Jogállam jellemzői: 1) eljárásjogi garanciák-jogbiztonság elve-büntetőeljárás joga-mindenkinek joga van a bírosághoz fordulni, fellebezéshez, jogorvosláshoz-közigazgatási szervek határozatai ellen bírósághoz lehet fordulni 2) szervezeti garanciák -3 hatalmi ág(bíróság(alk.bíroság), törvényhozás(országgyűlés), végrahajtás) elválasztása, egyensúlyban tartása) –országgyűlési biztosok(javaslatok az országgyűlés felé) –állami számvevőszék –nemzeti bank. Állam: -szervezete viszonylagos önállósággal rendelkezik –önálló érdekei vannak – 3 hatalmi ág elválasztása (egyensúlya) –szuveneritás –a civiláziónak szükséges következménye, a mi a társ. folyamatos átalakulásával alakult ki –hatalmi intézmény –védelmezi a fennálló társadalmi, hatalmi állapotokat Demokratikus állam: -Köz és magánélet elkülönítése –közvetlen és képviseleti demokrácia mindig érvényesül –szabad politikai aktivitás –többpártrendszer – hatalmi viszonyokban az uralom helyett szolgálatnak kell érvényesülnie –jog tekintélye, jogi szabályozás –többségi elv érvényesülése, ugyanakkor a kissebség jogainak figyelembevétele –döntési rendszerbe korrekciós lehetőség – nyílvánosság Magyar állam: 1949 évi 20-as törvény az alkotmány ->demokratikus jogállam, országgyűlés: rendes, rendkívüli ülések, egyszerű, minősített többség ;. Magyar Állam jogkörei: - törvényalkotás – végrehajtó hatalom ellenőrzése –kormányzati szervezetrendszer létrehozása –rendkívüli állapot szervezetrendszer létrehozása –direkt politikai funkció –népszavazást rendelhet el –közkegyelem Köztársasági elnök:országgyűlés 5 évre választja, 35 életévét betöltött személy lehet, jogkörei: nemzetközi szerződések megkötése, egyéni kegyelem, részt vehet, felszólalhat üléseken, népszavazást kezdeményezhet, kormányalakítás, megválasztandó miniszter elnököt javasolhat, ha az országgyűlés akadályoztatott ->rendkívüli állapotot hirdethet ki –kihirdeti, megfontolásra visszaküldi a törvényeket, választások kiirása, országgyűlés üléseinek összehívása, feloszlatása. Alkotmánybíróság: a rendszerváltás után jött létre, jogállami fejlődés útját meghatározza. Feladatai: -előzetes, utólagos normakontroll –alkotmánynak megfelelnek-e a rendelkezések –mulasztásos alkotmánysértést állapíthat meg –állami szervek közötti vita, hogy kié a hatáskör->dönt – alkotmány értelmező feladat –államfő közjogi felelősségének megállapítésa – felsőoktatási intézményeket sértő esetek. Tagjai lehetnek: -kiemelkedő tudású, jogi végzettségű, legalább 45.év, büntetlen előélet, egyetemi tanár, 20 éve jogász, 9 évre választják, 1x újraválaszthatók, más feladatatot nem láthat el. Választások: -Általánosság: általános választójog van( minden 18.életévét betöltött személy választhat és választható) –egyenlőség (nincs különbség a szavazatok értéke között –a szavazás közvetlen (közvetlenül a jelöltekre szavaznak a polgárok –választások titkossága Jogszabályok hierarchiája: - törvények: alkotmánytörvények –kormányrendelet: törvények végrehatása –miniszteri rendelet –önkormányzati rendelet: csak az önkormányzat közigazgatási területén hatályosak Jogág: hasonló vagy azonos társi viszuonyokat szabályozó normarendszer –polgári,büntető,munka
Polgári jog: fogalma:áruviszony elmélet ->áru és pénzviszonyok szabályozása –elkülönült szervezetek összekapcsolása a polgári jog eszközeivel –struktúra elmélet ->bármely jogág más-más struktúrájú társadalmat szabályoz, ezeket összefogja –az a jogág, amley autonóm elkülönült értékekkel bíró jogalanyok közötti áruviszonokat szabályozza az egyenértékűség(azonos érték cserél azonos értékkel gazdát) módszerével. Felépítése: - személyek és hozzá fűződő jogok –tulajdonjog –öröklési jog – kötelmi jog (általános, különös, szerződések joga). Alapelvei: polgári törvény 1959, rendeltetésszerű joggyakorlás -> más hasonló jogát nem szabad zavarni –tilos a joggal való visszaélés (zaklatás, személyek jogainak csorbítása, nemzetgazdaság csorbítása) –felek kölcsönös eggyüttműködése -> jóhiszeműség, tisztesség legyen a jogalanyok között – általános elvárhatóság: követelményszint, ami bármely jogalanyra alkalmazható ( úgy kell eljárni, ahogy az elvárható) – előnyök megszerzése miatt senki nem hivatkozhat saját felróható magatartására –utaló magatartás (jogszerű vagy jogellenes, az utaló magatartás ezek határán) –jogok érvényesítésének szabály: (önkéntes, kényszerrel kényszeríti ki az állam) –választott bírósági eljárás. Jogalanyai a polgári jognak: akit a jogszabály személyként elismer. –jogképességre van szüksége :bármely embert megillet ->jogai lehetnek, kötelezettségek terhelhetik (kezdete a fogamzás /élve szülessen/, megszűnik a halállal, ha nem tudjuk holtá nyílvánítás) –cselekvőképesség (saját akarattal, saját tevékenységgel tud jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. /korlátozott cselekvőképes: 14 éven aluli kiskoru<18év, 18 év felüli akit gondnokság alá helyeztek ;cselekvőképtelen :14 alatt, 18 éven felüli gondokság alá helyezett cselekvőképtelenség miatt. Gyámhivatal hozzájárulása szükséges a jogok, kötelezettségekhez 18 éven felülivel sem lehet (gondnokság alatt álló): ajándékozás, felelősségvállalás, ellenérték nélkül jogukról nem mondhatnak le./ Állam, mint jogalany: -szuveniritása, jogképessége: abszolút és korlátlan –jogképes –vagyontárgyak, amik nem a tulajdonai ->ehhez vesz részt –pénzügyminisztérium képviseli az államot. Jogi személyek: - gazdasági társaságok, amelyeket emberek egy csoportja hozott létre egy bizonyos cél érdekében ->felléphessenek önálló fogalomként -> jogi személyek=szervezetek, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek mint az ember. –olyan egység, amely tagjaitól független szervezettel rendelkezik, önálló vagyon, társadalmilag elismert cél, vagyoni jogai vannak, az állam elismeri jogalanyként –állami elismerés jogszabályozása alapján lehet létrehozni jogi személyt – szervezetek mindig változnak –jogképesség: jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak mindig, ha nem csupán egy emberre vonatkozó – szervezeti egységek lehetnek önálló jogalanyok – jogi személy létrejöhet: jogszabály alapján, államigazgatási határozat, felek akarat nyilvánítása – léptetés írásba foglalása (név, székhely, tevékenység…) –állami elismerés szükséges (cégbíróság nyilvántartásba vegye) –képviselete :ügyvezető képviseli, ügyvég képviseli, mindig kell képviselő
Jogi személy megszűnése: 1) megszűnő jogi személy jogai és kötelezettségei fennmaradnak 2) megszűnő jogi személy jogutód nélkül, csőd és felszámolási eljárásról szóló törvény. 1) gazdasági erőviszonyok megváltoznak 2) gazdasági eredménytelenség, nem tudja fizetni a hiteleket. 1.lépcsőfok: csődeljárás: tartozások miatt csődeljárást kezdeményez, 90 napos fizetési moratórium > ez idő alatt semmilyen követelést nem lehet érvényesíteni a céggel szemben, csődegyesség: megállapodás, a társaság további működtetése mellett hogyan fog fizetni -> ha a bíróság jóváhagyja még talpra állhat ha nem jön létre -> 2.lépcsőfok: felszámolási eljárás ( hitelezők is kérhetik, ha a cég nem fizet), jogutód nélküli megszűnnek ->cégbíróság törli, felszámoló igyekszik a hitelezők igényeit kielégsíteni, rangsololva a hitelezők igényeit. - A cég tulajdonosai önként -> végelszámolás: a vezető lesz a végelszámoló –kifizeti a számlákat –iratokat levéltárba –értékesítik a vagyont –bíróság elfogadja –cégbíróság törli a cég nyílvántartásból. Jogi személyek szabályozása: -89 előtt: állami vállalat (ma már szinte nincs) –gazdasági társaságokká alakulás (MÁV, VOLÁN: RT, KFT) –tröszt, mint forma megszűnt –adóból működnek: költségvetési szervek –szövetkezetek. KFT:korlátolt felelősségű társaság: tagok társaságba bevitt tőkerészénél több nem vehető el, csak addig felel. RT: részvénytársaság: -részvények=tulajdon jogok, felelősség nem haladja meg a részvények értékét. Nonprofit társaságok: nem gazdasági ->nem nyereségorientált, hanem tudományos, műszaki, fejlesztési, korábban közhasznú. Egyesületek: cél nem nyereség, hanem a tagjainak fontos szellemi cél. Személyek védelme, és a személyekhez kapcsolódó jogok védelme: Polgári jogok része|A személyhez fűződő jogok: Azok a nem vagyoni jogok, amelyek a polgári jogviszony alanyait azért illetik meg, hogy biztosítsák számukra az önálló, a többi polgári jogi alannyal egyenlő jogi helyzetet: - törvény védi magát a személyt – a személy által létrehozott szellemi alkotást. Személy közvetlen védelme: személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ennek határai vannak: - nem terjedhet túl a polgári jogi hatókörön –emberre, mint személyre szabva alakult ki, de kiterjedhet a jogi személyekre is –önrendelkezési jog határt szab a személyhez fűződő jogoknak – időbeni határ: csal életében illeti meg a személyt/jogi személyt. …ehtő (entő) magatartás (személyiségi jogok): emberek megkülönböztetése –lelkiismereti szabadság megsértése –testi épség, egészség megsértése –becsült, emberi méltóság megsértése.
Személyiségi jogok: - névviselési jog: senki nem használtja más nevét jogosulatlanul, jogi személyeket is megilleti, megkülönböztetés, művészekre is érvényes, hogy nem lehetnek azonosak. –Személyek jó hírneve: más személyről sértő tényt állítani, híresztelni, sajtóban közölni, valós tényt hamis színben feltüntetni, valótlan tényt állítani, sértett személy kérheti: helyreigazítás -> írásban felszólítja a médiát -> helyreigazító közlemény (pont ugyanúgy, mint a jogsértő). –képmással vagy hangfelvétellel való visszaélés tilalma: technika fejlődésével, érintett személy hozzájárulása nélkül közzétenni tilos, kivétel: nyilvános rendezvény, nyilvános közszereplő -> nem szükséges az érintett hozzájárulása ha a személy eltűnt ,vagy bűntettet követett el. –titokvédelem (levél, magán, üzemi, üzleti): magán amit egy magánszemély nem kíván nyilvánosságra hozni. magánlakás védelme: senkit nem enged be, akit nem akar, büntető és polgári jog szétválasztása, jogi személyek esetén: iroda, műhely. szg-el és ilyen jellegű szerkezettel való adatkezelés: ezzel nem szabad megsérteni a személyhez fűződő jogokat, információs önrendelkezési jog, nyílvántartott adatokról csak a jogosultak kaphatnak infot+ önmaga, helyettesítési jog (csak személyesen lehet érvényesíteni, kivétel kegyeleleti jogok, távol van) /kegyeleti: sírkövek rongálása ->nem csak helyreállítás, hanem kegyeleti és hírnevének sértése…/ Szankciók: - kérhetik a bíróságtól a jogsértés megállapítását –kérhetik a bíróságtól a jogsértés abbahagyását, eltiltást a további jogsértéstől – jogsértő nyilatkozattal tegyen elégtételt, ez kapjon megfelelő nyilvánosságot a sértő költségére –sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot visszaállítása, ha a jogsértéssel létrejött valami, annak megsemmisítését, ill. jogsértő voltának megszüntetését (pl.karikatúrák) –kártérítést követelhet, jogsértésre közérdekű célt szolgáló büntetés –az első 4 független attól, hogy szándékos vagy gondatlan volt a jogsértés – kártérítés csak akkor, ha felróható módon járt el a tettes –nem egymást kizáró módon alkalmazhatók a szankciók. Szellemi alkotások védelme: -bármely részterületre külön törvény: szerzői jog, védjegy, találmányok.. –szerződésben rögzíteni, hogy mi lesz az alkotás sorsa, ki fizet érte… -eljárás indul >csak ha a sértett kezdeményezi. Tulajdonjog: Ezzel élni és visszaélni lehet. Mecenatúra: gazdagok társadalmilag hasznos tevékenységek, múzeumok, művészetek, jótékonyság. Fogalma: (polgári jogi jogalanyok) olyan jog amely egy meghatározott polgári jogalanyt illet meg, amely alapján a tulajdonos a dolgot birtokolhatja, rendelkezhet vele és e jogai gyakorlásában senki nem zavarhatja meg. Abszolút szerkezetű jogviszony: 1 személy, a tulajdonos a jogalany, a többi nem zavarhatja őt a tulajdonjog gyakorlásában (tartózkodásra vannak kényszerítve). Tulajdonjog tárgy: a dolog= bármely birtokba vehető tárgy. –pénz, értékpapír, természeti erő is lehet –a dolog nem önmagában áll, hanem hozzá bármi, ami nélkül nem lehetne használni, ezek az alkotó részek –nem alkotórész, hanem tartozék is hozzá tartozik –ingó és ingatlan dolog –forgalomképes, képtelen, korlátozottan forgalomképes – elhasználható, nem elhasználható – helyettesíthető, nem helyettesíthető. Birtoklás, használat, rendelkezési jog. Birtoklás joga: -fizikai hatalom a dolog felett –nemcsak a tulajdonos lehet birtokos, de a birtoklás joga csak a tulajdonosé. Használat, hasznok szedésének joga: a dolgot a tulajdonra jogosult mindenki mást kizárva a saját érdekei szerint felhasználhatja céljaira, szükségletei kielégítésére –másokat nem zavarhatja, azok jogait nem sértheti –szomszédjogok ide tartoznak:földtámasz joga (szomszédos épület földtámaszát nem lehet sérteni, áthajló ágak (azon ami terem a tulajdonosé, de megkérheti ha zavarja az ág levágására), földre való belépés joga (az léphet be akinek a tulajdonjoga megengedi), kerítés joga (fenntartása az építés jogi szabályok alapján), határvonalon lévő fák (egyenlő arányban), tilosban talált állat (meg kell fizetni az okozott kárt), túlépítés (túlterjeszkedik úgy, hogy részben a szomszédba ér).
Rendelkezési jog: -kizárólag a tulajdonost illeti meg (másnak átengedheti a dolog birtokát, használatát, haszon szedését, biztosítéknak adja, megterhelje, tulajdonjogát átruházhatja vagy felhagy vele) –ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni. Tulajdonos kötelezettségei: -kárviselési kötelezettség –az ingatlan közérdekű használatának megengedése –szükséghelyzet (pl.: árvíz): más életét veszélyeztető helyzet és másképp el nem hárítható pl.: baleset esetén a sérült elvitele – tulajdonnal együtt járó közterhek viselése. Tulajdonszerzési módok: -eredeti: az újonnan keletkező tulajdonjog független az eddigiektől –származékos: új tulajdonos a korábbi helyébe lép –ingó vagy ingatlan dologra vonatkozik. Átruházás: szerződésen alapul, szükséges a dolog átadása –származékos. Hatósági határozat vagy árverés: eredeti ->korábbi tulajdonra tekintet nélkül. Kisajátítás: állami célhoz (autópálya). Elbirtoklás: a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja –ingatlanok esetén 15év –tolvaj nem lehet. Termékek, termények, szaporulatok elsajátítása: pl haszonélvezet. Növedék: ingatlan tulajdonszerzési mód, mindennek van joga, ami utóbb a tulajdona részévé vált pl.:nőtt egy fa. Gazdátlan javak elsajátítása: tulajdonjog felhagyása, egyszerű birtokbavétellel bárki. Vadak, halak birtokbavétele: engedéllyel lehet. Feldolgozás: más tulajdonásban lévő dolgot feldolgoz vagy átalakít, ezzel maga számára képez tulajdont. Egyesítés: többek dolga egyesül vagy vegyük úgy, hogy csak arénytalanul vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani ->közös tulajdon keletkezik, akié a legtöbb az dönthet hogy a többieket kártalanítja. Beépítés: idegen anyaggal épít a földjére ->ennek ellenértékét ki kell fizetnie, igy az övé lesz. Ráépítés: nem jogosult saját anyagával más földjére építeni. Öröklés: halál tényével bekövetkező egyetemes jogutódlás. Jogszabály alapján. Tulajdonjog megszűnése: -más szerzi meg – felhagynak a tulajdonjoggal ->tulajdonjog megszűnésének szándékával elhagyja a dolgot –Megsemmisül a dolog . Tulajdonvédelmi rendszer: Jogsértő személlyel szemben relatív (vele szemben érvényesíthető), önhatalom: széles területen alkalmazható, ha a dolog védelmében szükséges, ha a dolog kikerül a birtokából, akkor alkalmazható, ha még vissza tudná szerezni, még ha feljelentem, akkor már nem. –Tulajdoni per: nem jogszerűen kerül máshoz – tulajdonjog háborítatlanságát védő per: nem elveszik a tulajdonostól, hanem zavarják a dolog használatában. –ingatlannyilvántartási igény –igényper. Birtok, Birtokvédelem: birtokvédelem eszköze: ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában megzavarják. -2 megoldás: jegyzőhöz fordul vagy bírósághoz –jogalap nélküli birtoklás: birtokos ki kell hogy adja a tulajnak, ha a fenntartásával költségek vannak, el lehet kérni a tulajtól. – Felelős őrzés: más birtokában más érdekében (bérbeadó nem veszi vissza a dolgokat a bérlőtől) ->bérlőnek meg kell őríznie a dolgot, de a bérbeadó fizeti a költségeket ha a bérlő felszólítja hogy vigye el, ha nem viszi eladhatja. Köztulajdon: amit nem lehet kivenni az állami tulajdonból: föld mélyének kincsei felszín alatti vizek, természetes tavak és ezek medre, keletkezett sziget, vasút, légtér ->forgalomképtelen dolgok= nem lehet eladni, de birtoklását ki lehet adni (koncesszió) –ha az állami tulajdon védelmében kárt szenved: kártalanítására tarthat igényt. Közös tulajdon: -tulajdonosként egyszerre több személy 1 dolgon – meg kell osztani a jogot –belső jogviszonyok (tulajdonos társak között) –külső jogviszonyok( tulajdonostársak között és kivülálló személyek között) –önállóan, szótöbbséggel, egyhangúan dönthetnek –Belső jogviszonyok:dologgal járó károk a tulajdon hányadának mefelelő arányban, használattal kapcsolatos kérdések ->szótöbbség(kisebbség bírósághoz fordulhat) –Kűlső jogviszonyok: tulajdon hányadának forgalomképesek (önállóan gyakorolhatja a többi társat előhasználati, elővételi jog illeti meg) –meg lehet szüntetni: dolog megosztása, 1 vagy több társ megkaphatja, a többi kifizeti, árverésre bocsáthatják, a szerzett összeget megosztják.
Közüzemi jog: -mozgás, árucsere alapokon való pénzmozgás, szerződések –a polgári jog azon része, amelyben a polgári jogviszont alanyai a vagyon által érintett szolgáltatásra kötelezettek, akár egyoldalúan a jogosult szolgáltatást kaphat a kötelezett féltől ellenszolgáltatás nélkül – kötelmek forrásai: szerződés, jogszabály –szerződés: 2 vagy több jogalany egybehangzó akarata, nyilatkozata, általában kölcsönös egyenértékű vagyoni jellegű szolgáltatásra irányul, államilag is kikényszeríthető fontos az egyenértékűség elve –szerződési jog alapjai: szerződési szabadság (kivel mire köti), szerződéskötési szabadság: eldöntheti, hogy akar-e, partnerválasztási szabadság, szerződés tartalmának szabadsága, típusszabadság –szerződés létrejövése: legalább 2 jogalany kinyilvánítja, hogy azonos akaratuk van, és ez joghatársa utal –szerződési akarat: a szerződést ténylegesen létre akarja hozni, ezt szerződési nyilatkozatokkal lehet bizonyítani –ajánlatelfogadás: elfogadja a felkínált ajánlatot –szerződési nyilatkozat megtételére jogosultak: szerződő fél, szerződő fél képviselője, aki a szerződő fél nevében cselekszik –álképviselet: nem rendelkezik vagy túllépi a képviseleti jogot – szóban, írásban, ráutaló magatartással lehet szerződési nyilatkozatot tenni –hatálya: amikor a másik fél tudomást szerez róla –egybehangzónak kell lennie –szerződési nyilatkozat értelmezése: szavak általános értelmezése –szerződési nyilatkozat tárgya –szolgáltatás:tevőleges vagy nem tevőleges, osztható vagy oszthatatlan, vagylagos –szerződés teljesítése: együtt jár a szerződés megszűnésével – a szolgáltatást a kötelezettnek vagy a hozzáértő meghatalmazottjának kell teljesítenie a jogosult vagy meghatalmazottja részére –teljesítés helye -teljesítés ideje: visszatérő teljesítés, határnap előtti teljesítés –a felek a teljesítők érdekében kötelesek együttműködni –teljesítők hiányában szükséges – bírósági letét –részletekben való teljesítés –azonos jellegű szolgáltatás elfogadása (beszámítás lehetőségei) –szerződést biztosító mellékkötelezettségek: ösztönző eszközök a szerződés teljesítésére vagy biztosíték a teljesítésre: (foglaló, kötbér, jótállás) –bankgarancia:váratlan esemény –jogvesztés kikötése: a szerződést szegő milyen meghatározott jogokat veszít –zálogjog: jogosult megkapja a kötelezett vagyontárgyát, ha az nem teljesíti a szerződést –óvadék:ösztönzi a szerződés teljesítését, kötelezett pénze a jogosultnál a teljesítésig –kezesség: a kezes akkor kötelezett teljesíteni, ha a főkötelezettől nem sikerül elkérni, pénzfizető kezesség: rögtön a kezesnek kell teljesíteni. Szerződésszegés: -objektív határozat, minden olyan viselkedést, állapotot magában foglal, ami ellentétes a szerződésben foglaltakkal –kötelezett késedelembe esik: határidő van, a kötelezett nem tartja be a teljesítési időt, a felszólítás ellenére sem teljesíti a kötelezettségét, pénz->késedelmi kamat –jogosult késedelembe esik: nem fogadja el a szerződésbeli teljesítést –hibás teljesítés: a szolgáltatás tárgya minőségileg nem felel meg a szerződés követelményeinek, ezenkívül részéről a szavatossági jogok alkalmazása a következmény. Szavatosság: kötelezett helytállása azért, hogy a szolgáltatásban megvannak a jogszabályban, és a szerződésben előírt tulajdonságok. Jogszavatosság: az adott dologra a szerződésben célzott joghatás elérhető-e. Jogosult jogai: -eláll a szerződéstől, dolog kiszerelése. Szavatossági jogok érvényesítése: jogosult azonnal jelezze a problémát a hiba felfedezése után -6 hónap alatt érvényesíthetők általában -5 év alatt érvényesíthetők ha a kötelezett szándékosan:teljesítés lehetetlenné válik( fizikailag vagy jogilag vagy érdekbeli ellehetetlenülés), nem lehetséges a kötelezettség teljesítése, ha az egyik fél sem felelős ->megszűnik a szerződés, valamelyik fél kötelezett hibájából ->jogosult követelheti kára megtérítését, de a teljesítést nem, ha a jog.felelős -> kötelezett kártérítést követelhet, mentesül a kötelezettségek alól, érdekbeli: jogosult nem tart igényt a teljesítésre –teljesítés megtagadása –tájékoztatási kötelezettség megszegése.
Szerződésszegés kötött szabályai:kötelezett kizárhatja felelősségét a szerződésszegésből, ha a jogosult beleegyezik, kötelezett nem zárhatja ki felelősségét a szerződésszegésből, ha bűncselekmény volt –jogosult lemondhat igényeiről a szerződés szegés miatt –jogosult nem mondott le igényeiről, ha a szolgáltató központi forrásból származik Szerződésmódosítás: másik szerződéssel módosítják, közös megegyezéssel –egyesség(a 2 fél megegyezik)-engedményezés (jogosult változik) –tartozásátvállalás:kötelezett alanyváltozás ->ehhez jogosultnak hozzá kell járulnia –bíróság általi szerződésmódosítás –jogszabályok változása/új jogszabályok miatt. Szerződés megszűnése: a szerződés teljesítése miatt –megszüntető akaratnyilatkozat:felek közös akarattal (jövőre nézve) –szerződés felbontása: visszamenőleges hatállyal a megkötés időpontjáig, közös akaratnyilatkozat, vissza kell adni az egymásnak adott javakat –elállás:egyoldalú, visszamenőleges –felmondás : egyoldalú, jövőre nézve ha valamelyik fél meghal, nem szűnik meg a szerződés és öröklődik, ha az elhunyt személyéhez kapcsolódik ->megszűnik a szerződés –bíróság által nemzetgazdasági érdekből. Nem teljes hatású szerződés: - érvénytelen –hatálytalan –bírósági úton nem kikényszeríthető Semmisséget vagy megtámadhatóságot okozhat: szerződés akarathibája, akaratnyilatkozat hibája, célzott joghatás hibája, akaratnyílvánítás hiánya: nincs szerződési akarat –szerződő fél cselekvőképtelen –színlelt szerződés –egyik felet fizikai kényszerrel kényszerítették ->szerződés akarathibája ->megtámadható a szerződés –valamelyik fél tévedésben volt, megtévesztették őt – mindketten ugyanabban a tévhitben ->akaratnyilatkozat hibája –előírt alaki forma (valamit csak írásban lehet) ->semmisség válik ->célzott joghatás –jogszabályba, erkölcsbe ütközik –lehetetlennek tűnő szerződés ->semmis –másik fél kihasználásával ->semmis –szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nagy a különbség ->megtámadható Ha egy szerződés érvénytelen: - ha a szerződés érvénytelen, azt a megkötéstől kezdve annak kell tekinteni ->visszahatnak a szolgáltatások –állam javára marasztalás lehet, ha olyan félnek járna vissza szolgáltatás, akik jogtalan dolgokra használnák. Ha a szerződés hatálytalan: hatálya: milyen időbeli és személyi korlátok között fejti ki hatását. Hatálytalan ha: nem adta meg valakinek az elővásárlás jogát. Bírósági úton ki nem kényszerített szerződések: - általában a szerződés alapvető tartozéka –játékból vagy fogadásból eredő szolgáltatás, kivéve ha állami engedéllyel – játék vagy fogadás céljára adott kölcsön –elévült követelések (ált. 5 év) Szerződésen kívül okozott károk: -keletkezett kár megtérítésére kötelezi az okozót –veszélyes üzem –jogellenes vagyoneltolódást kompenzálni kell –vétkesség alapú: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni –kártérítési felelősség megállapításának feltételei: kár, jogellenes magatartás, okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között, vétkesség –Kár: vagyoni: vagyonban bekövetkezett tényleges csökkenés, nem vagyoni: életvitel megnehezül –Jogellenes magatartás: csak jogszabály zárhat ki alóla – okozati összefüggés: a kár a jogellenes magatartás következménye – Vétkesség: szubjektív elem: nem úgy jár el, ahogy az általában az adott helyzetben elvárható, szándékosság: kivánja a károkozó hatást vagy, gondatlanság: felelőtlenül bíznak a kár elmaradásában, 18 éves kortól vétőképes.
Speciális kártérítési felelősségi formák: Fokozott veszéllyel járó tevékenység: -úgy is keletkezhet kár, ha mindenki megfelelően viselkedett –objektív felelősség –ipari, üzem, vegyipar, lőfegyverek… üzembentartó a felelős: akinek érdekében folyik a tevékenység, veszélyes üzemen kívül eső kár -3 év az elévülés Vétőképtelenek károkozása: -12 év alatti személy helyett gondozó felel Alkalmazottak károkozása: Munkáltató a felelős Állattartók: csak vétkesség esetén felel Épületből kiöntött, lehulló dolgok: a lakás tulajdonosa, vagy akinek céljából ki van függesztve valami, ha valaki jogosulatlanul van ott -> pl.: tolvaj a felelős
