JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSA - A MI REMÉ YÜ K

BOLDOGASSZONY Húsvét

JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSA - A MI REMÉ#YÜ#K Negyven napon keresztül készültünk legnagyobb ünnepünk, a Húsvét megünneplésére. Igyekeztünk magunkat belsőleg is megújítani, hogy a megtisztult szív örömével tudjunk átélni a szent napokat. Most az egyházi év legintenzívebb eseményei előtt állunk: előttünk van az egész nagyhéti dráma. A liturgikus ünneplés szimbólum-nyelvén újra át akarjuk élni Üdvözítőnkkel azokat az eseményeket, amelyek Őt a mi Megváltónkká tették. Közben állandóan a szemünk előtt tartjuk azt, hogy Krisztus útja a mi utunk is. Nem nagyobb a tanítvány a Mesterénél: nekünk is el kell indulnunk a keresztúton. Lehet, hogy ez az út a Golgotán át vezet, de a végső szó mégis a feltámadásé lesz. Az élet győzött a halál felett, a szeretet letörte a bűn uralmát - ez a mi húsvéti reményünk! Szeretettel hívok és várok mindenkit az ünnepi szertartásokra. Ünnepeljük közösen a megváltás titkát! JA

2. évfolyam, 2. szám

Dsida Jenő: Húsvéti ének Sírod szélén szinte félve, iszonyattal üldögélve, ó – mekkora vád gyötör, mardos, majdnem összetör: mily látás a kétkedőnek, törvény ellen vétkezőnek, hogy üres a sírgödör. Bűneimnek nincsen számok. Mindent bánok, mindent szánok. Hamuval szórt, nyesett hajjal, ér engem e húsvéthajnal és az üres sírgödör. Bámulok a nyirkos, görbe kősziklába vájt gödörbe, bénán csügg le a karom, tehetetlen két karom… Te kegyelmet mindig oszthatsz, feltámadtál s feltámaszthatsz, hogyha én is akarom.

TA#ÍTÁS A SZE#T ÖTVE##APRÓL

Húsvétot, az Ünnepek Ünnepét nem csak hét, hanem hétszer hét napon át ünnepli az Egyház, majd az ötvenedik napon megtartja Krisztus búcsú-ígérete teljesedésének napját, Pünkösd ünnepét, (ötvenedik = görög szóval: “Pentacostes”. Ebből ered a magyar “Pünkösd” elnevezés.) A kiterjesztett ünneplés értelme az, hogy a főünnep gazdag, egyszerre átfoghatatlan tartalmát ismételten, más-más elemét kiemelve szemlélhessük, s kegyelmei egészen átjárjanak minket, mielőtt visszatérünk az igazi hétköznapok sorába. A húsvéti szent időszak nyolc vasárnapból áll: első a Húsvétvasárnap, majd folyamatosan számozva a 2-7., végül Pünkösd vasárnapja. A negyvenedik napra esik Áldozócsütörtök, Urunk Mennybemenetelének főünnepe.

KEGYELMEKBE# GAZDAG HÚSVÉTI Ü##EPEKET KÍVÁ#U#K MI#DE# KEDVES OLVASÓ#K#AK!

ESEMÉ#YEK

EGY ÉVES A BOLDOGASSZO#Y

2

BOLDOGASSZONY

Lapunk egyéves fennállása alkalmából március 25-én ünnepséget tartottunk, amelyen mindenki részt vett, aki munkájával hozzájárult a Boldogasszony írásához, szerkesztéséhez és terjesztéséhez. A program szentmisével kezdődött Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére, majd a nyugdíjas klub épületében sor került ünnepi ülésünkre, melyen plébánosunk, Juhász Attila atya, egyben az újság főszerkesztője köszöntötte a jelenlévőket és röviden összefoglalta lapunk eddigi „életútját”. Ezután a jövőről esett szó, vagyis eddigi gyengeségeink kiküszöbölésének lehetőségeiről és erősségeink még szilárdabbá tételéről. Ehhez dr. Mázik Mihály is fűzött pár mondatot. A hivatalos rész után a szomszéd helyiségben megterített asztal várta a vendégeket, minden jóval megrakva, az asztal közepén pedig ünnepségünk lényegéről árulkodó torta, egy égő gyertával. Szerkesztőségünket Karaffa Mária köszöntötte a következő verssel: „Amennyi csillag HELYETTESÍTÉS TOR#Á# tündöklik az égen, annyi szép napokkal áldja meg Hálás köszönetet mondok a főtisztelendő atyáknak, hogy Önöket az Isten. Isten szent áldása vezérelje hathetes távollétem alatt vállalták a helyettesítéssel járó életüket, soha bú ne érje örvendező szívüket. Sok fáradalmakat, ezzel is biztosítva azt, hogy a tornai plébáilyen szép napot éljenek meg erőben, egészségben, nia hívei lelkipásztori téren semmiben sem szenvedjenek Végül nyerjék meg a szent koronát mennyben.” A hiányt. Köszönet illeti Bartal K. Tamás ny. jászóvári apát köszöntőt utólag is köszönjük, és bízunk a Jó Isten urat, továbbá Sipos György tornagörgői, Bartko Elek soáldásában, hogy a mi Boldogaszszonyunk még sok modi és Gajdo József jánoki plébános urakat. éven keresztül megjelenik és örömet szerez több Juhász Attila tornai plébános száz családnak. (Lapunk eddigi legmagasabb példányszáma 660 db volt.) Végezetül mi sem kívánhatunk mást, mint sok száz példányszámot. Viszlay Edit

KOSZORÚZÁS TOR#Á#

A hagyományoknak megfelelően az idén március 14-én, vasárnap délután került megrendezésre a tornai temetőben a március 15-ikei megemlékezés az 1848-1849es szabadságharc 162. évfordulóján. A magyar iskola diákjai ünnepi műsort készítettek. Az ünnepi beszédet Káposztás Csaba, a tornai Csemadok elnöke mondta. A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Ft. Juhász Attila plébános, aki imát mondott az elhunytakért és a jelenlévőkért, valamint Molnár Pál Torna polgármestere és Köteles László parlamenti képviselő. A jelenlévők megkoszorúzták Willinger Pál 1848-as honvéd sírját. BA

Az Apát úr a tornai ministránsok körében

2010 Húsvét

3

GYEREKEK ÉS FIATALOK KERESZTÚTJA

ESEMÉ#YEK

Március 5-én, pénteken a gyerekek és fiatalok együtt végezték a keresztutat a tornai hívekkel. Az egyes állomások elmélkedéseit a magyar tanítási nyelvű alapiskola alsó és felső tagozatos tanulói olvasták, az állomások közti énekeket pedig a hívekkel együtt énekeltük. A többi jelenlévő gyerek szüleivel együtt aktívan bekapcsolódott a keresztúti ájtatosságba. Az elmélkedések rámutattak arra, hogy mindennapi életünk során erőt meríthetünk az Úr Jézustól. Az ő szenvedése pedig arra mutat rá, hogyan viseljük el a nehézségeket, amelyekkel életünk során találkozunk. Reméljük, hogy a gyerekek és fiatalok a jövőben is fontosnak tartják a lelki élet hasonló megnyilvánulásait. KM

SZERETET-KERESZTÚT ÚJFALUBA#

Nagyböjt 3. péntekén a Máriás nővérek vezetésével rendhagyó keresztúton vettünk részt fiataljainkkal Tornaújfaluban. A szentmise után várt ránk az előkészített terem: a körbe kitett stáció-képek, előttük mécsesek és a Szeretethimnusz egy-egy mondata. A terem közepén a Fájdalmas Anya és Jézus Szíve

HÚSVÉTI GYÓ#TATÁSOK

szelíd képe fogadott, amelyen kitárt karral hívogatott bennünket; az asztalon pedig egy nagy megrajzolt szív ezzel a felirattal: „szeress és kövess engem, életemet adtam érted!” A stációképek előtt egy-egy fiatal elimádkozta az előző foglalkozáson kihúzott és otthon átelmélkedett szöveget. Utána meggyújtottuk a kis mécsest, mely szívünk viszont-szeretetét jelképezte, és válaszként e hívásra beletettük a nagy szívbe, amely Jézus Szívét ábrázolta. Megértettük Jézus végtelen szeretetét, aki személyesen értünk adta életét és hív bennünket, hogy mostantól Ővele éljünk és Őt kövessük. Végezetül mindannyian a Fájdalmas Szűzanya képét kaptuk ajándékba, hogy emlékeztessen bennünket az Ő jelenlétére szeretetkeresztutunkon. Jézus jelenlétét itt is éreztük, aki megérintette szívünket. Jó volt így együtt lenni, és reméljük, hogy hamarosan ismét találkozhatunk. Oceák Annamária

Az egyházi parancsok értelmében minden katolikus hívő évente legalább egyszer köteles elvégezni a szentgyónását. A legtöbben Karácsony és Húsvét ünnepe előtt szoktak gyónni. Környékünkön nagy hagyománya van a közös gyóntatásoknak, amelyek keretén belül egy egyházközség hívei közösen járulnak a bűnbánat szentségéhez. A tornai plébánia mindhárom községében volt közös gyóntatás, amelynek keretén belül Ájban 40-en, Udvarnokon 86-an és Tornán 402-en járultak a bűnbánat szentségéhez. Tornán 10 lelkiatya állt a gyónók rendelkezésére: Ft. Bartal K. Tamás ny. jászóvári apát, Mons. Dr. Gábor Bertalan szepsi esperes-plébános, Ft. Bartko Elek somodi plébános, Ft. Eigel Gábor barkai plébános, Ft. Gajdo József jánoki plébános, Ft. Sipos György tornagörgői plébános, Ft. Zajácz Gábor bódvaszilasi parókus, Ft. Mondok István tornahorváti parókus és Ft. Juhász Attila tornai plébános. A jó idő miatt nemcsak a templomban, hanem a templomkertben is volt gyóntatás. Udvarnokon és Tornán a plébános úr 28 betegnek szolgáltatta ki a szentségeket az otthonában. BA

ESEMÉ#YEK

4

BOLDOGASSZONY

ÚJRA HELYÉ# VA# A VE#DÉGI TEMPLOM KERESZTJE

Kis falunk temlpoma Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentjének tiszteletére lett felszentelve. Oltára felett Szent István királyunk koronáját két angyal az ég felé emeli, ami nem sok temlomban található meg. A háború utáni nemzetiségi gyűlölet ideje alatt a községünkbe a betelepített határőrök-financok sokszor nemtetszésüket fejezték ki, és bizony volt olyan időszak, amikor még a lemeszelését is felvetették. Sok viszontagságot megélt templomunkat újabb megpróbáltatás érte. 2009. október 13-án a községünkben uralkodó észak-dél irányú szél tizenegy óra körül olyan erős lökéssel jött, hogy a templomtorony keresztjét ledöntötte, amelynek földre zuhanását a villámhárító vezeték tartotta vissza a torony alsó részébe való beékelése után. Az eredeti keresztet, amely 1953-ig díszítette templomunk tornyát le kellett cserélni, mert a II. világháború idején a szovjet hadsereg katonái, amikor községünkbe bevonultak, szórakozásból céllövészeti technikájukat és tudásukat nehéz géppuskáikkal próbáltak bizonyítani. A szépen díszített tornyunk keresztjét három találat érte. Az egyik leszakított egy sugarat, a másik átfúrta a vastag vasat, az utolsó pedig a gömbön keresztül megsértette a torony árbócába

erősített kereszt stabilitását. Az idő vasfoga is fokozatosan gyengítette a körölbelül 100 kg súlyú nehéz keresztet, amelyen az évek során az eső-szélfagy is rajta hagyta a nyomát. A kereszt keleti irányba megdőlt, ezért félő volt, hogy ledőlhet és nagyobb károkat is okozhat a torony szerkezetében. Ezért 57 évvel ezelőtt az a döntés született, hogy a bajt meg kell előzni, és a megdőlt keresztet le kell venni a torony tetejéről. Szepsi városából sikerült mestereket biztosítani, akiknek a súlyos kereszetet kisebb nehézségek közepette sikerült levennünk. Egy bizonyos magasságból azonban leesett és a földbe fúródott. Szerencsére senkinek nem esett baja. Mint serdülő fiú szemléltem az új, sokkal könnyebb kereszt felhelyezését, amely sokkal könnyebb volt mint az előző. (kb. 30 kg-ot nyomott.) Akkor nem hittem volna, hogy nyugdíjasként újra végig nézhetem visszahelyezésének nem könnyű műveletét. Hasonló technikával, mint sok évvel ezelőtt, csak korszerűbb felszerelésel három nap alatt, ég és föld között

A PAPSÁG ÉVE – AZ IMA#APOK FOLYTATÁSA

függve le-és felszerelték temlomunk messziről látható tornyának keresztjét. Ezúton szeretnénk megköszönni a Kőrös község környékéről érkező két mester munkáját, akik mindent megtettek azért, hogy bajok nélkül, szakszerűen rögzítve visszakerüljön a kereszt eredeti helyére. Visszakerült, s ékesen díszíti templomunk tornyát és hirdeti anyaszentegyházunk híveinek hovatartozását. A régi, nehéz keresztet, amely hosszú évek során a torony nyugati oldalához volt támasztva, 1989-ben M. Béres Jánossal és Orosz Jánossal beton talapzatot öntöttünk, és azért hogy az utókor is ismerje történetét, a templom nyugati oldalán levő fenyőfa mellé állítottuk, ahol mai napig láthatók a szovjet katonák lövéseinek a nyomai. Eperjesi László

Környékünk három fiatal papja – Juhász Attila, Sipos György és Mondok István atyák – kiértékelték a tavalyi év folyamán tartott imanapokat. A papság éve alkalmából négy plébániatemplomban közösen imádkoztak a környékbeli hívek papi és szerzetesi hivatásokért: augusztus 23-án Tornagörgőn, szeptember 15-én Tornán, október elsején Tornahorvátiban és október 25-én Tornaújfaluban. Az imanapok rendkívül pozitív visszhangja miatt a lelkiatyák úgy döntöttek, hogy 2010-ben is folytatják azokat. Ez éven a filiális egyházközségek templomaiban fogunk összegyűlni: Ájban, Zsarnón, Szádudvarnokon és Bódvavendégiben. Az első imanapra 2010-ben Jó Pásztor vasárnapján, április 25-én, vasárnap délután kerül majd sor az áji templomban, majd ezután következik a zsarnói imanap, május 9-én. Az udvarnoki és vendégi imanapok valószínűleg az ősz folyamán kerülnek megrendezésre. A papság évének a csúcspontja a mi egyházközségeink életében a júniusban esedékes papszentelés és elsőmise lesz.

2010 Húsvét

5

GYŰJTÉS A FÖLDRE#GÉS ÁLDOZATAI#AK

A Katolikus Karitász (Caritas) 40 országban 147 millió eurót gyűjtött össze a Haitin pusztító földrengés áldozatainak megsegítésére. Ehhez az összeghez járul még hozzá a különböző kormányok és intézmények 27 millió eurós juttatása. A tornai plébánia területén 686,22 eurót gyűjtöttünk össze: ebből Tornán 406,32; Udvarnokon 215,50; Ájban 64,22 eurót. Az újfalui plébánia 501 euróval (Újfalu 302,-€, Zsarnó 118,- €, Vendégi 81,- €) támogatta a haiti lakosokat. A nemzetközi Karitász elnöke, Oscar Rodrigez Maradiaga bíboros Haitiba utazott, hogy megtárgyalja a segély elosztásának ügyét és az ország újjáépítésére vonatkozó kérdéseket. A Katolikus Egyház adományából 500 embernek napi táplálékot, 43 ezer embernek átmeneti szálláshelyet és 12 ezer főnek orvosi kezelést biztosítanak. Ezen kívül ebből a pénzből finanszíroznak majd egy 3-5 évig tartó újjáépítési programot, amely elsősorban magánházak, iskolák és munkahelyek létesítését tűzte ki célul. BA-VR

SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS TOR#Á#

Gratulálunk a tornai Önkormányzatnak a szelektív hulladékgyűjtés irányában tett fáradozásaiért! Az év elején ugyanis minden tornai háztartásba színes műanyag zsákokat jutattak el, hogy ezzel is megkönnyítsék a háztartási hulladékok osztályozását. A lakosságot egy igényesen szerkesztett kiadvány tájékoztatja az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Nagyon fontos ez a füzet, hiszen a legtöbb ember ebből tudhatja meg, hogy hogyan is kell osztályoznia a háztartásában keletkezett hulladékot. Külön örömünkre szolgál, hogy magyar nyelven is megjelentek az információk. Fejlett nyugati országokban óvodás koruk óta tanítják a gyermekeket a természet védelemre és szeretetére. Nálunk még sokat kell tennünk azért, hogy az emberek tudatába is bekerüljön a természet óvásának a fontossága. Bízunk benne, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az olyan eset, hogy egyes tornai lakosok a szennyvizüket az utcára engedik ki, vagy mérgező műanyagokat égetnek el a kályhájukban. Ez is nevelés kérdése! A keresztény emberek számára a természet védelme Istentől adott parancs. XVI. Benedek pápa többször kérte a katolikus híveket, hogy vegyék nagyon komolyan az ökológiai kérdéseket. Juhász Attila “Az legyen egyik legfőbb gondunk, hogy megőrizzük szívünkben a feltámadt Krisztus örömét. Ezt azzal bizonyíthatjuk, ha szeretetből, szívesen vállalunk és készségesen végzünk minden feladatot, amelyet az Isten és az emberek szolgálata kíván tőlünk.” (Kalkuttai Teréz anya)

KÖZÉLET

KÖ#YVISMERTETŐ

Dr. Magyar Zoltán neve nem ismeretlen a tornaiak körében. A neves néprajzkutató 2001-ben Torna megyei népmondák címen egy 800 oldalas tanulmányt adott közre, amelyben szakszerűen feldolgozta környékünk mondavilágát. A Galyasági Településszövetség kiadásában tavaly jelent meg Magyar Zoltán legújabb könyve, Két tornai népi énekes címen. A kötetben Krankilla János és Bendzsuch József énekesek népdalai és népi balladái kapnak helyet, amelyeket a szerző annakidején Tornagörgőn és Lucskán gyűjtött. Sajnos, azóta mindkét népi énekes elhunyt, de hagyatékuk immár közkinccsé lett. A könyv erőssége, hogy az énekek kottázott változatban szerepelnek benne. Dr. Magyar Zoltán bevezető néprajzi tanulmánya érdekes támpontot ad a kötet használatához. Az énekgyűjtemény nagy részét a betyárballadák és a rabénekek alkotják, így többek között Jáger Jóska, Angyal Bandi, Vidróczki, Pici Pista és a többi híres betyár történetét is megismerhetjük. A népi adatközlők énekei a mi vidékünk szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Erről tesznek tanúságot többek között pl. a Torna felé vezet egy út, Leégett a görgői nagy hodály, Verik a kassai dobot című énekek szövegei. A könyv hamarosan megvásárolható lesz a tornai Infocentrumban. JA

ÖRÖKSÉGÜ#K

6

BOLDOGASSZONY

VIRÁGVASÁR#API PASSIÓ TOR#AÚJFALUBA#

Az 1947-es év virágvasárnapi passió nagyon emlékezetes maradt a számunkra. Ebben az időben (1946-1947) folyt a magyar nemzetiségűek kilakoltatása és a magyar szó betiltása minden hivatalos helyen (sőt még az utcán is). Ilyennek tekintették a templomi istentiszteleteket is. Nagyböjt estéin szorgalmasan tanultuk és próbáltuk a passió éneklését. Virágvasárnap, a szentmise kezdete előtt a hozzánk küldött ismeretlen szlovák pap az oltártól szlovákul kijelentette, hogy a miseénekeket és a passiót csak szlovák nyelven énekelhetjük. Nem nagyon értettük, mit mondott, azért tört magyarsággal elismételte azt. Megdöbbenve vettük tudomásul. Ilyen még nem volt! A templomban a hívek hangosan ellenezték. De a szlovák nyelvű pap amellett kardoskodott, hogy akkor nem lesz szentmise. A kóruson levő férfiak úgy határoztak, hogy akkor kivonulunk, mert szlovákul abban az időben csak ketten tudtak a faluban. Megindultak a férfiak, utánuk a nők, gyerekek, csupán a nagyon öreg asszonyok maradtak a padokban. A templomkertben az egyik kórustag kijelentette: „Én pedig most megyek a Gecemáni kertbe" - ugyanis volt egy kis szőlője a határban, oda ment ki. Ez volt az egyetlen Virágvasárnap az eddig eltelt évek alatt, hogy nem volt a passió sem elénekelve, sem pedig felolvasva. Úgyanígy Nagypénteken is elmaradt a passió. A következő évek aztán még nagyobb bonyodalmakat hoztak. Az épület tatarozása után, kb. 1950-ben újból az iskola adott helyet az összejöveteleinknek. Később, „kigondolt okokból" ezt megtiltották, s többé az iskola tantermében nem lehetett a passiót próbálni. Átmentünk tehát a parókia épületébe gyakorolni, majd a kultúrház felépítése után annak egy kisebb helyiségébe, ahová mostanáig járunk. Az 1950-es évektől, de főleg 1968 után, az ún. „normalizálás” idejében a kommunista párt irányvonala vallási téren is „bekeményített”. Az egyébként vallásos falusi emberek (párttagok) kezdtek a templomból elmaradozni, főleg, ha valaki tisztséget viselt valamilyen üzemben, szervezetben, vagy pedagógus volt. A templomi passió éneklését ezért a úgy oldották meg, hogy az előző éven magnetofonszalagra rögzített felvételt játszották le Virágvasárnap és Nagypénteken

is. Két évig volt ez így. Aztán az akkori plébános úgy rendelkezett, hogy inkább olvassák, mint magnószalagról játsszák le. A következő plébános (Oravecz Pál - 1982-től) már megtanította a ministránsokat a passió felolvasására és két évig a ministránsok olvasták. 1983-ban Derján István és felesége újjászervezték a passió éneklését. Személyesen meglátogatták a jó hangú fiatalokat (férfiakat, nőket), valamint a passiót korábban éneklő tagokat és 1984 Virágvasárnapján és Nagypéntekén 24 taggal, Horváth Sándor vezetése alatt újból felhangzott élőben a passió. Bármilyen nehézségek is adódtak, a vallásos hívek a legkeményebb diktatúrában is kitartottak az ősi szokás mellett, és találtak rá módot, hogy a virágvasárnapi szentmise és a nagypénteki szertartás mindig ünnepélyes legyen. Az 1989-es politikai változás a passiót éneklő közösségben is változást hozott. Azok a tagok, akik a fent említett okokból nem énekelhették a passiót, és akik nem voltak még nagyon öregek, visszatértek a passió énekléséhez, sőt, akik időközben elköltöztek a faluból (régebbi passiós tagok) jelenleg is visszajárnak (haza-járnak) a próbákra és a passió éneklésére. Annak ellenére, hogy több évtizeden keresztül képzett vezető nélkül működnek, csupán a hagyományokra támaszkodva, kottaismeret nélkül, a környező falvak egyik legszínvonalasabb passióéneklését végzik. Az éneklés módja is inkább a palóc tájszóláshoz igazodik, és eltér az iskolázott együttesek kiejtésétől. A 2000. év Virágvasárnapján felhangzott passiót hangszalagra rögzítették (Méry Margit, szerkesztő) és a pozsonyi rádió magyar adása már többször sugározta a virágvasárnapi adásában. Csak remélni tudjuk, hogy a létszámban fogyatkozó falunkban, szakszerű vezetés nélkül, továbbra is lesznek olyan lelkes, odaadó, amatőr kórusvezetők és énekelni szerető hívek, akik ezt a szép hagyományt megtartják és az ő gyermekeik is továbbviszik. A történethez hozzá kell tenni, s talán az elmondottak is igazolják, hogy nem véletlenül került ki a községből sok tehetséges, jó hangú, a zenével elmélyültebben foglalkozó személyiség. A kassai Csermely Kórusban és a szepsi Vox Columbellae Vegyeskarban is megtaláljuk őket. Mindannyian büszkék arra, hogy Tornaújfaluból származnak. id. Szilágyi László

2010 Húsvét

REGI IDŐK HÚSVÉTJA

Páll Anna, Udvarnok A húsvéti készülődés már a böjti idő alatt elkezdődött. Szerdán és pénteken nem ettünk húst. Minden vasárnap a lányok és a fiúk csoportban jártak böjti énekeket énekelve a faluban lévő keresztekhez és a kápolnához. Elöl ment egy fiú, aki előénekelte a megadott ének szövegét. Nagycsütörtökön este mindenki gyalog ment Tornára a templomba. A sok falusitól csak úgy feketedett az út. Most autókkal nem mennek annyian a templomba, mint régen gyalog. Éjszaka a fiúk leszedték és kicserélték a kapukat és mindent, ami a ház előtt mozdítható volt. Volt is nagy felfordulás a faluban, míg mindenki viszszaszerezte a maga holmiját. Pénteken délelőtt ismét gyalog ment a nép Tornára a templomba. Délután a földeken még azok dolgoztak, akik lemaradtak a tavaszi vetéssel. Szombaton, a Feltámadására Tornára mindenki ismét gyalog ment, sőt azok is, akik még csütörtökön és pénteken nem jutottak el. Vasárnap kora reggel vittük a húsvéti kosarakat, benne kaláccsal, sonkával, tojással. A megszentelt húsvéti ételt a teli kosárral minden család aztán az ünnepi asztalnál elfogyasztotta, ami nagyon is jól esett a

hosszú böjt után. Hétfőn jöttek a locsolók, és ha jó idő volt, bizony a lánynokra bőven jutott nem egy veder víz.

Derján István, Újfalu Feltámadásra idősebb Fecske János előkíszítette a három mozsár ágyút, aminek az aljára puskaport tett, telenyomta fadugókkak aztán amikor kellett, a tüzes vasat belenyomta, és az úgy lőtt mint az ágyú. A három mozsár a kisharangot, a középső harangot, és a nagy harangot jelképezte. Mi gyerekek a templomban, mind elől voltunk, és amikor kijártuk az alapiskolát, felkerültünk a kórusra. Az áldoztatás a misében úgy volt, hogy a pad mellé kellett térdepelni, és úgy ment a pap a néphez. Amíg voltak térdepelők a padok mellett addig járt körbe a pap. A Feltámadás után szokás volt, hogy mi, fiúk, közösen végigmentünk a falun dalolva. Locsolkodáshoz szappanos vizet készítettünk, amit beletöltöttünk egy kisüvegbe, az üveg tetejére rongyot tettünk, és azzal spricceltük a lányokat. Akkoriban még nem volt szokásban pénzt adni a locsolkodóknak. Húsvét harmadik napján a lányok akartak megöntözni minket, de mi mindig elszaladtunk.

7

Horváth Sándor, Újfalu Vi r á g vasárnap előtt a lányok a faluban pénzt gyűjtőtek a húsvéti virágdíszítésre. A körmenetkor a lányok zászlókat, a fiúk pedig gyertyákat vittek. Húsvét második napján a fiúk öntözködni jártak. A kis fiúk, pénzt, csokoládét, süteményt, és hímes tojásokat kaptak, amik pirosra, zöldre, és kékre voltak festve. A nagy fiúkat pedig az asztalhoz ültették. Húsvétra a gulyásna,.a csordásnak és a kondásnak egy tál lisztet vittünk aminek a tetejére egy-két tojás volt beszúrva. Ez volt a pásztoroknak a fizetése. Kondás Anna, Újfalu Kislánykoromban, mi lányok a Feltámadásra világos színű ruhákba öltöztünk. Estefelé mikor kijöttünk a templomból a legények egy csapata, énekelni kezdte a „Hideg szél fúj édesanyám” című dalt. Húsvét első napján világos színű ruhában mentünk misére, és magunkkal vittük a kalácsot és a sonkát

HÚSVÉT

szentelni. Mert akkor az volt a szokás, hogy Húsvét első napján volt az ételszentelés. A templomban a padokban ültünk, a kalácsot kitettük a templom közepébe, és úgy ment a pap megszentelni a kalácsokat. Amikor vége volt a misének, mi lányok siettünk haza a kosarakkal, és amelyik lány elsőnek ért haza, akkor egész éven ő volt az ügyes. Délután még sétálgattunk az utcán. Húsvéthétfő napján, hajnalok hajnalán, öntözködni jöttek a fiúk énekszóval. Szagos víz még akkor nem volt. A szülők elrakták a vedreket a kútról, hogy hideg vizet ne öntsenek a lányokra. Amikor a fiúk a lány nevét mondták, annak a lánynak ki kellett mennie. Kiment a mama is a lányával, mert féltette, de egy veder vízzel mégis megöntötték őket. Mi lányok az öntözködés után Zsarnóra mentünk a szentmisére. Délután litániára, utána pedig sétálni mentünk a falun végig, dalolva. Húsvét harmadik napján mi lányok meg akartuk locsolni a fiúkat, de ők elszaladtak. BA

HÚSVÉT

8

hazafelé menet a szűk sikátorban rongyos ruhájú, vézna testalkatú, csapzott hajú férfi állt elé alamizsnáért könyörögve. A festő kelletlenül utasította el, igyekezett kitérni előle, de a férfi erőszakosan elébe lépett, tekintete fenyegetővé vált, a

IGAZ TÖRTÉ#ET: A Jézus-Júdás

A középkori Itáliában egy festő elhatározta, hogy megfesti Jézust tanítványai körében. Nem hagyatkozhatott csupán a fantáziájára, szerette volna, ha kortársaihoz is közel kerülne festménye, így igyekezett az alakokat városában élő ismert vagy kevéssé ismert, de markáns, kifejező arcú emberekről megfesteni. Alapos és körültekintő keresgélés után lassan ugyan, de szépen haladt munkájával. Nagy örömére egy kedves szép arcú, nyílt tekintetű, megnyerő külsejű ifjúban, egyik tanítványában, Jézus arcát is sikerült megörökítetnie. Júdásnál azonban elakadt. És hiába keresett, járta az utcákat, a kikötőket, nem lelt rá arra az arcra, amely számára is meggyőzően tükrözte volna az árulás, a kétségbeesés, a képmutatás és a pénzéhség sátáni keveredését. A kép félbe maradt, a műterem falának támasztva várt. A festő más témákba kezdett, újból szívesen és lendületesen dolgozott. Hosszú évek teltek el, míg egy este

BOLDOGASSZONY

szeme gyűlölettől izzott. A festő meglepődött, de ahogy belenézett a férfi arcába, mint a villám hasított belé a felismerés: megtalálta az arcot, amelyet megfestve, teljes lenne a régen félbehagyott kép. Íme, itt áll előtte Júdás. Tárgyilagos hangon közölte a férfival, hogy kap tőle pénzt, nem is keveset, ha

HÚSVÉTI ÉTELSZE#TELÉS

A húsvét ünn e p é n e k évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek megszentelése. A hívők reggel vagy a délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. A mise végeztével a pap megáldotta a kosarat, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kapott egy kis szeletet a templomot járt ételből. A húsvéti ételszentelést egyes vidékeken ételáldásnak nevezik. A többféle ételnek jelképes szerepe volt. Az ünnep szinte áldozati eledele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. Minthogy Jézus az emberiség megváltására jött a földre, már az újszövetségi könyvek is Isten bárányának nevezik őt. Először a 7. században találjuk meg a húsvéti bárány megszentelését. Rómában már a 9. században megvolt ez a szertartás, ahol maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt az utolsó vacsorát utánzó étkezésnél.

követi őt és megteszi, amire kéri. Az kissé vonakodva, de engedelmesen elindult a siető férfi után. Egy szép ház kapuján belépve tágas, jól berendezett lakásba jutottak. A csavargó csodálkozva nézett körül. Csodálkozását bizonytalan zavar váltotta fel, amikor a műterembe értek. Állvány, festékek, vásznak, félbehagyott képek furcsa hatást tettek rá. Már-már ismerősként tekingetett körbe, de zavara nőttön nőtt. A festő közben előkereste félbe maradt művét, állványra helyezte, ecsetet, festéket keresgélve utasította a csavargót, hogy hova üljön, majd annak bizonytalan kétségbeesett tekintetét látva elmagyarázta neki, hogy évek óta nem talál modellt Júdás arcához. És most örül, mert végre befejezheti élete nagy művét: Jézus az apostolok körében. Mutatta a félbe maradt festményt. A férfi arcán döbbenet, szeme tágra nyílik, majd fájdalomtól eltorzul az arca, és egész testét rázza a zokogás. Mester! Hát nem ismer meg? Valamikor rólam festette Jézust.

A bárányhús mellett már a 10. században föltűnik a sonkaszentelés is. Gyakorlati oka volt annak, hogy a báránysült helyét valamelyest átvette a sonka az ünnepi étkezésben. A böjt elteltével ugyanis ilyenkor lehetett elővenni a disznóvágásból eltett füstölt sonkát. A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már igen régen jellegzetes húsvéti eledellé. A tojás általános tisztelete jóval távolibb múltba nyúlik vissza, hiszen az élet, az átváltozás, az újjászületés archaikus jelképe. Ahogyan a tojásból új élet éled, úgy támad fel Krisztus is a sírjából, az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újszövetséget jelképezi. Vörös színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható (húsvéti-, ill. a piros tojás ajándékozása). A tojásszentelés már a 12. század óta még található a szertartáskönyvekben. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele”. A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenségtől. Viszlay Edit

2010 Húsvét

9

HÚSVÉTI LOCSOLÓ-VERSEK

Kora reggel óta a városban jártam. álad szebb virágot sehol sem találtam. Legyél hát e napon megöntözve bőven, viruljon szépséged egész esztendőben!

Szabad-e megöntözni? .......................................

Illatos rózsavíz van az én kezemben, gyönyörű rózsaszál áll most velem szemben. Megöntözöm gyorsan, hogy el ne hervadjon. Piros tojást cserébe szívesen fogadom.

Húsvéthétfőn a legények locsolkodni útra kelnek. Felkeresik a lányokat - s mint kertész a virágokat szeretettel nevelgeti, hogy viruljon, megöntözi -, úgy most ők is a lányokat - szépen növő virágokat szagos vízzel meglocsolják, érte a csókot elvárják. Szabad-e locsolkodni?

“Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerezte. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspont a köznapok fölött, úgy csúcspont a Húsvét ünnepe is az egyházi évben.” (Egyetemes szabályok)

Megkértem Istent

HÚSVÉT

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt. Kértem Istentől, hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a lelke egészséges, a teste csak átmenet. Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell. Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtunk múlik. Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt mondta: nem. A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá. Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak. Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy, ahogyan Ő szeret engem. Erre azt felelte: látom már kezded érteni. Kértem erőt... És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek. Kértem bölcsességet... És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat. Kértem bátorságot, És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat. Kértem, adjon szeretetet... És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk. Kértem kegyelmeket... És Isten adott lehetőségeket. Semmit sem kaptam, amit akartam. Megkaptam mindent, amire szükségem volt. És imáim meghallgatásra leltek.

RIPORT

10

BOLDOGASSZONY

EGY JÓ ÉVET ZÁRTU#K - I#TERJÚ JUHÁSZ ATTILA ATYÁVAL

Kedves atya! Hogyan értékeli a 2009-es évet? Szilveszter este – mint minden évben – már megtettem a magam értékelését. Akkor főként anyagi jellegű számadásról volt szó, pedig úgy érzem, hogy elsősorban lelkipásztori szempontból kell kiértékelni az elmúlt esztendőt. Röviden annyit mondhatok, hogy egy jó évet zártunk, annak ellenére, hogy a politikai és a gazdasági helyzet az országában nem volt valami kedvező. 2008 elsősorban a plébániaépület restaurálásával telt el, és szervezési, strukturális dolgokat kellett rendeznünk. Hála Istennek, 2009-ben már több időnk és energiánk volt a lelkipásztorkodásra. Azzal bizonyára mindenki egyetért, hogy a lelkipásztorkodás a legfontosabb. Igen, természetesen. Az egyházi törvénykönyv kimondja, hogy a legfőbb törvény az Egyházban a lelkek üdvössége. A lelkipásztori szolgálatnak azonban meg kell teremtenünk a strukturális feltételeit. Magyarul ez azt jelenti, hogy akkor fogunk tudni hatékonyan dolgozni a lelkiek terén, ha az egyházi épületeink rendben lesznek, nem lesznek anyagi gondjaink, lesz egy közösségi házunk, esetleg egy katolikus iskolánk… Sokan el sem tudják képzelni, hogy mennyire fontosak ezek a feltételek, hiszen a lelkipásztorkodás keretét adják. Fontos, hogy legyen közösségi házunk? Elengedhetetlen. Minden valamire való plébániának van legalább egy közösségi terme. Még a harmadik világban is. A két világháború között nekünk is volt, de elvették tőlünk. A szocialista évek alatt csak a templomban lehetett pasztorálni, szinte kizárólagosan csak liturgikus funkciókat ellátni. Világos, hogy a szocialista éra lelkipásztorkodása nem lehet példa a számunkra, hiszen az az Egyház számára nem volt egy normális helyzet, hanem inkább egyfajta túlélési állapot. Hatékony és célirányos lelkipásztori szolgálatot nem tudok elképzelni közösségi ház nélkül. Ez a kérdés egyre égetőbb a számunkra. Mit emelne ki az elmúlt év lelkipásztori tevékenységei közül? Kezdtük magunkat közösségként érezni. Nagyon szépek voltak a papi évvel kapcsolatos imanapok, amelyek alkalmat adtak arra, hogy a környékbeli plébániák között egyfajta lelki híd is kialakulhasson.

Szép és fontos tapasztalat a számomra a környező lelkiatyákkal való hatékony együttműködés. Több, de még mindig nem elegendő ifjúsági programunk is volt, tartottunk lelkigyakorlatot a felnőttek számára, voltak közös zarándoklataink. Lelkiek terén is egyre több és egyre árnyaltabb programot tudtunk nyújtani. A hívek egyre jobban bekapcsolódtak a plébánia körüli feladatokba. Ezekről a programokról tudtunk és elmondhatjuk, hogy valóban bőséges kínálat volt belőlük. Voltak-e olyan tevékenységek is, amelyekről a nyilvánosság nem szerzett tudomást? Az egész adminisztratív munka, amely a napjaimból néhány órát kitölt, teljesen csendben zajlik. Csak a beérkezett és kiküldött levelek száma a tavalyi év folyamán 321 volt! Amellett ott van a könyvelés, adóbevallás, a különféle pályázatok írása és azok kiértékelése, az anyakönyvezéssel kapcsolatos ügyek, az újságszerkesztés… Nincsenek rendben a földügyeink, azokkal is folyamatosan foglalkozunk. Az egész plébániai irodát át kellett alakítanunk a mai kor elvárásainak megfelelően. Történelmi levéltárunkat is rendbe kell tennünk. Ezen a téren is tettünk néhány lépést előre. Elkezdtük a katolikus lakosság összeírását is. Hála Istennek ezekben a dolgokban vannak segítőim, de mindenképpen jó lenne egy állandó adminisztratív erő jelenléte. Tanított hittan is? Igen, és azokra az órákra is fel kell készülni. Ennél azonban még több időt igényel a prédikációkra és a különféle beszédekre való előkészület. Erre senki sem gondol, pedig egy jó prédikációra több órát is kell készülni. Mit tettek a tornai templomért? Sikerült megnyernünk egy pályázatot és fel is használtunk 33 ezer eurót a szentély restaurálására. Ezen kívül felújítottuk szinte az összes szobrot, új számkijelzőnk van, újabb liturgikus ruhákkal és felszereléssel gyarapodott a templomunk. (Pl. Bosco Szt. János ereklyéjével). Gyűjtésből és adományokból kb. 5000 eurót fordítottunk a tornai templomra. Azt hiszem, hogy a gazdasági válság idején ez egy szép teljesítmény. A plébániatemplom restaurálásának ügye azonban nem teljesen a mi kezünkben van és ennek a folyamatnak a finanszírozása messze túlhaladja a képességeinket. Milyen tervei vannak ebben az esztendőben? Természetesen megmaradnak a strukturális és adminisztratív kihívások, mint pl. a templom restaurálása, a föld-ügyek rendezése stb… Szeretnénk még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közösség építésére, az ifjúság pasztorációjára, a különféle oktató-nevelő programokra. Szeretném, ha a hívek egyre többen és

2010 Húsvét

11

egyre aktívabban bekapcsolódnának az Egyház életébe. Meg kell értenünk végre, hogy az Egyházat együtt építjük. Helyettünk senki sem fogja elvégezni a mi feladatunkat és olyan közösségünk lesz, amilyet létrehozunk magunknak. Milyen gondokat, akadályokat lát? Nagyon nagy mértékeket ölt a vallási tudatlanság és a közömbösség. Egyre inkább érzékeljük az értékek válságát. Rendkívül nehéz megmozgatni az embereket, akik általában nem érdeklődnek a közügyek iránt és nem akarnak semmit sem tenni a közösség érdekében. A hívek is általában mindent a paptól várnak: ő legyen ott mindenhol és ő csináljon mindent.

FATIMA

BÚCSÚJÁRÓ HELYEK

Mindannyian értesültünk róla, hogy tanulmányai befejezése miatt öt héten keresztül Rómában volt. Szeretnénk valamivel többet tudni a római tartózkodásáról. Sikerült leadni a doktori disszertációt az Egyetemen. Jelenleg három professzor olvassa a munkámat. Május végén újra el kell mennem Rómába, amikor a professzorok az Egyetem vezetőségének jelenlétében elmondják a disszertációval kapcsolatos észrevételeiket, kritikájukat és nekem meg kell védenem a munkámat. Ha ez a védés jól sikerül, akkor megkapom a doktori titulust. BA

HÍRES BÚCSÚJÁRÓHELYEK

Alapítva: 1917 Titulusa: Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője Hol található: Portugália A kegytemplom felszentelése: 1946 Búcsúnapja: május 13. Zarándokok egy éven: kb. 4 millió Fatima, Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye. A Szent Szűz először 1917. május 13-án jelent meg három egyszerű kis pásztorgyermeknek – Luciának, Ferencnek és Jácintának. A gyermekek éppen nyájat őriztek, amikor az egyik kis tölgyfabokor felett egy női alakot pillantottak meg, aki elmondásuk sze-rint a Napnál is ragyogóbb volt, és kezében rózsafüzért tartott. A jelenés a Fatimától 3 km-re eső Cova da Iria nevű völgyben történt. A Szent Szűz a rózsafüzér imádkozására bíztatta a gyermekeket, és arra kérte őket, hogy az elkövetkező öt hónapon át, ugyanabban az időben jöjjenek el hozzá. A gyermekek így is tettek, bár sok megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük, de a Szűzanya megígérte nekik, hogy október 13-án felfedi kilétét, és csodát tesz, hogy mindenki higgyen. Ekkor történt ugyanis az ún. nap-csoda, amelynek mintegy 70 000 ember volt a tanúja. A Fatima-i jelenések közül mégsem ez a leghíresebb, hanem a július 13-ikai, amikor a Szűzanya három titkot bízott a gyermekekre. Az első kettő korábban már napvilágra került, az utolsót azonban csak 2000ben hozták nyilvánosságra. Az első Fatima-i titok a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a megjövendölése, amelyek a világra várnak, ha nem hallgatnak Mária intéseire. A második Fatima-i titok megjósolja az I. világháború befejezését, valamint a II. világháború eljövetelét, ha az emberek nem térnek meg. A harmadik titok, az évtizedek alatt köré szövődött találgatásokkal ellentétben azonban nem jövendölt világ végéről. Egy fehérbe öltözött püspökről szólt, aki egy fegyver

eltalál és ennek következtében meghal. A két fiatalabb látnok, Jácinta és Ferenc néhány évvel a jelenéseket követően, sok szenvedés és vezeklő élet után meghalt. Lucia szerzetesnő lett, majd 2005-ben, 97 éves korában halt meg. A bazilikán kívül még megtalálhatjuk Fatimában a Jelenések Kápolnáját, valamint a külföldön élő magyarok adakozásából felépült Szent István kápolnát is. A jelenések kivizsgálása után, 1930. okt. 13-án a megyéspüspök engedélyezte a fatimai Szűzanya tiszteletét. 1931. május 13-án pedig a teljes portugáliai püspöki kar elzarándokolt Fatimába és felajánlották Portugáliát Mária Szeplőtelen Szívének, ami által az ország megmenekült a II. világháború borzalmaitól. Hálából a portugál asszonyok arany ékszereikből és kb. 3000 drágakőből koronát készíttettek, amellyel 1946-ban Marsella bíboros megkoronázta a kegyszobrot és elrendelte Máriának, mint a Világ Királynőjének ünnepét. A Fatima-i jelenésekkel a Szent Szűz el akarta mélyíteni a hívek lelkében a Rózsafüzér Királynője címet és a titkok hármas sorozatát – örvendetes, fájdalmas, dicsőséges. Azóta ezt II. János Pál pápa egy negyedikkel, a világosság titkaival bővítette ki. Kulcsár Enikő

K U LT Ú RA

VA# ISTE#

12

Az emberi test bonyolult rendszere Az emberi test egy rendkívül bonyolult rendszer, melyben millió gépezet a legprecízebben működik, törvényszerűen egymásba kapcsolódva. Ebben az értelemben testünket a legnagyobb és legmodernebb vegyi gyárnak is nevezhetjük. Vegyük szemügyre testünk mirigyeit, s a velük szoros és bonyolult kapcsolatba álló vitaminokat, ásványi anyagokat, hasznos baktériumokat, enzimeket, stb. – számuk ezerbillió nagyságú. A mirigyek váladékai az ún. hormonok. Ezek szabályozzák, irányítják és tartják egyensúlyban a legfontosabb életműködéseinket. A mirigyek váladékai igen erősek. Például a mellékveséé, az ún. adrenalin hormon amely több milliószoros hígításban is érezteti hatását. A táplálékkal, légzéssel sokféle betegséghordozó bekerül szervezetünkbe, s azonnal, (megállás nélkül) elkezdi a küzdelmet ellenük. E harc egyik „terméke” a láz, amely kiváló orvos; jelzi a baj fokát, s így figyelmeztet bennünket a küzdelem „komolyságára” is. Nézzük meg a vérünket, testünk csodálatosan kiépített ércsatorna-rendszerét, melyen keresztül szállítja, kiosztja az éltető nedvet, táplálékot (csontot, velőt, izomrostanyagot) egyes szerveinknek pontosan annyit, amennyi az illető szervnek a szükséglete. Gondoljunk csak a szívünkre, e csodálatos izommotorra, ami már megszületésünk előtti időtől halálunkig megállás nélkül pumpálja kb. 5,5 - 6 liter vérünket. Folyamatosan hajtja testünk hajszálereibe, melynek hossza (ha egyetlen fonállá válnának) 100 ezer km lenne, tehát két és félszer körülérne a földgömböt. Szívünk a szivattyúmozgását percenként 60-szor,

BARA#GOLÁS A KALE#DÁRIUMBA#

MÁRCIUS - MARTIUS Böjtmás (2. böjti hónap), tavaszelő hava. Állatövi jegye: Kos - Bika. A Gregorián-naptár harmadik, 31 napos hónapja. Nevét Mars-tól, a tűz, a lendület, a harc, a háború istenéről kapta, akit kezdetben imádtak, mint a vetések, a termés védelmező istenét hogy gazdag legyen az aratás. Az ókorban Mars-isten havának is nevezték, s tavaszi napegyenlőség alapján ez volt az év első hónapja. Népi megfigyelések alapján 10 időjósló napja van március hónapnak, melyekhez különféle szokások, hagyományok kötődnek. Közülük a legjelentősebb: Gergely, Sándor, József, Benedek és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Szt. Gergely ünnepén (márc. 12) elterjedt a Gergelyjárás. Célja adománygyűjtés volt az iskolák számára. Vetőnap - a búza, rozs, hüvelyesek és palántálni valók

BOLDOGASSZONY

évente 40 milliószor végzi. Néhány szót ejtsünk a szemünkről, amelyet nem véletlenül említünk úgy, mint testünk legnagyobb kincsét. Fagyos időben, szélviharban ugye, mennyire bebugyoláljuk testünket, lábunkat, kezünket, orrunkat, szánkat, fejünket… csak szemünket nem takarhatjuk be, holott más tekintetben mennyire érzékeny a bele esett egyetlen porszemre is. De az erős fagyot, hideg szelet elviseli fájdalom nélkül, legfeljebb könnyezik. Éppen ebben rejlik szemünk csodás viselkedése. Szervezetünk ui. gondoskodik arról, hogy állandóan 36-37 fokos meleg könnyel lássa el szemünk külsejét és belső hajszál véredényeit is úgy, mint egy jó központi fűtés. Minél nagyobb a hideg, annál több és melegebb könnyet szállítanak a könnyzacskóiba, szemünk „radiátoraiba”. Ez a titka és csodája egyben annak, hogy az időjárás minden viszontagságaiban, kitűnően, fájdalom nélkül használhatjuk szemünket. És az állatok szeme? Gondoljunk csak egy parányi bogárra, pl. egy muslicának minden irányban tekinteni tudó parányi szemére, illetve annak bonyolult szerkezetére. Talán megesett az is, hogy elgondolkodtunk végtagjainkról is, hogy micsoda műszer a kezünk és lábunk? Kezünkkel ütünk, nyomunk, szorítunk, tolunk, húzunk, ill. a legkülönbözőbb munkát végezzük. Tudjuk, hogy a szerszámok, munkaeszközök és gépek idővel elkopnak, elromlanak, hasznavehetetlenné válnak. De a kezünk, amit életünk során minden percben használunk, nem kopik, alakja nem változik, sőt felnőtt korunkig állandóan növekszik, erősödik. Ezt teszi a lábunk is. Lám, mi keresztény hívek tudjuk, hogy ki volt az ember eme csodálatos „szerszámainak” tervezője és megalkotója. Nem más, mint az Isten. Mázik Mihály

ilyenkor kerülnek a földbe. ● Gergely uram nagy ravasz, hidegre vált a tavasz. ● Megrázza még szakállát Gergely (Előfordul, hogy havazik.) Ha József napja (márc, 19.) a népi időjóslás szerint szép tiszta, jó esztendőre számíthatunk. József nap a méhek kieresztésének az ideje és ekkor szokták elkezdeni a szántást is. Íme egy szép rigmus: „Atya, Fiú, Szentlélek neveiben induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!” A néphagyományban Sándor, József és Benedek napja gyakran együtt szokott szerepelni: ha Sándor, József és Benedek napjain kisüt a Nap, akkor hosszú meleg nyár várható. Ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani. Szt. Benedek napján (márc. 21én) a tavasz első napját ünnepelték. E napok táján hajtották ki a juhászok a birkanyájat a legelőre. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25) a gyümölcsfák oltásának ideje volt. ● E napon gyümölcsfát olts, befogan még ez idén. ● Ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavaszra számíthatunk. Mázik Mihály

2010 Húsvét

I. Bibliaismeret - Jézus szenvedése 1. 2. 3. 4. 5. 6.

FEJTÖRŐ

13

Milyen gesztussal árulta el Jézust Iskarióti Júdás az elfogásakor? Az elfogása után ki elé vezették Jézust? Ki mosta meg a kezét a sokaság láttára Jézus vallatása után? Hogy hívták azt az embert, aki segített Jézusnak vinni a keresztet? A hét melyik napján halt meg Jézus? Ki kért engedélyt Pilátustól, hogy levehessék Jézus testét a keresztről és eltemethessék? 7. Melyik két apostollal tudatta Mária Magdolna a hírt, hogy Jézus nincs többé a sírban? 8. Melyik apostol nem volt ott, amikor Jézus feltámadása után először jelent meg nekik? 9. Melyik apostolnak mondta Jézus: „Ne légy hitetlen, hanem hívő!” 10. Melyik tó partján jelent meg Jézus feltámadása után az apostoloknak?

II. SUDOKU: Beküldendő az első és a második tábla kis (3x3) négyzeteinek középső betűiből összeolvasott szó Töltsétek ki a táblázatokat úgy, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben a kilenc betű csak egyszer szerepeljen!

III. Keresztrejtvény,(SÉ) - beküldendő: vízszintes 1. és 24. sor és a függőleges 1. és 10.sor

Függőleges: 1. Orvosi bizonyíték 2. Férfinév 3. Máshova 4. Mágnes része 5. Yttrium és bór 6. Reuma közepe 7. Lenke és Róbert 8. Mogyoró belseje! 9. Románia autójele 10. Szomszédos község 18. Kecskehang 19. N… új németül 20. Név és adó is van ilyen 21. Taylor előneve 23. Táncos összejövetel 25. Spanyol kötőszó

Vízszintes: 1. Fausztina nővér szülőhazája 11. Paradicsom 12. Vár németül 13. Gyermekhang 14. Szoknyaszegély szlovákul 15. Magnézium vegyjele 16. Vitamin 17. Lám 20. Teológia része 22. Orosz folyó 24. Hálaének 26. község: Nagy …. 27. Fakád 28. Orosz autómárka

Az előző szám helyes megfejtései:

I. 1. A Jordánban 2. Keresztelő Szent János 3. 40 napig 4. A Sátán 5. Heródes Antipász II. BÉLTSACÁR, SÍNAI-HEGY III. Igen, az Úr kiárasztja áldását és Földünk meghozza termését.

K A P C S O LAT

14

BOLDOGASSZONY

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély... Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. 1Kor(13,4-8) Nagyon sok szeretettel köszöntjük HIBLÁR LÁSZLÓT és feleségét, szül. BALTA JÚLIÁT, akik február 27-én ünnepelték 50. házassági évfordulójukat. Ezen a szép napon azt kívánjuk, hogy a jó Isten gazdag áldása kísérje életüket, adjon nagyon sok erőt, egészséget, egyetértést és további örömteli boldog éveket. Köszöntik: fiuk László, menyük Margit, lányuk Mária, vejük János, unokáik Martina és László, Mária és János, valamint Kmec Mária.

„Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsőítem nevedet mindörökké!” (Zsolt, 86, 12) 75. születésnapja alkalmából szívből köszöntjük BOSYÁK, szül. BALLA ILOÁT. Kívánjuk, hogy a jó Isten szeretete és óvó keze kísérje végig élete útján, továbbá, hogy még nagyon sokáig örvendezhessen gyermekeinek és unokáinak. Szeretettel köszöntik gyermekei: Gábor, László, Pityu és Zsuzsa, 3 menye és vője, valamint 8 unokája.

„Áldom az Urat, ameddig élek.” (Zsolt 146, 2) Április 20-án ünnepli 70. születésnapját HODER JÁOS. Kérjük a jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmát, hogy még sokáig lehessen közöttünk. Ezúton kívánunk neki jó erőt, egészséget, türelmet és kitartást. Felesége, lánya Ancsi, veje József, fia János és Zsuzsa, testvérei családjukkal, sógornői családjukkal, három unokája: Dodi, Dani és Annamária

“Te vagy, Uram, én reményem, LEVELET KAPTU#K ne hagyj soha szégyent érnem!” „Január 22-én emléJUHÁSZ VALÉRIA keztünk meg Boldog Dr. Szádudvarnokon április 15-én ünBattyány Strattmann nepli 50. születésnapját. E szép László hitvalló halálának ünnep alkalmából szívből graés boldoggá avatásának tulálunk és megköszönjük szerető évfordulójáról. A szentgondoskodását. A Mindenható Isten bőséges áldását misében Ft. Sipos kérjük további életútjára. plébános úr röviden elmondta a szent életrajzát, és én Szerettei. végig sírtam a prédikációt, mivel eszembe jutott, hogy több mint 15 évvel ezelőtt értesültem arról, hogy a MIÉRT KELL SZE#VED#Ü#K? hívek imáját kérték Dr. Battyány Strattmann László, Miért kell szenvednünk, Kaszap István és Mintszenti József bíboros hercegUram? Miért kell szenved- prímás boldoggá avatásáért. Én ezt akkor vállaltam, nünk, amikor minden a és azóta minden nap, a mai napig is, imádkozom ezért. boldogságra és alkotásra hív? Mivel ősszel betöltöttem a 70. életévemet, úgy gonMiért halunk meg? Miért kell dolom, megöregedtem. Hallottam, hogy az idős emeltávoznunk? Miért kell el- berek visszanyerik látásukat. Nagyon örülök, mert mennünk, ha igazán még nincs szükségem szemüvegre csak olvasáshoz, az is nem is éltünk? Miért kell csak olyan, amit eddig távolra használtam. Nemrégen odaadnunk azt, ami oly beszélgettem egy plébános úrral, és ő mondta, hogy a értékes számunkra? fent említett doktor a szegények orvosa volt, és halála Ezekben a kérdésekben az emberi bölcsesség csődöt után is sok szembeteget meggyógyított. Akkor jutott mond. Csak a keresztben találjuk meg a választ: „A eszembe, hogy talán az én jó látásom is neki köszönbúzamag, ha el nem hal, egyedül marad.” Minden hetem, és a hozzá intézett imám meghallgatásra talált. szenvedésünk, minden áldozatunk és halálunk is: Eddig ezt senkinek nem mertem elmondani, és tudom, mennyei vetemény. Ha Isten akaratával egyesülünk, hogy vannak most is akik nem hiszik, de én tovább is belőle élet keletkezik, számunkra és másoknak is. imádkozom és köszönöm, hogy segített.” (Romano Guardini) Derján Istvánné, Tornaújfalu

2010 Húsvét

MISERE#D A TOR#AÚ J FALU I PLÉ B Á # I Á #

15

Április 1. agycsütörtök 17:00 Tornaújfalu

Április 2. agypéntek, szigorú böjti nap! 17:00 Tornaújfalu Április 3. agyszombat, körmenet 19:00 Tornaújfalu

Április 4. Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu 11:00 Bódvavendégi Április 5. Húsvéthétfő 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu

Április 11. Húsvét 2. vasárnapja 9:30 Tornaújfalu 15:00 Zsarnó 16:00 Bódvavendégi

Április 18. Húsvét 3. vasárnapja 8:00 Zsarnó 8:30 Bódvavendégi 9:30 Tornaújfalu

Április 25. Húsvét 4. vasárnapja, Búzaszentelés Gyűjtés a szemináriumra 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu 14:00 Bódvavendégi Május 2. Húsvét 5. vasárnapja 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu 14:00 Bódvavendégi

FO#TOS DÁTUMOK

Május 30 - Búcsú Zsarnón Június 11- Zsóka János papszentelése Rozsnyón Június 13 - Zsóka János elsőmiséje Tornán Június 27 - Búcsú Tornaújfaluban Június 27 - Elsőáldozás Tornán

KEDVES ÚJFALUSI, ZSARÓI ÉS VEDÉGI HÍVEK!

Hivatalos ügyek intézése előtt, kérem előbb keressenek fel az alábbi telefonszámok egyikén: T-Com: 058/796-1120, Orange: 0917/350-305, T-Mobile: 0903/774-970 Köszönöm, Sipos György plébános.

T O R #AÚ J FALU

URBI ET ORBI ÁLDÁS RÓMÁBÓL Húsvétvasárnap 12:00 órakor XVI. Benedek pápa „Urbi et orbi” áldást küld a világon élő összes katolikus hívőnek. A Szentatya áldását a Szent Péter térről a Duna, az M1 és az M2-es televízió is közvetíti. A hívek az áldást a televízión keresztül is érvényesen megkaphatják.

VALLÁSI MŰSOROK A DU#A TÉVÉBE#

Április 3 12:01 Isten kezében - Mariazell és Loretto temploma. 13:50 Lourdes, avagy a feltámadás útja (francia dokumentumfilm) 15:45 II. János Pál (olasz-am.lengyel életr. drám., 3. rész, II. János Pál - A béke pápája) Április 4 10:00 Húsvéti szentmise Budapestről az Árpádházi Szent Margit templomból. A szentmisét bemutatja Várnai Péter c. prépost, h. esperes. 12:01 Urbi et Orbi áldás a Vatikánból. Április 5 17:15 II. János Pál (olasz-am.-lengyel életr. drám., 4. rész.)

A keresztség szentségében részesültek Varga Patrik, febr. 27, Újfalu Hacsár Noel Viktor, márc. 13, Torna Dunka Raul márc. 20, Torna Dunka Rebeka márc. 20, Torna Csiszár Rebeka, márc. 20, Torna Cifra Adrián, márc. 20, Torna Cifra Nikolas, márc. 20, Torna Cifra Sebasztián, márc. 20, Torna Turták Saskia Mária, márc. 26, Torna Kónya Krisztína, márc. 26, Torna Dunka Tibor, márc. 26, Torna Az örökkévalóságba költöztek Saliga József, jan. 22, Vendégi Juhász Borbála, jan. 27, Udvarnok Rusnyák Pál, febr. 2, Torna Horváth László, febr. 15, Zsarnó Trifon Péter, febr. 20, Torna Bandré László, febr. 21, Torna Vidasics László, febr. 27, Torna Kovács István, márc. 9, Torna Früstök Miklós, márc. 11, Torna Kerekes Péter, márc. 13, Zsarnó Fazekas Gézáné, márc. 18, Zsarnó Terebes János, márc. 28, Torna

TOR#A

16

BOLDOGASSZONY, 2010 Húsvét

MISERE#D A TOR#AI PLÉBÁ#IÁ#

Április 1. agycsütörtök 18:00 Torna, szentmise utána imavirrasztás

Április 18. Húsvét 3. vasárnapja 8:30 Áj 9:45 Udvarnok 11:00 Torna

Április 2. agypéntek, szigorú böjti nap! Április 25. Húsvét 4. vasárnapja 10:00 Áj, keresztút 16:00 Torna, imavirrasztás a szentsírnál 9:45 Udvarnok 11:00 Torna Április 3. agyszombat 17:00 Áj 10:00 Torna, szentségkitétel 19:00 Torna, Húsvét vigíliája

Április 4. Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása 8:30 Áj 9:30 Udvarnok 10:00 Torna, szlovák 11:00 Torna, magyar Április 5. Húsvéthétfő 9:30 Udvarnok 11:00 Torna

Április 11. Húsvét 2. vasárnapja 8:30 Áj 9:45 Udvarnok 11:00 Torna

Papság éve – imanap Ájban

A papság éve alkalmából imanapot szervezünk Ájban, 2010. április 25-én. Az imanapra autóbuszt indítunk, amelynek igénybe vételét a templomainkban kell jelezni, legkésőbb április 18-ig. Az imanap programja: 15:30 Bűnbánati liturgia, majd ezt követően lehetőség lesz szentgyónáshoz járulni. 15:50 Szentségimádás 17:00 Ünnepi szentmise

Május 1. Szombat, Szent József a munkás 18:00 Áj

Május 2. Húsvét 5. vasárnapja 8:30 Udvarnok 10:00 Torna, szlovák 11:00 Torna, magyar

#emzetközi ministráns-zarándoklat

Utazási időpont: 2010. augusztus 1-6. Utazás: kényelmes, megbízható autóbusszal, tapasztalt gépkocsivezetővel. Útvonal: Rozsnyó - Hatvan - Budapest - Toronyszentmiklós - Maribor - Ljubljana Trieste - Padova - Róma és vissza. Odafelé menet Pádovában, visszafelé jövet pedig Assisiben állunk meg. Szállás, elhelyezés: 3 éjszakai szállás Róma környékén, 2 csillagos szállodában, zuhanyozós szobákban. Ellátás: félpanzió. Részvételi díj: 100-120 euró. A költségek többi részét a rozsnyói püspökség, a Nemzetközi Ministránsszervezet és más egyéb szponzorok fizetik.

Tavaszi nagytakarítás a tornai templomban

A Húsvét előtt elmaradt tavaszi nagytakarításra április 17-én, szombaton kerül sor a tornai templomban 9 órai kezdettel. Minden segítő kézre szükség van.

JELE#TKEZÉS A BÉRMÁLÁSRA TOR#Á#

A tornai plébánia meghirdeti a bérmálási előkészületet. Kik jelentkezhetnek? Akik 1993-ban és 1994-ben születtek és Tornán, Udvarnokon vagy Ájban rendelkeznek állandó lakhellyel. Később született fiatalok jelentkezését nem fogadjuk el. A

BOLDOGASSZONY

jövőben gyakrabban lesz bármálkozás. Mikor és hol van a beiratkozás? Április 24-én, szombaton 10-12 óráig, a tornai plébánia káplánszobájában. Bejárat a Templom utca felől. Mit kell magukkal hozniuk a jelentkezőknek? Azt a kis füzetet, amely a hitoktatáson való részvételüket bizonyítja. Annak idején az alapiskola bevégzése után minden hittanos megkapta ezt a füzetet.

Kiadja: Róm. kat. plébánia, Fő utca 442, 044 02 Torna, tel: 055/466.21.40. Felelős kiadó és főszerkesztő: Juhász Attila tornai plébános. Felelős szerkesztő: Viszlay Edit. Grafikai szerkesztő: Juhász József. Internetes elérhetőségünk: [email protected]

A tornai és a tornaújfalui római katolikus plébániák értesítıje