borito
„... Jobban gyönyörködtet az összesség egésze, semmint az egyes részek, ha végre fölfoghatjuk az egészet...” Szent Ágoston
Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm a Magyar Ifjúsági Konferencia Almanachjának olvasóit. E kiadvány létrejöttét egy újabb építőkőnek tekintem a szervezet felnőtté válási folyamatában. Egy évtizede közösen keressük a választ arra, hogy milyen perspektívát képzelünk el a kibővített Európai Unióban az egymás mellett élő és egymáshoz számtalan szállal kapcsolódó kárpát-medencei magyar ifjúság számára. Megalakulásakor még más lehetőségek között éltünk, de egy dolog azóta is szemünk előtt lebeg: egymás segítésével minél inkább az összmagyarság érdekeit szolgáljuk. A MIK munkájának egyik fontos eleme lett a választóvonal másik oldalán maradt testvéreink szervezeteinek integrálása az európai uniós és azon belül létező magyar ifjúsági élet körforgásába. Ebbe a célkitűzésbe illeszkedik az almanach létrehozása is. A hasznos segédeszköz útmutatóként szolgálhat valamennyi magyar ifjúsági szervezet számára a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában, hosszú távon pedig a közös projektek megvalósításában. A kiadványt nemcsak a MIK tagjainak és résztvevőinek szánjuk, hanem minden olyan magyar közösségnek – a Kárpát-medencében és azon túl –, akik figyelemmel és érdeklődéssel kísérik tevékenységünket. Őket szeretnénk tájékoztatni arról a Magyar Ifjúsági Konferenciáról, amely az elmúlt évtizedben a közös munkának és felelős hozzáállásnak köszönhetően egy állandó, megbízható, korszerű és a magyar ifjúság legnagyobb ernyőszervezetévé vált. Remélem, ez az almanach – úgy, mint maga a MIK munkája is - azt a közös elgondolást fogja segíteni, hogy összetartással és közös munkával bármit elérhetünk nemzetünk érdekében. Ehhez kívánok mindenkinek további jó munkát! Ajánlom a kiadványt mindazoknak, akik lélekben fiatalok, elkötelezettek és tettre készek az ifjúság segítésében. Budapest, 2009. november 28.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
Tisztelettel: Szórád Gábor MIK ÁB elnök
5
Tisztelettel köszöntöm az Almanach Olvasóit! A Magyar Ifjúsági Konferenciát 1999. november 27-én, a Hadtörténeti Intézet- és Múzeum épületében hívta életre az ifjúsági ügyekért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogelődje, az Ifjúsági és Sportminisztérium. Az Alapító Nyilatkozat értelmében, az önmagát fórumként meghatározó Magyar Ifjúsági Konferencia célja, hogy az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugat régióinak ifjúságát képviselők együtt gondolkodjanak, megismerjék és megvitassák terveiket, gondjaikat és együttműködve valósítsák meg közös elképzeléseiket. Az elmúlt évtizedben jelentős demográfiai-, politikai-, gazdasági változások zajlottak a Kárpát-medencében és Európában. Elég itt csak arra utalni, hogy az Európai Unió egyenrangú polgárai lettek az anyaországban élők mellett a felvidéki, a burgenlandi, a muravidéki, a horvátországi és az Erdélyben élő magyar fiatalok, és előre haladott stádiumban van a vajdasági (Szerbia) csatlakozás is. Amennyiben a Kárpátalját is magában foglaló Ukrajna is az európai közösség tagja lesz, minden európai magyar fiatal is élvezheti az unió biztosította szabadságjogokat. A XXI. századi Európának tiszteletben kell tartania, és elő kell segítenie polgárai egyéni és kollektív jogait az egyének biztonsága, boldogulása terén, és biztosítania kell minden nemzete nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és fejlődését. Az elmúlt időszakban a Magyar Ifjúsági Konferencia új lendületet kapott, szakmai jellege kiteljesedett, tevékenységében egyre inkább határon átívelő ifjúsági szellemi műhellyé, a szerves együttműködés terepévé vált. Örömömre szolgál, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia Almanachjának új kiadásával is erősíthetjük a magyar fiatalok közötti összetartozás érzését, növelhetjük és ösztönözhetjük együttműködésüket a közös múltra támaszkodva, a közös jelenben cselekedve közös jövőnk érdekében. Budapest, 2009. november 28. dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
7
A Magyar Ifjúsági Konferencia alapító nyilatkozata Mi, alulírottak – a magyarországi és határon túli fiatalok és szervezeteik képviselői – a mai napon Budapesten létrehozzuk a Magyar Ifjúsági Konferenciát. Elhatározásunk szerint a Magyar Ifjúsági Konferencia a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik fóruma, ahol képviselőik együtt gondolkodnak, megismerik és megvitatják terveiket, gondjaikat és együttműködve valósítják meg közös elképzeléseiket. Közös munkánk alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásunk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaink megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. Közös munkánk célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elősegítvén a magyar ifjúság testi, szellemi, erkölcsi fejlődését. Célunk, hogy egyre többen érezhessük át az összetartozás élményét, tapasztalhassuk meg a közös munka örömét, lássuk annak gyümölcseit. Mi, a Magyar Ifjúsági Konferencia létrehozói elhatározzuk, hogy munkánkat végzendő évente legalább kétszer, ősszel és tavasszal, a Kárpát-medence különböző pontjain találkozunk közös ügyeink megbeszélése végett. A Magyar Ifjúsági Konferencia alapítói együttgondolkodásra és együttmunkálkodásra szólítanak mindenkit, aki felelősséget érez a magyar fiatalság jövőjéért.
Budapest, 1999. november 27.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
9
MIK almanach emlek.pdf
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az otthonunkkal elbánt a 20. század. Elbánt Európával, elbánt Közép-Európával és elbánt Magyarországgal. Az első világháborút követő Párizs környéki békerendszer több ezer kilométer új határ húzott fel. Határokat, amelyek ezer esztendős gazdasági, kulturális kapcsolatokat vágtak el. De ami ennél is rosszabb: emberek millióinak tették tönkre az életét. Családokat, barátságokat zúztak össze, mindenhol az ellenségeskedés sárkányfogait hintve szét. A nemzeti elnyomás Európában addig ismeretlen módon igyekezett kitörölni nyelveket, kultúrákat, történelmet, közösségeket. Az ezután következő, minden addiginál pusztítóbb világháború két részre törte Európát. Az egyik fele egy korábban elképzelhetetlen zsarnokság fennhatósága alá került. Itt a határok vasfüggönyként vették körül az országokat, és a bennük élő népeket. Európa nyugati fele ugyanakkor felismerte: ha nem akar e zsarnokság hatalmába kerülni, egyesítenie kell erőit. Így épült fel lépésről lépésre az Európai Unió. Elkezdődött egy folyamat, amely Európát ismét a bennük lakó népek otthonává tette. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltoztatáskor a létező szocializmus után a társadalom és a nemzet újjáépítése lett a feladatunk. Mindannyiunk közös feladata. E munka hátterét az egységesülő Európa adta. Nem volt kérdés: a legtöbb, amit tehetünk az otthonunkért, a nemzetünkért és Európáért, hogy újjáépítjük Közép-Európát. Újjáépítjük a hidakat a Dunán és az Ipolyon, újra összekapcsoljuk a vasútvonalakat és az autópályákat. Ám, ami még ennél is fontosabb, újjáépítjük közösségeinket határokon innen és túl. Ezt a polgári kormány a „határokon átívelő nemzetegyesítés” kifejezésével fogalmazta meg. Ez az emelkedett fogalom nem többet, de nem is kevesebbet takar: mindenki a szülőföldjén boldogulhasson magyarként. Boldogulhasson úgy, hogy az anyaország és a világon élő összes többi magyar számon tartja gondját, baját – s ha szükséges, erejéhez mérten segít is. Boldogulhasson úgy, hogy a közös érdekért közösen lép fel: ha kell az Európai Unió parlamentjében, ha kell az árvíztől fenyegetett gátakon. A határokon átívelő nemzetegyesítés programja a mindenkori magyar kormány egyik legfontosabb feladata. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor 1999-ben életre hívtuk a Magyar Ifjúsági Konferenciát, az volt a szándékunk, hogy segítsünk ös�szekapcsolni a magyar ifjúság közösségeit. Az volt a szándékunk, hogy hálózatot hozzunk létre, melynek tagjai
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
13
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI tudnak egymásról, részt vesznek egymás életében. Segíthetik egymást és a mindenkori magyar kormányt, hogy a fiatalok ügyeiben a legilletékesebbekkel együtt hozza meg a legjobb döntéseket. Ehhez persze az kellett, hogy ne a kormány mondja meg, mit akarjon a MIK. Feladatunknak azt tartottuk, hogy lehetőséget, infrastruktúrát adjunk a számukra. Tiisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha volt valami sikere az 1998-2002 közötti időszaknak akkor az volt, hogy elindultunk egymás felé. Valóban megkezdődött a nemzet egyesítése. Trianon után azt mondták: olyan a határontúliak elvesztése, mintha levágták volna a karunk. Ez a 4 esztendő azonban mindennél fényesebben bizonyította, hogy ezt a kart nem vágták le, csak a szorítástól elzsibbadt. Amint újra egymás felé fordultunk, újra elkezdtük „érezni” egymást: elkezdtünk együtt gondolkodni, együtt tervezni, együtt dolgozni és együtt álmodni. Ezt igyekezett elsöpörni napi taktikai haszonszerzésből a „23 millió román” riogatása, a „merjünk kicsik lenni” életérzés, a státus törvény kiüresítése, és végül december 5. szégyene. Fukuyamát erősen foglalkoztatta a kérdés, hogy miben állt a háború utáni Japán és Németország gazdasági sikere. Mindkét országot – ahogy akkor mondták – szinte a kőkorszakba bombázták vissza az amerikaiak. Véleménye szerint a siker legfontosabb tényezője a nemzet egymásra találása volt. Az a bizonyos felénk is sokat emlegetett összefogás. A kormányzati politika hagyta dolgozni az üzleti világot, a civil szervezeteket. De nem csak hagyta, hanem lehetőséget is teremtett számukra. Képviselte és megvédte a nemzeti érdekeket. A következő kormánynak vissza kell térnie erre az útra. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Otthon legyünk a hazánkban, Magyarországon, és a jövőnkben, Európában. Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne magyarként Hadikfalvától San Franciscóig, Stockholmtól Ausztráliáig, Kassától Szabadkáig, vagy éppen itt, Budapesten. Ez a feladatunk az életben. A MIK tagsága megmutatta, hogy elkötelezettségére számíthat az a közösség, amit magyar nemzetnek neveznek. Önök, tisztelt hölgyeim és uraim, jelentősen beszűkült mozgástérrel sem adták fel azokat a célokat, amelyekért a közös munkát megkezdtük. Ügyesen és szellemesen, kitartóan és szívósan harcoltak a kapcsolatok megőrzéséért, a magyar közösségek hálózatának szorosabbra fonásáért, egyszóval megmaradásunkért. Köszönjük a MIK 10 éves munkáját, amellyel ezt az ügyet – mindannyiunk közös ügyét – szolgálta! Deutsch Tamás miniszter, ISM, 1998-2002
14
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Tisztelt Konferencia! A Magyar Köztársaság – minden demokratikus elkötelezettségű polgára által tisztelt - Alkotmánya szerint kötelességünk a határon túli magyarok ügyének támogatása. Azonban másról is, többről is szó van: szívből jövő, örömmel vállalt kötelesség a határon túli magyarság érdekeinek védelme. Büszke vagyok arra, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia tizedik születésnapján az ifjúsági ügyekért felelős tárca vezetőjeként köszönthetem Önöket! A jubileumi ünnepség jó alkalmat jelent arra, hogy határozottan megerősítsük: a demokratikus magyar politikai erők mindegyike nemzeti politikát folytat. Ezt az ügyet nincs joga és nincs oka senkinek sem kisajátítani. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem az tesz jobbat, többet a nemzet szellemi, lelki, kulturális egységéért, a magyarországi és a határon túli magyarságért, aki hangosabban követel vagy épp hangzatosabb ígéretekkel áll elő, hanem az, aki érzékenyebb a problémákra, és okosabban, higgadtabban keresi a megoldást a konkrét ügyekben. Szociális és munkaügyi miniszterként csakúgy, mint korábbi feladatköreimben is azt tanultam meg, mennyire fontos az odafigyelés, a nyitottság és az együttműködési készség ezen a területen. Márpedig a határon túli magyarság ügyét e készségek nélkül nem lehet méltó és eredményes módon szolgálni. Szükség van arra, hogy a magyarországi és a Magyarország határain kívül rekedt fiatalok minél inkább megismerhessék és megértsék egymás problémáit, élethelyzetét. Fontos, hogy a különböző országokban élő magyarok képet kapjanak arról, mennyire és mennyiben más például az uniós tagállammá vált Szlovákiában magyarnak lenni, mint az uniós tagságban egyelőre csak reménykedő Szerbiában vagy a most különösen nehéz helyzetben lévő Ukrajnában. Nem utolsósorban azt is értenünk kell, hogy a határon túli magyarok viszonylag fiatal államokban élnek, ahol a többségi nemzet fokozottan érzékeny a nemzeti kérdésre. A Magyar Kormány – miként a szlovák nyelvtörvény ügyében – igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy indokolatlan túlérzékenységből, bizalmatlanságból, vagy éppen nagyon is tudatos politikai számításból ne születhessenek olyan döntések, amelyek a határon túli magyarok életét nehezebbé teszik – vagy ha már megszülettek, akkor orvosolni lehessen a sérelmeket. Ám azt is tudomásul kell venni, határon innen és túl, hogy diplomáciai értelemben független országok vitájáról van szó, amelyekre a nemzetközi szabályok érvényesek. Nem mond igazat vagy épp kockázatos kalandorpolitikát hirdet, aki azt állítja, hogy mindezek megkerülésével is képes megoldást nyújtani a gondokra. Felbecsülhetetlen jelentőséggel bír, hogy 2009. október 26-án a Magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát. A 15 évre szóló program általános célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, a fiatal korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. A dokumentum kiemelt célként rögzíti egyebek mellett a kirekesztettség, kisodródás megakadályozását, az Európai Unió által deklarált célok
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
15
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI átvételét, a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közötti kapcsolatok fejlesztését. A stratégia speciális célokat is megfogalmaz: ezek között szerepel az ifjúsági korosztályok társadalmi, egyéni felelősségének fejlesztése, integrációjának segítése, a gyermekvállaláshoz szükséges feltételek, a munkavállalás, otthonteremtés elősegítése. Tisztelt Konferencia! Kedves Megjelentek! Egy vidék, egy kistérség igazi erejét, önmagára találását, polgárainak, fiataljainak esélyét a nyitottság, a felzárkózás, az ismeretek, a tudás megszerzése jelenti. A jövőbe kell befektetnünk, hogy sikerrel kiaknázhassuk mindazokat az értékeket, adottságokat és képességeket, ami tudásban, tapasztalatban, rátermettségben és szorgalomban, kitartásban felhalmozódott ezen a tájon. Nyitott szellemiségű, európai szomszédokként egymás érdekeit szem előtt tartó partneri együttműködéssel valódi sikereket, gyarapodást és szolidaritáson alapuló közösségi összefogást teremthetünk – határainkon innen és túl. A Magyar Ifjúsági Konferencia léte és tíz éves működése jó példája annak is, hogy nem mindent az államtól kell várni. Az ifjúsági civil szervezetek együttműködése, a Konferencián belül vagy azon kívül létrejött együttműködése, az itt születő barátságok és munkakapcsolatok arra mutatnak rá, hogy az államhatárokon átnyúló személyes kapcsolattartás szerepe döntő fontosságú. Ezek révén lehet spontán és igazán mélyre ható módon megismerni a magyarság hagyományait és jelenlegi életét, s persze a határok feletti együttműködések alkalmasak arra is, hogy a más nemzetiségekkel és etnikai csoportokkal fennálló esetleges feszültségek csökkenjenek. A Konferencia fontos feladata, hogy segítse az ilyen egymásra találásokat, ezek fontosságát nem lehet elég nagyra értékelni. Mindannyian egy olyan országban, olyan társakkal, barátokkal, szomszédokkal körülvéve szeretnénk élni, ahol büszkék lehetünk egymásra, ahol ösztönözzük a tehetségeket, ahol megfogjuk a rászorulók kezét, hogy egyenlő esélyt teremtsünk minden honfitársunk számára az optimális teljesítményre, a méltó, tisztességes életre. Bár az ügyintézés útvesztői időnként megkeserítik a Magyarországon tanulni, letelepedni kívánók életét, fontos tudniuk, hogy az ilyen akadályok lebontását minden felelős politikai erő fontosnak tartja. Magyarország ajtaja és szíve nyitva áll a határon túli magyarság előtt. Őszintén hiszem, hogy az egy évtizeddel ezelőtt útnak indított Magyar Ifjúsági Konferencia példaértékű kezdeményezése, az ifjúság erőinek, tudásának és lelkesedésének eme nagyszerű összefogása jó irányba vezet minket. Az Önök felelősségteljes párbeszédének is köszönhetően egyre nyilvánvalóbb és világosabb lesz valamennyiünk számára: közös a jelenünk, s rajtunk, mindannyiunkon múlik, milyen közös európai jövőt építünk magunknak. Köszönöm a figyelmüket! dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter
16
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Tisztelt Résztvevők! Kedves MIK-esek! Biztos vagyok benne, sok régi ismerős is jelen van a Magyar Ifjúsági Konferencia emlékülésén, így különösen sajnálom, hogy hivatali kötelezettségeim miatt, korábbi terveimmel ellentétben nem tudok a MIK mai, 10 éves jubileumi ülésen személyesen megjelenni és üdvözölni a megjelenteket 2002 és 2006 között a GYISM, majd az ICSSZEM politikai államtitkáraként rendszeres résztvevője voltam a MIK üléseinek, amelyekhez számos szakmai élmény fűz. Részese lehettem a Magyar Ifjúsági Konferencia 10 éves történetének, a négy év alatt közreműködhettem a Konferencia arculatának formálásában, képviseletében, remélem a MIK tagjai is kellemes emlékeket őriznek ezekről az időkről, akárcsak én. Az első MIK ülésen, melyen részt vettem, 2002 decemberében Kassán, történeti pillanatokat élhettünk át: éppen azokban a napokban döntöttek Koppenhágában arról, hogy 2004. május elsejével mely országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Már akkor láttuk, hogy a fiatalok lesznek ennek a csatlakozásnak a nyertesei, ha meg tudnak felelni az Európai Unió által eléjük állított követeléseknek, kihívásoknak. Megállapítottuk, hogy a csatlakozásra való felkészülésben egyre fontosabb szerep hárulhat a Magyar Ifjúsági Konferenciára, és ennek jegyében alakítottuk át a következő időszakban a MIK-et. A MIK korábban egy konszenzussal elfogadott, de mégis csak politikai szándéknyilatkozat alapján működött, ezért szerepének kiteljesítése érdekében kezdeményeztük jogi alapjainak megteremtését. Az akkor kiadott miniszteri utasítás kimondta, hogy a MIK a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel való érdekegyeztetés, kapcsolattartás fóruma, és ehhez képest határozta meg működését. A 2003. májusi, Munkácson tartott tanácskozáson beszéltünk, így különös hangsúlyt kapott az uniós döntés következtében később csatlakozó országokban élő határon túli magyarság kérdése. Kifejezésre jutottak aggályaink, így a vízumkényszer uniós gyakorlata vagy a státusztörvény kérdése. A 2004. decemberi, pécsi MIK ülésünkre nagyban rányomta a bélyegét a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikertelensége, az emiatt tapasztalható elkeseredettség és tanácstalanság, a magyarság széthullása, az identitásvesztés veszélye miatti fokozott aggodalom.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
17
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI A 2005-ös évben az Agora irodahálózattal és a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdések, a pályázati bürokrácia útvesztői és az azok orvoslására tett javaslatok kerültek a tanácskozások fókuszába, de módosítottuk a MIK SZMSZ-ét is, ezzel teljesebbé, eredményesebbé téve munkánkat. És végül, az utolsó ülés, amelyen részt vehettem, a 2006. márciusi, Felsőőrött megrendezett konferencia volt, ahol – mintegy az eltelt négy év összegzéseként – a MIK szakmai arculatának kiteljesedéséről és az eredmények kormányzati elismeréséről volt szó. Az országgyűlési választásokat követően, 2006-tól országgyűlési képviselőként a frakcióban folytattam munkámat, azonban az ifjúság ügyét, és ezen belül a MIK tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísértem. Örömmel tapasztaltam, hogy a térségre jellemző gazdasági nehézségek ellenére a határon átnyúló ifjúsági szakmai munka az elmúlt években folyamatos és jelentős fejlődésen ment át, így napjainkra a Magyar Ifjúsági Konferencia, illetve az annak talaján szárba szökött együttműködések nyomán sok eredményes projekt alakult ki, közelebb hozván egymáshoz a még határok által szétválasztott magyar fiatalokat, de akár az Unióban élő társaikat is. Köszönöm egykori partnereimnek, s talán mondhatom: barátaimnak, hogy abban a négy évben részese lehettem ennek az építkező folyamatnak és remélem, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia a jövőben is magas szakmai színvonalon, közmegelégedésre látja el feladatát, a magyarság, a magyar fiatalok érdekeinek megfelelően. Egyben jelezném, hogy ugyan az élet más kihívások elé állít ezekben a napokban, de ettől függetlenül őszintén ajánlom segítségemet, bármely a határon túli magyar ifjúsági szervezetek számára fontos kérdésben. Barátsággal és tisztelettel: Mesterházy Attila politikai államtitkár GYISM, 2002-2006
18
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI „Jobban gyönyörködtet az összesség egésze, semmint az egyes részek, ha végre felfoghatjuk az egészet” Tisztelt Miniszter Urak, Államtitkár Asszony, Tábornok Úr, Elnök Urak! Kedves Barátaim! Ezzel a szent ágostoni idézettel volt módom 10 évvel ezelőtt, 1999. novemberében megnyitni a Magyar Ifjúsági Konferencia alakuló ülését, itt a Hadtörténeti Intézetben. És aztán - merthogy az ember néha ragaszkodik kis, ügyetlen szokásaihoz - ezzel az idézettel nyitottam meg sok-sok alkalommal a MIK különböző rendezvényeit itt, az anyaországban és a határon túli magyarlakta területeken. Abban a néhány évben, amíg állami vezetőként a MIK működését szolgálhattam, rendezvényeivel eljuthattam Székelyudvarhelyre, Palicsra, Lendvára, találkozhattam sok-sok olyan szervezetettel és emberrel, akiket talán soha nem ismerhettem volna meg, ha a MIK nem jön létre. A MIK így aztán számomra nem csak szakmapolitikai és közösségi siker, hanem rengeteg személyes élmény is. Sokan a teremben talán tudják, hogy egyik alapítója és aztán később elnöke voltam Magyarországon a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének. Az 1990-es évek elején, a rendszerváltoztatáskor barátaimmal sokat beszélgettünk arról, hogy mi az a legfontosabb dolog, mi lesz az a kovász, ami egyben tartja majd a szervezetet. És aztán arra jutottunk – nem az enyém a bölcsesség egyébként – hogy a legfontosabb dolog az, hogy hagyományokat teremtsünk. És íme: egy évtized után újra itt állhatunk és a MIK immár hagyománnyá vált. A MIK működése során az egyik legfontosabb, mindannyiunk által követett alapelvünk az volt, hogy legyünk őszinték egymáshoz és közösen próbáljunk meg a gondokra megoldásokat találni. Így ez a 10 éves születésnap fontos abból a szempontból is, hogy legyünk most is őszinték egymással, és amikor a MIK történetének évtizedes történelmére visszanézünk, és persze büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek a történetnek, akkor ne felejtsünk el a nehézségekről sem beszélni. Ne felejtsük el, hogy bizony volt a MIK történetében közel két év, amikor a MIK-et a magyar kormány nem hívta össze. Ne felejtsük el, hogy ennek a bizonyos két évnek a kezdete elgondolkodtató módon egybeesik 2004. december 5-ével, a tragikus népszavazással. Ne felejtsük el, hogy volt a MIK történetében ennél egy picit több idő, közel 3 év, amikor az ifjúsági ügyekért felelős magyar miniszter egyszer sem vett részt a MIK ülésein. Ne felejtsük el azt sem, hogy mára, 2009-re és lassan a 2010-es költségvetési évre fordulva, azok a pénzforrások, amelyeket a MIK döntéskörébe rendelt annak idején még a polgári kormány, ezek a pénzforrások vészesen apadnak, néhány ponton el is tűnnek.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
19
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Biztos vagyok abban, hogy az elkövetkezendő évek a MIK számára is előrelépést fognak hozni, szeretnék is néhány ilyen reménybeli területet felsorolni. Egy következő kormánynak rendeznie kell a MIK jogállását. Jogszabályban kell statuálni a MIK-et, jogszabályban kell rögzíteni a MIK felelősségét és kötelezettségeit. A következő kormányzatnak biztosítania kell a határon túli magyar ifjúsági közösségek számára szánt pénzügyi források növelését. És azt is biztosítania kell, hogy ezen pénzügyi források elosztásába a határon túli magyar közösségek, a MIK keretei között, beleszólást és döntési jogot nyerjenek. És végül, de nem utolsósorban, egy következő kormányzatnak azt is biztosítania kell, hogy a MIK keretei között a határon túli magyar ifjúsági szervezetek, az általuk képviselt fiatalok szavát tolmácsolva beleszóljanak a határainkon túl élő magyarok állampolgársága megadásának kérdésébe, abba, hogy ezt hogyan és miképpen kell jogszerűen, az Európai Unió által elfogadott módon és mindannyiunk örömére megoldani. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megható és megtisztelő, hogy itt lehetek. Az ember életében kevés olyan dolog van, aminek 10 év elteltével is átélheti a sikerét. Kérem Önöket, hogy velem együtt érezzék át ennek a pillanatnak a nagyságát és tegyenek meg mindent azért, hogy évről évre együtt ünnepelhessünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Szabó László helyettes államtitkár ISM, 1998-2002
20
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek, hogy a 10. évforduló alkalmából köszöntsem a Magyar Ifjúsági Konferencia tagjait, vezetőit és életre hívóit. Megtisztelő a kérés azért is, mert munkám során 2006. év végén találkoztam a Magyar Ifjúsági Konferenciával, és 2007 tavaszán, Kolozsvárott, a „Magyar Ifjúság Európában” című háromnapos szakmai konferencia során találkoztam először a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel, szakértőivel. Az akkor elhangzó előadások, a kötetlen beszélgetések, a vidám esti programok mind – mind erősítették elkötelezettségemet a magyar fiatalok és szervezeteik közötti, határokon is átnyúló együttműködésének támogatására. A konferenciát akkor azzal zártam, hogy összehívtam, Kolozsvárra – két év kihagyás után – a Magyar Ifjúsági Konferencia soros ülését. A kolozsvári főkonzulátus épületében megtartott plenáris és szekció üléseken lázas munka folyt arról: Hogyan tovább MIK? Mert azt mindannyian éreztük, hogy - a közben generációváltáson is átesett szervezetek -, a megváltozott helyi és európai környezetben keresik a helyüket, szerepüket, és azt is mérlegelik, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia tartalmi megújulás nélkül képes-e az Alapítói Nyilatkozatban megfogalmazott értékek és célok elérésére, közvetítésére. A kolozsvári zárónyilatkozat már a MIK megújulását adta hírül, hogy a magyar kormányzat által működtetett fórum önálló, független, nemzetközi ernyőszervezetté kíván válni, amely megkerülhetetlen partnere szándékozik lenni mindazon kormányoknak, ahol magyar fiatalok élnek, és a nemzetközi szervezetekben is, mint az Európai Unió, az Európa Tanács, de még akár az ENSZ előtt is a magyar fiatalok legitim érdekképviseletét ellátó szervezetként léphessen fel. Kedves Barátaim! Az elmúlt két-, két és félévben nagy utat tettünk meg. Olyan fontos szervezetei dokumentumok születtek meg, mint az SzMSz módosítása, a szakmai-etikai kódex, a MIK titkárság feladatainak meghatározása az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálaton belül, de ami a tartalmi megújulást illeti, a Kovácspatakon, ez év tava-
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
21
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI szán elfogadott Stratégia az, ami utat mutat minden tagszervezet, és a MIK, mint szervezet részére. Megindultak azok a közös projektek is, amelyek a kapcsolatépítés, a vezetőképzés, a lobbi tevékenység elsajátítását szolgálták, olyan élményeket is adva a MIK munkájába bekapcsolódó fiataloknak, amelyek erősítik az összetartozást, elkötelezettséget. Kedves Barátaim! A stratégiában megfogalmazott rövid- és hosszú távú célok olyan közös utat nyitottak, amely elősegíti a megújulást, a fennmaradást. Teljes mértékben kiállok, kiállunk amellett is, amit a MIK Stratégia ír: „Azt nézzük, ami összeköt, és ne azt, ami szétválaszt.” A közös értékek, a közös múlt, a közös kultúra, a közös jövő köt össze minket, ezért kell mindenkinek a maga területén, lehetőségein belül tennie. Őszintén hiszem, hogy a Magyar Ifjúsági Konferenciának nem csak múltja, jelene, hanem jövője is van, és ez a jövő mindannyiunk felelőssége. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ünnep pillanataiban, amikor felidézzük azokat az eseményeket, amelyeken a Magyar Ifjúsági Konferencia fennmaradásáért, megerősödéséért és megújításáért dolgoztunk, végig tekintünk az ismerős arcokon, köszönetet kell mondjunk azoknak, akik a fórum alapítói, vezetői, tagjai voltak. Vannak, akik már az élet más területein tevékenykednek, de szép számmal vannak olyanok is, akikre még mindig számíthatunk. Kívánok mindenkinek nagyon jó egészséget, erőt, hitet a további munkához és kívánok olyan kivételes emberi kapcsolatokat, amelyekkel én is gazdagodtam az elmúlt években! Rauh Edit szakállamtitkár SZMM, 2006-2010
22
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Személyes emlékmozaikok a MIK születésnapja kapcsán Mottó: Határokat még soha nem látott senki, csak sorompókat. A határok bennünk vannak. 1999 márciusában, a második munkanapomon az ISM-ben azzal jött vissza Hölvényi György – az ifjúsági ügyekért akkor felelős helyettes államtitkár – a miniszteri értekezletről, hogy Deutsch Tamás miniszter úr létrehozni tervez egy összmagyar ifjúsági fórumot (a pontos akkori kifejezésre nem emlékszem, de a Magyar Ifjúsági Konferencia nevet csak később álmodtuk meg.) … és megkezdődött a tervezés. Először csak papíron, hiszen egy kezelhető nagyságú rendszert kellett létrehozni, amiben az egyes régiók, ifjúsági szervezettípusok lehetőleg arányosan képviselve vannak. Egy kis színes a dilemmákból: ha minden régióból minden ifjúsági szervezettel rendelkező egyház képviseletet kapott volna, akkor kb. annyi küldött került volna be ilyen módon a MIK-be, mint amennyi végül a MIK alakuló létszáma lett… Az elvi keretek felvázolása és elfogadása után elindultunk. Először Erdélybe, ahol az első találkozónk Déván volt Csaba testvérrel, azaz Böjte Csabával, ugyanis akkor ő volt Erdélyben a Katolikus Egyház részéről az ifjúsági referens… Aztán sorban az egyeztetések, a szegedi előkonferencia, az alakuló ülés és az első MIK a jelenlegi határokon kívül, Székelyudvarhelyen. Számomra a MIK csúcsa kétségkívül ez a székelyudvarhelyi március 15. volt, amikor a „Vas Székely” szobrának újraavatása is történt. Az a pillanat egész életemben el fog kísérni, amikor a különböző régiókból érkező és koszorúzni készülő magyar ifjak felsorolása közben kitört a spontán taps, mert az ott ünneplő székelyek megérezték, hogy ez a magyar összetartozásnak és az összmagyar összefogásnak egy addig nem tapasztalt kegyelmi pillanata. Az ISM-ben Szabó Laci, aki 1999 végén lett az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár, végig szívén viselte a határon túli ifjúság és a MIK ügyét. Eljárt rendezvényekre, irodaavatókra, egyeztetésekre, sajtótájékoztatókra. Én úgy láttam, hogy egyre jobban megszerette ezt az ügyet. Jómagam 2000 közepén átkerültem a Mobilitáshoz, az ISM háttérintézményéhez, ahol továbbra is igyekeztem szolgálni és építeni a MIK-et. Ha lehetett, örömmel mentem pályázati sajtótájékoztatót tartani Kolozsvárra, Pozsonyba, Szabadkára, Beregszászba. Jó volt látni, hogy működik a MIK és vele, illetve mellette a
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
23
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI pályázati rendszer. Ennek a pályázati rendszernek számomra az volt a legnagyobb erénye, hogy összekötötte a különböző régiók fiataljait, hogy ne csak a mostani Magyarország felé próbáljanak kapcsolatot építeni, hanem egymás felé is. Biztos, hogy a MIK sikere is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi ifjúságkutatás újraindítása után sikerült megálmodni és elindítani a határon túli ifjúságkutatást, Mozaik2001 néven. Ilyen kutatás korábban egyáltalán nem volt és sajnos – amennyire tudom - azóta sincs folytatása. Nekem külön öröm volt, hogy az ezzel foglalkozó ifjúságkutató intézet is az akkor általam vezetett Mobilitás szervezeti keretei között dolgozott. Hogy mi volt az igazán szép, mi volt az élmény a MIK-ben? Két dolog bizonyosan. Az egyik, hogy nagyon sok értékes, a magyarságért tenni akaró magyar fiatallal sikerült találkozni Lendvától Munkácsig, Szabadkától Pozsonyig, Brassótól Eszékig (ahová sajnos nem sikerült eljutnom). Csak néhány név így sok év távlatából: Nagy Pali Udvarhelyről, Popovics Pali Munkácsról, Géresi Robi a Felvidékről és persze, Diósi Viola Szabadkáról. És ahogy írok, sorban bukkannak fel a nevek, az arcok, a helyek, az emlékek… A másik élmény az alkotás, az építés, a teremtés öröme. Néhány év alatt sikerült megálmodni és létrehozni valamit, ami korábban nem volt, és a mai napig úgy érzem, hogy fontos volt, amit tettünk s hiszem, hogy ment ezek által előrébb a világ. A mi kis magyar világunk bizonyosan. Tíz évre visszanézve is öröm van bennem, hogy bábáskodhattam a MIK születése körül és segíthettem, kísérhettem első éveit. Dr. Pintér György főmunkatárs ISM, 1999–2000
24
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI A Magyar Ifjúsági Konferencia megalakításáról, és az azt követő évekről Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Tábornok Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony és Államtitkár Úr, Főigazgatő Úr! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közösség, Kedves Barátaim! A Magyar Ifjúsági Konferencia Alapító Nyilatkozatában foglaltak szerint: „Közös munkánk alapja az a felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos értékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásuk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaik megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése.” A MÁÉRT 1999. február 20-i megalakulását követően, 1999 márciusának végén kezdődtek meg az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) által kezdeményezett társadalmi-szakmai egyeztetések a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek közös fórumának létrehozásáról, majd az 1999. június 4-5-én Szegeden megtartott előkészítő konferencia után 1999. november 27-én, Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A MIK-ben – hasonlóan az ISM által 1999 tavaszától kialakított úgynevezett ifjúsági párbeszédrendszer szerkezetéhez – a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek öt rétege jelent meg: a diákszervezetek, a korosztályos–ifjúsági szervezetek, a cserkészszervezetek, a történelmi egyházak ifjúsági szervezetei, valamint a politikai pártok ifjúsági szervezetei . A „kis régiók”-at – Burgenland , Csángóföld, nyugati magyarság, horvátországi illetve szlovéniai magyarság (csak 2–2 tagszervezet) – általában egy egyházi és egy civil szervezet képviselte, míg a „nagy régiók” – Kárpátalja, Partium-Erdély, Vajdaság, a Felvidék, továbbá Magyarország – képviseletében a fent leírt szervezettípusok minden esetben jelen voltak. Az ülések menetéről elmondható, hogy az ISM minden MIK ülésen újabb minisztériumokat vont be a párbeszédfolyamatba . A MIK – az előkészítő konferencián elfogadott elv szerint – döntéseit konszenzussal hozta, amely eljárás „segítette”, biztosította az együttműködés szelíd kényszerét a kormányzati és nem-kormányzati szereplők között szervezettípusokon, „oldalakon”, régiókon belül. A megalakulást követően az operatív munkát a régiók által választott egy-egy képviselőből, továbbá a kormányzat delegáltjából álló testület, az Állandó Bizottság (ÁB) vette át. Az Állandó Bizottság a folyamatos egyeztetés lehetőségét biztosította a régiókon belüli munkára – amelyek az úgynevezett régióülésekben öltöttek testet – alapozva a régiók között, továbbá a kormányzattal.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
25
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Az ÁB folyamatos és eredményes munkavégzése az alapját adta annak a folyamatnak, hogy a MIK ne „csak” a kormányzat határon túli ügyekben illetékes tanácsadó testületként működjön, hanem civil érdekképviseleti jelleggel is rendelkezzen. Ezen törekvések már az alakulást megelőző, több mint fél esztendőn át tartó előkészítő időszaki egyeztetésekből, de az alakuló ülés nem-kormányzati javaslataiból is kitűnnek. Már maga az ÁB alakítása, léte is a fentiekben említett „civilesedést” mutatja, tevékenysége, későbbiekben folyamatosan bővülő jogosítványai is ezt erősítik. 2000 márciusára az Állandó Bizottság kidolgozta a határon túli magyar ifjúsági szervezetek számára kiírandó támogatási pályázatokat, továbbá általánosságban megfogalmazta a későbbi szervezeti működési elveket, mivel előterjesztéseit a MIK egésze támogatta, így joggal merült fel igény a további kompetenciabővítésre. Az ISM, a fenti folyamatokat érzékelve elfogadta azt a kérést, hogy a beérkező pályázatokat az ÁB bírálhassa, továbbá a konszenzussal történő döntéseket követően, határozatát az ifjúsági és sportminiszter – Deutsch Tamás – tudomásul véve, 2000 és 2002 között, minden esetben befogadta. A képviseleti-érdekképviseleti tevékenység kialakulását-fejlődését mutatja, hogy a 2000 márciusi – Székelyudvarhelyen megtartott – ülést követően a MIK – az ÁB elnök által képviseltetve – felvette a kapcsolatot az akkoriban alakuló magyarországi regionális ifjúsági intézményrendszerrel – a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT-ek) és Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák (RISZI-k) –, valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogrammal (GYIA), illetve az azóta – idén, 2009-ben megszüntetett – Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvánnyal (NGYIK), mint az anyaországi ifjúsági ellátórendszer hagyományos elemeivel, amelynek eredményeként a nevezett szervezetek, testületek számos, a határon túli ifjúsági közösségek felé is nyitott pályázati lehetőséget hirdettek meg, a határok fölött átívelő együttműködésre biztosítottak teret, lehetőséget. 2000 szeptemberére kialakult az a gyakorlat, hogy a Magyar Országgyűlés illetékes bizottsága, az Ifjúsági és Sportbizottság a napirenden lévő határon túli magyar ifjúsági ügyek esetén az ÁB elnökét, mint a MIK képviselőjét meghívja, továbbá a Mobilitás Nemzetközi Programok Tanácsában (továbbiakban NPT) is állandó, tanácskozási jogkörrel bíró tagot delegálhatott a MIK. Ezen az Európai Unió által meghirdetett programok támogatási kereteinek felosztását végző területeken a pályázatokra a csatlakozó országok ifjúsági szervezetei pályázhattak (kifejezetten az európai uniós témákkal). E keretösszeg egy részét az NPT a tartalmában magyarmagyar rendezvények támogatására fordította, a gyakorlatban így is jelentősen növelve a határon túli támogatások forrásait. Ennek az eljárásnak köszönhetően többrégiós rendezvények valósultak meg. Elmondható továbbá, hogy a képviseleti jogosítványok erősödése – többek között – abban is lemérhető, szemléletesen bemutatható, hogy a MIK ÁB elnöke meghívott előadóként részt vett a szlovák és a magyar ifjúsági ügyért felelős minisztereknek a felvidéki Madarászon tartott találkozóján.
26
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI A 2000 decemberében, Budapesten tartott ülés a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadta, amely szerint évente legalább kétszer – lehetőség szerint tavasszal és ősszel – ülésezik olyan gyakorlat szerint, hogy a tavaszi ülés valamely határon túli régióban, az őszi Magyarországon kerüljön megrendezésre. A MIK ugyanezen ülésén a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) való kapcsolattartás szorosabbá tételét szorgalmazta. A MÁÉRT-tel való intézményesített kapcsolattartás ennek – a határon túli ifjúsági ügyekért felelős – kulturális bizottságával alakult ki . A MÁÉRT oktatási bizottságának vezetője 2001. novemberi eszéki MIKülésen ígéretet tett az együttműködés rendszeresítésére, de erre a gyakorlatban már nem került sor. Ezen eszéki ülésén alakította meg saját szakbizottságait a MIK, de ezekben a 2001-2002-es években érdemi munka már nem indult meg . A MIK, mint önálló összmagyar ifjúsági képviselet kezdeményezte – a magyar soros elnökségi időszak alatt – a Visegrádi Együttműködés tagországainak ifjúsági témájú találkozóját. A Visegrádi Ifjúsági Négyek elnevezésű konferenciára 2001. július 13–15. között – Visegrádon – került sor, amelyen a szaktárcák középvezetői szinten, a korosztályos ernyőszervezetek, a civil szervezetek felsővezetői szinten találkoztak. 2000. év őszétől a kormányzati és a nem-kormányzati oldal intenzív egyeztetéseinek középpontjában a készülőben lévő az „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló” törvény tervezete állt, amellyel kapcsolatos álláspontját a MIK üléseinek Zárónyilatkozataiban fejtette ki. Az úgynevezett „Státusz-”, vagy „Kedvezménytörvény” egyeztetésén túl számos, a kormányzati törődésfelelősségvállalás a törvény(tervezet) szövegén kívül megjelenő, megvalósuló programjainak előkészítésével, megindításával kapcsolatos szükséges együttműködés jelentett új feladatokat a MIK-nek. Ilyen volt az Agora –Kárpát-medencei ifjúsági szolgáltató és információs – irodahálózat struktúrájának kialakítása, 2001 nyarán történő beindítása , valamint a Mozaik2001 elnevezésű – a határon túli magyar fiatalok életmódját, társadalmi helyzetét vizsgáló – kutatás első félévben történő előkészítése, majd a második félévben történő megindítása, amely munkát a MIK 2001 márciusi, lendvai ülésén készült nemzetstratégiai ifjúsági kérdéseket felvető munkaanyagának társadalomtudományi megvalósításaként lehet tekinteni. A 2001-es esztendőben a pályázati rendszer is erősödött. Az év tavaszán a 2001-es, az év végén a 2002es pályázatok is meghirdetésre-elbírálásra kerültek, változatlan kategóriák, illetve döntési mechanizmus mellett, de mindkét pályázati kör esetén a fogyasztói árindex emelkedését meghaladó keretösszegű bővülménnyel. A pályázati rendszerrel kapcsolatosan, mintegy összegzésképpen elmondható, hogy a vizsgált időszak egészében az ifjúsági szaktárca a határon túli ifjúsági ügyek célelőirányzatának közelítőleg felét osztotta szét pályázatok útján. A pályázati kategóriákat a MIK ÁB tagjai határozták meg, és az összegek elosztására is ők tettek javaslatot olyan módon, hogy a régiós képviselők konszenzussal határoztak a támogatandó pályázatokról, illetve a támogatás összegéről. Elmondható, hogy a Minisztérium nem módosította döntésüket.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
27
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Fontos – stratégiainak mondható – cél volt a pályáztatási eljárásban az ajánlások rendszere, amely azt jelentette, hogy pályázatot csak az adott régió MIK tagszervezetének támogatásával lehetett – érvényesen – benyújtani. Ennek az eljárásnak a célja, hogy a MIK mintegy ernyőszervezetként, illetve régiós logika mentén szerveződő tagsága helyi szervezeti ernyőként működjön, ismertté téve a MIK-et, mint egyeztetési érték-, és érdekartikulációs fórumot, de mindezek mellett segítve az adott régió – legjelentősebbnek mondható – MIK tagszervezeteit, hogy az eddig a látókörükből kieső helyi szervezeteket megismerhessék, fontos és érdemi kapcsolatot alakítsanak ki a pályázóval. A vizsgált időszakban nem alakult ki olyan helyzet, hogy az ajánlást bármely pályázótól megtagadta volna a felkért MIK tagszervezet. 2001 utolsó harmadában a MIK kidolgozta a sajátosnak, illetve egyedülállónak mondható normatív támogatási rendszerét, amely további forrásokat biztosított a határon túli magyar ifjúsági szervezetek számára, amelynek gyakorlati hatása, segítsége már 2002 tavaszán érezhető volt a szervezetek mindennapjaiban. A fentieken túl a szervezeti-működési intézményesülési folyamatban fontos állomás volt a MIK által az alakulás óta kezdeményezett vezetőképző tábor – Zánka, 2001. szeptember. 13. –, amelynek célja a határon túli ifjúság szervezetek vezetésének második-harmadik vonalában lévő fiatalok képzése, kapcsolatrendszerük fejlesztése. Összességében megállapítható, hogy az 1998-ban hatalomra került kormány alapvetően új formában és tartalommal képzelte el és a – kormányzati időszakban – valósította meg a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást, az össznemzeti együttműködést. Ezen az alapvetően egyenrangú felek párbeszédén alapuló érdekegyeztetési elképzelésen nyugodott a MÁÉRT-hez hasonlóan az ifjúsági nemzeti párbeszédfórum, a MIK. Ez utóbbi nem csak egyeztető fórumként, a kormányzat tanácsadó testületeként működött, hanem önálló szervezeti – civil-érdekképviseleti – jelleget öltött, fejlődésen ment keresztül. A 2002-es kormányváltást követően, decemberben érdemi egyeztetés nélkül kívánta a kormányzat előterjeszteni a MIK újraalapításáról és működési elveinek megváltoztatásáról szóló miniszteri utasítás-tervezetet a MIK kassai ülésén. Ez a testület tagsági struktúráját módosító, képviseleti lehetőségét megnyirbáló és a korábbi gyakorlattól eltérő módon előkészített és egyeztetett – érteni kell ez alatt: nem előkészített és nem egyeztetett – anyag a MIK egészének egyöntetű elutasítását eredményezte, így nem került elfogadásra. Az ülésre jellemző volt – a testület több mint hároméves működésével ellentétes módon – a kormányzati oldal alulreprezentáltsága (többek között egyik alkalommal sem volt jelen a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, illetve a Külügyminisztérium sem képviseltette magát államtitkári szinten).
28
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Magam eddig követtem, alakítottam személyes jelenlétemmel a MIK történetét, mivel az ülés napjával lemondtam ÁB elnöki tisztemről. Azt tudom, hogy a pályáztatás ügymenetét is átalakította a kormányzat: elvonta az ÁB-tól a értékelési-döntési jogkört, „szakértőknek” kiszervezve a pályázatbírálást; tudom azt is, hogy az eljárást az Állandó Bizottság nem fogadta el, így a 2003. évi májusi MIK ülést követően rendkívüli ÁB-ülés megtartására, és az előterjesztés érdemi újratárgyalására került sor. Tudom, hogy a 2003. év folyamán a Minisztérium a 2001. évben a MIK által kidolgozott és elfogadott normatív támogatási rendszert is megszüntette olyan módon, hogy pályázati keretösszeggé alakította át, és így a MIK közvetlen támogatási rendszeréből kivette. (Ezen minisztériumi döntések vélhető oka, hogy decemberben nem tudta újraalapíttatni a MIK-et, így új módot keresett az általa preferált szervezeti kör támogatására.) A 2004. évi második plenáris MIK ülést a Kormány a – a határon túli magyarok kettős-állampolgárságának kérdését is magában foglaló, eredménytelen – népszavazás után, december 18-án, Pécsett tartotta, amelyre engem is meghívtak a MIK tagszervezetek. A MIK történetében először közjogi méltóság – az Országgyűlés Elnöke – is megjelent az ülésen, aki meghívta a MIK-et, hogy jövő évi második ülését az Országházban tartsa meg. A kormánypárti politikusok és a határontúli képviselők között éles hangú szóváltásra került sor, de ennek ellenére a MIK felkérte – a Köztársasági Elnököt, valamint az Országgyűlés megjelent elnökét, hogy kezdeményezzék a népszavazáson nyitottá tett és nyitva hagyott kérdés megválaszolásának lehetőségét, az országgyűlési jogalkotási folyamat mielőbbi megindítását, érdemi – és a határontúli magyarság elvárásainak is megfelelő – eredménnyel történő lezárását. Az ülésen a másfél éve zajló szervezeti kérdéseket megválaszolni akaró két előterjesztés – egy átfogó SzMSz módosítást, illetve egy egyesületi alapszabály-tervezetet terjesztett elő a MIK ÁB elnöke – de végül a plénum egyik előterjesztést sem fogadta el. Ezen az ülésen első alkalommal fordult elő, hogy a kormányzati–kormánypárti képviselők és a többi tagszervezet képviselői között kialakult véleménykülönbség miatt zárónyilatkozat nem került elfogadásra. A MIK megalakulásának ötödik évfordulóján a szaktárcán kívül más minisztérium – és egyéb országos hatáskörű közigazgatási szerv – nem jelent meg. Ez a plénumülés az egyetlen szomorú emlékem a Magyar Ifjúsági Konferenciával kapcsolatban. Örömteli, vidám annál több. Lélekemelő volt Székelyudvarhelyen az Új Vasszékely avatásán részt venni – Eckstein-Kovács Péter és Deutsch Tamás miniszter urakkal koszorúzni tízezres magyar tömegben –; szép emlék a vidám – pillanatokként groteszk – helyzeteket hozó herkulesfürdő-orsovai Kárpát-koszorú Túramozgalom rendezvénye, ahol Szabó László államtitkár úrral és egy busznyi elszánt magyar nem-turista ifjúval és turista nemifjúval a kalandtúrából rendezvényt kellett faragni.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
29
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Az egykori Miniszter úron és államtitkár úron kívül köszönöm Hölvényi György első ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár és Németh Zsolt volt külügyi államtitkár uraknak a MIK felállításával kapcsolatos támogatásukat, Kassai Hajnalka és Brendus Réka úrhölgyeknek, valamint Pintér György volt Mobilitás főigazgató úrnak a hétköznapi működés-működtetés biztosítását. Külön köszönöm – időrendi sorrendben – a későbbi ÁB elnököknek: Barthel-Rúzsa Zsoltnak, Diósi Violának, Szórád Gábornak az állhatatosságát, és itt szeretném kiemelni a kezdetektől ÁB tag Popovics Pál elévülhetetlen érdemeit is; továbbá minden korábbi és jelenlegi MIK plénumtagnak hálás vagyok azért, mert a közös értékek mentén alapított, közös értékünket: a Magyar Ifjúsági Konferenciát megtartotta. Zárásképpen: a MIK történetében az első öt év számos eredményt hordozott, hiszen a kialakított együttműködés a korábbinál magasabb rangra emelte a határontúli magyar ifjúsággal folyó párbeszédet a kormányzati és nem kormányzati felek között, valamint olyan együttműködést biztosított, amely a tagszervezetek közös munkáját, illetve az egymástól tanulás lehetőségét, gyakorlatát nyújtotta. Sajnálatos tény, hogy a MIK elsúlytalanodása is megfigyelhető volt, hiszen a szaktárca 2002-től csak saját és nem összkormányzati partnerként működtette a testületet. Nem erősítette a testület belső kohézióját az ülések –2004-2005. évi – tematizálása, a témák súlytalanítása, a „különbeszélgetések” minisztériumi technikája, továbbá a pályázati folyamat MIK-ből történt kiemelése-elvonása sem. A visszásságok ellenére is elmondható, hogy a MIK az 1999-2002-es építkezési szakaszát követően kialakult új helyzetben abban volt a legerősebb, amiben leggyengébbnek tűnt sokak szemében: a nem (vagy csak kevéssé) formalizált működés tekintetében, amely viszont a személyközi együttműködést erősítette, valódi közösséggé formálva a MIK-et. A MIK működése, illetve ennek visszásságai bizonyítják, hogy a kormányzati oldal partnereket tisztelő hozzáállását ugyanúgy, mint a nem kormányzati oldal civil kurázsiját, továbbá egy nemzet jövőjét jelentő ifjúsági korosztály érdek-felismerési és -védelmi és készségét és képességét nem papírokra leírt elvek, szabályok adják, biztosítják. Mindezek a személyekben és közösségeikben vagy léteznek – cselekedeteket irányító értékként –, vagy nem. Köszönöm, hogy itt lehettem, valamint köszönöm megtisztelő figyelmüket, figyelmeteket! Kucsera Tamás Gergely MIK ÁB elnök, 2000–2002
30
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának (ÁB) elnökeként olyan együttműködést tapasztaltam meg a tagszervezetek között elnökségem idején, amely példaértékű az általam ismert ifjúsági szervezeti világban. 2002 decemberében a Kassán tartott ülésen vettem át Kucsera Tamástól az ÁB elnökséget és az elkövetkezendő másfél évben, ameddig az ÁB elnöke voltam, számtalan esetben tapasztaltam meg, hogy a tagszervezetek közötti kiváló együttműködés ellenére a közigazgatással való viszony már közel sem ilyen felhőtlen. Az alábbiakban nem vállalkozhatom a rendelkezésre álló keretek között a teljes időszak áttekintésére. Igyekszem a szervezet életére legnagyobb hatással bíró pontokat kiemelni a teljesség igénye nélkül, beleszőve némi személyes részt is. Sajnálatos tény, hogy a MIK elsúlytalanodása is ebben az időszakban kezdődött el igazán, hiszen – a kormányváltás után – a szaktárca csak saját és nem összkormányzati partnerként működtette a testületet, folyamatosan szűkítette a MIK és az ÁB mozgásterét. Elég, ha csak a határontúli pályázatok elbírálását említem, amelyet ebben az időszakban vették ki teljesen az ÁB kezéből minden tiltakozásunk ellenére. A MIK szerepét minden lehetséges eszközzel igyekezett súlytalanítani, mivel nem sikerült a szervezeti átalakítása, a kormányzati akaratnak megfelelő átformálása. Mindezek mellett a szervezeti kérdésekre sem a közigazgatás nem adott érdemi választ – hiszen az ifjúsági törvény tervezete – amelyben a MIK nevesítése tervezett – 2001 első felétől, tehát kormányzati ciklusokon átívelő politikai akarattal és szakmaisággal „folyamatosan előkészítés, egyeztetés alatt áll”, illetve a MIK is határozatlan saját önmeghatározása, esetleges újradefiniálása kérdésében. Ennek a folyamatnak egyik fontos pontja volt a 2003. évi MÁÉRT ülés, amelyen az ÁB elnökeként én is részt vettem. Ezen az ülésen a kormányzat puccs-szerűen a Zárónyilatkozat szövegébe javasolta – és az alku során benne is maradt – azt, hogy a MÁÉRT is alakítson saját ifjúsági tagozatot, megteremtve ezzel a jövőbeni párhuzamosságból fakadó megosztás és gyengítés alapjait. A MÁÉRT-en történtek rányomták bélyegüket a GYISM és a MIK tagok további együttműködésére, hiszen a minisztérium is támogatta – valójában előkészítette – az ifjúsági tagozat létrehozásának – MIK-kel nem egyeztetett – gondolatát. Mindazonáltal az az időszak, amelyet a MIK ÁB elnökeként éltem meg a számos nehézség és akadály ellenére is olyan élményekkel és tapasztalatokkal teli időszak volt, amelyre szívesen emlékszem vissza. Az összetartozás érzése – magyarságunk – olyan erőt tudott adni, amely a viták ellenére is össze tudott kovácsolni bennünket és hosszú távú együttműködéseket volt képes életre hívni. A MIK ereje a számos vita és útkeresés ellenére is közös gyökereinkben van és bízom abban, hogy a gyorsan változó környezetben a MIK továbbra is eredményes és hasznos munkát tud végezni. Barthel-Rúzsa Zsolt MIK ÁB elnök, 2002–2004
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
31
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Köszöntő a Magyar Ifjúsági Konferencia 10. jubileumára Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga. Illyés Gyula Nehéz összefoglalni a Magyar Ifjúsági Konferencia elmúlt tíz évét, nem csak azért, mert tartalmas, eseménydús, és túlzás nélkül állíható, hogy meghatározó volt számomra, hanem azért is, mert ebben a visszatekintésben – akaratlanul is – a saját 10 évemet is áttekintem, értékelem. Nem tudom különválasztani a kettőt, és nem csak a sok összefonódó élmény és emlék miatt, hanem azért is, mert a MIK szellemisége, ami a benne szerepet vállaló embereket összekötötte a mindennapjaim részévé vált, és az elmúlt tíz évet is végigkísérte. Ez az a szellemiség, a vállalás, és a mindennapos aktív cselekvés, a saját közösségünk, a határon túli magyarság érdekében. Beszélhetnénk hosszan a MIK eredményeiről, hogy hány program, együttműködés, tudományos kutatás és szervezetalapítás kötődik a nevéhez, de azt hiszem, ennél a visszatekintésnél számomra nem ez a lényeg. Erről beszéljenek a minisztériumok archivumai és statisztikái. A Magyar Ifjúsági Konferencia eredményei – bár nehezen és csak hosszú távon mérhetőek – mégis nagyon sok szervezetnek kiinduló pontot, alapot és fejlődési lehetőséget adott. Világosan emlékszem arra, amikor a csángóföldi fiatalok először jelentek meg a MIK-en, vagy amikor a legkisebb lélkeszámú határon túli közösségben, a Mura-vidéken élők fiataljai a MIK ösztönzésére alapították meg a saját szervezetüket, amely azóta is működik. Ezek az eredmények beszélnek a MIK-ben jelenlévő energiáról, ami egy olyan teremtő erő, amely összehozza a Kárpát-medence magyar fiataljait és azt mutatja meg, hogy a határok, és az ebből fakadó különbségek nem választhatják szét azt ami összetartozik. Számomra az a sok megvalósult program, fesztivál, egymás vidékeinek a megismerése azt jelentette, hogy nincs igaza annak, aki ha a határon túli magyarságról van szó, a lemorzsolódásra, a fogyásra, a Magyarországra való áttelepülésre vagy a helybeni asszimilációra gondol, ugyanis ha az a sok tettrekész és tehetséges fiatal, aki a MIK házatáján megfordult, és csak egy kicsit is hazavitt ebből a szellemiségből, akkor még nagyon sokáig lehet magyar szót hallani Szabadkán, Kassán, Munkácson vagy Kolozsváron… De ami számomra személyes és a legfontosabb, hogy sok rendezvény nem valósult volna meg a MIK-ben megszületett életre szóló barátságok nélkül, amelyek messze túlmutatnak egy ifjúsági mozgalmon és biztos alapot szolgáltatnak mindennemű későbbi együttműködésre, amelyre azt hiszem, a mai széttzilálódott közösségeknek óriási szüksége van. Hiszen, ha nincsenek ezek a barátságok, honnan is tudnám, hogy Munkácsról át lehet látni a géresi borospincékhez? Vagy, hogy milyen volt a Vas Székely szobra még az avatás előtt, reggel a
32
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI hóesésben? És milyen volt, amikor a helyiek március 15-én telitorokból énekelték a székely himnuszt? Soha nem felejtem el azt a téli reggelt, amikor először voltam Kolozsváron és ahogy a Petőfi utca felől kibontakozott a Szent Mihály templom és a tér. Monumentális élmény volt. Megismertük volna-e a lendvai borokat és a kopácsi rétet? És a Kosztolányi szobát mennyien látták volna közületek, ha nincs a szabadkai MIK? És kell-e meghatározóbb élmény, mint az a villányi édes-keserű este december 5-e után? Az egyik barátom egyszer azt mondta, hogy az ő szobájában azért van kirakva a Kárpát-medence térképe, mert azon mindenki lakhelye rajta van, akit szeret... Ezzel már én is így vagyok, és a legnagyobb ajándéknak érzem azt, hogy ha ránézek a Kárpát-medence térképére és bármelyik vidékét látom, arról eszembe jutnak emberek, akiket bármikor felhívhatok, eszembe jutnak helyek, történetek és úgy érzem, hogy ismerem és belaktam ezt a világot, amely körülvesz, és ettől biztosabb pont azt hiszem, senkinek sem kell. Hálás vagyok, hogy mindezt megélhettem ebben a tíz évben Veletek és ebben a szellemben kívánok sok sikert a 10 éves Magyar Ifjúsági Konferenicának! Varga Diósi Viola MIK ÁB elnök, 2004–2008
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
33
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI Higgyünk a közös jövőben! Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit, és nagyon örülök, hogy ilyen szép számban jöttünk itt ma össze ünnepelni! Az ünneplésre pedig minden okunk megvan, hiszen a 10 év alatt nagyon sokat tettünk a magyarságért, a kultúránkért, és hallhattátok a visszaemlékezésekben, hogy sok év eltelte után is a jó emlékek és a közös munka öröme az, ami összetart bennünket. Ha megengeditek, én nem a múltról szeretnék beszélni – bár bevallom nagyon szívesen nosztalgiázom –, hiszen sok emlék fűz hozzátok. Hogy csak egy párat említsek meg ezek közül: a hajnalig tartó nótázás Kassán, ahol kiderült, hogy bárhol is éljünk, mindannyian ugyanazt a népdalkincset ismerjük, vagy az a pillanat Zánkán, 2001. szeptember 11-én, amikor az ikertornyokat terrortámadás érte, és én aggódtam a barátaimért, mennyi szeretetet és törődést kaptam tőletek, soha el nem felejthetőek. Mint mindannyian tudjátok, az elmúlt évek sok változást hoztak életünkbe sokféle szempontból, felgyorsult az élet, beléptünk az Európai Unióba, a gazdaságossági, hatékonysági szempontok egyre fontosabb szerepet kapnak életünkben, és ez bizony új kihívások elé állították szervezetünket is. Mindezeket felismerve, sokak elhivatottságával, hitével és kemény munkájával két évvel ezelőtt elindultunk egy új irányba, melynek eredményeképpen ma van egy átgondolt, kidolgozott és elfogadott stratégiánk, szakmai - etikai kódexünk és és egy Szervezeti és Működési Szabályzatunk. Elhatározásunk szerint a Magyar Ifjúsági Konferencia a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik fóruma, ahol képviselőik együtt gondolkodnak, megismerik és megvitatják terveiket, gondjaikat, és együttműködve valósítják meg közös elképzeléseiket. Két éves munkánk szlogenje az volt: Ne azt keressük, ami szétválaszt hanem azt, ami összeköt bennünket. Közös munkánk alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásunk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaink megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. Céljaink megvalósítása érdekében a szervezeti struktúra és felelősségi körök kialakítása mellett aktívan részt vettünk nyári szabadegyetemeken, fesztiválokon, végiglátogattuk a regionális szervezeteket, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy mindenki megismerje és magáévá tegye azokat a célokat, amelyeket képviselünk. Újraindítottuk képzéseinket, amelyek keretén belül a súlypontot a vezetőképzésre és a kisebbségi magyar emberi jogok érdek-
34
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI védelmére fordítottuk. Felvettük a kapcsolatot minden anyaországi politikai párt képviselőjével, hogy ismertessük munkánkat és hogy mi is megismerkedjünk a pártok ifjúságpolitikájával, így esetlegesen úgy alakítsuk ki mi is a stratégiánkat, hogy az már valós kérdéskörökhöz kapcsolódjon. Jövőbeli célunk a szervezet további megerősítése, a képzések továbbvitele, és a MIK mint ifjúsági tanácsadó szervezet bevonása a törvényhozásba, annak érdekében, hogy összmagyar fiatalságunkat képviselve legyen beleszólásunk, amikor sorsunkról döntés születik. Nagyon fontos szempont a jövőre nézve az is, hogy képzéseinket önakaratból a régiók és az ott működő szervezetek tartsák meg. Ahogy Teleki Pál mondta: „Hatalmas erő az önakaratból való engedelmesség.” Hiszen egyik fontos eleme munkánknak a közösségépítés és az önkéntesség. A mai világban, ahol a közösségek szétesnek, és már Magyarország sem kivétel az olyan ámokfutásoktól, mint ami a héten történt Pécsen, akkor a MIK munkája a magyar nemzeti összetartozás és közösségteremtés területén páratlan fontossággal bír. Fontosnak tartom, hogy ezen célok eléréséhez legyen elegendő rendelkezésre álló forrás, de a pénz önmagában nem elég! Sokat beszélünk manapság arról, hogy a jövőt és a fiatalságunkat csak az ország gazdasági ereje és felemelkedése fogja megmenteni. De arról kevés szó esik, hogy a fiataljainkban nincs meg az akarat, hogy elérjék céljaikat, és hiányzik belőlük a hit, hogy csodákra képesek. A fenti feladatok végrehajtásához pedig olyan fiatalokra van szükség, akikben él a magyarságukhoz való kötődés, de nem homályos nosztalgián, hanem konkrét ismereteken alapuló, szilárd, maradandó kötődés. Olyan fiatalok, akik szívesen áldoznak időt és energiát magyar ügyekre, mert ennek szellemében nevelkedtek. Olyan fiatalok, akik szellemileg és gyakorlatilag jól felkészültek az életre. Akik sikeresen megállják helyüket a saját pályájukon, és így hasznos kapcsolatok lehetnek az anyaország felé, ugyanakkor pedig önzetlenül is támogatnak magyar ügyeket. Végül pedig olyan fiatalok, akiknek erkölcsi magatartása bizalmat és elismerést biztosít számukra mind a magyar, mind a külföldi társadalomban. A mi szerepünk a magyarság szolgálatában az lenne, ha a MIK-en belül elérnénk a kulturális nemzet fogalmának érvényesülését, ezzel példát mutatva a jövő nemzedékének, hogy a nemzet nem csak Magyarországon él, hanem mindenkiben, aki a magyar kultúrát magáénak tekinti. De, hogy ezt elérjük először a nemzettudat fogalmát kell magunkévá tennünk. A nemzettudat csoportok identitástudatának, önmeghatározásának egyik mérföldköve. Magunkra vonatkoztatva: a nemzettudat egyenlő a magyarságtudattal. Néha ezt vállalni igen nehéz és kínos, hiszen nem könnyű feladat elébe nézünk. Mint Csipkerózsika álmából ébredező, teljesen tudatlanul keressük a megfelelő szavakat, érzelmeket, nyúlunk a nemzeti szimbólumaink felé, hogy elmagyarázzuk, mit is érzünk, mit is értünk magyarságunk alatt. Ez egy kezdődő folyamat, ahol a lehetőségeinkkel élve, új elemekkel is építkezve rakjuk le most jövőnk modern magyar nemzeti tudatának és viselkedésének alapköveit. Ezek közé
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
35
EMLÉKÜLÉS BESZÉDEI a lehetőségek közé tartozik, hogy végre a világ magyarsága szabadon tudhat egymásról, találkozhat egymás képviselőivel és megvitathatja azokat a problémákat, melyek kölcsönösek. Ebben az újra induló nemzetépítő folyamatban rejlik a MIK, és vele együtt egy új ifjúságpolitika potenciális ereje. Csak rajtunk múlik, hogy nemzetünk ismét felemelkedhet-e, vagy lassan, de biztosan az örök feledésbe merül. Az új magyarságtudatnak korszerűvé, megértővé, szeretetteljessé és gyakorlatiassá, valamint türelmessé kell válnia. A MIK-nek vállalnia kell a vezető szerepét ebben a folyamatban, felhasználva sokéves tapasztalatait. Thoreau szavait idézve: „Bár nem hiszek abban, hogy az olyan föld, amely nem látott magot, az képes arra, hogy termést hozzon, óriási a hitem a magban. Hitesd el velem, hogy ott van ez a mag, és én kész vagyok hinni a csodákban.” Hiszek abban, hogy ez a bizonyos mag, amit tíz évvel ezelőtt elültettünk, az most is megvan a MIK vezetőségében és tagjaiban, és ezért hiszem, hogy együtt csodákra vagyunk képesek, úgy nemzetünk, mint közösségeink érdekében. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik eddig is mellettünk álltak, és köszönöm minden munkatársamnak azt a sok munkát és kitartást, amit befektettek a MIK-be az utolsó két évben, azért hogy a szervezet megerősödjön és újra működőképes legyen. Külön köszönet jár az Agora és a Metszéspont iroda volt munkatársainak is mindazért a munkáért, amit tettek annak érdekében, hogy a MIK életképes maradjon. Kívánok nagyon jó szórakozást mindenki számára, és legalább ilyen sikeres MIK-et a következő tíz évre! Szórád Gábor MIK ÁB elnök, 2008–
36
MIK almanach nyu.pdf
NYUGATI RÉGIÓ Külföldi Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association in Exteris
Működési célkitűzések: A cserkészetben találja meg a külföldön élő, magyar származását értékelő fiatal azt a környezetet, ahol érdekes foglalkozásokkal, barátok társaságában fejlesztheti ismereteit, jellemét és magyarságtudatát. A cserkészet nem iskola. A fiatalokat vonzó tevékenységek révén irányítja a rátermett, erkölcsös társadalmi életforma felé: - a kirándulások, táborozások megismertetik a természet szépségeivel, növelik önbizalmát, fejlesztik ügyességét, nevelik a másokkal való sikeres együttműködésre; - cserkészfeladatok, akadályversenyek magabiztosságra, nehézségek leküzdésére nevelik. Nyilvános szereplések és társadalmi szolgálatok előkészítik a közösségi életre. A cserkésztörvények ismerete, önként vállalása erkölcsös, erős jellemű embert formál. Népdalok, népszokások, néptáncok ismerete, a magyar nyelv gyakorlása, a magyarságismeretek
Newfoundland, NJ 07435 2850 Route 23 North Telefon: +1 973 208 0450
[email protected] www.kmcssz.org
fejlesztése szilárd, tárgyilagos alapokra helyezi a nemzethez való kötődést. Más vidékek, országok magyar cserkészeivel való találkozások, táborozások tudatosítják a fiatalban a világot átölelő magyar cserkészcsaládhoz való tartozás érzését. A cserkészet pozitív értékrendszere, a gyakorlati cserkészfoglalkozás, a meghitt tábortüzek hangulata, a cserkész-testvériség érzése: életre szóló élményt nyújtanak. Fontosabb projektek, rendezvények: - Vezetőképző táborok világszerte. - Akadályversenyek. - Regöstáborok. - Őrsvezetői körút Magyarországon. Kiadványok: Vezetők Lapja Magyar Cserkész Cserkészkönyvek Történelmi háttéranyag az akadályversenyekhez
Lendvai Lintner Imre (elnök) Szórád Gábor (MIK képviselő)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
39
NYUGATI RÉGIÓ 1126 Budapest Böszörményi út 28. Fax: +36 1 210 9358
[email protected] www.mfhnalap.org
Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány
Működési célkitűzések: - rendezvények szervezése a magyar anyanyelvű fiatalok nemzeti és európai identitásának erősítésére; - a Kárpát-medence kulturális és tudományos értékeinek megismertetése, anyanyelvünk ápolása; - együttműködés kialakítása az oktatás és tudomány területén.
Fontosabb projektek rendezvények: - Kárpát-medencei Ifjúság találkozók. - Nyári Egyetemek. - Konferenciák. - Magyar Fiatalokért Díj. - Évenkénti díjkiosztó ünnepség.
Kiadványok: Szülőföldünk nagyjai a múlt századfordulón-konferencia kiadvány A délvidéki magyar „megoldás”-konferencia kiadvány
Bajzát Olivér (alapító) Kopp Kristóf (elnök)
40
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
NYUGATI RÉGIÓ Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület Wiener Ungarischer Kulturverein Délibáb
1945 – az év elmúlik, az Ausztriában élő magyaroknak azonban új egyesülete alakul: a Szabadság Bécsi Magyar Sport- és Kultúregyesület. A bécsi magyarság fiataljai, ekkor még messze nem elismert kisebbségként, úgy döntenek, hogy a náci uralom és a 2. világháború borzalmas évei után az új, demokratikus Ausztriában próbálják meg nyelvüket és kultúrájukat továbbra is fenntartani. 1947 végén egy újabb komoly lépésre kerül sor: a tánc kedvelői a magyar néptánc hagyományait ápoló tánccsoportot alapítanak. Ezzel a már az Első Köztársaság idején is létező hagyományt élesztik fel, s folytatják Ausztria felszabadulása után a Palais Trautsonban, az akkori Collegium Hungaricumban.
1100 Wien Max Fleischer Gasse 1/112/4. Telefon: +43 699 107 104 32
[email protected] [email protected] www.delibab.at
azonban büszkén mutatja, hogy az egyesület vezető tisztségviselői és aktivistái sikerrel vették ezeket az akadályokat. Rendezvények: Az egyesület és a Fabatka Kamara Baranya megyei partnerszervezetekkel együtt kezdett Magyarországon néptánc táborokat szervezni, 1996 óta ennek helyszíne Kárász. Három éve a tábor rendszeresen július második hetében kerül megrendezésre, az oktatás minőségére pedig a neves magyar néptáncosok és népzenészek jelentenek garanciát. Augusztus első hetében most már kétszer Népzenetábort szerveztünk a Keleti Mecsek Hagyományőrző Táborok keretében.
Ezzel kezdődött az egyesület ma már több, mint hat évtizedre nyúló története. Az egyesület tánccsoportja idén hatvan éves. Az elmúlt évtizedekben sok sikert, és persze több kudarcot is átéltünk; a jelen
Helmut Windhager (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
41
NYUGATI RÉGIÓ Bécsi Magyar Iskolaegyesület Ungarischer Schulverein
Célkitűzések és irányelvek: Az egyesület egy közhasznú szervezet. Hosszú évtizedek óta tartó működésének célja; az Ausztriában élő magyarok anyanyelvi képzése, kulturális identitásuk megőrzése valamint a magyar népszokások ápolása.
1020 Wien Holland str. 4. Telefon: +43 01 212 5514
[email protected] www.ungarischlernen.at
Tevékenységének föbb területei: - honismereti oktatás magyar anyanyelvü gyermekek számára, zeneoktatás Kodály-módszerrel, - iskolaújság kiadása, magyar anyanyelvi szaktábor szervezése; - magyar-német kétnyelvü óvodai nevelés; - nyelvoktatás, nyelvizsgáztatás, tanártovábbképzés; - nemzetközi projektek koordinációja.
Fritz Oberhofer (MIK képviselő)
42
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
NYUGATI RÉGIÓ Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat The Hungarian Reformed Pastoral Service in Western Europe Történelmi háttér: A magyar protestánsok lelkigondozása a nyugateurópai hatalmas méretű szórványban Anglia és Ausztria kivételével kezdettől fogva jellegzetesen ökuménikus volt. A gyülekezetek összetétele is „vegyes protestáns” és a hozzánktartozó református, luteránus és szabadegyházi híveket református vagy luteránus lelkész gondozza.
A magyarnyelvü lelkigondozás 1944-ben kezdődött. Szórványban Élő Magyar Református Egyház néven. Ennek jogutódja az európai keretszervezetté 1957-ben alakult Nyugateurópai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat, NyEMRLSz. Célunk és feladatunk: A nyugateurópai nagy szétszortságban élő protestánsok között a magyarnyelvű igehirdetés és lelkigondozás munkálása, amit e területen ma is minden országban végzünk. Szolgálatunk a zsinat-presbiteri elv alapján szerveződő keretszervezet, a magyar református hagyományok és lelki
özv. Lázárné-Zahn Dalma-Enikő (lelkészi elnök) Albert N Békássy MD MSc (világi elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
SE 22657 Lund Skrivarev 13
[email protected] nyemrlsz.newlights.info
értékek megőrzésére és továbbvitelére hivatott, Zürichben bejegyzett jogi személy. Az országonkénti magyar szolgálatok jövőjének biztositékát és önazonsságunk megtartását a magyar nyelv és liturgia megtartásával gyakorlati megoldásként a helyi (területi) nemzeti egyházak keretébe történő integrációval szorgalmazzuk. A NyEMRLSz vállalja a nyugateurópai magyar reformátusság csúcsszervezeti képviseletét úgy Európa országaiban létező reformátusság nemzeti egyházai, mint a Kárpátmedence tömbreformátussága között. Gyülekezeti szinten, egymást „lássátok és halljátok” célkitűzésnek elvén a kapcsolattartásnak és az evangélizációs igénynek a kölcsönös tájékoztatás koordinálásával kiván eleget tenni. Felváltva találkozunk Nyugat-Európában ill. a Kárpátmedencében évenkénti teológiai konferencián, amikor megbeszéljük tagegyházaink jellegzetes kérdéseit, közös gondjainkat és feladatainkat.
Jancsó Jeromos (MIK képviselő)
43
MIK almanach burg.pdf
BURGENLAND Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája Volkshochschule der Burgenländischen Ungarn
Működési célkitűzések: - a burgenlandi magyarok iskolán kívüli anyanyelvi továbbképzését biztosítani; - alapvető cél a fiatal generációnak magyar nyelvű programokat felajánlani; - a nyelvtanítás minden szinten (népzene, történelem, helytörténet, stb. révén); - helytörténelem beható megismertetése; - hagyományőrzés.
7400 Oberwart Schulgasse 17/3. Stock Telefon: +43 3352/34525-21 Mobil: +43 676 375 277 3
[email protected] www.vhs-burgenland.at
Fontosabb projektek, rendezvények: - „Magyar Kultúrház” projekt gondozása. - Nyelvtanfolyamok minden szinten. - Magyar néptánc, népművészet, népzene oktatói tanfolyamok. - Előadások a magyar történelem fejezeteiből. - Helytörténeti ismeretterjesztés. - Ifjúsági rendezvények.
Kiadványok: Félévi program Tájékoztató szóróanyagok
Mag. Somogyi Attila Tibor (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
47
MIK almanach mura.pdf
MURAVIDÉK Lendvai Ifjak Egyesülete Društvo mladih Lendava
Működési célkitűzések: - a humán tőke, a tudás, a képzettség tisztelete és a szabadidő értékes és hasznos eltöltése; - ösztönözni az ifjúsági tevékenységet a kultúra, a nevelés, az oktatás, a sport és a kirándulások, rendezvények szervezése terén; - a hagyományok megtartása és ápolása; - az önazonosság erősítése és a szülőföldön való megmaradás ösztönzése; - a fiatalok közéletében való részvételének és értékteremtő munkának a biztosítása; - az ifjúsági szolgáltatások és információs hálózat kialakítása; - a fiataloknak lehetőséget biztosítani különböző tevékenységek és programok kivitelezéséhez.
9220 Lendva Malom utca 6/a. Telefon: +386 2 577 2726 +386 2 577 2728
[email protected] www.lifelendava.si
Fontosabb projektek, rendezvények: - Life-házak működtetése; - Life Filmfesztiválok; - Life Nemzetközi Művésztelepek; - Life kiadványok; - Life Nemzetközi Táborok; - Life Zenei Együttes működtetése; - Life Tánccsoport működtetése; - felmérés elvégzése a fiatalok társadalmi és gazdasági helyzetéről a Muravidéken; - nemzetközi ifjúsági kapcsolatok és együttműködések erősítése, bővítése; - információk közvetítése
Horvát Szilvia (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
51
MIK almanach hr.pdf
HORVÁTORSZÁG Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Működési célkitűzések: A HMDK fő célja a horvátországi magyarok mind szélesebb körű érdekvédelme és érdekképviselete az alábbi kérdésekben,területeken: - kisebbségi és emberi jogok; - anyanyelvű oktatás, tájékoztatás és kiadói tevékenység; - hivatalos szintű magyar nyelvhasználat; - a vallásgyakorlat szabadsága és anyanyelvűsége; - szociális problémák, foglalkoztatás; - az anyaországgal való kapcsolatépítés és kapcsolattartás; - ifjúságunk önszerveződésének segítése.
31000 Eszék Bartola Kašića 64. Telefon: +385 31 204011 +385 31 275134
[email protected] www.hmdk.hr
Fontosabb projektek, rendezvények: - Március 15-ei és augusztus 20-ai országos jellegű ünnepélyek; - horvátországi magyar népi tánccsoportok szemléje, magyar népdalkórusok találkozója. - Klubtevékenység: baráti és szakmai találkozók anyaországi és más határon túli szervezetekkel, művészeti együttesekkel; - ismeretterjesztő előadások, művelődési rendezvények; - sporttalálkozók.
Pasza Árpád (elnök) Prosszer Szanella (ifjúsági referens)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
55
MIK almanach vajd.pdf
VAJDASÁG Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma Omladinski Forum Saveza Vojvođanskih Mađara Youth Forum of the Alliance of Vojvodina Hungarians Működési célkitűzések: Politikai szerepvállalás - a leendő vajdasági politikai elit kialakítása, a fiatalok képzése és minél erőteljesebb bekapcsolásuk mai politikába, határon átívelő magyar-magyar kapcsolatrendszer kialakítása. Kultúránk fejlesztése - fontosnak tartjuk, hogy a vajdasági magyar ifjúság megismerje és megőrizze hagyományainkat, felfedezze a vajdaságban élő más népek és nemzetek kultúrájának értékeit, rendezvények, koncertek, kiállítások szervezése. Gazdaságunk megerősödése - a jóléti társadalom jövőképe nélkül elképzelhetetlen a szülőföldön való megmaradásunk, célunk segítséget nyújtani a fiataloknak szóló pályázatok, munkalehetőségek figyelésében, felkutatásában, előadások szervezése az elhelyezkedés megkönnyítése céljából, átképzések szervezése.
24000 Szabadka Age Mamužić 11/II. Telefon: +381 24 553801
[email protected] www.vmszif.org. rs
Fontosabb projektek, rendezvények: A VMSZ tevékenységével összefüggő rendezvények szervezésébe való bekapcsolódás. Március 15-ei megemlékezések. Szent István–napi központi rendezvény Palicson. Koszorúzás az 56-os emlékműnél Palicson. Lakossági Fórumok. Részvétel választási kampányok szervezésében. Kulturális és szabadidős programok szervezése Vezetőképzők. Sportnapok (alkalmanként változó helyszínen).
Kiadványok: Közölt cikkek: a VMSZ közlönyében, az Új Esély című havilapban.
Vas Ágnes (elnök) ifj. Juhász Bálint (MIK küldött)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
59
VAJDASÁG Vajdasági Magyar Diákszövetség Savez Mađarskih Uđenika Vojvodine Union of Hungarian Students of Vojvodina Működési célkitűzések: - Foglalkozni minden olyan non-profit tevékenységgel, amely a tudományos-, kulturális- és a közélettel kapcsolatos; - a vajdasági magyar értelmiségi fiatalok kivándorlásának csökkentése a magyar nyelvű oktatás színvonalának emelésével és az általános oktatási körülmények javításával; - a többségi nemzet hallgatói önkormányzataival való eredményes együttműködés; - a fiatal kisebbségi magyar értelmiség bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi tudományos és szakmai életbe; - a délvidéki magyarság nemzeti öntudatának erősítése és ösztönzés a többségi nemzettel való közös együttműködésre.
24000 Szabadka Age Mamužić 13/II. Telefon: +381 24 554413
[email protected] www.vamadisz.rs
Fontosabb projektek, rendezvények: - Gólyabál, Újvidék; - Vezetőképző, Szabadka; - Vajdasági Szabadegyetem társszervezésben; - Fiatalok Lendületben Programok; - DKMT Eurorégió Ifjúsági Szövetség - ifjúsági szakma fejlesztése az eurórégióban; - Középiskolás tájékoztató.
Kiadványok: Középiskolások Tájékoztató Füzete
Saláta Zoltán (elnök)
60
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
VAJDASÁG VIFÓ - Vajdasági Ifjúsági Fórum VIFO - Vojvođanski Omladinski Forum Youth Forum of Vojvodina Működési célkitűzések: - A vajdasági magyar fiatalok érdekeinek hatékony védelme; - a vajdasági magyar fiatalok identitásának erősítése; - bevonása kultúrális- és közéletbe; - a polgári kultúra erősítése; - a fiatalok iskolán kívüli képzése és a szabadidő tartalmas eltöltése; - civil képzések, amely lehetővé teszi a fiatalok könnyebb szakmai érvényesülését; - az ifjúsági önszerveződések megindítása és támogatása; - a vajdasági magyarok művelődési és közéletének felélénkítése; - a vajdasági magyarok nyelvi és művelődési önazonosságának ápolása; - a nemzetek közti tolerancia ápolása; - a polgárok tájékoztatása a művelődési, illetve a közéleti történésekről.
24000 Szabadka Age Mamužić 13/II. Telefon: +381 24 554413
[email protected] www.vifo.rs
Fontosabb projektek, rendezvények: - Vajdasági Szabadegyetem; - Fiatalok Lendületben Programok; - Gólyabuli; - a diplomás fiatalok boldogulását elősegítő képzések; - különböző konferenciák, szemináriumok és csoportmunkák szervezése; - ifjúsági felmérések, kutatások szervezése.
Varga Diósi Viola (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
61
VAJDASÁG 24410 Horgos Nagy utca 1. Telefon: +381 24 792251
[email protected] www.cserkesz.hu/vmcssz
Vajdasági Magyar Cserkészszövetség Savez Skauta Vojvođanskih Mađara Hungarian Scout Association in Vojvodina Működési célkitűzések: - A tíz csekésztörvény és fogadalom következetes betartása. - Baden-Powell-i cserkészeszmények ápolása. - Valláserkölcsi alapokon és honpolgári erényekre való nevelés. - Az egyetemes magyarság és a vajdasági magyar nemzeti kisebbség hagyományainak és népi kultúrájának ápolása, megőrzése, valamint továbbadása a következő nemzedéknek. - Vajdaság népei, nemzeti kisebbségei és etnikai csoportok iránti tiszteletre, türelmességre és együttélésre való nevelés. - Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. - Teljes önkéntesség következetes érvényesítése. - Politkától, politikai pártoktól és érdekmozgalmaktól teljesen független működés. - Más cserkészszövetségekkel testvéri kapcsolatok létrehozása és fenntartása.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Nyári táborok. - Cserkészmikulás, betlehemezés, a Betlehemi láng fogadása. - Cserkészet Világnapja. - Rendszeres őrsi összejövetelek, kirándulás, portya. - Őrsvezetőképző, tanfolyam, tábor. - Segédtiszti tábor. - Toborzók.
Kiadványok: Vezetők Lapja
Bacskulin István (elnök) Krac Krisztián (elnökségi tag)
62
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MIK almanach erd.pdf
ERDÉLY Magyar Ifjúsági Tanács (MIT)
400110 Kolozsvár Regele Ferdinand (Wesselényi) utca 13/8. Telefon/fax: +40 264 590718 +40 742 023220
[email protected] www.mitesek.net
Működési célkitűzések: - A romániai magyar ifjúság érdekvédelme és érdekképviselete az ifjúsági szervezetek és szövetségek érdekeinek egyeztetése nyomán. - Állandó kapcsolattartás és annak bővítése a magyar nemzeti közösség szervezeteivel, intézményeivel, továbbá a romániai állami intézményekkel és az ifjúsági szférával, valamint nemzetközi ifjúsági és más struktúrákkal. - Ifjúságnevelés és -támogatás.
Fontosabb projektek, rendezvények: - A romániai magyar fiatalok és azok szervezeteinek érdekképviselete a különböző országos és nemzetközi fórumokon. - A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezése. - Civilsuli – Civil és közéleti iskola – féléves konferencia-sorozat fiataloknak. - Adj, király, katonát! – családközpontú csoportos ifjúsági vetélkedő a 10–14 évesek részére. - Tekerj rá! – biciklizés az autonómiáért – népszerűsítő, figyelemfelkeltő jelleggel (2006).
Sándor Krisztina (elnök) Tőkés Lehel (alelnök)
Vadász-Szatmári Huba (alelnök) Bozsó Imre Lehel (alelnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
65
ERDÉLY Országos Magyar Diákszövetség Uniunea Organizaţiilor Studenţesti Maghiare din România Működési célkitűzések: Az OMDSZ fő célkitűzése a romániai magyar diákok szülőföldön maradásának elősegítése. Ennek érdekében az OMDSZ a következő feladatokat vállalja: - az országban tanuló magyar diákok érdekeinek védelme és képviselete; - a magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményrendszer létrehozásának és működtetésének támogatása; - a magyar diákság szakmai tevékenységének támogatása; - kapcsolatok teremtése és ápolása hazai és külföldi ifjúsági és diákszervezetekkel; - a magyar nemzeti hagyományok és kultúra ápolása; - a tagszervezetek tevékenységének összefogása, koordinálása és segítése.
400009 Kolozsvár Napoca (Jókai Mór) utca 2–4/27. Telefon/fax: +40 264 592155
[email protected] www.omdsz.ro
Fontosabb projektek: Tanügyi programok: - felvételi tájékoztató körutak szervezése, kiadvány szerkesztése és információs iroda működtetése; - Tudományos Diákköri Konferenciák szervezése; - nyári egyetem, tavaszi és őszi részképzések, szakmai gyakorlatok bonyolítása; - állásbörze, karrier iroda működtetése Külügyi tevékenység; - a Kárpát- medence magyarlakta területeinek diákképviselőivel való állandó kapcsolattartás és közös programok szervezése. Rendezvények: ÖsszHang, Félixfürdő. HO-Hó tábor, Hargitafürdő. Műhelytáborok.
Máthé Szabolcs (elnök)
66
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ERDÉLY Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Uniunea Organizaţiilor de Tineret Maghiare din România
Union of Hungarian Youth Organizations of Romania
535600 Székelyudvarhely Kossuth Lajos utca 20. Telefon/fax: +40 266 213371 +40 266 213371
[email protected] www.miszsz.ro
A MISZSZ legfontosabb céljai: - A civil társadalom fejlesztése, a demokratikus értékrend és a fiatalok jogainak védelme, az ifjúság sajátos intézményrendszerének fenntartása és fejlesztése. - A magyar kultúra ápolása, az ifjúság nevelése, kezdeményezéseinek támogatása, országos és nemzetközi szintű érdekvédelme és érdekképviselete. - A tagszervezetek együttműködésének elősegítése, tevékenységének támogatása, ezek országos és nemzetközi szintű érdekképviselete, határokon átnyúló kapcsolatok kialakítása és fenntartása hazai, illetve külföldi ifjúsági szervezetekkel, állandó kapcsolattartás a magyar nemzeti közösség szervezeteivel és intézményeivel. - Országos és nemzetközi szintű ifjúsági programok, képzések, tapasztalatcserék, műhelytáborok,
fesztiválok és rendezvények szervezése, illetve társszervezése, ifjúsági tájékoztató központok működtetése, az ifjúsági programszervezés és programszolgáltatás terén értékteremtő, illetve értékmegőrző jellegű tevékenység folytatása kulturális, oktató-nevelő, szociális, tájékoztató, környezetvédelmi, sport, szórakoztató, szabadidős és egyéb vonatkozásokban.
Somogyi Attila (elnök) Cseke Sándor (alelnök)
Farczádi Attila (alelnök) Hupka Félix (alelnök), Jakab Attila (alelnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
67
ERDÉLY Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet
400105 Kolozsvár 1989. December 21. (Kossuth Lajos) utca 9. Telefon: +40 64 193236 (ODFIE) +40 64 195927
[email protected] www.odfie.hu
Működési célkitűzések: - Az 1900-ban alapított ODFIE az Erdélyben, Romániában élő unitárius és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezete. Célja, hogy tagjait szervezett egységbe tömörítse, segítse őket vallásosságuk megélésében, jövőt teremtő munkájukban. - Az unitárius ifjúságot képviselje társadalmi szinten. - Lehetőséget teremtsen egészséges lelki-szellemi, művelődési és szórakozási tevékenységekre.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. - Színjátszó találkozó. - Gyermek- és szórványtáborok. - Versmondó és népdaléneklő verseny. - Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedő. - Dávid Ferenc emlékzarándoklat. - Vezetőképző – a helyi egyletek vezetőinek alapfokú képzése. - Egyházköri találkozók. - Egyetemi hallgatók és főiskolások találkozója. - Hitértelmező hétvége. - Küldöttgyűlések, választmányi ülések, szakmai műhelytáborok.
Rácz Norbert (elnök) Sándor Krisztina (alelnök)
Jobbágy Júlia (alelnök)
68
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ERDÉLY Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület Asociaţia Tinerilor Crestini YMCA Transylvania Az Erdélyi Református Egyházkerület keresztyén ifjúsági szervezete, ugyanakkor ökumenikus szervezet is. Tagja a nemzetközi YMCA keresztyén ifjúsági mozgalomnak. Működési célkitűzések: A keresztyén református értékek megtartása és erősítése az erdélyi ifjak között. Egy közösségbe gyűjteni azokat a fiatalokat, akik a Szentírás alapján Jézus Krisztust Megváltójuknak tartják, hitükben és életükben az Ő tanítványai akarnak lenni, és az Ő országát terjesztik a fiatalok között. Eszközeink a következők: lelki élet ápolása, testi élet ápolása, értelmi nevelés, keresztyén szolgálat.
400370 Kolozsvár Calea Motilor (Monostori út) 84. Telefon: +40 264 598050 +40 744 670769
[email protected] www.ike.ro
Fontosabb projektek, rendezvények: - Munkatársképző (vezetőképző) tanfolyam. - Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) működtetése Kolozsváron és Marosvásárhelyen valamint Csíkszeredában. - Ifjúsági Konferenciaközpont és Táborhely, Algyógy, Hunyad megye. - IKE kávéház, Kolozsvár. - Evangelizációs, nyelv, sport, ifjúsági táborok, zenefesztivál, sportnapok, túrák, konferenciák, stb. Kiadványok: - Játékoskönyvek, énekeskönyvek. - Módszertani útmutató csoportvezetőknek. - IKE Hírlap, havi szervezeti tájékoztató kiadvány. - TáborVezetők könyve. - Robert Riedel: Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Magyar Kiadás. - KEFIR, havonta megjelenő FIKE újság. - Tíz év szolgálat, a Kolozsvári FIKE tíz éve – jubileumi kiadvány.
Nagy Tibor (elnök) Bozsó Imre Lehel (irodavezető)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
69
ERDÉLY Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége Asociatia Doctoranzilor si Tinerilor Cercetatatori Maghiari din Romania Union of Hungarian PhD Students and Young Researchers from Romania A RODOSZ a magiszteri és doktori iskolai hallgatók, valamint a tudományos kutató-munkát végző fiatalok szakmai és érdekvédelmi szervezete; célja a fiatal kutatók társadalmi státusának megerősítése, helyzetének javítása. A RODOSz célkitűzései: - A romániai állami egyetemeken tanuló magyar nemzetiségű magiszteri és doktori hallgatók, valamint a fiatal kutatók szakmai fejlődésének elősegítése és tudományos munkakörülményeinek javítása. - A felsőoktatást és a posztgraduális képzést illetően tudományos kutatások szervezése és lebonyolítása. - Kapcsolatok teremtése és ápolása hazai és külföldi ifjúsági és diákszervezetekkel.
400101 Kolozsvár, Tipografiei (Kőfalsori Szappany) utca 12/1. Telefon: +40 264 599687 Fax: +40 264 430611
[email protected] [email protected] www.rodosz.ro
Fontosabb projektek, rendezvények: - Évente megszervezett RODOSZ Konferencia (tudományos konferencia) magiszteri hallgatók, doktorandusok és fiatal kutatók számára. - Az évente megszervezett RODOSz Konferencián elhangzott előadások megjelentetése a RODOSZ Konferenciakötetekben. - Posztgraduális Felvételi Tájékoztató elkészítése (elektronikus módon érhető el a RODOSz honlapján). - A www.rodosz.ro működtetése és folyamatos feltöltése. - Felsőoktatással kapcsolatos kutatások lebonyolítása: Továbbtanulási Percepciók 2008 – online kérdőíves kutatás a 2008-banRomániában egyetemet végzett, magyar nemzetiségű hallgatók körében. - TudásPlusz ösztöndíjas kiadvány kiadása. - Magiszteri hallgatók, doktorandusok és fiatal kutatók számára ösztöndíj-lehetőségek, továbbtanulási lehetőségek, konferencia-felhívások és publikációs lehetőségek népszerűsítése a RODOSz honlapon keresztül.
Székely Tünde (elnök) Székely Ibolya (programigazgató)
70
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ERDÉLY
Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége Uniunea Liceenilor Maghiari din Romania – ULM Union of Hungarian High-School Students Romania Főbb célkitűzéseink: - a diákok emberi és kisebbségi jogainak védelme; - a diákok társadalmi érdekeinek társadalmi és állami fórumokon való képviselete, illetve azok munkájában való részvétel; - a diákok közéleti szerepekre való felkészítése; - a szórvány magyarságban lévő diákok segítése; - jó tanár-diák viszony kialakítása; - a diákönkormányzatok segítése; - tartalmas iskolai élet kialakítása; - hozzájárulás a diákok tanulmányi eredményeinek növeléséhez.
410001 Nagyvárad Unirii (Szent László) tér 2–4. Telefon: +40 741 063220 Fax: +40 359 401146
[email protected] www.makosz.ro
Főbb képzési programjaink: - Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia kurzusai. - Diákönkormányzati Szabadegyetem. - Neumann Informatikai Tábor. - Helyi képzések.
Győrfi Kinga (elnök) Rés Konrád (ügyvezető elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
71
ERDÉLY Gyulafehérvári Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség Oficiul Romano Catolic Arhidiocezan pentru Tineret Alba Iulia
500403 Brassó Zizinului (Zajzoni) út 7. Telefon/fax: +40 368 455157 Mobil: +40 722 486818
[email protected]
Fontosabb projektek, rendezvények: - országos katolikus ifjúsági találkozók; - gyerektáborok (kolpingos, cserkész, ministráns, plébániai, hittan valamint szórványban élő gyerekek számára és gitár- és nyelvtáborok); - gyereknapok, tanévnyitó és záró ünnepségek stb.; - lelkigyakorlatok, lelkinapok helyi, főesperességi és püspökségi szinten; - egyetemisták és fiatal értelmiségiek táborai; - egyetemi lelkészek és munkatársaik Fóruma; - országos katolikus egyetemisták találkozója; - nemzetközi ifjúsági találkozók és táborok; - világ ifjúsági találkozók.
Nt. Dr. Nagy-György Attila (főegyházmegyei ifjúsági főlelkész)
72
Lic. Teol. Zoltán Zita (főegyházmegyei ifjúsági referens), Bokor Ildikó (titkár)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ERDÉLY Romániai Magyar Cserkészszövetség
530180 Csíkszereda Lendület sétány 8/A/15. 520009 Sepsiszentgyörgy Kőrösi Csoma Sándor út 19. Telefon: +40 744 424943
[email protected], www.rmcssz.ro
Működési célkitűzések: - Célunk, hogy a társadalmat olyan életrevaló, hazája és nemzete iránt elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által Isten felé növekedjenek. - Nemzetünk népi kultúrájának és történelmének megismerése, ápolása, ezáltal a szülőföld iránti ragaszkodás és a megmaradás tudatosítása, erősítése. - Önkénteseink által ifjúságnevelést végzünk, illetve életmodellt nyújtunk, saját nem-formális nevelési módszerünkkel, a helyi közösségekkel együttműködve, 7 éves kortól mindenkinek, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Hetente őrsi és csapat foglalkozások. - Nyári cserkésztáborok. - Segédőrsvezető-képzés. - Őrsvezetőképzés. - Országos Rovásírásverseny. - Cserkész Dalverseny és szüreti bál. - Országos Cserkész Sportnapok. - Országos Cserkészbál. - Méta- és sárkányeregető bajnokság. - Betlehemi Lángosztás. - Országos Cserkésznap. - Közgyűlés és vezetőtanácsi ülések. - Részvétel a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának rendezvényein. - Nemzetközi cserkésztáborok és projektek.
Gaál Sándor (elnök) Kasza Tamás (ügyvezető elnök)
Kerekes István (főtitkár) Salló Emőke (külügyi vezető)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
73
ERDÉLY Erdélyi Magyar Ifjak (EMI)
Működési célkitűzések: - az erdélyi magyarság megerősítése, önrendelkezési jogáért folytatott küzdelmének támogatása és nemzeti öntudatra ébredésének segítése; - olyan kulturális és gazdasági háttér megteremtése, mely alapfeltétele a szülőföldön való maradásnak; - az erdélyi magyar egyetemi hálózat létrehozásáért folytatott küzdelem segítése; - azon közeg szerepének felvállalása, mely által a nemzeti érzelmű magyar fiatalság hallathatja hangját; - kapcsolatrendszer kiépítése a hozzánk hasonló nemzeti értékrendet és elveket valló ifjúsági szervezetekkel.
400001Kolozsvár Calea Motilor (Monostori út) 4/6. Telefon/fax: +40 264 599222
[email protected] www.magyarifjak.org www.emitabor.hu/erdely
Fontosabb projektek, rendezvények: - Nemzeti ünnepekkor megemlékezések. - MI-tábor (Gyergyószentmiklós). - Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) turné Wass Albert műveiből. - Wass Albert felolvasómaraton (3 kontinens, 17 város, több ezer fős részvétel). - Koncertturnék szervezése. - Raffay Ernő történész előadássorozata. - Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítése több városban. - A Bolyai Egyetemért lezajlott tüntetés szervezése. - A magyar nyelven történő betegellátás ügyének felvetése és képviselése. - Dsida Jenő emléknap szervezése. - Az érmelléki magyar autonómia fontosságának népszerűsítése. - Helyi szervezetek havi rendszerességű programjai (történelmi előadások, vetélkedők, koncertek, könyvbemutatók stb.).
Soós Sándor (elnök)
74
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ERDÉLY Itthon, Fiatalon Mozgalom
Az Itthon, fiatalon mozgalom a vidéki és szórványban működő ifjúsági szervezeteket tömörítő ifjúsági föderáció. A különböző ifjúsági rétegeket átfogó tagszervezetei arra fektetik a hangsúlyt, hogy helyi szinten próbáljanak segíteni mindazon problémák megoldásában, amelyekkel a magyar fiatalok találkoznak és küszködnek. Elkötelezettségük a fiatalok segítése terén hozzájárult ahhoz, hogy több régióban a fiatalok bekapcsolódjanak a helyi önkormányzatok (megyei, városi, falusi) munkájába, tanácsosi vagy akár alkalmazotti minõségben. A mozgalomba bekapcsolódó fiatalok megértették azt, hogy csak akkor tudnak segíteni a magyar fiatalokon, ha ezt a helyi közösséggel együttműködve teszik. Működési célkitűzések: - hatékonyan képviselni és támogatni, azon vidék és szórványbeli ifjúsági szervezeteket, melyek aktív szerepet vállalnak környezetük és saját életük formálásában
535600 Székelyudvarhely Rákóczi út 7. www.itthon-fiatalon.ro
- összefogni azon fiatalok szervezeteit és szerveződéseit, amelyek az itthon, fiatalon gondolkodás és értékrend mentén dolgoznak - támogatni az ifjúságot, hogy képesek legyenek önszerveződni és saját magukat megszervezni - a fiatalok segítése pályaválasztási kérdésekben - a romániai magyar ifjúság megmaradása és fejlődése érdekében a hazai szabadídő-sportélet újraélesztése és fellendítése - olyan intézkedések foganatosításának a támogatása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliséget - a kivándorlás megakadályozása - a szülőföldön való maradás feltételeinek megteremtése - az ifjúság szerepvállalásának ösztönzése állami intézmények és azok helyi kirendeltségeiben - partnerségi viszony kialakítása minden olyan intézménnyel és szervezettel, amely a kitűzött célok szempontjából befolyásoló tényező lehet
Grünstein Szabolcs (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
75
ERDÉLY RMDSZ - Magyar Ifjúsági Értekezlet
A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél, amelynek biztosítása csakis együttes erőfeszítés eredményeképpen jöhet létre. Az együttműködés feltétele egy állandó és intézményes jellegű kapcsolattartás. Ennek érdekében az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek kapcsolatának intézményesüléseként 2002. március 9-én megalakult az RMDSZel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A jelenleg 230 tagszervezetet számláló MIÉRT a nyitottság, szakértelem és partnerség alapelvek mentén szerveződik. Tevékenysége által az erdélyi ifjúság érdekeinek hatékony képviseletét és érvényesítését, valamint egy versenyképes erdélyi szellemiség kialakítását szorgalmazza. A MIÉRT fő rendezvényei: • EU Tábor Az EU Tábor a MIÉRT legnagyobb nyári szakmai, egyben közéleti rendezvénye. A tábor az EU-ban és Romániában aktuális közéleti és szakmai téma-
530210 Csíkszereda Petőfi Sándor utca 37. Telefon: +40 264 593109 Fax: +40 266 371266
[email protected] www.miert.ro
köröket vitat meg, egyben lehetőséget biztosít a résztvevő fiataloknak a hegyi környezetben szabad időtöltésre is. • Félsziget A MIÉRT a Félsziget társszervezője. A fesztivál keretében mindig sor kerül a MIÉRT Sátor rendezvényre, amely szórakozóhely, de egyben közéleti események, kisebb versenyek, fellépések házigazdája. • MIÉRT Akadémia A MIÉRT legrégebbi rendezvénye. Szakmai témakörökre koncentrált, kisebb résztvevői körrel. Szerepe van az ifjúságot érintő kérdések tematizálásában, meghívott közéleti vezetők és szakértők bevonásával. • Erdélyt építünk Képzés-sorozat, melynek célja a romániai magyar ifjúsági szervezetek számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben felhasználható ismereteket nyújtani, amelyek segítségével a résztvevők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát.
Bodor László (elnök)
76
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MIK almanach csang.pdf
CSÁNGÓFÖLD Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Asociaţia Maghiarilor Ceangăi din Moldova
Az Alapszabályzata szerint: „A szervezet célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erősítése, az örökölt nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása.” Megalakulása óta harcolt a magyar nyelvű mise és oktatás bevezetéséért a moldvai csángómagyar falvak templomaiba és iskoláiba. Több alkalommal és helyszínen aláírásokat gyűjtöttek magyar nyelvű miséért és iskolai oktatásért, de a kérelmezők óhaját nem vette figyelembe sem a helyi római katolikus egyház, sem a tanfelügyelőség. A helyi sajtó is ellenségként, hazaárulókként mutatta be a magyar nyelvet óhajtó csángómagyarokat. 2000-től szervezett iskolán kívüli magyar nyelvoktatás kezdődött több Bákó megyei csángómagyar községben; e tevékenység miatt 2001-ben a helyi tanfelügyelőség pert indított az MCSMSZ ellen, kérve a Szövetség felszámolását.
600162 Bákó (Bacău) Str. Cremenea Nr. 2/D/1. Postacím: RO-600069 Bacău, O.P. 1., C.P. 124. Telefon/fax: +40 234 543 886
[email protected], www.csango.ro
2002-ben az MCSMSZ sorra pert nyer a bákói tanfelügyelőség indítványa ellen a törvényszéken, majd a bíróságon és a táblabíróságon is. Szintén ez évtől két moldvai csángómagyar településen, Klézsén és Pusztinán beindult egy-egy csoport, amely anyanyelvként tanulta a magyar nyelvet a helyi állami iskolákban heti 3 órában. Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatás is újabb helyszínekkel bővült. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének nagy szüksége van támogatókra és támogatásokra. Az MCSMSZ nagy történelmi pillanatok részese, és kár lenne elszalasztani az adódó lehetőségeket. Az iroda mindenki előtt nyitva áll, aki jó szándékkal lépi át küszöbét, és tudni kell, hogy a magyarság egyik legkeletibb hídfője. Az MCSMSZ helyzete nehéz, anyagi és emberhiánnyal küzd. Saját erejéből az asszimilációt nem tudja feltartóztatni.
Solomon Adrián (elnök) dr. Kató Gyula (ifjúsági felelős)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
79
MIK almanach karp.pdf
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
KÁRPÁTALJA 90200 Beregszász Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Hallgatói Önkormányzata Kossuth tér 6. Szpilka Sztudentszjkoho Szamovrjaduvannya Zakarpatszakoho Telefon: +380 3141 23080 Uhorszjkoho Pedahohicsnoho Insztitutu +380 3141 23462 Student’s Union of the Transcarpathian Hungarian Teacher’s
[email protected] Training College
Működési célkitűzések: - Képviselni a Főiskola hallgatóinak érdekeit az illetékes főiskolai, országos és nemzetközi szervezetekben; - ifjúsági, kulturális, idegenforgalmi stb. kapcsolatok kiépítése és fenntartása hazai és nemzetközi ifjúsági szervezetekkel; - saját ifjúsági újság szerkesztése és kiadása; - támogatni a Főiskola hallgatóinak szakmai, kulturális, sport- és közösségi tevékenységét; - társszervezetek létrehozása más oktatási intézmények diákjai számára.
Fontosabb projektek, rendezvények: - KMTF sportrendezvények. - Vezetőképző tanfolyam. - Szórakoztató programok: Gólyatábor, Gólyabál, Filmmaraton, Mikulás és szilveszteri buli, Valentinnap, vetélkedők, tanévzáró buli. - Körutazás Kárpátalján.
Kiadványok: Hírek-Ökörségek-Kultúra (HÖK)
Nánási Antal (elnök) Káposztay János (alelnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
83
KÁRPÁTALJA 90233 Jánosi Templom út 12. Telefon: +380 67 312 1004
[email protected]
Görögkatolikus Ifjúsági Szövetség Spilka grekokatolickoi molodi Assiciation of Greek-Catholic Youth Működési célkitűzések: - A kárpátaljai görög katolikus ifjúság összefogása, elfeledett értékeinek, hagyományainak megismertetése. - Az ifjúság erkölcsi nevelése. - Meglévő közösségek megerősítése és összefogása. - Új közösségek kialakulásának elősegítése és támogatása. - Az ifjúság helyben maradásának elősegítése.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Karácsfalvai Görög Katolikus Ifjúsági Találkozó. - Görög katolikus gyerekek nyári táboroztatása. - Antalóci Görög Katolikus Ifjúsági Találkozó. - Gitártábor. - Általános iskolás gyerekek hittanversenye. - Regionális találkozók. - Téli nyelvi hittantábor.
Kiadványok: Görögtűz
Egressy Miklós (elnök)
84
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
KÁRPÁTALJA Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség Zakarpatszka Uhorszka Aszociacija Szkautiv Hungarian Scout Association in Transcarpathia
89600 Munkács Kossuth Lajos utca 1. Telefon/fax: +380 3131 54638 Mobil: +380 50 979 1137
[email protected]
Működési célkitűzések: - A cserkésztörvények következetes megtartása; - Istenhitre alapozott neveléssel rávezetni az ifjúságot a lelki és erkölcsi értékek megbecsülésére; - a kárpátaljai magyarság kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolása, megőrzése és átadása a fiatalabb nemzedéknek; - Kárpátalja magyarok lakta településein cserkészcsapatok alakítása; - testvéri kapcsolatok létrehozása és ápolása más cserkészszövetségekkel; - a honpolgári erényekre való nevelés.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Nyári csapattáborok. - Vezetőképző táborok, tanfolyamok. - Cserkésznapok. - Vetélkedők, kulturális rendezvények szervezése. - Hagyományörző programok. - Történelmi emlékhelyek, műemlékek, sírok gondozása. - Betlehemi Láng terjesztése. - Bálok, táncházak.
Popovics Pál (elnök) Henkel Beatrix (alelnök)
Gajdos Katalin, Farkas Nikolett, Birta Zoltán (elnökségi tagok)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
85
KÁRPÁTALJA 88000 Ungvár Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége Egyetem út Zakarpatske Uhorskomovne Tovarystvo Studentiv ta Molodykh (vul. Univesytetska) 21/501/b Doslidnykiv Telefon/fax: +380 312 643786 Transcarpathian association of hungarian speaking students
[email protected] and young researches
Működési célkitűzések: - Az Ungváron tanuló magyar ajkú diákok érdekképviselete; - a diákok kulturális, tudományos és szabadidős tevékenysége színvonalas folytatásának biztosítása; - az Ungváron tanuló magyar diákok tanulmányai nak segítése az irodánk nyújtotta eszközök segítségével, valamint az anyanyelvű oktatás szintjének emelése; - a magyar ajkú diákok tájékoztatása minden aktuális pályázati kiírásról, a civil szféra minden lehetőségéről ifjúsági téren, valamint kapcsolatok teremtése és ápolása más határon túli és anyaországi diákszervezetekkel; - kapcsolatfelvétel más kárpátaljai és ukrajnai ukrán ifjúsági szervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal;
- a magyar fiatalok öntudatának erősítése, a szülőföldön maradás fontosságának népszerűsítése; - egy öntudatos, ám a többségi nemzettel mégis toleráns magyar értelmiségi réteg nevelése. Fontosabb projektek, rendezvények: - Gólyatáborok. - Gólyabálok. - Kárpátaljai Diáknapok. - Kárpátaljai Magyar Tudományos Diákkonferenciák. - Kárpátaljai Nyári Egyetem. Kiadványok A Kárpátaljai Magyar Tudományos Diákkonferencia Publikációs Kötete
Seremet Sándor (elnök) Szabó Sándor (alelnök)
86
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
KÁRPÁTALJA Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete Molodizhna orhanizacija Tovaristva uhorskoi kulturi zakarpatja
Működési célkitűzések: - a Kárpátalján élő magyar ifjúság kulturális életének támogatása, segítése, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, nemzeti tudatának formálása és kialakítása; - együttműködés más kárpátaljai magyar ifjúsági szervezetekkel, valamint kapcsolatok fenntartása ukrajnai és külföldi ifjúsági szervezetekkel; - törekedés a kölcsönös kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére a magyar ifjúság többi részével, együttműködés a Magyar Ifjúsági Konferenciával és más ukrajnai, anyaországi és külföldi magyar ifjúsági, kulturális és társadalmi szervezetekkel; - együttműködés a kárpátaljai és határon túli történelmi egyházakkal.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
87
MIK almanach felv.pdf
FELVIDÉK Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Zväz skautov maďarskej národnosti Hungarian Scouts Association in Slovakia
92901 Dunaszerdahely Szent István tér (Nám. Sv. Stefana) 6. Telefon: +421 31 5527121 Fax: +421 31 5521042
[email protected] www.szmcs.sk
Működési célkitűzések: - A Szövetség küldetése és célja a szlovákiai magyar gyerekek és ifjúság valláserkölcsi magatartását, testi és szellemi képességét fejleszteni kívánó nevelés a cserkészet eszméinek szellemében. - Az egyetemes magyarság és a szlovákiai magyar kisebbség hagyományainak és népi kultúrájának ápolása. - A cserkészmozgalom terjesztése, működési felté teleinek biztosítása. - Hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása. - Nemzetközi találkozók, táborok szervezése. - A teljes önkéntesség következetes érvényesítése. - Aktív környezetvédelem, illetve az erre való nevelés. - Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. - Információk, pályázati lehetőségek begyűjtése és közvetítése a cserkészcsapatok és más ifjúsági szervezetek részére Felvidéken
Fontosabb projektek, rendezvények: - Heti nevelőmunka kiscsoportokban. - Konferenciák, találkozók. - Vezetőképzések: segédtiszti, őrsvezetői, segédőrsvezetői, kiscserkészvezetői, vízivezetői képzések, vezetői motivációs tréningek. - Országos akadályverseny és métabajnokság. - Kulturális rendezvények, hagyományőrző programok szervezése. - Vetélkedők: történelmi, emberjogi, népdal, cserkészismereti, stb. - Cserkésztáborok, nagytáborok, kirándulások. - Betlehemi Békeláng szétosztása. - Segélyadomány gyűjtése és eljuttatása elsősorban Csángóföldre (Románia) és Kárpátaljára. - Cserkészkiállítások, Cserkésznapok szervezése. - Országos lelkinapok szervezése.
Csémi Szilárd (ügyvezető elnök) Török András (Szövetségi Cserkésztanács elnöke)
Asztalos Zoltán (mozgalmi vezetőtiszt) Kocur László (vezetőképző vezetőtiszt)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
Kiadványok: Cserkész című havilap, KüBi című hírlap, Vezetői Hírmondó, a Fórum hírlevél kapcsolódó rovatai.
91
FELVIDÉK 81451 Pozsony Klarisszák (Klariská) 7. Telefon: +421 907 510502
[email protected] www.diakhalozat.sk
DIÁKHÁLÓZAT Študentská siet Student Network Működési célkitűzések A Diákhálózat egyetemista és középiskolás diákok szervezete. Fő célja a diák-érdekvédelem szakmai, oktatási, kulturális és szociális téren. Feladatának tekinti továbbá a tehetséges diákok felkarolását, már működő diákcsoportok munkájának segítését, valamint új kezdeményezések kialakulásának támogatását. Koordinálja a klubokból, középiskolás alapcsoportokból érkező kezdeményezéseket és segíti ezek megvalósulását; kulturális és szakmai programokat szervez. Képviseli tagjai érdekeit állami és társadalmi fórumokon. Független, apolitikus szervezet.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Diák önkormányzati vezetőképzés. - Hallgatói Parlament. - Nyári egyetemek, szakmai gyakorlatok, részképzés (társszervezés). - Felsőoktatási tájékoztató. - Gímesi művelődési tábor főiskolások számára. - Nyári Ifjúsági Tábor. - Fesztiválok, diákbálok (Pozsony, Nyitra, Kassa).
Kiadványok: Alma Mater Hova Tovább – felsőoktatási tájékozató
Tóth Tímea (elnök)
92
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
FELVIDÉK Magyar Ifjúsági Közösség Spoločenstvo maďarskej mládeže Hungarian Youth Community Működési célkitűzések: A Magyar Ifjúsági Közösség természetes személyek önkéntes társulásával jött létre, akiknek közös érdeke a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű ifjú állampolgárai társadalmi ténykedésének felvirágoztatása főként: - kultúránk és történelmi hagyományaink megőrzése és fejlesztése; - a művelődés és a tudomány eredményeinek népszerűsítése; - a turizmus, a sport és a környezetvédelem; - az emberi kapcsolatok ápolása a társadalmi és kulturális élet területén; - a történelmi és kulturális emlékek védelme; - az ifjú nemzedék politikai képzése; - az ifjúsági tematikájú kiadványok és ismeretterjesztő anyagok, kiadása és terjesztése terén. Fontos céljának tekinti a felvidéki magyar ifjúsági intézményrendszer megteremtését; Ifjú tehetségek felkarolása, támogatása.
81557 Pozsony Május 1 tér 10–12. Telefon: +421 903 837393
[email protected]
Fontosabb projektek, rendezvények: Szlovákiai Nyári Szabadegyetemek Téli tábor (a téli sportok szerelmeseinek). MIK tavaszi táborok. Pathi Szabadegyetem Ifjúsági tábor. Filmvetítések, kiállítások, megemlékezések nemzeti ünnepeinken, képzések, koncertek.
Neszméri Csilla (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
93
FELVIDÉK 94123 Andód 14. Telefon: +421 908 117531
[email protected] [email protected] www.kik.sk
Keresztény Ifjúsági Közösségek Krestanské Spolocenstvá Mládeze Christian Youth Community Működési célkitűzések: - A Katolikus Anyaszentegyház ifjúsági és családpasztorációs munkájának a támogatása. - A keresztény értékrend közvetítése a fiatalok számára. - Az adott katolikus plébániaközösségek segítése és megtámogatása, számukra évi több ifjúsági találkozó szervezése. - Hagyományőrzés és hagyományápolás. - Katolikus értelmiségi fórum kialakítása. - Vallási és szellemi értékek védelme.
Fontosabb projektek, rendezvények: - KIN – Katolikus Ifjúsági Nap (évente négy alkalommal); - KIK IHS – lelkigyakorlatok; - Katolikus Ifjúsági és Családtábor; - közös farsangi bál, sítúrák, szilveszterek; - zarándoklatok; - havi rendszerességgel vallásos előadások, közösségi programok, egyéb kulturális és vallási programok.
Kiadványok: Itt vagyunk Ezredfordulós füzetek
Nagy Attila (elnök)
94
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
FELVIDÉK 04801 Rozsnyó Kósa-Schopper utca 25. Telefon: +421 58 7881897
[email protected] www.firesz.sk
Fiatal Reformátusok Szövetsége Zväz Mladych Reformovanych Alliance of Young Reformed People Működési célkitűzések: - Cél a fiatalok és gyermekek körében terjeszteni az Evangélium üzenetét, ezáltal elősegíteni a lélekmentést és a keresztyén hitben való elmélyülést. - Bekapcsolódni az egyház missziói munkájába. - Segíteni a helyi ifjúsági bibliakörök létrehozását, valamint olyan szakcsoportokat működtetni, amelyben lehetőség nyílik a munkatársak tapasztalatcseréjére. - A szövetség fontos küldetésének tartja a nemzeti identitás felvállalását és erősítését.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Téli és nyári ifjúsági táborok; - gyermektáborok, tinitáborok; - országos ifi találkozó –Élesztő; - havi ifi napok – Felemelő; - havi munkatársi találkozók –Ébresztő; - Cantate Domino – Firesz kórus; - Hit-nap – egynapos alkalom alapiskolák tanulói számára; - kirándulások, sportnapok; - Evangelizációk.
Kiadványok: A Cantate Domino – Firesz kórus két CD-je
Molnár Árpád (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
95
FELVIDÉK Via Nova Ics
Idézet az alapszabályunk preambulából: A Via Nova Ifjúsági Csoport preambulumában hangsúlyos szerepet kapnak a hagyományos értékek és nemzetrész képviselete . - „ …Valljuk, hogy létezik erkölcsi rend, amely az emberi akarat felett áll. - Valljuk, hogy az igazság megismerhető, és a közéleti cselekvés kiindulópontjává tehető. - Valljuk, hogy az ember mindenekelőtt lélek, érzés, gondolat; az emberi élet nem merül ki a fogyasztásban, s a mégoly vonzó vágyak minél gyorsabb kielégítésében. - Valljuk, hogy noha mindannyian gyarló és hibákat vétő lények vagyunk, megvan a képességünk a javulásra és az erkölcsi tökéletesedésre. - Valljuk, hogy az emberellenes XX. századi események erkölcsi elbizonytalanodáshoz vezető évtizedei után, múlhatatlanul szükségünk van a lelki, szellemi megújulásra.
81105 Pozsony Csajak utca 8. Telefon: +421 903 928913
[email protected] [email protected] www.ics.sk
- Valljuk, hogy az ember felelősséggel tartozik önmaga, családja és nemzete boldogulásáért; hogy aki nem tesz meg mindent önmagáért, családjáért, hazájáért, az nem fogja becsülni azt sem, amit családjától és hazájától kap…” Szervezetünk a felvidéki magyar fiatalok érdekképviseletével foglalkozik, mint a Magyr Koalíció Pártjának társult szervezete elsősorban közéleti kérdésekkel foglalkozunk. Fontos számunkra, hogy tudatosítsuk a fiatalokban azt, hogy egy-egy döntést mi is befolyásolni tudunk. Fő rendezvényeink: Kapocs Tábor (vándor tábor), Tátra - téli szabadegyetem, Határtalan Fesztivál, Hagományőrző és folk sátor különböző fesztiválokon, Szlovákiai Szabadegyetem (szlovák partnereinkkel), Beiratkozási Körút, csapatépítő tanfolyamok, politikiai és történelmi előadások, megemlékezések, színházi előadások, kampányok – nem csak választási.
Nagy Péter (elnök) Hodosy Szabolcs (ügyvezető)
96
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
FELVIDÉK Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat Študentská samospráva Univerzity J. Selyeho
A Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat (SJE HÖK) egy hallgatókból álló képviseleti és érdekvédelmi szervezet. A hallgatói önkormányzatiság fogalma Szlovákiában kevésbé ismert, azonban Európában széles körben elfogadott orgánum. A SJE HÖK egy hatékonyan működő érdekképviseleti és -védelmi szervezet, amely az egyetem hallgatóiból áll és a hallgatók érdekeit képviseli, ill. védi, valamint részt vesz az egyetem tudományos, kulturális és társasági életének szervezésében. A Selye János Egyetem talán az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény az országban, amely ilyen jellegű apparátussal büszkélkedhet. Fő célja, hogy kialakítson egy igazi, összetartó egyetemista közösséget. Ebből kifolyólag az önkormányzat tevékenységi köre amellett, hogy nagyon sokrétű, főként az egyetem hallgatói és az egyetem vezetése közt való közvetítés, a hallgatók véleményének megismerése,
94501 Komárom Pozsonyi út 2.
[email protected] portal.hok.sk
annak képviselete, érdekeinek védelme, valamint a hallgatók tájékoztatása az egyetemen történő eseményekről, változásokról. Főbb HÖK-ös szervezésű rendezvények: Gólyatábor, Egyetemei Diákbál, Sportnap, Komáromi Egyetemi Napok, Tanár-Diák est, Egyetemi Filmklub, Vezetőképzők. Szervezetünk folyamatos kapcsolatban áll más hallgatói és ifjúsági szervezetekkel is, mint például a Felvidéki Diákhálózattal, az ELTE Bölcsészettudományi Kar HÖK-ével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával Magyarországról, a Študendstká Rada Vysokých Škôl nevű szervezettel, továbbá valamennyi magyar diákszervezettel és HÖK-kel az egész Kárpát-medencéből.
Czibula Ádám (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
97
MIK almanach hu.pdf
MAGYARORSZÁG Doktoranduszok Országos Szövetsége
1055 Budapest Kossuth Lajos tér 9. III. emelet/1. Telefon: +36 1 222 1819 Fax: +36 1 220 3608
[email protected] www.dosz.hu
A DOSz a Magyarországon akkreditált doktori iskolákkal doktoranduszi vagy doktorjelölti jogviszonyban álló személyek törvényben nevesített érdekvédelmi szervezete, amelynek célja – tagjai érdekeinek védelme mellett – a magyar doktori képzés minőségének folyamatos növelése. E feladatának eleget téve sokrétű tevékenységet végez - érdekképviseleti munka, konferencia szervezés, pályázatfigyelés, kiadványok közzététele, stb. – amelyről honlapunkon reményeink szerint részletes, egyre bővülő és folyamatosan frissülő információkat talál. Amennyiben az itt található információkon túlmutató kérdése, észrevétele van, kérjük, keressen fel minket elérhetőségeink valamelyikén; javaslatait örömmel fogadjuk.
dr. Kocsis Miklós (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
101
MAGYARORSZÁG FIDELITAS
A Fidesz - Magyar Polgári Párt ifjúsági társszervezeteként, egy új nemzedék képviseletében alakult meg a Fidelitas 1996-ban. A markánsan jobbközép irányultságú nemzedéki tömörülést már a rendszerváltás után eszmélő nemzeti szabadelvű, konzervatív és kereszténydemokrata gondolkodású diákok hozták létre. A Fidelitas kezdetektől fogva sorai közé vár minden fiatalt, aki felelősséget érez kisebb és nagyobb közösségeinkért, akinek fontos az őseinktől kapott kultúra megőrzése és továbbadása, környezetünk védelme, a keresztényi alapokon nyugvó szolidaritás eszméje, a tisztes versenyre épülő piacgazdaság gondolata, és az ezer éve európai, lélekben egységes magyar nemzet felvállalása. A Fidelitas alapításától kezdve céltudatosan képviseli ezen értékeket, és úgy véli: a magyarság szellemi-erkölcsi megújulása, végső soron gazdasági
1428 Budapest Pf. 59 Telefon: +36 1 441 5402 Fax: +36 1 441 5406
[email protected] www.fidelitas.hu
megerősödése és a negyven éves diktatúra utáni talpra állása nem képzelhető el a társadalmat ös�szetartó közösségi háló újraszövése nélkül. Meggyőződésünk, hogy a szabad nemzetek körébe való végleges visszatérésünk nem cél, hanem eszköz: uniós csatlakozásunk egy felemelt fejű, gyarapodó, elesettjeit és szegényeit felkaroló, értékeire büszke és a világban eligazodni tudó nemzet esélyét teremti meg. Rajtunk, fiatalokon is áll, hogy élni tudunk-e a lehetőséggel.
Ágh Péter (elnök) dr. Vántsa Botond (alelnök)
102
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MAGYARORSZÁG Gyermek és Ifjúsági Konferencia
1399 Budapest Pf. 701/240 Telefon: +36 20 205 4760
[email protected] www.gyik.hu
A Gyermek és Ifjúsági Konferenciát (GyIK) a gyermek és ifjúsági közösségeket tömörítő, a gyermekek, fiatalok és közösségeik számára szolgáltatásokat nyújtó, az említett korosztályok élethelyzetének feltárásával foglalkozó szervezetek alapították, azért, hogy megvalósulhasson a magyarországi gyermekek és fiatalok érdekeinek, képviselt szervezeteink országos szintű, egységes és eredményes képviselete. A Gyermek és Ifjúsági Konferencia fő feladata az ifjúsági civil szervezetek, szakmai érdekképviselete a helyitől az országos szintig. Munkánkat hálózatos kapcsolatrendszer és a felénk megfogalmazódó véleményekre való nyitottság valamint politikai függetlenség jellemzi. Célunk elérése érdekében fórumszerű működést kívánunk munkánk során megvalósítani.
Fábián Judit (elnök) Pongrácz Gábor (MIK küldött)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
103
MAGYARORSZÁG Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
Feladatunk, hogy minden olyan problémával foglalkozzunk, mely országosan érinti a felsőoktatásban tanulókat. Célunk a magyar felsőoktatás színvonalának emelése, és ezzel párhuzamosan a hallgatóság részére nyújtott tanulmányi és szociális szolgáltatások magas színvonalának biztosítása. Folyamatosan részt veszünk a felsőoktatásra vonatkozó jogalkotásban, és együttműködünk más hallgatói, érdekképviseleti szervekkel. Szervezetünk nagy hangsúlyt fektet a határon túli, magyar felsőoktatási intézményekkel és hallgatókkal való kapcsolattartásra, és az európai és nemzetközi hallgatói mozgalmakban való részvételre. Rendezvényeinkkel (vezetőképzők, gólyatábor-program, EFOTT, kulturális és határon túli fesztiválok) segítséget nyújtunk a hallgatói önkormányzatok munkájához, és számukra állandó tájékoztatást biztosítunk
1055 Budapest Szent István körút 11. Telefon: +36 1 460 0575 Fax: +36 1 321 2878
[email protected] www.hook.hu
a felsőoktatás- és az oktatáspolitika helyzetéről. Folyamatosan munkálkodunk azon, hogy pályázatok útján támogassuk az intézményi, regionális és hallgatói kezdeményezéseket, és megteremtsük a szövetség jól működő belső kommunikációját.
Miskolczi Norbert (elnök)
104
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MAGYARORSZÁG 1063 Budapest Munkácsy Mihály utca 23. Telefon: +36 1 353 0624
[email protected] www.idf.hu
Ifjúsági Demokrata Fórum
Működési célkitűzések: - Az Ifjúsági Demokrata Fórum a keresztény-konzervatív értékrend mentén működő és tevékenységét kifejtő ifjúsági szervezet. - Céljaink: a magyar hagyományokat tisztelő, gyakorló és terjesztő keresztény-konzervatív ifjúság ös�szefogása, az ifjúságpolitika ilyen értékek alapján történő alakítása. - A magyar nemzet kulturális egységének meghirdetése, szellemi integrálása és ennek a körülménynek megfelelni képes ifjúság megteremtése.
Fontosabb projektek, rendezvények: - Határon túli magyar ifjúság táboroztatása, szervezeteikkel folyamatos együttműködés.
Kiadványok: IDF Hírlevél
Lasztovicza Gábor (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
105
MAGYARORSZÁG Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
1053 Budapest Veres Pálné utca 10. I. emelet Telefon: +36 1 999 8315 Fax: +36 1 327 1948
[email protected] www.iksz.net
Következetesen igyekszik képviselni a keresztény szellemiségű fiatalok és minden tisztes jövőképpel rendelkező fiatal érdekeit, valamint ilyen szellemiségű rendezvényeket szervez. E körben különös tevékenysége: - Rendszeres közéleti előadássorozatok szervezése (kereszténydemokraták a közéletből, szociológusok, politológusok, közgazdászok). - Politikai jellegű kezdeményezések. - Állásfoglalás aktuálpolitikai kérdésekben (elsősorban ifjúsági és egyházi ügyekben). - Részvétel az ifjúságpolitikai párbeszédben. - Részvétel és segítség a KDNP és az MKDSZ kezdeményezéseiben, rendezvényein.
dr. Rétvári Bence (elnök)
106
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MAGYARORSZÁG HÁLÓ
1053 Budapest Ferenciek tere 7/8. III. lépcsőház II. emelet Telefon: +36 1 266 0723
[email protected] www.halo.hu
Háló katolikus indíttatású keresztény mozgalom, mely nyitott minden jóakaratú ember felé. Küldetése, hogy evangéliumi gyökereit korszerűen, a mai világban megjelenítse. A Háló az Egyházon belül él, és annak közösségi arcát hordozza. A személyt alapvetően közösségben képzeli el, ezért az arra vágyókat segíti, hogy közösségre leljenek. Alapvető működése a közösségek közötti kapcsolatépítés. A Háló magyar kezdeményezés, őrzi és építi nemzeti értékeinket és egyúttal közös szolgálatra törekszik más nemzetekkel. Tevékenysége elsődlegesen a Kárpát-medencében zajlik. A Háló az embereket abban segíti, hogy teremtettségből fakadó hivatásukat megtalálják és megéljék. Az emberre a maga teljességében tekint, beleértve lelki, szellemi, fizikai létét, és hozzájárul, hogy élete igényes és minőségi legyen. A Háló a küldetését az egymás iránti felelősségteljes személyes kapcsolatokban és barátságokban éli meg.
Koncz András (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
107
MAGYARORSZÁG Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottsága
Működési célkitűzések: - Az egyházon belüli ifjúsági munka támogatása. - Országos ifjúsági napok szervezése. - Gyülekezeti ifjúsági élet támogatása, serkentése.
1085 Budapest Üllői út 24. Telefon: +36 1 429 2037 +36 1 317 0770
[email protected] www.lutheran.hu
Fontosabb projektek, rendezvények: - Ifjúsági konferenciák, gyermektáborok minden évben, 400-500 fő részvételével. - Országos Ifjúsági Csendesnap. - „Szélrózsa” Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó (Váralja, Bodajk, Debrecen), 1000 fős részvétel. - Évente pályázati kiírás evangélikus fiatalok részére (vers- és prózaírás, fotó, grafika, rajz).
Bencsik János (képviselő)
108
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MAGYARORSZÁG Magyarországi Református Egyház Zsinati Ifjúsági Iroda
1146 Budapest Abonyi utca 21. Telefon: +36 1 460 0702 Fax: +36 1 460 0703
[email protected]
A Zsinati Ifjúsági Irodát (Iroda) 1999-ben hozta létre a Magyarországi Református Egyház (MRE). Az Iroda korlátozott keretek között sokrétű célokat hivatott megvalósítani. Ezt a sokrétűséget az iroda kapcsolat- és feladatrendszerének meghatározásával lehet áttekinthetővé tenni: 1. Belső egyházi kapcsolattartás, hálózatépítés és szolgáltatás. 2. Ökumenikus (testvéregyházakkal való) kapcsolattartás. 3. Civil és kormányzati kapcsolattartás. 4. Nemzetközi kapcsolattartás. 5. Országos ifjúsági projektek (találkozó, vezetőképzés, fórumok stb.) szervezése, szervezésének koordinálása.
Siba Balázs (zsinati ifjúsági referens) Kis Renáta (zsinati ifjúsági asszisztens)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
109
MAGYARORSZÁG Societas – Új Mozgalom
Támaszkodunk a hagyományos szociáldemokrácia értékeire, a Szocialista Internacionálé, valamint az Ifjúsági Szocialista Internacionálé (IUSY) elvi útmutatására. Figyelembe vesszük az Európai Szocialisták Pártjának és az ECOSY - Európai Ifjú Szocialisták által képviselt értékeket és az új típusú baloldali gondolkodásmódot. Elkötelezettek vagyunk egy szabad, európai és progresszív Magyarország megteremtése iránt, amelynek közélete a demokrácia, az emberi jogok és egymás tisztelete, a tolerancia és a szolidaritás, a közéleti tisztaság és felelősség, az alkotmányosság és a szabad véleménynyilvánítás és demokratikus együttműködés értékei mentén szerveződik.
1061 Budapest Jókai utca 6. Telefon/fax: +36 1 459 7144
[email protected] www.societas.hu
Értékként tekintünk a szabadságra, toleranciára és sokszínűségre, amelynek értelmében senkit sem érhet hátrány származása, nemzetisége, neme, bőrszíne vagy világnézete miatt. Elkötelezettek vagyunk a szolidaritás értéke mellett. Elkötelezettek vagyunk természeti és épített környezetünk védelme, valamint a gazdasági és ökológiai értelemben is fenntartható fejlődés megteremtése mellett. Támaszkodunk a kortárs baloldali mozgalmak törekvéseire is egy ifjúsági politikai közösség építésében.
Varga László (elnök) Brunner Tibor (alelnök)
110
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MAGYARORSZÁG Új Generáció
1143 Budapest Gizella út 36. Telefon: +36 30 692 6128 Fax: +36 1 221 4583
[email protected] www.ujgeneracio.hu
Az Új Generáció a fiatalok hangján szólal meg, az érdekeiket tisztán, liberálisan képviseli. „Felnőtt egy új generáció. Talán nyitottabb és szabadabb, mint a korábbiak. Ez a generáció a rendszerváltás idején lett nagykorú, ezért teljesen magáénak érzi az új világot. Kimondhatjuk: rólunk van szó. Más nyelvet beszélünk, mint a többiek,ez a hang mégsem jelenik meg a magyar politikai életben. Avítt és unalmas módon beszélnek olyan dolgokról, amelyeket nem is értünk. Más kérdésekben azt nem értjük, miért van ilyen nagy csönd.” (Részlet az SZDSZ Új Generáció alakuló gyűlésére szóló levélből)
Szabadai Viktor (elnök)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
111
MAGYARORSZÁG Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete
Az Egyesület 1989-ben alakult, mára ők lettek a legnagyobb magyar zsidó ifjúsági szervezet. Tagjaik száma 1000 fölött van, nagyobb rendezvényeiken közel ötszáz fiatal szórakozik együtt. Budapesti, debreceni, pécsi és szegedi szervezetük valamint a Maimonides Kör szervez rendszeresen programokat. Működési célkitűzések: - Az UJS célja a zsidó ifjúság közösségi életének szervezése, a zsidó kultúra fenntartása.
1075 Budapest 5 Pf. 333 Telefon: +36 1 374 3069
[email protected] www.ujs.hu
Fontosabb projektek, rendezvények: - UJS Maimonides Körének működtetése: magas színvonalú kulturális, filozófiai, társadalomtudományi előadások szervezése; illetőleg polihisztori tevékenységet folytató zsidó fiatalok tömörítése. - Hagyományőrző Nyári Tábor. - Chanukka bál. - Purim bál.
Weisz Péter (elnök)
112
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MIK almanach kozig.pdf
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSA Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság Gyermek- és Ifjúsági Osztály
1054 Budapest Hold utca 1. Telefon: +36 1 428 9815
[email protected] www.szmm.gov.hu
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a Magyar Köztársaság Kormányának jelenleg ifjúsági ügyekért is felelős tárcája. A SZMM Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága koordinálja a kormány ifjúságpolitikáját. A szak államtitkárhoz tartozó Gyermek és Ifjúsági Osztály felelős a szakterület igazgatási ügyeiért. Az osztályt főosztályvezető-helyettes irányítja, hat köztisztviselő és három szakértő segíti munkáját. A minisztérium statutuumban meghatározott feladata, hogy biztosítsa a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) és a MIK Állandó Bizottság (ÁB) működését, továbbá, hogy elősegítse az anyaországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek közötti szakmai kapcsolatok kiépítését és fenntartását, valamint a két- és többoldalú ifjúságszakmai együttműködéseket. Intézményrendszerét és állami szolgáltatásait úgy alakítja, hogy a határon túli és hazai ifjúsági közösségek és szakmai hálózatok összefüggő rendszert alkossanak (szakmai integráció). Ezt úgy kívánja elérni, hogy intézményrendszerének szolgáltatásait megnyitja a határon túli magyar ifjúsági
közösségek, ifjúsági szakemberek számára, valamint a határon túli és hazai szervezeteket motiválja arra, hogy bekapcsolódjanak a közös szakmai együttműködésbe. A tárca kiemelt feladatának tekinti a MIK Alapító Okiratában, valamint a Kolozsvárott, 2008. június 15-én tartott ülés zárónyilatkozatában megfogalmazott értékek és célok megvalósítását, azaz: „A MIK legfontosabb feladatának továbbra is az összmagyar ifjúság egységes szakmai érdekképviseletét és szerteágazó partneri kapcsolatrendszer kialakítását tartja.” A határok átjárhatóvá válása, a fiatalok mobilitásának növekedése nem szorítja háttérbe a közös történelem, a közös kultúra, a közös nyelv értékét, a közös múlt mellett a közös jövő fontosságát, amelyet a Magyar Ifjúsági Konferencia is – megújulva - képvisel. Ebben a munkában a magyar ifjúságpolitika eddig felhalmozott ismereteivel, tapasztalataival sokat adhat, és a világ, valamint a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetektől sokat kaphat.
Rauh Edit (esélyegyenlőségi szakállamtitkár) Bodor Tamás (főosztályvezető-helyettes)
Debreczy Márta (szakmai főtanácsadó)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
115
MIK almanach hatter.pdf
HÁTTÉRINTÉZMÉNY Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat
Az FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat a hazai ifjúsági munka 1995-ben alapított módszertani központja. Jelenleg 54 köztisztviselőt foglalkoztat. A dolgozók jelentős része ifjúságügyi szakember is egyben. Az intézmény, amely a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egyik igazgatósága, kilenc telephelyen működik. Budapesten található az intézmény igazgatósága, a Fiatalok Lendületben Programiroda, valamint a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda. Továbbá 6 vidéki nagyvárosban található meg a többi régió irodája. Az intézmény szorosan együttműködik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – amely egyben a felügyeleti szerve is – illetékes szakállamtitkárságával. Elsődleges célcsoportjai/partnerei az ifjúsági szakemberek (ifjúságsegítők, ifjúsági vezetők), az önkormányzatok, az egyéb fiatalokkal foglalkozó szakemberek (tanárok, kutatók, képzők, szociális munkások stb.), valamint közvetve maguk a fiatalok is.
Magyarország 1525 Budapest Pf. 20 Telefon: +36 1 438 1053
[email protected] www.mobilitas.hu
Az intézmény munkájának fő célja, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak be a társadalmi együttműködésekbe, pontosabban találják meg helyüket a gyorsan változó világban. Ennek érdekében olyan programokat valósít meg, amely a fiatalok közösségekkel való együttműködését segíti elő. Az intézmény két nagy jelentőségű ifjúsági támogató program döntéshozó mechanizmusának működtetésében is közreműködik. Egyrészt a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram 8 tanácsának (1 központi és 7 regionális) titkársági feladatait látja el, együttműködve az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel, másrészt az Európai Unió Fiatalok Lendületben Program Bíráló Bizottságát működteti. Kiemelten részt vesz a Nemzeti Ifjúsági Stratégia végrehajtását biztosító kétéves kormányzati cselekvési tervek kidolgozásában, megvalósításában és értékelésében. Koordinálja az Európai Bizottság által támogatott Eurodesk európai ifjúsági informá-
Veres Judit Inez (igazgató) Letenyeiné Mráz Márta (igazgatóhelyettes)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
119
HÁTTÉRINTÉZMÉNY Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat
Magyarország 1525 Budapest Pf. 20 Telefon: +36 1 438 1053
[email protected] www.mobilitas.hu
ciós hálózat magyarországi működését, valamint akkreditált képző intézményként évente közel 100 továbbképzést szervez fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára. Konferenciákat, fórumokat és egyéb rendezvényeket rendez a fiatalokért dolgozó emberek számára. 2009 eleje óta a Mobilitáshoz kerültek a határon túli ifjúsági ügyek is. Az intézmény igazgatóságán két munkatárs foglalkozik a határon túli szervezetek irányába tervezett szolgáltatások megvalósításáért, valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) titkársági feladatainak ellátásáért. A fentiekben leírt szolgáltatások nagy része hozzáférhető a határon túli ifjúsági közösségek számára is.
Venczel Endre (határon túli ügyek koordinátora) Pintér Norbert (határon túli ügyek referense)
120
Pribilné Szegedi Erika (pénzügyi szakreferens)
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
MIK almanach doku.pdf
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 2000. március 16-án, Székelyudvarhelyen tartotta - a tavaly novemberi alakuló ülést követő – első rendes ülését. A MIK- ben képviselt magyarországi és Magyarország határain túli magyar ifjúsági szervezetek közösen emlékeztek meg az 1848- 49- es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ünnepi alkalom lehetőséget nyújt az ifjúsági szervezetek számára arra, hogy kinyilvánítsák közös álláspontjukat: nemzet és szabadság szorosan összetartozó fogalmak. Az egyén csak nemzetének szabadságán keresztül tudja megélni saját szabadságát és csak szabad nemzet tudja biztosítani tagjainak az egyéni szabadságot. A magyar ifjúsági szervezetek tevékenységük során a fiatalok – életük minden területére kiterjedő – szabadságának és a magyarság egésze szabadságának kiteljesítésén munkálkodnak. A MIK egyetértését fejezte ki az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) határon túli ifjúsági szervezetek, programok támogatására kiírandó pályázatainak terveivel kapcsolatosan. Ennek értelmében 2000 tavaszán az alábbi három témában jelennek meg pályázati kiírások: - Helyi ifjúsági közösségek újjáéledését és megerősödését segítő programok támogatása - Több határon túli régió közös ifjúsági szabadidős és ifjúsági kulturális programjainak támogatása - Működő magyar nyelvű ifjúsági média (írott és elektronikus sajtó) támogatása A pályázatok keretösszege együttesen 41 millió forint. A MIK két ülése között Állandó Bizottsága végzi munkáját, amely a MIK ülése által meghatározott és egyéb, MIK döntést nem igénylő feladatokat lát el. Az Állandó Bizottság 2000. május 31- ig kidolgozza a MIK működésének rendjét, munkájának kereteit szabályozó dokumentumot. A MIK tájékoztatót hallgatott meg a határon túli magyar nyelvű oktatás aktuális kérdéseiről, a magyar kormány határon túli kultúrát támogató stratégiájáról, a státusztörvény megalkotásának helyzetéről és a határon túli régiókban folytatott ifjúságkutatási programok eredményeiről. A MIK aggodalmát fejezi ki a Tisza sorozatos, Magyarországot és több határon túli régiót is érintő szen�nyezése, a környezetvédelmi előírások súlyos megszegése miatt.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
123
ZÁRÓNYILATKOZATOK A MIK követeli a szennyezést okozók felelősségre vonását és a természeti környezet lehető legteljesebb helyreállítását! A MIK 2000 nyarán tagszervezetei számára közös tábort szervez. A MIK következő rendes ülését 2000 októberében Budapesten tartja. Székelyudvarhely, 2000. március 16.
124
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a tavaly őszi budapesti alakuló és az ezév tavaszi székelyudvarhelyi ülése után harmadik alkalommal 2000. december 4-én Budapesten ülésezett. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel köszönti tagjai között a burgenlandi magyar ifjúsági szervezet képviselőjét, aki az ülésen írta alá a MIK Alapító Nyilatkozatát és vált ezáltal a Kárpát-medencei ifjúsági együttműködés részesévé. A Magyar Ifjúsági Konferenciában képviselettel rendelkező határon túli ifjúsági szervezetek, valamint az anyaország ifjúsági közösségei a MIK keretei között történt egyéves együttműködésüket sikeresnek minősítik. A vajdasági ifjúsági szervezetek tájékoztatták a Magyar Ifjúsági Konferenciát a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban végbement demokratizálódási folyamatokról. A MIK a számbelileg kisebbségben élő nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartását továbbra is egy demokratikus állam alapértékének tartja, ezért támogatja a Vajdaság magyar ifjúsági szervezeteit a magyar kisebbség jogainak érvényesítése érdekében végzett munkájukban. A MIK aggodalommal figyeli a romániai politikai helyzetet, és bízik abban, hogy a választások eredményei nem térítik el Romániát az európai integráció útjáról, ugyanakkor támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek legitim képviseletét ellátó Magyar Ifjúsági Tanácsot. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai elfogadták a fórum Szervezeti és Működési Szabályzatát, egyúttal megnövelték a MIK-be delegált szervezetek számát. A jövőben az erdélyi régiót tíz, Csángóföldet két, Muravidéket két, Horvátországot két, Burgenlandot két, a nyugati magyar ifjúsági szervezeteket két, Kárpátalját négy, Vajdaságot öt, Felvidéket hat, az anyaországot tizenhárom küldött képviseli. A Magyar Ifjúsági Konferencia tájékoztatót hallgatott meg a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény koncepciójáról, valamint a törvényelőkészítésben az ifjúsági ügyeket hangsúlyosan kezelő Magyar Állandó Értekezlet Oktatási valamint Kulturális Szakbizottságának tevékenységéről. A beszámolók ismeretében, a Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja a törvény megalkotását, mely jogszabály, elfogadása esetén jelentősen hozzájárulna a határon túl élő magyarság elnyomott, jogfosztott létéből fakadó hátrányos helyzetének enyhítéséhez. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány, komáromi magyar nyelvű felsőoktatás). A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy a Magyar Köztársaság 2001 - 2002. évi költségvetésében a határon túli ifjúsági szervezetek támogatására fordítandó összeg jelentősen nőtt. A MIK javasolja, hogy a határon túli ifjúsági programokat támogató jövő évi pályázatok elbírálásánál előnyt élvezzenek a régiókon át-
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
125
ZÁRÓNYILATKOZATOK nyúló ifjúsági programok, a magyar nyelv megőrzésére figyelmet fordító ifjúsági médiumok és a közművelődési egyesületek. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezetei számára fontos, hogy a szórványmagyarság életének területén is legyen mód a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek találkozójára, ezért 2001 tavaszán a Muravidéken és a Vajdaságban, 2001 őszén Horvátországban tart ülést. 2002 tavaszán Felvidéken, őszén Kárpátalján ülésezik a Magyar Ifjúsági Konferencia. Budapest, 2000. december 4.
126
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (a továbbiakban MIK) 2001. március 16- án Lendván, az új évezredben először, megalakulása óta negyedik alkalommal ülésezett. A Magyar Ifjúsági Konferencia anyaországi és határon túli régiókból delegált tagjai közösen emlékeztek meg az 1848-’49- es forradalom és szabadságharc évfordulójáról és vettek részt a lendvai ünnepségen. Az ünnep alkalmából a tagszervezetek ismét megfogalmazták: nemzedéki küldetésnek tartják közösségeik újjáépítését. A Kárpát- medence magyar ifjúsági közösségei a Magyar Ifjúsági Konferenciában való együttműködésükkel is e küldetésüknek tesznek eleget. A Magyar Ifjúsági konferencia üdvözli, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Külügyminisztérium a szaktárcák észrevételeinek figyelembevételével elkészítette a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény tervezetét. A MIK tagszervezetei egyben reményüket fejezik ki, hogy a törvényt a Magyar Országgyűlés konszenzussal fogadja el – jelezve, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában a magyarországi parlamenti pártok egyetértésre jutottak. A Magyar Ifjúsági Konferencia a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatóját hallgatta meg a magyarországi népesedési folyamatokról, a határon túli magyar családpolitikáról és a családok támogatásáról. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel üdvözölte, hogy a 2001- es esztendőben megkezdődik a határon túli oktatási- ifjúsági információ irodahálózat kialakítása és a határon túli ifjúságkutatás programja. A kutatás lehetővé teszi, hogy a státusztörvény életbelépése után folyamatosan mérni lehessen annak az ifjúságra gyakorolt hatását, illetve lehetőséget biztosít arra is, hogy a társadalomtudományokban dolgozó magyarországi kutatók együttműködjenek határon túli magyar szakemberekkel. A határon túli ifjúságkutatás eredményeinek feldolgozása után a teljes Kárpát- medencei magyar ifjúsági korosztály élethelyzetéről először lehet majd részletes képet kapni. A kutatás elkészülte több évtizedes igénye az ifjúságkutatással foglalkozó szakembereknek és a civil szervezeteknek egyaránt. A Magyar ifjúsági Konferencia fontosnak tartja a Kárpát- medencei ifjúsági összefogás kibővülését és azt, hogy a szervezetek kiszélesítsék kapcsolataikat az Európai Unió országainak ifjúsági szervezeteivel, azokkal közös programokat szervezzenek.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
127
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia stratégiai fontosságúnak tartja az összmagyar ifjúságot érintő, illetve a regionális rendezvények kiemelt támogatását; a nemzeti öntudatot és vallásosságot erősítő előadás- sorozatok, közönségtalálkozók, rendezvények szervezésének támogatását; kisebb régiók és a szórványvidék magyarságának fennmaradását és gyarapodását elősegítő stratégiák kidolgozását; a történelmi Magyarország területén az ifjúsági turizmus fejlesztését, turisztika hálózat kiépítését. Ezen kérdésekkel kapcsolatban a MIK munkabizottságai a testület júniusi ülésére szakmai előterjesztéseket dolgoznak ki. A Magyar Ifjúsági Konferencia fontosnak tartja 2001 nyarán egy MIK tábor megszervezését. A Magyar Ifjúsági Konferencia szükségesnek látja az Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerfogyasztásellenes és sport politikájának kivetítését a határon túli magyarlakta régiókra is. A Magyar Ifjúsági Konferencia ajánlással fordult a Wesselényi Miklós Közalapítvány felé, hogy határon túli tehetséges sportolók számára írjon ki ösztöndíjpályázatot. A Magyar Ifjúsági Konferencia, abból az igényből kiindulva, hogy a MÁÉRT ifjúsági szintű társfóruma kíván lenni, szükségesnek látja intézményesített részvételi lehetőségének biztosítását a MÁÉRT bizottsági munkálatain. A Magyar Ifjúsági Konferencia kéri a magyar Kormányt, hogy az I. világháborúban az Isonzó- menti harcokban elesett - Szlovénia területén nyugvó – magyar katonák sírjainak gondozására, a hősök emlékének ápolására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson. A Magyar Ifjúsági Konferencia ismételten aggodalmát fejezi ki a Tisza sorsa miatt és kéri a nemzetközi környezetvédelmi szervezeteket és kormányszerveket, hogy közösen, a legteljesebb határozottsággal lépjenek fel a vízgyűjtő területeken történő tar-vágás ellen. A konferencia arra kér minden ifjúsági és civil szervezetet, hogy nyújtson segítséget az árvíz sújtotta területeken élő embereknek. A MIK felkéri az Ifjúsági és Sportminisztériumot, hogy a kárpátaljai árvízkárosultak javára legkevesebb 1 millió forintot különítsen el a határon túli ifjúsági programokat támogató keretéből. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülését 2001 júniusában tartja a vajdasági Palicson. Lendva, 2001. március 16.
128
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 2001. június 16-án Szabadkán, az idén immár második alkalommal tartotta meg ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Európa Tanács azon ajánlását, mellyel a csángó identitás megőrzését támogatja és megköszöni Tytti Isohookana Asunmaa képviselő asszonynak a csángómagyarok ügyének érdekében kifejtett tevékenységét. A Via Spei csángó-magyar ifjúsági szervezet meghívja a MIK egyik ÁB ülését Csángóföldre, Moldvába. A Magyar Ifjúsági Konferencia köszönetét fejezi ki a Magyar Országgyűlés pártjainak a „Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény” megalkotásában való konstruktív és támogató részvételükért, továbbá a konszenzussal történő elfogadása érdekében tett erőfeszítéseikért. A MIK tagszervezetei egyben felkérik a határon túli magyar szervezeteket, hogy egységesen segítsék elő a törvény hatékony végrehajtását és alkalmazását, valamint kéri a magyar kormányt, hogy a meghatározó – MIK tag – kárpát–medencei magyar ifjúsági ernyőszervezetek számára teremtse meg az ajánlószervezeti munkában, a törvény végrehajtásában való részvétel lehetőségét. A Magyar Ifjúsági Konferencia meghallgatta a Belügyminisztérium tájékoztatóját a státusztörvény kapcsán a tárcára háruló feladatokról és a határátlépések megkönnyítésének tervéről. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli Magyarországnak az európai uniós csatlakozási tárgyalások során elért sikereit. A MIK tagjai tudatában vannak: Magyarország – remélhetőleg mihamarabbi – csatlakozása az Európai Unióhoz kaput nyit a teljes kárpát-medencei magyar ifjúság számára az európai együttműködés kínálta lehetőségek igénybevételére. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésének közelmúltban elért jelentős eredményeit, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem székhelyen kívüli, komáromi képzésének elindítását, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola által kiadott első állami okleveleket és a Sapientia Egyetem - az erdélyi magyar tudományegyetem - első ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakjainak októberi elindulását. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Agora Irodahálózat életre hívását, a szabadkai iroda megnyitását. A MIK javasolja az Agora irodahálózat bővítési stratégiájának olyan módon történő továbbgondolását, amelynek eredményeképpen az új irodák a kárpát – medencei szórványmagyarság ifjúságának életkörülményeit segítve jönnének létre, megszüntetve azokat a hiányokat, melyeket a határon túli magyar ifjúsági szervezetek önerejükből felszámolni a mai napig nem tudtak A fentiek értelmében a MIK szükségesnek tartja, hogy azon régiókban, ahol magyar ifjúsági szervezetek
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
129
ZÁRÓNYILATKOZATOK már évek óta végzik az irodahálózat tevékenységi körében megjelölt feladatokat, az érintettek közötti egyeztetés és feladatmegosztás alapján valósuljon meg a szakmai együttműködés. A MIK javasolja a nyugati-régió számára virtuális Agora iroda megnyitását a világhálón. A Magyar Ifjúsági Konferencia meghallgatta az Ifjúsági és Sportminisztérium értékelését a tárca határon túli magyar ifjúsági programokat támogató pályázati rendszeréről és azt sikeresnek ítélte. A Magyar Ifjúsági Konferencia létrehozza szakbizottsági rendszerét. A nyár folyamán megalakul az oktatási, a kulturális és egyházügyi, az ifjúsági, turisztikai és sport valamint a gazdasági bizottság. A Magyar Ifjúsági Konferencia köszönetét fejezi ki az immáron tíz éve működő Illyés Közalapítvány tevékenységéért és támogatja a közalapítványnak a határon túli ügyekben érdekelt tárcákkal való szoros együttműködését. A Magyar Ifjúsági Konferencia előadást hallgatott meg a vajdasági magyar autonómiakoncepciókról és az 1974 és 1990 közötti vajdasági autonómiáról. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai meghallgatták a G-17 Plus civil szervezet bemutatkozó előadását és megismerkedtek az OTPOR munkájával. A MIK tagjai elismerésüket fejezik ki a szervezeteknek a jugoszláviai demokratikus változásokban játszott szerepükért, azt az európai ifjúsági mozgalmak történetének egyik legfontosabb és legsikeresebb küzdelmének ítélik. A MIK tagjai támogatásukról biztosították a szervezetek további munkáját. A Magyar Ifjúsági Konferencia tisztában van azzal, hogy az OTPOR, a G-17 Plus és más civil szervezetek küzdelme nélkül nem jöhetett volna létre a MIK ülése sem egy szabad Jugoszláviában. A MIK bízik abban, hogy a jugoszláviai politikai és társadalmi folyamatok egy stabil berendezkedésű és demokratikus Jugoszláviához vezetnek. A Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja az erdélyi és a vajdasági régiókat képviselő, független ifjúsági szervezetek azon törekvését, miszerint politikai befolyástól mentesen akarnak tevékenykedni. A Magyar Ifjúsági Konferencia kívánatosnak tartja a határon túli magyar nemzeti közösségek támogatási rendszereinek szakmailag kifogástalan és stratégiailag előrelátó alakítását. A Magyar Ifjúsági Konferencia 2001 szeptemberében, Zánkán tartja meg vezetőképző és a határon túli magyar ifjúságpolitikai stratégiát kidolgozó táborát. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülését ősszel a horvátországi Eszéken fogja megtartani. Szabadka, 2001. június 16.
130
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 2001. november 24-én Eszéken, az idei évben immár harmadik alkalommal ülésezett. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel üdvözli az Európa Tanács Velencei Bizottságának jelentését, mely kilenc hasonló jellegű európai jogszabály vizsgálata alapján megállapítja, hogy az anyaország részéről történő támogatás indokolt és lehetséges, továbbá elismeri a tagállamok elsődleges felelősségét a határaikon túli nemzetrészeik védelmében. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtása érdekében megalakultak a határon túli magyar nemzeti közösségek részéről közreműködő testületek. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának állásfoglalását a moldvai csángó kultúra védelméről, mely áttörést jelenthet e közösség helyzetének javításában. A dokumentum szerint a nemzeti kultúrák, valamint a nyelvi sokszínűség Európa kulturális örökségének alapját képezik. Az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvi oktatás lehetőségének biztosítását, továbbá – a csángó kultúra megőrzése érdekében – szakmai tanácskozások és speciális programok szervezését. A MIK köszöni az Ifjúsági és Sportminisztérium támogató szerepvállalását a csángókérdésben. A MIK elítéli a klézsei és a pusztinai, iskolán kívüli magyar nyelvoktatás kapcsán történt események miatt, és felszólítja az illetékes román állami szerveket, hogy a strasbourgi döntések szellemében változtassák meg csángópolitikájukat. A Magyar Ifjúsági Konferencia stratégiai fontosságúnak tartja a Magyar Kormány határon túli magyar felsőoktatásban tett erőfeszítéseit. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működése, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem székhelyen kívüli képzése Révkomáromban, valamint a Beregszászon működő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola akkreditált képzése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli magyar fiatalok tanulmányaikat anyanyelvükön, szülőföldjükön végezhessék, ezáltal is ösztönözve és segítve otthonmaradásukat. A Magyar Ifjúsági Konferencia elítéli az egyes erdélyi magyarlakta területeken kibontakozott "tankönyvháborút", és reméli, hogy a határon túli magyar fiatalok anyanyelvű oktatásának intézményi és szakmai támogatása az anyaország részéről akadálymentesen folytatódhat. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Ifjúsági és Sportminisztérium azon szándékát, mely szerint a jövőben a határon túli ifjúsági szervezeteket is bevonja drogprevenciós- és sportprogramjaiba. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezeteinek képviselői üdvözlik azt a szándékot, miszerint a 2002. évtől
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
131
ZÁRÓNYILATKOZATOK kezdődően a határon túli magyar ifjúsági szervezetek működésüket segítő normatív támogatásban részesüljenek. A MIK felkéri az Állandó Bizottságot, hogy a normatív támogatás formáját és szempontrendszerét – a régiók sajátosságai alapján – dolgozza ki, és a javaslatot az Állandó Bizottság elnöke 2001. december 31-ig elfogadásra terjessze az ifjúsági és sportminiszter elé. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezetei kérik a Magyar Kormányt, hogy a Széchenyi-terv határon túli magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató programjainak megvalósításában fordítson különös figyelmet a határon túli magyar ifjúsági szervezetek jelentősebb kezdeményezéseire. A Magyar Ifjúsági Konferencia köszönti az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítési munkálatainak befejezését és a híd 2001. október 11-i felavatását. A MIK megdöbbenéssel értesült a 2001. év tavaszán Felvidéken végzett népszámlálás eredményeiről, miszerint az elmúlt évtizedben közel ötvenezer fővel csökkent az önmagukat magyaroknak vallók száma. A MIK felkéri az érintett politikai és társadalmi szerveket, hogy tevékenyen vegyenek részt a felvidéki magyarság beolvadásának megállításában. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai részt vettek az eszéki AGORA-iroda hivatalos megnyitóján. Fontosnak tartják, hogy az irodahálózat Horvátországban is megkezdte működését, elősegítve ezáltal a helyi magyar fiatalok közösségének megerősödését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy az eszéki ülés lehetőséget biztosított arra, hogy a Kárpát-medencei magyar cserkészszövetségek, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttesen határozzák meg az Ifjúsági és Sportminisztériummal történő jövőbeni együttműködésük főbb irányelveit. A Magyar Ifjúsági Konferencia sikeresnek tartja a 2001. szeptember 9–12. között Zánkán megrendezett Kárpáti Idők elnevezésű konferenciát, a MIK első vezetőképző táborát. Javasolja, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium a feltételek biztosításával évente tegye lehetővé hasonló képzések megszervezését a határon túli magyar ifjúsági szervezetek vezetői számára. A MIK Zánkán létrehozta szakbizottsági rendszerét, megalakult az oktatási, a kulturális és egyházügyi, a gazdasági valamint az ifjúsági, turisztikai és sport szakbizottság. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülésére Budapesten kerül sor a jövő év tavaszán. Az ülés témája elsősorban a Magyar fiatalok a Kárpát-medencében elnevezésű, határon túli ifjúságkutatás eredményeinek ismertetése lesz. A MIK 2002. évi őszi ülését Felvidéken tartja. Eszék, 2001. november 24.
132
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia 2002. március 23-án Budapesten tartotta idei első – megalakulása óta hetedik – ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXI. törvény 2002. január 1-jei hatályba lépését, mely jelentősen hozzájárul a külhoni magyarság nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, valamint szülőföldjén való megmaradásához és gyarapodásához. A Magyar Ifjúsági Konferencia megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság kormányának és Románia kormányának egyetértési nyilatkozata megteremtette a törvénynek a romániai magyarságot érintő végrehajtási feltételeit, és reményét fejezi ki, hogy a végrehajtás tekintetében a Szlovák Köztársasággal is sikerül megtalálni az összhangot. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy az Oktatási Minisztérium előkészítő munkájának eredményeként, az információs irodák közreműködésével minden érintett szomszédos országban megkezdődött a határon túli diákigazolványok, pedagógusigazolványok és oktatói kártyák igénylése, amelyek a határon túli magyar nyelvű oktatás résztvevői számára kiemelt kedvezmények igénybe vételét teszik lehetővé Magyarországon, erősítve ezzel a szülőföldön történő magyar tannyelvű oktatást. A Magyar Ifjúsági Konferencia egyetért az Ifjúsági és Sportminisztérium azon szándékával, mely szerint a jövőben a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket is bevonja a drogprevenciós programokba, valamint az ép illetve a fogyatékkal élő fiatalok sportprogramjaiba. Ugyanakkor reményét fejezi ki aziránt, hogy a Magyar Köztársaság Kormányának illetékes minisztériumai a fogyatékkal élők életkörülményeit javító és az érvényesülésüket segítő támogatási rendszereket kiterjesztik a határon túli nemzetrészekre is. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezeteinek képviselői üdvözlik azt a döntést, miszerint az idei évtől kezdődően a határon túli magyar ifjúsági szervezetek működését segítő normatív támogatásban részesülnek az Ifjúsági és Sportminisztérium részéről. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai fontosnak tartják az Agora irodahálózat bővítését, amely elősegíti a helyi magyar fiatalok közösségének megerősödését. A MIK meghatározónak tartja a lendvai iroda működésének elindítását, amely által egy újabb kisrégióban nyílik lehetőség a magyar fiatalok információval való ellátására, valamint a magyar ifjúsági közéletbe való bevonására. A Magyar Ifjúsági Konferencia résztvevői - a Magyar Állandó Értekezlet jelenlévő tagjaival közösen megismerték a MOZAIK 2001 - Magyar fiatalok a Kárpát-medencében elnevezésű, határon túli ifjúságkutatás első eredményeit ismertető Gyorsjelentést, amely a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
133
ZÁRÓNYILATKOZATOK fiatalok helyzetéről nyújt ismereteket. A MIK tagszervezetei megállapítják, hogy a rendkívüli jelentőségű és hiánypótló kutatás eredményei alapját adhatják mind a MIK egésze, mind az egyes ifjúsági szervezetek jövőbeni stratégiájának és tevékenységének. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli azt a nyílt levelet, amelyet határon túli magyar ifjúsági szervezetek intéztek a magyarországi választópolgárokhoz. E nyílt levél jelen zárónyilatkozat mellékletét képezi. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülését Felvidéken, Kassán tartja. Budapest, 2002. március 23. "Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!"(5 Móz. 30,19) Nyílt levél a magyarországi választópolgárokhoz Magyarországon a 2002. év eleje a választások jegyében zajlik. Az országgyűlési választások közelsége és tétje sajnos olyan emberi gyarlóságokat hozott felszínre, amelyekre mi, magyarokként nem lehetünk büszkék. Az ízléstelenség, a gyűlölet, az alaptalan félelemkeltés, másfelől a kiábrándultság kampánya az idei, s mindez nem méltó a magyarság szellemiségéhez és politikai kultúrájához. Felháborítónak tartjuk, hogy egyesek a választási hadjárat szennyébe az általunk nagyra becsült egyházi vezetőket és politikai személyiségeket is gátlástalanul igyekeznek belemártani, a határon túli magyarok ügyében pedig megszegik az alapkérdésekben kialakított eddigi politikai egyetértést. Mi, különböző utódállamokban élő magyar fiatalokként olyan anyaországi kormányt óhajtunk, amely nemzetben gondolkozik, elvszerűen következetes, az ún. jószomszédi viszonyra hivatkozva nem áldozza fel a külhoni magyarságot, továbbá aki meghallgat minket, és lehetőséget kínál az eredményes együttműködésre. Reméljük, hogy nemzetünk számára a XXI. századdal a jövő nem csak elkezdődött, de az Önök választói akaratából folytatódik is. Ehhez kívánunk mindenkinek bölcs és higgadt döntést: Budapest, 2002. március 23.
134
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 2002. december 14-én Kassán tartotta idei második rendes ülését, amely 1999. november 27-i megalakulása óta a nyolcadik volt. A Magyar Ifjúsági Konferencia feladatának tekinti, hogy növelje a szülőföldön való boldogulás esélyét és elősegítse a határon túli magyar közösségek tagjai által életre hívott együttműködési fórum kialakítását, amely élni kíván a politikai érdekképviselet demokratikus eszközeivel. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításával kapcsolatosan a MÁÉRT 2002. november 17-i ülésén kialakult közös álláspontot és meggyőződését fejezi ki, hogy a megfogalmazott irányelvek alapján történő törvénymódosítás mind az EBESZ, mind az Európa Tanács Velencei Bizottságának észrevételeire – a törvény szellemiségét megőrizve – kielégítő választ ad. A MIK reményét fejezi ki, hogy a törvény módosítása tárgyában Szlovákia Kormányával is hamarosan sikerül egyetértésre jutni. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli és a legteljesebb mértékben egyetért a Kedvezménytörvényben foglalt nevelési-oktatási támogatásnak az egygyermekes családokra való kiterjesztésével. A jövő szempontjából örvendetesnek és biztatónak tartja, hogy az Oktatási Minisztérium számára elsődleges a szülőföldön működő szakmai szervezetek véleménye, illetve a támogatáspolitika összehangolása. A Magyar Ifjúsági Konferencia számít az Apáczai Közalapítvány kibővült kuratóriumának jövőbeni eredményes munkájára. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a Kormány azon szándékát, hogy 2003 tavaszán a MÁÉRT rendkívüli ülésének összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban, a magyar-magyar kapcsolatoknak az új körülmények közötti eredményes fejlesztése érdekében. Egyben kifejezi azon kérését, hogy minél szorosabban működhessen együtt a MÁÉRT-tal és annak szakbizottságaival. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezetei támogatják Magyarország EU-s csatlakozását. A MIK a MÁÉRT tagszervezeteivel együttműködve mindent megtesz azért, hogy országaik hozzájáruljanak Magyarország európai uniós tagságából fakadó vízumkötelezettség kölcsönös feloldásához. A Magyar Ifjúsági Konferencia résztvevői örömmel üdvözlik a Magyar Kormány azon törekvését, hogy a MIK státusát és szerepét megerősíteni kívánja, segítve ezzel a határon túli magyar ifjúsági szervezetek érdekeinek hatékonyabb érvényesülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a Magyar Koalíció Pártja sikeres szereplését a szlovákiai parlamenti és önkormányzati választásokon. A Magyar Koalíció Pártja azzal, hogy felelősséget vállal az ország kormányzásában, nagy mértékben hozzájárul Szlovákia stabilitásához, integrációs törekvései megvalósításához,
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
135
ZÁRÓNYILATKOZATOK Magyarország és Szlovákia kapcsolatainak fejlesztéséhez. A MIK kifejezi abbéli reményét, hogy a felvidéki magyar egyetem mielőbb megkezdheti működését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a jugoszláviai Magyar Nemzeti Tanács létrejöttét, amely a vajdasági magyarság önszerveződése, a közösség érdekeinek megjelenítése szempontjából kiemelkedően fontos esemény. A MIK elismerését fejezi ki azon jugoszláviai politikai erők irányába, amelyek felismerték, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása erősíti az ország belső kohézióját, növeli a térség stabilitását és hozzájárul a magyar és a szerb nép közötti bizalom növeléséhez is. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása- úgyis mint a perszonális autonómia megvalósulása felé tett jelentős lépés - nem csak a vajdasági magyarság megmaradása szempontjából jelent nagy előrelépést, hanem a Kárpát-medencében élő magyar közösségek számára is követendő példáként szolgálhat. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a 2002. november 10-i sikeres és eredményes szlovéniai kisebbségi önkormányzati választásokat. Örömmel nyugtázza, hogy a muravidéki magyarság változatlanul nagy fokú felelősséget érez saját jövője iránt, és példamutató módon tesz erőfeszítéseket az eddig létrehozott kulturális autonómia intézményrendszerének működtetése érdekében. A MIK kifejezésre juttatja azt az óhaját, hogy a szlovéniai magyar közösség ebben a szellemben találja meg a mindenki számára elfogadható megoldást a muravidéki magyar kisebbségi önkormányzat létrehozása érdekében folytatott politikai egyeztetések során is. A Magyar Ifjúsági Konferencia kiemelt fontosságú célnak tartja a határon túli magyar nemzetközösségek kedvezőtlen demográfiai folyamatainak pozitív irányú megváltoztatását. A Magyar Ifjúsági Konferencia fontosnak tartja azt, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz kapcsolódó 2003. évi költségvetési tételekben megjelenő határon túli magyar ifjúsági programok támogatását célzó pénzügyi keret reálértékben jelentős mértékben emelkedjen, így lehetőség nyílik az eddigi pályázati rendszer fenntartására, és fejlesztésére. Ennek fényében olyan hosszú távú programok valósulhatnak meg, amelyek hozzájárulhatnak a magyar-magyar ifjúsági kapcsolatok kiszélesedéséhez és azon célkitűzések kibontakozásához, melyek a közös érdekek kifejeződését hatékonyan szolgálják. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülését, 2003 tavaszán, Kárpátalján, Munkács városában tartja. Kassa, 2002. december 14.
136
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia 2003. május 17-én Munkácson tartotta idei első rendes ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a Magyar Állandó Értekezlet 2003. május 24-i összehívását. Reményét fejezi ki, hogy a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása tárgyában konszenzusra jutnak a MÁÉRT tagszervezetei. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezetei számára fontos, hogy a kedvezménytörvény eredeti céljait megőrző módosítás kerüljön elfogadásra. A Magyar Ifjúsági Konferencia felkéri a Magyar Kormányt, hogy a kétoldalú tárgyalások lezárultával széleskörű felvilágosító tevékenységet folytasson a vízumrendelkezés várható következményeiről. A Magyar Ifjúsági Konferencia álláspontja szerint a kárpátaljai és vajdasági magyarságnak a lehető legkedvezőbb, leghosszabb ideig tartó és legengedményesebb vízumot kell kapnia. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Ady Endre Ösztöndíj bevezetését, valamint azt, hogy az oktatási tárca szociális támogatásban kívánja részesíteni a Kárpát-medencei határon túli magyar diákokat, amelynek első lépéseként a minisztérium támogatásával az Iskola Alapítvány szociális támogatási pályázatot hirdethetett meg Erdélyben. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy az Oktatási Minisztérium még szorosabbra fűzte kapcsolatait a nyugati, különösen az Európán kívül élő magyarsággal, ezzel is hangsúlyozva a magyar nemzethez való elszakíthatatlan kötődésüket. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli azt, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium határon túli programok támogatására meghatározott kerete a tavalyi évhez képest 36%-al emelkedett, és reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a határon túli ifjúsági szervezetek támogatása a jövőben is prioritásként szerepel a minisztérium céljai között. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a lendvai Agora Iroda tervbe vett őszi megnyitását. A Magyar Ifjúsági Konferencia 2003. évi őszi ülését Lendván tartja. Munkács, 2003. május 17.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
137
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia, 2003. november 15-én Lendván tartotta idei második rendes ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztéri-um felelős miniszterének a MIK ülésén tett nyilatkozata értelmében, a Konferenciával való szorosabb együttműködést szorgalmazza. A Magyar Ifjúsági Konferencia elhatározza, hogy működését olyan módon alakítja, hogy munkájában továbbra is a civil ifjúsági tevékenység legyen meghatározó. A Magyar Ifjúsági Konferencia a MÁÉRT Ifjúsági Tagozatának létrehozását az ifjúsági együttműködés elmélyítése lehetőségeként értékeli. A Magyar Ifjúsági Konferencia célul tűzi ki, hogy valamennyi a Konferencia által meg-határozott szempontrendszernek megfelelő civil ifjúsági szervezet saját elhatározása alapján a MIK tagjává válhasson. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Oktatási Minisztériumnak a szórványban élő gyermekek magyar nyelven való tanítására tett erőfeszítéseit, a felmerülő nehézségek áthidalása érdekében tett lépéseit, mellyel biztosíthatóvá vált a szórványiskola-program folytatása. A Magyar Ifjúsági Konferencia köszönti, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté-riuma prioritásként kezeli a határon túli magyar kultúra ügyét és ösztöndíjakat tervez lét-rehozni fiatal alkotóművészek részére. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai fontosnak tarják a kilencedik határon túli, lendvai AGORA Iroda megnyitását, egyúttal reményüket fejezik ki, hogy mihamarabb átadásra kerül a burgenlandi iroda is. A Magyar Ifjúsági Konferencia 2004. évi első rendes ülését Magyarországon tartja. Lendva, 2003. november 15.
138
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia 2004. június 26-án Zánkán tartotta idei első ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek eredményesebb együttműködése érdekében elhatározta, hogy működési kereteit megújítja, és ennek előkészítése érdekében az Állandó Bizottság és régiónkénti további egy-egy képviselő részvételével ez év nyarán (augusztus 17-18, Budapest) munkaülést tart. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli az Európai Parlament közelmúltban megválasztott magyar képviselőit, és reményét fejezi ki, hogy össznemzeti érdekeinket hatékony együttműködésükkel szolgálják. A Magyar Ifjúsági Konferencia elítéli a vajdasági magyarokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásokat, amelyek az elmúlt hónapokban riasztó méreteket öltöttek. A Konferencia felkéri a Magyar Köztársaság országgyűlését, kormányát és Európai Parlament-i képviselőit, hogy a kifogásoltak megszüntetése érdekében hívják segítségül az illetékes nemzetközi fórumokat. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel nyugtázza a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium azon tervét, miszerint a következő évtől kezdődően az iskolán kívüli szabadidős és sporttevékenységek támogatásának rendszerét kiterjeszti a határon túli magyar ifjúság körére. A Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja és követendőnek tartja a Trivium együttműködést, és tagszervezeteit ösztönzi hasonló, határokon átnyúló programokban, partnerségben való részvételre, illetve azok kezdeményezésére. A Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottsága - eddig végzett munkáját megköszönve - elfogadta Barthel-Rúzsa Zsolt lemondását és Diósi Violát választotta új elnökéül. A Magyar Ifjúsági Konferencia a következő ülését a szükséges feltételek teljesülése esetén 2004 októberében, Erdélyben, a Magyar Ifjúsági Tanács szervezésében tartja. Zánka, 2004. június 26.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
139
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia a kettős állampolgárságról Nyilatkozat A Magyar Ifjúsági Konferencia (továbbiakban MIK) tagszervezetei a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek együttműködési fórumaként, amely öt éve a mindenkori magyar kormányzat tanácsadó szerveként működik, tekintettel a december 5-i népszavazás és az azt megelőző kampányidőszakra – csatlakozva a Magyar Köztársaság Elnökének és a Magyar Köztársaság Országgyűlése Elnökének tett ezirányú állásfoglalásához – az alábbi nyilatkozatot teszi: A MIK álláspontja szerint Magyarország és a magyar nemzet együttes stratégiai célja, a határokon kívül élő magyarság jogi státuszának rendezése, ezért a magyarországi törvényalkotás lehetőséget kell teremtsen arra, az önkéntes identitásválasztás nemzetközileg elfogadott elve és gyakorlata alapján a magyar nemzet a közeljövőben újra egyesülhessen. A fenti állásfoglalás értelmében a Magyar Ifjúsági Konferencia a következő javaslatot teszi, és az alábbi kéréseket fogalmazza meg: A MIK mint a magyar nemzet ifjúsági szervezeteinek legitim érdekképviseleti fóruma vállalja, hogy 2005. február 15-ig eljuttatja javaslatait a Magyar Köztársaság elnökének, a Magyar Országgyűlés elnökének, valamint a MÁÉRT tagszervezeteinek a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságának megadásáról szóló törvény tárgyában. A MIK felkéri a Magyar Köztársaság Elnökét, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Elnökét, hogy együttesen kezdeményezzék a Magyar Országgyűlés pártjai felé a törvénytervezetet előkészítő bizottság létrehozását 2005. február 28-ig oly módon, hogy a bizottság munkájában a MÁÉRT jelenléte és részvétele biztosított legyen. A MIK javasolja, hogy a törvénytervezetet előkészítő bizottság a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáról szóló törvény koncepcióját 2005. április 30-i hatállyal terjessze az Országgyűlés plénuma elé, biztosítva a törvény 2005. július 1-i hatályba lépését. Pécs, 2004. december 18. A Magyar Ifjúsági Konferencia határon túli tagszervezetei
140
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia 2005. június 18-án a Budapest melletti Nagykovácsiban tartotta idei első ülését. A Magyar Ifjúsági Konferencia elítéli a délvidéki és az erdélyi magyarokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásokat. A Konferencia felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, kormányát és európai parlamenti képviselőit, hogy továbbra is határozottan lépjenek fel az atrocitások megszüntetése érdekében, és haladéktalanul hívják segítségül az illetékes nemzetközi szerveket. A Magyar Ifjúsági Konferencia felhívással fordul tagszervezeteihez és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz (ICSSZEM) annak érdekében, hogy az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki magyarok által is lakott települések árvízkárosultjainak megsegítésében vállaljanak tevékeny szerepet. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolaépítési tervét Csángóföldön. A felépítés előtt álló Regina Pacis (Béke Királynője) tanintézmény elsőként fogja szolgálni szülőföldjükön a moldvai magyarság anyanyelvi oktatását. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel nyugtázza az ICSSZEM azon tervét, miszerint a következő évtől kezdődően a kábítószer-fogyasztás megelőzését célzó programjait a határon túlra is kiterjeszti. A Magyar Ifjúsági Konferencia ösztönzi tagszervezeteit az INTERREG pályázati programokban való részvételre, és javasolja a hasonló, határokon átnyúló programok kezdeményezését, illetve a keretükben történő együttműködést. A Magyar Ifjúsági Konferencia elfogadta az új Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai közé fogadta a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét és az Itthon, fiatalon mozgalmat Erdélyből. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli újonnan megválasztott elnökét, Diósi Violát és alelnökét, Géresi Róbertet, valamint a régiós döntések alapján kijelölt Állandó Bizottsági tagjait, Prosszer Szanellát Horvátországból és Jancsó Jeromost a nyugati régió képviseletében. A Magyar Ifjúsági Konferencia a következő ülését a Magyar Köztársaság Országgyűlése elnökének meghívására 2005. őszén a magyar Országházban tartja. Nagykovácsi, 2005. június 18.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
141
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia idei második rendes ülését – két évvel a lendvai ülés után – újra határon túli régióban, Szabadkán tartotta. A Magyar Ifjúsági Konferencia helyszínének kiválasztásában az a sajnálatos tény játszott szerepet, hogy a Vajdaságban gyakoribbá váltak a magyar fiatalokat érintő bántalmazások. A MIK ezzel azt az üzenetet kívánja eljuttatni az itt élő fiatalokhoz, hogy az anyaországi és más határon túli szervezetek és fiatalok figyelemmel kísérik ezeket az eseményeket, és a tőlük telhető módon igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a Vajdaságban is a tolerancia és egymás értékeinek megbecsülése kerüljön előtérbe. A küldöttek arra kérik az illetékes szerveket, a magyar Kormányt és a magyar Európai Parlamenti képviselőket, hogy továbbra is képviseljék a nemzetközi fórumok előtt ezt az ügyet. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömét fejezi ki, hogy Szerbia és Montenegro is megkezdte a stabilizációs és társulási tárgyalásait az Európai Unióval, valamint reményét fejezi ki, hogy a tárgyalási folyamat sikeres lesz, és a vajdasági magyarság a többi magyarlakta régióval együtt mihamarabb az Unió polgára lehet. A Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei tájékoztatót hallgattak meg a Vajdasági Tartományi Kormány munkájáról, a vajdasági autonómia-törekvésekről, valamint a vajdasági magyar oktatás helyzetéről. A Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei remélik, hogy Vajdaság – és ezen belül az itt élő magyarság – hamarosan elnyeri azt az önrendelkezési formát, amely leginkább alkalmas arra, hogy a térség megőrizhesse multietnikus és mutlikulturális értékeit, és egyben megoldódik a vajdasági magyar felsőoktatás helyzete is, mivel ez fontos alappillére a magyar fiatalok szülőföldön való megmaradásának. A Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei üdvözlik a magyar Kormány által létrehozott Szülőföld Alap működésének megkezdését, és reményüket fejezik ki, hogy ez számos ifjúsági programot is támogat majd. Kérik továbbá egy ifjúsági kollégium felállítását. A Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja az önálló magyar egyetem létrehozását Erdélyben, és üdvözli a Magyar Ifjúsági Tanács és a Bolyai Kezdeményező Bizottság ez irányba tett lépéseit. A Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja a burgenlandi régió azon kérését, hogy az Agora Kárpát-medencei Információs és Szolgáltató Irodahálózatba bekapcsolódhasson. A Magyar Ifjúsági Konferencia arra kéri a magyarországi politikai pártokat, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel a 2006. évi parlamenti választási kampányban. A Magyar Ifjúsági Konferencia 2006-ban következő üléseit Burgenlandban és Erdélyben tartja. A Magyar Ifjúsági Konferencia örömmel üdvözli tagjai között a Magyar Koalíció Pártjának Ifjúsági Csoportját, egyben sok sikert kíván a Magyar Koalíció Pártjának a megyei önkormányzati választásokon. Szabadka, 2005. november 19.
142
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia örömét fejezi ki, hogy a MIK történetében első alkalommal Burgenlandban tartotta 2006-ik évi első ülését. A MIK üdvözli a felsőőri Agora Információs Pont létesítését, amely által a burgenlandi magyar fiatalok is bekapcsolódhatnak a Kárpát-medencei információáramlásba. A MIK örömét fejezi ki az Agora Irodahálózat kassai és nagyváradi irodájának tervezett megnyitása kapcsán. A Magyar Ifjúsági Konferencia azzal a kéréssel fordul a Szülőföld Alap Tanácsához, hogy kezelje prioritásként a határon túli ifjúság ügyét és javasoljuk a Szülőföld Alap kollégiumainak az ifjúsági szálláshelyek felújításának és az ifjúsági közösségi terek kialakításának és fejlesztésének támogatását, ugyanakkor javasoljuk, hogy a hallgatói szervezetek is részt vehessenek a Szülőföld Alap által meghirdetett pályázatokon. A MIK támogatja az Összhang (Kárpát-medencei hallgatói szervezetek érdekegyeztető fóruma) által az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati rendszerére vonatkozóan előterjesztett javaslatokat. A MIK arra kéri az országgyűlési választások után alakuló új magyar kormányt, hogy hatékonyan képviselje a határon túli ifjúság ügyét és a Magyar Ifjúsági Konferenciát nagyobb mértékben vonják be a határon túli magyar fiatalokat érintő kérdések megvitatásába. A MIK - támogatva a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség felhívását – kéri a Magyar Köztársaság elnökét és a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy kezdeményezzék egy olyan törvény elfogadását, amely március 10-ét a Magyar Ifjúság Napjává nyilvánítaná. A MIK továbbra is támogatja a különböző határon túli régiók autonómia törekvéseit, mely március 15-én több ezer székely által is megerősíttetett. A Magyar Ifjúsági Konferencia következő ülését 2006 őszén, Erdélyben, Kolozsváron tartja. Felsőőr, 2006. március 18.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
143
ZÁRÓNYILATKOZATOK A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 2008. június 13. és 15. között – két év szünet után – Kolozsvárott ismét ülésezett. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői részletes helyzetértékelés nyomán meghatározták a szervezet jövőbeli céljait, amelyek megvalósításához pontos ütemtervet dolgoztak ki. A MIK legfontosabb feladatának továbbra is az összmagyar ifjúság egységes szakmai érdekképviseletét és szerteágazó partneri kapcsolatrendszer kialakítását tartja. Ennek érdekében hosszú távon egy autonóm, nyitott civil szerveződéssé, nemzetközi ifjúsági ernyőszervezetté kíván válni. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek a rendszeres találkozók és egyeztetések, ezért a Magyar Ifjúsági Konferencia kéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a korábbi gyakorlatot követve, évente kétszer – legközelebb ez év november végéig – hívja össze a Konferenciát. A kolozsvári tanácskozáson a MIK döntött arról is, hogy őszi üléseit mindig Magyarországon, a tavaszi üléseket pedig a Kárpát-medence valamely más régiójában kívánja tartani. Kolozsvár, 2008. június 15.
144
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK 2008. október 3-5. között Zánkán, a Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői régiós beszámolókat, helyzetértékeléseket hallgattak meg az elmúlt ülés óta elvégzett helyi munkáról. A vita során egyaránt érzékelhetőek voltak a határon túli ifjúsági munka sikerei, eredményei és nehézségei is. A MIK áttekintette a szervezeti-működési szabályzatát, meghatározta annak fő módosítási irányait és szakmai munkacsoportot bízott meg a tervezet alapján a végleges szöveg előkészítésével. A MIK döntött a tagfelvételi ügyekről. A MIK szekcióülések keretében elemezte jövőképét, összehangolta a 2009. évi programokon való részvételét, továbbá a Kárpát-medencei ifjúsági civil képzési helyzetkép alapján elkezdte összegyűjteni a régiós tagszervezetek igényeit, letéve egy képzési műhely alapjait. A MIK döntött arról, hogy soron következő ülését 2009. első félévében Felvidéken tartja. Zánka, 2008. október 4.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
145
ZÁRÓNYILATKOZATOK 2009. május 16-án Kovácspatakon (Felvidék, Szlovákia) tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 30 szervezet vett részt. A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatta a résztvevőket. A MIK-et köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. A MIK tájékoztatót hallgatott meg az eddig elvégzett munka eredményeiről Szórád Gábortól, a MIK Állandó Bizottságának elnökétől, és meghallgatta a határon túli régiók képviselőinek helyzetelelemző beszámolóit is. Az ülésen bemutatásra kerültek az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata által kínált lehetőségek, amelyeket - a MIK Titkárságaként - a határokon átívelő ifjúságszakmai tevékenységek elősegítése érdekében tenni tud. A MIK a Kolozsvárott elindult és a kárpátaljai táborban lezárult közel egyéves előkészítő folyamat eredményeképpen konszenzussal elfogadta a hosszú-, közép- és rövid távon megvalósítandó stratégiáját. Ennek alapértékei: - a magyar nemzethez való tartozás tudata; - a szülőföldön való megmaradás; - a hagyományok megtartása és ápolása; - a közösségek értékteremtő munkája; - a tudás, a képzettség tisztelete; - a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új Szervezeti és Működési Szabályzatát, és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl. szakmai-etikai kódex) a soron következő ülésén véglegesíti, amelyre 2009. október 17-én, Zánkán kerül sor. Kovácspatak, 2009. május 16.
146
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
ZÁRÓNYILATKOZATOK 2009. október 16-18 között Zánkán, a Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartotta ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia. A programon Rauh Edit szakállamtitkár és Bodor Tamás főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tartott tájékoztatót a kormányzat ifjúsági szakmai tevékenységéről, majd a határon túli ifjúsági szervezetek számoltak be aktuálisan elvégzett munkájukról. Szórád Gábor, a MIK Állandó Bizottságának elnöke beszámolójában hangsúlyozta az önkéntesség szerepét és bemutatta a stratégiai célok megvalósulásának helyzetét A MIK módosította szervezeti és működési szabályzatát, elfogadta szakmai-etikai kódexét, illetve a titkárság tevékenységével kapcsolatos feladatmegosztást és munkarendet. A fiatalok aktuális kérdésekről konzultáltak a magyar Külügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel, és szekcióüléseken foglalkoznak a tagszervezetek közötti kapcsolatépítéssel. A MIK előkészítette megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi ülését is, amelyre 2009. november 27-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban kerül sor. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fóruma képviselői megfogalmazták: a határon túli magyar ifjúsági szervezetek alapvető érdeke, hogy programjaik, célkitűzéseik végrehajtásához a magyar államtól kapott támogatások hatékonyabb felhasználása érdekében javaslattételi jogot szerezzenek. A MIK felhatalmazta az állandó bizottságának elnökét, hivatalosan kérje a szervezet tanácskozási joggal felruházott képviselőjének részvételét a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájában. A jelenlévő képviselők aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar nyelvű köz- és felsőoktatást veszélyeztető új ukrán állami szabályozás, illetve a felvidéki magyarságot hátrányosan érintő szlovák nyelvtörvény bevezetése miatt. A MIK ezúton felkéri a magyar állam közjogi méltóságait és képviselőit, hogy járjanak el a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi fórumokon, kétoldalú tárgyalásokon a felvidéki és kárpátaljai magyar kisebbség érdekében. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözölte a szerb parlament által elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely a magyar nemzetpolitika utóbbi éveinek egyik legnagyobb sikere. A Konferencia bátorítja a vajdasági magyar fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban iratkozzanak fel a magyar kisebbségi választójogi névjegyzékre, amely lehetővé teszi a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának közvetlen úton való megválasztását. A MIK döntött arról, hogy 2010 tavaszán megrendezésre kerülő soros ülését Kárpátalján tartja. Zánka, 2009. október 16–18.
M I K 19 9 9 – 2 0 0 9
147
TARTALOM
Beköszöntők.................................................................. 5 Alapító nyilatkozat........................................................ 9 Az Emlékülés beszédei...............................................11 A MIK tagszervezetei Nyugati régió......................................................... 37 Burgenland.............................................................. 43 Muravidék............................................................... 47 Horvátország.......................................................... 51 Vajdaság................................................................. 55 Erdély........................................................................ 61 Csángóföld............................................................. 75 Kárpátalja................................................................ 79 Felvidék.................................................................... 87 Magyarország....................................................... 97 Közigazgatás.........................................................111 Háttérintézmények.................................................... 115 Zárónyilatkozatok...................................................... 119
Kiadó: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Felelős kiadó: Pirisi Károly Felelős főszerkesztő: Veres Judit Inez A szerkesztésben közreműködött: Debreczy Márta, Neszméri Csilla, Venczel Endre Nyelvi lektor: Veres Judit Inez, Venczel Virág Képek: MIK Titkárság Tördelés: Popovics Pál Grafika, boritóterv: Lucaciu András kangaroodesign.eu Nyomda: Hunpress Gyorsnyomda & Grafikai stúdió - AduPress Kft. www.hunpress.com Nyomda felelős vezetője: Najwan Mekhaeil ISBN 978-963-88746-4-1