JEREMJEVA M.: A nők fölszabadítása.. \ GERASZIMOV ALEKSZANDER: A szovjet művészet.. 181

T I T 0 - B R 0 2 J O S Z I P : A z újtipnsú demokrácia alapjai

..

G Á L L Á S Z L Ó : Nők napja ma, v e r s

129 136

F O R R Ó G Y Ö R G Y : A szövetségi kormány gazdasági intézkedései ..

137

CSÉPÉ

143

I M R E : Versek

RADICS

a múltból

..

..

N Á N D O R : Emlékezés

HANGYA LŐRINC

ANDRÁS: PÉTER:

CSÉPÉ I M R E : MAJTÉNYI

14ő

Csilléző munkások, r a j z

..

..

..

..

..

..

..

..,

148

A z állam mi v a g y u n k

üldöz az ősünk, v e r s

..

..

M I H Á L Y : F a r k a s t a szőréről

KURSZKIJ ALEKSZANDER:

147

1

..

..

Ш

S Á N D O R P Á L : A m a g y a r fasizmus ideológiája és frazeológiája

..

..

158

BRINDZA

.

LŐRINC ILLÉS

KÁROLY: PÉTER:

BÉLA:

A

A

A Szovjetunió gazdasági ereje

15»

tanonckérdés

tanító

.. ..

Kárpáti rapszóda

..

..

.

.

..

S U L H O F J Ó Z S E F : Világszemle .. 0

••

..

..

..

..

№ 165 168

..

..

17)

..

..

177

..

181

..

183

F I G Y E L Ő :

J E R E M J E V A M . : A nők fölszabadítása GERASZIMOV

ALEKSZANDER:

A

..

szovjet

\..

•

művészet

S Z E M L E : S Z Ű C S M I K L Ó S : A canterbury dékán a Szovjetről

..

OSZIPOV

..

GYAKOV

GEORGIJE: A

ötéves terv eredményei

.. ..

f

A L E K S Z A N D E R : Miért éhezik I n d i a ?

SOSZTAKOVICS FERENCZY

XI.

z

ÉVFOLYAM

ÁRA 9 DINÁR

m

...

186

..

189

D I M I T R I J ; A szovjet zeneszerzők .

G Y Ö R G Y : Illés Béla: Kárpáti rapszódia

3. S Z Á M

...

Ш ..

SZUBOTIC^ 1947 MÁRCIUS

HID T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I ÉS K R I T I K A I

S Z E M L E

K i a d j a a Vajdasági M a g y a r Kutturszövetség MEGJELENIK Szerkeszti :

HAVONTA

a szerkesztő bizottság

FeLlős szerkesztő s D r . Steinfeld Szerkesztőség:

Sándor

Noviszád, G e n . Síaljina u . 16 I . Telefon:

23—53

Kiadóhivatal: Szubotica, Dobanovacská utca 9 Telefon:

Ssubotica 414

Előfizetési dij : Egy évre 90 dinár, fél évre 50 dinár, eg>es szám ára 9 dinár Festatakarékszámla Kéziratokat

32-234-503 — Lapzárta m i n d e n hónap

10-én.

n e m cvizünk rae? és n e m a d u n k v i s s z a

A H I D könyvkiadóvállalat KIADVÁNYAI: Szabadságdalok II. kiadás . Ára 2 5 . Csillagok csillaga versek szavalókórusokhoz 2 0 . Színdarabok gyűjteménye (Második füzet) 1 5 . Színdarabok gyűjteménye (Harmadik füzet) 15.Szerb-Magyar szótár . . . . 35.Magyar-Szerb szótár . . . . 35.-

Dii „ „ „ „

G o r k i ] Maxim : így

„

tanultam

én II. kiadás

5.-

it

U l j a n o v a : Lenin gyermekkora . . 10.- „ T u n g P i - V u : Mi történik Kínában? . 9 . - .. Munkásegyetem II. füzet . . . . 2 , - ,. : Munkásegyetem I I I . füzet . . . 2.- • „ L e n i n : A szakszervezetekről . . 5,- „ Nikolyszki és Jakoviyev : Miért beszélnek az emberek különféle nyelven . .10.- „ Színdarabok gyűjteménye (IV., V . füzet) 6 , - 6 . - „ Színdarabok gyűjteménye ( V I . füzet) . 9.- „ L e n i n : Az államról 4.- „ O l a j o s Mihály: Parasztkérdés . . . Voroncov: Volt-e kezdete és ler,z*e vége a vitádnak . . . . .

Színdarabok gyűjteménye V I I . füzet Piatonov: Az elvarázsolt ház . . K a s z i l y : A kis tengerész . . Forainov: A nemzetiségi kérdés . Színdarabok gyűjteménye VIII. füzet Színpadunk I X . füzet . . . f/IEGRENQÉLHETŐ: S . - : U B O n C A ,

5,-

„

5.-

„

. 6.- „ . 10.- „ . 12.- „ . 5.- „ . 6- „ . 8.- „

If I D

November

2 9 tér 3 .

AZ UJTIPUSU DEMOKRÁCIA ALAPJAI Irta:

T I T O - B R O Z JOSZlí

I. Jugoszláviának, h o g y megteremthesse az i g a z i demokráciát, elkerül­ hetetlenül v é g r e foellett h a j t a n i a a beLső társadalmi rendszer alapvető átalakítását ú g y p o l i t i k a i . m i n t gazdasági téren. A valódi népi d e m o k ­ rácia megvalósítása lehetetlen lenne o l y a n társadalmi változások nélkül, a m i l y e n e k e t m a az új Jugoszláviában látunk. A z i l y e n társadalmi v á l ­ tozások nélkül, lehetetlen lenne a n e m z e t i kérdés e n n y i r e fájdalommen­ tes és mégis alapos megoldása; az i l y e n p o l i t i k a i rendszer nélkül lehe­ t e t l e n lenne m e g o l d a n i a szociális kérdéseket, a m i n t az már a főbb p o n ­ t o k b a n m e g is történt. L e h e t e t l e n lenne a n n y i r a alaposan m e g o l d a n i az agrárkérdést és e g y millió hektár földet a z o k n a k a p a r a s z t o k n a k a k e ­ zébe j u t t a t n i , a k i k n e k v a g y egyáltalán n e m v o l t földjük, v a g y p e d i g túl kevés v o l t n e k i k a megélhetéshez. I l y e n társadalmi rendszer nélkül Jugoszlávia munkásosztálya n e m k a p t a v o l n a m e g a z o k a t a j o g o k a t , melyeiket m a élvez és a m e l y e k életszínvonalának és m i n d e n téren való fejlődésének alapjául szolgálnak. I l y e n társadalmi változások nélkül lehetetlen l e t t v o l n a m e g m o z ­ g a t n i az alkotó erőnek a z t a tömegét, a m e l y e d d i g n e m látott g y o r s a ­ sággal n e m c s a k azt építi k i , a m i t a háború elpusztított, hanem képes újat is a l k o t n i . A termelőeszközök társadalmi t u l a j d o n b a , államtulajdon­ ba, v a g y i s a nép tulajdonába jutása nékül, n e m l e t t v o l n a m e g az az a n y a g i alap, a m e l y szükséges v o l t a f e n t i kérdések megoldásához. Ezek s z e r i n t , világos, h o g y a Jugoszláviában végbement mély p o l i ­ t i k a i változások nélkül, v a g y i s az i g a z i néphatalom megteremtése nélkül el s e m lehet képzelni a nálunk végbement gyökeres gazdasági változá­ s o k a t ; és fordítva — a mély gazdasági változások nélkül elképzelhetet­ len lenne a Jugoszláviában fennálló p o l i t i k a i rendszer megmaradása; az i g a z i népuralom n e m szilárdulhatna m e g és n e m mélyülhetne e l . n e m tarthatná fenn magát az új típusú demokrácia, a népi demokrácia.
II. A »Komunist« m u l t számában kihangsúlyoztuk a Jugoszláviában végbe m e n t társadalmi változás f o r r a d a l m i sajátosságát, ennek a vál­ tozásnak sajátos útját stb. M o s t a z t szándékozunk kihangsúlyozni, h o g y ennek a változásnak előfeltételei már régen a háború előtt, a régi J u g o ­ szláviában megérlelődtek. A v e r s a i l l e s i békeszerződés a régi Jugoszláviát a háború előtti Szerbiából és C r n a Gorából, mint államokból, azonkívül az osztrák­ m a g y a r Horvátország, Szlovénia, B o s z n i a és H e r c e g o v i n a részeiből állí­ t o t t a össze, tehát néhány o l y a n nemzetiségből, a m e l y e k n e k a régmúlt­ ban szintén m e g v o l t a m a g u k állami története és a m e l y e k különböző bkokból részben a hódító túlereje m i a t t , rélszben árulás következtében, tübb évszázadon keresztül nyögték az idegen jármot és n e m z e t i szabad­ ságukért különböző módon h a r c o l t a k . Mindazoknál a népeknél, a m e l y e k a v e r s a i l l e s i diktátum folytán az új államba kényszerültek már régen, lehet m o n d a n i évszázadok óta, m e g v o l t az a szándék, h o g y a többi délszlávokkal egyesüljenek. A z a mód azonban a h o g y ez az egyesülés 1918-ban végbement, v népek sza­ bad rendelkezési j o g a és részvétele nélkül, n e m v o l t derr p a t i k u s és a nép j o g o s ellenállását és bizalmatlanságát váltotta k i . ?z ellenállás és a bizalmatlanság csak nőtt a belső államberendezkedés központosítása.

a n e m z e t i egyenlőtlenség és elnyomás következtében. Bár az új állam­ képződmény až Sz. H . Sz. nevet k a p t a , ez azonban c s a k elnevezés v o l t , megfelelő t a r t a l o m nélkül. M i l y e n v o l t a régi Jugoszlávia belső társadalmi rendszere? A z első óriás hiba a régi Jugoszlávia megalkotása körül abban állt, h o g y az ű.n. vidovdáni alkotmány szigorú központosított j e l l e g e t a d o t t n e k i . Több nemzetiségű ország, egyenlőtlen j o g ú népek országa, szigorúan központosított berendezkedéssel, már születésétől f o g v a magában h o r d j a a z t a súlyos idült betegségcsíráját, a m e l y az i l y e n mesterségesen életre hívott országokat képtelenné teszi a hosszú és termékeny életre. A n e m z e t i egyenlőtlenség a központosított államberendezkedés szétromboiásának, a nemzetiségi kérdés elkerülhetetlenül d e m o k r a t i k u s megoldá­ sának e g y i k fő r e j t e t t előfeltétele v o l t . Azután a régi c e n t r a l i s z t i k u s Jugoszlávia m o n a r c h i a v o l t , királlyal az élén — a k i inkább üzérkedő uzsorás v o l t . m i n t király — . a k i az ú.n. vidovdáni alkotmány s z e r i n t az állam szuverenitását képviselte. A királyt k o r r u p t k l i k k v e t t e körül, a m e l y épp ú g y . m i n t ő c s a k a g v o r s m e g ­ gazdagodást t a r t o t t a szemelőtt. Így egyáltalán n e m csoda, h o g y ha a nép többsége meggyűlölte a monarchiát is és a királyt, a k i m e l l e s l e g * még a d e m o k r a t i k u s szabadság és a n e m z e t i j o g o k legelkeseredettebb ellensége is v o l t . Ezért már k e z d e t b e n megérlelődtek a z o k az előfelté­ telek, m e l y e k a m o n a r c h i a megszüntetéséhez és a népi köztársaság kikiáltásához v e z e t t e k . Népünk n a g y része, ha n e m is többsége, már a régi Jugoszlávia megteremtésének idején törekedett a köztársasági ál­ l a m f o r m a megteremtésére. Jugoszláviában a köztársasági állameszmét a munkás osztályon kívül más haladó erők. v a l a m i n t a horvát nép több­ sége képviselték. A régi országban a h a t a l o m bitorlói és a z o k n a k z s o l ­ dosai propagandájukban Jugoszláviát a d e m o k r a t i k u s állam jelzőjével illették. Erről, — a n n a k idején ez szintén d i v a t b a n v o l t . — különösen s o k a t fecsegtek külföldön, h o g y becsapják a világot, m e r t országunk határain kívül már m i n d e n k i előtt e g y r e világosabbá vált, h o g y J u g o ­ szlávia a népek börtöne. M i l y e n v o l t az a demokrácia, amelyről a n n y i t beszéltek a h a t a l o m bitorlói és a z o k n a k segítő társai a régi Jugoszláviában? A c e n t r a l i s z t i k u s vidovdáni alkotmány, bár b i z o n y o s kérdésekben d e m o k r a t i k u s jellegű részei is v o l t a k , éppen c e n t r a l i s z t i k u s v o l t a m i a t t , n e m lehetett d e m o k r a t i k u s . D e a régi bitorlók n e m vitték át a g y a k o r ­ latba a z t , a m i d e m o k r a t i k u s , csak a z t , a m i a királlyal az élén a z u r a l ­ kodó reakciós c s o p o r t érdekében v o l t . A z a k k o r i p a r l a m e n t eszköz v o l t az uralkodó k l i k k kezében, a m e l l y e l törvényesíthette népellenes intéz­ kedéseit. Ennek a c s o n k a és a monarchiát alázatosan kiszolgáló p a r l a ­ m e n t n e k segítségével hozták az államvédelmi törvényt és az obznanát. 58 k o m m u n i s t a képviselőt d o b t a k k i a parlamentből és f o s z t o t t a k m e g mandátumuktól, a m i t a nép akaratából k a p t a k . A rendszer tehát éppen ennek a p a r l a m e n t n a k a segítségével k a p o t t szabad kezet a széles d o l ­ g o z ó tömegek elleni leggorombább erőszak alkalmazására. A gyüleke­ zési szabadság csak üres szó m a r a d t a papíron, a s z a k s z e r v e z e t e k és a munkások sztrájkjait m i n d e n h a t a l m u k b a n álló népellenes eszközökkel elnyomták. A munkásosztályt tehát nemcsak p o l i t i k a i jogaitól fosztot­ ták m e g . h a n e m gazdasági jogaitól is, v a g y i s attól a ioetól. h o g y a iobb életfeltételekért, n a g y o b b darab kenyérért küzdhessen. Megfosztották attól a jogától, h o g y küzdhessen a munkaadók l e l k e t l e n kizsákmányo­ lása ellen, a k i k a r r a törekedtek, h o g y minél előbb és minél inkább m e g ­ g a z d a g o d j a n a k . Tudvalevő, h o g y az első háború után meglehetős g a z -

Titó:

Az újtipüsú demokrácia alapíai

131

dasági fellendülés v o l t . A munkásosztály ezen k e g y e t l e n kizsákmányoJását a népellenes r e n d s z e r e k és a r o t h a d t államapparátus télies mér­ tékben segítették. S e m m i v e l sem állt különben a parasztság kérdése. A régi Jugoszlá­ viában a parasztság c s a k a r r a v o l t jó, h o g y az állampénztárt töltse, -hogy e l t a r t s a az óriás bürokratikus államgépezetet: a csendőröket, h i v a ­ t a l n o k o k a t s t b . A z óriás adók és más szolgáltatások a p a r a s z t o k r a -súlyosodtak, m i n d j o b b a n a szegénységbe és elnyomorodásba szüllyesztették. A mezőgazdaság előrehaladásáról szó sem v o l t . ellenkezőleg — a m e z ő g a z d a s á g m i n d j o b b a n lezüllött, m e r t az állam egyáltalán n e m g o n d o l t a r r a , h o g y a p a r a s z t o k o n segítsen, h o g y különböző m e z ő g a z d a ­ sági szerszámokat, gépeket v a g y vetőmagot szerezzen be. Ezek a r e n d ­ s z e r e k n e m kívánták az agrárkérdés v é g l e g e s megoldását. A m e n n y i b e n e g y e s h e l y e k e n a földek a földreform rendelkezései alá estek is, m i n t p l . a b o s z n i a i bégeké, az állam a népvagyonból óriási összegeket f i z e ­ t e t t k i a bégek földjeiért, h o g y i l y e n módon a r e n d s z e r magához láncolja S z p a h o bégi pártját és h o g y í g y megszilárdíthassa helyzetét a népi e l n y o m á s , de különösen a n e m z e t i elnyomás érdekében. Tehát az u r a l ­ k o d ó k l i k k és k a p i t a l i s t a z s o l d o s a i n a k n e m z e t i elnyomása az általuk o k o z o t t szociális n y o m o r és p o l i t i k a i jogfosztottság. a korrupció és a m e g g a z d a g o d á s utáni féktelen vágy, v o l t a k a z o k az üvegoszlopok, a m e ­ l y e k r e a régi Jugoszlávia épült: a n y u g a t i tipusú demokrácia államának o s z l o p a i . És e z t ajánlják nekünk, s o k s z o r fenyegetések kíséretében . i s a z i l y e n demokráciának a n y u g a t i országokban élő különböző hívei. E z e k s z e r i n t a n e m z e t i elnyomás, a szociális n y o m o r és p o l i t i k a i jogfosztottság a város és faiu széles d o l g o z ó tömegeinek m i n d e n irányú kizsákmányolása következtében érlelődtek m e g ezen kiélt r e n d s z e r m e g ­ döntésének és a j e l e n k o r i társadalmi szükségleteknek megfelelő j o b b , igazságosabb r e n d s z e r megteremtésének előfeltételei. Azután, midőn Jugoszlávia népei f e l k e l t e k a megszállók e l l e n , h o g y kiküzdjék szabadságukat, függetlenségüket, már kezdettől f o g v a más­ f a j t a szabadságra és függetlenségre g o n d o l t a k , m i n t a m i l y e n b e n a régi Jugoszláviában v o l t részük. Népeink a megszállók ellen f e g y v e r t f o g v a , egyáltalán n e m a k a r t a k a régi Jugoszlávia feltámadásáért h a r c o l n i . E l ­ ső és l e g f o n t o s a b b g o n d o l a t u k az v o l t . h o g y megmentsék m a g u k a t e g y m é g r o s s z a b b rabságtól és elnyomástól és h o g y megmentsék az életü­ k e t , de u g y a n a k k o r n e m t e k i n t v e az áldozatokra, az Egyesült N e m z e ­ t e k k e l egységben, hozzá a k a r t a k járulni a közös ellenség e l l e n i küzde­ l e m h e z . És amidőn t e t t e k b e n látták, h o g y a z o k n a k a többsége, a k i k v a ­ l a m i k o r az országot kormányozták, g y á v á n e l h a g y t a a népet, v a g v p e ­ d i g nyíltan a megszállók szolgálatába állott, a k k o r szilárdan elhatároz­ ták, h o g y épp o l y a n elszántsággal f o g n a k az ország árulói e l l e n küz­ d e n i , m i n t a megszállók ellen és h o g y soha többé n e m e n g e d i k m e g , h o g y ezek a z árulók újra az o r s z á g kormányára j u s s a n a k . A f e n t i állításokat i g a z o l j a , h o g y ebben a h a r c b a n Jugoszlávia ö s z szes népei részt v e t t e k , szerbek, horvátok, szlovének, macedónok és crnagorácok. különösen p e d i g B o s z n i a és H e r c e g o v i n a nemzetiségei. I l y e n célkitűzés nélkül n e m k e z d e t t v o l n a felkelést a s z e r b e k k e l e g y ü t t Jugoszlávia többi népe. a m e l y n e k a régi o r s z á g csak mostohája v o l t . n e m p e d i g hazája. S e n k i sem állíthatja, h o g y a s z e r b e k és velük együtt a többi népek csak azéirt küzdöttek o l y a n hősiesen, c s a k azért áldoztak f e l m i n d e n t , h o g y a hódítókat kiűzhessék és h o g y a régi r e n d s z e r v i s z szaténen. N e m ! Jugoszlávia népei még a régi o r s z á g idejéből g a z d a *

t a p a s z t a l a t o k r a t e t t e k s z e r t és magától érthetődően a megszállók e l l e n r a g a d o t t f e g y v e r t a hazaárulók ellen i s felhasználták a j o b b . i g a z s á g o ­ sabb társadalom, a j o b b és b o l d o g a b b Jugoszlávia megteremtéséért. E cél felé h a l a d v a a megszállók és h a z a i árulók e l l e n i küzdelemben, f e g y ­ v e r r e l a kezükben testvéresültek Jugoszlávia népei. F e g y v e r r e l a kezük­ b e n oldották m e g a n e m z e t i kérdést. Közösen, f e g y v e r r e l a kezükben, g y ő z t é k le a külső és belső ellenséget; közösen f e g y v e r r e l a kezükben valósították m e g az egyenlőséget és testvériséget; közösen, f e g y v e r r e l a kezükben a n a g y felszabadító háborúban megteremtették az úi, v a ­ lóban d e m o k r a t i k u s népi állam a l a p j a i t . A z a z a l a p , a m e l y e n a n a g y közös épület, a Jugoszláv S z ö v e t s é g i Népköztársaság n y u g s z i k , szilárd és szétrombolhatatlan a n y a g . E z az a n y a g — a n e m z e t i kérdés legigazságosabb megoldása; megoldás, a m e l v m i n d e n népnek, m i n d e n szövetségi köztársaságnak külön-külön biztosít­ j a a teljes p o l i t i k a i , kulturális és gazdasági fejilődést. U g y a n a k k o r a nemzetiségi kérdés i l y e n megoldása lehetővé t e s z i , h o g y Jugoszlávia né­ peinek megteremtett e g y s é g e , e g y e n l ő s é g e és testvérisége tartós és széttörhetetlen l e g y e n . Jugoszlávia i l y e n szövetségi berendezkedése t e ­ szi éppen hazánkat e g y ö n t e t ű v é és szétrombolhatatlanná. E z e k s z e r i n t éppen ez a n e m z e t i kérdés valóban d e m o k r a t i k u s megoldása hazánkban és éppen ez t e s z i ezt a megoldást a z o n erős o s z l o p o k e g y i k é v é , a m e ­ l y e k e n az új Jugoszlávia épül. Továbbá új államépületünk alapjának szilárdságát a szociális kér­ dés h e l y e s megoldása is képezi. A z é a kérdésé, a m e l y Jugoszlávia m u n ­ kásosztályát érinti: n a g y o b b munkabérek, f i z e t e t t évi szabadság s t b . E g y s z ó v a l az állam gondoskodása a munkásokról, a m e l l y e l biztosítja számukra az emberhez méltó életet, s a m e l y h e z teljes j o g u k v a n . A muinkáskérdés i l y e n megoldását i s c s a k az az állam h a j t h a t t a v é g r e , a m e l y valóban d e m o k r a t i k u s e l v e k e n n y u g s z i k ; úi tipusú demokrácia e l v e i n , a népi demokrácia e l v e i n . Másrészről Jugoszlávia munkásosztá­ l y a , a m e l y éppen h a r c a árán v í v t a k i j o g a i t , m e g is t u d j a m a i d becsül­ n i vívmányait. Ezért is az új népállamnak, Jugoszláviának legszilár­ dabb oszlopai közé t a r t o z i k . A z új Jugoszlávia e g y i k további szilárd a l a p j a a parasztság, a m e l y ­ re az államnak a l e g n a g y o b b g o n d o t k e l l fordítania, de különösen a n ­ n a k legszámosabb rétegére, a szegény-parasztságra. Ezért államunk gyökeresen m e g o l d o t t a az agrárkérdést. A szegény és középparasztság­ ról, v a l a m i n t általában a parasztságról való gondoskodás abban áli. h o g v az állam n a g y erőfeszítéseket tesz, a parasztságnak a szükséges m e z ő ­ gazdasági felszereléssel, gépekkel, v e t ő m a g g a l , gyáripari termékekkel; v a l a m i n t az e l e m i csapásoktól sújtott vidékek kenyérrel és más élelmi­ s z e r e k k e l való ellátása. E z a gondoskodás, a fejlődés b i z t o s kilátásai, a reménytelen, m a g á r a h a g y o t t s á g h e l y e t t , a parasztságot az új J u g o s z ­ láviához köti és gazdasági és m i n d e n más t e k i n t e t b e n erőssé t e s z i . Következésképen m i n d e z demokráciánknak a v a l ó demokrácia, új tipusú demokrácia, népi demokrácia jellegét a d j a . N e m f o r m a s z e r i n t i demokrácia, m i n t a n y u g a t i demokrácia, h a n e m t a r t a l m a , a n y a g i t a r ­ t a l m a s z e r i n t i demokrácia. Midőn az e g é s z világ előtt tisztán látszott, h o g y Jugoszláviában a haladó d e m o k r a t i k u s erő, t . i . a nép g y ő z ö t t , a nép túlnyomó többsége; h o g y a nép n e m c s a k a megszállók e l l e n i , h a n e m a h a z a i árulók e l l e n i háborújában is g y ő z ö t t és ezzel a győzelmeivel lehetővé t e t t e az úi J u ­ goszlávia megteremtését, a n n a k új társadalmi rendszerét, h o g y a nép

Titó:

Az új típusú demokrácia

alapiai

133

óriás s i k e r r e l valósítja .meg régi v á g y á t , — a k k o r elkezdődött a legkü­ lönbözőbb reakciósok ordítozása, n e m csupán hazánkban, 'hanem •külföl­ dön i s , különösen Amerikában, Angliában s t b . A z t kiabálták, ihogy J u ­ goszláviában n i n c s demokrácia, h o g y Jugoszláviában diktatúra v a n , h o g y c s a k egypárt-rendszer létezik, h o g y n i n c s m e g a z u . n . n é g y s z a b a d ­ ságjog, h o g y n i n c s sajtószabadság s t b . , s t b . A z új Jugoszlávia e l l e n i dühödt rágalmazó hadjáratnak természetesen m e g v a n n a k a m a g a o k a i , c s a k a z t az álláspontot k e l l f i g y e l e m m e l kisérnünk, a m e l y e t C h u r c h i l l , H e a r s t . H o o v e r és a hasonló reakciósok egé'sz serege képvisel. T e r m é ­ szetesen nevetséges v o l n a részükről az új, valóban d e m o k r a t i k u s J u ­ goszláviáról d i c s h i m n u s z o k a t elvárni. Éppen ez az ordítozás és dühödt rágalomhadjárat, m e l y e t különösen a külföldi reakciós sajtóban látunk, bizonyítja a z t , h o g y népeink h e l y e s úton h a l a d n a k . E z a dühödt o r d í t o ­ zás s o k b a n hasonlít a kutyának a h o l d r a való ugatásához, a m e l y az ugatás ellenére is tovább m e g y útján. F e n t e b b röviden vázoltuk, h o g y m i b e n áll a m l demokráciánk. A z o n ­ ban abból k i i n d u l v a , h o g y a különböző n y u g a t i országokban m i t érte­ n e k demokrácia a l a t t , e g y i l y e n c i k k keretében l e h e t e t l e n m e g m o n d a n i , h o g y m i az u . n . n y u g a t i demokrácia v a g y j o b b a n m o n d v a »nemdemokr a c i a « . Erről könyveket k e l l e n e írni, a m e l y e k n e k t a r t a l m a , h a a z o k a t tárgyilagosan írnák m e g , hátborzongató lenne. V e g y ü k p l . Amerikát, a h o n n a n a különböző reakciósok f o k s z o r fenyegetések kíséretében kínál­ ják demokráciájukat, nélgy szabadságjogukat, a m e l y e k náluk valójában c s a k k i v i t e l i c i k k e k és a m e l y e k e t ők m a g u k a l i g használnak. O t t m é g m a i s , az u . n . demokraták négereket l i n c s e l n e k s a b b a n a demokráciá­ b a n a sztrájktörést törvényesítették és a sztrájkokat a leggorombább eszközökkel, f e g y v e r e s bérencekkel v e r i k szét. A munkásokat n e m ez­ rével, h a n e m s z á z e z r é v e l , milliószámra dobják k i a gyárakból a z u t ­ cára, a m i k o r szükséígtelenné váltak a profit-termelésre. í g y bánnak el a munkásokkal a többi országokban i s , a h o l a n y u g a t i típusú demokrá­ c i a u r a l k o d i k . Ebben a demokráciában a nagytőkés üzérkedők ezer­ számra tették tönkre a f a r m e r o k a t , elvéve tőlük s o k s z o r erőszakkal is földjüket, p e r s z e áron a l u l ; h o l azért, h o g y különböző építkezéseket h a j t h a s s a n a k v é g r e , h o l p e d i g azért, h o g y a földet tőkés módon m ű ­ veljék m e g . Értsük m e g , n e m az országnak, a közösségnek érdekében, h a n e m különböző társaságok v a g y egyes tőkések érdekében vették el a farmerektől a földet és tették a f a r m e r t proletárrá. Amerikában és a többi hasonló demokráciáju országban beszélnek a szabad sajtóról i s . M i l y e n p l . a szabad sajtó Amerikában? A z egész f o n t o s sajtó néhánv tőkéstársaság kezében v a n . a m e l y a sajtót ú g y irányítja, h o g v a tőkés o l i g a r c h i a a reakció érdekeinek leginkább megfelelő módon írjon. M e g ­ e n g e d i k néha, h o g y e g y - e g y c i k k az igazság színezetével jelenjék m e g , de c s a k a k k o r , h o g y ha az h a s z n o t h o z , ha szenzáció, m e r t a szenzá­ ció h a s z n o t h o z . E b b e n a demokráciában a legkülönbözőbb rágalmak és az egymásnak ellentmondó hazugságok magírása m i n d e n n a p i és n e m erkölcstelen. Természetesen nálunk n e m létezhetik a z erkölcstelenség sajtószabadsága, de igenis létezik a tárgyilagosság sajtószabadsága. A z a h e l y z e t , a m e l y az a m e r i k a i sajtószabadságot j e l l e m z i , fennáll a többi n y u g a t i demokráciánál i s . Soks,zor szemünkre v e t i k az ú. n . e g y p á r t r e n d s z e r t , a m e l y ' á l l í t ó l a g nálunk létezik, h o l o t t tudvalevő, h o g y a Népfront e g y e s í t i a különböző pártok híveit, a k i k azért egyesültek, h o g y e g y s é g e s p r o g r a m o t valósít­ s a n a k m e g . Es éppen a népnek ez az e g y s é g e bántja ú g y a Ihazai, m i n t

a külföldi reakciót. E z a z e g y s é g bántja az u . n . n y u g a t i demokratákat, a k i k a z t szeretnék, 'ha nálunk a többpán rendszer léteznék, a m e l y b e n különböző pártok és pártocskák marakodnának egymással és m e g t e ­ remtenék a z t az a l k a l m a s terepet, a m e l y b e n a n y u g a t i demokráciák kü­ lönböző h a r c o s a i kihasználva a z a v a r o s h e l y z e t e t , biztosíthatnák i m p e ­ r i a l i s t a - zsákmányukat. Éppen ez az, a m i ezeket az u r a k a t legjobban égeti és dühbe k e r g e t i , üehát m i t csináljunk? Népünk n e m a k a r j a többé úgy. n e m a k a r másokért d o l g o z n i , n e m a k a r j a , h o g y az ország g a z d a g ­ sága olcsón vándoroljon külföldre, n e m a k a r j a , h o g y a küiföldi tőkések, különböző pártvezetők megvesztegetése árán kihasználják hazánkat. N é ­ pünk n e m a k a r tovább kilátástalanul n y o m o r o g n i . Ránk fogják továbbá, h o g y Jugoszláviában e g y párt diktatúrája v a n , a K o m m u n i s t a Párté. Egyszóval, h o g y Jugoszláviában nincs demokrá­ cia, h a n e m diktatúra. H a d d lássuk, h o g y a n állunk ebben a kérdésben m i és h o g y állnak ők. A diktatúrának több faja v a n . V o l t már a történelemben, sőt v a n az ú g y m a is más egyes h e l y e k e n , h o g y egyesek ráerőszakolták a k a ­ r a t u k a t a népre és fenntartották diktatúrájukat, sőt f e g y v e r e s erővel m a is fenntartják. Ez lehetséges v o l t a hűbéri k o r b a n és lehetséges má is a tőkés országokban. A z i l y e n diktatúrák r e n d s z e r i n t a különböző nagytőkés c s o p o r t o k és i m p e r i a l i s t a h a t a l m a k segítségét élvezik, azokét, a k i k n e k ezek a diktatúrák i m p e r i a l i s t a céljaik megvalósításában segít­ ségükre v a n n a k . P l . Spanyolországban már évek. óta fennáll a fasiszta diktatúra, élén F r a n c o tábornokkal. H i t l e r és M u s s o l i n i szövetségeseivel, tehát az Egyesült N e m z e t e k ellenségével. F r a n c o t méig m a is támogat­ ják különböző i m p e r i a l i s t a h a t a l m a k , m e r t ez azok tőkés köreinek ér­ dekében áll. V a n o l y a n diktatúra is, m e l y a r r a szolgál, h o g y f e n n t a r t s a a túlélt társadalmi r e n d s z e r t . E z e k a diktatúrák d e m o k r a t i k u s ruhába öltözköd­ nek. I l y e n e k a n a i y finánctőke i m p e r i a l i s z t i k u s . i l l e t v e hódító célú d i k ­ tatúrái. I l v e n diktatúrák v a n n a k az összes nagytőkés országokban, sőt egyes k i c s i n y e k b e n is. Különböző k i s népeket f e n y e g e t n e k : megkísérlik, h o g v a z o k a t rabságba ejtsék és földjüket gyarmattá változtassák; m e g ­ kísérlik, h o g y f e e y v e r e s erővel szerezzék m e g a p i a c o k a t túltelített i p a r u k számára, stb. E z e k m a a fasiszta diktatúrákon kívül a l e g v e s z é ­ lyesebbek, m e r t különböző eszközökkel élnek, k e z d v e a legdurvább p r o ­ vokációktól a l e g r a v a s z a b b p o l i t i k a i és diplomáciai mesterkedésekig. m i n t p l . »gondoskodas a jólétről és szabadságról« b i z o n y o s k i s népek­ k e l szemben, a m e l y e k k e l nem köti össze őket s e m m i más. m i n t az a v á g y . h o g y ezeket az országokat gyarmatosítsák, j o b b a n m o n d v a . h o g y Őket leplezve kizsákmányolhassák. r

V a n haladó diktatúra is. azzal a célzattal, h o g y megvalósítsa az emberiség haladó eszméit a legszélesebb néptömegek érdekében. Ez a proletárdiktatúra, a nép óriás többségének diktatúrája, a kizsákmá'ivoló osztálv kisebbsége fölött. I l y e n diktatúra szükséges v o l t a n a g v Októ­ b e r i F o r r a d a l o m b a n , h o g y M a r x . Engels, L e n i n és Sztálin eszméi töké­ letesen megvalósuljanak és h o g y m e g lehessen őrizni a n a g v Októberi F o r r a d a l o m vívmányait az új, n a g y munkás ország ellenségeinek tá­ madásai ellen. A z új Jugoszlávia ellenségeinek fecsegé'se, a m i országunkban l e v ő diktatúráról tisztán p r o p a g a n d i s z t i k u s jellegű. Célja az, h o g y más o r ­ szágok kispolgári tömegeit megfélemlítse, m e r t a z úi Jugoszlávia nép­ szerűsége igen n a g y . H a a reakciós u r a k diktatúrának t e k i n t i k a z t . h a

nálunk szigorúan büntetik árulásukért a háborús bűnösöket és a z o k a t , a k i k a megszállókkal együttműködtek, a k k o r nincsen i g a z u k , m e r t m i n ­ den ország a törvény s z e r i n t bünteti a z árulókat. A különbség c s a k a b ­ ban v a n , h o g y k i h o g y a n bünteti őket. V a n ahpl szigorúan büntetik, p l . nálunk, v a n a h o l enyhén büntetik őket, e g y e s országokban p e d i g a há­ borús bűnösöket egyenesen f e l m e n t i k , m e r t ezt diktálják ezen országok uralkodó tőkés köreinek érdekei. H a a reakciós u r a k diktatúrának t e ­ k i n t i k a z t , 'ha m i n e m engedjük m e g e g y m a r o k n y i világi v a g y egyházi reakciósnak, h o g y ' szétrombolja a n a g y Felszabadító H a r c vivmánvait, hát a k k o r l e g y e n diktatúra. Ez azonban népi diktatúra, m e r t a nép 9 6 % - t képviseli, 9 6 % diktatúrája 4°/o felett, a m i a n n y i t jelent, h o g y ez a legigazibb népi demokrácia. A n a g y Szovjetszövetség létezése, m e l y a legelőrehaladottabb tár­ s a d a l m i r e n d s z e r r e l r e n d e l k e z i k , ennek a r e n d s z e r n e k óriási s i k e r e i , m e ­ l y e k rövid idő a l a t t valósultak m e g a társadalmi m u n k a m i n d e n terén, a z o k a feltételek, m e l y e k a n a g y s z o c i a l i s t a ország kiéipítésének g a z ­ d a g t a p a s z t a l a t a i n a l a k u l n a k , lehetővé tették, h o g y a széles dolgozó tö­ megek más országokban is rádöbbenjenek, h o g y n e m c s a k szükséges, h a ­ nem lehetséges is m i n d e n országban külön-külön megvalósítani a j o b b és igazságosabb társadalmi r e n d s z e r t . A z út azonban, m e l y ehhez a célhoz vezet, n e m k e l l és n e m is lehet mindenütt u g y a n a z , a m e l y e n a n a g y Októberi F o r r a d a l o m h a l a d t . E z t a kérdést d o g m a t i k u s a n f e l t e n n i n e m lenne m a r x i s t a és n e m d i a l e k t i k u s . E z e k n e k az u t a k n a k l e h e t n e k közös érintkezési p o n t j a i k és m e g is v a n n a k azok. azonban m i n d e n o r ­ szág beiső fejlődésének sajátos feltételei és jellegzetességei meghatá­ rozzák a n n a k az útnak sajátos irányát is. a m e l y e n h a l a d v a megvalósul a job!) társadalmi r e n d s z e r : az a d o t t esetben p l . nálunk a valódi népi demokrácia kiépítésének útja. Népeink a régi Jugoszláviában szerzett rossz tapasztalatokból t a ­ n u l t a k , s u g y a n a k k o r a n a g y Októberi Forradalomból, a n n a k fejlődésé­ ből és a n a g y szocialista ország fejlődéséből t a p a s z t a l a t o k a t n y e r t e k és mindjárt a kezdet kezdetén, m i n d e n halogatás nélkül, magukévá t e t ­ ték az úi Jugoszlávia megalkotásának eszméjét. E z e k n e k az eszméknek a megvalósításáért folyó f e g y v e r e s h a r c . a Fölszabadító Háborúban z a j l o t t le, a megszállók elleni h a r c b a n s ezzel egyidejűleg a régi rendszer képviselői elleni h a r c b a n , a k i k a megszál­ lók szövetségesei v o l t a k . Ezek az eszmék tehát f o r r a d a l m i úton való­ s u l t a k m e g , tömérdek áldozattal, országunk népeinek r e n g e t e g v é r e árán. ele ennek a f o r r a d a l m i útnak m e g v a n a m a g a sajátossága, m e r t rendkívüli körülmények között b o n t a k o z o t t k i . Jugoszlávia népeinek n a g y többsége már a k k o r t u d t a , h o g y m i t a k a r és hozzálátott e l g o n d o ­ lásainak megvalósításához. A meghatározott űji társadalmi r e n d és a n n a k alkotmányos és tör­ vényes megformálása felé vezető út sajátossága abban áll. h o g y né­ p e i n k 96 százalékos h a t a l m a s többséggel, a háború befejezése után a legrövidebb időn belül a Szövetségi Alkotmányozó Nemzetgyűlés vá­ lasztásain és a Népszkupstinában h o z o t t egyhangú döntés alapján m e g ­ határozták az ország belső formáját, i l l e t v e , befejezték az úi Szövetségi Jugoszláv Népköztársaság államépületét. (»Komanist«

1947.

január.)

NŐK NAPJA MA A holnap már az aitón kopogott, — ispánok mérték
—

i

Nekünk . . . húgunk, barátunk, anyánk, — a mi családunk: millió-millió! S miénk itt m i n d e n : h e g y , völgy és folyó, a iöld, a gyár és a jövő, a betű, a tudós lombikja, s amit teremt ész és i z o m és életre törő harcos akarat és tudás! Sürrög, szikrázik, lobban a láng: ember lett a z Anyánk; s aki bennünket életre szeretett, most ö i s dönt, neki is s z a v a v a n : a békés békénk, a béke-munkánk, teremtő, boldog életünk felett. T e t a v a s z o s mező, te tavaszos világ, t i : gyárak, műhelyek, házak, paloták nézzétek! épít az Anyánk: boldog hazát és önmagát; bennünket épít és velünk és nekünk!

A SZÖVETSÉGI KORMÁNY GAZDASÁGI Irta: FOKKÓ

—

INTÉZKEDÉSEI

GYÖRGY

Köztudomású, h o g y hazánk az idén áttér a tervgazdaság rendsze­ rére. A tervgazdaságnak több előfeltétele v a n . A z első, 'hogy az a l a p ­ vető termelőeszközök n e egyesek, érdekcsoportok kezében legyenek, h a ­ nem, h o g y a 'társadalom, az állam vagyonát képezzék. Országunkban ez a feltétel m e g v a n , közgazdaságunk kulcsállásaiban (a fontosabb i p a r ­ ban, k e r e s k e d e l e m , közlekedés stb.) a magántőke urailima véget ért, a n ­ nál is inkább, m e r t az állami t u l a j d o n m e l l e t t jelentós szövetkezeti t u ­ l a j d o n is létezik. Azáltal, h o g y alapvető termelő eszközeink az állam kezébe kerültek és h o g y az államhatalom a néphatóságok kezében v a n , az állami gazdasági s z e k t o r társadalmi tulajdon jelleget k a p o t t . H o g y a tervgazdálkodást sikeresen megvalósíthassuk, szükséges, h o g y min­ den v o n a l o n kiküszöböljük — a tőkés rendszer örökségét — a termelés a n a r h i s z t i k u s , r e n d s z e r t e l e n szervezeti formáit. A z ár. a tőkehalmozás rendszerének s t b . régi szervezeti formái n e m felelnek m e g a termelő­ eszközök t u l a j d o n j o g a társadalmi tartalmának, n e m felelnek m e g a t e r v ­ gazdálkodás követelményeinek. Világos, h o g y tőkés s z e r v e z e t i formákkal n e m tudnánk keresztül v i n n i tervgazdaságunkat. A régi szervezeti formáik állandó fékező hatást gyakorolnának és társadalmunk értékhalmozása n e m tenné lehetővé a t e r m e l t érték helyes, arányos és igazságos elosztását, sem p e d i g a n n a k ujabb, — a társadalomra hasznos célú befektetését. Szövetségi kormányunk legújabb rendeleteinek, határozatainak és gazdasági intézkedéseinek egész rendszere a z t célozza, h o g y az örök­ lött, tőkés s z e r v e z e t i formákat levessük és termelési rendszerünk társa­ d a l m i tartalmát új s z e r v e z e t i formába öntsük. I. E g y i k alapvető kérdése m i n d e n gazdasági r e n d s z e r n e k a z a k k u m u ­ láció kérdése, a tőkehalmozás és a f e l h a l m o z o t t tőke hozzácsatolása az

alaptőke eszközeihez. A tőke felhalmozás m i n d e n társadalmi r e n d b e a magáin h o r d j a az a d o t t termelő v i s z o n y o k jellegét. A tőkés társadalom­ ban a haszon felhalmozása tőkés jellegű. A tőkés tulajdonosa a t e r m e ­ lőeszközöknek (gyárak, gépek stb.). H o g y ezeket mozgásba hozza, h o g y t e r m e l j e n , bérbe veszi a munkások munkaerejét. A termelés eredménye­ kép a tőkés a munkás erejének, tudásának igénybevételével haszonhoz j u t , a m i t a z előállított termékek eladásával a p i a c o n (realizál). A m u n ­ kás 'munkaerejének fölhasználásáért b i z o n y o s ellenértéket k a p fizetés, munkabér formájában. A munkabér értéke kisebb, m i n t a t e r m e l t érték. E z t a különbséget nevezik értéktöbbletnek. Ez a többlet a tőkés zse­ bébe f o l y i k . A tőkés társadalomban a tőkeha'lmozás — az akkumuláció egyenes következménye a munkások kizsákmányolásának és a t e r m e l t értéktöbblet csak a tőkés kezében halmozódik f e l ! A tervgazdaság s z e r v e z e t i formáiban a tőkehalmozás az állami vál­ l a l a t o k előre megállapított hasznából folyik. Ez a haszon a z előállított terméktöbblet következménye. Ez a terméktöbblet áruba bocsáitva n e m a tőkés keresetét gyarapítja, hanem közös, társadalmi értékhalmozás — akkumulációt eredményez. V a g y i s az akkumuláció egyenes következ­ ménye a munkának. Minél termékenyebb a termelési f o l y a m a t , annál n a g y o b b a terméktöbblet. A f e l h a l m o z o t t terméktöbblet értekeit az állam a társadalmi szük­ ségletek fedezésére fordítja. Uymódon fedezi gazdasági, kulturális, szo­ ciális és honvédelmi befektetéseit. V a g y i s a munkás a terméktöbbletet gazdasági, kulturális, szociális életszínvonalának általános emelésével v i s s z a k a p j a . A tőkés társadalomban ezek az a n y a g i eszközök csak a tő­ kések életszínvonalának emelését eredményezték. A tőkés társadalomban a haszon a n a r h i s z t i k u s a n k e l e t k e z k . a tőké­ sek akaratától függetlenül a piac törvényeinek zűrzavarában. T e r v g a z ­ daságunkban a haszon megállapított haszonkulcs szerint számítódik. A l a p j a a termékek termelési költsége, a m e . y termelési ágak s z e r i n t vál­ t o z i k . V a g y i s a hasznot tervszerűen előre állapítjuk m e g . A m i h a s z ­ n u n k független a tőkés piac kiszámíthatatlan zűrzavarától. A z ár nálunk tervszerűen alakú" k i . E z t alkotóelemei bizonyítják. A z ár m i n d e n termelési ág megállapított átlagos termelési költségét v e ­ szi a l a p u l ehhez hozzászámítja a megállapított tervszerű haszon száza­ lékát és a többi elemeket, a m e l y e k e t az árkalkuláció előre lát (szállí­ tási költségek, árutermelési- f o r g a l m i adó, a k e r e s k e d e l e m költségei stb.). A tőkés társadalomban az* ár rendszertelenül a l a k u l , a m i a tőké­ sek egymásközti versengésének az eredménye. Ez a tőkést a r r a kész­ t e t i , h o g y versenyképes árút állítson elő. v a g y i s a termelési f o l y a m a ­ t o t magasabb műszaki színvonalra emelje. Ezenkívül a r r a is. h o g y az előállítási költségek csökkenése céljából a munkabéreket leszállítsa. Ez p e d i g a munkásosztály n a g y o b b fokú kizsákmányolását eredményezi. M o n d o t t u k , h o g y az akkumuláció módja m i n d i g magán h o r d j a az a d o t t társadalmi rend termelőviszonyainak bélyegét. Már e d d i g is lát­ t u k , h o g y nálunk a tőke akkumuláció módja lényeges változáson m e n t keresztül. H a t e k i n t e t b e vesszük a termelőeszközök állami — társa­ d a l m i tulajdonát látjuk, h o g y az akkumuláció nálunk elveszítette k i szákmányoló, tőkés jellegét. Üj akkumulációs rendszerünkkel az állami gazdasági s z e k t o r b a n , n e m csak f e l h a l m o z z u k az a n y a g i eszközöket a társadalmilag hasznos és szükséges befektetések fedezésére, h a n e m m i n d e z előre megállapított t e r v s z e r i n t f o l y i k . :

Mit

jelent

akkumulációnkat

előre

megállapítani?

» A tervszerű halmozás n e m egyéb, m i n t az értéktörvény f e l e t t i uralkodás legalább a közgazdaság megállapított szakaszain.« — ( K i d rics B o r i s z ) . V a g y i s , a közgazdaság kudcs állásaiban, u r a l k o d v a az értéktörvény f e l e t t megszűnt az a n a r h i k u s tőkés p r o f i t hajihászás. az akkumuláció s z o c i a l i s t a j e l l e g e t n y e r t . II. Lássuk közelebbről. Szövetségi kormányunk m e l y rendeletei, h a ­ tározatai s t b . t e s z i k lehetővé a tőkeakkumuláció szabályozását és fek­ t e t i k le az állami vállalatok ár politikájának s z e r v e z e t i a l a p j a i t . Első s o r b a n k e l l megeiftlíteni a z egységes árrendszer bevezetését. Ez n e m csak pénzrendszerünk — valutánk megszilárdulását célozza, n e m csak fegyverként szolgál az üzérkedés e l l e n , (habár e két s z e m ­ pontból is n a g y jelentőségű) h a n e m — a m i a legfontosabb — ezen a rendszeren a l a p s z a n a k az összes többi gazdasági intézkedések, m e l y e ­ k e n akkumulációs rendszerünk n y u g s z i k . A z egységes árrendszer m i n d a z o n termékekre ( i p a r i , bánya, erdé­ szet, földművelés, húsipar, stb.) m e l y e k n e k különleges gazdasági j e ­ lentőségük v a n , egységes árakat állapít m e g az egész ország térületére. A z o n termékek részére, m e l y e k egyes népköztársaságok részére külön­ leges jelentőséggel bírnak, a megállapított árak c s a k az illető népköz­ társaság területén érvényesek. A z előírás megengedi, h o g y különös szükség esetén, ha v a l a m e l y i k népköztársaság fontos gazdasági érdekei úgy kivánják, az egész ország területén érvényes — e g y s é g e s áron felüli árat állapítsanak m e g . E z t a -magasabb árat az egyes népköztársaságok kormányai jelölik m e g a szövetségi kormány jóváhagyásával. A z egyséíges árakat az átlagos .előállítási ár alapján állapítják m e g hozzácsatolva a termelési ág megállapított nyereségét. A z egységes árban b e n n f o g l a l t a t n a k a k e r e s k e d e l e m szállítási költ­ ségei. A termelő vállalatoknál ezeket a költségeket a k e r e s k e d e l m i költ­ ségek számlájának terhére könyvelik. A k e r e s k e d e l m i vállalatok saját költségeik fedezésére b i z o n y o s r a b a t - o t kaipnak. E z a z t j e l e n t i , h o g y árpolitikánkbál kiűztük а tőkés rendszer szellemét m e l y szeriint az ér­ téktöbblet e g y részét a k e r e s k e d e l e m k a p t a . A régi Jugoszláviában ez a rész n a g y v o l t a korszerű gyáripar fejletlensége és a munkás kizsák­ mányolása m i a t t . A z egységes árrendszer lehetetlenné teszi akkumulá­ ciós rendszerünkbe a tőkés szellem visszatérését. A z egységes árrendszerrel k a p c s o l a t b a n vissza k e l l térnünk m é g az előállítási ár és a termelési költségek fogalmára. Említettük már. h o g y az egységes ár e g y i k a l a p j a az »atlagos előállítási á r « . M i t értünk egyes termelési ágak átlagos termelési költségei — előállítási ára a l a t t ? M i n d e n vállalat kiszámítja összes termékeinek előállítási költségeit a mellékelt séma s z e r i n t . A z egyes vállalatok előállítási költségeit a l a p ­ ján a Szövetségi Tervbizottság kiszámítja termelési ágak s z e r i n t az átlagos termelési költségeket az o l y a n termékekre — termeiéisi ágakra — m e l y e k r e az egész országban egységes árakat állapítanak m e g . M i n d e n köztársasági i p a r i , bányaipari és egyes termelési igazgató­ ság a m a g a részéről szintén megállapítja a z o n termékek átlagos előállí­ tási költséigeit, m e l y e k n e k az egész országban egységes ára v a n . de a m e l y termékeket köztársasági jellegű vállalatokban állítják elő. A z átlagos termelési költségek az e g y e s termelési ágakban tulajdonképpen a tőke szerves összetételét mutatják, m i v e l a korszerűbb, j o b b műszaki felkészültséggel termelő vállalatok termelési költséeei természetesen kisebbek és fordítva: a régi, e l k o p o t t gépekkel rendelkező gyárak e l ő -

> N

2*

o

CO N

E£

CO

2:

>

Д

CD~

co N O

•ч3 2-

CDC

CD*

л

.

$ Г CD

•-t

3

EN

3

2CL

>-{

co

3

РГ 9L

CL

Р

C: N CD

s-

p

>

>

CO

CO Qrq

СЛ

9°

Р N N Qrq

*

CD*

CO

pc

CD <£?.

2*

p

O:

co O PC

^

S

O : °^ CO

o

CD C -

rp^

8

CD

CD

3

c

CD

р

pr | £

CD

EL<

s

O:

CD

CL

*

pr o, ? f

с/Г

21

4

3 •ч N'

o

O N

Co

<—K

CD* co CD PC

CD* co

PC

Si

£3

C CO

PC O:

co CD*

2.

s

N* CD

I << Qrq CD* CO J» N

O:

cr O: N

c CD*

pc o PC

—•

CD »-t Co

«<

S. pc 2: c/T

CD* Qrq CD. PC

I . Előállítási költségek

I I . Gyári önköltségi ár

I I I . Teljes önköltségi ár

I V . Előállítási ár

V . Eladási ár.

V I . N a g y b a n i v a g y k i c s i n y b e n i eladási ár

állítási költségei n a g y a b b a k . Így aztán k i a l a k u l e g y átlag m i n d e n t e r ­ melési ágban és m i n d e n népköztársaságban. Ebből következik, h a g y az e g y i k köztársaságban egy b i z o n y o s árúcikknek előállítási költségei kisebbek, i l l e t v e n a g y o b b a k , m i n t u g y a n e c i k k átlagos előállítási költ­ sége más népiköztársaságban. I n n e n következik az a már említett engedmény, h o g y e g y e s esetek­ ben lehetséges e g y e s köztársaságok területén az egységesnél kivétele­ sen m a g a s a b b ár. Ezzel a rendelkezéssel hatástalanítottuk a termelési költségek anarihikus képződését, a m e l y a n e m e g y f o r m a mértékű i p a ­ rosítás és a tőke aránytalan összetételéből f a k a d . M i v e l az a különbség, a m e l y az egész országban érvényes e g y s é ­ ges ár és a kivételesen, e g y néipköztársaságban felemelt ár között kép­ ződik a n n a k a népköztársaságnak a rendelkezésére áll. alhol ez a kü­ lönbség k e l e t k e z e t t , — lehetőség nyílik a r r a , h o g y az i p a r i l a g e l m a r a ­ d o t t a b b köztársaságok g y o r s a b b a n fejlődjenek. y

III. A z ár tervszerű megállapításában, a többi elemek m e l l e t t , n a g y o n fontos szerepet játszik a haszon. Szövetségi kormányunk rendelete megállapítja a bányaipari és gyáripari üzemek v a l a m i n t a többi gazda­ sági vállalatok hasznát. A r e n d e l e t két fajta hasznot említ: a) tervszerű hasznot, v a g y i s a t e r v által megállapított és b ) t e r v f e l e t t i hasznot. A z t a h a s z n o t , a m e l y e g y e z i k az illető termeiéisi ágban megállapí­ t o t t átlagos h a s z o n n a l — tervszerű haszonnak nevezzük. A rendes tervszerű hasznon kívül létezik különhaszon. Ez a ihászon a korszerűbb racionálisabban termelő üzemekben k e l e t k e z i k o l y módon, h o g y j o b b gépei és általában a termelés n a g y o b b fokú gépesítése révén előállítási költségei kisebbek a megállapított átlagosnál. M i v e l ez az úgynevezett különhaszon előre látott, ez is tervszerű haszon. A terv ieletti haszon az előre n e m látott haszon. E z ú g y k e l e t k e z i k , h o g y a gyár a saját t e r v b e v e t t költségeit a termelés folyamán leszállít­ j a . E z t a m u n k a m e n e t j o b b szervezésével, anyagmegtakarítással. kisebbn a g y o b b újításokkal s t b . érhető el. Ez a f a j t a nyereség előre n e m látott, terven felüli haszon és egyedül a munkások és a l k a l m a z o t t a k odaadásának és munkabeosztásának stb. eredménye. A h o g y v a n n a k üzemek, a m e l y e k az átlagosnál a l a c s o n y a b b , kisebb költségekkel d o l g o z n a k , természetesen v a n n a k üzemek, a m e l y e k az át­ lagosnál magasabb költségekkel d o l g o z n a k . Így, egyes esetekben — az üzemi számításba n e m is v e t t e k föl s e m m i l y e n hasznot, egyes üzemek­ ben p e d i g egyenes tervszerű veszteséget k e l l előrelátni!! Természete­ sen az i l y e n esetekben n a g y o n óvatosnak,kell lennünk és n e m szabad megengednünk, h o g y az igazgatóság és a termelés rossz szervezése, anyagpocsékolás s t b . m i a t t i l y e n t e r v v e l előrelátott veszteséghez j u s ­ sunk! A l á k e l l húznunk, h o g y az üzemek haszna — a termelés jó és ész­ szerű megszervezésének eredménye. A h a s z o n n a g y o n sokban függ az üzemek vezetőségének rátermettségétől. A korszerűtlen, n e m racioná­ lisan termelő üzemeknek is n a g y lehetőségeik v a n n a k . A m u n k a jobb megszervezésével és a m u n k a m e n e t észszerűsítésével. bevezetett a n y a g megtakarítással, termelési újításokkal az o l y a n üzemek is szert tehet­ nek t e r v e n felüli nyereségre, m e l y e k különben t e r v v e l előrelátott m i n i ­ mális h a s z o n n a l , v a g y éppen t e r v v e l előrelátott veszteséggel d o l g o z n a k .

Ebből látszik, h o g y a vállalatok nyeresége n e m számítani műveletek következménye — m e r t a megállapított átlagos haszonkulcs m e l l e t t is, a n a g y o b b költségekkel dolgozó üzemek számokban n e m valósíthatnak m e g n a g y o b b nyereséget a j o b b a n v e z e t e t t vállalatoknál. IV. A z állami vállalatok megvalósított hasznát, külön bankszámlákon könyvelik a z o n üzemek, termelési ágak főigazgatóságának hasznára, m e l y e k a h a s z n o t megvalósították. A megvalósult h a s z o n l e g n a g y o b b része a közös, társadalmi államkasszába ömlik, m i n t a társadalomra hasznos befektetések a n y a g i a l a p j a . A haszon k i s e b b része, legföljebb 20 százalék, m e g m a r a d a vállalat i l l e t v e a termelési ág főigazgatóságá­ n a k . Ezekből a z eszközökből k i s e b b befektetéseket lehet eszközölni azzal a céllal. ihOigy a termelést racionalizálják, azonkívül különböző műszaki és egyéb kísérletezésekre, v a l a m i n t a z egészségügyi és biztonsági be­ rendezések megjavítására lehet fordítani. A vállalatok úgynevezett a l a p ­ eszközeit (épüietek, gépberendezés stb.) m e l y e k k o m o l y a b b befektetést igényelnek c s a k i s ú g y lehet szélesíteni, nagyobbítani s t b . . h a a munká­ l a t o k bekerülnek a befektetési t e r v b e és illetékes tervbizottság jóvá­ hagyja azokat. A megvalósult különhasznot a termelés további racionalizálására használják f e l , o l y módon, h o g y e g y része, legfeljebb 50 százaléka m e g ­ m a r a d h a t a n n a k a vállalatnak, a m e l y megvalósította a rendkívüli hasz­ n o t . E n n e k a haszonnak többi része azon termelési ág főigazgatóságá­ n a k rendelkezésére áll, a m e l y n e k vállalataiban megvalósult. E z e k e t az a n y a g i eszközöket kizárólag további racionalizálásra lehet felhasználni ebben az ágban, azért, h o g y az átlagosnál n a g y o b b termelési költségek­ k e l dolgozó kevésbbé körszerű üzemek, utolérhessék az olcsóbban; j o b ­ b a n termelő üzemeket és h o g y ezáltal az e g é s z termelési ág s z e r v e s összetétele m e g j a v u l j o n . Végül, de n e m utolsó s o r b a n , a h a s z o n e g y b i z o n y o s része b e f o l y i k a »vezetosegi alapba«. V. A vezetőségi alap a n y a g i eszközeit, különböző formában, a munkás­ ság a n y a g i , kulturális és szociális helyzetének javítására fordítják. Ezekből az eszközökből a munkások és a l k a l m a z o t t a k szaktudását lehet gazdagítani, szak és egyéb t a n f o l y a m o k szervezésével. A különböző újítók, rohammunkások és a munkában kitűnt munkások és h i v a t a l n o ­ k o k ebből az alapból n y e r i k külön pénzbeli j u t a l m u k a t . Munkás és h i v a ­ t a l n o k lakások szintén az igazgatósági alap eszközeiből építhetők, ú g y ­ szintén a kisdedóvók, napközi, k u l t u r , s p o r t s t b . o t t h o n o k i s . A .munkásosztály részére a vezetőségi a l a p létesítése o l y n a g y j e ­ lentőséggel b i r , h o g y a n n a k a l a p e l v e i t külön c i k k b e n k e l l m a i d i s m e r ­ t e t n i . M o s t c s a k aláhúzzuk, h o g y a százalék m e l y az igazgatósági a l a p b a ömlik, változik. Attól függ. m i l y e n f a j t a haszonból jön létre. A t e r v e n felül megvalósított haszon s o k k a l n a g y o b b részét k a p j a a veze­ tőségi alap m i n t a rendes, v a g y rendkívüli'tervvel előrelátott haszonból. M i v e l a vezetőségi alap eszközei a munkásosztály helyzetének m e g ­ javítását segítik, a munkások, a l k a l m a z o t t a k érdeke, h o g y minél n a ­ g y o b b l e g y e n a vállalat t e r v e n felüli haszna. Ez m u n k a v e r s e n y r e ser­ k e n t i az egész munkaközösséget. A vezetőségi alap egy b i z o n y o s százaléka b e f o l y i k a központi a l a p ­ ba. A központi a l a p o k k a l a termelési ágak főigazgatóságai r e n d e l k e z n e k és ezekből jutalmazzák a vállalatok vezetőségét.

A mondottakban nagy vonalakban tárgyaltuk szövetségi kormá­ n y u n k egyes rendeleteit, m e l y e k alapját képezik a közgazdasági intéz­ kedések sorának, —. r e n d s z e r t a l k o t n a k , s z e r v e z e t i r e n d s z e r t m e l y h i ­ v a t v a v a n a múltból öröklött tőkés s z e r v e z e t i formákat és módszereket eltávolítani közgazdaságunkból. A z eddigiekből látszik, h o g y az akkumuláció két válfaját különböz­ tetjük m e g és pedig a z általános akkumulációt és a z állami üzemek saját akkumulációját. Általánosnak azt az akkumulációt nevezzük, a m e l y közvetlenül a z állam — másszóval a központi, társadalmi kasszába ömllik. A z üzemek és termelési ágak saját akkumulációja a haszonnak a z o n részéből k e l e t ­ k e z i k , a m e l y e t a szövetségi kormány intézkedései az e g y e s üzemeknek és termelési ágaknak m e g h a g y n a k . Ellentétben a tőkés akkumulációs r e n d s z e r r e l , áho.1 általános a k k u ­ mulációról a l i g lehet szó (a inagántőkés mértéktelen saját akkumuláció­ jával szeimben). a m i akkumulációnk n a g y o b b része általános. A z a k ­ kumulációnak ezt a részét, társadalomra hasznos befektetésekre hasz­ náljuk föl. A z akkumuláció a tőkés rendszerben csak a magántőkésnek s z o l ­ gált, csak a magántőke árúit s e r k e n t e t t e . Ez a termelés racionalizálását j e l e n t e t t e u g y a n , de egyúttal a munkásosztály n a g y o b b kizsákmányolá­ sát is. m e r t i l y módon a tőkések a termelési költségeket akarták l e ­ n y o m n i . A tőkés rendszer akkumulációja a m e l y a munkás kizsákmányo­ lását j e l e n t e t t e , közönyössé t e t t e őt a termeléssel szemben. A n a g y o b b munkateljesítmény a munkásnak n e m j e l e n t e t t n a g y o b b d a r a b k e n y e r e t , csak a tőkések n a g y o b b hasznát. A z állami gazdasági s z e k t o r b a n szüietnek m e g csak az i g a z i feltételei gazdasági vállalataink, munkásaink és h i v a t a l n o k a i n k serkentéséinek. A z általános akkumuláció gazdasági életünkben jelentős a n y a g i eszközöket t e r e m t . E z biztosítja, munkánk eredményének, a k i t e r m e l t és f e l h a l m o z o t t érték, helyes és igazságos felhasználását és elosztását. I l v módon lehetőség nyílik a r r a . h o g y országunk gazdaságilag e l m a r a d o t t a b területeit és termelési ágait népeink megvalósult testvérisége és egysége szellemében tervszerűen fejleszthessük, t e k i n t e t b e v é v e a tény­ leges szükségleteket is. A z általános állami akkumuláció eszközei f e d i k általános, kulturális, szociális stb. befektetéseink kiadásait. U g y a n ezen eszközökből erősödik hazánk önvédelmi ereje, hős. hadseregünk, n e m ­ z e t i és gazdasági függetlenségünk záloga. A z o k az a n y a g i eszközök, a m e l y e k m e g m a r a d n a k az egves üzemek­ nek, vállalatoknak, iparági igazgatóságoknak, n a g y o b b gazdasági s i k e ­ rek elérésére ösztönzik őket. A rendes tervszerű h a s z o n a r r a s e r k e n t i a vállalatokat, h o g y termelésük méreteit nagyobbítsák, a különhaszon p e d i g oda h a t , h o g y az üzemek, gyárak s t b . feljavítsák alapeszközeik s z e r v i összetételét v a g y i s , h o g y a termelést észszerüsítsék és j o b b munkateljesítményt érjenek el. A t e r v v e l előre n e m látott h a s z o n a r r a .serkenti az egyes vállalatokat, h o g y termelési költségeiket leszállítsák. Rendkívül fontos, h o g y m i n d e z n e m csak a vállalatok szűk vezető­ ségét ösztönzi, h a n e m a széles munkás tömegeket is. D o l g o z ó népünk ezen intézkedések következtében n e m csak az általános hasznos befek­ tetéseken keresztül és életszínvonala emelésével élvezi m a j d munkája eredményét, h a n e m közvetlenül az igazgatósági alapból is. E z p e d i g a munkateljesítmény felemeléséhez és termelési v e r s e n y h e z vezet, a m i m e g i n t n a g y o b b akkumulációt — v a g y i s j o b b életfeltételeket jelent.

CSÉPÉ

IMRE;

VERSEK A MULTBŰL LÁTTATOK-E MÁR MEGFOGOTT

LELKET?

Láttatck-e már nyomortanyákat, H c l alvásba kerget a nincs, Hol didere táncot járnak S elmelegsz k egymás melegít? Hallottatok-e már indulókat, Korgó hasakban ó nótáit a vágynak S vacogó fogakkal tenyeret lehelni, És meghajolni éhen a fagyos halálnak? És láttatok-e már bütykös újjakon Nagy szemű olvasót? Zsirmécses mellett ellesni V i r r a s z t v a a drága szót a z utolsót. És láttatok-e már megfogott lelket, A m e l y egy sóhajban távozik S a fűtetlen szoba fajára Dér-szilánkok szögezik? A k i nem látott, az jöjjön k i hozzánk, E n y o m o r t a n y a förtelmes zugába, H e g y mielőtt meghal, Bánkódva menjen a halálba. Kishegyes, ESTE

1942 n o v e m b e r

A TANYÁN Ólszagú testünket a M u n k a kínja marja, S a gondfejsze koponyát hasít. Áttántorogtuk a mát is " S égnek tövisverte talpaink, Alig halljuk egymás elköszönő szavát A m i n t új kinláíásra indulunk. Csöndben botlunk be a szobába. Mert magas a z ujjnyi küszöbünk. Itt sem v a g y u n k hangosok, Sóhajtani sem merünk, Mert félünk, hogy fölébred Éhen elaludt gyermekünk. S a pilleasszony is csöndes, A h o g y krumplit tálal az asztalon, A vacsorához mécset, a Holdvilág küld át a z ablakon. Némán fogyasztjuk Könnyel sózott vacsoránkat S kínunk sokszor egymásra röhög;

hava.

A lábunknál a földön E g y kócos m a c s k a rekedten könyörög. A holnapra s a g y e r e k r e gondolva E g y s z e r csak hirtelen ióllakmnk S ledobjak magunk a szalma-ágyra S hallgatjuk nyöszörgő gyermekünk. E g y darabig még nézzük a homályt, A m i piszkos szemünkbe csorog, A szoba falán lassan mászik a sovány álom S mint tiagylábú pók, szemünkre kmtyortg. a

Emlékezés a Dungyerszki-tahyára

1^39 nyarán.

EMLÉKEZÉS Irta: R A D I C S

NÁNDOR

Ezerkilencszáztizenliatot írtak. B u d a p e s t e n l a k t u n k . N a g y o n emléke­ zetes napok, keserves évek v o l t a k azok. Már két esztendeje d u l t az első világháború. M i l y e n elete lehetett a k k o r egy szegény gyári munkás f i á n a k ? . . . A z anyám bej'árónő v o l t . A » n a g y s á g o s « Horváth b a n k i g a z gatóéknál r o b o t o l t reggeltől n a p e s t i g . A »nagyságos asszonv« öt k o r o ­ nát f i z e t e t t az anyámnak napi munkájáért. Esténként megengedte, h o g y az ételmaradékot h a z a v i g y e . — V i g y e Julis. l a k j o n jól a k i s f i a , m e g az a k o r h e l y u r a . K o r h e l y n e k nevezte az apámat. Talán azért, m e r t éhbérért d o l g o ­ z o t t . A gyárigazgató azzal ijesztgette szegényt, h o g y k i d o b a t j a a f r o n t ­ r a , ha fizetésemelést m e r kérni. E g y napon az anyámat a »nagyságos bankigazgató^ úrék elküldték. Miért? A bankigazgató úr b i z a l m a s k o d n i k e z d e t t az anyámmal. Ü g y g o n ­ d o l t a , h o g y neki m i n d e n t szabad. Miért ne? A pénz u r a v o l t . A női sze­ mélyzettel erőszakoskodott. A k i nem h a l l g a t t a m e g és n e m h a g y t a m a ­ gát elcsábítani, azt egyszerűen e l z a v a r t a . A z anyám r e g g e l sírva p a n a ­ s z o l t a apámnak, h o g y elbocsátották. Szemlesütve mesélte, miért. A z apám felbőszült. Dühében akkorát ütött az a s z t a l r a öklével, h o g y az odakészített szegényes r e g g e l i a földre zuhant. A z n a p reggel én és a kisöcsém nem reggeliztünk. Az apám m i n d e n nap szomorúbban- jött haza a gyárból. A gyárban hajtották, túlóráztatták a munkásokat. A túlórát azonban n e m fizették m e g . Miért fizették volna? — Ürüljön, h o g y nincs k i n t a f r o n t o n , — mondogatták a gyár t i s z t ­ viselői valahányszor a munkások a túlóra megfizetését kérték. A túlórá­ ért járó pénzt a gyártulajdonos » ú r « vágta zsebre. A k k o r i b a n h a v a l a k i követelni m e r t e a túlóráért járó fizetést, a f r o n t r a küldték. Apám h a l l ­ g a t o t t . Feleségét és két fiát féltette. M n i t a z idő. fin a m o z i k előtt cigarettát árultam. Anyám pedig m o s ­ n i járt. 26 éves v o l t . de n e g y v e n évesnek nézett k i . Megöregítette a m u n k a , a nélkülözés éis a mosókonyha párás levegője. Értem és az öcsémért d o l g o z o t t . R o b o t o l t , h o g y felnevelhessen bennünket.

Radics

Nándor: Emlékezés

Káténként a r r a tanított, hagy i m á d k o z z u n k . . . Imádkoztam én is. az öcsém i s , h o g y agámat ne zavarják el a gyárból. M e r t a k k o r még v i z e s t e j sem lesz reggelire, sem kukoricás kenyér, s e m sülittök ebédre; m o z i b a s e m mehetünk. M e r t v a c s o r a h e l y e t t töbnyire imöztfba mentünk. N e m v o l t m i t vacsorázni. A m o z i b a n anyám könnyes szemére g o n d o l ­ t a m . Fájt a s z í v e m . . . S z e g é n y k i s öcsém mozti után is sírva követelte a vacsorát. Anyáin — m i t t e h e t e t t — k i b o n t o t t a apám ebédt>orcióját, a m i t a gyárba s z o k o t t v i n n i . Öcsém evett, én néztem. Anyám a z t m o n d ­ t a dlyenkor, h o g y már felnőtt v a g y o k . K o m o l y n a k k e l l l e n n e m . Felnőtt? 9 éves* v o l t a m — és n e m vacsoráztam. í g y éltünk. Nélkülöztünk, éhez-, íüník^ fáztunk. ö c s é m e g y nap megbetegedett. N e m b i r t a az éhezést, a fázást. Tüdőbajt k a p o t t . Hiába v o l t az i m a . . . Apám mm g y ő z t e köM&éggel a z o r v o s t , patikát. A halál rátette az öcsémre csontos ikezét. Anyám i s beteigeskedett. Már. n e m járt m o s n i . Apám és én kerestük m e g a keserű k e n y e r e t . Így tengődtünk máról-holnapra. Apámnak v o l t egy jóbarátja. Kovácsnak hívták. Többször eljárt hozzánk. Ünnepnapokon vörös nyakkendőt h o r d o t t . A nyakkendőtűje i s vörös rózsa v o l t . N e k e m m i n d i g f o n y o t t csokoládét hoziott. Emlékszem, Jeültek az asztalhoz és megkezdődött a v i t a . Egymást okosították. És együtt szidták e l n y o m ó i k a t . . . E g y j k vitájuk alkalmával felihozták a z o r o s z cárt, R a s z p u t i n t . Gyűlölték őket. »Nem soká t a r t h a t ez í g y « — rrfandogaitták. — A z orosz nép, a munkásember, a r o n g y o s m u z s i k sza­ badságot a k a r . . . •Kovács 'látogatása, a viták megtanítottak látni. A viták a z o n b a n e g y s z e r r e m e g s z a k a d t a k . Kovácsot a gyárból v i t ­ ték e l a k a k a s t o l l a s o k . Miért? M e r t okosította társait, a kisemmázett munkásokat. Tanította őket. A z igazgató m e g t u d t a . Tetafonált a csen­ dőröknek. És Kovácsot elvitték. A z igazgató » ú r « szerint lázított. — Frontra vele! Apám az állomáson beszélt utoljára Kováccsal. Sírtak m i n d a k e t ­ ten . . . Azután a v o n a t e l i n d u l t . V i t t e az embereket a véréhes vágóhídra. Egyszer-kétszer levél érkezett, de aztán az is e l m a r a d t . Nagysokára m e g t u d t u k , h o g y Kovács elesett az olasz f r o n t o n . V a l a h o l Piavénái nvugszák teteme.

•

Keserűséggel g o n d o l o k vissza gyermekkoromra. A nyomorra. Az éhség és fázás o k o z t a kínokra. A vacsorátlan estékre. Emlékezem. A vörösnyakkendős Kovácsra. M i n d a z o k r a a milliókra* a k i k a m i sorsunkat nyögték. Kitörülök e g y könnycseppet a s z e m e m ­ h ő i . . . És d i a d a l m a s a n nézek előre. A t e g n a p »sirjaba huilK«. Ú j világ énül. F r i s s milliók dalától mámoros a földünk. Alkotó munkáskezek gyárakat, -gépeket, — új arcú e m b e r t formálnak. Vörösnyakkendős Kovács, budapesiti munkás is erről álmodott. És ha m o s t felkelhetne v a l a m e l y i k p i a v e i tömegsírból, sírva ötalne m e g bennünket és harsányan kiáltaná az apámmal, v e l e m és a dolgozó m i l l i ­ ókkal: Élven a szabadság!

AZ ÁLLAM Ml VAGYUNK Irta: L Ő R I N C

PÉTER

í g y m o n d t a K i s h e g y e s és Bácska-Topola között v a l a h o l a v o n a t o n e g y m a g y a r asszony. í g y : A z állam m i v a g y u n k . H e l y e s e n m o n d t a . Jól m o n d t a . M e r t az állam c s a k u g y a n m i v a g y u n k . . M i — a nép. M i — az összesség. M i — a nemrég még kiközösíttettek. A megalázottak, k i s e m ­ m i z e t t e k . A nép. A leghatalmasabb. A k i m i n d i g is alapja v o l t m i n d e n ­ nek. A z államnak is. fis a k i mégsem v o l t az állam. Sőt. A k i fölé b o r u l t a z állam. A n n y i r a , h o g y lélekzetvételt sem engedett. A z óriásnak. A z e l n y o m o t t n a k . Kizsákmányoltnak. Óriásnak, a népnek. P e d i g m i n d i g is t u d t a , sejtette, h o g y csak ő, egyedül ő érdemli m e g a h a t a l m a t . A z életet. Jólétet. A z államot. Már réges-régi, ősrégi mesezajlások óta. M á r a k k o r és m i n d i g és mindmáig ügy szólt a mese. Ü g y és csakúgy, h o g y a szegény e m b e r három fia közül a legkisebb, a legeslegkisebb, a népi az, a k i megérdemli az országot. A k i m e g is szerzi azt. Egyedüh önmagában. Rátermettségével. Eszével, fölényével. Igazságos harcával. Sárkánylebiró küzdelmével. Boszorkánylebiró harcával. Csukának v a g y tündér­ nek, népbarátnak, igazságos h a t a l m a s n a k , népi erőnek, önmagának, se­ gítségévével. Messze m a g a mögött h a g y v a m i n d e n »elsöszülöttet« és m i n d e n »masodik« fiút i s : hűbérest nemest és polgári burzsoát egyaránt. M i n d e z í g y v a n . M i n d e z így v o l t . D e h o g y a t o p o l y a i asszony, a vonat-vitatkozó k e d v e s asszony is már tudatosan így tudja-látja< a n ­ n a k mégis csak n a g y sora lehet, a n n a k mégis csak n a g y sora v a n . M e r t u g y a n gondojhatta-e a bundás »elsőszülött«, h o g y m o s t az egyszer az asszony, a h a r m a d i k , a v a k a r c s , a nép, megszólal és e g y szavával fölibekerül és fölénybe kerül? L u d a s M a t y i m i n d i g is észbeli fölényével győzött és így g y ő z ö t t T i l l Eulonspiegel is, akár Éró is m e g a N a s z r e d d i n H o d z s a is és m i n d a L u d a s M a t y i k , a népi jelképek. D e h o g y ez így, t e s t i szemeink előtt, máról-holnapra megvalósul és úgy »esszel m i n t e r o v e l « fölibe kerül »a harmadik« asszony az »elsőszülött« bundás úrnak, hát azt c s a k u g y a n nehéz felérni ésszel — egy bundás eszével. M e r t az állam c s a k u g y a n m i v a g y u n k . E z t a nép m i n d i g is érezte. Habár n e m is v o l t í g y m i n d i g . Habár ellenségnek is éreztük az államot. M e r t az is v o l t . M i v o l t u n k és még­ sem m i v o l t u n k . Más v o l t az állam. V a l a h o g y úgy éreztük, miénk k e l l l e g y e n , d e m e g l o p t a k bennünket benne, v e l e és általa. És meggyűlöl­ tük. N a g y o n gyűlöltük az államot. És féltünk tőle. F ő l e g féltünk tőle. M e r t csak rosszat várhattunk tőle. A más "államától, a m i miénknek h a ­ z u d j a magát, p e d i g azért i s jött. h o g y fölibénk kerüljön. M e g l o p t a k ben­ nünket és ha v a l a k i — egyén, v a g y v a l a k i — egész osztály v i s s z a a k a r t a l o p n i az e l l o p o t t a t , elénk t e r p e s z k e d e t t az állam, csendőr formájában, -rendőr formájában, börtön képében, bíróság képében, adó képében a m i t ellenünk használtak Ш é s — odakiáltotta: e d d i g és ne tovább! Csak az én testemen át l o p h a t o d vissza m a g a d n a k a n a p o t ! A r n i t m i p e d i g n e m is éreztünk lo,pásnak. M e r t a miénket a k a r t u k vissza. A tolvajtól. D e miránk kiáltotta az állam mégis a t o l v a j t ! A f o g d - m e g e t ! N e m szerettük. Gyűlöltük. És féltünk tőle. V e l e ijesztette az a n y a a gyermekét. A csendőrrel! M e r t a csendőr v o l t az állam. A csendőr. M e g a finánc. És az erdőőr, mezőőr, f e g y ő r börtönőr, hóhér. A k a m a t és a paragrafus. A m i a vérünket szívta. H a csak l e h e t e t t : kárt o k o z t u n k n e k i . H a csak lehetett — rászed­ tük, ahol értük. H a csak lehetett — m e g l o p t u k . Ellenségünk v o l t . Etlew;

súgunk h a t a l m i s z e r v e . H a sztrájkoltunk, — ö v o l t a sztrájktörő és a provokátor. H a f e l v o n u l t u n k ő v o l t a sortűz és a tömlöc. Ö v o l t az, a k i a kis visszaszerzőket hűvösre t e t t e és a n a g y szerzőknek odanyújtotta a népét. M i n d i g és m i n d e n k o r . Emlékezzünk csak X I V L a j o s r a . H i s z e n ő m o n d t a , h o g y : A z állam én v a g y o k ! N e m m o n d o t t igazat. Ö is v o l t . D e az uralkodó osztály megbízásából v o l t az. fis ő v o l t az, a k i m e s t e r i f ö ­ lénnyel k e z e l t e az államkölcsönök f i n o m műszerét. M i is v o l t az állam­ kölcsön X I V . L a j o s o k kezében! A z állam f e l v e t t e a pénzt a bankártól, az egyestől. Azután fizette a k a m a t o k a t és esetleg visszafizette, törlesz­ t e t t e a tőkét magát is. Kinek a pénzéből törlesztett az állam? N o , de természetesen: ebben az esetben az állam a — nép v o l t . A bankár a d t a a kölcsönt és az ő zsebébe került a k a m a t és tőketörlesztés. A k i s e m ­ m i t sem látott a kölcsönből — az a nép v o l t . D e ő fizette a k a m a t o k a t , ö törlesztette a tőkét. A z adóból a vámból, az a n n y i sok címletből. A m i t csak a nép fizetett. M e r t a nemes, m e r t a pap természetesen m i n d e z t nem fizette. »Mi úgy tanultunk őseinktől, mondták az akkori uralkodó osztály tagjai, hogy a nemesek katonáskodással, a napok imá- • jukkái, a nép pedig munkájával és pénzével adozik.« így volt. De így v a n m a is, ahol n e m történtek változások. Így v a n többek között, m o n d ­ j u k , Amerikában is. H o g y is v o l t csak a háború a l a t t , a l i g egy-két é v e ? Megkérte szépen az államot a nagytőkés: fipíts fel egynéhány gyárat részemre. Háború v a n . fontos a minél n a g y o b b tömegtermelés, építs gyárakat. A z állam felépítette a gyárakat és átadta a termelés és h a ­ szonélvezés céljára a nagytőkésnek. K i n e k a pénzén, h o n n a n emelte az állam a gyárat? A z adókból, a vámokból, a mindenféle címen befolyó népi eszközökből, fis a felépített gyárakat, aranytálcán nyújtotta oda a gyárosoknak. T e r m e l j e t e k , g a z d a g o d j a t o k ! l i s fizessetek minél keveseb­ bet vissza — bér formájában — a népnek. Adjátok jó — drágán az árút, h o g y a nép ne jusson hozzá. A z állam mióta csak megszületett, világra-termett, m i n d i g az u r a l ­ kodó osztály h a t a l m i szerve v o l t a nép elnyomására. A bundások álla­ m a v o l t az állam és m i n d i g a kisemberek és nők ellen irányult. Ó, h o g y m e g i j e d t e k az a s s z o n y o k a bundás u r a k egy szavára! Tulajdonképen m i is történt? A m i t a bundás elsőszülött még m i n d i g n e m t u d megérteni. H o g y még m i n d i g n e m ocsúdott f e l ? ! Egyszerű h e l y c s e r e ? V a g y v a l a m i s o k k a l , r o p p a n t u l nagyobb, foutosabb világrengetőbb történt?! Hiszen h e l y c s e r e is történt már a történelem folyamán jó egynéhányszor. Jött e g y új oszály és leváltotta a régit. Átvette az államot is persze. A r a b ­ szolgatartótól átvette az áljamot a hűbérúr, ettől m e g a bundás jópolgár. Más osztály került az élre. De a nép továbbra is k i r e k e s z t e t t v o l t . És m o s t ? Világrengetően n a g y o b b d o l o g történt. A nép v e t t e át a h a ­ t a l m a t . Átvette az államot, amiről m i n d i g azt h a z u d t a k n e k i , h o g y ő "az már is, sohase törekedjék hát a r r a . h o g y átvegye. Felesleges erőfeszítés! N e m t a r t o t t a feleslegesnek. H a r c o l t érte évszázadok, évezredek óta. És m a i t t — sikerült. Győzött. Átalakította az államot. M a g á é v á t e t t e . A z állam m i v a g y u n k ! M i m i n d a n n y i a n . A p r a j a - n a g y j a . Férfia-nője. Munká­ sa-parasztja, kismestere-kiskereskedője, értelmiségije. M i n d e n becsü­ letes emberé. Csak épen a bundás üzérkedőket -zártuk k i belőle. A t o l ­ v a j o k a t . A népmegrablókat. A k i k még m a is. a régen o l y jól jövedelme­ ző mesterséget akarnák f o l y t a t n i . A k i k m a is ámítani akarnák még a né­ pet. M e r t n e m tudják elhinni, h o g y m i n d e n megváltozott. H o g y a m i ezer éveken át » i g a z « v o l t . az m a már j o g i l a g is — n e m csupán a valóságban — hazugság!

Nehéz ts ezt elhinni. Különösen azok részéről, akiket ez a valóság fiem tílégít k i . A néhány »elsőszülött« részérő). Mii. mffiíióaiyi többiek, fcfyre könnyebben hisszük el a valóságot. Mert megtapintható, kézzel­ fogható. E g y r e kevesebben vannak, akik még nem eszméltek fel, akik még n e m tudják elhinni a rettentő horderejű valóságot. Lehetséges, hogy épen a mi időnkben, a m i szemünk láttára történik meg a világtörténe­ l e m legnagyobb változása?! L a s s a n - l a s s a n mindannyian fölébredünk. Megcsipkedjük karunkat, érezzük, hogy fáj: szóval ébren vagyunk. N e m a z ezeréves álom folytatásáról, továbbálmodásáról v a n szó: Valóság m i n d e z ! Megjött a mesebeli herceg. Csipkerózsika felébredt. Örök élet­ re, boldogságra. » A topolyai a s s z o n y már hiszi, tudja a nagy igazságot: — Az állam mi vagyunk!

CSÉPÉ

IMRE:

ÜLDÖZ AZ ŐSÜNK Mint szilái p a r a s z t - h k a futunk a tegnapból a mába, U j legelök virágos i l l a t a hív, s megindulunk a z ős csordából kiválva. Játékos k e d v v e l cikázunk előre, nyomunkban az ispán-tegnapok pulija csahol, végtelen mezőkön a napba nézünk, s világot szarvunkra-vevö az erőnk. Utánunk öregapánk emléke lohol Visszatérítő gulyás akarattal. Pipás, bagós, mokány ősünk ostorával nyomunkba durrog. Hosszúra nyúló éjszakákon kerget a vén keményfejű pásztor: álmainkba nyúl alakja, ahogy s z a l a d utánunk szortyogó, büdös, pipával. Gatyáia lebben, b o c s k o r a c s u s s z a n , •lár éppen,, hogy c s a k e l nem ér. Meg-megbotÜk a z új buckákon, ahogy kötekszik utánunk szegény. Megállj! — kiabál ránk — T i döglenivalók! S pipája mellől nagyot köp felénk. A z t hiszitek, máshol jobb a legelő? Visszajönnétek ti még! Pipáját zápfogára tolva álmunkba durrant egy nagyot, s aztán visszalebben a múltba, bol várják zsíros, buta pásztorok. Mint s z i l a j paraszt b i k a új viadalokra-edzett a k a r a t t a l rontunk előre, e l h a g y v a a z ósdi legelőt, mert jobbnak és szebbnek csábít illata.

FARKAST A SZŐRÉRŐL Irta: MAJTÉNYI

MIHÁLY

R e g g e l öt órakor i n d u l a v o n a t a T i s z a felé. Piszkosszürke ősködben úszik, egészen belesimul a tájba. C s a k a k i közeljön a sínekhez, az látja: más a köd és más a kémény füstje; más­ színű a gőz is, a m e l y e t a csapok o n t a n a k szüntelenül a k o c s i k alján. Megtört v a g y e l m u l a s z t o t t álmok takarója alatt m o c o r o g a fele utas, v é g i g a k o c s i k b a n . E z e k a rianó l e l k e k . H a zökken a v o n a t és m e g ­ áll h i r t e l e n , m i n d i g a k a d , a k i álomittasan, ijedten belekérdez a fél­ homályba: — - Hol vagyunk? S o k s z o r nincs válasz, legtöbbször, csak találgatás. A z t s e n k i e m ­ b e r f i a n e m v e s z i lelkére- h o g y álombólriadt e m b e r n e k kapásból taná­ csoljon. M e r t lehet h o g y u g r i k mindjárt, c s o m a g o l és u g r i k az ajtónak, kiperdül a ködös-szürkés hajnalba, idegen állomáson talán és a k k o r jaj a lelkének! A t a p a s z t a l t utas i l y e n k o r visszakérdez: —- Aztán hová készül? M e r t az derül k i legtöbbször, h o g y kár v o l t f e l r i a d n i az alvónak. V a n m e g v a g y három állomás odáig, hiszen o d a t a r t u n k m i n d a n n y i a n . R i a d t már fel becsei utas Földvárnál — álomból r i a d t szegépy- még csak k i s e m nevették. C s a k l e g y i n t e t t e k . — Csak aludjon, alhat még n o ! Ez már n e m is szürkület, ez m a g a a ködös reggel a kocsiban. D ö fögeti az alvó szemét a világosság, p i s l o g az utas és f e l r i a d . Aztán nyúj­ tózkodik. Ahány, ember, annyiéle a nyújtózkodása. A z e g y i k a balkarját l e n ­ díti k i , a másik mindkét kezét e g y s z e r r e . V a n a k i csak úgy m a c s k a módra, derekát e g y e n g e t i és lábával segít hozzá. F r i s s , ropogós m e n y e c s k e , kosárral az ölében, r e g g e l i dévajsággal n e v e t i a nyujtózkodót. —- No hiszen — m o n d j a ---- megjárná m a g a N a g y f é n y e n ! A nyújtózkodó felegyenesedik, csodálkozva. - Miért o t t ? N e v e t i m i n d a körülülő. Már a k i tudja a szokást: lányos háznál nyújtózkodni, Északbácskában álmossággal kérkedni férfiembernek n a g y tiszteletlenség. K i is dobják tán érte az e m b e r t ! N e v e t i a nyújtózkodó i s , m o s t már érti a menyecskét. Ördög ez az asszonynép, csiklandőssá teszi a férfi e m b e r m i n d e n m o z d u l a t a .

*

Földvár táján új utas k a p a s z k o d i k a k o c s i b a . G a z d a e m b e r , látni a csizmáján, ruháján. N e m is öreg< középkorú, n e g y v e n körül. Ü g y h o r ­ d o z z a körül tekintetét, m i n t a k i k e r e s v a l a k i t . K e r e s is nyilván, falubelit, de s e n k i sem jött vele a kocsiba. L e t e l e p s z i k hát idegenek közé. S z e m b e n vele iparosformájú e m b e r ül, micisapkával. Nézik egymást idegenül. A g a z d a e m b e r k e z d i aztán a beszédet. — M a g a hová t a r t ? - Csak ide, Zentára, — m o n d j a a megszólított. V a n v a l a m i urbánus gőg benne, a n a g y o b b távolsághoz s z o k o t t e m ­ b e r hangja, a m i v e l r i a s z t a n i lehet a föld emberét: messzebbről jövök és

messzebbre 'jutok. C s a k h o g y a gazda m e g sem rezzen a n a g y o b b távol­ ságtól, p e d i g a j e g y e csak ideszól, a szomszéd szállásra. — Ü g y látom m a g a v a l a m i mestertirféle . . . A . micisapkás b e l e p i s l o g a másik szemébe. M i n t h a g o n d o l k o z n a , m e n n y i t is m o n d j o n el a dolgából? Aztán lassan m o n d j a . — N e m v a g y o k én m e s t e r ! C s a k munkás. Munkás hát, építőmunkás. — M e r t v o l n a nálam — m o n d j a a csizmás e m b e r — napszámmunka t a v a s z r a . Ledőlt a kémény. H a v o l n a k e d v e . . . — Hát nincs e m b e r o t t a faluban, a k i megcsinálná — kérdezi a m i c i ­ sapkás. Látni r a j t a a sértődöttség: fontos dologban útrakelt s m o s t i t t Földvárnál leszólítják, kéményt csinálni. B e r z e n k e d i k benne az öntudat. — Hát n e m éppen mindjárt k e l l — engeszteli a gazda. — C s a k úgy g o n d o l t a m . T u d j a — szól és közelhaiol - m o s t én szegény v a g y o k . . . A körülülők f e l n e v e t n e k m i n d . A micisapkás is. M e r t n e m úgy néz k i a csizmás, m i n t a k i szegény. Legfeljebb úgy, h o g y n a g y o n r a v a s z . — Túljó az a r u h a ahhoz, h o g y m a g a szegény l e g y e n ! — Jaj hát ez az én régi ruhám! Régi r u h a ez n a g y o n . T u d j a , én jólelkű e m b e r v a g y o k , e l o s z t o t t a m a földemből húsz láncot és m o s t n e m j u t n e k e m ruhára. M e g kéményre. — E l o s z t o t t ? — kérdi k a n d i h a n g o n egy r o n g y o s ember a gazda mellett. A z m e g erősködik. — Hát, e l o s z t o t t a m . V a g y megszavazták, elvették . . . , m i n d e g y az. Jusson a szegénynek i s ! R a v a s z e m b e r ez n a g y o n , látja az egész k o c s i , de csak hagyják. E n g e d i a szegénység: beszéljen m o s t ö. M i v a n u g y a n a lelkében? — L e g y e n már e g y s z e r a szegénynek is földje — k e z d i . . . — P e d i g n e m érdemlik m e g . Márhogy igen sokan k ö z ü l ü k . . . M e r t ne g o n d o l j a ám- h o g y m i n d e n földművelő ért is a földhöz. Á ! — E z t e t én n e m t u d o m —, m o n d j a zárkózottan a micisapkás. — P e r s z e h o g y n e m érti, — k a p bele a h o r o g b a a csizmás. - N e m érti, m e r t m a g a m e s t e r e m b e r . A k i földhöz j u t o t t , annak csak k i s része ért ám a földhöz. V a g y n e m becsüli m e g . A z é r t nincsen most e g y e s e k ­ nek k e n d e r e ! R a v a s z ember ez n a g y o n . D e a k o c s i u t a s a i t n e m lehet félrevezetni. A c s i z m a alól n a g y o n is kilátszik a — lóláb. ----- H a nincsen, m a j d lesz — véli h a r c i a s a n a m e n y e c s k e . — M i n d e n k i a m a g a karján tanul m o n d j a a rongyosruhűjú. M é g tán m a g a i s ! — f i n is k a p t a m fődet, oszt m e g is művelem, de h o g y ! A jólelkű e m b e r meghátrál az egyhangú r o h a m elöl. Látja, h o g y e z e k k e l n e m bír úgysem, hallgatásba mélyed. D e f u r d a l j a mégis a tudás­ v á g y , ha már v o n a t r a ült, szeretné t u d n i , m i v a n a világban. H a l k a n , m i n t a k i s u t t o g , o d a f o r d u l m e g i n t a micisapkáshoz. — Maguknál még t a r t a n a k konferenciát? — T a r t a n a k b i z o n y ! M i n d e n vasárnap délután. M e g m u n k a után is sokszor. •-- fis m i t k a p n a k o t t ? A kérdés meghökkenti a munkásembert. A konferenciákon t a n u l n i lehet m a g v a s d o l g o k a t , igaz. néha osztanak is e z t - a z t . . . Nicsak, hát a g a z d u r a m csak e r r e gondol? Na m a j d ö megválaszol. — Hát osztanak b i z o n y , k i n e k a m i k e l l . Maguknál nincs k o n f e r e n c i a ? fin n e m járok közéjük — m o n d j a büszkén a csizmás!

T i s z t a kulákgőg m o n d a t j a veié a s z a v a k a t . És ebben a p e r c b e n k i e s i k a körülülők érdeklődéséből m o s t már a z t sem nézik k i belőle, h o g y r a ­ vasz ember. M e r t ez már a harácsoló t i s z t a hangja v o l t ez a pár szó, a közösségből k i e s e t t emberé, a k i buzabónok árnyékában és a t e l t k a p ­ tár mögül a l a t t o m o s fügét jött m u t a t n i a többinek — k i c s i t s u t t o g n i jött, l i o g y így, m e g úgy, a szegény e m b e r n e m érdemli a földet, bár én irtó jóember v a g y o k , dehát tudják k é r e m . . . M i k o r a földvári tanyáknál leszállt és f e l k a p a s z k o d o t t az o t t vára­ kozó k o c s i r a , lapos pillantást küldött az induló v o n a t felé. A z o k m e g a fülkéből v i s s z a p i s l o g t a k rá. Mostanában sokat h a l l o t t a m róla: odakünt a f a l v a k b a n , a tanyákon megindult- az eltolódás, elkülönülés. M a g y a r u l : m o s t már m e g i s m e r i k •szőréről a f a r k a s t . Hát most láttam, b i z o n y igaz, n a g y o n igaz ez! B e n n e v a g y u n k a tisztulásban. És m i n d e n k i tudja már: f a r k a s t a szőréről...

Az új Sztálini ötéves t e r v , a m e l y n e k megvalósítását o l y a n n a g y l e l ­ kesedéssel t e t t e magáévá az egész szovjet nép, f o l y t a t j a a szovjet társa­ d a l o m fejlődésének a Párt t i z e n n y o l c a d i k k o n g r e s s z u s a által kijelölt út­ ját, — a m e l y a szocialista társadalom kiépítése befejezéséhez-és a szocia­ l i z m u s n a k a k o m m u n i z m u s b a való f o k o z a t o s átmenetéhez v e z e t . A Sztá­ l i n i ötéves t e r v e k hazánkban megvetették a s z o c i a l i z m u s alapjait, m e g ­ valósították a k o m m u n i z m u s első v a g y a l a c s o n y a b b fokát. A s z o c i a l i z m u s n a k és k o m m u n i z m u s n a k , m i n t az új társadalom két fokának tudományos meghatározását még M a r x állította fel, a k i b e b i z o ­ nyította, hogy a k o m m u n i z m u s magasabb fokába való átmenet a termelő erők magas színvonalát követeli m e g , a m i k o r az emberiség sokoldalú fejlődésével párhuzamosan a társadalom gazdagságának összes forrásai szélesmedrű f o l y a m o t a l k o t n a k . A szocializmus termelő erőinek v i h a r o s fejlődése alapján a termékek bősége, a kultúra virágzása és a tömegek k o m m u n i s t a nevelése végleg megsemmisítik a régi társadalom »eredendő bíínét«. A társadalom csak e k k o r írhatja fel zászlajára: ^ M i n d e n k i a tehetsége és m i n d e n k i n e k szükséglete szerint«. A m a r x i z m u s megalapozói természetesen n e m mutathatták m e g a szocializmusból a k o m m u n i z m u s b a való átfejlődés kézzel fogható u t a i t . E z t L e n i n és Sztálin tették meg, a k i k megteremtették a s z o c i a l i z m u s közgazdaságtanát. Sztálin kifejlesztette L e n i n tanítását a s z o c i a l i z m u s ­ n a k egy országban való győzelméről, k i d o l g o z t a a p r o g r a m tudományos megokolását, a szocialista társadalom építésének, v a l a m i n t a k o m m u ­ n i z m u s magasabb fokába való átmenet űtait és módszereit. Sztálin m e g ­ határozta a Szovjet Szövetség alapvető gazdasági feladatát, a m e l y n e k megoldása a k o m m u n i z m u s b a való átmenet a n y a g i alapját t e r e m t i m e g . Sztálin azt tanítja, hogy tökéletesen lehetséges a k o m m u n i z m u s t fölépíteni egy országban, különösképen egv o l v a n országban, m i n t a S z o v j e t Szövetsé'g. A szocializmusból a k o m m u n i z m u s b a való átmenet l u r v a n a z o n tár­ s a d a l o m fokozatos fejlődésének útján valósul m e g . a m e l y társadalom a termelő eszközök köztulajdonán alapszik. A szocialista berendezkedés

fejlődése és megerősödése t e r e m t i m e g a k o m m u n i z m u s m a g a s a b b i
• H o g y alapvető gazdasági feladatát tökéletesen megoldhassa, h a ­ zánknak n a g y o n rövid idő a l a t t k e l l e t t m e g t e n n i a gazdasági fejlődés óriási útját és L e n i n - S z t a l i n pártjának vezetése a l a t t h a t a l m a s átala­ kító és építő munkáját k e l l e t t elvégezni. A sajátos történelmi fejlődés következtében a f o r r a d a l o m előtti Oroszország műszakilag és gazdaságilag e l m a r a d o t t ország v o l t . Terü­ l e t i l e g a világ l e g n a g y o b b állama. Lakosságának száma szerint a világ h a r m a d i k állama és termelése a világ országai között az ötödik h e l v e n állott. Különösen e l m a r a d t v o l t az egy l a k o s r a eső termelés tekinteté­ ben. A három Sztálini (Heves t e r v ideién a Szovjet Szövetségben a t e r ­ melés óriásit fejlődött. Ez. a h o g y a n Sztálin m o n d o t t a : »ugrás v o l t , a m e l y n e k segítségével hazánk az e l m a r a d t országból v e z e t ő országgá, földművelő országból i p a r i országgá valtozott.« Ezt az ugrást az ország szocialista iparosításának és a parasztgazdaságok kollektivizálásának bollsevik politikája t e t t e lehetővé. D e mUiltbarii n a g y elmaradottsága m i ­ a t t a tőkés országok előnyét gazdasági v i s z o n y l a t b a n a háború előtti években n e m hazánk szüntethette m e g teljesen. A szovjet nép békés építő munkáját félbeszakította a háború, a m e l y megkövetelte, h o g y a f r o n t szükségleteire óriási a n v a g i erőket és m u n ­ kát fordítsunk. A háború népünk a n y a g i és szellemi ereiének naer vizsgája v o l t . A n a g y honvédő háborúban a r a t o t t történelmi g v ő z e l e m következtében a Szovjet Szövetség lehetőséget n v e r t a békés eWta munkához való visszatérésre.

A hazánk gazdaságára fontos vidékek ideiglenes megszállása n e m ­ zetgazdaságunknak n a g y károkat o k o z o t t . A német megszállás k ö v e t ­ kezményeinek fölszámolása a s z o v j e t ^néptől n a g v erőfeszítéseket köve t e l t . Eléjs (ha megjegyezzük, h o g y az u j ötéves t e r v állal dörelátott n a ­ g y o b b munkáknak fele az elpusztított területek gazdaságának ui iáéintését szolgálja. Ezzel egyidejűleg, a háború a l a t t történt építkezések következtében m a a b b a n a h e l y z e t b e n v a g y u n k h o g y az ország gazdaságának fejlődé­ sét meggyorsíthatjuk. Tudvalevőleg a háború a l a t t a S z o v i e t S z ö v e t ­ ségi k e l e t i ' vidékeinek iparosítása, a termelés műszaki részének m e g ­ szervezése- h a t a l m a s lendületet n y e r t . A Szovjet Szövetség mentes a tőkés r e n d s z e r gyógyíthatatlan b e ­ tegségeitől. Öt n e m f e n y e g e t i k gazdasági válságok és munkanélküliség. A S z o v j e t Szövetség közgazdasága a kiszélesített szocialista uiiátermelés törvényei s z e r i n t fejlődik. A z úi ötéves t e r v hazánk termelő erőinek újabb óriási növekedésére, gazdasági h a t a l m u n k további erősödésére, л szovjet iieip a n y a g i " és kulturális jólétének f o k o z o t t emelkedésére a d lehetőséget. Az úi ötéves t e r v végeztével az i p a r az 1940-es színvonalnak m á s ­ félszeresére, k e l l h o g y emelkedjék, a mezőgazdaság több. m i n t a n é g y ­ szeresére és a 'szállítás több. m i n t a három szorosára. 'Ezzel a S z o v j e t Szövetség alapvető gazdasági f e l a d a t a i n a k megoldásában egy további lépést teszünk előre. A t e r v e k e t hosszabb időre beállítva Sztálin rámutatott a r r a . h o g y »a Párt elhatározta a közgazdaság új, n a g y emelkedésének m e g s z e r ­ vezését, a m e l y lehetőséget adna. h o g y a z i p a r a háború előtti színvo­ n a l háromszorosára nőjiön.« Sztálin a szovjet nép elé óriási f e l a d a t o t állított. H a ezt m e g o l d j u k , a k k o r évente 50 millió tonna vasat, 6П m i l ­ lió t o n n a acéflt, 500 millió t o n n a szenet és 60 millió tonna naftát t e r m e ­ lünk. Csak i l y e n feltételek m e l l e t t m o n d h a t j u k , h o g y hazánkat m i n d e n eshetőséggel szemben biztosítottuk. A z i p a r i termelést a háború előttinek háromszorosára emelni azt j e l e n t i , h o g y a termékek értéke (1926—27-es árakban) több m i n t 4(K> milliárd rubelre e m e l k e d i k . Ehhez az i p a r i termelés megkétszerezése szükséges. I l y e n ' íeltéHelek m e l l e t t a S z o v j e t Szövetség jelentősen túl­ lépi a z Egyesült Államok i p a r i .termelésének abszolút mértékét és m e g ­ közelíti az Egyesült Államok háború előtti — egy lakoshoz viszonyított — termelésének színvonalát.

A K o m m u n i s t a Párt ezen terveiről szólva Sztálin k i j e l e n t e t t e . » h o g y a megvalósításukhoz három ötéves t e r v lesz szükséges — ha nem több.<* Ezen óriási p r o g r a m n a k i l y e n rövid történelmi határidő a l a t t való megvalósítását az t e s z i lehetővé, h o g y a s z o c i a l i s t a közgazdaság m a ­ gasabb fokú és ez annak az eredménve. h o g y a k o m m u n i z m u s építését a 'szocialista állam tervszerűen h a j t j a végre. A s z o c i a l i s t a állam és a B o l s e v i k ! Párt politikája a szovjet ország létalapja. L e n i n és Sztálin n a g y pártja fölfegyverezve a társadalmi fejlődés törvényeinek ismére* tévéi, szervező és nevelő -munkájával új munkateljesítmények v é g h e z ­ vitelére lelkesíti a népet és m e g n y i t j a az u t a t a tömegek kezdeménye­ zése előtt. A szovjet nép a Szovjet Szövetség alapvető gazdasági f e l ­ adatai megoldásának Sztálini programját e l i s m e r t e sajátjának. A s z o v ­ j e t közgazdaság tervszerű jellegének., válság nélküli fejlődésének a m u n k a szocialista módon való megszervezésének fölénye, a szovjet ál1

l a m vezető és szervező ereje és a B o l s e v i k i P á r t biztosítják a szovjet társadalomi termelő erői fejlődésiének meggyorsulását. A z i p a r fejlődésének iramában a. Szovjetunió a világ első helyén áll. .Az 1929—37-ig terjedő -időszakban az i p a r évenként átlag 20 szá­ zalékkal fejlődött, míg ugyanebben az időben a tőké^ világ fejlődése 0,2 százalékra rúgott. A z i l v e n iramú fejlődés óriási fölényére támasz­ k o d v a érhette el a Szovjet Szövetség rövid idő a l a t t iparának m a g a s színvonalát. A z i p a r i termelés mennyisége a h a r m a d i k ötéves t e r v a l a t t a Szovjetuniót a világ második és Európa első orsizágává t e t t e . E l m a ­ r a d t a k mögötte Németország. A n g l i a és Franciaország. A z e g y l a k o s h o z viszonyított termelés tekintetében a S z o v j e t S z ö ­ vetség, messze m a g a mögött h a g y t a a f o r r a d a l o m előtti Oroszország színvonalát. 1913-ban Oroszország i p a r i össztermelése e g y l a k o s r a szá­ mítva hússzorta k i s e b b v o l t , m i n t az Egyesült Államoké. Ez a különb­ ség 1940-líen n e m v o l t n a g y o b b a háromszorosnál. E m e l l e t t szemelőtt k e l l t a r t a n u n k , h o g y a S z o v j e t Szövetség lakossága s o k k a l g y o r s a b b a n s z a p o r o d o t t , m i n t a n a g y tőkés államokban. A z alapvető gazdasági feladat sikeres megoldásánál n a g y jelentő­ seké v a n a n n a k a körülménynek, h o g y hazánk óriási természeti gazda­ sággal r e n d e l k e z i k , s o k k a l n a g y o b b a l , m i n t bármely más ország. A szén, n a f t a , tőzeg, vasérc, a p a t i t , erdő, vízierő és más tartalékok tekinteté­ ben a Szovjet Szövetség a világ első helyén áll. Elég ha a z t m o n d j u k , h o g y a Szovjet Szövetség kőszén tartalékai á tőkés országok kőszén tartalékainak felét teszik k i és vasérc tartalékai p e d i g n a g y o b b a k , m i n t a világ összes tőkés államaiban. A Szovjet Szövetség alapvető gazdasági f e l a d a t a megoldásának f o n ­ t o s feltétdte a s z o c i a l i s t a halmozás további növekedése. H o g y a főbb tőkés országokat gazdaságilag e l h a g y h a s s u k , »mindenekelott szüksé­ ges — a m i n t azt Sztálin m o n d o t t a — föltartóztathatatlanul előretörni, áldozatkészen és odaadóan fejleszteni szocialista i p a r u n k a t . A halmozás magas f o k a a Szovjet Szövetség kiszélesített szocialis­ ta újjá termelésének jellegzetes vonása. A z i p a r i beruházások, a m e l y e ­ k e t az új ötéves t e r v ír elő, a második ötéves t e r v e t két és félszere­ sen, az elsőt p e d i g h a t s z o r o s a n múlják felül. Ez lehetővé teszi nemcsak a háború előtti alapok elérését, de azok elhagyását is. A z alapvető gazdasági feladat g y o r s megvalósításának föltétele­ ként tekinthetjük az i p a r műszaki színvonalának emelkedését és a s z o v ­ j e t tudományok további fölvirágzását. A Szovjet Szövetség iparát az j e l l e m z i . Jmgy a gépipar aránylag s o k k a l n a g y o b b h e l y e t f o g l a l e l . m i n t a tőkés országokban. A z ötéves t e r v szerint 1950-ben két és félszer a n n y i gépet termelünk, m i n t 1940-ben. Ez a gépipar részét az i p a r i t e r ­ melésben a háború előttihez viszonyítva még magasabb f o k r a emeli. A z úi ötéves t e r v végén a v a s e s z t e r g a padok száma 1 millió 300 ezer lesz. a m i £0 százalékkal több, m i n t a m e n n y i v e l az Egyesült Álla­ m o k r e n d e l k e z t e k 1940-ben. A szovjet gépipar növekvő ereje fontos alapja a szocialista halmozás magas iramának, a műszaki-gazdasági függetlenségnek és az ország véderejének és n a g y jelentőségű ténye­ zője lesz a Szovjet Szövetség alapvető gazdasági feladata g y o r s m e g ­ oldásának. A nemzetgazdaság műszaki fejlődése e g y r e jobban meggyorsítja a kiszélesített s z o c i a l i s t a újjátermeléjy iramát. T u d n u n k k e l l , h o g y m i n ­ denekelőtt a tudomány és a tehn«ka terén dől el az előttünk álló tör­ ténelmi időszakban a s z o c i a l i z m u s és a tőkés r e n d s z e r gazdasági v e r ­ senye.

A z úi ötéves t e r v megvalósítja Sztálin s z a v a i t a mindennemű t u d o ­ mányos és kutató intézetek nagyarányú kiépítéséről. Ezen intézetek a legteljesebb erő kifejtésére a d n a k lehetőséget a tudománynak. Ezenkívül még a közeljövőben, ne csak utolérjék, h a n e m m e g v e t i k az alapját a n ­ nak, h o g y a Szovjet tudósok túl is szárnyalják a küSföldí tudomány vívmányait. A műszaki tudományokra vonatkozó intézkedések a d o l ­ gozók szaktudása a háború előttinek körülbelül másfélszeresére e m e l i k . M i n d e z m e g t e r e m t i a Szovjet Szövetség alapvető gazdasági f e l a d a t a i ­ n a k megoldásához szükséges előfeltételeket. A z alapvető gazdasági f e l a d a t o k g y o r s megvalósításának további előfeltétele a szakmunkások számának szaporodása a nemzetgazdaság m i n d e n ágában. A k o m m u n i z m u s b a való átmenet megkívánja a doligozók kulturális, műszaki színvonalának a mérnöki m u n k a színvonalára való emelését. Ez teszi lehetővé a s z e l l e m i és t e s t i m u n k a között f e n n ­ álló ellentét megszüntetését. L e n i n és Sztálin tanítják, h o g y a magas fokú termelékenységű* m u n k a szüíkseíges a' k o m m u n i z m u s b a való átmenethez. A tervszerű g a z ­ dálkodásnak és a m u n k a s z o c i a l i s t a szervezése óriási előnyének k ö ­ szönhető, h o g y a S z o v j e t Szövetség a m u n k a termelékenységé növeke­ désének tekintetében az összes tőkés országok előtt áll. 1913-tól 1937-ig terjedő időszakban az Egyesült Államokban a m u n k a termelékenysége 150 százalékkal nőtt, a S z o v j e t Szövetségben p e d i g 300 százalékkal. A z új ötéves t e r v s z e r i n t a termelékenységnek 1950-re a háború előttihez viszonyítva 36 százalékkal k e l l nőnie. A s z o c i a l i s t a társadalmi m u n k a termelékenységének további növekedéise a nemzetgazdaság tartalékai­ nak teljek kihasználását követeli m e g . Ezen tartalékok a szerszámok, n y e r s a n y a g o k , stb. kihasználásának fokozásában, a z a n y a g i j a v a k a t köz­ vetlenül -termelő személyek számának szaporításában és a h i v a t a l i ­ igazgatói gépezet megjavításában és megolcsóbbitásában rejlenek. » É s minél n a g y o b b lesz nálunk a m u n k a termelékenységgé, minél tökélete­ sebb lesz a termelési t e h n i k a , — m o n d o t t a Sztálin — annál g y o r s a b b a n hajíthatjuk v é g r e ezen l e g f o n t o s a b b gazdasági f e l a d a t o t , annál inkább rövidíthetjük m e g a megvalósításhoz ^szükséges idoszakot.« M i n d e n n e k a végrehajtása a nép életszínvonalának nagyarányú emelkedését teszi lehetővé. A tőkés rendszerben a népjövedelem j e l e n ­ tős részét a kizsákmányoló osztályok élősdi fogyasztása emészti fel. A z a n y a g i javaik termelésének és a tőkés halmozásnak növekedése a m u n ­ kásosztály v i s z o n y l a g o s és abszolút elszegényedésével párhuzamosan történik. A termelő eszközök társadalmi t u l a j d o n a és az a tény, h o g y a Szov­ j e t Szövetségben megszűnt az embernek e m b e r által való kizsákmányo­ lása, oda vezet, h o g y a termelés és a s z o c i a l i s t a halmozás növekedése a nép jólétének rendszeres fölemelkedését eredményezi. A dolgozók jólétének emelkedése a szovjet társadalom fejlődési törvényéhek tekinthető. A z új Sztálini ötéves t e r v n e m c s a k a háború előtti életszínvonal helyreállítását irányozza elő. h a n e m a népjövede­ l e m n e k több m i n t 30 százalékos növekedését, v a l a m i n t a szükségleti c i k k e k háború előtti fogyasztásának lényeges túllépését is. 1

A fogyasztás növekedése a termelés és fogyasztás közötti ellentét hiánya a Szovjet Szövetségben a s z o c i a l i s t a termelés nagyarányú e m e l ­ kedésének e g y i k forrása.- És ez egyúttal a S z o v j e t Szövetség alapvető gazdasági feladata sikeres megoldásának e g y i k l e g f o n t o s a b b előföltétele.

A S z o v j e t Szövetség gazdasági és társadalmi átalakulásának óriási Sztálini p r o g r a m j a új, dicsőséges m u n k a t e t t e k r e lelkesíti a s z m í e t né­ p e t . A z új ötéves t e r v befejezése jelentős lébés a S z o v f e t Szövetség alapvető gazdasági feladatának 'megvalósításában — hazánk előrehala­ dásában a k o m m u n i z m u s felé. É s a szovjet népet m a g a b i z t o s a * v e z e t i ezen az i'iton L e n i n és Sztálin n a g y Pártja.

A MAGYAR FASIZMUS IDEOLÓGIÁJA Irta: SÁNDOR PÁL

A reakciósok újabban előszeretettel hangsúlyozzák- h o g y a m a g y a r fasizmus születésnapja 1944 október 15, v a g y legalább is március I t , a m i v e l a z t akarják m o n d a n i , h o g y a magyarországi f a s i z m u s tulajáéi­ képpen erőszakos úton, h i t l e r i p a r a n c s r a jött létre. A m i tehát a fasiz­ m u s n e v e a l a t t Magyarországon végbement, abban a m a g y a r o k , m é g a m a g y a r fasiszták is ártatlanok. U g y a n e z e k a reakciósok azonban a felszabadulás előtt n e m g y ő z ­ t e k azzal dicsekedni, h o g y a m a g y a r fasiszták n e m hívei, követői, után­ zói, h a n e m m e s t e r e i az olasz f a s i z m u s n a k és a német h i t l e r i z m u s n a k . M é g jó emlékszünk a r r a az örömrivalgásra és büszkeségre, a m e l ­ l y e l P a p e n n e k , H i t l e r alkancellárjának e g y i k b u d a p e s t i tartózkodása a l ­ kalmával t e t t elismerő nyilatkozatát fogadták, a k i k i j e l e n t e t t e , h o g y a német n e m z e t i szocialistáknak, a m i legalább is az a n t i s z e m i t i z m u s t i l íeti, a m a g y a r o k v o l t a k a tanítói. Hasonlóképpen tanúskodott e m e l l e t t a konzervatív O r a t z Gusztáv, a k i a »Forradalmak kora« c. könyvében a z t írja, h o g y B e t h l e n p o l i t i ­ kája »bizonyos mértékben előfutárja v o l t az olasz fasizmus ée a német n e m z e t i szocializmus eszmekörének«. Bár e z e k k e l a n y i l a t k o z a ­ tokkal szemben f e l lehetne s o r a k o z t a t n i más n y i l a t k o z a t o k a t , a m e l y e k ­ b ő l kitűnik, h o g y m e n n y i elméleti és g y a k o r l a t i útmutatást k a p o t t a m a g y a r fasizmus az olasztól és a némettől végeredményben n e m az elsőbbség kérdése a lényeges, h a n e m az h o g y a m a g y a r fasizmus tör­ ténete a »szegedi gondolattal« kezdődik és o n n a n egyenes és követke­ zetes út v e z e t október 15-ig. H o g y nemcsak el n e m képzelhető a Szálasi-puccs és a n y i l a s rém­ u r a l o m a szegedi e l l e n f o r r a d a l m i kormány, a H o r t h y - r e n d s z e r , a bethle­ n i »konszolidáció«. Gömbös 95 p o n t j a . Károlyi G y u l a k o m m u n i s t a a k a s z ­ tásai, a Sztójayak és Káliayak nélkül, hanem, h o g y m i n d e z e k e t a k o r ­ s z a k o k a t egységes g o n d o l a t r e n d s z e r , u g y a n a z az eszmeiség, a fasiszta ideológia t a r t j a össze. M e l y e k ennek az ideológiának az alappillérei? 1. A n t i s z e m i t i z m u s , 2. fajelmélet, 3. i m p e r i a l i z m u s . 4. szociális demagógia. M i n d e z e k az e l ­ v e k egyformán megtalálhatók az olasz, német és m a g y a r fasizmusban. C s a k a szükségletekhez és lehetőségekhez, adottságokhoz képest m ó ­ d o s u l t a k , a l a k u l t a k , tolódtak el e g y i k v a g y másik irányba. A l e g n a g y o b b következetességet és világosságot Magyarországon a z a n t i s z e m i t i z m u s b a n látjuk. A k e z d e t C r g o v á n y és Siófok, a befejezés a D u n a feneke és a németországi gázkamrák. A m i a kettő között v a n , « s a k különleges céloknak megfelelő t a k t i k a . Először n u m e r u s clausussal és különbőzé zsidótörvényekkel el k e l l s z e d n i a zsidóságtól gazdasári és társadalmi pozíciót, azután t e r -

melőeszközeiket és v a g y o n u k a t , m a j d személyes ingóságaikat és végül életüket, d e ügy, a h o g y a n Szabó Dezső annakidején k i a d t a a jelszót: a » zsidókat s z e r e t e t t e l k i k e l l irtani«, — h o g y egyrészt a zsidók c s a k f o k o z a t o s a n érezzék n ö v e k v ő a n y a g i és létbizonytalanságukat, más­ részt p e d i g f o k o z a t o s a n részeltessenek e g y r e szélesedő rétegeket a zsidóüldözés folytán a z o k a n y a g i j a v a i b a n . í g y elkerülhető az e g y i k o l d a l o n a pánik és fejvesztett menekülés- az érftkek kimentése v a g y megsemmisítése, másik o l d a l o n p e d i g ennek a fokozatosságnak a se­ gítségével kielégíthetők a n ö v e k v ő igények. Előbb csak h a v i 80 pengős szinekúrák a Hóman-pubiknak, m a i d igazgatói állások a középrétegek­ nek és végül jegygyőrfik és szőrmebundák a »gyülevész-proletárnak«. E n n e k a módszernek az indokolására, alátámasztására p e d i g a f a i elmélet .szolgál, az árja fajnak a sémita fajjal szemben való m a g a s a b b rendüségének áltudományos elmélete, a m e l y e t a z o n b a n alaposan át k e l l e t t d o l g o z n i m a g y a r v i s z o n y o k r a , m i n t h o g y Magyarországon a t i s z t a árják nem a m a g y a r o k , h a n e m a cigányok és a német vérösszetétel-analizis kimutatása s z e r i n t a m a g y a r és a zsidó »faj« vérösszetétele c s a k n e m azonos. A fajelmélet tehát m a g y a r v i s z o n y l a t b a n turán-török ellentét­ ként j e l e n t k e z i k és ezzel a m i t h o s s z a l i g y e k s z i k a Málnási-féle törté­ n e l e m - , v a l a m i n t a magyarságtudomány i g a z o l n i e g y b i z o n y o s réteg yralomrahivatottságát n e m c s a k a zsidók, h a n e m a többi lakosság elnyo­ m o t t rétegei fölött is. A német n e m z e t i s z o c i a l i z m u s imperializmusának •^élettér-elméletét i s át k e l l e t t alakítani h a z a i v i s z o n y o k r a . E z az elmel e t nálunk a huszonöt é v folyamán különböző n e v e k e t v e t t fel. Első v t l t az i r r e d e n t i z m u s , a m e l y a z t i g y e k e z e t t b e l e v e r n i az e m b e r e k tudatába, h o g y m i n d e n nyomorúságunknak, elesettségünknek n e m az osztályura­ l o m , h a n e m T r i a n o n az o k a , a m e l y m i n d e n erőfeszítés és önfeláldozó m u n k a ellenére sem teszi lehetővé gazdasági boldogulásunkat. Befeje­ ződött ez az elmélet a Szálasi-féle Kárpát-Duna-Nagyhaza jelszavával, a m e l l y e l k a p c s o l a t b a n az o k o s a k és r a v a s z a k kifelé felháborodást m u ­ t a t t a k , befelé a z o n b a n elégedetten m o s o l y o g t a k , m e r t hiszen jól látták» h o g y a régi » N a g y - M a g y a r o r s z á g n a k « ezzel a nemzetiségi atomizálásáv a l tehetnek csak e g y utolsó kísérletet a r r a , h o g y a nemzetiségek egymásmellettiségének a hirdetésével szerezzék v i s s z a a magyarság felsőbbségét a Duna-medencében. A legszélesebb skálát a fasizmus ideológiai frontján a szociális de­ magógia terén láthatjuk. E b b e n a szakmában v o l t legkevésbbé járatts a m a g y a r fasizmus, legtöbb tehát a szolgai átvétel és utánzás, meddő és ügyetlen kísérletezés. Míg a m a g y a r fasizmus p l . az a n t i s z e m i t i z ­ m u s b a n elől járt a többi f a s i z m u s o k között, a d d i g aránylag későn i s ­ m e r t e .el a közvetlen és s z e r v e z e t t tömegbázis szükségességét. í g y az e l l e n f o r r a d a l o m a szociális kérdés megoldását a P r ó n a y - és O s z t e n b u r g féle különítményekre bízta és a parasztkérdés megoldásának irányát i s H o r t h y n a k az a k a r m o z d u l a t a jellemezte legjobban, a m e l y e s z a v a i t kísérte: »Ha p e d i g Nagyatádi л е т p a r í r o z . . . « , o l y a n m o z d u l a t , »mint a m i k o r v a l a k i visszájáról döfi másnak a bordái közé a böllérbicskát« ( D e n i c z y Üdön a k k o r i belügyminiszter vallomásából). A »keresztény. n e m z e t i úijászületés« j e l s z a v a azután csak Qömbés 95 pontjában öltött konkrét formát, de még ez a »nemzeti munkaterv«, m e l y e t »új stilusban«, színpadi külsőségek között h o z t a k nyilvánosság­ r a , sem k e l t e t t e a remélt hatást és Gömbös n e m g y ő z ö t t p a n a s z k o d n i , h o g y az e m b e r e k n e m tanúsítanak kellő érdeklődést a »nemzet j ö y ő j e « , a »tortenelmi idők«. a » n a g y események« iránt, h a n e m továbbra is k i s egyéni érdekeiket szolgálják.

E n n e k a felismerésnek a konzekvenciáit v o n t a le azután Szálasi, a m i k o r a tömegbázist rablóbandák s z e r v e z é s é v e l t e r e m t e t t e m e g és a r a b l o t t k i n c s e k e n v a l ó osztozkodást tüntette fel a »nemzet j ö v ő j e « , a »történelmi idők« zálogaként. FRAZEOLÓGIÁJA

M i l y e n v o l t az a n y e l v , a m e l y e n a fasiszták szóltak a tömegek­ hez? És sikerük m e n t i b e n köszönhető annak, h o g y eltalálták a z o k a t a szófordulatokat, kifejezéseket, mbnjdatokat, a m e l y e k v i s s z h a n g o t k e l ­ tették a l e l k e k b e n ? Ez a n y e l v n e m v o l t egységes. E z v o l t az első előnye; h o g y g o n ­ dosan megválasztotta, k i h e z szól. És e t e k i n t e t b e n n e m v o l t a k s k r u p u lusai. A p a r a s z t n a k földet ígért, a földbirtokosnak bebizonyította, h o g y á n a g y b i r t o k fenntartása n e m z e t i érdek, m i n t h o g y » ű g y mennyiségi, m i n t minőségi v e r s e n y tekintetében i s nagyüzemben a k i s b i r t o k o k át­ l a g a i t lényegesen meghaladó eredménnyel termeltetnek«. ( L á s d : V á g ó P á l : Munkanélküliség, Hitel,-Országépítés, 101. l a p ) . A munkás számá­ r a »az ősi m a g y a r hagyományok és a s z o c i a l i z m u s kettősségén n y u g v ó intézményes magyarszocilizmust« h i r d e t t e (Szüts I v á n : A N e m z e t i T á ­ bor, 14. lap)- — u g y a n a k k o r a m a g y a r i p a r t »hathatosan támogatni kí­ vánta, m e r t i p a r nélkül nincs n e m z e t i önállóság« ( u . o. 12. 1.) H o g y hatást érjen el, igénybevette a dicsőséges m u l t a t és a m e s z s z i a n i s z t i k u s jövőt, mozgósította a m a g a » i g a z a « m e l l e t t az egész n e m ­ z e t i történelmet, a vallást és az egyházat. D e u g y a n a k k o r m e g t a g a d t a — zsidó m i v o l t a m i a t t — K r i s z t u s t és v i s s z a a k a r t térni a pogány ősmagyarsághoz, a m a g y a r világnézetet a » v é r s z e z ő d é s szilárd t a l a p z a ­ t á n építvén fel, h o g y azután S z e n t István koronájára esküdjön, m o n d ­ ván, h o g y ez az eszme a kollektivitás letéteményese (»nincs magántu­ lajdon, m i n d e n a Szent István k o r o n a , m i n t eredendő közösség t u l a j dona«), — más oldalról v i s z o n t elutasította magától a f o r r a d a l o m g o n ­ dolatát és destruktívnak bélyegezte K o s s u t h o t és a 48-as szabadság­ h a r c o t . A könyvégetést a kereszténységgel i n d o k o l j a : » A k ö n y v é g e ­ tésre éppoly n a g y szükség v a n m a , m i n t ragály esetén a fertőtlenítésre. A z a p o s t o l o k cselekedeteiben m e g v a n írva, h o g y a hívők összehord­ t a k a rossz könyveket ós elégették. Már ők is tudták* h o g y a lélek újjászületése a rossz könyvek megsemmisítésével kezdődik Hason­ ló célból égették el a mohamedánok az a l e x a n d r i a i könyvtárat« (lásd R o c k G y u l a : I r o d a l o m és művészet) — és a zsidók kiirtását a m a g y a r népi közösségből való eltávolításnak n e v e z i . Ez a skála még szélesebb a kifejezésmódban. Első, erőtlen j e l e n t ­ kezésükkor gúny tárgyai v o l t a k a z o k a félművelt szolgai fordítások, a m e l y e k jellemzésére szinte szállóigévé vált a példa, h o g y az »an d e r H a n d v o n Tatsachen« ezen a fasiszta műnyelven n e m a z t j e l e n t i , h o g y »a tények világánál«, h a n e m »a t e t t d o l g o k k e z é n « . Közszájon f o r o g t a k az efféle kifejezések: rögvalóság, talajgyökér, — és egyes o r v o s o k h a j ­ landók v o l t a k ezeket a szófacsarásokat szerzőjük, a » n e m z e t v e z e t o testver« Szálasi tudathasadási betegségével magyarázni. P e d i g éppen a különösségük, furcsaságuk h a t o t t , — és ez v o l t a második előnye e n ­ nek a frazeológiának. Ismét csak Szabó Dezsőre k e l l u t a l n u n k , m i n t ő s r e : az ő b o m b a s z t i k u s , n a g y o k a t mondó stílusa l e t t a m i n t a , a köve-^ tendő példa az egész f a s i s z t a - n y i l a s vezércikkíró generáció számára. O l y a n lenyűgöző v o l t ez a stilus, h o g y még tisztes e g y e t e m i tanáro­ k a t is e l r a g a d o t t : » A cserkésznevelés o l y a n alapvető munkának n e v e z ­ hető, a m e l y n e k ütemesen sarkalló dinamikája az egész férfiéletet tevé­ k e n y megfeszülésben t a r t j a és teremtő életszolgálatra fesziti«. (Lásd

d r . M a r c z e l l M i h á l y : M i l y e n n e k k e l l l e n n i a m a g y a r férfinak?) S e n e ­ m e s tanférfiú elragadottságában bizonyára n e m érezte m e g a cserkész­ fiatalsághoz írott szózatában stílusának a b e r l i n i mocsárban tenyésző természetellenes szexualitás mellékízét. Hasonlóképpen nehéz elkép­ z e l n i , h o g y a F i a t a l M a g y a r s á g M o z g a l o m programjának szerzői s o k a t etimologizáltak v o l n a , a m i k o r leírták e m o n d a t o t : »Fiatal m a g y a r o k n e m z e t i megújulásának m o z g a l m a : o l y a n elszánás, a m e l y húsz é v tü­ r e l m e s várakozása, k e s e r v e s csalódásai után m i n d e n áldozatra kész m a g y a r lelkünkből s z a k a d t k i « . Annál több tudatosságot k e l l a z o n b a n feltételeznünk a z o k részé­ ről, a k i k n e m i l y e n o u t s i d e r - e k , h a n e m a m o z g a l o m v e z e t ő i , a fasiszta ideológia irányítói v o l t a k . H a megnézzük e n n e k az ideológiának az alap­ ját a k k o r természetesnek k e l l találnunk, h o g y a n n a k ködös m i s z t i k u s , b i z o n y t a l a n öltözetben k e l l e t t megjelennie. A gondolkodás helyét felvál­ t o t t a a »kitomas«, a számító latolgatás helyét a s u g a l l a t . A » N é p « c. n y i l a s k e r e s z t e s láp 1939 július .15-i számában egészoldalas c i k k e t írt a r ­ ról, h o g y . é l t a X V . században e g y N o s t r a d a m u s nevű e m b e r , a k i az összes történelmi eseményeket megjósolta, — és e jóslásai k ö z é t a r ­ tozván a v i l á g m e g v á l t ó H i t l e r is, ez a n n a k köszönheti elhivatottságát, h o g y »magábamélyedéssel, szinte a természet fölé e m e l k e d v e , a r r a a d a i m o n r a h a l l g a t , a m e l y már S o k r a t e s t is v e z e t t e « . M é g t i p i k u s a b b eleme e n n e k a frazeológiának a » k o r « kifejezés. K o r ­ szerűség, korfelelősség, k o r e s z m e , a k o r s z a v a , — n i n c s az a fasiszta írás, a m e l y b e n i l y e s m i elő ne f o r d u l n a . E l k e l l söpörni az útból azt, a k i n e m érti m e g az idő szavát, — h a n g z o t t az általános követelés ós ez egyaránt v o n a t k o z o t t m a r x i s t a munkásra és angolszász p l u t o k r a t a k a ­ pitalistára. H o g y k i m i t t e k i n t korszerűnek, az m i n d i g a p o l i t i k a i céltól és alkalomtól függ — s í g y a k o r követelményei mögött nincs e g y é b , m i n t homályos és felelőtlen blöff, a fasiszta demagógia lényege. Minél értelmetlenebb, üresebb, de kongó és csillogó ez a frazeológia, annál n a g y o b b a s i k e r e . A félművelt tudálékosság kihasználása is h o z ­ zátartozik ehhez a fasiszta fegyvertárhoz es m i s e m jellemzőbb e r r e , m i n t az, h o g y l i t e r a t i V á g ó Pál, a k i n e k fentidézett k ö n y v é t úgy emle­ gették a n y i l a s k e r e s z t e s pártban, m i n t hívők az evangéliumot, ezzel az értelmetlen és éppen ezért az értelmetleneket lenyűgöző képletével t e t t s z e r t r o p p a n t tekintélyre: kultúrigények Jólét F = : o = termelési önköltségek — I. kamatuzsora + I I . kartelldiktatúra + improduktív közterhek V a g y m i t szóljon az értelem ahhoz a »korszeru m a g y a r g o n d o l a t ­ h o z * , a m e l y , a teljesség kedvéért magyar-német s z ö v e g g e l jelent m e g és a m e l y a z t fejtegeti, h o g y »a m a g y a r flóra z s i d a j a : az akác, a m e l y épp úgy j ö v e v é n y , m i n t a zsidó és nagyobbszabásti térfoglalása időben e g y b e e s i k a zsidóság nagyszabású térfoglalásával« (Lásd Korszerű m a ­ g y a r g o n d o l a t o k — Zeitgemásse u n g a r i s c h e G e d a n k e n , 20. l a p ) és í g y tovább, párhuzamot v o n v a az akác és a zsidó között 96 o l d a l o n keresztül. . . . E r r e az elmúlt k o r s z a k r a v i s s z a g o n d o l v a , önkénytelenül is az j u t az e m b e r eszébe, h o g y n e m véletlen: amíg a fasizmus csak ezzel a t u d a t o s ködteriesztéssel, blöffölő frazeológiával d o l g o z o t t , a d d i g a szo­ c i a l i z m u s világos, közérthető, kristálytiszta, t a g o l t , az épület szilárd konstrukciójára emlékeztető fejtegetéseket hoz létre — L e n i n és Sztálin stílusát. M e r t valóban, n e m c s a k Te s t y l , c'est l ' h o m m e , n e m c s a k az egyénnek, h a n e m a társadalomnak is m e g v a n a m a g a stílusa.

A TANONCKÉRDÉS Irta:

BRINDZA

'

KÁROLY

A k a p i t a l i s t a társadalomban a termelési v i s z o n y o k a t a munkás t e l ­ jes kizsákmányolása j e l l e m z i . D e a kizsákmányoltak között is a l e g k i zsákmányoltabbak a t a n o n c o k . A t a n o n c o k a g y a k r a n négy évet is kitevő tanonc idő a l a t t n e m k a p t a k s e m i l y e n fizetést, sőt a legtöbb esetben még a munkásbiztosítás költségeit is, részben n e k i , v a g y szüleinek k e l l e t t v i s e l n i . N e m v o l t r i t k a eset az sem, h o g y a t a n o n c szüleinek fizetnie k e l ­ l e t t a m e s t e r n e k , a k i megengedte, h o g y a t a n o n c nála, — n e k i d o l g o z ­ hasson. A t a n o n c a »mindenes« v o l t , m i n d e n munkára felhasználták: uccát söpört, árút szállított, disznót etetett, padlót súrolt, m o s o g a t o t t , e g y s z ó ­ v a l m i n d e n t elvégeztettek v e l e — az ördög se v o n t a a munkaadókat felelősségre. Szakmunkában csak a k k o r alkalmazták, h a az említett m u n ­ kákat már elvégezte. A t a n o n c o k h e l y z e t e a falusi iparosoknál v o l t a legrosszabb. I t t g y a k o r i jelenség v o l t , h o g y a munkaadó a saját, v a g y bérelt földjét a t a n o n c c a l munkáltatta m e g . E g y k i s l e v e g ő n e m árt a g y e r e k e k n e k — mondogatták és azt hitték, h o g y a leghumánusabb d o l ­ got cselekszik. E g y p i l l a n a t r a sem g o n d o l t a k a r r a , h o g y a tanonc l e v e ­ gőjét a rövidebb munkaidővel — (a t a n o n c o k néha 14—16 órát is d o l ­ g o z t a k ) biztosíthatják. A tanonc egyenesen rabszolgájává vált a gyár, v a g y üzem t u l a j d o ­ nosának* de különösen a falusi i p a r o s n a k . A n y a g i kihasználásuk m e l l e t t , még a tettleges bántalmazás is n a p i r e n d e n v o l t . J o g a i k védelmét a m u n ­ kaadók egyesületére bízták (Ipartestület), a k i k ezt a j o g o t n a g y o n e g y oldalúlag értelmezték. — H a a t a n o n c n e m b i r t a már a kizsákmányolás és megalázás ezer fajtáját és o t t h a g y t a munkaadóját, egyszerűen rendőr­ r e l vitették vissza. És miért ne, hisz a rendőrség m i n d e n k o r i l y e n ü g y e ­ k e t szolgált. A z egész államgépezet tőkések kezében v o l t , ez az appará­ tus p e d i g a munkásosztály könyörtelen elnyomását szolgálta. Nálunk a Vajdaságban, különösen, a f a l u n v o l t súlyos a t a n o n c o k helyzete, ahol a már említett földtulajdonos k i s m e s t e r e k a végtelenségig kihasználták a szakmunkára szerződtetett i n a s o k a t . I t t a felszabadult t a n o n c o k n a g y százaléka n e m r e n d e l k e z e t t a legalapvetőbb szakképzett­ séggel sem. E z e k a képzetlen segédmunkások azután elkerülhetetlenül áldozataivá váltak az őket alkalmazó kizsákmányolásra éhes tőkéseknek, esetleg i p a r o s o k n a k . Jugoszláviában a t a n o n c o k áldatlan helyzetének is a népfelszabadító h a r c v e t e t t véget. A népfelszabadító h a r c o t a munkásosztály v e z e t t e és a n n a k győzelmes befejezése után az ország újjáépítésének is az élenjá­ rója m a r a d t . A munkásosztálynak az államhatalomban és a társadalom újjáalakításában vállalt szerepe e g y s z e r s m i n d e n k o r r a megváltoztatta a munkásság viszonyát a termelőeszközökhöz és a munkához is. A tör­ vényhozást is a dolgozók, a munkások, p a r a s z t o k küldöttei vették k e ­ zükbe. Ezután már természetes, h o g y a népfelszabadító h a r c vívmányai törvényalakban is megerősítést n y e r t e k . A m u n k a és a munkásvédelmi törvények sorozatából bennünket m o s t az 1946 tavaszán T i t o m a r s a l l aláírásával k i a d o t t tanonc-törvény érdekel, ebből is csak a n n y i , h o g y az gyökerestől megváltoztatta a t a n o n c és munkaadójának egymáshoz való viszonyát. E z z e l a törvénnyel a t a n o n c o k j o g i l a g is megszűntek m i n d e n k i kezelába l e n n i és elfoglalták kijelölt h e l y e i k e t a termelésben.

Lássuk hát, m i l y e n a t a n o n c a i n k h e l y z e t e a n e v e z e t t törvény v é g rehajtása után. A törvény végrehajtásának e g y i k legfontosabb eredménye az, h o g y n e m lehet többé 14 éven a l u l i g y e r m e k e t t a n o n c n a k szerződtetni. E z k i ­ zárja az iskolától e l v o n t fejletlen g y e r m e k e k alkalmazását a termelés­ b e n . I d e t a r t o z i k még az is, h o g y 3 évnél hosszabb időtartamra n e m lehet tanoncszerződést kötni, a m i megakadályozza a tanonc szükségtelenül hosszú i d e i g tartó tanonc-status-át. Ez az idő u g y a n i s bőven elég a r r a , h o g y a t a n o n c e g y meghatározott mesterséget elsajátítson. T e r m é s z e ­ tesen ez a tény már m a g a is megköveteli, h o g y a t a n o n c o t szakmán kí­ vül másra ne használják fel, a m e l y e t egyébként a törvény is m e g t i l t . A z inasok f i z i k a i épségének megőrzését és szórakozási lehetőségét b i z ­ tosítja a felnőttekkel egyenrangúvá t e v ő 8 órai munkaidő. E b b e a m u n ­ kaidőbe beleszámítódik az üzemek takarítása is, u g y a n i s a munkaidő után n e m lehet az inast takarításra felhasználni. Ilyenformán t a n o n c a i n k n a k j u t elég idő szórakozásra, tanulásra és pihenésre i s . E z t a célt szol­ gálja a törvény a z o n rendelkezése is, a m e l y m e g t i l t j a a 16 é v e n felüli t a n o n c o k túlórázását. — A túlórázás egyébként felnőttek számára is csak rendkívüli esetekben engedélyezik a munkafelügyelőségek. L é n y e g e s p o n t j a a törvénynek az is, a m e l y b e n k i m o n d j a , h o g y a t a n o n c o k a t n e m szabad többé a szakmunkán kívül más munkákra a l k a l ­ m a z n i , ezzel megszűnik a tanonc e g y i k l e g a g y a f u r t a b b módon való k i ­ zsákmányolása. — A munkaadók egyrésze u g y a n i s úgy vélekedett, h o g y ö »nem d o l g o z t a t j a az inasát a g y o n , rossz a l e v e g ő a műhelyben! — m e n j e n e g y k i c s i t disznókalját rendezni«. — így a falusi inastartó mes­ t e r , de n e m v o l t különb a h e l y z e t a városon sem, i t t c s a k az v o l t a kü­ lönbség, h o g y n e m a gazdaságban használták fel az inast, h a n e m kül­ döncöt, dajkát, kifutót, esetleg mosogatót csináltak belőle, a k i egész t a nonckodása a l a t t v é g e z t e a különböző szállító-munkások és cselédek munkáját. Tehát m i n d e n h o l módját ejtették a munkaadók az i n a s o k szakmán kívüli felhasználásának. A t a n o n c o k n a k a t ö r v é n y m a , — jogosan — fizetést biztosít, éspedig az első évben l e g k e v e s e b b 2.25 dinárt óránknént, a következő években p e d i g a munkateljestménye s z e r i n t m a x i m u m 6.25 dinárt óránként. A munkásbiztosítót a munkaadó f i z e t i . A törvénynek ez a rendelkezése tökéletesen megszünteti a t a n o n c o k anyagi kizsákmányolását. »Fizetest m i n d e n t a n o n c n o k k e l l k a p n i a — m o n d j a a tanonctörvény — még a b ­ b a n az esetben is, ha a munkaadó látja el k o s z t t a l és lakással az inast, a k k o r is köteles az előírt fizetésnek legalább 10°/o-át k i f i z e t n i . R e n d s z e ­ resen és időben k i f i z e t n i . A fizetést a munkaadó köteles az iskolában elköltött h e t i 12 órára is rendesen kifizetni«. A törvénynek ez a szakasza valóban e m b e r i színvonalra e m e l i l e g ­ f i a t a l a b b termelőinket, a j ö v ő szakkáder reménységeit, a t a n o n c o k a t . A törvénnyel szabályozott 8 órás m u n k a n a p n e m c s o r b u l h a t m e g az iskolába járással sem, u g y a n i s a t a n o n c n a k a h e t i 3 — 4 órás i s k o l a ­ időt beszámolják a n a p i 8 órás, i l l e t v e a 48 órás munkahétbe. E z m e g i n t óriási horderejű t a n o n c a i n k számára, m e r t a l e d o l g o z o t t n a p i 4 óra után még v a n elég m u n k a e r e j e , tehát elég friss, h o g y a t a n o n c i s k o l a előírt tantárgyait eredményesen végighallgassa. A Népuralom előtti r e z s i m e k a l a t t , a t a n o n c este járt iskolába, c s a k a k k o r , a m i k o r már a napi 9—10 órát ledolgozta. Természetesen a k k o r már, az amúgy is silány t a n a n y a g o t n e m t u d t a felfogni, — m e g t a n u l n i . E n n e k a kérdésnek az említett módon való vizsgálata a legcélszerűbb é s leghasznosabb úgy a tanonc, m i n t a munkaadó és az állam s z e m p o n t -

164

Brindza

Károly.

A tanonckérdés

iából is, — m e r t a t a n o n c másnap n e m o l y a n fáradt m i n t e g y m e g v e r t k u t y a , h a n e m frissen, munkaerejének teljében, e l e v e n e n f o g a munká­ hoz és í g y eredményesebb a termelése is. Nagyjából ezek volnának a tanonctörvény rendelkezései a t a n o n c o k a n y a g i és s z e l l e m i védelméről. E z e k e t a j o g o k a t a törvény k i v é ­ t e l nélkül, m i n d e n t a n o n c n a k biztosítja. Lássuk hát, h o g y a n valósítot­ ták m e g e z e k e t a j o g o k a t a g y a k o r l a t b a n , h o l sántítanak a d o l g o k , m i ­ b e n v a n a h i b a és k i k a h i v a t o t t a k a h e l y z e t e t ellenőrizni, a hibákat k i j a ­ vítani. Általánosan i s m e r t d o l o g , h o g y gazdaságunk három fő termelési s z e k t o r r a o s z l i k : állami, szövetkezeti és magánszektorokra. A z t h i s z e m , h o g y a tényállást fejezem k i , a m i k o r a z t m o n d o m , h o g y a m i l y e n m é r ­ tékben közeledünk ahhoz a s z e k t o r h o z , a h o l a magánérdekek a l e g k i rívóbbak, annál inkább találhatunk o l y a n eseteket, h o g y a t a n o n c o k a t a f e n t i t ö r v é n y figyelmenkívül hagyásával k e z e l i k és dolgoztatják. A kérdés taglalásánál rá k e l l m u t a t n u n k a r r a , h o g y a munkafelügyelöségeknek l e g k e v e s e b b a d o l g a az állami üzemek igazgatóságaival* míg a legtöbb a magánvállalatok, v a g y műhelyek t u l a j d o n o s a i v a l v a n . Ez n e m a z t j e l e n t i , h o g y m i n d e n állami üzemben tökéletesen keresztül vitték a tanonctcrvény rendelkezéseit. V a n n a k o l y a n üzemek, a h o l bár a d o l g o k rendezés a l a t t állanak, még m i n d i g küldönc v a g y szállítómun­ kákra is alkalmazzák a t a n o n c o k a t . I t t természetesen a gyári v a g y üzemi munkás-felügyelőnek* v a g y a s z a k s z e r v e z e t i c s o p o r t munkásvédelmi b i ­ zottságának k e l l ügyelnie az esetleges szabálytalanságok kiküszöbölé­ sére, n a g y o b b üzemekben p e d i g a személyzeti előadónak. A szövetkezeteknél és magánvállalatoknál p e d i g az a s z a k c s o p o r t köteles felügyelni, a m e l y b e a t a n o n c is t a r t o z i k . E z e k n e k a s z a k c s o p o r ­ t o k n a k szintén m e g v a n n a k a munkásvédelmi bizottságaik, a m e l y e k r e f o k o z o t t feladat és felelősség hárul, azért m e r t a magánüzemekben a t ö r v é n y betartásának ellenőrzése s o k k a l nehezebb. — Különösen áll ez a f a l v a k b a n , a h o l a s z a k c s o p o r t o k gyöngébbek, v a g y egyáltalán n i n c s e ­ n e k . I t t a h e l y i szaktanácsnak k e l l f o k o z n i a éberségét és támogatni a munkafelügyelőség munkáját. N o h a az iskolák közvetlenül a munkafelügyelőségek felügyelete alá t a r t o z n a k , a f e n t e b b említett s z e r v e k n e k és személyeknek is ügyelniök k e l l a t a n o n c o k rendes iskoláztatásának kérdésére. U g y a n i s m e g f i g y e l ­ hető, h o g y a t a n o n c o k e g y része, m é g m i n d i g n e m jár tanonciskolába. A t ö r v é n y , a r r a is kötelezi a munkaadókat, h o g y t a n o n c a i k a t feltétlen elküldjék az iskolába. E z t a kérdés a h e l y i munkafelügyelőséggel karölt­ v e , a t a n o n c o k n a k és az összes s z a k c s o p o r t o k n a k n a p i r e n d r e k e l l tíízniök< m e r t a t a n o n c o k s z e l l e m i előrehaladása és nevelése függ tőle. E b b e n a kérdésben s o k a n azt az álláspontot vallják, h o g y a t a n o n ­ c o k számára túl s o k a s z e l l e m i m u n k a és az elméleti kiképzéssel töltött idő, míg a szakmunkán k e v e s e t foglalkoztatják őket. Ez n e m födi a t é ­ n y e k e t , m e r t a h e t i 36 órai munkaidő a l a t t éppen elé>g idő v a n a s z a k ­ mában való g y a k o r l a t i munkákra, természetesen ezt az időt megfelelően k e l l b e o s z t a n i és felhasználtatni a t a n o n c o k k a l . A munkaidőnek ez a t a r ­ t a m a szigorúan megköveteli azt, h o g y a szakmán kívül s e m m i l y e n m u n ­ kára ne alkalmazzák őket. A 36 órás h e t i munkaidő és u g y a n c s a k h e t i 12 órás elméleti oktatás, tanulás, a lehető legreálisabb aránya a s z e l l e m i és a g y a k o r l a t i munkának. E z t az állítást egyébként igazolja az is, h o g y p l . Szuboticán az e d d i g i tanoncvizsgákon a t a n o n c o k 9 0 % - a szakmából jó eredménnyel v i z s g á ­ z o t t , míg az elméleti vizsgákon ( s z a k m a i elmélet, számtan, mértan, a n y a g i s m e r e t stb.) csak k b . ЗО^-а m e n t át jó eredménnyel.'Ez- a f e n t i

Brindza

Károly:

A tanonckérdés

165

ellenvetéssel ellentétben, a r r a kell, hogy ösztönözzön bennünket, h o g y fokozott figyelemmel kísérjük tanoncaink szellemi nevelésének kérdését; Szükséges és hasznos az iskolán kívül tanoncainkat rábírni az üzemi; v a g y s z a k s z e r v e z e t i elméleti s z a k k u r z u s o k látogatására i s . E z , de álta­ lában a z egész tanonckérdés n e m mellékes kérdés* hanem alapvető p r o b ­ lémája az ipari szakkáder nevelésnek. A z ország iparosítási és villamo­ sítási terveinek végrehajtásában a káder-kérdés ^elsőrendű szerepet ját­ szik. Tehát a z illetékesek, és valamennyien illetékesek vagyunk, így kezeljék a tanonc-kérdést. A s z a k s z e r v e z e t e k mellett a népi ifjúságnak is — ahová a tanoncok is tartoznak — nagy gondot kell fordítani a tanoncok nevelésére, de kü­ lönösen a pályaválasztás kérdésére. E z a kérdés u g y a n c s a k összefüggés­ ben v a n az ország iparosítási és villamosítási t e r v e i v e l — » A káderek oldanak meg mindent« — mondja Sztálin és ez így is v a n . Kádereink növelésétől és nevelésétől függ 5 éves gazdasági tervünk sikeres vég-* rehajtása. Tehát az említett okoknál fogva elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanonckérdéssel, mint káderkérdéssel foglalkozzanak gyáraink vezető­ ségei, szövetkezeteink és magánvállalkozóink egyaránt. A tanonc a jövő szakembere, így számolnunk kell úgy fizikai erőnlétével, mint szellemi előrehaladásával. Ebből a célból ajánlatos, hogy tanonctörvény áttanul­ mányozásával és a kérdés állandó napirendentartásával ellenőrrizzftk ezeknek a kádereknek, a jövő szakkádereinek fejlődését és előrehaladását.

A TANÍTÖ Irta:

LŐRINC

PÉTER

Trésa menekülne saját magától. Küzdene önmaga ellen, önmaga átépítéséért. Fáj n e k i a felmentő ítélet még mindig, fájnak a bírói t r i ­ bün, a nyilvánosság előtt ontott könnyek, a z egész valója elfenére tett igéret. Ü g y érzi, e g y őrizetlen pillanatban, valami idegen megszállott­ ság átkos önkívületében megtagadta leglényege!. F u t n a önmagától és tudja, hogy önmagában hordozza a gyűlöletes árulót. Hiába fmt bárhová, véle fut az. el n e m hagyhatja magától sohasem. Vonaton ül most is. D e most nem a belsp lényeg menekülteti. Arról már régen l e is tett, hogy futással mentse magát. M á r réig tudja: itt c s a k két útja v a n a szabadulásnak. V a g y önmagát hagyja e l valahol, v a l a m e l y árokszélen, talán a T i s z a habjaiban. D e e z n e m célravezető út. Ó, tudja* Trésa nagyon jól, hogy a pillanatnyi áruló mellett, vannak benne hatalmas értékek, erőforrások, szeretet és gyűlöiliet-kutak. v a n benne tehetség, tudás, írói és főleg beszélő, meggyőző képesség. Mindez nem halhat együtt a becstelennel. C s a k egy út áll így Trésa előtt: a z áruló renegát megtagadása és túlhaladása. Önmaga egységesítő átépí­ tése. És minél inkább fáj a meggyalázás, annál inkább kell ellene küz­ denie, őt Iába alá taposnia. Annál harcosabb kell legyen befelé, de e g y ­ úttal kifelé is: (mindazokkal szemben, akiknek e g y s z e r , e-gyetüen e g y s z e r sikerült betörni a gerincét: a szentistváni gondolattal és a n n a k képvise­ lőivel szemben. A társadalmi kérdés ígv teljesen elvész Trésa szemei elől.

D l ! a vomaitom és önmagába m e r ü l G o n d o l a t a i és tetteíi o l y a n liataAШ eflíientétet képeznek, h o g y sírni t u d n a tőíle. D e m o s o l y r a ferdiülroek a i k a i m e r t érzi, tiudja, h o g y a igondolat mégiis imagia alá gyűrt ai t e t t e t . E s (mosolyra ferdül a szája, h a körütoéz m a g a k ö r ű i N e m jószántábój u t a z i k . Kiatonai e g y e n r u h a v a n r a j t a : a Momarhiia egyeniruihájteu Tiestvérei elltem v i s z i k . És Trésá mégis m o s o l y o g . H i s z e n niem egyedül v i s z i k . S ia s o k f i a t a l , ^ele egyívású e g y é v e s önkéntes m i n d a töstvére. E g y i k s e m u t a z i k saját jószántából. E g y e k ők az a k a r a t b a n , e g y e k ér­ zésvilágukban, eigyek gondolkodásukban. C s a k m e g keM iszólallion és minid v e l e m e n n e k . P e r s z e m o s t még n e m . Míost n e m szólalhat m e g . Hiába a z e g y e n r u h a , hiába a közös f o r m a , ő m é g s e m változott e g y s z e r ű számmá. 'Nem, n e m tartják e g y n e k a sóik közül, a tömeg! e g y atomjának. N a g y becsben tartják. O t t u t a z i k v e l e e g y h a t a l m a s v i o i l i s a kupéban, közömbösen ujiságjába teflmetkezik, de Trésa t u d j a , h o g y az újságlap fcasiadékaiiin át 6t t a r t j a s z e m m e l . Hiszen i s m e r i a dumaparti város k é t ­ méteres góliát detektüvjót. a k i elállja a város uccáit a k i revolverével t e r e m t e t t .rendet a menekülők vasútállomásán és akii e g y k o r épen ömiaitta t o r l a s z o l t a el a "gimnázium folyosóját, o t t a szerb t e m p l o m ár­ n y a s kertjében. Trésá n e m szólalhat m e g . D e tudja, h o g y ennek is elkövetkezik аг ideje. A harctérre n e m követi m a i d a gőlftát. imiert a góliátokra a v á r o s Öábaa alaitti jajongó pincében v a n szükség. És T r é s a m o s o l y o g . R á m o s o ­ l y o g társadra és fláttatlan a c i v i l felé k a c s i n t és m i n d a n n y i a n megértik mosolyát és megértik szemjátékát. N e m . a t e t t e k ós g o n d o l a t o k n e m egyeznek. És ezért is folyiik m é g a belső lázas h a r c . A t e t t e k és g o n d o l a t o k közös egy vonaláért. Lázban viflilózniak idegei és .mosolyog. A z a felmentés megbabonázta. És jó> hotgy i t t a kétméteres góliát. M o s o l y r a készteti: v i s s z a a d j a önbizalmát, v i s s z a a d j a önbecsülését. M e r t azóta n e m sokat t e t t . És n e m sokat t e h e ­ t e t t . A T&sza (Partjára vetették, a szegedi g:niná:ziumba. h o g y elvágják a testvérek köréitől, h o g y 'légüres tér magányába csöPPientsék. N e m , n e m nyerték m e g ezzel a szentistváni g o n d o l a t n a k . Inkább érezte m a ­ gát szerbnek, m i n t bánmikor előbb. Kihiangsúlyozottabbain. M e r t a f a l a k önmaguktól e m e l k e d t e k közé «s az iskolatársak közé. É s csodáilatosképen a f a l a k e g y o l d a l t mélyen kitolódtak és föltűntek a távoli, e l h a g y o t t társak s a Tanító. S h a a C s i l l a g m e l l e t t e l h a l a d t — beninilevőnek érezte magát, e g v 'testnek a bennlevőkkel. N e m hagyták megszólalni és vigyázzák m i n d e n szemrebbenését. De a gondolataiit n e m ellenőri^ietik. És a mosolyát sem. És Trésa moso­ lyog. A v o n a t állomáshoz ér a végtelen bánáti rónán. A megadás kizök­ k e n t i gondolatsorából, a valóságra, testi szükségleteire éreztfti. L e u g r i k a vonatból s az állomási r e s t i felé t a r t . B e n y i t . — E g y pohár sört kerek- D e g y o r s a n . Pillantása h i r t e l e n e g y o t t ülő vendégen áll m e g . E g y magas, karcsú férfi ül o t t , ujjnélküli gallérköpenye még magasabbá, soványabbá* aszkétásan és v a l a h o g y mártírosan megnyúlná teszi alakját. Csak feketén csillogó s z e m e i szögezik a n y e r s való élethez, a valósághoz. E g y pohár ásványvíz áll előtte és mellette s z u r o n y o s puskával a vállán e g y csendőr ül. A Tanító, — v i l l a n át Trésán v a l a m i megélt öröm megszállottsága. — Tanítóm! És a keblére b o r u l n a .

— F i a m ! M o s o l y o g v a simogatják Trésát a szelíddé lágyult feke­ t e szemek. A csendőr h i v a t a l o s és muszájos zordsággal szólal m e g : — T i l o s m i n d e n beszélgetés! — R o k o n o m . . . — s i m o g a t lágyan* meggyőzően a Tanító hangja a csendőr felé és Trésa felé f o l y t a t j a . — Hát, igen. í g y v a g y u n k újból. T ö r v é n y s z é k i tárgyalásom v o l t . ö t é v r e ítéltek újból. M o s t kísérnek v i s s z a a C s i l l a g b a . És te? Trésa körül forrószél táncoltatja a p o h a r a k a t , üvegeket. Ö m a g a is felforrósodik. D e érzi, tudja, h o g y i t t n i n c s h e l y e semmiféle fiatalos ömlengésnek. I t t rövidnek ós tárgyilagosnak k e l l lenni, tárgyilagosnak, a m i l y e n a valóság. C s a k a szemeivel eseng felé. És szárazon, h o m o k o ­ sán b u k n a k k i a rövid, kemény s z a v a k . — B e s o r o z t a k . Társaimmal a kaszárnyába u t a z u n k . — H a l l o t t a m az esetedről. A felmentésedről. Trésa s z i v e hallhatóan z a k a t o l . H a elítéli? H a megítéli?! A Tanító! A k k o r hiába m e n t e t t e fel a törvényszék. M e r t az n e m számos. Csak a Tanító ítélete számos i t t a bánáti falu vasúti éttermében. — Jó. N a g y o n jó. M o n d j a a Tanító és végigsimogatja melegen tü­ zelő szemeivel. Trésa úgy érzi, h o g y érti a k i n e m m o n d o t t s z a v a k a t . A bátorítást a továbbhaladásra. És szilárdan m o n d j a már. — Igen. Ü g y értelmezem én is. — Talán együtt utazhatnánk? Beszállhatnék a kupédba? Trésa újra rókacsapdában érzi magát. Szinte körülnéz, nincs-e mö­ götte a h a t a l m a s árnyék. — N e m v a g y o k m a g a m . Kísérettel u t a z o m . — N e m ! A k k o r persze n e m ! E g y erős kézfogás és Trésa fut v i s s z a az e l h a g y o t t fülkébe. A v o ­ n a t z a k a t o l tovább, belefúrja magát a bánáti rónába és Trésa szive örö­ möt z a k a t o l a v o n a t zakatolásának ritmusával összehangolva. F e l m e n ­ t e t t e . A Tanító f e l m e n t e t t e . És rámosolyog rianó életörömmel a társakra. — T e m e s v á r ! — állanak fel és rendbehozzák egyenruhájukat. M e g ­ érkeztek. A góliát is lassan összehajtogatja újságját. Kiszállnak. A h a t a l ­ mas állomáson átvágva, k i j u t n a k a térre, i t t megállnak, m e n e t o s z l o p b a s o r a k o z n a k . A z őrmester átveszi a parancsnokságot. — Szakasz i n - d u l j ! Odavágják a b a k k a n c s u k a kőkockákra. I n d u l n a k a harctér váróter­ mébe, a kaszárnyába. H i r t e l e n megszólal v a l a k i a szakaszban. Trésa csak a hangot hallja. — A Tanító! M i n d a n n y i a n a jelzett irányba t e k i n t e n e k . A tér e g y i k sarkán o t t áll a mártírosan megnyúlt nyurgaságában a Tanító. S a p k a v a n a fején, ujjnélküli gallérköpeny h u l l le a válláról. Két kezét k a r b a téve áll, belé­ jük fúrja feketén tüzelő, hamvasztó bogárszemeit és mögötte o t t áll a csendőr, a vállán és fején túl meredő csillogó acéllal, a s z u r o n n y a l a töl­ tött f e g y v e r e n . M o z d u l a t l a n áll k a r b a t e t t k e z e k k e l , kezén megcsördül a b i l i n c s , végigkíséri szemfordulásával az elvonuló csapatot, m i n t h a m e g n e m bilincselhető szemsugarán át akarná átültetni beléjük a keménykö­ tésű legények gerincegyenesítő erejét. — A Tanító!

KÁRPÁTI RAPSZÓDIA (Regényrészlet) Irta:

ILLÉS B É L A

A tótokról tudtaím a z t is, h o g y sokan, több m i n t kétmillión élnek Magyarországon, a ruszinföldtöl n y u g a t fölé. T u d t a m továbbá, h o g y n a - g y ó n s o k tót vándorol k i Amerikába, *niert földjük n i n c s és. munkát n e m •igen k a p n a k M a g y a r o r s z á g o n . ElméJetileg i s m e r t e m hát a tótokat, de a valóságban sokáig c s a k e g y tótot láttam. G o v r i k o t . M í g e g y s z e r , két m a r h a v a g o n b a n h e t v e n k i l e n c tót érkezett Szolyviára. A tótokat a g y á r h o z a t t a , m i k o r megkezdték a z új gyár, a metilalko'hoLgvár építését. A h e t v e n k i l e n c tótot a gyárigazgatóság e g y b a r a k b a n h e l y e z t e e l . Apnennyiben én a d o l g o t m e g t u d t a m ítélni, ezek a tótok e m b e r e k v o l ­ t a k . E t t e k , i t t a k , beszéltek éppúgy, m i n t a s z o l y v a i a k . C s a k éppen más n y e l v e n beszélitek és m é g kevesebbet ettek. Ruházatuk éppoly k o p o t t v o l t . m i n t a ruszinoké, csak épphogy szé­ les bőrtüszőt h o r d t a k a d e r e k u k o n és bőrbocskort a lábukon. Reggeltől e s f e o t t d o l g o z t a k a z épülő gyáron, aztán m o s t a k , v a s a l t a k . íőztek. M i k o r besötétedett, n e m gyújtottak világot, (hanem a sötétben ülve éne­ k e l t e k . N a g y o n szomorú, n a g y o n szép d a l o k a t énekeltek. A tótok n e m d o l g o z t a k rosszabbul, m i n t a többi építőmunkások, mégis két krajcárral k i s e b b órabért k a p t a k , m i n t a m a g y a r o k , r u s z i n o k és zsidók. A s z o l y v a i a k n e v e t t e k az »olcso Janosokon«. A tótokról a z t beszélik, h o g y akárhova is kerülnek, mindenütt t a ­ lálnak ismerőst, barátot, r o k o n t . E g y d a l azt állítja, h o g y a kannibálok fogságába esett tót a kannibálfőnökben régi komájára i s m e r t . A m e n n y ­ országba i g y e k v ő tót p e d i g a k a p u t őrző Szent Péterben i s m e r t n a g y ­ bátyjára. A írni tótjaink azonban sokáig n e m l e l t e k Szolyván. s e m kör­ nyékén, se barátot, se r o k o n t . U g y éltek, m i n t h a r a j t u k kívül n e m v o l ­ n a élőlény a Kárpátok a l a t t . D e h o g y í g y . elszigetelten élve is m e g i s ­ m e r k e d t e k a s z o l y v a i v i s z o n y o k k a l , kiderült, a m i k o r a tótok m u n k a felügyelője. S a f r a n y i k . összetalálkozott Gagatkó Fjiodor p o l e n a i k o r c s márossal. akiben régnemlátott puszipajtására i s m e r t . S a f r a n y i k és G a ­ gatkó tizenkét év előtt egy T i m e s c u nevü erdélyi román p a r a n c s n o k ­ sága a l a t t m a g y a r huszárok v o l t a k — Amerikában, e g y t e x a s i vándor­ c i r k u s z b a n . E z a foglalkozás elég jövedelmező v o l t . de Gagatkó g y o m ­ r a n e m sokáig b i r t a . A z attrakció u g y a n i s , a m i t T i m e s c u m a g y a r h u ­ szárai m u t o g a t t a k , főleg — n y e r e g a l a t t puhított - - n y e r s lóhús e v é s é ­ ből állott. És ezt n e m m i n d e n g y o m o r b i r j a . A Gagatkóé például n e m b i r t a . E l m e n t hát titkárnak egy b a p t i s t a prédikátorhoz. Gagatkó örömében m a j d k i u g r o t t a bőréből, m i k o r régi huszárpajtását viszontlátta. A kiszolgálást feleségére bízva, elbeszélgetett Sáfrá­ n y o k k a l >>a régi jó időkről«, a m e r i k a i módra szódavizet k e v e r v e a z i t a l ­ ba. A szódával k e v e r t ánizspálinkának — a m e l y e t Gagatkó í g y viszkivé léptetett elő — förtelmes íze v o l t . de Amerikára emlékeztetett, h a n e m is ízével, legalább a készítési módjával. A két v o l t huszár a n g o l n y e l v e n beszámolt egymásnak az utolsó tíz esztendő eseményeiről. M i k o r már jócskán i t t a k . S a f r a n y i k rátért a r r a a kérdésre, a m i az oldalát fúrta: — M o n d d , m y f r e n d . miért n e v e z i k Szolyván a zsidókat m a g y a ­ roknak? — Azért, m e r t Szolyván a m a g y a r o k csak a zsidókkal együtt képeznek többséget. — Értem. Ez i t t ugyanúgy v a n , .mint Kassán. M o s t m é g c s a k e g y e t m o n d j m e g o l d f r e n d . H o g y a m a g y a r o k miért számítják a zsidó-

Illés Béla: Kárpáti rapszódia

_

k a t m a g y a r o k n a k : ez világos. D e miért n e v e z i k a zsidók önmagukat magyaroknak? — Na h a l l o d , ez is kérdés? H a a zsidó önmagát zsidónak vallja, a szomszédja már büdös zsidónak nevezi. H a m e g m a g y a r n a k v a l l j a magát, a k k o r ő n e v e z h e t i a szomszédját tetves r u s z i n n a k . D e mért ér­ dekel téged a n n y i r a a zsidó? — M e g m o n d h a t o m — felelte rövid gondolkozás után S a f r a n y i k — és m e g is m o n d o m . T u d o d , m y f r e n d — f o l y t a t t a s u t t o g v a — a d o l o g ú g y áH. h o g y m i , tótok két krajcárral kevesebb órabért k a p u n k , m i n t a r u s z i n , (magyar és zsidó munkások. A z t t u d o m Amerikából, h o g y valaki m i n d i g kevesebbet k e r e s , m i n t a többi. I t t a néger, o t t a zsidó, a m o t t a t ó t . . . A z o n töröm a fejem, h o g y lehetne ímegcsinálni. h o g y — ne érts félre, o l d f r e n d — szóval, mikép lehetne megcsinálni, h o g y a tót munkás u g y a n a n n y i t k a p j o n , m i n t a m a g y a r és h e l y e t t e a zsidó k a p j o n kevesebbet. A gyárnak m i n d e g y , h o g y k i az olcsó lános, de a tótnak n e m m i n d e g y . M i a l a t t S a f r a n y i k a z o n törte a fejét, h o g y lehetne e g y s z i n t r e h o z n i a tót és a m a g y a r munkás keresetét — a gyárigazgatóság m e g o M o t t a a kérdést. N e m a tótok órabérét e m e l t e fel két krajcárral, h a n e m a m a g y a r , r u s z i n és zsidó munkásokét szállította le. A szolyvaiak rettenetesen felháborodtak. D e gyűlöletük n e m a gyárigazgatóság ellen f o r d u l t , hanem a bérnyomó tótok ellen. — Megáll játok b i t a n g o k ! — A g y o n k e l l ütni a g a z e m b e r e k e t ! — I l y e t agyonütni n e m gyilkosság! Hisz a tót — n e m ember. A s z o l y v a i a k efféle d o l o g b a n könnyen döntöttek. N y e l v - és vallás­ különbségre való t e k i n t e t nélkül egyhangúlag elhatározták, h o g y »emberség.re tanitjak« a tótokat. Ebben az »oktato munkaban« m i n d e n s z o l y v a i munkás szívesen akaródzott résztvenni, de az okossás: ön­ mérsékletre i n t e t t . H a a r u s z i n o k is résztvesznek a tótok kioktatásá­ b a n , a k k o r a főszolgabíró b e l e a v a t k o z i k és l e c s u k a t j a a támadókat. L e h e t , h o g y a k k o r is b e a v a t k o z i k , ha csak m a g y a r o k v e r i k el a tóto­ k a t , de ez a beavatkozás n e m veszedelmes. A főszolgabíró ebben az esetben n e m a támadókat, h a n e m a megtámadottakat fogja l e c s u k a t n i . Határozatba m e n t tehát, h o g y a tótokat a m a g y a r o k fogják e l v e r n i és ebben a munkában csak egy-két zsidónak lesz j o g a résztvenmi. O l y a n zsidónak, a k i k e t m i n d e n k i m a g y a r n a k számít. S z o m b a t o n este — bérfizetés után — hangos v o l t a k o r c s m a . F o g y o t t a b o r és f o g y o t t a pálinka. Máskor s z o m b a t o n este két csendőr is vigyázott a korcsmára, m o s t a közelbe se jött csendőrféle. Szabad a vásár! A b o r tudvalevőleg bátorságot kölcsönöz. De ha o l y a n ember issza, a k i b o r nélkül is bátor, a n n a k a bor elveszi az eszét. í g y történt a s z o l y v a i m a g y a r o k k a l . M i k o r éjféltájt rámentek a tótokra, ész nélkül csinálták a d o l g o t . Két legény bedöntötte az ajtót, kettő két a b l a k o t tört be — aztán n e k i a tótságnak. — Üsdd a b i t a n g o t ! A m a g v a r o k ordítoztak, harsányan, de n e m sokáig. A tótok, v a g y ébren várták a támadókat, v a g y n a g y o n könnyű v o l t az álmuk, m e r t az első szóra v a l a m e n n y i e n t a l p o n v o l t a k . Ök n e m kiáltoztak, h a n e m ütöttek. Lécekkel, d o r o n g o k k a l , fejszenyéllel, székkel. A harc rövid i d e i g t a r t o t t . A m a g y a r o k teljes vereséget szenvedtek.

170

Illés Béla: Kárpáti rapszódia

R e g g e l i g Szevelila d o k t o r huszonkét sebesültet kötözött be. T i z e n ­ n y o l c m a g y a r t , négy tótot. R e g g e l , (mikor az a s z t a l o s épp azon fáradozott, h o g y legalább e g y e t l e n ép széket v a g y a s z t a l t fedezzen f e l a tótok barakjában, csen­ dőrök jöttek. A főszolgabíró tizenkét tótot hűvösre t e t t . A gyárigazgatóság t i l t a k o z o t t . — A legjobb munkásaink! Ártatlan e m b e r e k ! Megtámadták őket s ők védekeztek. E z m i n d e n bűnük. A főszolgabíró belátta, h o g y a gyárigazgatóságnak igaza v a n . K i ­ engedte hát a tótokat és heDyükbe — tizennégy r u s z i n munkást f o g a ­ t o t t be. M o s t a munkások t i l t a k o z t a k . — Ártatlan embereket f o g t a k l e ! A r u s z i n o k n e m v e t t e k részt a verekedésben. H a a tótok ártatlanok, ők m é g s o k k a l ártatlanabbak. Amflg k i n e m e n g e d i k őket, n e m d o l g o z u n k . K e d d e n r e g g e l a m a g y a r , r u s z i n ős zsidó imunkások letették a szerszámot. Délben már a p o l e n k a i fatelep is »leaillott«. Délután átra­ g a d t a sztrájk Hársfalvára. D e a tót munkások tovább d o l g o z t a k . A z éipítkezést és a tót b a r a k o t csendőrök vették körül. A s z o l y v a i munkások f o g a d k o z t a k , h o g y megmutatják a z o k n a k a »diszno totoknak«, h o g y h o l l a k i k az I s t e n . A tótokat megnyugtatandó, a gyárnak e g y cseh származású m é r ­ nöke, b i z o n y o s Szedlacsek nevű úr, ebédszünet a l a t t beszédet intézett hozzájuk, v a l a m i oáyan n y e l v e n , amiről ő a z t h i t t e , h o g v tót n y e l v . — T i n e m v a g y t o k aljas, b i t a n g szocialisták — szavalta S z e d l a csek — t i hű fiai v a g y t o k a m a g y a r hazának, hű alattvalói felséges királyunknak. A tótok n e m sokat értettek Szedlacsek szavaiból, de azt m e g é r ­ tették, h o g y Szolyván sztrájk v a n . Ebédszünet után h e t v e n k i l e n c tótból csaik huszonhárom v e t t e fel a munkát. Délután folyamán ezek is sztrájk­ b a állottak. Szerdán a főszolgabíró k i e n g e d t e a tizennégy r u s z i n t . De a sztrájk tovább f o l y t . A munkások a régi bérek visszaállítását követelték és a sztrájk átterjedt a Szolyvátóü e g y órányira fekvő volóci fatelepre is. Csütörtökön a gyárigazgatóság a m a g y a r , r u s z i n és zsidó munká­ sok számára visszaállította a régi béreket. A sztrájk tovább f o l y t . A m a g y a r , r u s z i n és zsidó munkások m o s t már béremelést követeltek a tót munkások részére is. L e g h a n g o s a b b a k a bekötöttfejű m a g y a r o k v o l t a k . U g y a n a z o k , a k i k pár n.a;p előtt m e g akarták v e r n i a tótokat. Csütörtökről péntekre virradó éjjel a gyárigazgatóságnak kitűnő ötlete támadt. K i d o b o l t a t t a , h o g y a sztrájkot antiszemiták szervezik — a Mózesvallású gyárigazgató ellen. E r r e a zsidó munkások lüptek előtérbe. Pénteken n e m a bekötöttfejű m a g y a r o k , hanem a kaftános zsidó munkások vitték a szót, az ősi héber próféták összes borzalmas átkait szórva a gyárvezetőségre. — Kendőzött babilóniai szajha, közeleg az ítélet dörgött a szó az igazgató pirosfedelű svájci villája felé. S z o m b a t o n a gyárigazgatóság m e g a d t a magát: a tótok u g y a n o l y a n bért k a p n a k , m i n t a többiek. A m e g e g y e z é s aláírása után a zsidó kultúregyesület elnöke E e l d m a n n . beszédet intézett a s z o l y v a i munkásokhoz: — És a k i ezentúl azt m e r i m o n d a n i , h o g y a tót n e m ember, az: g a z e m b e r német k u t y a ! — fejezte be szónoklatát.

VILÁGSZEMLE I r t a : Sulhóf Józtef A m i k o r Moszkvában összeül a Külügyminiszteri Tanács, h o g y elkészítse* a német é s osztrák (békeszerződéseket: a z emberiség sorsának é s j ö v ő j é n e k v e t i k m e g alapját a z elkövetkezendő időszakra. Ezúttal n e m e g y , a politikában a g y o n k o p t a t o t t szólamról v a n szó. M é l y és súlyosi ' t a r t a l m a t a d ennek a m e g állapításnak a z a körülmény, h o g y ezúttal M o s z k v á b a n vallóban a tartós b t k e v v a g y az ú j súrlódások m e l e g á g y a készül. A z első i m p e r i a l i s t a háború után* 1919-ben a bosszú és rövidlátás szabta m e g a (békefeltételeket. if?zúttaí s z ó sinus bosszúról. iMég kevésbé p o l i t i k a i rövidlátásról. M i n d e n oldalról p o n t o s a n i w e . ^ .szabott célokat követnek, a m e l y e k fulélezetí v o n a l a k b a n ' körülbelül í g y ihalá-v rózhatok m e g : 1. A m o n o p o l i s z t i k u s csúcsok i m p e r i a l i s t a világuralmi törekvései kiben e g y e ­ l ő r e a tőkésvilág f e l e t t i urálimat akarják /biztosítani, h o g y a z í g y kiépített tá­ maszpontokból k i i n d u l v a , később, r o h a m r a i n d u l j a n a k a világ többi része e l l e n . 2. A v a l ó demokrácia t ö r e k v é s e mindenütt békét teremteni , m e r t soha -még a béke n e m v o l t n a g y o b b létszükséglete az emberiségnek. Megj k e l l erostöciniök a tőkésállamck demokratikuís tömegeinek i s , h o g y d e m o k r a t i k u s országokra támaszkodva nyomást g y a k o r o l j a n a k é s f é k e z z é k a m a g u k imperialistáit. U\v a. d e m o k r a t i k u s e r ő k és ' h a t a l m a k magúik ils hadállások, ihelyzetelőny biztosítá­ sára törekszenek. Messzebbmenő, természetes célkitűzése összefogás a d e m o k ^ r a t i k u s erőkkel s z e r t e a viliágon a tartós béke biztosítására. 1

a

Természetesen >az i l y e n éles elhatárolás n e m t e l j e s e n p o n t o s . Dq a m o s z k v a i tamácskozásoik eredményei a s z e r i n t alalkulniak, sikerül-e 'megtalálni a megoldást o l y a n együttműködés megteremtésére, a m e l y b e n a kétféle, egymástál eltér a világnézeten alapuló rendszer, e g y m á s m e l l e t t , párhuzamosan m e g o l d j a a f e j l ő ­ dés kérdéseit a világban, a m i t Sztálin g e n e r a l i s s z i m u s z nagyon 4s elképzelhe­ tőnek t a r t . A nehézségeket n e m szabad túlértékelni, de n e m szabad lebecsülni .seuu H a , m i n t T r u m a n elnök k i j e l e n t e t t e , A m e r i k a valóban a p o t s d a m i határozatok e l v i a l a p j a i n áll, a k k o r a megegyezés alapja megvan. A p o t s d a m i határozatok a történelmi t a p a s z t a l a t o k a t , a iíejlődés tudományos alapossággal v a l ó kiszámí­ tását é s a 'tökéletes józanságot j e l e n t i k . A l a p j u k az, h o g y Németországban m e g k e l l semniiisíteni a n a g y b i r t o k o s és .finánctőke 'erőforrásait, m i v e l ezek a u i i i l i tariista és i m p e r i a l i s t a törekvések erőforrásai. V é g r e k e l l t e f ó t h a j t a n i a f ö l d r e ­ f o r m o t és a trösztök, k o r i c e r n e k , m o n o p o l o k feloszlatását é s — l e s z e r e l v e a túlméretezett német i p a r e g y jelentős részét, e if elszereléseket jóvátétel f i z e t é ­ sé r e -használják feli. E z z e l megszűnnek az aránytalanságok a túlfejlett német i p a r és a gazdaságilag e l m a r a d t és l e r o m b o l t kisállamokban, a m e l y e k n e k ujjáépítése ezzel: iineiggyorsul. E z a z t j e l e n t i , h o g y e l v e s z i k a z i m p e r i a l i s t a Némst-. orszáig terjeszkedésre hajtó erejét és megnövelik a kiisálilamok gazdasági erejét, a m e l y e k e d d i g függő h e l y z e t b e n és kiszolgáltatottságban v o l t a k a német g. z dasággali szemben. E z z e l átalakul a német nép életének és fejlődésének g a z d a ­ sági a l a p j a és természetszerűleg l e h a l , de iiiüindenkéippen lényegesen csökken az i m p e r i a l i s t a , erőszakos hódító s z e l l e m . E z e n n a g y o n józan p o l i t i k a i elgondol ásóknak a megvalósítására e d d i g , a n é ­ metországi s z o v j e t .megszállási övezeten éis a Lengyelországihoz c s a t o l t terüle­ t e k e n kívüli n a g y o n kevés történt. Kezdettől f o g v a m e g m u t a t k o z o t t és m i n d határozottabb formában m e g m u t a t k o z i k az angolszáísz 'monopolisták t e l j e s e n eltérő célkitűzése. A m o n o p o l i s z u k us tőke, a m e l y a 'háborúból m á r a m ú g y is a l e g n a g y o b b h a s z n o t húzta, saját vadászterületéül a k a r j a kiaknázni N é m e t o r s z á ­ got. A R u h r - és 'Rajna-vidéik i p a r i erejét n e m c s a k n e m a k a r j a gyengíteni, h a b á r ez a z i p a r i e r ő v o l t a néniét i m p e r i a l i z n t u s e g y i k legerősebb támasza, h a n e m a r r a a k a r j a kihasználni, h o g y rabságba v e t v e a német gazdaságot, e z e n k e r e s z ­ tül megszerezze magának és a m a g a erejével növelje u g y a n a z t a gazdasági é s

p o l i t i k a i befolyást a gazdaságilag e l m a r a d t a b b európai országokkal szemiben, a m e l l y e l Németország r e n d e l k e z e t t . M i n d a z , a m i
A h o g y a n az a m e r i k a i i m p e r i a l i z m u s világszerte kiszorítani i g y e k s z i k m i n ­ d e n versenytársat és e g y e d u r a l o m r a törekszik, — n e m kímélve természetesen az a n g o l m o n o p o l o k a t s e m , — Németországot is hármas célzattá} i g y e k s z e n e k korlátlanul h a t a l m u k b a keríteni. Í g y akarják biztosítani a német p i a c o t , .fejhasz­ nálni a német gazdasági erőt és szekerükbe fogni a német m i i i t a r i z m u s t .

Kurdely Edvúrd megállapítja, h o g y az amerikai monopolisztikus erők a hitleri i'dlam bukásában nemcsak a fasizmus, az ellenség és a, versenytárs felett aram tott győzelmet látták, hanem egyben, sőt elsősorban a lépcsőfokot savát imperia­ lista világuralmuk megvalósítása felé. Az amerikai monopolisztikus csúcsok hi­ szik, hogy nekik sikerül megvalósítani azt, ami Hitlernek nem sikerült. O t t ó Kuusinen az Európa f e l e t t i gyámkodásra irányuló törekvésekről írva, az angolszász reakciós körök kísérleteivel f o g l a l k o z i k , a m e l y e k a- S z o v j e t H a d ­ s e r e g által felszabadított keleteurópai államok belügyeinek és .gazdaságának befolyásolására irányulnak. Megemlékezik arról a nyomásról, a m e l y e t g a z d a ­ sági, p o l i t i k a i és földalatti m o z g a l m a k támogatásának eszközeivel g y a k o r o l n a k a keleteurópai államokra, a m e l y e k f e l e t t gyámkodni a k a r n a k . E z e k a N y u g a t i T ö m b , v a g y »Europai Egyesült A l l a m o k « jelszavával h i r d e t e t t , a valóságban imperia'lista t e r v e k , memcsak az egyes békeszerető országok függetlenségét f e ­ n y e g e t i k , h a n e m megnehezítik a tartós béke megteremtését is Európában és az egész világon. L e h e t e t l e n tartós békét t e r e m t e n i az ellenséges tömbökre oszló világban, ahol a nemzetközi együtt működést egy hatalom parancsumlmával

akarjak felváltani. Amikor az európai államok ma függetlenségüket védik, egy­ úttal a béke ügyét is védelmezik. Ez a megállapítás helytálló Németország tekintetében is, azzal a kiegészí­ téssel, h o g y Németország még n e m védelmezheti m a g a a függetlenségét. A z angolszászok v a l a m i német egyesült államok, v a g y egyéb szövetségi r e n d s z e r r e l akarják m e g o l d a n i a német kérdést, m e r t í g y az áramok egymáskezötti e g y e n " súlyozásában tartósan biztosíthatják az idegen m o n o p o l o k befolyását és h a t a l ­ mát. A S z o v j e t u n ó ezzel ellentétben az erős, központosított Németország m e g ­ teremtését kívánja, de n a g y b i r t o k o k , m o n o p o l o k és f e g y v e r g y á r a k nélkül, a d o l g o z ó nép vezetésével, m i v e l ez j e l e n t i kétségtelenül a ilegjobb biztosítékot a d e m o k r a t i k u s fej'ődésre. S e m m i esetre sem szabad m e g e n g e d n i egy wemiarí Németország megteremtését. A h h o z , h o g y a két ellentétes felfogás között előreláthatóan kia'aki/.ó e r ő ­ v i s z o n y o k a t lemérhessük, m e g k e l l ismernünk azon országok v i s z o n y a i t , ame­ l y e k a l e g n a g y o b b felelősséget v i s e l i k és í g y a 'legfontosabb szerephez j u t n a k a békefeltétel'sk megállapításánál. M e g k e l l ismernünk mindenekelőtt a n n a k a. k ö ­ zeledő gazdasági válságnak a tényezölt. a m e l y n e k előrevetett árnyéka máris érezteti hatását az Egyesült Államok politikájúiban és a m e l y n e k — kétségtele-

Jiiil — egyaránt lesznek kihatásai a z i m p e r i a l i s t a erőszak fokozódására és a d e m o k r a t i k u s tömeigek íejüődésére. Varga Jenő körülbelüli a j ö v ő é v r e t a r t j a esedékesnek az a m e r i k a i válság bekövetkezését. Amerikában a z i p a r i termelés 1946-ban az 1943-évihez képest több m i n t e g y h a r m a d d a l csökkent, az árúkészletek növekedése megkezdődött, a számításra szoruló n y e r s a n y a g o k tőzsde árai zuhanásszerűen esnek és az i p a r i részvények árfolyamai hason'ló irányzatot m u t a t n a k . M i n d e z a válság k ö zeiledtéről tanúskodik. A m i l y e n mértékben növekedik a v e s z é l y a m o n o p o l o k számára, ú g y i g y e k e z n e k a z t különböző erőszakos eszközökkel elhárítani. E z e k között szerepélnek a fegyverkezésre fordított óriási összegek, a .munkásvédelmi törvények hatályán kívül helyezése, a piac érdekéiben végrehajtott erőszakos beavatkozások má!s o r s z á g o k belügyeibe, ai b r i t •birodalom területén erőszakosan, az angol; érdekeik t e l j e s .mellőzésével végrehajtott terjeszkedések, a beszivárgás a tőkés államok gazdaságába, v a g y i s a tőke külföldre mentése, a f e g y v e r c s ö r letés, háborús uszítás e g y e s — m i n t ! Szta'lin g e n e r a l i s s z i m u s z m o n d t a — g y e n ­ gébb idegzetű p o l i t i k u s o k megfélemlítésére és v é g s ő , de n e m u-íolsó s o r b a n az a m e r i k a i ! b e l p o l i t i k a e g y r e kevésbbé d e m o k r a t i k u s átszervezése. A monopolisták befolyása a n n y i r a érvényesül Moszkvában, az a m e r i k a i küldöttség szerepében, a m e n n y i r e a m o n o p o l i s z t i k u s i m p e r i a l i s t a csúcsok az államcsúcsokkal összefonódva érvényesülni t u d n a k . A z állilamcsúcsokra a z o n b a n b i z o n y o s nyomást g y a k o r o l n a k a d e m o k r a t i k u s tömegek is. A d e m o k r a t i k u s erők fejlődése Amerikában és Angliában, a m u n k a i r a m és a termelési eszközök különbőz ős égénél fogva lényegesen eltérő. A z a m e r i k a i túlhajszoltán d o l g o z ó e m b e r ' s o k k a l nehezebben tér le iaz ökonomizmus vonaláról. A politikát még nemrégiben i s csak e g y i k üzletágnak t e k i n t e t t e , amiért jórészt az a m e r i k a i p o l i ­ t i k u s o k korruptsága fölelős. ) A munkástörvények megszüntetése, a d o g o z ó k teljes jogfosztottsága a m o n o p o l o k k a p z s i védekezését j e l e n t i a közeledő v á l ­ sággal szemben. Természetes, h o g y ezek az intézkedések megfelelő p o l i t i k a i felvilágosítás meíl'lett józanító!ag . h a t n a k a dolgozói tömegekre és az i p a r i m u n ­ kások s z a k s z e r v e z e t i szövetsége, a C I O m i n d j o b b a n letér a p u s z t a gazdasági ténykedésről és p o l i t i k a i téren is erősíti harcait a munkásság védelmére. A m o ­ n o p o l o k e g y e l ő r e megtalálták a másik s z a k s z e r v e z e t i szövetségben, az A m e r i k a i Munkaszövetségben a z t a z eszközt, a m e l l y e l ellensúlyozzák a C I O harcát, de a C I O e r e j e növekedőben v a n . M i k o r lesz k o m o l y p o l i t i k a i tényezővé, azt nehéz kiszámítani. W a l l a c e , Ikes, Pepper, a r o o s e v e l t i p o l i t i k a i v o n a l fen tartásának élharcosai m a g u k sem i n e r t e k nyíltan nekivágni egy h a r m a d i k párt megalakí­ tásának. E g y e l ő r e csak a D e m o k r a t a P á r t tisztogatásává'! kísérleteznek és csak sikertelenség esetén látnak hozzá a szervezéshez, h o g y az 1948-as választásokra felkészüljenek. A választások egybeesnek a gazdasági v á l s á g várható k i r o b b a ­ násának időpontjával. A d e m o k r a t i k u s erők nyomása nyilván igen n a g y . E z t tanúsítja T r u m a n elnöknek a saját d e m o k r a t i k u s tömegeknek szánt kijelentése, h o g y a p o t s d a m i határozatokról n e m térnek le. Steal, a józan ítéletei m i a t t e l ­ némított i s m e r t rádiéhírmagyarázó, azonban elsősorban arról a nyomásról ír, a m e l y e t a m o n o p o l o k g y a k o r o l n a k a Moszkvába utazó a m e r i k a i küldöttségre. E n n e k a nyomásnak látható j e l e i v a n n a k az egész a m e r i k a i megszállási p o l i ­ tikában. 1

*) Achjs-oji h e l y e t t e s külügyminiszter milliós üzletek szerzésére használja k i h i v a t a l i értesüléseit. E g y szenátort most l e p l e z t e k l e a húsipar érdekében k i f e j ­ t e t t tevékenysége m i t t . N a p o n t a előfordulnak hasonló leleplezések, a m e l y e k e t az a m e r i k a i nagyrészt természetesnek t a r t . D o l l e s , a köztársasági ,párt külpoli­ t i k a i tanácsadója, ,aki elkíséri Moszkvába M a r s h a l l külügyminisztert, a l e g n a ­ g y o b b trösztök jogtanácsosa és fivére a W a l i l s t r e e t e g y i k l e g n a g y o b b bankhá­ zának igazgatója.

174

Sulhof

József. Vitágszemle

U g y a n i l y e n jelenségek egyébként — a monoipolok n y o m á s - g y akó f á s á n a k eszközei — a z o k i s , a m e l y e k a felitörő a m e r i k a i mWtariizmuls itümetei. Msiiit a v o l t csatlós á'lil&mok békeszerződéseinek előkészítése idején a z a t a r r t b a m b a k í s é r ­ teitek, m o s t u g y a n ú g y fenyegetésnek é s ijesztgetésnek szánták: Amerikának a z Északi Sarík-vidéken v é g z e t t k a t o n a i kísérleteit, Grönland e r ő s z a k o s m e g v á s á r íáisát a hitelűik felmondásával m e g f e n y e g e t e t t dánoktól:, a z Izlandhoiz intézett felszólítást, h o g y lépjen be a z Egyesült Államokba, a z A l e u t o k megszállását, a z a n g o l - a m e r i k a i és az a m e r i k a i - k a n a d a i katonai szövetségek megkötését, a m e l y e k e t újabban 'Franciaországra, B e l g i u m r a és 'Hollandiára is k i a k a r n a k t e r j e s z t e n i é s m á s hasonlók. I d e .sorozhatok a kommunista-üldözések a g y a r m a t o k o n . Kínában a K o m m u ­ n i s t a P á r t kiklüldötteit a K u o m i n t a n g mellett letartóztatták é s eltösziör tör­ ténik m e g , h o g y t e l j e s e n m e g s z a k a d t m i n d e n érintkezés C h a n g ^ a i - S t a k k o r ­ mányzata é s a d e m o k r a t i k u s erők között. Indiában tömegesen (letartóztatják, f.tcai üldözések során lelövik a kommunistákat. K ö z e l é s Távolke liet m i n d e n országaiban, a h o l a z angolszász befolyás érvényesül, e g y r e elvadul';taibb ü'lldözés f o l y i k a d e m o k r a t i k u s erök e l l e n . T e r m é s z e t e s , ilioigy ezek a z esizközök n e m érhetik e l a kellő hatást, an-ná! kevésbé, m e r t Nagybritánnia, a m e l y e t -az a m e ­ r i k a i p o l i t i k a e g y r e súlyosabb i ü g g ö s é g b e s o d o r é s a m e l y i m p e r i a l i s t a c s e n ­ d ő r r é vált m i n d e n d e m o k r a t i k u s és i m p e r i a l i s t a - e l l e n e s megmozdulás elfojtására, siem támogathatja kellő súllyal és e r ő v e l az a m e r i k a i politikát, habár B e v i n e d d i g i politikájában m i n d e n t m e g t e t t az a m e r i k a i érdekek v é d e l m é r e . !

Az angol politika a z o n b a n , bármilyen hűségesen szolgálja is a munkáspárti kormány a m o n o p o l o k i m p e r i a l i s t a érdekeit, erősebben a tömegek befolyása a l a t t áll, m i n t a z Egyesült Államoké. A d d i g , a m i g A t t l e e é s B e v i n állnak a p o l i t i k a élén é s végrehajtó szervezetük m i n d e n l e g k i s e b b változtatás nélkül a z o n o s a k o n z e r v a t í v -párt gépezetével, t e t t e k b e n , intézkedéseikiben é s eseményekben n a m j u t kifejezésre a tömegnyomás. A február elején Angliáiban országszerte m e g ­ t a r t o t t 'külügyi értekezletek azonban n a g y o n k e l l e m e t l e n e k v o l t a k B e v i n s z á m á ­ r a . Bármennyire megválogatták a. t e r m e k b e bocsátott h a l Igatóságot, a l e g é l e ­ sebben bírálták a munkáspárti kormányt, a m e l y f o l y t a t j a a konzervatív m o n o ­ p o l i s t a i m p e r i a l i s t a poétikát. A szénválság, a m e l y n e k következtében Angliáiban a háborúra emlékeztető eflsötétítések m e l l e t t k ö z e l h a t millió munkás m a r a d t }dei.g3énesen m u n k a -nélkül, m é g k o m o l y a b b figyelmeztetés v o l t a p o l i t i k a i irány tarthatatlanságára. N a g y b r i t a n n i a K o m m u n i s t a Pártjának 19-iik kongresszusain és a z e z t folytatólag m e g r e n d e z e t t ' b i r o d a l m i konferencián a z o n b a n m á r e g é s z n y i l t állásfoglalás történt az i m p e r i a l "zmus e l l e n . E z a k o n f e r e n c i a e g y e d ü l á l l ó jelenség vol-t a z a n g o l b i r o d a l o m történetében. M i n d e n g y a r m a t i o r s z á g ikomimu•nistái elküldték delegátusaikat és a b r i t b i r o d a l o m kény telén v o l t tudomásul v e n n i , h o g y a z i m p e r i a l i z m u s e l l e n i h a r c élcsapata n a g y o n erös, s z e r v e z e t t é s n ö v e k v ő jelentőségű, ikülöniös'en a ' g y a r m a t i tömegeiknél, a m e l y e k e t elsősorban é r . n t és sújt a z i m p e r i a l i s t a p o l i t i k a . E n n e k kapcsán néhány eseményt k e l l inisg említenünk. A francia k o m m u n i s ­ táknak sikerült az a n g o l - f r a n c i a szövetségi •szerződésben o l y a n ife.ltételeket k i ­ eszközölni, a m e l y e k , Cachin megjelölése s z e r i n t , biztosítják, h o g y (Franciaország újjáépítése elsőbbséget é l v e z a német újjáépítéssel szemben. B e v i n alsóházi kü'iügyi e x r o z é j a , (Moszkvába indulása előtt, lényegesen eltért e d d i g i beszédei­ től és a z együttműködés szükségessége különleges hangsúlyt k a p o t t . A z , a m i t a f r a n c i a - a n g o l szövetségi szerződés enyhítésére elértek, óriási, jelentőségű F r a n ­ c i a o r s z á g helyzetére. A 'szövetség í g y n e m válik okvetlenül' azzá, a m i t C h u r ­ c h i l l ajánlott é s a m e l y n e k célja a . n y u g a t i tömb megalakítása v o l t . O l y a n , v é ­ d e l m i intézkedést j e l e n t h e t ez a német i m p e r i a l i z m u s feltámadásával s z e m b e n , a m e l y lehetővé t e s z i Franciaországnak m á s hasonló szerződések megkötését, elsősorban Csehszlovákiával, m i n t N é m e t o r s z á g másik oldalán e g y i k k g k ö z v e t -

tettebbül érintett államinál. A f r a n c i a nemzetgyűlés külügyi vitájában azoniháfl követelték, Ihogy (Franciaország ujjítsa f e l baráti k a p c s o l a t a i t a tJöhbi keteteuré­ pái álüammal, lengyeltorszáiggal, Jugoszláviával, íRotnániával é s Buitgáriával ís. M i v e l ezek a z országok írnia már la népi demokráciát képviselik, a f r a n c i a szándékok n e m j e l e n t h e t i k többé c s a k a régi püacok visszaszerzésére irányulló törekvéseiket, b a n e m inkább a védelem keresését az a m e r i k a i imp'erializmusisial szemben. Ezzie! Franciaország a demokrácia ílegnyugatabbra t o l t e r ő j é v é vállak. F r r e a szerepre szüksége v a n , m e r t egyébként e g y r é s z t azáltal, h o g y politikaijára m é g m i n d i g n a g y ibatáist g y a k o r o l a kétszáiz család i m p e r i a l i s t a é s monoipoMsztikus 'törekvé­ se, részben a súlyos gazdaságii körülimények következtében — (Franciaország; egyeilore n a g y o n alárendelt s z e r e r e t játszik a nemzetközi politikában és gaz­ daságban. A világgazdaság és az ennek összefüggéseit lebonyolító nemzetközi p o l i t i k a természetszerűleg erősen érzi a hatását a n n a k , 'hogy ai n y u g a t i nagyhatalmaknál a Ihatalomi .birtokosai m o n o p o l i s z t i k u s imperialisták. A r g e n t i n a nyíltan m e g t a g a d t a , h o g y szakítson F r a n c é v á ' , A n g l i a é s A m e r i k a rendszeresen száillít. Oíiaszország­ b a n újabb f a s i s z t a pártok s z e r v e z k e d n e k áldemokratikus jel&zaivakkal. Német­ országban o l y a n : nagyszabású náciösszeesküvést l e p l e z t e k le, h o g y m é g a z a n g o l a m e r i k a i me&szállóihatáságok is k o m o l y n a k és vészedé"mesnek ítélték. Ausztria, h a r c o l v a Jugoszlávia j o g o s követelései e l e n , e g y r e inkább a n y u g a t i i m p e r i a l i s ­ ták ügynökévé a népi demokrácia e l l e n irányuló ékké vá'ik. Görögországban f o l y n a k a h a r c o k és If o l y i k a vizsgálat, Habár ez a v i z s g á íat e g y r e .letagadhatatlianabbul tárja f e l az egész viilág előtt a z t a b o r z a l m a s , e m b e r t e l e n t e r r o r t , a m e l l y e l az .angol s z u r o n y o k tói támogatott királypárti f a s i s z t a kormányzat f e g y v e r e s védekezésre kényszeríti, a gíörög népet, A n g l i a i és A m e r i k a a m e g s z á l l ? : további fenntartásáról 'tanácskoznak. A n g V a a n y a g i segítséget k é r t e r r e a célra Amerikától, m i r e M a r s h a l l tábornok, külügyminiszter és A c h e s o n külügyminiszter-helyettes bejelentette a K o n g r e s s z u s t i t k o s tanácsa előtt, h o g y

y>át kell vállalnia a görög helyzet terheit, mert ellenkező esetbeti sikertelenek ma­ radnak mindazon erőfeszítések, amelyeket a\z elmúlt évben tettek, hogy Európá­ ban megteremtsék az egyensúlyt a Szovjetunió ellen«. U g y a n e z az A c h e s o n b é ­ l y e g e z t e a Szovjetunió külpOili:tükáját« lerösziakosinak és terjeszkedön'ek, »atni a szovjetkormány erélyes rendreutasítását váltotta k i . A nemzetközi m o n o p o l i s t a körökből (hallatszanak h a n g o k , h o g y a német összeesküvés és kísérőjelenségeinek jelentőségiét n e m k e l l eltúlozni, i r z a z o n b a n c s a k a r r a való, h o g y (elterelje a f i ­ g y e l m e t a tényleges sugalmazókról, azokról, a k k ezeket az e l e m e k e t .felbáto­ rítják, v a g y a m o n o p o l i s t a p o l i t i k a érdekében lázadásokat, összeesküvéseiket, v é ­ r e s polgárháborúkat enő szak ólnak rá a z európai népekre. A legyőzött fasiszta erők kísérlete, h o g y újból 'visszatérjenek a p o l i t i k a i p o r o n d r a , iNémetorszáigcn kiviül is angolszász báftorítáisokra vezethető v i s s z a . A magyar köztársaságellenes összeesküvés külföldi megbízottai Ausztriában a n g o l ügynökök jelenlétében tárgyaltak az osztrák legitimistákkal a Habsburg-Királyság visszaállításáról. A külföldön tartózkodó összeesküvők a bátorításon kívül a n ­ golszász országokban k a p t a k menedékhelyeket. A z i g a z i angolszász k a p c s o l a t o k leleplezése P & d i g . c s a k a közeljövőben várható, a m i k o r K o v á c s Bella, a K i s g a z ­ dapárt (főtitkárának vallomását nyilvánosságra hozzák. 1

iA ' M a g y a r Köztársaság ellen s z e r v e z e t t összeesküvés súlyos és véksökig k i ­ élezett b e l p o l i t i k a i h e l y z e t e t t e r e m t e t t Magyarországon. Elérkezett a piVanat, .hogy tisztázzák a h e l y z e t e t , m e l y e k a z o k az erők, a m e l y e k a népi 'demokrácia megerősödéséért, továbbfejlődéséért és azért küzdenek, h o g y M a g y a r o r s z á g be­ illeszkedjék a k ö r n y e z ő d e m o k r a t i k u s k e r e t e k b e é s k i k azok, a k i k a m a g y a r nép e l l e n törnek, h o g y az úri osztály kiváltságait visszaszerezzék. A Kisgazdapárt vezetősége a végsőkig m e n t Kovács Béla védélmezéseben. í g y e g y b e n a többi

176

Sulhof

József: VUágszemle

összeesküvődet is védte és bátorította. A z időközben megkezdődött főtárgyaláson elhangzott vallomások azután .rávilágítottak, m i késztette ai kisgazdapárti veze­ tőséget arra, hogy ilyen állást .foglaljon. Kitűnt, hogy sokkal többem és sokkal mélyebben kerültek az összeesküvésbe, m i n t az az első időben liáltható volt. A huzavonának Kovács Béla mentelmi- jogának felfüggesztése köriül, a Szovjet Had­ sereg- erélyes beavatkozása vetett véget, amikor a Szovjet 'Hadsereg ellen elkö­ vetett kémkedés, továbbá terrorszervezkedés miatt letartóztatták. Ez az erélyes lépés jó és hiasznos következményekkel jánt. A magyar úriosztáiiynak végre tudo­ másul k e l l vennie, hogy nem juthat többé szerephez. -.Magyarország nem él e l s z i ­ getelten. Ha Magyarország biztosítani kívánja függetlenségét éi azt, Víogy {ide­ geit imperialista befolyásoktól mentesen fejlődjék, akkor keresnie kell az együttműködést szomszédaival. A Szovjet Szövetség és Jugoszlávia támgoatására m i n ­ denkor számíthat a magyar nép d e m o k r a t i k u s törekvéseiben, de a r r a is el kell készülnie a régi bomlasztó POslitika ifeltámasztióinak, hogy határain többé nem idegen imperialista szolgálatban átló, klikk-uralmat nyögő országok állnak, lwnem olyanok, amelyek a magyar népet akarják segíteni saját érdekükben és nem egy klikket, amely saját népének is ellensége. Amikor a magyar d e m o k r a t i k u s erők m o s t a kormánykoalíció felbontását és a választások kiírásának kockázatát is vállalták, akkor már tudták, hogy a z elmúlt má'sfél év alatt a m a g y a r d o l g o z ó tömegek e g y r e világosabban látják helyzetüket. M a g y a r o r s z á g o t még m i n d i g igyekeznek felhasználni — Ausztriához hasonlóan — ugyanarra a szerepre, ame­ lyet H o r t h y M a g y a r o r s z á g a játszott: ugródeszka kelet felé. A m a g y a r belső meg­ erősödés a s z e r i n t h a l a d előre, m e n n y i r e t u d n a k ellenállni a n y u g a t i m o n o p o l i s t a nyomásnak. A most m e g s z a v a z o t t új, 15 millió dolláros áruhitel iš e g y i k e a kí­ sérleteknek, h o g y a m a g y a r gazdasági életet minél jobban lekössék a n y u g a t i monopolok számára. M a g y a r o r s z á g n a k kétségtelenül j ó l jön a segítség. E z m e g ­ gyorsítja a hároméves terv keresztülvitelét. A hároméves gazdasági t e r v nem­ c s a k .gazdasági, h a n e m e g y b e n a p o l i t i k a i átszervezés nagy t e r v e és a gazdasági sikerektől függ a p o l i t i k a i fejlődés s i k e r e i s . A z ország 'függetlensége azonban túlságosan n a g y ár v o l n a a nyersanyagokért é s valószínű, h o g y a k i s e b b h i t e l e ken kívül 'Magyarország inkább a tervszerű cseregazdálkodást v e s z i igénybe az ipari n y e r s a n y a g o k megszerzésére, a h o g y a n a z t már a S z o v j e t Szövetséggel,. Jugoszláviával és részben Romániával kötött k e r e s k e d e l m i szerződések m e g ­ jelölték.

• A világ d e m o k r a t i k u s tömegei ismét M o s z k v a felé t e k i n t e n e k é s o n n a n v á r ­ ják, h o g y a F o t s d a m i és j a l t a i határozatok érvényesüljenek. A tanácsköztársa­ ságok Legfelsőbb Tanácsának választásain o l y a n h a t a l m a s tömegek nyilvánítot­ ták b i z a l m u k a t a kommunisták és Pártonkívüliek tömbje iránt, h o g y a szavazás­ tól távolmaradottak számát csak ezrelékekben i e l i e t kifejezni!. A szövetségi L e g ­ felsőbb Tanács ülésén p e d i g , a z új költségvetés elkészítésekor kitűnt, h e g y a múlt évben, új ötéves t e r v első szakaszában n e m c s a k teljesen megvalósították az előirányzatokat, h a n e m n a g y o n s o k téren túl, i szárnyaltaik a z t . A z új költ­ ségvetés már h a t v a n milliárd r u b e l l e l n a g y o b b összeget irányoz elő a gazdasági, kulturális és szociális szükségletek fedezésére, m i n t a múlt évben, u g y a n a k k o r Pedig öt m i l l i a r d r u b e l l e l leszállítja a hadügyi tárcák költségvetését. A S z o v j e t H a d s e r e g napjának megünneplésén a világbéke és biztonság l e g h a t a l m a s a b b őre m u t a t t a m e g erejét, de a S z o v j e t 'Szövetség következetesen építeni a k a r és bé­ kére készülődik. Ebben a készülődésben az a világ m i n d e n k i s e m b e r e számára mgnyívgtató e r ő m u t a t k o z i k m e g , h o g y a S z o v j e t Szövetség és H a d s e r e g e a b é ­ kés építő munkában még h a t a l m a s a b b e r ő v é fejlődik, a m e l y nélkül többé n e m lehet dönteni a világ sorsáról. A S z o v j e t Szövetség, a körülötte csoportosuló új demokráciákkal az élen halad. Gazdasági válság v e s z é l y e a s z o c i a l i s t a termelési: r e n d s z e r folytán' nem s

fenyegeti és ugyanakkor, amikor a tőkés világban egyre nagyobb riadalommal, mind kapkodóbb elővigyázatossági és elodázó intézkedésekkel várják a iga&dasági válság kirobbanását, a szovjet kormány folytatja szívós harcát, hogy a monopolisták kapkodásainak olykor kiéleződő következményeit elfórítsa a világ felől. E z nyilvánul meg a Biztonsági Tanács ülésén, amikor Albánia védelmére kel a szovjet delegátus, tehát egy kis állam védelmében szólal fed, de akkor is, amikor egészen nagyjelentőségű kérdésről, a leszerelésről és az atomerők ellen­ őrzéséről tanácskoznak. Ha eddig, a szovjetövezeten kívül, nem is történt sok a német junker szel­ lem kiirtására és a militarista imperializmiu.s eröiríek megsemmisítésére, oéihány eredmény felmutatható. Az egyik legnagyobb jelentőségű porosz állam felosz­ lásának kimondása. Megszűnt az a porosz állam, ameiiy a Nagy-frigyesi erőszak terméke volt, Bismarck vastiikle nyomán vált azzá az egész világra veszedelmes, békebontó nagyhatalommá, amely harminc éven béliül kétszer egymásután tá­ madt a világibékére és az emberiség nyugalmára és Hitler teremtette meg, a po­ rosz állam vezetésével a monopolista reakciiós csúcsok és az államhatalmi csú­ csoknak azt a szoros egybefonódását, amelyből a fasiszta totális állam kiala­ kult. Poroszország jelentiős részét felosztották és a porosz állam többé sohasem támadhat fel. Moszkvában gondoskodnak majd arról, hogy a szelleme se tér­ hessen vissza kísértenie A küliügyminisz-ter-helyettesdk londoni értekezlete gondosan előkészítette a moszkvai tanácskozások napirendjét. Bevin moszkvai időzését arra is felhasz­ nálja, ihogy a szovjet-angol együttműködés kimélyítését előkészítse. A kisembe­ rek, a dolgozók milliói pedig bizakodássá! tekintenek Moszkva felé, amely most a világ imiínden országa kisembereinek, dolgozóinak ibékevágyát testesíti meg. E z a békevágy, a nyugalom és békés fejlődés vágya jelenti azt a 'hatalmas erőt, amely a Szovjetunió álláspontjának erkölcsi alapon nyújt — és fékezi a mono­ polisztikus imperialista csúcsok tevékenységét. 1947. március 3. a

FIGYELŐ A NŐK FÖLSZABADÍTÁSA I r t a : J E KÉMJE V A

M.

A cári Oroszországban nagyon nehéz helyzete voit a nőknek. Ú g y ­ szólván semmi joguk sem volt. A z állami és a családi életben egyaránt elnyomták őket. A nőnek nem volt semmiféle politikai joga, választó­ joga sem. Nők nem voltak beválaszthatok se a birodalmi dumába, se a helyi önkormányzati szervekbe. A nők nem léphettek s e m a z álla­ mi, s e m más közintézmények szolgálatába. A gyárakban igen s o k nő dolgozott, azonban, bár a rendesnél hosszabb volt a muínkaidejük, a női munkás c s a k fele annyi munkabért kapott, mint az ugyanazon mun­ kát végző férfimunkás. A cári törvények értelmében a feleség a férjjel szemben teljesen függő helyzetben élt. M é g saját okmányai s e m voltak, c s a k a férj o k ­ mányába jegyezték be és h a valaihova eltávozott, a férjnek joga volt a rendőrség igénybevételével visszahozatni. A cári Oroszországban a nő neíhezen szerezhetett iskolai képesítést és c s a k ritkán fordult elő, hogy nő tudományos, kérdésekkel! foglal­ kozzék. Nagyon kevés nőneik volt főiskolai képesítése, — egyesek kül­ földre utaztak, hogy ezt megszerezibessék. A falusi nő még a z etemi iskolai képzettséghez i s nagyon neíhezen juthatott hozzá. Legnagyobb részük még írni-olvasni se tudott és az

apa, m a j d a férj alázatos rabnője v o l t . Oroszország -legkiválóbb férfiai, a k i k a haladás eszméit hirdették és sürgették a társadalom át­ alakulását. — védelmükbe vették az o r o s z nőket és h a r c o l t a k felsza­ badításukért. N a g y költők, m i n t T a r a s z Sevcsenko, M . A . N e k r a s z o v , legszebb müveikben az o r o s z nő n y o m o r u l t , reménytelen életét ész­ lelték a cári Oroszországban, a f i a t a l lányok és a p a r a s z t anyák szen­ vedéseit és könnyeit tárták a világ elé. Más világhírű orosz írók is sokat írtak az orosz nők sorsáról, í g y L . N. T o l s z t o j , a k i e g y i k regényében, az »Anna Kare-nyiiná«-ban e g y f i a t a l nő tragédiáját örökítette m e g . —• A. M . G o r k i j p e d i g több mü­ vében írt a régi orosz társadalom különböző rétegeihez tartozó nők jogffosztottságáról, e l n y o m o t t és megalázott életéről. A FÉRFIAKKAL

VALÓ

EGYENJOGÚSÁG

A szovjet h a t a l o m a z Októberi F o r r a d a l o m után azonnal a férfiak­ egyenlő j o g o k h o z j u t t a t t a a nőket. U g y a n c s a k az Októberi F o r r a d a l o m első napjaitól k e z d v e , kemény h a r c o t f o l y t a t o t t a kormány a nők tényleges felszabadításáért. A tör­ vényhozás útján h o z o t t r e n d e l e t e k e n kívül g y a k o r l a t i rendszabályokat is léptettek életbe olyirányban, h o g y javítsanak a nők gazdasági h e l y ­ zetén, és megteremtsék a nők teljes egyenjogúságának feltételeit. A szovjet ország a l a p törvény ében szilárdan leszögezte a nők e g y e n ­ jogúságát, és p e d i g az Alkotmány 122 szakaszában: kal

» A nő a Szovjetunióban e g y e n j o g ú a férfival a gazdasági, ál­ l a m i , kulturális, társadalmi és p o l i t i k a i élet m i n d e n terén. A nők e jogainak megvalósítását biztosítja: a nőnek a férríivai való egyenlő j o g a a munkára, a m u n k a díjazására, üdülésre, társadal­ m i biztosításra és műveli:désre, az a n y a és a g y e r m e k érdekeinek állami védelmié, a nőknek járó íiizetett szabadság -terhesség esetén, a szülőotthonok, csecsemőotthonok és óvodák sűrű hálózata.« GONDOSKODÁS

AZ

ANYÁKRÓL

A szovjet ország több törvényben könnyíti m e g a dolgozó a n y a helyzetét. A Szovjetunióban erőteljesen valósították m e g az a n y a és csecsemővédelmet. A terhes nő hosszú, fizetélses szabadságot k a p és díjtalan o r v o s i k e z d é s b e n részesül. N a g y számmal létesítettek o l y a n i n ­ tézeteket, amelyékben az o r v o s o k díjtalanul a d n a k tanácsot a k i s g y e r ­ m e k e k gondozására vonatkozólag és ahol különleges, táipláló ételeket adnak g y e n g e g y e r m e k e k n e k . M i n d e n nagyvállalatnál, gyárnál és üzem­ nél v a n csecsemőotthon és óvoda. A m u n k a idejére oda v i s z i g y e r m e ­ két a dolgozó a n y a , munkásnő v a g y tisztviselőnő. A f a l v a k b a n a '.me­ zei munkálatok tartamára csecsemőotthonokat és óvodákat létesítenek, ahol a g y e r m e k e k állandó felügyelet a l a t t v a n n a k és az állam terhére jó ellátást k a p n a k . A szülőnők ú g y a városokban, m i n t a f a l v a k b a n jól! felszerelt szü­ lőotthonokban díjtalan ellátásban és o r v o s i segítségben részesülnek. A z állam a g y e r m e k e k egészségéről való gondoskodás terén is az anyák segítségére siet. Számos gyermekszanatóriumot n y i t o t t a k m e g és m i n ­ den nyáron pionirtáborokat és gyermeknyaraltatási szerveznek. Szü­ léskor m i n d e n a n y a segélyt k a p az államtól, m e l y m i n d e n következő g y e r m e k születésekor f o k o z a t o s a n e m e l k e d i k . Többgyermekes anyák rendszeres, n a g y államsegélyt k a p n a k , a m i lényegesen megkönnyíti g y e r m e k e i k felnevelését. Egyedülálló anyák is k a p n a k államsegélyt.

A Szovjetunióban a nőnek n e m k e l l s e m m i t sem költenie g y e r m e ­ tanítására. A z állam álílandó gondoskodása a gyermekről természetesen i g e n k e d v e z ő e n ihat az a n y a részvételére a termelő munkában^ A f o r r a d a Honn első n a p j a óta e g y r e j o b b a n fejlődött a létszükségletek kielégítése: közös étkezőhelyiségek, mosodák, a közösséget szolgáló e g y é b intéz­ mények felállítása, m e l y e k s o k házi gondtól szabadítják m e g a nőt és időt biztosítanak n e k i a m u n k a , a tudomány és a művelődés m i n d e n -terén v a l ó tevékenységre. . A s z o v j e t kormány gondoskodása és segítségnyújtása révén s o k nőnek nyílt alkaíma a tudomány és a tehniíka (minden ágazatában m a ­ gasabb képesítés elnyerésére. És fontos állásokat töltenek be az állami és társadalmi intézményeknél. S o k e g y s z e r ű p a r a s z t - és munkásnő t e t t s z e r t országos hímévre. 1936-ban A n n a I v a n o v n a S c s e t i n i n a e g y óceánjáró hajó kapitánya l e t t és két világkörüli u t a t t e t t m e g . L e b e g y e v a és A n n a J u t k i n a k o l hóztagok világrekordot érték el a b u r g o n y a é s zöldségtermelésben. 1937-ben V a l e n t i n a G r i z o d u b o v a és PolrJna Osziipenko női pilóták né­ hány r e k o r d o t állítottak: f e l a nemzetközi repülés terén. P o l ina O s z i p e n k o , V e r a L o r n a k o és M a r i n a R a s z k o v a 1938-ban hidroiplánon, teszállás néilkül, tették m e g a légiutat Szevasztopolból A r c h a n g e l s z k b e . E g y é v múlva V a l e n t i n a G r i z o d u b o v a , Poüna O s z i p e n k o és M a r i n a R a s z ­ k o v a sikeres távolsági repülést h a j t o t t a k v é g r e , feszállás nélkül Szibé­ rián át. ke

TÖBB

MINT

KÉTSZÁZEZER

MÉRNÖK

NŐ

A nők előkelő h e l y e t f o g l a l t a k el a szovjet értelmiségben i s . 750 ezer tanítónő o k t a t a szovjet iskolákban, körülbelül 100 ezer orvosnő és több m i n t 200 ezer mérnöiknő d o l g o z i k a Szovjetunióban. Sdkszáz nő a d elő a főiskolákban. Több m i n t 33 ezer női tudományos munkaerő d o l g o z i k a tudományos kutatóintézeteikben és laboratóriumokban. A s z o v j e t tudomány terén k o m o l y eredményeket értek e l a nők. közülük s o k n a k az egész országban i s m e r i k a nevét és tekintélyük v a n a t u d o ­ mányos világban. S o k nö n y e r t el Sztálin díjat a tudomány, a t e h n i k a , a művészet és az i r o d a l o m terén v é g z e t t kiemelkedő munkásságukért. A szovjet h a t a l o m óriási lehetőséget nyújtott a nőknek a tanulás, a tudomány és a művelődés útjain való előrehaladásra. A z általános oktatás egyformán k i t e r j e d a fiúkra és a leányokra. 1940-ben a t u d o ­ mány legkülönbözőbb ágazataihoz tartozó szakképzett munkásokat n e ­ v e l ő főiskolák hallgatóiinak körülbelül a fele nő v o l t . A német-fasiszta rablók ellen vívott Honvédő Háborúban a s z o v j e t nők i s . m i n t az egész szovjet nép, k e g y e t l e n megpróbál tatásokon m e n ­ t e k keresztül, de erkölcsi és szellemi erőik, vallamint p o l i t i k a i érettsé­ gük becsülettel állta k i ezt. A szovjet kormány felhívására a szovjet nép milliói siettek gyári és mezőgazdasági munkára, h o g y helyettesítsék a f r o n t r a v o n u l t fér­ j e i k e t , apáikat, u l e t v e fitestvéreiket. Igen n a g y szerepet játszott a szov­ j e t i p a r megerősödésében a háború a l a t t é ^ a hadsereg fegyverrel, lőszerrel és élelemmel való ellátásában a nők bátorsága, önfeláldozása és m u n k a s z e r e t e t e . Különösen a f a l v a k b a n , a mezőgazdaságban dolgozó kolhózmunkásnők vették m a g u k r a a h a d b a v o n u l t férfitaik nehéz miunkájának teljes súlyát. A háború egész ideié a l a t t e g y p i l l a n a t i g sem v o l t élelmiszerhiány a Vörös H a d s e r e g b e n . Ez a szovjet parasztnők óriási érdeme.

ISO

Figyelő VITÉZ

KATÓNAK

A szovjet nők a z o n b a n a háborúban n e m c s a k m i n t kiváló munká­ sok, h a n e m m i n t v i t é z katonák is kitűntek. A s z o v j e t h a z a s o s e m f o g j a e l f e l e j t e n i a női h a r c o s o k hőstetteit. A V ö r ö s H a d s e r e g h a r c o s a i n a k s o r a i b a n éppen úgy, m i n t a partizánosztagokban o t t v o l t a k az önként jelentkező nők: m i n t felderítő repülők, légvédelmiek, v a g y m i n t ápoló­ nővérek. A szovjet nép női hősei közül s o k a n teljesítettek szolgálatot a légi­ erőknél. Különösen kitüntette magát és dicsőséget s z e r z e t t a háború­ ban az önkéntes jelentkezőkből a l a k u l t női, gárdabomlbázó repülőezred. Eudokiija Đersanszkaja, a bátor női repülő v o l t az e z r e d p a r a n c s n o k a . E z a z ezired o t t h a r c o l t a németek ellen Kubánban. a Krímen. B j e l o russziában, L e n g y e l - és Németországban. Ennek az ezrednek több m i n t 200 katonája k a p o t t különböző kitüntetésieket, tizenhánman p e d i g e l ­ nyerték a l e g m a g a s a b b kitüntetést: a Szovjetunió Hőse címet. E z e r és ezer honleány k a p o t t a f r o n t o n és a mögöttes területeken kitüntetést a végzett munkáért és a h a r c b a n tanúsított vitézségért. A háború m e g m u t a t t a , h o g y m i l y e n erős a szovjet ségi t u d a t és a lángoló hazaszeretet.

nőkben a k ö z ö s ­

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába 277 s z o v j e t nöi képviselőt választottak, köztük s o k p a r a s z t a s s z o n y t , munkásnőt és értelmiségi dolgozót. A z e g é s z országban jól i s m e r i k P a s a A n g e l i n a , B a s a G a r m a s , A n a s z t a s z i a R j e s z c o v a és még egynéhány traktorkezdlőnő nevét, a k i k e t képviselőknek választottak m e g és a k i k a traktoristák jobb m u n k a t e l ­ jesítményért f o l y t a t o t t összövetségi versenyében elsők l e t t e k . Képvi­ selővé választották A n n a Szaregina és T a i s z j a S u v a n g y i n a f i a t a l m u n ­ kásnőket a b j e l o r u s s z i a i partizánnőt JeJena Z i m a n y o m d a i munkásnőt és a b j e l o r u s s z i a i Jelena C s u h n y u k m o z d o n y vezetőnőt. A háború f o l y a ­ mán üsnhnyuk bátran vezette lőszervonatját a fasiszták tüzeléise és bombázása közben. A Szovjetunió h a t a l m a s . T i z e n h a t köztársaság és sok autonóm terület t a r t o z i k hozzá. És m i n d e n h o l t i s z t e l e t t e l és megbecsüléssel adóznak a nőknek, a k i k mindenütt teljes egyenjogúságot élveznek. A szövetséges és autonóm köztársaságok Legfelsőbb Tanácsainak képvi­ selői között több . m i n t 11.700 nő f o g l a l h e l y e t és több m i n t 456 ezer a h e l y i szovjetek t a g j a i között. A Szovjetunióban a nők milliói a férfiak­ k a l egyenlő j o g o k k a l vesznek résizt az álilam igazgatásában. A Szovjetunióban immár m e g s z o k o t t jelenség, h o g y az állami g é ­ pezet e g y e s felelős állásait nők tartják a kezükben. A M o s z k v a i S z o v iiet Végrehajtóbizottságnak elnökhelyettese, Marija Szaricseva, az Oroszországi S z o c i a l i s t a Szövetséges Tanácsköztársaság Legffelsöbb Tanácsa költségvetési bizottságának is elnökhelyettese. A csuvas A n d r e j e v n a , a j a k u t S z i d o r o v a és burják C i d e n o v a a saját autonóm k ö z ­ társaságaik Legfelsőbb Tanácsainak elnökei. A szovjetországban m i ­ nisztériumok élén is állnak nők, így például az Oroszországi S z o c i a l i s t a Szövietséges Tanácsköztársaság Minisztertanácsa meiílett működő k u l túrálös bizottság elnöke Tatjána Z u j e v a , v a l a m i n t K a r a d z s a j e v a M u r i , a T u r k m e n S z o c i a l i s t a Tanácsköztársaság igazságügyminisztere. S o k h e l y e n nők töltik be a területi és a városi végrehaitóbizottságok elnöki tisztét.

AZ

ANYASÁG

HIVATÁSA

Amidőn a szovjet állam előtérbe h e l y e z i a nőket a fontos átóami munkáknál, elősegíti kulturális művelődésüket és tudományos munkás­ ságukat, ' u g y a n a k k o r m i n d e n tőle telhetőt m e g t e s z a családii ellet m e g ­ erősítésére i s . A s z o v j e t család a l a p j a a férj és a feleséig kölcsönös, egymás iránt érzett (szeretete és t i s z t e l e t e és a gyermekeikről való közös gondoskodás. A szovjet kormány védi az a n y a érdekeit. A z anyaság megtisztelő és fennkölt hivatás és ezt becsülik és tiszteliik a z egész szovjet országban. A kormány megalapította a »Hős A n y a « címet. E z z e l tüntetik k i a z o k a t az a s s z o n y o k a t , a k i k tíz g y e r m e k n e k a d t a k már életet é s n e ­ v e l t e k f e l . Körülbelül h a t e z e r s z o v j e t nő n y e r t e el a » H ő s A n y a « címet. V a n azonkívül -más érdemrend i s : » A z a n y a diesosege« és » A z a n y a ­ ság rendjeTe« m e l y e k k e l 750 ezer anyát tüntettek már k i . I g e n n a g y összegeket folyósítanak az a n y a és a g y e r m e k megsegítésére. Csupán a legutóbbi étoben a többgyermekes és az egyedülálló anyák 2 milliárd rubel állami segélyt k a p t a k . A Szovjetunióban a nő a társadalom egyenjogú tagja, tevékenyen résztvesz az új szocialista élet felépítésében, a legtiszteletreméltóbb t a g j a a z államnak és a családnak. M i n d e z t a N a g y Októberi S z o c i a l i s t a F o r r a d a l o m h o z t a m e g a szovjet nőnek.

A SZOVJET

MŰVÉSZETRŐL

Irta: GIÍRASZIMOV

ALEKSZANDEK

H o g y megértsük, h o g y a n a l a k u l t a szovjet képzőművészet a szovjet h a t a l o m fennállásának idején, néhány szót k e l l '.szólnunk arról, m i l y e n v o l t a művészet h e l y z e t e Oroszországban 1917-ig, a N a g y Októberi F o r r a d a l o m előtt. 1900 körül az orosz festészet o l y a n h a t a l m a s értékeket v e s z t e t t e l , m i n t Rjepin és S z u r i k o v . Velük e l v e s z e t t a n a g y témák hagyománya iránti érzék is. A n a g y kompozíció helyét a tanulmány foglalja el. 1911ben meghal Szeröv, az utolsó nagy o r o s z p o r t r e t i s t a . V e l e k i h a l a portré művészete. A z a k k o r i számos művészi c s o p o r t között kettőnek v o l t v e z e t ő sze­ r e p e : a m o s z k v a i » O r o s z Művészek S z ö v e t s é g é i n e k és a szentpéter­ vári » A művészet vilaga« nevű társaságnak. A m o s z k v a i » S z ö v e t s é g « b e n a festők v o l t a k többségben. Kiállításaikon a tájképtanulmányok u r a l k o d t a k . A » M u v e s z e t Vilaga« túlnyomórészt g r a f i k u s o k a t egyesített. E z e k mohón sajátították el az új művészi irányokat és elutasították elő­ d e i k n e k , a 60—70-es évek realistáinak művészetét. Alkotásaik szélső­ séges s z u b j e k t i v i z m u s kifejezői v o l t a k . A »l'art p o u r l'art«-t kultivál­ ták, a k e v e s e k h e z , a kiválasztottak köréhez szóló művészet hívei v o l ­ t a k . Elfeledték a legjobb o r o s z művészek művészeti hagyatékát, a k i k művészetükkel a népet szolgálták. Már a f o r r a d a l o m első éveiben nyilvánvalóvá lett, h o g y a f o r m a l i s z t i k u s »művészet« idegen test az egész szovjet kultúrában, az egész szovjet életformában. A szovjet művészek haladó része e k k o r alapította a R e a l i s t a Mű­ vészek Társaságát. Reális témájú képek t a r t a l m a s lélektani portrék, a h a z a i természetet hűen és kifejezően ábrázoló tájképek, — ezek v o l t a k azok a műfajok, a m e l y e k b e n ezek a művészek d o l g o z t a k . Elsősorban a z új szovjet élet jelenségeit választották képeik témájául, az új, s z o c i a ­ lista társadalmat építő e m b e r t ábrázolták.

182

Figyelő

E z e k a festők gondosan tanulmányozták a régi m e s t e r e k , Ivánov* F j e d o t o v , S z u r i k o v , R e p i n , v a l a m i n t a n a g y n y u g a t i művészek alkotá­ sait. A természet állandó tanulmányozása és tudatosítása m e l l e t t e z e k az éltető hagyományok is hozzájárulnak a szovjet művész fejlődéséhez. A szovjet művész n e m i s m e r i el a »modern« művészet dekanens f o r ­ máit. Jól i s m e r i ezt a művészetet, a m e l y g a z d a g o n v a n képviselve a szovjet múzeumokban. Ezenkívül a szovjet művészek u t a z t a k n y u g a t o n ás Amerikában. N e m mulasztották el, h o g y m e g i s m e r k e d j e n e k a l e g ­ újabb művészeti áramlatokkal. A p o s t - i m p r e s s z i o n i z m u s dekadens mű­ vészete e l f o g a d h a t a t l a n számunkra, m e r t távol áll a szovjet élet valósá­ gától és m e r t e l s z a k a d t a nép életétől. A szovjet művészet a n n a k a mű­ vésznek elméjén és szivén keresztül valósul m e g , a k i n e k szeme jól látja életét és a k i művészi eszközökkel t u d d o l g o z n i . Ezért a r a t t a k a s z o v ­ j e t realista művészek első, szerény kiállításai is n a g y s i k e r t . A m ű v é ­ szek témáikat magából az életből v e s z i k , az új r e n d s z e r által k i t e r m e l t e m b e r e k e t , a szovjet gyárakat, üzemeket, k o l h o z o k a t ábrázolják. A s z o v ­ j e t h a t a l o m fennállásának V-, X V . , X X . évfordulói alkalmából r e n d e z e t t j u b i l e u m i kiállításokat, a Vörös H a d s e r e g n e k szentelt v a g y a »Szocial i z m u s Ipara« című kiállítást sok tízezer látogató nézte m e g . 1932-ben a szovjet művészek e g y szövetségbe tömörültek. Ez az egyesülés mérhetetlen erősödést j e l e n t e t t mindegyikük és az egész mű-vészét számára. A szovjet művész tudja, m i az, a m i t művében k i k e l l fejeznie, m i n t a szovjet k o r s z a k , a l e g n a g y o b b eszmék k o r s z a k a művészének. E l s a feladata, h o g y ezeket az eszméket a lehető l e g n a g y o b b tökéletességgel fejezze k i . A szovjet nép életét a k a r j a megörökíteni vásznain. A z t a k a r ­ ja, h o g y a szovjet nép hősei u g y a n o l y a n erővel, lelkesedéssel t e k i n t s e ­ nek le képeikről, m i n t az életben. A szovjet művészet hőse a' szovjet ember. A szovjet e m b e r élete és hőstettei adják m e g annak tartalmát. A szovjet nép n a g y v e z é r e és t a ­ nítója, — Sztálin zseniális meghatározását a d t a a Szovjetunió népei k u l ­ túrájának; formáját t e k i n t v e n e m z e t i , t a r t a l m i l a g p e d i g szocialista. Üj kitűnő módszert, a szocialista r e a l i z m u s módszerét adta a szovjet mű­ vészeknek, az egyedüli módszert, a m e l y lehetővé teszi az új t a r t a l o m kifejezésére a l k a l m a s új f o r m a megalkotását. A szovjet művészek a r r a törekszenek, h o g y a sztálini k o r s z a k mű­ vészete teljesen visszatükrözze a szovjet föld m i n d e n e g y e s népének lelkét, n e m z e t i és s z e l l e m i arculatának nemességét, megörökítse hősies­ ségét, n e m z e t i különállását és u g y a n a k k o r a z t az új és az összes többi szovjet néppel közös vonást, m e l y e t a szovjet korszaktól k a p o t t . A szovjet művészek törekvése m e g m u t a t n i műveikben a s z o v j e t föld szépségét, varázsát és gazdagságát, m e g m u t a t n i úgy, h o g y a s z o v ­ jet nép még erősebben szeresse. A f e l a d a t o k újszerűsége biztosítja a szovjet művészet eredetiségét. E z t az eredetiséget művészi egyéniségek e z r e i mutatják alkotásaikban. A szovjet művészek azt akarják, h o g y a szovjet művészet g a z d a g k e r t l e g y e n , a m e l y b e n m i n d e n virágnak m e g v a n a m a g a illata. A képbe a művésznek lelkét k e l l b e l e v i n n i e , h o g y a kép t a r t a l m a megfogja a nézőt. E z e n az úton h a l a d n a k a szovjet művészek. E n n e k bizonyítékául szolgálnak azok a képek, a m e l y e k a N a g y Honvédő H á ­ ború n a p j a i b a n készültek. M é g a k k o r is, h a n e m tökéletesek, visszatük^ röződik bennük a művész szeretete, hazája, a szovjet nép és a V ö r ö s H a d s e r e g iránt.

A s z o v j e t művészek e s i k e r e i a népi művészet megalkotása terén számos művész Sztálin-díjban való részesítése által n y e r t e k jutalmazást. J e l e n l e g a művészek a s z o v j e t r e n d s z e r fennállásának X X X . évfor­ dulója alkalmából rendezendő n a g y kiállításra készülnek. A g y ő z t e s M o s z k v a és a hősies Leningrád, K ö z é p - Á z s i a és a K a u ­ kázus, S z o v j e t - U k r a j n a és B j e l o r u s s z i a , a B a l t i Köztársaságok és S z i ­ béria művészei k e r e s i k és megtalálják a z o k a t az ezközöket, a m e l y e k k e l még tökéletesebben fejezik k i a s z o v j e t nép érzéseit és reményeit. A s z o v j e t művészet fényes útját s e n k i s e m állíthatja m e g . m e r t ez e g y b e n az egész s z o v j e t nép életének és fejlődésének útja.

SZEMLE A C A N T E R B U R Y DÉKÁN A z a n g o l l a p o k j e l e t e k e n y része az elferdítések és hazugságok áradatával v a n tele a Szovjetunióval kapcsolatos események ismertetésénél. N a p o n t a j e ­ l e n n e k m e g a legvaiótlanabb állítá­ sokat tartalmazó c i k k e k , m e l y e k e t leg­ feljebb csak néhány soros h e l y r e i g a ­ zítások követnek a l a p e l d u g o t t ré­ s z e i b e n . A n a g y h a t a l m a k együttmű­ ködésének hívei és а Szovjetunió barátai n a g y a g g o d a l o m m a l f i g y e l i k ezeket a sajtómegnyilvánulásokat, m e l y e k b ő l а régi i m p e r i a l i s t a p o l i t i ­ k a v e s z é l y e s hangiát l e h e t kiérezni. A népek együttműködésének igaz híve, a C a n t e r b u r y - i dékán, a k i több­ ször b e u t a z t a a Szovjetuniót, a l o n ­ doni Daily Worker-ben megjelent cikkében részletesen e l e m z i a S z o v ­ jetunió e l l e n i sajtóhadjárat o k a i t és o l y a n megállapításokat tesz, m e l y e k a legélesebb bírálatot gyakorolják a rti'unkáskormány külpolitikai vonalá­ ról. D - r Johnson, a C a n t e r b u r y - i dé­ kán, a k i e g y i k beszédében k i j e l e n t e t ­ te, h o g y a Szovjetunió megvalósítot­ ta azt, a m i t az egyház csak prédi­ kál, cikkének bevezetésében néhány kérdésből i n d u l k i . M i l y e n mérték­ ben, i s m e r i az a n g o l k ö z v é l e m é n y a Szovjetunió j e l e n l e g i és háború előt­ t i helyzetét, ismerték-e az a n g o l o k a Szovjetunió valódi életét? A sajtó, rádió és különböző kiadványok a l e g r o s s z a b b képet testették a hábo­ rú előtti Szovjetunióról. E z a kép a minden p i l l a n a t b a n bekövetkezhető

katasztrófa, összeroppanás benyomá­ sát k e l t e t t e . Vallásüldözésekről l e h e ­ t e t t h a l l a n i , rosszindulatú, h a z u g m e ­ séket, m e l y e k e t a közönség n a g y ré­ sze e l h i t t . E z e k e t a meséket a szo­ cializmus ellenségei terjesztették, m o n d j a cikké b e n a magas egyházi méltóság. A Szovjetunióról t e r j e s z t e t t h a m i s mesékkel a nácikkal v a l ó megbéké­ lés politikáját akarták i g a z o l n i . A Szovjetunió gyengeségéről, katonai erejének elégedetlenségéről termelé­ sének a l a c s o n y fokáról szólt a p r o ­ paganda, m e l y n e k eredményeként а lakosság egyrésze h e l y e s e l t e és üd­ v ö z ö l t e a nácikkal való megbékélés veszélyes politikáját. A magasabb állami állásokban lévők örömmel fo­ gadták Oroszország gyengeségéről szóló híreket, m e l y e k e t végül m a g u k is e l h i t t e k és így a Szovjetunió g y o r s összeomlására számítottak, ha b e l e ­ k e v e r e d i k a háborúba. Azután jött a háború, a németek gálád támadása а Szovjetunió e l l e n . Várták az összeomlást, a m e l y azon­ ban n e m következett be. V i s s z a v o n u ­ lás? A z i g e n , de hősies., m e s t e r i v i s z szavonulás, azután pedig Sztálingrád. A valóságot n e m l e h e t e t t tovább t i t ­ k o l n i , a sajtó m e g t e l t a Szovjetunió dicséretével. A háború befejeződött és szemünk előtt i s i i é t lejátszódott a sajtó újabb pálfordulása. Angliának n i n c s máiszüksége az orosz f e g y v e r e k r e , N é ­ metország összeomlott. E l h a l k u l t a k a dicséretek, megkezdődött a rágalom-

hadjárat. A tőkés sajtó egyrésze még tárgyilagosan f o g l a l k o z i k a Szovjet­ unióval, m i n t A . J. Cummings a News Chronicle-ben, Beaverbrook D a i l y Express-e. a m e l y magán v i s e l i tulajdonosának a S z o v j e t a l i ó v a l v a l ó k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t o k szükséges­ ségébe v e t e t t hitét és a T i m e s , a l e g ­ magasabb színvonalon á l l ó l a p . A többiek azonban a vádaskodást f o l y ­ tatják. Miért történt ismét cz a h i r t e l e n változás? Miért l e t t a fehérből újra fekete? Rosszindulatú, gyűlölködő s z e m p o n t o k játszanak szerepet. V i s z sza ajkának állítani az 1939 előtti helyzetet. Meg kell akadályozni, h o g y a Szovjet m i n d e l f o g l a l j a azt a méltóságteljes h e l y e t , a m e l y r e h a ­ talmánál és a háborúban h o z o t t ál­ dozatainál f o g v a j o g o s u l t . D e ennél is fontosabb, hogy a régi h a t a l m i p o ­ litika alkalmazását t a p a s z t a l h a t j u k . I t t v a n az a t o m b o m b a , a m e l y e t az Egyesült Államok a békében is f e l ­ a k a r n a k használni, m i n t a z t a hábo­ rúban tették. H a t a l m i p o l i t i k a az a m e r i k a i ellenőrzési t e r v e és a m a j d ­ nem 400 támaszpont megszerzése s z e r t e a világon. A m e r i k a k e d v e n c t e r v e : l e s z e r e l n i az egész világot és m e g t a r t a n i az atombombát a m a g a részére. A z egész problémát e g y szóban l e h e t k i f e j e z n i : szocializmustól való rettegés. S z o c i a l i z m u s , m e n e t e l Euró­ pán keresztül, n e m m i n t h a d i gépe­ zet, h a n e m m i n t megtermékenyítő, építő eszme, amelytől s o k a n félnek. A szocializmustól való félelem v e z e ­ t i a z o k a t , a k i k hátulról irányítják A n g l i a ügyeinek intézését. A szocia­ lizmustól való félelem h a t o t t ösztön­ zőleg az acélbárókkal v a l ó megálla­ podás megkötésére. A szocializmustól v a l ó félelem okozza, az a n g o l külpo­ litika folytonosságát, amely tőkés külpolitika. Sohasem volt nagyobb szükség o l y a n nemtőkés sajtóra, amefy állan­ dóan megírja az igazságot a Szovjet­ unióról, fejezte be n a g y feltűnést k e l ­ t e t t cikkét a C a n t e r b u f y - i dékán. Szűcs

Miklós

Az

ÖTÉVES T E R V

EREDMÉNYEI

A z 1546. é v az első háború utáni esztendő, u g y a n a k k o r p e d i g a s z o v ­ j e t nemzetgazdaság új ötéves t e r v é ­ nek első é v e . A z új ötéves t e r v cél­ j a nemcsak a háborús sebek b e g y ó gyítása, n e m csupán a h'áborúelötti színvonal, elérése, hanem a z t I s cél­ jául tűzte k i , h o g y ezt a színvona­ l a t je.'entős mértékben túl is szár­ nyalja. A szovjet emberek bőséges t a p a s z ­ talatokkal rendelkeznek a nemzet­ gazdaság ötéves t e r v e i n e k -megalko­ tásában é s keresztülvitelében. A Szovjetunió népei saját szemük­ k e l dláthaitják l a n k a d a t l a n munkájuk gyümölcsét, a sztálini ö t é v e s t e r v e k legyőzhetetlen erejét. E z a z e r ő m e g ­ törte a z áiÜliig ifelf egy vérzett f a s i s z t a l ó d í t o k óriási nyomását, teljes v e ­ reséget mért ráüuk és kiszabadította rabságukból a szabadságszerető n é ­ peket. Ez az erő e m e l t e a z országot a h a t a l o m és dicsőség csúcspontjára, ez a d o t t állapot a hihetetlenül g y o r s ütemű újjáépítésinek, lendületet a v i ­ lágtörténelemben e d d i g sohasem t a ­ p a s z t a l t háborús pusztításokból! éb­ redő o r s z á g .gazdaságának talpraál­ lításához. Ezért lelkesíti az 1946—1950-ies öt­ éves t e r v nagyszabású munkapro­ gramja a szovjet népek miiilióit újabb grandiózus munkateljesítmé­ nyekre. A v a s - és acélipar A z új ötéves terv, első félévének mérlege beszédesen m u t a t j a a s z o v ­ jet nép megfeszített an unkájának eredményét. Az egész, hatalmas szovjet b i r o d a l o m b a n f o l y i k a serény m u n k a . Újjáépülnek a szétrombolt áramíejlesztő telepek, újjászületnek a felégetett városok és f a l v a k , új üzemek, kohók és Martin-kemencék ontják a v a s a t é.1 az acélt, e g y r e több i s k o l a , egyetem, tanintézet, k l u b és színház n y i t j a m e g k a p u i t . A z első félévben a szovjet nehéz­ i p a r és a vasúti közlekedés, a n e m ­ zetgazdaság e két alappillére, j e l e n -

íékeny haladást m u t a t fel az újjá­ építés terén. Ugyancsak jelentős mértékben e m e l k e d e t t az öntöttvas•Is acéltermelés. A z (előirányzott t e r meiést m i n d e n v o n a l o n túllépték. A \ a s i p a r b a n 10-2.7. az acéliparban 107.3, Hengerelt acélban 105.4. a csoip.ar.ban 102.6, koksztermelésben 101 százaiéKos az eredmény. 'Bhbez 'hasonló eredményeket m u t a t í e í a z eigész fém­ ipar, ennétfogva az ország ívalamenyu y i iparága. Rendkívüli eredményeket j e l e n t e ­ n e k a déli országrészeikből is, melyeik teljesen k i v o l t a k szolgáltatva a h i t ­ l e r i s t a megszál'liók ibarbár pusztítá­ sainak, í g y Pélidául a Szovjetunió délii részein -a nyersternielés — a múlt é v i v e l összehasonlítva — 65 százalékos emelkedésit mutat, az acéltermelés több m i n t kétszeresére, a h e n g e r e l t acél termelése 82 száza­ lékkal, a koksztermelés 90 százalék­ k a l , -a vasérc termelés p e d i g 48 szá­ zalékkal e m e l k e d e t t . A délvidéki fémipar sikeresen -pó­ tolja a háborús veszteségeket és e g y r e n a g y o b b szerephez j u t a z o k íiaik a terül eteknek újjá építésében, m e l y e k a háború idején megszállás a l a t t áltattak. A napokban helyezték üzembe Dnyepropetrovszkban az újjáépített k o k szüzemet. Jndy teljesen e l látja gázzal a Martin-kohókat, .ugyanak­ k o r p e d i g elegendő mennyiségű k o k ­ s z o t ibiztosít a l e g n a g y o b b d n y e p r o p e t r o v s z k i vas olvasztók számára is. Jelentés érkezett északról, a hős Leningrád városából, m e l y a h i t l e r i blokád m i n d e n borzalmát v é g i g s z e n ­ vedte. A jelentés közili, h o g y a s z o v ­ jet tervezők, mérnökök és munká­ sok l a n k a d a t l a n : kitartó munkává:! b e ­ fejezték a világon egyedülálló » E i e k troszila« műveik kilowatt teliesítményíí ti:rbogenerátorának é p í ­ tését, m e l y vízhűtéssel működik p e r ­ cenként 3000--es fordiiílatszámmal. -Mindez c s a k néhány példája a n n a k '4 grandiózus munkának, .mely az e l ­ ső háború utáni évben f o l y i k a S z o v ­ jetunióban.

Színesfémek, szén, kőolaj A z első félesztendő jelentős e r e d ­ ményeket maitat íeiH a Szovjetunió színesfémipariáiban i s . A z alumínium, h o r g a n y , ólom és e g y é b íémiek t e r ­ melésében u g y a n c s a k túlihal adták az előirányzott féléVes 'teljesítményt. A szén és kőolaji kiiemelkedő s z e ­ repet játszik a iniemzetgazdasáig k i ­ fejlődésében. Annál örvendeteseibbek a z o k
S i k e r e s an unkáit v é g e z a S z o v j e t ­ unió f o l y a m i haitózásai i s . E térien is túlhaladták az első fé'lévre elői:rány-

z o t t teljesítményit m i n d e n f o n t o s árú és n y e r s a n y a g , u g y m M kőolaj, k e ­ nyérmagvak, szén, épület- é s tűzifa stb. vízi úton v a l ó számításában. T e x t i l - és könnyűipar A s z o v j e t gazdálkodást a n n y i r a j e l ­ l e m z ő törhetetlen (alkotási v á g y és m u n k a k e d v visszatükröződik a t e x ­ t i l ! - és könnyűipar teljesítményeiben is. Hónapról-hónapra növekszik a text.il-, kötszövött-, cipő-, bútor-, húsnemű., tejtermék- és más árúk p i a c r,ai kerülő mennyisége, így Például a leningrádi pamiutipar az elmúlt fél­ évben k b . 2 és fél imii'-vió méter r u ­ h a a n y a g g a l ! és 3 millió orsó cérnával többet gyártott, m i n t a h o g y a n a t e r ­ vezet előírta. M o s z k v a és vidéke i p a r i üzemei 1946 első feléiben lugyancsak júlilialadták az előirányzott tervet és nagymennyiségű közszükségleti árúcikket juttattak a kkcsságnak. íme néhány példa: a b a r n a u l i bőr­ g y á r (Szibéria) a félévre előirány­ z o t t menwyiségen feliül m é g 3 millió négyzetdeciméter jiucihtabőrt és 5 t o n ­ n a szattyáimt gyártott. A h e r z o n i k o n ­ z e r v g y á r , m e l y ilegnagyobb Szovjetu:n;ióban s melyeit a f a s i s z t a h o r ­ dák kiűzése -után építettek újjá, a félévi teljesítményen feliül 1 nűllió 450 ezer doboz k o n z e r v e t gyártott. E g y máis'k gyár, "Ugyancsak l i e rz ón­ ban. 7C0 ezer doboz h a l - és g y ü ­ mölcskonzerv veili lépte túl a*i előírt teljesítményt. A Karél-iFnn Köztár­ saság újjáépu.t ce'/uliőze- és papír­ g y á r a az előírt teljesítményen felül 2300 t o n n a papírt gyártott. a

• A f e l s o r o l t tények élénken b i z o ­ nyítják az> újjáépítés és fejlődés e d ­ d i g n e m t a p a s z t a l t méreteit és üte­ mét, a z t az önbizalmat és kötelesség­ tudást, me.l'lyel az egész s z o v j e t b i ­ r o d a l o m , a n n a k uraidén nemzetiségű lakossága, át v a n i t a t v a . A tervszerű, szociális gazdálkodás, a törhetetlen akaraterő, m e l y ámu­ l a t b a e l t e t t e az egész világot a há­ ború kemény, keserves évedben, m o s t

m u t a t k o z i k tfíeg, a Szovjetunió h á b o ­ rú utáni gazdáilk odásának éveiben. A z új .sztálini ötéves t e r v m u n k a k e d v ­ re, i g y e k e z e t r e , versengésre buzdítja a s z o v j e t em-berek m-iliMóít, k i k n e k szemei előtt e g y cél lebeg: mneiliőbb begyógyítani а iháborúüíötte sebeiket, e m e l n i a nemzetgazdaság színvona­ lát, a nemzet jólétének és. felvirágoz­ tatásának érdekében. Ez ösztönzi v a l a m e n y i i i k e t a r r a , h o g y újabb péL dákkal járjanak elől úgy a merész t e c h n i k a i újításek, m i n t a n a g y v o n a ­ lú alkotómшкa terén. A s z o v j e t né­ pek millióinak e n a g y i c-k iV alkotó­ munkája m e g h o z z a a m a g a g y ü m ö l ­ csét, a m i t legjobban, az 1946. év e l s ő kiében elért nagyszerű eredmények igazolnak. 0.

OSZIPOV

M I É R T ÉHEZIK I N D I A ? A második világháború k e z d e t e óta egészen a jelen p i l l a n a t i g s z a k a d a t ­ l a n u l t a r t Indiában az éhínség. A z éhínség a háború a l a t t I n d i a legsű­ rűbben l a k o t t tartományában, B e n g á liában különösen n a g y erővel dühön­ gött. H i v a t a l o s adatok s z e r i n t több m i n t egymillió e m b e r h a l t éhen e b ­ b e n a tartományban, i n d i a i társadal­ m i s z e r v e z e t e k a d a t a i s z e r i n t ez a szám lényegesen több és körülbelül hárommillióra lehet t e n n i az éhenhaL t a k számát. A z éhínség j e l e n l e g hatalmába k e ­ rítette Dél- és Közép-India v a l a m e n y n y i tartományát és fejedelemségét^, m e l y e k összesen százhószmillió l a ­ kost számlálnak. Miért éhezik

India?

1. I n d i a az utóbbi három é v t i z e d folyamán" gabonát kiszállító országból gabonát bevítelező országgá változott, anélkül, h o g y ipara jelentékenyen fejlődött v o l n a . 2. A mezőgazdasági növények v e ­ tésterülete és a betakarított g a b o n a ­ mennyiség az utolsó három é v t i z e d a l a t t n e m változott, h o l o t t u g y a n a z a l a t t az idő a l a t t a lakosság jelenté­ k e n y mértékben s z a p o r o d o t t .

3. IncTa a gabonafajták termékeny­ sége szempontjából utolsó h e l y e n áll az egész világon. E z e k e t a tényeket nem lehet v é ­ letlen o k o k k a l megmagyarázni. E z e k a tények az i n d i a i mezőgazdaság e g y r e nagyobbrnérvű hanyatlásáról tanúskodnak, m e l y n e k gyökerei igen mélyre nyúlnak v i s s z a . A földbirtokosok túlnyomó tö.bbsése — ezeknek a kezében v a n c s a k n e m az egész föld — nagybérlőknek a d ­ ják bérbe földjeiket. A z o k m e g i n t k i ­ sebb árendásoknak adják át és néha a földbirtokos és a földet t u l a j d o n ­ képpen m e g m ű v e l ő paraszt közé több m i n t tíz fokból álló lépcső is éke­ lődik. A földbirtokos és az árendások v a ­ l a m e n n y i felső rétege a földet m e g ­ művelő paraszt kizsákmányolásából él. Ilyenformán Indiában a n a g y b i r ­ tok u r a l m a ellenére is t a g o l t , p a r c e l ­ laszerű jellege v a n a földművelésnek. A z őstermelő, a k i n e k rovására gaz­ d a g o d n a k az árendások, a földbirto­ kosok., a hűbéres f e j e d e l m e k és m a ­ ga a b r i t világbirodalom, képtelenek b o l d o g u l n i magas k a m a t r a f e l v e t t köl­ csönök nélkül. Indiának körülbelül hatmillió p a ­ r a s z t j a sínylődik nemzedékröl-nemzedékre a hitelezők rabságában. Természetes, h o g y az Indiában u r a l ­ kodó hűbéri jobbágyi v i s z o n y o k kö­ zött szó s e m l e h e t a mezőgazdaság fejlesztéséről. A földet a l e g k e z d e t l e ­ g e s e b b eszközökkel művelik. N e m c s a k a b o n y o l u l t mezőgazdasági gépezetek, h a n e m még a közönséges vaseke is m e g e n g e d h e t e t l e n fényűzésnek látszik az i n d i a i p a r a s z t szemében. E z e k b e n a v i s z o n y o k b a n , — m e l y e k egyébként az ország g y a r m a t i helyzetének k ö ­ vetkezményei — r e j l i k , a főoka a n ­ nak, h o g y I n d i a az éhínség k l a s s z i k u s földjévé vált. Éppen ezért még az i n ­ d i a i n e m z e t i k o n g r e s s z u s is — m e l y ­ ben tekintélyes s z e r e p e t játszanak a földbirtokkal rendelkező tőkések — céljául tűzte k i az i n d i a i földreform megvalósítását olyképpen, h o g y az állam megvásárolja és a p a r a s z t o k ­ nak adja át a földbirtokosoknak a

földiét. De még ezt a mérsékelt föld-^ r e f o r m o t — a m e l y bizonyos mérté­ k i g könnyítene az ország élelmezési helyzetén és megmentené az éhezésé­ től — sem lehet megvalósítani .a j e * l e n l e g i p o l i t i k a i h e l y z e t megváltozta­ tása, a g y a r m a t i elnyomás felszámo­ lása nélkül. A z i n d i a i földbirtokos nemesség és a hűbéres, fejedelmek hű támaszai az angolok: uralmának. A z a n g o l hatósá­ g o k éppen ezért féltve örködnek a nemesek és a fejedelmek gazdasági h e l y z e t e felett s ezávtal teljes n y o ­ m o r b a döntik a f a l u t , tönkre t e s z i k a Parasztokat. Ilyenformán I n d i a lakossága óriási / többségének nyomorúságos helyzetét az okozza, hogy Indiában A n g l i a g y a r ­ m a t i ural.rnat g y a k o r o l és o l y a n g a z ­ dasági v i s z o n y o k a t t e r e m t a h i n d u f a l u b a n , a m e l l y e l a legjobban b i z t o ^ síthatja. ezt a g y a r m a t i u r a l m a t . GYAKOV

ALEKSZANDAR

•••••• SZOVJET

ZENESZERZŐK

EGYESÜLETE A szovjet rendszer h u s z o n k i l e n c évea l a t t h a t a l m a s fejlődésen m e n t k e r e s z . tül Oroszország. N a g y v o n a l ú és sok­ rétű életében 29 év a l a t t sok fontos, jelentős és korszakalkotó újítást hoz­ t a k be. Én csak e g y r e a k a r o k a sok közül rámutatni, az 1932-ben létrejött Szovjet Zeneszerzők Egyesületére, m i n t o l y a n r a , m e l y a zeneművészet fejlődésének ügyét a Szovjetunióban jelentős mértékben előrevitte. A z orosz zenészek már régóta ál­ m o d o z t a k e g y i l y e n szövetségről. Az orosz zeneművészet történelmének e g y i k legszebb fejezete fűződik az Ctök Csoportjához, B a l a k i r e v , M u s z szorgszkii, Borodin, Rimszkij-Korzakoff és S z t a s z o v baráti és művészi síkon egyaránt bevált és eredményes összeműködéséhez. Jelentős szerepe v o l t az orosz zene fejlődésében a -bje~. l a v j e v i c s o p o r t n a k i s , a h o l a főszere­ pet ugya,ncsak Rimszkij-Korzakc^í, m a j d L j a d o v és ülazunov játszották^

E zenei csoportosulásokba v e t e t t e az orosz zenei közvélemény minden hitét és reménységét, i d e tendáltak a f i a t a l tehetségek, i t t talált a zenész fiatalság támogatást és bátorítást. A zenészek és zeneszerzők művészi a l a p o n v a l ó széles egyesülésének szép eszméje azonban a cári idők­ b e n n e m valósulhatott m e g . C s a k a szovjet r e n d s z e r t u d t a valóra váltani. A S z o v j e t Zeneszerzők Egyesüle­ te - - társadalmi egyesül :s — több m i n t 800 zeneszerzőt, zeneesztétát és zenetörténészt ölel f e l . Számszerűen k i c s i n y , de sokrétű tagságában az egymással őszinte barátságban élő s z o v j e t népek m i n d e n nemzetisége képviselve v a n . Az egyesület működése szolid a n y a g i alapokra támaszkodik, a m i nagyvonalúságában n»egszégyeníti a múlt századbeli orosz zenészek m e ­ rész de elvetélt álmait. H o g y a n él és h o g y a n .működik az egyesület? fivről évre n ö v e k v ő milliós össze­ g e k e t és jelentős értékeket bocsát a s z o v j e t állam a S z o v j e t ZeneszerzőkEgyesületének rendelkezésére, töb­ bek között Moszkvában e g y n a g y palotát is, ahol az egyesület t a g j a i n a k jelentős része l a k i k , a h o l az egyesü­ let könyvtárral és h a n g v e r s e n y t e r e m ­ m e l is ellátott klubhelyiségei v a n n a k . A zeneszerzők m o s z k v a i házában élénk egyesületi élet f o l y i k . I t t mű­ ködik az egyesület v e z e t ő s é g e és a n ­ n a k legkülönfélébb művészi b i z o t t ­ ságai. A háború idején a Szovjetunió L e g ­ belsőbb Tanácsának intézkedésére az egyesület n e m messze Moszkvától, I v a n o v o környékén e g y jelentős k i ­ terjedésű földbirtok-gazdaságot k a ­ p o t t . A zeneszerzők azonban n e m ­ csak a föld g a z d a g mezőgazdasági termését élvezik. Télen, nyáron^ t a ­ v a s s z a l és -ősszel lehetőséget talál­ n a k i t t a r r a , h o g y e l v o n u l v a a város zajától, ezen a g y ö n y ö r ű g a z d a g h e ­ l y e n , teljesen az alkotásnak s z e n t e l ­ lek magukat.

A kén

rigai és

szerelt

öbölben, Odessza

Karéliában pihenöházak

zeneszerzők

környé­

elsőrendűen állnak a

rendelkezésére,

nyaralni,

pihenni

lehet,

beteg —

gyógyulást

ahol

fel­

szovjet ahol —

ha

talál.

A S z o v j e t Zeneszerzők Egyesüle­ tének e g y szélesen m e g a l a p o z o t t , jól kiépített külön s z e r v e v a n , m e l y n e k hivatása az, h o g y a n y a g i l a g alátá­ m a s s z a a szovjet "zeneszerzők a l k o ­ tómunkáját és előmozdítsa t a g j a i n a k a n y a g i jólétét. E n n e k a s z e r v n e k f e l ­ adata — k e z d v e az új szovjet mű­ vek lemáscltatásától, jó és olcsó h a n g s z e r kölcsönzésétől — 'gondos­ k o d n i a b e t e g zeneszerzők szanató­ r i u m i ellátásáról, a n y a g i l a g támogat­ ni o l y a n t a g o k a t , a k i k családi házatat építtetnek, fedezni a S z o v j e t Zeneszerzők Egyesülete bemutató h a n g v e r s e n y e i n e k költségeit. A Z e n e a l a p n a k , ahogy ezt a szer­ vét az egyesületnek n e v e z i k , ezenkí­ vül zongora-javítóműhelye, több élel­ miszerbeszerző c s o p o r t j a - r u h a - és cipőszalonja v a n , ahol olcsón, k e d ­ vezményesen és g y o r s a n elégítik . k i a s z o v j e t zeneszerzők és családtag­ j a i k m i n d e n n a p i szükségleteit. A Z e n e a l a p évi költségvetése m e g ­ haladja, a 20 millió r u b e l t . E n n e k e g y része a h a n g v e r s e n y e k után járó jogdíjakból f o l y i k be, a másik részét p e d i g az egyesület földbirtokának jö­ vedelméből fedezik. Szilárd a n y a g i a l a p o k r a támasz­ k o d v a , a S z o v j e t Zeneszerzők' E g y e ­ sülete nagyvonalú és sokrétű m u n ­ kát f e j t k i . Áll ez elsősorban a mű­ vészi bizottságok munkájára. Nagy és szép eredménnyel d o l g o z i k a zene­ tudományi bizottság, m e l y n e k veze­ tője a/ európai hírű s z o v j e t zenetör­ ténész, z e n e t e o r e t i k u s és zeneszerző, a Szovjetunió Tudományos A k a d é ­ miájának t a g j a : B o r i s z A s z a f j e v . A z egyesület m o s z k v a i székházának i n tiim hangversenytermében történik az új szerzemények hagyományos első meghallgatása. Ide, az összese-

r e g l e t t zeneszerző kollégák elfogulat­ lan elvtársi bírósága elé hozzák új munkáikat s i k e r e k b e n megőszült öre­ gek és kezdő f i a t a l o k . A z új művek meghallgatását és megvitatását szer­ v e z ő művészi bizottság vezetője a Szovjetunió e g y i k l e g j o b b nevű ze­ neszerzője: J u r i j S a p o r i n . A tűzke­ resztségen átmenő műveket szigorú, de m i n d i g elvtársias k r i t i k a f o g a d ­ ja. A művek értékelésénél és m e g v i ­ tatásánál a szovjet zeneesztétika e l ­ v i normái az irányadók. M i n d e n új mű elsősorban abból a szempontból kerül elbírálásra, hogy m e n n y i b e n e l v ­ szerű, m e n n y i b e n igaz és őszinte, található-e benne banalitás és köz­ h e l y v a g y f o r m a l i s t a elvontság. A

m o s z k v a i zenei

kedőbb azok

a

eseményei szimfonikus

hangversenyek,

évad

legkiemel­

közé

tartoznak

és

kamarazenei

melyeken

a

szovjet

zeneszerzők új művei kerülnek a szé­ les nyilvánosság

előtt először

bemu­

tatásra. A Szovjet Zeneszerzők E g y e ­ sülete

a

moszkvai

Filharmóniával

karöltve, m i n d e n é* b e n közös b e m u ­ tató-hangversenysorozatot szovjet szeinek

főváros l e g j o b b bevonásával.

gató közönség ismerkedik legfrisebb

A

a legjobb

m e g így

rendez

a

előadóművé­ zenét

hall­

előadásban

a szovjet

A S z o v j e t Zeneszerzők E g y e s ü l e ­ tében képviselve v a n a s z o v j e t föld m i n d e n nemzetisége. T e l j e s írisseségével és m i n d e n színpompájával v i ­ rágzik a testvérnemzetek köztársasá­ g a i n a k zeneművészete. T a s k e n t , E r i ván, B a k u , T b i l i s z i és K i e v h a n g v e r ­ seny t e r m e i b e n , zenés és operaszín­ házaiban o l y a n szimfóniák és operák kerülnek előadásra, melyeket helyi erők h o z t a k l é t r e ; m i n d e n n e m z e t i köztársaságnak m e g v a n a saját n e m ­ z e t i s z o v j e t zeneszerzőegyesülete. A szovjet zeneszerzők központi v e z e t ő ­ ségében a legjelentősebb orosz zene­ szerzők m e l l e t t o t t találjuk az ör­ mény nép e g y i k legtehetségesebb fiát, A r á m Hacsaturiánt, a g e o r g i a i zeneszerzőt, V a n o Muradélit, az üz­ bég Muhtár A s r a f i t , a k i r g i z A b d y lasz M a l d y b a i e v e t , az ukrán Borisz L j a t o s i n s z k i . i t és a bjelorussz A n a t o l B o g a t y r e v e t . A széles néprétegek sze­ retetétől ö v e z v e , így élnek és a l k o t ­ n a k a szovjet zeneszerzők. Alkotása­ ikból visszatükröződik a s z o c i a l i s t a ország sokszínű világa és azok a nemes eszmék, m e l y e k a s z o v j e t e m ­ b e r t az ő nagyszabású, szép célki­ tűzései elérésére ösztönzik.

zene

Dimitrij

Sosztakovics

s z o v j e t zeneszerző, a Sztálin-díj többszörös n y e r t e s e

újdonságaival.

••••••

A S z o v j e t Zeneszerzők Egyesüle­ téneik létrejötte döntő módon befolyá­ solta a zeneszerzők művészi fejlődé­ sét a Szovjetunióban. Manapság, ha a szovjet zeneszerző új művet a k a r ír­ n i , n e m k e l l — m i n t a múltban — kiadók v a g y mecénások után f u t k o s ­ nia. Manapság elég, ha készülő mű­ vének vázlatait b e m u t a t j a , az e g y e ­ sülettől megbízást k a p új műve m e g ­ írására. E z előleget és s z o l i d a n y a g i lehetőséget biztosít neki a nyugodt művészi munkára. D e nemcsak a S z o v j e t Zeneszerzők Egyesülete ad megbízást új s z e r z e m é n y e k megírá­ sára. A zenész színházak, állami i n ­ tézmények, a rádió és a h a n g v e r ­ senyirodák állandóan r e n d e l n e k a s z o v j e t zeneszerzőknél új műveket.

Illés

Béla

:

KÁRPÁTI

RAPSZÓDIA

Amikor a H o r t h y - , Magyarország magának követelte és igájába Tnajt^tta Kárpátaljját, a foczlányois és töre­ dékes, már a tianiiijáisikor i s n a g y o n hézagos f öld'r'aj.zi és történelmi i s m e ­ r e t e k e n é s emlékeken keresztül is .felötlött a kérdés: M i n e k és m i l y e n jogon, támaszt igényt a íéli
t i o r t h y - o r s z á g n a k , aha!< nlsdöziik, ölik és másodrendű, j o g f o s z t o t t .polgárok­ k á t e s z i k a zsidóságot — már jóval H i l e r e^őtt? M i n e k az a m a g y a r tömeg, a m e l y i t t él, a miikor a z c s a k munkásokból,
bo.ru előtti k o r s z a k b a n ! kezdődik és teljes, tömör, átfogó, m i n d e n s z a g g a ­ tottsága meglett n» k e r e k egészet nyújtó képet a d ennék a vidéknek a kérdéseiről. ElindtuiD 'egy családból, a h o l az a n y a .sohaseni t u d telítésen m e g s z a b a d u l n i idegieinfoől h o z o t t s z o ­ kásaitól, az apa pedig bellievész a dőzsölő, nemtörődöm m a g y a r u r a k m i n d e n r o s s z szokásába. Azutáni e g é ­ szen k i s g y e r e k koráiban szembekerül a mesterségesen uszított v a d m a g y a r sá'g visszataszító jelenségeivel é s az e l n y o m o t t r u s z i n o k nemzetiségi k é r ­ déseivel, h o g y irtlöbb a zsidókérdést is m e g i s m e r j e i m i n d e n rosszoldalával. Végüli m i n d e z e n keresztül feltárulnak előtte a z e g y r e inkább kiélezett tár­ s a d a l m i problémáik, a z osztályharcok, amelyeiknél 'az úri osztály a n e m z e ­ tiségi és (faji gyujölklüdés 'Szításának ezernyi önjeiével és eszközeivel i g y e k s z i k éket v e r n i a d o l g o z ó k s o ­ r a i közé, h e g y .egyenként, n a g y o b b kiszolgáltatottsiágulkban annál (köny11 y e b b e n kizsákmányolhassa őket. 1

Anélkül, h o g y l í l é s 'Bél-a különösen kihangsúlyozná, v a g y kiemelné e z e ­ k e t , ai megfigyelések drámai e r ő v e l tárják tó a:zi osztályiliare l e g s z e m l é l ­ tetőbb tüneteit. A m i k o r ír a szabá­ l y o s gyermekháiborúham megsebesült magyar gyerekeknői, a k i k n e k büsz­ kén v i s e l t kötéseit használják -fel h i ­ vatalosan a m a g y a r parl&men'tbe'n nemzetiségi uszításra) é s e z e n k e r e s z ­ tül a v é d e r ő ifiörvény g y ű l ö l t rendé 1kezéseinek m e g s z a v a z tatására. A m i ­ k o r iaz e g y f o r m á n n y o m o r g ó m a g y a r és r u s z i n favágók együtt járnak a zskíó kultúrkörbe, ahol meg-tanuHnak zsidóul, hogy megismerhessék az osztályharcok problémáit, amikor összefog a hárem nyomorúságos c s o ­ p o r t , h o g y amerikázással, szabotázszsial h a r c o l j o n a kizsákmányolás e l ­ ten és diada-lt a r a t éppen azért, m e r t a r u s z i n o k maguk, u V k ©1 r u s z i n népá m í t ó i i k a t . . . V a g y a m i k o r ai d i a d a l ­ m a s bérharc után, a Budapestről; h a ­ zatérő jogászfiú Marxróil 'besizé'l és a z e g y i k faváigó felkiált:

— Maga

azt

tanulják Marxot? csak

mondja

Budapesten

Nem tehet uz\ Ш

a nevét ismerjük és sikerült a

harcunk.

Mit

mernénk a

tudnánk elérni, h

a

osztályharcok tökéletes, megigyőző, h a t a l m a s propaganda-erejü tanköny­ ve.

is­

marxizmust!

. . . A m i k o r az ácyen képeken, j e l e ­ neteken, h a r c o k o n , megdöbbentő és meghökkentő leleplezéseken keresztüli megismerjük azt a h a t a l m a s közös­ séget, a m e l y a d o l g o z ó t mindlen f a j i , felekezeti, nemzetiségi ellentéten á t ­ segíti és a kizsákmányolót ugyanígy minden faji, felekezeti é s nemzetisé­ g i küliüiibséigen túl érdekközösségbe tömöríti, a m i k o r (látjuk, h o g y a n fog ö s s z e a magty ősökre hivatkozó m a ­ g y a r ú a csehszlovák gyárossal és bankárral és a r u s z i n p a p p a l a m a ­ g y a r munkás ellen, — a k k o r t u d j u k csak igazán átérezni, m i t j e l e n t a felszabadulás. M é g m o s t is, a m i k o r beszámolót írunk erro.li a k ö n y v r ő l tvtérezzük a z t a megdöbbenrtő hatást, amit ennek az osztályul a r c n a k a piszkos kulisszatitkai és egész szeny3iye és a nagyszerű .örömet az erős, a j o b b jövőbe v e t e t t m e g i n g a t h a t a t ­ l a n h i t diadalmaskodása vált k i az olvasóból. r

Illés Béla

regényírói

figyelmet

érdemelnek.

és

küllőn

Ezek

egyike,

a m i t különösem k i keuli e m e l n i , ai :régi írásmodorra'l

való

telijes

szakítás.

A m i k o r a polgári irodalom) már zsák­ utcába

jutott, amikor

nül vergődött a

már

tehetetle­

valóságtól ivalo m é ­

nek ülésben, m e r t

nem mert

hozzá­

nyúlni a valósághoz, az osztályellen­ tétek súlyos, égető kerítéseihez, n e m m e r t belenyúlni

a társadalom -lénye­

gét jelentő problémákba', a k k o r .bele­ v e s z e t t a lélekboneo'ligatásokba. iPszihoanalitikai,

sőt

pszihopatOiliO»giai

út­

vesztőkbe kailandóztak, m i n d e n l e g k i ­ sebb l e l k i megnyilatkozást .aigyoniboncolgattak

és vették, v a g y merni a k a r ­

ták

észrevenni, h o g y

nen

v a n a hangsúly,

egyént hogy

kiragadni, lélektani

zenek

rajta.

gazdasági

n e m az a

közösségiből, végez­

' M e g kéül változtatni, a és

társadашгј

n y e i t és az egészségesen kű e m b e r

egyé­

n e m lehet a z

élveboncolást

egészen

egészségesebben A m e l l e t t Illés Béla e g y e t l e n p i l l a ­ n a t r a s e m n y ű ; semmóféb ihatásva­ dászó eszközhöz. iK'ömyvét >még a telljes d i a d a l , a ifas i z m u s f e l e t t a r a ­ t o t t g y ő z e l e m előtt, 1940Mben írta és orosz nyelven 1941 június 21-ikén, e g y n a p p a l élőbb j e l e n t me;g, m i n t a németek .megrohanták aj Szovjetuniót. D e éppen Illés Béla k i v á l ó írásművé­ szetére -vall, h o g y il'ebi'ltncselően ér­ dekes az. elöadómodoira. A háromkö­ tetes könyvet szinte n e m lehet 'leten­ n i . Helyenként töredékes, s z a g g a t o t t aiz elbeszélése, m é g i s o ! y a n tökélete­ sen átfogó, a n n y i r a teljes képet nyúj­ tó, h o g y éppen ezzel' keilti a l e g n a ­ g y o b b hatást, fis a z z a l , h o g y e g y e t ­ len p r o p a g a n d a hatású szót n e m m o n d , sehol seni bocsátkozik elmél­ kedésekbe, böleselíkedésekbe, sehol e g y e t l e n irányt szabó mandiat, v a g y idézet nem s z e r e p e l és mégis az

tulajdonságai

alaposabb tanulmányozást

körülmé­ fejlődő

másként, viszoniyiliik

lel­

sokká' minden

e g y é n t érintő kérdésihez. E z a múlt­ beli,

valóságtól

memakfüliő

írásmodor,

a m e l y Stefan Zweiig k ö m l jutott! e l a csúcsteljesítményekíhez,

teljesen

11'lés Bella í r á s a i t ó l

ányzik

ú g y látja az egyént, a h o v a

tartozik

és a h o g y a n e b b e n a k e r e t b e n szetszerűleg

reagál

hi­

O t t és

az e g y e s

termé­ jelen­

ségekre. Nem bocsátkozik s e h o l sem tájak, v a g y

lelkek

rengő leírásaiba,

boracolgató, töp­ eseményeket,

fejle­

ményeket ír le biztosi kézziel. iNem i s i g y e k s z i k mesterségesen

dramatizál­

n i , kiélezni, »poentizialni« szédeket, Csak

se m e g f i g y e l t

egyszerűen,

maigyar n y e l v e z e t t e l

se Párbe­ jeleneteket.

lebilimeseliö, szép leírja .amit m e g ­

f i g y e l t , a m i t iátott, átélt é s mégcsak tanulságokat s e m szűr l e . Feltételezi —

tudatosan, v a g y

tudat

hogy a k i mindezeket n y i t o t t

aliatt

—

szemmel

e l o l v a s s a , az le t u d j a m a j d v o n n i a tanulságokat. Talán hiányzik belső lie a kikerekítettség, 'az i r o d a Somnak ez az e g y i k n a g y o n fontos eszköze, talán! kissé riport-regény szerű. D e h a az, a k k o r élő cáfolat Babits megállapítására, hogy a riportregény olcsó ítéma. Illés Béla hat a-! inas erejíí, mege'iex enítö 1

művészete

drágán, sok emberélettel

megfizetett

és sok vérbe kerülő tör­

ténelmi

dokumentommá

regényt —

tükörképe

tette e z t egy

a

kornak,

amelyből teljesen, k i s z a b a d n i n i : a d e ­ mokrácia

harcának

nagy

és szép fe­

Ferenci

György

ladata.

HIBAIGAZÍTÁS A i»'Híd« legutóbbi számában Zogovics- Gál » T i t o ćletrajza«, néhány sajtóhibával j e l e n t m e g . Kérjük olvasóinkat, h o g y a v e r s e t az alábbiak kijavítsák. • . !

ELSŐ

zavaró szerint

ÉNEK

65. o l d a l 12. sor . . . . „ ., 22. ,, „ „ 24. „ MÁSODIK

»harsogom« h e l y e t t : harcosom. a szakasz v é g e , kérjük a következő »Harobol« h e l y e t t Marxtól.

sortól

elválasztani.

ÉNEK

66. o l d a l És

16. s o r »harc-átok« h e l y e t t : harci-átok. 21. s o r után h e l y e s e n í g y h a n g z i k : újtól,

ahol l(ócsa és

és Pékó

rohant

úibó! minden újuló

HARMADIK

ÉNEK

67. oídal „ „ „ " „ NEGYEDIK

5. ,sor 8. „ 14. „ ....

» v a d « h e l y e t t : és. »vérete$í« h e l y e t t : véreteket. » S Rámából* h e l y e t t : Rámából.

JENEK

67. o l d a l ÖTÖDIK

brigáddal,

1. s o r

»a v e r s e k e t « h e l y e i t : e

verseket.

ÉNEK

68. oildal. 2 1 . s o r . . . . » c i m e « h e l y e t t : címet. •»A fordíításról« — című jegyzetekből k i m a r a d t , h o g y »Kocsa Popovics Pékó Dapcservics altábornagyok a Népfelszabadító Hadseregből naggyá nőtt vezérek, akik sikerrel harcolták végig németek és olaszok egymásután! a

és had­ vad

Sajtó alá került 1947 március hó 1-én A nyomást befejezték 1947 március hó 8-án 3100 példányban. .Minerva"

n y o m d a S z u b o t i c a, N o v e m b e r 29 t ér 3.