Jogi személyek általános szabályai; szövetkezet, alapítvány, egyesület az új Ptk.-ban - az új Ptké. és az ún. salátatörvény után Sárközy Tamás egyetemi tanár
Új Ptk III. Könyve • Kodifikációs történet: eredetileg nem volt ilyen elképzelés • Még a 2009-es kodifikációs tervezetben sincs Jogi Személyek Könyv • 2010: a társasági jog a Ptk részévé válik – Természetes személyek könyve külön – jogi személyek könyve külön
Az arányokban az egyensúly felbomlik a könyvön belül
Jogi személyek I. • Általános rész –igen terjedelmes (nemzetközi viszonylatban is: 62 szakasz) – Jogi személyek általános része a társasági jogból lett átültetve – Ezért a Gt. szabályai más jogi személyekre is kiterjed (pl. e-szavazás, értékpapírra vonatkozó szabályok) – Háromszintű szabályozás (Ptk jogi személy ált szabályai, Gt ált szabályai, Gt különös szabályai)
Jogi személyek II. Részek • Társasági jogból lett átemelve a szabályozás (ezért lett a kkt, bt is jogi személy) • Egyesülés (társasági jog ált szabályait alkalmazni kell rá, • Szövetkezet (itt nincs ált szabály, a jogalkotó specifikus jogintézménynek tekintette, ezért sok a párhuzamos szabályozás viszont a Ptk-ban) • Alapítvány (modellje a magánalapítvány lett, ahogy azt a bírói joggyakorlat már előrevetítette), és vö. Ptk. VI. könyv bizalmi vagyonkezelés szabályaival • Állam (új: valamennyi polgári jogi kötelezettségért felel, akkor is, ha nem jogi személy)
Jogi személyek III. Formakényszer • Lényeges kérdés: mely jogi személyek nincsenek benne az új Ptk-ban, hiszen jogi személy típuskényszer van. Így nincs benne, • Költségvetési szerv – továbbra is az Áht. szabályozza – MÁK alatti nyilvántartásban vannak) • Közjogi jellegű szervezetek – Köztestület (új civil törvényben, tartalmilag nem változott) – Közalapítvány (status jogszabályilag kimaradt, noha a jogrendszerben továbbra is él) • A különböző jogi személyekről szóló törvényeknek vissza kell utalniuk a Ptk-ra mögöttes szabályként • Hegyközségekről (egyseületre, • Vízgadálkodási társulat társasági jogra • Sui generis jogi személy nincs
Társasági formák • Jogi személyek altípusaként jelentkeznek a társasági formák • Ezért e Ptk-beli szabályozási mód miatt a társasági jogot elválasztotta a cégjogtól, a tőkepiaci jogtól, a számviteli jogtól, amely jogalkalmazás szempontjából problémás lehet • Német-osztrák dogmatikától is elszakadt a társasági jog (szerződéssel nem jöhet létre jogi személy -> még akkor is ha a kft kivétel…)
Jó-e hogy bekerült a társasági jog a Ptk-ba • Tény: új Ptk-k: Csehek, oroszok, románok nem tették be (csak utaltak rá) • Előny: – Magánautonómia nagyobb térnyerése – Szervesebb a kapcsolat a szerződéssel, házassági vagyonközösségi szabályokkal, örökléssel, stb
• Hátrány: – Komplexitás hiánya (kimaradtak lényeges, technikaibb jellegű szabályok, pl. a non-profit társaság kimaradt és szintén a cégtörvénybe kerültek a kizárási perek is, felügyeleti bizottság munkavállalói résztvevőjére vonatkozó szabály)
Általános eltérést engedő szabály 3:4.§-a • Szerződéses felelősség mellett a legjelentősebb új szabály • Nem diszpozivitás (diszpozitivitás egy kötelmi jogi szabály, a szerződést kötő felek közös megegyezéssel eltérhetnek a Ptk szabályaitól) • Gt. szabályai nem kógensek voltak, hanem imperatívak, ettől eltérés nem volt lehetséges • Főszabály most: eltérés lehetséges valamennyi társaság esetében: – tagok egymás közötti jogviszonyában, – a tagok és a társaság közötti viszonyában (belső jogviszony) – jogi személyek szervezeti és működési szabályai tekintetében
Általános eltérést engedő szabály alóli kivételek: 3:4.§ (3) bek • Nem lehet eltérni a szabályoktól, ha – az eltérést e törvény tiltja – (noha a Ptk ezt nem tiltja), ha az eltérés sérti a hitelezők, a kisebbség, a munkavállaló nyilvánvaló jogait vagy gátolja a társaság feletti felügyelet érvényesülését
• Itt a nyilvánvaló jog és az akadályozás jelentős értelmezési gondokat fog jelenteni (pl. milyen felügyelet: állami, hatósági?) • További értelmezés már a bejegyzési eljárás során – in abstracto – dönteni kell a cégbírónak, (egyesületnél és alapítványnál kifejezetten) • Pl: társasági szerződés módosítása minősített többséggel: el lehet-e térni? Cégbíróságok eleve eltérően, másként látják…. Valószínűleg az elején konzervatívabbak lesznek a bíróságok is • De lehetnek pozitív eredmények, pl ügyvezetők száma bármennyi lehet • Egységes döntés majd megoldja, de ahhoz meg kell várni a döntéseket • Kodifikációs probléma azonban, amely jogalkalmazási gondot fog jelenteni: – tilos, nem lehet, érvényesen nem lehet, – kell vagy köteles vs. kijelentő mód használata
Pragmatizmus • Más törvény mondja ki a kötelező szabályt, amelyet a Ptk amúgy megengedne: pl. törzstőke minimum, alaptőke minimum: Cégtörvény • Ez azonban ellentmond a Ptk szabályának: „e törvény”, ugyanakkor a Ptk nem sarkalatos törvény, attól bármely törvény eltérhet • Minél később áttérni a Ptk-ra, ha nem szükséges a jogszabályok szerint előbb ,és addig kialakul egy joggyakorlat
Új Ptk viszonya más szabályokhoz - egyesület és alapítvány • Társasági jogi szabályok átvétele a Ptk-ba a társaságoknál kisebb zavart okoz, de az • Egyesületnél komolyabb gond: pl. tagság létszáma: eltérhet-e a 10 személytől • Alapítványnál (pl. a szervezet 4-es szerkezete: taggyűlés, ügyvezetés, felügyelőbizottság, állandó könyvvizsgáló)
Hatálybalépés és a Ptké • Visszamenő hatály nincs: azaz a társasági jogban: ha már be van jegyezve, vagy az már beindult, akkor a régi Ptk, Gt alkalmazandó • 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké): a társasági szerződés első módosításakor a társaságra az újt Ptk fog vonatkozni, kivéve, a kkt. bt esetében, mert akkor 2015. március 15-ig marad a régi Gt, kft és rt esetében meg 2016. március 15-ig. • Külön eset: kft esetében a törzstőkeminimumot 3millióra emelte az új Ptk: addig nem köteles az új ptk-t alkalmazni, amíg a törzstőkéje el nem éri a 3milliót, hiába változik adat, vagyis javallott a kivárás • A kodifikációs módszer miatt új kiegészítő törvényeket kellett létrehozni -> az új Ptk praktikus alkalmazása nehézkes lehet, de ezt az új Ptk fel is vállalta (pl: szomszédjogokról külön törvény, vagy a külön törvény a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, amely viszont csak a társaságokra vonatkozik, ezért kellett külön módosítani a civiltörvényt is, hitelbiztosítéki rendszerről is külön törvény) • 2013. évi CCLII. tv: új Ptk-t módosította, pl. szövetkezetekről: átváltoztatható / átváltoztatandó részvények
Szövetkezetek I. • Megfelelnek az új jogszabályok a rochdale-i szövetkezeti elveknek, de nem a jelenlegi valóságnak • 1992. évi I-II. törvények: vagyonnevesítés -> szövetkezeti üzletrész; 2006. részjegyek bevezetése (tagé, illetve a külső a befektetőtagé), ezek azonban nem értékpapírok • Befektetői szabályokat a Ptk-val párhuzamosan alkalmazni kell -> azaz készül egy új szövetkezeti törvény • Sok típusa van a szövetkezeteknek: takarék, termelői, iskola, stb.
Egyesület • • • •
• • • • •
1989. évi II. tv: anno az ellenzék legitimálására született (sztrájk, gyülekezési, egyházi törvény, stb): ez közjogi tv volt, nem tartalmazta a szervezeti működést, kétharmados törvény lévén, nehéz volt változtatni Most az új Ptk-ban rendeződtek a hiányok, évente legalább egy közgyűlés, szervezet: általában elnökség, egyesületi szabályozás lehetővé teszi a felügyelő bizottságot, Gazdasági egyesület ezentúl sem lehet (nem úgy mint Németországban: Wirtschaftsverein – pl. sport FC) Újdonság: nem kell alakuló közgyűlés: elegendő 10 egybehangzó jognyilatkozat, nincs kötelező tagdíjfizetés, (tagjegyzék nem nyilvános), létezik a különleges jogállású tagság, megdőlt az egy tag egy szavazat elve, bár ebben volt hasonló joggyakorlat, Új: választottbíráskodás lehet Új: felszámolási és csődeljárás: civiltörvényben ill a nonprofit szervezetekről szóló törvényben találhatóak e szabályok Kollízió miatt a közhasznúság miatt azonban hozzá kell nyúlni az alapszabályokhoz Belső szervezeti egységek lehetnek jogi személyek (származtatott jogi személyek) E szabályoktól el lehet térni
Vezető tisztségviselő felelőssége • Gt, alapítvány (kuratórium tag), egyesület ügyvezetője • 6:524.§: többek közös károkozása: ha az üv. 3. személynek kárt okoz, egyetemlegesen felelős a társasággal (US: board member) • Belső viszonyban: szerződésszegésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az üv a jogi személynek okozott kárt, de a VI. könyv beépíti az előreláthatóságot
Alapítvány • Nincs kezelő szerv, kérdés el lehet-e térni • Családi és magánalapítvány • Többes alapítás: gyűlésen kell gyakorolni a jogaikat (egyesületi szabályokat) • Növeli az alapító beleszólási jogait (kuratórium tagja lehet, felülbírálhat) – magánalapítvány az alapvető • Eltérés lehetséges
