Kócsagtoll suliújság A Tiszakécskei Református Kollégium diákújságja – 2014. – 1. iskolaévfolyam, 6. szám
Állj meg, és gondolj az édesanyádra!
FELTÁMADT A HALÁLBÓL „Vasárnap hajnal volt, néma csend uralkodott a tájon. De amikor a nap elsõ sugarai megjelentek az égen, a föld megremegett. Egy angyal érkezett, és elhengerítette a követ a sírbolt szájától. Az õrök szörnyen megrémültek és elfutottak. Mire az asszonyok megérkeztek az illatszerekkel, a sírkamra már nyitva állt, és Jézus teste nem volt benne. Az angyal így szólt hozzájuk: – Ne féljetek! Tudom, hogy Jézust keresitek! De Õ már nincs itt. Feltámadt a halálból! Nézzétek, itt feküdt. Siessetek, mondjátok el a jó hírt Jézus tanítványainak. Hamarosan viszontlátjátok Õt. Jézus tanítványai nem hitték el az asszonyok szavait. Képzelõdésnek tartották az egészet. De Péter és János elmentek a sírhoz, hogy személyesen gyõzõdjenek meg az elmondottakról. Látták a gyolcsot, amelybe Jézus holttestét göngyölték, és ott feküdt a kendõ is, mely az arcát takarta. János azonnal rájött, hogy senki sem lophatta el a testet. Igaz volt tehát, amit az aszszonyok mondtak! Jézus valóban feltámadt a halálból!“
A föltámadt Krisztus békéje töltse el valamennyi ember szívét! Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánunk! JÉZUS MONDJA: „ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET; AKI HISZ ÉNBENNEM, HA MEGHAL IS, ÉL; ÉS AKI ÉL ÉS HISZ ÉNBENNEM, AZ NEM HAL MEG SOHA. HISZED-É EZT?“ (Jn 11,25-26.)
Amikor az édesanya, a fiatal nõ világra hozza a gyermekét, akkor nemcsak a pici baba születik meg, hanem maga az ÉDESANYA is! A kisbaba gondozása, ápolása édes feladat; egyfajta játék! Mégpedig hatalmas, felelõsségteljes, egy életre szóló! Az anya tudását folyamatosan kell gyarapítani, a szívét-lelkét állandóan erõsíteni, gazdagítani, hiszen mindig készenlétben kell lenni, soha nem szabad megállni, soha, semmire sem lehet várni! A gyermek elõször az édesanyja értékeit szívja magába, s – az apai gondoskodással együtt – válik értékes emberré. Egyszeri, egyedi, megismételhetetlen „mûalkotássá“. Az édesanya sohasem a maga képére formálja a kicsinyét, hanem tudása legjavával igyekszik terelgetni õt a legjobbnak ítélt, legmegfelelõbbnek vélt útra. Védelmezõ a keze, ölelõ a karja. Ha kell, hûsítõ a forró lázban; máskor pedig felmelegíti a hidegtõl elgémberedett kis ujjacskákat; majd biztonságot adóan karolja át õt. Mosolyog, ha vigasztal; redõs a homloka, ha aggódik... Éjjel-nappal, kicsinél s nagynál egyaránt!... Nincs „szabadság“, nincs „leltár miatt zárva“! Ez a kapcsolat örökre szóló felelõsség, szétszakíthatatlan kötelék. Amikor a kicsiny, maszatos kéz átöleli az édesanyja nyakát, s azt mondja: „ANYU, SZERETLEK!“; ez a világ legnagyobb boldogsága... Nincs az az erõs anya, aki könny nélkül kibírja, mikor a kisiskolás gyermeke egy csokorral elé áll, s szavalja: „Kicsi az én szívem, kicsike darabka, /Édesanyáméból úgy van kiszakítva. / Azért siet oda, azért szeret ottan /Ahol ez a két szív újból összedobban. /Fejem Édesanyám ölébe lehajtom, /Forró imádságom az égbe sóhajtom: Akit két karommal átölelek itten, Azt az édesanyát áldja meg az Isten!“ Majd amikor az õszülõ gyermek a bordó rózsaszállal megáll a hófehér hajú édesanyja mellett, s annyit mond: „KÖSZÖNÖM, ÉDESANYÁM!“, akkor „nyugtázhatjuk“, hogy a „feladatunkat“ jól végeztük. És amikor az unokák hada sorakozik, s erõsen átölelik a nagymama nyakát, és boldog mosollyal mondják: „MAMI, SZERETÜNK“; akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban megtettük azt, amire rendeltettünk... Minden édesanyát, nagymamát nagyon sokáig éltessen az Isten! Czinege Edit, aki egy személyben gyermek, édesanya és nagymama...
„JÉZUS KRISZTUS A MI BÛNEINKÉRT HALÁLRA ADATOTT ÉS FELTÁMASZTATOTT A MI MEGIGAZULÁSUNKÉRT“ (Rm 8,25.)
Kócsagtoll – 2014 márciusa, 1. évfolyam 6. szám –
Húsvétról – két gondolattal... „Bûrharang” és passió A római katolikus templomokban nagypénteken és nagyszombaton nem szóltak a harangok, azt tartják, hogy „a harangok Rómába mentek“. Nálunk, reformátusoknál mindig harangoztak, és harangozunk ma is. Bálint Sándor és Molnár Ambrus írt egy múltbéli esetrõl: A makói plébános 1727-ben megtiltotta a reformátusoknak a nagypénteki harangozást. Õseink válaszul kifundáltak egy ötletes megoldást. Iskolás gyerekeket küldtek fel a toronyba, és így énekléssel harangoztak. Ezt „bûrharangnak“ nevezték el. A református kegyességnek évszázadok során része volt a passió elõadása, és a lamentáció. Ezek anyagát az evangélisták szövegeibõl és Jeremiás siralmaiból merítették. Erdély egyes vidékein még ma is megvan a lamentáció szokása. A passió felolvasása és megfelelõ énekversekkel történõ felosztása több református gyülekezetben ma is gyakorlatban van. Húsvét öröme A böjt, a nagypéntek gyásza után következik húsvét ünnepe. Nemcsak a tanítványok szíve telt meg egykor örvendezéssel, hanem a ma élõ, hitét gyakorló keresztyén embernek is húsvéti boldogság tölti be a szívét. A református húsvét lényege a Feltámadott Krisztus megtapasztalása. A középkorban szokás volt a húsvéti igehirdetésekben a hívek megnevettetése. Húsvéthétfõn régi hagyomány az Emmaus-járás, a rokonok, ismerõsök, barátok meglátogatása. Sokfelé határjáráson, határkerülésen vesznek részt gyülekezeti tagjaink. Dombi B.
Füle Lajos:
E MMAUSI Ú TON
Ketten megyünk, vagy egyedül megyünk… Hová? E földön sok-sok Emmaus van: Jézust idézzük közbe-közbe búsan, Emlékeink is ballagnak velünk… Így létezünk a múltat emlegetve, Csodákra visszarévedezve járunk, De csüggedésünk annyiszor elárul: „Ó, mi azt hittük…“ (ezt meg azt, ha tette). Pedig hát, egyel többen ballagunk: Hozzánk szegõdik új, meg új alakban Valaki mindig, hogy fáradhatatlan Mondja az Igét, nem vagyunk magunk. Lelkünk föleszmél, boldog szót rebeg Kenyérben, borban fölfedezve testét: „Maradj velünk, hogy be ne esteledjék, Búban, örömben hadd legyünk Veled!“ 2
Reményik Sándor:
Balog Miklós:
ÉDESANYÁMNAK
BÉKESSÉG ISTENTÕL! Nincs nyugalom, nincs nyugalom, – a szív, Amíg ver, mindörökké nyugtalan. De mindörökké nyughatatlanul, Istentõl mégis Békessége van. Nyugalma nincs, de Békessége van. BÉKESSÉG ISTENTÕL. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, – vihar Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger s az ember szíve. Hadd hullámozzék a víz felszíne. BÉKESSÉG ISTENTÕL. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, – s ez a Nyugtalanság, mint a járvány, ragad. Te sugarazd szét békességedet És szóval, kézfogással másnak add. Az Isten Békessége is ragad. BÉKESSÉG ISTENTÕL. Reggel mondd, délben mondd és este mondd A Feltámadott elsõ, szép szavát. És ragyogóbbá lesz a reggeled És csillaghímesebb az éjszakád. És békességesebb az éjszakád. BÉKESSÉG ISTENTÕL. Békesség Istentõl: mi így köszönjünk, Hogy köszöntésünkben lélek legyen – Vihartépett fák – ágainkon mégis Vadgalamb búg és Békesség terem. Békesség: köszöntésünk ez legyen. BÉKESSÉG ISTENTÕL!
HÚSVÉTI ÖRVENDEZÉS…
Anyám, te szenvedésbõl élõ asszony, ki adtál nékem földi életet, – hogy szemedbõl bús könnyeket fakasszon – e drága eszközt köszönöm neked! Ezzel lehettem én csak részesévé egy másik Életnek, amely örök, s te tetted sorsom addig jóvá, széppé, míg vártad azt, hogy lassan felnövök. Mit életedbõl adtál énnekem, – szegény vagyok – meg nem fizethetem, csak köszönöm, s az Úrnak adok hálát; anyák napján pedig köszöntelek: Kimondhatatlan szereteted árát, Ki éltét adta, Az fizesse meg!
Sík Sándor: Asszonyok
(Részlet)
És ti vagytok a Háziáldás Fehérre meszelt kis falon. Szegett kenyér az abroszon. Ti a kútvíz a harmatos pohárba, Duruzsoló, jóságos kályha, Szekrényben illatos, puha, Tündöklõ, hófehér ruha, Ti vagytok az olajmécs, mely álmatlan lobog S imádkozik, míg mások alszanak. A hervadtan is illatos csokor A feszület alatt.
K
Ö
S
Z
Ö
N
T
Õ
Május elsõ vasárnapján a színes tarka rét összes virágát csokorba kellene kötni s vele minden édesanyát köszönteni. Azokat is akik, még soha nem kaptak, akik magukra maradtak, akiket magukra hagytak. Mivel ezt úgysem tudjuk megtenni, legalább gondoljunk rájuk és köszöntsük õket, mint az élet forrását – ahol fogantunk. A folytonos gondoskodást, amit kaptunk és kapunk a vigyázó tekintetet, amely kíséri utunk. A gyengéden erõs kezeket, mi támaszt nyújt – ha fáradunk, az otthon melegét – hol bármikor megpihenhetünk. Köszöntsük bennük létezésünk, mi örökké ott él szívük legbelsõ zugában, lelkük legmélyebb rejtekén.
Mindenben és mindenkor az Atya cselekszik. A feltámasztásnál is csak Õ volt jelen. Az Õ dicsõsége, újjáteremtõ hatalma vitte véghez a csodát. Mert Istennél minden lehetséges. Feltámasztotta az Õ Fiát a halálból, hisz az életet még a halál sem tarthatta s tarthatja fogva. Az örökké Élõ Jézus Krisztus a halál fölött is Úr. „Mit keresitek a holtak között az élõt? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt.“ A feltámasztott Jézus Krisztus az új élet forrása. A Benne feltámadtak gyõztes ereje: a halálon diadalmas szeretet. S aki szeretetben Kecskés Sándor él, az új életben él, az Úr Jézus Krisztusban él, és az Úr Jézus Krisztus is abban. Az boldogan „Anya, ki vigyáz ránk, kinek dúdolása járja a Jézus lábnyomát, követvén Õt szeretetálomba ringat, s oly széppé teszi az ébrenlétet ben, mind a sírig. „Ébredj fel, aki alszol, is, mint az álmokat.“ támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus!“ (Ef 5,14.) Az Isten éltessen és Járjunk, éljünk mind a halálból Feltámasztott és örökké Élõ Jézus Krisztus világosságában és szeretetének dicsõségében! Ámen.
áldjon minden ÉDESANYÁT és NAGYMAMÁT!
Kócsagtoll – 2014 márciusa, 1. évfolyam 6. szám –
Gyermek és családi nap május 18-án! Fogjunk össze, Kécskeiek! 2014. május 18-án vasárnap, TISZAKÉCSKEI GYEREKÉS CSALÁDI NAP-ot szervezünk, amihez kérem a városban élõ emberek, iskolák, óvodák, cégek, vállalkozók felajánlását illetve segítségét! Ne csak a karácsonyi idõszakok szóljanak arról, hogy adakozunk, segítjük és szeretjük egymást! Úgy gondolom, hogy tavasszal is lehet olyan rendezvényeket tartani, ahol családok – és fõként a gyerekek – eltölthetnek egy élményekben gazdag, eseménydús napot! Baráti társaságunk ötleteivel megkerestem városunk polgármesterét, aki pozitívan állt tervünkhöz, és segítõ kezet nyújtott. Biztosította a rendezvényünkhöz a helyszíneket, és az összes hivatalos kötelezettséget átvállalta, amiért külön köszönettel tartozunk! Anyagi támogatókat keresünk a programok költségeinek fedezésére; fõleg a Halász Judit koncert lebonyolításához, mivel nagyon kevés család engedheti meg gyermeke számára a magas jegyárak kifizetését. A koncert zárt térben, a mûvelõdési ház színháztermében lesz megtartva a gyerekek részére – pedagógusok felügyeletével. Terveink szerint a Béke utca – mûvelõdési ház elõtti szakaszán – gyermekfoglalkoztatók, kreatív játékok, kézmûves vásári termékek helyszíne lesz; és ezzel egy idõben a külsõ színpadon – helyi és meghívott – fellépõ mûvészek színvonalas mûsorokkal szórakoztatják majd a rendezvényre látogatókat! A helyi termelõk felajánlása révén lehetõség nyílik egy egyszerû paprikás krumpli vagy öreglebbencs elkészítésére! A fõzésnél ismert színészek segédkeznek, akik mûsorukkal is szórakoztatják a nagyérdemût! Az ételek adagonként jelképes árért megvásárolhatóak lesznek, és az ebbõl befolyt összeget a helyi bölcsõdék, óvodák és iskolák számára ajánljuk fel! Ezen a napon is szeretnénk, ha a résztvevõk elhoznák cipõs dobozokban – kor és nem megjelölésével – a feleslegessé vált ruháikat, játékaikat a rászoruló gyerekek, családok részére! Reméljük, felkeltettük érdeklõdésüket és sokan részt vesznek, segítenek ezen az eseménydús nap emlékezetes és talán hagyományteremtõ lebonyolításában! Köszönettel: Vargáné Molnár Szilvia (06 70 236 3763)
Adományokat a Tiszakécske Városért Közalapítvány számlájára várjuk: 11732208-20035901 (Kérjük a megjegyzésben a „tiszakécskei gyereknap“ megjelölését!)
*** Iskolánk is részt vesz, illetve részt vállal ebben a rendezvényben! A kerámiaszakkör tagjai – és több szorgalmas diák is – árusításra készítenek kerámiatárgyakat. Az aszfaltrajzverseny szerevezésében és lebonyolításában is feladatot vállaltunk!
Ez+AZ= Történések az iskolában
Igen sokféle verseny volt iskolánkban, s az iskolánkon kívül is, ahová eljutottak diákjaink, diáktársaink. Minderrõl bõven, összefoglalóan a következõ számban olvashattok, amikor összegezzük a tanév ezen versenyeit! Addig csak annyit, hogy büszkék vagyunk mindnyájatokra, s a felkészítõ tanáraitokra is!
Tavaszi szünet: 2014. ápr. 17. –
2014. ápr. 22.
Szünet elõtti tanítási nap: 2014. 04. 16. szerda Szünet utáni tanítási nap: 2014. 04. 23. szerda
A 12. g osztály ballagása: 2014. április 30-án „Csak egy osztály voltunk, Egy osztály, amelyrõl néhányan túl sok jót hittek, Késõbb sokan azt gondolták, tévedtek... ...Hitték, gondolták... És talán senki sem tudta, kik voltunk valójában.“
Zsigmond István ezen gondolatával készítették el a ballagási meghívójukat a tizenkettedikesek. Most már felálltak a megmérettetés legmagasabb lépcsõfokára, hamarosan az érettségi vizsgán kell bizonyítaniuk: jót, s jól teljesítenek az itt tanultakból. Agárdi Alexandra Kitti, Anka János, Bagi László Martin, Bencsik Dániel, Czechmeister Szabolcs, Gungli Gabriella, Haraszti Fanni, Kokavecz Gergõ, Kovács Tamás Sándor, Matkovits Péter, Mészáros Brigitta, Nagy Dávid, Nagy Roland, Papp Gergely, Sánta Melinda, Szappanos Brigitta, Székely Roland József, Szijj Réka, Szûcs Norbert, Tóth Kitti, Voltárniszt Tamás –
BÚCSÚZUNK TÕLETEK! Legyetek sikeres, jó emberek! Isten veletek!
Erdélyi kirándulás! A Rákóczi Szövetség által kiírt pályázatot iskolánk ismét megnyerte – mint az elmúlt években –, és ennek eredményeként a 9. évfolyam kiutazhatott Szamosújvárra. A 20 fõs „követség“ 14-én hajnalban elindult felfedezni a NagyMagyarország egyik kis zugát. A határ után nem sokkal megnéztük Nagyszalonta és Nagyvárad nevezetességeit. Pár km-t elhagyva megálltunk a Király-hágónál megpihenni, és ámultunk-bámultunk a látványtól. Késõbb még meglátogattunk egy görögkeleti evangélikus kis templomot. Ezek után egészen Szamosújvárig utaztunk, hogy elfoglaljuk szállásunkat és kipihenhessünk az aznapi fáradalmas programokat. Másnap a reggeli után elindultunk Torda felé. Az egyik kis faluban egy népmûvészeti gyûjteményt tekintettünk, majd a tordai sóbányát néztük meg. Pár percnyire a bányától a hasadék völgy bejáratához mentünk. Az idõ is kedvezett nekünk, ezért végig tudtunk menni a gyönyörû völgyben. Másnap délelõtt a város református temp-lomában látogattunk meg egy istentisztelet, majd a borongós idõben megkoszorúztuk Rózsa Sándor sírját a börtöntemetõben. Az ebédet egy kis szieszta követte, majd elindultunk a városi megemlékezésre, ahol színvonlasabbnál színvonalasabb elõadásokat láthattunk, és megmutattuk, hogy mi, refisek is tudunk színvonalas produkciót elõadni. Az utolsó nap tetszett az osztálynak a legjobban, mert magyarul kiválóan beszélõ diákokkal ismerkedhettünk meg, tanóráikra beülhettünk. Köszönjük kísérõ tanárainknak, hogy egy élvezetekkel és eseményekkel dús kirándulást szerveztek nekünk. Dombi Bendegúz 3
Kócsagtoll – 2014 márciusa, 1. évfolyam 6. szám –
Anyák Napja
BEIRATKOZÁS a 2014/2015 –ös TANÉVRE Az általános iskolai beiratkozás ideje: 2014. április 28. (hétfõ) 8.00-18.00 óra között 2014. április 29. (kedd) 8.00-18.00 óra között 2014. április 30. (szerda) 8.00-18.00 óra között
Az anyák napja világ szerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különbözõ országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május elsõ vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során késõbb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követõ negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás elõtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét. Az Egyesült Államokban elõször 1872-ben ünnepelték meg Bostonbanaz anyák napját, Julia WardHowe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tûzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg idõt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet elõbb állami, majd nemzetközi ismertségûvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerûsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták“ a virágkereskedõk, üdvözlõlap-gyártók, cukorka- és ajándékkereskedõk, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerûvé vált a kontinensen is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élõ és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig fõképp a virágkereskedõk hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az elsõ ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelsõ Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetõi karolták fel és megtették az elõkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május elsõ vasárnapján tartandó >Anyák napját>, ezt a gyönyörû ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképzõ ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítõ munkájába kapcsolódik.“ Sipka Gergõ 4
A beiratkozáshoz, az alábbi dokumentumok szükségesek: – a gyermek születési anyakönyvi kivonata; – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya); – az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. Ilyen igazolás lehet: – óvodai szakvélemény, – nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértõi vélemény. – sajátos nevelési igényû gyermek esetében a Szakértõi Bizottság szakértõi véleménye, – nyilatkozat a közös szülõi felügyeleti jog gyakorlására 2014. március 15töl hatályos a Polgári Törvény könyvrõl szóló 2013. évi V. törvény XVIII. fejezet – A szülõi felügyelet gyakorlása – elõírásai az irányadók) !!! Letölthetõ a szülõi nyilatkozat a www.realisgimi.hu oldalon !!!! A tanköteles korba lépõ gyerekek vonatkozásában a szülõ a tankötelezettség külföldön történõ megkezdését bejelenti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerinti illetékes Járási Hivatalnak (Nkt. 91.§)
Iskolai ünnepek, ünnepségek a tanév végéig: * 12-es ballagás – 2014. április 30. * *
– Felelõs: Gergely Jánosné, Csitári Éva Anyák napja – 2014. május 4. – Iskolaszintû – Felelõs: Berecz Márta, Hegedûs Béla Áldozócsütörtök – 2014. május 29. – Iskolaszintû – Felelõs: Hegedûsné Nagy Mária, Kókai Géza
* TRIANON
– 2014. június 4. – Iskola szintû
– Felelõs: Mohácsiné Kókai Erzsébet
* REÁLIS GIMI NAP – 2014. június 13. – Iskolaszintû – Felelõs: Minden pedagógus
* Tanévzáró – ballagás
– 2014. június 15. – Iskolaszintû
Felelõs: Gergely János, Zoboki Marianna, Gergelyfi József
Kunszentmiklósi ifjúsági találkozó „De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.” János 4,23
Az elmúlt hétvégén Kunszentmiklóson jártunk, ahol az ottani ifjúsági csoport nagy szeretettel várta a mi „követségünket“ is. Színvonalas programokon vehettünk részt. A programok korai befejezésének köszönhetõen a kecskeméti Malom Központban megnéztünk több filmet is, mivel olyan színvonalas volt a paletta; s idõnk is volt bõséggel... Utólag is köszönjük Kókai Géza beosztott lelkésznek, hogy D.B. eljuthattunk a találkozóra!
Kócsagtoll – 2014 márciusa, 1. évfolyam 6. szám –
Lélektõl lélekig...
Húsvéti ötletparádé:
Mindennél erõsebb az anyai szeretet.. . Nem az a leghatalmasabb,akinek a legtöbbje van, akinek legnagyobb a kincse, gazdagsága; Hanem az a leghatalmasabb, aki embert szül a világra...
Csodálatos kincs van az édesanyák ölében: életet adnak egy másik szellemi lénynek, egy piciny gyermeknek, aki õt választotta, mert õt találta a legjobbnak... Azt, aki felelõsséggel, szeretettel, odafigyeléssel, megfelelõ gondoskodással terelgeti, irányítja, felneveli õt... Elõször nem is szavakat tanulunk TÕLE, hanem mosolyt, simogatást, érintést, ölelést; az éltetõ erõt! „Nincsen a gyermeknek olyan erõs vára, mint mikor az anyja õt karjaiba zárja. Nincsen õrzõbb Cz.E.: Anya gyermekeivel angyal az édesanyánál, éberebb csillag sincs szeme sugaránál. Nincs is annyi áldás, amennyi sok lenne, amennyit az anya meg ne érdemelne...“ Mindannyian gyermekek vagyunk otthon, legyünk akárhány évesek is! Édesanyánk jóságos arca, titokzatos mosolya, lángoló lelke mindig, minden bajban gyógyír. Puha, simogató keze, halk szava a legmélyebb sebeket is begyógyítja, és a legkuszább gondbarázdát is kisimítja! Egy édesanya, aki magától meggyógyul, ám ha beteg a gyermeke, gyógyító kezének gyöngéd ereje mindennek ellen tud állni. Gyógyít, felmelegít, erõt sugároz. Hogy honnan van ennyi ereje? Ki tudja! A Jóisten ezt is nagyon bölcsen megoldotta. Hogy ki õ, mi õ nekünk? Azt el nem mondhatjuk! Mert mi még annyira sem találunk rá méltó szavakat, fogalmakat, mint ahogyan kereste a költõóriásunk... De amíg itt van közöttünk, amíg együtt lehetünk Vele, addig minden erõnk visszatér, addig minden bánat mosollyá változik, minden könnycsepp felszárad. Vigyázzunk mindannyian – a lehetõ legtovább – az Édesanyánkra! Cz.E.
Protokoll a mindennapokban! Illik tudni... A telefonálás a közvetett kommunikáció egyik fajtája. Itt a kommunikáló felek nincsenek egymással közvetlen kontaktusban, nincsenek jelen fizikailag, hanem valamilyen eszköz, jelen esetben a telefon segítségével teremtenek kapcsolatot egymással. Akár hivatalos, akár magánügyben telefonálunk, mindig tartsuk be a következõket: Köszönjünk a napszaknak és a kapcsolat személyességének megfelelõen! (Fontos, hogy sose mondjunk csak JÓNAPOT-ot, de ne is köszönjünk el VISSZHALL-lal sem! Nagyon udvariatlan!) Mutatkozzunk be! Sose hagyatkozzunk arra, hogy a másik úgyis megismeri a hangunkat! A mondanivalónkat röviden, tömören és érthetõen közöljük a másik féllel! Ma már számtalan lehetõség adott, hogy a telefonálás hosszú lehessen anélkül, hogy elárvereznék az otthonunkat adósság címén. Azonban még így is általánosan érvényes ez a szabály, bár napjainkban fõleg a hivatalos életben nyer teret. Abban az esetben, ha mondanivalónk hosszadalmasabb, nyomatékosan, de minden rövidebb telefonálás esetében is kérdezzük meg a hívott felet, hogy alkalmas idõben telefonálunk-e! Ha a telefonbeszélgetés megszakad, a hívó félnek illik visszahívnia a másik felet. A beszélgetés végén a hívó fél kezdeményezze a búcsúzást! Hivatalos információt lehetõleg ne telefonon továbbítsunk. Amennyiben ez elkerülhetetlen, akkor erõsítsük meg ezt írásban is! Folytatjuk!
Diákkonyha... – KASZINÓTOJÁS
Mint minden ünnepre, a húsvétra is díszbe öltöztethetjük a lakást, annak bármely zugát! Díszeket kreálhatunk ablakba, asztalra, a falra..., csupán a fantáziánk szabhat akadályt! Mindenkinek van annyi kézügyessége, hogy a saját elvárásainak megfeleljen! Legyetek bátrak, kísérletezõk, s a hatás nem marad el! Örömteli készülõdést! Légy kreatív te is!
Gungli Viktória
Könyvajánlója A beavatott Veronica Roth Beatrice Prior a távoli jövõ Chicagójában él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kimûvelését írja elõ tagjai számára. Õk az Õszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Mûveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevõ részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetõség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent –, még önmagának is...
– HÚSVÉTI NYUSZIZSÖMLE
Ha húsvéti lakomát tervezel, miért ne tennéd kicsit Hozzávalók – 2 adagos tojáshoz: 4 db tojás, 4 dkg vaj, pici különlegesebbé, mondjuk egy sereg nyuszival? fehérbors, fél kk só, 1 kk mustár, 1 ek majonéz Gyorsabban szaporodnak, mint hinnéd, vendégeid A bevonathoz: 2 ek majonéz, 1 ek tejföl, só ízlés szerint, 1 pedig egészen biztosan odáig lesznek értük! ká-véskanál mustár, néhány csepp citromlé, 3 csipet cukor. HOZZÁVALÓK: fél kg liszt, 1 kocka friss élesztõ, 1 tk cukor, Elkészítés: A tojásokat keményre fõzzük – (forrástól számított 2 tk só, 2 ek olaj, 1 dl tej, 5 dkg vaj. A langyos tejben elkeverjük a cukrot, belemor10 perc alatt). A vajat habosra keverjük. zsoljuk az élesztõt és hagyjuk felfutni kb. 10 perc alatt. A tiszthez adjuk a sót, az A tojásokat megpucoljuk és az aljukat levágjuk, a sárgájukat kiszedjük. élesztõs keveréket, az olajat, és összedolgozzuk; kevés langyos vízzel, dagasztjuk. Amikor a sárgája már langyos, villával összetörjük és a vajjal jól kikeverjük. Hagyjuk kelni 45 percig, majd kissé kinyújtjuk és csíkokat vágunk belõle, amibõl Hozzáadjuk a majonézt és a fûszereket ( só, mustár bors ) és jól összedolgozzuk. vékony hengereket formázunk. Feltekerjük az óra mutató járásával megegyezõ irányA kapott masszát visszatöltjük – két kiskanál segítségével – az üregekbe, ban egyik vége felõl 3 részéig, majd a másik vége felõl ellenkezõ irányban, így lesz és a megtöltött tojásokat egy tálra helyezzük a levágott felükkel lefelé. egy kisebb és egy nagyobb csiga, a nyuszi teste és feje. A maradék tésztából vágunk A bevonathoz elkészítjük a sûrû tartármártást és a tojásokra öntjük. minden nyuszinak 2-2 fület. A fület a testhez olvasztott vajjal rögzítjük, majd a többi Hûtõben 10-12 órát állni hagyjuk. Franciasaláta-ágyon tálaljuk. vajjal megkenjük a tésztát és elõmelegített sütõben 15 perc alatt megsütjük. D. B. 5
Kócsagtoll – 2014 márciusa, 1. évfolyam 6. szám –
Bolondok Napja – megosztunk veletek egy kis mosolyra fakasztót! Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhetõ, és az ötletes tréfákon nem illik megsértõdni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítõen hatnak az emberre. Azt vajon tudod-e, hogy honnan származik az áprilisi tréfálkozás szokása? Végre itt az április, ami a szerelem és a bolondozás hónapja. Ezt az idõszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték, mert a naptárt megreformáló Julius Caesar a saját családjának õsanyját tisztelte benne. Vénusz járulékos mellékneve pedig „aprilis“ volt, amely szó a latin „aperire“, „megnyitni“ igébõl ered. Mivel a szerelem istennõjérõl van szó, a „megnyitás“ eredetileg a szülés aktusára vonatkozott, de naptári fogalomként késõbb úgy magyarázták, hogy a konzulok április elsején nyitották meg hivatalosan az esztendõt. Ám hogy ebbõl a napból miképpen is lett a „Bolondok napja“, azt valójában nem lehet tudni. Rengetegféle találgatás van az eredetérõl, ám egyik sem túl meggyõzõ. Talán az óitáliaiSzaturnáliákból származó középkori bolondünnepre vezessük vissza? Az egyetlen szépséghiba csak az, hogy ezt az ünnepet december 28án, vagy újév napján, január elsején tartották. Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Francia-országban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendõ április 1jén kezdõdött. Ezen a napon õsi szokás szerint az ismerõsök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendõnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdõdnie. Így az ajándékozások idõpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd – tekintettel a kettõs költségre – az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg. Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szûkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: „Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!“ A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig – aki szintén beavatott volt – megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: „Accipecisalia et dissuepurpunctum“. Vagyis „Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!“ Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, azt ma már nem tudhatjuk. Az viszont örök érvényû igazság, hogy másokon nevetni könnyebb, mint magunkon – még áprilisban is. Sipka G.
Impresszum: Kócsagtoll – A tiszakécskei Református Kollégium ingyenes diáklapja. Megjelenik 100 példányban, havonta, iskolai sokszorosításban. Új néven újra indítva: 2013 októberében, az iskola szerkesztõsége gondozásában. A kiadásért felelõs az iskola igazgatósága. Cím: Tiszakécskei Református Kollégium, Tiszakécske, Templom tér 3. E-mail:
[email protected]. Felelõs szerkesztõ: Czinege Edit. Az újságunk alapító tagjai: Bálint Alexandra, Dombi Bendegúz, Gebei Tamás, Gungli Viktória, Komarek Gergõ, Ponta Eszter, Sipka Gergõ, Szabó Brigitta, Zámbori Leila. 6
A nevetés gyógyír! Apuka sétál a gyerekével egy kastély romja körül. Mindenütt ledõlt falak, ledõlt oszlopok, elgurult kövek. A kisfiú odafordul az apjához és megkérdezi: – Szerinted is itt tanult anya vezetni?
va odaszól nagyobbik fiának: – Menj, már’ fiam nezzé’ belé a koporsóba, eisze nem jó temetésre jöttünk...
Rámenõs utcai virágárus csalogatja a vevõt: – Uram, vegyen egy szép rózsacsokrot, lepje meg vele a feleségét! – Kösz, de nincs feleségem. – Akkor vegyen a barátnõjének! – Barátnõm sincs! – Akkor vegyen egy csokrot magának és ünnepelje meg, hogy milyen szerencsés.
A székely elvesz egy dolgos, de csúnya lányt. A menyecskét bántotta kinézete, mindegyre mondogatta: – Jaj, de csúnya vagyok, jaj, hogy én milyen csúnya vagyok. Az ura bólogatott egy ideig, majd azt mondta: – Ne sajnáltasd magadot, Bözsi, me’ te csak a tükör elõtt látod magadot. De mit szóljak én, aki egész nap látlak?
A híres tudós tanítványa sugárzó örömmel szalad a tudóshoz: – Heuréka! Megtaláltam a tökéletes oldószert. Az összes ismert anyagot oldja! – Hmm. Ez felvet egy érdekes problémát! – És mit? – Miben akarja tartani?
– Kész van-e a házi, fiam? – Igen idösapám, jõjjön, azt’ kóstojja mög!
A gyilkos szembeáll a székellyel: – Pénzt vagy életet! – Hát, én eisze inkább az életet választom, me’ ha má’ meghóttam, mit es kezdenék a pénzzeee’...?
A suttyó legényke szántott az apjával. Az apa fogta az ekét, a fiú meg a lovat vezette. Az eke ki-kiugrott a kemény földbõl. Bosszús volt a székely, szidta a fiát, hogy õ rontja el a szántást. – Nem én rontom el, hanem édesapám! – Hogy beszélsz te az apáddal? Annak idején én nem mertem volna visszafeleselni az apámnak. Barátok egymás között: – Hogy sikerült az autóvezetõi vizsgád? – Vót is magának apja? – Nem tudom, mert amikor kijöttem a – Vót bizony, különb, mint neked! kórházból, a vizsgabiztos még nem tért Ügyvédet hív az öreg székely, hogy ledikmagához. tálja a végrendeletét: – A falunak adományozom azt a lovat, Két barát az erdõben sétál: – Látod azt a hatalmas fát ott?– kérdezi az amelyiket a múlt héten ellopták tõlem. De ha méges megkerülne, akkor legyen a elsõ. Pista fiamé. – Igen. – Képzeld, tavaly két perc alatt felmásztam A székely horgászik. Arra megy egy ema tetejére. – Na ne mondd, mert úgysem hiszem. Volt ber, s megkérdezi: – Harapnak a halak? tanúd rá? – Dehogy! – mondja a székely. – Simo– Hogyne. Egy medve. gassa csak meg nyugodtan! A skót gyerek szalad a mamájához: Józsi bácsi a nagyvárosban egy ven– Mama, itt áll az ajtóban egy bácsi! déglõben ebédel. Miután jóllakik, kérdezi a – És mit akar? – A most épülõ uszodára gyûjt. Mit adjak pincért: – Tessék mondani, itt kinek ke’ fizetni? neki? – Nekem! – mutat a mellére a pincér! – Fél vödör vizet! – No, há’, ez az elsõ vendéglõ – mondja Meghal a székely, a temetésen a pap mosolyogva, s hátrabökve a kalapját, és a szívhezszóló prédikációt mond. bajszán csavarintva, kacsintva – aho’ Kihangsúlyozza, hogy az elhunyt milyen nem neköm kõ’ fizetni!... Sipka remek férj ésapa volt. Az özvegy szipog-
A tanító panaszkodik a szülõknek a kis Elemérre: – A maguké a legrosszabb gyerek az osztályban. Nem lehet vele bírni! És ami mindennek a teteje: még egyszer sem hiányzott!
Egy kis agytorna Ismered a MAROKKÓ játékot? Milyen sorrendben kellene felemelni a pálcikákat? Mindig csak a legfelsõt emelheted! És ez melyik mondás lehet?
LÓUGRÁS!
T G S S S
A É I É Á
É F E Z Z
G T S G L
Indulj el a bal felsõ sarokból, és csak lóugrással haladj úgy, hogy egy ismert közmondást kapj! Sipka
