JELENTÉS. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről május 148

JELENTÉS az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

1993. május

148.

Az

ellenőrzést

végezte:

Belics János Dr. BenkiJ János Dr. Burján Margit Czunyi Lajos Simon Akosné Szijártó Károly

Az

ellenőrzést

számvevli számvevli számvevli számvevli szávmevli számvevli

tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos

vezette:

Hegedűsné

dr. Müllem Veronika

számvevli ilitanácsos

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

v-29-58/1992-93. Témaszám: 140.

JELENTÉS az Országos Müszaki Fejlesztési Bizottság és a Központi Müszaki Fejlesztési Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (továbbiakban OMFB) a VII. fejezeten belül fejezeti jogosítvánnyal rendelkezik. A vizsgált időszakban hat költségvetési cím tartozott hozzá, közülük egy az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (továbbiakban OMIKK) közvetlenül az OMFB felügyelete alatt működik. Öt intézmény, mint országos hatáskörű államigazgatási szerv - Országos Mérésügyi Hivatal (OMH), Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH), Országos Találmányi Hivatal (OTH), Országos Atomenergia Hivatal (OAH), Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) - közvetlen felügyeletét a tárca nélküli miniszter látja el, aki egyben az OMFB elnöke is. Az intézményi kör 1993-tól a Hadiipari Hivatallal bővült. Az OMFB és a hozzá tartozó címek 1992-ben 2,4 milliárd Ft-tal gazdálkodtak, ennek 3,2 %-át állami támogatás fedezte. Szakmai feladataikat 1.51 Ofő átlaglétszámmallátták el, 662 millió Ft béralap felhasználásával .. Az OMFB a Központi Műszaki Fejlesztési Alappal (továbbiakban Alap) 1991-től - "technikailag" teljes hatáskörrel- rendelkezik, melynek 1992. évi forrása 9,9 milliárd Ft volt (ezen belül a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás 3,9 milliárd Ft-ot képviselt). Ezt megelőzően a források közel egyharmadára terjedt ki rendelkezési jogosultsága. Ellenőrzésünk

célja az volt, hogy értékeljük

- az OMFB és intézményei költségvetési gazdálkodását, a rendelkezésre álló pénzeszközök törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok alapján történő felhasználását, az irányítás színvonalát; -az Alap kezelésével kapcsolatos szervezeti változások célszerűségét, azok szakmai feladatokkal való összhangját;

-2-

-az Alap működését, gazdálkodását, a pénzeszközök rendeltetésszerű és eredményes felhasználását a műszaki fejlesztési politika megvalósításáll keresztül. Vizsgálatunk az 1989-1992. évekre terjedt ki, az Alap működésének megítélésénél szükség szerint 1986-ig visszamenőleg áttekintettük a vonatkozó dokumentumokat.

I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

A. Az OMFB és intézményei szervezetének, gazdálkodásának ellenőrzése

Az OMFB és a hozzá tartozó intézmények költségvetése a vizsgált időszakban csaknem megduplázódott. Ebben szerepet játszott a szakmai feladatok változásáll túl az is, hogy az intézmények többsége eredményérdekeltségű, vállalkozási tevékenységet is folytatott. Emellett azonban jelentős nagyságrendet képviselt az Alapból - működési célra, szakmai programokra - átvett pénzeszközök volumene is.

l) A szakmai feladatok és a szervezeti rendszer összhangja, a gazdálkodás szabályozottsága Az OMFB, mint Hivatal, illetve a hozzá tartozó intézmények feladatai az elmúlt években jelentősen módosultak. A tervirányításos rendszerhez kapcsolódó központi műszaki fejlesztés céljait felváltotta a piacgazdasághoz igazodó, alapvetőerr új igények kielégítése. Az országos hatáskörű szervek alaptevékenységét - pl. szabványügy, mérésügy, szabadalom-befolyásolta a nyugat-európai elvárásokhoz való közelítés követelménye. Ezzel egyidejűleg megváltozott a nemzetközi kapcsolatok orientációja is. Mindez indokolttá tette a meglévő szervezetek felülvizsgálatát és az új feltételekhez való igazítását. Az OMFB Hivatalnak előkészítő, szervező és végrehajtó funkciója van, amely alapvetőerr három területre koncentrálódik. Ez a funkció részben az elnök - mint tárca nélküli miniszter - felügyeleti jogosítványára (amely az OMFB-re és a különböző országos hatáskörű szervekre terjed ki), részben az Alap feletti rendelkezési jogok gyakorlására vonatkozik. Ezentúl magába foglalja az egyre szélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszer működtetését is a műszaki fejlesztési programokban való részvétel érdekében.

-3-

Mindhárom feladatot és a hozzá kapcsolódó gazdálkodási tevékenységet a Hivatal keretei között végzik, így az Alap szervezete, müködése, gazdálkodása egybeolvad a Hivatal hasonió funkcióival. Az OMFB szervezetének alapvető módosítására a 3 7/1991. (III. l.) Korm. sz. rendelet megjelenését követően került sor. (Ez a jogszabály döntött az Alap egységes kezeléséről, a programokat felváltó pályázati rendszer bevezetéséről.) A Hivatal müködését szabályozó alapdokumentum - az SZMSZ - azonban csak 1992. február l-jével készült el. Az ezt megelőző utolsó SZMSZ 1988-ban lépett hatályba. Az átmeneti idöszakban négy elnöki utasítás és három elnöki határozat került kiadásra.

A szervezeti átalakniás folyamatos -még a vizsgálat befejezésekor sem zárnit lenehezítve mind a szakmai, mind a gazdálkodási feladat ellátását. Ennek következménye, hogy a kapcsolódó ügyrendek, munkaköri leírások vagy nem készültek el, vagy nincsenek összhangban a tényleges munkavégzéssel. A programok kezelését végző szaktitkárságok "utód jai" 1991. április l-jével a "Technológiai szakfőosztályok" lettek. 1992. január l-jével a szakfőosztályok "Szakmai kollégiummá" szervezödtek, miközben a felügyeletet ellátó elnökhelyettesek közölti munkamegosztás is változott. Új szervezeti egységként jött létre a Pályázati Iroda. Feladatai folyamatosan bővülnek, ezek azonban az SZMSZ-ben még nem kerültek rögzítésre. Ezzel egyidejűleg a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály felügyelete is többször változott, az alelnöktől az elnökhöz került. Ugyanakkor 1992. június 15-én megalakult a Gazdasági Igazgatóság - gyakorlatilag az előbbi főosztály tartozott hozzá - vezetője ugyancsak főosztályvezetöi besorolást kapott. Így végeredményben két főosztályvezető irányította a gazdálkodást a felelösségi körök és feladatellátás konkrét szélválasztása nélkül. Kifogásolható, hogy az átszervezés folyamatában nem törekedtek arra, hogy a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály szervezeti tagozódása összhangban legyen feladataival. Ennek következménye, hogy a fejezeli teendó'k ellátása nem kiilönűl el, ezt a feladatot 2 fő - főosztályvezető és egy főelőadó - végzi munkaidejének egy részében. (A Hivatal gazdálkodását és az Alap pénzügyi feladatait egy-egy osztály látja el, ahol viszont az osztályvezetöi státuszok tartósan üresek voltak.)

Az 1992-ben kiadott SZMSZ feltételezte, hogy ezzel egyidejűleg a gazdálkodás belső szabályozására is sor kerül. A szabályzatok elkészítése megkezdődött, de véglegesítésüket akadályozza a permanens átszervezési folyamat. Különösen indokolt lenne a pénzgazdálkodás területén az új vezetés gazdálkodási jogosítványainak rögzítése.

-4-

A kötelezettségvállalás - pl. a Pályázati Irodánál elkészített szerződéseknél pénzügyi ellenjegyzés nélkül, esetenként szóban, gyakran utólagosan történt. Ez a szabálytalan gyakorlat lehetőséget ad a fedezetlen kötelezettségvállalásra. (4/1991. PM. sz. rendelet 16. §.)

Nagy arányú szervezeti átalakulásra került sor az MSZH-nál is, a szervezeti egységek száma csaknem megduplázódott, igen tagolt lett, holott a Hivatal alaptevékenységében nem következett be hasonló nagyságú növekedés. (A KGST szabványokat felváltotta a nyugat-európai szabványok alkalmazása.) Jellemző egyébként, hogy az 1991-től létrejött új osztályok közül a Szabványkiadás-, Minőségügyi és Védelmi osztályok egy év mú1va megszűntek. Az intézménynél 10 főosztály helyett 18 szakosztály, osztály jött létre. A vezetök száma ugyan nem nőtt, de az egy vezetöre jutó ügyintézök száma 14 %-kal csökkent. Éppen ez utóbbi kategóriában általában igen magas volt a tartósan üres álláshelyek száma (pl. 1992. I. félévében a tervezett 276 fő helyett ténylegesen 169 fő dolgozott).

Az OMIKK-nál is jelentős átszervezésre került sor a vizsgált időszakban. Az új szervezet - tekintettel a nagy számú különféle vállalkozási tevékenységekre - igen tagolt, a vezetői szintek is elkülönülten, információáramlás nélkül, gyakran szóbeli irányítással müködnek. Évek óta nem került sor a gazdálkodás átfogó szabályozására, ezen belül rendezetlen a vállalkozási tevékenység számviteli információs rendszerének müködése, ellenőrzése is. Mindez a gazdálkodás áttekinthetetlenségét, a mérleg valódiságának megsértését okozta, ami felveti az intézmény vezetésének felelösségét. A föigazgató közvetlen hatáskörébe tartozik a könyvtári tevékenység mellett a szerkesztöség, a nyomdatevékenység (gyártás folyamata), az értékesítés is. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szakmai és a gazdasági vezetés élesen szétvált, a gazdasági vezetés több alkalommal (pl. gesztori tevékenység) csak követte a szakmai vezetés döntéseit.

A Kooperációs Iroda - mint az intézmény egyik szervezeti egysége - gazdálkodásának részletes szabályozása és ellenőrzése nélkül a főigazgató közvetlen alárendeltségében működött. Így még a gazdasági vezetésnek sem volt átfogó ismerete a milliárdos nagyságrendű gazdasági tevékenységről. (l. sz. függelék) Szervezeti anomália tapasztalható a Magyar Űrkutatási Irodánál is. Az intézményt 1992. l. 1-jével4 fővel alapította a Kormány, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. Az alapítás nem volt összhangban az érvényes jogszabályokkal, mivel az intézmény elkülönített gazdasági apparátussal nem rendelkezik, ezért az nem felel meg az önállóság kritériumának. A gazdasági feladatokat helyette szabálytalanul az OMFB Hivatala látja el. (411991. (11.13.) 3.§. (4) bek.)

-5-

A jelenlegi feltételek azt indokolnák, hogy gazdáikadását az OMFB Hivatalhoz kapcsoltan - mint részben önálló költségvetési szerv - végezze, ami természetesen szakmai önállóságát nem érintené.

2) A költségvetési

előirányzatok

tervezése, a pénzellátás rendszerének értékelése

Az OMFB és a hozzá tartozó intézmények költségvetése 1989-92 között- az OMIKK sajátos külkereskedelmi tevékenysége nélkül - jelentősen, mintegy 80 %-kal nőtt. A növekmény a saját bevételek emelkedésén túl összefüggésben volt az Alapból történő forrásátvétellel is. (17. sz. táblázat) Ez utóbbi működési és a szakmai célokat egyaránt támogatott. Az így átutalt mintegy 1,5 milliárd Ft puha költségvetési "támogatást" jelentett.

A pénzátadást ugyanis jogszabály nem tiltotta, sőt az elmúlt négy évben egyre szélesedett az a költségvetési feladatrendszer, amit az Alapbóllehetett finanszirozni. Ezzel a központi költségvetés hiánya, egyben terhei csökkentek, míg az Alap elsősorban nem műszaki fejlesztést szolgáló - tartós elkötelezettsége megnőtt. A vonatkozó törvények ugyanakkor nem írták elő az Alapból átadható összegek kiszámításának módját, mértékét, ami korlátot szabhatott volna az Alap csökkentésének. Így az OMFB és a hozzá tartozó költségvetési címek egyre kevésbé függtek a központi költségvetéstől. Többletigényük kielégítését, a "pénzátengedés" mértékét - a bázis szemléletű, halmozódástól sem mentes gazdálkodás mellett - minden esetben az OMFB önállóan döntötte el, gyakran a PM tudomásávaL Ezzel egyidejűleg - ebben a körben - a vizsgált négy évben a működési célú költségvetési támogatás 239 millió Ft -ról 77 millió Ft -ra csökkent. Megjegyezzük, hogy az elkülönített állami pénzalapok költségvetést támogató funkciója - konkrét szabályozás nélkül - az utóbbi Időszakban felerősödött (pl. IFA, Kereskedelemfejlesztési Alap). Ami jelzi, hogy a központi költségvetés feladatrendszere nem csökkent, az e célra fordítható pénzeszközök nagyságrendje viszont Igen. Az ehhez szükséges fedezetet külső forrásokból, így pl. az államháztartás másik alrendszerébőligyekez­ nek pótolni.

Az Alap intézményi müködést-fenntartást szolgáló finanszírozása már 1988-ban elkezdődött. Az 1988. évi költségvetési javaslat tárgyalásáról készült jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a PM és az OMFB egyetértett abban, hogy "... a programirodák működési-fenntartási költségeit az adott programra rendelkezésre álló központi műszaki fejlesztési pénzforrásból kell biztosítani." Az OMFB az OMIKK pénzügyi gondjainak megoldására 1989-ben a PM-hez fordult. A PM a kérést úgy hárította el, hogy hozzájárult a szükséges fedezet Alapból történő átcsoportosítására. (Az 1988. évi XI. tv. erre lehetőséget adott.) Ezt követően az Alapot évenként szabályozó jogszabályok

-6-

széles körben biztosították a költségvetési tevékenység finanszírozását. Az 1991. évi XCI. tv. már egyértelműen kimondja, hogy az OMFB, OMIKK, MSZH működési "költségvetési támogatását" az Alapból kell fedezni (l, l milliárd Ft). A szabályozásnak ez a módja nem ösztönzi kellő takarékosságra, a meglévő feladatok rangsorolására, szelektálására a költségvetési szerveket. Sőt, kialakul egy olyan gazdálkodási szemlélet, hogy pénzhiány esetén az Alap mindig biztos "forrást" jelent. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az intézmények egy részénél a pénzellátottság igen jó volt.

2.1 • Bevételek megalapozottsága

A bevételek tervezését, az előirányzatok meghatározását befolyásolta a Hivatal átszervezése, az Alap támogatása, illetve néhány intézménynél a monopolhelyzetból eredő forrásbóség.

2.1.1. Az OMFB átszervezésének forrásigénye

A Hivatal feladatváltozása, átszervezése hatást gyakorolt az intézmény költségvetésének alakulására. Jelentősen megnőtt a bevételi előirányzat, az 1989. évi 181 millió Ft-ról 1992. évi 415 millió Ft-ra. Ez utóbbi forrásokat már az Alap finanszírozta (1989-ben még csak 45 millió Ft-ot adott át hivatali célokra). Az átszervezéshez kapcsolódóan (1991. április) az új feladatok-elsősorban a Hivatalon belül létesített új irodák működésének - fedezetére 122 millió Ft-ot vettek át az Alaphól anélkül, hogy a feladat- és szervezetváltozásokkal összhangban előzetesen kellő mélységü - gazdasági számítások készültek volna. A béralapot ezen belül 46 millió Ft-tal növelték.

Tény, hogy az új feladatok teljeskörűerr nem voltak felmérhetők és a feladatok végrehajtására rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, azonban a döntéselőkészítés folyamatába a gazdasági apparátus bevonása nem volt megfelelő, az eseményeket jórészt utólagosan követték. Ennek az lett a következménye, hogy az indokoltnál jóval nagyobb pénzátvételre került sor, vagyis szükségtelen volt ilyen nagy összegű elvonás az Alapból. A Hivatal a fel nem használt összeget (86 millió Ft-ot, ebből 30 millió Ft bért) év végén - helyesen - visszafizette az Alap számlájára, azaz az átvett pénzösszeg kétharmadát. Megjegyezzük, hogy ezzel az eljárással - ami az érvényes jogi szabályozással összhangban állt - feloldódott a központi költségvetési szervre vonatkozó béralap-

-7-

növelési tilalom. Az Alapból ugyanis a jóváhagyott bérkereten felül - a tényleges felhasználás arányában - növelhető a béralap. A Pályázati Irodánál 1991-ben pl. a pályázatok bírálatához 40 millió Ft megbízási díjat és 17 millió Ft tb-t terveztek. Amennyiben a tervezésnél az önmaguk által alkalmazott naturáliákkal számolnak (4.000 pályamunka, 8.000 pályázati bírálat 2-3 ezer Filbírálat költséggel), a béralapot 20-25 millió Ft-tal lehetett volna megemelni. Ténylegesen 2.834 pályázat, 3.994 bírálat volt, ami a tervezett kiadások egynegyedét igényelte, azaz 10 millió Ft bért és 2,1 millió Ft tb-t. Az Iroda dologi költségeinek egy részét is szükségleten felül határozták

meg, így pl. nyomdafestékre, kellékcsomagra 2 millió Ft-ot terveztek, holott a Hivatal egésze 1,3 millió Ft-ot használt fel. Szakmai kongresszusi részvételre 300 ezer Ft-ot irányoztak elő, s ténylegesen 16,4 ezer Ft-ot költöttek. (Az átszervezés idején az események egy része már ismert volt.) Az Iroda az 1991-ben tervezett előirányzatnak összességében még felét sem (40 %-át) használta fel. Mivel a tervezéskor forráshiány nem merölt fel, ezért nem számoltak a pályázati űrlapok értékesítéséből származó bevételekkel sem (3 millió Ft). A Nemzetközi Szervezetek Irodájának, mint új szervezeti egységnek, olyan feladatra - fűtés, világítás, közmű - is terveztek előirányza tot, ami nem az Iroda költségvetését terhelte, mivel az a Hivatal költségvetésében már szerepelt.

A tervezettnél lényegesen alacsonyabb teljesítés ellenére az 1992. és 1993. évi tervszámok egy része az 1991. évi szinten került meghatározásra. (Pl. a Pályázati Irodánál bírálati díjakra 1992-ben és 1993-ban is 40 millió Ft bért és 17 millió Ft tb-t terveztek.) Az OMFB Hivatal kedvező pénzellátottsága kifejezésre jutott abban is, hogy a költségvetési elszámolási számlán átmeneti jelleggel - elsősorban az átszervezést követően - szükségleten felüli pénzeszközök jelentek meg. A Hivatali989-ben 21, 1990-ben 30 millió Ft összegben vásárolt rövid lejáratú értékpapír!, ebből közel 2 millió Ft bevételt realizált. 1991-től a szabad pénzeszközei megnőttek, ezek kihelyezésére, hasznosítására azonban nem kerölt sor, így kamatbevételt sem értek el (pl. 1991. év szeptemberétó1 a számla hó végi egyenlege 58-237 millió Ft között szóródott, ami l-6 havi kiadásnak felelt meg).

A Hivatal forrásai lehetőséget adtak arra is, hogy elöleget utaljon át megrendelt áru leszállítása reményében annak ellenére, hogy a szállító ezt nem kérte. A Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft -nél - a Miniszterelnöki Hivatal bonyolításában - 6 db személygépkocsit rendeltek 1992. novemberében, majd december közepén a gépkocsik nettó értékének közd 70 %-át- 4,5 millió Ft -
--8-

címén átutal tak. Az eló1egfizetést az OMFB csak úgy vállalta, ha számlát kap a szállítótóL Számla helyett azonhan csak "előlegfizetési igazolást" kapott. A szállításra még a megrendelést követően 3 hónap múlva sem került sor.

2.1.2.

Az Alapból nyújtott intézményi

Az Alapból történő "finanszírozáshoz" kodása kötődött.

"működési

elsősorban

támogatások"

az OMIKK és az MSZH gazdál-

A vizsgált időszakban az OMIKK 382 millió Ft-ot- ezen belül a millió Ft -ot - kapott az Alapból.

működéséhez

316

Kiadásait a támogatások reményében tervezte, amit bizonyít, hogy az alaptevékenységéhez kötődö könyvbeszerzésre saját forrásból csökkenő mértékben, 1991-től egyáltalán nem tervezett fedezetet. Ezt- egyre növekvő arányban- az Alap finanszírozta (1989-91 között 181 millió Ft).

Az intézmény az Alapból rendszeresen kapott "támogatást" még akkor is, amikor a vállalkozásai (1990-ig) eredményesek voltak. (1989-ben 42, addig 1992-ben már 147 millió Ft.) Az intézmény vállalkozásai keretében- többek között- különféle nyomdai kiadványokat készített. Ez a tevékenység a vizsgált időszakban egyre inkább veszteségessé vált, amiből nagy összegű behajthatatlan követelése keletkezett. A szállításokat ugyanis még azután is folytatta, amikor erre már szerződéses kötelezettség nem állt fenn, illetve, a vevőnek már jelentős hátraléka volt. 1991-ben pL 29 féle szakírodatmi tájékoztatót, 27 féle információs folyóiratot jelentettek meg, közülük néhánynál 10-en aluli volt a megrendelt példányszám.

Az intézménynek 1993. februárjában már 126 millió Ft kinnlevősége, ezen belül a 90 napon túli tartozás 7 6 millió Ft (éves költségvetési előirányzata: 362 millió Ft) volt. A követelések 1988 óta folyamatosan növekszenek, az első érdemi behajtási intézkedésre 1990. m. negyedévben került sor. A kinnlevőségek tételes, jogcímenkénti megbontása csak a számítógépes nyilvántartás alapján követhető, ez azonban az összes kiadásoknak mindössze egyharmadát (52 millió Ft-ot) jelenti. (Emellett mikrogépes és kézi feldolgozás is van.) Ezek a követelések gyakorlatilag behajthatatlanok (nem ismerik el, címzett ismeretlen, elévült, a gazdálkodó szervezetek felszámolás vagy csődeljárás alatt állnak). A számítógépes kigyüjtés jól jellemzi az intézmény behajtási munkáját.

-9-

Eszerint a hátralékos vevők száma 1989-ben 265 db volt, tartozásuk 90 %-a 50 ezer Ft alatti, 28 db 50-800 ezer Ft közötti volt. 1992-ben viszont már 1.710 volt az adósok száma. Ezek közill 196 tartozott 50 ezer és l millió Ft közötti összeggel, sőt 6 adós ez utóbbit is meghaladta. A hátralékosok közill a legnagyobbak a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóság 3,8 millió Ft-tal (1990. IX. hótól), a Diósgyőri Gépgyár 1,4 millió Ft-tal (1988-tól) és a Műanyagipari Kutató Intézet 1,5 millió Ft-tal (1988-tól) voltak.

A behajtási munka elégtelensége következtében a több év alatt felgyülemlett nagy összegű kintlevőség miatt a felelősség megállapítása indokolt. A bevételek elmaradása ugyanis közrejátszott abban, hogy az intézménynek likviditási gondjai voltak, mindemellett nagy összegű adótartozását sem tudta rendezni az APEH-kal (1991. január1992. december között 68 millió Ft halmozódott fel). Az MSZH a vizsgált időszakban 277 millió Ft-ot kapott az Alapból, ebból 165 millió Ft az intézmény működését fedezte. Bevételeit az évközi pótelőirányzatok reményében határozta meg. Így évről évre egyre növekvő mértékben alultervezte azokat (1990-ben 43, 1991-ben 84 %-kal). Rendszeressé vált ugyanis, hogy az alaptevékenységéhez szabványok, kiadványok nyomdai beszerzésére - illetve likviditási gondjai megoldásához pótelőirányzatot kapott. Mindez nem ösztönzött a takarékos és átgondolt gazdálkodásra. 1990-ben a készletbeszerzés kb. nyolcszorosa, a bér jellegű kifizetések összege kb. kétszerese volt a tervezettnek. 1991-ben a készletbeszerzés és anyag jellegű kiadás közel ötszöröse, a bér jellegű kiadás több, mint nyolcszorosa volt az eredeti előirányzatnak.

Az átmeneti likviditási gondok ellenére 1989-ben kft-t alapított 3,2 millió Ft apporttal (lásd még 4. pont alatt).

2.1.3. A "monopolhelyzetböl"

eredő

források tervezése

Az OTH, az OMH és az OAH működésében nem volt jellemző az Alap támogatása. Ezek az intézmények ugyanis "monopol jellegű" tevékenységük miatt olyan nagyságrendű bevételeket realizáltak, amelyek fedezték - esetenként szükségleten felül is kiadásaikat. Az OMH működését a jogszabályon alapuló mérésügyi szolgáltatások díjbevétele fedezte. A vizsgált időszakban bevételei évenként mintegy 25 %-kal nőttek (1989-92 között 92 %-kal). Kiadásai ennél viszont szerényebb mértékben (átlag 20 %-kal) emelkedtek. Ennek következtében 1992-ben bevételei már 22 %-kal meghaladták kiadásait. Az igen kedvező, biztonságos, kiegyensúlyozott gazdálkodás összefüggésben volt a szolgáltatási díjak megállapításával. Ennek mértékére ugyanis az intézmény tett javaslatot, amit a PM, illetve az OMFB módosítás nélkül rendszeresen elfogadott. Ezt

- 10-

követően

az már jogszabályi formában-mint a tárca nélküli miniszter rendelete -jelent meg. A díjtételeket az inflációt meghaladó mértékü kiadások figyelembevételével határozták meg. A szolgáltatási díj emelése önköltségszámítás nélkül 1991-től folyamatossá vált. A szabályozásnak ez a módja bevétel "túlcsordulást" eredményezett az intézmény gazdálkodásában. Ennek ellenére szabad pénzeszközeiket nem igyekeztek hasznosítani. Indokoltnak tartanánk, ha a szolgáltatási díjak a központi költségvetéshez kapcsolódnának, elsőként biztosítva az intézmény - feladatarányos - kiadási igényeit. Az OTH költségvetési tervezése a vizsgált időszakban nem volt kellően megalapozott. Jellemző volt a bevételi és kiadási előirányzatok alultervezése. (A bevételi elő­ irányzatokat 1989-ben 16,4, 1990-ben 22,2, 1991-ben pedig 162,7 %-kal túlteljesítették.) Ezért rendszeressé vált az eredeti előirányzatok módosítása, növelése. Az Intézmény már 1992-ben önfinanszírozóvá vált. (Ezen felül az iparjogvédelmi illetékből évenként még átlagosan mintegy 30 millió Ft-ot befizetett a központi költségvetésbe.) Monopol helyzetéből eredően ugyanis javaslatot tehetett a szabadalmi, fenntartási illeték meghatározására, ami· a folyamatos működését fedezte. Javaslatát kiadási igényei határozták meg. Kiadási szükségleteiken felill figyelembe vették azt is, hogy az Enrópai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás egyik pénzügyi előfeltétele a szabadalmi, fenntartási illetékek összegének növelése. 1989-től az évenkénti ernelések 100 %-os díjnövekedést jelentettek, így az intézményi bevételek a vizsgált Időszakban megkétszereződtek.

Az évenként realizált többletforrásokat tapasztalataink szerint célszerűen használták fel. A hatósági munka területén a megnövekedett feladatokkal összhangban az érdemi ügyintézők létszámát, alapbérét is növelték. A Hivatal épületeinek rekonstrukcióját 1989. évtől végzik, a szükséges fedezet közel egyharmadát saját forrásaikból fedezték. Fejlesztették az iparjogvédelmi dokumentációs és információs tevékenységeket is. Az információs feladatok méreteit jelzi, hogy az intézmény l 00 éves fennállása alatt a megadott hazai szabadalrnak száma 200 ezer db volt, az érvényben Jévöké eléri a 20 ezer db-ot, míg az engedélyezés szakaszában 15 ezer db van.

Az intézmény szakmai feladatainak bővülése ellenére nem volt pénzszűkében. Ezért a vizsgált időszakban összesen 235 millió Ft-ot (forgalmi érték) helyeztek ki különböző értékpapírokba, kamatozó betétekbe.

- ll -

Ebből

az !989. évi 30 millió Ft szabálytalan volt, mivel az a tárgyévben nem térült meg. Nem volt összhangban a 4/1991. (11.13.) PM rendelet 8. §-ával az !991. évi 75 millió Ft pénzkihelyezés sem, mivel erre nem a számlavezető pénzintézetnél került sor.

Ezen túlmenően még arra is lehetőségük: volt, hogy bevételeikből l hónapnak megfelelő összeget ne használjanak fel. A Hivatal !984. évtől kezdődően PM előírás alapján a szabadalmi fenntartási illetékbevételt elkülönített célszámlán gyűjti és innen finanszírozza az intézményi kiadásokat. Erre a célra azonban csak ll havi bevételt vontak be. Az utolsó havi bevétel minden évben a célszámlán maradt (1989-1992 között összesen 120,6 millió Ft).

Az utolsó havi bevétel így a mérlegbeszámolóban sem szerepelt, vagyis nem biztosították a mérlegval6diság elvének érvényesülését A célszámla funkciója az, hogy az intézmény müködését finanszírozása, ezért indokolt annak megszüntetése és a bevételek beszedésére a költségvetési elszámolási számla megjelölése.

Ezzel kötni,

egyidejűleg elsődlegeserr

a fenntartási illetékbevételeket a központi költségvetéshez kielégítve az intézmény reális működési sziikségletét.

célszerű

Az OAH is az önfenntartó intézmények közé tartozik. Bevételét a Paksi Atomerőmű V állalat igazgatási szolgáltatási díja jelenti. Az intézmény költségvetése 1990-től jelentősen megnőtt (az előző évek 13-szorosára). Ezzel egyidejűleg szakmai feladatai is bővültek, amit saját bevételeiből fedezett (pl. létszámát négyszeresére növelte). Bevételeit azonban még így sem tudta teljeskörűerr felhasználni. Az OAH-nál az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő pályázatok gondozására irodát működtetnek. Erre a célÍ'a az OMFB 1992-ben ll O rnillió Ft -ot utalt át. Az intézmény saját bevételeit és a pályázatok fedezetét is költségvetési elszámolási számláján kezeli.

A kétféle forrás jelentős, átmenetileg szabad pénzeszközt eredményezett, ezért 1989. és 1992 között összesen - többszöri pénzforgatással - 1,3 rnilliárd Ft-ért különféle értékpapírokat vásároltak. Az intézmény pénzkihelyezése úgy 1991-ben, mint !992-ben szabálytalan volt, mert nem felelt meg a 4/1991. (11.13.) PM sz. rendelet 8. §-ának.

Az intézmény túlfinanszírozását jelzi, hogy az 1991. évi pénzmaradvány (31 rnillió Ft) 40 %-át év végén - rnint kötelezettség nélküli többleteszközt - elvonták.

- 12-

Az intézmény folyamatos "túlfinanszírozása" sürgetően veti fel a szakmai feladatokkal összhangban álló bevételek megállapítását. Az e fölötti összeget indokolt a központi költségvetéshez közvetlenül befizettetni.

Megjegyezzük, hogy úgy az OTH-nál, rnint az OAH-nál tapasztalt szabálytalan pénzkihelyezésekkel kapcsolatban nem tudjuk elfogadni a PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya által I 99 I -ben kiadott körlevelére való hivatkozást. Ez az állásfoglalás ugyanis az érvényben lévő jogszabályban foglaltakkal ellentétben annál szélesebb körű lehetőséget biztosít a központi költségvetési szervek pénzkihelyezésére.

3) Költségvetési pénzeszközök felhasználása, a vállalkozások müködése

Az OMFB és intézményei feladataik ellátásához rendelkeztek - sőt esetenként túlzott mértékben is - a szükséges forrásokkal. Az intézmények működési feltételei ugyan eltérőek voltak, de (két kivétellel) gazdálkodásukat a kiegyensúlyozottság jellemezte.

Feszültséget az OMIKK-nál és az MSZH-nál tapasztaltunk, ami összefüggésben volt az intézmények átgondolatlan döntéseiveL

3.1.

Bérgazdálkodás, személyi jellegű kifizetések

Az OMFB és intézményei béralapja a vizsgált időszakban 97 %-kal emelkedett. 1992-ben 709 rnillió Ft béralappal gazdálkodtak, ami 1.510 fő foglalkoztatását tette lehetövé. Az OMFB Hivatal béralap-előirányzata az átszervezést követően jelentősen, (55 %-kal) megnőtt. Ehhez a fedezetet az Alapból történő pénzátvétel biztosította (46 rnillió Ft, ebból 40 rnillió Ft a pályázathoz kapcsolódott).

A béralap felemelése annak ellenére következett be, hogy az átszervezés nem járt többletlétszámmal, sőt némi csökkenés volt tapasztalható. 1991-re 241 fő létszámot terveztek, ezzel szemben 191 fő volt az átlaglétszám. 1992-re már csak 226 fővel számoltak, a tényleges átlaglétszám 200 fő volt.

A létszám összetétele sem volt mindig kedvező. A vezetők és az ügyintézők aránya gyakorlatilag megegyezett. Négy főosztály pedig felsőfokú végzettségű ügyintéző nélkül dolgozott. A Hivatalnál 60 fő vezetőre 10 felsőfokú és 49 középfokú végzettségű ügyintéző jutott. A Szakmai Kollégiumnál1992. végén 20 alkalmazottból 12 főosztályve-

-13-

zető,

3 főosztályvezető-helyettes dolgozott. A Phare feladatokat ellátó 3 mindegyike vezető beosztású.

fő

Hasonló aránytalanságok tapasztalhatók a Nemzetközi Kapcsolatok, EK Kapesolatok és a Nemzetközi Projekt irodáknál is. A Pályázati Irodánál - annak ellenére, hogy tevékenységél nyilvántartási, ügyviteli feladatokhan jelölték meg - az igazgatón kívül 2 főosztályvezető, 9 főosztályvezető-helyettes és l osztályvezető dolgozott (összes létszáma 24 fő). A létszám összetételéból adódó vlsszásságok mlatt a vezetök munkaldejük egy részéhen ügyvitell feladatokat látták el.

A tervezett és a tényleges létszám különbözeteként számottevő volt az üres (18 fő) álláshelyek száma, amit csak jelentős belső helyettesítéssel, nyugdíjas foglalkoztatással tudtak pótolni. 1991-hen az átlaglétszám 13 %-a nyugdíjas volt. Van a Hivatalnak olyan főosztálya is, ahol a főosztályvezető nyugdíjas.

A bérek és a létszám ellentétes mozgása az átlagbérek és átlagjövedelmek növekedését eredményezte. A bérek 1989-1992 között 214 %-kal, a jövedelmek 218 %-kal nőttek. Így az átlagbérek 1992-ben 401,7 ezer Ft-<>t, míg az átlagjövedehnek 457,9 ezer Ft-<>t értek el. Tekíntettel arra, hogy a Hivatalhan ez év decemberéhen az alkalmazottak 34 %-a felsőfokú végzettségű volt, a növekedés nem minősíthető túlzottnak

Az OMFB-hez tartozó intézmények béralap-felhasználása is jelentősen megnőtt, azonban itt sem találkoztunk túlzott mértékű bér, illetve jövedelem növekménnyel. Az OMIKK létszáma a vizsgált időszakban 44 %-kal mérséklődött (329 főre), az intézmény vállalkozási tevékenységének visszaszorulása ellenére az itt dolgozók létszáma kisebb arányban csökkent, mint az alaptevékenységnél foglalkoztatottaké. Ugyanezen idő alatt a bérek 30 %-kal nőttek, ennek ellenére 1992. év végén az átlagbérek csak 21 ezer Ft-<>t értek el, az átlagjövedehnek 22 ezer Ft-<>t.

Hason1ó tendencia érvényesült az MSZH-nál, az OMH-nál, az Om-nál is. A kialakult átlagbérek (24-26 ezer Ft között) nem fejezik ki az alkalmazottak magas kvalifikáltságát, nyelvismeretét A megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak bérére az OMFB Hivatal kivételével egyre kevesebbet költöttek. Felhasználásuk azonban nem volt mindig körültekintő. Az OMFB Hivatalnál az e célra fordítható előirányzatok jelentősen-az 1989. évi 2,8 millió Ft-ról 1992-ben 14,2 millió Ft-ra- emelkedtek, összefüggésben az 1991-ben

- 14-

bekövetkezett feladatváltozássaL A megbízások többsége a Pályázati Irodánál jelentkezett. Az Iroda által megkötött 42 szerzíídés ellenőrzésekor igen sok hiányosságet tapasztaltunk. Miközben jelentős volt az üres álláshelyek száma, 2 főt csaknem folyamatosan megbízásos jogviszonyban foglalkoztattak. Közülük az egyiknél ugyanarra az időszakra és feladatra két szerződést kötöttek, amit ki is fizettek. (1992. ill. l. -VIII. 25. közötti időszakra 192 ezer Ft-ért, illetve visszamenőleg kötöttek meg a VII. 5. -VII. 10. közötti időszakra 5.000 Ft-ért.) Hasonió szabálytalanságot jelentett egy 1992-ben kifizetett 46 ezer Ft összegű szakértői díj is, mivel a munka elvégzése dokumentumokkal nem volt bizonyítható. Aránytalan díjazásokat is tapasztalatunk: Volt olyan gépi adatrögzítő, aki óránként 250 Ft-<>t kapott, míg a szakértői díjazásáért csupán 125-200 Ft-<>t fizettek. A pályázatok átvételéért fizetett összegek is igen nagy szélsőségek között szóródtak, különösebb szakmai indoldás nélkül (1991-ben egy fő ezért 35-294Ft/db, míg 1992-ben 407-2.100 Ft/db térítést kapott).

Az MSZH-nál elsősorban külső dolgozókkal kötöttek szerződést, azonban ez nem mindig írásban történt, így nem volt lehetőség a teljesítések számonkérésére. A saját dolgozókkal kötött szerződések egy részénél nem állapítható meg, hogy a megbízás a főállású munkaköri kötelezettségek közé tartozik-e, vagy sem. Az OMIKK-nál a megbízási díjak jó részét szakszövegek - elsősorban nehéz szakszövegek - fordítására költötték. A kétféle munka díjazása eltér egymástól. Ennek ellenére nem rögzítették a különbségtétel kritériumait, így a drágábbik megoldás volt túlsúlyban (pl. 1991-ben 5 hónap alatt szakszöveg fordítására 16 ezer, míg nehéz szakszövegre 2,6 millió Ft-ot fordítottak).

3.2.

Kiküldetés, reprezentáció

A vizsgált időszakban a külföldi kapcsolatok jelentősen átrendeződtek. A volt KGST országokkal mérséklődött az együttműködés, míg a fejlett piacgazdaságú országokkal széles körű kapcsolatfelvételre került sor. Mindez a felhasznált előirányzatok növekedését okozta. Az OMFB Hivatala külföldi kiküldetésre 1992-ben az 1989. évi kiküldetési kiadásoknak a két és félszeresét (17,7 millió Ft) fordította, az utazások és a résztvevők száma is megemelkedett. Ugyanezen időszak alatt a reprezentációs költségek három és félszeresére nőttek (5 millió Ft). Mindez összefüggésben volt a nemzetközi kapcsolatok orientációjának változásáll túl a különböző kormányhatározatok alapján ellátott nemzetközi feladatokkal is.

- 15-

Az MSZH külföldi kiküldetési kiadásai különösen

1990-től

emelkedtek. (Az 1990. évi 5,9 millió Ft-ról 1992. évi 14,3 millió Ft-ra.) Ehhez jelentősen hozzájárult az elnök gyakori utazása. (1991-ben 7, 1992. félévig - felmentéséig - 5 alkalommal utazott Nyugat -Európába.)

A kiküldetések valutaszükségletét 1991-ben - az intézmény számára engedélyezett valutakeret (2,2 millió Ft) felhasználása után - az utazási irodáktól vásárolt valuta fedezte. A tényleges felhasználás így az engedélyezettnéllényegesen nagyobb volt (3,1 millió Ft). A kiküldetések elszámolásánál is szabálytalanul jártak el, mivel az utazási irodáktól vásárolt valuták bizonylatait nem csatolták, így az utazásonkénti tényleges kiadás nem volt megállapítható. A külföldi kiküldetésre fordított összegeket megnövelte az elnök belső utasítása arra vonatkozóan, hogy a valutában számított napidíj l O %-át vendéglátás címén fel lehet használni. (A megemelt összeget jórészt az általa vezetett magyar küldöttség vendéglátására fordította.) Ez az intézkedés szabálytalan volt, mivel megsértette az 1077/1987. (XII.31.) Mt. sz. határozatot. Az elnök felmentése után ez a gyakorlat megszűnt.

hason1ó kiadásnövekedést a többi intézménynél nem tapasztaltunk, sőt évenként egyre kevesebbet használtak fel a külföldi kiküldetések, a reprezentáció finanszírozására. Az

előzőekhez

3.3.

Eszközgazdálkodás

Az OMFB-nél és az intézményeknél kialakult pénzügyi kondíciók - az esetenként

átlagon felüli pénzellátottság - mellett ai eszközállomány növekedése jelentős volt, célszerűtlen megoldásokat azonban csak esetenként tapasztaltunk. Az OMFB Hivatalánál az átszervezés ellenére nem

nőttek

a készletszintek, mivel a selejtezés és az elfekvő készletek felszámolása rendben megtörtént. A pályázati rendszerhez kapcsolódó szoftver, illetve a vezetői telefonok beszerelésénél viszont nem voltak ilyen körültekintőek. Az előzőekben jelzett szaftvereket a Teleinfotéka Kft-nél rendelték meg, a kapcsolódó

feladatok tisztázása, a szakterület véleménye, a pénzügyi apparátus (érvényesítése) nélkül.

közreműködése

A megrendelést szabálytalanul "kutatás-fejlesztési" szerződésnek minősítették, holott ténylegesen szolgáltatást rendeltek meg. Ugyanezen cégtől - az 1991. évi pályázatok nyomdai kiadvány formájáhan történő elkészítésére- 2 millió Ft összegben szaftvert vásároltak, illetve nyomdai

- 16-

előkészítés

címén 1,2 millió Ft-ot fizettek ki. A kiadvány nyomdai úton történő elkészítésére - elnöki döntés alapján - nem került sor, így az 1,2 millió Ft kifizetése feleslegessé vált.

Az OMFB 1992-ben kormányzati beruházásként 12,5 millió Ft-ot kapott a hivatali

telefonközpont rekonstrukciójára. Ezt megelőzően 1991-ben- a költségvetés jóváhagyása idején - megkezdték a vezetői telefonok cseréjét (2,7 millió Ft ráfordítással). A rekonstrukció( viszont a már kialakított vezetői telefonok figyelembevétele nélkül végezték, azaz nem teremtettek összhangot a két rendszer között. A rekonstrukció során a már meglévő vezetöi telefonokat (5 db) leszerelték. A berendezések várhatóan értékesítésre kerülnek, a beszerzésnéllényegesen alacsonyabb összeggel.

A Hivatal az elmúlt két évben 13 db - köztük 6 db 4-600 ezer Ft - egyedi értékű fénymásoló gépet vásárolt annak ellenére, hogy külön nyomdai egysége van. (A 6 gépből négy az alelnöki titkárságokon, sajtónál került elhelyezésre.) A nemzetközi "EURÉKA" programmal foglalkozó titkárságnak két szobát rendeztek be csaknem félmillió Ft-ért, ezzel a Hivatalnál tapasztalt átlagszínvonal feletti ellátást kaptak. A beszerzéseket mértéktartóbban is meg lehetett volna oldani. Az MSZH és az OMIKK egy-egy nyomdával rendelkezik, amelyek kapacitáskihaszná-

lása nem megfelelő. Mivel a szakmai feladatok ellátása közös nyomdában eredményesebb és rentábilisabb lehet, az OMFB 1990-ben felszólította a két intézmény vezetését arra, hogy a nyomdák elhelyezésére, működtetésére alakítsanak ki közös megoldást. Az intézmények ezt a javaslatot anélkül utasították el, hogy konkrét vizsgálatokat, elemzéseket végeztek volna. Ezzel szemben mintegy 20 millió Ft összegben gépeket vásároltak, illetve az MSZH a nyomdai feladatok ellátására kft-t alapított.

3.4.

Vállalkozói tevékenység

A vállalkozásokba való részvétel az MSZH-nál és az OMIKK-nál volt

jellemző.

Az MSZH 1989-ben kft-t alapított nyomdai tevékenységének ellátására. Az alapítás

nem volt összhangban a 19/1980. (IX.27.) PM sz. rendelet 16. §-ával, mivel az alapításhoz szükséges pénzügyi fedezettel - 3,6 millió Ft-tal - nem rendelkezett. Az intézmény számvitelében ugyan kimutatott érdekeJtségi alapot, ami az apport fedezete Iehetett volna, de bankszámláján ehhez nem volt meg a fedezet. Ugyanis likviditási - bérfizetési - gondjai miatt az OMFB-töl pátelőirányzatot kért és kapott. (A Hivatal 18,5 millió Ft-ot utalt át az Alapból.)

- 17-

A kft-ben való részvétel indokoltsága vitatható. A tulajdonát képező nyomdagépek elhelyezésére (helyiség bérleti jogviszonya megszűnt) megoldást kellett találni. (Amit egyébként az OMIKK-kal közösen is megtehetett volna.) Az OMFB, nem ismervén az intézmény kft alapítási szándékát, új épület tervezésére 2,5 mlllió Ft-i>t adott. A tervek elkészültek, felhasználásukra azonban nem került sor.

Az MSZH úgy döntött, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalattal kft-t alapít. A Vállalat apportja egy telekingatlan volt, míg az intézmény kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyomdagépeinek helyt adó vállalati épületet felújítja. Az OMFB - a gépek átmeneti elhelyezésére - 25 millió Ft-i>t adott, ebből az intézmény 13 millió Ft-i>t beruházásra fordított, ami azóta is aktiválatlan, visszatérülésével nem lehet számolni. Az MSZH nem sürgette az ingatlan apport telekkönyvi bejegyzését, így a vállalat hitelfelvételemiatt 1990-ben az Inter Európa Bank RT a telekre,- ezzel együtt az épületingatlaura is - jelzálogot jegyeztetett be.

1990-ben módosították a kft szerződését, a Vállalat apportcserét hajtott végre, a bevitt telekingatlant "kicserélte" a felújított épületre. Az értékét 16,8 millió Ft-ban határozták meg, figyelmen kívül hagyva, hogy az épület felújítására az MSZH 13 millió Ft-ot fordított. Az épületben működő nyomdagépek üzemeltetésére - amit az MSZH költségvetési juttatásból vett (bruttó értékük 55 millió Ft) - 1990-ben szerződést kötöttek. Eszerint a kft 6 éven keresztül - bérleti díj ellenében - használja a gépeket, majd ezt követően azok a kft tulajdonába kerülnek, azaz privatizál6dnak. Egy 1990-ben kiadott kormányhatározat értelmében az elidegenítési szerződést csak kormányengedéllyel lehetett volna megkötni. Az OMIKK-nál a vizsgált időszakban az alaptevékenység visszaszorult a vállalkozásokkal szemben (pl. 1989-90-ben kiadási előirányzatnak 10 %-a körül mozgott). A vállalkozások elsősorban a Kooperációs Irodához kapcsolódtak. Ezen túl az intézménynek két RT-ben, egy egyesülésben, 12 kft-ben, továbbá két alapítványban is részesedése volt 11,6 millió Ft alaptőkével. (Ezek többségét 1981. és 1990 között hozták létre.) A vállalkozásokban való részvétel éppen akkor gyorsult fel, amikor az intézmény az OMFB-töl működési gondjai megoldására 99 millió Ft "támogatást" kapott. A vállalkozások célszerűsége több esetben nem biwnyítható, eredményük elenyésző volt. Az intézmény alaptevékenységéhez ugyanis csak csekély mértékben kapcsolódtak. Szárnos esetben gyártással foglalkoztak, de profilidegen tevékenység is előfordult, pl. idegenforgalom, vagy robot repülőgépek gyártásának tervezése. Eredményességüket

- 18-

jelzi, hogy az OMIKK vállalkozásokból származó nyeresége !990-ig százezres nagyságrendet képviselt, 1991-ben 1,6 millió Ft-ot, míg !992. évi 160 ezer Ft-ot ért el. Az OMFB is vitatta a sok elaprózott vállalkozás indokoltságát, alapításának, működé­ sének szabályszerűségét, ezért megelőzési szándékkal !990-ben zároita az intézmény érdekeltségi alapját.

A vállalkozások intézményen belüli működésének rendje, számvitele, információ áramlása nem volt megfelelően szabályozva. Ennek az lett a következménye, hogy nem tudtak valós mérleget. összeállítani. Az intézmény - 1990-ig PM engedéllyel - 3 gazdasági társaságot is működtetett (ezek gesztora volt), amelyek saját költségvetési gazdálkodásán belüli "idegen testként" fnnkcionáltak. A GT-k egy bankszámlát használtak az intézménnyel, így forgalmuk nem különült el, azt csak külön számítássallehetett megállapítani. Az 1987-ben alaptőke hozzájárulásként befizetett 300 ezer Ft-ot csak 1989-ben könyvelték. Az egyik GT 1990. januárjától egyesülés formájában működött tovább, végleges elszámolására csak év végén került sor. A másik GT 1987-88. évi elszámolásai csak az 1989-es mérlegben jelentkeztek.

A szabálytalanságokat az OMFB is megállapította, azonban alkalmazott. Az OMIKK a vállalkozások felszámolását még l 0-nél érdekelt.

4)

Ellenőrzési

!991-től

felelősségre

vonást nem

megkezdte, jelenleg az intézmény

tevékenység

A felügyeleti ellenőrzést l fő- középfokú végzettséggel, nagy költségvetési, ellenőrzési gyakorlattal - látja el, főosztályvezetői beosztásban. Tevékenységét 1992-től elnöki irányítással éves munkaterv alapján végzi. Vizsgálatai elsősorban törvényességi, szabályszerűségi jellegűek voltak, számviteli, pénzgazdálkodási. ügyviteli kérdésekre korlátozódtak. A költségvetés tervezésének megalapozottságával, a szakmai és gazdasági feladatok összhangjával, a gazdálkodás eredményességének, hatékonyságának kérdéseivel csak elvétve foglalkozott. Munkáját nehezítette, hogy alkalmanként az OMFB címnél belső ellenőrzési tevékenységet is el kellett látni. Az ellenőrzések realizálása, az intézkedési tervek végrehajtása nem volt megfelelő. A hiányosságak felszámolása gyakran elhúzódott (OMFB Hivatal, OMIKK). A vizsgálatok hatékonyságát növelné, ha a munkatervi feladatok széles körűek, átfogó jellegűek lennének (esetleg külső szakértő bevonásával) és a helyszíni kiértékelések rendszeressé válnának. Indokolt lenne, ha ezeken a Hivatal érintett szervezeti egységei

- 19-

- elsősorban a pénzügyi apparátusa - is részt vennének, illetve folyamatosan figyelemmel Jásérnék az intézkedési tervek realizálását. Az intézmények közül függetlenített

belső ellenőr

csak az OMIKK-nál és MSZH-nál van. Munkájuk hatékonyságát alapvetően megkérdőjelezik az intézményeknél tapasztalt szervezeti, gazdálkodási, számviteli szabálytalanságok. Jellemző, hogy az OMIKK Kooperációs Irodájának tevékenységét működése alatt egyszer sem ellenőrizték. A vezetői és a belső ellenőrzési munka, hiányosságait elsősorban az OMIKK munkájában tapasztaltuk, ami alapvetően a gazdálkodás belső szervezetlenségével, szabályozatlanságával volt összefüggésben. A belső ellenőrzés hiányosságai tükröződnek az MSZH-nál is, amit a szabálytalan kft alapítás, kiküldetési pénzeszközök felhasználása bizonyít.

B.

A Központi

Műszaki

Fejlesztési Alap

működésének

vizsgálata

A műszaki fejlesztés eszköze a termelési szerkezet átalakításának, a versenyképesség javításának, lehetőséget ad a tudományos ismeretek, kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására. Az elmúlt két évtizedben a fejlett ipari régiókban ez a felismerés általánossá vált. Az

innovációt önálló termelési tényezőnek tekintették, elismerve azt, hogy a nemzetgazdaságok világpiaci versenyében meghatározó szerepe van a tudományos-technológiai teljesítőképességnek, az országok szellemi adottságainak. A kutatás-fejlesztés (továbbiakban: K+F) fontosságát jelzi, hogy úgy a fejlett, mint a fejlődés útjára lépő államok nemcsak az e célra felhasználható forrásokat növelték, hanem az irányítást is kormányzati, illetve törvényhozási szintre emelték. Ausztriában, Brazíliában, Dáuiában, Dél-Koreában, Görögországban, Portugáliában a K+F szervezeti hierarchiájáuak csúcsáu minisztérium áll. Japánban a világon egyedülálló komplex szervezeti rendszert alakítottak ki, melyet a miniszterelnök vezet. Svédországban is közel hasonló szervezeti struktúra működik. Az USA-ban a Képviselőház egy bizottsága felel e feladatok végrehajtásáért

Magyarországon a gazdasági átmenet időszakában a nemzetgazdaság teljesítőképessé­ ge mérséklődött, 1989-92 között a GDP 20 %-kal csökkent. A gazdasági fellendülés érdekében indokolt lenne a technológiai fejlődésre nagyobb eszközöket koncentrálni. Ehelyett a felhasználható erőforrások - úgy az állami, mint a gazdálkodói szférában szűkültek.

-20-

Míg a 80-as évek közepén a nyngat-enrópai országokban az egy lakosra jutó éves K+F ráfordítás 140-525 USD közölt mozgott- ennek 30-50 %-át az állam adta -, addig nálunk az egy főre eső K+F ráfordítás 59 USD volt, melyböl az állam 14 USD-t vállalt magára. 1991-re ez utóbbi 9 USD-re csökkent. Mindez arra volt elégséges, hogy a GDP 1-1,1 %-át fordították mííszaki fejlesztésre, holott a nemzetgazdaság felemelkedéséhez 2-2,5 %-ra lenne szükség. Jellemző,

hogy ezen időszak alatt a termelőágazatok nyeresége és az ehhez szorosan kapcsolódó adó jellegű központi műszaki fejlesztési hozzájárulás (KMÜFA, TÁNYA alap 4,5 %-a)- mint az Alap elsődleges forrása- jelentősen csökkent (1991. évi 11,8 milliárd Ft-ról 1992. évi 8,8 milliárd Ft-ra). Ugyanakkor nem nőtt, sőt mérséklődött ezen ágazatok felhasználása az Alapból, holott ez is hozzájárulhatott volna a termelés, a nyereség növekedéséhez. Míg 1989-ben a hozzájárulást fizetök közölt az ipar 43 %-os, az építőipar 6,1 %-os, a mezőgazdaság 9,3 %-os részarányt képviselt, addig 1991-ben az ipar már csak 40 %-ot, az építőipar 3,1 %-ot, a mezögazdaság pedig 6,1 %-ot jelentett. Kedvezőtlen,

hogy az egyes ágazatok Alap felhasználása is hasonló tendenciát mutat. Ugyanis míg az ipar 1989-ben 1,6 milliárd Ft támogatást kapott, addig 1991-ben már csak 810 millió Ft-ot, az építőipar 50, illetve 16 millió Ft-ot, a mezőgazdaság 124, illetve 87 millió Ft-ot.

Mindez összefüggésben volt a magyar gazdaság privatizációs várak:ozásával, az ipar mérsékelt innovációs igényével, az ez irányú alacsony kereslettel, a pénzforrások beszűkülésével, a tőkehiánnyal, illetve az egyre gyakoribb csődhelyzetteL (1992. I. félévében 1.300 gazdálkodó egység ellen indult csődeljárás és a vállalatok fele ellen /1.000 db/ felszámolási eljárás.) l) Az Alap müködésének jogi szabályozottsága

A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a műszaki-fejlesztési koncepciót, a technológiai fejlesztés céljait, az ehhez kapcsolódó finanszírozási rendszert általában az országgyűlés szintjén, törvényi formában -ún. innovációs törvényként - deklarálják. 1.1. Magyarországon az ez irányú törvényalkotó munka sajátosan alakult. Az Alap rendszere ugyanis már közel 30 éve műkődik. (Korábban a képzéséről, felhasználásáról kormányrendeletek és pénzügyrninisztériumi leiratok rendelkeztek.) Törvényi szintü szabályozására azonban első ízben csak 1989. január 1-i hatállyal (1988. évi XI. tv.) került sor. Majd ezt követően a törvényt minden évben módosították.

-21-

Ezek elsősorban a pénzügyi, finanszírozási kérdéseket szabályozták. Emellett awnban nem készült el az innovációs stratégiát meghatározó törvény, melynek az lenne a feladata, hogy kijelölje a rövid és hosszú távú szakmai célokat, fejlesztési pályákat, csomópontokat, súlypontokat képezzen és ehhez rendelje a megvalósítás komplex eszközrendszerét (így pl. vám- és adórendszer, amortizáció, tőkepiaci eszközök). Vagyis barnarabb döntöttek a felbasználás módszeréről, mint az azt meghatározó szakmai célrendszerről, feladatokról. (Az OMFB 1990-ben- az érintett tárcák bevonásával megfogalmazta ugyan az "Innovációs stratégiáról" szóló elképzeléseit, ez azonban nem pótolja a törvényt.) A Hivatal már !990-től foglalkozott az innovációs törvény előkészítésével. Az OMFB Tanácsa !991. februárjában megtárgyalta és elfogadta a törvény elveit és tézisei t. A Kormány eredetileg !991. márciusában tervezte a fenti előterjesz­ tés megvitatását, erre azonban még nem került sor.

1.2. Az 1988. évi XI. tv. évenkénti módosítása forrásoldalról azt eredményezte, hogy elindult egy kedvezőtlen folyamat, mely az eredeti céloktól eltérőerr évről évre"átmeneti" jellegűnek minősítve - növelte az Alap elvonását. Ezzel az állami költségvetés pozícióját javította, hiányát csökkentette, illetve az állami költségvetés helyett különböző elkülönített állami pénzalapokat finanszírozott (OTKA, FEFA). Ez azt jelentette, hogy míg az Alap 1989-92 között 50,4 milliárd Ft bevétellel rendelkezett, addig országgyűlési döntéssel a bevételekből az előbbi célra 13,4 milliárd Ft-ot elvontak. Az így lecsökkentett forrásokból az OMFB 26 milliárd Ft-tal rendelkezett. Ebből 23 milliárd Ft-ot használt fel, müszaki fejlesztési célokra ténylegesen 17 milliárd Ft-ot fordítottak. 1.3. A törvény évenkénti módosítása a felbasználói oldalt is megváltoztatta. Miközben az Alap kezelője a Minisztertanács helyett a Kormány lett, addig az Alap feletti rendelkezési jog is módosult. 1990. év végéig az Alapot megosztva kezelte l O költségvetési szerv, 1991-től viszont kizárólagos technikai kezelője az OMFB lett. !990 végéig az Alapból a legnagyobb mértékben az Ipari Minisztérium (42%), az OMFB (30,9 %) és a MÉM (12 %) részesedett. Az ÉVM 5,1 %-ot, a többi tárca 0,5 és 2 % között kapott a forrásokból.

2) Az Alap forrásai Az OMFB 1989-92 között 26 milliárd Ft összes bevétellel rendelkezett, mely alapvetőerr

3 forrásból állt. Ezek között meghatározó volt a vállalkozói szféra által befizetett KMÜFA hozzájárulás 64 %-kal (15,7 milliárd Ft).

-22-

A hozzájárulás mértékét a tárgyévet megelőző év VÁNYA, illetve TÁNYA alap 4,5 %-a jelenti. A vállalkozói szféra hefizetéseit az APEH kezeli és rendszeresen ntalja az OMFB-nek, melynek hátraléka elenyésző (7 ezrelék).

Az Alap forrásainak tervezése az 1989-91 közötti időszakban megfelelő volt. Az 1992. évi tervezési munka azonban megalapozatlan prognózisokra épült, mivel a forrásokat lényegesen- közel 5 milliárd Ft-tal- túltervezték. Ezt elsősorban a KMÜFA hozzájárulás várható bevételeinek túlbecslése okozta, ami összefüggésben volt azzal, hogy az OMFB nem kért információt az APEH-től a hozzájárulás tervszámainak kialakításához. (Erre egyébként a vizsgált időszakban egyszer sem került sor.) Míg az APEH 1992. évre bevételi előírásként mintegy 8,8 milliárd Ft-tal számolt, addig az OMFB az Alap bevételi előirányzatát 13,4 milliárd Ft-ban határozta meg. A túltervezés miatt már 1992. első negyedévében módosítani kellett a tervszámokat, ezzel együtt szinte valamennyi forrásnemnél végrehajtották a szükséges korrekciót, vagyis 1992. évre teljesen új költségvetés készült.

A források között jelentős nagyságrendet képviselnek a visszterhesen nyújtott támogatásokból származó bevételek (14 %). Az Alap működését szolgáló törvények nem döntöttek arról, hogy milyen témához, milyen mértékű visszterhes támogatás adható. Ezt az OMFB sem szabályozta. Így az egyes témák elbírálása során a testületek erről is egyedileg döntenek.

A Hivatal munkáját nehezítette - egyben forrásait csökkentette -, hogy a visszafizetési morál évről évre romlott. Míg 1989. december végén az elmaradás 745 millió Ft volt, addig 1992 végére 2.534 millió Ft-ra emelkedett (1989-ben az összes előírás közel fele befolyt, 1992-ben viszont csak mintegy negyede). A hátralékok növekedése nem a behajtási munk.ánál tapasztalt hiányosságokkal, hanem a támogatottak pénzügyi helyzetének romlásával, jogállásában bekövetkezett változással volt összefüggésben. Így a vizsgált időszak végére a követeléseknek már közel 80 %-a behajthatatlanná vált. 1992. év végén 2.361 db hátralékos

szerződés

volt. Az érintett gazdálkodó szeevezetek száma ennél azonban kevesebb (közel 200 db}, mivel ezek többsége több témára is szerződést kötött az OMFB-vel (pl. Videoton 22 db szerződés). Az érintettek közill 64 szervezet felszámolás alatt áll, ezeknél a tíz legnagyobb hátralékos mintegy l milliárd Ft-tal tartozik (pl. Videoton 518, Nógrádi Szénbányák 163, Orion Vállalat 81 millió Ft). Csődeljárás folyik 50 vállalkozással szemben. Ezeknek 973 millió Ft tartozásuk van, ebből a le járt fizetési kötelezettség 341 millió Ft volt (pl. Autóvillamossági Felszerelések Gyára 229, Üvegipari Müvek 100, Vilati 94 millió Ft). Jogerős fizetési meghagyás! 279 millió Ft összegben nyújtottak he.

A kntatóhelyek közel 730 millió Ft-tal tartoznak. Az OMFB ezeknek 1991-ben 1992 év végéig visszafizetési moratóriumot adott, ezzel is segítve a kutatóhálózat gondjainak megoldását.

-23-

A vizsgált időszakban a támogatások egyhannadát a kutatóhelyek, ezen belill a kutatóintézetek kapták. A kutatóhelyek száma a vizsgált időszakban megközelítette az 1.300-at. Háromnegyedük felsőoktatási intézményekben, mintegy 15 %-uk az iparban müködik, közel 50 ezer alkahnazottal (1992. évi statisztikai évkönyv adatai szerint). A hálózat gerincét képező ipari kutatóintézetek helyzete a legkritikusabb. (A 17 intézet vagyona ez alatt az időszak alatt l milliárd Ft-tal csökkent, létszámuk a felére esett vissza.) Köziilük a 4 jelentősebb- ezek egyben az OMFB adósai is - csődeljárás alatt áll, adósságállománya közel 700 millió Ft

A behajthatatlan követelések egyre növekvő állománya miatt a visszafizetésekből származó bevételeket - reálisan - csak a kintlevőségek 30-40 %-ában határozták meg.

Az Alap forrásai között az "Egyéb" bevételek is jelentős nagyságrendet képviseltek a vizsgált időszakban (16,5 %-ot), ezek többsége különféle tőkekihelyezésekkel volt összefüggésben. Ugyanis az Alap folyamatoslikviditása-a rendszeres APEH finanszírozás - mellett a kiadások "lökésszerűen", ütemtelenül jelentkeztek. Így az Alap jelentős nagyságrendű átmenetileg szabad pénzeszközzel rendelkezett - ezek egy részét kötelezettség terhelte -, melyet különféle pénzpiaci müveletek során hasznosítottak. A kiadások ütemtelensége a felhasználás jellegével volt összefüggésben. A kifizetések ugyanis elsősorban a testületi döntésekbez, a szerződésben rögzített teljesítési időpontokhoz igazodtak.

A pénzkihelyezésekből négy év alatt összesen 2,1 milliárd Ft bevételt realizáltak. Ez részben az OMFB-nél (1,3 milliárd Ft), részben- forrásátadások kamataiból- az érintett tárcáknál keletkezett (852 millió Ft).

Az OMFB Alapből finanszírozott részvériyvagyona az 1989. évi 1,1 milliárd Ft-ról 1992 végére 805 millió Ft-ra csökkent (8 RT helyett 1991-re 5-nél volt részvénye). Részvényeladásből és osztalékből 395 millió Ft bevétele származott. Az Alap 17 kft-nél volt érdekelt 347 millió Ft törzsbetéttel, ami 1992 végére 293 millió Ft-ra csökkent. (Jelenleg 14 kft-nél van betétje.) Ezekből 1.2 millió Ft bevételt értek el. Értékpapír vásárlásra 4,1 milliárd Ft-ot fordítottak, ebből 500 millió Ft kamathasznuk volt. Tartós betétként 3,2 milliárd Ft-ot helyeztek el, ebből 334 millió Ft -ot realizáltak. Sajátos pénzkihelyezésnek minősült- egy 1987-es Tudománypolitikai Bizottsági határozat alapján - a kockázati tőke finanszírozása. Két banknál 250 millió Ft összegben tőkealapot hoztak létre. A "kisérleti jellegű" tőkekihelyezés nem az OMFB döntési kompetenciájába tartozott. A tőkekihelyezésnek ez a módja minimális eredménnyel járt, elsősorban azért, mivel nem alakult ki az a gazdasági környezet, melyik igényelte volna a kockázati tökebevonást

-24-

A két bank egyenlő arányban kapott tökét. Az Innofinance Bank a 125 millió Ft-ot maradéktalanni kihelyezte, nettó vesztesége 21 millió Ft volt (mivel a támogatott témák egy része eredménytelenül zárult). Az Invest Bank a 125 millió Ft-ból csak 37 millió Ft-ot helyezett ki, amit késöbb törzsbetétként az OMFB kft-be vitt.

Az államháztartási törvény rendelkezik az elkülönített alap pénzkihelyezéséről, eszerint 1993. I. l. után csak "e törvény szerint létrehozott alap működhet". Az Áht. úgy intézkedik, hogy az "alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható", továbbá " ... alapítvány, gazdasági társaság nem alapítható, illetve ... érdekeltség nem szerezhetö." Az Alap működése nincs összhangban az Áht-vel.

pénzellátottsága lehetőséget adott arra is, hogy 1992-ben támogassa az "Egyetemi bázisú műszak:i fejlesztési" alapítványt.

Az Alap

kedvező

A Kormány "hozzájárnlt" ahhoz, bogy az alapítványt az OMFB - mint alapító - létrehozza. A Hivatal saját költségvetéséből erre l millió Ft-ot használt fel. Az alapítványt az Alap 600 millió Ft összegben támogatta.

3) Az Alap felhasználása Az OMFB a rendelkezésére álló Alapból 1989-92 között összesen 23 milliárd Ft-ot

használt fel (1990-ig 8,4, 1991 után 13,6 milliárd Ft), ebből műszaki célt swlgáló szerzödések kifizetésére 17 milliárd Ft-ot fordított. A felhasználás alapvetöen 3 területre koncentrálódott. 1986-90 közölt a támogatások egyharmadát az ipari műszaki fejlesztés kapta, ezen beliillegtöbbet a gépipar és a vegyipar. A tudományos kutatás és kísérteti fejlesztés az egynegyedét, illetve a gazdasági szolgáltatás - pl. mérésügy, szabványügy, szabadalmi, találmányi feladatok, minöségellenörzés - az egyötödét.

Az OMFB által kezelt Alap ellenőrzése, elemzése során a szabályozó rendszer

változása - a programrendszerről a pályázati rendszerre való átállás - miatt külön kell választani az 1991 előtti és az utáni évek gazdálkodását. Az első szakasz - ami ténylegesen 1986-90 közölti idöszakra terjed ki - az utolsó ötéves tervidöszakhoz kapcsolódott. A második szakasz, amely 1991gyei kezdödik a piacgazdaságba való átmenet igényeit igyekszik figyelembe venni, a nemzetközi munkamegosztáshoz való alkalmazkodás igényével.

Vizsgálatunk során úgy az első szakasz programjait (19 db), mint a második szakasz pályázati rendszerét (4 db) - különböző mélységben- áttekintettük.

-25-

3.1.

Az Alap felhasmálása 1991 elötti idöszakban

A gazdasági rendszerváltás előtt elfogadott volt az a vélemény, miszerint a magyar ipar meg tudja közelíteni a fejlett piacgazdaságú országok szintjét, képes olyan termékek elöállítására, melyektől a szigorú embargós korlátozások miatt a magyar gazdaság el volt zárva. Erre építve 1986-tól - Mt határozat alapján- ötéves tervidöszakra Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Tervet (OKKFT) fogadtak el. Ennek keretében ll gazdasági és l természettudományos program került kidolgozásra. Az OMFB három gazdasági program - G/1, G/2, G/3 - témagazdája volt. (A többit tárcák, illetve országos hatáskörű szervek kezelték.) Ugyanezen időszakban további két programrendszer is müködött. Minisztertanácsi határozattal elfogadták a "müszaki fejlesztéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése" elnevezésű-ún.Infra-programokat (7 témakörre vonatkozott). Gondozáslik az OMFB mellett- megosztott hatáskörrel- az MTA, IpM, MM feladata volt. Az egyes tárcáknál, illetve országos hatáskörű szerveknél - ágazati célok érdekében ún. tárcaprogramok beindítására is sor került, ezekből 9 féle ún. OMFB programként működött.

3.1.1. A programok végrehajtásának döntési szintjei,

ellenőrzési

mechanizmusa

A programok irányítása, szervezete szabályozott volt. A prograrnak végrehajtásával a programfelelösök - akiket a Minisztertanács nevezett ki - és a programmegbízottak foglalkoztak. Munkájukat - stratégiai kérdésekben - a Programtanács, szakmai, műszaki kérdések alátámasztására a Műszaki Tanács segítette. A Műszaki Tanácsban igen nagy részarányt képviseltek a programbólleginkább támogatott szeevezetek vezetői. Ez a döntések függetlenségét, a gazdasági környezet változásával szükségessé váló átrendezések végrehajtását, sőt esetenként a program reális értékelését is befolyásolta.

Az operatív feladatok ellátását a programirodák segítették. (1990. év végén megszűn­ tek.) Ezeknek csak egy része működött az OMFB keretében (pl. a G-2, OMFB-7 programirodák nem tartoztak a Hivatal szervezetéhez). Nem minden programnak volt önálló irodája (így pl.: OMFB-2, OMFB-9.), emellett előfordult a programok más tárcákkal, szervezetekkel (pl. MTA) való közös irányítása is.

-26-

Sajátos szervezeti keretek között bonyolítják a még ma is működő Információs Infrastruktúra Programot (IIF), mint az Infra l program alprogramját, melyet elsősorban az OMFB és MTA közösen finanszíroz, amit Phare és Világbanki források is kiegészítenek. A témát kezelő programiroda megszűnése után a Számítástechnikai Alkalmazási Kutató Intézet (SZTAKI) keretében Koordinációs Irodát hoztak létre (5 fővel). Az Iroda gazdasági tevékenység ellátására alkalmatlan, ezért aztaSZTAKI végzi. A program forrásaiból az OMFB az MTA könyvtára a SZTAKI és az Országos Széchenyi Könyvtár 1987-ben egy kft-t létesített a számítógép fejlesztésre adott világbanki kölcsön felhasználására. (Ebből 3 db IBM számítógépet és szaftvert vásároltak.) Jelenlegi alaptőkéje 115 míllíó Ft, ebből az OMFB 45 míllíó Ft-tal részesedik. A Kft érdemi tevékenysége elenyésző volt, így működésének indokoltsága is megkérdőjelezhető. Bevétele a világbanki kölcsön kamataiból származott (1989-92 között 169 míllió Ft). 1988-1992 között mintegy 4 millió Ft bér és 320 ezer Ft tiszteletdíjat fizettek ki. Előbbiekből főkéntaSZTAKI gazdasági igazgatóságának vezetői és dolgozói, valamint a Koordinációs Iroda munkatársai részesültek. (A Kft ügyvezetője az alapítás óta a SZTAKI gazdasági igazgatója.)

Az 1990 előtti prograrnak egy részénél a szerződések elökészítésénél, megkötésénél nem érvényesült mindig a célszerűség követelménye, a koncentrált forrásfelhasználás. 1986-90 között igen nagy volt a prograrnak száma (19 db) - alprogrammal együtt összesen 90 db-, míntegy 2.000 db szerződést kötöttek (8,4 míllíárd Ft felhasználásával). Míndez azt eredményezte, hogy a szerződésenkénti támogatási összeg igen elaprózott, nagy szélső értékek között szóródott. Az Infra prograrnak esetében volt a legmagasabb a fajlagos támogatás (22,4 millió Ft/szerződés), ami összefüggésben volt a program beruházási jellegéveL A G-programoknál már 12 millió Ft/szerződés volt az átlag, az OMFB programoknál ennél is alacsonyabb 8,3 millió Ftlszerződés (pl. OMFB-3 program szerződések 60 %-a 0,1-3 millió Ft közé esett).

A támogatások odaítélését követően a szerződéskötések a programok egy részénél jelentős késéssel történtek, amí a teljesítések és kifizetések elcsúszásával járt. Az Infra programoknál a szerződéskötések csak 1987-ben kezdődtek (1986 helyett), volt olyan szerződés, ahol a késés másfél év volt. A G l programnál 179 szerződésből 97 db húzódott el legalább 5 hónappal, de volt 3 szerződés, ahol 13 hónap volt a késés. Az IIF program esetében a többlépcsős, ezáltal igen hosszú döntési lánccal függött össze az eltolódás.

-27-

A Programiroda által megkötött is tapasztaltunk.

szerződések

egy részénél formai és tartalmi hibákat

kiválasztott 56 szerzödésből 31-nél nem volt dátum, nem tartalmazott végrehajtási határidő!. Egy szerzödésnél a felhasználást igazoló számla korábbi keltezésű volt, mint a pályázat elfogadásáról szóló kiértesítés. Az IIF programnál a

véletlenszerűen

A dátummal ellátott szerzödések közölt több esetben a program arra jogosnitjainak egyetértő aláírása hiányzott, ami a szerzödéskötés feltétele.

A szerződések felülvizsgálata során azok módosítására, illetve felbontására is sor került. Ezek gyakran a forrásokra, határidők meghosszabbítására vonatkoztak, de szervezeti átalakulás miatt is bekövetkezett. Az Infra-2 és 3 szerzödéseknél átlagosan minden harmadikat (mintegy 85-90

db-ot), az Infra-4 és az OMFB-5 programok eselén a szerzödések felét, az OMFB-4 program több, mint 70 %-át módosították.

A szerződések teljesítését zárójelentésekben értékelték, ami egyben az OMFB ellenőr­ zésének is egyik módja. Az ellenőrzéseknek természetesen nemcsak a befejezett teljesítményekre kell hlterjedni, hanem annak a szerződéskötéstől folyamatosan ftmkcionálni kell. Tapasztalataink szerint erre a feladatra nem fordítottak minden programnál kellő gondot, különösen a helyszini ellenőrzéseket hiányoltuk Megjegyezzük, hogy erre a szervezeti, személyi feltételek sem voltak mindenben alkalmasak. Az ellenőrzések alapvetően szakmai jellegűek voltak, illetve a pénzhlfizetések előtt folyamatba épített ellenőrzés formájában jelentek meg. A szerződésben rögzített pénzeszközök felhasználását viszont - erre rendszeresített pénzügyi szakapparátus nélkül - csak formálisan vizsgálták. A pénzügyi ellenőrzés hiánya különösen élesen vetődik fel akkor, amikor még a szakmai ellenőrzés elvégzésére is alig találtunk bizonyítékokat (pl. OMFB-3-4-5).

Nem vált gyakorlattá az sem, hogy a támogatott részéről a szerződésben vállalt saját forrás meglétét már indulásnál a döntéselőkészítés folyamatában, illetve felhasználását a befejezéskor ellenőrizzék Helyszíni ellenőrzéseink alkalmával nem minden esetben tudták bizonylatokkal alátámasztani a saját pénzeszközök felhasználását. Mindez összefüggésben volt azzal, hogy a támogatás tulajdonképpen ingyenforrásnak minősült, ami esetenként "puha kölcsönt" jelentett. A bankok ugyanis csak magas kamatok mellett nyújtottak volna hitelt, amihez legalább a kamatlábbal azonos nagyságrendű jövedelmet - mint határjövedelmet - kellett volna elérni.

-28-

Különösen kirívó eseteket tapasztaltunk a G l program ellenőrzésénél (pl. BHG, Orion, Videoton, EMG, Híradástechnikai RT), de hason16 hiányosságokkal máshol is találkoztunk. A BHG 3 db szerződést kötött 998 millió Ft főösszeggel, amiról 1.008 millió Ft teljesítést mutatott ki. Az OMFB ehhez 490 millió Ft-ot utalt át. A vállalat saját részének - 518 millió Ft-nak -viszont csak a feléről tudott elszámolni, de azt sem a megjelölt célra használták. Az Orion a G 1-25-160 sz. szerződésének összege 120 millió Ft volt, az OMFB 60 millió Ft támogatása mellett. A vállalat ugyanakkor saját forrásainak csak kétharmadát használta fel. Hasonlóan járt el a Gl-25-018 sz. szerződésnél is. A Videotonnál 22 szerződés közül 2 feladatcsoportra 906 millió Ft OMFB támogatást kapott, 256 millió Ft saját forrás mellett. Ez utóbbinak azonban csak egyötödét használta fel. Az OMFB-2 programnál az adminisztratív jellegű ellenőrzés túlsúlyba kerűlt a helyszinivel szemben. (Ezt egyébként a Hivatal is megállapította.) Ez utóbbiról készült dokumentumokból sem derült ki egyértelműen a saját források felhasználása. Az OMFB-4-5 prograrnak szerződéseinek egy részénél a szakmai fejlesztéseket, a saját pénzügyi ráfordításokat nem tudták igazolni, sőt zárójelentés sem készült mindig. Az Infra programok többségénél a zárójelentéseknek csak háromnegyede érkezett be, ami a programok áttekintését, értékelését megnehezítette. Volt, amikor az OMFB ellenőrzése mindössze a szerződéseket odaítélő bizottsági munkában való részvételre, illetve a szerződéskötések "egyeztető lapjának" aláírására korlátozödott (IlF).

3.1.2. Programokra fordított ményessége

előirányzatok

felhasmálásának célszerüsége és ered-

Az OMFB által 1986-90 között gondozott 19 program végrehajtására 1.976 db

szerzödést kötöttek. A szerződések föösszege 54,3 milliárd Ft volt, ezen belül az OMFB 19 milliárd Ft támogatást vállalt (1990-ig 8 A rnillió Ft-ot fizetett ki). A támogatások 39 %-át visszatérítési kötelezettség terhelte. A programok teljesítését önmagában nem lehet vizsgálni, rnivel eredrnényükben, eredménytelenségükben visszatükröződik a magyar gazdaság termelő ágazatainak helyzete. Az 1980-as évek második felében ugyanis alapvetöen megváltowtt az a gazdasági környezet, melyben a K+F tevékenység kifejtette hatását.

-29-

műszeripar 80, a gépipar 60 %-kal mérséklődött). A KGST piac összeomlásával az ehhez kapcsolódó külkereskedelmi forgalom 1990-92 közölt 50 %-kal mérséklődött.

Az ipari termelés 1985. és 1992 közölt 2/3-ára esett vissza (pl.

Azok az iparágak, nagyvállalatok, melyekre a miiszaki fejlesztés épült, jórészt válságba kerültek (pl. gépipar, elektronika, építőipar). A termelés visszaesése, a piacvesztés, a vállalati csődök a K+F piacot is kritikus helyzetbe hozták. A G-programok eredményességét az OMFB- a Kormánynak készített beszámolójában - értékelte. A programok 4 7 %-át minősítette sikeresnek, rnivel ezeknél nemcsak a kutatás, fejlesztés volt eredményes, hanem azok gyakorlati bevezetésére is sor került. A programok háromnegyedét 3,6 rnilliárd Ft-ot a gépipar és a híradástechnikai ipar használta fel. A G2-program, amely az anyagfelhasználás mérséklésével foglalkozott, eredményeként 1990-ig évente közel l milliárd Ft belföldi termelési érték növekedés, 170 millió Ft export és 100 millió Ft import kiváltás valósult meg annak ellenére, hogy a program keretében megvalósult fejlesztések nem érték el a nemzetközi középmezőny szintjét. Tény - és ehhez a program is hozzájárult -, hogy 1986-89 közölt a hazai anyagfelhasználás 3,6 %-kal mérsék!Ődött. A G 3 program (témaköre: bioteclmológia) eredményeként 90-ig 3-3,5 milliárd Ft értékű terméket állítottak elő. Ezek kb. 60 %-át a gyógyszeriparban. (Jellemző, hogy a válságos helyzetű iparvállalatok közill éppen a gyógyszeripar volt képes a talpon maradásra.) 40 szabadalom beadására került sor, ezek közill többet kűlföldön értékesítettek

A 03 program eredményének megítélését motiválja, hogy volt olyan szerződés is, amelyik nem konkrét kutatási témához kapcsolódott, hanem egy újonnan létesített biotechnológiai kutatóbázis alultervezett beruházási költségeinek - vagyis költségvetési pénzeszközöknek a - kiegészítését szolgálta (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Gödöllő 169 rnillió Ft). Egyébként a 03 program keretében az OMFB ehhez adta a legmagasabb támogatást. A G l program (témaköre: elektronizálás) megvalósításából származó bevétel kb. 1,5 milliárd Ft-ot jelentett. Ezt a programot minősítették a legeredményesebbnek (kb. 50 %-ban sikeresnek), a helyszíni ellenőrzés során viszont azt tapasztaltuk, hogy befejezetlen, részteljesítésü, vagy abbahagyott vállalásokat is pozitívnak ítéltek, így a program minösítése kedvezöbb volt a ténylegesnél. Így pl. elmaradt a BHG "Digitális főközponti rendszer"-rel kapcsolatos szerző­ dés teljesítése, mivel éppen a rendszer "agyának", a központi egységeknek a dokumentációjával (know-how) nem rendelkeztek. Hasouló elmaradást tapasztaltunk a Videoton 2 szerződésénél, amire az OMFB összesen 210 millió Ft-ot fizetett ki, vagy a Híradástechnikai RT-vel kötött szerződésnél, amire 36 millió Ft-ot utalt át.

-30-

A G-programok 41 %-ánál részleges eredményeket értek el, vagyis sikeres K+F eredmények ellenére nem került sor azok gyakorlati alkalmazására. Ezen témák hasznosmására azonban még potenciális lehetőség van, amennyiben az ipar innovációs fogadókészsége megnő és képes lesz befogadni a kutatási eredményeket. önélező magas élettartamú mezőgazdasági szerszámokat fejlesztett ki a miskol-

ci, a kecskeméti Mezőgép és az Innoweld Kft (25 millió Ft ősszráfordítással, ebből az Alap 10 millió Ft-ot vállalt). A célgépek elkészültek, fizetőképes kereslet hiánya miatt azonhan gyártására nem került sor. Az Ipari Technológiai Intézet új ferrodiszperzit öntészeti ötvözetcsaládot fejlesztett ki licencvásárlással 24 millió Ft KMÜFA támogatással. A potenciális megrendelők fejlesztéseiket 1989 óta teljcsen leállították, egy résziik (a Csepel Vas- és Acélöntőde, a Saroksári és az Angyalföldi Vasöntődel csőd, illetve felszámolás alatt van.

A G-programok 4 %-a 1990-ben nem került lezárásra, hanem tovább folytatódott. Sikertelenül végződött 8% (38 db), ami általában szerzödésbontással végződött, ezek rosszul választott célokra, a szerződő társpartnerek hibájára, szervezési hiányosságokra, a források beszűkülésére vezethetők vissza. Az OMFB a Fillommechanikai Vállalattal 178 millió Ft összegű szerződést kötött. A mnnka azonhan csak egy év múlva kezdődött el, ekkor már a szovjet partner igénye, illetve a Vállalat elképzelése megváltozott, ami érdekmúlást okozott. A szerződésre 12 millió Ft-ot fizetett ki az OMFB. Az összeg visszafizetésére szólították fel a Vállalatot. Mivel arra nem került sor, a Hivatal bírósághoz fordult. A Távköztési Kutató Intézettel kötött szerződés ugyancsak érdekmúlás miatt szűnt meg. Erre a szerződésre az .OMFB 30 millió Ft-ot fizetett ki 10 millió Ft visszafizetési kötelezettség mellett, ebből azonhan csak 2 millió Ft térült meg, gazdasági eredmény pedig nem született. Nagy tisztaságú szkandiumoxid előállítására a Mecseki Ércbányák vállalkozott. A technológia laboratóriumi szinten elkészült, azonhan az uránbányászat privatizációja és a közreműködő Minnova Kft felszámolásamiatt felfüggesztették a mnnkát. A feladatra az OMFB 15 millió Ft-ot fizetett ki. Nagyszilárdságú betonacélok gyártástechnológiájának kialakitása és bevezetése az Ózdi Kohászati Üzemek tulajdonviszonyának változása miatt aktualitását vesztette, a szerződést felbontották, amit az OMFB 3,8 millió Ft-tal támogatott.

Az Infra programok megvalósítására 122 szerződést kötöttek, melyek főösszege 6,2 milliárd Ft volt, ebből az Alap 2,7 milliárd Ft-ot finanszírozott. (A többit az OTKA, az MTA, az IKM és a gazdálkodó szeevezetek saját forrásai jelentették.) A programok között - jellegük miatt - itt volt a legalacsonyabb a visszatérítési arány (l 7 %).

-31-

A programok sajátossága volt- amit még indulásnál a Tudománypolitikai Bizottság határozata is elismert -, hogy az adott területen hiányzó költségvetési támogatásokat is pótolta. Ehhez speciális lehetőséget adott a világbanki devizakeret, rnivel a támogatottak döntő többsége nem rendelkezett devizával. A:z Infra 3, 6, 7 programokban az OMFB saját intézményeinek nyújtott fejlesztési támogatást, így a mérésügyi, a szabvány és a szabadalmi rendszerek korszerűsítéséhez. A három programra összesen 269 millió Ft-ot használtak fel, melynek 70 %-át az Alap finanszírozta. (A programokat visszatérítési kötelezettség nem terhelte.)

Az Infra programok eredményét, teljesítését jelzi, hogy az eszközök beszerzését teljesítették. A támogatások 70 %-át ugyanis a K+F beruházásokra, elsősorban számítógép-fejlesztésre fordították. A:z Infra 7 programnál a támogatás 100, az Infra 2 programban 96 %-át, az Infra 4-ben 60 %-át gépi beruházásra használták

Az Infra-l program keretében az IIF alprogram eredményeként országos adathálózati rendszert alakítottak ki nemzetközi és hazai információk, szolgáltatások (levelező, hirdető rendszer) elérésére, amelybe 196 intézményt - mintegy 7.500 kutatóval kapcsoltak be.

Helyszíni tapasztalataink szerint az adatbázisok - mely !41 rnillió Ft-ba kerültek teljes körű hasznosítására nincs lehetőség, ugyanis közvetlen hozzáféréssel csak 42 % érhető el, rníg 21 % műszaki feltételek hiánya rniatt csak közvetett módon, 37 %-a viszont már megszűnt. Ez utóbbi két körbe tartozó adatbázis kb. a ráfordításoknak felét emésztette fel (65-70 rnillió Ft-ot). Jelzés értékü információt jelentett számunkra, hogy helyszíni ellenőrzés során számítógépes lekérdezés alkalmával a kiválasztott 61 kntató-oktató intézmény, illetve vállalat köziil 28-cal nem lehetett kapcsolatot teremteni, mert a rendszer ki volt kapcsolva. A rendszerek közvetlen kapcsolata eselén erre nem lett volna mód.

Az OMFB tárcaprogramok végrehajtására 248 szerzódést kötöttek 4.618 rnillió Ft összegben, ehhez az Alapból 2.065 rnillió Ft-ot biztosítottak. A 9 féle programhoz nyújtott támogatás 44,2 %-át visszterhesen adták. Ezeknél a programoknál volt a visszatérítési kötelezettség a legmagasabb.

A programok átfogó értékelésére - ezen belül eredményességének megítélésére - már az OMFB sem vállalkozott. A fejlesztésekegy része K+F eredménnyel zárult, azonban ezek ipari méretü hasznosítására, piaci bevezetésére csak ritkán került sor (pl. OMFB-2).

-32-

Az OMFB-5 fejlesztések eredményei eladhatatlanná váltak, arnihez a befogadó vállalatok felszámolása (EMG), csődje (Vilati) nagyban hozzájárult Az OMFB-6 program eredményét ugyan a Hivatal nagy jelentőségűnek minősítette. Gazdasági hasznosulását azonban jelzi, hogy a program keretében létrejött produktumok egyike sem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy piaci sikere révén gyártóját átsegítse az időközben bekövetkezett gazdasági krízisen (pl. Csepeli Szerszám Gépgyár, Videoton, Vaskút, MEV, Fegyver és Gázkészülékek Gyára stb.). Az OMFB-9 és az OMFB-8 esetében sem beszélhetünk széles körű ipari hasznosulásról. Ez utóbbi program összráfordításait tekintve 3 jelentős projektet tartalmazott. A Lenin Kohászati MOvek (LKM) a Műszaki Fizikai Kutató Intézet (MFKI) közreműködésével nagy felbontóképességű örvényáramos repedésvizsgáló rendszer kifejlesztését tervezte 26 millió Ft költséggel, melyből az OMFB 15 millió Ft-ot vállait (50 %-os visszafizetési kötelezettség mellett). A projektre 21 millió Ft-ot fordítottak. A rendszer részegységeit az LKM és az MFKI készítette. A két cég produktumainak összeépítésére azonban már nem került sor. Így 1990 végén az LKM illetékes szakembere a termékek selejtezését javasolta. A CSM Vasrnil mágnesindukciós szórtfluxusos minőségellenőrzési vizsgálati rendszer kifejlesztését és alkahnazását vállalta közepes- és nagy átmérőjű csövekre. A szerzödés föösszege 62 millió Ft volt, amiből az OMFB 35 millió Ft-ot vállalt, ennek felét visszatérítési kötelezettségget A támogatás tulajdonképpen beruházási költségekhez való hozzájárulást jelentett. A szerzödéskötés után egy évvel a vállalat értesítette az OMFB-t, hogy tekintsen el a rendszemek a nagy átmérőjű csövekre történő kiterjesztésétől, mivel a teljes költség 115 millió Ft lenne. A Borsodi Vaskohászati Tröszt a vaskohászati üzemek minőségjavító szerkezetátalakitásához 1989-ben tanulmányt készíttetett a pittsburghi Egyetemmel és egy ugyancsak amerikai szervező céggel. A program 57,5 millió Ft-ba és 750 ezer USD-be került, melyből 500 ezer USD-t az USA kormánya fedezett úgy, hogy az összeg végeredményben visszaáramlott a segélyező gazdaságába. A tanulmányt nagy várakozás előzte meg, mivel korábban a borsodi körzethez hasonló problémái voltak a pittsburghi térségnek is. Eikészülését követően azonban a kialakult vélemények megoszlottak. Többsége úgy ítélte meg, hogy az gyakorlatilag nem vitt közelebb a térség gondjainak megoldásához. Egyébként idó'közben a tröszt is felbomlott. (Az elemzés még egy 1985-ös ágazati kapcsolatok mérlegére épült, amiből esetenként elgondolkodtató következtetéseket vontak le, így pl.: a térségben jó esélye lehel a halkonzervírozásnak.)

A kifejlesztett technológiák és berendezések egy része privatizálásra került a kutatóintézetek válsága, pénzügyi helyzetének romlása miatt. Az OMFB-2 keretében a Műanyag Kutató Intézet 9 millió Ft támogatást kapott az OMFB-töl, ebből egy nemzetközi érdekliidési kiváltó gyártástechno-

-33-

lógiát fejlesztett ki ("pre-preg"). Ezt követően az Intézetből kivált a Kompolitor Kft, amely átvette a gyártási technológiát. (A kft induló vagyonában azonban ennek értéke nem szerepel.) Ezen túl az OMFB forrásből megvásárolt gépeket is - annak jóváhagyásával - lízingelte. (A sikeres technológiáből 1992-ben a Kft 12,5 millió Ft árbevételt ért el.) A privatizációs folyamat sajátos jelensége, amikor a költségvetésból beszerzett gépeket - OMFB hozzájárulással - alapítványba vitték ki (pl. Ipari Technológiai Intézet összesen 50 millió Ft-ot). A berendezések amortízációja tovább növelte volna az Intézet veszteségét.

Több OMFB program müszakilag sikeres volt, de az eredmények hasznosulása - az időközben bekövetkezett gazdasági változások miatt - nem vált széles körüvé. Az OMFB-4 keretében a Híradástechnikai R T 2 szerzödésétől - mely a "Távvezérelt adatok földi feldolgozó rendszerének fejlesztését" támogatta jelentős eredményt vártak, mivel azt remél ték, hogy ezzel mintegy l milliárd Ft értékű szovjet importot kiváltanak. A hazai felhasznáJók azokban nem tudták kivárni a rendszer kifejlesztését, ezért nyugati rendszereket vásároltak, az import kiváltására tehát nem került sor. Mindemellett a témára 107,6 millió Ft ráfordítást terveztek. A tényleges felhasználás azonban az RT kiffiutatásából nem állapítható meg, az OMFB viszont 37,5 millió Ft-ot átutalt. Az OMFB-7 prograrnon belül az anyagmozgatási rendszerek számítógépes tervezésének fejlesztését az Alap 22 millió Ft-tal támogatta. Az elért eredmények a szellemi ráfordítások 30 %-os mérséklését tették lehetövé. Elterjesztésükre azonban nem kerülhetett sor, mivel az igények visszaestek, a hazai piaci keresletek 80 %-át kielégitő tervező intézetek (ACSI, INTRANSZMAS, VEGYTERV, KOGÉPTERV) közill az ellenőrzés időpontjában már csak az ACSI létezett alig 40-50 fős létszámmal. A munkahelyek darabárus kiszolgálását segítő automatikus technológiák típusrendszereinek fejlesztésére 18,0 millió Ft-ot fordítottak. A gyakorlati alkahnazásra már nem kerülhetett sor, mivel a felhasznáJók többsége a kifejlesztéstól forrás hiányában elállt. A Szerenesi Csokoládégyár azonban még rendelkezett a sziikséges fedezettel, így meg todta oldani a desszertek robotos csomagolását. A gyárban privatízáció után a "Nestle" termékszerkezet váltást hajtott végre, s az egyetlen kifejlesztett gépsort Svájcba kivitte.

Az ún. Egyéb (egyedi) szerzödések jelentették az 1986-90 között a megkötött szerződések 57 %-át (1.134 db), ami több volt, mint az országos és tárcaprogramok együtt. Erre a célra 8,6 milliárd Ft-ot fordítottak, ami!Iez az Alap 27 %-kal járult hozzá. A szerződések 40 %-át visszterhesen kötötték.

Ezek zömét a különféle vállalkozásokba befektetett pénzeszközök, az OMFB-hez tartozó intézmények szakmai célprogramjainak, támogatására fordították. Emellett

-34-

közvetett célokat - pl. kiállításokon, leülföldi kiküldetéseken, tudományos konferenciákon való részvételt - is támogattak. E szerz&lések között sajátos jellegűek voltak azok az ún. garanciavállalások, melyet az OMFB lízing szerz&lések keretében tett. A kötelezettségvállalás általában 5-6 évre szólt, de a lízing indulás időpontját - 2 kivétellel - nem rögzítették. A vállalt garancia összegét minden esetben devizában, döntően DEM-ben határozták meg, ami több, mint l milliárd Ft-nak felelt meg. Ebből az OMFB már 334 millió Ft -ot kifizetett. A garanciavállalások köziil a legjelentösebbeket az Autovill (5,5 millió DEM, euuek 71 %-át az OMFB már kifizette) a Kőbányai Szerszárnkészítö és Finommechanikai ISZ (1,3 millió DEM) és az Újpesti Gépelemgyár (1,2 millió DEM) lízing szerzödései keretében kötötte.

A Hivatal nem szabályozta a garanciavállalás lehetőségeit, mértékét. Jellemző, hogy a már meglévő kötelezettségvállalásokat sem ismerték teljeskörűen, azok összegzését a vizsgálat. során kezdték meg. 4) A pályázati rendszer müködése 1991-1992 között

Az 1990. évi CI. tv. jogi kereteket biztosított ahhoz, hogy az eddig több tárca kezelésében lévő Alap pályázati rendszer keretében műk&ljön. Ezzel egyidejűleg döntött arról is, hogy az Alap egyedüli - technikai - kezelője az OMFB legyen.

4.1.

A pályázati rendszer döntési szintjei,

ellenőrzési

rendszere

A pályázati rendszer lényegesen kevesebb elemből áll, mint az ezt megelőző program rendszer. A négy különböző pályázatból kettő 1991-ben indult, ezek a -

Műszaki

-

Műszaki

Fejlesztési Pályázat (továbbiakban: nagy pályázat) és a

fejlesztés társadalmi feltételének javítását célzó pályázat (továbbiakban: mecenatúra).

Áthúződó jelleggel müködött (1990-től) az műszaki

fejlesztési tevékenységet

elősegítő

-

exportorientált

pályázat, illetve a

-

kisvállalkozások innovációs tevékenységét támogató pályázat.

-35-

Valamennyi pályázatnál kuratórium dönt. A testületek müködési rendje általában megfelelöen szabályozott. A nagy pályázat elbírálását a miniszterelnök megbízása alapján működő 12 fős Műszaki Szakértői Testület (MSZI) végzi. Az elbírálás rendjét az OMFB elnökének közleménye szabályozza. Eszerint a pályázatok elbírálására évente legalább kétszer sort kell keríteni. A gyakorlatban azonban a Testület leterheltsége lényegesen nagyobb volt, így 1991-ben 13-szor üléseztek. Ennek ellenére előfordult pl. 1991. június 6-i ülésen, hogy 397 db, míg 1991. szeptember 27-én 340 db pályázat sorsáról döntöttek. (Amennyiben 10 óra folyamatos ülésidővel számolunk, egy pályázat érdemi döntésére 1,5-2 perc jutott.) Külön koratórium végzi az exportorientált pályázatok bírálatát, működését SZMSZ szabályozza, ami azonban csak a pénzügyi keret elkülönítése utáu közel fél évvel készült el.

A mecenatúra pályázat rendszere, szervezeti keretei, az elbírálás rendje csak keretjelleggel szabályozott. Működését a gyakorlat során kialakult eljárási rend határozza meg. A pályázatokról ugyancsak kuratórium dönt, ennek tagjai a tárcák közigazgatási államtitkárai. A pályázat működése egyébként sajátos finanszírozási rendszert jelent. A forrásokat részben az OMFB, részben az érintett tárcák kezelik, forrásátadás révén. Ez utóbbi szabályozása szintén hiányzik. sem az átadás rendje, sem a felosztás célja, a beszámolás módja nem rögzített. Ez a finanszírozás egyben azt jelenti, hogy a pályázatok egy része közvetlenül az OMFB-hez kerül, más résziiket viszont a tárcák gyűjtik. "előzsűrizik". Mindkét esetben a benyújtott pályázatok felett Kuratórium dönt.

A pályázati rendszer bevezetésével egyidejűleg sor került -az OMFB apparátusáll belül - a Pályázati Iroda létrehozására azzal a céllal, hogy a szerződések döntéselőkészítését végezzék. Munkatársai között azonban hiányoznak a gazdasági-jogi végzettségű szakemberek, ez megnehezíti a pályázatok előkészítését, ellenőrzését. Az új rendszer bevezetésével a szerződések technikai

előkészítésénél,

bonyolításánál, ellenőrzésénél nem sikerült kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, melyek a programrendszerben is tapasztalhatók voltak. A pályázati rendszernél is jellemző a szerződéskötések elhúzódása, ami a fejlesztések végrehajtását kedvezőtlenül befolyásolja. A nagy pályázatnál a benyújtástól az engedélyezésig 1991-ben 2-3, a szerző­ déskötésig 3-8 hónap telt el, de 10-ll hónapos időintervallum is előfordult. Olyan szerződés is volt, amelynél a létrejött megállapodás időpontjában a teljesítések részbatáridejének egy része már lejárt. A kisvállalkozási pályázatoknál is hasouló elhúzódásokat tapasztaltunk, egy pályázat átfutási ideje az egy ével is elérte. Az exportorientált pályázatnál 2-6 hónapos az átfutási idő,

-36-

de van példa 1,5 éves elhúzódásra is. Előfordult az is, hogy amire a támogatásról szóló szerződés létrejött, a pályázó már csődeljárás alatt állt (Szatmári Bútorgyár), azaz a ráfordításokat utólag vállalták át.

A szerzödések módosítására a pályázati rendszerben is sor került fizetési gondok, szervezeti-, feladatmódosítások miatt. Ez elsősorban a nagy pályázatnál volt jellemző. (Két év alatt az elfogadott pályázatok egynegyedét módosították.) Az exportorientált pályázatoknál sor került módosításra akkor is, amikor a támogatott nem tett eleget visszafizetési kötelezettségének, így már tetemes hátralékkal rendelkezett. a megkötött szerződést módosították, a visszafizetési határidő átűtemezésre kerűlt: azonhan az új határidő szerinti hefizetést sem teljesítették. Az OMFB a visszafizetési kötelezettség biztosítékául a zálogjog bejegyzését sem tudta elérni. A támogatott fél mindemellett az OMFB-t az ingatlan már meglévő jelzálog bejegyzéseiről félrevezetően tájékoztatta.

A "Pintér

Előfordult,

Művekkel"

hogy a szerződéseket akkor sem módosították, amikor a képest tetemes volt az elmaradás.

kitűzött

célhoz

A Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalat napi 40 ezer db "Hambi" gyorsétkeztetési termék nagyüzemi gyártásfejlesztését tervezte, aminek előirányzata !31 millió Ft volt. A herubázást a befejezési határidő előtt leállította a vállalat. Erről az OMFB-t azonban csak jó fél év elteltével értesítette, egyheu visszatérítési haladékot is kért. Az OMFB már háromnegyed éve készíti elő a szerződésmó­ dosítást miközhen a vállalat felszámolása már megkezdődött. A témára együtt mintegy 51 millió Ft állami alapjuttatást és munkahelyteremtő támogatást, továbbá 4,3 millió Ft OMFB támogatást használtak fel, 19,5 millió Ft saját forrás mellett. Így a vállalat által tervezett hitel felvételére nem kerűlt sor.

komplex ellenőrzése továbbra sem megoldott, elsősorban a szakmai ellenőrzések a meghatározóak. A pénzügyi teljesítések kontrollja nem megfelelő, a helyszíni ellenőrzések sem voltak mindig bizonyíthatóak. Nagyobb figyelmet igényel mind a szakmai, mind a pénzügyi részteljesítések, illetve ezek dokumentumokkal való alátámasztásának ellenőrzése is. Ehhez egyébként elkülönített szakapparátussal, vagy külső szakértőkből álló testülettel ma sem rendelkezik a Hivatal.

A

szerződések

Az expnrtorientált pályázatok befejezett szerződéseinek feléhez nem készűlt zárójelentés. A tervezett saját forrás felhasználására legfeljebb a támogatottak 50 %-ánál kerűlt sor. Meggyőző, részletes dokumentálás! 3 esethen tapasztaltunk. A kisvállalkozások támogatásánál sem volt általános a kifizetések előtti helyszini ellenőrzés (pl. az ún. "újdonsághasznosítási" szerződésekuél). Jellemző, hogy ezekuél a szerződésekuél a saját forrás tényleges felhasználásáról sem lehet képet alkotni, mivel a számlák csatolását az OMFB csak 1992-től követeli meg.

-37-

A nagy pályázatoknál az eddig még igen kis számban befejezett témák szakmai teljesítését csaknem míndig helyszíni ellenőrzések, bemutatók előzték meg. A lezárásokról egyenként "értékelő lap" készült, amit MSZT tag és a Pályázati Iroda munkatársa is aláírt. A szerzödések tartahnaznak utalást a saját forrás felhasználásának ellenőrzésére, a tényleges ellenőrzés azonban nem vált általánossá. A Colorpiast kisszövetkezettel 1991-ben 72 millió Ft összegű szerzödést kötött az OMFB, amihez az Alapból 52 millió Ft visszterhes támogatást adott. Ez utóbbi összeget két részletben utalta át a Hivatal. A második részlet kifizetéséhez - a kisszövetkezet jogutódja - a Colver Kft az elvégzett teljesítmények igazolására két olyan alváltalkozói számlát csatolt - 10,6 millió Ft összegben -, melyek hitelessége vitatható. A kft által alvállalkozóként megnevezett gazdálkadók nem ismerték el a számlák valódiságát. Ugyancsak vitatható a beruházási tételek (26 millió Ft) igazolására benyújtott alvállalkozói számlák valódiság tartalma is. (Részletesen a 2. sz. függelék tartahnazza.)

4.2.

A pályázati rendszer kezdeti szakaszában felhasznált pénzeszközök célszerű­ sége,eredEnényessége

Az elmúlt két évben beindított pályázati rendszer minösítése még korai lenne,

azonban a lezárt pályázatokról, azok irányultságából már kirajzolódik néhány jelenség, ami a rendszer várható eredményeire is utal. 1991-92-ben 1.355 db szerzódést kötöttek 26,6 milliárd Ft összegben, ehhez az Alap 8,2 milliárd Ft-tal járult hozzá. A szerzódések 47,1 %-a visszterhes volt. Ez az arány magasabb, mint az 1991 előtti programoknál. A nagy pályázat keretében 3.519 db pályázatot nyújtottak be (ennek 80 %-át még 1991-ben). Közel fele termelő szervezetektól, negyede kutatóintézetektől érkezett. A támogatások 80 %-át ugyancsak termelő. illetve a szolgáltató szféra kapta meg, ezen belül az összes támogatás fele az ipar felé irányult.

A benyújtott pályázatokból 982 db-ot (28 %-át) fogadtak el, (ennek 72 %-át még 1991-ben). A pályázatok 44 milliárd Ft támogatást igényeltek, az MSZT viszont ennek csak egyötödét tartotta indokoltnak. A visszatérítési arány 70 % felett volt. A lezárt pályázatok száma még csekély. Szakmailag 40-et, pénzügyileg viszont csak !7-et zártak Ie. Ezek döntően kisebb összeggel támogatott témák voltak, esetenként átfedtek az exportorientált pályázatok céljaival (pl. Fűzfői Papirgyár Leányvállalat). Gazdasági hasznosulást a lezárt témák alig 10 %-ánál (3-4 esetben) mutattak ki.

-38-

A mecenatúra pályázat keretében 1991-92-ben - a kétféle finanszírozási csatornán összesen- 3,9 milliárd Ft felhasználására került sor, ebből az OMFB-hez közvetlenül érkezett pályázatokra-545 db - 1,2 milliárd Ft-ot fordítottak. Ennél a pályázatnál a visszatérítési arány elsősorban jellege miatt elenyésző, szimbolikus - l O % alatti- ami összefügg annak sajátosságaival. A pályázatok keretében igen sok olyan állami feladatot finanszíroztak, melyekre már nem jutott fedezet a központi költségvetésből.

Az 1991. évi felhasználás 46 %-át gazdasági elemzésre, 34 %-át nemzetközi együttműködési feladatokra, ll %-át információs rendszerekre, számítógépek, szoftverek vásárlására fordították.

A felsorolt témák a müszaki fejlesztés között a szakmai kapcsolat igen laza. Erre amennyiben a feladat végrehajtása indokolt - a költségvetésnek kellett volna fedezetet biztositani, a pályázatból viszont a müszaki fejlesztés társadalmi feltételeit közvetlenül szolgáló feladatokat kellene finanszírozni. Ennek érdekében jogszabály viszont nem határozza meg a "társadalmi feltételek" rendszerének egyértelmű definíciója. Mindemellett a pénzeszközök felhasználását nem lehet szabálytalaunak minősíteni, csak célszerűtlennek, mivel az az Alap elsődleges céljától távol áll. Az Alap felhasználását deklaráló törvény ll. §-a ugyanis olyan széles körű felhasználást tesz lehetövé, amibe elvileg "minden belefér". Ezzel a törvényi szinten deklarált "szabadsággal" lehetőség nyílik arra, hogy a központi költségvetés keretében jelentkező feladatok felülvizsgálata, szelektálása és mérséklése helyett a hiányzó forrásokat az államháztartás más alrendszere- ez esetben az elkülönített állami pénzalap - kívülről jövő támogatása finanszírozza, csökkentve ezzel saját célirányos felhasználási lehetőségeit. Megjegyezzük, hogy a különböző alapok keresztfinanszírozása is jórészt ilyen okokra vezethető vissza. A mecenatúra pályázatok felhasználásának "eredményét" vizsgálva jellemző, hogy 1991-92-ben az OMFB-hez közvetlenül küldött és támogatott pályázatok közül műkö­ dési költségekre 304 millió Ft-ot, beruházásokra (ezen belül zömében számítógép beszerzésrej 448 millió Ft-ot használtak fel. Ez a két tétel 1991-ben a támogatás kétharmadát, 1992-ben már csaknem háromnegyedét jelentette. Emellett igen jelentős volt - 128 millió Ft - a külföldi és hazai rendezvényeken való részvételhez való hozzájárulás is. Az 1026/1991. évi kormányhatározat intézkedett a kormányzati információs rendszer kialakításáról, az erre felhasználható forrásokat viszont nem jelölte meg. Az OMFB intézményei közill néhányan, egyes föhatóságok és maga a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) is hivatkozva arra, hogy a költségvetésben e célra forrást nem kaptak, benyújtották igényeiket. A MEH információs rendszer kiépítésére 1992-ben 50, 1991-ben 25 millió Ft-ot kapott. Az 1991. évi

-39-

szerződés visszterhes volt, de a fejezet forráshiányra hivatkozva ezt az összeget nem fizette vissza (10 millió Ft-ot).

A tárcáknak és országos hatáskörű szerveknek történő forrásátadás révén (1,9 milliárd Ft) a feladatok jellege miatt igazgatási költségek átvállalására, illetve kínlélésére nyílt lehetőség. Az átadott források nagyságrendjére utal, hogy az összegek úgy az IKM-nél, mint a KHVM-nél a tárcáksaját éves költségvetésének mintegy 20-30 %-át jelentette. A pályázatok témaköre alapvetöen: tanulmányok, nemzetközi kapcsolatok létesítése, ágazati szabványosítás, konferenciákon, kiállításokon való részvétel (pl. a Magyar Divatintézetnek a berlini, frankfurti divatbemutatóira 1,2-1,2 a tokióira 1,1 millió Ft-ot adtak), K+F intézmények, vállalatok átalakitásának, privatizációjának segítése, közlekedési infrastruktúra működésének fenntartása, hírközlés hosszú távú koncepcióinak kidolgozása, különféle publikációk költségeihez való hozzájárulás volt.

Az exportorientált pályázatokra 740 milli6 Ft állt rendelkezésre. 1992 végéig 60 pályázatot nyújtottak be, ebből 44-re kötöttek szerződést. A szerződések főösszege 4,6 milliárd Ft volt, amihez az Alap 13 %-kal járult hozzá, a visszatérítési arány - annak termelő jellege miatt - igen magas volt, meghaladta a 90 %-ot. (A támogatottak között költségvetési szerv nem volt.) A pályázat eredményének megítélését befolyásolja -ami a döntést végző kuratóriumban is visszatérő probléma volt -, hogy azok műszaki újdonságtartalma országos szinten alig, vagy egyáltalán nem mérhető. A pályázatok 40-40 %-ban kisérleti fejlesztéseket, illetve beruházásokat elsősorban termelő célúakat - támogattak, mintegy 20 % jutott tudományos műszaki ismeret (pl. licenc, know-how) megszervezésére.

A szakmai és az exportkötelezettségek teljesítése - még a jelentős összeggel támogatott témák között is- csak néhány esetben értékelhető pozitívan (Nitroil RT, Colorit RT, Tisza Cipő RT támogatása).

16 néhány esetben a lezárt szerződések eredményének minősítését behatárolta, hogy a támogatottakat közben felszámolták, vagy a piaci hel"yzetük, kapacitáskihasználtságuk alapvetőerr megváltozott (pl. Salg-Glas RT, Tree Esse RT). Az exportvállalások teljesítésének értékelését nehezíti, hogy az NGKM nem adta át a cégek export mérlegét az OMFB-nek, de tény az is, hogy a Hivatal azt nem is igényelte. Az elkülönített keretről eddig két beszámoló készült, de azokban lényegi kérdéseket nem elemeztek. Az 1991. évi felhasználásról szóló beszámoló pedig számszakilag is hibás volt.

-40-

A kisvállalkozási pályázatok kerete - többszöri módosítások után - 380 millió Ft volt, ebből 162 db pályázatot támogattak, amihez az Alap 388 millió Ft-tal járult hozzá. Pályázaton belül tanácsadó hálózat igénybevételét, a felvett hitelek kamatait, az ún. "újdonsághasznosító" tevékenységeket támogatták. Ezen túl kockázati tőkealapot létesítettek és alapítványok mükődéséhez is hozzájárultak.

A tanácsadó hálózat működtetésére kapott támogatását nem terhelte visszatérítési kötelezettség. A szolgáltatás igénybevételét azonban megnehezítette, hogy a kuratórium viszonylag rövid időt szabott a támogatás felhasználásra, mindemellett az érdemi tanácsadó tevékenység is visszaszorult. Ez a típusú támogatás 1991 végével lezárult. Alapítvány támogatására 54 millió Ft-ot használtak fel (SED 50, VOSZ 2,5, NOVOFER 0,8, MVA 1,0 millió Ft). A kisvállalkozási keret 1991 végén kimerült. A pályázat gazdasági eredményességét nem lehet egyértelmüen megítélni. Jellemző azonban, hogy a támogatott 137 kisvállalkozó közül 5-nél indult csődeljárás, ami l esetben felszámolással végződött. A pályázatról 2 ízben készült titkársági beszámoló, de ezek sem tárgyaltak érdemi kérdéseket.

II.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban elismert tény, hogy a nemzetgazdaságok eredményeihez a műszaki fejlesztés, az innováció önálló termelési tényezőként járult hozzá. Ennek érdekében az e célra felhasználható forrásokat az állam évről évre növelte, illetve növeli, az irányítást pedig a kormányzat, vagy a törvényhozás végzi. Magyarországon a müszaki fejlesztés államigazgatási irányítását a Kormány látja el, az ehhez kapcsolódó központi forrásokat az OMFB kezeli. Ez a hivatal fejezeti jelleggel működik, hat költségvetési intézmény felett gyakorol felügyeleti jogkört, ebből öt országos hatáskörrel rendelkezik. Tevékenységében azonban az Alap működtetése volt meghatározó. (Az OMFB és intézményeinek költségvetése 1992-ben egynegyede volt az Alap forrásainak.) A gazdasági átmenet követelményeit szem előtt tartva megváltozott az Alap felhasználásának módszere (a programokat a pályázati rendszer váltotta fel, jellemzövé vált a nyugati orientáció), mindez szükségessé tette a Hivatal átszervezését is. Tapasztalataink szerint az 1991 óta szinte megszakitás nélkül folytatódó szervezeti változások nem kedveztek sem a szakmai, sem a pénzügyi feladatok ellátásának, az átszervezés nem

-41-

tükröződik

a műkődést meghatározó szabályzatokban. A szervezeti változások várható költségeinek fedezetére pedig - gazdasági elemzések hiányában - a ténylegesen felmerülő pénzügyi igények többszörösével csökkentették az Alap forrásait. A felügyelt intézményeknél is szervezeti módosításokra került sor, ami a megváltozott feladatokkal nem volt mindig összhangban (MSZH), sőt olyan szervezeti megoldást is tapasztaltunk, ami szabálytalan volt (MÜI). Az OMIKK-nál a szervezeti változások összefüggésben voltak azzal, hogy a vállalkozások túlsúlyba kerültek az alaptevékenységgel szemben. Az Intézmény vezetése nem tett intézkedést ennek mérséklésére, nem szabályozta megfelelöen a belső gazdálkodást, a számviteli és információs rendet. Mindez áttekinthetetlenné tette a belső müködést, elfogadhatatlanná az év végi mérlegeket, behajthatatlanná kinnlevöségei nagy részét. Ez a mulasztás felveti az Intézmény vezetésének felelősségét. (A részletes megállapításokat az l. sz. függelék tartalmazza, amely szigorúan titkos minősítésű.) Az OMFB és a hozzá tartozó költségvetési szervek pénzellátottsága

megfelelő,

esetenként bőséges volt, amihez az Alap ''puha költségvetési támogatással" járult hozzá. Meghatározó volt az is, hogy két intézmény (OTH, OMH) szolgáltatási díjának megállapítására működési kiadásainak függvényében tehetett javaslatot. Az OAH-nál igen kedvező forrásellátottságot okozott az, hogy bevételei közvetlenül a Paksi Atomerőmű Vállalat egyre növekvő befizetéseihez kapcsolódnak. A többleteszközök felhasználása általában mértéktartó volt, még a saját hatáskörű béralap növelésével sem értek el kiugró jövedelmeket Szabálytalan kifizetéseket a megbízási díjaknál és a kiküldetési kiadásoknál tapasztaltunk Az "intézményi műkö­ dés" Alapból történő finanszírozása - ami nem volt szabálytalan - az intézmények egy részénél nem ösztönzött kellően a takarékos és ésszerű gazdálkodásra (OMIKK, MSZH). alatt 50,4 milliárd Ft forrás képződött, amiből az Országgyűlés 13,4 milliárd Ft-ot elvont a központi költségvetés hiányának csökkentésére, illetve másik két elkülönített pénzalap "támogatására". Az így megmaradt forrásból az OMFB összesen 26 milliárd Ft-tal rendelkezett, ebből 23 milliárd Ft-ot használt fel, a műszaki fejlesztésre ténylegesen 17 milliárd Ft-ot fordított. Az Alapban a vizsgált

időszak

Az Alap működését meghatározó törvényt évenként m6dosították, ami azt is jelentette,

hogy a műszaki fejlesztéserr kívül egyre szélesebb körben más területeket is az Alapból finanszíroztak. Mindez időben egybeesett azzal a kedvezőtlen folyamattal, hogy a források között meghatározó nagyságrendű "KMÜFA" hozzájárulás a befizető, termelő ágazatok nyereségével arányban jelentősen csökkent. Az Alap felhasználása szabályozott volt, ennek ellenére 1991 előtt és ezt követően is

hasouló

jellegű

hiányosságokat tapasztaltunk a

szerződéskötéseknél,

m6dosításoknál,

-42-

illetve a teljesítések pénzügyi ellenőrzésénéL Ez utóbbi feladatra a Hivatalon belül nem alakult ki pénzügyi szakapparátus, ami nélkül a feladat szakszerű ellátását - összefüggésben a szerződések nagy számával - nem lehetett biztosítani. Az ellenőrzés hiányára utalnak a 2. sz. függelékben bemutatott hiányosságak is, mellyel kapcsolatban az ÁSZ az ORFK-nál feljelentést tett. Az Alap működése, eredményessége - az 1991-ig működö programrendszerek alapján- ellentmondásos, önmagában nem minösíthetö. Ugyanis az egyes programok (összesen 19 db) eredményében, illetve eredménytelenségében visszatükröződik az abban résztvevő, a kutatási eredményeket felvevő termelő ágazatok helyzete, a 80-as évek nemzetgazdasági környezete. Így azok az országos programok, melyek az elektronikára, biotechnológiára, gazdaságos anyagfelhasználásra irányultak - az OMFB minősítése szerint - 47 %-ban voltak sikeresek. (Helyszíni ellenőrzéseink alkalmával azonban ezek közül is megkérdőjeleztünk néhányat.) Az infrastrukturális fejlesztést szolgáló - ugyancsak országos - programok általában pozitívan zárultak, mivel ezek elsősorban műszerek és számítógép beszerzésére, illetve számítógép rendszerek kiépítésére irányultak. A tárcaprogramok átfogó megítélésére már az OMFB sem vállalkozott, ezek között a piaci hasznosítás csekély volt. Az 1991-töl működö pályázati rendszer teljes körű minösítésére még nem lehet vállalkozni. Tény azonban, hogy az ún. mecenatúra pályázatok pénzeszközeinek egy része nem a műszaki fejlesztés céljait szolgálta, illetve annak csak határterületeit érintette. Ehelyett viszont az abban részt vevő tárcák, országos hatáskörű szervek költségvetési kereteinek kiegészítését, igazgatási kiadásainak megtakarítását eredményezte. Az Alap átmenetileg szabad pénzeszközei lehetőséget adtak arra is, hogy jelentős nagyságrendű összegeket pénzpiaci műveletek során kamatoztassanak. A különböző értékpapír vásárlások, illetve tartós lekötések forgalmi értéke 7,7 milliárd Ft volt. Emellett vállalkozásokban is részt vettek 1,1 milliárd Ft összeggel (jelenleg 19 vállalkozásban érdekeltek). Az OMFB és intézményei, valamint az Alap javasoljuk:

ellenőrzésének

megállapításai alapján

A Kormánynak: l) Az innovációs stratégiát, a műszaki fejlesztést meghatározó törvény tervezetét mielőbb dolgozza ki, illetve terjessze azt az Országgyűlés elé. Ebben átfogóan szabályazza -a rövid- és hosszú távú szakmai célokat, jelölje ki azokat a fejlesztési súlypontokat, melyek a pályázati rendszer alapját képezik;

-43-

- azt a komplex gazdasági eszközrendszert (pl. vám, adó, tőkepiac, amortizáció), amelyik lehetövé teszi, hogy csökkenő nemzetgazdasági teljesítmény esetén is nőjjön a műszaki fejlesztésre fordítható pénzeszközök értéke és felhasználása; - a pályázati rendszer egészére vonatkozóan azokat a témaköröket, melyekre a támogatásokat visszatérítési kötelezettség terheli, rögzítse ezek mértékét, a visszafizetések időintervallurnát; -az Alap felhasználási jogcímeit, egyben szűkítse a műszaki fejlesztésen kívüli pénzátadás lehetőségét. Amennyiben az Alap forrásaiból műszaki gazdasági szolgáltatást végző intézmények működését finanszírozzák, úgy meg kell határozni azok konkrét célját és mértékét. 2) Az államháztartás racionalizálása keretében felül kell vizsgálni azt a jelenlegi gyakorlatot, miszerint az elkülönített állami pénzalapok terhére a költségvetési intézmények működését is finanszírozzák. Ezt a feladatot a központi költségvetés keretében kell megoldani. 3) Indokoltnak tartjuk az OMFB és a szakmai érdekképviseletek részvételét a műszaki fejlesztéseket érintő nagy horderejű döntések meghozatalában. A felszámolás és a privatizáció ugyanis több területen a műszaki fejlesztés során elért eredmények megsemmisülésével, a kialakult szakmai kultúrák szétesésével fenyeget. 4) Az OMFB az érintett tárcákkal közösen vizsgálja felül az OAH, OMH és az OTH működési kiadásait, az ehhez szükséges források fedezeteként az intézményekhez befizetett szolgáltatási díjakat jelölje meg, az ezen felüli bevételeket közvetlenül a központi költségvetéshez rendelje.

5) A MÜI jelenlegi működése nincs összhangban a jogszabályban előírt önálló gazdálkodás feltételeivel, ezért az intézmény önállóságát meg kell szüntetni és azt, mint részben önálló költségvetési szervet, az OMFB Hivatalához kapcsoltan indokolt tovább működtetni. Az OMFB vezetésének:

l) A Hivatal átszervezését mielőbb indokolt befejezni, ennek keretében a pénzügyi apparátuson belül meg kell teremteni a fejezeti feladatok ellátásának szervezeti kereteit. Véglegesíteni szükséges a működést szabályozó dokumentumokat, a munkaköri leírásokat. 2) Az OTH-nál a szabadalmi fenntartási illeték befizetését a költségvetési elszámolási számlához kell rendelni, ezzel egyidejűleg a célszámlát meg kell szüntetni.

-44-

3)

Műszaki

és gazdasági számítások alapján intézkedni szükséges annak érdekében, hogy az OMIKK és az MSZH nyomdai igényeit közösen biztosítsák.

4) Az OMIKK gazdálkodásában tapasztalt szabálytalanságok, a behajthatatlan követelések, a mérlegvalódiság megsértése miatt intézkedni kell a felelősség megállapítására. Ezt követően a Hivatal mielőbb nyújtson segítséget a szabályszerű, kiegyensúlyozott gazdálkodás kialakításához. Ennek keretében: -vizsgálják felül az intézmény tevékenységi körét, gazdálkodását, számviteli rendjét, készítsék el a működés szabályzatait, ezzel összhangban teremtsék meg a belső ellenőrzési rendszer - mindhárom elemének - hatékony működését; - tekintsék át a vállalkozásaikat és az eredményteleneket, profilidegeneket számolják fel; - intézkedjenek a kinnlevőségek egységes, behajtási munka hatékonyságát.

áttekinthető kezeléséről,

javítsák a

5) A felügyeleti ellenőrzéseket komplex jellegűvé kell tenni, akár külső szakértő bevonásával is. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a realizálásra, ebben a pénzügyi apparátusnak is szerepet kell vállalnia. Javítani kell az ellenőrzési munka hatékonyságát. 6) Az Alap kezelésével kapcsolatban: - Szabályozni szükséges az ún. mecenatúra pályázatok működését, ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a pályázat keretében költségvetést pótló támogatásokra is sor kerüljön. Arra kell törekedni, hogy az államtitkári bizottság csak nagyobb forrásigényú pályázat zsűrizésével foglalkozzon. A kisebbekről más szinten, de szervezett keretek között célszerű dönteni. -Létre kell hozni olyan pénzügyi szakapparátust - esetleg a meglévő szervezeti egység továbbfejlesztésével -, amelyik úgy a szerződéskötések előkészítését, mint a teljesítéseket folyamatosan ellenőrzi, ezzel egyidejűleg széles körűvékell tenni a pályázatok helyszíni ellenőrzését is.

Budapest, 1993. május Melléklet: 18 db .'i'

,,

'"'')"~

ge~ayer

István

::t

2. sz. F n g g e l é k V-29/19~12-93. számhoz

Az "Egyszerhasználatos felnletkezelt műanyag laboratóriumi eszközök .... ki fej leszt;ése és korszerű gyártástechnológiai hátterének megvalósítása" círuű 91--97-07-0202 sz. szerződés ellenőrzési tapasztalatai

Az 0~1F::3 1991-be~1 -a eimben jelz,~tt tárgyú és szamú pályé.zatl'·:t :.:;zerzöd8st ]:::ötöt.t a COLORPLAST kisszövetkezettel és a COLVER Kft-vel. A Kft ugyanis mely a lüsszövetkezet 70 %-os részesedé30vel j6tt létre - átvállalta a szerzódés teljesíté3ét. A e:zerzödés föösszege 71.746 ezer Ft 52.246 ezer Ft támogatást adtak. ami t si köt,.:: le zet t ség terhel t.

l. A

szerzőués

vol~~

100

ehhez .~.z Alé~L)b,..)l visszatér í té-

~;~-os

6-8./ pontjának teljesítése.

A COLVER Kft. a szerződése jelzett pontjai teljesitésének igazolására 21.147 ezer Ft összegü számlát nyújtott be a Hivatalhoz, ezekhez al ,1állalkozói telj es í tmén:~leket igazoló számlákat is csatolt. A benyújtott bizonylatokat az OMFB-nél és a támogatottnál ellen6riztük, és az alábbiakat állapitott.u],: meg.

l/ A COLVER C,/92,1155. sz. ,11992. 04. 28. kel ti.i/ 6. 041 e::-e:t· Ft végösszegű számlájeihoz csatolt 5. 700 ezer Ft összc':gű alvállalkozói számla vélelmezhetően nem valós. 1\z cil·v··:Ülalkozó /Országos "FJC" Sug~.:\rbiológiai Cs Sugárc~gész~eg­ Ugyi Kutató I11tózet/ ugya11i3 azonos számotl és kelte~és-

sel egy más t§májü és tsszegG /20 ezer Ft/ számlát adott ki. Az 5.700 ezer Ft vég6sszegfi számlának - melyet fénymásolatban csatoltak - az eredetije nem volt fellelhet6 a COLVER-nél, mivel ilyen számlát az alv:illa.lkoz•~, - nem 51litott ki. /Err6l az érintett dolgozók nyilatko~atot tettek./ Az adott feladat teljesitése tehát elmaradt. 2/ A COLVER C/92/157 sz. alatt /1992. 04. 28. keltezéssel/ számlát nyúcitott be az OMFB-hez, "'l1ű;c:zaki propaga:1.da költségek" címén 4..,500 ezer Ft összegben Az ehhez ugyancsak fénymásolt - csatolt alvállalkozói számla fel-tételezhetőerr nem valós. /A Ezámlán a NYOMDACOOP Kft. van feltüntetve/. A~ ezen lévő sorszámnak egy cég részére, sokkal alacsonyabb dss3egben /20~3 ezer Ft/ ki számlázott ~n.ás tartalmú i>IYOt1DACOOP E~zámla felel meg.

II. Gépek, berendezések beszerzését;

igazoló

számlák ellen-

őrzése.

A szerzödésben foglal t "egyszerhasználatos as::;ep'::".i~·:us .. _lbor-edények sorozatgyártására való felkészülés'' ~!·dekéb~rl gépek. berendezések beszerzése Clll18!l a COLORPLAST ki aszövetkezet 26. 411.250 Ft telj esi té st számol t e l u z OMr
felé. A beruház;cisi ~=-ételeket a "Kar:::ol Veg~res és Vasko?.t··-:~skedel~n:.. " Kft nevével ellátott alvállalkozói számla "igazolta" /19Dl. 12. 10. keltezéssel/ 357/91 sorszámmal. Helyszini ellen6rzésünk során megállapitctt~<. hogy a Karzol által kiállitott 357/91 sz. számlával még egy azon·Js á'''-::artalmú. <:J.Zonos rész--- és végösszegü száll í tói számla is fel-lelhető, amit visz-:mt a COLVER Kft számlázott a Karzol f~l_e_ . /Ennek a számlának a :::.zama. ke l te mar más vo l t/.

A kétféle számla

]{iegyetllltése

egynapon

/91.

12.

27 én/

készpénzben t.ört:::nt. t-1egj egyezzül;:. hogy a pénztártC·mt8k ·vezetése szB.bál~rt~-i..lan vol t.~ a sorszó.mozás p13dig vol t foly_.:::1.ma-

tos.

A Karzol Kft-nél történt ellen6r2és során a s3állitólevelelo:et nem tudták bemutatni~ a fől-:önyvel6 nyilatl-:ozat.a szerint a számlákan lévő áruk nem kerültek be a Kft-hez. Feltételezhető.

hogy a 26.410.250.- Ft beruházási számla gyakorlatilag a Karzol Kft-én mint l:özvetítön "átfutott", teljesítes nélkül.

III. Egyéb megállapí·tiísok

l/ A

szerzód~s

teljesítését igazoló zárójelentés se1n a COLaz OMFB-~nél nem vol t fellelhető. A termek bei~ért értókesitésébGl az 1993. február 23-i vizs~álatig semmi sem valósult meg,. /jelle:n::ő, hogy meg a ;aunl~ttte.rü.-­ let kialaki~ása se:n felelt meg a Kft rés3jelentésében leirtaknak: c2iraszegény, kiegészit6 l1elyiségckkel ellátott ter-C: let/.

VER-nél,

~;em

2/ Az OMFTI a uzerzódés teljesítését a helyt~zíncn nom ellenőrizte. Nyilutko2ata szerint 0gy 1ni11Jössze 0 oldalas zárójelentes A.lapj8.n és az alvállall:ozöi :=;::áltil.3k i3meretében fogadta el az 1992. évi teljesit~st. /A =árójelentés azóta elveszett./ 3/ A COLVER az 1991. évi,- még a

által s::;cimlázot.t, de már a COLVER által é.tvett tételek reszsz::\m.l:iinak a hozzájuk tartozó Inegállapodásoknak~ azoJr teljesitésének, átutalását igazoló eredeti bizonylatnit nem tudta bemutatni. Erre ígéretet tett ugyan az Ot'1FB es ASZ részere~ de a dokumentumokat a vizsgálat befe,jezé:=:éig egyik ciinre setn killdte meg. COLORPLAST

OMFB

irosák

+

l. s::. :2.bli.::at a V-29·-

1991. 1989.

1990.

(

önrev.

Önrev.

/1992-~2.

1991. ·önrev.

elátt

után

1992. .év

ti...-::~­

'3'2·:étel és

G:l':.i.s öss=2.scn

-

~:-~Jdcti

-

C'.óC..c3itot:"':.

-

tcljcsité.:J

el·J.:.:-. ··

ló :b·oc

108.977 124.104 125.324

124.117 137.483 138.438

147.470 158.318 162.149

147.470 158.318 162.149

19.44 19.22'

43 5.669 119.612

788 3. 7.61

.m.ss9

3.703 2.755 155.691

3.703 2.755 155.691

2.204 7.2"44 9.760

31.428 57.409 57.409

34.837 57.976 60.133

64.130 175.544 179.058

175.511!> 179.058

398. 40! 447.54 484.28

140.405 181.513 182.733

159.014 195.459 198.571

212.200 333.862 341.207

212.200 333.862 341.207

415.20 466.99 503.51

Tcljc.aitéo'cül

- l·!üködési be·:.

-

A~-

-

Kvetési td~cgatás 'i' ej l. célú int. t.:í.mor:;n.td.3

~8

J\t\;~tt

dijbe,,_

pén=~s=::.

-.

és.

ec:,·éb bc·Jétolek

- c!:·cdcti el6i.!.". - mödo::Jítot':. .. - tcljcsit8s

6-". 730

E0vótclcl( 6ss=c~cn nn•'Clll--"-..J. f'- ..::, ( ]·i ·--!.:•.J

~~

:r;·'jr.-:::-;; .. ,__,~.J

átfutó t6tele!t

ne U:ül)

c!Gi~.

-

eredeti

-

móC.ositot<: ··

-

tcljc8itC::::;

~agyar

SiabványUgyi .~i~dtal'.

·. 2.sz. táblázat a V-29-

/1992-93.

Pénzforgalmi bevételek alakulása. összetétele Hérlegbeszámoló Z105 sz.táblája alapján.

Ezer Ft.:.ban

Hegnevezés

... ·~.

1989. év

.,.·.

r '·

1990. év

1991. ·év l

1992. - -.-.év

- ...

Bevétel és támogatás összesen

132.951 134-453 122.900 '136.835 164.576 150.425 129.888 147.671 158.982

- eredeti elöir. - médasitett "

- teljesitás ·

73.069 89.226 ' 89.226

Telj esitésból - Hűködési-bev. - Ar- és dijbev. - Kvetési támogatás. -.Fejl. célú int. támogatás

39.783

955 6.9. 407 77.309

89.175 62.807

4.700 2.353 .· 30.643 -46.319 31.262 48.365

. 3. 300 80.954 80.954

125.031 19ú.223 187.460

137.651 136.806 167.478 210,895 -161.150 196.036

126.200 231.379 232.936

198.100

439 ' . ·80.953 48.496.

45 . .143. 4.300

•·.

Atvett pénzeszk. és- · · eg:,réb bevételek - eredeti elöir. - módasitott. ...

- teljesitás

....

Bevételek összesen (kieg:,renlitö, függö és átfutó tételek nélkül) - eredeti elöir. - módositott " - teljesités

.

.

279.449 276.686

'' Országos Atomenergia Bizottság

3. sz. táblázat

a V-29Pén==orgal=i bevételek ~é=legbes~~oló

2!.05

alaL~lása.

~1992-93.

összetétele

s~.táblája alapj~~-

Eze::- Ft-b2.n

•J.",

Megnevezés

(

1989. év

1990. év

'

199L ·ev

!.992. év

'•

Bevétel és támogatás összesen - eredeti elói:!:'. - módositot"t ·· - teljesítés ·

7-999 '11.136 11.136

8.293 15.263 20.991

8.400 118.552 118.552

119.200 118.970 118.970

10.928' 10.063

110. OOO 219 8.333

110. OOO

'3.937 7.199

4.063 4.063

4.510 5.112 5.112

2.500 146.883 146.883

7.'999 15.199 15.199

12.803 20.375 26.103

10.900 265.435 265.435

Telj esitésból - Müködési bev. dijbev. - Kvetési támogatás Fej L célú int. támogatás

- Ar- és

8.970

Atvett pénzeszk. és. egyéb bevételek

- eredeti elói::-. - médasitett " - telj e:o3ités

8. 500 60.6 86 66.898

Bevételek összesen (kiegyenlitö, függö és átfutó tételek nélkül)

- eredeti el ó .ir .. - módositott .. - teljesítés

127.700 179.656 185.868

Magyar Ürkutatási Iroda

4. sz... táb-lázat

j.".

(

.

,a . . . c --C• év

lSSO. év

a V-29-

/1992--93.

lS 9!..

!.SS 2.

-ev

év

Bevétel és tá::.oga.~á.s

összesan

eredeti elói:-. •• teljesitás ·

37~802

médositat:.~

37.802

Telj esitésból Mm:öC.ési bev. Ar- és dijbe'r. Kvetési támoga"ás FejL célú im:. támogatás

37.802.

At·Jett pér..::eszk. és. egyéb bevétalek

e!."'edeti e ló!.=. módositot~ .. telj esités

40.705 42.529

Bevételek öss=eeen (}ci e ~Jenli t 6, :·:lgg 6 és át=:'.ltó tételek nél~~ül)

e:::-edeti elói::-. móC.ositot;~ .. teljesités

78.507 80.331

.•, ; ..... ..,# ; l

rnszi.fJJS

T~I

HIVATN.. 5. sz. R

Pénz=orga~

táblázat

V-?~-

/1~~?-~~

bevételek alakulása, összetétele

Hérlegbeszámoló 2105 sz.táblája alapján .

.,

Ezer Ft-'ban •l,'•

Hegnevezés

1989.

1990.

év

év

lS9l.

·ev

\ '!""•

l9SZ;

-

év

Bevétel és támogatás összesen - ered,eti elöir. módositott " telj esitás ·

170.Effi 199.151 199:151

Atvett pénzeezk. és. egyéb bevételek - eredeti elöir. - médesi tett ... - teljesitás

299.900 Jól.ó22 Jó').603

7 al9.C02 21.371

6 330.524 6.())5

Jó9.603'

ECO 59.255 98.96J

123.864 123.864

..

'Ie lj esitésból - Müködési bev. - Ar- és dijbev. - Kvetési támogatás -.Fejl. célú int. támogatás

2C6.8.52 313.554 336'. 595

189.662 220.28:) 220.XO

. 195.485 . 3.666 .. •·.

. .. .. .

ffiJ

52.175 52.334

948

6.2UO 39.860 39.860

Bevételek összesen (kiegyenlitö, függö és átfutó tételek nélkül) - eredeti elöir. médasitett " - teljesités

17L320 251.326 ·151.485

19J.262 289.635

329.340

<SJ? .tm

437.418 4ffi.459

Ju6.l00 401.482 409.463

.

/

.

'Országos M~~~sUgyi ~iv~ta1,

6. sz. táblázat a V-29-· /1992-93.

Pénzfo~calml.bevételek alakulása, összetétele Hérlegbeszámoló 2105 sz.táblája al •ján.

Ezer Ft-ban

Megnev~zés

1989. év

1990. év

1991. ev

1992. év

' .

Bevétel és támogatás összeSen e~edeti elöir. módositott " - teljesítés

-

171 351 186 973 193 604

212 962 239 566 239 566

304 CXX) 342 856 325 474

397.000 4-66.250 540.606

l 257 183 862 8 485.

l 625 2.30 116 7 825

286 618 34 634 4 222

531.019 l . 406 8.181

50 726 85 097 95 943

63 503 94 790 94 790

33 006 33 006

9.891 15.107

222 077 272 070 . 289 547

276 465 334 356 334 356

304 CXX) 375 862 358 480

397.000 476.141 555.713

Teljesítésból - l1üködési bev. - Ar- és díjbev. - Kvetési támogatás Fejl. célú int. támogatás Atvett pénzeszk. és egyéb bevételek - eredeti elöir. módositott " teljesites Bevételek összesen (kiegyenlitö, függö és átfutó tételek nélkül) - eredeti elöir. módositott " - te lj esites

Or~zágos l+b~::lki Információs K~zpont és Könyvtár 7 .sz. táblázat a V-29-

r,

Pénzforga~i

/1992-93.

bevételek alakulása, összetétele

Mérlegbeszámoló 2l05 sz.táblája

alapj~~.

Ezsr Ft..:.ban

·• ·.

Megnevezés

1989. év

l990. év

lSSL

·ev

1992. ·· . év

.,

Bevétel és tá~o­ gatás összesen

- eredeti elöir. - móC..osi.tot~ .. - teljesítés·

348490 2017634 2018351

357758 715227 709683

428900 423322 359141

}229350

713 1507498 51610.

221 458650 89 763

197265 680 59

1'97555

44000 448830 449373

40800 166394 161049

48 300 136763 . 93817

,I52T50 167114 1682:9:4

348490 2017634 2018351

357758 715227 709683

428900 423322 359141

231862 2145')2

Telj esitésból

-.

HüköC.ési bev. Ar- és díjbev. Kvetési támogatás Fej L célú int. ·támogatás

904 7

7 950

'9157

Atvett pénzeszk. és. egyéb bevételek

- eredeti elóir. - módosi tot t ·• - teljesítés

Bevételek összesen (kiegyenlitó, függö és átfutó tételek nélkül) - eredeti elóír. - módosí tot t " - teljesítés

382100 398976. 382846

OMFB

+

irodák

8.

sz. táblá=:::-. a V-29-· /1992-93.

(

.

./

~.

Magyar Szabványügyi Hivatal

g.sz. táblázat a V-29- ~11992-93.

'·

(

Pénzforgalmi kiadások alakulása Mérlegbe.sz~ló

2103 táblá.j a alapj án

Ezer Ft-ban

" ~

•

Megnevezés

199.1. :fui.-

1992..év

.. · ...

. Múködési kiad •. tSssz.

13075"5·1 . 133.423 155.257 198.263 149.229 175.265

- eredeti elöir. - médositott·" - teljeaitéa Fe~

. .1990 • év

.· 1989. év

lesztési kiad; ·

- eredeti elóir. - m6do5itott ·~ . - teljeaitéa

-

.

·r

.. ·.

.~

~67

·"·

JOQ 218.316 217.721

194.612 264.317 251.848

~

... ......

:; '••-:

.12):~

867

2.100 975 .

-

1.263 1.130

l.ltuO

1.385

Egyéb kiadások - eredeti elöir. - médcaitett " teljesitéa

-

7.100 7.354 5.960

3.383 10.5"32 8.639

2.900 11.300 ll. 769

3.488. 13.732 12.347

137.651 167.478 156.056

135.806 210.895 184.879

126.200 231.379 230.620

l)ö.lUO

Kiadáaok öaszesen (kiegyenlitö, függö . é a átfutó tételek nélkül) ..

..

- eredeti elé ir. - médasitett - teljesitás \

'

.

.

27 9.. 44 ':i 265.530

..

.·.

Országos Atomenergia Bizottság

10.sz.táb1ázat a V-28-· :;1992-83.

r,

Mé=legteszámoló 2103 táblája alapján

-.....

_ Eze= Ft-ban

" . - 1989. év

l1eg::eve::és

'' 1990 . év

199).. á.V.

1992..év

;

Müködési kiad. össz.

. --..... ~

- eredeti elói=. - módositott·" teljesités Fe~lesztési

7.687 14.359 13.824~

12 .. 491 16.643 .15.535

10.30él 108.033 74.077

119.436

2).63 2.163

300 8.300 8.897

8.264 17.294 17.294

19.331 19.331

127. 70C 119.65( 1.79.65<

1 1±J;o:n

11jJ.03l

kiad.

-eredeti elöir. - módositott " - teljesités

······

Eg-.1éb kiadások - eredeti elöir. módositott " - telj esités

312

312 340 940

l.- 569

1.408

300 149.102 151.160

7-999 15.199 14.734

12.803 20.375 19.106

10.900 265.435 234 .134

Kiadások összesen (kiegyenlitö, függÖ és átfutó tételek nélkül) - eredeti elöir. - módositott " - teljeeités \

MAGYAR ÜRKUTATÁSI IRODA

ll. sz. táblázat

a V-29-· ./1992-93. ('

Pén==~rga~i

kiadások alah-ulása

~érlegtesz~olé 2103 táblája alapján

.......

_ 1989. év

He gr.eVezés

~üködési

kiad.

össz.

·-...

-

eredeti elói:::. médositott·'" teljesitás Fe~lesztési

kiad. .

eredeti elói:-. médasitett .. - teljesitás

.

"

1990. év

199.).. .áv.

...........

1CC? _...,

év

.. 7.601 7. 542 '

''····.

,.....

906 906

Egyéb kiadások

eredeti elói=-. médasitett .. telj esités

70.000 70.059

Kiadások összesen (kiegyenlitó, függö és átfutó tételek nélkül) - eredeti elói:-. - módositott .. teljesitás

'

78.507 78.507

ORSZÁGOS TALÁlMANYI HIVATAL 12. sz. táblázat a V-29- ./1992-93_

r•

-

l'énz:::argalmi kiadások alakulása

Hérlegbeszámoló 2103 táblája alapján

......

_ E:: er Ft-ban

" ~·

.. 1989.

Megnevezés

'1990.

év :

év

Ül9J..

é.v.

_

1CC'? ..... ' - ' -

..

.é'!

1ffi.a:xi

235.320

?JJ7 .737

314.3 n

1&tim 187.347 1ffi.a:xi

183.492 222.882 235.320

2CO.CCO , 311.737 307.737

2 ö 2. 988 314.3-,2 314.392

17.407

- 7.em

17.277 -

17.407 17 )IJ7

7.em 7.em

17.277 17.277

Egyéb kiadások

49.4:D

43.797 .

108.404

-

6.5ED 46.572 49.4:D

6.770 42.893 43.797

7.'2JJJ 100.404 .108.404

246.863

287.037

433.418

171.320 251.326 246.863

1<:Xl.262 289.635 287.037

?SJ7 .B:Xl 437.418 433.418

l:lüködési kiad. ös sz.

-

·-..

eredeti elöir. módosített-" teljesités

Fe~lesztési

-

-

kiad.

.

eredeti elói::. médasitett teljesités

-

-·

-

.. ·.

.

eredeti elóir. médasitett teljesités

Kiadások összesen (kiegyenlitó, függö és átfutó tételek nélkül)

-

-

eredeti elóir. médasitett teljesítés

.

'

.,,

-.

-- --

-

10.700 28.381 28,381

12.412 58;709 58.709

306,10( 401,48; 401,48;

Országos Mérésügyi Hivatal 13. sz. táblázat a V-29-

~!1992-93.

Pén=forgalmi kiadások alakulása Hérlegbeszámoló 2103 táblája alapján

Ezer Ft-ban

Hegnevezés

Hűl:ödési

1989. év

1990. év

fn·JSl 196 165 188 29Q

212 962 245 957 229 156

306 563 276 252

373.000 418.064 405.355

24 218 22 218

24 192 24 192

112m 32 233 31 680

24.000 36.554 36.554

so 726 53 687 53 687

63 503 64· 207 64 207

33 700 37 066 -20 977

21.523 13.04 9

222 077 272 070 264 195

276 465 334 356 317 555

3o4 om 375 862 328 909

397.000 476.i41 454.958

199.1.

1992.-

.és.

kiad.

ÖSSZ~

-

eredeti

-

telj esi'::és

l - .

..

e_o:.~.

módosít~tt

259 1m..

• • Fejlesztési lx.:.ao..

-

l - . eredeti e_o:.:-. - módosított teljesi.'::és

-

.

Egyéb kiadások eredeti elöi.r. módosított teljesités

.

-

Kiadások összesen (kiegyenli.tö, f\!ggO és átfutó tételek nélkül)

-

eredeti elöi.r. módositott - teljesités '

.

l

ORSZÁGOS MÜSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR 14. sz. táblázat a V-29- /1992-93.

r, Pénzforgalmi kiadások alah-ulása Hérlegbeszámoló 2103 táblája alapj~~ .

·..

'

''

L

15.sz. melléklet KIMUTATÁS az OMFB által kezelt KMUFA források és felhasználások alakulásáról az 1989-1992. évek közötti idószakban eF t-ban

1·1egnevezés

!989

terv

1990

tény

terv

1991

tény

terv

össz.

1992

terv eredeti módosi tott

tény

1989-1992

tény

terv

tény

)00000~

Ily i tó állomány

l. 750,0

AP[II folyrjsit:ís

1.712,3

•

2.(,00,0

2.234,6

2.720,0

850,0

879,1

920,0

0111'8 KI4ÜFA számlójára Visszafizetések

894,0

Egyéb források Rendelkezésre álló n~nzforrá-

435,6

569,8.

1.128,0

1.314,8

4.413,5

•• 2.734,4

8.740,0

6.892,0

892,4

1.409,3

852,6

1.520,0

520,0

2.762,4

.6.463.0 11.797,3

11.821,8

2.266,4

l

•••

5.122,2

5.122,4

1.712,3

~)E)E)f

3.877,3

18.060,0

15.738,3

400,0

871,3

3.579,3

3.495,4

600,0

200,0

70,7

720,0

14.933,5

9.722,2

9.941,7

22.359,3

~6.481,1

14.933,5

9.722.2

6.884,4

26.769,5

p.423,8

-

3.057,3

8.400,0 4.000,0 13.400 9.000 -5.000 -5.000

sok mimJ-

5.200,0

öss.zese.n

5.261,6

4.534,0

.<'

Felhasználás

4.400,0

4.691 6

3.564,0

000,0

569,0

970,0

Zárú állomány

•l

Közvetlen tárcák részére történó folyásitás és az OTKA javára 500 MFt elvonás nélkül

.-1

Közvetlen tárcák részére történó folyósítás és az OTKA javára fix összegű 1.160 MFt FEFA

,.

Ktgv.

11

690

2.000

.5.148.2

9.083,3

6.699,4

1.314,8

2.714,0

5.122,4

11 11

elvonás nélkül )!Y.>!/

OTKA javára fix összegG

1.800 MFt

FEFA

l. OOO " l. 300 11

"

ktv. elvonás nélkül OTKA javára fix üsszegú

~x~~/

rrrA

··

k lov. ~lvur1;:í;:;

>oo-:>'>'~/

5.535,1

2.000 MFt

2.ouo

l. OOO "

ltéH~iil

! .ircókr1ál

l c~vú

üssn~sr:n

l. 710 össz nyi tó

ál~ornány

nélkül

-

3.057,3

l

',

16. sz, táblázat

J

az OMFB által kezelt Alap felhasználási jogcímenkénti alakulása

millió Ft-ban

1989. kMOFA szerzódésekre

4.036,4

1990.

1991.

1992.

3.573,5

2.214,7

4.310,3

2,3

103,4

104,4

69,6

221,5

137,0

3.501,6

868,6

522,1

585' 6

2. 77 3' 7

435,6

773, l

337,7

821,8

Ebből:

- kisvállalkozási keret - exportfejl. keret - pályázati rendszer elötti szerzödések

4.036,4

- pályázati kífizetések szerzödésekre - mecenatúra kifizetés Működési

és szakmai

célprogram

155,4

174,8

Alapítvány

600,0

Tárcák részére forrásátadás: - elözö évi tárca elkötelezettség - mecenatúra Egyéb Kötvény vásárlás

Kifizetések összesen

942,7

55,2

892,3

1.054' o

12,0

34,1

500

1.400,0

2.250,0

4. 691,8

5 .14 B, 2

6. 699, 4

6. 884, '4

Kimutatás müködéséről

az OMFB és intézményei

17. sz. táblázat

és szakmai célprogramjai finanszírozására forditott

KJlliFA forrásrÓl az 1989-1992. közötti

idŐszakban

MilliÓ Ft-ban

,l

.

1989.

müködésl szakmai célprogram

összesen

1990 .

l

1991.

müködés ~s~akmai celprogram

összesen

1992.

szakmai célprogram

müködés

müködés!s~akmai,össze-

össze-

sen

celsen program

3

--~~~----------l--~~~:_j.___:~~---_j--~~~~--~--~:~~--l--~~~---1-~~~~---l-~~~:-~_l_-~ -·-~--~~~~~--l-~~~~~-1~~~~-~-~~~: ~-l j .

_

l

-~----,--1------J'--~::'_ j_-~::~+------- -~~~--- -~::~__L______t~:~-- --'~:~~-~---+-~:J_ --~~~----------r--~~~~-j--~~~:____j__~~~:--r--~~~~--r-~:~~---J-~~~~---l--~~~~--l-~~~~---1--~~~=--l-~~~~~--l-~~~~-Jl-~~~~~-l

!

-l:'__

-~~------- --~~::_j__l::____l __'~~--r-~::~--r-~----J-~::~---f---=---~:::___ j__~:~_l_':~:~--l-:~:~_j__l~l:: __ l

,,1--~~~----------- ----=--j--~~~~----1-~~~~--t-----=---~--~~~---J--~~~---L--=--- --~~~---J---~~~--l--~-----t--~~~~-j_ -~-o~-8.

l -

!1jr

Összesen: --

l

96,4

l

·------'--

Budapest, 1993. május

59,0

- l

155,4

111,5

- - l1174,8

6~,.J

'

i

-

l

'

213,2 l

42' 5

_l

l

42' 5

'

337,7

124,5

-

821,8

122,8

699,0 l

l

l