Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése
2014. október 21.
Evt. hatálya, alapfogalmai és az erdőgazdálkodói nyilvántartás
A törvény hatálya – Nem terjed ki Jegyzék
• arborétum • közpark
• üzem, major, honvédségi objektum • vonalas műszaki létesítmény
19/2011. (III. 16.) VM rend
• azonos földrészlet • < 1 ha
• < 20 m
• tanya területe • meder és zátony
A törvény hatálya – Nem terjed ki
• szennyvíz, -iszap, hígtrágya • fás szárú energetikai ültetvény • földalatti gomba ültetvény
J o g s z a b á l y
A törvény hatálya – Erdő • Adattár
Jegyzék 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
• - erdei fafajokból álló - szélesség ≥ 20 m 1. sz. melléklet - terület > 0,5 ha -H>2m - záródás > 50 % > 30 % és talajvédelem • időlegesen igénybevett • nyiladék, tűzpászta < 6 m
A törvény hatálya – Szabad rendelkezésű erdő • hatósági engedély alapján támogatás nélkül létesült • előző tv. alapján faültetvény (eddig 213 rendeltetés) • zártkert nem védett természeti területen támogatás nélkül létesült • önerdősülés - bányatelek, nem erdő művelési ág - tulajdonos kérelmére → erdő def.
A törvény hatálya – Fásitás • egyes fa • fasor vonalas kiterjedés szélesség < 20 m
• facsoport nem vonalas kiterjedés terület < 0,5 ha záródás min. 50 %
• fás legelő legelő művelési ág záródás min. 30 %
A törvény hatálya – Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
• Adattárban egyéb részletként nyilvántartott - tisztás - kopár - erdei rakodó - erdészeti létesítményhez tartozó terület - erdei vízfolyás, tó - erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, diszítőgally, vadgyümölcs termelését szolgáló terület - nyiladék és tűzpászta > 6 m
• Erdei vízfolyás, tó (min. 75 %-ban erdővel határolt) • Cserjés (min. 50 %-ban erdővel határolt) • Kutatási célú faállomány (Kísérleti erdő)
A törvény hatálya – Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
Csak kérelemre! fátlan állapotban tartás engedélyezése • • • •
tisztás erdei rakodó erdészeti létesítményhez tartozó terület nyiladék és tűzpászta > 6 m
A törvény hatálya – Erdészeti létesítmény Részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó • • • •
erdészeti magánút erdei vasút közjóléti létesítmény egyéb létesítmény csatorna, erdei épület, tározó, kerítés stb.
Közjóléti létesítménynek nevezzük az erdőben vagy erdős környezetben közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított helyszíneket. A látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. A közjóléti berendezés többnyire természetes anyagból készülő, a környezethez illeszkedő eszköz, amely a pihenés, a közlekedés, a sport, a játék és az ismeretszerzés célját szolgálja.
Igazgatási és erdőgazdálkodási egységek Természetben összefüggő • erdőnek nem minősülő terület (közút, vasút, folyó stb.) nem szakít meg • nyiladékkal elválasztott Természetben nem azonosítható határok
Nyilvántartás • erdőrészlet helység, tagszám, erdőrészlet jel
• egyéb részlet helység, tagszám, egyéb részlet jel
• szabad rendelkezésű, kivéve zártkert helység, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet jel
• fásítás és zártkert térképi ábrázolás
Természetesség Meghatározás • területalapú elegyarány • eredet – hálózat • elegyedés • elegyaránnyal súlyozott átlagos vágásérettségi kor Kultúrerdő ↔ Faültetvény
A d a t t á r
Erdőgazdálkodói nyilvántartás
Megváltozott jogszabályi környezet • Új Ptk. – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről • részben új Evt. • A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) • Az Fftv-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. Tv. (Fétv.)
Evt. 17.§ (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (3) Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
Jogszerű használó
17.§ (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.
17.§ (4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
Erdőgazdálkodói nyilvántartás Vhr. 15. § Amennyiben a használat jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén az erdőgazdálkodó nem tesz eleget az erdészeti hatóság igazolási felszólításában foglaltaknak, az erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzést az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.
17.§ (5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.
Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyezhető jogosultak, erdőgazdálkodói jogviszonyt megalapozó jogok, jogcímek: I. Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok • Korlátlan (teljes) dologi jog o tulajdonjog o állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet ex lege kvázi tulajdonjoga ( jelenleg NFA és MNV korábban KVI, PM), (Ptk. 28. § (1) bek; NFA törvény, Állami vagyonról szóló törvény) • Korlátolt dologi jog (szelvényjogok) o haszonélvezeti jog o használat joga, • Ingatlan nyilvántartásba bejegyezhető egyéb (kötelmi) jogosultságok o állami, önkormányzati tulajdonban álló ingatlan esetében vagyonkezelői jog jogosultja (pl. Nemzeti Park Igazgatóságok, Állami Erdészeti Zrt.-k); Állami vagyonról szóló törvény és Áht. rendelkezései alapján
Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyezhető jogosultak, erdőgazdálkodói jogviszonyt megalapozó jogok, jogcímek: II. Közös tulajdonú ingatlan esetén • tulajdonostársak használati megállapodása III. Kötelmi jogi jogosultságok (kötelmi jogi jogosultságok) • haszonbérlet • feles bérlet • erdőgazdálkodási haszonbérlet • szívességi használat
ERDŐGAZDÁLKODÁSI HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS
ERDŐGAZDÁLKODÁSI FELESBÉRLETI SZERZŐDÉS
ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZÍVESSÉGI FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉS
TULAJDONOSI MEGÁLLAPODÁS
TULAJDONOSI KÖR
TÖBBSÉGI
TÖBBSÉGI
100%
100%
HASZNÁLÓ SZEMÉLYE
TERMÉSZETES SZEMÉLY ÉS NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY
TERMÉSZETES SZEMÉLY ÉS NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY
PTK 685 § b) PONT SZERINTI KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ[1]
TULAJDONOSTÁRS
HASZONÉLVEZŐ RENDELKEZÉSI JOGA
VAN
VAN
NINCS[2]
VAN
ELŐ(HASZON)BÉRLETI JOGOSULTSÁG
VAN
VAN
NINCS
NINCS
KIFÜGGESZTÉS
VAN(kivétel ha az ajánlat az első helyi jogosulttól érkezett)
VAN(kivétel ha az ajánlat az első helyi jogosulttól érkezett)
NINCS
NINCS
IDŐBELI KORLÁT
VAN CSAK HATÁROZOTT IDŐTARTAMRA KÖTEHETŐ[3]
NINCS HATÁROZATLAN IDŐTARTAMRA KÖTEHETŐ
NINCS HATÁROZATLAN IDŐTARTAMRA KÖTEHETŐ
NINCS HATÁROZATLAN IDŐTARTAMRA KÖTEHETŐ
TERÜLETI KORLÁT
VAN[4]
NINCS
NINCS
NINCS
ELLENSZOLGÁLTATÁS JELLEGE
ELŐRE MEGHATÁROZOTT PÉNZÖSSZEG VAGY MENNYISÉGILEG MEGHATÁROZOTT TERMÉSZETBENI JUTTATÁS
A SZERZŐDÉSSEL ÉRINTETT ERDŐTERÜLETEN KITERMELT FAANYAG ÉS MÁS ERDŐGAZDÁLKODÓI HAZSONVÉTEL MEGHATÁROZOTT HÁNYADA
INGYENES
ERDŐGAZDÁLKODÓ KÖZVETLEN KÖLTSÉGEINEK LEVONÁSA UTÁN TULAJODNI HÁNYAD ALAPJÁN PÉNZBEN VAGY TERMÉSZETBEN
IS
IS
IS
Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai 19. § (1) Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni. (2) A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni a) az erdőgazdálkodó 18. § (6) bekezdés aa)–ad) vagy (6) bekezdés ba)–be) pontja szerinti adatait, b) a 18. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adatokat, c) a felújítási biztosíték (ha van) nyújtásának módját. (3) A 40. § (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához a tulajdonos, közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
Evt. 17. § (6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy b) az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak. (7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.
Jogcímhez, státuszhoz kötöttség (Fftv.) • 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. • 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.
Földműves (Fftv.) • 5.§ 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve • a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy • b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;
Mezőgazdasági termelőszervezet •
• •
•
•
•
19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) • Amennyiben a közös tulajdonban álló erdő tulajdonosi közössége úgy dönt, hogy a tulajdonostársak egyike lesz az az személy akinek a használatába adja erdejét, úgy a tulajdoni hányadok mértékétől eltérő mértékű területek használatának kijelöléséhez valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése (többlethasználati megállapodása) szükséges.
• Kivétel!!! Az erdőgazdálkodási haszonbérlet (Evt. 20.§).
Erdőgazdálkodási haszonbérlet 20. § (1) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására köthetnek. (2) Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv és a termőföldről szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbér-fizetésének módját, a haszonbér fizetési időszak meghatározását. (4) Közös tulajdon esetében erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (5) A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik. A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást; b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget; c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.
Előhaszonbérleti szabályok (Fftv.) •
• • •
•
45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat.
Ajánlat (Fétv.) • 72. § (1) Ha a közös tulajdonban álló föld teljes területét vagy annak egy meghatározott részét harmadik személy (e fejezetben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát írásban, igazolt módon közölnie kell az ingatlannyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal. • 72.§ (3) alapján az (1) bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell • az ajánlattevő személy nevét/megnevezését, lakcímét/székhelyét, valamint azt az értesítési címet ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri, • a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám, nagyság és művelési ág) • a megkötendő földhasználati szerződés típusát, • ellenszolgáltatás módját és mértékét • a használat tervezett időtartamát, • az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 30 napnál
Ajánlat (Fétv.) • 72.§ (5) Az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése • a) a 71. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy • b) eredményes, de a (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott. • (6) Az ajánlat tartalmának az a tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása – figyelemmel a (2) és (5) bekezdésben foglaltakra – minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön.
Szerződés (Fftv.) • 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell.
A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása (Fftv.) •
•
• •
•
51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az – 50. §-ban foglaltak figyelembevételével – részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról dönt, ha megállapítja (egyebek mellett), hogy a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy az elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja,
Hatósági jóváhagyás erdő esetében • Fftv. 51.§ (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja.
Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések (Fftv.) • • • • •
•
• •
59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez.
Vhr. 16. § (1) Az Evt. 17. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határával való egyezőség megteremtése érdekében az erdőterv módosítására vonatkozó szabályok szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, vagy határvonalainak helyesbítését. Vhr. 21. § (3) Az Adattárban változást eredményező eljárások során a kérelmező köteles a változás utáni állapotra vonatkozó megváltozott adatokat a körzeti erdőtervezés szabályairól szóló külön rendelet szerinti erdőrészlet leíró lap nyomtatványon (a továbbiakban: erdőrészlet leíró lap) rögzítve a kérelméhez csatolni. (4) Az erdészeti nyilvántartási térképet érintő változás esetén a (3) bekezdés szerinti adatlaphoz mellékelni kell a változás utáni állapotot ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, az új térképi vonalak töréspontjainak a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal meghatározott EOV szerinti koordinátáit, valamint a változással érintett erdőrészletekre vonatkozóan készített erdőtervi területkimutatást.
Formai követelmények Ptk. 6:7.§ (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Evt. 18.§ (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (6) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei (Evt.) •
•
• •
•
18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. 18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket. (2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
Ptk. 6:6.§ (2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
Korábbi érvényes szerződések, jogviszonyok szerinti erdőgazdálkodás • Megbízási szerződés (a szerződést kötő tulajdonos(társ) kilépése a tulajdon(közösség)ből magát a szerződést is megszünteti.)
• Ideiglenes vagyonkezelési szerződés
Az okiratok fajtái • Az okirat – kiállítója szerint – lehet közokirat vagy magánokirat. • Bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű okirat.
Teljes bizonyító erejű okirat A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Közokirat • Az okirat kiállítója bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által • Az ügykörében eljárva • Az arra meghatározott alakban kiállított papíralapú vagy elektronikus okirat.
Köszönöm a figyelmet!
