Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) 4.: Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS

Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés „Környezetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos

2008.


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS – 2008 Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés – „Környezetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) 4.: Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés 1. Bevezetés A kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi előírásai között a vízvédelem hangsúlyos szerepet kap. Az általános felszín alatti vízvédelmi előírásokon túlmenően külön irányelv foglalkozik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével. A vizek magas nitráttartalma általános probléma az Európai Unió tagállamaiban. A probléma Magyarországon is jelentkezik, bár kisebb mértékben, mint a sűrűn lakott, nagy létszámú állattartással rendelkező országokban. Az irányelv (A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről ) a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyező forrásokkal foglalkozik, különösen az állattartás és a trágyakezelés során a környezetbe - elsősorban a vizekbe - jutó nitrátszennyezés megakadályozása, csökkentése céljából. Az irányelvet a magyarországi jogrendbe ültető jogszabály a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet (un. nitrát rendelet). A rendelet meghatározza a nitrátérzékeny terület fogalmát, összegzi a vizek védelmét szolgáló általános szabályokat, előírja a vizek védelme érdekében cselekvési program készítését és a termelőkre vonatkozó adatszolgáltatást. A cselekvési program részleteit, köztük a helyes mezőgazdasági gyakorlat módosított szabályrendszerét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös rendeletben állapítja meg (folyamatban van). A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályrendszerét jelenleg az e tárgykörben készült korábbi jogszabály, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet hatályban maradt melléklete tartalmazza.

1. Nitrátérzékeny területek 1.1 a nitrátérzékeny területek meghatározása A nitrátérzékeny területek olyan területek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitráttartalma miatt különös figyelmet érdemelnek. A rendelet meghatározza az irányelv előírásainak megfelelően a nitrát szennyezéssel szemben érzékeny víz fogalmát. Azok a vizek tartoznak ide, amelyek nitráttartalma felszíni víz esetében meghaladja az 50 mg/l koncentrációt, ivóvíz célú használat esetén pedig a 25 mg/l koncentrációt. Felszín alatti vizek tekintetében az számít érzékenynek, ahol a víz nitráttartalma az 50 mg/l koncentrációt meghaladja. A vizek nitráttartalmának mérésére a vízügyi és a földtani intézményrendszer keretein belül többféle program van érvényben. Ezek közül egy kifejezetten e rendelethez Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos

2



kapcsolódóan méri a felszíni és felszín alatti vizek nitráttartalmát, melynek alakulásáról az Európai Unióhoz való csatlakozás után Magyarországnak is jelentést kell tenni. A nitrátérzékeny területek kijelölését a vizek nitráttartalma és egyéb környezeti jellemzők (pl. talajtulajdonságok, geológiai tulajdonságok) alapján végzi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által koordinált szakértői bizottság, a meglévő és a nitrát rendelet szerinti monitoring program adatainak és egyéb adatok figyelembe vételével. A nitrátérzékeny területeket 4 évente felül kell vizsgálni, ekkor változhat a kijelölés, részben a vizek nitráttartalmának változása, részben az érzékenységi szempontokat adó egyéb tényezőkre vonatkozó ismeretek bővülésével. A nitrátérzékeny területek az alábbiak: a felszíni vizek tekintetében a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó, valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó vízgyűjtő területe; a felszín alatti vizek tekintetében minden karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete, a fenti pontokba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket, olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van, belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható; a bányatavak 300 méteres parti sávja; az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe; a nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, illetve a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe. 1.2 A nitrátérzékeny területek jellemzése A nitrátérzékeny területeket 3 csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartozik a felszíni vizek szempontjából érzékeny területek közül a Balaton, a Velencei tó és Fertő tó vízgyűjtő területe, valamint a vastagabb üledékkel fedett karsztos területek és a felszín közelében található fő vízadó réteggel jellemzett területek. A második csoportba tartoznak az ivóvíz célú víztározók vízgyűjtő területei, felszíni karsztos területek és a vízbázisok védőterületei. A harmadik csoportba pedig a többi szempont szerinti nitrátérzékeny terület sorolható. A csoportba sorolásnak a határidőhöz kötött előírásoknak (trágyatárolókra vonatkozó követelmények) való megfelelésnél van jelentőssége. A legveszélyeztetettebb terület az 3 Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos



ivóvízbázisok és a nyílt karsztok területe, ezeknél szorosabb határidő áll rendelkezésre a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre. Az első két csoportba tartozó nitrátérzékeny területek a MePAR rendszer tematikus fedvényeként fizikai blokkok szintjén a blokkazonosítók feltüntetésével kerültek meghatározásra. A Nitrátérzékeny fizikai blokkok azonosítóit a nitrátérzékeny területek MePAR szerinti fizikai blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007 (VI. 1.) FVM rendelet tartalmazza. A fizikai blokk szintű közzététel időpontjáig a „Nitrát rendelet” mellékletében található településsoros lista volt az irányadó, melyet úgy határoztak meg, hogy ha a település közigazgatási területének legalább 10%-a a földrajzi lehatárolás szerint nitrátérzékeny területre esett, akkor a község teljes területe nitrátérzékenynek minősült. Ezt pontosította a fizikai blokkok szintjén történő közzététel. Azokat a területeket, amelyeket önkormányzati rendelet, vagy hatósági határozat a közzététel után nyilvánított vízbázis védőterületévé, vagy lokális vizsgálat alapján kerül lehatárolásra vagy kivételre, a MePAR évenkénti felülvizsgálata során kerül közzétételre. A nitrátérzékeny területek MePAR blokk szintű lehatárolását az 1. kép mutatja be csoportonként.


4



A települések belterülete a felszín alatti vizek nitrát-tartalma alapján került a nitrátérzékeny területek közé, mivel a települések belterülete alatt a határértéket többszörösen is meghaladó nitrátkoncentrációt mértek. Kivételt képez az az eset, amikor egyedi vizsgálattal bizonyítható, hogy az adott település alatt a talajvíz nitráttartalma nem haladja meg az 50 mg/l értéket. Ezt az érdekelt félnek (például, aki az adott településen mezőgazdasági termelést folytat) kell bizonyítania; a vizsgálatok elvégeztetése után az eredmények birtokában lehet a környezetvédelmi hatóság fele kérvényezni a nitrátérzékeny területek közül való kivételt. A bányatavak közvetlen kapcsolatban állnak a felszín alatti vízkészlettel, szennyeződésükkel nagyobb felszín alatti vízkészlet is elszennyeződhet, ezért került a nitrátérzékeny területek közé a bányatavak 300 m parti sávja. A nagy állattartó telepek közelében mért, szintén határértéket meghaladó, nitráttartalom eredmények miatt lett nitrátérzékeny az állattartó telepek bizonyos mérettartomány feletti részének területe. A mérethatárokat a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet és az állat-egészségügyi szabályzat (Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásárólról41/1997 (V. 28.) FM rendelet) határozza meg. A következő mérettartomány fölötti telepek tartoznak tehát a nitrátérzékeny területek közé: A egységes környezethasználati engedélyezés szerint: Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint • 40 000 férőhely baromfi, • 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések, • 750 férőhely anyakoca Az Állat-egészségügyi szabályzat szerinti a nagy létszámú állattartó telepek azok, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább • harminc ló, vagy • ötven szarvasmarha, vagy • kétszáz juh, kecske vagy • száz sertés, vagy • kettőezer broiler baromfi, vagy • ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy • ötven strucc, vagy • ötven anyanyúl és szaporulata.

2. A helyes mezőgazdasági gyakorlat A nitrátérzékeny területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait kötelező betartani. A kölcsönös megfeleltetés követelményei között a Nitrát rendelet szerinti helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályrendszere szerepel. A helyes mezőgazdasági gyakorlat a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó előírások összessége, amelyek kiterjednek különösen az állattartó 5 Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos



telepek trágyatárolására és a trágya mezőgazdasági felhasználására, valamint egyéb agrotechnikai műveletek vízvédelmi szabályaira. A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak mezőgazdasági tevékenységét a cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végeznie. Az alábbiakban bemutatjuk a helyes mezőgazdasági gyakorlat elemeit. 2.1 Mennyiségi korlátozás Nitrátérzékeny területen évente a mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor a rendelet 1 számú mellékletében megadott értékekkel kell számolni, melyet az 1. táblázatban mutatunk be.


6



1. táblázat: Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor Állatfaj, csoport (állatkategória)

A friss trágya N-tartalma [kg/év]

Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t] Hígtrágya* N

Istállótrágya + trágyalé N

Mély alom N

P 2O 5

Szarvasmarha Tejelő tehén 650 kg

125

6,0

6,1

7,8

2,1

Borjú (0-6 hónapig) Üsző (6 -12 hónapig) Üsző (12-24 hónapig)

12 22 42

-

3,8 -

3,6 4,2

2,4 2,1 1,8

Hízómarha (6-12 hónapig) Hízómarha (12-24 hónapig) Hízómarha, Anyatehén (> 24 hónap)

25 45

-

-

3,8 5,3

1,9 2,0

51

-

-

3,5

1,7

Sertés Koca (10 malaccal, 9 kg-ig) Utónevelt malac (8-35 kg-ig) Hízó sertések, fiatal koca

26,5 3,4 12

4,2 2,35 3,8

3,57 2,4 5,0

6,8

2,2 1,9 2,4

Baromfi 1000 db Tojótyúk

740

19,0**

-

-

7,2

1000 db Brojler

383

-

-

23,0

6,8

1000 db pulyka (14 kg-ig)

1650

-

-

30,6

12,9

14,8

-

-

9,2

1,9

16,7

-

-

7,3

1,7

13,6

-

-

8,2

1,85

15,5

-

-

5,8

1,6

Anyanyúl + szaporulat

5,5

12,0

Lovak (600 kg)

55

-

Juhok (anyajuh szaporulat) Juhok (anyajuh szaporulat)

50 70

kg kg

+ +

Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat) Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat)

8,6 11,4

-

2,8

Megjegyzések az 1. táblázathoz: A táblázat adatai hazai és nemzetközi irodalmi források alapján meghatározott értékek alapján készültek.


7



Az ammónia emissziós N veszteséget a saját és társintézeti mérések mellett az ECETOC, az EMEP/CORINAIR, a FAL/IUL/FAT intézetek és az EU DG-ENV által közzétett irányszámok alapján becsült értékek: - almos tartású szarvasmarhánál 24 %-kal, - szarvasmarha hígtrágyás tartásnál, lagúnában tárolva 15 %-kal, - kocánál 33 %, - egyéb sertésnél 34 %, - tojónál 45 %, - brojlernél és nyúlnál 32 %, - juhnál, kecskénél, és lónál 8 % értékekkel vettünk figyelembe. * Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor! ** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék. 2.2 Trágyakijuttatásra vonatkozó tilalmak Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-től a trágyakijuttatás megengedett, ha a talajt nem fedi hótakaró, vagy a talaj nincs fagyott vagy vízzel telített állapotban. Fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra időponttól függetlenül sem juttatható ki trágya. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. A tilalmi időszakban (november 15-től február 15-ig) legeltetni sem szabad, kivéve, ha az állatsűrűségből adódóan az adott területre kijutó nitrogén hatóanyag nem haladja meg a 120 kg/ha értéket. 2.3 A lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási korlátozások 17 % -nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. 15-17 % meredekségű lejtőn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre, valamint ültetvények telepítéshez és felújításához juttatható ki a külön jogszabály szerint készített talajvédelmi tervben meghatározottak szerinti erózió elleni védelem biztosításával együtt. Műtrágya 12 %-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki. 15 % terepesés felett műtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket Hígtrágya nem juttatható ki 6 %-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12 %-ig megengedett. Injektálási technológia 17 % meredekségig alkalmazható. 2.4 A vizek védelmét szolgáló védőtávolságok Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos

8



A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül, vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, szervestrágya pedig tavak partvonalától mért 20 méteres sávban és egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban. Egyéb felszíni vizek esetén (pl. folyó, patak, csatorna) a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. Nem juttatható ki szervestrágya forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken trágyázás során a vízvédelmi jogszabályokban megfogalmazott előírásokat is be kell tartani. 2.5 Tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó szabályok a helyes mezőgazdasági gyakorlat keretében A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg a 2. a., b., c. táblázatokban szereplő értékeket. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A talajvizsgálatok alapján meghatározandó nitrogén ellátottsági kategória megállapításánál a 2.a táblázatban szereplő értékek az irányadóak. A talajvizsgálatokhoz szükséges talajmintát a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell venni. A 2.b táblázat példát mutat be tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag mennyiségére (kg/ha) ősz búza és kukorica esetén termőhelyenként a talaj tápanyag ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva. A rendelet melléklete a többi fontosabb növényre is ad meg értékeket. A 2.c táblázat pedig a számított N hatóanyag esetén figyelembe veendő korrekciós értékeket mutatja be. 2. a. táblázat: Irányszámok meghatározásához szántóföldi termőhely I II. III. IV.

a

szántóföldi

termőhelyek

nitrogén

ellátottságának

KA

humusz % Gyenge

közepes

jó

>42 <42 >38 <38 >50 <50 30-38 <30

<2,4 <1,9 <1,9 <1,5 <2,5 <2 <1 <0,7

2,4-3 1,91-2,5 1,9-2,5 1,5-2 2,5-3,3 2-2,8 1-1,5 0,7-1,2

>3 >2,5 >2,5 >2 >3,3 >2,8 >1,5 >1,2


9



2. b. táblázat: Példa a tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag mennyiségére (kg/ha) ősz búza és kukorica esetén termőhelyenként a talaj tápanyag ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva. őszi búza termőhelyi kategória

Gyenge

közepes

jó

N ellátottságú talajon I mezőségi talajok 190 170 (csernozjomok)

130

II barna erdőtalajok III réti és talajok IV laza homoktalajok

170

155

125

öntés 170

155

135

és 130

120

110

közepes

jó

Kukorica termőhelyi kategória

Gyenge

N ellátottságú talajon I mezőségi talajok 190 170 (csernozjomok)

150

II barna erdőtalajok III réti és talajok IV laza homoktalajok

190

160

150

öntés 180

160

140

és 150

130

120


10



2.c. A számított N hatóanyag korrekciója A korrekció megnevezése

Módosítás

Egyéves pillangós után az első évben

-30kg/ha

Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben

-15 kg/ha

Gyomos egyéves pillangós után

0 kg/ha

Évelő pillangós után az első évben

- 50 kg/ha

Gyomos évelő pillangós után az első évben

- 20kg/ha*

Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)

- 30 kg/ha

Gyomos évelő pillangós után a második évben

0 kg/ha

Szár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj 100 kg szárazanyaghoz biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a IV., V., VI., sz. további 0,8 kg N-t kell adni termőhelyen Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Hígtrágyázott terülten, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, az engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét – elsősorban nitráttartalmát – az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. 2. 6. Trágyakijuttatás A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembe vételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében: a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak, b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra, vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek, c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás, d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell. Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya illetve letermett termesztő közeg kizárólag a rá vonatkozó engedélyben foglalt Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos

11



feltételek szerint használható fel. A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon. Zárt termesztő berendezésekből a termesztési ciklus(ok) befejezése után kikerülő termésnövelő anyagok (gombakomposzt, termesztőközeg) mezőgazdasági területen történő elhelyezése kizárólag vizsgálatokra alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel lehet. Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni a IV., V., VI., sz. termőhelyen, ahol a növény kiszámított trágya hatóanyag igényhez 100 kg szármaradvány szárazanyaghoz 0,8 kg N-t lehet adni. 2. 7 Legeltetés Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos, vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több, mint 15 állategység. 2.8 Öntözés Öntözés csak külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel végezhető. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét – amennyiben 5 méteren belül elérhető – 5 évente az engedélyesnek ellenőriztetni kell. 2. 9 Trágyatárolásra vonatkozó előírások Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető. 2.9.1 A trágyatárolók méretezésére vonatkozó szempontok A hígtrágyatároló kapacitását 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni. Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya 12




tárolására. Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. Ha mélyalmos tartás esetén képződött trágya, illetve karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. Ha trágyát nem közvetlenül termőföldön használják fel, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, például komposzt, fermentálási, vagy biogáz üzem alapanyagként, akkor olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását. Ezt a tényt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat. A trágyatárolók méretének illetve minőségének meghatározásakor, legalább a 3.a., b., c., d., táblázatokban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni.


13



3. táblázatok: Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez 3. a) táblázat: Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Sertés

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]

Trágyatípus

Kövér hígtrágya(1)

Állatkategória, tömeg

Közepes hígtrágya(2)

Sovány hígtrágya(3)

Almos trágya(4)

Megjegyzés

Koca + alom

200 kg és 76 max. 9 kg

152

228

98

Koca és szaporulata (10 db szopósmalac)

Utónevelt malac

8 – 35 kg

18

36

54

21

Átlagosan 30 - 90 napig

Hízó

35 – 110 32 kg

64

96

35,5

Átlagosan 90 – 220 napig

Komplex telepre vonatkoztatott adatok Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét]


14



Technológia

Víztakarékos technológiák

Moderált vízfelhasználású technológiák

Vízpazarló technológiá

Almos tartás esetén mintegy 10 % trágyalétárolókapacitást is figyelembe kell venni.

630

1260

1890

344

Telep kocaneveléstől fiaztatáson át véghízlalásig

a a a

(1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres); (2) ~ 2-szeres hígulás; (3) ~3-szoros hígulás; 4) Átlagos 1 kg/nap (0,5 – 1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként 3. b) táblázat: Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Szarvasmarha Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] Trágyatípus Állatkategória, testtömeg

Almos trágya(1)

Hígtrágya

Megjegyzés

Borjú (0-6 hónap)

40-130 kg

55

-

Egyedi ill. csoportos borjúbokszokban.

Üsző (6-12 hónap)

130-310 kg

140

-

Almozott istállóban

Üsző (12-24 hónap)

310-450 kg

230

-


Hízómarha (6-12 hónapig)

180-300 kg

150


Hízómarha (12-24 hónapig)

300-420 kg

200



15



Hízómarha, anyatehén (>24 hónap)

550 kg

340

-


Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)

650 kg

370

140(2)

Almozott istálló + fejőház

Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)

650 kg

340(3) + 140(2)

Kevésalmos istálló + fejőház

140(2)

Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél

Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét] Tehénférőhely

-

480

(1) Almos trágya tárolásakor mintegy 2-5 %-nyi térfogatú elfolyó csurgaléklé tárolót is szükséges építeni. (2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani) - a napi ürülék 8 – 10 %-a, (napi ürülék 40 – 60 kg/nap/tehén) 3 – 6 kg/nap/tehén, - fejőházi víz (tőgymosó-víz, felmosó-víz /elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/ fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, szociális épület kommunális szennyvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén, - fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz ) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva. (3) Istállói kövér hígtrágya ( > 10% SZA) 3.c) táblázat. Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Egyéb állatok Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] Trágyatípus Állatkategória, testtömeg


Almos trágya

Hígtrágya

Megjegyzés

16



1000 tojótyúk

~2,2 kg/állat

-

805(1)

Ketreces tartás, csak ürülék (21 % SZA)

1000 brojler

~ 2 kg/állat

218

-

Mélyalmos tartásnál, a trágyamennyiség alapján

kitermelt

1000 pulykabak

~ 14 kg/állat

790

-


kitermelt

1000 pulykatojó

~ 5 kg/állat

330

-


kitermelt

Juh (vegyes korcsoport)

50 kg-os anyajuh

30

Juh (vegyes korcsoport)

70 kg-os anyajuh

42

Kecske (vegyes korcsoport)

50 anyakecske

kg-os

30

Kecske (vegyes korcsoport)

80 anyakecske

kg-os

Anyanyúl+szaporulata

4 kg

Ló

600 kg

Anyajuhra vetítve (anyajuh+szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyajuhra vetítve (anyajuh+szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyakecskére vetítve (anyakecske+szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyakecskére vetítve (anyakecske+szaporulat) mélyalmos tartásnál

50 8,4 94

Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával Almozott tartás

(1) Trágyaszárításos technológia esetén a trágya mennyiséget a szárazanyag növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40 % SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/ 1000 állat/hét) 17 Dr. Berényi Üveges Judit MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Tanácsos



3.d) táblázat: A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)-C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

Megnevezés

Érték [kg/m3]

Hígtrágya < 10% SZA tartalom alatt „Kövér” hígtrágya (kevésalmos szarvasmarha tartásból) Friss almos trágya (laza rakatban) Friss almos trágya (kitároláskor) Mély- ill. növekvő almos trágya kitároláskor Érett istállótrágya (pl. öntözött trágyakazalból)

1000 950


450 650 750-800 850

18



2.9.2 A trágyatárolók műszaki paramétereire vonatkozó előírások A trágyatárolók műszaki paramétereinek legalább az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie. Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek esetén a tározó bélelésére alkalmazott fóliának - teljesen vízzárónak, - a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak, - egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak, - hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak, - magas szakítószilárdságúnak (a kötéseknél is!), - és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie. Trágyatárolók bélelésére ezért csak Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, ill. műanyagok használhatók fel. Az ÉME-nek igazolnia kell a műanyag bevonatok, fóliák állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatóságát, a 20 évet meghaladó elvárt élettartamra. Az ÉME-nek ki kell térnie a fólia UV állóságára is. A fóliának a „kiváló” osztályú besorolást kell kapnia. Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt) esetén a betontároló csak - vízzáró - tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű) - szulfátálló betonból készíthető. Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BMGKM-KvVM rendeletben szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal, vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja. Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét - vagy az anyag minősége önmagában, - vagy a bevonata biztosítja. A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.


19



Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel. A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. 2.9.3 A trágyatárolókra vonatkozó határidők Nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyainak kialakítására a cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények végrehajtásának határideje 2011. december 31. kivéve az egységes környezethasználati engedély köteles telepeket, ahol az előírt határidő 2007. október 31. volt. Nem nitrátérzékeny területeken fekvő, állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni: a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. január 1-jéig, b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22-ig. A határidők lejárta után a követelményeknek nem megfelelő trágyatárolókat nem lehet használni, és legkésőbb egy évvel később fel kell számolni. 2.9.4. Ideiglenes trágyatárolásra vonatkozó követelmények Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, illetve felszíni víz nincs 100 m távolságon belül. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, b) november 15. – április 1. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.


20



3. A nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások Nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, valamint nem nitrátérzékeny területen az egy háztartás igényeit meghaladó állattartást folytatónak, a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy egyéb nyilvántartást ennek megfelelő adattartalommal. A mezőgazdasági tevékenységet folytató, valamint az állattartást végző a rövidesen megjelenő rendelet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a nyilvántartást, és a beküldött adatlap másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őriznie.

4. A kölcsönös megfeleltetés várható követelményei A helyes mezőgazdasági gyakorlat elemei közül várhatóan a kölcsönös megfeleltetés alá eső előírásait az alábbi táblázat tartalmazza. Figyelembe kell venni azt, hogy a helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló jogszabály az egyeztetés végső fázisában tart, ezért az előírások kis mértékben módosulhatnak a jogszabály végleges verziójának megfelelően. Közösségi jogszabályhelyek: A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.) 4. és 5. cikk Magyar jogszabályhelyek: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló …/2008. FVM rendelet fogja tartalmazni. Követelmény Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. November 15.-től február 15.-ig - az őszi kalászosok fejtrágyázásán kívül – tilos a trágyakijuttatás, illetve tilos a téli legeltetés, amennyiben az állatsűrűségből származó

Támogatáscsökkentést indukáló jogsértés (meg nem felelési esetek) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége meghaladja a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. Az előbbiekben meghatározott tilalmi időszakban trágya kijuttatása.


21



trágya nitrogén hatóanyag mennyisége éves szinten meghaladja a 120 kg/ha-t. Lejtős területen történő trágyázás csak a lejtő meredekségének megfelelően előírt módon történhet. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. Nem jutattható ki műtrágya és szervestrágya a felszíni vizek partvonalától mért - a Rendeletben meghatározott - védőtávolságon belül. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiségét talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogén trágyát a betakarítás után, amennyiben megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, és a területi érzékenység figyelembe vétele nélkül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékű állattartást végzőnek, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A Rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó köteles adatot szolgáltatni a mezőgazdasági tevékenység helye szerinti illetékes talajvédelmi hatóságnak.

Lejtős területen nem a lejtő meredekségének megfelelően előírt módon történt a trágyázás. Trágya kijuttatása fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Műtrágyát vagy szervestrágyát juttat ki a felszíni vizek partvonalától mért - a Rendeletben meghatározott - védőtávolságon belül. Hígtrágyát mezőgazdasági területen a talajvédelmi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően használ fel. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiségét nem talajvizsgálatokra alapozottan határozza meg. Könnyen oldódó N trágya kijuttatása betakarítás után úgy hogy megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. A trágyatároló a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben meghatározott időpontot követően nem felel meg a követelményeknek. Nem vezetnek folyamatos nyilvántartást.

A rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó elmulasztja az adatszolgáltatást a mezőgazdasági tevékenység helye szerinti illetékes talajvédelmi hatóság felé.


22

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) 4.: Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés

Recommend Documents