Fenntartható építészet – Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén
Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Soltész Ilona
2014. április 4.
Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának javításában
Cél az energiatakarékos új épületek építése mellett a felújítások ösztönzése! (Kevés az új épület) (2012/27/EU irányelv-hosszú távú épületfelújítási stratégia) Cél a középületek energiahatékonyságának javítása Cél a szakmai tudás és az építési minőség javítása Költség-optimalizált követelményszint és a Közel nulla energiaigényű épület fogalmának meghatározása 2 Soltész Ilona
2014. április 4.
Középületek példamutató hatása
3 Soltész Ilona
2014. április 4.
Előtérbe került a gazdaságosság és a hatékonyság! Nemcsak az állami támogatásoknál; Hanem a privát beruházások esetében is be kell mutatni, hogy a tervezett beruházás gazdaságos és milyen hozama van más beruházásokkal összehasonlítva DE Új szemlélet: nem(csak) a beruházás kezdeti költsége és a megtérülési idő a fő szempont, hanem az épület várható élettartama alatt várható összköltség (=globális költség) Figyelembe kell venni a társadalmi hatásokat is (energia és anyagok előállítás költsége, körny. véd. hatás)
4 Soltész Ilona
2014. április 4.
Költség-optimalizált szint
A számítási módszer uniós szinten kötelező a 244/2012. felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és a kiadott guide alapján Kötelező épülettípusok és költségtípusok, De országonként eltérő, valós költségadatok és paraméterek Az eredményeket össze kell hasonlítani a hatályos követelményekkel.
5 Soltész Ilona
2014. április 4.
Mit jelent a költség-optimalizált szint?
6 Soltész Ilona
2014. április 4.
7 Soltész Ilona
2014. április 4.
Hazai számítások 1.
6 féle családi ház, 3-3 társasház, iskola és iroda Felújítási csomagok: 3 db csak ablakcsere, 3 db csak falszigetelés, 3 komplex szigetelés; + komplex szigetelés különböző épületgépészeti felújítással és megújulókkal, intézményeknél hővisszacserélős szellőzéssel, Különböző diszkontráták, makrogazdasági és befektetői szemlélet
http://energiaklub.hu/publikacio/energetikaikoltsegek-optimalizalasa 8 Soltész Ilona
2014. április 4.
Hazai számítások 2.
9 Soltész Ilona
2014. április 4.
Hazai számítások 3.
10 Soltész Ilona
2014. április 4.
Eredmények, megállapítások 1.
A meglévő épületeknél annak az esetnek az összköltsége a legmagasabb a 20 (illetve 30) éves időszakra kiszámítva, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi állapotában. A kizárólag ablakcserével történő felújítás csak az iskoláknál jelent számottevő csökkenést a globális költségek tekintetében és az energiahatékonyság szempontjából sem eredményez lényeges javulást és minden esetben fennáll az épület károsodásának veszélye. Kedvező a határoló szerkezetek teljes körű kiegészítő hőszigetelése. Az esetek egyharmadábana költség-optimum eléréséhez már komplex felújítás szükséges! 11 Soltész Ilona
2014. április 4.
Eredmények, megállapítások 2.
Viszonylag jó hőszigetelésű épületek korszerűsítése esetében a gépészeti felújításban a kazáncsere, alapvezetékek hőszigetelése és helyiségenkénti szabályozók (termosztatikus szelep) beépítése jelentős előrelépést jelent. Komoly javulást hoz iskolák esetében gépi szellőzésnél hővisszanyerő beépítése. Lakásokban való alkalmazása energiamegtakarítást eredményez, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett. Iskolák esetében a napelemek alkalmazása igen kedvező. Kedvező még családi házak esetében a földgázfűtésről fatüzelésre való átállás. Ez nem alkalmazható minden esetben, továbbá sűrűn lakott települések esetében nem javasolható. Hőszivattyúk és a pellet kazán beépítése nem volt gazdaságos. 12 Soltész Ilona
2014. április 4.
Mit kezdjünk az eredményekkel? Jelentés az EU-nak A számítások alapján a jelenleg hatályos jogszabályban előírt összesített energetikai jellemző követelménye a költség-optimális szinthez képest hazánkban családi házak esetében kb. 55%-kal, új építésű irodák iskolák esetében 60 %-kal tér el. Mivel az energiahatékonyság igen alacsony, az eltérés jóval meghaladja a 15%-os értéket, ezért intézkedési tervet kell készíteni és a jelentéshez csatolni Kormányhatározat készült 1246/2013.(IV.30.) 2014. 04. 06-tól hatályba lép a 20/2014. (III. 7.) BM r. 13 Soltész Ilona
2014. április 4.
Javasolt intézkedések:
A követelmények szigorítása a költség-optimalizált szintre – Középületek 2015. január 1-től helyett 2018 – Pályázatoknál 2014. január 1-től helyett 2018 ? – Minden más esetben csak 2018-tól – Közel nulla 2019-től középületekre 2021-től minden új épületre, még el nem kezdett építkezésekre is! – Felújítási csomagok kidolgozása – Tájékoztatók, pénzügyi konstrukciók Beillesztés a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiába 14 Soltész Ilona
2014. április 4.
Közel nulla energiaigényű új épületek
EU elvárás, legyen nagyon energiahatékony és alkalmazzon megújuló energiát, lehetőleg „közelről” Hazai alapelvek: – Legyen reális, megvalósítható, a lehetséges építészeti és funkcionális igények 95 %-a „beleférjen” – A megújuló energiaforrás magán az ingatlanon vagy a külső hálózatból a primer energia váltószám meghatározásával – Lakóház lehetőleg gépi szellőzés nélkül, – Gondolni kell a sűrű városi beépítés esetén a megvalósíthatóságra 15 Soltész Ilona
2014. április 4.
16 Soltész Ilona
2014. április 4.
Szakmai javaslat, vitára
17 Soltész Ilona
2014. április 4.
Közel nulla energiaigényű épületek Marad a jelenlegi többszintű követelményrendszer Kis és nagy épületek követelményei szintszám alapján különíthetőek el. Jelentős felújítás esetében nem érhetőek el az új épületre kitűzött követelmények. A végleges definíció a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában lesz meghatározva Átmeneti definíció: legalább költség-opt. szintű, és ennek legalább 25 %-a megújuló.
18 Soltész Ilona
2014. április 4.
Köszönöm figyelmüket !
19 Soltész Ilona
2014. április 4.
