SZÓ- ÉS
SZÓLÁSMAGYARÁZATOK
Sestakert. 1. Az ország legnagyobb részében ismeretlen ez a szó, a Debrecen környékiek azonban (vagy azok, akik gyakran megfordultak, esetleg rövidebb-hosszabb ideig ott is éltek Debrecenben) jól ismerik. Igaz, nem közszóként, h a n e m földrajzi névként. A Sestakert ugyanis a debreceni nagyerdő és a város k ö z p o n t j a közti egyik városrésznek — szőlővel, még i n k á b b gyümölcsfával beültetett kertvidéknek — a neve. 1 Talán több puszta érdekességnél az a körülmény, hogy ezt a rövid szöveget Kismarjai Veszelin Pál emlékkönyvébe írta: tudniillik ugyanebbe a könyvbe írt régi magyar rovásjelekkel Franequerában a következő év elején egy bibliai idézetet Csulyak Gáspár, Csulyak Istvánnak egyetlen életben m a r a d t gyermeke, aki — JAKTTBOVICH szerint — eltanulta apja székely írástudományát (vö.: JAKTTBOVICH i. m. 14; SEBESTYÉN i. m. 111). 2 Miskolci Csulyak azonban közvetlenül a cz után írja a öh-t, s a két k hangértékű jelet egymás mellé írja, jóllehet az egyiket &-val, a másikat pedig chr-rel írja á t .
Az elnevezés a szépirodalomban is felbukkan. Móricz Zsigmond Debrecenben játszódó, 1925-ben megjelent bájos kisregényében, a Pillangóban többször is találkozunk vele. Az 1954-i kiadásból idézek; a keresett szót mindig dőlt szedéssel emelem ki:' ,,A Sestakert, nagy szőlő-világ; lingő-lengő homokhát a Nagyerdő alján; o t t volt Hitves P á l n a k egy piciri kis h á z a . " (31); „Milyen jó, hogy ők éppen egy irányban laknak, mind a k e t t e n sestakertiek." 331); „Idefenn laknak a Poroszlai ú t o n , a Sestában, egy gyönyörű szép villában" (63); „ I t t a Sesta-kertben azelőtt télen á t üresen állott húszharminc présház is a szőlőkben, nincs most üresen még a f a t a r t ó , meg a nyári kemence sem." (78.) De előfordul a Sestakert szó számunkra lényeges első t a g j a Adynál is, mégpedig egy bennünket ugyancsak érdeklő összetételben. „A maradandóság v á r o s a " című verséből idézek: Vájjon igaz, hogy Debrecenben A Maradandóság lakik? É n a Mulandóság fia vagyok S azért siettem most ide, H o g y megkeressek valakit. I t t kell, hogy éljen valahol ínég, csak elrejtik évek s falak, Gyöngyvirágosan Szeszta-bort iszik, Leesacsizza az Életet, L e á n y t űz, v a g y verset farag. A versben szereplő Szeszta-bor kifejezés minden kétséget kizáróan a S e s t a k e r t szőlőjéből készült bornak a megjelölője. E l ő t t ü n k áll t e h á t a feladat, hogy válaszoljunk: H o n n a n ered, és mikor keletkezett a Sestakert elnevezés? 2. Az összetétel második tagjáról, a kert szóról fölösleges bármit i s ' m o n d a n u n k . Annál érdekesebb a sesta elem. E n ezt összevethetőnek t a r t o m a következő a d a t o k k a l : „sesta g y e r e k " (Baksay:írod. dolg.I, 274: NSz.); sesta 'elemi iskolás kis gyermek' (Nagykúnság: MTsz.); „sesta (sesta bogár) elemi iskolás. (Rimaszombat.) A sestán kívül más iskolásokat is titulálnak ily díszes nevekkel, m i n t : a polgári iskolába járókat poloskának, a kereskedelmi akadémiába j á r ó k a t czinkósnek" (DOBOS JÓZSEF, A magyar diáknyelv ós szótára. Bp., 1898.); sesta 'első osztályú elemista' (Kisújszállás: MNy. X I V , 212; H a j d ú m . : ÜMTsz.); sesta 'iskolai első elemi osztály' (Hódmezővásárhely: ÚMTsz.); sésta 'első elemi osztály' (Hódmezővásárhely környéke: ÚMTsz.); „Ahogy a mise véget ért, Marcellusz intett a priornak, hogy v á r j á k meg a szeksztának nevezett officium-részt is." (Gárdonyi: Isten rabjai. 1908/1964: 323). 3. Szerintem a felsorolt szavak egytől egyig a 'hatod(ik)' jelentésű latin sextus nőnemű változatával azonosak. A jelentéstani magyarázat egyik esetben sem nehéz. Az 'első osztályos elemista' jelentést föltehetőleg az iskolás k o r ú v á lett gyermekek életkorára való utalással nyerte ez a szó, s a többi ezzel összefüggő jelentés ('elemi iskolás', 'első elemi osztály') már csupán az elsőnek a kiágazása. A Gárdonyinál olvasható szekszta a római katolikus egyházi nyelvben a breviáriumnak, a napi kötelező papi imának egyik részét, az ún. „ k i s h o r á k " egyikét jelenti. 1 A Sestakert elnevezésben levő sesta pedig nézetem szerint „telekkönyvi" eredetű szó, s a jelzett földterület kiosztásának, felparcellázásának valamilyen m a már — legalábbis számomra — kideríthetetlen módozatára utal. 1
ZIMÁNDI ISTVÁN s z í v e s
közlése.
H a n g t a n i szempontból a Gárdonyi-féle a d a t n e m szorul semmiféle magyarázatra. A sesta, sésta, sésta alak s-ező volta szintén természetes, vö. sors, sekrestye, fiskális stb. (BÁRCZI, Szók. 2 104). Az, hogy e szónak s-ező és sz-ező változata egyaránt van — gondoljunk az Adytól idézett Szeszta-bor-ra —, szintén nem példátlan jelenség, vö. sakramentum ~ szakramentum, R . minister ~ miniszter, R . september ~ szeptember s t b . (FLTJDOROVITS, L a t J s z H t . ) . Az egyetlen „szabálytalanság" a szóbelseji xt > st fejlődés. FLTJDOROVITS ugyan esak arról beszél (MNy. XXVT, 374), hogy a latin x hangértéke a régi magyar helyesírásban ks és lesz, magyar megfelelője pedig jövevényszavainkban általában ks, r i t k á b b a n gz, ú j a b b a n egyre inkább ksz, ennek ellenére természetesnek érzem a seksta > sesta fejlődést is. Szerintem i t t az ejtést megkönnyítő hangkieséssel állunk szemben, körülbelül olyannal, amilyen a (német buchsbaum osztrák-bajor pukszpám > puszpáng szóban m e n t végbe (HOEGEE: MNy. X X V I I I , 140—5; KÁLMÁN: N y m ű v . 53). De HOEGEE (i. h. 141) némileg m á s m a g y a r á z a t a ellenére ide kapcsolhatónak érzem a R . ocsktábla > R . olccstábla > R . okstábla > ostábla fejlődést is (vö. GALGÓCZY: M N y . X X V ,
203), t o v á b b á szorosan
ide tartozónak
P A I S DEZSŐ p é l d á j á t
(MNy. X I I , 370): „Az 1273: J a c o b u m filium Sys (Hazai O k m t . VII, 141) eredhetett /S'í.s/t-ből a kicsinyítő -k elvonásával, vagy pedig egy Sistus változatból csonkulhatott becézővé." PAIS t e h á t — m i n t h o g y cikkében az egyházi latin Sixtus keresztnév magyarosított változataival foglalkozik — Sixtus > Sistus fejlődésre u t a l . Ez hangtanilag pontosan megegyezik a sexta > sesta változással. 4. Persze; a Sestakert sesta szavának ez a m a g y a r á z a t a csak akkor lesz igazán meggyőző, h a valamivel bizonyítani is t u d j u k a latin sexta-ból való származását. Sajnos, az a munka, amelytől pedig t á r g y á t tekintve elsősorban v á r n á n k eligazítást (BALKÁNYI SZABÓ LAJOS, Debrecen helynevei. Debrecen, 1865.), nem t á j é k o z t a t bennünket a kérdésről. Kereken száz debreceni és Debrecen környéki helynevet magyaráz, köztük t ö b b szőlőskertnek a nevét is (pl. köntös, tóczós, boldog falvai), s könyve befejezéséül azt í r j a a szerző, hogy csak az érdektelen vagy az országszerte közhasználatú neveket n e m vette föl gyűjteményébe, a Sestakert-ről azonban n e m ejt szót. Á m mégis van bizonyítékunk a keresett szónak a latin sexta-ból való származására Debrecen egykori k i t ű n ő ismerőjének, S z ű c s ISTVÁNnak „Szabad királyi Debrecen város történelme" című, háromkötetes m u n k á j á b a n (Debrecen, 1871.). A város szőlőskertjeiről ezt olvassuk benne (I, 24 — 5): „Debreczen várost következő szőlős-kertek környezik: Köntös, h a t v a n utczai, disznótúrás, posta, tóczós, téglás, varga, boldogfalvai, homok, csapó, séta, sexta, új, vén és csige-nevű szőlőskertek. Ezenkívül a liba-kert n e v ű veteményes k e r t , valamint líjabb időben több felfogott veteményes k e r t e k is környékezik a város t e r ü l e t é t . " A szónak ez a csaknem egy évszázaddal ezelőtti sexta írásmódja megítélésem szerint kellően bizonyítja a latin származtatás helyességét. 5. Az első kérdésre, arra, hogy milyen eredetű a sesta szó, ezzel — legalábbis részben — válaszoltam is. Van azonban még egy feladatom: a r r a felelni, hogy mikor keletkezett ez a debreceni illetőségű Sestakert elnevezés. A válaszhoz vallatóra kell fogni a Debrecenről szóló monográfiákat és helyrajzi m u n k á k a t . Az első próbálkozások sikertelenek. A legfiatalabb m u n k á b a n , BALOGH ISTVÁN „Debrecen" című, elsősorban a város műemlékeivel foglalkozó, gazdag tartalmú monográfiájában (Bp., 1958.) csak n é h á n y általános megjegyzést t a l á l u n k a kertkultúráról, mindennemű felsorolás nélkül. Hasonlóképpen keveset mond n e k ü n k , s erről a kérdésről éppenséggel semmit a „ H a j d ú v á r m e g y e és Debrecen sz. kir. város a d a t t á r a " című, hatalmas, t ö b b m i n t 600 lap terjedelmű monográfia (Debrecen, 1937,), valamint Debrecen egyik legkiválóbb ismerőjének, ZOLTAI LAjosnak „Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai h a t á r a és külső b i r t o k a i területén . . . " című m u n k á j a
( D e b r e c e n , 1 9 2 5 . ) is. A m i k o r a z o n b a n a CSOBÁN ENDRÉÍ-ŐI s z e r k e s z t e t t , „ D e b r e c e n
sz.
kir. v á r o s és H a j d ú v á r m e g y e " című, szintén igen testes m o n o g r á f i á t k e z ü n k b e vesszük (Bp., 1940.), m á r - m á r úgy érezzük, n y o m r a b u k k a n t u n k ; u g y a n i s e k ö n y v n e k külön terjedelmes fejezete foglalkozik a „ K e r t g a z d a s á g , gyümölcstermesztés és értékesítés" kérdésével. Sajnos, a fejezet szemmel l á t h a t ó l a g nem önálló k u t a t á s o n a l a p u l , h a n e m szinte teljes egészében S z ű c s IsTVÁNnak m á r általunk is idézett m u n k á j á r a épül, s r á a d á s u l a szőlőskertek felsorolásából — ezt a részt f e n t e b b m á r b e m u t a t t a m — az idézés p o n t a t l a n s á g a következtében éppen hiányzik a Sestakert, illetőleg a sexta elnevezés. Ám, h a ezek u t á n ismét S z ű c s könyvéhez fordulunk segítségért, s nem s a j n á l j u k a fáradságot, egy-két érdekes a d a t r a b u k k a n u n k . A szerző egy h e l y ü t t (II, 633) a régi városi jegyzőkönyvekből közöl a város t ö r t é n e t e szempontjából érdekes idézeteket, többek között ilyeneket: „A Mester u t c á n kívül szőlőskertnek való h e l y e t kell k i a d n i " (1670-ből való a d a t ) ; „Az alsó járásiak részére a téglavermeknél levő búzaföldet szőlőskértékül el kell osztani, egy nyilastól kell fizetni 1 f r t 50 d é n á r t " (1671. szept. 12.); „ A t e m e t ő n kívül lévő hegyes h o m o k o t kötéllel m é r j é k fel s illendőkép p é n z nélkül oszszák ki azokn a k , k i k n e k nincs szőlőjök" (1675. á p r . 1.). Nos, ezek m á r c s a k u g y a n m o n d a n a k v a l a m i t a s z á m u n k r a , azt tudniillik, hogy a debreceni szőlős- v a g y gyümölcsöskertek egy része — például a fentiekből kikövetkeztethetőleg a Tégláskert, s t a l á n a Homokkert — a X V I I . század második felében keletkezett. E g y mozzanat a z o n b a n nem világos ezekből az idézetekből. I t t valamiféle földosztásról, kisebb-nagyobb föld j u t t a t á s o k r ó l v a n szó? A választ a legjobban megint csak egy Debrecen-monográfia a d j a meg s z á m u n k r a , KOMORÓCZY GYÖRGYnek „Debrecen t ö r t é n e t e a felszabadulásig" című (Debrecen, 1955.) könyve. A m ű 21. lapján a X V I I . századi földbirtokviszonyokról szólva u g y a n elmondja a szerző, hogy a föld időszakonkénti kiosztása csak földhasználati, nem pedig t u l a j d o n jogot j e l e n t e t t a teljes jogú polgároknak — mások még ezt a földhasználati jogot sem k a p t á k meg —, könyvének m á s helyén a z o n b a n mégis arról szerzünk t u d o m á s t , hogy a szőlőskertek ú j d o n s ü l t gazdái t u l a j d o n u k n a k t e k i n t h e t t é k a k a p o t t vagy olcsón vásárolt telket. Az 51. lapon ugyanis a z t í r j a , hogy m a g á n t u l a j d o n b a a város egészen 1774-ig „ n e m a d o t t senkinek földet, kivéve a házas beltelkeket é s a v á r o s k ö r ü l f e k v ő s z ő l ő s k e r t e k e t " . 1 H e l y b e n v a g y u n k ; mi éppen ez u t ó b b i t a k a r t u k m e g t u d n i . 6. F e l a d a t u n k egy részét ezzel m á r megoldottuk. De m é g mindig n e m tisztáztuk e kérdéskör két leglényegesebb m o z z a n a t á t . Az első: m i k o r alakultak az első szőlőskertek? A második: m i k o r keletkezett a Sestakert? A tárgykörből a s z á m u n k r a elérhető utolsó m o n o g r á f i á t vesszük kezünkbe, ZOLTAI L A j o s n a k „Ismeretlen részletek Debrecen m ú l t j á b ó l " című (Debrecen, 1936.) 15 íves m u n k á j á t . A kérdés első részére máris megvan a válasz (29): „Bizonyos, hogy a város körül m á r az 1500-as évek d e r e k a t á j á n volt n é h á n y szőlőskert: mégpedig n e m a h o m o k o s [azaz a keleti] oldalon, h a n e m a várostól d é l r e - n y u g a t r a a k ö t ö t t t a l a j ú fekete f ö l d ö n . " S a k ö n y v n e k — igaz, csak hozzávetőleges — ú t m u t a t á s a n y o m á n most m á r g y e r e k j á t é k m e g t a l á l n u n k azt a cikksorozatot, a m e l y e t „A k e r t m ű v e l é s m ú l t j a Debrecenben — A szőlős- és gyümölcskertek keletkezése" címmel u g y a n c s a k ZOLTAI jelentetett meg a Debreczeni Űjság 1934. évi 78 — 80. s z á m á b a n . E b b e n a szerző példam u t a t ó alapossággal (nem is csoda, hiszen a cikksorozat Debrecen h e l y r a j z i t ö r t é n e t e című, m i n d m á i g k i a d a t l a n , h a t a l m a s m u n k á j á n a k egy részlete!) vázolja a szőlőskertek keletkezését. Felsorolja s egyenként t á r g y a l j a a legrégibbeket, vagyis a z o k a t , amelyek a X V I . században és a X V I I . század első felében keletkeztek (Tócóskert, Postakert, Hatvan utcai kert, Boldogfalvai kert, Köntöskert, Vénkert, Csigekert stb.); külön beszél a X V I I . század második felének és a X V I I I . század első felének kert-„létesítmény"-eiről
{
1
É n r i t k í t t a t t a m . — G. L.
(pl. Homokkert, Csapókert), s végül tájékoztatást ad az azóta alakultakról. E harmadik csoportban az 1844-i keletkezésű Sétakert-tel és még egy-kettővel együtt végre ráakadunk a bennünket legjobban érdeklő névre is. Ezt írja (80. szám 4): „A város és a Nagyerdő között elterülő szőlőskertek aránylag ú j keletűek. Közöttük legidősebb az Ú j k e r t , amely az ingatlanok bevallási jegyzőkönyveiben sűrűbben 1752 óta szerepelget. A S e s t a k e r t e t 18 1 1 - b e n o s z t o t t á k k i , n y i l a s o n k é n t 20 f r t é r t . 1 Négy dűlőben 242 és fél nyilasért így is 4848 f r t folyt be a házipénztárba." 7. Eddig a cikk. Hogy olvasóimnak érdemes volt-e egy-két n e m is különösebben jelentős adatért velem együtt végigjárni az itt leírt, fáradságos, kerülőkkel teli u t a t , n e m tudom. Nekem érdemes volt. S azt ezek u t á n befejezésül már csak a „tudományos tárgyilagosság" kedvéért teszem hozzá az elmondottakhoz — remélem, senki sem neheztel meg r á m é r t e ! —, hogy az a bor, amely a Sestakertben v a g y bármely más debreceni szőlőskertben termett szőlőből készült, mindig is elég gyönge minőségű volt. E n n e k igazolására a sok közül h a d d idézzek csupán egyetlen a d a t o t , egy Townson R ó b e r t nevű angol utazónak a X V I I I . század végéről származó sommás véleményét: „A városon kívül szőlős kertek is vannak, de nagyon silány bort t e r e m n e k " (BALOGH i. m . 23.).
GRÉTSY LÁSZLÓ
