Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében .
E-mailes beérkezési (elektronikusan csatolni kívánt dokumentáció) és postai feladási határidő: 2011. december 9. Postacím: Tempus Közalapítvány, 1438 Budapest 70. Pf. 508 Email cím:
[email protected]
!
!
#
!
$
"
%
"
$
'
'
$
(
!
(
%
)
%
'
%
&
'
"
'
*
%
&
+
%
$
4
8
,
'
6
7
1
#
'
-
7
8
,
4
:
8
/
2
2
-
9
1
0
5
4
4
6
7
1
#
.
+
!
'
7
/
,
4
0
8
:
8
'
/
/
2
0
2
1
2
9
3
1
5
0
4
7
4
0
/
0
1
2
5
4
0
(óraszám, hozzárendelt kreditérték, maximális hallgatói létszám; milyen képzés keretében valósul meg)
!
A kurzus heti egy darab két órás előadásból (Bioinformatika I. EA) és csoportonként heti egy darab két órás gyakorlatból (Bioinformatika II. GY) áll. A kurzust a biológus és biofizikus képzés különböző fokain álló hallgatók vehetik fel. A BSc képzésben résztvevő biológus hallgatók kötelezően választható óraként (1+3 kreditpontért), az MSc képzésben résztvevő biológus és biofizikus hallgatók kötelező tárgyként (0+4 kreditpontért), az osztatlan képzésû biológus hallgatók kötelezően választható tárgyként (2+3 kreditpontért) hallgatják a Bioinformatikát. A jelenlegi bioinformatika képzés maximális hallgatói létszámát 120-ra terveztük, idén 89, tavaly 102 hallgató vette fel a tantárgyat. A gyakorlatokat maximálisan 30 fős csoportokban tartjuk, idén 4 gyakorlati csoportot indítottunk.
Kérjük, részletezze a kurzus konkrét célkitűzéseit mind oktatói oldalról, mind a tantervi hálóban elfoglalt helyének tekintetében, pl. bemeneti követelmények, ráépülő kurzusok, kapcsolódás más kurzusokhoz. Nevezze meg a kurzus során tudatosan fejlesztendő személyes és szakmai kompetenciákat. A leírás során kérjük, támaszkodjon a tanulási eredmények megközelítésre, a szakindítási dokumentumokat, amennyiben szükségét érzi, mellékletként csatolhatja.
A Bioinformatika kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a biológiai, fõleg molekuláris és hálózat biológiai adatok interneten elérhetõ adatbázisaival, és az adatok számítógépes feldolgozásának lehetõségeivel. A labortechnológiák fejlõdésével a kutatók exponenciálisan növekvõ adattömeget produkálnak, melynek a rendszerezett tárolása és feldolgozása ma már elképzelhetetlen számítógépek, a hozzájuk tartozó adatbázisok és szoftverek, valamint az internet ismerete nélkül. Kurzusunkon a hallgatók elsajátítják az ehhez szükséges kompetenciákat, a Linux operációs rendszer használatától kezdve, a szakirodalom kezelési technikákon át, a szekvenciák és biológiai hálózatok adatbázisainak megismerésén keresztül, egészen az alkalmazott algoritmusok (pl. szekvencia illesztés, keresés, törzsfaszámítás, hálózat megjelenítés) megértésének mélységéig. Az elérhetõ adatok és számítógépes programok mennyisége és minõségi különbözõsége miatt a kurzus hallgatóinak nem lehet a matematikai levezetésekhez hasonló, univerzális megoldást tanítani. A számítógépekkel, az internettel és a mások által készített adatokkal, programokkal való munka hatékony elsajátításához speciális készségeket kell kialakítani a hallgatókban. Ezen készségek segítségével egy ismeretlen, korábban nem bemutatott helyzetben is megfelelõ választ tudnak adni a felmerülõ kihívásokra. A kurzus alapvetõen leendõ kutatóknak szól, de minden olyan munkavállaló számára hasznos lehet, aki egy kutatóhoz hasonló helyzetbe kerül. Egy kutatónak ismeretlen, korábban mások által csak részlegesen vizsgált témákat kell feldolgoznia, megfelelõ kérdéseket feltennie és a leghatékonyabb módszertannal válaszolnia rajuk, végül értékelni a kapott eredményeket. A Bioinformatika kurzus kialakításakor alapvetõ célunk volt bemutatni és rávezetni a hallgatókat egy-egy ilyen helyzet kezelésére, a számítógépes alkalmazásokat és megközelítéseket példának használva. Annak érdekében, hogy életszerû legyen a kutatásra nevelés, a félév elején minden hallgató kap egy gént, és az egész félév során a gyakorlatokon ezt a gént vizsgálja, mindig az aktuálisan tanult módszerek és források segítségével. (Néhány peremfeltétel ezzel kapcsolatban, amely a kompetencia-fejlesztéseket hivatott alátámasztani: a) egy gyakorlati csoportban tíz különbözõ gént osztunk ki; b) egy csoportban többen is választhatják ugyanazt a gént, de nem ülhetnek egymás mellett; c) minden csoportban ugyanazt a tíz gént osztjuk ki.) A biológus BSc-s hallgatók számára a Biokémia-Molekuláris biológia - I. A vagy B EA a tantárgyi elõfeltétel, az MSc-s diákoknak nincs elõfeltételhez kötve a kurzus teljesítése, hiszen számukra az kötelezõ tantárgy. A Bioinformatika tantárgy anyaga leginkább a BSc-sként hallgatott Informatika gyakorlatra, Biokémia, Molekuláris biológia és Genetika kurzusokra épül. A Bioinformatika kurzuson megszerzett tudásra több választható tantárgy és speciál kollégium alapoz (pl. Genomika, A gyógyszertervezés szerkezeti bioinformatikája, Programozás biológusoknak stb.). Továbbá, a hallgatók visszajelzéseibõl tudjuk, hogy nagy hasznát vették az itt szerzett tudásnak a szakdolgozatuk illetve TDK munkájuk elkészítésénél.
Mutassa be, hogyan valósítja meg a kurzus a megjelölt készség(ek) fejlesztését. (Csak azokat a készségeket fejtse ki, amelyeket belejelölt.) Ismertesse, hogy melyek azok a konkrét oktatási módszerek, munkaformák, gyakorlatok, amelyek által a kurzus hozzásegíti a hallgatókat az adott készség(ek) elsajátításához, továbbfejlesztéséhez. Kommunikáció: A kurzushoz kapcsolódó gyakorlatok során a verbális, a számonkérések alkalmával a non verbális kommunikációt kell megfelelõ szinten alkalmazniuk a hallgatóknak.
Az egyes gyakorlati órákon elvégzendõ feladatokkal kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések a hallgatókban, hiszen olyan helyzettel találkoznak, amellyel korábban még nem. Ilyenkor a hallgatónak röviden kell megfogalmaznia, hogy milyen problémával találkozott. Az elsõ hetek gyakorlatai rámutatnak arra, hogy ez sok esetben nehéz is lehet. Az oktatók csak akkor tudnak hatékonyan segíteni, ha a hallgató összeszedetten és érthetõen mondja el a problémáját. A félév második felére megfigyelhetõ, hogy bár a félév elejéhez képest a feladatok bonyolultsága nõ, jelentõsen csökken a hallgatók kérdéseinek hosszúsága és gyakorisága. Ugyanis addigra a hallgatók precízebben, strukturáltabban tudják megfogalmazni a gondolataikat. A gyakorlati munka zárásaként a hallgatóknak egy írásbeli beadandó feladatot kell készíteniük. A beadandó feladattal kapcsolatban a kurzus során, a weblapon elérhetõ leírásban és egy konzultációs órán részletesen ismertetjük azokat a szempontokat, amelyek biztosítják, hogy minõségi munka kerüljön beadásra. A féléves kurzus során az írásbeli kommunikáció fontos szempontjait is bemutatjuk a hallgatóknak, így a hivatkozások korrekt kezelését, tipográfiai alapismereteket és az ábrázolások helyes alkalmazását. A beadott feladatok értékelése során kiemelt figyelmet fordítunk a megfelelõ tömörségû, jól strukturált, átlátható munkákra és arra, hogy a vállalt biológiai problémáról magas színvonalon kivitelezett elemzés szülessen. A legtöbb problémával és kérdéssel az emberek nehezen tudnak egyedül megbirkózni. A gyakorlati kurzus több óráján és az otthon elkészített beadandó feladat megoldása során is szükséges a hallgatók közötti aktív kommunikáció. Gyakran adunk olyan órai feladatokat, amelynél az egymás mellett ülõ, de más gént vizsgáló hallgatóknak együtt kell dolgozniuk. A beadandó feladatok komplexitása pedig megköveteli, hogy azok elkészítése során a hallgatók kisebb csoportokban dolgozzanak együtt, mivel ezek a feladatok együttmûködés nélkül nem oldhatóak meg. Szervezés: A beadandó feladatok elkészítése során a hallgatók szükségszerûen egyeztetnek egymással. Olyan hallgatóknak kell összeállni 2-3 fõs csapatokba, akiknek az összesített tudása lefedi a végrehajtandó feladatokat, ugyanakkor különbözõ géneket vizsgáltak a kurzus során (lásd 2. b pont). A beadandó feladatok elkészítéséhez létrejövõ csapatokat nem limitáljuk az adott gyakorlati csoportra, az egyes gyakorlati csoportoktól függetlenül az összes résztvevõ szabadon képezhet csapatokat. Tehát a kurzuson résztvevõ 85-100 hallgató között kell a csapatok szervezését a hallgatóknak lebonyolítaniuk, figyelembe véve az egyes személyek kutatási hátterét (milyen génnel foglalkoztak eddig) és szaktudását (mely feladatokat értették meg a legjobban a kurzus során). A hallgatók a csapatok összetételét önállóan, a gyakorlatok végén személyes egyeztetések során, illetve az elektronikus Egységes Tanulmányi Rendszer (https://etr.elte.hu/) kurzusfórumán keresztüli levelezések segítségével állítják össze. Mivel a beadandóhoz szükséges feladatokat többféleképpen is meg lehet oldani, fontos, hogy a csapattagok jól szervezett együttmûködésben dolgozzanak. Már a közös munka legelején a több lehetõség közül kell kiválasztaniuk a legfontosabb célokat és ennek megfelelõen kell kialakítaniuk a csapaton belüli feladatmegosztást. A beadandó feladatban pontosan ismertetniük kell, hogy hogyan oldották meg a feladatokat, milyen forrásokat és alkalmazások használtak. A beadandó készítése során gyakran merülnek fel kérdések. Ilyenkor a csapat kérhet konzultációt az oktatóktól, amelyet az oktatókkal általában a csapat valamelyik tagja egyeztet. Professzionalizmus A Bioinformatika elõadáson és gyakorlaton való részvétel maximális odafigyelést és teljesítést követel a hallgatóktól, mivel minden órán új dolgokkal ismertetjük meg a résztvevõ
diákokat. Az elõadáson elhangzott elméleti háttér megalapozza a gyakorlaton látogatott webes adatbázisok valamint az alkalmazott algoritmusok és szoftverek sikeres használatát. A gyakorlat, az elõadáson elhangzottak vázlatos visszakérdezése után (kis-ZH) hosszabbrövidebb bemutató fázissal kezdõdik. Itt bemutatjuk, elmagyarázzuk az alkalmazni kívánt rendszerek mûködését, használatát és hogy milyen típusú kérdésekre kereshetjük a választ a segítségükkel. Ismertetjük az egyes adatbázisok és technikák korlátait, hátrányait is. Ezek után a hallgatók önállóan - mindenki az év elején kiválasztott gén adataival - saját laborszámítógépek segítségével dolgoznak és oldják meg az elektronikusan rendelkezésükre bocsájtott feladatokat, válaszolnak a kérdésekre. A gyakorlatokon feltett kérdések követik a biológia tudományterületének hangsúlyeltolódását a molekuláris és rendszerszemléletû világ felé. Az elõadásokon és a gyakorlatokon esettanulmányokon (case study) és személyes történeteken keresztül mutatjuk be azokat a megközelítéseket, amelyek pozitív és negatív példaként szolgálhatnak a kutatási munkák során felmerülõ kihívások típusaira. A kurzus utolsó három elõadását olyan vendégelõadó tartja, aki az adott téma szakértõ mûvelõje. Az elmúlt években ezen elõadók között több Talentum díjas, országosan vagy nemzetközi szinten elismert kutató is szerepelt. A kutatók professzionális elõadásai, sikereik és tapasztalataik bemutatása a konkrét témák mellett egyfajta példaképként is szolgálhat a hallgatók számára. Csapatmunka A Bioinformatika gyakorlat során bizonyos feladatokat közösen oldanak meg a hallgatók. Ilyenkor az azonos gént vizsgáló diákok dolgoznak együtt. A beadandó feladat elkészítése során viszont (ahogy az korábban a iii) pontban már említésre került) a különbözõ géneket tanulmányozó hallgatóknak kell csapatokat alkotniuk. A gyakorlati kurzuson, alkalmi jelleggel formálódó csoportok összetételére a hallgatók nincsenek közvetlen hatással, hiszen itt az elsõdleges szempont az, hogy azonos gént vizsgálnak-e. A gének kiosztása a félév elején többnyire véletlenszerûen történik. Az ilyen csoportok alkotásánál fontos, hogy a hallgatók alkalmazkodjanak egymáshoz, és képesek legyenek közösen megoldani a feladatokat. Minél hatékonyabban dolgoznak együtt, annál jobban sikerül a gyakorlati feladat és annál hamarabb végeznek vele. A beadandó feladathoz létrejövõ csapatot a hallgatók maguk szervezik. Egy ilyen csapat több napot is együtt dolgozik, és az idõszakos külön munkák mellett többször egyeztetnek. A hatékonyság érdekében a hallgatóknak nem egymással versenyezve, hanem a feladatokat közösen végiggondolva, egymást segítve és támogatva kell a megtalálniuk a megoldást. Problémamegoldás: Miután a hallgatók megismerték az alkalmazott adatbázisok, algoritmusok és szoftverek használatát, azoknak elõnyeit és hátrányait, önálló feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása közben folyamatos segítséget nyújtunk nekik, mind a problémakör elméleti hátterét illetõen, mind a hatékony számítógép használat terén. A félév végén képessé válnak komplex feladatok megoldásra is, mely képességre a beadandó feladat elkészítése során is szükségük van. A beadandó feladat elkészítése közben az eddig elsajátított ismereteiket kell rendszerbe foglaltan alkalmazni, a feladatokat a 2-3 fõs csapaton belül felosztani, megoldani és ellenõrizni. Minden gyakorlaton egy-egy biológiai problémát, egy-egy kérdést kell megvizsgálniuk a hallgatóknak. A gyakorlatok elsõ felében egy független példán mutatjuk be, hogy milyen megoldások léteznek az aktuális témakörben. A félév során egyre kevesebb információt kapnak a hallgatók a probléma megoldásához: a félév elején pontról pontra leírjuk nekik a szükséges vizsgálati lépéseket, míg a félév végén már csak a fontosabb mérföldköveket
nevezzük meg. A feladatok (problémák) hatékony megoldása érdekében értelmezniük kell a problémát, és a megfelelõ eszközt, forrást kell választaniuk a megoldáshoz. A gyakorlat során hangsúlyozzuk, hogy általában több lehetséges megoldás is létezik. Ha nem mûködik egy internetes forrás vagy, ha inkompatibilis két program, akkor alternatívákat kell keresni. Ezt a képességet mind a gyakorlatokon végzett önálló munkák, mind a csapatban végzett beadandó feladatok megoldása során alkalmazzák a hallgatók.
4
!
Mutassa be a kurzust a fejlesztett kompetenciák munkaerőpiacon való alkalmazhatósága és a korszerűség szempontjából. Részletezze, hogy a hallgatók milyen segítséget kapnak a kurzus elméleti tananyaga gyakorlatban való adaptálhatóságának értelmezésében. Amennyiben releváns, térjen ki a szakmai kapcsolódás lehetőségeire, pl. bevont külső partnerek, szakmai gyakorlat, stb. A fejlesztett kompetenciák munkaerõpiacon való alkalmazhatósága és a korszerûsége: A kurzus olyan informatikai, kutatási és a gyakorlati életben való probléma-megoldási képességeket fejleszt, amelyet a hallgatók bármely - nem biológiához kapcsolódó munkahelyen is sikerrel tudnak alkalmazni. Manapság a munkaerõpiacon a számítógépek és az internet használata alapkövetelmény. A kurzuson nem az alapismereteket oktatjuk, mivel azt egy korábbi, általános informatika gyakorlaton már elsajátították a hallgatók, hanem a számítógéppel való professzionális munkát, az ismeretlen források alkalmazását és az információk interneten való keresését tanítjuk. Külön kiemelnénk az adatbázis-kezelõ ismeretek oktatását, hiszen adatbázisokkal szakmától függetlenül bárhol találkozhat egy munkavállaló. A kurzuson részt vett hallgatók gyorsabban és hatékonyabban lesznek képesek egy új munkahely számítógépes programjainak betanulására és szakszerû alkalmazására. Ezáltal csökken a betanítási idõ és nõ a hatékonyság. Az informatikai képességek mellett fontosnak tartjuk megemlíteni a 2. c. pontban részletezett kompetenciák fejlesztését. Az eredményes szóbeli kommunikáció, a megfelelõ csapatmunka, az együttmûködés a közös siker érdekében, valamint az elvárt minõségû írásbeli munka elkészítése mind olyan követelmény, amelynek elsajátításával a hallgatók hatékonyabb leendõ munkavállalóvá tudnak válni. A kurzus természetesen biológia és bioinformatika specifikus ismereteket is nyújt a hallgatóknak. A kurzust elvégzõ hallgatók megismerik a legfontosabb biológiai adatforrásokat, adatbázisokat és a népszerû alkalmazásokat. Ezen kívül konkrét praktikus és akár általánosítható tanácsokat is adunk nekik arra vonatkozóan, hogy bizonyos helyzetekben mire érdemes odafigyelni. A kurzuson jelentõs hangsúlyt fektetünk a legmodernebb, rendszerbiológiai, hálózatos és modern gyógyszerfejlesztési megközelítések, alkalmazások oktatására is. Ezáltal a hallgatók friss és adekvát tudással lépnek ki a munkaerõpiacra. A kurzust elvégzõ hallgatók olyan tudásra tesznek szert, amelyet a biotechnológiai, gyógyszerkutatási, orvosi, vegyipari és egyéb alkalmazott tudományterületeken is hatékonyan tudnak alkalmazni. A biotechnológia és gyógyszerfejlesztés a világ egyik leggyorsabban növekvõ iparága, amely jól fizetõ, magas kvalitású, tudásalapú munkahelyeket teremt. A kurzuson részt vett hallgatók esélyei egy ilyen állás betöltésére a megszerzett képességek és tudás alapján jobbak, mint más szakok esetében. Ez egy olyan típusú tudás, képesség és célszakma, amely a környezõ országok közül kifejezetten Magyarországon elõnyös: az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 ország közül ezen iparágon belül nálunk vannak a legnagyobb és legdinamikusabban fejlõdõ vállalatok, nálunk a legnagyobb az itt
foglalkoztatottak száma, és nálunk a legnagyobb a szellemi értékteremtés. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mivel a kurzuson bemutatásra kerülõ források és programok angol nyelvûek, a hallgatók késõbb bármely országban képesek lesznek hatékonyan használni ezeket. Az elméleti tananyag gyakorlatban való adaptálhatósága: A kurzus felépítése során a heti két órás elõadás szolgál az elméleti háttér tágabb értelemben vett bemutatására és a legújabb tudományos és módszertani eredmények ismertetésére. Ezt követõen a gyakorlati órán egy rövidebb bemutatás (kb. 20-30 perc) során kifejezetten a gyakorlati feladattal, problémával kapcsolatos háttérrel ismerkednek meg a hallgatók. Minden héten egy-egy új, az elõzõekkel összefüggõ téma kerül így elméleti és gyakorlati szempontból feldolgozásra. A gyakorlat során többször visszautalunk az elõadáson elhangzott elméleti anyagra.
(
Milyen módon valósul meg a hallgatók és az oktató együttműködése a kurzus során? Milyen tanulásszervezési, értékelési, konzultációs vagy egyéb eszközökkel biztosítják a hallgatók tudásának és készségeinek folyamatos fejlesztését? Mutassa be a számonkérés és értékelés formáit és az alkalmazott visszacsatolási módokat. A hallgatókkal tegezõdõ, közvetlen viszonyt építünk ki, partnerként kezelve õket. Az órák során örömmel vesszük a diákok kérdéseit. Az elõadások és gyakorlatok után, valamint a fogadóóráinkon megbeszélhetik velünk az aktuális kérdéseiket, nehézségeiket a tárgy teljesítésével kapcsolatban. Az e-mail címünk minden elõadás nyitódiáján megtalálható, a hallgatók elõszeretettel írnak is nekünk. A kurzuson elhangzott elõadások diái, a hozzájuk tartozó feladatok, szoftverek és segédanyagok a tanszéki honlapon elérhetõek. Gyakorlatorientáltságra törekedve a számonkérés több egységbõl tevõdik össze: A hallgatók az elõadásokon elhangzott ismeretekbõl, illetve azoknak az alkalmazásából a félév közben és végén egy-egy nagy-ZH-t írnak, melybõl megajánlott jegy (i) születik. A megajánlott jegyet a vizsgaidõszak során szóbeli feleléssel javíthatják. A gyakorlatok elején kis-ZH-keretén belül számon kérünk néhány, a megelõzõ elõadáson elhangzott kulcsmomentumot, melyekre maga a gyakorlat is épül. A kis-ZH-k átlaga adja a második jegyet (ii). A harmadik jegyet (iii) a 2-3 fõs csapatokban elkészített, a gyakorlatok anyagára alapozott beadandó feladatokra kapják a hallgatók. Itt a gyakorlatokon megtanultak helyes elsajátításán és alkalmazásán kívül a csapatmunkát és a közlés formáját (esszé) is díjazzuk. A BSc-s és osztatlan képzésben tanuló hallgatók (i) jegye megfelel a kollokviumnak, (ii) és (iii) jegyek átlaga pedig a gyakorlati jegyet adja ki. Az MSc-s diákok aláírást kapnak, ha teljesítették az elõadás követelményét vagyis, ha egyesnél jobb (i) jegyet kaptak, gyakorlati jegyüket pedig a 3 megszerzett jegy átlaga adja. A hallgatók az egyetem tanulmányi szabályzatának értelmében legfeljebb három alkalommal hiányozhatnak a gyakorlati órákról*, ennek valamint a kis-ZH jegyeknek a nyilvántartását minden hallgató elérheti egy, az interneten közzétett táblázat formájában. Így a diákok a félév során folyamatosan tájékozódhatnak a jegyeik és hiányzásaik aktuális állásáról. A nagy-ZHés megajánlott jegyeket a hallgatók elõzetes beleegyezését követõen szintén közzétesszük az interneten. * A tapasztalat azt mutatja, hogy félév során a hallgatók átlagosan kevesebb, mint másfél bioinformatika gyakorlatról hiányoznak.
$
Itt részletezheti, azokat a szempontokat, amelyeket a kurzus jó gyakorlatként való bemutatása során lényegesnek tart. Pl. nemzetközi relevancia, idegennyelvi készségek fejlesztése, egyéb. A kurzuson bemutatott források és alkalmazások angol nyelven érhetõek el. Ez a legtöbb számítógépes programra és internetes forrásra általánosan jellemzõ. Ezekben gyakran fordulnak elõ számítógépes vagy biológiai szakszavak, melyek használatát is elsajátítják a hallgatók a kurzus során. Az itt bemutatott tantárgy alapján az egyik oktatót, Korcsmáros Tamást felkérték vendégoktatónak a Cambridge-ben, 2012 májusában, az Európai Bioinformatikai Intézet szervezésében megtartásra kerülõ egyhetes bioinformatikai kurzusra. 7
+
1. Tematika és szakirodalom lista 2. A hallgatók számára kiosztott tájékoztató anyagok (elektronikus formátumú is megfelelő, pl. kurzusmail) 3. A kurzus hallgatók általi értékelése (amennyiben rendelkezésre áll). A hallgatók véleményének bemutatására bármilyen elektronikus vagy web 2.0 alkalmazást ajánlott csatolni (a jelentkezési lapba linkek beszúrhatók). 4. Csatolható minden olyan anyag, amellyel a kurzus gyakorlat orientáltságát kívánják alátámasztani (pl. oktatási segédanyagok, lehetőség szerint elektronikus formában, audiovizuális anyagok, stb.) 5. Ajánlások (pl. tanszéki, vállalati vagy más partner által írt, stb.) A mellékletek felsorolása (az összes papír alapú és elektronikus dokumentáció, pl. linkek) 1. Tematika: Tematika_Bioinformatika.pdf. Az ajánlott szakirodalom listája a legtöbb elõadás és gyakorlati diasor végén található, a fontosabb szakcikkek elérhetõek a következõ (2.) pontban részletezett honlapon. 2. A hallgatók a Genetikai Tanszék honlapjáról elérhetõ bioinformatika honlapról le tudják tölteni az elõadások diáit (az eredeti kinézetben és nyomtatóbarát pdf formátumban), a hozzájuk kapcsolódó ajánlott tudományos cikkeket, a gyakorlati feladatsorokat és a gyakorlatokon használt egyéb fileokat. Itt tesszük közzé a gyakorlatok során alkalmazott (minden esetben ingyenes és platformfüggetlen) szoftverek listáját és azok elérhetõségét, a beadandó feladatok leírását, valamint az aktuális tematikát és a számonkérés módját is. A honlap közvetlen címe: http://falco.elte.hu/bioinfo/, a elõadás diák és a gyakorlatok anyagainak letöltéséhez szükséges felhasználó név: Bioinfo (nagy kezdõbetûvel) és jelszó: binf. 3. Egyelõre nem áll rendelkezésünkre megfelelõ számú hallgató által kitöltött értékelõlap. 4. Lásd 2-es pont. 5. Dr. Vellai Tibor, a Genetikai Tanszék vezetõje által írt ajánlólevél: Ajanlolevel_Bioinformatika.jpg
3
!
Jelentkező hozzájárul, hogy személyes adatait a Tempus Közalapítvány az 1992. évi LXIII. törvényben rögzített módon a felhívás és díjkiosztás lebonyolítása céljából és az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig kezelje, illetve az ellenőrzésre felkért harmadik személy részére átadja. A jelentkezés elektronikus úton történik. Minden a jelentkezési lapon feltüntetet személyes adat az alábbiak figyelembevételével kerül feldolgozásra - az Európai Parlament és az Európai Tanács
45/2001 sz. rendelete a magánszemélyek védelméről az Európai Unió intézményei és testületei által kezelt személyes adatok, valamint a személyes adatok szabad áramlásának vonatkozásában. A jelentkező hozzájárul, hogy az általa benyújtott adatlap értékelése érdekében a Tempus Közalapítvány az általa megadott adatokat (beleértve a személyes adatokat is) kezelje.
