JELENTKEZÉSI ŰRLAP Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím elnyerésére

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje”

JELENTKEZÉSI ŰRLAP „Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje” cím elnyerésére 1. A SZERVEZET/ INTÉZMÉNY ADATAI A szervezet/ intézmény neve:

Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület

Címe:

2903 Komárom, Újszállás-puszta 11.

Értesítési cím (minden kapcsolódó levelet erre a címre küldünk):

Mag-ház 2903 Komárom, Csendes u. 8.

Telefon (körzetszám is):

34-526-955

Fax:

E-mail cím:

[email protected], [email protected]

Honlap cím:

www.eletteregyesulet.hu

Szervezet vezetőjének neve:

Markóné Ágnes

Kapcsolattartó neve:

Beosztása:

elnök

Monostori Éva

Beosztása:

közösségfejlesztő


34-526-955

Fax:

34-526-955

E-mail címe:

[email protected]

A szervezet típusa (a megfelelő négyzetbe kérjük, tegyen X-et):

Tóth

34-526-955

Helyi önkormányzat Intézmény

Kistérségi társulás X

Civil szervezet (bejegyzett)

SZÁMLATULAJDONOS ADATAI Számlatulajdonos neve:

Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület

Címe:

2903 Komárom, Újszállás-puszta 11.

Értesítési címe:

Mag-ház 2903 Komárom, Csendes u. 8.


34-526-955

E-mail cím:

[email protected], [email protected]

Fax:

34-526-955

1


A szervezet vezetőjének neve:

Markóné Ágnes

Tóth

Beosztása:

Bírósági bejegyzés száma, nyilvántartási szám/ cégjegyzék száma:

Pk.60.087/1997/9.

Adószáma:

18607190-1-11

TB törzsszáma:

97421618

Számlavezető pénzintézet neve:

Raiffeisen Bank Zrt.

Bankszámlaszám:

12029004-00142332-00100000

elnök

2. PROJEKT ADATOK A projekt/szolgáltatás címe:

„Összehozó” Osztályközösség-fejlesztés Komáromban

A megvalósulás helyszíne(i):

Komárom

Együttműködő szervezetek neve: (amennyiben van)

Komárom Város Önkormányzata, Alapy Gáspár Szakképző- és Szakközépiskola Jókai Mór Gimnázium Kempelen Farkas Ügyviteli Alapítványi Szakközépiskola Kerecsen Ifjúsági Egyesület

Projektbe/szolgáltatásba bevont gyermekek és fiatalok száma:

150 fő

Életkor szerinti megoszlásuk:

valamennyien 14-18 év közöttiek

(14 év alattiak, 14-18, 19-23, 24-29 év közöttiek létszáma)

A projekt mintaértékűnek tekinthető az alábbi terület(ek)en*: Komplex ifjúsági feladatok ellátását felvállaló modellek Felkereső gyermek- és ifjúsági szolgáltatások Multifunkcionális terekben nyújtott gyermek- és ifjúsági szolgáltatások Mobil gyermek- és ifjúsági szolgáltatások

X

2

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Primer prevenciót végző gyermek- és ifjúsági projektek

X

A hátrányos helyzet leküzdését segítő, fejlesztő típusú projektek

X

A helyi közösség bevonására irányuló, a nyilvánosság megteremtéséhez innovatív eszközöket alkalmazó, komplex gyermek- és ifjúsági szolgáltatások, projektek Az információhoz való hozzájutást segítő, az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztését szolgáló projektek, szolgáltatások A fiatalok társadalmi részvételének, érdekérvényesítő képességének, társadalmi felelősségvállalásának megerősítését szolgáló demokrácia projektek

X

Széles körű (szektoron belüli és szektorok közötti) helyi, regionális, illetve országos szintű együttműködésekben megvalósult gyermek- és ifjúsági projektek, szolgáltatások A gyermeki és emberi jogok megismertetését, illetve érvényesülését elősegítő projektek A kulturális sokszínűség megismerése által az elfogadást, az előítéletek leküzdését erősítő projektek * Kérjük, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe. Több területet is megjelölhet.

3. A PROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA 3.a. A jelölt szervezet szakmai bemutatása (Kérjük, a bemutatásnál térjen ki szervezete főbb tevékenységeinek rövid bemutatására, tagságára, működésének kezdetére, az ifjúsági területen elért főbb eredményeire) /min. 2000, max. 3000 karakter/

Szervezetünk 11 évvel ezelőtt, 1997-ben alakult, melynek eredeti fő célkitűzése az ország kistelepülései fejlesztésének segítése a közösségfejlesztés módszereivel. Az eltelt időszak alatt szerteágazó tevékenységet folytattunk, melynek szerves részét az ifjúsági munka teszi ki. 2000-től komolyabban bekapcsolódtunk a helyi gyermek- és ifjúsági feladatok megvalósításába. 2004-től foglalkoztatóvá léptünk elő, melyben a fiatal, pályakezdők tranzitfoglalkoztatását végeztük a munkaügyi központ támogatásával. Ekkor indult be a nemzeti és nemzetközi ifjúsági munka is. 2005-ben az ICSSZEM támogatásával, prevenciós munkaterületként megvásároltunk egy kisebb ingatlant, melyet önerőből és önkormányzati támogatásból bővítettünk. Az elmúlt évben nyitottuk meg Mag-házunkat, melynek két fő irányvonalat terveztünk. Egyrészt kistérségi civil szolgáltató irodaként, másrészt pedig gyermekés ifjúsági házként működik. Nyitva-tartásunk igazodik a célcsoport igényeihez. A hét minden napján napi 12 órában kínáljuk szolgáltatásainkat. Kísérleti és egyedi jelleggel hét végén éjszakai alternatív programot is kezdeményezünk.

3

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Civil szolgáltatóként a kistérségen túlmutató civil folyamatokban is segítséget nyújtunk közösségeknek, szervezeteknek. Maga az épület jelenleg 5 civil szervezetnek tevékenységi helye. 2006-tól alapító tagként aktív szerepet vállalunk a Diagonál Magyarország egyesületben, melynek fő célkitűzése az ifjúságsegítő szakma animátor képzési modell honosítása. Egyesületünk mára 5 főállású munkatársat foglalkoztató, szerteágazó szolgáltatással rendelkező szervezet 50 fő tagsággal, amelyből rendszeres önkéntes munkát végzők száma 18 fő. Tagságunk felét a gyermek- és ifjúsági korosztály teszi ki, rendszeres önkénteseink korosztálybeli megoszlása is hasonló. Szolgáltatásaink gyermek és ifjúsági területhez kapcsolódóan: · Biztos Kezdet program. · Gyermekfelügyelet. · Szabadidős foglalkozások, kézműves, hagyományőrző technikák elsajátítása. · Fejlesztés, közösségi és demokráciaképzések, osztályközösség-fejlesztések, ifjúsági csoportok közösségi fejlesztése. · Tanácsadás, jogi, munkajogi, munkavállalási, szakképzési, pszichológusi, családterápiás és gazdálkodás területén. · Ismeretterjesztés. · Hazai és nemzetközi ifjúsági cserék, szemináriumok, önkéntes munka. · Határ-menti programok, együttműködések kialakítása és segítése. · Rendszeres és időszaki kiadványok szerkesztése és kiadása. · Ifjúsági prevenciós munka, éjszakai alternatív szabadidő, felvilágosító tevékenységek. · Civil tanácsadás, együttműködés segítése és előmozdítása. · Környezeti nevelés szabadidős programok és folyamatok segítségével. További céljaink: · Mag-házunk közösségi térrel bővítése. · Ifjúsági szabadidős, prevenciós folyamatának és információs hálózatának bővítése. · Az iskolai osztályközösség-fejlesztési program honosítása. · Iskolai demokráciaképzési folyamat beindítása. · Tanácsadói hálózat kiépítése. · Humánerőforrás fejlesztés és bővítése.

4

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 3.b. Az ifjúsági projekt bemutatása

(Kérjük, a bemutatásnál térjen ki a projekt/szolgáltatás létrejöttében szerepet játszó tényezőkre is (pl. szükséglet/igényfelmérés, helyzetfeltárás), a projekt megvalósításával elérendő célok, a célcsoport, a módszerek, a helyszín és a tartalom kialakulásának és megvalósításának folyamatára, az abban résztvevők rövid bemutatására.) /min. 3000, max. 5000 karakter/

„Összehozó” programunk előzménye 3 különböző irányból indult. 1. Célunk volt ifjúsági házunkba bevonni a fiatalokat, elérni azokat is, akikkel eddig még nem sikerült kapcsolatba kerülnünk. 2. A középfokú oktatás intézményrendszerébe új, ifjúsági közösségi módszer integrálása, az oktatás, ismeretterjesztés mellé a közösségiségi nevelés bevonása. 3. A közösségfejlesztés módszertanát adaptálni az ifjúsági korosztályra, melyet már 3 éve folyamatosan végzek. Azonban az önszerveződő közösségek, ifjúsági csoportok már meglévő közösségek, így a módszertant tesztelni és kipróbálni terveztük spontán közösségekkel (pl. iskolai osztályok) is. Elgondolásunk alapján a városban működő valamennyi iskolai intézményből 1-1 osztály bevonása. A képzéseket pályázat útján hirdettük, térítés nélkül, melynek időtartama 3X1 óra, illetve 2 összefüggő nap. (Meghirdetésünk időpontja 2008 februárjára esett, így az idő szorításában többre nem tervezhettünk.) Ezzel szemben csupán 3 jelentkezés érkezett. Véletlen, hogy mindhárom osztály 11 évfolyamból való így összehasonlításuk, és összehozásuk könnyebbnek bizonyult. Ugyanakkor két közös tulajdonságuk is volt. Mindhárom osztály az intézményének „fekete báránya”ként elhíresült, illetve friss, pályakezdő osztályfőnökökkel bírtak, akiknek felkeltette érdeklődését a meghirdetett folyamat. Elérendő célmeghatározásunk is kétirányú volt. Rövid távú céljaink: · Megismerjék, elfogadják egymást az osztályba járó fiatalok. · Közös értékrendszer felállítása, melynek alapja az összetartó, egymást segítő fiatalok közössége. · Segítséget nyújtsunk az osztályfőnököknek a közösségi nevelés folyamatában. · Választ kapjunk a korosztályt érintő érdeklődési területekről. · Bevonjuk a fiatalokat az őket érintő döntésekbe, társadalmi részvételre, szerepvállalásra biztassunk. Hosszú távú céljaink: · A kísérleti program folyamata során használható módszertan kidolgozása az ifjúsági és a pedagógiai szakma területén. · A részt vevő osztályokból kiválasztódott fiatalok bevonása az egyesület ifjúsági demokrácia programjába, települési gyermek és ifjúsági önkormányzat életre segítése.

5

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” · Intézményi kortárssegítő hálózat kiépítése, melyben nem csupán az egészségügyi prevencióra helyeződik a hangsúly, hanem a korosztály számára komplex információs, segítségnyújtási feladatok megvalósítása a célunk. · Korrekt, igazáért kiálló, véleményét megfelelően alátámasztani tudó, érdekérvényesítő, társadalmi szerepvállalással bíró fiatal generáció nevelése. Fejlesszünk, vagy összehozzunk? A képzési tematika 4 fő részből tevődött össze, melyben az osztályoknak ifjúsági közösségfejlesztést tartottunk. A program kialakítását 3 csoportban, csoportonként 35-40 fő részvételével állapítottuk meg. I. Pályáztatás. A jelentkező osztályok írásbeli bemutatkozást adtak, illetve megfogalmazták a programhoz kapcsolódó motivációjukat. Ezt két osztálytól (Jókai, Alapy) kaptuk meg, a harmadik (Kempelen) csupán szóbeli jelentkezéssel kapcsolódott a folyamatba. II. Előkészítés. Csoportonként 1-1 osztályfőnöki órát tervezünk az általános programbemutatásnak, ahol a részvétel feltételrendszerének meghatározására tettünk kísérletet. A részletes programterv ismertetése magában foglalta a fejlesztési tematika ismertetését is. A tervezett előlátogatásoknál csupán egyetlen (Alapy) osztályba jutottunk be, a másik két (Kempelen, Jókai) osztállyal a képzés napján találkoztunk első alkalommal. III.Ifjúsági közösségi képzés. A képzés során két összefüggő nap keretén belül került sor a fejlesztő munkára, amely természetesen az önismeretre, a csoportkohézióra és a közös tevékenységre fókuszált. Maga a tréning három különböző módon került megvalósításra. A „Kempelenesek” első napját az iskolában, az osztálytermükben bonyolítottuk le. Második napon már csak csekély létszámmal jöttek ki Monostorra az ifjúsági házunkba a fiatalok. A „Jókaisok” a képzés mindkét napját a monostori művelődési házban töltötték, alig volt hiányzó, végig nagy létszámmal voltak jelen. Az „Alapysok” is a helyi művelődési házba jöttek, azonban az osztály egy része az ifjúsági házban töltötte az éjszakát. A második napra kevesen jöttek vissza. IV. Értékelés. A folyamat során többféle értékelési módot próbáltunk ki. Játékokat, feladatokat követően értékeltük a folyamatot. Ez a kis létszámú közösségekben működött. Leginkább a „Kempelenesek” körében volt népszerű és követhető. A két nap során zárásként iktattunk be értékelést, melyet két osztályban tudtunk megvalósítani. A „Kempelenesek” már rutinos értékelőként végezték a feladatot, az „Alapysok” pedig elfogadóként, együttműködőként.

6

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Sajnos a „Jókaisoknál” nem történt értékelés. A folyamatértékelést az osztály magas létszáma, a lezáró értékelést pedig az időkorlát (buszhoz való igazodás) akadályozta meg. V. Után-követés. Csoportonként 2-2 osztályfőnöki órát terveztünk a fejlesztési folyamat nyomon követése érdekében. A folyamatban részt vevő osztályok írásbeli bemutatkozást adtak, illetve megfogalmazták a program során szerzett tapasztalataikat, ismereteiket és érzéseiket. A „Kempelenesekhez” nem jutottunk el első alkalommal, így az osztályfőnök értékelt helyettünk. Az órán elhangzottak és a képzés élményei írásos beszámolók formájában került hozzánk. Ezt a találkozást egy héttel a foglalkozás utánra terveztük. Itt még nagyrészt pozitív és építő visszajelzéseket kaptunk. Második alkalom már sikeres találkozás volt az osztállyal, de a visszajelzések minősége és mennyisége is változott. Már csak kevesen fogalmaztak bizakodóan, a többség csalódottságának adott hangot. Az „Alapysokhoz” viszonylag hamar, a két napos együttlétet követően jutottunk el. Értékelésük pozitív volt, melyben nagy szerepet kapott még a kialakult „közös nyelv” használata. A „Jókaisokhoz” sajnos nem jutottunk el. VI. Záró-konferencia. A Komáromi Napok keretein belül szerveztük, ahol bemutatásra került a program során készített film és egy kiadvány is, mely a program összefoglalását tartalmazza. A konferencia szervezését és lebonyolítását a programban részt vevő osztályok tanulói végezték segítségünkkel. A konferencia célja, az „Összehozó” program jövőjének megfogalmazása.

1. sz. KÖTELEZŐ MELLÉKLET: Kérjük, a jelentkezési űrlaphoz csatoljon legalább 3 db fényképet a megvalósult projektről/ futó szolgáltatásról!

7

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 3.c. A projekt módszertanának bemutatása

(Kérjük, mutassa be a projekt/szolgáltatás megvalósítása során használt módszereket, különös tekintettel a nem-formális pedagógiai módszerek alkalmazására, valamint a gyermekek és fiatalok fejlődését szolgáló eszközök használatára, a fejleszteni kívánt kompetenciákra.) /min. 2000, max. 4000 karakter/

A bevont közösségek pályázat útján kerültek a programba, melynek tartalmaznia kellet az ifjúság és az osztályfőnök részéről is az elvárások leírását. Az osztályfőnökökkel és az intézmények igazgatóival külön is felvettük a kapcsolatot, egyeztettünk az igényekről. A jelenleg bemutatott folyamat egy úgynevezett rövid idejű tanulási módszer, ami tulajdonképpen egyetlen (részben bentlakásos) képzési idő, ami egyszeri erős impulzus által kívánt hatni a résztvevőkre. A tapasztalatok ebben az esetben nem csupán az egyén szintjén hatnak, hanem beépülnek a csoportkultúrába, az osztályok közösségeibe is. A visszajelzések azt mutatták, hogy a közösségek nyitottabbá, együttműködőbbekké váltak, amely során jobban megismerhették társaikat és társaik által önmagukat is. A folyamatot egyetlen közösségfejlesztő képző végezte 2 ifjúsági kortárssegítő közreműködésével. A folyamat háttér- és segédanyagát további 2 kortárssegítő munkatárs segítette. Tudatosan törekedtünk az együttlétek alatt kiszakítani a közösségeket a mindennapokból. A helyszín kiválasztását azonban technikai és anyagi keretek határolták be. Illetve az egyik középiskolában a pénteki tanítási napra eső részét az intézmény igazgatója csak az iskola területén engedélyezte. A helyszín kiválasztásakor figyelembe kellett venni a viszonylag nagy (37-42 fő) osztálylétszámokat, illetve a megközelíthetőséget. Így esett a választás Komárom falusi környezetében lévő művelődési házára, mely csupán néhány méternyi távolság Mag-házunktól, ahol a vendéglátást (étkezést) és az éjszakai együttléteket oldottuk meg. Igyekeztünk a környezeti esztétikum tükrözésére és a fiatalok bevonására a napközbeni feladatokra is törekedni, mint pl. uzsonna, tízórai, tea főzése, stb. Természetesen az épületeket birtokba vehették. A foglalkozások szüneteiben otthonosan be is lakták, ám távozás előtt a visszarendezést is együtt valósítottuk meg. Nem kiszolgálni, hanem csupán szolgáltatni kívántunk. Megfigyeltük, hogy a bentlakást elfogadó osztály közösségének együttléte szorosabb, tartósabb eredményeket generált. Az általunk használt módszer egy rövid idejű tanulási modell, mely erős hatást fejt ki a folyamatban résztvevőkre. Elsősorban az osztály egész közösségére fókuszált, melyet több kiscsoportban, párosával megoldandó feladat színesített. Viszonylag nagy hangsúlyt fektettünk az egymás megismerésére, a bizalmi légkör kialakítására. A folyamat során igyekeztünk mindig visszajelzést kapni, értékeltetni magunkat, a képzési menetet, illetve a feladatokat külön-külön. Nagy hangsúlyt fektettünk az értékelésre, a fiatalok megnyilvánulásaira, véleményük kifejtésére és érvelésükre.

8

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Igyekeztünk a fiatalokból előhozni a belső erőforrásaikat, értékeiket. Mindenkiben megtalálni azt, ami szerethető, elismerhető. Összehozó programunk csoportos módszerekkel gazdagított közösségi képzés volt. Módszertanunk igen gazdag játéktárral dolgozott, amelyben a strukturált gyakorlatok, kreatív feladatok egymásra épített sora alkotta a vezérfonalat. Minden esetben a tiszta és világos (mindenki számára érthető és értelmezhető) instrukciókat követően valósultak meg. Az általunk összeállított játékfüzér egyes darabjai javarészt megtalálhatóak a közkézen forgó játékgyűjteményekben, közösségfejlesztői kurzusok anyagaiban. A program során több játékot is módosítottunk, új szabályokkal láttunk el ezzel is igazodva az eredetileg összeállított folyamattervhez. Osztályközösségi programok: A legfontosabb célunk az volt, hogy a közösség egésze részt vegyen a folyamatokban. Ebben a körben sajnos kevésbé jelennek meg az intimitás, a személyes érzelmek, ugyanakkor dinamikusabban kijönnek a szimpátiák, feszültségek. Az osztály közösségére ható gyakorlatok és a kiscsoportos játékok nagyban hatnak egymásra, mindkettőben használt játékok: ismerkedési-, bizalom-, lazító-, koncentrációs-, interakciós-, ön- és csoportismereti, szituációs, vagy szerepjátékok, zárógyakorlatok, értékelések.

9


3.d. A projekt közvetlen eredményei (Kérjük, mutassa be, hogy milyen eredményekkel zárult az ifjúsági projekt, milyen pozitív változásokat eredményezett a résztvevő fiatalok életében? Szolgáltatás esetén a bevont fiatalok körében tapasztalt eredményekről számoljon be.) /min. 1500, max. 3000 karakter/

A kísérleti folyamat zárásaként szupervíziót, utánkövetést tartottunk, dokumentáltunk, kiadványt készítettünk, amelybe már belekerültek a fényképek, a folyamatról készült diák és tanári értékelés is. Szintén elkészítettünk egy filmet, melyben bepillantást nyújtottunk a kísérleti programba, osztályonként 2-3 fiatal és az osztályfőnök szemével. A XVII. Komáromi Napok keretén belül „Szót kérünk!” címmel ifjúsági konferenciát hirdettünk, melybe bemutattuk a programunkat, értékeltük és a folytatás lehetséges irányvonalait próbáltuk meghatározni. A konferenciára meghívást kaptak a kistérség ifjúsági korosztályával foglalkozó intézmények, szervezetek, akik közül néhányan be is mutatkoztak. „Nekem nagyon tetszett a program. Jól összekovácsolta az osztályt. Aki itt volt, az szerintem élvezte a játékos feladatok sokaságát és közelebb hozta egymáshoz az ott lévőket. Sokat tudtam meg az osztálytársaimról, közelebbi barátságba kerültem velük. … Úgy érezem, hogy akik eddig csak haverok voltak – és közelebbi kapcsolatba nem voltunk egymással, - ők már nem csak haverok, hanem barátaim. Használt ez a két nap az osztálynak, mert akik csak elmentek egymás mellett egy évig úgy, hogy csak köszöntek, ők is már el tudnak beszélgetni egymással, sok közös témájuk van. … Szóval nagyon jó volt és én elmennék még egyszer, ha lehetséges lenne.” (Egy tanuló visszajelzése a kiadványból.) „Azt gondolom, hogy mind diákjaim, mind én nagyon sokat profitáltunk a tréningen. Egyrészt én nagyon sok új információt tudtam meg a gyerekekről, más oldalukról mutatkoztak meg, megláttam hogyan viselkednek, amikor nem az iskolapadban kell ülniük. A személyiségük nyilván sokkal jobban kibontakozott, és bizony kellemes meglepetések értek. Minderre iskolai keretek között nincs lehetőség. … A diákok szintén gazdagodtak, talán már kezdik érteni, érezni, hogy miért is jó egy közösséghez tartozni. Magam is meglepődtem, hogy olyan emberek beszélgettek egymással a hétvége alatt, akik eddig nagy ívben elkerülték egymást. S utólag belátták, hogy tulajdonképpen nem is olyan „gáz” a másik! S ráadásul engem is más oldalamról ismertek meg, ezért is találtam kifejezetten jó ötletnek, hogy nekem is részt kellett vennem a játékokban.” (Osztályfőnöki értékelés a kiadványból.) A város 6 középiskolájából hárman jelentkeztek a folyamatra. A képzések összeállításánál és levezetésénél azonban segítségünkre volt ifjúsági tagozatunk, melynek tagjai a másik 3 intézményéből is képviseltették magukat. Így a konferencia idejére sikerült valamennyi intézmény fiatalságát megszólítanunk. Önkénteseink köréből és a képzés során az osztályokból kikerült fiatalok adják magját annak a kortárscsoportnak, akikkel ebben a tanévben megkezdhettük (folytathattuk) a munkát.

10

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Jelenleg szupervíziókat tartunk a bevont osztályokban, közben előkészítjük az idei tanévre kiterjedő Ifjúsági Demokrácia Programunkat. Kortárssegítő képzéseket indítunk el, melyben már nem csupán az egészségügyi prevenció áll a fő területen, hanem a korosztályt érintő egyéb területek is, mint pl. : diákmunka, önkéntesség, társadalmi szerepvállalás, kortárs ifjúságsegítő munka, stb. Programunk alapját képező ifjúsági csoportképzéseket már több szervezet is nagy gyakorlattal és tapasztalattal folytat. Az „Összehozó” szakmai és területi egyedisége csupán abban nyilvánul meg, hogy az egész osztály közösségére irányul. A nagycsoportban végzett munkafolyamatra helyeződik a hangsúly, amit a csoportmunkák csupán kiegészítenek. Az osztály egy nagy közösségben (37-42 fő) folytatott munkájának szerves része maga az osztályfőnök is.

11


3.e. A projekt hosszú távú hatása, fenntarthatóság (Kérjük, mutassa be, hogy milyen formában folytatható a projekt, tartható fenn a szolgáltatás? Mennyiben tudták a megszerzett tudást, tapasztalatot a projekt befejezését követően hasznosítani? Mennyiben fenntarthatóak az eredmények, pozitív hatások? Milyen módon biztosítható az utánkövetés?) /min.2000, max. 4000 karakter/

Kísérleti modell-programunk a folyamatban részt vevő osztályok számára pozitív közösségi változásokat generált. Sajnos tapasztalataink alapján bebizonyosodott az is, hogy az egyszerre nagy adagban kapott pozitív impulzusok nem tarthatóak fenn a folyamatos után-követés, illetve együttlétek nélkül. Ezért ettől az iskolaévtől kezdődően folytatjuk a megkezdett munkát. Jelenleg csupán a bevont 3 közösség szintjén, illetve az egyesület közvetlen környezetében tevékenykedő önkénteseink körében. Az előttünk álló egy év (rövid távú céljaink) alatt két fő irányvonalat jelöltünk ki. 1. Folytatjuk az iskolai osztályközösségekkel a megkezdett folyamatot, igyekszünk az intézményen belül is kiemelkedő osztályközösségeket generálni. 2. Az eredeti elképzelés alapja a kortárssegítő hálózat kiépítése. Így az osztályközösségekből kiválasztódó 4-5 fős csoportok (közösen az ifjúsági közösségi munkásainkkal) képzését indítjuk be a kistérség településein élő, tevékenykedő fiatalokkal. A tanév során a bevont osztályoknak két alkalommal adunk lehetőséget újabb nagyobb pozitív impulzus keretében közösségi együttlétre. Erre tervezett időpont osztályonként 2-2 napos bentlakásos (helyi ifjúsági táborhelyen) biztosított lehetőség. 2008-ra (szeptember-december) és 2009-re (január-május) tervezett együttlétei összesen 6-6 napot jelentenek. Az osztályokkal havi egy alkalommal (osztályfőnöki óra, egyéb közösségi keretek, stb.) folyamatos kapcsolattartást folytatunk, összesen 3X10 alkalommal. Mindemellett egy egymásra épülő kortárssegítő képzést indítunk be, mely 3 alkalommal bentlakásos modulban, modulonként 3X3 napot vesz igénybe. A képzési helyszín a kunbábonyi Civil Kollégium, ahová első alkalommal ez év novemberébe utazunk. Képzéseink tematikája nem kifejezetten a prevenciós kortárssegítésre fókuszál, bár ez a vonal is markáns irányvonalat alkot benne. A fiatalok egy komplex, - talán – általunk kidolgozott módszertant és tematikát követve alkalmassá válnak a korosztályuk által generált kérdéseire választ, segítséget adni.

12

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Ebben a folyamatban a közösségi nevelés vezérfonala mellett a következő témakörök jelennek meg: - önismeret - kommunikáció - szerelem-párkapcsolat - szenvedélybetegségek - diákmunka - ifjúsági munka (hazai és nemzetközi viszonylatban) - társadalmi szerepvállalás (önkéntes munka, civil munka) A rövid távú (1 éves) munkafolyamat lezárása a Komáromi Napok keretén belül megrendezésre kerülő II. „Szót kérünk!” Ifjúsági Konferencia, ahol a tapasztalatainkat osszuk meg a kistérség ifjúsággal foglalkozó szakembereivel, és magukkal a fiatalokkal. Hosszú távon is tervezünk. Sajnos a bevont osztályok jelenleg 11. évfolyamosak, tehát a hosszú távú tervünk jelenleg csupán két éves időszakot ölelhet fel. A második év végéig megvalósítandó feladataink: - a bevont osztályok közösségi értékrendje meghatározóvá válik az intézményükön belül, - a középiskolákban beindul egy komplex kortárssegítő hálózat, melyben már megjelennek a programba újonnan bekerült fiatalok is, - működő és együttműködő ifjúsági munka indul be a kistérségi településeken, melynek ifjúsági hálózati folyamata is körvonalazódik, - kidolgozásra kerül a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás Ifjúsági Cselekvési Terve. Egyesületünk munkatársai és önkéntesei kiemelt figyelmet szentelnek ennek a folyamatnak. Beindításakor nem tudtuk, nem gondoltuk, hogy ekkora jelentősége lesz, hogy a fiatalok ilyen mértékű ragaszkodását váltja majd ki. Mi magunk is komoly szakmai és emberi értékekkel gazdagodtunk, izgalmas, és nagy fejtörést okozó helyzeteket kezelve. Ifjúsági közösségfejlesztőként gyakorlott tapasztalatunk van az önszerveződő kiscsoportokkal folytatott munka területén. Az osztály egész közösségével folytatott munka egy újabb területet ismertette meg velünk. Kezelni és lekötni kell 37-42 fős 1617 éves korosztályos fiatalt, úgy, hogy közben közösségi nevelést folytatunk. Tapasztalatainkat egy kiadványban és egy kis filmen bemutattuk közvetlenül a program első szakasza befejezésekor. Az eltelt időszak, a tevékenységek folyamatos nyomon követést, dokumentálást igényelnek. Jelenleg is forgatunk egy filmet, gyűjtjük tapasztalatainkat és a résztvevők visszajelzéseit. A tervezett és végigkövetett 3 év tartalmából kívánunk következtetéseket levonni és folytatási alternatívákat kidolgozni.

13

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 3.f. A projekt egyedisége

(Kérjük, támassza alá konkrétumokkal, miért tartja a projektet/szolgáltatást példaértékűnek?) /min. 2000, max. 3000 karakter/

Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek állandó megújulási folyamatban dolgoznak. A generációk változásával változnak a fiatalok igényei, módosítanunk kell a korábbi kidolgozott módszereinken, ami állandó intenzitást, tevékenységet igényel. A program kitalálója egyesületünk aktív tagja, maga is pedagógus, aki napi szinten szembesül az intézményi kereteken belüli érzelmi „nihillel”, közösségnélküliséggel. Rengeteget dolgozik azon, hogy az osztályát egy valódi közösséggé kovácsolja. Ebbe a munkába tenyereltünk bele egy kicsit máshogy. A folyamat, amit elindítottunk számunkra újszerű és példaértékű. Itt helyben nagy érdeklődésre talált, főleg a fiatalok körében. Több osztályközösség keresett meg azóta már bennünket, hogy szeretnének kapcsolódni hozzánk. Amikor bemegyünk az iskolákba, már nem csak az adott osztályok, hanem a többi fiatal is ismerősként fogad. Kíváncsiak és talán egy kicsit „féltékenyek” is a „kiválasztott” közösségekre, hiszen egy olyan plusz dologgal, egy közös „nyelvvel” gazdagabbak, melyet rajtuk kívül a többiek nem értenek, nem érthetnek. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a mi programunk a lehető legjobb, és egyedüli érvényes. Talán nem is egyedüli, csak nem tudunk hasonló kezdeményezésekről. A mintaprojektre való jelentkezésünk is csak egyfajta megmérettetés, illetve kihívás szervezetünknek, tevékenységeinknek. Mivel alig egy éves munka van mögöttünk, csupán az eddigi adatokkal számolhatunk. Az „Összehozó” programban 3 középiskolai osztály közössége vett részt összesen 115 tanulóval és az osztályfőnökökkel. A képzést egy szakképzett közösségfejlesztő vezette két ifjúsági kortárssegítő közreműködésével. A dokumentálást szintén két kortárssegítő folytatta. A szakmai anyagok összeállítását, a folyamattematika vázlatát közösségi munkával készítettük. A csoport tagjai: közösségfejlesztő tréner, pedagógusok, ifjúsági közösségi munkások. Az együttlétek alkalmával folyamatos értékelést végeztünk, a kapott visszajelzéseket figyelembe vettük, így több alkalommal változtattunk az eredeti tematikától. Igyekeztünk mindig igazodni az elvárásokhoz és az adott helyzetekhez. Az osztályfőnököket mindvégig bevontuk. Ők is értékeltek, az általuk megfogalmazottakat is igyekeztünk figyelembe venni, beépíteni a programba. Így ugyan 3 különböző, de összességében mégis egységes folyamatot koordinálhatunk. Igyekszünk a fiatalok érdekérvényesítését is megjelentetni. „- Lehet véleményed. El is mondhatod. Az sem baj, ha nem értesz velem egyet, de indokold meg, érvelj.” A jelenleg folyó második szakaszban egy komplex képzési szakasz épül az eredeti közösségi együttlétekre, fejlesztésekre. A képzések során az osztályközösségekből kikerülő fiatalok képessé válnak a kortárscsoport mai kihívásait kezelni, és megtalálni a megfelelő felnőtt segítőt. Olyan kapcsolati szerepet töltenek be a fiatalok és felnőttek között, melynek prevenciós hatásai nem csupán az egészségügyi

14

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” területen, hanem egyéb társadalmi és korcsoporti kereteken belül is megfelelő segítséget tud nyújtani. A második szakasz lezárása után egy térségi folyamat elindítását tervezzük, melyben a kistérségi ifjúsági munka kerül kidolgozásra a korosztály aktív részvételével. Az első éves szakmai munka támogatás nélkül, önálló vállalásként valósult meg. A második szakasz kortárssegítő képzéseihez két támogatási forrást is találtunk, mely fedezi a költségeket. A folyamat nyomon követése, a módszertan kidolgozása, a tematika összeállítása, a képzések kidolgozása és a dokumentálás nagyobb része továbbra is önkénteseink munkavégzésével valósul meg. Programunk újszerűsége és egyedisége talán ebben is megmutatkozik, hogy önerőből, önkéntes feladatvállalásból kezdeményeztük és valósítottuk meg. Támogatást a második éves munkához csak részben kapunk, azonban ez nem gátolja meg az elképzelésünk megvalósítását.

15

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 3.g. A projekt közvetett eredményei

(Kérjük, mutassa be, hogy milyen, a közvetlen célokon túlmutató hatásai vannak a projektnek/szolgáltatásnak? /pl. szélesebb körű társadalmi kapcsolatok, együttműködések, helyi közösség elismerése, új folyamatok generálása, hozzáadott értékek, stb./) /min. 2000, max. 4000 karakter/

Valamilyen közösségbe mindenki tartozik. A nemzet, a család, a rokonság, az iskolai barátok, az amatőr csoportokban együtt tevékenykedők, a sporttársak, stb. joggal tekinthetők közösségeknek. Előfordulhat persze, hogy a csoportok egyes tagjai mégsem érzik annak, az is meglehet, hogy a közösségi tevékenységeik sem tökéletesek. Azonban ezek a csoportosulások inkább tekinthetők közösségeknek, mint az iskolai osztályokba járók összessége, még akkor is, ha az utóbbiak osztályfőnökei gyakran emlegetik ezt a fogalmat az egész társaságra. Természetesen előfordulhat, hogy ezek az osztályok is jól működő, összetartozó közösséggé formálódnak, de, hogy az volt-e valóban, ez mindig csak utólag derül ki. Ebbe a helyzetbe (osztályok) valamennyien belekeverednek, ám, hogy az adott lehetőségek mivé válnak, az valamennyi résztvevőn múlik. Ebbe a helyzetbe keveredtünk bele „Összehozó” programunkkal. A kísérleti program célja az együttes tevékenységek, az egymás iránti elfogadás erősítése és a korosztály tekintetében társadalmi szerepvállalás elősegítése. Így a spontán találkozások, együttlétek ürügyén a közösségiség elősegítése. Találkozásaink mindig hoztak újabb lehetőségeket, „igényeket”. Talán ez is motivált bennünket arra, hogy ne álljunk meg itt, próbáljunk érzékenyen mozdulni a fiatalok elvárásaira, segítsük őket személyes és közösségi elvárásaik megvalósításában. Így a kezdeti osztályközösség-fejlesztésen túlmutató célmeghatározások segítik és irányítják jelenlegi tevékenységünket. Mi az, ami megfogalmazódott? - Nem ismerik egymást a gyerekek. Szeretnének többet egymás társaságában eltölteni, amelyhez külső segítséget várnak. - Nincs megfelelő ismeretük a korosztályukat érintő lehetőségekről (pl. diákmunka, önkéntesség, külföldi cserekapcsolatok, stb.) - Szeretnének saját korosztályuknak szóló nyilvánosságot (újság, rádió, esetleg bekapcsolódni a helyi televízió munkájába). Azonban a lehetőségeket nem tudják. - Nincs ismeretük a saját korosztályuk elvárásairól. Ennek érdekében szeretnének valamerre elmozdulni. - Nincs példa, tapasztalat a célcsoport korosztálybeli összefogására, együttműködésének elősegítésére.

16

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Az elvárások és a hiányok generálták azt a folyamatkövetést, melyet ebben az évben ősztől folytatunk. Mint korábban is már bemutattuk két irányban indultunk el. Egyrészt a kistérségi települések ifjúságával foglalkozó, vagy a célcsoportot tömörítő szervezetek felkutatását kezdtük el. A kapcsolatfelvétel, a közös tevékenység és a térségi együttműködés a folytatás kijelölt iránya. Másodsorban folytatjuk az osztályokkal megkezdett munkát. Az osztályközösségekkel megkezdett tevékenység mellett indítjuk be azt a kortárssegítő képzésünket, melyet a közösségfejlesztés eszmeiségére alapozva kívánunk bevezetni. Ebben a folyamatban a kortárssegítővé képzett fiatalok képessé válnak a korosztályukat érintő kihívások és problémák kezelésére. A kezdeti programon és kezdeményezésen túlmutató cél, a térség ifjúsági korosztályának megfelelő szinten történő információ szolgáltatása, közösségi tevékenységeik elősegítése aktív közreműködésükkel, tevékenységükkel. Ennek a folyamatnak jelenleg az elején tartunk. A program során szektorközi együttműködésre törekszünk. Szükségünk van a települések (önkormányzatok) támogatására, noha nem feltétlenül pénzbeli támogatást várunk tőlük. A jelenlegi társadalmi kapcsolati hálónkat is bővítjük, melyben már nem csupán a civil szféra és az önkormányzat kapcsolatára gondolunk, hanem a gazdasági szféra aktív bevonását is. Erre kezdeményezzük a fiatalok diákmunkához való jutását, illetve a tranzitfoglalkoztatás folytatását. A szektorok közötti párbeszéd egyik állomása a közös konferencia is.

17

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 4. AZ „ÉV GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI MINTAPROJEKTJE” CÍM ELNYERÉSE ESETÉN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

A mintaprojekt strukturált módszertani dokumentációjának elkészítése, a projekt/szolgáltatás értékeinek bemutatása a nyilvánosság számára

(Kérjük, részletesen írja le, hogy a cím elnyerését követően milyen formában kívánja elkészíteni a részletes módszertani dokumentációt, valamint a megvalósítási időszakban milyen, az érdeklődők és a nyilvánosság számára rendezett eseményen kívánja bemutatni mintaprojektjét? Felhívjuk figyelmét, hogy az Európai Ifjúsági Hét Zárórendezvényén kívül legalább 1 konferencia/ képzés/ előadás/ szakmai műhely megrendezését vállalnia kell!) /min. 3000, max. 5000 karakter/

A felterjesztett mintaprojektet lehetőségeinkhez mérten eddig is dokumentáltuk, eredményét pedig nyilvánosságra hoztuk. Terveink szerint a megkezdett folyamat mintájára készítjük el a jelenleg zajló események összefoglalását is. A módszertan kidolgozása előre megtervezett, feladatokra, részfeladatokra lebontott előkészítő tevékenység, melyet szöveg- és feladatgyűjtemény formájában áll össze. A folytatás több lépcsőben, párhuzamosan történik, mely az egy évre tervezett időtartamban több alkalommal összefut, kapcsolódik. Az ifjúsági munka főbb állomásai: · Osztályokban végzett nyomon követés havi rendszerességgel, · Osztályokban végzett nyomon követés két alaklommal 2-2 nap bentlakásos módszerben, · Osztályokban végzett nyomon követés, személyes kiválasztódás (kiválasztás), · Komáromi középiskolás összevont képzés az osztályokból kiválasztódó fiatalokkal, · Kistérségi (9 település) ifjúsági korosztályával folytatott együttműködés megalapozása, · Kistérségi szervezetek nyomon követése havi rendszerességgel, közös programok, rendezvények, stb. útján, · Kistérségi ifjúsági munkás hálózat kibontakoztatása, · A kistérség fiataljaival (Komárom középiskolásai és a kistérség szervezetei részvételével) folytatott közösségi képzés, ifjúsági konferencia. 1. A részprogramok dokumentálása: § Ifjúsági közösségfejlesztési módszertani tervanyagok kidolgozása és feldolgozása, § A folyamat során a fiatalok által megfogalmazottak, tapasztalatok, értékelések összegyűjtése és feldolgozása, § Fotó és promóciós film készítése, § Publikáció a helyi és térségi sajtóban, televízióban.

18


2. A kísérleti program összefogó dokumentációja: § A módszertani összefoglaló ismertető anyagként (kiadvány) való megjelentetése, szakmai, szakértői, folyamatkövetési alátámasztásokkal, javaslatokkal. A kiadványnak tartalmaznia kell a kidolgozott programterv eredményeit, „kudarcait”, valamint jövőtervre vonatkozó javaslatokat. A kiadvány összeállítását a program megvalósításában részt vállaló szakmai vezetők és szakértők vezetésével állítjuk össze a közösségi csoportok képviselőivel (fiatalokkal, pedagógusokkal, ifjúsági munkásokkal, stb.) § A részfolyamatok során elkészített filmanyag összeállítását tervezzük, melynek két válfaja készül el. Egyrészt a folyamat követését interjúkkal színesítve módszertanilag bővebben kifejtve kerül összeállításra az ún. nagy film, melynek időtartama akár 50 percet is jelenthet. Ez kifejtésekre, tapasztalati javaslatokra, tágabb betekintésre ad lehetőséget, melyet nyílván az ifjúsággal foglalkozó szakma értékel és keres majd. Másrészt elkészítünk egy dinamikusabb, rövidebb 10-12 perces összefoglaló, melyet már a települési televíziók, az iskolai foglalkozások, közösségek használatára szánunk. § Tapasztalatainkat kívánjuk ismét megosztani a térség ifjúságával és a velük foglalkozó szakemberekkel 2009 áprilisában a II. „Szót kérünk!” Ifjúsági Konferencián a XVIII. Komáromi Napok keretén belül. Itt lehetőségünk lesz bemutatni az elkészített filmanyagot, bemutatni az elkészült kiadványt. „Összehozó” programunk mintájára szervezetünk honlapján elérhetővé tesszük a jelenlegi folyamatról készült dokumentációt (kiadvány, filmanyag) is.

19

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” 5. KÖLTSÉGVETÉS Felhívjuk figyelmét, hogy az „Év gyermek és ifjúsági mintaprojektje” cím elnyerésével járó egyszeri 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint felhasználása tervezésekor vegye figyelembe az alábbiakat: - Nem fordítható a támogatási összeg bér jellegű kiadásokra (személyi jellegű kifizetés kizárólag megbízási szerződés esetén számolható el) - A kiadásokat záradékolt, hitelesített számlamásolatokkal, valamint pénztárbizonylatokkal kell elszámolni - Kizárólag a megvalósulás időszakában keletkezett számlák számolhatóak el (egyedi támogatási szerződés megkötésétől legkésőbb 2009. április 30-ig) - A cím elnyerésével járó támogatás átutalására a határidőben benyújtott (legkésőbb 2009. május 30.) szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően kerül sor - A költségvetés a projekt strukturált, módszertanilag alátámasztott szakmai kidolgozásával, és nyilvánossá tételével kapcsolatos tevékenyégeket kívánja támogatni.

A költségvetés-tervezet részletes indoklása

(Kérjük, részletesen mutassa be az egyes kiadások típusait, és azok indokoltságát. /min. 1000, max. 2000 karakter/

Költségvetésünket a mintaprojekt szellemiségében állítottuk össze. A cím elnyerése esetén igénybe vehető pénzbeli támogatást két területre kívánjuk fordítani. Egyrészt a szakmai módszertan összeállítását, dokumentálását, a folyamat szakértői nyomon követését és publikációját érinti, másrészt pedig a nyilvánosság biztosítására szolgáló promóciós film és kiadvány elkészítését, sokszorosítását. Reklámköltés alatt a promóciós film készítésének költségét terveztük be 150 000 Ft értékben. Ebben a költségben a folyamat dokumentálása, vágása, feliratozása történik meg. Két filmanyagot állítunk össze, egy rövidebb, folyamatbemutatást dokumentáló és egy nagyobb lélegzetű szakmai anyagot. Nyomdaköltségként a program során összeállított módszertani füzetet értjük, melyet 300 000 Ft támogatási kerettel terveztünk ebbe a folyamatba. A nyomdatermék 1000 példányban készül 500Ft/db egységáron. A tervezett költség magába foglalja a kiadvány tördelés szerkesztését, arculattervét és a sokszorosítás költségeit. Oktatás, tanácsadás keretében két fő szakmai tanácsadását terveztük be 5 hónapi részvétellel, havi 25 000 Ft költséggel, összesen 250 000 Ft keretben. A szakmai tanácsadást a módszertan kidolgozásánál, a folyamat nyomon követésénél és a nyilvánosság biztosításánál vesszük igénybe.

20


KIADÁSOK

II. Önrészből és egyéb I. Támogatásból támogatásból fedezett kiadások fedezett kiadások (nem kötelező!)

ÖSSZÉRTÉK (I.+II.)

A) Személyi juttatások összesen (A1+A2)

639 000

639 000

A1 Megbízási díj és a munkáltatót terhelő járulékok

450 000

450 000

A2 Bér és munkáltatót terhelő járulékok

189 000

189 000

40 000

40 000

530 000

1 230 000

50 000

50 000

100 000

100 000

100 000

100 000

B) Dologi kiadások (B1+B2+B3+B4) B1 Készlet beszerzés (anyag és kis értékű (100e Ft alatti) tárgyi eszköz) B2 Kommunikációs szolgáltatások kiadásai (telefon, fax, Internet) B3 Szolgáltatási kiadások

700 000

- bérleti díjak (helyiség, gép stb.) - szállítás (taxi, fuvarozás stb.) - egyéb működési/üzemeltetési kiadások (posta, fénymásolás, stb.) - étkezési költségek - szállásköltség - utazási költségek - reklámköltség, filmkészítés és sokszorosításuk

150 000

80 000

230 000

- nyomdaköltség (kiadvány készítése)

300 000

200 000

500 000

- oktatás, tanácsadás

250 000

250 000

B4 Egyéb dologi kiadások - honorárium, tiszteletdíj C) Térítésmentes hozzájárulás (társadalmi munka, dologi feltételek biztosítása stb.)

KIADÁSOK ÖSSZESEN (=A+B+C):

100 000

700 000

1 309 000

100 000

2 009 000

21


6. A JELNETKEZÉSI ŰRLAP HITELESÍTÉSE Jelölt aláírásával vállalja, hogy 1) a pályázat benyújtásának határnapjáig regisztrálja szervezetét a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárban (NIIDA) (www.mobilitas.hu/niida), valamint feltölti szervezete bemutatkozó dokumentumát; 2) elfogadja, hogy az elkészült módszertani dokumentációt kizárólag a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az FSZH – MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat, illetve saját szervezete/intézménye honlapján teszi közzé, valamint 3) a támogatás elnyerése esetén részt vesz 2008. november 8-án, a Budapesti Európai Ifjúsági Központban (1024 Budapest, Zivatar u. 1-3.) megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Hét Zárórendezvényén, ahol nyertes projektjét bemutatja. Jelölt kijelenti, hogy az űrlapon szereplő adatok a) megtévesztő vagy valótlan adatot nem tartalmaznak, b) a szervezetnek adótartozása, illetve adók módjára behajtható köztartozása nincs, továbbá c) nem áll csőd-, felszámolási- illetve végelszámolási eljárás alatt.

Dátum:

Komárom, 2008. szeptember 14.

A hivatalos képviselő neve (nyomtatott nagybetűvel):

Markóné Tóth Ágnes

A hivatalos képviselő aláírása:

ph

22


TÁJÉKOZTATÓ

Felhívjuk szíves figyelmét az „Év gyermek és ifjúsági mintaprojektje” cím elnyerésére szolgáló jelentkezés érvényességi feltételeire: -

a JELENTKEZÉSI ŰRLAPOT hiánytalanul, számítógéppel, vagy nyomtatott nagybetűkkel kitöltve, valamint legalább 3 db fényképet 2 példányban (egy eredeti, egy másolat) postai úton kell elküldenie legkésőbb 2008. október 3-ig (beérkezőleg) a területileg illetékes Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (RISZI) címére: FSZH – MOISZ Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye) 6720 Szeged, Dózsa Gy. u. 2. Tel: +36-62/540-788 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

(illetékesség: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4024 Debrecen, Piac u. 26/a. Tel: +36-52/531-053 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Heves megye) 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Tel: +36-46/506-348 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Budapest, Pest megye) 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel: +36-1/353-2622 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye) 7621 Pécs, Rákóczi u. 55. Tel: +36-72/520-532 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Győr-Moson-Sopron megye, Zala megye, Vas megye) 9022 Győr, Árpád u. 44.

23

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermek- és Ifjúsági Osztály „Az év ifjúsági projektje” Tel: +36-96/518-685 E-mail: [email protected]

FSZH – MOISZ Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (illetékesség: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye) 8200 Veszprém, Budapest út 3. Tel: +36-88/581-571 E-mail: [email protected]

A borítékra kérjük, írja rá: „Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje” -

a JELENTKEZÉSI ŰRLAPOT, valamint a fényképeket (amennyiben rendelkeznek digitalizált változattal) a benyújtási határidőig szintén az illetékes RISZI központi email címre szíveskedjenek megküldeni

Az érvényesség feltétele a papír alapú, valamint az elektronikusan elküldött jelentkezési űrlap határidőn belüli megküldése, valamint a szervezet regisztrációja és bemutatkozó dokumentumának feltöltése a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárba (www.mobilitas.hu/niida)!

24

JELENTKEZÉSI ŰRLAP Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím elnyerésére

Recommend Documents