Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek
1
Tartalom
1. 2. 3.
• 1. 2.
I. rész A jogalkotás tartalmi kérdései A magyar köztársaság jogforrási rendszere Jogszabály-elıkészítési és jogszabályszerkesztési ismeretek II. rész Általános jogalkalmazási ismeretek A közigazgatási eljárás 2
1. rész Jogalkotás 3
1. A jogalkotás tartalmi kérdései
A társadalmi norma fogalma
•
A társadalmi normák olyan magatartáselıírások
•
Amelyek a lehetséges magatartások közül elıírják a helyeset és a követendıt,
•
Az elıírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.
• 4
1. A jogalkotás tartalmi kérdései
• • • • • • • • • • •
A társadalmi norma sajátosságai
Magatartásmintát tartalmaz Tartós idıbeli érvényesség Általánosság Formai elemük a jogkövetkezmény Elıny vagy hátrány kilátásba helyezése Hipotetikus szerkezet Normatív elvárást fejez ki Realitásra törekvés Kölcsönösség (kiszámíthatóság) Értékelést, értéket fejez ki Magatartásokon keresztül érvényesül 5
1. A jogalkotás tartalmi kérdései
A norma funkciói
•
Magatartásmintát nyújt
•
Közremőködik a konfliktusok rendezésében
•
Értékelési alapot nyújt mások magatartásához
•
Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását 6
1. A jogalkotás tartalmi kérdései
A jog fogalma
A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-elıírások (elvek, célmeghatározások) összessége:
•
Amelyek keletkezése állami szervekhez kötıdik
•
Amelyek általánosan kötelezıek
•
Amelyek érvényesülését az állami szervek végsı soron kényszerrel ténylegesen biztosítják 7
1. A jogalkotás tartalmi kérdései
A jogalkotás fogalma
•
A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek
•
Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó
•
Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége 8
A jogi és az erkölcsi norma viszonya Jog
Erkölcs Azonosságok
Társadalmi viszonyok, emberi magatartások A jogi kényszer súlya, szigora, szabályozói általában jelentı ısebb Általában a társadalom szempontjából jelentı ısebb magatartások képezik az alapját
A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkövetı ı magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pontos, általános, egységes
Normaképzı ı tevékenység eredménye
Általában a társadalom szempontjából kevésbé jelentı ıs magatartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pontossága, általánossága, egységessége kevésbé érvényesül 9
A joggal szembeni követelmények
• • • • • • • •
A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövıbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelınek (reálisnak), stabilitással rendelkezınek, a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie 10
2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere
A jogforrás fogalma
A jogforrás az
•
arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetıséget, felhatalmazást kapnak.
•
•
11
A jogforrások csoportosítása Jogszabályok
Anyagi jogforrás
Állami irányítás egyéb jogi (normatív) eszközei Alaki jogforrás
Egyéb csoportosítási lehetı ıségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint
Eredeti Származékos Országos
Területi hatály szerint
Helyi
12
Jogszabályok
Általános helyzetben Anyagi jogforrások
Rendkívüli- és szükségállapotban
Alaki jogforrások
Országgyő őlés
Alkotmány
MNB elnöke
Törvény Törvényerejő ő rendelet Rendelet
Kormány Miniszterelnök Miniszter Önkormányzat képviselı ıtestülete, közgyő őlése
Kormányrendelet
Anyagi jogforrások
Alaki jogforrások
Honvédelmi Tanács
Rendelet
Köztársasági Elnök
Rendelet
Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Államtitkári rendelkezés Önkormányzati rendelet 13
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Anyagi jogforrás Országgyő őlés, Kormány, Önkormányzatok Miniszter Nem minisztériumi formában mő őködı ı központi államigazgatási szerv vezetı ıje KSH elnöke Országgyő őlés, Kormány, Miniszter, nem minisztériumi formában mő őködı ı központi államigazgatási szerv vezetı ıje Országgyő őlés, Kormány
Alaki jogforrás Határozat Normatív utasítás
Statisztikai közlemény Jogi iránymutatások: Irányelv Tájékoztató Elvi állásfoglalás
14
A jogforrások megismerésének lehetıségei Hivatalos lapok Magyar Közlöny A jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza.
Határozatok Tára A kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus.
Tárcaközlönyök Központi jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei, ágazati információk.
Idı ıszaki kiadványok Törvények és rendeletek hivatalos győ őjteménye Évente az IRM adja ki
Hatályos jogszabályok győ őjteménye 5 évente a MEH adja ki
Számítógépes jogszabálynyilvántartások Egyik sem hivatalos!
Az Alkotmánybíróság határozatai Évente az AB adja ki
Speciális hivatalos lapok (pl. Cégközlöny) 15
A közösségi jog jellemzı ıi A közösségi jog forrásai ELSİ İDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZİ İDÉSEK A Szerzı ıdések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek → minden aláíró államnak ratifikálnia kell. Alapítószerzı ıdések és módosításaik: • ESZAK Párizsi Szerzı ıdés (1951. április 18. → 1952. július 25.) • EGK, Euratom Római Szerzı ıdés (1957. március 25. → 1958. január 1.) • Egyesülési Szerzı ıdés (1965. április 8. → 1967. július 1.) • Egységes Európai Okmány (1986. február 18. → 1987. január 1.) • Maastrichti Szerzı ıdések (1992. február 7. → 1993. november 1.) • Amszterdami Szerzı ıdés (1997. október 2. → 1999. május 1.) • Nizzai Szerzı ıdés (2001. február 26. → 2003. február 1.) Alapító szerzı ıdéseket kiegészítı ı költségvetési szerzı ıdések Csatlakozási szerzı ıdések
16
A közösségi jog jellemzı ıi A közösségi jog forrásai A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerzı ıdésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: KÖTELEZİ İ JOGFORRÁSOK:
NEM KÖTELEZİ İ JOGFORRÁSOK:
Rendelet (regulation)
Ajánlások (recommendation)
Irányelv (directive) Határozat (decision)
Vélemények (opinion) 17
3. Jogszabály-elıkészítési és jogszabályszerkesztési ismeretek 3.1. A jogalkotás szakaszai Elı ıkészítés 1. Kezdeményezés 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés
Kibocsátás
1. Elfogadás 2. Aláírás
Kihirdetés
Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 18
3.1. A jogalkotás szakaszai 3.1.1. Kezdeményezés Jogalkotásra irányuló indítványok Elı ızetes szükségességi vizsgálatok Célmeghatározás Elı ıkészítésre kijelölt szervezet meghatározása Anyaggyő őjtés Jogalkotó tájékoztatása 19
3.1.2. Kezdeményezés
Az elızetes vizsgálathoz az anyaggyőjtés szempontjai:
•
A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyőjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgetı jelzések
•
A tárgyat érintı aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások
•
A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai
•
A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok
20
3.1.3. A jogszabálytervezet véleményezése
A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen:
•
•
Alkalmas-e az elıterjesztés a megalapozott döntéshozatalhoz? Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat? Helyt ad-e az indokolt eltérı álláspontoknak? Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel?
•
A tervszerőség érdekében:
•
Idıben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit Az idıpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkezı vélemények érdemben figyelembe vehetık legyenek 21
• •
• •
3.1.4. Tervezet jogalkotó el é terjeszt é se Jogszabály-tervezet Elı ıterjesztés tartalma tartalma • Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma • Jogszabály szövege • Normasértı ıkkel szembeni szankciók • Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenı ıleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok - végrehajtási felhatalmazások - átmeneti rendelkezések - Európai uniós kapcsolatok
• • • • •
Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai Jogszabály által elérni kívánt cél Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) Az elı ıkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése Elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett, de elutasított is!) 22
3.2. Kibocsátás ELFOGADÁS
ALÁÍRÁS
TÖRVÉNY
ORSZÁGGYŐ ŐLÉS TÖRVÉNY
MNB ELNÖKÉNEK RENDELETE
MNB ELNÖKE
KORMÁNYRENDELET
KORMÁNY
AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
MNB ELNÖKÉNEK RENDELETE
MNB ELNÖKE
KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK MINISZTERELNÖKI RENDELET
MINISZTERELNÖK
MINISZTERI RENDELET
MINISZTERELNÖKI RENDELET
MINISZTERELNÖK
MINISZTER MINISZTERI RENDELET
ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ İRENDELET TESTÜLET
ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
MINISZTER POLGÁRMESTER ÉS JEGYZİ İ 23
3.2.1. A jogszabályok megjel ö l é se A jogszabály tartalmának, szerkezetének elsı eleme •
Törvény: 2003. évi LXX. törvény a csillagközi hajózás feltételeirıl
•
Kormányrendelet: 4/2003. (III. 1.) Korm. rendelet az őrlények azonosításának szabályairól
•
Miniszterelnöki rendelet: 3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák lelki egyensúlyáról
•
Miniszteri rendelet: 1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az őrközlekedés rendjérıl
•
Együttes miniszteri rendelet: 2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések adományozásának rendjérıl
•
Önkormányzati rendelet: XY önkormányzat képviselı-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjérıl 24
3.2. A jogszabály szerkezete • Preambulum • Bevezetı rész • Rendelkezı rész • Záró rendelkezések 25
3.2.3. A jogszabály rendelkezı ı része
A rendelkezı résszel szembeni elvárások:
•
A magatartási és technikai normák markáns elválasztása
•
Többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az elsı használat során
•
Kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmő meghatározása
•
Többször használt fogalom rövidítése (elsı alkalommal megállapítani)
•
Jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmő meghatározása
•
Szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával
•
Mellékletek lehetıség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha nem tartalmazhat!)
•
Jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet!
26
3.2.3. A jogszabály rendelkezı része
• • • • •
•
• • • • • •
Rendelkezések megszövegezésének követelményei:
Nyelvhelyesség követelménye Közérthetıség követelménye (vizuális áttekinthetıség) Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése Példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetıséget) Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelıje (értelmezı rendelkezések) Általános jelentéstıl eltérı fogalomhasználat – értelmezı rendelkezések Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni Győjtıfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelıen használjuk Általában egyes szám használata Kijelentı mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése 27 Számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmő
3.2.4. Záró rendelkezések •
Jogszabály hatálybalépése (kötelezı elem)
•
Jogszabály visszaható hatálya
•
Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévı ügyek)
•
Jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás
•
Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosítása
•
Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül helyezése
•
Európai uniós jogi kapcsolatra utalás (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése)
⚝
28
3.3. A jogszabály tagolása
• • • •
•
•
•
•
A jogszabályt és annak mellékleteit megfelelıen tagolni kell. A tagolásnak elı kell segítenie a normák áttekinthetıségét és közérthetıségét.
Részek - rész címét nagyobb betőtípussal, csupa nagybetővel Fejezet - csupa nagybető, kisebb betőtípus Alcím - eltérı betőtípussal Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. Pontok – ábécé kisbetőivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések kerülése Alpontok – ábécé kisbetőivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetőinek kettızésével (általában kerülendı) Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelı rendelkezései 29 közé illesztés (eltérı betőtípus, illetve írásmód)
3.4. A jogszabály hatályosulásának vizsgálata Ez a dereguláció egyik alapfeltétele is egyben. A jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabály alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell. Hibaforrások: •
•
• • • •
Személyi, technikai feltételek hiánya miatt a végrehajtás ellenırzése csak esetenként, hiányosan történik meg. Nem minden esetben gondoskodik a jogalkotó a végrehajtás megszervezésérıl, hiányzik a végrehajtásról történı beszámoltatás, ennek eljárási mechanizmusa kialakulatlan. A címzettek igen kevés tényleges segítséget kapnak a jogalkotótól. A normasértések felderítése az esetek jelentıs részében elmarad. Jogalkotási „roham”, nincs lehetıség az elmélyült megismerésre. Az önkormányzati rendeletek jobban hatályosulnak. 30
3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség Hatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötı ıdik. Feltételei: • A jogszabályt megfelelı ıa jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelı ı eljárás során alkossa • A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába
Az adott jogi norma meghatárorozott idı ıben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. • idı ıbeli hatály
• területi hatály • személyi hatály • szervi hatály • tárgyi hatály
• Feleljen meg a megalkotásra elı ıírt speciális eljárási szabályoknak • Megfelelı ıen legyen kihirdetve
31
3.6. A jogszabályok kihirdetése, közzététele Kihirdetés
Közzététel
Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történı ı közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele.
Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintett részére közvetlenül megküldés.
• Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet.
• Folyamatos, vagy rövidebb idı ıszakonkénti közzététel.
Önkormányzati rendelet kihirdetése: • Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyzı ı kötelessége. • Problémák
• Nagyobb idı ıszak joganyagát összefoglaló, vissza tekintı ı közzététel.
32
3.7. Jogszabály-nyilvántartás Idı ıbeli sorrendben
Cím- és iratnyilvántartás
Tartalma: • • • • • •
jogszabály jelölése megalkotás idı ıpontja hatálybalépés idı ıpontja módosítás, hatályon kívül helyezés, megsemm. ideje, jogszabály száma
Tartalma: • sorszám • jogszabály száma • jogszabály tárgya • jogszabály kelte • kihirdetés idı ıpontja • megjegyzések
Önkormányzati rendelet esetében • megjegyzések: közigazgatási hivatalhoz felterjesztés idı ıpontja, észrevételek, intézkedések ezzel kapcsolatban
33
3.8. Dereguláció Dereguláció nélkül nem lehetséges az áttekinthetı ı és ellentmondásoktól mentes joganyag megteremtése.
•
Technikai és tartalmi dereguláció Deregulációs tervszerő tevékenység szempontjai: A jogrendszer, a vizsgált jogszabály mennyiben felel meg a
társadalmi igazságosság követelményének?
•
Mennyire tükrözi a demokratikus jogállamiságból folyó elvárásokat?
•
„Önkormányzat-barát”-e az adott megoldás? Nem jár-e felesleges és indokolatlan központosítással?
•
„Piacgazdaság-barát”-e az adott megoldás? Ad-e szabad mozgást a piac szereplıinek, versenysemleges-e?
•
Összhangban van-e a szabályozás szintje a szabályozás tárgyával?
•
Egyszerő, érthetı és könnyen áttekinthetı-e a tervezett szabályozás?
34
2. rész Jogalkalmazás 35
4. Általános jogalkalmazási ismeretek Jogi normák Anyagi jogi normák Meghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezettségeit.
Alaki jogi normák Meghatározzák az anyagi jog által meghatározott kötelezettségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni.
Jogviszonyok Anyagi jogviszonyok Az egyedi jogalkalmazó tevékenység célja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszonyokba, azokban változásokat idézzen elı ı (jogosítson, kötelezzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meghatározott jogok, kötelezettségek adják.
Eljárásjogi jogviszonyok Az eljárási normák érvényesítését jelenti konkrét ügyben, az anyagi jogviszonyok alakításának eljárási kereteit jelenti, tartalmát a hatóság és az ügyfél (egyéb szereplı ık) jogai, kötelezettségei adják)
36
A jogszabályok érvényesülése Önkéntes jogkövetés útján Amennyiben a jogalkotó a rendelkezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötelezettségeiket, jogaikat minden külön szerv közremő őködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenı ırzésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Jogosító norma esetében elı ısegítik a jogszerzést.
Jogalkalmazás útján Amennyiben a jogalkotó a rendelkezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogalmazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosultságot egyedi döntésben jogalkalmazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jogalkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek. A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése. 37
4.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.
38
4.2. A jogalkalmazás szervei Bíróságok (jogvédı ı tevékenység)
Közigazgatási (quasi közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása)
ıbeni Célja: a már bekövetkezett jogsérelem Célja: általában jövı joghatás kiváltása orvoslása Szabályozás jellege: formakényszer Szabályozás módja: az eljárás különbözı ı szakaszait külön törvények szabályozzák
Szabályozás jellege: egyszerő ő, formailag nem kötött Szabályozás módja: az eljárás egységes szabályozása
Jogalkalmazó szervezet: független bírói szervezet
Jogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszer
Eljárás megindítása: csak kezdeményezésre
Eljárás megindítása: hivatalbóliság dominál 39
4.2. A hatósági jogalkalmazás szervei Államigazgatási szervek
Önkormányzatok
államigazgatási szervek
Kormány - szuperjogorvoslat Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás)
Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása)
Területi államigazgatási szervek Regionális Közigazgatási Hivatalok (ált. hatáskörő ő területi
„Quasi”
Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek)
Államigazgatási ügyekben
(Jegyzı ı, Képviselı ıtestühivatal let illetve akire nevesített hatáskörét ügyintézı ıje, átruházta polgármester)
Kivételesen más szervek is felhatalmazhatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara)
államigazgatási szervek)
Helyi államigazgatási szervek
40
4.3. A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása
Jogszabály értelmezése
Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenı ırzés
Szankció, illetve végrehajtás 41
4.3. A jogalkalmazás folyamata A jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani.
Módszerei
- nyelvtani - logikai - rendszertani - történeti értelmezés 42
5.1. Eljárási alapelvek 5.1.1. Törvényesség elve: A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplı ıivel, illetve hatósági ellenı ırzés keretében mindenkivel megtartatni azokat.
5.1.2. Rendeltetésszerő ő eljárás elve Pozitív értelemben A hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogszabályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja.
Negatív értelemben A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma
Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerő őség, egyszerő őség, hatékonyság, gyorsaság elve, az ügyféllel való együttmő őködés kötelezettsége.
43
5.1. Eljárási alapelvek 5.1.3. Törvény elı ıtti egyenlı ıség elve Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma
Egyenlı ı bánásmód követelménye
5.1.4. Hivatalbóli eljárás elve (officialitás) • Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja • Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed) • Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti • Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben) 44
5.1. Eljárási alapelvek 5.1.5. Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása) Ügyfelet megilletı ı jogosítványok: • Tisztességes ügyintézéshez való jog • Határidı ıben meghozott döntéshez való jog • Anyanyelv használatának joga • Nyilatkozattételhez való jog • Tájékoztatáshoz való jog • Irat-betekintési jog • Jogaik és jogos érdekeik védelme • Jóhiszemő ően szerzett és gyakorolt jogok védelme • Személyes adatok védelme • Jogorvoslathoz való jog • Kártérítéshez való jog Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani, illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog – tájékoztatási kioktatási kötelezettség).
45
5.1. Eljárási alapelvek Nyelvhasználat 9-11.§ §. Kisebbségi nyelv
Más nyelv
Kisebbségi települési önkormányzat (országos kisebbségi önkormányzat) hi- Magyar nyelv vatalos nyelvvé nyilvá- Hivatalos nyelv, níthatja a kisebbségi nyelértelmezési vét. elsı ıbbség
Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet.
Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén.
Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek ıt terhelik.
Jelbeszéd Nem érheti hátrány a siketnémát.
46
5.1. Eljárási alapelvek 5.1.6. Ügyféli kötelezettségek Kötelezettség • Jóhiszemő ő eljárás kötelezettsége • Együttmő őködési kötelezettség • Költségek kímélésének kötelezettsége • Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség
Jogkövetkezmény • Eljárási bírság
• A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek megtérítése • A nyilatkozattétel megtagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság meg47 szünteti.
5.1. Eljárási alapelvek 5.1.7. Költségtakarékos eljárás elve A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehetı ı legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg).
5.1.8. Elektronikus ügyintézés ösztönzése A KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetı ıvé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt). 48
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.1. A törvény hatálya Területi hatály Idı ıbeli hatály Személyi hatály
Tárgyi hatály
Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétı ıl Ügyfél, egyéb érintettek, közremő őködı ık, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy
49
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.1.1. Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részérı ıl az ügyfelet érintı ı Jog megállapítása
Hatósági nyilvántartás vezetése
ırzés lefolytatása Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenı
Adat, tény vagy jogosultság igazolása
Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel
Fontos: a KET alapján hatósági ügynek minı ısülı ı egyes ügyekben más eljárási 50 szabályok érvényesülnek!
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.1.1. Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya Általános eljárási szabályok (KET)
Fı ı szabály: Eljárási kódex általánossága és elsı ıdlegessége elve közigazgatási ügyben. Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-tı ıl, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsı ıbbséget. Általános szabályok, a KET elsı ıdleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi.
Különös eljárási szabályok Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET („Kivett Ügyek”: szabálysértési, állam-polgársági, választási, népszavazási, területszervezési eljárás) A speciális eljárási szabály elsı ıdlegessége (kiemelt ügyek). Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb. A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet számára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetı ıség kiterjed (haditechnikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások). 51
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.1.2. Személyi hatály Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkezı ı szervezet Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét, • jogi helyzetét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenı ırzés alá vontak, • hatásterületen élı ı ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. § (5) bekezdés]
Egyéb eljárási szereplı ık Más hatóságok Közremő őködı ık: • tanú • szakértı ı • tolmács • képviselı ı • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítı ı Egyéb szereplı ık: • bejelentı ı • jegyzı ıkönyvvezetı ı • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató
Hatóság Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyzı ı, hatósági társulás
Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv
52
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.2. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei
Joghatóság
Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország hatóságára, vagy nemzetközi szervre tartozik (Európai unió)
Hatáskör
Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni és mit tehet az ügyben.
Illetékesség
Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörő ő szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat (illetékességi okok). 53
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.2.2. Hatáskör Hatáskörelvonás
Pozitív A felettes dönt a hatáskörrel rendelkezı ı szerv helyett.
Negatív A felettes meghatározott döntésre utasítja az alárendelt szervet.
Hatáskör átruházás tilalma • a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelı ısséget, • a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ruházható át.
Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör. 54
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.2.3. Általános illetékességi okok (Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.)
Természetes személy esetén • Lakó/tartózkodási hely
•Ennek hiányában szálláshely
Szervezet esetén Székhely, telephely, fióktelep
• Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése, • Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység tervezett helye, • Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás elkövetésének helye, • Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a megelı ızés elve érvényesül! 55
5.2. Alapvetı ı rendelkezések Hatásköri, illetékességi összeütközések Negatív
Pozitív Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét.
Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét.
Feloldása Hatásköri vita: Fı ıvárosi Ítélı ıtábla Illetékességi vita: legközelebbi felettes szerv 56
5.2. Alapvetı ı rendelkezések 5.2.2.5. Jogsegély Belföldi jogsegély • Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges • Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi • Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhetı ı meg, • Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhetı ı meg.
Külföldi jogsegély (ha az eljárási cselekményt külföldön kell lefolytatni) Közigazgatási jogsegély egyezmény Együttmő őködési megállapodás Viszonossági gyakorlat Nemzetközi szerzı ıdés alapján. Fı ı szabály: a két hatóság közvetlenül érintkezik. (Ha a külföldi hatóság nem ismert, Külügyminisztériumot kell megkeresni a felügyeleti szerven keresztül.)
57
6. fejezet A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Végrehajtás
Jogorvoslati eljárás Alapeljárás (elsı ı fokú eljárás)
Eljárás megindítása Tényállás tisztázása Érdemi döntés meghozatala 58
6.1. A hatósági ellenı ırzés A hatósági ellenı ırzés fogalma
A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását
A hatóság ellenı ırzi
Jogerı ıs vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését
59
6.1. A hatósági ellenı ırzés A helyszíni ellenı ırzésre jogosultak köre • A hatóság ügyintézı ıje • A hatóság által kirendelt szakértı ı • Jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy Feltételek: • Megbízólevél kötelezı ı használata Rendı ırség közremő őködése: • Eredményes, biztonságos lefolytatás érdekében
60
6.1. A hatósági ellenı ırzés Ellenı ırzési eszközök • belépési jogosultság • irat-betekintési jog, • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga; • felvilágosítás-kérési jog, • az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása; • kép- és hangfelvétel készítésének joga, • mintavételi (ellenminta-vételi) jog; • lefoglalási jog, • egyéb bizonyítás lefolytatásának joga (például a hatósági élelmiszer-ellenı ırzés területén az élelmiszer-elı ıállítással kapcsolatban levı ı természetes személyek személyi higiénéjének ellenı ırzése). 61
6.2. Az elsı ı fokú eljárás áttétel
kérelem vizsgálata
hiánypótlásra felszólítás
elutasítás érdemi vizsgálat nélkül
eljárás megindítása
tényállás megállapítása
értesítés
tisztázás, bizonyítás
hatóság döntése eljárás megszüntetése eljárás felfüggesztése 62
6.2. Az elsı ı fokú eljárás ELJÁRÁSmegindítása MEGINDÍTÁSA Eljárás
Jogszabály alapján
Hivatalból
(kötelezı (kötelezı ıı))
Kérelemre
Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése
KÉRELEM Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetı ı helyzet
BEJELENTÉS MÁS HATÓSÁG KEZDEMÉNYEZÉSE
NYILATKOZAT
PANASZ
Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidı ı kezdete. 63
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.1.1.1. A kérelem AZ ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely
- az ügy tárgya; - döntés kérése; - mellékletek:
SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS
KETTİ İS KORLÁT, vagyis az ügyféltı ıl nem kérhetı ı:
ADAT, AMELYET VALAMELY KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁG JOGSZABÁLLYAL RENDSZERESÍTETT NYILVÁN-TARTÁSA TARTALMAZ
Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı ı szervhez; A hatóság feladata:
- a kérelem ellenı ırzése és - felhívás hiánypótlásra. 64
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.1.1.2. A kérelem vizsgálata BEÉRKEZÉS
KÉRELEM ELLENİ İRZÉSE
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
HIÁNYPÓTLÁS
ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS
ELİ İÍRT TARTALI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTİ İL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E
ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE
ÁTTÉTEL
MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
65
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.1.1.3. Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: • A magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; • A hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; • Kérelem lehetetlen célja;
A végzés fellebbezéssel megtámadható
• A hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; • Kérelem késedelmes elı ıterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); • Az ügy nem hatósági ügy. 66
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.1.3. Értesítés az eljárás megindításáról A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet.
Mellı ızhetı ı: •Veszélyeztetné az eljárás eredményét •Az ügy egyszerő ő, tényállás elı ızetes tisztázását nem igényli és a hatóság rögtön határozatot hoz •Folyamatos ellenı ırzési viszonyban •Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja
Kérelemre indult eljárásban: • a kérelmet elı ıterjesztı ı ügyfél, ha kéri; • kötelezı ı értesíteni az ismert ellenérdekő ő és az érintett ügyfelet
67
6.2. Az elsı ı fokú eljárás ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA
6.2.2.1. A határidı ık
Fı ıszabály: 30 napos határidı ı Kivételes ügyintézési határidı ık
veszélyhelyzet elhárítása, kár megelı ızése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján)
Határidı ı kezdete: kérelem beérkezése;
soronkívüliség
hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.
Határidı ı meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)
68
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.1. A határidı ık Ügyintézési határidı ıbe be nem számítható idı ıtartamok: • Hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; • Nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; • Hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedı ı idı ı; • Eljárás felfüggesztésének tartama; • Bizonyítékok ismertetésére meghatározott idı ı; • Elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar idı ıtartama; • Hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idı ı. 69
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.2. Az eljárás felfüggesztése 1. Kötelezı ı felfüggesztés Kapcsolódó kérdés elı ızetes elbírálása, amelyben: • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; • külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; • a jogutód kiléte vitás (kérelmezı ı ügyfél esik ki)
2. Felfüggesztés mérlegelés alapján • a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem) • szakvélemény készítése hosszabb idı ıt vesz igénybe; • ha a jogutód kiléte vitás; • ügyfél kérése
Jogkövetkezmény: a határidı ı megszakad, fellebbezésnek van helye. 70
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.3. A hatósági közvetítı ı ALKALMAZÁSA:
nagy számú ügyfél érintettsége ha jogszabály lehetı ıvé teszi
esetén
Igénybevételérı ıl: hatóság dönt
J O G AI
F E L A D A T AI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA
IRATBETEKINTÉS
HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS
HATÓSÁG RÉSZÉRİL SEGÍTSÉG 71
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.4. Szakhatósági közremő őködés • A szakhatósági állásfoglaláshoz megtagadása) való kötöttség
(hozzájárulás
megadás,
ill.
• A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet) 72
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5. Bizonyítás • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzı ıi: • hivatalból, vagy kérelemre indul; • szabad bizonyítás elve (és korlátai); • lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: • az ügyfél nyilatkozata; • az irat; • a tanú vallomása; • a szakértı ı véleménye, • szemlérı ıl készült jegyzı ıkönyv • hatósági ellenı ırzésen készült jegyzı ıkönyv • tárgyi bizonyíték 73
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5.1. Az ügyfél nyilatkozata • A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték • Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet
Az ügyfél
a nyilatkozattételt megtagadhatja
KIVÉTELEK (új jogosítvány): Ket. 51. § (3)-(4) bek.
a hatóság reagál
a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG
a tényállást nem lehet teljeskörő ően tisztázni az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti
rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt 74
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5.2. Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz OKIRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol
MAGÁNOKIRAT teljes bizonyító erejő ő
MÁS IRAT nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.
KÖZOKIRAT
egyszerő ő
A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! 75
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5.3. A tanúvallomás HATÓSÁGI TANÚ
VÉDETT TANÚ Megjelenési
Vallomástételi
Igazmondási kötelesség
A TANÚSÁGTÉTEL AKADÁLYAI A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után.
ABSZOLÚT Hiányzik tanúskodási képessége. Titoktartási kötelezettség terheli.
RELATÍV Ügyfél hozzátartozója Magát, vagy hozzátartozóját bő őncselekmény elkövetésével vádolná. 76
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5.4. A szemle SZEMLETÁRGY MEGTEKINTÉSE Szemletárgy birtokosát az eljáró hatóság - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés mellett a birtokában levı szemletárgy felmutatására kötelezi.
Elrendelésére az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor. A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor.
Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése
HELYSZÍNI SZEMLE Ha a tényállás tisztázásához az eljárással összefüggı helyszín, illetve az ott levı tárgy (pl. berendezés, felszerelés) bizonyítékként való megtekintésére van szükség.
Kivéve: az eredményességet meghiúsítja 77
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.5.5. Szakértı ıi vélemény A közigazgatási szervnek nincs megfelelı ı szakértelemmel rendelkezı ı dolgozója és az ügyben jelentı ıs tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elı ı a szakértı ı igénybevételét. Szakértı ıként nem járhat el: • Akivel szemben az ügyintézı ıre vonatkozó kizárási ok áll fenn, • Aki tanúként nem hallgatható meg, • A tanúvallomást megtagadhatja. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés 78 joga.
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.6. Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre (5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint)
KIVÉTEL: nyitott a felsı ı határ a bíróság számára egy esetben: 141. § (1) bek. Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.
KÖRE Hatósági közvetítı ı
Idézett személy
Ügyfél (képviselı ıje)
Szakértı ı
Aki a tárgyalás rendjét megzavarja 79
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.7. Tárgyalás A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály elı ıírja, vagy a tényállás tisztázásához , illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevı ı személyek együttes meghallgatására.
6.2.2.7. A közmeghallgatás A nyilvánosság véleményének elı ızetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elı ı.
ÉRTESÍTÉS: HIRDETMÉNY, VAGY KÖZHÍRRÉTÉTEL ÚTJÁN. 80
6.2. Az elsı ı fokú eljárás 6.2.2.8. Bizonyítékok ismertetése (új jogintézmény!) Ha a hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le.
A befejezéstı ıl számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: • észrevételt tehet; • a bizonyítékokat megismerheti • nyilatkozattételi jogával élhet
Mellı ızhetı ı az értesítés: • az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot;
• módjában állt gyakorolni jogait;
ő fél híján a hatóság • további bizonyítási eljárásra való • ellenérdekő indítványt terjeszthet elı ı teljesíti az ügyfél kérését.
81
6.3. Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: Az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni.
A képviselı ı az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elı ıa személyes eljárást
A képviselet fajtái: - Törvényes - Meghatalmazotti - Ügygondnok által
Képviselet
ellátott 82
6.3. Meghatalmazotti képviselet Bárki lehet Alapja: ügyfél + képviselı ı közti megbízás
Visszautasítási okok: • Ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; • Képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja • Ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés- re törekedve kívánja ellátni.
Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye. 83
6.4. Kizárás Abszolút kizárási okok
• Ügyintézı ınek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;
Relatív kizárási okok
Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
• Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közremő őködés történt; • Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása
Ha az ügyfél jelenti be, a döntés formája végzés. 84
6.5. A hatóság döntései 6.5.1. A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat
Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés
A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerzı ıdés
Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerzı ıdés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. 85
6.5.2. A hatósági határozat A határozat • Fejléc
- a hatóság megnevezése, ügyintézı ı neve; A hatósági jogviszonyban résztvevı ık és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely
(telephely).
• Rendelkezı ı rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában.
• Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása.
• Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzı ılenyomata (minı ısített elektronikus aláírás).
86
6.5.2. A hatósági határozat Egyszerő ősített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekő ő ügyfél.
Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást. 87
6.5.2. A hatósági határozat Egyezséget jóváhagyó határozat • Az ellenérdekő ő felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetı ıen • A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges, feltéve - megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek; - nem sérti a közérdeket, mások jogát, vagy jogos érdekét; - kiterjed a teljesítési határidı ıre és az eljárási költségek viselésére
• A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek 88
6.5.3. Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak RENDELKEZİ İ RÉSZ tartalmazza • a döntést; • a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; • tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetı ıségérı ıl.
INDOKOLÁS: • a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; • a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek.
ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak 89
6.5.3. Hatósági végzés 6.5.3.1. Az eljárás megszüntetése Kötelezı ı •
Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás;
•
Az ügy tárgyát képezı ı vagyontárgy megsemmisült;
•
Az ügyfél a kérelmét visszavonta;
•
Az ügyfél halála, eljárásbeli jogutódlás nem következett be;
•
Az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn;
•
Az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen;
•
Jogszabályváltozás miatt az ügy már nem hatósági hatáskörbe tartozik.
Mérlegelés tárgya Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen
A rendelkezésre álló adatok alapján dönt
Eljárás megszüntetése 90
6.5.4. Hatósági szerzı ıdés •
szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;
• kölcsönös elı ınyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; • jogszabályi felhatalmazással köthetı ı, írásba kell foglalni; • a szerzı ıdés megkötésének elı ıfeltételei lehetnek, nincs szerzı ıdési kényszer.
Szerzı ıdésszegés következményei
A hatóság oldalán
Az ügyfél oldalán A szerzı ıdés jogerı ıs végrehajtható határozatnak minı ısül A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el
Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz
A szerzı ıdés módosítása
Bírói út
• az ügy szempontjából új tények merülnek fel; • a szerzı ıdéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.
91
6.5.5. A hatósági döntések közlése A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. Joghatás a döntés közlésének idı ıpontjában veszi kezdetét. A közlés módjai: Postai úton; Személyesen írásban, vagy szóban; Elektronikusan, illetve távközlési úton; Hirdetmény útján; Kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; Hatósági kézbesítı útján. 92
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.1. A jogorvoslás rendszere • Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni; • Lehet közvetlen (azaz önálló) és járulékos; ―önálló jogorvoslat (közigazgatási határozat, kivételesen végzés esetén); ―járulékos jellegő jogorvoslat (végzés esetén); ―végzés ellen önálló jogorvoslat – ha a Ket., vagy más törvény kifejezetten megengedi
• Dichotóm, azaz megkülönböztethetı ı ―Ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslati eljárás ―Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárás 93
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.2. Jogorvoslati formák A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
B) Hivatalból indított (döntésfelülvizsgálati) eljárások:
fellebbezési eljárás (fellebbezés alapján saját hatáskörben módosítás visszavonás)
saját hatáskörben módosítás,, visszavonás
bírósági felülvizsgálat
felügyeleti eljárás
újrafelvételi eljárás méltányossági eljárás
Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás
C) Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható eljárások: közigazgatási döntés •kijavítása, •kicserélése, •Kiegészítése
semmisség megállapítása
94
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.3. A fellebbezés – Csak elsı ı fokú döntések ellen; – Fı ıszabály: minden elsı ıfokú határozat ellen benyújtható; – Nincs jogcímhez kötve ― Nincs helye fellebbezésnek: – ha bírósági felülvizsgálat kérhetı ı
elsı ıfokú közigazgatási hatóságnál kell elı ıterjeszteni, hatósági döntés közlésétı ıl számított 15 nap
– egyezséget jóváhagyó határozat esetén – méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen
– Legfontosabb joghatása: megakadályozza az elsı ı fokú határozat jogerı ıre emelkedését – Fajtái: önálló járulékos jellegő ő (végzés) (de a Ket. 13 végzéstípussal szemben megengedi az önálló fellebbezést lsd. tankönyv)
95
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.4. A fellebbezés Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Fı ıszabály: végrehajtásra halasztó hatályú; Kivétel: fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság: • Életveszély, súlyos kárveszély elhárítása • Közbiztonsági, közrendvédelmi okból szükséges • Végrehajtás késedelme jelentı ıs kárral járna • Tartásról, gondozásról rendelkezik • Egyéb, kiemelt közszolgáltatási, ágazati érdekek szükségessé teszik (a törvény ezeket tételesen felsorolja.)
E jogi tényt a rendelkezı ı részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni! 96
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.4. A fellebbezés Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103. § Elsı ıfokú közigazgatási szerv a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért: • jogszabálysértı döntés esetén: módosítás, visszavonás • nem jogsértı döntés esetén (további feltétel: nincs ellenérdekő ügyfél)
Határozat
Határozattal
Végzés
Végzéssel 97
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.4. A fellebbezés Fellebbezési eljárás Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül
Elbírálás • helybenhagy,
Kiegészítı ı bizonyítás
• megváltoztat, • megsemmisít, • megsemmisítés mellett új eljárásra utasít
• Határidı ın túl nyújtották be, • Nem jogosult nyújtotta be
Kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül
Iratokat az elsı ı fokú hatósághoz 3 napon belül küldi meg, aki gondoskodik a közlésrı ıl; 98
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! • végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztı ı határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) • jogszabálysértésre hivatkozással a közléstı ıl számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Elı ıfeltétele: • fellebbezési jogot kimerítették • fellebbezés kizárt 99
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat keresetlevél benyújtása 30 napon belül (határozat közlésétı ıl)
elsı ıfokú hatósági szerv
3 napon belül ügy irataival
felügyeleti szerv 8 napon belül állásponttal együtt
illetékes bíróság 100
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: • az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; • a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi.
A jogerı ıs ítélet jogkövetkezményei: • nincs helye új eljárásnak; • megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. 101
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás • ügyféli kérelemre csak jogerı ıs közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye • kérelem elbírálása: elsı ı fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: • a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerı ıre; • a határozat meghozatala elı ıtt meglevı ı és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; • kedvezı ıbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követı ıen jutott az ügyfél tudomására 102
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás A kérelem benyújtásának • objektív határideje: a jogerı ıre emelkedéstı ıl számított 6 hónap (jogvesztı ı) • szubjektív határideje: a tudomásszerzéstı ıl számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: • kérelmet elutasítja; • jogerı ıs határozatát módosítja; • jogerı ıs határozatát visszavonja; • új határozatot hoz. 103
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás Nem nyújtható be [Ket. 112. § (2) bekezdése]: határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerı ıre emelkedéstı ıl 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja 104
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.7. A méltányossági eljárás Jellemzı ık:
Határozat:
• új jogorvoslati intézmény • jogerı ıs közigazgatási határozatok ellen terjeszthetı ı elı ı
• eredeti jogerı ıs határozatot módosító • eredeti jogerı ıs határozatot visszavonó
• határozat meghozatala után bekövetkezett ok • végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz feltételek • alkalmazásához: együttes fennállását írja elı ı a
Nincs helye jogorvoslatnak.
törvény
Feltételek: • jogszabály nem zárja ki; • nincs ellenérdekő ő ügyfél vagy • hozzájárul; • közérdeket nem sérti; • a határozat jogerı ıre emelkedésétı ıl egy év nem telt el. 105
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.8. A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: •mulasztása esetén: eljárásra utasítás •felügyeleti jogkör alapján dönt
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: • megváltoztathat; • megsemmisíthet; • megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat. 106
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.9. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra: • alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történı ı alkalmazhatósága visszamenı ıleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; • jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.
A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni: • határidı ık elteltek; • ügyfél jóhiszemő ően szerzett és gyakorolt jogait; • hatósági döntés jogerı ıre emelkedésétı ıl 5 év eltelt.
Eljáró szerv: • elsı ı- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve; • AB határozat kézbesítésétı ıl számított 30 napon belül döntése: megváltoztat; megsemmisít; 107 megsemmisít és új eljárásra utasít.
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.10. Az ügyészi óvás • 3 éven belül jogi hatása korlátlan; • 5 éven belül már nem sérthet jóhiszemő ően szerzett és gyakorolt jogokat; • 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg; • Indítvány a végrehajtás felfüggesztésére kötelezı ı 118.§ § (1)
Benyújtás feltételei: • jogerı ıs és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; • bíróság még nem bírálta felül; • döntés jogszabályt sért.
108
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.11. A semmisség Semmisségi okok: • • • • • • • •
magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe; illetékesség hiánya; szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bő őncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; az ügy érdemében bíróság már határozott; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól. 109
6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.11. A semmisség Semmisségre vonatkozó szabályok • hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerı ıssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; • nem semmisíthetı ı meg 3 éven túl, ha jóhiszemő ően szerzett és gyakorolt jogot sért; • 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; • idı ıbeli korlátozás nélkül megsemmisíthetı ı a döntés, ha bő őncselekmény befolyásolta. 110
6.7. Végrehajtás Végrehajthatóság feltételei • pénzfizetési kötelezettség, meghatározott ingóság kiadása meghatározott tevékenységre kötelezés jogerı ıre emelkedett és a teljesítési határidı ı eredménytelenül eltelt, • az ilyen kötelezettség végrehajtását a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelték • a pénzfizetési kötelezettséget biztosítási intézkedésként rendelték el
Jogerı ıre emelkedés Jogerı ıre emelkedik és végrehajtható az elsı ıfokú határozat, ha •ellene a törvényes határidı ın belül nem nyújtottak be fellebbezést; •fellebbeztek ugyan, de azt a másodfokú határozat jogerı ıre •emelkedése elı ıtt visszavonták; •a fellebbezésrı ıl lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. A másodfokú döntés a közlés napján jogerı ıre emelkedik, és egyben végrehajthatóvá válik. 111
6.7. Végrehajtás Elrendelés Hivatalbóli eljárásban • hivatalból Kérelemre indult eljárásban • kérelemre
Foganatosítás Az elsı ı fokú hatóság, illetve közigazgatási végrehajtó szolgálat
Az elsı ı fokú hatóság rendeli el.
112
6.7. Végrehajtás Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség
Meghatározott tevékenység
Ingó dolog kiadása
Ösztönzı ı eszköz eljárási bírság
• Azonnali beszedési megbízás, • Jogosított felhatalmazása, • Letiltás, • Hatóság saját maga a • Ingó, kötelezett költségére • Ingatlan végrehajtás. veszélyére elvégzi • Rendı ırségi közremő őködés
• Lefoglalás, • Rendı ırségi közremő őködés
113
6.8. Eljárási költségek eljárási illeték
• igazgatási • szolgáltatási díj
egyéb költségek
• az ügyfél költségei; • a nyelvhasználati költségek; • az irat-betekintési költségek; • a képviselı ı költségei; • a hatósági közvetítı ı költségei; • a tanú költségei; • a szakértı ıi költségek; • a fordítási költségek; • a levelezési költségek; • a végrehajtás költségei; • a rendı ırségi költségek; • utazási költségek. 114
6.8. Eljárási költségek Kérelemre indult eljárásban:
Ügyfél viseli az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat és elı ılegezi meg az egyéb költségeket Egyéb költséget a hatóság elı ılegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli
Hivatalból indult eljárásban:
Egyenlı ı arányban elı ılegezik, és nyertesség arányában viselik
Ellenérdekő ő felek Kivételek • Bizonyítási keresztindítvány • Célszerő őtlen, indokolatlan, • Eljárás akadályozása miatt felmerült
Elı ılegezés az indítványozó, viselése, mire alapozzák a tényállást A költség okozója viseli 115
6.9. Elektronikus ügyintézés A hatóság köteles • A közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni • Annak személyi és tárgyi feltételeit megteremteni • Törvény, Korm. rendelet, Önkormányzati rendelet ellenkezı ı kikötése hiányában
Fontos!! • Az informatikai eszközzel nem rendelkezı ı ügyfél nem szenvedhet hátrányt • Ügyfél nem kötelezhetı ı arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze [162. § (3) bek.] 116
6.9. Elektronikus ügyintézés Módjai
Központi rendszeren keresztül
A hatóságnál közvetlenül
Ügyfélkapun (a központi rendszeren keresztül)
Rendelkezzen elektronikus aláírással: belépéskor hitelesítés, viszonthitelesítés a szolgáltatónál.
117
6.9. Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu • Nem kell feltétlenül elektronikus aláírás az internetes ügyintézéshez • Elegendı ı: kizárólagos használatú ügyfélkapu (kódkérés) • Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet [160. § (4) bek.]
Létesítése [160. § (5) bek.]: • Központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül; • A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve; • A körzetközponti feladatokat ellátó jegyzı ı által mő őködtetett okmányiroda; • Kormányrendeletben meghatározott más szerv. 118
6.9. Elektronikus ügyintézés Az ügyfélkapu Egyedi azonosító képzése
Egyszer használható kód
• max. 5 évig használható • megváltoztatható • megszüntethetı ı
Ügyféli felelı ısség az egyedi azonosító harmadik személy általi megismeréséért 119
6.9. Elektronikus ügyintézés Elektronikus út alkalmazható különösen: • a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban elı ıírt mellékleteik benyújtása • a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése • a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás • az eljárás irataiba való betekintés • az idézés • az igazolási kérelem elı ıterjesztése • az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa • a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás • a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás • az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása • a döntés közlése 120
6.9. Elektronikus ügyintézés Elektronikus út nem alkalmazható: • az ügyfélnek a bírósághoz benyújtott, önkormányzati hatóságot az eljárás folytatására kötelezı ı intézkedés iránti kérelmekor az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén [Ket. 20. § (6) bekezdése] • a kérelemnek és az ügyben keletkezett iratoknak hatáskör és illetékesség hiányában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı ı hatósághoz történı ı áttétele (kivétel: valamennyi irat elektronikus formában is rendelkezésre áll) • a nem elektronikus úton érkezett kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés • a hatósági szerzı ıdések • a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban • a végrehajtási eljárás (kivétel: az elrendelt fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetı ıségérı ıl szóló tájékoztatás) 121
