Jézus Úr Úr Jézus szent örömmel Vígan dicsérhetünk, A nap, amelyen születtél, Oly drága lett nekünk. E rossz világra jöttél, Hol jászolágy fogad, Ha nem jössz, mind elveszünk, Te égi áldozat. Oh, hogy szeretsz te minket, Mióta csak vagyunk, Bár néked számtalanszor, Csak bút és bűnt adunk. Oh, adj karácsony este Ma új szívet nekünk, És téged hőn szeretve, Hálásan álhetünk. A legnagyobb ajándék Te lettél Uram, Oh hadd legyek tenéked, Ajándék magam.
Fogaras - Kóbor 2010, karácsony hava
Az angyalok éneke „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!” Luk 2,14 Jézus Krisztus születésének történetéből ma csak az angyalok énekét szeretném tüzetesebben megfigyelni. Mindnyájan énekeljük karácsonykor ezt az éneket. Miről szól ez? Istenről és az emberről. A mennyről és a földről. A mai ember megütközik ezen. Istenről beszélni? Csak az emberre vagyok kíváncsi. A földet ismerem, de a menny nem fér bele a fantáziámba. Nem emberek, hanem angyalok énekelték ezt az éneket. Isten küldöttei ők. Olyan üzenetet hirdettek, amit eddig soha nem hallottunk és értettünk. Ez ének mélységeit, igazi értelmét csak úgy tudom megérteni, ha nemcsak a földdel, de a mennyel is számolok. Nemcsak az embert, de az Istent is engedem szóhoz jutni. Mi ez a dicsőség? Miért énekelik az angyalok, hogy ez az Istené és nem az emberé? Görögül doxa-nak, latinul glóriának nevezik ezt a dicsőséget. Isten fenséges lényét jelzi. A glória földöntúli ragyogásban szemlélteti Krisztust. Földi, emberi vonásait a mennyei ragyogás veszi körül. Isten dicsőségét talán úgy értjük meg, ha az ellentétéből indulunk el, az ember dicsőségéből. Mit is jelent ez? Az ember nem tud belenyugodni abba, hogy ő csak ember. Szeretne különb és több lenni. Keresi hajszolja a dicsőséget. Már a Bábel tornyát is azért kezdték építeni, hogy nevet szerezzen magának az ember. A karácsonyi evangélium Augustus császárt emlegeti. A római birodalom feje volt. Császár. Istennek érezték magukat. Megöntették képüket, szobrukat. Alattvalóik földig kellett hajoljanak előttük. Aki ezt megtagadta, halál fia volt. Az ember dicsőítése vagy dicsőségének keresése. Nemcsak a hatalomban, hanem a vagyonban, gazdagságban és pénzben is megmutatkozott. Istenem a pénz. Minden ajtó megnyílik előttem ha tele a zsebem. Az embereket is aszerint osztályozom, mérem, mennyi pénze, milyen háza és vagyona van. Akinek sok van az valaki. A szegény és nincstelen nem is ember. Arra nem is gondolunk, hogy belső értékei is lehetnek az embernek. Az emberi dicsőség keresésének van egy másik kirívó esete is. Költők és írók halhatatlanságra vágynak. Azért is úgy írnak, hogy műveik évszázadok és évezredek múlva is megmaradjanak. Ha mi emberek meghalunk, hirdessék műveink, hogy itt jártunk, itt éltünk és maradandót alkottunk. Milyen sok szenny, gyalázat tapad az emberi dicsőség kereséséhez. Csak úgy tudok naggyá lenni, ha közben megsemmisítem azokat, akik utamban állnak. A karrieristák szabálya: mindenkit gyalázok, hogy magamat felmagasztalhassam. Az emberi dicsőség mindig egybekovácsolódik a hatalommal. Nem hiába fordul elő a Miatyánkban: mert tied az ország és a hatalom és a dicsőség. Hatalmat csak úgy tudok biztosítani magamnak, hogy közben leigázok másokat. Karácsonykor valami egészen más történt. Isten lemondott önként a hatalomról. Mennyben levő királyi székét felcserélte az istálló jászlával. A gazdagságot a szegénységgel. Mennyei uralmát a földi élet nyomorúságával. Az emberi dicsőség keresése: az ember istenné akar lenni. Ennek érdekében mindenre képes. Karácsony: az Isten emberré lesz.
2
Lemond a méltóságáról, hatalomról dicsőségről. Az emberért teszi ezt. Gazdag volt és szegénnyé lesz. Miért? Hogy minket meggazdagítson. Az Isten dicsőségének a gondolatát legjobban Kálvin fogalmazta meg. Semmit sem magamért, hanem Istenért és a másik emberért teszek. Nem azt keresem, ami az enyém, hanem a másikét. Soli Deo gloria. Nem önző módon élek. Nem vagyok élősködő, hanem boldog örömmel áldozom fel magam a mások életéért. Ahol az Isten dicsőségét keresik és szolgálják az emberek, ott nem fogják eltűrni az ember istenítését. A református világszövetség néhány évvel ezelőtt ezzel a témával foglalkozott: Isten dicsősége és az ember szolgálata. A kettő egybetartozik. Az Isten dicsőségének szolgálatában álló ember hűségesen szolgálja embertársát. Nem szolgálja ki, hanem készségesen segít neki. Az angyalok karácsonyi énekében ezt a költeményt olvashatjuk: az Isten dicsőségét szolgáló emberek az ember javát szolgálják. Korunkban nem akarnak többé Istenről hallani és beszélni. Csak az ember van. Csak az ember az irányadó. Az embernek ember által való kizsákmányolása jellemezte a múlt letűnt világát. Az ember csak manipulációs eszköz volt. Az Isten létének tagadása az emberi személyiség semmibe vevésével kapcsolódik. Az emberi dicsőség és hatalom keresése a másik ember leigázásával jár együtt. Az Isten dicsőségének elismerése pedig az emberek közötti béke és jóakarat kibontakozását hozza. Békesség. Háború. Mi az oka? Tehetetlenség. Akadályozol érvényesülésemben. El kell pusztulnod. Csak én akarok élni. Te nem számítasz. Ki lehetne mutatni, hogy az emberek között gyűlölet és háborúság az istentelenséggel arányosan nőtt. Korunkat a hitetlenség korának lehetne jellemezni. A gyűlölet, háború és rosszakarat korszaka is. Az egész emberiség vágyik a békére. Jöjjön már egy új kor, melyben nem kell többé félni a háborútól. Ne fegyverekre és bombákra költsük a pénzünket. A mai válságba jutott emberiség szabadulásának egyetlen egy útja, ha megtanuljuk újra az angyalok énekét: ne magamnak éljek. Nem önmagamé vagyok. Testestől, lelkestől, életemben és halálomban az Úr Jézus Krisztusé. Szeretetre vágyunk. Békét óhajtunk. Szeretnénk már félelem nélkül élni. Lehetséges. De meg kell hallani és tanulni az angyalok énekét: dicsőség a mennyben Istennek. A földön való békesség és jóakarat természetes következménye annak. Ámen Sógor Gyula
3
Karácsonyi pásztorlevél „Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.” (Zsolt 130,5–6) Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! A zsoltáríró feszült váradalma ma is milliók fohásza, még azoké is, akik nem tudják, kit várnak. Mi, magyar reformátusok boldog örömmel mondjuk el, hogy Krisztusra várunk, aki megújítja a megfáradtakat, megosztja velünk Isten szeretetét és megalapozza üdvösségünk reményét. Őt ünnepeljük a karácsonyban. Karácsonykor Isten örök szeretete öltött testet Jézus Krisztusban. „A pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg, hogyan is történt az, amiről üzent nekünk az Úr” – olvassuk Lukács evangéliumában. Nagy kiváltság hírül venni, hogy Isten Fia eljött e világba. De még nagyobb áldás személyes megbizonyosodást szerezni ennek valóságáról. Örömmel valljuk, hogy másfél éve létrejött magyar református egységünk az Úr ajándéka számunkra, és jele annak, hogy Istennél nincsenek megváltoztathatatlan állapotok, vigasztalan szomorúságok és gyógyíthatatlan elszakíttatások. Isten megsegítő kegyelmét és Szentlelke vezetését kérjük, hogy a következő esztendőben is hálával, hűséggel, alázattal, másokat hozzá vezetve szolgálhassuk őt. Jézus Krisztus azért jött, hogy kiterjessze Isten szeretetét a bűnben veszteglő emberre. Karácsony örömhíre egyértelmű és világos: Isten azért jött, hogy ami az ember miatt elveszett és reménytelen, azt ő isteni hatalmával megújítsa. A beteljesedett várakozás, a világosságra fordult sötétség, a nagy bánatra támadt öröm, az elveszésből megmentő kegyelem árasszon szívünkbe ugyanolyan indulatot, mint volt Krisztusunkban, hogy egymás terhét hordozva töltsük be Isten szent életrendjét. Testvérek! Imádkozzunk, hogy szeretetünk még jobban ragyoghasson, s mutasson utat Krisztusig, hadd legyen e mostani karácsonyunk is sokak számára boldog találkozás a Békesség Fejedelmével. Dr. Pap Géza – püspök
4
Karácsony Amerikában A tengerentúlon a Hálaadást követő héten kezdődik a karácsonyi készülődés. A december azután az ünnepek jegyében telik. A városok karácsonyi díszbe öltöznek, az üzletek pedig az ajándékvásárlók hadával telik meg. Az Államokban először 1539-ben, spanyol stílusban ünnepelték a karácsonyt, amikor Hermando de Soto seregével a mai Tallahasse városában, Floridában ütött tábort. Azóta a világ minden sarkából érkeztek ide emberek , magukkal hozták szokásaikat, amik közül sok a mai napig megmaradt, és így az idők során Egyesült Államokban a legkülönbözőbb tradíciók keveredtek egymással. Ilyenkor mindenki igyekszik feleleveníteni eredeti hazájának szokásait. Ennek ellenére mára kialakultak az Egyesült Államokra jellemző közös karácsonyi szokások és szimbólumok, melyek közül igen jellemző például az,hogy a gyerekek egész decemberben énekelve járnak házról házra, és mindenütt ünnepi módon megvendégelik vagy megajándékozzák őket. Csaknem minden házban színes kis égőkkel megvilágított karácsonyfa áll, a zoknikat a kandalló fölé akasztják, melybe Santa Claus, az amerikai Télapó teszi az ajándékot karácsony estéjén. Karácsony éjszakáján az ágyukban fekvő gyerekek erősen fülelnek,hátha meghallják Santa Claus szánjának csengőjét, amikor a szarvasok elröpítik a ház előtt. Akinek sikerül,az álmában körutazást tehet a csillagos égbolton,és valódi angyalhajat kap emlékbe. A tipikus amerikai karácsonyfadíszek mellett az ünnepi pulyka vagy bizonyos vidékeken a roastbeef és a híres yorkshire-i puding is nélkülözhetetlen része a karácsonyi ünnepeknek, melyet egy rumos, tejszínes datolyatortával koronáznak meg. Az átlagos karácsonyi menü mellett az egyes Amerikában élő etnikumok saját nemzeti -, de nem feltétlen karácsonyi - ételeiket is fogyasztják, így gyakran ilyenek is az ünnepi asztalra kerülnek. A lengyelek közül néhányan még ma is a keilbasit (lengyel kolbász) fogyasztják, az olasz származású férjek pedig ragaszkodnak a lasagnehez. Amerikában a karácsony igazi népünnepély. Az emberek valóságos ajándékozási lázban égnek, az áruházak pedig hatalmas árukínálatot és reklámhadjáratokat zúdítanak rájuk, sőt látványos karácsonyi show-kat és felvonulásokat is rendeznek. Az ünnepi díszben ragyogó városok karácsonyi nyüzsgése mellett a kisebb települések is kitesznek magukért. A kisvárosokban és a falucskákban is fények és díszek kavalkádja emeli az ünnepi hangulatot. Forrás: origo.hu
5
Miért pont fenyőt díszítünk karácsonykor? ”Miért fenyőt díszítünk? (Betlehemben elég ritka lehet a fenyő…)” A karácsony legkedveltebb jelképe a fenyőfa. A meglepő csak az, hogy a karácsonyfa állítása nem is olyan régi hagyomány, legfeljebb négy évszázadra nyúlik vissza, és korántsem a Szentföldről ered. A tradíció nyomait kutatva a néprajzosok középkori német területeken, pontosabban Elzászban és Badenben találták meg az első példákat. Abban a formában tehát ahogyan mi ismerjük, mindössze négyszáz éve állítanak fenyőfát december 24-én. Azt is tudni kell azonban, hogy régóta szokás télidőben valamilyen zöld növénnyel díszíteni a házat, ezzel is utalva a reményre, az újrakezdésre, az eljövendő tavaszra. Az örökzöldek hasonló célra való „felhasználása” már Jézus születése előtt is elterjedt volt egyes területeken. Ahol csak babér termett… Az örökzöldek életereje egyfajta mágikus hatással volt az emberekre. Úgy vélték, gyógyító erővel bírnak ezek a növények. Aki tehát az újévet zöld növényekkel „felszerelkezve” várta, az egészséget hozott a házába, és bizakodhatott a jövő évi szerencséjében is. Már a rómaiak is megkoszorúzták házaikat az év végén, illetve újévkor, ők azonban babérágakat használtak erre. A német területeken aztán a középkorban tovább módosult ez a hagyomány, és tartományonként változó fákkal, növényekkel díszítették a házakat. Volt, ahol a tiszafa jött szokásba, másutt a magyal volt „divatos”, vagy éppen a boróka, esetleg a fagyöngy volt kedvelt. Megint máshol a közönséges fenyőfák terjedtek el, néha a lucfenyő váltotta ezeket. Az első említések: 1494, 1535, 1605 Az első feljegyzések szerint már 1494-ben „karácsonyi májusfát” állítottak egy német házban, azaz fenyőágakat vittek a lakásba. Erről ugyanis már Sebastian Brandt „Narrenschiff” (Bolondhajó) című, Baselben kiadott művében is ír. (A Bolondhajót 1494-ben adták ki, s néhány képét Albrecht Dürer készítette.) 1535-ben pedig Strassburgban (a mai Elzászban, amely immár Franciaországhoz tartozik), kisebb tiszafákat és magyalokat árultak, amelyeket akkor még gyertyák nélkül helyeztek el a helyiségekben. A karácsonyfák német területeken való elterjedésének a lutheri reformáció adott lendületet, sokáig a protestánsokhoz kötődött inkább ez a szokás. A díszítés 1605-ben tovább „fejlődött” – ekkor jelentek meg az almák az egyik strassburgi karácsonyfán. De ezt a fát még mindig nem ékesítették gyertyák. Az utóbbiak „bevetésére” 1611-ből, Sziléziából származik adat. Ezt a fenyőfát Dorothea Sybille von Schlesien (Sziléziai Dorothea Szibilla) hercegnő kastélyában állították fel.
6
Gyertyák nyomában – Goethe szerepe A XVIII. századtól a fenyőfa válik egyre inkább elterjedtté, 1708-ban mindenesetre már más német területeken is említés esik a gyertyákról (Liselotte pfalzi grófnő révén). De például Goethe csak 1770-ben találkozik karácsonyfával, méghozzá Strassburgban. (Más források szerint már 1765-ben Lipcsében látott ilyet.) S hogy ez miért fontos egyáltalán? Leginkább azért, mert később, 1774-ben az ifjú Wertherről írt szentimentális levélregényében éppen a német költőfejedelem ismertette meg egész Európát a karácsonyfa-állítás szokásával, és bizonyos fokig népszerűvé is tette azt. 1780-ban Berlinben is megjelenik az első „példány”. Ausztriában 1813 bukkan fel a fenyőfa, itt Graz volt az úttörő, Bécs mellett. 1815-ben az északi Danzigban (a mai lengyel Gdanskban) tűnnek fel e fák. Ausztriában Henriette von Nassau-Weilburg terjesztette el azonban a fenyőfa-állítást, ő egyébként Károly főherceg hitvese volt. 1816-ban a karácsonyt már egy feldíszített, gyertyákkal ellátott fa tette szebbé a főhercegi otthonban.
Régi karácsonyok Hol vagytok régi Karácsonyok Szívemet melengető ünnepnapok? Ez a mostani, már nem az igazi Nem arról szól, Amire emlékszem gyermekkoromból. Az egyszerű, kedves napokra, Az áhítatra, A csodálatos karácsonyfákra. Anyám saját készítésű szalon cukorkájára, Festett dióra, a piros almára . Elnézem a ma Karácsonyát, Az őrült vásárlást, rohangálást.
Amit követ egy nagy lakomázás. Ilyen egy anyagias világ. Szeretlek, mert ezt vettem neked! Vagy, Szeretlek, mert itt vagyok veled! Ugye milyen nagy a különbség? Te melyiknek örülnél? Régi, régi Karácsonyok, Visszavágyott gyermekkorom, Pirosló alma, festett dió, Az lenne igazán jó. A szeretet bársonyos ölelése, A fahéj illatú kalács, Ma már csak emlék csupán.
7
Karácsony a földön Írország A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára. Spanyolország Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek. Belgium A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka. Mexikó Az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek át a városon, egészen a templomig. Kenya Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik. Svédország Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Anglia A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé. Olaszország Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.
8
Franciaország A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz. Új-Zéland A karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. Dél-Afrika Itt is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van. Svájc Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik. Ausztrália A Mikulás "szánját" nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak. Csehország Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével. Lettország A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász. Portugália Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával. Libanon A családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal.
9
Szent Miklós legendája… De ki is volt Ő valójában ? Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában született, egy gazdag család gyermekeként. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált ! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották. 52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból! Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént: A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. 325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki 10
teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából. Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.
Karácsonyi Idézetek Szép Tündérország támad föl szívemben, ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, megszáll egy titkos,gyönyörű igézet, ilyenkor decemberben. /Juhász Gyula / Angyal vidd meg a hírt az égből, mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor, - a gyermek, a szamár, a pásztor - az alomban, a jászol mellett, ha az élet elevent ellett. A csodát most ők is vigyázzák, leheletükkel állnak strázsát. Mert csillag ég, hasad a hajnal, mondd meg nekik - mennyből az angyal. /Márai Sándor / Angyal zenéje, gyertyafény - kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semi mást, csak jó meleg simogatást. / Áprily Lajos/ Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! / Wass Albert /
BÉKÉS BOLDOG KARÁCSONYT!
11
Tartalomjegyzék: Az angyalok éneke __________________________________________________________ 2 Karácsonyi pásztorlevél ______________________________________________________ 4 Karácsony amerikában_______________________________________________________ 5 Miért pont fenyőt díszítünk karácsonykor? _______________________________________ 6 Régi karácsonyok ___________________________________________________________ 7 Karácsony a földön __________________________________________________________ 8 Szent Miklós legendája ______________________________________________________ 10 Karácsonyi Idézetek ________________________________________________________ 11 Tartalomjegyzék: __________________________________________________________ 12
12
