Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Jóváhagyta:

Dr. Rezsőfi István igazgató

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 2011. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Kisvárdai Vásárosnaményi Tiszavasvári

Nyíregyházi Fehérgyarmati Baktalórántházi Mátészalkai Csengeri Nagykállói Nyírbátori

Nyíregyháza, 2011. november

A 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

SZSZBMKH Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS................................................................................................................................................ 3 A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE ................................................................................. 3 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN ........................................................................... 4 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG ...................................................................................................................... 7 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE ............................................................................................. 7

A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI ................................................................................... 10 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA ........................ 10 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK .................................................................................................. 11 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL .................... 11

A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL ........................ 12 AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE .................................................................... 13 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA .............................................................................................. 14 INFORMÁCIÓK ........................................................................................................................................... 14

A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai..................................................................................... 14 Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011. I-III. negyedévben ...................... 15 Csoportos létszámcsökkentések ................................................................................................... 15 Rendezvények, események ............................................................................................................ 15 MELLÉKLETEK 1. SZ. 2. SZ. 3. SZ. 4. SZ. 5. SZ.

A 2011. IV.

NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2011. SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2011. SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

2



BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a jelenlegi, a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényüket. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-SzatmárBereg a tizennyolcadik helyen áll (mögötte csak Nógrád megye van) a KSH adatai szerint. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2007. évben 1 337 ezer Ft/fő volt a megyében, ami 2008-ban 1 418 ezer Ft/főre emelkedett. Ezt követően azonban 2009-ben 1 393 ezer Ft/fő-re esett vissza, mely az országos 2 556 ezer Ft/fő átlagnak mindössze 54,5%-át tette ki. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 1,8 százalékos, országosan 3,3 százalékos volt a GDP/fő csökkenése. A KSH 2011. január-szeptemberi adatai szerint a megyében 80 930 fő volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 13%-kal (12 106 fővel) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (25,9%); az oktatás (15,3%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,2%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (13,1%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (11,1%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább az információ, kommunikáció (+48,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+31,0%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+15,4%) területén emelkedett. A legintenzívebb csökkenés az ingatlanügyek (-50,4%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-38,6%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-37,6%) területén következett be, melyek közül ez utóbbi takarta a legnagyobb létszámot (-6 447 fő). Létszámában még jelentős volt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban történt 2 871 fős alkalmazotti visszaesés. 2011. január-szeptember hónapokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 161 241 forint volt a megyében, mely 9,3 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszaki adatát. Ez azt jelenti, hogy a térségi és az országos (210 104 Ft) átlagkeresetek közötti különbség 48 863 forintot tett ki. A gazdasági ágak jelentős többségében emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: pénzügyi, biztosítási tevékenység (+45,8%), humán-egészségügyi, szociális ellátás (+24,6%), mezőgazdaság (+15,0%), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+14,6%), ingatlanügyek (+13,4%), és információ, kommunikáció (+13,1%). A következő nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek: művészet, szórakoztatás (-4,8%), oktatás (-3,8%), valamint a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (-1,2%).

3



A KSH 2011/2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint megyei székhellyel 108 937 vállalkozást regisztráltak, mely 1,1%-os (+1 238) növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. Ezer lakosra a megyében 196 (2010. I. félévben 192) vállalkozás jutott, ez az országos átlagnál (ezer lakosonként 163, a külföldön működőkkel együtt) 33-mal több. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – 2011. II. negyedévben – a 419,0 ezer fős 15-74 éves népességből 217,8 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 0,4%-pontos emelkedés eredményeként 52,0%-ra módosult, ami az országosnál 3,6 százalékponttal alacsonyabb. 2011. II. negyedévben a megyében élő népességből 177,8 ezer főt foglalkoztattak, számuk 0,2 ezer fővel nőtt 2010. hasonló időszakához képest. Arányuk 42,4 százaléknak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos 49,6 százalékos foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 39,9 ezer fős létszáma 1,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Arányuk, mely 2010. II. negyedévben 18,1% volt, egy év múlva 18,3%-ra emelkedett. Az országos adathoz viszonyítva a tárgyidőszakban lényegesen (+7,5%-ponttal) kedvezőtlenebb e mutató értéke. Összehasonlító adatok Ország

Megye az országos érték %-ában

556,0

9 986,0

5,6

1 000 fő

419,0

7 676,2

5,5

Gazdaságilag aktívak száma b), 1 000 fő

217,8

4 269,5

5,1

52,0

55,6

93,5

Megnevezés

Megye

Népesség száma a), 1 000 fő 15-74 éves népesség száma Aktivitási

b),

arány b),%

Foglalkoztatottak

b),

177,8

3 808,8

4,7

Foglalkoztatási ráta b),%

1 000 fő

42,4

49,6

85,5

Munkanélküliek b), 1 000 fő

39,9

460,7

8,7

Munkanélküliségi ráta b), %

18,3

10,8

169,4

Alkalmazásban állók c), 1 000 fő Bruttó átlagkereset c), Ft Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő

80 930

2 372 098

3,4

161 241

210 104

76,7

63 111

598 340

10,5

7 494

53 159

14,1

a) 2011. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2011. II. negyedévi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti 2011. január-szeptemberi adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) 2011. I-IX. havi átlag.

NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011. I-III. negyedévében átlagosan 63 111 álláskereső volt nyilvántartva, mely 6 309 fővel (11,1%-kal) magasabb létszám, mint az előző év hasonló időszakában. Valamennyi munkaerő-piaci körzetben emelkedés történt, dinamikáját tekintve a Baktalórántházi (+25,0%), a Fehérgyarmati (+19,7%) és Tiszavasvári (+19,3%) Kirendeltségek esetében, míg létszámát illetően a nyíregyházi körzetben (+1 394 fő) változott leginkább. Csenger körzetében következett be a legalacsonyabb növekedés (+1,3%, +25 fő). Az álláskeresők 28,1%-a (17 724 fő) Nyíregyházán, 15,3%-a (9 644 fő) Kisvárdán, 13,5%-a (8 529 fő) Mátészalkán van nyilvántartásban. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a 33 492 férfi 53,1 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk 2010. I-IX. hónapjának átlagánál 8,8%-kal magasabb. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma ennél intenzívebben, 13,8%-kal nőtt, így ők átlagosan 29 619-en kerestek állást. Valamennyi kirendeltségen a nemek megoszlása a férfiak

4



túlsúlyát mutatta. A legnagyobb mértékű eltérés a Vásárosnaményi Kirendeltségen (56,7-43,3%), míg a legkisebb a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (50,1-49,9%) volt. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 30,9 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 48,9%-ot jelentett 2011. I-III. negyedévében. Középfokú végzettséggel 29 938 (47,4%), felsőfokúval pedig 2 286 fő (3,6%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül az alapfokú végzettségűek aránya 0,7, a diplomásoké pedig 0,3 százalékponttal emelkedett, a középfokúaké viszont 1,1 százalékponttal csökkent. Mindhárom iskolai szinten létszámemelkedés következett be a korábbi év azonos időszakához viszonyítva. A legfeljebb alapfokú végzettségűek száma 12,7 százalékkal (+3 487 fő), a középfokúaké 8,7 százalékkal (+2 397 fő), a diplomával rendelkező álláskeresőké pedig 22,9%-kal (+426 fő) növekedett. Az alapfokú végzettségűek állománya legnagyobb arányban a Tiszavasvári (+27,3%), a középfokúaké a Baktalórántházi (+24,1%), a felsőfokúké pedig a Fehérgyarmati (+42,7%) Kirendeltségen emelkedett. Összetételét tekintve az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyírbátori térségben volt a legmagasabb (57,5%), a közép- (53,0%) és felsőfokú (6,8%) végzettségűeké pedig a nyíregyháziban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 37 878 fős átlaglétszámú szakképzettség nélküli álláskeresők állománya (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) 13,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 81,5%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 18,5%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma 12,7%-kal, 30 887 főre, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 17,3%-kal, 6 991 főre emelkedett. Álláskeresőkön belüli arányuk 1,3 százalékpontos növekedést követően 60,0 százalék volt 2011. I-III. negyedévében. A szakképzetlen álláskeresők aránya a Nyírbátori Kirendeltségen (65,8%) volt a legmagasabb a munkaerő-piaci körzetek közül, míg a legalacsonyabb érték a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ (53,0%) esetében figyelhető meg. Az előző év első háromnegyed évéhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt. 2011. I-III. negyedév átlagában változatlanul a 21-25 (9 920 fő, 15,7%) közöttiek súlya volt meghatározó. A legnagyobb létszámbeli növekedés a 36-40 éves (+974 fő) és a 21-25 éves (+966 fő), valamint az 56-60 éves (+937 fő) korosztály körében történt. Dinamikáját tekintve a legnagyobb mértékű változás az idősebb korosztályba tartozók, a 60 év felettiek (+49,6%) és az 56-60 évesek (+44,1%) körében következett be. Csak a 17 évesek és az alattiak esetében történt létszámcsökkenés (-17,3%). Kirendeltségi szinten a korcsoportok megoszlása nagyon hasonlított a megyei arányokhoz, szinte valamennyi körzetben a 21-25 évesek állományi nagysága a meghatározó. A változások esetében sem mutatnak nagy különbségeket a körzeti számok a megyéhez képest. A 17 év alattiak létszámának visszaesése jellemző – kivéve a Fehérgyarmati és Csengeri térség –, a többi korcsoport esetében minimális csökkenés csak egyes (nagykállói, csengeri, nyíregyházi) körzetekben figyelhető meg. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 85,5%-a – 53 932 fő – fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a 2010. I-III. negyedévben mértnél. Egy év alatt létszámuk 10,4%-kal (+5 078 fő) emelkedett. A 9 179 szellemi foglalkozású körében 15,5%-os (+1 231 fő) növekedés következett be a vizsgált időszakok viszonylatában. A kirendeltségek közül a fizikai állomány a Nyírbátori Kirendeltségen volt a legmagasabb (91,6%), a legalacsonyabb pedig a nyíregyházi körzetben (79,1%). A fizikai foglalkozásúak létszáma leginkább Baktalórántháza környékén emelkedett (+24,5%), a szellemieké szintén ebben a körzetben (+28,9%), de Fehérgyarmat térségében is közel ilyen mértékű volt a bővülés (+28,8%).

5



A megyében a vizsgált időszakban nyilvántartásba került álláskeresők összlétszáma 62 073 fő, ami 26,3%-kal (12 912 fővel) több belépési esetet jelentett, mint 2010 azonos időszakában. Közülük 4 546 fő – az összes belépőn belül 7,3% – első alkalommal kérte regisztrációját, létszámuk egy év alatt 3,0%-kal csökkent. 57 527 olyan ügyfél is kérte nyilvántartásba vételét a félév folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban, létszámuk egy év távlatában 29,3 százalékkal emelkedett. A belépési esetek száma valamennyi kirendeltségen növekedett. Létszámában a Nyíregyházi (+3 423 fő), dinamikájában a Nagykállói Kirendeltség (+43,3%) adta a legmagasabb értéket. A kilenc havi összesítés alapján a legtöbb nyilvántartásba lépő a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (18 193 fő), míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (1 908 fő) kérte nyilvántartásba vételét. Kirendeltségi szinten az újonnan belépők aránya a nyíregyházi körzetben volt a legmagasabb (8,9%) és Csenger térségében a legalacsonyabb (4,9%). Az új belépők száma hét kirendeltségen csökkent egy év alatt, leginkább Csenger körzetében (-17,5%, -20 fő), a legnagyobb emelkedés a három kirendeltség közül Vásárosnamény (+39,0%, +94 fő) esetében következett be. Az ismételten belépők száma minden körzetben emelkedett, leginkább Nagykálló térségében (+49,0%). 2011. egy-kilenc hónapjában átlagosan 7 494 pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ez 2,2%-kal magasabb létszám, mint 2010. azonos időszakában. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk -1,0 százalékpontos változás révén 11,9%-pontot tett ki. A vizsgált időintervallumban a legtöbb fiatal (2 020 fő) – minden negyedik a megyében – a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban volt nyilvántartásban, míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (205 fő). Hét munkaerő-piaci körzetben növekedett a fiatalok létszáma, közülük a legnagyobb mértékben a nagykállói térségben (+9,1%). A három csökkenő tendenciát mutató térség a vásárosnaményi (-1,5%), a mátészalkai (-4,3%) és a csengeri (-9,0%). A pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya a kisvárdai és a mátészalkai körzetek esetében volt a legmagasabb (13,7%), míg a legalacsonyabb a Baktalórántházi Kirendeltségen (9,2%). A fiatalok teljes állományon belüli részesedése valamennyi körzetben csökkent, mértéke Baktalórántháza esetében volt a legmagasabb (-1,7%-pont). 2011. január-szeptember havában átlagosan 17 771 fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 28,2 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk 2 171 fővel (-10,9%-kal), arányuk 7,0 százalékponttal csökkent. Csoportjuk a tíz munkaerő-piaci körzet közül a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén volt a legnépesebb (5 008 fő). Létszámuk valamennyi kirendeltségen csökkent, leginkább a csengeri térségben, 23,0 százalékkal. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 32,6%-kal a Mátészalkai Kirendeltségen volt a legmagasabb, a legalacsonyabb érték a tiszavasvári térségben (22,7%) mutatkozott. Az arány valamennyi kirendeltségen mérséklődött (legjelentősebb: Fehérgyarmat: -11,1%-pont). 2011. I-III. negyedévben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 60,5%-a (38 148 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 0,3%-ponttal magasabb, mint az előző évben (34 213 fő, 60,2%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 11,5%-kal (3 935 fővel) emelkedett. A járadék típusú ellátásra jogosultak 2011. I-III. negyedévi 7 415 fős átlaglétszáma 6,7 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Segély típusú ellátásra 9,8%-os növekedés következtében 5 075 fő volt jogosult. Rendszeres szociális segélyben 72 fő, rendelkezésre állási támogatásban 17 412 fő, bérpótló juttatásban 8 173 részesült, így összesen átlagosan 25 658 fő (az álláskeresők 40,7%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra, 13,3%-kal többen, mint 2010. azonos időszakában.

6



A passzív ellátottak létszáma a Csengeri Kirendeltség kivételével valamennyi körzetben emelkedett (leginkább a Baktalórántházi Kirendeltségen: +29,6%). Az álláskeresőkön belüli arányuk Fehérgyarmat térségében volt a legmagasabb (69,9%). A legnagyobb számban a Nyíregyházi Kirendeltségen (9 597 fő) voltak regisztrálva, arányuk a megyén belül 25,2%. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG 2011. év októberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 513 kérdőívet postáztak ki, melyekből 324 érkezett vissza. A beérkezési arány: 63,2%, ami az előző negyedévinél 3,5 százalékponttal alacsonyabb. A bevont munkáltatók 24,4%-a a Nyíregyházi, 19,5%-a a Kisvárdai, további 13,5%-a a Mátészalkai Kirendeltség illetékességi területéhez tartozott. A további munkaerő-piaci körzetek részesedése 2,9% és 9,2% között oszlott meg. A válaszadási arány Mátészalka (94,2%), Tiszavasvári (88,9%) és Vásárosnamény (83,0%) térségében bizonyult a legmagasabbnak. A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés (Kirendeltség) Kisvárda

Bevont munkaadók száma megoszlása (db) (%) 100 19,5

Kitöltött adatlapok száma megoszlása (db) (%) 64 19,8

Válaszadási arány (%) 64,0

Mátészalka

69

13,5

65

20,1

94,2

Nyírbátor

33

6,4

21

6,5

63,6

Nyíregyháza

125

24,4

33

10,2

26,4

Fehérgyarmat

45

8,8

37

11,4

82,2

Vásárosnamény

47

9,2

39

12,0

83,0

Tiszavasvári

27

5,3

24

7,4

88,9

Csenger

15

2,9

8

2,5

53,3

Nagykálló

25

4,9

19

5,9

76,0

Baktalórántháza

27

5,3

14

4,3

51,9

SZSZB megye

513

100,0

324

100,0

63,2

A

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE

A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 324 munkáltató 0,3 százalékát tette ki (a KSH 2011/2 megyei statisztikai tájékoztatója szerinti) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált 108 937 vállalkozásnak. A 2011. év IV. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont vállalkozások körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit.

7



A 324 db kitöltött adatlap közül a legtöbb Mátészalka (65 db-20,1%) és Kisvárda (64 db-19,8%) munkaerő-piaci körzetében érkezett be. Tíz százalék feletti részarány volt még a Vásárosnaményi (39 db-12,0%), a Fehérgyarmati (37 db-11,4%) és a Nyíregyházi (33 db-10,2%) Kirendeltségek esetében. Térségünkben, az október hónapban megkeresett és értékelhető választ adó foglalkoztatók közel egyharmada (29%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 94 céget jelentett. A kereskedelem, gépjárműjavítás 23,1%-ot, míg az építőipar (9,9%), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (9,0%) ágazatba tartozó szervezetek 10 százalék körüli hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest: a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Csenger (50,0%) és Mátészalka (43,1%) körzetekben volt a legdominánsabb. A kereskedelem, gépjárműjavítás a Nyírbátori Kirendeltségen (28,6%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a baktalórántházi (21,4%), az építőipar pedig a Tiszavasvári (20,8%) munkaerő-piaci körzetben emelkedett ki. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében 2011. január-szeptember hónapban az alkalmazásban állók száma 80 930 fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (25,3%) foglalkoztatták, azaz 20 461 főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a feldolgozóipar reprezentációs aránya (51,0%). Jelentősnek mondható még a villamosenergia (38,8%) és a vízellátás területé (35,5%). A nagyobb állományú (1 000 fő feletti) ágazatok közé tartozók esetében az alábbi részesedések alakultak ki: mezőgazdaság: 30,6%, kereskedelem, javítás: 28,3%; szállítás, raktározás: 32,6%; humánegészségügyi, szociális ellátás: 23,8%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág

Alkalmazásban állók száma * 2011. januárszeptember 3 288

A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma 2011. szeptember 30. 1 005

-

7

Reprezentációs arány, %

A

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

30,6

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar

19 390

9 893

51,0

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond.

291

113

38,8

E

Vízellátás; szennyvíz; hulladékgazdálkodás

1 290

458

35,5

-

F

Építőipar

3571

866

24,3

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

8 991

2 547

28,3

H

Szállítás, raktározás

3 213

1 048

32,6

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2 147

212

9,9

J

Információ, kommunikáció

425

0

0,0

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

490

156

31,8

L

Ingatlanügyletek

610

13

2,1

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

933

193

20,7

N

1 302

54

4,1

10 580

623

5,9

P

Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás

12 351

353

2,9

Q

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

10 716

2 548

23,8

1 340

372

27,8

80 930

20 461

25,3

O

R-U

Művészet ...- Területen kívüli szervezet

Összesen: *Forrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis

8



Az adatszolgáltató szervezeteknél 2011. szeptember 30-án alkalmazásban állók összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a feldolgozóiparban dolgozók hányada (48,4%, 9 893 fő). Jelentősnek mondható még a humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 548 fős (12,5%), a kereskedelem, gépjárműjavítás 2 547 fős (12,4%), a szállítás, raktározás 1 048 fős (5,1%), valamint a 1 005 fős (4,9%) mezőgazdasági dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként esetleges összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a mezőgazdaság Baktalórántháza körzetében emelkedett ki leginkább (17,8%). Csenger esetében a felmérésbe vont létszám 90,3%-át, Mátészalka körzetében 56,8%-át, Vásárosnamény esetében pedig 53,7%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Kisvárda (21,9%), a szállítás, raktározás pedig Nyíregyháza (18,9%) körzetében dominált. A humánegészségügy, szociális ellátás jelentős mértékben (72,9%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. A felmérés körzetenkénti foglalkoztatotti létszámmegoszlása szerint ebben a negyedévben a Kisvárdai Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszámból a legtöbb munkavállalót (4 841 fő – 23,7%). Ezt követte a Nyíregyházi (4 806 fő – 23,5%) és a Mátészalkai (2 519 fő – 12,3%) Kirendeltségek részesedése. Az ez év októberi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele – a sokéves tapasztalatnak megfelelően – merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A válaszadók és az általuk foglalkoztatottak megoszlása vállalati méret szerint 100% 90% 80%

4,9%-16 db 20,1% 65 db

Nagyvállalatok 48,1% 9 835 fő

70% 60% 50% 40%

Középvállalatok 75,0% 243 db

34,5% 7 049 fő

30% 20%

Mikro- és kisvállalatok

10% 0%

17,5% 3 577 fő

Foglalkoztatottak száma (Σ 20 461 db)

Válaszadók száma (Σ 324 db)

A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 17,5%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 75,0 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 34,5 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 20,1 százalékot tett ki. A nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 48,1 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 4,9 százaléka került ki ebből a körből. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Mátészalka körzetében volt a legnagyobb (86,2%), a középvállalkozásoké a Nyírbátori Kirendeltségen (42,9%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 25,0 százalék között mozgott. A foglalkoztatotti létszám aránya a mikro- és kisvállalatok esetében a Baktalórántházi Kirendeltségen (36,0%), középszinten a nyírbátori körzetben (84,3%) volt a legmagasabb. A nagyvállalatok részaránya a csengeri munkaerő-piaci körzetben (75,1%) dominált leginkább. (1-2. sz. melléklet)

9



A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a december végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 585 fős létszámcsökkenést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 2,9%-os mérséklődését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a 19 876 fős előrevetített létszám 525 fő várható alkalmazása és 1 110 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A munkaerő-piaci körzetek válaszadóinak – három hónapos időtávon belüli – létszám-gazdálkodása általában hasonló képet mutat, mint a megyében, mindössze két körzetben prognosztizáltak növekedést. A legnagyobb csökkenést Csenger térségében feltételezhető (-196 fő, -16,3%), míg minimális növekedés a Nagykállói (+14 fő, +1,4%) és a Vásárosnaményi (+12 fő, +0,8%) Kirendeltségek területén várható. A megyében a felmérésben résztvevő bevont 324 szervezet 14,5%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 67,3%-a stagnálással számolt, míg 18,2%-a prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 47 választ adó munkáltató 29,8%-a tartozott a feldolgozóiparba, 19,1-19,1%-a pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a mezőgazdaság területéről került ki. Az 59 növekedéssel számoló cégnek 23,7-23,7 százalékát a kereskedelem és a feldolgozóipar területén tevékenykedők tették ki, míg 13,6 százalékot az építőipari cégek képviseltek. A stagnálással számoló 218 cég közül 30,3 százalék tartozott a feldolgozóiparba, 23,9% a kereskedelem, gépjárműjavítás, 9,2% az építőipar ágazatból került ki. A mikro- és kisméretű cégek a legkevésbé pesszimisták, ők -0,3 százalékos létszámcsökkenést irányoztak elő foglalkoztatotti létszámukban. A nagyméretű vállalatok -2,2 százalékot, a középméretű szervezetek még ennél is nagyobbat, -5,1%-ot, prognosztizáltak a következő három hónapra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat tömörítő (+319 fő) FEOR csoportban várható. A legnagyobb mértékű kilépői létszám is ebben a körben feltételezhető (-415 fő), de jelentős a kilépők száma az ipari és építőipari foglalkozások csoportjában is (-389 fő). A legintenzívebb mozgás – ami a be- és kilépési esetek egyenlegeként értelmezhető – ez utóbbi foglalkozások körében számítható (-334 fő). Jelentősebb még a mozgás a mezőgazdasági munkakörökben (-126 fő). A további FEOR csoportokban az egyenleg abszolút értéke nem éri el a száz főt. A legkisebb létszámváltozás a következő FEOR kategóriákban várható: egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (-8 fő), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (+5 fő), irodai és ügyviteli foglalkozások (-6 fő). A gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők körében az egyenleg nulla. (3- 4. számú melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek.

10



A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 428 munkakört vizsgáltunk. Ezek háromnegyedében nem várható mozgás, a továbbiak többségében is 10 fő alatti egyenlegű. Térségünkben összességében 10 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók az októberi felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege meghaladja abszolút értékben a 10 főt. Ebben a negyedévben 10 fő feletti egyenlegű pozitív mozgás nem várható egyetlen munkakörben sem. A 10 fő feletti negatív egyenlegű foglalkozások közül a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító és az erdészeti foglalkozások foglalkozások esetében várható a legnagyobb mozgás. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Szakma megnevezése Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Erdészeti foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyéb takarító és kisegítő Lakatos Baromfitartó és -tenyésztő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel Egyéb ügyintéző Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Kőműves

Belépő Kilépő Egyenleg 10 -291 -281 1 -95 -94 216 -265 -49 6 -48 -42 1 -28 -27 0 -25 -25 0 -18 -18 9 -21 -12 2 -14 -12 2 -13 -11

A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel az alábbi szakmák esetében valószínűsíthető: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás (+216 fő), egyszerű ipari foglalkozású (+50 fő) bolti eladó (+34 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (-291 fő) és az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (-265 fő) esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 1,1%-os létszámmérséklődéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy 2012. szeptember 30-án vélhetően 232 fővel kevesebben, azaz 20 229-en fognak náluk alkalmazásban állni. A megye kirendeltségei közül 12 hónapon belül két térségben – a Nyírbátoriban (+25 fő; +1,8%) és a Mátészalkaiban (+21 fő; +0,8%) – jelezték azt a munkáltatók, hogy várhatóan növekszik az alkalmazottak száma. A további nyolc munkaerő-piaci körzetben negatív egyenleggel számolnak, közülük a legnagyobb létszámú és mértékű (-211 fő; -17,6%) csökkenés a Csengeri Kirendeltség illetékességi területén várható. A legnagyobb létszámcsökkentési szándékról volumenében a feldolgozóipar (-209 fő) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be, de jelentősebb csökkenés várható még az egyéb szolgáltatás (-64 fő; -17,5%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-54 fő; -8,7%) területén is. Ugyanezen időtávon nagyobb (15 fő feletti) létszámfelvételi várakozásról a következő ágazatokban számítanak: mezőgazdaság; építőipar; oktatás; humán-egészségügyi, szociális ellátás. (3-5. számú melléklet) A

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL

ÁLTAL

Ebben a negyedévben lehetőség nyílt arra, hogy a jelenlegi és a három hónap múlva prognosztizált foglalkoztatotti állományt megvizsgáljuk a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nélkül is. 11



Jelenleg a megkérdezettek által foglalkoztatottak létszáma 20 114 fő közfoglalkoztatottak nélkül. Három hónap elteltével a jelenlegi létszám – közfoglalkoztatottak nélkül – várhatóan 1,6 százalékkal, azaz 331 fővel csökken, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek 19 783 fős összlétszámot prognosztizáltak ebben a vonatkozásban. A kirendeltségek közül minden másodikon jelezték munkáltatók, hogy jelenleg alkalmaznak közfoglalkoztatottat. Három hónap elteltével ezen munkaerő-piaci körzetek száma eggyel csökken. A közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány negyedév múlva várhatóan négy térségben emelkedik, ezek közül is leginkább a Nyíregyházi (+1,4%) és a Nagykállói Kirendeltségeken (+1,4%). A baktalórántházi körzetben nem várható változás. A csökkenő tendenciát mutató területeken a csengeri munkáltatók jelölték meg a legnagyobb csökkenést, azaz -16,3 százalékot. A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés Foglalkoztatotti létszám Cégek száma

2010. IV. negyedévi tény 29 198 392

2011. III. negyedévi tény 21 901 341

2011. IV. negyedévi tény 20 461 324

2011. III. n.évben +3 hónapra prognosztizált 21 705 -

2010. IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált 28 701 -

A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Összesen

2011. IV. negyedévi létszám fő % 1 005 4,9 7 0,0 9 893 48,4 113 0,6 458 2,2 866 4,2 2 547 12,4 1 048 5,1 212 1,0 0 0,0 156 0,8 13 0,1 193 0,9 54 0,3 623 3,0 353 1,7 2 548 12,5 7 0,0 365 1,8 0 0,0 20 461 100,0

12

2011. III. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám fő % 1 603 7,4 7 0,0 10 553 48,6 113 0,5 447 2,1 1 129 5,2 2 600 12,0 1 116 5,1 146 0,7 0 0,0 78 0,4 12 0,1 177 0,8 76 0,4 667 3,1 233 1,1 2 370 10,9 7 0,0 371 1,7 0 0,0 21 705 100,0

2010. IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % 2 572 9,0 7 0,0 13 307 46,4 254 0,9 818 2,9 1 405 4,9 3 861 13,5 1 291 4,5 259 0,9 182 0,6 101 0,4 90 0,3 124 0,4 53 0,2 525 1,8 536 1,9 2 766 9,6 0 0,0 550 1,9 0 0,0 28 701 100,0



A 2011. júliusi felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-2,5%-pont) területén történt jelentősebb részarány-csökkenés, míg humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban a foglalkoztatottak aránya 1,6 százalékponttal volt magasabb. A 2010. IV. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest ugyanezen két terület súlya változott leginkább. A jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében a mezőgazdaság területén dolgozók aránya -4,1%-ponttal, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén foglalkoztatottaké +2,9%-ponttal módosult. AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy jellemzően mely forrásokra támaszkodik munkaerő felvétel esetén. A felsorolt lehetőségek közül az igény gyakorisága szerint három válasz közül választhattak: soha, alkalmanként, gyakran. A megyében a felmérésben résztvevő munkáltatók zöme válaszolt a kérdéskörre. Munkaerőigény kielégítési szokások Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással

85

103

Interneten keresztül

21

164

Munkaközvetítőkön keresztül

35

5

190

Egyéb

34

92

Informális csatornákon keresztül

31

Munkaügyi kirendeltségek 4 segítségével Pályázatokkal

10 4

133

56

108

138

117

Hirdetés útján

70

102 0

Soha Alkalmanként Gyakran

50

100

23

89

20

150

200

Válaszadók száma 250

300

Mivel az adatszolgáltatók többsége olyan szervezet, amely szoros kapcsolatban áll szervezetünkkel, így a munkaerő kiválasztásánál legtöbben a munkaügyi kirendeltségek segítségét veszik igénybe (gyakran: 50,9%). Emellett még jelentős azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek informális úton elégítik ki munkaerőigényeiket (gyakran: 20,7%), vagyis a rokonok, ismerősök segítségét veszik igénybe. Az alkalmanként válasz szintén e két munkaerőforrás esetében a legnagyobb arányú (informális csatornák: 24,1%, munkaügyi kirendeltség: 19,6%). A legkevésbé használatos források a munkaközvetítők (soha: 24,2%) és az internet (soha: 20,9%). A vállalati méret kategóriák esetében a mikro-, kis- és középvállalatok leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek kollégáinak segítségével toborozzák munkaerőiket. A nagyvállalatok esetében ez a részarány valamivel kisebb, viszont esetükben nagyobb arányt képvisel a munkaközvetítőkön keresztüli, illetve a belső hirdetéssel és átcsoportosítással felvett foglalkoztatotti létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a munkaerőigény feltöltési szokásokat elmondható, hogy – néhány kivételével – leginkább szervezetünk segítségével találják meg alkalmazottaikat a megkérdezett vállalatok. A humán-egészségügy, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, közigazgatás és az oktatás területén jellemző még a pályáztatás új munkatárs 13



felvételekor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban pedig a hirdetés. A kirendeltségi területi egységeket vizsgálva megállapítható, hogy hat körzet esetében nagyon hasonlóak a megoszlások, mint a megyében, vagyis a munkaerő kiválasztásánál leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek segítségét veszik igénybe. Valamilyen szinten eltér az átlagtól Tiszavasvári és Fehérgyarmat, ahol az informális csatornák képviseltek magasabb arányt, illetve Kisvárda térségében a hirdetések, Nyíregyháza körzetében pedig a pályázatok játszanak erőteljesebb szerepet. A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein 2011. egy-kilenc havában összesen 46 036 álláshelyet jelentettek be, ami 74,2%-kal (19 609-cel) több mint az előző esztendő azonos időszakában. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma 40 689 volt, mely egy év alatt megyei szinten 90,4%-kal bővült, és az összes új bejelentett munkahely 88,4%-át tették ki. 2011. I-III. negyedév során újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Megnevezés

Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Változás az előző év azonos időszakához képest db % 2 071 50,2 2 994 92,8 509 14,2 6 763 166,3 679 16,7 3 305 307,2 754 51,5 649 48,4 1 213 75,9 672 35,7 19 609 74,2

száma db 6 195 6 222 4 082 10 829 4 753 4 381 2 217 1 991 2 811 2 555 46 036

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek Aránya az száma összes bejelentésből db % 5 796 93,6 5 394 86,7 3 505 85,9 9 158 84,6 4 259 89,6 4 216 96,2 1 929 87,0 1 452 72,9 2 617 93,1 2 363 92,5 40 689 88,4

Forrás: NFSZ adattárház

A tíz kirendeltség közül a legtöbb (10 829 db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz érkezett, számuk a megyei álláshelyek 23,5%-át tette ki. A bejelentett munkaposztok száma leginkább a Vásárosnaményi (több mint 4-szeresére), illetve a Nyíregyházi (+166,3%) Kirendeltségen emelkedett. A támogatott álláshelyek száma szintén a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ esetében volt a legtöbb (9 158 db), arányuk azonban a vásárosnaményi térségben volt a legmagasabb (96,2%). A legkevesebbet a csengeri (1 452 db) térségben jelentették be, ahogy a támogatott álláshelyek aránya is itt volt a legalacsonyabb (72,9%). A támogatással segített álláshelyek száma a Vásárosnaményi Kirendeltségen (+363,8%) emelkedett a legintenzívebben, a Fehérgyarmati körzetben pedig a legkevésbé (+16,0%). INFORMÁCIÓK

A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci 14



információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011. I-III. negyedévben Ebben az időszakban, rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében közel 32,5 ezer álláskereső jutott munkához. Az értékteremtő közfoglalkoztatás támogatásával 724 fő volt érintett a megyében. Országos közfoglalkoztatási programok által (térségünkben nyolc program) a foglalkoztatni tervezett létszám meghaladta az ötezer főt. A STARTMUNKA mintaprogramok keretében indult „Roma álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése” címmel program, amelyben 797 fő elsődlegesen roma regisztrált és bérpótló juttatásban részesülő álláskereső foglalkoztatása biztosított. „Fehérgyarmat kistérség”-ből 46 önkormányzat nyújtott be pályázatot 174 fő álláskereső értékteremtő közfoglalkoztatásának megvalósításához. „SzabolcsSzatmár-Bereg megye 5 kistérségi programja” keretében várhatóan 3 878 fő álláskereső juthat munkához. Csoportos létszámcsökkentések 2011. I-III. negyedévében csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 256 főt érintően érkezett, mely kevesebb, mint fele az előző év azonos időszaki létszámnak. Az elbocsátások hét kirendeltséget érintettek – elsősorban Vásárosnaményt –, a legtöbben a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás "Szociális Földprogram 2011" szakmai tájékoztató Országos közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos megbeszélés, konzultáció. TÁMOP 1.1.1 Munkáltatói Fórum Szakmai értekezlet a fehérgyarmati kistérségben induló közfoglalkoztatási mintaprogramról Szakmai értekezlet a fehérgyarmati kistérségben induló közfoglalkoztatási mintaprogramról Tájékoztató a közfoglalkoztatási mintaprojektekről A közfoglalkoztatás jogszabályi változásai Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett munkáltató fórum "Lehet jobb a gyerekeknek a Baktalórántházi Kistérségben" című projekt nyitórendezvénye Szakmai megbeszélés a Baktalórántházi Kistérségben induló Startmunka mintaprojektről Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának, fejlesztésének megvalósítási koncepciója

15

Pontos helyszíne, ideje Fehérgyarmat 2011. július 1. Budapest 2011. július 14. Mátészalka 2011. augusztus 17. Rozsály 2011. július 28. Nyíregyháza 2011. augusztus 4. Vásárosnamény 2011. szeptember 13. Tiszavasvári 2011. szeptember 13. Mátészalka 2011. szeptember 14. Baktalórántháza 2011. szeptember 15. Baktalórántháza 2011. október 6. Budapest 2011. október 18.



A munkaügyi kirendeltségek rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt „Hírlevél” formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az NFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: http://earmk.munka.hu, ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, 2011. november 25.

Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

16



1. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Mikro

létszám-kategória TEÁOR

fő

Kis %

fő

Közép %

fő

Nagy

%

fő

Összesen %

fő

%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

8

7,8

14

9,9

7

10,8

0

0,0

29

9,0

Bányászat, kőfejtés

1

1,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

1

0,3

22

21,6

40

28,4

21

32,3

11

68,8

94

29,0

0

0,0

1

0,7

1

1,5

0

0,0

2

0,6

2

2,0

5

3,5

3

4,6

0

0,0

10

3,1

Építőipar

14

13,7

15

10,6

3

4,6

0

0,0

32

9,9

Kereskedelem, gépjárműjavítás

27

26,5

37

26,2

10

15,4

1

6,3

75

23,1


6

5,9

4

2,8

1

1,5

1

6,3

12

3,7


7

6,9

8

5,7

1

1,5

0

0,0

16

4,9


0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0


0

0,0

0

0,0

2

3,1

0

0,0

2

0,6

Ingatlanügyletek

0

0,0

1

0,7

0

0,0

0

0,0

1

0,3

6

5,9

1

0,7

2

3,1

0

0,0

9

2,8

4

3,9

3

2,1

0

0,0

0

0,0

7

2,2

1

1,0

4

2,8

4

6,2

0

0,0

9

2,8

2

2,0

1

0,7

3

4,6

0

0,0

6

1,9

0

0,0

3

2,1

5

7,7

3

18,8

11

3,4

1

1,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

1

0,3

Egyéb szolgáltatás

1

1,0

4

2,8

2

3,1

0

0,0

7

2,2

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Összesen

102 100,0

141 100,0

65 100,0

16 100,0

324 100,0



2. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Mikro

létszám-kategória TEÁOR Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

fő

Kis %

Közép

fő

%

fő

Nagy

%

fő

Összesen %

fő

%

36

7,5

314

10,1

655

9,3

0

0,0

1005

4,9

7

1,5

0

0,0

0

0,0

0

0,0

7

0,0

118

24,5

1064

34,4

2129

30,2

6582

66,9

9893

48,4

0

0,0

20

0,6

93

1,3

0

0,0

113

0,6

15

3,1

94

3,0

349

5,0

0

0,0

458

2,2

53

11,0

422

13,6

391

5,5

0

0,0

866

4,2

142

29,5

706

22,8

1117

15,8

582

5,9

2547

12,4


24

5,0

58

1,9

65

0,9

901

9,2

1048

5,1


32

6,7

104

3,4

76

1,1

0

0,0

212

1,0


0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0


0

0,0

0

0,0

156

2,2

0

0,0

156

0,8

Ingatlanügyletek

0

0,0

13

0,4

0

0,0

0

0,0

13

0,1

19

4,0

10

0,3

164

2,3

0

0,0

193

0,9

8

1,7

46

1,5

0

0,0

0

0,0

54

0,3

8

1,7

94

3,0

521

7,4

0

0,0

623

3,0

4

0,8

30

1,0

319

4,5

0

0,0

353

1,7

0

0,0

50

1,6

728

10,3

1770

18,0

2548

12,5

7

1,5

0

0,0

0

0,0

0

0,0

7

0,0

Egyéb szolgáltatás

8

1,7

71

2,3

286

4,1

0

0,0

365

1,8

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Összesen

481 100,0

3096 100,0

7049 100,0

9835 100,0 20461 100,0



3. sz. melléklet

db

fő

Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással)

Három hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással)

Három hónap múlva várható létszám (közfoglalkoztatás nélkül)

Jelenlegi létszám (közfoglalkoztatás nélkül)

Tizenkét hónap múlva várható létszám

Válaszadók száma

Jelenlegi létszám közfoglalkoztatással

Három hónap múlva várható létszám közfoglalkoztatással

A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

fő

%

fő

%

Kisvárdai Kirendeltség

64

4841

4828

4831

4841

4828

-13

-0,3

-10

-0,2

Mátészalkai Kirendeltség

65

2519

2466

2540

2519

2466

-53

-2,1

21

0,8

Nyírbátori Kirendeltség

21

1366

1196

1391

1257

1196

-170

-12,4

25

1,8

Nyíregyházi Kirendeltség

33

4806

4787

4804

4651

4715

-19

-0,4

-2

0,0

Fehérgyarmati Kirendeltség

37

1343

1234

1327

1343

1234

-109

-8,1

-16

-1,2

Vásárosnaményi Kirendeltség

39

1495

1507

1469

1492

1505

12

0,8

-26

-1,7

Tiszavasvári Kirendeltség

24

1289

1282

1286

1259

1269

-7

-0,5

-3

-0,2

Csengeri Kirendeltség

8

1201

1005

990

1201

1005

-196

-16,3

-211

-17,6

Nagykállói Kirendeltség

19

1018

1032

1017

1018

1032

14

1,4

-1

-0,1

Baktalórántházi Kirendeltség

14

583

539

574

533

533

-44

-7,5

-9

-1,5

324

20461

19876

20229

20114

19783

-585

-2,9

-232

-1,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg



4. sz. melléklet HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2011. SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Ország: -1,3% Régió: -2,4% SZSZB megye: -2,9%

Kisvárdai -0,3% Vásárosnaményi +0,8% Tiszavasvári -0,5%

Nyíregyházi Fehérgyarmati -0,4% Baktalórántházi -8,1% -7,5% Mátészalkai -2,1% Csengeri Nagykállói -16,3% Nyírbátori +1,4% -12,4%

Jelmagyarázat: +1,0% feletti növekedés +0,0% – 0,1% közötti növekedés 0,0% – -5,0% közötti csökkenés -5,0% – -10,0% közötti csökkenés -10,0% alatti csökkenés



5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2011. SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Ország: 0,0% Régió: -1,0% Kisvárdai -0,2% Vásárosnaményi -1,7%

SZSZB megye: -1,1%

Tiszavasvári -0,2%

Nyíregyházi Fehérgyarmati 0,0% Baktalórántházi -1,2% -1,5% Mátészalkai +0,8% Csengeri Nagykállói -17,6% Nyírbátori -0,1% +1,8%

Jelmagyarázat: +1,0% feletti növekedés +0,0% – 1,0% közötti növekedés 0,0% – -5,0% közötti csökkenés -5,0% – -10,0% közötti csökkenés -10,0% alatti csökkenés



MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az NFSZ eszköztárában. A negyedik negyedéves NMF adatfelvétel időszaka 2011. október 11-21. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,



- rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu)

3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 405

406

Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. (Forrás: 1991. évi IV. törvény)

Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Recommend Documents