Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Jóváhagyta:

Dr. Rezsőfi István igazgató

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 2011. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Kisvárdai Vásárosnaményi Tiszavasvári

Nyíregyházi Fehérgyarmati Baktalórántházi Mátészalkai Csengeri Nagykállói Nyírbátori

Nyíregyháza, 2011. május

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Tel: (42) 594-000, fax: (42) 594-011 http://www.munka.hu, e-mail: [email protected]

A 2011. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Szervezési Osztály Elemzési Csoport

BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy foglalkoztatnak-e atipikus formában munkavállalókat, és ha igen, akkor mekkora létszámban.

A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Hosszú idő óta az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg a tizennyolcadik helyen áll (mögötte csak Nógrád megye van). Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2000. évtől vizsgálva folyamatosan emelkedett 2008. évig (1 384 ezer Ft/fő), majd 2009-ben 1 322 ezer Ft/fő-re esett vissza, mely az országos 2 600 ezer Ft/fő átlagnak mindössze 50,8%-át tette ki. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 4,5 százalékos, országosan 2,4 százalékos volt a GDP/fő csökkenése. A KSH 2010. évi adatai szerint a megyében 92 565 fő volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 6,3%-kal többet, mint az előző évben. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (22,9%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (18,6%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (14,3%); az oktatás (13,7%); valamint a kereskedelem, javítás (10,4%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (+60,7%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (+16,1%), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+10,6%) területén emelkedett. Az információ, kommunikáció (-20,6%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-18,3%) területén ezzel ellentétes folyamat zajlott le. 2010. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 148 827 forint volt a megyében, mely közel megegyezett az előző évi adattal. Ez tovább növelte a térségi és az országos átlagkeresetek közötti különbséget (53 749 Ft). A gazdasági ágak kétharmadában emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (14,2%), ipar, (7,1%), kereskedelem, gépjárműjavítás (6,1%). A következő nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek: humán-egészségügyi, szociális ellátás (-26,3%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-5,6%), információ, kommunikáció (-3,6%), szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (-3,0%), ingatlanügyek (-2,2%), illetve mezőgazdaság (-0,1%). A KSH 2010/4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint megyei székhellyel 108 397 vállalkozást regisztráltak, mely 1,9%-os (+2 025) növekedést jelentett az egy évvel korábbi 2



adathoz. Ezer lakosra a megyében 195 (2009. I-IV. negyedévében 190) vállalkozás jutott, ez az országos átlagnál (ezer lakosonként 165, a külföldön működőkkel együtt) 30-cal több. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – 2010. évben – a 420,3 ezer fős 15-74 éves népességből 216,0 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 1,2%-pontos emelkedés eredményeként 51,4%-ra módosult, ami az országosnál 4,0 százalékponttal alacsonyabb. 2010. évben a megyében élő népességből 176,2 ezer főt foglalkoztattak, számuk 3,9 ezer fővel nőtt 2009-hez képest. Arányuk 41,9 százaléknak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos 49,2 százalékos foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 39,8 ezer fős létszáma 2,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Arányuk, mely 2009. évben 19,1% volt, egy év múlva 18,4%-ra csökkent. Az országos adathoz viszonyítva 2010. évben lényegesen (+7,2%-ponttal) kedvezőtlenebb e mutató értéke. Összehasonlító adatok Megnevezés

Ország

Megye az országos érték %-ában

556,0

9 986,0

5,6 5,5

Megye

Népesség száma a), 1 000 fő 15-74 éves népesség száma

b),

1 000 fő

420,3

7 686,4

Gazdaságilag aktívak száma

b),

1 000 fő

216,0

4 256,0

5,1

51,4

55,4

92,8

Aktivitási arány b),% Foglalkoztatottak b), 1 000 fő

176,2

3 781,2

4,7

Foglalkoztatási ráta b),%

41,9

49,2

85,2

Munkanélküliek b), 1 000 fő

39,8

474,8

8,4

Munkanélküliségi ráta b), %

18,4

11,2

164,3

Alkalmazásban állók c), 1 000 fő Bruttó átlagkereset c), Ft Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Nyilvántartott álláskereső pályakezdők

száma d),

fő

92 565

2 414 826

3,8

148 827

202 576

73,5

70 914

669 288

10,6

7 696

55 733

13,8

a) 2011. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2010. évi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti 2010. évi adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) 2011. I. negyedéves átlag.

NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011. I. negyedévévben átlagosan 70 914 álláskereső volt nyilvántartva, mely 7 263 fővel (11,4%-kal) magasabb létszám, mint az előző év hasonló időszakában. Valamennyi munkaerő-piaci körzetben emelkedés történt, dinamikáját tekintve a Tiszavasvári (+26,8%) és a Baktalórántházi (+22,2%) Kirendeltségek esetében, míg létszámát illetően a nyíregyházi körzetben (+1 418 fő) változott leginkább. Nagykálló körzetében következett be a legalacsonyabb növekedés (+112 fő, +2,8%). Az álláskeresők 27,1%-a (19 186 fő) Nyíregyházán, 15,1%-a (10 713 fő) Kisvárdán, illetve 13,6%-a (9 642 fő) Mátészalkán került nyilvántartásba. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a 39 285 férfi 55,4 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk 2010. I-III. hónapjának átlagánál 9,5%-kal magasabb. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma ennél intenzívebben, 13,9%-kal nőtt, így átlagosan 31 629-en kerestek állást. Valamennyi kirendeltségen a nemek megoszlása a férfiak túlsúlyát mutatta. A legnagyobb mértékű eltérés a Vásárosnaményi Kirendeltségen (59,4-40,6%), míg a legkisebb a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (52,6-47,4%) volt. 3



Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 35,5 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 50,0%-ot jelentett 2011. I. negyedévében. Középfokú végzettséggel 33 163 (46,8%), felsőfokúval pedig 2 295 fő (3,2%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül az alapfokú végzettségűek aránya 1,4, a diplomásoké pedig 0,4 százalékponttal emelkedett, a középfokúaké viszont 1,8 százalékponttal csökkent. Mindhárom iskolai szinten létszámemelkedés következett be a korábbi év azonos időszakához viszonyítva. A legfeljebb alapfokú végzettségűek száma 14,6 százalékkal (+4 519 fő), a középfokúaké 7,2 százalékkal (+2 234 fő), a diplomával rendelkező álláskeresőké pedig 28,5%-kal (+508 fő) növekedett. Az alapfokú végzettségűek száma legnagyobb arányban a Tiszavasvári (+40,3%), a középfokúaké a Fehérgyarmati (+21,5%), a felsőfokúké pedig a Csengeri (+69,8%) Kirendeltségen emelkedett. Összetételét tekintve az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyírbátori térségben volt a legmagasabb (58,2%), a közép- (52,3%) és felsőfokú (6,1%) végzettségűeké pedig a nyíregyháziban. Az előző év I. negyedévéhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt. 2011. I. negyedév átlagában változatlanul a 21-25 (11 177 fő, 15,8%), valamint a 36-40 év (9 799 fő, 13,8%) és a 31-35 év (9 757 fő, 13,8%) közöttiek súlya volt meghatározó. A legnagyobb – 1 000 főt meghaladó – létszámbeli növekedés a 21-25 éves (+1 212 fő), az 51-55 éves (+1 102 fő) és az 36-40 éves (+1 086 fő) korosztály körében történt. Ezen túl az 56-60 év közöttiek (+979 fő), a 41-45 évesek (+929 fő) és a 46-50 év (+852 fő) közöttiek létszáma emelkedett leginkább. A többi korcsoportban ennél kisebb mértékű volt a létszámváltozás nagyságrendje. Dinamikáját tekintve a legnagyobb mértékű változás az idősebb korosztályba tartozók, a 60 év felettiek (+49%) és az 56-60 évesek (+45,9%) körében következett be, míg a fiatalabbak esetén általában csak 11-13% körül alakult. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 86,5%-a – 61 357 fő – fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a 2010. I. negyedévben mértnél. Egy év alatt létszámuk 10,7%-kal (+5 947 fő) emelkedett. A 9 557 szellemi foglalkozású körében 16,0%-os (+1 316 fő) növekedés következett be a vizsgált időszakok viszonylatában. A kirendeltségek közül a fizikai állomány a Nyírbátori Kirendeltségen volt a legmagasabb (92,1%), a legalacsonyabb pedig a nyíregyházi körzetben (80,6%). A fizikai foglalkozásúak létszáma leginkább Tiszavasvári környékén emelkedett (+26,8%), a szellemieké pedig Fehérgyarmat térségében (+27,8%). A megyében a vizsgált negyedévben nyilvántartásba került álláskeresők összlétszáma 24 292 fő, ami 47,7%-kal (7 840 fővel) több belépési esetet jelentett, mint 2010 első negyedévében. Közülük 1 061 fő – az összes belépőn belül 4,4% – első alkalommal kérte regisztrációját, létszámuk egy év alatt 8,6%-kal csökkent. 23 231 olyan ügyfél is kérte nyilvántartásba vételét a negyedév folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban, létszámuk egy év távlatában 51,9 százalékkal emelkedett. A belépési esetek száma valamennyi kirendeltségen növekedett. Létszámában a Kisvárdai (+1 500 fő), dinamikájában a Baktalórántházi Kirendeltség (+140,4%) adta a legmagasabb értéket. A három havi összesítés alapján a legtöbb (6 685 fő) nyilvántartásba lépő a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban, míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (728 fő) kérte nyilvántartásba vételét. Kirendeltségi szinten az újonnan belépők aránya a mátészalkai körzetben volt a legmagasabb (6,4%), Csenger és Baktalórántháza térségében a legalacsonyabb (2,1-2,1%). Az új belépők száma hat kirendeltségen csökkent egy év alatt, leginkább Tiszavasvári körzetében (-38,3%), a legnagyobb emelkedés a négy kirendeltség közül Vásárosnamény (+52,6%) esetében következett be. Az ismételten belépők száma minden körzetben emelkedett, leginkább Baktalórántháza térségében (+147,2%).

4



2011. I. negyedévben átlagosan 7 696 pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ez 1,0%-kal alacsonyabb létszám, mint 2009 azonos időszakában. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk -1,1 százalékpontos változás révén 10,9%-pontot tett ki. A vizsgált időintervallumban a legtöbb fiatal (2 022 fő) – minden negyedik a megyében – a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban volt nyilvántartásban, létszámban a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (224 fő). Hat munkaerő-piaci körzetben növekedett a fiatalok létszáma, közülük a legnagyobb mértékben a fehérgyarmati térségben (+7,9%). A négy csökkenő tendenciát mutató térségből a legnagyobb változás a Csengeri Kirendeltségen figyelhető meg (-7,0%). A pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya a mátészalkai és a kisvárdai körzetek esetében volt a legmagasabb (12,9-12,4%), míg a legalacsonyabb a Baktalórántházi Kirendeltségen (8,1%). A fiatalok teljes állományon belüli részesedése – Nagykálló kivételével (+0,1%-pont) – valamennyi körzetben csökkent. Mértéke Tiszavasvári és Baktalórántháza esetében volt a legmagasabb (-2,0 – -2,0%-pont). 2011. I. negyedévben 19 950 fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 28,1 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk 1 627 fővel (-7,5%-kal), arányuk 5,8 százalékponttal csökkent. Csoportjuk a tíz munkaerő-piaci körzet közül a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén volt a legnépesebb (5 558 fő). Létszámuk a Nyíregyházi (+1,3%) és a Tiszavasvári (+4,1%) Kirendeltségeken emelkedett. A többiben csökkent, leginkább a fehérgyarmati térségben -21,8 százalékkal. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 33,0%-kal a Mátészalkai Kirendeltségen volt a legmagasabb, a legalacsonyabb érték a fehérgyarmati térségben (22,1%) mutatkozott. Az arány valamennyi kirendeltségen mérséklődött (legjelentősebb: Fehérgyarmat: -11,8%-pont). 2011. I. negyedévben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 64,7%-a (45 904 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 2,0%-ponttal magasabb, mint az előző évben (39 890 fő, 62,7%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 15,1%-kal (6 014 fővel) emelkedett. A járadék típusú ellátásra jogosultak 2011. I. negyedévi 10 128 fős átlaglétszáma 20,2 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Segély típusú ellátásra 36,9%-os növekedés következtében 8 452 fő volt jogosult. Rendszeres szociális segélyben 77 fő, rendelkezésre állási támogatásban 24 033 fő, bérpótló juttatásban 3 215 részesült, így összesen átlagosan 27 325 fő (az álláskeresők 38,5%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra, 8,0%-kal többen, mint 2010. azonos időszakában. A passzív ellátottak létszáma valamennyi körzetben emelkedett (leginkább a Tiszavasvári Kirendeltségen: +49,6%). Az álláskeresőkön belüli arányuk Fehérgyarmat térségében volt a legmagasabb (73,4%). A legnagyobb számban a Nyíregyházi Kirendeltségen (11 027 fő) voltak regisztrálva, arányuk a megyén belül 24,0%.

VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG 2011. év áprilisában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 512 kérdőívet postáztak ki, melyekből 368 érkezett vissza. A beérkezési arány: 71,9%, ami az előző negyedévivel szinte megegyezik. Az adatlapot kitöltő munkáltatók 18,5%-a a Mátészalkai Kirendeltség, 17,4%-a a Nyíregyházi, további 16,0%-a a Kisvárdai Kirendeltség illetékességi területéhez tartozott.

5



A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók száma megoszlása (db) (%) 100 19,5 69 13,5 33 6,4 121 23,6 45 8,8 48 9,4 29 5,7 15 2,9 25 4,9 27 5,3 512 100,0

Megnevezés (Kirendeltség) Kisvárda Mátészalka Nyírbátor Nyíregyháza Fehérgyarmat Vásárosnamény Tiszavasvári Csenger Nagykálló Baktalórántháza SZSZB megye

Kitöltött adatlapok száma megoszlása (db) (%) 59 16,0 68 18,5 21 5,7 64 17,4 40 10,9 39 10,6 26 7,1 8 2,2 20 5,4 23 6,3 368 100,0

Válaszadási arány (%) 59,0 98,6 63,6 52,9 88,9 81,3 89,7 53,3 80,0 85,2 71,9

A

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓ, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE

SzabolcsSzatmárBereg

Baktalórántháza

Tiszavasvári

Nagykálló

Vásárosnamény

22

22

4

8

16

16

1

2

6

5

102

Kis

22

33

11

30

16

17

16

3

9

13

170

8

10

6

18

8

5

8

3

4

4

74

7 59

3 68

0 21

8 64

0 40

1 39

1 26

0 8

1 20

1 23

22 368

Közép Nagy Összesen

6

Mátészalka

Csenger

Fehérgyarmat

Mikro

Kisvárda

Nyíregyháza

Válaszadók száma (db)

Nyírbátor

A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 368 munkáltató 0,3 százalékát tette ki (KSH 2010/4 megyei statisztikai tájékoztatói szerint) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált 108 397 vállalkozásnak. A 2011. év II. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont vállakozások körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. Térségünkben az április hónapban megkeresett és értékelhető választ adó foglalkoztatók közel egyharmada (31,0%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 114 céget jelentett. A kereskedelem, gépjárműjavítás 22,6%-ot, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (11,1%), valamint az építőipar (9,5%) ágazatba tartozó szervezetek 10 százalék körüli hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest: a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Mátészalka (44,1%) és Nagykálló (40,0%) körzetekben volt a legdominánsabb. A kereskedelem, gépjárműjavítás a Kisvárdai Kirendeltségen (32,2%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat pedig a baktalórántházi (30,4%) munkaerő-piaci körzetben emelkedett ki. Vállalati méret szerint az adatot szolgáltató cégek közel kétharmada (73,9%) tartozott a mikro- és kisvállalkozások közé, 20,1%-a közepes méretű, míg a kifejezetten nagyvállalati kört 6,0 százalékuk reprezentálta. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Vásárosnamény körzetében volt a legnagyobb (84,6%), a középvállalkozásoké a Csengeri Kirendeltségen (37,5%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 12,5 százalék között mozgott.



A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében 2010. évben az alkalmazásban állók száma 92 565 fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (29,6%) foglalkoztatták, azaz 27 367 főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás reprezentációs aránya (93,5%). Jelentősnek mondható még a vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás (63,3%) és a feldolgozóipar (62,2%) reprezentációja is. A nagyobb állományú (2 000 fő feletti) ágazatok közé a kereskedelem, javítás (28,8%), illetve humán-egészségügyi, szociális ellátás (29,7%) tartozott. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág A

Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

E

Vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás

Alkalmazásban állók száma * 2010. év 3 849

A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma 2011. március 31. 1 871

Reprezentációs arány, % 48,6

0

7

19 601

12 183

62,2

-

277

259

93,5

1 301

823

63,3

F

Építőipar

3 717

1 151

31,0

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

9 583

2 764

28,8

H

Szállítás, raktározás

3 333

1 232

37,0

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

1 867

113

6,1

J

Információ, kommunikáció

289

22

7,6

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

779

97

12,5

L

Ingatlanügyletek

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1 152

50

4,3

717

166

23,2

N

Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev

1 726

48

2,8

O

Közigazgatás, véd.; kötelező társ.biztosítás

13 214

488

3,7

P

Oktatás

12 653

579

4,6

Q

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

17 190

5 101

29,7

1 312

413

31,5

92 565

27 367

29,6

R-U

Művészet ...- Területen kívüli szervezet

Összesen: *Forrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis

Az adatszolgáltató szervezeteknél 2011. március 31-én alkalmazásban állók összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a feldolgozóiparban dolgozók hányada (44,5%, 12 183 fő). Jelentősnek mondható még a humán-egészségügyi, szociális ellátás 5 101 fős (18,6%), a kereskedelem, gépjárműjavítás 2 764 fős (10,1%), valamint a 1 871 fős (6,8%) mezőgazdasági dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként jelentős összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban Baktalórántháza körzetében emelkedett ki (43,7%). Mátészalka esetében a felmérésbe vont létszám 64,2%-át, Csenger esetében a 61,9%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Kisvárda körzetében dominált (23,8%). A humán-egészségügy, szociális ellátás jelentős mértékben (67,2%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. A felmérés megyénkénti foglalkoztatotti létszámösszetétele területenként szinte megegyezett az előző negyedévivel: a Nyíregyházi Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszám több mint negyedét (11 546 fő – 42,2%), emellett a Kisvárdai (4 683 fő – 17,1%) és a Mátészalkai (3 197 fő – 11,7%) Kirendeltségek részesedése volt még kiemelkedő.

7



Az ez év áprilisi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele – a sokéves tapasztalatnak megfelelően – merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 15,8%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 73,9 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 30,4 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 20,1 százalékot tett ki. A nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 53,8 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 6,0 százaléka került ki ebből a körből. (1-2. sz. melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a június végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1 275 fős létszámnövekedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 4,7%-os emelkedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a 28 642 fős előrevetített létszám 1 536 fő várható alkalmazása és 261 fő elbocsátása révén fog kialakulni. Valamennyi munkaerő-piaci körzet esetében hasonló irányú változás várható a válaszadók létszámgazdálkodásában ugyanilyen időtávon belül. A változás egyenlege tekintetében legnagyobb létszámú növekedés a Fehérgyarmati Kirendeltség területén feltételezhető (+379 fő), arányában azonban a csengeri térségben prognosztizálták a legmagasabb értéket (+48,7%). A megyében a felmérésben résztvevő bevont 368 szervezet 7,3%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 61,7%-a stagnálással számolt, míg 31 százaléka prognosztizált rövid távon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 27 választ adó munkáltató 48,1%-a tartozott a feldolgozóiparba, 7,4-7,4 százaléka a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás; a szakmai tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területéről került ki. A 114 növekedéssel számoló cégnek 27,2 százalékát tették ki a feldolgozóipari vállalkozások, 20,2 százalékot a kereskedelem, míg 19,3 százalékot a mezőgazdaság építőipar területén tevékenykedők. A stagnálással számoló 227 cég közül 30,8 százalék tartozott a feldolgozóiparba, 26,0% a kereskedelem, gépjárműjavítás, 9,3% az építőipari ágazatot képviselte. A mikro- és kisméretű cégek a legoptimistábbak, ők 12,0 százalékos létszámemelkedést irányoztak elő. Őket a középméretű szervezetek követik +7,8 százalékos előrejelzéssel, majd a nagyméretű vállalatok következnek +0,7 százalékkal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel ipari és építőipari foglalkozások foglalkozásokat tömörítő FEOR csoportban várható (+717 fő). A legnagyobb mértékű kilépői létszám is ebben a csoportban feltételezhető (-97 fő). Ennek alapján a legintenzívebb mozgás – ami a be- és kilépési esetek egyenlegeként értelmezhető – is itt számítható (+620 fő). Jelentős mozgás várható még a szakképzettséget nem igénylő (+273 fő), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokat (+191 fő) tartalmazó csoportok esetében is. Szinte alig várható létszámváltozás a következő FEOR kategóriákban: felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő; irodai és ügyviteli; gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők. (3- 4. számú melléklet)

8



A KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 384 munkakört vizsgáltunk. Ezek 67 százalékában nem várható mozgás, a további többségében is 20 fő alatti egyenlegű. Térségünkben összességében 15 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók az áprilisi felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege meghaladja abszolút értékben a 20 főt. Ebben a negyedévben a legnagyobb pozitív mozgás a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, a szabó, varró és a kézi csomagoló foglalkozások esetében várható. Szakmák, melyek esetében 20 fő feletti létszámmozgás várható Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Szakma megnevezése Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Szabó, varró Kézi csomagoló Egyszerű ipari foglalkozású Gyógynövénytermesztő Baromfitartó és -tenyésztő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelő Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Szántóföldinövény-termesztő Targoncavezető Bolti eladó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Húsfeldolgozó

Belépő Kilépő Egyenleg (fő) (fő) (fő) 389 0 389 191 -11 180 107 -3 104 94 -7 87 80 0 80 66 -1 65 31 0 31 30 -1 29 29 0 29 31 -6 25 25 0 25 29 -6 23 35 -13 22 21 0 21 30 -69 -39

A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel a legnagyobb egyenleggel rendelkező szakmák esetében valószínűsíthető (a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító: +389 fő, a szabó, varró: +191 fő, kézi csomagoló: +107 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés pedig a húsfeldolgozó (-69 fő), a tehergépkocsi-vezető (-18 fő), valamint a dohánygyártó-gépkezelő (-15 fő) foglalkozások esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 2,0%-os létszámnövekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy 2012. március 31-én vélhetően 558 fővel többen, azaz 27 925-en fognak náluk alkalmazásban állni, mint az adatfelvételkor. A megye kirendeltségei közül 12 hónapon belül mindössze két kirendeltségen jelezték azt a munkáltatók, hogy várhatóan csökken az alkalmazottak száma (Vásárosnamény -0,2% és Baktalórántháza: -1,2%). A további nyolc munkaerő-piaci körzetben pozitív egyenleggel számolnak. Ezek közül a legintenzívebb növekedés a Fehérgyarmati (+9,6%), a legnagyobb létszámú pedig a Nyíregyházi Kirendeltség illetékességi körzetében várható (+262 fő). A legnagyobb felvételi várakozásról létszámban a feldolgozóipar (+175 fő) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be, azonban dinamikájában a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet

9



folytató szervezetek prognosztizáltak a legmagasabb százalékot (+22,3%). Ugyanezen időtávon csökkenésre a következő ágazatokban számítanak: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a villamosenergia. (3-5. számú melléklet)

A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal 2010. II. 2011. I. 2011. II. negyedévi tény negyedévi tény negyedévi tény

Megnevezés Foglalkoztatotti létszám Cégek száma

27 566 412

24 027 370

27 367 368

2011. I. n.évben +3 hónapra prognosztizált 26 167 -

2010. II. n.évben +12 hónapra prognosztizált 27 168 -

A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Összesen

fő 1 871

% 6,8

2011. I. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám fő % 2 045 7,8

7 12 183 259 823 1 151 2 764 1 232 113 22 97 50 166 48 488 579 5 101 0 413 0 27 367

0,0 44,5 0,9 3,0 4,2 10,1 4,5 0,4 0,1 0,4 0,2 0,6 0,2 1,8 2,1 18,6 0,0 1,5 0,0 100,0

0 11 547 258 810 1 513 2 650 1 275 139 249 174 13 128 49 1 599 533 2 737 0 448 0 26 167

2011. II. negyedévi létszám

0,0 44,1 1,0 3,1 5,8 10,1 4,9 0,5 1,0 0,7 0,0 0,5 0,2 6,1 2,0 10,5 0,0 1,7 0,0 100,0

2010. II. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % 2 579 9,5 7 12 853 257 941 1 332 2 960 1 282 266 220 176 106 121 58 568 610 2 410 0 422 0 27 168

0,0 47,3 0,9 3,5 4,9 10,9 4,7 1,0 0,8 0,6 0,4 0,4 0,2 2,1 2,2 8,9 0,0 1,6 0,0 100,0

A 2011. januári felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a közigazgatás (-4,3%-pont) és az építőipar (-1,6%-pont) területén történt jelentősebb részarány10



csökkenés, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak aránya 8,2 százalékponttal volt magasabb. A 2010. II. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében legnagyobb csökkenés a feldolgozóipar területén (-2,8%-pont) figyelhető meg. Ugyanakkor a választ adók 12 hónapos elképzelésével szemben 2011. év március 31-én leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók aránya volt magasabb (+9,8%-pont).

AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól az atipikus foglalkoztatási formákról és az azokban foglalkoztatottak létszámáról. A felsorolt lehetőségek közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett. A nyolc potenciális foglalkoztatási formával összesen a válaszolók 9 254 főt alkalmaztak a megkérdezés időszakában. Megnevezés Részmunkaidős foglalkoztatás

Mikro fő

Kis %

Közép

Nagy

Összesen

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

34

9,5

325

35,5

925

40,3

2520

44,3

3 804

41,1

Távmunka

0

0,0

1

0,1

1

0,0

0

0,0

2

0,0

Bedolgozói munkaviszony

0

0,0

0

0,0

0

0,0

58

1,0

58

0,6

252

70,6

226

24,7

221

9,6

27

0,5

726

7,8

37

10,4

307

33,6

968

42,1

2689

47,3

4 001

43,2

Munkaerő-kölcsönzés

2

0,6

6

0,7

150

6,5

258

4,5

416

4,5

Önfoglalkoztatás

6

1,7

36

3,9

0

0,0

107

1,9

149

1,6

26

7,3

14

1,5

33

1,4

25

0,4

98

1,1

357

100,0

915

100,0

2 298

100,0

5 684

100,0

9 254

100,0

Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás Határozott idejű munkaviszony

Megbízási szerződés Összesen

A felmérésben résztvevő munkáltatók leginkább határozott idejű szerződést (4 001 fő – 43,2%) és a részmunkaidős foglalkoztatást (3 804 fő – 41,1%) részesítették előnyben az atipikus foglalkoztatási formák közül. A cégeknél az alkalmi foglalkoztatás (726 fő – 7,9%) és a munkaerő-kölcsönzés (416 fő – 4,5%) alkalmazása említhető még meg. A határozott idejű szerződés és a részmunkaidős alkalmazási forma jellemző leginkább a kis-, közepes- és a nagyméretű vállalatok esetében, azonban a mikro vállalkozásoknál az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a leghangsúlyosabb. Az érintett alkalmazotti létszám 87 százaléka öt nemzetgazdasági ágba tartozik. A legnagyobb létszámú ágazat a feldolgozóipar, mely a részmunkaidős foglalkoztatást preferálja (53,6%). Szintén ez az atipikus foglalkoztatási forma a legnépszerűbb a kereskedelem, javítás (59,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (45,2%) területén. A nagyobb lélekszámú ágazgatok közé tartozó mezőgazdaság területén az alkalmi vagy szezonális munka (59,9%), a közigazgatásban pedig a határozott idejű szerződés (97,5%) élvez prioritást.

11



A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein 2011. I. negyedévében összesen 13 006 álláshelyet jelentettek be, ami 44,1%-kal (3 980-nal) több mint az előző esztendő azonos negyedévében. A 11 589 támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten 47,3%-kal bővült, így az összes új bejelentett munkahely 89%-át tették ki. 2011. I. negyedév során újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Megnevezés

száma db

Változás az előző év azonos időszakához képest db %

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek Aránya az száma összes bejelentésből db %

Kisvárdai Kirendeltség

1 427

244

20,6

1 318

92,4

Mátészalkai Kirendeltség

2 240

1 117

99,5

2 041

91,1

Nyírbátori Kirendeltség

1 219

-88

-6,7

1 055

86,5

Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

3 025

1 515

100,3

2 575

85,1

Fehérgyarmati Kirendeltség

1 575

-23

-1,4

1 412

89,7

Vásárosnaményi Kirendeltség

879

323

58,1

853

97,0

Tiszavasvári Kirendeltség

661

197

42,5

614

92,9

Csengeri Kirendeltség

684

329

92,7

562

82,2

Nagykállói Kirendeltség

712

152

27,1

624

87,6

Baktalórántházi Kirendeltség

584

214

57,8

535

91,6

13 006

3 980

44,1

11 589

89,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Forrás: NFSZ adattárház

A tíz kirendeltség közül a legtöbb (3 025 db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz érkezett, számuk a megyei álláshelyek 23,3%-át tette ki. Leginkább a Nyíregyházi (+100,3%), a Mátészalkai (+99,5%), illetve a Csengeri Kirendeltségen (+92,7%) emelkedett a bejelentett munkaposztok száma. A nyírbátori és a fehérgyarmati munkaerő-piaci körzetekben csökkenés következett be. A támogatott álláshelyek száma a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ esetében volt a legtöbb (2 575 db), arányuk azonban a Vásárosnamény térségben volt a legmagasabb (97,0%). A legkevesebbet a baktalórántházi (535 db) térségben jelentették be, míg a támogatott álláshelyek aránya a csengeri körzetben (82,2%) volt a legalacsonyabb. A támogatással segített álláshelyek száma a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (+148,3%) emelkedett a legintenzívebben, a Fehérgyarmati (-6,2%), valamint a Nyírbátori (-2,4%) körzetekben pedig csökkent.

INFORMÁCIÓK

A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. 12



Közfoglalkoztatás – Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás: Ezen támogatási formára 2011. évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a minimális bevonandó létszám megközelíti a 26,8 ezer főt. 2011. I. negyedévében 252 pályázat került elbírálásra, mely 12 973 fő bérpótló juttatásban részesülő álláskereső foglalkoztatását biztosítja. A beérkezett pályázatok az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül elsősorban kommunális tevékenység ellátását biztosító szakképzettséget nem igénylő munkakörökre irányultak. 2011. első negyedévében 8 115 fő foglalkoztatása már megkezdődött. – Önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6–8 órás munkaidő): közérdekű célok programszerű támogatása: A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formára a megye rendelkezésére álló pénzügyi forrás minimálisan 2 408 álláskereső munkába helyezését segíti elő 2011. évben. A foglalkoztatók által kötelezően ellátandó közfeladat fontosságát jelzi – elsősorban a szakképzettséget igénylő, kvalifikált munkaerő, hosszabb időtartamú – a 10-12 havi foglalkoztatásra irányuló jelentős munkáltatói igény. A régióban 2011. első három hónapjában 2 393 fő foglalkoztatására 255 pályázatot nyújtottak be, ebből 249 pályázat 2 295 fő támogatott létszáma került elbírálásra. Közülük 2 066-an már munkába álltak az időszak folyamán. Csoportos létszámcsökkentések 2011. I. negyedévében csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 29 főt érintően érkezett, mely mintegy tizede az egy évvel korábbi létszámnak. Az elbocsátások hat kirendeltséget érintettek – elsősorban Kisvárdát –, illetve a legtöbben a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás

Pontos helyszíne, ideje

Tájékoztatók, munkáltatói fórumok a közfoglalkoztatásról Adótanácsadás vállalkozóknak Munkáltatói Klub Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal alakuló ülése Vállalkozói Fórum Fórum a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kiírt munkahelyteremtő pályázatról Tájékoztatás külföldi munkavállalás iránt érdeklődőknek Tájékoztatás és interjúztatás német munkavállalás iránt érdeklődőknek A TÁMOP 1.1.1., TÁMOP 1.1.3 szakasznyitó és időközi értékelő rendezvény

13

Kirendeltségek 2011. január hóban folyamatosan Biharkeresztes 2011. január 17. Karcag 2011. február 22. Újtikos 2011. január 31. Kenderes 2011. február 2. Nyíregyháza 2011. március 4. Szolnok 2011. március 9. Debrecen 2011. március 10. Debrecen-Fórum Áruház 2011. március 18. Debrecen-Kölcsey F. Főiskola március 23. Debrecen 2011. március 23. Nyíregyháza, Szolnok, Debrecen 2011. március 22-23-24.



A munkaügyi kirendeltségek rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt „Hírlevél” formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az NFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: http://earmk.munka.hu, ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, 2011. május 30.

Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály, Elemzési Csoport

14



1. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT

Mikro

létszám-kategória TEÁOR Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

fő

Kis %

fő

Közép %

fő

Nagy

%

fő

Összesen %

fő

%

13

12,7

19

11,2

7

9,5

2

9,1

41

11,1

1

1,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

1

0,3

20

19,6

52

30,6

31

41,9

11

50,0

114

31,0

0

0,0

1

0,6

2

2,7

0

0,0

3

0,8

3

2,9

4

2,4

3

4,1

1

4,5

11

3,0

Építőipar

15

14,7

15

8,8

5

6,8

0

0,0

35

9,5

Kereskedelem, gépjárműjavítás

29

28,4

44

25,9

8

10,8

2

9,1

83

22,6


3

2,9

4

2,4

3

4,1

1

4,5

11

3,0


6

5,9

7

4,1

0

0,0

0

0,0

13

3,5


0

0,0

1

0,6

0

0,0

0

0,0

1

0,3


0

0,0

1

0,6

1

1,4

0

0,0

2

0,5

Ingatlanügyletek

0

0,0

2

1,2

0

0,0

0

0,0

2

0,5

5

4,9

4

2,4

1

1,4

0

0,0

10

2,7

2

2,0

3

1,8

0

0,0

0

0,0

5

1,4

1

1,0

3

1,8

1

1,4

1

4,5

6

1,6

3

2,9

1

0,6

5

6,8

0

0,0

9

2,4

0

0,0

3

1,8

5

6,8

4

18,2

12

3,3

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Egyéb szolgáltatás

1

1,0

6

3,5

2

2,7

0

0,0

9

2,4

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Összesen

102 100,0

170 100,0

74 100,0

22 100,0

368 100,0



2. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT

Mikro

létszám-kategória TEÁOR

Közép

Nagy

fő

%

fő

61

12,7

480

12,5

635

7,6

695

4,7

1871

6,8

7

1,5

0

0,0

0

0,0

0

0,0

7

0,0

97

20,1

1287

33,5

3566

42,9

7233

49,1 12183

44,5

0

0,0

21

0,5

238

2,9

0

0,0

259

0,9

25

5,2

80

2,1

330

4,0

388

2,6

823

3,0

63

13,1

389

10,1

699

8,4

0

0,0

1151

4,2

149

30,9

864

22,5

905

10,9

846

5,7

2764

10,1


12

2,5

99

2,6

213

2,6

908

6,2

1232

4,5


22

4,6

91

2,4

0

0,0

0

0,0

113

0,4


0

0,0

22

0,6

0

0,0

0

0,0

22

0,1


0

0,0

22

0,6

75

0,9

0

0,0

97

0,4

Ingatlanügyletek

0

0,0

50

1,3

0

0,0

0

0,0

50

0,2

21

4,4

88

2,3

57

0,7

0

0,0

166

0,6

3

0,6

45

1,2

0

0,0

0

0,0

48

0,2

8

1,7

100

2,6

59

0,7

321

2,2

488

1,8

8

1,7

35

0,9

536

6,4

0

0,0

579

2,1

0

0,0

51

1,3

715

8,6

4335

29,4

5101

18,6

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Egyéb szolgáltatás

6

1,2

118

3,1

289

3,5

0

0,0

413

1,5

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Összesen

482 100,0

3842 100,0

%

fő

Összesen

%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

fő

Kis

%

fő

%

8317 100,0 14726 100,0 27367 100,0



3. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

Megnevezés

Jelenlegi létszám

Három hónap múlva várható létszám

Tizenkét hónap múlva várható létszám

Szabolcs-Szatmár-Bereg

(fő)

Három hónap múlva várható létszám változása (fő) (%)

Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (fő) (%)

Kisvárdai Kirendeltség

4 683

4 758

4 710

75

1,6

27

0,6

Mátészalkai Kirendeltség

3 197

3 386

3 242

189

5,9

45

1,4

Nyírbátori Kirendeltség

1 068

1 125

1 126

57

5,3

58

5,4

11 546

11 801

11 808

255

2,2

262

2,3

Fehérgyarmati Kirendeltség

1 360

1 739

1 491

379

27,9

131

9,6

Vásárosnaményi Kirendeltség

1 299

1 313

1 296

14

1,1

-3

-0,2

Tiszavasvári Kirendeltség

1 684

1 702

1 701

18

1,1

17

1,0

378

562

402

184

48,7

24

6,3

Nagykállói Kirendeltség

1 050

1 057

1 060

7

0,7

10

1,0

Baktalórántházi Kirendeltség

1 102

1 199

1 089

97

8,8

-13

-1,2

27 367

28 642

27 925

1 275

4,7

558

2,0

Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Csengeri Kirendeltség

Szabolcs-Szatmár-Bereg



4. sz. melléklet HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2011. MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

Ország: +1,7% Régió: +2,9% SZSZB megye: +4,7%

Kisvárdai +1,6% Vásárosnaményi +1,1% Tiszavasvári +1,1%

Nyíregyházi Fehérgyarmati +2,2% Baktalórántházi +27,9% +8,8% Mátészalkai +5,9% Csengeri Nagykállói +48,7% +0,7% Nyírbátori +5,3%

Jelmagyarázat: +10,1% és felette +5,1% - +10,0% +0,1% - +5,0% 0,0% és alatta



5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2010. MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

Ország: +1,6% Régió: +1,4% SZSZB megye: +2,0%

Kisvárdai +0,6% Vásárosnaményi -0,2% Tiszavasvári +1,0%

Nyíregyházi Fehérgyarmati +2,3% Baktalórántházi +9,6% -1,2% Mátészalkai +1,4% Csengeri Nagykállói +6,3% +1,0% Nyírbátori +5,4%

Jelmagyarázat: +10,1% és felette +5,1% - +10,0% +0,1% - +5,0% 0,0% és alatta



MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az ÁFSZ eszköztárában. Az első negyedéves NMF adatfelvétel időszaka 2011. április 5-22. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,



- rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu)

3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: 1991. évi IV. törvény)

Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Recommend Documents