettek. Például:  könyvelők  karbantartók

 titkárok  reklám szakemberek

 operátorok  futárok

Egy vállalkozás működési helye lehet egy bolt, egy gyár vagy akár egy utca is ahol az alkalmazottak dolgoznak. A vattacukros guruló kocsija anyagi értéket képvisel és ahol éppen fel van állítva az a működési helye. A bérleti díj az az összeg, amit a vállalkozás működési helyéért fizetünk. Magyarázza el, hogy a költség amibe az alkalmazottak felvétele és foglalkoztatása kerül a munkabér. Ezt mutassa is meg a plakáton. Lépjen a harmadik kérdésre. Kérje a riportereket, hogy vázolják fel azokat a tárgyi eszközöket melyekre szükségük lesz. Például:  polcrendszerek  irodai eszközök

 pénztárgépek  sütő, főző eszköz

14

 asztalok, székek  kisteherautó

Az alkalmazottak egy vállalkozás dolgozói akik a tudásukat, idejüket és energiájukat adják el munkabérért cserébe. Egy eladónak például értenie kell a számoláshoz és a jó kommunikációhoz. A vevő elvárja az eladótól, hogy érthető, udvarias és pontos legyen. A munkabér az az összeg amit az alkalmazottaknak fizetünk az idejükért és tudásukért. A vállalkozáshoz szükséges gépek és eszközök gyakran nagyon drágák. Kérdezze meg: „Hogyan tesznek szert a vállalkozások a szükséges eszközökre?” Pénzre van szükség majdnem minden eszköz és a készletek beszerzésére, hogy a vállalkozás üzemelni tudjon. A pénz és a vagyontárgyak, beleértve a szerszámokat és tárgyi eszközöket is melyekkel más javakat állítunk elő, a vállalkozás tőkéje. Kérdezze meg: „Honnan szerzik be a cégek az induláshoz szükséges tőkét?” Például:  Megtakarításokból  Barátoktól, rokonoktól

 Banki hitelből  Befektetőktől

Magyarázza el, hogy az a költség, amibe a kölcsönvett tőke kerül, az a kamat. Ezt mutassa is meg a plakáton. A tőke a vállalkozás tárgyi és pénzügyi eszközeinek az összessége. A kamat az az összeg, amit a kölcsön tőke használata után fizetünk. Saját tőke esetén a tőkeként használt pénz minimálisan elvárt hozama. Ezután kérdezze meg őket, hogy milyen tárgyi eszközökre van szükségük és hogy ezeket hogyan szerzik be! Lépjen az utolsó kérdésre. Kérje meg a csoportokat, sorolják fel azokat a vezetői döntéseket, melyek idáig eszükbe jutottak. Ha még nem azonosították a vezetői döntéseket, magarázza el nekik, hogy a cég vezetők és tulajdonosok által hozott döntések nagyon fontosak a vállalkozás sikeres elindításához. Az alapvető vezetői döntések közé tartoznak például:  A működési hely kiválasztása  A reklám stratégia kialakítása

 Az árak meghatározása  Alkalmazottak felvétele

Emelje ki azt, hogy ha valaki, vagy valamely csoport nem határozza el új vállalkozás létrehozását, akkor az magától nem fog létrejönni. Viszont ha már elindult, akkor a vezetők felelőssége, megtervezni és ellenőrizni az üzletmenetet. Magyarázza el, hogy a költség amibe a vezetők felvétele kerül, a fizetés. A vezetők azok az emberek akik a vállalkozással kapcsolatos terveket és döntéseket hozzák. A fizetés az az összeg amit a vállalkozás vezetőinek és döntéshozóinak fizetünk. Megbeszélés - az ösztönző erők Kérdezze meg: „Miért szeretnétek egy vállalkozás tulajdonosai lenni?”

15

Írja fel az osztály válaszait a táblára. Olyan válaszokra számítson, hogy „pénz reményében”, „profit reményében”, „hogy a saját főnököm legyek”, „hogy azzal foglalkozhassak, amivel én szeretnék”. Magyarázza el, hogy ezek az ösztönző erők. Legyen biztos benne, hogy a diákok értik, a profit az az összeg ami fennmarad a bevételből miután a vállalkozás kifizette a költségeit. Bevételek - Költségek = Profit. Magyarázza el, hogy azok akik új vállalkozást indítanak profit reményében a vállalkozók. A vállalkozás elindításának nagy motivációs tényezője mégy a szabadság utáni vágy, önmegvalósítás, saját ötlet, ne legyen főnök, stb. Kérdezze meg hányan szeretnének vállalkozók lenni. Az ösztönző erő egy olyan ok, amelyért érdemes a kockázatot vállalmi. A vállalkozó az a személy aki vállalja egy új vállalkozás indításával járó kockázatot. Magyarázza el, hogy mint cég tulajdonosok, a vállalkozók kockázatot vállalnak. Ha a vállalkozásuk nem sikeres úgy a vállalkozók pénzt veszthetnek. A diákoknak tudniuk kell, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalkozás profitot termel sokat lehet veszíteni is egy üzlettel. Magyarázza el, hogy a haszon reményében sokan vállalják a vállalkozással járó kockázatot. A kockázat nagysága azonban nagyban függ attól, hogy a vállalkozást milyen formában működtetik. 2. FELADAT: Oldják meg a Junior Újság 2. feladatát, amelynek lényege, hogy a finanszírozás egyik lehetséges formáját bemutassa, azaz a pályázatírást. Időigény: 10 perc (Megoldás: értelemszerű kitöltés)A feladatok megoldását értékelheti, hogy megkapják-e a diákok az általuk pályázott támogatást, amelyet jelképezhet csokik, játékpénz, stb. Összesítés és áttekintés Tekintsék át a kulcsfogalmakat. Mutassa fel a kártyákat és kérdezze vissza a diákoktól a tanultakat.    

A szabadpiaci gazdaságokban működő vállalkozások magántulajdonban vannak. A vállalkozók az ösztönzőerők, motivációk miatt fognak vállalkozásokba. Ez a profit. Egy vállalkozás elindításához szükség van helyre, dolgozókra, tőkére és vezetőkre. A vállalkozások részvénytársasági, társas- vagy egyéni vállalkozási formában működnek.

6. FELADAT: A következő feladat az erőforrások felhasználásával kapcsolatos és felelevenítik az arról tanultakat a gyerekek. Időigény: 5 perc (Megoldás: Emberek: tanár (Sára), kőműves, szakács, ruhakészítő; Szükségletek: élelem, lakóhely, ruha, víz; Tárgyak: zsebkés, gyufa, tükör, hajtű. Válaszok: 1. fa, bokor, zsebkés; 2. zsebkés, fa, gyufa, víz, kókuszpálma, tó, halak; 3. hajtű, zsebkés, pálmalevél.) Mondja el a diákoknak, hogy a vezetők feladatairól a következő foglalkozáson fognak tanulni, és arról is hogyan kell kiválasztani a megfelelő alkalmazottakat. Az idő rövidsége miatt a többi feladatot (3.; 4.; 5.) adja ki otthoni feladatnak.

16

PLUSZ FELADAT: Ezek a feladatok a tanultak megértését szolgálják. A 3. feladatnál általános kérdésekre adnak választ az étteremmel kapcsolatban, majd saját éttermüket kell megtervezniük, végül saját üzletüket. (Megoldás: Egyéni megoldások születnek) A feladat értelmezését és megoldását segítheti, ha előbb közösen tesznek egy sétát a diákokkal egy közeli gyorsétterembe (amennyiben lehetséges), majd a tanulmányi séta tapasztalatait összehasonlíthatják egy átlagos étteremben szerzett tapasztalatokkal. Ezen a feladaton keresztül lehetőség nyílik arra, hogy a diákok összehasonlítsanak egy franchise rendszerben működő és egy magánkézben lévő éttermet.

17

4. Humán erőforrás menedzsment Áttekintés Ebben a tevékenységben a diákok a cégvezetők által betöltött szerepekről fognak tanulni egy versenyképes vállalkozás keretein belül. Megvizsgálnak majd sok lényeges vezetői döntést, különös hangsúlyt fektetve az új alkalmazottak felvételére. Személyi döntéseket vizsgálva egy vezető szemszögén keresztül a diákoknak lehetősége nyílik a jó munkavállaló személyiségének meghatározására. A diákoknak még lehetőségük lesz fejleszteni tárgyalási képességeiket, megbeszélni jövőbeni karrier lehetőségeiket és átgondolhatják a különböző pályákhoz szükséges végzettségi követelményeket. Cél A diákok képesek legyenek: Δ Meghatározni a cégvezetők jellemző döntési köreit és leírni ezek fontosságát a piaci versenyben. Δ Felsorolni azokat az értékeket, melyeket egy új alkalmazott felvételénél vizsgálunk. (Pl: pontosság, őszinteség, megbízhatóság, tapasztalat) Δ Átgondolni azokat az alapvető dolgokat melyek egy munkaügyi tárgyaláshoz, illetve egy jelentkezési lap kitöltéséhez szükségesek. Δ Felvázolni a szakmákhoz szükséges iskolai tanulmányok szerepét. Szükséges eszközök Δ Vállalkozási típus kártyák Δ Üzleti tipus kártya Δ Junior Újság Foglalkozás Érdeklődjön a gyerekektől, hogy ki szereti a péksüteményt, kinek mi a kedvence, hol adják a legfinomabb péksüteményt, járt-e valaki pékségben, megfigyelte-e annak működését. Röviden tekintsék át egy pékség indításának „hozzávalóit”.    

Hely - épület Dolgozók – pékek, dagasztók, stb... Tőkeeszközök - sütő, hűtőgép, dagasztógép, stb... Vezetők - tervezők, döntéshozók, felügyelők

Kérdezze meg, hogy a diákok szerint ki fogja megválaszolni a következő kérdéseket.     

Mennyi legyen egy péksütemény eladási ára? Hogyan állítsuk elő a péksüteményeket? Hogyan reklámozzuk azokat? Kit vegyünk fel péknek? Nyereséget termel-e az árusítóhely, vagy veszteséges-e?

A válasz mindegyik kérdésre a „tulajdonos” vagy a „vezető”. Magyarázza el, hogy amíg a kisvállalkozásoknak csak egy-két felelős vezetője van, addig a nagy cégeknek sok különböző területért felelős vezetője van.

18

A vezetőség a döntéshozó csoport egy vállalkozáson belül. Tevékenység - alkalmazottat keresünk Magyarázza el, hogy az új alkalmazottak felvétele az egyik legfontosabb döntés, amit a munkaadónak meg kell hoznia. Kérdezze meg a diákokat, hogy ez miért van így. Magyarázza el, hogy a cég dolgozóinak minősége befolyásolja a cég sikerét. Az alkalmazott az a személy aki egy cégnek dolgozik pénzért cserébe. A munkaadó egy cég amelyik a nekik végzett munkáért fizet. 1. Milyen kérdéseket kérdezzenek a jelentkezőktől? (Írja fel a kérdéseiket a táblára.) A típuskérdéseknek a következőket kell tartalmaznia: Név, cím? Miért szeretné ezt az állást? Van-e valamilyen munkatapasztalata? Miért gondolja, hogy ő a legmegfelelőbb jelentkező? Milyen tapasztalatokat szerzett az iskolában? Vannak-e ajánlásai? /ajánlói/ Az ajánló egy olyan személy aki a leendő munkaadódnak tud rólad beszámolni. Egy jó ajánlás nagyon sokat érhet. Mondja el a diákoknak, hogy most három féle kártyát fog nekik megmutatni, melyek a különböző vállalati formákat mutatják be. Mindenki nézze meg őket és döntsék el, hogy:  Hány ember tulajdonában van az adott vállalkozási forma?  Mekkora kockázatot vállalnak adott tulajdonviszonyban? Mutassa meg az első kártyát - egyéni vállalkozás. Kérjen fel egy csoportot, hogy a szóvivőjük válaszoljon a kérdésekre:  Hány ember tulajdonában van az adott vállalkozási forma? (egy)  Mekkora kockázatot vállalnak adott tulajdonviszonyban? (minden kockázatot) Magyarázza el a diákoknak: Egyéni vállalkozás: egy személy tulajdonában van aki biztosítja vagy kölcsönzi a szükséges tőkeeszközöket. Az egyéni vállalkozó kapja meg az összes profitot, de ő vállalja az összes kockázatot is. Ismételje meg a műveletet a közös tulajdonú és részvényesi kártyákkal is. Magyarázza el őket a következő képpen: Közös tulajdonú vállalkozás: két vagy több személy tulajdona akik biztosítják vagy kölcsönzik a szükséges tőkeeszközöket. A partnerek megosztják a profitot és a kockázatot is. Részvénytársaság: a részvényesek tulajdonában van. A részvénytársaság kibocsát és elad részvényeket, így biztosítja a szükséges tőkét. A részvényesek a profitból történő részesedés reményében fektetik be a tőkéjüket ezekbe a részvényekbe. Magyarázza el, hogy vannak több

19

ezer részvényessel rendelkező társaságok is. A részvényesek között oszlik el a profit és a kockázat is. Beszéljék meg a következő kérdéseket: Inkább lennél egy egyéni vállalkozó, vagy egy részvényes egy nagy részvénytársaságban? Kérje, hogy kézfeltartással jelezzék. Miért? Vállalkozó- e a részvényes? Magyarázza el. (Általában nem, hacsak nincs közvetlenül bevonva az üzleti irányításba.) Nem mindegyik részvénytársaság nagy vállalkozás, de a nagy vállalkozások általában részvénytársaságok. Kérdezze meg miért igaz ez az állítás? (Mert sok befektetőre, részvényesre van szükség, hogy egy nagyvállalkozáshoz szükséges tőkét összegyűjtsenek.) Megbeszélés - Hogyan válasszunk új alkalmazottakat Ismét emelje ki, hogy a legfontosabb döntés, amit egy vezető hoz, az az új alkalmazottak kiválasztása. 1. FELADAT: Kérje meg a diákokat, hogy dolgozzanak ugyanabban a csoportban, ahogy az elmúlt óra folyamán. Minden csoport kapja meg az előző órai ületi típus kártyát. Kérje meg a csoportokat, hogy találjanak ki egy-egy olyan beosztást, ahová alkalmazottat fognak keresni. Először adjanak fel hirdetést majd írjanak fel egy sor olyan kérdést amit erre az állásra pályázótól kérdeznének. (Biztassa őket, hogy utaljanak a táblára felírt kérdésekre.) Időigény: 15 perc (Megoldás: egyéni) Járjon körbe a csoportok között, hogy biztos legyen benne, hogy jól értették a feladatot. Öthat perc elteltével kérje fel a szóvivőket, hogy vázolják fel az állást amire alkalmazottat kerestek, és azt a legfontosabb kérdést amit egy jelentkezőnek feltennének. Az új ötleteket írja fel a saját listájára is. Emelje ki, hogy a munkaadók általában olyan emberekkel tárgyalnak, akiket alkalmazni szeretnének. Kérjen fel egy diákot, hogy hallgassa meg önt. A diák játssza az üzletvezető szerepét amíg ön lesz a potenciális alkalmazott. Az üzletvezető a táblára felírt kérdéseket is használhatja. Ennek a játéknak az volna a lényege, hogy ön bemutassa, hogyan ne keressünk állást. (Például: ne rágózzunk, ne hintázzunk, ne mormoljuk a szavakat és ne kérdezősködjünk a szabadságolásról) Δ Kérje fel az üzletvezetőt, hogy kérdezzen meg egy diákot is ugyan erről az állásról. Δ Kérdezze meg az osztályt, hogy melyik jelentkezőnek adnák az állást és miért. Ha az idő engedi folytassák a meghallgatásokat a diákok párokban. Az egyik diák az üzletvezető, a másik a jelentkező. Figyeljen arra, hogy mindig emelje ki a diákok párbeszédeinek az erősségeit és ilyenkor dicsérje is meg őket. Összesítés és áttekintés Tekintsék át a kulcsfogalmakat.

20

Δ A vezetők sok olyan döntésért felelősek, melyek erősen befolyásolják egy vállalkozás sikerét. Δ A vállalkozásoknak olyan munkavállalókra van szükségük akiknek megvan a megfelelő képzettségük és hozzáállásuk. (Pl: pontosság, őszinteség, megbízhatóság, tapasztalat, stb...) Δ Az oktatás és a megfelelő képzettség az első lépés, hogy megszerezd azt az állást, amit szeretnél. Δ A munkavállalóknak a munkaügyi meghallgatások és interjúk során van lehetőségük arra, hogy kifejtsék a tudásukat és felvázolják hozzáállásukat. 2. FELADAT: Kérje meg a diákokat, hogy nézzék meg a Junior Újság 2. oldalán található önéletrajz mintát és annak segítségével oldják meg a feladatot! Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni) 3. FELADAT: Kérje meg a gyerekeket, hogy válaszoljanak a vállalkozás bővítésére vonatkozó vezetői döntésekre! Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni) Kérdezze meg a diákokat, hogy ők milyen állást szeretnének. Segítsen nekik, hogy megértsék az álltaluk említett szakmákhoz szükséges képzettségi szinteket és javasoljon lehetőségeket hogyan szerezhetnek ezekről bővebb tudást. Emelje ki, hogy sok olyan karrier lehetőség van, mely bárki számára elérhető, ha hajlandóak az ehhez szükséges tudást elsajátítani. Mutassa fel a karrier kártyát és definiálja azt. Hangsúlyozza azt is, hogy a matematika, írás, olvasás és beszéd készség elsajátítása milyen fontos lehet a legtöbb pályán. Növelje a diákok lelkesedését és mondja el nekik, hogy a következő foglalkozás során előállítanak majd termékeket, ezzel megvizsgálva, hogy a vezetői döntések a gyakorlatban milyen hatással vannak a termelésre. 4. FELADAT: Záró feladatként kérje meg a gyerekeket, hogy válaszoljanak a kérdésekre,h ogy miért jó gyereknek lenni és miért lenne jó felnőttnek lenni! Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni) 6. FELADAT: Ossza ki a Junior Újságokat és oldják meg a 6. feladatot. Adjon 1-2 percet a kitöltésre, majd írja fel a táblára a megoldást! Időigény: 5 perc (Megoldás:  elnök, vezérigazgató - fő döntéshozó  marketing igazgató - felelős a reklámért és eladásért  termelési igazgató - felelős a termékek előállításáért  pénzügyi igazgató - számon tartja a cég kiadásait és bevételeit  személyzeti igazgató - szerződteti az alkalmazottakat) PLUSZ FELADAT: A maradék két feladatot (5.; 7.) adja ki otthoni munkának, amelyek szerint a gyerekeknek számításokat kell végezni különböző üzleti helyzetben! (Megoldás: Az 5. feladatnál egyéni vélemények szerint, a 7. feladat első részében a megoldás: 6 fő és 1300 Ft, a második részében pedig 3.350 Ft a megoldás)) 21

5. A termelés Áttekintés Ebben a tevékenységben a diákok különböző termelési módokat fognak megnézni tollak előállításához. Ez lehetőséget nyújt a fontos közgazdaságtani fogalmak, mint például a termelékenység és a munkamegosztás megtárgyalására. A diákok megtanulják az alapvető termelési stratégiákat és azt hogy a vezetői döntések hogyan befolyásolják a termelékenységet és a profitot. Cél A diákok képesek legyenek: Δ Összehasonlítani az egyéni és a tömegtermelést Δ Kalkulálni a munkaerő termelékenységével Δ Meghatározni a termeléssel kapcsolatos főbb fogalmakat (Pl.: sorozatgyártás, munkamegosztás, minőségi ellenőrzés, egymással helyettesíthető termékegységek) Δ Felvázolni hogyan befolyásolják a vezetői döntések a munkaerő termelékenységét. Szükséges eszközök Δ Golyóstollak, szétszerelt állapotban Δ Lapok, tollak, ragasztó Δ Termelés Plakát Δ Junior Újság Foglalkozás Kérdezze meg a következő kérdéseket, hogy áttekintsék az előző tevékenységet? Δ Mik az alapvető szükségletei egy új vállalkozás elindításának? (szakképzett munkaerő, tőke, ötlet) Δ Mi a három alapvető társasági forma? (Egyéni vállalkozás, Közös tulajdonú vállalkozás, Részvénytársaság) Δ Milyen példákat tudnak hozni azokra a vezetői döntésekre amit egy fagylaltárusnak kell hoznia? (elhelyezés, árak, alkalmazottak) Δ Mik azok a tulajdonságok melyeket a munkaadó keres az új alkalmazottakban? (Attól függ, hogy milyen munkakörről van szó, de a szaktudást minden esetben) Δ Miért kérdezik meg a munkaadók az iskolai és egyéb végzetséget amikor állásra jelentkezünk? (különböző tudás és készségek szükségesek a különböző munkákhoz) Δ Milyen tippeket adnál a barátodnak aki egy munka tárgyalásra indul? (Érkezzen pontosan, beszéljen érthetően, öltözködjön rendesen) Tevékenység - egy termék előállítása Mondja el a diákoknak, hogy most egy kísérletet fognak végezni. A tanterem egy golyóstoll gyárrá változik, mely éppen most kapott megrendelést nagy mennyiségű golyóstoll szállításra. Amit a diákok maguk előtt látnak az a nyersanyag melyet a golyóstoll termelés során használunk fel. Nyersanyagnak hívjuk azokat a javakat, melyekből a termékeket előállítjuk. A termelés az a folyamat melynek során a nyersanyagból termékeket állítunk elő.

22

Mondja el, hogy a hatékonyság elősegítése érdekében a vállalat különböző termelési módokkal kísérletezik, hogy meghatározza a legjobb termelési módot a tollak előállításához. Első kör - egyéni termelés (manufaktúra) Az egyéni termelés folyamán a dolgozók külön-külön állítják elő a teljes terméket. Δ Mondja el, hogy az egyéni termelésnél minden egyes dolgozó külön felelős a termeléshez szükséges anyagok beszerzéséért, melyeket saját maguk használnak fel. Δ Vételezzen a raktárkészletből egy tollat. Mutassa be az osztálynak, mit vár el tőlük. Δ Magyarázza el, hogy minden egyes dolgozó egy toll előállításához szükséges nyersanyagot gyűjt össze és azzal együtt tér vissza a termelési területre, hogy előállítsa belőlük a tollat. Δ Mondja el a diákoknak, ha készen vannak egy tollal akkor azt be kell mutatniuk a minőségellenőrnek aki megvizsgálja azokatA minőségellenőr visszadob minden olyan tollat mely hibásan lett összerakva. Miután ellenőrizték a tollat a dolgozó elölről kezdheti az egész folyamatot, egy újabb toll előállítását. A minőségellenőr a kész termékek minőségét vizsgálja. A modern ellenőrzési technikák arra ösztönöznek, hogy minden egyes dolgozó külön ellenőrizze a saját termékének a minőséget inkább minthogy külön ellenőrök legyenek. Kérdezze meg az osztályt, hogy a külön ellenőrzés inkább elősegíti-e vagy nem a minőségi termelést. Δ Mutassa be hogyan készül el egy toll!

Δ Δ Δ Δ

1. Húzza rá a rugót a tollbetétre a golyós végén! 2. Szúrja bele a toll alsó részébe az egészet! 3. Helyezze fel a fémgyűrűt az illesztéshez! 4. Csavarja rá a toll felső részét! 5. Ellenőrizze, hogy jól működik-e a toll! Válasszon ki négy dolgozót és egy minőségi ellenőrt akik elkezdik az első termelési kört! Nézzék át az előállítás lépéseit és adjon a diákoknak 60 másodpercet, hogy annyi tollat állítsanak elő amennyit csak tudnak! Ha lejárt az idő kérje meg a minőségi ellenőrt, hogy számoljon be az eredményről! (Hány működőképes toll van) Jegyezze fel a termelési eredményeket a táblára! (A következő oldalon található minta szerint.)

Második kör - sorozatgyártás (futószalag) A sorozatgyártás folyamán a terméket lépésekben állítják elő, úgy hogy azt futószalag segítségével továbbítják egyik dolgozótól a másikig. A sorozatgyártás a munka-megosztáson alapul és így növeli a termelékenységet. Ebben a körben a termelés egy gondosan elkészített terv alapján fog történni.

23

Mondja el a diákoknak, hogy a sorozatgyártás folyamán együtt fogják előállítani a tollakat. Minden egyes diák csak egy-egy munkafolyamatot végez el az egész termelési folyamatból. Javasolja a következő termelési folyamatot: 1. lépés: az első diák húzza rá a rugót a tollbetétre a golyós végén majd adja tovább második diáknak. 2. lépés: a második diák szúrja bele a toll alsó részébe az egészet és adja tovább harmadik diáknak. 3. lépés: a harmadik diák helyezze fel a fémgyűrűt az illesztéshez és adja tovább negyedik diáknak. 4. lépés: a negyedik diák csavarja rá a toll felső részét is és adja tovább az egészet minőségellenőrnek. 5. lépés: a minőségellenőr ellenőrizze, hogy jól működik-e a toll.

a a a a

Δ Válaszon ki négy diákot és egy minőségellenőrt ehhez a feladathoz is! Δ Rendezze el a nyersanyagot a sorozatgyártáshoz megfelelően a diákok előtt! Δ Adjon 60 másodpercet erre a feladatra is és mondja meg a diákoknak, hogy termeljenek annyi tollat amennyit csak tudnak! Δ A 60 másodperc lejártával kérje meg a minőségellenőrt, hogy számoljon be az eredményről. Ezt is jegyezze fel a táblára az előző eredményhez! (A rendelkezésre álló tollak számától függően lehet, hogy szükség lesz a már kész tollak szétszedésére és újra fel használására.) Termelési Eredmény Kimutatás Egyéni termelés Sorozatgyártás Összes toll Dolgozók száma Toll/Dolgozó (Termelékenység) Ha az idő engedi ismételje meg a gyakorlatot, hogy az összes diáknak lehetősége legyen a részvételre. (Váltogassák az egyéni és sorozatgyártási stratégiákat és folytassák az eredmény kimutatást is.) Termelés és Termelékenység Emlékeztesse a diákokat, hogy a termelés első típusa az egyéni termelés volt, mivel minden dolgozó egyénileg állította elő az egész tollat. Kérje meg a diákokat, hogy segítsenek kiszámolni az egy dolgozó által átlagosan előállított tollak számát. Lehet, hogy át kell ismételnie az átlagszámítás módját a diákokkal. Jegyezze fel az átlagot a táblára. Emelje ki, hogy ez az eredmény mutatja meg a dolgozók termelékenységét. A termelékenység megmutatja az egy dolgozó által átlagosan előállított termékek számát egységnyi idő alatt. Annak ellenére, hogy a futószalagos termelés általában elősegíti a golyóstollak előállítását, az órai gyakorlat végén előfordulhat, hogy éppen az egyéni termelési eredmények lesznek 24

kedvezőbbek. A gyakorlat sikeréhez ki kell emelni azt, hogy a cégvezetők feladata az, hogy kiválasszák azt a termelési formát, amely a leghatékonyabb módon hasznosítja a cég lehetőségeit ahhoz, hogy a termékeket a fogyasztók által keresett minőségben állítsák elő. Δ Tegye fel a következő kérdéseket, hogy kiértékeljék a termelési gyakorlatot: Δ Milyen problémákkal szembesültek az egyéni termelés közben? (Távolság az egyes tollrészek között, várakozás a minőségellenőrzésre) Δ A problémák ellenére melyek azok a termékek, amelyeket jobban elő lehet állítani egyéni módon? (egy festmény, egy születésnapi torta, egy dal szövege és zenéje, építkezési tervek, egy szőtt kosár, bármi amihez egyedülálló tehetség kell.) Δ Milyen előnyei vannak az egyéni termelésnek? (A dolgozók élvezik a változatosságot, büszkék lehetnek az elkészült termékükre, a termékek minősége általában jobb) A második körben futószalag szerű, tömeggyártásban állítottuk elő a tollakat. Nézzék végig az ehhez tartozó termelési eredményeket a táblán, és számolják ki az ide tartozó termelékenységet. Tegye fel a következő kérdéseket, hogy kiértékeljék a második termelési kört is és összehasonlítsák a két termelési stratégiát: Δ Nőtt-e a termelékenység a második körben? Miért, vagy miért nem? (könnyű hozzáférés a tollrészekhez, együttműködés, specializálódás) Mutassa be a munkamegosztás elvét. A termelés részekre bontásával a dolgozókat könnyebb betanítani és általában hatékonyabbak. Δ Milyen típusú termékeket lehet jobban előállítani futószalagon? (Összetett gépeket, mint például számítógép, bicikli, videokamera; a megfelelő csomagolást igénylő termékeket, mint cukorkák, tej, üdítőitalok, burgonyaszirom; vagy azonos részekből álló termékeket, mint például a tollak) Ezek az azonos részeket hívják felcserélhető részeknek. A felcserélhető részek olyan részek, melyek pontosan megegyeznek egymással. Magyarázza el, hogy az autókat egyéni módon termelték egészen odáig amíg Henry Ford fel nem találta a futószalagot. Ez lehetővé tette a dolgozóinak, hogy több autót állítsanak elő kevesebb idő alatt, mint a többi autógyár. A Ford dolgozói, így termelékenyebbek az autói pedig olcsóbbak lettek. Δ Milyen előnyei vannak a tömeggyártásnak (A dolgozóknak kevesebb tréningre van szükségük, gyorsabban és ügyesebben végzik az adott munkafázist, kevesebb hibával dolgoznak és magasabb minőségi szintet tudnak tartani) Tömeggyártással azonos termékeket nagy mennyiségben állítanak elő Δ Fontos volt kijelölni valakit minőségellenőrnek? (A selejt csökkentésével és újrahasznosításával nő a termelékenység. A vevők minőségi termékeket keresnek és a rosszminőségű termékeket gyártó cégek így csődbe mennek.)

25

Δ Ha egy írószer gyártó cég elnöke lennél milyen termelési módot választanál? Miért? Tudnál-e tervezni egy olyan stratégiát, mely mindkén termelési módnak a legjobb vonásait ötvözi? Δ Hogyan segíti a fejlett termelékenység mind a tulajdonost, mind a dolgozókat? (Ha a termelékenység és a minőség is magas akkor a vállalkozás valószínűleg sok profitot termel és a dolgozóknak is biztos munkahelyet biztosít.) Győződjön meg róla, hogy minden diák kapjon egy tollat függetlenül attól, hogy volt-e lehetőségük részt venni a gyakorlatban. Összesítés és áttekintés Tekintsék át a kulcsfogalmakat Δ A vezetők választhatják ki a legjobb termelési stratégiákat. Δ Egyes termékek előállításához jobban alkalmazható az egyéni termelés másokhoz a munkamegosztáson alapuló futószalagos termelés. Δ A termelékenység az egy dolgozó által egységnyi idő alatt előállított termékek száma. Δ Amikor a vezetők kidogoznak egy olyan termelési módot, mely növeli a termelékenységet, akkor a vállalat csökkenteni tudja a költségeit. Mondja el a diákoknak, hogy a következő foglalkozás alkalmával arról lesz szó, hogy a cégek milyen módon próbálják eladni az általuk előállított termékeket. Kérje meg a diákokat, hogy kövessék figyelemmel a TV-ben, újságokban, rádióban és egyéb helyeken látott, hallott reklámokat. 1. FELADAT: Ossza ki a Junior Újságokat! Kérje meg a diákokat, hogy tanulmányozzák a futószalagos termelést és azt, hogy hogyan lehet ezzel fejleszteni a termelékenységet és javítani a minőséget. Δ Ossza szét az osztályt 4-5 fős csoportokra és lássa el őket 25-30 db lappal, tollakkal, ragasztóval! Δ Kérje meg a csoportokat, hogy tervezzenek egy papírrepülőt és egy hatékony előállítási módot! Δ Kérje meg a diákokat, hogy mutassák be a papírrepülőiket. Beszéljék meg, hogy milyen kritériumok alapján értékelik, ki a gépek minőségét! Δ Kérje fel a csoportokat, hogy egyesével mutassák be a repülők előállításához választott stratégiát, és azt osztály tegyen javaslatokat ennek fejlesztésére! Δ Ha a hely engedi, végezzenek repülési teszteket is a gépekkel! Időigény: 10-15 perc (Megoldás: egyéni megoldások) PLUSZ FELADAT: Kérje meg a diákokat hogy oldják meg otthoni feladatként a Junior Újság 2. feladatát, amely szerint a marokkó készítés termelésével kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolniuk. (Megoldás: Források: emberi = favágó, eladó, gyalus, festő; felszerelés = dörzspapír, fúrógép, gyalugép, fűrész; nyersanyag = fa, festék, spárga Kiadások: bérleti díj, anyagktg, reklámktg, bérktg Bevételek: eladásból származó összeg Döntési terv: Probléma = többe kerül a yo fa; 2 választás = növeli az árat / olcsóbb anyagot használ.

26

Előnyök és hátrányok: Választás 1 Növeli az árat a drágább anyag miatt Előny: Ugyanannyi pénzt keres, mint eddig Hátrány: Kevesebb ember vásárol marokkót Választás 2 Olcsóbb anyagot használ Előny: Tartja az eddigi árat, ugyanannyit keres, mint eddig Hátrány: A marokkók rosszabb minőségűek, talán ezért nem fogják vásárolni A többi feladatrész megoldása egyéni, a diákok ötleteitől, elképzeléseitől, indokaitól függ.

27

6. Értékesítés Áttekintés Ezen a foglalkozáson a diákok egy termék marketingének egy másik szempontját, a személyes értékesítést fogják tanulmányozni a szabad piaci gazdaságban. Megtárgyalják a hatékony érékesítés lépcsőfokait, tanulmányozzák a személyes értékesítés hatékony technikáit és ezt a tudást használják majd szimulált értékesítési tevékenység közben. Cél A diákok képesek legyenek: Δ Meghatározni az értékesítést, és példákat hozni az ehhez kapcsolódó tevékenységekre. Δ Felsorolni és felvázolni a hatékony értékesítéshez vezető lépcsőfokokat Δ Kidolgozni egy adott termék értékesítés módjait Szükséges eszközök Δ Junior Újság Foglalkozás Tegye fel a következő kérdéseket az előző foglalkozás áttekintésére Δ Milyen egy reális ár? (Amelyik a vásárlók elvárásainak megfelel, fedezi a termék költségeit és elfogadható hasznot is termel) Δ Milyen reklám stratégiákat ismernek? Értékesítés Magyarázza el, hogy sok üzlet a termékét hirdető reklámstratégiáktól függ, míg mások az értékesítés hatékonyságára épülnek. A jó értékesítési módok ismerete könnyen átvihető más szituációkba is. Az értékesítés az egy termék vagy szolgáltatás felkínálása eladásra pénz ellenében. Soroltasson fel az osztállyal személyes értékesítési szituációkat. Írja fel a diákok ötleteit a táblára.  Ajtótól-ajtóig történő értékesítés  Telefonos értékesítés (Telemarketing)

 Bolti értékesítés  Termékbemutató

Mutassa be hogyan ne értékesítsünk egy golyóstollat. A padlót bámulva egyhelyben topogva, motyogva, hogy „Én tollakat árulok 250 Ft-ért. Nem akar venni egyet, ugye?” Kérje meg az osztályt, hogy soroljanak fel néhány dolgot amit tennie kell egy jó eladónak. (Ez nem arra szolgál, hogy minél hosszabb lista készüljön csak a témára való összpontosítást segíti. Fogadjon el minden választ és gyorsan lépjen tovább.) Ossza ki a fejezethez tartozó Junior Újságot. A diákokat kérje meg, hogy dolgozzanak ki egy értékesítési módot a golyóstollakhoz vagy ahhoz a termékhez, amivel az első tevékenység (A Szervezés) alkalmával foglalkoztak. Röviden nézzék át a hatékony értékesítés feltételeit: 1. Ismerd a termékedet - erősségek, hátrányok, kivitelezés, alkalmazhatóság

28

2. Hívja fel a vevők figyelmét - mutassa be magát és a terméket. 3. Tartson előadást - írja le a terméket és a használhatóságát illetve a kivitelezését, mutassa be a legjobb oldalát. 4. Zárja le az értékesítést - kérjen döntést. Ossza ki a Junior Újságot és nézzék meg a „Reklámozási technikák” című érdekességet, amelyet a Junior Újság utolsó oldalán talál! Reklámozási technikák 1. A bűntudat. Ez a technika azt sugallja, hogy a vevő ha nem vásárol a termékből, szinte bűnt követ el. Ez a technika a vásárló érzelmére, a lelkiismeretére hat. 2. A szakértő szava a garancia. Nem kell sokat bajlódni a hirdetőnek a meggyőző érvek keresésével, a szakértőnek feltétlenül elhiszi a vevő, hogy jó a termék. 3. A férfi vásárlóknak nők hirdessék a terméket. A férfiak a hasonló termékek közül mindig azt veszik meg általában, amelyiket nő hirdeti a számukra. 4. Az ismétlés. Lényege ennek a technikának, hogy a fogyasztó mindig ”lássa maga előtt” az adott cég hirdetéseit. 5. Az érték meggyőző ereje. Ismert műemlékek, alkotások felhasználásával történő reklámozás sejteti, hogy nem akármit hirdetnek az adott nevezetességgel. A vevő jó izlésére, igényességére, műveltségére épít a hirdető. 6. A színek hatása. Pszichológusok vizsgálták, hogy a nőkre az élénk, rikítóbb színek, a férfiakra a tompább színek vannak hatással. 7. Az áru helye. A kereskedők pontosan felmérik, és tudják, hogy az üzletekben, a polcokon melyik terméknek van alul, melyiknek a polcok tetején és melyiknek van a helye szemmagasságban, esetleg a pénztárhoz közel vagy a bolt közepén. 8. A csomagolás. Például, ha azonos termék /ezt a vevő nem tudja/ különböző csomagolásban jut a vevőhöz, akkor mindig a szebb, az igényesebb, a több adatot tartalmazó termék nyeri el a tetszését. Összegzés áttekintés Mondja el a diákoknak, hogy a reklámok nagy mértékben befolyásolják manapság, hogy az emberek mikor, hol és mit vásárolnak. Egy jó reklám segítségével a cégek eladásai növekedhetnek, de egy rossz reklám akár csökkentheti is azt! A cégek gyakran használnak akciókat is, hogy még vonzóbbá tegyék saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat. Mondja el a gyerekeknek, hogy ezzel a fejezettel lezárták az országgal kapcsolatos témákat, a következő órákon a nemzetközi kereskedelemmel foglalkoznak majd. A téma megértését segítik a Junior Újság feladatai. Oldjanak meg néhányat együtt, a többit adja otthoni feladatnak. 1. FELADAT: A feladat során a diákok általános, a reklámok és vásárlás közti összefüggésre világító, kérdéseket kapnak. Időigény: 5 perc (Megoldás: lehetőségek: reklámok, hirdetések, vevőtájékoztató, stb;

29

szempontok: minőség, ár, kinézet, divat, reklámok tulajdonságok honnan: vevőtájékoztató, boltostól megkérdezni, reklámok, plakátok A következő két választ a feladat megoldása után együtt nézzék át!) A reklámkészítés fontos szempontjai Miért készül a reklám? Kinek készült a reklám? Mit csináljon az, aminek a reklám szól? Miért lesz az neki jó? Miért fogja elhinni a megcélzott réteg a reklámot? Milyen stílusban íródjon a reklám? Milyen eszközöket használjon a reklám?

Mikor jó a reklám? Ha megveszik az árut A terméknek megfelelő A márkát tükrözi Tudja az eladó, hogy mi a célja a reklámmal Meggyőző, a vevő elhiszi, hogy jó a termék Valami pluszt nyújt: pl. nyereményakciót A funkciónak megfelelőt reklámoz Mindig a fejlődést, az újat szolgálja Nem hazudik Jó a stílusa

Az utolsó két válasz egyéni megoldást eredményezhet.) 2.FELADAT: A következő feladat segítségével bebizonyítják a diákok az előző állításaikat egy konkrét reklám bemutatásával! Kérje meg őket, hogy indokolják válaszukat! Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni) 3. FELADAT: otthoni feladat: amely szerint a diákoknak egy saját terméket kell kitalálniuk, reklámot készíteni és lerajzolni. A feladat másik részeként egy nekik tetsző reklámot kell a Junior Újságba ragasztaniuk. 4. FELADAT: Ebben a feladatban rámutatunk a kevésbé jó reklámokra. Minden diák egy általa választott reklám alapján indokolja, hogy neki miért nem tetszett. Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni)

30

7. A világ az osztályteremben Áttekintés A diákok megnevezik az osztályban található importcikkeket, és a világtérképen megkeresik, honnan származnak. A diákok felismerik, hogy a vállalatok világ gazdaságban kereskednek importálnak és exportálnak. Cél A diákok Δ definiálják az import és export fogalmát. Δ megkülönböztetik egymástól a belkereskedelmet és a világkereskedelmet. Δ felismerik a világkereskedelem létét. Szükséges eszközök Δ Program előtti kérdőív Δ Világtérkép Δ Junior Újság Mielőtt elkezdenék a foglalkozás, ossza ki a program előtti kérdőíveket a diákoknak és adjon nekik 5 percet a kitöltésre. Foglalkozás Lehet, hogy össze kell szednie pár importcikket a kincsvadászathoz. Az egyes csoportok számára készítse elő őket külön dobozokba a teremben, még mielőtt a diákok megérkeznek. A foglalkozás csoportokban zajlik majd, ugyanezen csoportok fognak együttműködni a későbbi csoportfoglalkozások során is. Hozzon a foglalkozásra egy import órát. Ezenkívül elhozhat és megmutathat bármi olyasmit, amit külföldről kapott vagy utazásai során vásárolt. Üdvözölje a diákokat. Mondja el a diákoknak, hová járt általános iskolába. Beszéljen arról, hogyan segítette elő a tanulás a boldogulását. Amennyiben járt külföldön, vagy a munkája kapcsán mostanában is jár, röviden beszéljen a tapasztalatairól. Meséljen arról, hogy merre járt és mit látott. Beszéljen a diákoknak azokról a külföldi árucikkekről és szolgáltatásokról, amelyeket ismer akár a magánéletéből, akár a munkájából kifolyólag. Esetleg mutasson nekik egy olyan árucikket, amelyet más országban vásárolt. Mondja el nekik, hogy Ön szerint miért különleges az a termék. Mondja meg nekik, hogy a következő néhány alkalommal arról fognak tanulni, hogy a különböző országokban élő emberek kereskednek az általuk készített termékekkel. A diákok megtudják, miért és hogyan kereskednek az emberek, kik kereskednek, és mit kell tudniuk, amikor kereskednek. Azon kérdések alapján, amelyekre minden egyes feladat végén válaszolnak, az utolsó feladat során a diákok globális üzleti terveket fognak készíteni. (Értesse meg a diákokkal, hogy ahhoz, hogy ez az utolsó feladat jól sikerüljön, aktívan részt kell venniük mindegyik foglalkozáson.) Ezt követően definiálja, hogy a kereskedelem árucikkek és szolgáltatások cseréje. Írja fel ezt a definíciót a táblára. Mondja el, hogy az emberek vagy egyénileg vagy cégek alkalmazottaiként kereskednek. Magyarázza el, hogy amikor az egyének és a cégek saját 31

országukon belül bonyolítják le az áruk vagy szolgáltatások cseréjét, akkor belkereskedelemről beszélünk, amikor pedig más országok egyéneivel vagy cégeivel kereskednek, világkereskedelemről. Mondjon példákat mindkettőre, ha szükséges. A kereskedelem árucikkek és szolgáltatások cseréje. Írja fel a táblára: „A világ az osztályteremben.” Mondja meg a diákoknak, hogy keressenek példát a tanteremben a világkereskedelemre. Példaképpen megmutathatja az óráját. Nézzék meg, hol készült. Kérje meg a tanárt és a gyerekeket, hogy ők is nézzék meg az órájukat. Írja fel a táblára az „Import” címet. Írja alá azt, hogy „óra.” Az óra szó mellé sorolják fel azokat a külföldi országokat, ahol az Ön, a tanár és a diákok órája készült. Kérdezze meg a diákokat, hogy el tudják-e magyarázni, mi a különbség az import és az export között. Emelje ki, hogy az import áruk és szolgáltatások behozatala egy másik országból, az export pedig áruk és szolgáltatások értékesítése egy másik országban. Az import áruk és szolgáltatások behozatala egy másik országból. Az export áruk és szolgáltatások értékesítése egy másik országban. 1. FELADAT: Ossza ki a gyerekeknek a Junior Újságot! Mondja meg a diákoknak, hogy most kincsvadászat következik a teremben, amely során a külföldön készült árucikkeket kell megtalálni. Öt percük lesz rá. Csoportokban csöndben körbejárják a termet, és összegyűjtenek annyi cikket, amennyit csak tudnak. Ön segítsen a diákoknak, ha bizonytalanok az egyes árucikkeket illetve származási helyüket illetően. A csoportok minden tagja jegyezze fel az árucikkek és a gyártó ország nevét a Junior Újság 1. Feladatához! Időigény: 10 perc (Megoldás: függ az elhelyezett tárgyaktól) (A feladat célja, hogy csak a külföldön készült árucikkeket gyűjtsék össze.) A diákok öt perc után térjenek vissza a helyükre. Kapjanak pár percet, hogy leírják a termékeket gyártó országok nevét. Egymás után jöjjön ki minden egyes csoportból két-két tanuló A mi világunk fali térképhez. Miközben az egyik diák felolvassa az árucikk és a gyártó ország nevét, a másik megmutatja azt az országot a térképen. Ösztönözze a diákokat, hogy az „importált” kifejezést használják, hogy rögződjön ez a szó. Mondja azt például a diák, hogy „Találtunk egy Kínából importált tollat.” (Esetleg felírhatja a táblára az árucikkek és az országok nevét.) A csoportok beszámolója után 3 diáknak adjon egy-egy szókártyát. Magyarázza el, hogy a kártya egyik oldalán A mi világunk szókészlete található magyarul, a másik oldalon pedig más nyelveken. Beszéljen arról, hogy a nyelvi különbségek esetenként megnehezíthetik a más országokkal való kereskedelmet. 2. FELADAT: Oldják meg a feladatot, amely azt a célt szolgálja, hogy a diákok méginkább elsajátítsák a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos fogalmakat. Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek)

32

3. FELADAT: Adja ki otthoni feladatnak a Junior Újság 3. feladatát, amely szerint a diákoknak a kereskedelemmel kapcsolatos szavakat kell keresniük és melléírni azt idegen nyelven. (Megoldás: egyéni megoldások születhetnek) A világtérképre mutatva kérdezze meg a diákoktól, hol találhatóak az egyes országok. Emelje ki, hogy a világ nagyobb földterületeit kontinenseknek nevezik, és hogy az országok a kontinenseken belüli területek. A hét kontinens Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Afrika és Antarktisz. Ausztrália az egyetlen földrész, amely ország és kontinens is egyben. Antarktisz kontinens, de nem ország. Mondja meg a diákoknak, hogy mindegyik csoport kap majd egy kontinenst. Ossza ki ÉszakAmerikát, Dél-Amerikát, Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát. Magyarázza el, hogy a következő pár alkalommal az egyes csoportok egy magyar céget alakítanak, amely a kijelölt kontinenssel folytat külkereskedelmet. Ezt követően a világkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk. A cél az, hogy mindegyik csoport gondolja végig, hogy milyen kérdések merülnek fel az magyar cégeknél, miközben más kontinensek országaival kereskednek. Amennyiben maradt még idő, a fali világtérkép és az osztályban található bármely más forrás segítségével a csoportok hozzáfoghatnak a következő feladathoz. 4. FELADAT: Készítsenek globális üzleti tervet a feladat alapján! A célja, hogy átlássák a gyerekek, hogy mennyi mindenre kell figyelni a tervezésnél! Időigény: 10 perc (Megoldás: egyéni) Ismételjük át röviden az ezen a foglalkozáson ismertetett fogalmakat. Δ A kereskedelem árucikkek és szolgáltatások cseréje Δ Az import áruk és szolgáltatások behozatala egy másik országból. Δ Az export áruk és szolgáltatások értékesítése egy másik országban. Tudatosítsuk, hogy mi a világkereskedelemre vonatkozó feladat. Minden csoportból egy diák mondja meg, hogy melyik a kontinense. Külön feladatok kijelölése Kérje meg a diákokat, hogy gondolkozzanak azokról az importált árucikkekről, amelyeket találtak. Kérdezze meg, Δ Hogyan kerülnek ezek a termékek az Magyarországra? Δ Meg tudnak-e nevezni olyan embereket vagy foglalkozásokat, akik részt vesznek abban a folyamatban, amely során ezek az áruféleségek idekerülnek? PLUSZ FELADAT: Az 5. Feladat keretein belül elemezniük kell az általuk kiválasztott országot kulturális szempontból! (gyűjthetnek róla képeket is, ha tudnak!) Készítsenek reklámot az adott országba az általuk exportálni kívánt termékről. Írják le a reklámot és készítsenek róla rajzot is! (Megoldás: egyéni)

33

8. Kereskedelmi helyek Áttekintés A diákok a kirakójáték megoldása közben megértik, hogy a cégek azért importálnak és exportálnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy kielégítsék az ország lakóinak igényeit és szükségleteit. Cél A diákok Δ megvizsgálják azokat az okokat, hogy a cégek miért kereskednek természeti, emberi és tőke erőforrásokkal. Δ meghatározzák a kereslet és kínálat fogalmát, mint a kereskedelem okát. Szükséges eszközök Δ Kirakók Δ Világtérkép Δ Junior Újság Előkészítés Tekintse át a feladatot és a kellékek listáját. Ne felejtse el, hogy a diákok ugyanazokban a csoportokban dolgoznak, mint a múlt alkalommal. Helyezze el a hat kirakót az asztalon. Keresse meg mindegyikben az import dobozt. Kövesse a következő lépéseket. 1. Vegyen el két darabot mindegyik kirakó import dobozából. 2. Kapcsolja össze Mexikó importját (számítógép) az Egyesült Államok importjával (olaj). 3. Kapcsolja össze Franciaország importját (gyapjú) az Egyesült Királyság importjával (parfüm). 4. Kapcsolja össze Tanzánia importját (fényképezőgép és televízió) Japán importjával (gyémánt). 5. Vegyen hat zacskót vagy más tartót, amelyekbe beleteheti a kirakókat. 6. Szedjen szét egy kirakót. Tegye a darabjait - beleértve az összekapcsolt darabokat is - az egyik tartóba. 7. Tegye ugyanezt a többi kirakóval is. Bevezetés Ismételjük át a kereskedelem fogalmát, amelyet az előző feladat során megtanultunk. A kereskedelem árucikkek és szolgáltatások cseréje. Magyarázza el, hogy az emberek értékkel bíró dolgokkal kereskednek, amelyeket erőforrásoknak is nevezünk. Az erőforrások olyan értékkel bíró dolgok, amelyeket hasznosítunk. Hívja föl a figyelmet arra, hogy amikor országok közötti kereskedelemről beszélünk, többnyire az egyes országok üzletemberei közötti kereskedelemre gondolunk. Mondjon néhány példát: a Colgate-Palmolive dolgozói fogkrémet adnak el (exportálnak) az oroszországi Gum Áruház dolgozóinak. A Safeway élelmiszer áruházlánc dolgozói banánt vesznek (importálnak) a costa ricai Dole dolgozóitól. A Pier One Imports dolgozói vesszőből készült bútorokat vásárolnak (importálnak) a thaiföldi üzletemberektől. Miközben ezeket a példákat ismerteti, mutassa meg a térképen az említett országokat.

34

Kérje meg a diákokat, hogy ők is mondjanak példákat. Ezt követően mondja el nekik, hogy ez alkalommal hat országot érintő hat importtal foglalkoznak majd. Az országok a következők: az Egyesült Államok, Mexikó, Japán, Tanzánia, Franciaország és az Egyesült Királyság. Mutassa meg az országokat a világtérképen. Alakítsák ki azt a hat csoportot, mint a múlt alkalommal. Mindegyik csoport kapjon egy kirakót. Csoportonként válasszon ki egy diákot, aki gondoskodik arról, hogy a feladat befejezése után az összes kirakó darab visszakerül a tartókba. A csoportok körülbelül öt percet kapnak, hogy összeillesszék a kirakók darabjait. A diákok igen gyorsan rájönnek, hogy nem tudják összerakni a kirakókat, mert van két oda nem illő darabjuk. Ösztönözzük a diákokat, hogy találjanak megoldást a problémára. Amennyiben egyedül nem boldogulnak, vezesse rá őket arra, hogy a hiányzó darabok egy másik csoportnál lehetnek. Mindegyik csoportból egy diák menjen oda a többi csoporthoz, és kereskedjen velük, hogy megszerezze a hiányzó kirakó darabokat. A diákok fejezzék be a kirakókat. A csoportok nézzék meg a kirakókon megjelenő országtérképeket. Minden csoportból kérjen meg egy diákot, hogy nevezze meg, hogy az illető ország milyen erőforrásokat importál és exportál. Miután a diákok megadták a választ, magyarázza el, hogy az erőforrások lehetnek természetes, emberi és tőke erőforrások, és hogy a cégek mind a hárommal kereskednek. A cégek azért vásárolnak természetes erőforrásokat - amelyeket nyersanyagoknak neveznek -, hogy abból kész termékeket gyártsanak. Példa erre a mexikói olaj és a tanzániai gyémánt. A cégek tőke erőforrásokat is vásárolnak, amelyek a kész termékek. A japán fényképezőgépek, az amerikai számítógépek, a francia parfüm és az angol pulóver is ilyenek. Vásárolhatnak a cégek emberi erőforrásokat is, amely a termékek előállatásához szükséges munkaerő. Amikor például az amerikai számítógépgyártók Mexikóban vagy más országokban szereltetik össze számítógépeiket, akkor a pénzükön emberi erőforrásokat vásárolnak. 1. FELADAT: Ossza ki a gyerekeknek a Junior Újságot, amelynek 1. Feladata segítségével választ kaphatnak a gyerekek arra a kérdésre, hogy miért kereskednek az emberek. Időigény: 10 perc Megoldás: Δ Miért vásárolnak a cégek természeti erőforrásokat? Ahhoz hogy termékeket állíthassanak elő, a cégeknek anyagokra van szükségük. Egy másik országban lehet, hogy kevésbé drága, jobb minőségű vagy alkalmasabb anyag áll rendelkezésre. Például a Dole más országokból vásárol banánt, mert ez Egyesült Államokban nem terem elegendő. Japán cégek az Egyesült Államokból vásárolnak fát, mert az ő erdeikből nem tudnak annyit kitermelni, amennyi a szükségleteiket kielégítené. Δ Miért vásárolnak a cégek emberi erőforrásokat? Előfordul, hogy csupán bizonyos emberek alkalmasak egy adott munkára, akik megfelelő szakképzettségűek és a megfelelő áron dolgoznak. Például egy kaliforniai biztosítótársaságnak lehet, hogy sok dolgozója van Írországban, mert értenek a számítástechnikához és az ügyfélszolgálathoz, de nem dolgoznak olyan drágán. Δ Miért vásárolnak a cégek tőke erőforrásokat? Néha olcsóbb a terméket egy másik országban előállítani, majd ideszállítani. Előfordul, hogy itt az embereknek tetszik egy olyan termék stílusa, színe vagy az ára, amelyet egy másik országból lehet beszerezni. Lehet, hogy egy külföldi cég pont olyan terméket gyárt, amelyre egy magyar cégnek szüksége van. Például sok magyar vásárló különböző oknál fogva szereti a japán kocsikat, bár Magyarországon is gyártanak autókat. Ezért sok autókereskedő rendel japán gépkocsikat.

35

Hangsúlyozza, hogy gyakran a kereslet-kínálat viszonya befolyásolja az erőforrásokkal való kereskedelmet. Japánban például nem áll rendelkezésre sok fa, a cégeknek viszont fára van szükségük (kereslet). Az Egyesült Államokban pedig az emberek télen is szeretnének friss gyümölcsöt és zöldséget. Azok az országok azonban, amelyek el tudják őket látni a fenti árukkal, az Egyenlítőtől délre találhatóak, ahol fordítva vannak az évszakok. 2. FELADAT: Kérdezze meg a diákoktól, hogy meg tudnának-e nevezni egy - két olyan céget, amely nem kapcsolódik a nemzetközi kereskedelemhez és írják a Junior Újság 2. feladatához. Tegye fel ugyanezt a kérdést magyar cégekre vonatkozóan! Időigény: 5 perc (Megoldás: pl a kisvállalkozások, mert a nagyvállalatok többsége termel külföldi piacokra is.) 3. FELADAT: Kérdezze meg, hogy gondolják-e, hogy valaha a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos munkát fognak végezni? Soroljanak fel ilyen munkákat és jelöljék meg azokat, amelyeket szívesen végeznének! Időigény: 5 perc (Megoldás: egyéni) Összefoglalás és ismétlés Kérje meg a diákokat, hogy indokolják meg, hogy a cégek miért vásárolnak erőforrásokat. Ezt követően magyarázzák el, hogy ezek az indokok hogyan kapcsolódnak a kereslethez és kínálathoz. PLUSZ FELADAT: A 4. és 5. feladatokat adja ki otthoni feladatnak. Ezekhez a feladatokhoz használják a napi sajtót és a magazinokat, hogy nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos újságcikkeket találjanak, illetve olyan reklámfotókat, amelyek import termékeket reklámoznak! (Megoldás: egyéni)

36

9. Forintot Forintért Áttekintés A diákok megbeszélik, hogyan kereskednek az országok, és megismerkednek az árfolyamokkal. Kereskedelmi tevékenységet végeznek, amely valamelyest érzékelteti velük a világkereskedelem bonyolultságát. Cél A diákok Δ felismerik a pénz szerepét a világkereskedelemben. Δ valutaátváltásokat végeznek. Szükséges eszközök Δ Világtérkép Δ Valutaárfolyam táblázat Δ Junior Újság Előkészítés Tekintse át a feladatot és a kellékek listáját. A feladatok során sok matematikai műveletet fognak elvégezni. Hozzon egy valuta árfolyam táblázatot valamelyik újságból vagy egy bankból, hogy megmutathassa a diákoknak. Esetleg vetítse ki írásvetítővel. Előzetesen elvégezhet néhány valutaátváltást. Bevezetés Ismételjék át, hogy miért kereskednek az emberek. Emeljék ki, hogy az emberek, elsősorban az üzletemberek, nyersanyagokkal, munkaerővel és kész árucikkekkel (természetes, emberi és tőke erőforrások) kereskednek. Beszéljenek arról, hogy különbözőek a keresleti-kínálati viszonyok az egyes erőforrások, a vásárlói igények esetében, valamint az egyes keresett termékek előállításához szükséges munkaerő esetében. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az emberek azért kereskednek, hogy megszerezzék azt, amire szükségük van. Kérdezze meg a diákoktól, hogyan kereskednek az emberek. Közben ötletadónak emelje fel egy forint bankjegyet. Kérje meg őket, hogy magyarázzák meg, miért fontos a pénz a kereskedelemben. Néhány válasz után emelje ki, hogy az emberek azért használnak pénzt, hogy megkönnyítsék a kereskedelmet. A pénzzel könnyebb a cserét lebonyolítani. Magyarázza el a diákoknak, hogy a pénz fontos, mert értéke van. Amikor valamiért cserébe pénzt kapunk, megtarthatjuk vagy később is vásárolhatunk rajta valamit. Végül beszéljen arról, hogy a pénzzel a megvásárolt dolog értékét mérjük, amit beárazhatunk. A közgazdászok a pénz 5 jellemzőjéről beszélnek: (1) forgalmi eszköz (az árucsere eszköze), (2) fizetési eszköz, (3) értékmérő eszköz, (4) felhalmozási eszköz (a vagyontartás eszköze), (5) egyes pénzeknél beszélhetünk nemzetközi szerepkörről is (világpénz funkció) Adjon elő egy rövid vásárlási jelenetet. Menjen oda egy diákhoz, és kérdezze meg tőle, hogy eladja-e a cipőjét az Ön ceruzájáért. Miután a diák azt feleli, hogy „nem”, kérdezze meg tőle, hogy miért. Kérdezze meg a diáktól, hogyan mérte a árucsere értékét. Kérdezze meg tőle, 37

hogy egyszerűbb lenne-e, ha pénzt használnának. A diákok gyorsan felismerik a pénz jelentőségét a kereskedelemben. 1. FELADAT: Ossza ki a Junior Újságokat és kérje meg a gyerekeket, hogy válaszoljanak a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre. A rajzos feladatrészt otthoni munkának adja ki. Időigény: 5 perc (Megoldás: Fornit; Angol Font, Szolvák Korona, Amerikai Dollár; Euro; a Forintot át kell váltani) Kérdezze meg a diákoktól, hogy minden országban ugyanazt a pénzt használják-e. Nevezzenek meg a diákok más pénznemeket is. Miközben erről beszélnek, osszon szét néhány külföldi pénzt. Kérje meg a diákokat, hogy adják körbe a bankjegyeket. Kapjanak pár percet, hogy alaposan megnézhessék őket. Beszéljék meg, milyen hasonlóságokat és különbségeket látnak az egyes bankjegyek között. Hívja fel a diákok figyelmét a híres emberek arcképére, a sorozatszámokra, dátumokra, színekre, méretekre és a vízjegyekre. Említse meg, hogy kormányváltáskor gyakran adnak ki új pénzt. Kérdezze meg a diákoktól, hogy a körbeadott bankjegyeknek megegyezik-e az értéke. Mutassa meg az újságból kivágott árfolyam táblázatot. (Amennyiben készített fóliát, vetítse ki az írásvetítővel.) Magyarázza el, hogy mivel nem minden pénznemnek egyezik meg az értéke, azért, hogy kereskedni tudjanak, szükség van arra, hogy át tudják váltani a pénzüket annak az országnak a pénznemére, amelyikkel kereskednek. Amennyiben van rá idő, és Ön helyesnek érzi, beszéljen az Ön ide vonatkozó személyes és üzleti tapasztalatairól. Ki állapítja meg a valutaárfolyamokat? Senki. A szabad piac, a kereslet és kínálat törvényei szerint. A jegybank és a nemzetközi bankok jelentik be az árfolyamokat, hogy lehessen kereskedelmet folytatni. VALUTA ÁTVÁLTÁS A táblázat alapján magyarázza el, hogy megy az átváltás: Δ Ha egy ausztrál állampolgár ad valakinek egy ausztrál dollárt, az illető „X” magyar Forintot ad érte. Δ Ha egy ausztrál állampolgárnak ad valaki egy magyar Forintot, az ausztrál „X” ausztrál dollárt ad érte. Magyarázza el a diákoknak, hogy ezeket az árfolyamokat fogják használni a Junior Újságban található táblázat kitöltéséhez. 4. FELADAT: Először ötven Forintot váltanak át különböző valutákra, hogy egy szendvicset tudjanak vásárolni. Megszámolják, mennyi valuta jár nekik vissza. Kiszámolják, mennyi Forintba kerül a szendvics az egyes országokban. A feladat következő részében visszafelé számolnak: a megadott összegeket kell átváltani Forintra. Időigény: 10 perc (Megoldás: az aktuális árfolyamoktól függ) Az első példát már elvégezték. Nézzék át együtt, hogy a diákok megértsék, mit kell csinálniuk. Amennyiben szükséges, végezzenek el még egyet, hogy biztosan értsék a feladatot.

38

Összefoglalás és ismétlés Foglalja össze, milyen fontos szerepet játszik a pénz. A pénz az árucsere eszköze, értékközvetítő és értékmérő. 5. FELADAT: Kérje meg a diákokat, hogy gondolják végig, milyen sokféle munka van, amely a pénzhez kapcsolódik és hogy ők melyeket végeznék szívesen. Ezenkívül gondolkodjanak azon, milyen szerepet játszanak a bankok illetve a pénz a nemzetközi kereskedelemben. Időigény: 5 perc (Megoldás: munkák: pénztáros, bankigazgató, pénzügyi szakember, ügyintéző, ügyfélszolgálati referens, biztonsági őr, pénzszállító, pénzváltó; bankok szerepe: pénz közvetítő intézmény; pénz szerepe: értékmérő, csere, érték közvetítő eszköz) Meghívott előadó Δ Hívjon meg valakit, aki valutával dolgozik, és kérje meg, hogy beszéljen róla a diákoknak.

39

10. Üzleti ügyek Áttekintés A diákok megtanulják, hogy a nemzetközi kereskedelemben a cégeknek különböző kérdésekkel kell megbirkózniuk. Szembesülnek a nemzetközi marketing kihívásaival, amelyekkel a világkereskedelemben résztvevő bármely cég szembe találja magát. Cél A diákok Δ információt emelnek ki üzleti esettanulmányokból Δ feldolgozzák egy nemzetközi marketing stratégia elemeit. Szükséges eszközök Δ Junior Újság Δ Marketing plakát Δ 6 db esettanulmány Előkészítés Ismételje át a pénz kereskedelemben játszott szerepét. Beszéljen a diákoknak arról, hogy a cégeknek sok kérdésben kell dönteniük, amikor úgy döntenek, hogy egy más országba exportálják termékeiket. A valutaátváltás csak egy ilyen kérdés. Emlékeztesse a diákokat arra, amikor eldöntötték, hogy ki fogja megvásárolni termékeiket. Mondja el a diákoknak, hogy amikor valaki megvásárol egy terméket, az illető a piac résztvevője lesz. Piacnak nevezünk bármit, ahol kereskedelem zajlik. Ha például a diákok zenei CD-ket vásárolnak, akkor a CD piacon folytatnak kereskedelmet. Magyarázza el, hogy a cégeknek meg kell határozniuk termékeik piacát. Az összes olyan döntést, amiket a cégek hoznak arra vonatkozóan, hogy piacaikat meghatározzák és termékeiket oda eljuttassák, marketing döntéseknek nevezzük. Most hívja fel a diákok figyelmét a marketing plakátra. Magyarázza el, hogy amikor egy cég nemzetközi kereskedelmet folytat, még összetettebb marketing döntéseket kell hoznia. A belső kör a cég alapvető marketing döntéseit mutatja: mi lesz a termék, mennyi lesz az ára, hogyan fogják reklámozni, és hol fogják gyártani. Ezek a döntések a termék, az ár, a reklám és a hely. Angolul: product, price, promotion, place, ezért a marketing négy „P”-jeként szoktak rá utalni. (A tudomány mai állása szerint +2P-t is említenek, amelyek a people és a politics, azaz az emberi tényező és a politikai helyzet. Azt mutatja, hogy miről kell az üzletembereknek beszélniük, vagy mit kell mérlegelniük, mielőtt meghozzák a marketing döntéseket. Δ Egy magyar cégnek oda kell arra figyelnie, hogy betartsa a magyar törvényeket, de más országok törvényeit is ismernie kell, ha kereskedni akar velük. Δ A versenytársak olyan cégek, akik hasonló termékeket gyártanak. A magyar cégek lehet, hogy ismerik a hazai versenytársaikat, de a külföldi versenytársakat is meg kell ismerniük. Δ A magyar cégek valószínűleg ismerik a magyari kultúrát (az itt beszélt nyelvet, azt, hogy az emberek mit szeretnek és mit nem szeretnek, azt, hogyan viselkednek az emberek), de azt is tudniuk kell, hogy más országok kultúrái miben különböznek.

40

Δ Az áruelosztás / értékesítés (distribution) azt jelenti, hogyan jut el a termék a vásárlókhoz. Ennek fontos része a szállításra vonatkozó döntés. Repülővel, hajóval vagy kamionnal küldjük az árut? A magyar cégek azt tudják, hogy itthon hogyan szállítsák az árut, de más országokban lehet, hogy nincs annyi repülőtér vagy út, ami megnehezítheti a termék értékesítését. Δ A technológiai fejlettség szintjét az mutatja, hogy valahol mennyi telefonvonal, TV, rádió, autó és egyéb komplex termék van. A magyar cégek sok komplex terméket, például CD-t gyártanak. Azonban ha valaki a világon máshol akar CD-t eladni, először meg kell tudnia, hogy ott van-e az embereknek CD lejátszójuk vagy egyáltalán áram. Δ A gazdaság egy ország rendszere, amelyben az erőforrásokat felhasználják és gazdálkodnak velük. Amikor azt mondják, hogy egy gazdaság jó, arra gondolnak, hogy jól használják fel az erőforrásokat. Az emberek dolgoznak, és termékeket vásárolnak. Amikor azt mondják, hogy egy gazdaság rossz, akkor az embereknek valószínűleg nincs munkájuk, és nem engedhetik meg maguknak, hogy termékeket vásároljanak. Az amerikai cégeknek ismerniük kell a hazai gazdaságot csakúgy, mint azoknak az országoknak a gazdaságát, amelyekkel kereskednek. 1. FELADAT: Ossza ki a Junior Újságokat! Alakítsák ki a hat csoportot és mindegyik csoport kapjon egy esettanulmányt. Mondja meg a diákoknak, hogy mindegyik esettanulmány egy szélesebb körből hoz példát. Kérje a diákokat, hogy nevezzék meg a példát, és mondják meg, hogy miért fontos. Mindegyik csoporttal írasson erről egy rövid beszámolót, amit majd felolvasnak az osztálynak. Időigény: 10 perc (Megoldás: egyéni) Kérje meg mindegyik csoportot, hogy válasszanak ki valakit, aki megosztja meglátásaikat az osztállyal. Amikor a diákok kijönnek, kérje meg őket, hogy olvassák fel az esettanulmányt, utána pedig a csoport észrevételeit. Mutasson rá a marketing poszter címszavaira, amelyek az egyes esettanulmányokhoz illenek. Kérje meg az osztályt, hogy jegyzeteljenek a Junior Újságba. Írják be az esettanulmány számát a kapcsolódó táblázatba, a megfelelő címszó melletti üres helyre. Hívja fel a diákok figyelmét, hogy amit most tanulnak, segítségükre lesz a mai világkereskedelemre vonatkozó kérdés megoldásában. Az alábbi listának megfelelően kellene kitölteniük a munkafüzet feladatát, de más válaszokat is el lehet fogadni, amennyiben a diákok megindokolják. Néhány esettanulmány például több témára is vonatkozhat. Gyűjtsön a témákkal kapcsolatos aktuális esettanulmányokat! Esettanulmány Téma 1. számú kultúra 2. számú elosztás (szállítás) 3. számú verseny 4. számú technológiai szint 5. számú jog 6. számú gazdaság Összefoglalás és ismétlés Emlékeztesse a diákokat arra, hogy milyen sok marketing feladatra kell egy cégnek odafigyelnie, miközben a termék, az ár, a reklám és a hely kérdésében dönt. Mondja el a diákoknak, hogy miután a vállalatok meghozzák ezeket a döntéseket, rendelkeznek egy marketing tervvel. Hívja fel a figyelmüket arra, hogy a csoportokban ők is ugyanezen dolgoznak. Emlékeztesse őket arra, hogy a következő kérdésekben döntöttek:

41

Δ Δ Δ Δ

az ország, amellyel kereskednek (hely) a termék, amit értékesítenek (termék) az ár, amit megszabnak (ár) a mérlegelendő marketing feladatok (reklám).

Mondja meg a diákoknak, hogy a következő alkalommal mindegyik csoport öt percet kap, hogy beszámoljon a nemzetközi marketing tervéről (3. feladat). Kérje meg a diákokat, hogy otthon is gondolkodjanak azon, hogyan szeretnék az előadásukat megtartani. Ösztönözze őket kreativitásra. Nézze meg, hogy az utolsó alkalomra elegendő Oklevél áll-e a rendelkezésére. Kirándulás/Meghívott előadó Δ Hívjon meg egy olyan előadót az osztályba, aki külföldön élet. A diákok vessenek fel kérdéseket a földrajzi, kulturális, nyelvi és egyéb különbségekkel kapcsolatban. Δ Látogassanak meg egy nemzetközi kereskedelemben érdekelt céget. A diákok kérdezzenek rá, hogy milyen termékeket vagy erőforrásokat importál illetve exportál a cég. PLUSZ FELADATOK: 2. FELADAT: A feladat szerint a diákok egy vállalat menedzsereként dogoznak, ahol egy termék piacra dobásának kérdéseivel találkoznak. 3. FELADAT: A nemzetközi marketing terv megoldását az előzőekben leírtak szerint a diákok a következő órán ismertetik csoportokban. 4. FELADAT: A korábban már megválaszolt reklámozási kérdéseket most nemzetközi színtéren kell használniuk. A feladat rámutat a nemzetek közti különbségekre.

42

11. A világgazdaság kihívása Áttekintés A diákok ismertetik nemzetközi marketing stratégiáikat. Elmagyarázzák, miért így döntöttek a termék, az ár, a reklám és a hely kérdésében. Cél A diákok számot adnak arról, hogy mit tudnak a nemzetközi kereskedelemről. Szükséges eszközök Δ Program utáni kérdőív Előkészítés Nézze át a feladatot. Készüljön fel arra, hogy kérdéseket tesz fel a diákoknak, miután ismertették nemzetközi marketing stratégiáikat. Lehetséges kérdések, amennyiben ezekre a részletekre nem térnek ki a gyerekek: Melyik országgal szeretnél kereskedni? Milyen terméket szeretnél nekik eladni? Indokold, hogy miért ezt a terméket választottad! Mit gondolsz, ki fogja megvenni a termékedet? Milyen árat szabsz a termékednek? Valutában ez mennyibe kerül? Milyen marketing döntésekre van szükséged? Hogyan fogod eljuttatni a termékedet oda? Az adott országban hogyan fogod reklámozni, értékesíteni? Fontosak a kulturális különbségek? És a politikai helyzet? Amennyiben a diákok kitöltötték a program előtti kérdőívet, töltsék ki a diákok a program utáni kérdőívet is. Hasonlítsa össze az észrevételeket! Mondja meg a diákoknak, hogy elérkezett a nagy nap. Ma megtartják beszámolójukat az osztálynak. Mindegyik csoport öt percet kap, hogy ismertesse nemzetközi marketing stratégiáját. Mielőtt a csoportok elkezdenék, kérdezze meg a diákoktól, hogy szükségük van-e még egy kis felkészülésre. Ha igen, adjon nekik még öt percet a készülődésre. Bocsássa rendelkezésükre a magával hozott anyagokat. Kérje meg az első csoportot az előadás megtartására. Magyarázza el a többieknek, milyen viselkedést vár tőlük az előadások alatt. Δ Legyenek csöndben és figyeljenek. Δ Megjegyzéseikkel és kérdéseikkel várjanak az előadások végéig. Δ Ne tapsoljanak, amíg a csoport be nem fejezte. Δ Jelentkezzenek, ha kérdezni szeretnének. Mutassa be, hogy milyen viselkedést vár. Üljön le, és jegyzeteljen, hogy tudjon majd kérdezni. Öt perc elteltével szóljon, hogy fejezzék be, majd adjon még egy percet a kérdésekre és válaszokra. Ön is készüljön fel egy-két kérdéssel, amelyek segítik a diákokat a marketing helyzet további elemzésében. Mindegyik előadás után gratuláljon a diákoknak ehhez a nehéz munkához. Mindegyik előadással kapcsolatban emeljen ki valami külön jellegzetességet, amely tetszett Önnek.

43

Összefoglalás és ismétlés Kérje meg a diákokat, hogy idézzenek fel valamit, amit az Önnel töltött idő alatt tanultak. Kérjen meg néhány diákot, hogy mondják el, mi volt ez. Kérdezze meg a diákoktól, hogy akar-e közülük valaki majd a nemzetközi üzleti életben dolgozni, és ha igen, miért. Beszéljenek arról, hogy ehhez milyen tanulmányokat kell folytatni. Külön feladatok kijelölése Kérdezze meg a diákoktól, hogyan tehetnek szert azokra a készségekre, amelyek egy munka megszerzéséhez szükségesek. Kérje őket, hogy gondolják végig, hogyan tanulnak az iskolában, otthon, és bárhol, ahol megfordulnak. Tudassa velük, mennyire fontosnak tartja, hogy akármit is tesznek, mindenből tanuljanak.

44

12. JAM PARTY - Összefoglalás Áttekintés A „junioros” diákok által szervezett rendhagyó óra keretében kerül sor a program zárására. A meghívott szponzorok –vállalkozók/szülők - tanárok és az iskola vezetése, egy állófogadással egybekötött baráti beszélgetésen vesznek részt, amelyen az iskola vezetősége és a gyerekek megköszönik az oktatási intézménynek nyújtott támogatást, beszélnek további terveikről, egyúttal a gyerekek számot adnak megszerzett ismereteikről is. Cél Δ a vállalkozó szemléletű és diákközpontú oktatási módszer gyakorlati kipróbálása Δ az egyes munkacsoportok és a tantárgyi koncentráció erősítése Δ a tanulók motivációjának, önbizalmának növelése Δ „játszva tanulni” Szükséges eszközök Δ JAM oklevelek Előkészületek Δ készüljön fel a JAM Partyra, olvassa el a módszertani rész ide vonatkozó fejezetét Δ ha a program elvégzéséért járó oklevelet a foglalkozás végén szeretné kiosztani, akkor készítse elő és ellenőrizze a pontos kitöltést és az aláírást. Ne felejtkezzen el a média meghívásáról sem, készüljön fel a váratlan helyzetekre is. Foglalkozás A vendégek és a gyerekek köszöntése után mondja el, hogy a mai programot egy rendhagyó Junior Achievement óra keretében szervezték meg a tanulókkal közösen. Sokat fáradoztak a tervezéstől elkezdve, a meghívók elkészítésén keresztül az összes szervezési és kivitelezési feladatokat is beleértve azért, hogy ez a délután kellemesen teljen el. Mondja el azt is, hogy a gyerekek számára ennek a rendezvénynek a lebonyolítása egyben „vizsga feladat” is, ahol bebizonyíthatják, önmaguknak is, és Önöknek is, hogy sikerült megszerezniük néhány olyan képességet és készséget, amelyeket sikeresen alkalmazhatnak majd életük számos területén. Tudják, hogy a piacgazdaságban nem csak a pénzzel, hanem az idővel is kell tudni gazdálkodniuk, ha a mindennapi kihívásoknak meg akarnak felelni és az egyéni céljaikat is meg szeretnék valósítani. Megtanulták azt is, hogy a technikai környezet változásai, hogyan segítik az emberek mindennapi életét. De azt is tudják, hogy az ember nem csak építi a környezetét, hanem ki is zsákmányolja azt. Tudják, hogy mindnyájan felelősek vagyunk a jövőnkért! Biztassa a gyerekeket, hogy pár szóban köszönjék meg a vendégeknek, hogy megtisztelték iskolájukat, és hogy sűrű elfoglaltságuk mellett év közben is segítették az itt folyó munkát. Ha készültek valamilyen meglepetés műsorral, azt is adják elő. Törekedjen arra, hogy az állófogadás további lebonyolításában a gyerekek önállóan, kreatívan oldják meg feladataikat. Segítse, hogy a kötetlen beszélgetések révén a helyi vállalkozók, az iskola, a szülők és a diákok közötti kapcsolat szorosabbá váljon és a közös célok érdekében az eredményes együttműködés további lehetőségei is előtérbe kerüljenek.

45

A program lezárása Kérjen egy kis figyelmet a jelenlevőktől, és mondja el, hogy egy nagyon kellemes kötelezettségének kíván eleget tenni. A Junior Achievement program lezárásaként és a tökéletes együttműködésük bizonyítékaként át szeretné adni a gyerekeknek a JAM okleveleket, amit nagyszerű munkájukért mindnyájan megérdemelnek. Hangsúlyozza, hogy a program legfőbb célja az volt, hogy bemutassa a fiatal korosztálynak a szabadpiac előnyeit, és arra ösztönözze őket, hogy ne csak megértsék ezek működését, hanem legyenek aktív közreműködői ennek a gazdaságnak, továbbá vállalják a felelősséget a saját sorsukért. A program azt a célt is szolgálta, hogy bepillantást nyerjenek a gyerekek a vállalkozói világba, hogy megtapasztalhassák, hogy saját vállalkozásban dolgozni azt jelenti, hogy mindenhez érteni kell, amivel dolgunk akad. Képesnek kell lennünk a kapott információ hasznosítására, arra hogy a különböző problémákra új, eredeti megoldásokat találjunk ki, hogy olyan termékekkel és szolgáltatásokkal lépjünk a piacra, amelyekre előttünk senki sem gondolt. Beszéljen arról is, hogy valamikor még úgy volt, hogy egy szakmai végzettség elegendő volt egy munkahelyhez, ami biztonságot és biztos fizetést jelentett. Ez napjainkban már nem így van. Ma már a munkahelyek gyorsan jönnek, és gyorsan mennek! Nem ritka az a helyzet, amikor az embernek magának kell gondoskodnia a jövőjéről. Ettől nem kell megijedni, mert bizonyos értelemben mindig is „vállalkozó” az ember, akár beosztottként dolgozik valakinek, akár magának dolgozik vállalkozóként. Mindkét esetben a meglévő képességeinket visszük a piacra. Az egyik esetben közvetve, a termékeken vagy szolgáltatásokon keresztül, a másik esetben közvetlenül, mert a hozzáértésünkre, a tudásunkra keresünk vevőt. Ezért a vállalkozók tudják, hogy mindennap új kihívást jelent. Tudják, hogy egész életükben tanulniuk kell, és tudják, hogy a tanulás nem csak az iskolában folyik. Tudnotok kell nektek is, hogyha elgondolkoztok a dolgokon és nyitott szemmel jártok a világban, akkor a tanulás része lesz minden napotoknak és minden tapasztalatotoknak. Tudnotok kell, hogy a gondolkozás képessége magába foglalja a változás, az alkalmazkodás, az új eszközök és információk célszerű felhasználásának képességét is. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy a változás, amely egyesek számára hatalmas fenyegetés, a vállalkozó számára kihívás és új megoldások alkalmazásának lehetősége. Az a képesség, hogy minden változásban lehetőséget, kedvező alkalmat lássunk, annyira része az emberi természetnek, hogy nem tekinthető csupán a vállalkozói magatartás sajátjának. Sokkal több annál; - alapvető emberi vonás, amit így is kellene kezelnünk! Ehhez kívánjon kellő nyitottságot minden SZÜLŐ számára, akik hivatásból és szeretettel tanítják, nevelik gyermekeinket.

46

MELLÉKLET

47

Program előtti kérdőív 1.

Annak a terméknek a neve, amely a leghíresebb és amelyet az országotokban készítenek és külföldön is kapható:

2.

Döntsd el és húzd alá, hogy az alábbi fogalmak közül melyek szükségesek egy vállalkozás elindításához: Δ Működési hely Δ Cégautó Δ Bérleti díj Δ Alkalmazottak kiválasztása Δ Tőke Δ Hitelintézet Δ Vezetők kiválasztása

3.

Miért exportálnak és importálnak az országok?

4.

Sorolj fel néhány országot és az ott használt pénznem nevét! Ország

5.

Pénznem

Annak a vállalkozásnak a neve az országotokban, amely egy másik országbeli vállalkozástól függ:

6.

Sorold fel a vállalatok által használt marketing eszközöket!

48

Program utáni kérdőív 2.

Annak a terméknek a neve, amely a leghíresebb és amelyet az országotokban készítenek és külföldön is kapható:

3.

Döntsd el és húzd alá, hogy az alábbi fogalmak közül melyek szükségesek egy vállalkozás elindításához: Δ Működési hely Δ Cégautó Δ Bérleti díj Δ Alkalmazottak kiválasztása Δ Tőke Δ Hitelintézet Δ Vezetők kiválasztása

4.

Miért exportálnak és importálnak az országok?

5.

Sorolj fel néhány országot és az ott használt pénznem nevét! Ország

7.

Pénznem

Annak a vállalkozásnak a neve az országotokban, amely egy másik országbeli vállalkozástól függ:

8.

Sorold fel a vállalatok által használt marketing eszközöket!

49

1. Testbeszéd kártyák





50

3.

Üzleti típus kártyák

UTAZÁSI IRODA HOT DOG ÁRUS VIDEÓ KÖLCSÖNZŐ CIPŐBOLT PÉK ÉLELMISZER BOLT 51

4.

Vállalati típus kártyák

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KÖZÖS TULAJDONÚ VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

52

7. Szókártyák

Kereskedelem Behozatal Kivitel

Handel Export

53

8. Ország térképek a kirakóhoz

54

PLAKÁTOK 3. fejezethez: Vállalkozás 4. fejezethez: Munkavállalás 5. fejezethez: Termelés 10. fejezethez: Marketing (Hiányzó: 6. Fejezet: Reklám)

55

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

MARKETING Marketing A piac egészének megismerését jelenti. Olyan tevékenység, amely egy termék vagy szolgáltatás előállításától a megvásárlásáig tart és a fogyasztói érdekeket helyezi előtérbe. Marketing stratégia A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Eszközei:  Pozicionálás: A termelők tudatosítják a vevőkben a termék vagy szolgáltatás előnyeit.  Szegmentálás: A fogyasztók különböző szempontok szerinti csoportosítása.  Célcsoport meghatározás: A vállalat eldönti, hogy kinek szeretné eladni a terméket vagy szolgáltatást. Marketing mix (4P+2P) A marketing eszközök különböző kombinációja. Elemei:

Termék (Product): A vállalatok által termelt javak és szolgáltatások, melyekre a potenciális fogyasztóknak szükségük van. Ár (Price): Az az összeg, amibe egy árucikk kerül egy vásárlónak, illetve a vállalat költségeit fedezi és profitot is tartalmaz. Az eladás helyszíne (Place): Ahol adott termék vagy szolgáltatás az értékesítéskor a legkönnyebben eladható. Eladás ösztönző eszközök (Promotion): A vásárló ezeken a csatornákon keresztül jut információhoz a termékről. (reklám, sajtó).

Piackutatás Információgyűjtés egy termék vagy szolgáltatás keresettségéről. Értékesítés Termékek és szolgáltatások kínálása a vásárlóknak pénzért.

56

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

TERMELÉS Termelés Termékek és szolgáltatások létrehozása. Termelékenység A termék vagy szolgáltatás előállításának hatékonysága a rendelkezésre álló idő és az erőforrások tükrében. Életszínvonal Jóléti szint, a lakosok által elérhető javak és szolgáltatások mennyisége alapján mérhetjük. Munkamegosztás A munka részfeladatokra való osztása. Specializáció Kevés számú azonos termék vagy szolgáltatás egy vállalkozás, régió, vagy ország által való gyártása. Nyersanyagok Azok az anyagok, melyek a termék vagy szolgáltatás előállításakor felhasználásra kerülnek. Egyéni termelés Az egyéni termelés folyamán a dolgozók külön-külön állítják elő a teljes terméket. Tömegtermelés Azonos termékek tömeges előállítása. Minőségellenőrzés A termékek és szolgáltatások minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatás és fejlesztés (K+F) Olyan tevékenység, amely során növelni tudjuk a termelékenységet.

57

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

MUNKAVÁLLALÁS Munka Céltudatos emberi tevékenység, olyan feladat, amit pénzért teljesítenek a munkavállalók. Munkaadó A vállalkozás dolgozóinak tudásáért, idejéért és energiájáért fizet munkabért. Alkalmazott Egy vállalkozás dolgozói, akik a tudásukat, idejüket és energiájukat adják el munkabérért cserébe. Munkabér A munkáért kifizetett pénzösszeg. Szakmai önéletrajz Leírás a munkahelyi tapasztalatokról és a képzettségről. Szakmai interjú A munkáltató személyes ismereteket szerez a munkavállalóról. Foglalkozás Megfelelő képesítéssel rendelkező személy hosszú távú munkavégzése. Szakszervezet A munkások érdekeit védő és képviselő szövetség. Kollektív szerződés A munkaadók és munkavállalók közös érdekeinek egyeztetése. Vezetőség Az üzleti élet döntéshozói.

58

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

VÁLLALKOZÁS A vállalkozás indításának és folyamatos működtetésének alapvető feltételei

1. Vállalkozás működési helye Egy vállalkozás működési helye lehet egy bolt, egy gyár vagy akár egy utca is ahol az alkalmazottak dolgoznak. Költsége: Bérleti díj A bérleti díj az az összeg, amit a vállalkozás működési helyéért fizetünk. 2. Alkalmazottak felvétele és folyamatos foglalkoztatása Az alkalmazottak egy vállalkozás dolgozói akik a tudásukat, idejüket és energiájukat adják el munkabérért cserébe. Egy eladónak például értenie kell a számoláshoz és a jó kommunikációhoz. A vevő elvárja az eladótól, hogy érthető, udvarias és pontos legyen. Költsége: Munkabér A munkabér az az összeg amit az alkalmazottaknak fizetünk az idejükért és tudásukért. 3. Kölcsönvett és saját tőke A tőke a vállalkozás tárgyi és pénzügyi eszközeinek az összessége, saját tőke esetén viszont a tőkeként használt pénz minimálisan elvárt hozama. Költsége: Kamat A kamat az az összeg, amit a kölcsön tőke használata után fizetünk. 4. Vezetők A vezetők azok az emberek akik a vállalkozással kapcsolatos terveket és döntéseket hozzák. Költsége: Fizetés A fizetés az az összeg amit a vállalkozás vezetőinek és döntéshozóinak fizetünk. 5. Ösztönző erő Az ösztönző erő egy olyan ok, amelyért érdemes a kockázatot vállalmi. 6. Profit A profit az a vállalat nyeresége, amelynek képlete: Bevétel – Kiadás = Profit. 59

®

Junior Achievement M A G Y A R O R S Z Á G

REKLÁMOZÁSI TECHNIKÁK A bűntudat Ez a technika azt sugallja, hogy a vevő ha nem vásárol a termékből, szinte bűnt követ el. Ez a technika a vásárló érzelmére, a lelkiismeretére hat. A szakértő szava a garancia Nem kell sokat bajlódni a hirdetőnek a meggyőző érvek keresésével, a szakértőnek feltétlenül elhiszi a vevő, hogy jó a termék. A férfi vásárlóknak nők hirdessék a terméket A férfiak a hasonló termékek közül mindig azt veszik meg általában, amelyiket nő hirdeti a számukra. Az ismétlés Lényege ennek a technikának, hogy a fogyasztó mindig ”lássa maga előtt” az adott cég hirdetéseit. Az érték meggyőző ereje Ismert műemlékek, alkotások felhasználásával történő reklámozás sejteti, hogy nem akármit hirdetnek az adott nevezetességgel. A vevő jó izlésére, igényességére, műveltségére épít a hirdető. A színek hatása. Pszichológusok vizsgálták, hogy a nőkre az élénk, rikítóbb színek, a férfiakra a tompább színek vannak hatással. Az áru helye A kereskedők pontosan felmérik, és tudják, hogy az üzletekben, a polcokon melyik terméknek van alul, melyiknek a polcok tetején és melyiknek van a helye szemmagasságban, esetleg a pénztárhoz közel vagy a bolt közepén. A csomagolás Például, ha azonos termék /ezt a vevő nem tudja/ különböző csomagolásban jut a vevőhöz, akkor mindig a szebb, az igényesebb, a több adatot tartalmazó termék nyeri el a tetszését.

60

Országunk, a világ

ELISMERŐ OKLEVÉL

részére amellyel igazoljuk, hogy eredménnyel elvégezte az

Én és a világ program „Országunk, a világ” részét. Adományozó:

Kelt:

Jávorszky Iván ügyvezető igazgató Junior Achievement® Magyarország

igazgató

61