JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSBAN. Bognár Péter Fővárosi Vízművek Ügyfélszolgálati igazgató

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A VÍZIKÖZMŰSZOLGÁLTATÁSBAN Bognár Péter Fővárosi Vízművek Ügyfélszolgálati igazgató

A SZÁMOK TÜKRÉBEN

A TÖRZSHÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE

kútsor

gépházak, medencék

DUNA

A SZÁMOK TÜKRÉBEN – FOGYASZTÁSI ADATOK

A SZÁMOK TÜKRÉBEN – NEM SZÁMLÁZOTT VÍZ (NSZV)

FŐMÉRŐK ÉS MELLÉKMÉRŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

A VÍZHÁLÓZAT TULAJDONI SZERKEZETE

fogyasztó tulajdona

Ellátásért felelős tulajdona törzshálózat bekötés

mellékmérő akna

bekötési vízmérő

FŐMÉRŐ ÉS MELLÉKMÉRŐK KÖZÖTTI KÜLÖNBÖZET Miből adódhat még különbözet?

• • • •

nem egyidejű leolvasásból tévesen diktált mérőállásból hibás leolvasásból kerekítésből • vízmérők mérési hibájából (pl. lejárt hitelességű vízmérők) • technológiai vízhasználatból (pl. hőközponti veszteség) • jogosulatlan vízhasználatból • vízlopás, mérő forgatás, plombasértés miatt

MELLÉKMÉRŐ – FŐMÉRŐ KÜLÖNBÖZET ELSZÁMOLÁS MELLÉKMÉRŐK ALAPJÁN

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A különbözetet alapesetben a főmérős díjfizető téríti. Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (4) a mérési különbözetet a

bekötési vízmérő szerinti felhasználó köteles megfizetni. 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) a mérési különbözeteként megállapított

a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg. vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2a)

a mellékvízmérőkön mért fogyasztás alapján történik, ha az elkülönített A víziközmű-szolgáltatási díj elszámolása

vízhasználók elkülönített vízhasználati helye és más vízvételi helyek kizárólag

• hiteles, • plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel,

• •

és hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, valamint a fogyasztási adatok és a helyszíni ellenőrzés alapján a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az

elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.

ÁTTÉRÉS MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSRA Igénybejelentés Az elkülönített vízhasználók (képviseletükben eljáró személy meghatalmazásával), a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, és a

írásban kezdeményezhetik az „Igénybejelentés mellékvízmérők alapján történő elszámoláshoz” nyomtatvány kitöltésével. felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulásával

ÁTTÉRÉS MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSRA A meghatározott képviselő a csatlakozó hálózati szakasz megvalósulási állapotáról készített az üzletszabályzatban meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-szolgáltató rendelkezésre bocsátja

épületgépészeti tervet

minden ivóvízvételi hely

A bekötési vízmérő mellett (ide értve a kerti csapot, közös használatú helyiségekben lévő ivóvízvételi helyeket stb.) kizárólag a víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja által felhelyezett plombával vagy záró elemmel ellátott,

hiteles mellékvízmérőkkel mért, és hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható. További feltétel, hogy a bekötési vízmérő utáni belső ivóvízhálózaton a

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS Jogi előfeltételek

• •

hatályos mellékszolgáltatási szerződések minden elkülönített vízhasználatra a felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozás nincs

meghatalmazták az eljáró személyt (közös képviselő, elkülönített vízhasználók képviselője).

Az elkülönített vízhasználók hozzájáruló nyilatkozatait minden vízvételi helyre vonatkozóan: -a

mellékvízmérők hitelességéről,

felhasználói pontokról, felhasználói

helyekről, az egyidejű leolvasás és ellenőrzés biztosításáról

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS Műszaki szemle • Az ivóvízvételi helyek teljes • A

beépített

plombák

körű mérhetősége ivóvízmérők hitelessége; záró elemek,

• A mellékvízmérők műszaki

és beépítési jellemzői • Méretlen ivóvíz lehetőségének kizárása • Vízelfolyásra utaló jelek fennállása • A csatlakozó ivóvízhálózat műszaki paraméterei

(nyomvonal,

anyag, átmérő stb.)

• Az egyidejű

leolvasás a szemle alkalmával megvalósítható • Egyéb információk rögzítése az épületről, az ivóvízhálózatot érintő munkákról

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS A mellékvízmérők alapján történő elszámolásra a

sikeres műszaki szemle és a rögzített feltételek teljesülését követően kerül sor. Az új jogviszony a normál szerződéses keretek között, az üzletszabályzatban rögzítettek szerint működik, külön szerződésre nincs szükség. (De lehetséges) Az üzletszabályzatban kerül rögzítésre a mellékvízmérők alapján történő elszámolás feltételrendszere és a vízfogyasztás mérésére, a fogyasztásmérő berendezések leolvasására, hitelesítésére, cseréjére, a vízszolgáltatás elszámolására vonatkozó szabályrendszere. Átmeneti időszakban külön megállapodás, az Üzletszabályzat hatályba kerüléséig.

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS ÁTMENETILEG Ideiglenes megállapodás Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ) Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ)

Szolgáltatási szerződés (SZSZ)

Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ) Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ)

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS

Szolgáltatási szerződés (SZSZ)

Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ) Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ) Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ) Mellékszolgáltatási szerződés (MSZSZ)

MELLÉKVÍZMÉRŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS Az új jogviszony főbb szabályai • a fogyasztási különbözet nem haladja meg a 4 %-ot, • a bekötési vízmérő és az összes mellékvízmérő egyidejű leolvasását évente egy alkalommal biztosítani kell,

ellenőrzésére, karbantartására

•

a csatlakozó és házi ivóvízhálózat , felújítására és a hibák javítására vonatkozó kötelezettségeket a felhasználók a jogszabályban és a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak szerint teljesítik,

•

az elkülönített vízhasználók a mellékvízmérők

•

Üzletszabályzatban foglaltak szerint eleget tesznek, a bekötési vízmérő szerinti felhasználó és az elkülönített vízhasználók a jogszabályban és a

„üzemeltetésére” vonatkozó kötelezettségeknek a jogszabályban és az Fővárosi Vízművek Zrt.

teljesítik.

Üzletszabályzatában foglaltakat

MELLÉKMÉRŐ – FŐMÉRŐ KÜLÖNBÖZET 1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. Fogalommeghatározások

Mérésen alapuló ISMERT FOGYASZTÁS

Teljes számlázott mellékv ízmérőn mért fogy asztás

FOGYASZTOTT VESZTESÉG

Számított nem mért (kalkulált, ráterhelt) lakás fogy asztás

Számított, becsült

Nem számlázott fogy asztás (nem olv asott mérők) Saját v ízfelhasználás (kocsimosó, kerticsap, locsoló, lépcsőházi) Nem egy idejűség leolv asásból származó eltérés Bekötési v ízmérő

Diktált mérőállás Kerekítésből származó eltérések Hibás leolv asásból eredő eltérések

Elszámolási v eszteség

Nem egy idejűség leolv asásból származó eltérés Mellékv ízmérő

Látszólagos veszteség (vagy mérési és értékesítési veszteség)

Diktált mérőállás Kerekítésből származó eltérések Hibás leolv asásból eredő eltérések Lejárt hitelességű v ízmérők

Bekötési v ízmérő

NEM ISMERT FOGYASZTÁS/VESZTESÉG

Mérőtípus, beépítési hely zet, pontosság Álló, hibás mérők Vízmérők alul/túlterhelése

Mérők mérési hibája

Lejárt hitelességű mérők Mellékv ízmérő

Mérőtípus, beépítési hely zet, pontosság Álló, hibás mérők Vízmérők alul/túlterhelése

Elfoly ások a v ezeték hálózaton

Látható hibák Nem látható hibák

Valós veszteség (vagy Technológiai v ízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti v eszteség) fizikai veszteség) Jogosulatlan v ízhasználat (nem mért leágazás) Vízlopás, mérő forgatás, plomba sértés

BEKÖTÉSI VÍZMÉRŐ MELLÉKVÍZMÉRŐK KÜLÖNBÖZETE

BEKÖTÉSI VÍZMÉRŐ ÉS MELLÉKVÍZMÉRŐK KÜLÖNBÖZETE

1.1.1 1.1.2

Mérésen alapuló fogyasztás Számított, becsült fogyasztás

1. Fogalommeghatározások 1.1 Ismert fogyasztás 1.1.1 Mérésen alapuló fogyasztás

Ismert vízfogyasztás minden olyan vízfogyasztás, amelyet hiteles vízmérő lemér. Mérésen alapuló fogyasztás o Mért fogyasztás: Az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (ivóvízmérő) segítségével megmért fogyasztás. o Számlázott fogyasztás: Az a vízmennyiség mely leolvasás, részérték, vagy becslés alapján kiszámlázásra kerül.

1. Fogalommeghatározások 1.1 Ismert fogyasztás 1.1.2 Számított, becsült fogyasztás

o Becsült fogyasztás: Leolvasott vagy diktált mérőállás rendelkezésre állásának hiányában, becsléssel meghatározott fogyasztás, melynek mértéke a vízmérő elszámolási időszakát megelőző 12 hónap átlagos fogyasztásából számított – vagy a korábban napi átlagként meghatározott érték – az elszámolási időszak napjaival arányos mennyisége. o Számított, nem mért (kalkulált, ráterhelt) fogyasztás: Az a hiteles bekötési vízmérő által megmért fogyasztott vízmennyiség, melyet valamely lakás mellékvízmérő valamilyen okból kifolyólag nem mér le, illetve az illegális vízvételezés alapján vélhető fogyasztás miatt kiterhelt tétel. o Nem számlázott fogyasztás (nem olvasott mérők): Az a vízmennyiség, melyet a vízmérő lemér, de leolvasás elmaradása, vagy egyéb technikai okok miatt a becsült elszámolással sem kerül kiszámlázásra az adott számlázási ciklusban. o Saját vízfelhasználás (kocsimosó, kerticsap, locsoló, lépcsőházi vízvételezés): Az elkülönített, mellékvízmérővel el nem látott fogyasztási helyen, saját felhasználási célból vételezett vízmennyiség.


1.2.1 1.2.1.1 1.2.1.2 1.2.2 1.2.2.1 1.2.2.2 1.2.2.3 1.2.2.4

Látszólagos vízveszteség (vagy mérési és értékesítési veszteség) Elszámolásból eredő veszteség Vízmérők mérési hibája Valós (vagy fizikai) vízveszteség Elfolyások a vezetékhálózaton Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség) Jogosulatlan vízhasználat Vízlopás, mérő forgatás, plombasértés

1. Fogalommeghatározások 1.2 Nem ismert fogyasztás/veszteség 1.2.1 Látszólagos vízveszteség (vagy mérési és értékesítési veszteség)

Nem ismert fogyasztás/veszteség minden olyan vízmennyiség, amelyet a vízmérő nem mér meg, de egyéb körülmények figyelembevétele mellett valószínűsíthetően elfogyasztásra került. Látszólagos vízveszteség (vagy mérési és értékesítési veszteség) Az a vízmennyiséget, amely a beépített vízmérők hibás kijelzései (mérési hibák) vagy a mérőberendezések hiánya esetén a nem megfelelően számlázott átalány mennyiségek miatt nem kerül meghatározásra. Látszólagos (vagy mérési és értékesítési) vízveszteség a mérő berendezés hibás méréséből, pontatlan értékmutatásából, vagy emberi tényezőkből eredő nem fizikai vízveszteségek. Előfordulásai: 1. Elszámolásból eredő veszteség 2. Vízmérők mérési hibája

1. Fogalommeghatározások 1.2 Nem ismert fogyasztás/veszteség 1.2.2 Valós (vagy fizikai) vízveszteség

Valós (vagy fizikai) vízveszteség az a víztérfogat mennyiség, amely az elosztó berendezésekben azok hiányosságai és a hibahelyek miatt hasznosítatlanul elvész. Előfordulásai: 1. Elfolyások a vezetékhálózaton 2. Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség) 3. Jogosulatlan vízhasználat 4. Vízlopás, mérő forgatás, plombasértés

MELLÉKMÉRŐ – FŐMÉRŐ KÜLÖNBÖZET 2. VESZTESÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK


2.1.1 2.1.1.1 2.1.1.2 2.1.2 2.1.3

Elfolyások a vezetékhálózaton Észlelhető (látható) elfolyások a vezetékhálózaton Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség) Jogosulatlan vízhasználat (nem mért leágazás)

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.1 Elfolyások a vezetékhálózaton 2.1.1.1 Észlelhető (látható) elfolyások a vezetékhálózaton

Az észlelhető elfolyások, csőtörések főbb jellemzői: o a kisebb gyakoriság, o a nagyobb intenzitás és o a rövidebb időtartam. Észlelhető elfolyások, csőtörések jellemzőbb okai: o idősebb vezetékhálózatok szerkezeti elöregedése, korróziós sérülése, o külső-belső dinamikus mechanikai behatások következtében bekövetkező csősérülések (pl. felújítási, karbantatási, átalakítási munkálatok, talajmozgások, egyéb rezgések), o szélsőséges hálózati igénybevételek miatt fellépő nyomásingadozás, o talajvizek agresszív, káros hatásai, vagy o hálózat karbantartásának hiányosságok.

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.1 Elfolyások a vezetékhálózaton 2.1.1.1 Észlelhető (látható) elfolyások a vezetékhálózaton

Fém szövethálós flexibilis csőkötések alkalmazásából adódó csősérülések

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.1 Elfolyások a vezetékhálózaton 2.1.1.2 Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton

A rejtett szivárgások főbb jellemzői: o a nagyobb gyakoriság, o a kisebb intenzitás és o a hosszabb időtartam (tartósság). Rejtett elfolyások jellemző okai lehetnek: o az új vagy meglévő hálózaton egyszerű szerelési hiányosságok, szerelési hibák, o az új szerelvények vagy vezetékek anyaghibái, vízzárósági hiányosságok, kötések meglazulása, o a nem szabványos alapanyagú vezetékhálózatok beépítése (pl. mellékvízmérők esetében felexibilis csövekalkalmazása), vagy o a hálózat karbantartási hiányosságai.

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.1 Elfolyások a vezetékhálózaton 2.1.1.2 Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton SÉRÜLÉS MÉRTÉKE mm

0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7

VÍZVESZTESÉG MÉRTÉKE

m3 /

liter/ perc 0,33 0,97 1,82 3,16 5,09 8,15 11,3 14,8 18,2 22,3 26 30 34 39,3

óra 20 58 109 190 305 489 678 888 1092 1338 1560 1800 2040 2358

nap 0,48 1,4 2,62 4,55 7,33 11,74 16,27 21,31 26,21 32,11 37,44 43,2 48,96 56,59

hónap 14,3 41,9 78,6 136,5 219,9 352,1 488,2 639,4 786,2 963,4 1123,2 1296 1468,8 1697,8

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.2 Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség)

o A hálózat öblítése, a hálózati elemek karbantartása (pl. cirkó fűtésrendszer) és/vagy o felújítása miatt szükséges teljes rendszerleürítések, az ágvezetékek ivóvízminőség biztosítása érdekében végrehajtott hálózatöblítések, illetve o a víztisztítási technológiát pótló vagy annak hiányosságait megszüntető, elsősorban hálózattisztítási beavatkozások esetén jellemző technológiai vízveszteség

2.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 2.1.3 Jogosulatlan vízhasználat (nem mért leágazás)

o Társasházon belül olyan közös vízvételezési helyek, melyek nincsenek bemérőzve, ennek ellenére azok fogyasztását a bekötési vízmérő ugyanúgy megméri. (pl. szeméttárolókban vagy egyéb közös vízvételezésre is alkalmas helyiségekben - takarítás céljából - telepített kifolyók, illetve a kocsimosásra, vagy egyéb saját vízfelhasználásra is alkalmas - kerti locsolók.) o Veszteségre vezethető vissza a bekötési vízmérő és mellékvízmérők közötti szakaszon (akár lakáson belül) lévő, egyéni használat céljára utólagosan, „házilag” beépített méretlen leágazások, megkerülő vezetékek.


2.2.1 2.2.1.1 2.2.1.2 2.2.1.3 2.2.1.4 2.2.2 2.2.2.1 2.2.2.2 2.2.2.3 2.2.2.4

Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében Nem egyidejű leolvasásból származó eltérés Diktált mérőállás Kerekítésből származó eltérés Hibás leolvasásból eredő eltérés Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében Lejárt hitelességű mérők Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság Álló, hibás mérők Mérők alul-/túlterhelése

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.1.1 Nem egyidejű leolvasásból származó eltérés

Az első és az utolsó leolvasott vízmérő között akár 3-5 nap is eltelhet (450 – 750 l/fő = 1,8 – 3 m3/lakás)

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.1.2 Diktált mérőállás

Az olyan személyi hibákból eredő eltérések, mint a becslési- vagy leolvasási hibák általában kisebb-, a szándékos és tudatos mérőállás torzítás nagyobb mértékű eltéréseket is eredményezhetnek, bár a hitelesítési célú mellékvízmérők cseréjénél a leszereléskori mérőállásig mindig megtörténik a valós fogyasztás elszámolása.

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.1.3 Kerekítésből származó eltérés

Mellékvízmérőn mért fogyasztás kerekítése leolvasáskor (a valós fogyasztásnhoz közelebb álló felfelé kerekítés következtében a mérőállás 81 m3, a tört részek figyelmen kívül hagyása következtében csak 80 m3)

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.1.3 Hibás leolvasásból eredő eltérés

Mellékvízmérő téves leolvasása (hibás leolvasás esetén a mérőállás 78441 m3, helyes leolvasás esetén a valós mérőállás 78,441 m3)

Nem megfelelő szögből történő leolvasás következtében jelentkező leolvasási hiba (helytelen szögből történő leolvasás következtében 44 m3, helyes szögből 45 m3 a vízmérő állása)

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.1.3 Hibás leolvasásból eredő eltérés

≤1m

≥ 150 mm

Az értékmutató leolvasását legfeljebb 1 m távolságról, a vízmérőn áthaladó és arra merőleges tengelyhez képest 30 fokos szögből kell lehetővé tenni.

Vízmérő leolvashatósága

Vízmérő leolvashatósága

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.1 Lejárt hitelességű mérők

o A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelele a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak, illetve hogy a mérő megfelelően mér. o A vízmérőnek meg kell felelni Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott, „HE 6/1-2005 Hidegvízmérők – Általános előírások”-, illetve a „HE 6/4-2006 Hidegvízmérők” c. hitelesítési előírásban rögzített, hidegvíz mérőkre vonatkozó műszaki specifikációnak, melegvíz mérők esetén pedig a „HE 79/1-2004 Melegvízmérők – Általános előírások” c. hitelesítési előírásban rögzített műszaki specifikációknak. o A vízmérőnek rendelkeznie kell MID (Measuring Instruments Directive 2004/22/EC - az Európai Parlament és az Európai Tanács 2004. március 31. határozata a mérőeszközökről /MI-001/) szerinti hitelesítési engedéllyel és ebben az engedélyben megállapított jellemzőkkel, vagy az OIML R49 (Organisation Internationale de Métrologie Légale) nemzetközi ajánlásai hidegvizes ivóvíz mérőkhöz - előírásai szerint hitelesítéssel.

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.1 Lejárt hitelességű mérők

A vízmérőnek rendelkeznie kell az EU-ban érvényes hitelesítési bélyegzéssel. A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel (matrica, felirat, MKEH plomba) és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja, amely mérési jegyzőkönyv alapján kerül kiállításra.

Vízmérő hitelességét igazoló MKEH plomba

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.2 Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság

Indulási érzékenység – ahol a vízmérő megindul

Vízmérő többet mér

Vízmérő kevesebbet mér

Hidegvizes vízmérők legnagyobb megengedett hibahatárai a nevezetes térfogatáram-pontokon


Az átáramlott víz pontos megmérésének feltétele – többek között – a megfelelő mérő megválasztása. Vízmérők típusa a rajtuk átáramlott víz hőmérséklete alapján is megkülönböztethetők: Ha víz hőmérséklete o ≤ 30 °C (hidegvíz) hidegvizes-, o > 30 °C, de ≤ 90 °C (melegvíz) melegvizes-, o > 90 °C (forróvíz) forróvizes vízmérő alkalmazható. Vízmérők számlálószerkezetük szerint lehetnek: o mechanikus (szárazonfutó vagy nedvesenfutó), o elektromechanikus, o elektronikus vízmérők. Vízmérők működési elve szerint az alábbi főbb típusok ismertek: o szárnykerekes vízmérők, amelyekben a vízáram radiális átömlésű turbinát, szárny-kereket hajt meg; o Woltmann rendszerű vízmérők, amelyekben a vízáram axiális átömlésű turbinát hajt meg (kizárólag nagyvízmérők /DN > 40 mm/ esetében); o mozgófalú vízmérők (pl. keringőgyűrűs, oválkerekes, támolygótárcsás vagy gyűrűdugattyús vízmérők), amelyekben az elmozduló falak periódusonként egy-egy kamratérfogatnyi vizet engednek át a mérőn.


Közvetlen szerkezeti kapcsolat nedvesen futó vízmérő szárazon futó (tömszelencés) gyűrűdugattyús vízmérő szárnykerekes vízmérő

Közvetett szerkezeti kapcsolat szárazon futó vízmérő mágneses elvű működés ultrahangos elvű működés indukciós elvű működés gyűrűdugattyús (volumetrikus) vízmérő szárnykerekes vízmérő


Nedvesen futó vízmérők jellemzői • •

•

A mérőszerkezet tengely segítségével közvetlenül van összekapcsolva a számlálóművel. A számlálómű hengerei és a mutatók egyaránt a mért folyadék közegben mozognak (közvetlen az erőátvitel a mérőkamrából a számlálóműbe, így nem keletkezik súrlódási veszteség, tehát alacsony indulási értéket eredményez). Mágneses úton nem befolyásolható, fémes szennyeződések nem tudnak lerakódni a szerkezetben.


Szárazon futó vízmérők jellemzői • Csak a mérőszerkezet működik a folyadéktérben. • A számlálómű a számhengerekkel hermetikusan zárt kapszulákban van és nem kerül érintkezésbe a mért közeggel. • A mérőbetét két részét mágnes kuplung köti össze. számláló szerkezet

mérőszerkezet


A vízmérő felszerelése tehát csak a gyártó által feltüntetett jelölésnek megfelelő elhelyezéssel és tájolással történhet.

OIML R49 H – Horizontális (vízszintes) – B osztálypontosság V – Vertikális (függőleges) – A osztálypontosság MID H – Horizontális (vízszintes) – R80-as átfogás V – Vertikális (függőleges) – R40-es átfogás


Függőleges beépítés esetén célszerű gyűrűdugattyús vízmérőt alkalmazni, mert a beépítési helyzetre kevésbé érzékeny.

Súrlódási tényező vízszintes számlappal

Súrlódási tényező függőleges számlappal

Vízmérő mérési pontosságának változása függőlegesen beépített szárnykerekes vízmérő esetén


2,00 1,00 0,000,50

Eltérés [%]

-1,00

-0,50 Q1

-1,00 -2,00

Q2

-3,00

-3,00

Q3

-4,00 -5,00 -6,00

-6,00 -7,00

0°

5°

10°

15°

20°

Vízmérő vízszintessel bezárt szöge

Vízmérő mérési pontosságának változása alsó mérési tartományban (Q1), eltérő beépítési szögek hatására

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.2 Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság Vízmérők függőleges beépítés mellett akár 18 %-os mínuszos hibával is dolgozhatnak. Egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztását alapul véve (kb. 0,6 m3/nap = 600 l/nap) /Műszaki Irányelv (MI-10-158-158-1.)/, 30 lakásos társasház esetében akár átlagosan akár havi 78 m3 vízveszteséget is jelenthet a társasháznak.

Q1

-31,36 %

Q2

-4,17 %

Elforgatott számlappal

Q3

-0,65 %

Q1

-6,48 % Számlappal felfelé

-35,00

-30,00

-25,00

-20,00

-15,00

-10,00

-1,81 %

Q2

-1,74 %

Q3

-5,00

0,00

Vízmérő mérési pontosságának változása függőleges beépítés esetén


A vízmérő előtt és után, biztosítani kell a gyártó által előírt, szerelvény és idom-mentes egyenes csőszakaszt (D – a vízmérő mérete).

Vízmérő előtt és után gyártó által előírt egyenes szakaszok (pl.: U3-D3 vagy D3-D3 esetén)

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.2 Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság Célszerű minden esetben új mérőt alkalmazni, az elhasználódásból eredő pontatlan mérés elkerülése érdekében.

Bekötési- és mellékvízmérő átlagos mérési hibájának változása 8 éves használati ciklusban

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.2 Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság A házi ivóvízvezetékbe aknás, ill. pinceszerű vízmérő helyen közvetlenül, a vízmérőt követően visszacsapó szelepet kell beépíteni. A visszacsapó szelep beépítése elhagyható, ha a vízmérőbe beépített- vagy a vízmérő kiömlő csonkjába behelyezhető visszacsapó szeleppel már rendelkezik.

Vízmérőbe beépített visszacsapó szelep (manuális illesztéssel)


A vízmérőt tilos magas ponton felszerelni a hálózat esetleges levegősödéséből eredő pontatlan fogyasztásmérés elkerülése érdekében.

Magas ponton elhelyezett vízmérő

2.2 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 2.2.2 Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 2.2.2.3 Álló, hibás mérők

Működését tekintve, rendeltetésének nem megfelelően működik az a vízmérő, amelyik szorul, akad, lassul vagy nehezebben mér, szélsőséges esetben akár megáll.

Mellékvízmérő rendeltetésszerű működését jelző csillagkerék


Amennyiben a vízmérő nem rendelkezik beépített szűrővel, az előtt szűrő beépítése szükséges.

Vízmérő beépített szűrővel


A mellékvízmérő előtt beépített elzáró (golyóscsap) és a mellékvízmérő között kizárólag egy darab oldható kötés (hollandi) lehet.

Elzáró szerelvény a vízmérő előtt beépítve, kötelező egyenes szakaszok megtartásával (3D)


Vízmérő manipuláláiót megakadályozó biztonsági záróelem (zárógyűrű)

MELLÉKMÉRŐ – FŐMÉRŐ KÜLÖNBÖZET 3. VESZTESÉGCSÖKKENTÉS TERÜLETEI

3.1.1 3.1.1.1 3.1.1.2 3.1.2 3.1.3

Elfolyások a vezetékhálózaton Észlelhető (látható) elfolyások a vezetékhálózaton Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség) Jogosulatlan vízhasználat (nem mért leágazás)

3.2.1 3.2.1.1 3.2.1.2 3.2.1.3 3.2.1.4 3.2.2 3.2.2.1 3.2.2.2 3.2.2.3 3.2.2.4

Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében Nem egyidejű leolvasásból származó eltérés Diktált mérőállás Kerekítésből származó eltérés Hibás leolvasásból eredő eltérés Mérési hiba bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében Lejárt hitelességű mérők Mérőtípus, beépítési helyzet, pontosság Álló, hibás mérők Mérők alul-/túlterhelése

3.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 3.1.1 Elfolyások vezetékhálózaton 3.1.1.1 Észlelhető (látható) elfolyások a vezetékhálózaton

Rendelkezésre álló tervdokumentáció alapján ellenőrizni kell az épület teljes vízhálózati rendszerét, felszínen megjelenő vizesedést, elfolyást kutatva. Műszeres beméréssel a szivárgások, csősérülések pontos helye is meghatározható, melyre többféle módszer áll rendelkezésre: o műszeres hibahely keresők, o külső csöves csőtörés keresés, o talaj feletti lehallgatási módszer talajmikrofonnal, o korrelációs vizsgálat korrelátorral, o jelzőgázos vízszivárgás kereső, o nyomvonal kereső berendezés

3.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 3.1.1 Elfolyások vezetékhálózaton 3.1.1.2 Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton

Megelőzés, ellenőrzés: oszakszerű kivitelezés, okorszerű alapanyagok, ojól megválasztott, szabványosan kialakított mérőhelyek oa téli időszakot megelőzően, kültéren elhelyezett vízvételezési hely (pl. kerti locsolócsap) fagytalanítása, oegyszerű szemrevételezéses ellenőrzés: •kifolyók és szerelvényeik, •bekötések alapanyagai, •illesztéseket •csapok megfelelő zárása •lakásokban, illetve az épületen belül elhelyezett közös vízvételezési helyek (lépcsőházi csapok) •vizes blokkok (fürdőszoba, konyha,)


Egyértelmű kimutatása ún. „éjszakai minimum” fogyasztás (= értéke 0 m3/h vagy attól eltérő) meghatározással: o egyszerű szemrevételezéses ellenőrzéssel (valamennyi vízvételezési hely elzárása mellett a bekötési vízmérő fogyasztásának megfigyelésével) o műszeresen, éjszakai minimumfogyasztás regisztrálásával (data logger készülékkel)

2,73

0,83 1,17 0,44 0,14

0,00

2012.12.11 9:00

3,50

2012.12.11 10:00

5,05 5,02

2012.12.11 8:00

3,22

2012.12.11 7:00

0,47

5,32

2012.12.11 6:00

3,60

2012.12.11 5:00

5,13

2012.12.11 4:00

1,15 1,40

2012.12.11 3:00

3,01

2012.12.11 2:00

5,12

2012.12.11 1:00

2,66

2012.12.11 0:00

0,70

2,74

2012.12.10 23:00

2,83

2012.12.10 22:00

0,61

5,04

2012.12.10 21:00

3,00

2012.12.10 20:00

0,84 5,02

2012.12.10 19:00

3,25

2012.12.10 18:00

5,02

2012.12.10 17:00

2,84

2012.12.10 16:00

4,99

2012.12.10 15:00

0,60

2012.12.10 14:00

2,91

2012.12.10 13:00

5,09

2012.12.10 12:00

5,27

2012.12.10 11:00

1,40

2012.12.10 9:00

5,00

2012.12.10 10:00

2,45 2,67 2,14

2012.12.10 8:00

4,76 4,76

2012.12.10 7:00

2012.12.10 6:00

0,25

2012.12.10 5:00

4,00

2012.12.10 4:00

0,00

2012.12.10 3:00

1,22

2012.12.10 2:00

1,00

2012.12.10 1:00

2,63

2012.12.10 0:00

3,00

2012.12.09 23:00

4,85

2012.12.09 22:00

2012.12.09 21:00

2,86

2012.12.09 20:00

4,96

2012.12.09 19:00

5,00

2012.12.09 18:00

2012.12.09 17:00

3.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők

3.1.1 Elfolyások vezetékhálózaton 3.1.1.2 Nem észlelhető (nem látható) elfolyások a vezetékhálózaton

6,00

5,11

4,99 4,93

3,23 2,82 2,75

2,00

0,95 0,68

0,00

-1,00

Éjszakai minimumok megjelenése dataloggerel történő átlagos napi fogyasztás (lila vonal) és nyomásregisztráció (zöld vonal aknában-, piros vonal emeleten mérve) mellett

3.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 3.1.2 Technológiai vízhasználat (leürítés, feltöltés, hőközponti veszteség)

Társasházak fűtési rendszerének megfelelő rendszerességgel történő karbantartása szükséges, annak következtében fellépő vízveszteség nem szüntethető meg. Mértéke azonban mérhetővé tehető a fűtőberendezések előtt szabályosan elhelyezett mellékvízmérők, szakember által történő beszereltetésével.

3.1 Valós (vagy fizikai) veszteséget befolyásoló tényezők 3.1.3 Jogosulatlan vízhasználat (nem mért leágazás)

o Lehetőség szerint fel kell kutatni minden lehetséges méretlen vízvételezési helyet épületen belül és épületen kívül egyaránt. o Ismerni kell valamennyi kifolyási lehetőség fellelhetőségét és ellenőrizni kell (a bemérőzöttnek vélt helyeket, illetve a fertőtlenítésre vagy nyomásregisztrálásra alkalmas ürítő csapokat is), hogy valamennyi vízmérővel ellátott-e.

3.1 Látszólagos veszteséget befolyásoló tényezők 3.2.1 Elszámolási veszteség bekötési vízmérő és mellékvízmérők esetében 3.1.1.2 Nem egyidejű leolvasásból származó eltérés

Vízmérők távleolvasási rendszerbe integrálása


Távleolvasás keretében megvalósult mellékvízmérők összfogyasztásainak bekötési vízmérőkhöz víszonyított százalákos eltérése, havi bontásban

TÁRSASHÁZI TÁVLEOLVASÁS

A távleolvasási rendszer előnyei o o o o o o o o

Valós kép a fogyasztásokról Fogyasztói szokások megismerése, elemezhetősége Vízmérő állások tetszőleges gyakoriságú kiolvashatósága A vízmérő mérőállások azonnali számlázhatósága Rögzítési hibamentesség Leolvasás megvalósíthatósága a fogyasztó távollétében Azonnali értesítés meghibásodás vagy manipuláció esetén Bekötési vízmérő-mellékvízmérők összfogyasztásai különbözetének pontos meghatározása

A távleolvasási rendszer hátrányai o o o o

o

Beruházás szükségessége Energiaellátás biztosítása a területen – akkumulátor élettartam Telepítési körülményekre való érzékenység – rádiós zavarok, elárasztott akna Személyes adatkezelés jogi kérdéseinek kezelése (Adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat szükséges!) Folyamatos rendszerfelügyeletet szükségessége

Távleolvasási rendszerek Mobil rendszer „sétálós” (Walk-by / Drive-by)

Fix Rendszer (Fixed Network)

Jelenleg üzemeltetett távleolvasási rendszerek 1. MOM („sétálós” – walk-by/drive-by) rendszer Üteg utca 24-28, Üteg utca 29-33 (524 – 524 db) Petneház utca 19-25, Petneház utca 29-35 (355 - 357 db) Röppenytű köz 1-5 (521 db)

2. CARDWARE (fix) rendszer Rákos út 100 (260 db) Nyírpalota út 1-21

3. TECHEM (fix) rendszer Hadrianus utca 7 (287 db) Lebstück Mária utca 48-56 (186 db) Kerepesi út 90-98 (900 db vízmérő)

Távleolvasási rendszer felépítése

Közvetlen kiolvasás („sétálós”)

Társasházi Lakásfenntartó Szövetkezet

Közvetlen Kiolvasás (fix)

Adatszolgáltatás (meghatározott adatstrukt. szerint)

Adatszolgáltatás

Üzemeltető (Techem, Cardware)

Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás

(meghatározott adatstrukt. szerint)

Szerződéses kapcsolatok

Társasházi Lakásfenntartó Szövetkezet

Együttműködési megállapodás

Adatszolgáltatási szerződés

Üzemeltetési szerződés

Üzemeltető (Techem, Cardware)

Adatszolgáltatási szerződés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSBAN. Bognár Péter Fővárosi Vízművek Ügyfélszolgálati igazgató

Recommend Documents