JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

0406

2004. március

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1018-48/2003. Témaszám: 684 Vizsgálat azonosító szám: V0118 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Borbély Zsuzsanna számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Borbély Zsuzsanna Molnár Gyula Mihály számvevő tanácsos számvevő

dr. Telkes Imre számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

sorszáma

Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375

Jelentés az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége utóvizsgálatának ellenőrzési tapasztalatairól

0001

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

6

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

11

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 1.1. Az önkormányzat szervezeti és működési rendje 1.2. A Nek. törvényben meghatározott feladatok helyi szabályozása 1.3. Az önkormányzat feladatellátásának szervezeti háttere

11 11 12 13

2. Az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 2.1. A gazdálkodás lebonyolításának szervezeti háttere 2.2. A gazdálkodás szabályozása 2.3. A gazdálkodási jogkörök szabályozása 2.4. Az OCÖ vállalkozási tevékenysége

13 13 14 16 17

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 3.1. Az éves költségvetések elkészítése, elfogadása 3.2. Az önkormányzat feladatellátása, a költségvetés végrehajtása 3.2.1. Az önkormányzat működési feladatainak ellátása 3.2.2. Pályázati támogatásokból ellátott feladatok megvalósítása és elszámolása 3.2.3. Egyéb támogatások 3.3. A pénzforgalom szabályszerűsége 3.4. Vagyongazdálkodás, vagyonvédelem 3.5. Az éves beszámolás és a mérleg alátámasztása 3.6. Az éves zárszámadások

23 27 28 29 30 31

4. Az önkormányzat ellenőrzési rendszere

32

17 17 19 19

1

MELLÉKLETEK

2

1. számú melléklet

Az OCÖ szervezeti változásai az elfogadott SzMSz-ek alapján 1999. és 2003. június 30. között


Kimutatás az 1999-2002. évek bevételeiről


Kimutatás az 1999-2002- évek kiadásairól


A 2000. évi milleniumi rendezvénysorozat többszörösen elszámolt kiadásai


A táborozási költségek elszámolásához benyújtott számlák összesítése


A jogtalan elszámolások összesítése


Az OCÖ vagyonának változása az 1999-2002. évi mérlegek alapján

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE OCÖ Nek. tv. Számv. tv. Áht. Vhr.

SzMSz PEB TFB GESZ

Országos Cigány Önkormányzat A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Szervezeti és Működési Szabályzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Területfejlesztési Bizottság Gazdasági Ellátó Szervezet

3

JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat (a továbbiakban: OCÖ) gazdálkodását megalakulása óta háromszor ellenőrizte, legutóbb az 1999. évben. Az OCÖ működéséhez nyújtott állami támogatás az 1999. évben 138 millió Ft volt, a 2003. évben 214,9 millió Ft, ami 55,7 % növekedést jelent. Az önkormányzat a működéséhez biztosított állami támogatás mellett programjai megvalósításához egyéb állami forrásból származó bevételekhez is hozzájutott. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdés, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 57. § felhatalmazása alapján vizsgáltuk, hogy a különböző állami forrásokból juttatott pénzeszközök felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően, célszerűen történt-e. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy – a működés feltételrendszere hogyan változott a vizsgált időszakban, – a gazdálkodás szervezettsége, szabályszerűsége mennyiben felelt meg a jogszabályi követelményeknek és az önkormányzati működés sajátosságainak, – biztosított volt-e a gazdálkodás és a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. Az ellenőrzés az 1999. január 1. és 2003. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Ezen időszak alatt az önkormányzat személyi összetételében, illetve vezetésében változások történtek. 2003. márciusában az országos kisebbségi választás eredménye alapján új elnök és testület kezdte meg a munkáját, de 2003. júniusában az elnök személyében ismét változás történt.

5


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék legutóbb 1999. októberében tartott vizsgálatot az önkormányzatnál. A jelentés a számviteli politika és a szabályzatok kiegészítésére, az éves beszámoló határidőben való benyújtására, elfogadására és a Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: GESZ) kialakítására tartalmazott javaslatokat. Az OCÖ elnöke a jelentésről az 1999. november 19-i közgyűlésen tájékoztatta a képviselőket. A vizsgálat megállapításait elfogadták, és intézkedési tervet készítettek a hiányosságok kijavítására. A tervezett intézkedések a gazdálkodás szabályozása és bonyolítása területén nem realizálódtak. Az országos kisebbségi önkormányzatok működését, feladatait a Nek. tv-ben határozták meg. Az OCÖ kialakította szervezeti és működési rendjét és a munkamegosztás módját, amelyet a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatban hagyott jóvá. Nem határozták meg az SzMSZ-ben az önkormányzat által ellátott feladatokat és az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatos előírásokat, a költségvetés és zárszámadás készítésének kötelezettségét, a vagyonnal való gazdálkodást. Az önkormányzat működésének szervezeti hátterét saját testületei, az általa létrehozott munkaszervezete (hivatal) és az alapított intézményei jelentik. A szervezeti feltételek megvalósítása során érvényesültek a jogszabályi előírások. A vizsgált időszakban az OCÖ működésének feltételrendszerében bekövetkezett leglényegesebb változás az volt, hogy 2000. második félévétől a gazdálkodás lebonyolítására a hivatalon belül létrehozták a GESZ-t. A dolgozók szakmai és iskolai végzettsége, a számítástechnikai háttér biztosítja a szakmai munkavégzés feltételeit. A dolgozók munkaköri leírásait nem tudták bemutatni, ezért a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladatok, elvárások és kötelezettségek köre az ellenőrzés által nem volt megállapítható és ellenőrizhető. Az OCÖ gazdálkodását érintő belső szabályzatok továbbra sincsenek összhangban a számviteli törvényben és a végrehajtását biztosító kormányrendeletben meghatározott előírásokkal, a gazdálkodási sajátosságokra nem térnek ki. A közgyűlés - az SzMSz-ben előírtak ellenére - nem hozott határozatot az OCÖ elnöke által 2003. június 25-én kiadott szabályzatokról. Az OCÖ pénzgazdálkodási szabályzatában foglaltak nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, mivel a hatáskör átruházás, a helyettesítés pontos rendjét nem határozták meg, a szabályzat mellékleteként az írásbeli felhatalmazásokat és aláírás mintákat nem csatolták, és hiányzik a teljesítés szakmai igazolásának a szabályozása. Az OCÖ a Nek. tv-ben meghatározott költségvetés készítési kötelezettségének a 2003. évben nem tett eleget, a 2001-2002. évi költségvetés elfogadásakor pedig megsértette a költségvetési törvény előírását, mivel 2002-re nem az abban meghatározott összeget szerepeltették. A költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos belső szabályozás hiánya miatt évente eltérő adattar-

6


talmú zárszámadás, pénzforgalmi kimutatás készült, ami az évek közötti öszszehasonlítást lehetetlenné tette. A feladatok valós forrásainak és kiadásainak bemutatása nem történt meg. Az országos kisebbségi önkormányzatokat gazdálkodásukat tekintve a társadalmi szervek közé sorolták be, azonban a Nek. tv. alapján költségvetés és zárszámadás készítésére kötelezettek. A költségvetés és zárszámadás felépítésére vonatkozóan nem kérhető számon a költségvetési szervekre vonatkozó előírás, de annak helyi szabályozása szükséges. Az OCÖ feladatainak megoldásához az évente növekedő állami támogatás szolgált forrásként. A pénzügyi tervezés során csak az OCÖ közvetlen működésével kapcsolatos kiadásokat tervezték meg, a végrehajtás során azonban ezek bővültek olyan feladatok ráfordításaival, melynek forrását pályázati úton szerezték meg. A pénzgazdálkodás során a szabályszerűség, a célszerű és takarékos gazdálkodás követelménye nem teljesült. Az OCÖ a képviselők számára útiköltség térítést és kiküldetési költséget is biztosított, melynek rendszerét nem szabályozták. Az éves állami támogatás 10 %-át elnöki keretként elkülönítették, melyből segélyek, programtámogatások, ösztöndíjak és egyéb támogatások kifizetését teljesítették. A segélyek kifizetésére jogszabályi felhatalmazása nem volt az OCÖ-nek. Az elbírálás módját és feltételeit részletesen nem szabályozták és a kifizetések során jogszabályellenesen jártak el, mivel személyi jövedelemadót nem vontak belőle. Szintén szabálytalan, hogy a programtámogatásokat elszámolási kötelezettség nélkül fizették ki. A 2000. évi beszámoló készítésénél a behajthatatlan követelések (kifizetett előlegek) leírása, illetve átminősítése programtámogatássá, bár közgyűlési jóváhagyással történt, nem volt megalapozott és szabályszerű. Nem tartották be a megjelölt elszámolási határidőt, illetve az újabb elszámolásra kiadott összeg kifizetésének feltételül szabott - előzőleg felvett összeggel való elszámolásra vonatkozó - előírásokat a teljes vizsgált időszak alatt. A kifizetett számlákon a teljesítésigazolás nem szabályszerűen történt meg, hiányoznak a kifizetések mellől a megrendelések, szerződések, ezáltal sérült a Számv. törvényben előírt bizonylati rend betartása. Az utóbbi dokumentumok hiánya, valamint a meglévő megrendelések nagyvonalú megfogalmazása miatt nem volt összemérhető és ellenőrizhető a megrendelt és elvégzett, illetve leszámlázott munka. A fentiekben említett hiányosságok megnehezítették az ellenőrzés lefolytatását. A pályázati úton nyert forrásokból teljesített kiadások felhasználását nem különítették el támogatónként, és az elszámolás során előfordult, hogy ugyanazon számlákat három-négy támogató felé is benyújtották, ezáltal jogosulatlanul jutottak 2000-2001. években összesen 1883 ezer Ft támogatáshoz. A pályázatot kiírók által végzett elszámoltatások során nem érvényesült az Áht. államháztartás alrendszereiből juttatott támogatások felhasználásának és elszámolásának ellenőrzési kötelezettségéről szóló előírása, mivel olyan számlákat is elfogadtak, amelyek nem feleltek meg a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek (nem a pályázó nevére szólt a számla, nem a szerződésben meghatározott szolgáltatás történt), illetve nem kérték számon a kifizetési bizonylatokon a pályázatra való hivatkozást, ezáltal lehetővé tették a többszöri elszámolást.

7


Az OCÖ vagyongazdálkodására vonatkozó előírásokat különböző szabályzatokban határozták meg. A leltározási és a selejtezési szabályok megszegése miatt az OCÖ vagyonának védelme nem volt megfelelő. Az OCÖ vagyonának értéke a vizsgált időszakban 80%-kal csökkent. Az éves beszámolási kötelezettségüknek − a késői közgyűlési határozathozatal miatt − a kormányrendeletben megjelölt határidőn túl tettek eleget. Az 1999. évi beszámolóhoz kiegészítő mellékletet nem mutattak be, illetve a többi évről készült kiegészítő melléklet nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak. A mérlegek alátámasztására nem készítették el az OCÖ valamennyi eszközét és forrását mennyiségben és értékben tartalmazó fordulónapi leltárt. Az önkormányzat ellenőrzési szabályzattal nem rendelkezett. A PEB a végzett ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvekben tett javaslatokat, amelyek hasznosítása az ellenőrzésünk által érintett területeken nem történt meg. A gazdálkodás belső ellenőrzési rendszerét nem alakították ki. Az ellenőrzéssel érintett időszakban az önkormányzat személyi összetételében, illetve vezetésében változások történtek. Ennek megfelelően a számvevői jelentést, illetve a jelen jelentés tervezetét észrevételezésre mind az új, mind a régi elnök számára megküldtük. Az OCÖ volt elnökével az egyeztetéseket követően is véleménykülönbségek maradtak, amelyet az adott témánál - megállapításainkat fenntartva - bemutatunk. A pályázati támogatások jogtalan igénybevétele, valamint a számviteli fegyelem megsértése miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a nemzeti kulturális örökség miniszterének, az oktatási miniszternek, a gyermek, ifjúsági és sportminiszternek: 1.

Gondoskodjanak a pályázati pénzek elszámolásánál az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltak maradéktalan érvényesítéséről.

2.

Vizsgálják felül a jelentésben jelzett támogatások esetében az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének megfelelően az OCÖ visszafizetési kötelezettségét. Az OCÖ Közgyűlésének:

8

1.

Határozza meg az SzMSz-ben a Nek. tv. 37. §-a alapján azokat a feladatokat, amelyeket az OCÖ a gyakorlatban ellát, valamint jelölje meg azokat is, amelyeket nem ír elő törvény, de az önkormányzat a közgyűlés hatáskörébe utal.

2.

Rendelkezzen az SzMSz-ben vagy egyéb belső utasításban az éves költségvetés, a zárszámadás és vagyonleltár elkészítésének, jóváhagyásának módjáról.


az OCÖ elnökének: 1.

Kezdeményezze a számviteli politika és az annak keretében készítendő szabályzatok kiegészítését és módosítását a Számv. tv. 14. § (4), (5), (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az OCÖ-re jellemző sajátosságok és az OCÖ-re vonatkozó 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével;

2.

Gondoskodjon arról, hogy a könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott egyszerűsített éves beszámolót a közgyűlés a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdésében előírt határidőig fogadja el.

3.

Biztosítsa, hogy az egyszerűsített éves beszámoló alátámasztására a Számv. tv. 69. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően készítsék el az OCÖ valamennyi eszközét és forrását mennyiségben és értékben tartalmazó leltárt a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

4.

Intézkedjen a Számv. tv. 164. § (1) bekezdésében előírt zárlati munkák teljes körű elvégzéséről az előző éveket érintő rendező és helyesbítő tételek csökkentése, illetve elkerülése érdekében.

5.

Gondoskodjon a Nek. tv. 37. § b) pontjának megfelelően az éves költségvetés és zárszámadás elkészítéséről és elfogadtatásáról.

6.

Kezdeményezze a kifizetett segélyek utáni személyi jövedelemadó rendezését az Szja. törvény előírásainak megfelelően. Tartsa be a segélyek kifizetésénél a személyi jövedelemadóra vonatkozó előírásokat.

7.

Terjessze a közgyűlés elé a 2003. június 25-én kiadott belső szabályzatokat, azoknak az SzMSz-ben meghatározott elfogadása érdekében.

8.

Intézkedjen a GESZ dolgozói felé a munkaköri leírások pótlásáról és kiegészítéséről a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladatok, elvárások és kötelezettségek teljes körű meghatározása érdekében.

9.

Szabályozza a teljesítés szakmai igazolásának módját és formáját.

10. Szabályozza az utazási költségek kifizetését és gondoskodjon az elszámolás és kifizetés ellenőrzéséről. 11. Számoltassa el a programokhoz nyújtott támogatás felhasználásáról az érintetteket. 12. Biztosítsa az elszámolásra felvett összegekkel kapcsolatos szabályok (elszámolási határidő, az előzőleg felvett összeggel való elszámolás nélküli újabb felvétel tilalma) teljes körű betartatását és következetes számonkérését. 13. Gondoskodjon a pályázati pénzeszközök felhasználásának támogatónként való elkülönítéséről. 14. Gondoskodjon arról, hogy a kifizetésekhez a megfelelő mellékleteket csatolják, és a számlán történő érvényesítéssel tegyék lehetetlenné annak többszöri kifizetését.

9


15. Gondoskodjon a leltározási és a selejtezési szabályzatban foglaltak maradéktalan betartatásáról és végrehajtásáról az OCÖ vagyonának védelme érdekében. 16. Készíttesse el az ellenőrzési szabályzatot és gondoskodjon a gazdálkodás minden területét lefedő ellenőrzési rendszer kialakításáról és működtetéséről.

10


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

1.1.

Az önkormányzat szervezeti és működési rendje

FELADATELLÁTÁS SZERVEZETTSÉGE, SZABÁLYOZOTTSÁGA

Az OCÖ közgyűlése szervezeti és működési rendjét és szervezetei közötti munkamegosztás módját a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) hagyta jóvá. Az SzMSz-t a vizsgált időszakban többször módosították. Az abban megfogalmazott vezetői és szervezeti változásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A 16/1999. (I. 27.) Kgy. határozattal módosított SzMSz szerint az önkormányzat legfőbb szervezete a közgyűlés, mely rendes üléseit negyedévenként tartja. Kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Nek. tv. 37. §-ában meghatározottak, valamint a belső szabályzatok elfogadása. Az OCÖ a közgyűlés üléseire vonatkozóan nem tartotta be az SzMSz előírását, mivel a bemutatott jegyzőkönyvek szerint, évente csak három ülést tartottak és azt sem negyedéves gyakorisággal. A tizenegy tagú elnökséget az alakuló ülésen a közgyűlés választotta. Konkrét feladatokat számukra az SzMSz-ben nem nevesítettek. A gyakorlatban az elnökség megtárgyalta a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az éves költségvetést, a zárszámadást, a mérlegbeszámolót, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) jelentéseit. A Területfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: TFB) előterjesztése alapján megtárgyalta és döntött a pályázaton meghirdetett támogatás odaítéléséről. Az SzMSZ legalább havonkénti ülésezési kötelezettséget írt elő az elnökségnek. Ennek a követelménynek nem tettek eleget, mivel 2000. évben 8, 2001. évben 6, 2002. évben pedig 4 alkalommal tartották meg az elnökségi ülést. Az SzMSz előírása szerint az önkormányzat az alakuló ülésén – kétharmados többséggel – háromtagú Etikai Bizottságot és ugyancsak háromtagú Ellenőrző Bizottságot hozott létre. Mindkét bizottság számára előírták, hogy alkossa meg szabályzatát és jóváhagyás céljából terjessze a közgyűlés elé. Az Etikai Bizottság szabályzatát a közgyűlés jóváhagyta, Ellenőrzési Szabályzat viszont nem készült. A 2003. évi országos kisebbségi önkormányzati választás után megalakult közgyűlés 2/2003. (III. 12.) határozatával fogadott el új SzMSz-t. Változást jelentett, hogy létrehozták az ügyvezető elnöki tisztséget a munkáltatói, banki, gazdálkodási jogkörökre vonatkozóan. Az önkormányzat szervezeti felépítéséből kimaradt az Etikai Bizottság, viszont Kabinetek megjelöléssel új szervezeteket hoztak létre. Március 28-án a további módosításkor már ügyvezető alelnöki posztot is létrehoztak. Az elnökség létszámát előbb 14 főben, majd 16 főben rögzítették, amelyen belül 1 fő elnök, 1 fő elnökhelyettes és 14 fő alelnök van. A helyszíni vizsgálat lezárásáig az utolsó módosításra a 125/2003.

11


(VI. 25.) Kgy. határozattal került sor, amikor az ügyvezető elnöki tisztséget megszüntették, és az elnökön kívül két alelnöki tisztséget hoztak létre. Az elnökség 18 tagú lett, 1 fő elnök, 2 fő elnökhelyettes és 15 fő alelnök részvételével. A szervezeti felsorolásból ez esetben is hiányzott az Etikai Bizottság, de létszámát és feladatát meghatározták. Egyik SzMSZ sem nevesítette a Területfejlesztési Bizottságot, amely az elmúlt időszakban – az e célra kapott pénzeszköz elosztásában – jelentős tevékenységet folytatott.

1.2.

A Nek. törvényben meghatározott feladatok helyi szabályozása A Nek tv. 36-39. §-aiban az országos kisebbségi önkormányzatok számára általánosan határoz meg feladatokat és a közgyűlés számára megjelölt döntési jogosultságokat. A megjelölt feladatok ellátásával kapcsolatban minden önkormányzat maga dönthet arról, hogy azok közül melyeket és milyen módon teljesít. A vizsgált időszak SzMSz-ei közül egy sem nevesítette, hogy az önkormányzat pontosan milyen feladatokat lát el. Nem fogadható el az OCÖ volt elnökének észrevétele, mely szerint „Az OCÖ közgyűlése nem tartotta szükségesnek az SZMSZ-ben tételesen felsorolni az önkormányzat feladatait, mivel azt általánosságban a Nek. tv. tartalmazza, a konkrét feladatok tételes felsorolását pedig minden évben az OCÖ éves munkaterve tartalmazta.”, mivel a Nek tv-ben meghatározott feladatok közül többet nem lát el az OCÖ, illetve nem a saját szervezetével látja el. Az éves munkatervben a testület által ellátott, a tárgy évet érintő feladatok jelennek meg. A Nek. tv. 37. § b) és c) pontjának előírása szerint az országos önkormányzat önállóan dönt költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról és törzsvagyonának köréről. A közgyűlés az SzMSz-ben az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatos előírásokat nem rögzített. Nem határozta meg a költségvetés és zárszámadás készítésének kötelezettségét, nem szabályozta a vagyonnal való gazdálkodást. Egyetlen mondattal érintették csupán az elnök feladatai között „a költségvetési terv és zárszámadás” előterjesztését. A Nek. tv. 37. § b) pontjában meghatározott feladat pontos elvégzéséhez szükséges, a költségvetés tartalmára, szerkezetére, elkészítésének, egyeztetésének módjára, időbeli ütemezésére vonatkozóan előírásokat az SzMSz nem tartalmazott. Az OCÖ gazdálkodását ellátó hivatal ügyrendje csupán annyit írt elő, hogy „az éves gazdálkodás tervezése (költségvetés) a gazdasági szervezetének a feladata”, a zárszámadásra vonatkozóan pedig egyáltalán nem tartalmazott előírást. Mivel egyetlen szabályzat sem rögzítette a konkrét előírásokat, nem felel meg a valóságnak az OCÖ volt elnökének magyarázata, hogy „Miután az SZMSZ 4 évre szól, a pénzügyi szabályok viszont évenként többször is változhatnak, ezért az SZMSZ gyakori módosításának elkerülése végett az OCÖ gazdálko-

12


dásával kapcsolatos előírásokat a gazdasági-pénzügyi szabályzatok tartalmazták, melyek jóváhagyása szintén a közgyűlés kizárólagos jogköre volt.” Az országos kisebbségi önkormányzatokat, gazdálkodásukat tekintve, a társadalmi szervek közé sorolták be, ugyanakkor az államháztartás működési rendjére vonatkozó kormányrendelet is nevesíti őket. A nem egyértelmű törvényi szabályozás alapján azonban a költségvetés és zárszámadás felépítésére nézve nem kérhető számon a költségvetési szervekre vonatkozó szabályozás, de helyi szabályozás hiányában nincs lehetőség a folyamatosság és összehasonlíthatóság biztosítására. A vagyonleltár elkészítésével a Leltározási Szabályzat részletesen foglalkozik. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat az új ügyrend a hivatal feladataként jelölte meg, mely szerint „a teljes körű, részletes nyilvántartási rendszer kialakításáért és folyamatos naprakész vezetéséért a gazdasági vezető felel”. Előírták a vagyonleltár készítési kötelezettséget, és annak mérlegmellékletként történő szerepeltetését.

1.3.

Az önkormányzat feladatellátásának szervezeti háttere Az OCÖ feladatait az SzMSZ-ben meghatározott szervezetein (közgyűlés, elnökség, bizottságok) kívül hivatalával látja el. Az SzMSZ-ben megfogalmazottak szerint „a Hivatal biztosítja az Önkormányzat működésének szakmai adminisztrációs és szervezeti feltételeit és az Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását”. A vizsgált időszak alatt pozitív változás, hogy 2000. július 1-től a könyvelési és ügyviteli munkát is a Hivatalon belül végzik. Az OCÖ jelenleg két működő intézménnyel rendelkezik. Az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. és a Szociális Lakásépítő, Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Kht. az alapító okiratukban meghatározott feladatokat látnak el. Az előzőeken túl az OCÖ-nél a feladatok ellátásához, különböző tanulmányok készítéséhez folyamatosan külső szakértőket vesznek igénybe.

2.

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK,

A GAZDÁLKODÁS RENDJÉNEK

SZABÁLYSZERŰSÉGE

2.1.

A gazdálkodás lebonyolításának szervezeti háttere Az OCÖ gazdálkodásának lebonyolítása az 1999. évig két pólusú volt. A hivatali munka irányítását és végrehajtását saját dolgozókkal látták el, ugyanakkor a könyvelési feladatokat külső szervezet végezte, megbízási szerződés alapján. Ez a kettősség a gazdálkodás lebonyolításában sok probléma forrása volt. Ennek orvoslására az OCÖ közgyűlése az 56/1999. (06. 18.) határozatával döntött - a hivatalon belül - a GESZ megalakításáról, mely tevékenységét a 2000. második félévében kezdte meg a gazdasági vezető irányításával. Feladatait 4 fővel (pénzügyi előadó, könyvelő, bérelszámoló és pénztáros) végezte és végzi. A munkavállalók iskolai és szakmai végzettsége megfelel a pénzügyi, számviteli feladatok szakszerű ellátásához előírt képesítési feltételeknek (3 fő

13


mérlegképes könyvelői képesítés, 2 fő közgazdasági szakközép iskolai végzettség). A GESZ feladatkörébe tartozott többek között az OCÖ és az általa alapított két közhasznú társaság könyvelési feladatainak elvégzése és gazdálkodásának lebonyolítása. A munkaköri leírásokat - egy kivételtől eltekintve - nem bocsátották a rendelkezésünkre, ezért nem lehetett megállapítani azt, hogy dolgozóknak meghatározták-e a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladataikat, elvárásokat és kötelezettségeket. A feladatok szakszerű és színvonalas ellátásának biztosítására 3 db számítógép, számológépek, fax, fénymásolók és három szoftver (könyvelő-, bér és munkaügyi-, illetve útnyilvántartó program) állt rendelkezésre a vizsgált időszakban. A dolgozók szakmai továbbképzését tanfolyamokon való részvételi lehetőségekkel biztosították. Az OCÖ állandó könyvvizsgálójának segítségével a folyamatos konzultációs lehetőség is biztosított volt.

2.2.

A gazdálkodás szabályozása Az OCÖ-nál 1998. április 30-án elkészítették a számviteli politikát és az - ehhez kötelezően kapcsolódó - eszközök és források értékelési szabályzatát, a számlarendet, valamint a leltározási és pénzkezelési szabályzatot, az akkor érvényben lévő, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben előírtaknak megfelelően. Ezen kívül rendelkeztek még bizonylati renddel, selejtezési, pénzgazdálkodási, elnöki keret felhasználási (segélyezési és támogatásnyújtási), valamint számítástechnikai védelmi szabályzattal is. Ezen szabályzatok a vizsgálat időtartamát tekintve végig hatályban voltak. A szabályzatok közös jellemzője, hogy az OCÖ-re vonatkozó sajátosságokat nem jelenítették meg bennük. Az előző ÁSZ vizsgálatban feltárt hiányosságok megszüntetésére készített és megküldött intézkedési tervben foglaltak végrehajtása e területen nem történt meg. Az 1999-ben érvényben lévő Számv. tv. és az OCÖ-re ebben az időszakban vonatkozó – a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) – Korm. rendeletben a vizsgált időszak alatt bekövetkezett változások átvezetése a szabályzatokon nem történt meg, azaz a belső szabályzatokban foglaltak továbbra sincsenek összhangban a jogszabályi előírásokkal. Az OCÖ elnöke 2003. június 25-én új szabályzatokat adott ki, melyekről testületi határozatot nem hoztak, megsértve ezzel az SzMSz előírását. A hatályba léptetett szabályzatok több ponton ellentétesek a jogszabályi előírásokkal, nem szabályozták teljes körűen az OCÖ-nél előforduló gazdasági eseményeket, nem biztosították a jogszabályi előírások betartását és betarthatóságát, a következők szerint: • a szabályzatok nagy része továbbra sem tartalmazza az OCÖ gazdálkodásának sajátosságait; • a számviteli politika keretében:

14


téves a jogszabályi hivatkozás a számviteli politika bevezető részében, mivel az OCÖ nem költségvetési szerv, hanem „egyéb szervezetnek” minősülő társadalmi szervezet, melyre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, (a továbbiakban: Számv. tv.), és a – 2001. január 1-től hatályos - többször módosított, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) előírásai az irányadóak, a mérlegkészítés időpontjának a tárgyévet követő év május 31.-i meghatározása sérti a Vhr. 20. § (6) bekezdés szabályait, mert így nem teljesíthető az elfogadást is magában foglaló „az adott üzleti év mérlegforduló napját követő 150 napon belül” megadott határidő, a Számv. tv. 158. § (5) bekezdésében foglaltakkal ütközik a számviteli politika azon előírása, hogy a közgyűlés által elfogadott beszámolót kell a könyvvizsgáló által ellenőriztetni, mivel csak a könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott beszámoló terjeszthető a legfőbb szerv (közgyűlés) elé, az értékcsökkenés elszámolásának szabályozásánál a költségvetési szervekre vonatkozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés a)-k) pontjaiban előírt amortizációs kulcsok alkalmazását írták elő a Számv. tv. 52-53 §-aiban megfogalmazott helyett, hiányzik a lényeges és jelentős összeg szabályozása, • a számlarendben vállalkozási jellegű számlatükör alkalmazását írták elő helyesen, hiányzik azonban a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetési módszerének és idejének meghatározása, valamint az alkalmazandó számlák tartalmának teljes körű leírása; • az eszközök és források értékelési szabályzatában a költségvetési és a vállalkozási számvitelben alkalmazott számlák elnevezése és értékelése is szerepel (tőkeváltozás, aktív és passzív pénzügyi elszámolások), valamint olyan gazdasági eseményeket is szabályoztak (raktárra vétel, le nem vonható ÁFA), amelyek az OCÖ-nél nem fordulnak elő; • a leltározási és leltárkészítési szabályzatban az OCÖ sajátosságait figyelmen kívül hagyva nem tértek ki a gyakorlatban alkalmazott összesítő kimutatás tartalmára, formájára és kellékeire; • a pénztár és pénzkezelési szabályzatban a házipénztár záró pénzkészletét 100 ezer Ft-ban állapították meg, ami fokozottabb gazdálkodási fegyelmet igényel, hiányzott a pénztáros és helyettesének, valamint a pénztárellenőrnek a megnevezése, az anyagi felelősségvállalási nyilatkozat az érintettek részéről, illetve az utalványozásra jogosultak aláírás mintája. A számviteli politika kötelező mellékleteit képező szabályzatokon kívül elkészítették a pénzgazdálkodási, a selejtezési és bizonylati szabályzatokat, azonban ezek sem tartalmazzák az OCÖ gazdálkodására jellemző sajátosságokat.

15


2.3.

A gazdálkodási jogkörök szabályozása Az OCÖ a vizsgált időszakban a pénzgazdálkodási szabályzatban írta elő a gazdálkodás operatív lebonyolítását, az előírásoknak megfelelő végrehajtását biztosító jogköröket. Az OCÖ közgyűlése 1999. március 6-án a 6/1999. határozatával fogadta el a pénzgazdálkodási szabályzatát, melyben az egyes jogkörökre vonatkozóan a következő előírások szerepelnek: • kötelezettségvállalásra az OCÖ elnöke jogosult 5 millió Ft értékhatárig, követelés előírásra 2 millió Ft összeg határig. Akadályoztatása esetére írásos meghatalmazást adhat más személy részére; • ellenjegyző a hivatal gazdasági vezetője, akadályoztatása esetén más kijelölt személy; • érvényesítő a hivatal gazdasági szervezetének megbízott dolgozója; • utalványozó a hivatal gazdasági vezetője 500 ezer Ft-ig, illetve az állammal szembeni kötelezettségek vonatkozásában korlátlanul, a hivatal vezetője 1 millió Ft-ig, és az OCÖ elnöke 1 millió Ft felett; • az utalványozás ellenjegyzője a gazdasági szervezet megbízott dolgozója. Az OCÖ pénzgazdálkodási szabályzatában foglaltak nem feleltek meg az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak, mivel a hatáskör átruházás, a helyettesítés pontos rendjét nem határozták meg, a szabályzat mellékleteként az írásbeli felhatalmazásokat és aláírás mintákat nem csatolták. A jogszabályellenes gyakorlatra nem fogadható el az OCÖ volt elnökének magyarázata, mely szerint „A szabályzat mellékleteként az írásbeli meghatalmazásokat nem csatolhattuk, hiszen a meghatalmazás esetenként rögzítette a személy nevét és nem arról szólt, hogy néhány kiválasztott személy részére lehet meghatalmazást adni, hanem az elvégzendő feladat jellege határozta meg azt, hogy adott esetben ki kaphat meghatalmazást.” A jogszabály 134. §-a szerint kötelezettségvállalási, 136. §-a szerint utalványozási jogosultságot átruházni csak írásbeli felhatalmazással lehet, amelynek megtörténtét igazolni nem tudták. A felelősségi és az összeférhetetlenségi előírások körében a jogszabályi előírásnak megfelelően meghatározták, hogy az egyes gazdálkodási jogkörök tekintetében mi minősül összeférhetetlennek. Előírták azt is, hogy a kötelezettségvállaló, az ellenjegyző, az utalványozó és annak ellenjegyzője nem lehet azonos személy, a kötelezettségvállaló és az utalványozó nem lehet azonos személy az érvényesítővel, aki csak pénzügyi végzettségű személy lehet. Nem alakították ki a teljesítés szakmai igazolásának módját és formáját, emiatt nem teljes körű a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozottsága.

16


2.4.

Az OCÖ vállalkozási tevékenysége Az OCÖ vállalkozási tevékenységet nem végzett a vizsgált időszakban. Az OCÖ tulajdonosként, illetve résztulajdonosként vett részt a következő vállalkozásokban: • Szociális Lakásépítő, Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságot 1996. évben az 1074/1996. (VII. 10.) Korm. határozat 10. pontjában meghatározott feladatok megvalósításának elősegítésére hozta létre az OCÖ 100 %-os tulajdonosként, 3000 ezer Ft-os jegyzett tőkével. Célja a hátrányos helyzetben lévő, szociálisan rászorulók, elsősorban többgyermekes családok segítése, a lakáshoz jutás feltételének biztosítása; • Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Közhasznú Társaság 100%-os tulajdonosként, 3000 ezer Ft-os jegyzett tőkével, 1998. évi alapítással. Létrehozásának célja a cigány kisebbség oktatási, kulturális, közművelődési tevékenységének támogatása; • ROM-DRUCK Nyomdaipari Kft-ben 95%-os tulajdon részt, 1900 ezer Ftos vagyoni betétet vásároltak 1998. január 30-án. A Kft. felszámolása 2000. május 18-án kezdődött, a 12 462 ezer Ft-os részesedés leírására 1999. és 2001. évben került sor, a megszüntető végzést a bíróság 2003. február 27-én hozta meg, mely fellebbezés miatt nem jogerős. Az OCÖ könyveiben a részesedések között tartják nyilván a Roma Esély Alternatív Szakiskola alapításához átutalt 990 ezer Ft-os összeget, melyet a könyvvizsgáló előírásainak megfelelően 2001. évben vettek nyilvántartásba. Az alapítvány nem tekinthető vállalkozásnak, ezért részesedésként való feltüntetése nem felel meg a számviteli törvény előírásának. Az alapító okirat szerint megszűnés esetén a meglevő vagyont más cigány alapítványoknak adják át és nem az alapítóknak. Az alapítványi célú befizetést a tárgyévi egyéb vagy rendkívüli ráfordítások között kellett volna kimutatni. Az OCÖ által alapított közhasznú társaságok és a 95%-os mértékben tulajdonolt Kft. esetében a Nek. tv. 60. § (3) és (4) bekezdésében előírt felelősségi és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat betartották.

3.

A

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE, A KÖLTSÉGVETÉS

KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

3.1.

Az éves költségvetések elkészítése, elfogadása A vizsgált időszakban az OCÖ három költségvetést készített. Az 1999. évre vonatkozó költségvetését az 1999. március 6-i, a 2000. évre vonatkozót a 2000. február 19-i, a 2001-2002. évre vonatkozót pedig a 2001. március 30-i közgyűlésen fogadták el. A tervezett és tényleges bevételek és kiadások 1999-2002. évek közötti alakulását a 2. és 3. sz. mellékletben mutatjuk be. Az önkormányzat SzMSz-e a költségvetés készítésére előírásokat nem tartalmaz.

17


Az 1999. évi költségvetésben bevételként a 138 000 ezer Ft állami támogatás jelent meg, ennek 50 %-át személyi kiadások fedezetére tervezték, amely összeg magába foglalta a fizetendő járulékokat is. A dologi kiadások – melyek az összkiadás 28 %-át jelentették - harmadrészét telefon és postaköltség, 24,2 %-át könyvvizsgálói, szakértői díjak kifizetésére tervezték, valamint 7000 ezer Ft-ot (dologi költségek 20 %-a) állítottak be a választás miatti szállításokra. A 2000. évi költségvetésben az állami támogatáson kívül 14 694 ezer Ft egyéb bevételt is terveztek, így összesen 163 594 ezer Ft felhasználásáról döntöttek. A 148 900 ezer Ft-os állami támogatás 63,8%-át személyi, 22,8%-át dologi kiadásokra tervezték. Ezen túl az elnöki keret 10%-os, a támogatások pedig 3,4%-os részt képviseltek. A 2001-2002. évi költségvetést egyaránt 187 066 ezer Ft-os összegben fogadták el, megszegve a 2000. december 22-én kihirdetett, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben (költségvetési törvény) foglaltakat. A költségvetési törvény 1. sz. melléklet XIV. Igazságügy minisztérium fejezet tartalmazta az OCÖ 2001. évre szóló 171,2 millió, illetve a 2002. évre szóló 188,3 millió Ft-os előirányzatát, amely alapján az önkormányzatnak terveznie kellett. A tervezet elkészítésekor ismert volt a 2002. évre tervezett támogatás, valamint az is, hogy sem a pénzmaradvány, sem az áthúzódó programtámogatás nem azonos a két évben. A 2002. évi költségvetést nem a törvényben megjelölt támogatási összeg figyelembevételével készítették el. Az OCÖ-nek 2003. évre elfogadott költségvetése nincs. A 2003. évi költségvetés tárgyalását a 2003. március 29-i közgyűlés 4. napirendi pontjaként jelölték meg, azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint azt nem tárgyalták. A 2003. május 29-én beterjesztett költségvetés csupán egy hónap bevételeit és kiadásait tartalmazta eltérő bevételi és kiadási összeggel. Havi keret: 17 908 ezer Ft, melyből személyi jellegű ráfordítás 13 728 ezer Ft, dologi kiadás 1 925 ezer Ft, egyéb ráfordítások 366 ezer Ft, intervenciós keret 1 000 ezer Ft, összesen: 17 019 ezer Ft.

A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzatok szervezetének gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni. Az említett rendelet a költségvetés készítésére, felépítésére vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. A Nek. tv. 37. § b) pontja az önkormányzat döntési hatáskörébe helyezi a költségvetés megállapítását. Az önkormányzat költségvetés készítési kötelezettségének a 2002. évben a költségvetési törvényt megsértve tett eleget, 2003-ban pedig nem tett eleget, megsértve a Nek. tv-t.

18


3.2.

Az önkormányzat feladatellátása, a költségvetés végrehajtása Az OCÖ működési feltételeinek biztosítására, gazdálkodása forrásaként az állami támogatás szolgált. Ennek összege évről-évre emelkedett (2. és 3. sz. melléklet). A pénzügyi tervezés során csak az OCÖ közvetlen működésével kapcsolatos kiadásokat tervezték meg, a végrehajtás során azonban ezek bővültek egyéb feladatok ráfordításaival, melynek forrását a pályázat kiírója biztosította. Az OCÖ képviselői alapvetően a különböző cigány szervezetekkel, egymással és a helyi önkormányzatokkal meglévő kapcsolatok ápolását, a cigánysággal kapcsolatos információk és ismeretek terjesztését végezték. E feladat ellátása miatt évről évre kiemelten magas az utazási és a telefon költség.

3.2.1.

Az önkormányzat működési feladatainak ellátása Az 1999-2002. évi pénzforgalmi jelentéseket, illetve a beszámolóhoz kapcsolt főkönyvi kivonatot vizsgálva megállapítottuk, hogy csak 2002-re alakítottak ki olyan számviteli nyilvántartást, amelyből az OCÖ működési kiadásai egyértelműen megismerhetők. A 2002. évi 287 305 ezer Ft teljesített kiadásból 188 111 ezer Ft kapcsolható közvetlenül a működéshez, a fennmaradó összeg pedig a pályázati és egyéb támogatásokból megvalósult feladatokhoz. A működési kiadások 64%-a személyi jellegű ráfordítás, 19%-a dologi kiadás, 13%-a az elnöki keret és 4%-a adott támogatás. Megállapítottuk, hogy a kiadásokat nem fedezte a működésre biztosított 187 700 ezer Ft állami támogatás, valamint, hogy az elnök 5418 ezer Ft-tal túllépte az SzMSz által meghatározott mértéket. A pénzeszközök felhasználása során a takarékos és célszerű gazdálkodás követelménye nem érvényesült. Az OCÖ a képviselők számára az éves költségvetésben meghatározott keret erejéig útnyilvántartáson alapuló útiköltség térítést, e kereten felül pedig kiküldetési rendelvényen elszámolt kiküldetési költséget biztosított. A kétféle elszámolási lehetőséget írásban nem szabályozták, és mivel a kifizetésre kerülő összeg kiszámítása mindkét elszámolás esetében a megtett km alapján, az APEH norma szerint kifizethető üzemanyagár, valamint az elszámolás nélkül kifizethető 3 Ft/km fenntartási költség alapján történt, a megbontás célszerűtlen volt. Az így kifizetett összeg az elmúlt négy évben az állami támogatás 3034%-át jelentette. Az utazási költség alkalmazott megosztása miatt a havi kiküldetések elszámolása nem egyszerre történik, ezáltal ellenőrzése lehetetlen. Az útiköltség elszámolások vizsgálatánál az alábbi szabálytalanságokat tapasztaltuk: Egy képviselő 1999. január 25-én a 627227 sz. pénztárbizonylathoz csatolt kiküldetési rendelvény szerint január 17-én, 22-én, illetve 25-én Szolnok – Budapest Szolnok 220 km utat számolt el. Február 4-én, a januári költségtérítéssel elszámoló útnyilvántartás szerint a következő helyeken járt: 01. 17. Szolnok – Ózd- Szolnok 360 km, 01. 22. Szolnok- Szekszárd – Szolnok 440 km, 01. 25. Szolnok – Letenye – Szolnok 680 km.

19


Másik képviselő 2001. 09.14-én az 59864 sz. és az 59865 sz. pénztárbizonylatokhoz csatolt kiküldetési rendelvényeken számolt el több napi útiköltséget. Köztük mindkét bizonylaton ugyanaznapra elszámolta a Nyíregyháza – Budapest – Nyíregyháza 530 km utat. Szintén egy képviselő számára 2002. évben 41 alkalommal utaltak, illetve fizettek ki összesen 2 491 390 Ft-ot útiköltség címen. Esetében a teljes évet tételesen átvizsgáltuk és 27 olyan napot találtunk, melyen kettős elszámolás történt (632 176 Ft). Kiküldetési rendelvényei mellett rendszeresen szálloda és éttermi számlák is megjelentek. (Az időpont azonosság ez esetben is megtalálható volt, március 13-án megszállt a Nap Szállóban Budapesten és a Platán Panzióban Veszkényben.)

Az útnyilvántartáson történt elszámolásokhoz a képviselők rövid szöveges ismertetést csatoltak a tevékenységükről, a kiküldetési rendelvények mellett beszámoló nem volt. Az OCÖ elnöke a kiküldetési rendelvényt minden esetben aláírta. Az OCÖ volt elnökének észrevétele a belső kontroll hiányát támasztja alá. „…Minden esetben tételes összehasonlítást és ellenőrzést az adott dolgozói létszámmal túlterheltségük miatt nem lehetett végezni. Az OCÖ elnöke a kiküldetési rendelvény aláírásakor az útiköltség térítésről szóló nyilvántartást nem tudta ellenőrizni, hiszen az később került benyújtásra, így nem lehetett tudomása arról, hogy ugyanazon napokra az útnyilvántartásban is számoltak el útiköltséget….” Az OCÖ működési kiadásaiból évente 4% körüli volt az igénybevett szolgáltatásokra kifizetett összeg, amely a könyvvizsgáló részére kifizetett díjakból, és egyéb szakértők részére történő kifizetésekből állt. A szakértőkkel kötött határozatlan idejű szerződések mindegyikénél felmerült, hogy az elvégzendő feladatot nem határozták meg konkrétan, a havonta benyújtott számlák mellett egy esetben sem számoltak be a ténylegesen elvégzett munkáról. A személygépkocsi javítási költségek összege és összetétele miatt teljes körűen megvizsgáltuk a gépkocsit szervizelő Kft. számláit. Az elnök részére 2000. 09. 30-án új személygépkocsit vásároltak. Október folyamán a gépjárművet felszerelték kényelmi, illetve biztonságtechnikai felszerelésekkel. A három számlára összesen 516 122 Ft-ot fizettek ki. A számlán a nyilvántartásba vétel tényét nem rögzítették, de a gépjármű egyedi nyilvántartásán az értéknövekedést feljegyezték. 2001. március 29-én a 38. bankkivonatban megjelent egy 292 776 Ft-os számla (számlaszám: 60640, kelt: márc. 14.), amelyben az előző számlában megjelölt eszközt is leszámláztak. A korábban megjelölt eszközt nem selejtezték le, az újat pedig nem vették nyilvántartásba, megsértve a számviteli törvény 15. § (3) bekezdésének előírását, mely szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). A számlán szereplő egyéb tételek (karosszériajavítás és fényezési munkák) együttes összege 184 247 Ft volt. Kárfelvételi jegyzőkönyvet az ellenőrzés számára nem mutatott be az OCÖ. A megkötött CASCO biztosításban az önrészesedés 100 ezer Ft, az ezen felül kifizetett összegre nem érvényesítették a kárigényt. Az új autó javítására 2001. évben összesen 462 867 Ft-ot fordítottak. A 2002. évi 731 761 Ft összkia-

20


dásból a 65499 sz. számla (2002. 07. 11.) 212 138 Ft-ról szólt, karosszéria javítás és fényezési munkák megnevezésével. A kárigényt ez esetben sem érvényesítették. A Kft. számára 2003. január-februárban összesen 899 843 Ft-ot fizettek ki különböző javításokra. Az 1999. január 27-én megalkotott SzMSz VII. fejezet 9. pontja előírása szerint az állami támogatás 10 %-át elnöki keretként különítették el, amely felett az elnök teljes jogkörrel rendelkezett. Az elkülönített összegből szociálisan rászorulókat, programokat, koordinátorokat támogatott az elnök, valamint ösztöndíjakat osztott. • Az OCÖ nyilvántartásaiban szociális támogatás címen 1999-ben 5457 ezer Ft-ot, 2000-ben 5847 ezer Ft-ot, 2001-ben 8302 ezer Ft-ot, 2002-ben pedig 13 866 ezer Ft-ot osztott szét az OCÖ elnöke. Míg a szétosztott összeg 1999-ben az állami támogatás 4%-a, 2002-ben már a 7,4%-a volt. A segélyezés nem kidolgozott elvek alapján, tehát nem objektív megítélés szerint történt. A segélyt a kérelmező levélben kérte, mely a nevén és lakáscímén kívül azonosításra szolgáló adatot nem tartalmazott. A segély jogosságának megállapításához szolgáló jövedelemigazolást nem kért az OCÖ, környezettanulmány nem készült. A 2002. évi 397 db segélykifizetést teljes körben átnéztük. Megállapítottuk, hogy 64 esetben (45 személy) fizettek ki 50 ezer Ft feletti összeget, ami az összes kifizetett összeg 42,62 %-a (5935 ezer Ft) volt. Kilencen jutottak éven belül többször is nagyobb összegű segélyhez. Egy személy 6 alkalommal összesen 800 ezer Ft, 6 személy háromszor, 2 személy kétszer jutott személyenként összesen 130-275 ezer Ft közötti összegű segélyhez.

A segélyek kifizetésére az OCÖ részére sem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, sem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény nem ad felhatalmazást. Nem jelenik meg ez feladatként a Nek. tv. 37. §-ában sem. Helyi szabályozás a kérelem benyújtására, annak belső tartalmára, az adatok nyilvántartására, a jogosultság elbírálására, a jóváhagyás módjára, illetve az arról való értesítésre nem készült. Az Szja. törvény 3. § 72. pontja felsorolja az adóterhet nem viselő járandóságokat, amelyből egyértelműen következik, hogy az OCÖ által kifizetett segély és ösztöndíj nem tartozik e kategóriába. Szintén ezt támasztja alá az Szja törvény 1. sz. melléklet 1. 3. pontja. A fentiek alapján megállapítható, hogy az OCÖ elnöke a támogatásokat jogszabályellenesen fizette és fizeti ki személyi jövedelemadó levonása nélkül. Nem fogadható el az OCÖ volt elnökének észrevétele, hogy „…Az OCÖ – mint érdekvédelmi, társadalmi szervezetként nyilvántartott testület – állami feladatot vállalt át azáltal, hogy temetési segélyeket, kórházi kezeléssel, egészségügyi berendezések vásárlásával kapcsolatos segélyeket fizetett ki arra rászorulók részére…”, mert a helyszíni vizsgálat során a segélyek kifizetésének bizonylata mellett csupán a kérelmező levelét és a postai feladást igazoló szelvényt találtunk. Eszközvásárlást, kórházi kezelést, temetést igazoló dokumentumot a helyszínen nem mutattak be és ezeket utólag az OCÖ volt elnöke az észrevételhez sem csatolt.

21


• Az elnöki keretből kifizetett programtámogatások összege 1999-ben 11 677 ezer Ft, 2000-ben 8819 ezer Ft, 2001-ben 7462 ezer Ft, 2002-ben pedig 8669 ezer Ft volt. A támogatás 10 ezer és 500 ezer Ft közötti összegben változott, az elbírálás módja ez esetben sem szabályozott. Az esetek 90 %-ában a támogatás engedélyezése levélbeli kérelemre történt, elszámolási kötelezettség nélkül. Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete 2001. okt. 2-án kért 500 ezer Ft-ot, 3 részletben kapta meg, elszámolási kötelezettség nélkül (2001. 12. 18., 2002. 01. 21., 02. 11.). 2002. 08. 16-án a 337289 sz. pénztárbizonylaton 100 ezer Ft kifizetés történt, melléklet csak a kérelem és a postai utalvány. 2003. 06. 10-i pénztárban 10-20 ezer Ft összegű programtámogatás kifizetések voltak (3 db), amelyekről szintén nem kértek elszámolást.

Az elszámoltatás jellemzően azoknál a támogatásoknál fordult elő, amelyek valamely pályázati támogatáshoz kötődtek, és annak felhasználását számlákkal kellett igazolni. 2002. 08. 16-án a 337285 sz. pénztárbizonylaton 500 ezer Ft kifizetés történt szerződés alapján, a támogatás felhasználásáról elszámoltak. 2003. 06. 11-én a 1549783 sz. bizonylaton Roma Kupa Alapítvány részére 300 ezer Ft támogatást fizettek ki, elszámolást kértek, azonban határidőt nem jelöltek meg. Az elszámolás megtörtént.

A vizsgált időszakban az OCÖ képviselői, tisztségviselői és dolgozói részére az elszámolásra kiadott előlegek jelentős nagyságrendűek voltak (1999. 12. 31-én 7347 ezer Ft, 2000. 12. 31-én 7194 ezer Ft, 2001. 12. 31-én 2291 ezer Ft, 2002. 12. 31-én 282 ezer Ft, 2003. 06. 30-án 3985 ezer Ft), bár 2002. év végére csökkentek. A 2003. június 30-i állapot növekedést mutat, de az év végére vonatkozó adat lesz csak összehasonlítható az előző évi összegekkel. Az elszámolásra kiadott előlegek kezelése több problémát okozott az előző évek során, a képviselők fluktuációja, a kifizetéskor ismert cél utólagos módosítása (programtámogatássá minősítés) és az elszámolási, illetve visszafizetési határidő be nem tartása miatt. A GESZ dolgozói minden évben felszólításokat küldtek, de ezek nem érték el a kellő hatást, aminek következtében a 2000. évi beszámoló készítésekor 1995. évig visszamenőlegesen 3044 ezer Ft került rendezésre, illetve leírásra a tartozásokból - az elnökség döntése alapján – behajthatatlanságra és téves könyvelésre való hivatkozással. A döntés nem felelt meg a pénzkezelési szabályzatban leírtaknak, mivel: • olyan összegek is leírásra kerültek, amelyek hivatalban levő képviselők tartozására vonatkoztak (két esetben 110 ezer Ft egy esetben 15 ezer Ft, és egy esetben 500 ezer Ft). • útiköltség elszámolásra kiadott 900 ezer Ft előleget az elszámoltatás helyett programtámogatássá minősítettek át, amelynek felhasználását számlákkal nem igazolták.

22


Az elszámolási szabálytalanságok kialakulásához vezetett, hogy: • nem tartották be a pénzkezelési szabályzat azon előírását, amely az újabb összeg kifizetését az előző összeggel való elszámoláshoz köti. (A szabálytalan kifizetés 2003-ban is folytatódott, mivel az OCÖ elnöke 7 esetben engedélyezett előleg felvételt a korábbi elszámolás teljesítése nélkül.) • nem tartották be, illetve nem kérték számon az előírt 30 napos elszámolási határidőt. (2003. évben 4 esetben történt határidőn túli elszámolás.)

3.2.2.

Pályázati támogatásokból ellátott feladatok megvalósítása és elszámolása Az OCÖ a vizsgált időszakban évenként ismétlődő feladatai és programjai megvalósításához jelentős mértékű támogatáshoz jutott pályázati úton. Valamennyi rendelkezésünkre bocsátott pályázati elszámolást áttekintettük, és megállapítottuk, hogy a mellékelt számlákon az érvényesítéskor nem tüntették fel, hogy milyen eseménnyel, rendezvénnyel kapcsolatosak, nem jelölték meg, hogy mely támogatás terhére történt az elszámolás, illetve nincs a számlák kifizetését alátámasztó teljesítésigazolás. Kiemelt jelentőségű volt a 2000. évben a Milleniumi Országos Rendezvénysorozat, amelynek megrendezéséhez öt helyről is támogatáshoz jutott az OCÖ. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy volt olyan számla, amelyet három helyre is benyújtottak az elszámolások során (4. sz. melléklet). • A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával 4785/99. számon 10 000 ezer Ft-ról kötöttek szerződést. A támogatást a felhasználásról szóló tételes elszámolást követően, 2000. és 2001. években három részletben kapta meg az OCÖ. Az elszámolás lezárása 2002. április 25-én történt meg. Az elszámolásból 474 252 Ft összegű számlát számoltak el duplán, ezért igénybevételét jogtalannak ítéljük. • A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti kulturális alapprogram igazgatóság 500 ezer Ft támogatás utalt 2000. augusztus 11-én. A támogatás elszámolásának határideje október 30. volt. A november 29-én kelt felszólító levél hatására december 20-án számolt el az OCÖ. Az elszámolásból 317 125 Ft a kétszeres elszámolás, ezért ennek igénybevételét jogtalannak ítéljük. • A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 7/2000/E szerződése szerint 350 ezer forinttal támogatta az ünnepségsorozatot. November 9-én felszólítást küldtek az OCÖ részére az elszámolásra. Az elszámolásként benyújtott valamennyi számla szerepelt már az előző két minisztérium elszámolásában, ezáltal a támogatás felhasználása jogtalan volt. • Az Oktatási Minisztérium OM-XXVI-679/2000. számú megállapodása szerint a rendezvényen fellépő általános és középiskolás cigány tanulók utazási, szállás és étkezési költségeinek fedezésére 1500 ezer Ft támogatásban részesítette az OCÖ-t.

23


A pályázati elszámolások elfogadásánál nem érvényesült az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének előírása, mely szerint „A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást.” Megállapításunk szerint a minisztérium által elfogadott elszámolások között több olyan is volt, amely nem felelt meg a támogatási szerződésben foglaltaknak. Gyermekszállítás megnevezéssel kiküldetési rendelvényeken megjelenő üzemanyag/km költségekkel számoltak el, amelyekről ellenőrzésünk során három esetben bebizonyosodott, hogy fellépő művészek részére történt a kifizetés. A többi elszámolás (kiküldetési rendelvény) mellett sem volt olyan igazolás, amely bizonyította volna, hogy valóban gyermekeket szállítottak. Szintén nem felelt meg a támogatási szerződésben foglaltaknak a Kalyi Jag RME részére kulturális szolgáltatás címen kifizetett és a minisztérium felé elszámolt 540 ezer Ft.

• A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ítélt meg támogatást 1000 ezer Ft értékben 3.3/633/2000. számú megállapodásban a Magyarországi Cigányok Országos Ünnepére. Az elszámolás december 10-én megtörtént. A felsoroltak alapján az OCÖ a 2000. évi rendezvénysorozattal kapcsolatban 1 141 377 Ft támogatást számolt el jogtalanul. A minisztériumok az elszámoltatásnál nem kérték, hogy a kifizetési bizonylatokon megjelenjen a pályázatra való pontos hivatkozás, hogy ezzel a többes elszámolás lehetőségét kizárják. Az OCÖ három pályázatot nyújtott be 2001. évben cigány gyermekek nyári táboroztatásához. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához 2001. július 10. és 20. között 30 gyermek és 3 kísérő, az Oktatási Minisztérium felé augusztus 12. és 26. között két turnusban 20-20 gyermek és négy kísérő, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz szintén ez utóbbi időpontra, de 50 gyermek és 8 kísérő táboroztatására. • Az Oktatási Minisztérium a KKF-35204-2/2001. számú támogatási szerződésével 500 ezer Ft támogatással járult hozzá a költségekhez. A 2001. szeptember 12-én kelt elszámolás 509 442 Ft-ról szólt (5. sz. melléklet). • A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001. július 9-én kelt 3.3-04-0099/2001. számú levelében értesítette az OCÖ-t 250 ezer Ft támogatás jóváhagyásáról. Az elszámolás 2002. január 31. helyett február 28-án történt meg, összesen 286 608 Ft összegben (5. sz. melléklet). Az elszámolt valamennyi számla szerepelt már az Oktatási Minisztérium elszámolásában is, valamint a csatolt szöveges beszámoló mindkét minisztérium esetében azonos. Az elszámoló lapok dátum és aláírás nélküliek. • A harmadik támogatási szerződést IFJ-GY-MH-01-A szám alatt kötötték meg a MOBILITAS-sal, mint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram kezelőjével 5000 ezer Ft-ról. Az elszámolás három részre oszlott. Egyrészt a települési cigány sport rendezvényeket támogatták, melynek a felhasználásáról elszámolást kértek. Ez alól kivétel volt a 2001. 09. 05-én 57764 sz., illetve a 10. 09-én 207104 sz. pénztárbizonylatokon kifizetett, az elszámoláshoz csatolt, de az elnöki keretből nyújtott támogatás, melyről elszámolást nem kértek.

24


Az egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvények, programok kidolgozására vonatkozott a második rész. A harmadik részelszámolás tartalmazta a táborozással kapcsolatos kiadásokat. A 2 865 397 Ft-os részelszámolásból 491 895 Ft szerepelt már az előző két elszámolásban is (5. sz. melléklet). Az elszámolás tartalmazta a RÓMA 2000 Bt. 844 270 Ft-os számláját, amelyen takaró, kispárna, gumimatrac, sátor, területi bérleti díj, eszköz és terembérlet lett leszámlázva. A számlán teljesítésigazolás, az eszközök nyilvántartásba vételére történő utalás nincs. A számlához tartozó vállalkozói szerződés (megrendelés) nem tartalmazza a megbízott pontos feladatait és a megbízási díj összegét. A fenti elszámolásokkal az OCÖ teljesítés nélkül 741 895 Ft támogatáshoz jutott, melynek igénybevétele jogtalan volt. A jogtalan elszámolás tényét az OCÖ volt elnökének észrevétele nem kérdőjelezi meg. „… Bizonyos vagyok abban, hogy a NKÖM támogatás hiteles számlái az OCÖ könyvelésében (elszámolás nélkül) megtalálhatók. … Sem az elnöknek sem a hivatalvezetőnek tudomása nem volt arról, hogy az elszámolással megbízott munkatárs több helyre is elszámolt ugyanazon számlákkal. …” A 2000-2001. évi jogtalan elszámolásokat összesítve a 6. sz. mellékletben mutatjuk be. Az országos cigánynap megtartása 2001. évben is kiemelt helyen szerepelt az OCÖ feladatai közt, és megrendezéséhez ismét több helyről kapott támogatást. A pályázat jóváhagyása elhúzódott, ezért a szerződést a támogatóval minden esetben a rendezvény lebonyolítását követően kötötték meg. A beszámoló szerint a rendezvényt 2001. április 11-én tartották meg. • A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kulturális alapprogram igazgatósága a rendezvény lebonyolításához 1000 ezer Ft-tal járult hozzá. A támogatással a RÓMA 2000 Bt 998 250 Ft-ról szóló 740875 számlájával számoltak el. A számla november 24-én kelt, április 11-i teljesítésről szól „részvevő művészek, fellépők szállítási és utaztatási költségei” megnevezéssel. Azt, hogy kik voltak a művészek, honnan hova kellett szállítani őket a szállító nem részletezte. • Az Oktatási Minisztérium KKKF-17933-2/2001. szerződésével 1000 ezer Ft-tal támogatta a rendezvényt. A 2001. június 30-i elszámolási határidő helyett az OCÖ 2002. február 28-án számolt el a RÓMA Bt. 0740879 sz. számlájával (1 004 800 Ft), amely „az országos cigánynap alkalmával fellépő művészek költségei, díszlet, színpad” megnevezéssel 2001. november 28-án kelt. Teljesítési határidő 04. 11., fizetési határidő 12.15. A számlához megrendelést, szerződést nem csatoltak, és nem tudni, hogy részletesen mit takar. • A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal IM/PÁT/2001/NEKH/6 számú szerződés alapján 2500 ezer Ft támogatást nyújtott. Június 5-én felszólította az OCÖ-t, hogy az elszámolási határidő május 10-én lejárt. Az OCÖ a RÓMA 2000 Bt. számláját nyújtotta be, amely 2500 ezer Ft-ról szólt, rendezvényszervezés előleg megjelöléssel. Az előleget egy számlában sem számol-

25


ták el, ezáltal nem állapítható meg, hogy milyen szolgáltatást nyújtott a Bt. az OCÖ számára, illetőleg nem történt-e kétszeres kifizetés. A számla május 7-én kelt, és teljesítési időpontnak április 11-ét jelölték meg. A három elszámolás szerint a RÓMA 2000 Bt. összesen 4 503 050 Ft bevételhez jutott. A számlákon az OCÖ a teljesítést nem igazolta, megrendelést, szerződést, elszámolást nem tudott bemutatni, ezáltal nem volt összemérhető és ellenőrizhető a megrendelt és az elvégzett munka. A cigányság országos ünnepét 2002. évben március 23-án Budapesten az Országos Cigány Információs és Művelődési Központban rendezték meg. • A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal IM/PÁT/2002/NEKH/10/41 számú szerződés alapján az ünnepség lebonyolításához 1000 ezer Ft-tal járult hozzá. Az elszámolási határidőt április 30-ban jelölték meg. A június 7én kelt felszólító levél nyomán az OCÖ a RÓMA 2000 Bt. 1 087 500 Ft-os 450183 sorszámú „országos cigány napok szervezési és dologi költsége” megnevezésű számlájával számoltak el. • Az Oktatási Minisztérium országos cigánynap támogatásáról szóló KKKF9930/2002. szerződése 1000 ezer Ft összegről szól. Az elszámoláshoz benyújtott RÓMA 2000 Bt 450185 sz. számlája rendezvényszervezés címen 3 193 750 Ft-ról szól. A két elszámoláshoz csatolt számlán az OCÖ a teljesítést nem igazolta, megrendelést, szerződést, elszámolást nem tudott bemutatni, dokumentumok hiányában az ellenőrzés nem volt elvégezhető. Hagyományőrző olvasótábort szervezett 2000. évben az OCÖ öt helyszínen, amelyhez az Oktatási Minisztérium 1250 ezer forinttal járult hozzá. A támogatás elszámolása megtörtént. Az OCÖ kisebbségi képviselők, cigány tanulók oktatásával foglalkozó pedagógusok számára tartott képzésekhez pályázati úton jutott támogatáshoz. • Kisebbségi képviselők számára szervezett az OCÖ közéleti képzési programot, amelyhez a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1999. november 30-án 3000 ezer Ft támogatást utalt át. Az 1999. december 28án és 2000. február 19-én megrendezett 1-1 napos képzés elszámolása 2001. április 12-én történt meg. Az elszámolást a támogatást nyújtó elfogadta. • A képzési programhoz kapcsolódóan az Oktatási Minisztérium (XLV/881) 2000. augusztus 10-i utalásával 2500 ezer Ft-ot biztosított. A 2001. április 25-én benyújtott elszámolásban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felé már elszámolt MEDOSZ szálloda 87 200 Ft-os számlája is megtalálható volt, valamint a LUNGO DROM által 2001. január 11-én kiállított pénztárbizonylat 1 496 880 Ft-ról, amelyet a RÓMA 2000 Bt. számára fizettek ki két benyújtott számla alapján. A támogatási szerződés szerint csak a pályázó nevére kiállított számla fogadható el, ennek ellenére, megszegve a saját szabályozását, az elszámolást a minisztérium elfogadta. • Pedagógus továbbképzéshez nyújtott támogatást az Oktatási Minisztérium 2000-2001. évre 1880 ezer Ft, valamint a KKF-18466-1/2001. sz. 26


szerződés alapján, 2001. június 1. és 2002. július 30. közötti időszakra 1600 ezer Ft összegben. A támogatások elszámolása megtörtént. Hátrányos helyzetben lévő gyerekek támogatásához jutott pályázati úton bevételekhez az OCÖ a vizsgált időszakban. • A krízishelyzetbe került, hátrányos helyzetű roma tanulók iskoláztatásával összefüggő feladatok támogatásához az Oktatási Minisztérium 2000. évben 2005 ezer Ft-tal, 2001. évben 10 000 ezer Ft-tal járult hozzá. Az OCÖ tanszereket és egyéb iskolai kiegészítőket szerzett be a pénzen, amelyet a képviselők segítségével szétosztott. Az elosztást bizonylatokkal alátámasztották. • Szintén a roma és hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási intézményi ellátási költségeihez történő hozzájárulás címén kaptak 3000 ezer Ft-ot a Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ Khttől 2002. október 11-én, a Sz. 1936/2002. szerződés alapján. A támogatásból tankönyvet, füzetcsomagokat, oktatási eszközöket és felszereléseket vásároltak 3 002 410 Ft összegben. A felhasználással december 16-án elszámoltak, melyet 2003. január 29-én a Kht. elfogadott. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2002. május 20-án 1323/1/02/777/DF számon támogatási szerződést kötött az OCÖ-vel, 8 millió Ft-ról, amelyet 2003. január 20-án 4 millió Ft-ra módosítottak a szerződés be nem tartása miatt. A szerződés szerint 4 millió Ft-ot előfinanszírozási rendszerben kap meg az önkormányzat, mely összeget át is utalta a minisztérium az OCÖ számlájára. A december 17-i elszámolás szerint a ROMA KUPA Alapítvány részére a támogatásból 800 ezer Ft-ot biztosítottak elszámolási kötelezettséggel, valamint 366 ezer Ft-ot teremlabdarúgó tornára. A támogatás teljes elszámolása a helyszíni vizsgálatot követően történik meg.

3.2.3.

Egyéb támogatások A Világunk folyóirat megjelentetéséhez nyújtott támogatást a Magyarországi Nemzeti Kisebbségi Közalapítvány. A támogatás összege 1999-ben 13 378 ezer Ft, 2000-ben 13 698 ezer Ft, 2001-ben 15 500 ezer Ft, 2002-ben 16 104 ezer Ft volt. A támogatásról évente szerződésben rendelkeztek, melyben az elszámolási határidőt is megjelölték. Az elszámolás megtörtént. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium évente megállapodásban meghatározott összeget különít el, amely felett az OCÖ diszponál. A támogatás meghatározott részét a területfejlesztési támogatások elnyeréséhez szükséges saját források megteremtésére oszthatja szét az OCÖ. Az első megállapodást 1999. május 28-án kötötték 100 millió Ft-os összegre, amelynek 80%-át kellett felosztani, 10%-ot a támogatás célszerinti felhasználásával öszszefüggő kiadásokra, 10 %-ot pedig a helyi kisebbségi képviselők oktatására különítettek el (összesen 20 millió Ft-ot). A szétosztható összeg a 2000. június 30-án kötött megállapodásban 180 millió Ft, a 2001. június 30-án 210 millió Ft, 2002. márciusban pedig 230 millió Ft. Az OCÖ által évenként felhasználható 20 millió Ft nem változott. Az összeg felett a Területfejlesztési Bizottság diszponált. A 20 millió Ft felhasználását elkülönítetten könyvelték.

27


A Gazdasági Minisztérium 2001. évben - a sajátos élethelyzetben lévőket segítő lakásprogram keretében - támogatási szerződést kötött az OCÖ-vel 300 millió Ft-os összegről, amelyet lakásépítés támogatásra fordíthattak. A cél 110 db szociális lakás felépítése volt. A szerződésben meghatározott összegből 45 millió Ft-ot 2001. 07. 09-én átutaltak az OCÖ számlájára. Ebből 3 millió Ft-ot program ismertetése címen, 30 millió Ft-ot az építtetők támogatása címen, 12 millió Ft-ot építés, bonyolítás címen használhattak fel. A felhasználásról az önkormányzat 2003. február 5-én tájékoztatta a Belügyminisztériumot. A tájékoztatás szerint 6 lakás átadása megtörtént és 31 lakás építése elkezdődött.

3.3.

A pénzforgalom szabályszerűsége Az OCÖ pénzgazdálkodási szabályzattal rendelkezik, azonban a szerződéseknél, kifizetéseknél nem érvényesülnek az abban foglaltak. A kötelezettségvállalások elnöki aláírással történtek, ellenjegyzés nélkül. A kifizetésekhez külön utalvány nem készült, a számlákon az érvényesítést, utalványozást, ellenjegyzést nem jelölték meg. Szerződés nyilvántartással az OCÖ nem rendelkezett. A szerződéseket ugyan külön dossziéba rendszerezve gyűjtötték, de mivel a benne lévő szerződéseket nem sorszámozták és nem vették nyilvántartásba, az ellenőrzés számára nem állapítható meg, hogy egy adott kifizetéssel kapcsolatban történt-e kötelezettségvállalás. Ugyanerre a nyilvántartási hiányosságra utal, hogy a beszerzésekhez nem találtunk megrendelést, azaz a kötelezettségvállalás megtörténtének ténye nem állapítható meg. A szállítói számlákról nyilvántartást vezettek. A számlák kifizetésénél alapvető hiányosság, hogy nem igazolták a teljesítést, nem lehet tudni, hogy a beszerzések kinek, illetve az éttermi fogyasztások, élelmiszer beszerzések milyen alkalomból történtek. A megkötött szerződések az elvégzendő feladatot nagyvonalúan tartalmazták, nem adtak kellő alapot ahhoz, hogy a megrendelés és az elvégzett munka öszszemérhető legyen. Az OCÖ 2000. december 10-én megbízási szerződést kötött a RÓMA 2000 Bt-vel, 2 alkalomra rendezvényszervezésre. A szerződésben nem határozták meg pontosan, hogy mit várnak el szolgáltatásként. A kifizetés megjelöléseként 150 ezer Ft + a felmerült költségek szerepelnek. A kifizetés teljesítésénél 2001. 01. 11-én a 852068 sz. pénztárbizonylaton a Bt. 139670 sz. számlájára (megbízási szerződés szerint) 150 ezer Ft-ot fizettek ki. Ugyanezt a szerződést csatolták a 852069 sz. pénztárbizonylathoz, melyen 795 400 Ft-ot fizettek ki a Bt. 33482 sz. számlája alapján, valamint a 852070 sz. pénztárbizonylathoz, melyen 559 776 Ft-ot fizettek ki a Bt. 139669 sz. számlája alapján. E két utóbbi számlán szendvicseket, üdítőket, hidegtálakat számláztak.

A szerződések megkötésekor az OCÖ megsértette a Számv. tv. 166. § (2) bekezdésének előírását, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A RÓMA 2000 Bt-vel kötött szerződések – az elvégzendő feladatok pontos meghatározása, hiányában - nem felelnek meg a számviteli bizonylatokkal kapcsolatos kö-

28


vetelményeknek. A szerződések nem felelnek meg kötelezettségvállalásnak sem, mivel nem tartalmazzák a szolgáltatásért kifizethető teljes összeget.

3.4.

Vagyongazdálkodás, vagyonvédelem Az OCÖ a vagyon kezelését, az azzal való gazdálkodást és a vagyon védelmét különböző belső szabályzataiban (SzMSz, Ügyrend, Számviteli Politika, Leltározási Szabályzat és Selejtezési Szabályzat) határozta meg. A Számv. tv. és a Vhr. általános előírásain túlmenően részletezték a vagyon nyilvántartásának, a vagyonnal való elszámolásnak és védelmének szabályait. Az éves költségvetés tervezetében szerepeltették a vagyon gyarapításával kapcsolatos előirányzatokat, melyeket a közgyűlés hagyott jóvá. A pénzgazdálkodási szabályzatban a kötelezettségvállalási előírások szabályozták az ezzel kapcsolatos jogkört, az értékhatárok meghatározásával. A vagyongazdálkodás területén a vizsgált időszakban egy-egy gazdasági esemény tekintetében 5000 ezer Ft feletti kötelezettségvállalás (beszerzés) és 2000 ezer Ft feletti követelés előírás (értékesítés) nem volt, így ezen - a vagyont érintő - döntéseket az OCÖ elnöke hozta meg, a belső szabályozásnak megfelelően. A vagyonnal való elszámolási kötelezettség az éves egyszerűsített beszámoló, és a zárszámadás elkészítésével és a közgyűlés által való elfogadással teljesült, a 2002. év kivételével, amelyet a helyszíni vizsgálat lezárásáig nem fogadott el a közgyűlés. A vizsgált időszakban a 2001. évi kivételével valamennyi mérlegbeszámoló elfogadására az előírt határidő lejárta után hoztak határozatot, megsértve a jogszabályi előírásokat. A valós vagyoni helyzetet alátámasztó leltárkészítési kötelezettséget nem teljesítették teljes körűen az 1999. évben, mivel nem csatoltak a mérleg valamennyi sorához, a főkönyvi könyveléssel egyező, részletező kimutatást, leltárt. Ezzel megsértették a Számv tv., a Vhr. és a számviteli politika előírásait. A 20002001-2002. években ellentétben a Leltározási szabályzatban előírtaknak, mennyiségi leltározást nem végeztek. A leltárt helyettesítő összesítő kimutatás tartalmát, módját és kellékeit sem határozták meg. Az OCÖ-nél a vizsgált időszakban csak 2002. évben hajtottak végre selejtezést, 1 935 617 Ft nettó értékű tárgyi eszköz selejtezését végezte el a selejtezési bizottság, melyről jegyzőkönyveket készítettek. Az eljárást nem a selejtezési szabályzat előírásai szerint folytatták le, mivel: • a selejtezési bizottság tagjai nem írták alá a jegyzőkönyveket, • a selejtezéseket nem hagyta jóvá az arra jogosult OCÖ elnök, • a selejtezési bizottságot a GESZ pénzügyi, számviteli képzettségű dolgozói alkották, az eszközök műszaki állapotának megítéléséhez szükséges szakértelemmel nem rendelkeztek, külső szakértőt a vizsgálatba nem vontak be, az eszközök javíthatóságára vonatkozó dokumentumokat (szakszerviz által kiadott szakvélemény, javítási költségbecslés) nem csatoltak, • 10 esetben elveszett, 2 esetben leégett és egy esetben térítésmentesen átadott eszközt selejteztek,

29


• a selejtezésekről nem a szabályzatnak megfelelő selejtezési jegyzőkönyveket vették fel, • a selejtezett eszközök megsemmisítéséről, hasznosításáról nyilatkozatot, javaslatot nem adtak. A leltározási és selejtezési előírások megszegése miatt a vagyon megfelelő védelmét az OCÖ-nél nem biztosították. Az OCÖ–nél jelentős vagyonvesztés következett be, mivel már a 60 000 ezer Ft alapítói vagyon jelentős részét felélték. A vagyon változásának alakulását a vizsgált időszakban, a beszámolóval lezárt évekre vonatkozóan a 7. sz. melléklet adatai tartalmazzák, amely szerint az OCÖ vagyonának értéke az 1999. január l-i 35 931 ezer Ft-ról 2002. december 31-re 7174 ezer Ft-ra, 80%kal csökkent. Ennek okai a következők: • a ROM DRUCK Kft. felszámolása miatt jelentkező 12 462 ezer Ft-os értékvesztés elszámolása az 1999. és a 2001. évben, • a Szoc. Építő Kht-nak kölcsönadott 16 535 ezer Ft-ot a testület döntése alapján átminősítették működési támogatássá a 2001. évben, • az elszámolásra kiadott előlegeket - testületi döntés alapján - behajthatatlan követelésként leírtak (2144 ezer Ft), illetve átminősítették programtámogatássá (900 ezer Ft) összegben a 2001. évben, • A Nissan Primera típusú személy gépkocsi értékesítése során keletkező 756 ezer Ft-os értékesítési veszteség elszámolása a 2000. évben.

3.5.

Az éves beszámolás és a mérleg alátámasztása Az OCÖ éves beszámolási kötelezettségének teljesítésére a Számv. tv. és a Vhr., valamint a számviteli politika tartalmaz előírásokat. Ezen kötelezettségének az OCÖ a vizsgált időszakban a törvényi előírásoknak megfelelő határidőig – a 2001. évi beszámoló kivételével – nem tett eleget. Az 1999. évi beszámolót a 3/2000. (10. 21.), a 2000. évi beszámolót a 11/2001. (10. 06.), a 2001. évi beszámolót az 5/2002. (05. 31.) határozatával fogadta el a közgyűlés, míg a 2002. évi beszámoló elfogadásáról a vizsgálat befejezéséig nem hozták meg az elfogadó határozatot. Az 1999. évről – választási lehetőségük alapján – a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolóját készítették el, mely a Társadalmi szervezetek, köztestületek Egyszerűsített éves beszámolójának Mérlegéből, és Eredmény kimutatásából állt. Az 1999. évi beszámolóhoz Kiegészítő mellékletet nem mutattak be, megsértve a Számv. tv. 96. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat. A Leltározási szabályzatban előírtak ellenére nem teljesítették a leltározási kötelezettséget 1999. év kivételével. A vizsgálat időszakára vonatkozó beszámolók alátámasztására összesítő kimutatásokat készítettek, amelyek azonban nem soroltak fel minden eszközt és forrást mennyiségben és értékben, megsértve a Számv. tv. 69. § (1) bekezdésének előírásait, illetve a mérlegvalódiságot.

30


A zárlati munkák teljes körű végrehajtása nem történt meg, mivel a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetését nem végezték el, megsértve a Számv. tv. 164. § előírásait. • a Számv. tv. 91. § a) pontjában meghatározott, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva; • a Számv. tv. 90. § (3) c) pontjában előírt mérlegen kívüli egyéb tételek között nem szerepeltették azt a kötelezettséget, amelyet a zámolyi ingatlanra terhelt 4030 ezer Ft összegű jelzálog jelent. Az OCÖ könyvvizsgálója a vizsgált időszak valamennyi beszámolójához megadta a hitelesítő záradékot.

3.6.

Az éves zárszámadások Az 1999. évi zárszámadást 2000. október 21-én, a 2000. évit 2001. március 30án és október 6-án, a 2001. évit 2002. május 31-én, a 2002. évit pedig 2003. május 29-én terjesztették a Közgyűlés elé. Az OCÖ könyvvizsgáló által hitelesített mérlege és eredmény kimutatása áll csak rendelkezésünkre az 1999. évet illetően. A terv és tényadatokat összehasonlító zárszámadást, illetve a pénzforgalmi jelentést nem tudták bemutatni számunkra. Zárszámadás és pénzforgalmi kimutatás készült a 2000. évre, azonban nem egyforma adattartalommal. A zárszámadásból kimaradt a Világunk című folyóirat bevételeinek és kiadásainak bemutatása, amit a csatolt pénzforgalmi jelentés már tartalmaz. A pályázati úton nyert bevételekből megvalósított feladatokra (Milleniumi rendezvénysorozat, táborozás, képzések) fordított kiadásokat sem a zárszámadásban, sem a pénzforgalmi jelentésben nem mutatták be elkülönítetten, valamint az elnöki keret felhasználását egy összegben szerepeltették, holott erről az Elnöknek – az SzMSZ előírása szerint - részletes tájékoztatást kell adnia a Közgyűlés részére. Ezek hiányában a képviselők tájékoztatása nem volt teljes körű. A költségvetésben tervezett adatoknak megfelelő zárszámadás nem készült 2001. évre. A pénzforgalmi jelentésben fő feladatonként bemutatták a bevételek és kiadások, valamint a pénzmaradvány alakulását, illetve az elnöki keret felhasználását támogatási címenként. 2002. évről zárszámadást, illetve pénzforgalmi jelentést az ellenőrzés számára nem adtak át. Az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetésének felépítésére kötelező előírást nem tartalmaznak a felső szintű jogszabályok. A költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos belső szabályozás hiányosságát jelzi, hogy évenként eltérő adattartalmú zárszámadás, pénzforgalmi kimutatás készült. A feladatok valós forrásainak és kiadásainak bemutatása nem történt meg, az

31


évenkénti összehasonlíthatóság pedig az előterjesztett zárszámadások alapján lehetetlen.

4.

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELLENŐRZÉSI RENDSZERE Az OCÖ ellenőrzési szabályzattal nem rendelkezik. Az 1998. 04. 30-án kelt Számviteli politikája 1. rész. III. fejezetében határozták meg az önkormányzat ellenőrzési rendszerének felépítését, melynek előírása szerint a PEB éves munkaterv alapján végez ellenőrzéseket. A pénztárt a pénztárellenőr ellenőrzi, valamint ellenőrzési pontokat határoztak meg, mint a kontírozás, a könyvelés és az egyeztetések. A 2003. évben elfogadott számviteli politikából ezek az előírások kimaradtak. A PEB aktív tevékenységet folytatott, azonban annak tervezéséről dokumentumot nem tudtak a rendelkezésünkre bocsátani. Az önkormányzat gazdálkodását évente, szükség szerint többször is ellenőrizték, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítették. Kérésünkre az 1999. április 15-én, október 19-én, 2000. augusztus 10-én és 2001. július 6-án kelt jegyzőkönyveket bocsátották a rendelkezésünkre. Az elnökségi és közgyűlési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a részünkre átadott jelentésekben rögzítetteken kívül is végeztek ellenőrzéseket, amelyről folyamatosan beszámoltak az elnökségnek és a közgyűlésnek. A jegyzőkönyvekből megállapítottuk, hogy a bizottság az önkormányzat működésének és gazdálkodásának minden területét vizsgálta. A feltárt hiányosságokról tett megállapításaik egyeznek az általunk tapasztaltakkal. Ezek kiemelten a nagy összegű telefonszámlákat, útiköltség elszámolásokat, az előleg elszámolás elmaradását érintették. A jegyzőkönyvben a bizottság minden esetben javaslatot tett a hiányosságok megszüntetésére, azonban az általunk vizsgált területeken ennek végrehajtását érvényesíteni nem tudták. Függetlenített belső ellenőrzés nem működött, de a vizsgált időszakban az OCÖ elnöke 2001. október 15-én kiadott leiratában belső ellenőrzést rendelt el. A hivatal három dolgozójából (gazdasági, pénzügyi és munkaügyi vezetők) munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata átfogó belső ellenőrzés végzése volt az 1999–2000. évekre vonatkozóan, valamint a 2001. évre a mérleg előkészítése. A munkacsoport „Belső vizsgálati jelentés” elnevezéssel 2002. augusztus 23án adta át az elnök részére írásos anyagát, amelyben a gazdálkodás szabályozottságát tekintették át és helyenként annak kiegészítésére, módosítására tettek javaslatot. A vizsgálatot végző személyek kiválasztásánál az elnök figyelmen kívül hagyta az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Mivel az érintettek a saját munkaterületüket ellenőrizték, nem állt módjukban a hiányosságokat objektíven megítélni. Téves az OCÖ volt elnökének észrevétele, hogy …” Az önrevíziót természetes, hogy az ehhez szakértelemmel rendelkező munkatársak végzik. Az önrevíziót tudomásunk szerint minden esetben az alkalmazottak szokták végezni és nem külső szakértők. Összeférhetetlenségről azért sem beszélhetünk, mivel az önrevízió a

32


gazdasági terület egészét érintette, amelyet a vizsgálatra felkért munkatársak együttesen vizsgáltak, tehát nem egyenként a saját munkaterületükön végezték az önrevíziót. …”, mivel a három személy munkája összefügg és a hibákat a munkavégzés folyamatában nem tárták fel, ezért azt külön megbízásra sem tudták megtenni. A munkafolyamatba épített ellenőrzés kizárólag a pénztárellenőrzés keretében működött. Az önkormányzat folyamatosan alkalmazott könyvvizsgálót, aki szerződésének megfelelően évközben konzultációs jelleggel, szakértőként látta el feladatát, illetve az éves beszámolót auditálta. Írásos dokumentumot munkájáról kizárólag az éves beszámolókkal kapcsolatban mutattak be. Budapest, 2004. március ”

"

Dr. Kovács Árpád elnök Melléklet:

7 db

8 lap

33

1. sz. melléklet a V-1018-48/2003. sz. jelentéshez

Az OCÖ szervezeti változásai az elfogadott SzMSz-ek alapján 1999. és 2003. június 30. között

Közgyűlés Elnökség - Elnök - elnökhelyettes

1999.01.27 53 tagú 11 tagú Farkas Flórián

2003.03.28-29. 53 tagú 16 tagú Horváth Aladár

IV.fejezet 1. pont szerint nincs, 3. pont a) bekezdés szerint van

- ügyvezető elnök - ügyvezető elnökhelyettes - alelnökök

2003.03.12 53 tagú 14 tagú Horváth Aladár

2 fő Kolompár Orbán

Kolompár Orbán

IV.fejezet 1.pont szerint nincs, 3/a pont szerint van

1 fő

11 fő

9 fő

Etikai Bizottság

3 fő

Ellenőrző Bizottság Kabinetek

3 fő

2003.06.25 53 tagú 18 tagú Kolompár Orbán

5 fő

13 fő

15 fő

a szervezet felépítésénél nem nevesítik, de IV. fejezet 4/a. pontban létszámát és feladatát meghatározzák

a szervezet felépítésénél nem nevesítik, de IV. fejezet 4/a. pontban létszámát és feladatát meghatározzák

3 fő Oktatási Kulturális és művelődési EU integrációs és Külügyi Jogi, Igazgatási és Diszkrimináció ellenes Foglalkoztatási és Vidékfejlesztési Területfejlesztési és Lakáspolitikai Szociális és Egészségügyi Civil kapcsolatok és Informatikai Gazdasági és Költségvetési Gyermek, Ifjúsági és Sport

3 fő Oktatási Művelődési és Kulturális Civil Kapcsolatok, Közösségi és Teleházak Jogi Foglalkoztatási és Munkaügyi Területfejlesztési és Lakáspolitikai Szociális és Egészségügyi Gyermek, Ifjúsági és Sport Vidékfejlesztési és Agrár Informatikai Környezetvédelmi és Vízügyi Eu integrációs

2. sz. melléklet a V-1018-48/2003. jelentéshez

Kimutatás az 1999-2002. évek bevételeiről

2002.

Megoszlás

Költségvetés szerint (ezer Ft)

Megoszlás


135 400

72,8%

148 900

148 900

71,0%

171 200

171 200

59,0%

171 200 187 700

Munkaügyi központ támogatása

0

1 186

0,6%

3 465

2 676

1,3%

3 000

4 723

1,6%

3 000

8 929

3,6%

Pályázati úton nyert támogatások

0

37 204

20,0%

0

53 771

25,7%

4 400

111 165

38,3%

4 400

47 110

19,2%

Saját bevételek

0

12 090

6,5%

10 000

2 991

1,4%

0

3 218

1,1%

0

2 136

0,9%

Pénzmaradvány

0

0

0,0%

1 229

1 233

0,6%

8 466

0

0,0%

8 466

0

0,0%

138 000 185 880 100,0% 163 594 209 571 100,0% 187 066 290 306 100,0% 187 066 245 875

100,0%

Állami támogatás

Összesen:

Megoszlás


Teljesítés (ezer Ft)

Megoszlás


2001.

138 000

Megnevezés



2000.


1999.

76,3%


Kimutatás az 1999-2002. évek kiadásairól

95 730

132 388

54,4%

95 730

120 462

41,9%

Dologi kiadások

38 324

72 321

43,3%

38 700

77 197

38,4%

39 100

79 461

32,7%

39 100

135 185

47,1%

3 300

0

0,0%

0

4 027

2,0%

9 500

0

0,0%

9 500

0

0,0%

Elnöki keret

13 800

13 871

8,3%

14 890

17 075

8,5%

17 120

18 202

7,5%

17 120

24 118

8,4%

Adott támogatások

10 500

10 000

6,0%

5 000

19 928

9,9%

6 500

13 294

5,5%

6 500

7 540

2,6%

0

0

0,0%

0

0

0,0%

8 336

0

0,0%

8 336

0

0,0%

3 406

0

0,0%

10 000

0

0,0%

10 780

0

0,0%

10 780

0

0,0%

167 136 100,0%

163 594

201 104 100,0%

187 066

243 345 100,0%

187 066

Tartalék

Összesen:

138 000

Megoszlás

41,2%

Pénzmaradványt terhelő kifizetések


82 877


95 004

Megoszlás

42,4%

Felhalmozási kiadások


70 944


68 670


Személyi jellegű juttatások

Megnevezés


Megoszlás

2002.


2001.

Megoszlás

2000.


1999.

287 305 100,0%


A 2000. évi milleniumi rendezvénysorozat többszörösen elszámolt kiadásai

kiegyenlítés dátuma

támogató bizonylat sorszáma

szállító megnevezése

2000.04.10 56. bank 2000.04.20 14. bank

Jászkun Volán Rt. Jászkun Volán Rt.

2000.04.11 91474 pénztár

Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület Nagy Gusztáv VOFA Kft. Lupek Andrásné Kaczkó és Társa MAPE Kft. MAPE Kft. MAPE Kft. MAPE Kft. Penny Market City Taxi Janik Jánosné Daubner Cukrászda Bóni György Balogh István Kovács János Nótár Ferenc Ágh Fábián Veres 98. Könyvkötő Farkas Béla Balázs Lénárd Csík János EQUINOX Holding Kft. Sztajkó József *

2000.04.11 91530 pénztár 2000.04.14 91568 pénztár 2000.04.12 91565 pénztár 2000.04.05 91412 pénztár 2000.04.13 91562 pénztár 2000.04.13 91562 pénztár 2000.04.13 91562 pénztár 2000.04.13 91562 pénztár 2000.04.11 91544 pénztár 2000.04.11 91470 pénztár 2000.04.11 91470 pénztár 2000.04.13 91553 pénztár 2000.04.11 91527 pénztár 2000.04.11 91526 pénztár 2000.04.11 91525 pénztár 2000.04.11 91524 pénztár 2000.07.14 106. bank 2000.09.20 36206 pénztár 2000.04.11 91540 pénztár 2000.04.11 91541 pénztár 2000.04.11 91539 pénztár 2000.04.11 91471 pénztár 2000.11.06 36522 pénztár Összes többszörös elszámolás - ebből elfogadott elszámolás Jogtalan igénybevétel: Rövidítések:

NKÖM NKÖM NKA NEKK OM

NKÖM NEKK OM NKA 2000.10.13 2000.12.20 2000.12.20 2000.05.17 28 000 0 0 28 000 31 162 0 0 31 162 NKÖM

144 000

0

0

144 000

40 000 50 000 75 712 96 000 11 648 93 184 26 432 16 688 10 095 1 500 22 000 22 700 11 267 11 267 12 366 11 267 142 100 17 125 9 791 11 556 5 069 0 0 900 929 426 677 474 252

0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 500 22 000 0 0 0 0 0 142 100 17 125 0 0 0 134 400 0 317 125 0 317 125

40 000 50 000 0 96 000 11 648 93 184 26 432 16 688 0 1 500 22 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 23 660 381 112 31 112 350 000

40 000 50 000 75 712 0 0 0 0 0 10 095 0 0 22 700 11 267 11 267 12 366 11 267 0 0 9 791 11 556 5 069 134 400 0 608 652 608652 0

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Oktatási Minisztérium

* A jelzett számlát a NKÖM 1 millió Ft-os támogatásánál is elszámolták. Mivel ezen az elszámoláson is több számla szerepelt, de csak egy ismétlődik, a felsorolástól eltekintettünk Az elszámolások dátuma alapján, a kivastagított összegeket tekintettük jogtalan igénybevételnek.


A táborozási költségek elszámolásához benyújtott számlák összesítése pénztárbizonylat száma 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685 59685

kifizetés jogcíme (kifzetett számlák)

támogató NKÖM 7 600 10 000 17 300 1 200 3 680 2 070 2 850 4 200 3 040 2 504 4 120 1 628 2 300 980 1 200 4 000 19 100 2 840 15 840 4 110 1 665 4 375 2 400 1 200 25 510 630 1 400 980 1 500 2 790 2 000 20 800 732 1 350 8 800 1 200 1 400 1 050 1 050 1 200 17 500 47 097 1 090 2 389

belépőjegyek menetjegyek belépőjegyek átkelőjegy ásványvíz utazási jegyek fagylalt várbelépők lufi, édesség film előhívás torta utazási jegyek kölcsönzés kölcsönzés szabadidő, sport szolg. gokartjegy belépőjegyek fagylalt MAHART csoportjegy torta kölyökpezsgő labdák belépőjegyek szabadidő, sport szolg. menetjegyek üdítő fagylalt kölcsönzés belépőjegyek szúnyogriasztó várbelépők vidámparki szolgáltatás menetjegyek üdítő belépők gokart jegy üdítő átkelőjegy átkelőjegy bob jegy belépőjegyek élelmiszer filmvásárlás film előhívás

1

OM 7 600 10 000 17 300 1 200 3 680 2 070 2 850 4 200 3 040 2 504 4 120 1 628 2 300 980 1 200 4 000 19 100 2 840 15 840 4 110 1 665 4 375 2 400 1 200 25 510 630 1 400 980 1 500 2 790 2 000 20 800 732 1 350 8 800 1 200 1 400 1 050 1 050 1 200 17 500 47 097 1 090 2 389

GYISM 7 600 10 000 17 300 1 200 3 680 2 070 2 850 4 200 3 040 2 504 4 120 1 628 2 300 980 1 200 4 000 19 100 2 840 15 840 4 110 1 665 4 375 2 400 1 200 25 510 630 1 400 980 1 500 2 790 2 000 20 800 732 1 350 8 800 1 200 1 400 1 050 1 050 1 200 17 500 47 097 1 090 2 389

5. sz. melléklet a V-1018-48/2003. sz. jelentéshez pénztárbizonylat száma

kifizetés jogcíme (kifzetett számlák)

59685 elem 59685 Dobóvári Erik utiköltség 59649 ásványvíz 59649 belépőjegyek 59649 BKV hetijegyek 59649 előadói díj (Fekete Szemek) 59649 elemek 59649 rovarirtó 59649 autópályadíj 59649 film 59645 szemeteszsák 59645 tisztítószer 59660 Cola, csoki 59686 Dobóvári Ildikó utiköltség 59808 RÓMA Bt. motorcsónak bérleti díj 59688 tisztítás 207205 Molnár Ferenc utiköltség 99. bank RÓMA Bt. előleg 59649 autópályadíj 102. bank RÓMA Bt. előleg 59678 RÓMA Bt. eszközvásrlás, bérleti díj 59807 RÓMA Bt. étkezés elszámolás 59633 taxi 59634 taxi 845740 taxi 114. bank kazetta, CD 126. bank kazetta, CD 124. bank telefon ktg. 207127 focilabda 207205 MolnárFerenc utiköltség Elszámolás összesen: - ebből elfogadott elszámolás Jogtalan igénybevétel: rövidítések:

támogató NKÖM 2 312 23 626 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 286 608 36 608 250 000

NKÖM Nemzeti Kuturális Örökség Minisztériuma OM Oktatási Minisztérium GYISM Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium

2

OM GYISM 2 312 2 312 23 626 23 626 960 960 7 500 7 500 39 000 39 000 20 000 20 000 4 197 4 197 15 145 15 145 1 400 0 1 199 1 199 2 245 2 245 2 620 2 620 9 245 9 245 15 536 15 536 48 000 48 000 39 640 39 640 16 127 0 0 310 000 0 11 596 0 310 000 0 844 270 0 142 160 0 4 500 0 2 400 0 2 200 0 300 000 0 375 000 0 41 449 0 13 800 0 16 127 509 422 2 865 397 509 422 2 373 502 0 491 895


A jogtalan elszámolások összesítése

Sorszám

1. 2. 3.

Rendezvény megnevezése

Támogató

NKÖM 2000. évi Milleniumi Országos NKÖM NKA Rendezvénysorozat MNEKK

Támogatási szerződés száma

4785/99.

Támogatás összege (Ft)

Elszámolt összeg (Ft)

10 000 000

10 000 000

474 252

106829-04/2000.

500 000

367 125

317 125

7/2000/E

350 000

381 104

350 000

összesen: 6. 7.

2001. évi nyári táborozás

Kettős elszámolás miatti jogtalan igénybevétel (Ft)

1 141 377 NKÖM

3.3.-04-0099/2001.

GYISM

IFJ-GY-MH-01-A

250 000

286 608

250 000

5 000 000

5 000 000

491 895

összesen: Jogtalan támogatásigénybevétel együtt: Rövidítések: NKÖM Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma NKÖM NKA Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram MNEKK Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány GYISM Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium

741 895 1 883 272


Az OCÖ vagyonának változása az 1999-2002. évi mérlegek alapján adatok ezer Ft-ban

Megnevezés Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbli elhatárolások Eszközök összesen Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Vagyonérték összesen

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

36 877

19 843

20 292

18 886

16 071

680 18 417 17 780

408 12 257 7 178

227 12 887 7 178

260 11 636 6 990

206 8 875 6 990

12 693

20 913

33 313

59 332

11 077

4 12 067 0 622

977 18 703 0 1 233

974 23 873 0 8 466

961 2 944 0 55 427

100 3 612 0 7 365

0

0

0

0

4 224

49 570

40 756

53 605

78 218

31 372

13 639 0

6 903 0

30 457 0

15 976 53 204

12 977 11 221

35 931

33 853

23 148

9 038

7 174

változás 2002./1998. 44% 30% 48% 39% 87% 2500% 30% 1184% 63% 95% 20%

JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

Recommend Documents