12
2008. 19. évf. 10. szám
F Ó K U S Z B A N A Z Ő S Z I TA L A J M Ű V E L É S
Jobb őszi talajműveléssel a klímakárok enyhítéséért Dr. Birkás Márta Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő
„...gyakran meg kell próbálni a szántóvetőnek, nemcsak megnézéssel, amely néha megcsal, ráomolván a föld az elrejtett padokra, hanem (...) valamely mérő rudat szúrjon keresztül a szántáson (...) valamely keményebb rész ellene áll, ez azt mutatja, hogy az ugar nincs megtörve”. Columella (Kr. u. 1. sz.) Őszi alapozó művelés – csak szántással? Az őszi alapművelés évszázadok(!) óta ajánlott és kedvelt feladat a tavaszi vetésű növények termesztési rendszerében. Közismert előnye, hogy a talaj alkalmassá válik az őszi és téli csapadék befogadására és tárolására. Az őszi alapozó művelést, szinte a legutóbbi időkig, legtöbben csak szántással végezték, más módban kevésbé bíztak. Kétségtelen, hogy a jó őszi szántás a szükséges mélységig lazítja a talajt, átmunkálja a tömör talpréteget, alátakarja mindazt, ami zavart okozhat az utónövény termesztésében. A mélységet illetően a legnagyobb korlátot a talaj szánthatóságának mélysége jelenti. Ha a felszínhez közel terméketlen, szikes vagy kavicsos réteg van, azt nem ajánlatos a felszínre forgatni. A tömör eketalp réteget egyesek vadföldnek vélik, holott azért más a szerkezet (lemezes), mert az ekevas nyomásától deformálódott. A másik korlát a talaj nedvességtartalma. Amikor száraz a talaj ősszel, sokan kivárják az esőket, ám ha már átázott a talaj, tartva hótól, fagytól, kevesebben várnak arra, mikor lesz újra járható és művelhető a talaj. A jó szántáshoz jó eke kell, továbbá az ekéhez és a szántási mélységhez alkalmas vonóerő teljesítményű erőgép, és – nem túlzás – hozzáértés is. Az 1700as évek végén Nagyváthy János, neves szakírónk a szántások példáit látva úgy vélte, hogy a ’termesztő’ a „pallérozódásnak még tsak a második gráditsán van”. Keserűségét más okok is mélyítették: „azt látom, hogy 100 eke közt alig van tíz könnyen és igazán járó; és ugyan annyi szántó legények közt nehéz hatot találni, aki az ekét a földhöz értené igazítani.” Napjainkban alig panaszkodhatunk az ekékre és az erőgépekre, ám a szántások minőségével többnyire adósok maradunk. Jó őszi szántás? – Hiedelmek és tények Mivel az őszi szántás az őszi idény csaknem utolsó feladata, elvégzése jó érzéseket kelt a gazdálkodóban. Ám kevesen foglalkoznak az őszi szántás tényleges
minőségével (mélység, lazultság, aláforgatás, vízbefogadásra való alkalmasság, ezen keresztül a termésalapozás). A valóság ugyanis gyakran sokkal rosszabb, mint amit remélnek. Az ún. gyenge termések talajállapot okainak vizsgálata során számos hibára derült 1. ábra Őszi szántások (447 tábla) tényleges minősége (1999-2006)
Megjegyzés: Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Tolna megye
2. ábra Őszi szántások (116 tábla) tényleges minősége (2007-2008)
Megjegyzés: Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Tolna megye
fény, és az őszi szántások sem voltak kivételek. Hibák keletkeznek még ősszel, a szántáskor (összetömörítik a barázda alját, nem szántják át a vastag és tömör eketalp réteget), az őszi vagy tavaszi (hagyományos) tárcsás elmunkáláskor, a tavaszi simítózás és a magágykészítés alkalmával (1-2. ábra). Az 1999-2006 között vizsgált 447 tábla szántott talaja közül a „rosszban” a hagyományos tárcsás elmunkálás visszatömörítő hatása vezet. Sajnálatosan sok az eketalp vastagítás (korábbi talphoz újabb réteg gyúrása), illetve az új, nedves talajon kialakult tömörödés. A 2007-2008. években vizsgált 114 tábla némiképp derűlátásra adna okot, jóllehet a hagyományos tárcsás elmunká-
13
2008. 19. évf. 10. szám lás száma (és kára) az adatsoron belül nem kevés. A derűlátás idén korainak bizonyult, látva jó néhány szántást és igen rossz minőségüket (nedves talaj összegyúrása, szalonnás hantok alakítása, száraz hantok vetése stb.) augusztusban és szeptemberben (1. kép). Úgy tűnik, nem okultak a 2007-es aszálykárokból a rossz szántások gazdái. Az idei tenyészidő első fele ugyanis kegyelmet adott a tömör talpak kialakítóinak, mivel a talaj 10-14 naponta 2025 cm-ig beázott, így a repce, őszi kalászosok jó vagy elfogadható termést adnak. Az augusztusi száraz időszak beköszöntével a talaj vízforgalmi zavarai rövid időn belül nyomon követhetőek voltak a hirtelen sárguló kukoricákon, és alattuk nemcsak szántási, hanem magágykészítési hibákat is fel lehetett lelni. A csapadék kedvezősége egyébként is sekélyebb gyökerezést engedett meg (2. kép). Miről ismerhetők fel a művelési hibák? Aki szalonnásan szánt nagy valószínűséggel talpat is tömörít a talajba. Ellenőrizni pálcaszondával lehet (v. ö a cikk elején az idézettel), ha – könnyedén lenyomva – nem hatol mélyebbre a szonda, mint a szántási mélység, a baj megvan. A tárcsával elrontott szántott talajban a szonda előbb 16 cm-nél, majd tovább nyomva, a szántási mélységnél „akad meg”. Ásóval, 30-35 cm mélyen kiásott mintán, a tömör réteg vastagságát is célszerű ellenőrizni (milyen súlyos a hiba). A magágykészítési hibák felfedésére mindkét módszer jó. Idén 2-6 cm vastag magágyalapot is találtunk kukorica alatt, amelyre a nedves talajon végzett munka ad magyarázatot.
1. kép
A rossz példákból egy – víz- és szénvesztő szántás 2. kép
A nedves talajon végzett magágykészítés eredménye – vastag magágyalap, sekély gyökerezés 3. kép
tos). Simon László gazdálkodó (Nagyvenyim) elsők között hívott fel 2007. januárban, hogy elmunkálja-e a szántásait. Úgy tartja, a borsóvetések talajának őszi, szántás utáni egyengetése és bizonyos szintű visszatömörítése azért is ésszerű, mivel így tavasszal egy menetben egyenletesen nedves, aprómorzsás földbe tudnak vetni. A napraforgó és kukorica alá szántott talajokat is ősszel munkálják el, de várnak az elmunkálással, ha a talaj túl nedves, kerülik a káros tömörítést. Az ősszel barázdában hagyott talajokat az utóbbi enyhe teleken január–február hónapokban, vagy kora tavasszal Synchrogermmel munkálták el. Simon László hangsúlyozza: „A gazdaságban az utóbbi két évben simítót nem használunk, mivel az a száraz talajt „mikro gödrökben” gyűjtve össze nedvesség különbségeket és kelési egyenetlenségeket eredményez. Az ősszel, télen és kora tavasszal elmunkált talajok nedvességtartalma egyenletes, ebből adódóan a tavaszi vetésű növényeknél 4-6 cm mélységben egyformán nedves talajt találunk. Ennek köszönhetően a tavaszi vetésű növényeket nem kell túl mélyre vetni (vagyis nem kell a víz után menni). A napraforgónál pl. nagy jelentőségű a makrofomina fertőzés csökkentésében.” Mit kívánnának – és mit mutatnak a talajok?
A talajoknak az a jó, ha kíméletesen művelik, nem hagyják kiszáradni, nem pang benne a víz, kárt Feltört, élettelen talaj okozóan nem tömörítik, nem – javítani és kímélni kellene! rögösítik fel és nem porosítják el, kritikus idényben jól takarják és 4. kép minél kevesebbszer járnak rajta. A gondozott talaj megújulásra képes Az őszi szántások őszi élő anyag és eszerint kellene bánni elmunkálásáról vele. A nyitva hagyott nyári szántáA szélsőséges klíma – aszályos sok a víz és szénvesztés, valamint a nyár, melegebb ősz, enyhébb tél, hasznos biológiai élet visszavetése több szeles nap – az elmúlt évekmiatt károsak, a késő őszi, szalonben nem várt károkat, tetemes nednás szántások a tömör talpképzés vességveszteséget okozott tavaszig okán. A tömör talpban nincs levea nyár végén és ősszel felszántott, gő, megszűnik a vízmozgás (beforögösen hagyott talajokon. A kárgadás, felfelé áramlás), ezáltal a klícsökkentés okszerű módjai a nedmával összefüggő károk (aszály, Lazítóval tömbben felszakított, vesség talajba kényszerítése (csak a belvíz) is súlyosabbak. A talajba biológiailag tevéketlen talaj mélyen lazult talajba sikerül) és a gyúrt tarlómaradványokat több év talajban lévő nedvesség megtartása (kis vízvesztő után is meg lehet találni, mindaddig, amíg az adott felület esetén lehetséges). Nyáron a bolygatott tala- rétegbe nem viszünk biológiai életet. A talajok „röggé jok felszínének lezárása (hengerrel), ősszel az alap- robbantását” követő elporosítás – évről évre – a morművelések felszínének porhanyítása és egyengetése zsás szerkezet pusztulását okozza. A talajból jól kiol(cross-board simítóval, kultivátorral, síktárcsával) vashatók ezek az előzmények. Az elhanyagolt, összehasznosabb (a hantok hófogásában bízni kockáza-
14 tiport talaj élettelennek tűnik, élővé pezsdíteni sokkal nehezebb, mint elrontani. Mitől keletkeznek élettelen rétegek? Időszerű volt a kérdés 2008 nyarán olyanoktól, akik okszerűbben szeretnének bánni a talajukkal. Leggyakrabban a szokásos szántási vagy tárcsázási mélység alatt alakulnak ki élettelen rétegek (3. kép), vagy akár lazításkor is, ha a kések osztástávolsága túl tág (60-80 cm), vagy tárcsával munkálták meg (visszatömörítették!) a lazított talajt. Az okok skálája széles. A talajrészek nyirkos, és főleg nedves körülmények között, tartós nyomásra (ekevas, gömbsüveg tárcsalap, traktorkerék) állnak össze. Súlyosbító körülmény (az összeállt réteg vastagodása) a hasonló körülmények között ismétlődő gyúró, nyomó hatás. Az ismételt károkat, ha feltárjuk, olykor el lehet különíteni, ilyenkor a vastag tömör réteg (bár nehézkesen), lemezekre szedhető szét. Feltördelve élesen sarkos alakzatot kapunk (4-5. kép). A feltárt talaj az anaerob mikroba-tevékenység okán nagyon rossz szagú. A levegőtlenséget a tömör, összeállt réteg fölött sokáig pangó víz is fokozza. 2008-ban a nyári esők ülepítő hatása különösen a szerves anyagban szegény talajokon bizonyult súlyosnak. Ugyanakkor erős ülepedés előfordult erdő-, csernozjom- és réti talajokon is, ahol korábban szervesanyag-vesztő vagy szerkezet romboló műveléseket folytattak. Az összetömött talajban hasznos mikrobatevékenység nincs, ezért szünetel a tarlómaradványok feltáródása; s ha oda bármilyen kis repedésen víz jut be, akkor penészednek (6. kép), egyébként nagyon jól konzerválódnak. A túl tömör rétegen a legtöbb növény – kalászosok, repce, mustár, kukorica, cukorrépa, napraforgó(!) – gyökérzete képtelen áthatolni, így ún. biopórusok sem alakulnak ki, amelyek előmozdítanák a hasznos mikrobák megtelepedését. Találtunk élettelen tömör tömböket olyan talajban is, amelyen őszi búzát vagy repcét termesztettek tárcsás alapműveléssel, és a tarlót lazítóval járatták 35-40 cm mélyen, nagy, 60-70 cm késosztással. Hogyan lehet életet vinni az összeállt talajba? A legelső teendő a szokásos művelések minőségi hibáinak korrekt átgondolása, az okok listázása, és a hibák elkerülési módjainak megvitatása, változatok kiválasztása. A második lépés a talaj
2008. 19. évf. 10. szám 5. kép
Lemezes, élesen sarkos szerkezet feltört talpból (mezőségi talaj) 6. kép
Nedves talajba júliusban aláforgatott szalma – augusztus végén 7. kép
Ásópróba a Simon Kft. egyik tábláján 8. kép
Jó szerkezetet mutat az ásópróba (Simon Kft.)
nedvességtartalmához való alkalmazkodás lehetőségeinek feltárása, kritikus esetekben a minél kisebb kárt okozó eszközök használata. Művelés előtt és után nem maradhat el az ellenőrzés (botszondával, ásópróbával). Fontos momentumok: a nyitóbarázdák helyének változtatása, a szántás, a lazítás irányának, mélységének változtatása (a talp alá kell lazítani), a késosztás igazítása az átlazítás hatékonyságához (próbaművelés szükséges). A talajélet helyreállításának lépései Az augusztus végén felmerült kérdésekre válaszolva, a fokozatosság okszerűbb! 40-45 cm élő talajréteget a legtöbb talajon nem szerencsés egy menetben elérni. A vastag, tömör talp felszaggatásakor elmunkálhatatlan hantok keletkeznek, s mire abból sok menet (és költség) árán magágy minőség lesz, a talaj újra visszatömörödik. A javítást nyáron, kora ősszel, mulcshagyóan hántott kalászos vagy repcetarlón célszerű kezdeni (biológiailag aktív réteg kialakítása). A kigyomosodott, árvakeléses talajon perzselő gyomirtást célszerű végezni, ezáltal újabb takaró képződik (a biológiailag aktív réteg védelme). Az őszi alapművelés megkívánt idejében a legkisebb kárt okozó mód a kultivátoros alapművelés alkalmazása 30-34 cm mélyen (biológiailag aktív réteg mélyítése). Az így megmunkált talajt – ha tavaszi vetésű növényt terveznek – további műveléssel nem szabad elrontani. Tavasszal, ha a talaj kigyomosodna, perzselő irtásra kerüljön sor (a mélyített aktív réteg védelme). Magágykészítés és vetés a kérdéses növény ideje szerint történjen, károkozás nélkül (az aktív réteg védelme). A következő idényben – ugyancsak hántott tarlón, és a talaj művelhetőségi nedvességénél – el lehet kezdeni a mélyítést (35-40 vagy 40-45 cm-ig) lazítóval, ügyelve a késosztásra. A talaj felszínét lazultságot kímélő eszközzel, kultivátorral tanácsos elmunkálni. Az Albert Agro Egyéni Cég Bácsbokod térségében ilyen módon tette biológiailag tevékennyé (pl. ásónyomonként min. 1-2 giliszta) a talajait, és ellenállóvá a klímaszélsőségekkel szemben. További lehetőségek az „élő talaj” megtartására: a tarlómaradványok talajba való visszajuttatása; jó minő-
2008. 19. évf. 10. szám ségű szárzúzás, sekély talajba munkálás; a hőstressz elkerülése a felszín takarásával; alapműveléskor mélyebb keverés kultivátorral; a talaj kiszáradásának megelőzése; szénkímélő művelés; a tömörödési károk megelőzése; a művelőtalpak mielőbbi átmunkálása; zöldtrágyanövény-termesztés (kalászos után), okosan megválasztva a vetés, a talajba munkálás vagy a mulcsolás idejét, tekintettel a vízfelhasználásra; istállótrágyázás vagy hígtrágyázás, a kijuttatott trágya talajba munkálása szénkímélő műveléssel. Gazdatapasztalatok A továbbiakban olyan tapasztalatokról lesz szó, amelyekből mások, különösen az útkeresők tanulhatnak. A Simon Kft.-ben (Nagyvenyim) az őszi alapművelés megválasztásakor az egyik legfontosabb szempont, hogy mely elővetemény után, milyen növény alá készítik elő a talajt. Borsó, repce, napraforgó elővetemények után, búza alá minden esetben szántás nélküli talajművelést alkalmaznak (multitiller kultivátorral). A választást a talajkímélés és energiatakarékosság mellett a víz- és műveletszám takarékosság indokolja. A tarló hántását és ápolását síktárcsával végezik. „Erre a műveletre véleményem szerint a mai gépválasztékból ez a legmegfelelőbb eszköz. A leszecskázott szalmaszárat kellő mértékben keveri össze a talajjal.”– vallja Simon László cégvezető. A hántott búzatarlókat repce, borsó és kukorica alá augusztus, szeptember vagy október hónapban szántják fel. Amennyiben kukorica után búzát vetnek – a fuzárium-fertőzés megelőzésére – a kukoricaszárat zúzzák, tárcsázzák, majd aláforgatják. Minden műveletnél kivárják a talaj optimális nedvességi állapotát, így előzve meg a káros tömörödést. Bevált technológiai elem a talajok 4-5 évenkénti lazítása, 45-50 cm mélységben. A lazítás haszna a talajok vízbefogadó képességének javulása, amely nagyobb intenzitású csapadék és aszály esetén is védelmet nyújt, nem beszélve a növények gyökereinek akadálytalan és zavartalan fejlődéséről. Az Albert Agro Egyéni Cég (Bácsbokod) a negyedik gazdasági évét indítja úgy, hogy nem tervez szántást, jóllehet termesztenek kukoricát és cukorrépát is. Hegedűs József cégvezető elmondása szerint az okszerű technológiának betudhatóan, a kistérségre jellemző aszály (jún. 26. – aug. 30. között összesen 52 mm csapadék hullott, az alkalmankénti mennyiség átlagosan nem haladta meg az 5 mm-t) ellenére is tökéletes minőséget értek el, kedvező üzemanyag-felhasználás mellett. Ők a betakarítást követően rögtön elvégezik a tarlóhántást, sekélyen, 4-5 cm mélyen, mulcshagyásra és keverésre leginkább alkalmas eszközzel, síktárcsával. Minél nagyobb szalmahányad megtartására (60-80 % szalma, 40-20 % talaj arányban) törekednek, a mulcsborítással csökkentve a nap és a szél károsítását, biztosítva bármilyen kis csapadék gyors bevezetését és megőrzését. A tarlót újabb sekély műveléssel, a szalma és a talaj arányának kismértékű csökkentésével, a gyomok és az árvakelés által elvont víz mennyiségének minimalizálásával, a gyökérváltás idejéhez időzítve ápolják. A kukorica, cukorrépa alá 60 cm mélyen lazítanak (hengerrel kombinált eszközzel), búzatarlón 60-70 % szalma borítottság meghagyásával, a forgók rögösebben maradó részeinek azonnali multikultivátoros egyen-
15 getésével és lezárásával. Az így elért eredményre jogosan büszkék, a mérőszonda 80-90 cm mélyre nyomható a talajba; a felszínen 60-40 % körüli a szalma és a talaj aránya, és a talaj 10-12 cm mélységben nyirkos állapotú (dacára a szárazságnak). Cukorrépa után, kukorica alá 7-8 cm mélyen síktárcsával hántják a tarlót, majd 50 cm mélyen lazítják, a felszínt multikultivátorral munkálva el. Amennyiben a talaj mélyen beázik, elmarad a lazítás, és mélyebben járatják a kultivátort (Bácsbokodon nem szántanak búza alá kukorica után sem, a növényvédelmi problémákat szakszerűen kezelik). A leírt módok kivételes előnye, hogy nincs szükség kényszerelmunkálásra pl. olyan eszközzel, amely lerontaná a mélyebb (és költséges) művelés minőségét. Talaj-, nedvesség-, szén- és költségkímélő őszi alapozó művelés A talaj-, a nedvesség- és a szénkímélés fogásai gazdálkodó szemszögből. Boris László (Elek) véleményére oda kell figyelni: „Ne csináljunk hantot! A természetben hant nem képződik, csak az ember produkál ilyet, nem megfelelő eszközök évszázados használatával. Ha nincs hant, nincs mit szétverni. E körül forog a dolog lényege.” 2008-ban vásárolt 35 cm mélyen járatható kultivátort és 7-késes lazítót is, fokozatosan – az előnyöket és hátrányokat megismerve – át szeretne állni a szántás nélküli gazdálkodásra, a „bácsbokodi módszert” követve, vagyis kímélni a talajt és a csökkentett menetszám révén felszabaduló pénzt műtrágyára költve kívánja azt a legjobb termőképességben tartani. Czina György (Czinagro Kft., Bekecs) savanyú réti agyagtalajain 12 évente végeznek középmélylazítást, okszerű mélységig; „Nem kenünk, nem taposunk, nem rögösítünk. Nem szántunk, mulcsművelést alkalmazunk minden évben.” Csernozjom jellegű réti, savanyú erdőtalajain 2-3 évente tartja szükségesnek a középmélylazítást, amelyet kultivátorral vagy síktárcsával munkálnak el. Odafigyelnek a talaj biológiai életére, nyáron takarják azt és ha szükséges, alapművelés során is mulcsot hagynak. Jó őszi alapozó művelést csak gondosan, nedvesség kímélően hántott tarlón lehet elérni – vallja. A Czinagro Kft.-ben a talajvédő művelést klímakár csökkentő módként kezelik, ezért – ugyanúgy, mint Bácsbokodon – nemcsak óvják a talaj szerves anyagát, hanem a tarlómaradványok megtartásával, gyarapítják is azt. A lazítás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének javítása és fenntartása révén nyújt pótolhatatlan előnyt. „A kellően lazult, felszínén zárt talaj a romló klimatikus viszonyaink között is nagyobb biztonságot nyújt a termelőnek. A tömörödéstől mentes talaj tovább tűri az aszály és esetleges víznyomás következményeit. 2007-ben az aszály ellenére a növényeink tovább díszlettek, és 25-30 %-kal több termést adtak, mint a hagyományosan vízvesztően művelő szomszéd gazdáknál.” Számításaik szerint a 40 cm lazítással 7 l gázolaj takarítható meg hektáronként a 28-32 cm mély szántáshoz képest. A 14 l/ha éves gázolajmennyiség a teljes lazításos technológiai géprendszerének egy évre eső amortizációs költségét is fedezi. A talaj-, nedvesség- és szénkímélő művelés feltételei – bárki teljesítheti, aki gondosabban figyel a talajaira
16
2008. 19. évf. 10. szám
– Hegedűs József, Czina György, Boris László, Simon László véleménye alapján: 1. A művelési beavatkozások jó időzítése (minél kevesebb kényszer). 2. Az idő- és energiaigényes, ráadásul kétes minőséget adó művelési beavatkozások teljes elhagyása (akár a szántást is). 3. Pontos talajállapot- (mindig legyen kéznél botszonda és ásó megnézni, mit mutat a talaj, 7-8. kép), és tápanyagtartalom-ismeret. 4. A tarlómaradványok megbecsülése és megtartása (szervesanyag-utánpótlási forrás!). 5. Talajszerkezet- és nedvességkímélés betakarítás után sekély, mulcshagyó tarlóműveléssel. 6. A jó gyomkelés megalapozása, hatásos gyomirtás a hántott tarlókon (kelésre késztetés és jól időzített irtás). 7. Szénkímélő, a nedvességbefogadásra és -tárolásra alkalmas, kellő mélységű gyökérzóna létrehozása lazítóval és kultivátorral. 8. Az alapozó művelés egymenetes vagy időveszteség nélküli elmunkálása (a kivételek betartása). 9. A lazított vagy a szántott talajok káros visszatömörítésének elkerülése (elmunkálóeszköz-váltás!). 10. A nem szántott talajokon mulcskímélő elmunkálás, bármely esetben szerkezet- és nedvességkímélő magágykészítés. *** A talajállapot-kutatásokat támogató projektek: OTKA 49.049, KLIMA-05, NKFP6/00079/2005; vállalatok: Agroszen Kft., GAK Kht. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság, Kverneland Group Hungária Kft., Vertikum Kft., Väderstad Kft. Köszönet a közreműködőknek: Albert Agro E. C. Bácsbokod; Boris László, Elek; Czinagro Kft. Bekecs; Simon László, Nagyvenyim.
Sajtóközlemény INTERPOMA 2008 6. Nemzetközi almatermesztési, tárolási és kereskedelmi vásár Bolzano, 2008. november 6-8.
Magyarország az „Interpoma 2008” témái között Ez év november 6-8. között az Alto Adige-i Bolzanóban (Olaszország) kerül sor az almával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi rendezvényre. Jelenleg a primőr és déligyümölcsök 2:0-ás eredménnyel vezetnek az almával szemben. A magyarok asztalán az ananász, banán és más importgyümölcsök váltották fel az almát, amelynek egy főre jutó éves fogyasztása 1990 és 2005 között 25 kg-ról 14 kg-ra csökkent. A helyzet azonban változik, mivel az utóbbi időszakban ismételt kereslet tapasztalható az alma iránt, annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az utolsó országos termés gyengére sikerült. De milyen hatása lesz majd a 2008. évi – a becslések szerint 525.000 tonnás – almatermésnek, amely az előző évhez képest képest kb. 159 %-os növekedést mutat? Mi lesz erre a piac és a fogyasztók reakciója? Erről beszélnek majd a nemzetközi szakértők „Az alma a világban” címmel megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián a bolzanói vásárvárosban (Alto Adige). Az „Interpoma” – vagyis az alma termesztésével, tárolásával és forgalmazásával foglalkozó egyetlen nemzetközi vásár – idején sorra kerülő konferenciának nagyon időszerű témái lesznek. „Idén három téma körül forog minden”, mondja Kurt Werth, a konferencia főszervezője. „Az első a nemzetközi helyzettel, az aktuális trendekkel és a piacsegítést célzó intézményi kezdeményezésekkel foglalkozik, várhatóan az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével. A második téma a növényvédőszer-maradványok európai normáinak a 2008-as nyár végén megjelent új közösségi szabályozásokkal megvalósítandó harmonizációjáról szól. A harmadik téma pedig a biotermesztésből és az integrált termesztésből származó alma előállításának és keresletének az alakulását tárgyalja.” Széles területet felölelő témáinak és világhírű előadóinak köszönhetően a nemzetközi almakonferencia egyike az „Interpoma” legnépszerűbb rendezvényeinek: legutóbb, vagyis 2006-ban 9.646 szakmai látogatót vonzott az esemény mintegy 38 országból és 273 kiállító céget, amelyek egyharmada külföldi volt. Online jegyvásárlás esetén a látogatók 50 % kedvezményt kapnak (12 euró helyett 6 eurót fizetnek) és a pénztár érintése nélkül, közvetlenül léphetnek be a kiállítási pavilonokba. A rendezvénnyel, előadókkal és regisztrációval kapcsolatos információk elérhetők a www.interpoma.it honlapon. *Forrás: Prognosfruit, 2008
Köszönet a korábbi adatszolgáltatásért: Belvárdgyulai Mg. Zrt.; Dalmandi Mg. Zrt.; Galgamenti Szövetkezet, Tura; Kun-Farm Kft., Kiskunlacháza; Lajtos János (Sárbogárd); Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.; Orosfarm Zrt., Orosháza; Tedeji Agrártermelő és Szolgáltató Zrt., Hajdúnánás; Tótkomlósi Agrár Zrt.; Varga Farm, Soponya.
További információ: Elena Vincenzi Interpoma Külföldi Sajtóiroda c/o Fruitecom +39-059-7863894 Cristina Pucher Fiera Bolzano Spa Sajtóiroda +39-0471-516012
www.interpoma.it
