Verbényi István
Szent Pongrác vértanú Diocletianus császár idejében a fiatal fiú megvallotta hitét. 304-ben halt vértanúhalált. Tisztelete akkor terjedt el, amikor Szimmachusz pápa a Via Aurelián templomot építtetett tiszteletére sírja fölé.
Boldog Salkaházi Sára Május 11. Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: „Alleluja! Ecce ego, mitte me!“ (Alleluja! Itt vagyok, engem küldj!) Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a társaság és a testvérek üldözése következne be. Részlet naplójából: „Ó, fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, aki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom, aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek, aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a társaság és a testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a társaság áldozatát!“ 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. XVI. Benedek pápa felhatalmazásával 2006. szeptember 17én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren hirdette ki boldoggá avatását.
veszprémi kolostorban tartották fogva, majd 1045-ben Passauba távozott, ahol bencés szerzetesnő, majd apátnő lett. 1060 körül halt meg, és rövidesen szentként tisztelték.
MAGUKRÓL – MAGUKAK A szent keresztségben részesült: - Udvardi Iringo, Fodor Mátyás, Kóré Lídia, Magyari Rajmond, Tischler Kincső Hanna, Kedves Timea, Szentes Ágnes, Szabó Gellért, Szabó Krisztina, Bakó Timea, Joó Abigél, Tölgyesi Gergely.
Szentségi házasságot kötött: - Kovács Ferenc – Kercsúj Judit, Polgár Árpád – Lőrincz Ildikó, Török Barna – Bódi Beáta, Pető Levente – Becze Edit, Ungvári Zsolt – Mihály Ottilia.
Az Úr hazahívta: - Bagoly Zoltán, Ferencz Jenő László, Botos Sarolta, Tankó Gyula, Ugri Erzsébet, Hanzi István, Lőcsei Károly, Botz István, Duka Éva, Nedelka Brigitta, Nagy Anna, Fejér Mária.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat! Boldog Gizella Május 7. Regensburgban született 980 körül bajor hercegi családból. Apácának készült, amikor Géza fejedelem 996-ban fia, István számára feleségül kérte. Példás keresztény és családi élete hozzájárult ahhoz, „hogy az a nép, amelyet egykor a keresztények ostorának tartottak, a hithírdetők munkája révén olyan nemzetté váljon, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki“ — írta VI. Pál pápa apostoli levelében. Veszprémben apácakolostort alapított, ahol udvarhölgyeivel hímzett templomi ruhákat. Neki tulajdonítják a koronázási palástot és a pápának adott miseruhát is. István király halála után a 12
Új évfolyam 121. szám
2009 május – Pünkösd hava
S E PS I S Z E TGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
(folytatása a második oldalon)
nevez bennünket, a kegyelme működik bennünk, legyőzi bennünk a bűnt, és erőt ad, hogy telve gyengeségekkel – hiszen mi por és nyomorúság vagyunk – Krisztus arcát valamennyire visszatükrözzük. Nem olyan hajótöröttek vagyunk, akiknek Isten csak megígérte, hogy megment – már folyamatban van bennünk a megmentés. Istennel való kapcsolatunk nem hasonlít a vakéhoz, aki világosságra vágyik, de a sötétség nyomora veszi körül – a fiúéhoz hasonlít, aki tudja, hogy apja szereti. „Mily fontos – mondta a pápa –, hogy ez év során, amelyet a rózsafüzérnek szenteltünk, kitartsunk ebben az imádságban, hogy kiesdekeljük a békét. Azt kérem, hogy mindenekelőtt a Máriakegyhelyeken tegyék ezt a hívek.“ Ezt a melegszívűséget, ezt a bizalmat, ezt a biztonságot találjuk meg Máriánál. Neve mindig szíven talál. Saját édesanyánkkal való kapcsolatunkat vehetjük mintának Máriához, szeretetreméltó Úrnőnkhöz fűződő viszonyunkban. Istent ugyanazzal a szívvel kell szeretnünk, mint szüleinket, testvéreinket, rokonainkat, barátainkat, hiszen csak ez az egy szívünk van. És éppen ezzel a szívvel kell Máriához is járulnunk. De hogy szoktak viselkedni anyjukkal a gyermekek? Igen sokféleképpen, de mindig gyöngéden és bizalommal: finoman megérzik, mi felel meg a helyzetnek, mindig másképp, de sosem maradnak meg a külsőségeknél: kedvesen bizonygatják összetartozásukat hétköznapi aprósá-
Szűz Mária hónapja
„Május hónapja arra indít minket, hogy különösen sokat gondoljunk Máriára és beszéljünk róla. Május tulajdonképpen az ő hónapja. Ennélfogva az egyházi év aktuális időszaka (húsvét) és a mostani hónap arra hívja meg szívünket, hogy egyedülálló módon nyíljon meg Mária előtt“ (II. János Pál: általános kihallgatás, 1979. május 2)
Mennyire tetszik az embereknek, ha őket kiváló irodalmi férfiakkal, politikai, katonai, vagy egyházi méltóságokkal való rokonságukra emlékeztetjük!Énekelj a Szeplőtelen Szűznek és emlékeztesd: Üdvözlégy Mária, Atyaisten Leánya. Üdvözlégy Mária, Fiúisten Anyja, Üdvözlégy Mária, Szentlélek jegyese...Csak Isten nagyobb nálad! Önkéntelenül és mintegy magától értetődően érzünk vonzalmat Isten Anyja iránt, aki a mi Anyánk is. Szeretnénk vele mint élő emberrel találkozni, hiszen a halál nem győzte le; ő testestőllelkestől az Atyaistennél, Fiánál és a Szentléleknél van. Hogy megértsük Mária szerepét a keresztény életben, hogy megérezzük vonzását, hogy gyermeki ragaszkodással keressük jelenlétét, nem kell hozzá hosszas megfontolás, bár istenanyasága oly mély és oly gazdag, hogy sosem leszünk képesek eleget gondolkodni rajta. A katolikus hit Máriában Isten szeretetének különleges jelét látja: Isten már most barátainak
(folytatás az első oldalról)
gokkal, úgy érzik, meg kell tenniük anyjuknak, egy anyának viszont hiányoznak, ha a gyermek néha-néha megfeledkezik róluk: egy csók, gyöngédség, mikor elmegy vagy megjön, egy kis ajándék, egy-két szerető szó. Égi Anyánk iránti magatartásunkban is megvannak a gyermeki vonzalomnak ilyen módjai, amelyek által szoktunk vele érintkezni. Sok keresztény régi szokás szerint skapulárét visel; egyeseknek szokásává vált, hogy köszöntik a Szűzanya képeit, amelyek minden keresztény házban és nagyon sok város utcáin megtalálhatók – nem kellenek hozzá szavak, elég egy röpke gondolat. Mások rózsafüzért imádkoznak, ezt a szép imádságot, amelyben mint egy szerelmes, fáradhatatlanul ismétlik ugyanazokat a dolgokat, és emellett az Úr életének legfontosabb pillanatai fölött elmélkednek. Sokan egy bizonyos napot a hétből Máriának szentelnek – a szombatot –, hogy kimutassák hálájukat azért, hogy ő aki Isten Anyja, a mi Anyánk is. A Mária iránti tiszteletnek még sokféle ájta-
tossági formája van, ezeket most nem akarjuk felsorolni. Egy keresztény életében nem kell mindnek helyt adni – mert a növekedés a lelki életben nem azt jelenti, hogy az áhítatokat halmozzuk –, másrészt azonban szeretném azt állítani, hogy aki ezen áhítatformáknak egyikét-másikát nem sajátítja el, aki Mária iránti szeretetét nem bizonyítja valamilyen formában, annak a hitélete nem teljes. Aki idejét múltnak tartja a Boldogságos Szűz iránti áhítatgyakorlatokat, azt mutatja, hogy számára elveszett ezek mély keresztény értelme, hogy elfelejtette azt a forrást, amelyből fakadnak: az Atyaisten üdvözítő akaratába vetett hitet, a valóban emberré lett és egy asszonytól született Fiúisten iránti szeretetet és a Szentlélek Isten iránti bizalmat, aki kegyelmével megszentel bennünket. Isten az, aki Máriát adta nekünk, és nincs jogunk őt elutasítani, inkább forduljunk hozzá gyermeki szeretettel és örömmel. Mária, Isten Szent Anyja, észrevétlenül élt, mint népének akármelyik asszonya. Tanulj tőle egyszerűséget. Az Opus Dei internetes információs irodája
be az ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva, 1928-tól hivatalos iskolai ünnepé nyilvánították. Ugye milyen személytelen így ez a nap, hiszen kit érdekel az eredete valaminek, ami az anya szeretetét és nem félek a szótól, dicsőítését hivatott sugallni, hiszen ez minden egészséges lélekkel bíró ember számára olyan természetes, mint a levegő. Anyánkat észrevétlenül szeretjük, nem kell végig gondolnunk amikor eszünkbe jut, milyen érzelmeket hívjunk elő a lelkünkből, hiszen az anya–gyerek viszonynál nem létezhet erősebb kapocs, sokkal nagyobb kötődés ez, még a másik szülőnkhöz, az apánkhoz kapcsoló érzelemnél is. Nincs ezen mit csodálkozni, kihez kötődhetnénk jobban, mint ahhoz, akinek szó szerint a testéből valók vagyunk. Éppen azért, mert olyan természetes édesanyánk léte, sajnos sokszor csak akkor tudjuk igazán felmérni, ki is volt Ő nekünk, amikor már elhagyta a földi létet. Ezek a pillanatok nyitják rá szemünket anyánk létezésének egyszeri és megis-
Anyám napja Május első vasárnapja, a legszemélyesebb ünnep, hiszen eked is, nekem is, mindenkinek van édesanyja, és így a mi anyáink napja az Anyák napja. em véletlen, hogy ezt a napot már a régi görögök is ünnepelték és az évezredek során mindig felbukkant, soha ki nem halt. Első említésekor a nap a tavaszünnep-kör egyik eseménye volt, Rheának, az Istenek Anyjának hódoltak ekkor. A középkori Angliában az ünnepet befogadta a keresztény egyház, majd némiképpen a saját arculatához alakította. Jellemző a nap fontosságára, hogy a szülőhelyüktől távol dolgozóknak ilyenkor szabadságot adtak azért, hogy azt édesanyjukkal tölthessék. 1872-ben indult újkori hódító útjára az ünnep – mint oly sok más – természetesen az Egyesült Államokból. Néhány év elteltével már Európában is hódít az Anyák napja, sajnos azonban ezt a gyönyörű üzenetet hordozó ünnepet is elég gyorsan bedarálta az üzlet, mert sikeresen rátették kezüket a virág-, ajándék-, és levelezőlap árusok. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezette 2
„Csak egyetlenegy tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csík-nak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségekben, a havasok gerincein, s azóta is ott van”.
11
Így indította Prohászka Ottokár 1902-ben, Tusnád-fürdőről szóló prózai himnuszát, amikor megihlette Isten kegyelme. Ebben a Csíkban, a Csíksomlyói Szűzanya kegyhelye és a Hargita között elterülő Csíkszeredában új templomot szenteltek 2003. októberében. A Millenniumi-templom megálmodója 2000 augusztusában oda került plébános, Darvas-Kozma József, aki 2001 januárjában felkereste a világhírű magyar építészt Makovecz Imrét, aki a tervezést díjmentve elvállalta. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. Alapkövét 2001. aug. 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Két év után már szentelhetik ezt az „építészeti magyar-magzatot“. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtt kapubejáratok vannak, fölöttük 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból való: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél“ (Iz 26,2). Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, Szent István földjének szeretetét és hűségesek azokhoz az eszményekhez, amelyeket a Szent király tűzött a magyar nép egére. A sátortető közepe üveg kupola. Ott esik be a Nap fénye, és jelzi, hogy az Ige testté lett és közöttünk lakozik. Ezért van az oltár a templom közepén. Valahányszor Krisztus áldozatában részt vesznek a hívek, ezt vallják: halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz. A szárnyas tabernákulum méhkaptárra emlékeztet. Az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadt szobra áll. A kupola négy sarkán vörösrézből készült Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalok szobra van. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyal-szobrokat Nagy Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos része még a galéria és az alagsor is. A templomszenteléssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése és küzdelme öszszefogássá és békés életté magasztosult. A Millenniumi-templomot 2003. október 18-án Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök, szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.
A csíkszeredai Millenniumi-templom
(folytatás a nyolcadik oldalról)
1. Majláth püspök: a lelki megújulás útján Prohászka püspök lelki testvére, eszméinek osztályosa az esztergomi papnevelés intézeteiben. Olyan korban lett Erdély püspöke, amikor a 19. század végére még éreztették hatásukat a század szabadelvű eszméi. Megszülettek a katolikus egyház lelkiségével ellentétes irányzatok által táplált reformtörvények. A közszellem közömbös lett az igaz vallásos élettel szemben, különösen az értelmiség egy rétegében. A nevelésben nem tiltják ugyan, de nem is támogatják a vallásos szellemet, sőt gyakran akadályozzák azok érvényesülését, akik kiállnak a katolikus elvek mellett. Jellemző erre Kovács Ferenc, marosvásárhelyi apátplébános esete. Kilátásba helyezik, hogy az üresedésben levő rozsnyói püspökségre jelölni fogják. Amikor a Maros megyei gyűlésen a kormány által javasolt reformtörvények ellen foglal állást, egy tanácsos elkiáltja magát: „Oda a püspökség.“ Majláth püspök minden alkalmat felhasznál, hogy felrázza a közömbösöket. Rendszeresen felkeresi egyházmegyéje plébániáit a bérmautak alkalmával. Lélektől lélekig szól híveihez. Gyóntatja a felnőtteket, a diákokat, különösen a férfiakat. Külön és gyakran látogatja a középiskolákat. Nagy gondja volt a főiskolások lelki gondozására. A Jézus Szíve tisztelet nagy apostola lett. A lelki megújulás érdekében 1913-ban egyházmegyei zsinatot tartott, melynek fő célkitűzése volt a papság megszentelése a hívek üdvének előmozdítása és az egyház iránti hűség megerősítése. 2. A katolikus iskolák védelmében A múlt század végén a szabadelvű magyar kormányzat, propagandát kezdett a katolikus és általában a hitvallásos iskolák felszámolására. Nem ugyan tilalommal, vagy államosítással, hanem a szülők meggyőzésével, hogy állami iskolákba írassák gyermekeiket. Szerencsére nem sok eredménnyel; ami annak a lelkiségnek köszönhető, amely Majláth püspök munkája nyomán szóhoz jutott. Hogy mennyire történelmi jelentőségű volt ez, kitűnt az első világháború után, amikor az állami iskolák egészen idegenekké váltak és csak a hitvallásos iskolák védték és táplálták a növekvő nemzedékekben a hithez és a néphez való hűséget. 10
A két világháború között ez indokolta, hogy tovább kellett küzdenie a katolikus iskolák védelméért, melyeknek elnéptelenítésére, felszámolására az akkori rendszer mindent megkísérelt, nem mellőzve a névelemzést és a csendőri erőszak beavatkozását sem, annak ellenére, hogy törvény biztosította a hitvallásos iskolák működését. Megnehezítette a küzdelmet az is, hogy az egyház az akkori agrárreform következtében elveszítette iskolafenntartó vagyonának jórészét és az iskolák fenntartása roppant nagy terhet rótt a hívekre. A hívek hithűsége azonban biztosította, hogy az iskolák többségét meg lehetett menteni. 3. Áron püspök: az emberi jogok védelmében rendületlenül Alig vette át egyházmegyéje vezetését, a nagypolitika kettévágta a püspökség területét. A püspök gyulafehérvári székhelyén maradt. Az északerdélyi részek kormányzását a kolozsvári Püspöki Helyhatóság vette át. Oda költözött a Papnevelő is, mivel a kispapok többsége székelyföldi volt. Márton püspök ilyen körülmények között indult el arra az útra, amely nagy áldozatok vállalására kötelezte. De ezeket egész lélekkel vállalta. Két szélsőséges rendszer: jobboldali és baloldali összecsapása és elnyomása között mindkettővel szemben vállalta a nyílt kiállást. 1944 pünkösdjén kolozsvári híres beszédében elítélte a faji elnyomást, üldözést. 1945 után felemelte szavát ismételten a baloldali világnézeti elnyomás és a kisebbségeket sújtó jogtalanságok ellen. 6 évi börtön és 12 évi kényszerlakás után sem engedett elveiből az egyház és népe jogainak védelméről nem mondott le. Nagyok voltak a külső veszteségek, de a kiállás erkölcsi tőkéje nem maradt gyümölcs nélkül hívei lelkében. 4. Az egyházmegye megpróbáltatásai az ateista diktatúra alatt Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák államosítása volt 1948-ban.
Hálaadás
mételhetetlen csodájára. Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy soha-soha többé nem lesz olyan ember, aki pótolhatná. Ha ilyenkor – Anyák napján – végig gondolnánk mindezt, talán kevesebb dolgot kellene megbánnunk majd a gyász pillanataiban. Nem lehet véletlen, hogy már a kezdetek óta az anyák ünnepe, egybe esik a tavasszal, a természet újjászületésével, hiszen az anya mindig és mindig ad, nem egy, de számtalan esélyt, még a társadalom szemében elvetemültnek ítélt fiának is. Igazán hinni bennünk, csak anyánk tud, ezt a hitet és bizalmat kell megköszönnünk ezen a napon. A legszemélyesebb ünnep ez, mi ehhez képest a születésnap, szinte semmi, akkor „csak“ megszületünk, világra jövünk, mit sem sejtve arról mi vár ránk, ám Ő már akkor belénk látja mindazt a jót, szépet, amit annak idején Mária is a jászol fölé hajolva. Neki köszönhető, hogy mindannyian egy megváltó ígéretét hordozzuk születésünk pillanatában. Tudom profán a hasonlat, de anyámtól kaptam életem egyetlen lenullázhatatlan hitelkártyáját, a szeretetét. Köszönöm Mama! Pálmai Tamás
Dsida Jenő:
Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad Köszönöm istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – itt e földön senki sem szerethet jobban! – Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod Istenem – milyen sok az árva, Aki oltalmadat vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincs édesanyjuk! Vigasztald őket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
3
György Attila
lamiképpen aláásni a Szűzanya iránti tiszteletünket. Nem csoda, ha sikerül egyeseket megtéveszteni és ezek eltévednek az üdvösség útján. Ezt elkerülendő, hallgassunk egyházunk szavára, aki nem szűnik meg gyermekeit Máriához vezetni. Mária azonban nem csak vezetőnk a Krisztuskövetés útján, hanem közbenjárónk is. Isten azzal akarja kitüntetni Máriát, hogy komoly szerepet szán neki az emberek üdvözítésében. Az ő anyai kezét használja föl kegyelmei kiosztására. Egy igazán jó édesanya kimeríthetetlen kincsekkel rendelkezik, mindig van adnivalója gyermekei számára. Talán éppen Mária lenne ebben kivétel? Vianney Szent Jánosról olvasom, amikor szokása szerint déli harangszóra a plébániára indult, tisztelői sorfalat álltak és áldását kérték. A plébános végigment az udvaron, majd egészen váratlanul megállt egy gyászfátyolos asszony előtt. Lehajolt hozzá és csak ennyit mondott: megmenekült! Az asszony zavartan nézett a papra, aki így folytatta: miközben öngyilkos férje a hídról a folyóba zuhant, megbánta bűneit! Úgy-e emlékszik a májusi imaórákra? Igen, az asszony jól emlékezett. Bár a férje nem volt vallásos, feleségével együtt gyakran imádkozott Máriához. Ezzel érdemelte ki a megtérés kegyelmét. Az özvegy arca fölragyogott. Sohasem találkozott még a plébánossal és egész véletlenül került Arsba. Bizonyára a Szűzanya vezette ide, hogy ezzel a jó hírrel megvigasztalja. Nekünk, embereknek mindig bőven van kérnivalónk Istentől. Az ember éhező, táplálékra szoruló lény testi és lelki értelemben. A sok-sok emléktábla Mária kegyhelyein arról tanúskodik, hogy anyai bőkezűséggel osztogatja ajándékait, teljesíti kéréseinket. Ha néha nem így történik, akkor sem kételkedjünk anyai jóságában. Édesanyánk sem teljesítette gyermekkorunkban minden kérésünket, mert tudta, hogy ez nem válna javunkra. Kérjünk elsősorban lelki javakat, kegyelmi ajándékokat, hogy Boldogságos Anyánknak boldog gyermekei lehessünk!
Isten kedvence A májusvárás kilenchónapos adventjében minden édesanya gyakran gondol a szíve alatt növekvő magzatára. Találgatja, fiú lesz avagy lány és milyen nevet adjanak neki? Az ízlések különbözők és bő választék van a hagyományos és divatos keresztnevekben. Olykor az újságok is beszámolnak, hogy egy-egy névnapon mennyi virágot vásároltak és hány dísztáviratot küldtek az ünnepelteknek. Nem kétséges, hogy a keresztény népek családjában évszázadokon át a Mária név volt a leggyakoribb. Ennek a népszerűségnek kézenfekvő a magyarázata. Ezt a nevet viselte Jézus édesanyja. Mivel pedig mi, az ő gyermekei nem érjük be egynapos köszöntéssel, az esztendő két hónapját s így a virágfakasztó májust is neki szenteljük. Máriát dicsérni hívek jöjjetek! Nem tudjuk pontosan meghatározni a Mária név jelentését. Az ószövetségben igen gyakori és egyesek szerint egyiptomi eredetű, amely annyit jelent, hogy Isten kedvence. Valóban találó név az Istenanya számára! A bűnbe sötétedett emberiség életében ő jelentette a hajnalt, az üdvösség kezdetét. Isten benne és általa fordult felénk, hogy szinte kézzelfoghatóvá tegye, megtestesítse szeretetét. Jézus Krisztus Máriában találkozott az emberiséggel, úgy illő tehát, hogy minden találkozásnak ő legyen a pártfogója. Méltán nevezzük frigyszekrénynek, aki legdrágább kincsünket, Jézust hordozta szívében. Kiránduló társaság járja az erdőt, de ott, ahol az utak szétágaznak, megállnak, tanakodnak, merre menjenek? Hamarosan fölfedeznek egy útjelző táblát az egyik fa törzsén. Nemcsak az irányt mutatja, hanem azt is, hogy hány percig tart az út. Vidáman indulnak tovább, de a jelzett idő alatt sem érnek oda. Erre egy arra járó turista fölvilágosítja őket, hogy rossz irányban gyalogoltak. Bizonyára valaki megfordította a jelzőtáblát és ezért tévedtek el... Isten a mi életútunk mellé is jelzőtáblákat állított. Élő, eleven jelzőtáblákat, szentéletű embereket. Ezek között a legelső Jézusunk édesanyja, Mária. Aki helyesen tiszteli és követi Máriát, az nem fog eltévedni. Igaz, hogy korunkban sokan megpróbálják eltüntetni Isten jelzőtábláit és va4
– ötödik rész –
A könyvünkről
Figyelem Jézust Hallatlan nyugalommal készül. Harmincéves csendből lép elő. Nem igényli, hanem megalapozza tekintélyét. Nem fél, hogy lekési az életet, vagy a legújabb római divatot. Nem utánoz senkit. Eredetit, elrejtett kincset hoz, ami különb a világ minden szemetjénél. Betlehemtől a Golgotáig töretlen az élete. Nem kapkod, utólag sem kell javítani beszédein, tökéletesen beszéli kortársai nyelvét, úgy népszerű, hogy nem középszerű. Eledele volt az Atya akarata, így történhetett, hogy inkább a vére hullott, mint i betű az igazságból, vagy egyetlen bárány is a nyájból. Pár hónap alatt lázba hozta az országot. Mellette elaludni nem lehetett, inkább néha ő aludt el a fáradtságtól. Pazarlóan áradt jósága, mint a Nap, amely fölkel jókra, rosszakra egyaránt. Egyetlen, amihez ragaszkodott, a csendes rejtekben töltött néhány órához, amikor imádkozott. Boldog volt, aki ilyenkor láthatta, utána hallhatta. Megtanított látni! A világ nem olyan unalmas, az ég nem olyan távoli, mint amilyennek látszik. Körülötte minden üzenetet hordozott. Visszakacsintott a mezők lilioma: – Ugye milyen szép vagyok? Szólt az elguruló pénz: – Észrevettél? Sóhajtott a letaposott sír, dördült a villám, sírt az özvegy, szólt a muzsika. Ő pedig mindent hasonlattá, példává szelídített. Sosem tanult homiletikát, nem volt szakkönyvtára, nem gyakorlatoztatott, sőt, még csak nem is kötelezett. Egy titka volt: valóban Isten fia volt, és ha szólt, mélységes mély lelkéből közvetített. Fiatalok hívták, férfiak hagytak fel begyepesedett szokásaikkal. Csak ő nem lassított, bármit is üzentek a főtanácsból. Anyja hogy félthette, amikor megtudta: az államelnöknek azt üzente, még nem ér rá arra a „rókára“… Nem vált fanatikussá, nem ügyelt a tekintélyére, valami aranyos humor bujkált benne. Az ingatag Pétert „Sziklának“ kereszteli, hogy már csak a neve miatt se legyen nyugta. Az akadékoskodó Nátánáelt „igaz izraelitának“ tiszteli, s a 99 megmaradt bárányról sejtelmes mosollyal állítja, hogy „nincs szükségük megtérésre“. Híveinek nagypénteki aposztáziája átmeneti „rövidzárlatnak“ bizonyult. Amikor a
Lélek elárasztotta Jeruzsálemet, a város, mint jól előkészített puskapor, robbant. Ontotta a szenteket, indultak hírnökök. A keresztények leállíthatatlannak bizonyultak.
Kérdezem magam Miért nem jó az asztal vége? Miért nincs szükség őrre az omló bástyán? Miért ne kéne szántani ősszel, s tarlót égetni tavasszal? Miért törnek le a Jézus ígérte kísérő jelenségek, az, hogy miatta meggyűlöl mindenki, meg hogy szűk úton kell mennem? Miért csak a napfényen tudok kitartani? Miért küzdjön Jézus egyedül? Miért baj, ha a lator nem rögtön, hanem csak este lesz együtt Jézussal? Miért baj, ha csak az Atya lát a rejtekben? Miért vagyok szomorú, ha nem mindenki köszön vissza, s az áldás visszaszáll rám? Miért lenne a magvető felesleges, ha a növekedést Isten adja? Miért oly tragikusak a testembe kapott tövisek, ha elég nekem a kegyelem? Jól számolom-e az ígért és szerintem hiányos százannyit, s egyáltalán szabad-e számolni? Hiszen nem abból áll a százszoros viszontszeretet, hogy a bárány visszabéget és nyalja a kezem. A százszoros szeretet már az előlegben benne rejlik, hogy egyáltalán szóba állt velem és pásztorának választott…
Hintavég Valahol egy vándorcirkuszban látványos akrobatacsoportot láttam. A porondon egymás mellett mérleghinták álltak, amelyeknek egyik felén ült valaki, míg a szabadon álló hintavégek üresen meredtek felfelé. Egyszer csak nagy magasságból valaki ráugrott az első szabadon álló hintavégre és úgy pattintotta az alsó végén ülőt, hogy az felrepült és ráugrott a következő hinta szabad végére, ahonnan ismét csak felvágódott, aki addig ott üldögélt. Pillanatok alatt mindannyian mozgásba lendültek.
Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír
(folytatása következő lapszámunkban)
9
8
Krisztussal ezer esztendeig – hetedik rész –
(folytatása a tizedik oldalon)
IV. Két püspök korszaka Nagy történelmi változások, megpróbáltatások korszakában a püspökség abban a nagy kegyelemben részesült, hogy a 20. század első háromnegyedét két nagy püspök nyolc évtizedre rugó kormányzása töltötte ki: Majláth Gusztáv Károly (1897–1937), Márton Áron (1939–1980). Közben Verbuchner Adolf püspök csak alig 2 évet vállalhatta a püspökség terheit. Beteg szíve hamar felmondta a szolgálatot. Pedig megsejtette, hogy megértő, szelíd lélekkel tudna kormányozni.
házmegye intézményeinek, elsősorban iskoláinak támogatására fordították. Álljon itt csak néhány adat az új korból. Kovács Miklós adományai 1847-ig 157 223 forintot tettek ki. Végrendeletében 20 000 forintot hagyott jótékony célra. Haynald Lajos adományai meghaladták a 300 000 forintot. Fogarassy Mihály 100 000 forintos alapítványt tett katolikus egyetem céljára, s többi adományai is, többnyire iskolai célokra, meghaladták a 100 000 forintot. Lönhardt Ferenc (1882–97) alapítványai meghaladják a 200 000 forintot. Sokat költött templomok és iskolák építésére Majláth püspök hasonlóképpen mindent az egyházmegye intézményeire fordított, nem kímélve családi vagyonát sem. Amikor a Státus gyűlésén bejelentette egyik nagyobb szabású adományát, egy státusatya hangosan megjegyezte: „De akkor a püspök miből él?“ 1918-ig a püspök pénztárból kiutalt adományai közel 800 000 koronát tettek ki. Az első világháború utáni agrárreform nagyon megnyirbálta a püspökség és az egyházmegyének a státus kezelésében levő vagyonát s elképzelhető, milyen nagy áldozatba került azután a katolikus iskolák fenntartása.
Sorozatot indítottunk, amelyben ismertetjük az ezeréves egyházmegye történetét. Az összeállítás a nemrég elhunyt Ft. Léstyán Ferenc atyától származik. Amikor olvassuk írását rá is emlékezzünk, és imádkozzunk érte. 5. Az egyházmegyei státus és az egyházmegye intézményei Az utókor megkérdezheti, hogyan tudott a püspökség ennyi intézetet, iskolát, egyházközséget fenntartani, annyi új templomot, plébániát létesíteni az utolsó két évszázadban? A fejedelmi korszakban világi főemberek fogtak össze s vették védelembe a püspök nélkül maradt egyházmegyét. Ez a védelem előbb az országgyűléseken nyilvánult meg, ahol küzdöttek a katolikus vallás szabadságáért. Később, mint püspökség, sajátos intézménye intézi a rábízott egyházi javak, ingatlanok, jövedelmező birtokok kezelését. Tagjai kétharmadban világiak, egyharmadban papok. Végrehajtó szerve az igazgató tanács. Elnöke a püspök, egy világi elnökkel. A katolikus püspökség visszaállítása után az állam fokozatosan elismeri az egykor egyházi célokat szolgáló vagyon eredeti rendeltetésének szükségességét. Ezekhez a javakhoz járulnak a 18. században a feloszlatott szerzetesi javak, amelyről alapokat létesítenek. Az egyház kiharcolja, hogy ezeknek kezelését bizonyos autonómia biztosításával a státus intézze. A püspökség erre az intézményre bízza az iskolák, főképp a középiskolák gondját. Ugyancsak feladata lesz a plébániák segélyezése, új plébániák építése, a nagyszebeni Teréz Árvaház fenntartása stb. A terhek oly nagyok voltak, hogy a jövedelmi alapok nem tudták fedezni s ezért államsegély kiutalását is biztosítani kellett. A hét főgimnázium modern épületeinek fedezésére kölcsönt is vettek fel. A gyulafehérvári főgimnázium főépületét csaknem teljes értékben. Majláth püspök építtette családi vagyonának feláldozásával. Követte elődeinek példáját, akik a püspöki javadalom és vagyoni jövedelmét szintén az egy-
Rónay György (1913–1978)
Vers a május Királynőjéhez
Ó, Szűz, ki halk homályán hűsívű templomoknak lakozol hófehéren szelíd oltár felett, hol omló fellegekben a tömjénfüst lebeg, s hol enyhe lángolással örök tüzek lobognak,
ó, Szűz, kihez zokogva sikolt a könnyes ének virágos május-estén a jámbor ajkakon, hallgasd meg bús szívemből feléd omló dalom, amelyet áhítattal ajánlok fel ma Néked.
Tiszteletes edénye az égi kegyelemnek, ajtója fényes égnek, titokzatos virág, csillag, kit nem vakíthat a ködbe hullt világ dohos szívekből szálló sötét felhője sem meg.
Te légy az én vezérem, lecsüggedt bús fejemre szemed sugára szárnyán suhanjon enyhülés, terítsd reám palástod bajban védelmül, és segíts, hogy el ne hagyjon soha az Úr kegyelme!
Kísértetes viharban ragyogj az égnek ívén, hamis fény el ne csalja rossz útra gyermeked, vezsd át őt szelíden vak örvények felett... Tehozzád, mint anyámhoz, maradjak mindig hív én.
5
PIO ATYA szentáldozás utáni imájával köszöntjük az alább felsorolt kisiskolásokat, akik május 24-én találkoztak első ízben a szentségi Jézussal. Kérjük az élet Urát kísérje életútjukat és legyen ezen kisgyermekek „áldása“.
Albert Szende Albert Szilárd Ambrus Abigél Asztalos Ágnes Bagossy Bernadett Bandi Zsombor Bartók Tamás Berkeczi Roland Bitai Ábel Blága Iringó Bodó Zoltán Borcsa Hunor Bölöni Kelemen Eszter Csámpár Melinda Csokurlán Miklós Daczó Hilda Demeter Ábel Fekete Csanád Gellért Ferencz József Gellért
Nagy Gellért Nagy Judit Némethi Hunor Para Eszter Popovics Szilárd Rácz Bernadett Simon Sándor Steiger Katalin Szabó Hunor Szabó Richárd Szőcs Andrea Tuzson Balázs Váncsa Kristóf Váradi István Vass Boglárka Vén Vinceffy Anna Zsiga Szidónia Tóth Ádám Tóth József Alpár
* Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen. * Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban. * Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek. * Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál, akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által. * Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet. * Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban.
Ferencz Zsolt Finna Nórbert Fodor Ferenc László Gábor Erik Gábor Zsolt Gazda Orsolya Horvát Áron Jakab Abigél Kádár Róland Kéménes Abigél Anna Kerekes Salamon Szende Kovács Boglárka Kovács Christian Kőműves Szilveszter Kurta Noémi Molnár Erika Molnár Erika Bernadett Molnár Melinda Molnár Petra Mózes Janka
* Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled. * Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek anynyiszor. * Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és nélküled csökken az én buzgóságom. * Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok. * Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat. * Maradj velem Uram, hogy halljam a Te hangodat és kövesselek. * Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled lenni. * Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.
6
Vajon réginek nevezhetjük ezt a történetet? Sajnos, nem. Napjainkban is egy kaini civilizáció önző világában élünk. Az emberi élet, az emberi szellem pusztulásra növekszik a szeretet Lelke nélkül. Sokszor megdöbbenve és tehetetlenül nézzük ezt a félelmetes növekedést. Ezért kulcsoljuk imára kezünket és így fohászkodunk: Jöjj, Szenlélek, térj be városainkba, házainkba, családjainkba, szemünkbe és szívünkbe élküled hiába olvassuk a könyveket, nem leszünk bölcsebbek. élküled hiába beszélünk, nem kerülünk közelebb egymáshoz. élküled széthull életünk értelmetlen napokra. élküled értelmetlenségbe fulladnak gondolataink. élküled tönkre tesz a technika. élküled múzeumokká lesznek a templomok. élküled minden ima üres fecsegés. élküled megfagy a mosoly és pusztasággá válik körülöttünk a világ. Ezért kérünk, jöjj, Szentlélek!
A Vigasztaló Szentlélek
Nem véletlen, ha napjainkban, a végpusztulást idéző feszültségek közepette megfogamzik bennünk a kérdés: Vajon mit rejteget az emberfaj számára a jövő? A régi görögök a delphi jóshoz zarándokoltak, Rómában a haruspexek vállalkoztak a jövendőmondás szerepére. Még napjainkban is jó üzletnek számít a horoszkópok készítése, sorsunkat a csillagok állásából próbáljuk kiolvasni. Mi keresztények nem szorulunk ilyen kétes értékű eszközökre. Jézus nyiltan megmondotta, mit hoz számunkra a jövő. Először is komoly üldöztetést, a hit megfogyatkozását és az Isten ellenére megkísérelt élet kudarcát. Ugyanakkor megígérte, velünk marad a világ végéig. Elküldi a Szentlelket, hogy világosságot gyújtson a bizonytalanság, a félelem éjszakájában. Egy régi történet felveti a kérdést: mi okozta Szodoma pusztulását? Jól ment a sora, lakói igen magas életszínvonalon éltek. Önzésük falai közé zárkóztak és jólétüket senkivel sem akarták megosztani. Ha idegen érkezett városukba, adtak neki ugyan aranyat, de kenyeret nem. Ennek következtében éhen halt a vendég és visszakerült az aranyuk. Ezzel a magatartásukkal ítélték magukat pusztulásra.
Jöjj el Szentlélek! Töltsd be híveid szívét és lobbantsd fel bennük a Te szereteted lángját! Küldd el Lelkedet, és minden újjászületik! És megújítod a föld színét! Imádkozzunk! Istenünk, Te a Szentlélek világosságával tanítod híveid szívét. Add, hogy helyesen éljünk az Ő szellemében és mindig örvendezzünk, Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
7
PIO ATYA szentáldozás utáni imájával köszöntjük az alább felsorolt kisiskolásokat, akik május 24-én találkoztak első ízben a szentségi Jézussal. Kérjük az élet Urát kísérje életútjukat és legyen ezen kisgyermekek „áldása“.
Albert Szende Albert Szilárd Ambrus Abigél Asztalos Ágnes Bagossy Bernadett Bandi Zsombor Bartók Tamás Berkeczi Roland Bitai Ábel Blága Iringó Bodó Zoltán Borcsa Hunor Bölöni Kelemen Eszter Csámpár Melinda Csokurlán Miklós Daczó Hilda Demeter Ábel Fekete Csanád Gellért Ferencz József Gellért
Nagy Gellért Nagy Judit Némethi Hunor Para Eszter Popovics Szilárd Rácz Bernadett Simon Sándor Steiger Katalin Szabó Hunor Szabó Richárd Szőcs Andrea Tuzson Balázs Váncsa Kristóf Váradi István Vass Boglárka Vén Vinceffy Anna Zsiga Szidónia Tóth Ádám Tóth József Alpár
* Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen. * Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban. * Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek. * Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál, akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által. * Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet. * Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban.
Ferencz Zsolt Finna Nórbert Fodor Ferenc László Gábor Erik Gábor Zsolt Gazda Orsolya Horvát Áron Jakab Abigél Kádár Róland Kéménes Abigél Anna Kerekes Salamon Szende Kovács Boglárka Kovács Christian Kőműves Szilveszter Kurta Noémi Molnár Erika Molnár Erika Bernadett Molnár Melinda Molnár Petra Mózes Janka
* Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled. * Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek anynyiszor. * Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és nélküled csökken az én buzgóságom. * Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok. * Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat. * Maradj velem Uram, hogy halljam a Te hangodat és kövesselek. * Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled lenni. * Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.
6
Vajon réginek nevezhetjük ezt a történetet? Sajnos, nem. Napjainkban is egy kaini civilizáció önző világában élünk. Az emberi élet, az emberi szellem pusztulásra növekszik a szeretet Lelke nélkül. Sokszor megdöbbenve és tehetetlenül nézzük ezt a félelmetes növekedést. Ezért kulcsoljuk imára kezünket és így fohászkodunk: Jöjj, Szenlélek, térj be városainkba, házainkba, családjainkba, szemünkbe és szívünkbe élküled hiába olvassuk a könyveket, nem leszünk bölcsebbek. élküled hiába beszélünk, nem kerülünk közelebb egymáshoz. élküled széthull életünk értelmetlen napokra. élküled értelmetlenségbe fulladnak gondolataink. élküled tönkre tesz a technika. élküled múzeumokká lesznek a templomok. élküled minden ima üres fecsegés. élküled megfagy a mosoly és pusztasággá válik körülöttünk a világ. Ezért kérünk, jöjj, Szentlélek!
A Vigasztaló Szentlélek
Nem véletlen, ha napjainkban, a végpusztulást idéző feszültségek közepette megfogamzik bennünk a kérdés: Vajon mit rejteget az emberfaj számára a jövő? A régi görögök a delphi jóshoz zarándokoltak, Rómában a haruspexek vállalkoztak a jövendőmondás szerepére. Még napjainkban is jó üzletnek számít a horoszkópok készítése, sorsunkat a csillagok állásából próbáljuk kiolvasni. Mi keresztények nem szorulunk ilyen kétes értékű eszközökre. Jézus nyiltan megmondotta, mit hoz számunkra a jövő. Először is komoly üldöztetést, a hit megfogyatkozását és az Isten ellenére megkísérelt élet kudarcát. Ugyanakkor megígérte, velünk marad a világ végéig. Elküldi a Szentlelket, hogy világosságot gyújtson a bizonytalanság, a félelem éjszakájában. Egy régi történet felveti a kérdést: mi okozta Szodoma pusztulását? Jól ment a sora, lakói igen magas életszínvonalon éltek. Önzésük falai közé zárkóztak és jólétüket senkivel sem akarták megosztani. Ha idegen érkezett városukba, adtak neki ugyan aranyat, de kenyeret nem. Ennek következtében éhen halt a vendég és visszakerült az aranyuk. Ezzel a magatartásukkal ítélték magukat pusztulásra.
Jöjj el Szentlélek! Töltsd be híveid szívét és lobbantsd fel bennük a Te szereteted lángját! Küldd el Lelkedet, és minden újjászületik! És megújítod a föld színét! Imádkozzunk! Istenünk, Te a Szentlélek világosságával tanítod híveid szívét. Add, hogy helyesen éljünk az Ő szellemében és mindig örvendezzünk, Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
7
8
Krisztussal ezer esztendeig – hetedik rész –
(folytatása a tizedik oldalon)
IV. Két püspök korszaka Nagy történelmi változások, megpróbáltatások korszakában a püspökség abban a nagy kegyelemben részesült, hogy a 20. század első háromnegyedét két nagy püspök nyolc évtizedre rugó kormányzása töltötte ki: Majláth Gusztáv Károly (1897–1937), Márton Áron (1939–1980). Közben Verbuchner Adolf püspök csak alig 2 évet vállalhatta a püspökség terheit. Beteg szíve hamar felmondta a szolgálatot. Pedig megsejtette, hogy megértő, szelíd lélekkel tudna kormányozni.
házmegye intézményeinek, elsősorban iskoláinak támogatására fordították. Álljon itt csak néhány adat az új korból. Kovács Miklós adományai 1847-ig 157 223 forintot tettek ki. Végrendeletében 20 000 forintot hagyott jótékony célra. Haynald Lajos adományai meghaladták a 300 000 forintot. Fogarassy Mihály 100 000 forintos alapítványt tett katolikus egyetem céljára, s többi adományai is, többnyire iskolai célokra, meghaladták a 100 000 forintot. Lönhardt Ferenc (1882–97) alapítványai meghaladják a 200 000 forintot. Sokat költött templomok és iskolák építésére Majláth püspök hasonlóképpen mindent az egyházmegye intézményeire fordított, nem kímélve családi vagyonát sem. Amikor a Státus gyűlésén bejelentette egyik nagyobb szabású adományát, egy státusatya hangosan megjegyezte: „De akkor a püspök miből él?“ 1918-ig a püspök pénztárból kiutalt adományai közel 800 000 koronát tettek ki. Az első világháború utáni agrárreform nagyon megnyirbálta a püspökség és az egyházmegyének a státus kezelésében levő vagyonát s elképzelhető, milyen nagy áldozatba került azután a katolikus iskolák fenntartása.
Sorozatot indítottunk, amelyben ismertetjük az ezeréves egyházmegye történetét. Az összeállítás a nemrég elhunyt Ft. Léstyán Ferenc atyától származik. Amikor olvassuk írását rá is emlékezzünk, és imádkozzunk érte. 5. Az egyházmegyei státus és az egyházmegye intézményei Az utókor megkérdezheti, hogyan tudott a püspökség ennyi intézetet, iskolát, egyházközséget fenntartani, annyi új templomot, plébániát létesíteni az utolsó két évszázadban? A fejedelmi korszakban világi főemberek fogtak össze s vették védelembe a püspök nélkül maradt egyházmegyét. Ez a védelem előbb az országgyűléseken nyilvánult meg, ahol küzdöttek a katolikus vallás szabadságáért. Később, mint püspökség, sajátos intézménye intézi a rábízott egyházi javak, ingatlanok, jövedelmező birtokok kezelését. Tagjai kétharmadban világiak, egyharmadban papok. Végrehajtó szerve az igazgató tanács. Elnöke a püspök, egy világi elnökkel. A katolikus püspökség visszaállítása után az állam fokozatosan elismeri az egykor egyházi célokat szolgáló vagyon eredeti rendeltetésének szükségességét. Ezekhez a javakhoz járulnak a 18. században a feloszlatott szerzetesi javak, amelyről alapokat létesítenek. Az egyház kiharcolja, hogy ezeknek kezelését bizonyos autonómia biztosításával a státus intézze. A püspökség erre az intézményre bízza az iskolák, főképp a középiskolák gondját. Ugyancsak feladata lesz a plébániák segélyezése, új plébániák építése, a nagyszebeni Teréz Árvaház fenntartása stb. A terhek oly nagyok voltak, hogy a jövedelmi alapok nem tudták fedezni s ezért államsegély kiutalását is biztosítani kellett. A hét főgimnázium modern épületeinek fedezésére kölcsönt is vettek fel. A gyulafehérvári főgimnázium főépületét csaknem teljes értékben. Majláth püspök építtette családi vagyonának feláldozásával. Követte elődeinek példáját, akik a püspöki javadalom és vagyoni jövedelmét szintén az egy-
Rónay György (1913–1978)
Vers a május Királynőjéhez
Ó, Szűz, ki halk homályán hűsívű templomoknak lakozol hófehéren szelíd oltár felett, hol omló fellegekben a tömjénfüst lebeg, s hol enyhe lángolással örök tüzek lobognak,
ó, Szűz, kihez zokogva sikolt a könnyes ének virágos május-estén a jámbor ajkakon, hallgasd meg bús szívemből feléd omló dalom, amelyet áhítattal ajánlok fel ma Néked.
Tiszteletes edénye az égi kegyelemnek, ajtója fényes égnek, titokzatos virág, csillag, kit nem vakíthat a ködbe hullt világ dohos szívekből szálló sötét felhője sem meg.
Te légy az én vezérem, lecsüggedt bús fejemre szemed sugára szárnyán suhanjon enyhülés, terítsd reám palástod bajban védelmül, és segíts, hogy el ne hagyjon soha az Úr kegyelme!
Kísértetes viharban ragyogj az égnek ívén, hamis fény el ne csalja rossz útra gyermeked, vezsd át őt szelíden vak örvények felett... Tehozzád, mint anyámhoz, maradjak mindig hív én.
5
György Attila
lamiképpen aláásni a Szűzanya iránti tiszteletünket. Nem csoda, ha sikerül egyeseket megtéveszteni és ezek eltévednek az üdvösség útján. Ezt elkerülendő, hallgassunk egyházunk szavára, aki nem szűnik meg gyermekeit Máriához vezetni. Mária azonban nem csak vezetőnk a Krisztuskövetés útján, hanem közbenjárónk is. Isten azzal akarja kitüntetni Máriát, hogy komoly szerepet szán neki az emberek üdvözítésében. Az ő anyai kezét használja föl kegyelmei kiosztására. Egy igazán jó édesanya kimeríthetetlen kincsekkel rendelkezik, mindig van adnivalója gyermekei számára. Talán éppen Mária lenne ebben kivétel? Vianney Szent Jánosról olvasom, amikor szokása szerint déli harangszóra a plébániára indult, tisztelői sorfalat álltak és áldását kérték. A plébános végigment az udvaron, majd egészen váratlanul megállt egy gyászfátyolos asszony előtt. Lehajolt hozzá és csak ennyit mondott: megmenekült! Az asszony zavartan nézett a papra, aki így folytatta: miközben öngyilkos férje a hídról a folyóba zuhant, megbánta bűneit! Úgy-e emlékszik a májusi imaórákra? Igen, az asszony jól emlékezett. Bár a férje nem volt vallásos, feleségével együtt gyakran imádkozott Máriához. Ezzel érdemelte ki a megtérés kegyelmét. Az özvegy arca fölragyogott. Sohasem találkozott még a plébánossal és egész véletlenül került Arsba. Bizonyára a Szűzanya vezette ide, hogy ezzel a jó hírrel megvigasztalja. Nekünk, embereknek mindig bőven van kérnivalónk Istentől. Az ember éhező, táplálékra szoruló lény testi és lelki értelemben. A sok-sok emléktábla Mária kegyhelyein arról tanúskodik, hogy anyai bőkezűséggel osztogatja ajándékait, teljesíti kéréseinket. Ha néha nem így történik, akkor sem kételkedjünk anyai jóságában. Édesanyánk sem teljesítette gyermekkorunkban minden kérésünket, mert tudta, hogy ez nem válna javunkra. Kérjünk elsősorban lelki javakat, kegyelmi ajándékokat, hogy Boldogságos Anyánknak boldog gyermekei lehessünk!
Isten kedvence A májusvárás kilenchónapos adventjében minden édesanya gyakran gondol a szíve alatt növekvő magzatára. Találgatja, fiú lesz avagy lány és milyen nevet adjanak neki? Az ízlések különbözők és bő választék van a hagyományos és divatos keresztnevekben. Olykor az újságok is beszámolnak, hogy egy-egy névnapon mennyi virágot vásároltak és hány dísztáviratot küldtek az ünnepelteknek. Nem kétséges, hogy a keresztény népek családjában évszázadokon át a Mária név volt a leggyakoribb. Ennek a népszerűségnek kézenfekvő a magyarázata. Ezt a nevet viselte Jézus édesanyja. Mivel pedig mi, az ő gyermekei nem érjük be egynapos köszöntéssel, az esztendő két hónapját s így a virágfakasztó májust is neki szenteljük. Máriát dicsérni hívek jöjjetek! Nem tudjuk pontosan meghatározni a Mária név jelentését. Az ószövetségben igen gyakori és egyesek szerint egyiptomi eredetű, amely annyit jelent, hogy Isten kedvence. Valóban találó név az Istenanya számára! A bűnbe sötétedett emberiség életében ő jelentette a hajnalt, az üdvösség kezdetét. Isten benne és általa fordult felénk, hogy szinte kézzelfoghatóvá tegye, megtestesítse szeretetét. Jézus Krisztus Máriában találkozott az emberiséggel, úgy illő tehát, hogy minden találkozásnak ő legyen a pártfogója. Méltán nevezzük frigyszekrénynek, aki legdrágább kincsünket, Jézust hordozta szívében. Kiránduló társaság járja az erdőt, de ott, ahol az utak szétágaznak, megállnak, tanakodnak, merre menjenek? Hamarosan fölfedeznek egy útjelző táblát az egyik fa törzsén. Nemcsak az irányt mutatja, hanem azt is, hogy hány percig tart az út. Vidáman indulnak tovább, de a jelzett idő alatt sem érnek oda. Erre egy arra járó turista fölvilágosítja őket, hogy rossz irányban gyalogoltak. Bizonyára valaki megfordította a jelzőtáblát és ezért tévedtek el... Isten a mi életútunk mellé is jelzőtáblákat állított. Élő, eleven jelzőtáblákat, szentéletű embereket. Ezek között a legelső Jézusunk édesanyja, Mária. Aki helyesen tiszteli és követi Máriát, az nem fog eltévedni. Igaz, hogy korunkban sokan megpróbálják eltüntetni Isten jelzőtábláit és va4
– ötödik rész –
A könyvünkről
Figyelem Jézust Hallatlan nyugalommal készül. Harmincéves csendből lép elő. Nem igényli, hanem megalapozza tekintélyét. Nem fél, hogy lekési az életet, vagy a legújabb római divatot. Nem utánoz senkit. Eredetit, elrejtett kincset hoz, ami különb a világ minden szemetjénél. Betlehemtől a Golgotáig töretlen az élete. Nem kapkod, utólag sem kell javítani beszédein, tökéletesen beszéli kortársai nyelvét, úgy népszerű, hogy nem középszerű. Eledele volt az Atya akarata, így történhetett, hogy inkább a vére hullott, mint i betű az igazságból, vagy egyetlen bárány is a nyájból. Pár hónap alatt lázba hozta az országot. Mellette elaludni nem lehetett, inkább néha ő aludt el a fáradtságtól. Pazarlóan áradt jósága, mint a Nap, amely fölkel jókra, rosszakra egyaránt. Egyetlen, amihez ragaszkodott, a csendes rejtekben töltött néhány órához, amikor imádkozott. Boldog volt, aki ilyenkor láthatta, utána hallhatta. Megtanított látni! A világ nem olyan unalmas, az ég nem olyan távoli, mint amilyennek látszik. Körülötte minden üzenetet hordozott. Visszakacsintott a mezők lilioma: – Ugye milyen szép vagyok? Szólt az elguruló pénz: – Észrevettél? Sóhajtott a letaposott sír, dördült a villám, sírt az özvegy, szólt a muzsika. Ő pedig mindent hasonlattá, példává szelídített. Sosem tanult homiletikát, nem volt szakkönyvtára, nem gyakorlatoztatott, sőt, még csak nem is kötelezett. Egy titka volt: valóban Isten fia volt, és ha szólt, mélységes mély lelkéből közvetített. Fiatalok hívták, férfiak hagytak fel begyepesedett szokásaikkal. Csak ő nem lassított, bármit is üzentek a főtanácsból. Anyja hogy félthette, amikor megtudta: az államelnöknek azt üzente, még nem ér rá arra a „rókára“… Nem vált fanatikussá, nem ügyelt a tekintélyére, valami aranyos humor bujkált benne. Az ingatag Pétert „Sziklának“ kereszteli, hogy már csak a neve miatt se legyen nyugta. Az akadékoskodó Nátánáelt „igaz izraelitának“ tiszteli, s a 99 megmaradt bárányról sejtelmes mosollyal állítja, hogy „nincs szükségük megtérésre“. Híveinek nagypénteki aposztáziája átmeneti „rövidzárlatnak“ bizonyult. Amikor a
Lélek elárasztotta Jeruzsálemet, a város, mint jól előkészített puskapor, robbant. Ontotta a szenteket, indultak hírnökök. A keresztények leállíthatatlannak bizonyultak.
Kérdezem magam Miért nem jó az asztal vége? Miért nincs szükség őrre az omló bástyán? Miért ne kéne szántani ősszel, s tarlót égetni tavasszal? Miért törnek le a Jézus ígérte kísérő jelenségek, az, hogy miatta meggyűlöl mindenki, meg hogy szűk úton kell mennem? Miért csak a napfényen tudok kitartani? Miért küzdjön Jézus egyedül? Miért baj, ha a lator nem rögtön, hanem csak este lesz együtt Jézussal? Miért baj, ha csak az Atya lát a rejtekben? Miért vagyok szomorú, ha nem mindenki köszön vissza, s az áldás visszaszáll rám? Miért lenne a magvető felesleges, ha a növekedést Isten adja? Miért oly tragikusak a testembe kapott tövisek, ha elég nekem a kegyelem? Jól számolom-e az ígért és szerintem hiányos százannyit, s egyáltalán szabad-e számolni? Hiszen nem abból áll a százszoros viszontszeretet, hogy a bárány visszabéget és nyalja a kezem. A százszoros szeretet már az előlegben benne rejlik, hogy egyáltalán szóba állt velem és pásztorának választott…
Hintavég Valahol egy vándorcirkuszban látványos akrobatacsoportot láttam. A porondon egymás mellett mérleghinták álltak, amelyeknek egyik felén ült valaki, míg a szabadon álló hintavégek üresen meredtek felfelé. Egyszer csak nagy magasságból valaki ráugrott az első szabadon álló hintavégre és úgy pattintotta az alsó végén ülőt, hogy az felrepült és ráugrott a következő hinta szabad végére, ahonnan ismét csak felvágódott, aki addig ott üldögélt. Pillanatok alatt mindannyian mozgásba lendültek.
Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír
(folytatása következő lapszámunkban)
9
(folytatás a nyolcadik oldalról)
1. Majláth püspök: a lelki megújulás útján Prohászka püspök lelki testvére, eszméinek osztályosa az esztergomi papnevelés intézeteiben. Olyan korban lett Erdély püspöke, amikor a 19. század végére még éreztették hatásukat a század szabadelvű eszméi. Megszülettek a katolikus egyház lelkiségével ellentétes irányzatok által táplált reformtörvények. A közszellem közömbös lett az igaz vallásos élettel szemben, különösen az értelmiség egy rétegében. A nevelésben nem tiltják ugyan, de nem is támogatják a vallásos szellemet, sőt gyakran akadályozzák azok érvényesülését, akik kiállnak a katolikus elvek mellett. Jellemző erre Kovács Ferenc, marosvásárhelyi apátplébános esete. Kilátásba helyezik, hogy az üresedésben levő rozsnyói püspökségre jelölni fogják. Amikor a Maros megyei gyűlésen a kormány által javasolt reformtörvények ellen foglal állást, egy tanácsos elkiáltja magát: „Oda a püspökség.“ Majláth püspök minden alkalmat felhasznál, hogy felrázza a közömbösöket. Rendszeresen felkeresi egyházmegyéje plébániáit a bérmautak alkalmával. Lélektől lélekig szól híveihez. Gyóntatja a felnőtteket, a diákokat, különösen a férfiakat. Külön és gyakran látogatja a középiskolákat. Nagy gondja volt a főiskolások lelki gondozására. A Jézus Szíve tisztelet nagy apostola lett. A lelki megújulás érdekében 1913-ban egyházmegyei zsinatot tartott, melynek fő célkitűzése volt a papság megszentelése a hívek üdvének előmozdítása és az egyház iránti hűség megerősítése. 2. A katolikus iskolák védelmében A múlt század végén a szabadelvű magyar kormányzat, propagandát kezdett a katolikus és általában a hitvallásos iskolák felszámolására. Nem ugyan tilalommal, vagy államosítással, hanem a szülők meggyőzésével, hogy állami iskolákba írassák gyermekeiket. Szerencsére nem sok eredménnyel; ami annak a lelkiségnek köszönhető, amely Majláth püspök munkája nyomán szóhoz jutott. Hogy mennyire történelmi jelentőségű volt ez, kitűnt az első világháború után, amikor az állami iskolák egészen idegenekké váltak és csak a hitvallásos iskolák védték és táplálták a növekvő nemzedékekben a hithez és a néphez való hűséget. 10
A két világháború között ez indokolta, hogy tovább kellett küzdenie a katolikus iskolák védelméért, melyeknek elnéptelenítésére, felszámolására az akkori rendszer mindent megkísérelt, nem mellőzve a névelemzést és a csendőri erőszak beavatkozását sem, annak ellenére, hogy törvény biztosította a hitvallásos iskolák működését. Megnehezítette a küzdelmet az is, hogy az egyház az akkori agrárreform következtében elveszítette iskolafenntartó vagyonának jórészét és az iskolák fenntartása roppant nagy terhet rótt a hívekre. A hívek hithűsége azonban biztosította, hogy az iskolák többségét meg lehetett menteni. 3. Áron püspök: az emberi jogok védelmében rendületlenül Alig vette át egyházmegyéje vezetését, a nagypolitika kettévágta a püspökség területét. A püspök gyulafehérvári székhelyén maradt. Az északerdélyi részek kormányzását a kolozsvári Püspöki Helyhatóság vette át. Oda költözött a Papnevelő is, mivel a kispapok többsége székelyföldi volt. Márton püspök ilyen körülmények között indult el arra az útra, amely nagy áldozatok vállalására kötelezte. De ezeket egész lélekkel vállalta. Két szélsőséges rendszer: jobboldali és baloldali összecsapása és elnyomása között mindkettővel szemben vállalta a nyílt kiállást. 1944 pünkösdjén kolozsvári híres beszédében elítélte a faji elnyomást, üldözést. 1945 után felemelte szavát ismételten a baloldali világnézeti elnyomás és a kisebbségeket sújtó jogtalanságok ellen. 6 évi börtön és 12 évi kényszerlakás után sem engedett elveiből az egyház és népe jogainak védelméről nem mondott le. Nagyok voltak a külső veszteségek, de a kiállás erkölcsi tőkéje nem maradt gyümölcs nélkül hívei lelkében. 4. Az egyházmegye megpróbáltatásai az ateista diktatúra alatt Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák államosítása volt 1948-ban.
Hálaadás
mételhetetlen csodájára. Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy soha-soha többé nem lesz olyan ember, aki pótolhatná. Ha ilyenkor – Anyák napján – végig gondolnánk mindezt, talán kevesebb dolgot kellene megbánnunk majd a gyász pillanataiban. Nem lehet véletlen, hogy már a kezdetek óta az anyák ünnepe, egybe esik a tavasszal, a természet újjászületésével, hiszen az anya mindig és mindig ad, nem egy, de számtalan esélyt, még a társadalom szemében elvetemültnek ítélt fiának is. Igazán hinni bennünk, csak anyánk tud, ezt a hitet és bizalmat kell megköszönnünk ezen a napon. A legszemélyesebb ünnep ez, mi ehhez képest a születésnap, szinte semmi, akkor „csak“ megszületünk, világra jövünk, mit sem sejtve arról mi vár ránk, ám Ő már akkor belénk látja mindazt a jót, szépet, amit annak idején Mária is a jászol fölé hajolva. Neki köszönhető, hogy mindannyian egy megváltó ígéretét hordozzuk születésünk pillanatában. Tudom profán a hasonlat, de anyámtól kaptam életem egyetlen lenullázhatatlan hitelkártyáját, a szeretetét. Köszönöm Mama! Pálmai Tamás
Dsida Jenő:
Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad Köszönöm istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – itt e földön senki sem szerethet jobban! – Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod Istenem – milyen sok az árva, Aki oltalmadat vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincs édesanyjuk! Vigasztald őket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
3
(folytatás az első oldalról)
gokkal, úgy érzik, meg kell tenniük anyjuknak, egy anyának viszont hiányoznak, ha a gyermek néha-néha megfeledkezik róluk: egy csók, gyöngédség, mikor elmegy vagy megjön, egy kis ajándék, egy-két szerető szó. Égi Anyánk iránti magatartásunkban is megvannak a gyermeki vonzalomnak ilyen módjai, amelyek által szoktunk vele érintkezni. Sok keresztény régi szokás szerint skapulárét visel; egyeseknek szokásává vált, hogy köszöntik a Szűzanya képeit, amelyek minden keresztény házban és nagyon sok város utcáin megtalálhatók – nem kellenek hozzá szavak, elég egy röpke gondolat. Mások rózsafüzért imádkoznak, ezt a szép imádságot, amelyben mint egy szerelmes, fáradhatatlanul ismétlik ugyanazokat a dolgokat, és emellett az Úr életének legfontosabb pillanatai fölött elmélkednek. Sokan egy bizonyos napot a hétből Máriának szentelnek – a szombatot –, hogy kimutassák hálájukat azért, hogy ő aki Isten Anyja, a mi Anyánk is. A Mária iránti tiszteletnek még sokféle ájta-
tossági formája van, ezeket most nem akarjuk felsorolni. Egy keresztény életében nem kell mindnek helyt adni – mert a növekedés a lelki életben nem azt jelenti, hogy az áhítatokat halmozzuk –, másrészt azonban szeretném azt állítani, hogy aki ezen áhítatformáknak egyikét-másikát nem sajátítja el, aki Mária iránti szeretetét nem bizonyítja valamilyen formában, annak a hitélete nem teljes. Aki idejét múltnak tartja a Boldogságos Szűz iránti áhítatgyakorlatokat, azt mutatja, hogy számára elveszett ezek mély keresztény értelme, hogy elfelejtette azt a forrást, amelyből fakadnak: az Atyaisten üdvözítő akaratába vetett hitet, a valóban emberré lett és egy asszonytól született Fiúisten iránti szeretetet és a Szentlélek Isten iránti bizalmat, aki kegyelmével megszentel bennünket. Isten az, aki Máriát adta nekünk, és nincs jogunk őt elutasítani, inkább forduljunk hozzá gyermeki szeretettel és örömmel. Mária, Isten Szent Anyja, észrevétlenül élt, mint népének akármelyik asszonya. Tanulj tőle egyszerűséget. Az Opus Dei internetes információs irodája
be az ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva, 1928-tól hivatalos iskolai ünnepé nyilvánították. Ugye milyen személytelen így ez a nap, hiszen kit érdekel az eredete valaminek, ami az anya szeretetét és nem félek a szótól, dicsőítését hivatott sugallni, hiszen ez minden egészséges lélekkel bíró ember számára olyan természetes, mint a levegő. Anyánkat észrevétlenül szeretjük, nem kell végig gondolnunk amikor eszünkbe jut, milyen érzelmeket hívjunk elő a lelkünkből, hiszen az anya–gyerek viszonynál nem létezhet erősebb kapocs, sokkal nagyobb kötődés ez, még a másik szülőnkhöz, az apánkhoz kapcsoló érzelemnél is. Nincs ezen mit csodálkozni, kihez kötődhetnénk jobban, mint ahhoz, akinek szó szerint a testéből valók vagyunk. Éppen azért, mert olyan természetes édesanyánk léte, sajnos sokszor csak akkor tudjuk igazán felmérni, ki is volt Ő nekünk, amikor már elhagyta a földi létet. Ezek a pillanatok nyitják rá szemünket anyánk létezésének egyszeri és megis-
Anyám napja Május első vasárnapja, a legszemélyesebb ünnep, hiszen eked is, nekem is, mindenkinek van édesanyja, és így a mi anyáink napja az Anyák napja. em véletlen, hogy ezt a napot már a régi görögök is ünnepelték és az évezredek során mindig felbukkant, soha ki nem halt. Első említésekor a nap a tavaszünnep-kör egyik eseménye volt, Rheának, az Istenek Anyjának hódoltak ekkor. A középkori Angliában az ünnepet befogadta a keresztény egyház, majd némiképpen a saját arculatához alakította. Jellemző a nap fontosságára, hogy a szülőhelyüktől távol dolgozóknak ilyenkor szabadságot adtak azért, hogy azt édesanyjukkal tölthessék. 1872-ben indult újkori hódító útjára az ünnep – mint oly sok más – természetesen az Egyesült Államokból. Néhány év elteltével már Európában is hódít az Anyák napja, sajnos azonban ezt a gyönyörű üzenetet hordozó ünnepet is elég gyorsan bedarálta az üzlet, mert sikeresen rátették kezüket a virág-, ajándék-, és levelezőlap árusok. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezette 2
„Csak egyetlenegy tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csík-nak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségekben, a havasok gerincein, s azóta is ott van”.
11
Így indította Prohászka Ottokár 1902-ben, Tusnád-fürdőről szóló prózai himnuszát, amikor megihlette Isten kegyelme. Ebben a Csíkban, a Csíksomlyói Szűzanya kegyhelye és a Hargita között elterülő Csíkszeredában új templomot szenteltek 2003. októberében. A Millenniumi-templom megálmodója 2000 augusztusában oda került plébános, Darvas-Kozma József, aki 2001 januárjában felkereste a világhírű magyar építészt Makovecz Imrét, aki a tervezést díjmentve elvállalta. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. Alapkövét 2001. aug. 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Két év után már szentelhetik ezt az „építészeti magyar-magzatot“. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtt kapubejáratok vannak, fölöttük 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból való: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél“ (Iz 26,2). Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, Szent István földjének szeretetét és hűségesek azokhoz az eszményekhez, amelyeket a Szent király tűzött a magyar nép egére. A sátortető közepe üveg kupola. Ott esik be a Nap fénye, és jelzi, hogy az Ige testté lett és közöttünk lakozik. Ezért van az oltár a templom közepén. Valahányszor Krisztus áldozatában részt vesznek a hívek, ezt vallják: halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz. A szárnyas tabernákulum méhkaptárra emlékeztet. Az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadt szobra áll. A kupola négy sarkán vörösrézből készült Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalok szobra van. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyal-szobrokat Nagy Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos része még a galéria és az alagsor is. A templomszenteléssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése és küzdelme öszszefogássá és békés életté magasztosult. A Millenniumi-templomot 2003. október 18-án Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök, szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.
A csíkszeredai Millenniumi-templom
Verbényi István
Szent Pongrác vértanú Diocletianus császár idejében a fiatal fiú megvallotta hitét. 304-ben halt vértanúhalált. Tisztelete akkor terjedt el, amikor Szimmachusz pápa a Via Aurelián templomot építtetett tiszteletére sírja fölé.
Boldog Salkaházi Sára Május 11. Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: „Alleluja! Ecce ego, mitte me!“ (Alleluja! Itt vagyok, engem küldj!) Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a társaság és a testvérek üldözése következne be. Részlet naplójából: „Ó, fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, aki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom, aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek, aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a társaság és a testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a társaság áldozatát!“ 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. XVI. Benedek pápa felhatalmazásával 2006. szeptember 17én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren hirdette ki boldoggá avatását.
veszprémi kolostorban tartották fogva, majd 1045-ben Passauba távozott, ahol bencés szerzetesnő, majd apátnő lett. 1060 körül halt meg, és rövidesen szentként tisztelték.
MAGUKRÓL – MAGUKAK A szent keresztségben részesült: - Udvardi Iringo, Fodor Mátyás, Kóré Lídia, Magyari Rajmond, Tischler Kincső Hanna, Kedves Timea, Szentes Ágnes, Szabó Gellért, Szabó Krisztina, Bakó Timea, Joó Abigél, Tölgyesi Gergely.
Szentségi házasságot kötött: - Kovács Ferenc – Kercsúj Judit, Polgár Árpád – Lőrincz Ildikó, Török Barna – Bódi Beáta, Pető Levente – Becze Edit, Ungvári Zsolt – Mihály Ottilia.
Az Úr hazahívta: - Bagoly Zoltán, Ferencz Jenő László, Botos Sarolta, Tankó Gyula, Ugri Erzsébet, Hanzi István, Lőcsei Károly, Botz István, Duka Éva, Nedelka Brigitta, Nagy Anna, Fejér Mária.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat! Boldog Gizella Május 7. Regensburgban született 980 körül bajor hercegi családból. Apácának készült, amikor Géza fejedelem 996-ban fia, István számára feleségül kérte. Példás keresztény és családi élete hozzájárult ahhoz, „hogy az a nép, amelyet egykor a keresztények ostorának tartottak, a hithírdetők munkája révén olyan nemzetté váljon, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki“ — írta VI. Pál pápa apostoli levelében. Veszprémben apácakolostort alapított, ahol udvarhölgyeivel hímzett templomi ruhákat. Neki tulajdonítják a koronázási palástot és a pápának adott miseruhát is. István király halála után a 12
Új évfolyam 121. szám
2009 május – Pünkösd hava
S E PS I S Z E TGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
(folytatása a második oldalon)
nevez bennünket, a kegyelme működik bennünk, legyőzi bennünk a bűnt, és erőt ad, hogy telve gyengeségekkel – hiszen mi por és nyomorúság vagyunk – Krisztus arcát valamennyire visszatükrözzük. Nem olyan hajótöröttek vagyunk, akiknek Isten csak megígérte, hogy megment – már folyamatban van bennünk a megmentés. Istennel való kapcsolatunk nem hasonlít a vakéhoz, aki világosságra vágyik, de a sötétség nyomora veszi körül – a fiúéhoz hasonlít, aki tudja, hogy apja szereti. „Mily fontos – mondta a pápa –, hogy ez év során, amelyet a rózsafüzérnek szenteltünk, kitartsunk ebben az imádságban, hogy kiesdekeljük a békét. Azt kérem, hogy mindenekelőtt a Máriakegyhelyeken tegyék ezt a hívek.“ Ezt a melegszívűséget, ezt a bizalmat, ezt a biztonságot találjuk meg Máriánál. Neve mindig szíven talál. Saját édesanyánkkal való kapcsolatunkat vehetjük mintának Máriához, szeretetreméltó Úrnőnkhöz fűződő viszonyunkban. Istent ugyanazzal a szívvel kell szeretnünk, mint szüleinket, testvéreinket, rokonainkat, barátainkat, hiszen csak ez az egy szívünk van. És éppen ezzel a szívvel kell Máriához is járulnunk. De hogy szoktak viselkedni anyjukkal a gyermekek? Igen sokféleképpen, de mindig gyöngéden és bizalommal: finoman megérzik, mi felel meg a helyzetnek, mindig másképp, de sosem maradnak meg a külsőségeknél: kedvesen bizonygatják összetartozásukat hétköznapi aprósá-
Szűz Mária hónapja
„Május hónapja arra indít minket, hogy különösen sokat gondoljunk Máriára és beszéljünk róla. Május tulajdonképpen az ő hónapja. Ennélfogva az egyházi év aktuális időszaka (húsvét) és a mostani hónap arra hívja meg szívünket, hogy egyedülálló módon nyíljon meg Mária előtt“ (II. János Pál: általános kihallgatás, 1979. május 2)
Mennyire tetszik az embereknek, ha őket kiváló irodalmi férfiakkal, politikai, katonai, vagy egyházi méltóságokkal való rokonságukra emlékeztetjük!Énekelj a Szeplőtelen Szűznek és emlékeztesd: Üdvözlégy Mária, Atyaisten Leánya. Üdvözlégy Mária, Fiúisten Anyja, Üdvözlégy Mária, Szentlélek jegyese...Csak Isten nagyobb nálad! Önkéntelenül és mintegy magától értetődően érzünk vonzalmat Isten Anyja iránt, aki a mi Anyánk is. Szeretnénk vele mint élő emberrel találkozni, hiszen a halál nem győzte le; ő testestőllelkestől az Atyaistennél, Fiánál és a Szentléleknél van. Hogy megértsük Mária szerepét a keresztény életben, hogy megérezzük vonzását, hogy gyermeki ragaszkodással keressük jelenlétét, nem kell hozzá hosszas megfontolás, bár istenanyasága oly mély és oly gazdag, hogy sosem leszünk képesek eleget gondolkodni rajta. A katolikus hit Máriában Isten szeretetének különleges jelét látja: Isten már most barátainak
