Jókai Mór ( ): A kőszívű ember fiai

Jókai Mór (1825­1904):  A kőszívű ember fiai  Gazdagon s hatalmas méretekben kibontakozó  életműve már életében a legnépszerűbb íróvá tették  Jókai Mórt. Elbeszélései, regényei, melyek megele­  venítik a magyar történelem szinte minden hősi  korszakát, gazdagon elénk tárják a reformkort, a  szabadságharc korát, elénk villantják távoli világré­  szek s a jövő századok világát, ma is nemzedékek  legkedvesebb olvasmányai közé tartoznak.  A kőszívű ember fiai (1869) az 1848­49­es magyar  szabadságharc "hősi eposza" . A regény központjában  egy család, a Baradlayak bemutatása áll. Az apa még  konzervatív Habsburg­párti volt, de végrendeletét az  anya megváltoztatta, s a fiúkat a szabadságharc  védelmének ügye mellé állította. Baradlay Ödön és  Richárd aktívan részt vesznek a közéletben, azonban  a legfiatalabb, az érzékeny Jenő csak lélekben  támogatja bátyjait a küzdelemben. Emlékezetes harci  hőstetteket hajt végre a két idősebb fiú: Ödön és  Richárd, de önfeláldozásával, emberi helytállásával a  többiek fölé magasodik a legkisebb,  aleggyengébbnek látszó fiú, Jenő.

1869­ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai  ezt a regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és  egyre fényesedő emlékein kívül felhasznált és leírt  elmesélt élményeket is, amelyeket fóleg az 186o­61­  ben mozgalommá szélesedő honvédemIékgyűjtés  közben szedett össze. A szakirodalom természetesen  igen sokat foglalkozott az író ezen sikeres és  külföldön is igen kedvelt regényével. Eszerint a Jókai  életének legfó'bb élményforrását képező forradalom és  szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült  összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő  ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi  bonyodalomrajzában (Szörényi László).  Jókai azonban nemcsak kiváló regény­, hanem  novellaíró is volt. Terjedelmes életművében több  kötetnyi elbeszélésanyag található. E kötetben két  Jókai­novellával foglalkozunk, ezek cselekmény­  tartalmát is közöljük. Lássuk azonban először A  kőszívű ember fiait!  A regény legfontosabb szereplői  Baradlay Kazimir ­ a kőszívű ember, főispán  Baradlayné ­ a felesége  Baradlay Ödön, Baradlay Richárd, Baradlay Jenőa  gyerekek: Ödön szentpétervári követ, Richárd a  királyi testőrség tisztje, Jenő hivatalnok a bécsi ud­  varban  Rideghváry Bence ­ a bécsi udvar híve  Tallérossy Zebulon ­ Zemplén megyei főúr Ramiroff  Leonin ­ Ödön orosz barátja  Pál ­ Richárd idős közlegény szolgája Plankenhorst  Alphonsine ­ Jenő szerelme Madame Antoinette ­  Alphonsine anyja  Liedenwall Edit ­ Plankenhorsték szegény rokona  Palvicz attó ­ Alphonsine­nak a titkos szeretője,  gyermeke atyja  Salamon ­ zsidó zsibárus  Lánghy Aranka ­ a nemesdombi pap lánya, Ödön  szerelme  Szalmás Mihály ­ nótárius ( =jegyző)  Szalmás Mihályné ­ a nótárius neje  Mausmann Hugó ­ szónok  Soror Remigia ­ a Brigitta­szűzek kolostorának nővére  Boksa Gergő ­ egy ökörhajcsár  Mindenváró Ádám ­ magyar főúr  Schneiderius Bálint atya Pukkersdortból  Bajcsikné ­ Palvicz attó Károly nevű fiának a daj  kája  Palvicz Károly ­ Palvicz attó és Alphonsine fia  Haynau ­ teljhatalmú kormányzó

A regény cselekményvázlata  Baradlay Kazimir, a fiúk atyja, ki Habsburg­hű,  végrendelkezik. A felesége azonban megesküszik,  hogy végakaratának ellenkezőjét teszi, s hazahívja a  pétervári követet, Baradlay Ödönt.  "Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári  udvarnál. Most még csak követségi titkár, idővel  magasabbra lesz hivatva. Az a hely jó. iskola neki. A  természet és a ferde hajlamok sok rajongást oltottak  szívébe, ami fajunkat nem üdvözíti. Ott kigyógyítják  mindabból. Az orosz udvar jó iskola.  ­ Második fiam, Richárd, még egy évig marad a  királyi testőrségnél. De ez nem életpálya. Kezdetnek  jó. Innen lépjen át a lovassághoz; ott szolgáljon ismét  egy évig, s akkor igyekezzék a táborkarba bejutni.  Ügyesség, vitézség és hűség három nagy lépcső a  magasba jutáshoz. Mind a hármat a gyakorlat hozza  meg.  ­ Harmadik fiam, a legifjabb, Jenő: az én kedvencem.  Nem tagadom, hogy a legjobban szeretem őt mind a  három között. 6 nem fogja azt soha tudni. Mert hiszen  úgy bántam vele, mintha mostohája  volnék. Tovább is úgy bánjék ön vele. Maradjon  Bécsben és szolgáljon a hivatalban és tanulja magát  fokról fokra felküzdeni. Ez a küzdelem neveli őt  simának, okosnak és eszesnek."  Richárd Plankenhorsték házában megismeri  Liedenwall Editet, s bejelenti házassági szándékát. 

Ezt követően zárdába küldik Editet. Jenő a  Plankenhorst­ház állandó vendége, mivel fülig sze­  relmes a szép Alphonsine­ba. Fogalma sincsen arról,  hogy a nő Palvicz Ottó szeretője.  "Jenő (...) őrülésig szerelmes volt Alphonsineba. Az  igaz, hogy igen szép hölgy volt, eszményi arc, alak.  Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet,  báj és kellem minden arcjátéka. De milyen sötét lélek  lakott ez angyalarcon belül!"  Baradlayné kézfogót szervez hat héttel a férje halála  után. Nem a sajátját Rideghváry Bencével, hanem  Ödönét Arankával, s fiának szánja a főispáni széket.  "Hat héttel Baradlay Kazimir halála után kézfogóra  készültek. Rideghváry abban a hiszemben volt,  hogy Baradlayné neki nyújtja majd a kezét. Össze­.  gyűlt az egész megye, Tallérossy Zebulon is. A  násznagyok beszédéból derült csak ki, hogy a vóle­  gény Baradlay Ödön, s a menyasszony Lánghy  Aranka."  Március 13­án Bécsben kitör a forradalom.  Plankenhorsték látszólag szimpatizánsok. Jenő  mindennap a ház vendége.  "Jenő már teljesen hozzászokott, hogy Plankenhorsték  házában tartózkodik naphosszat, sőt mindenki  elfogadta viszonyukat."  Editék kolostorát, a Brigitta­szűzek zárdáját  megtámadja a csőcselék, de Richárd hősiesen  megmenti a kolostor lakóit. Richárdot anyja és sze­  relme azonban arra veszi rá, hogy meneküljön el

Bécsből, mivel itt halálos veszedelemben van. Kis  csapatával szerencsésen jutnak át Magyarországra.  ,,A kétszázhúsz fó'ból álló huszárcsapat Baradlay  Richárd vezetésével elindult Magyarországra. Három  akadályba ütköztek: Palvicz Ottó nehézlovasaiba, két  folyóba: a Dunába és a Marchba, valamint a  Kárpátokba. Szinte lehetetlennek tűnt a menekülés. A  Duna felé indultak, félnapi előnyük volt az üldözőik  előtt. Jelzőtüzekkel adt(lk a környékbeliek tudtára,  hogy menekülő sereg. Egy mély völgy felé fordultak,  de elöntötte a víz, s alkalmi hídon, nagyon lassan csak  egyesével tudtak átjutni, Palvicz Ottó nehézvértesei  utolérték őket, gyorsan pusztították el az alkalmi  hidat, hogy az üldözőktől megszabaduljanak. Palvicz  pisztolypárbajra hívta ki Richárdot, de egyikőjük sem  sebesült meg.  Délutánra ismét beérték az üldözóK a huszárokat, a  nehézvértesek nem haladtak olyan gyorsan a süppedős  talajban, ennek volt köszönhető, hogy egy kis egérutat  tudtak nyerni. De Palvicz messziről arra biztatta  Richárdot, hogy adják meg' magukat, mert nincs  semmi esélyük. A magyarok azonban vakmerően a  March megáradt jeges vizébe vetették magukat, ahová  a nehézvértesek nem merték követni őket."  Alphonsine szerelmet vall Baradlay Jenőnek, aki ezért  megkéri anyjától a kezét, de kosarat kap. Rideghváry  másnap pétervári pozíciót ajánl fel neki, így a  második lánykérés már sikeres. Baradlaynéaddig  könyörög Jenőnek, míg sikerül rávennie, hogy  utazzon vele haza Magyarországra. 

A szabadságharcban a két nagyobb fiú: Richárd és  Ödön teljes lelkével részt vesz. Ödön kormánybiztos,  Richárd huszártiszt.Az isaszegi ütközetben fényes  győzelmet arat a magyar sereg a császáriakon. Richárd  megküzd Palvicz Ottóval, akit a párvi  adalban legyőz. A haldokló osztrák tiszt utolsó kí­.  vánsága az, hogy Richárd kutassa fel Károly neVŰ  fiát, s gondoskodjon a neveltetéséról. Elárulja, hogy a  gyermek anyja Plankenhorst Alphonsine, de meg  esketi, hogy az anya nevét senkinek sem árulja  el. "Összecsaptak. .  Egyik sem gondolt arra, hogy a másik csapását  elhárítsa, mind a kettő egyszerre vágott.  A kengyelben fölemelkedve, a kardot egészen  hátraszegezve, csaptak le egymás fejére.  A két csapás egyszerre csattant, s a két hős egy  szerre lefordult nyerg~ből.  Palvicz Ottó kardja keresztülszelte Richárd csákóját,  de félig lapjára fordulva érte Richárd fejét. Az iszonyú  ütéstól mégis leszédült.  A másik csapás tökéletesen talált.  Mind a két csapat meg akarta menteni elesett  vezérét. .  Pál vitéz, ki ott járt vezére nyomában, hirtelen  leszökött lováról, sarccaI Richárd testére veté magát. A  dulakodó paripák ott agyontaposták. ­ De megmenté  gazdáját."  Amikor megérkezik Ottó halálhíre szerelméhez,  Alphonsine­hoz, a lány ­ Edit füle hallatára bosszút  esküszik a gyilkosa, Richárd ellen.

Richárd és Ödön azon vitatkoznak, hogy érdemes­e  megtámadni Budát, s végül forradalmi párbajt vívnak.  Aki eló'bb ér fel a vár tetejére, az a győztes. Ödönnek  sikeriil, de Richárd nem kisebb hőstettet hajt végre,  minthogy megakadályozza a Lánchíd felrobbantását.  A két testvér boldogan összeölelkezik.  ,,A haditanácsban parázs vita bontakozott ki arról,  hogy folytassák­e az ostromot, ez alapján elnevezték  egymást hidegvérű, melegvérű p'ártnak, az eló'bbiek  be akarták szüntetni a kilátástalan harcot, az utóbbiak  csak most akartak hozzálátni teljes erővel, még a két  Baradlay is összeszólalkozott. Ödön a hidegvérű  párthoz' tartozott, Richárd a melegvérűhöz. Váratlanul  találat érte a főhadiszállást, valaki elárulta őket,  azonos platformra helyezkedtek, mindenki a  melegvérű párt álláspontját támogatta, azaz csak  ezután kell igazán elkezdeni az ostromot!"  Mihály mester, a csizmadia elhatározza, hogy kideríti,  ki az, aki a császáriakat informálja. Az egyetlen  épségben maradt Duna­parti palota padlásán meg is  találta a gonosztevőt, ki egy gyertyával  jelzett az ablakból az ellenségnek. A bátor csizmadia  egy merész mozdulattal kitaszítja a besúgót az  ablakból. De hogy ki volt az, csak találgatni lehet.  Richárd betartja Palvicz Ottónak tett ígéretét, s  nehezen, de felkutatja Károly fiát. A gyermek rossz  állapotban van.  "Bérkocsit keres~tt, s Monorra hajtatott, ment  fölkeresni a meghalatá intézetet. A Pest köriillevő 

falvak mind tele vannak ilyen dajkaságokkal. Amint  Richárd belépett a megholt nő által jelzett házba, a  konyhán keresztül az udvarszobába nyitva, csaknem  elfutott onnan. Eliszonyodva látta, hogy milyen  rettenetes köriilmények között tartják a gyerekeket."  Rideghváry is közreműködik, hogy az orosz cár  beavatkozzop a szabadságharcba, az orosz csapatok  élén vonul Magyarországra, a vésztörvényszék tag  ja. A szabadságharc bukásra van ítélve.  Ödön külfóldre készül szökni, de ­ egykori barátja,  Ramiroff segítségével ­ az oroszok elfogják. Egy  másik régi ismerőse, egy orosz kocsis segít neki  megszökni, s a Kőrös­szigetre siet, ahol felesége,  valamint két gyermeke is tartózkodik. Felesége hiába  könyörög, nem hajlandó mene15ülni tovább.  Hadbírói idézés érkezik Baradlayékhoz, Ödönnek  szól, de Jenő jelenik meg a bíróság előtt, s mivel nem  ismerik bátyját, elhiszik neki, hogy ő a vádlott  ("Eugen=Jenő"), magára vállal mindent, s hamarosan  kivégzik. Búcsúlevélben köszön el családjától.  "Egy délután, midőn ismét megérkezett a Kőrös­  szigeti kastélyba a posta, a hozott levelek közt  volt egy, melyen a cím németül volt felírva.  »Herrn Eugen von Baradlay. «  Eugen=Jenő.  A levelet átadták Jenőnek.  Jenő felbontotta, elolvasta azt, és aztán  keblébe  tette. Anyja kérdezte tóle, honnan jött a levél, de Je~ő  csak annyit felelt:

­ El kell innen mennem! ­ Anyja nem értette, azt hitte,  Plankenhorstékhoz akar visszatérni, hogy megmentse  fivéreit, s kereken megtiltotta, de Jenő e szavakkal  távozott:  ­ Anyám, emlékezzél rá, hogy midőn eltávoztam, ez  volt hozzád utolsó szavam: »Szeretlek.«Isten veled!"  A szép Alphonsine mindent elkövet, hogy szerelme  gyilkosát, Richárdot vérpadra juttassa. Felkeresi a  teljhatalmú kormányzót, s megkéri, hogy ítélje halálra  a középső Baradlay fiút, amíg nem késő, mert másnap  eltávolítják a kormányzói székból. Rosszul számít,  Haynau felmenti, selküldi Alphonsine­hoz, hogy  köszönje meg a hölgynek a kegyelmet.  "Plankenhorst Alphonsine sem hunyta le éjjel a  szemét. A rémes öröm, a bűvös öröm, a bűvös iz­  gatottság elűzte kebléről az álom malasztját. Reggel  a korai vonattal igyekezett haza, hogy közölhesse  Edittel a hírt:  ­ Megöltem a kedvesedet! ­ S valóban rohant közölni  a hírt Edittel, együtt örültek anyjával. De a lány  némán, könnytelenül hallgatta a hírt, s ez rettentően  dühítette Alphonsine­t."  Richárd Bécsbe siet, hogy végre feleségül vegye  Editet, de Plankenhorsték nem hajlandók beleegyezni  a házasságba. Amikor értesülnek róla, hogy Palvicz  Ottó elmondta, ki a gyermeke édesanyja, akkor már  kénytelenek elfogadni a helyzetet.  ,,A feltárt ajtón túl, a mellékszobában ott állt Baradlay  Richárd polgári öltözetben. A teljhatalmú  úr meggondolta magát, az utolsó éjjelen minden  vádlottat felmentett, ez volt az ő válasza Plankenhorst  kisasszony üzenetére. Alphonsine rosszul  tanulmányozta alélektant. Richárdot úgy bocsátották  el, hogy Magyarországot el kell hagynia, s közölték  vele, hogy Bécsben keresse fel Plankenhorst  Alphonsine úrhölgyet és köszönje meg szíves  közbenjárását. Sietett is a parancs szerint Bécsbe, sőt  ugyanazon a vonaton utazott, csak a harmadosztályon.  "  Editról kiderül, hogy komoly vagyon örököse. Ez az  oka annak, hogy Plankenhorsték a zárdába  süllyesztése mellett voltak. Palvicz Károlyt Richárd  neveli, Alphonsine nem egyszer áskálódik a fiú ne  velőapja ellen, amikor a fiú felnő, anyja koldussze­ .  gényen keresi fel, hogy segítsen rajta, de ő megta  , gadja. Ezt követően az egykori úrhölgy, Plankenhorst  Alphonsine egy szegénykórházba megy, ahol az  alapító Baradlayné éppen jelen van, s tőle tudja meg,  hogy Jenő, egykori rajongója áldozta fel magát bátyja,  Ödön helyett, ettól teljesen összeroppan.  "Nagy nap volt az özvegyasszony számára az a nap,  mert felvetette Jenő hamvait a kerepesi temetó'ből, s a. 

családi sírboltba vitette. Tehát nem Ödön volt, aki  mártí~halált halt, hanem Jenő, egy végzetes névcsere  folytán. Amikor ezt Alphonsine meghallotta a kórházi  ágyon, a pokol minden vízióit végigszenvedte e néhány  szó hallatán. Tehát még a halált sem remélheti többé, mint  nyugodalmat, még a túlvilágot sem, mint menedéket, még  az Isten végtelen irgalmára se számíthat, mert ha Isten  megbocsát is neki, ő maga nem bocsáthatja meg soha azt,  amit tett!"

Válaszolj a kérdésekre!  Hogyan végrendelkezett Baradlay Kazimir? Milyen  pályát szánt fiainak? Mi volt az anyai re akció e "kő­  szívű" végrendeletre?  Ki volt Palvicz Ottó titkos szeretője? Mire kérte halála  előtt ­ a felette diadalmaskodó Richárdot? Hogyan  zajlott le a két vitéz, Ödön és Richárd forradalmi  párbaja? Miért párbajozott egymással a két Baradlay?  A forradalmat leverik. Baradlayékhoz német cÍmzésű  levél érkezik: "Herrn Eugen von Baradlay". Mi  történik?  Sikerül­e Alphonsine bosszúja szerelme gyilkosán?  Milyen sors vár Palvicz Ottó egykori titkos szerető­  jére?